HÉDERVÁR Rendezési terv december Véleményezési dokumentáció TH

1 Hédervár településrendezési terv

Tér-Háló Építésziroda 9024 Győr, Babits Mihály u. 17/A.

HÉDERVÁR Rendezési terv 2015. december Véleményezési dokumentáció TH-15-02-02 Felelős tervező:

Németh Géza TT-1 08/0065/2006

Munkatárs:

Leitner Attila Szabó Roland

Közlekedéstervező:

Bogár Zsolt K1d-1/08-0014

Közműtervező:

Horváth Ervin TE-T 18-0033 TV-T 18-0033

Tájrendezési tervező:

Szűcs Gábor TK1 05-0480

www.ter-halo.hu • [email protected]



TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék ................................................................................................................................................................. 2 Rajzjegyzék ........................................................................................................................................................................... 3 Előzmények .......................................................................................................................................................................... 4 A rendezési terv készítésének céljai ..................................................................................................................................... 5 Módszertan ........................................................................................................................................................................... 5 A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásainak értékelése............................................................ 5 Országos területrendezési terv ........................................................................................................................................ 5 Megyei területrendezési terv ............................................................................................................................................ 8 Jóváhagyandó munkarészek .............................................................................................................................................. 11 Településszerkezeti terv (M=1:10 000 felbontású) ........................................................................................................ 11 Határozattervezet........................................................................................................................................................... 11 A fejlesztési elképzelések területi vonatkozásai ................................................................................................................. 11 A fejlesztés lehetséges területi irányai ........................................................................................................................... 11 Lakó-üdülő területek ...................................................................................................................................................... 11 Településközpont, intézmények..................................................................................................................................... 12 Települési zöldfelületek.................................................................................................................................................. 12 Különleges területek ...................................................................................................................................................... 12 Gazdasági területek ....................................................................................................................................................... 13 Mezőgazdasági területek ............................................................................................................................................... 13 Közlekedés fejlesztés.......................................................................................................................................................... 14 Fő közlekedési kapcsolatok .......................................................................................................................................... 14 Településközi utak ......................................................................................................................................................... 14 Tömegközlekedés .......................................................................................................................................................... 14 Kerékpárutak.................................................................................................................................................................. 14 Közmű-fejlesztés ................................................................................................................................................................. 15 Alátámasztó munkarészek .............................................................................................................................................. 15 Tájrendezési javaslat .......................................................................................................................................................... 15 Településszerkezet ............................................................................................................................................................. 15 a táji és természeti adottságok vizsgálata........................................................................................................................... 15 Természeti adottságok................................................................................................................................................... 15 Tájhasználat, tájszerkezet (tájtörténeti vizsgálat, tájhasználat értékelés) ..................................................................... 16 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ...................................................................................... 17 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék ............ 18 Ökológiai hálózat ....................................................................................................................................................... 18 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ...................................................................................................... 19 Zöldfelületi rendszer vizsgálata ........................................................................................................................................... 20 A települési zöldfelületi rendszer elemei ........................................................................................................................ 20 Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek: ............... 20 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ........................................................................................................... 22 TÁJRENDEZÉSIJAVASLATOK ..................................................................................................................................... 23 Természetvédelmi javaslatok......................................................................................................................................... 24 Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok ......................................................................................................................... 24 A zöldfelületi rendszer fejlesztése.................................................................................................................................. 24 A település biológiai aktivitásértéke .................................................................................................................................... 24 A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása:........................................................................................ 24 Környezetalakítási javaslat.................................................................................................................................................. 28 Levegőtisztaság-védelem .............................................................................................................................................. 28 Zaj- és rezgésvédelem................................................................................................................................................... 28 Közúti közlekedésből származó zajterhelés .............................................................................................................. 28 Vízminőség- és talajvédelem ......................................................................................................................................... 29 Klíma .............................................................................................................................................................................. 29 Élővilág .......................................................................................................................................................................... 29 Táj- és természetvédelem.............................................................................................................................................. 30 A helyi művi és természeti értékvédelem továbbfejlesztése .......................................................................................... 30 A természetvédelem, tájvédelem, településkép védelem továbbfejlesztése ............................................................. 30 Közlekedési javaslat............................................................................................................................................................ 31 Településközi utak ......................................................................................................................................................... 31 Tömegközlekedés .......................................................................................................................................................... 31 www.ter-halo.hu • [email protected]



Kerékpárutak.................................................................................................................................................................. 31 Közművesítési javaslat........................................................................................................................................................ 31 Gázhálózat ................................................................................................................................................................. 33 A településszerkezeti terv megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása ................................................................................................................................................. 35 A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat felülvizsgálata ........................................................................................ 35 A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása .......................................................................................................... 35 Szabályozási terv ................................................................................................................................................................ 36 Jóváhagyandó munkarészek .............................................................................................................................................. 36 TH-15-02-02 sz. dokumentáció...................................................................................................................................... 36 SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, M=1:2 000 felbontású SZ-2 M=1:8 000 felbontású szabályozási tervlapok ............................ 36 Rendelet tervezet ........................................................................................................................................................... 36 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................................................................... 55

RAJZJEGYZÉK T-1 T-2 K-1 K-2 SZ-1/1 SZ-1/2 SZ-1/3 SZ-2

Településszerkezeti terv Tájrendezési terv Közmű átnézeti helyszínrajz Közlekedés átnézeti helyszínrajz Szabályozási terv – Belterület 1. Szabályozási terv – Belterület 2. Szabályozási terv – Belterület 3. Külterület szabályozás

M 1: 8 000 M 1: 8 000 M 1: 20 000 M 1: 20 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 8 000


4


Hédervár településrendezési terv

ELŐZMÉNYEK Hédervár község önkormányzata 2014-ben döntött, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3), (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészítteti az új településrendezési eszközeit, mely felváltja a jelenleg hatályos településszerkezeti és szabályozási tervet. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített településrendezési terv készítését határozta el a község képviselő testülete. Az eljárásnak megfelelően az önkormányzat képviselő testülete a 138/2015.(X.16.) számú határozatával elfogadta a település hatályos jogszabályok alapján készített településfejlesztési koncepcióját. A tervkészítéssel cégünket a Tér-Háló Építész- és Településtervező Kft. irodát bízták meg. A rendezési terv készítésének általános céljai: • A hatályos eszközök 2002-es elfogadás óta többször módosított rendezési terv egységes szerkezetbe foglalása és megfeleltetése az aktuális jogszabályi követelményeknek, előírásoknak • A rendezési terv és tervmódosítások óta eltelt időben a településen prosperáló gazdasági szereplők részéről felmerült több fejlesztési elképzelés. Ezért sor kerül a település területén a gazdasági területek növelésére és emellett az egyes területhasználatok és szabályozási előírások felülvizsgálatára, átgondolására. • Ezen kívül a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat vonatkozásában felszínre kerültek olyan problémák, amelyek konkrét pénzügyi és jogi hátrányokat is magukban hordoznak az önkormányzatra nézve, valamint a gyakorlati használhatóságot is kétségessé teszik. A fenti okok miatt elkerülhetetlenné vált egy alapjaiban új rendezési terv készítése, mely során készül egy településszerkezeti terv egy új szabályozási terv és egy új egységes helyi építési szabályzat, amely a község valós, és realizálható településrendezési céljainak hátterét biztosítja. A tervkészítés során először a településfejlesztési koncepció készült el mely tartalmazza az új fejlesztési célokat. A koncepció jogszabályoknak megfelelő véleményeztetése megtörtént, a képviselő testület a 138/2015.(X.16.) számú határozatával elfogadta a dokumentumot. Jelen tervdokumentáció a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint teljes eljárás, véleményezési eljárásra készített tervanyaga. A terv készítése során továbbá figyelembe vettük az alábbi előzményeket: • Hédervári Község Rendezési Tervmódosításai 2005-2015. • Hédervári Község Rendezési Terve 2005. • Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve 2003. • Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terv Felülvizsgálat (egyeztetési anyag) 2010. • Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) • Megyei Környezetvédelmi Program • Megyei Turizmus Fejlesztési Program


5


A


RENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJAI

Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövőkép felvázolását tűztük ki célul, mely a község szerves fejlődését biztosíthatja az elkövetkezendő 10-15 évben. A rendezési terv készítésének feladata az, hogy a megfelelő feltételeket (jogi területi stb.) biztosítsa a tervezett fejlesztések számára. Elkerülhetetlenné vált egy új szabályozási terv elkészítése, illetve a belterületi szabályozási terv szabályozási elemeinek teljes körű áttekintése és a szükséges mértékű módosítása, amely a község valós, és az eltelt idő alatt kiegészített településrendezési céljainak jogi hátterét biztosítja.

MÓDSZERTAN Hédervár Község Önkormányzata 2014-ben bízta meg a Tér-Háló Építész- és Településtervező Kft. irodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. rend.) illetve 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A koncepció elkészült, ami alapján javaslatot tettünk a település hosszú távú (15-20 éves) stratégiai fejlesztési irányaira. Az önkormányzat döntésével jóváhagyott koncepció alapján készül el Hédervár településszerkezeti és szabályozási terve, illetve helyi építési szabályzata.

A

TELEPÜLÉST ÉRINTŐ TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK ÉS AZOK HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE

Országos területrendezési terv A települési célok elérését az országos, regionális, kistérségi és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében figyelembe kell venni a megyei területrendezési tervben és az országos területrendezési tervben megfogalmazott fejlesztéseket, amelyek az egyes konkrét települési elképzelések nagyobb összefüggés rendszerbe integrálhatóságát segítik elő. A OTr.T-ben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Hédervár vonatkozásában: • települést érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket (a községet elkerülő helyi közlekedési útvonalat, a megvalósult dunai kompjárat Bős felé) • az OTr.T alátámasztó munkarészeiben szereplő Hédervár és térségére vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani adottságokat A fent említett elemeket a településrendezési terv készítése során figyelembe vettük, az OTr.T Hédervárra vonatkozó elemei belekerültek a terv és a szöveges munkarészekbe egyaránt. Ezen felül az OTr.T alátámasztó munkarészei közül az alábbiakban érintett a település: • Hédervár közigazgatási területének a Mosoni-Duna határától északra eső területei beletartoznak az országos kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek övezetébe • A Duna és a Mosoni-Duna árterét övező természetes élőhelyek területei az országos ökológiai hálózat övezetébe tartoznak.


6

Tér-Háló Építésziroda 9024 Győ őr, Babits Mih hály u. 17/A.

Hédervár te elepülésrende ezési terv

Kivo onat az orszá ágos területtrendezési tervből t

A település az országgos kerékpárrút-törzshálózzat eleme. Az OTrTT. által meghaatározott öveezetek közül a település teerületét az alábbiak érinti k: • • • • • •

O Országos ökkológiai hálózzat övezete Kiváló termőőhelyi adottsáágú szántóterrület övezetee JJó termőhelyyi adottságú szántóterület s t övezete Kiváló termőőhelyi adottsáágú erdőterüllet övezete TTájképvédelm mi szemponttból kiemeltenn kezelendő terület övezeete O Országos vízzminőség-védelmi területt övezete

Országos ö ökológiai há álózat övezete

www.ter-h halo.hu • info [email protected] u

7



Kiváló termőhely yi adottságú ú szántóterü ület övezete

Jó termőhelyi t a adottságú szántóterüle s et övezete

Kiváló ó termőhelyii adottságú erdőterület övezete


8



Tájjképvédelmii szempontb ból kiemelte en kezelendő ő terület öveezete

Orsz zágos vízmin nőség-védelmi terület övezete ö

Megyei területrendezési terv Az Orszáágos Területtrendezési Terv T és a meegyei rendezzési terv általl meghatározzott övezeti követelményeknekk a településrrendezési tervben megfoogalmazott elhatározások e k eleget teszznek. A területre vonatkozó értéékeket az aláábbi táblázatbba foglaltuk öössze:


9



Kiv vonat a meg gyei területre endezési tervből

A Gyyőr-Moson Sopron Megyeei Területrenndezési Terv által meghaatározott övezzetek közül a település területét az alábbiak érintik: • •

O Országos éss Térségi jeleentőségű tájkképvédelmi teerület övezetee TTérségi hullaadéklerakó heely kijelölésééhez vizsgálaat alá vonhatóó terület övezzete

Országos és térségi jelen ntőségű tájk képvédelmi terület övezzete


10



Térs ségi hulladéklerakó hely y kijelöléséh hez vizsgála at alá vonhaató terület öv vezete

Megyei Területrende zési követellmények Megfeleelőség igazo olása területffelhasználássi kategóriák Erdőgazdálkodási térrség e A Településsszerkezeti terv 257 - legalább 85%-ban erdőterület terü ületfelhaszná álási egysé égbe kell ha területeet sorolt erdőterület Területe GYMSMTr..T-ben: sorolni a települlésrendezésii tervben területfelhassználásba, ez a 147 ha GYMSMTr.TT-ben besoroolt terület 174,8%-a, ttehát megfellel Mezőgazzdasági térséég - leegalább 85% %-ban mezőőgazdasági A Településsszerkezeti teerv 890,1 tterületet sorolt Területe GYMSMTr.T- terüület területfeelhasználási egységbe ha kell l sorolni, a té érségben nag gyvárosias asági mezögazda terület ben:10355 ha lakóóterület éés vegyess terület területfelhassználásba, ez a terüületfelhasznáálási egység nem jelöl- GYMSMTrTT-ben besoroolt terület hető ki 86%-a, teháát megfelel Hagyományosan vidéki - a hagyományyosan vidéki települési A Településsszerkezeti teerv 204,4 településsi térség térsség a naggyvárosias lakóterület ha területett sorolt hagyyományobármelyik san vidéki ttelepülési térrség terüTerülete GYMSMTr..T-ben: kivéételével 211 ha terüületfelhasznáálási egységgbe sorol- let területfeelhasználásbba, ez a ható, GYMSMTrTT-ben besoroolt terület 96,9%-a Vízgazdáálkodási térség - a vízgazdálkoodási térségeet legalább A Településsszerkezeti teerv 48 ha Területe GYMSMTr..T-ben: 90% %-ban vízggazdálkodássi terület területet soorolt vízgazddálkodási 36 ha terüületfelhasznáálási terület terülletfelhasználásba, ez egyységbe kell sorolni, a feennmaradó a GYMSMTTrT-ben besoorolt terürészen beépítéésre szánt teerület nem let 133,3%-aa, tehát meg gfelel jelöölhető ki. A közigaazgatási területet az alábbbi térségi terrületfelhaszn nálási kateg góriák NEM ÉÉRINTIK: - városias települési téérség - építményyek által igénnybe vett térsség


11


JÓVÁHAGYANDÓ


MUNKARÉSZEK

Településszerkezeti terv (M=1:10 000 felbontású) Határozattervezet Hédervár község Önkormányzat Képviselő-testületének …………………. Kt. sz. határozata Hédervár Településszerkezeti Tervéről. Hédervár község önkormányzatának képviselő testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket határozatot hozza: A Településszerkezeti Tervet elfogadja a TH-15-02-02 számú terv , T-1 sz. tervlapja szerint, következő területi fejlesztésekkel:

A

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK TERÜLETI VONATKOZÁSAI

A településszerkezeti terv feladata, hogy a megfogalmazott települési stratégiai célok és fejlesztési elképzelések számára kijelölje a megvalósítások konkrét helyeit, illetve biztosítsa a jelenlegi vagy a tervezett használatot és a természeti és épített környezet értékeinek védelmét. A település fő stratégiai céljai: • Minőségi fejlődés biztosítása, élhető település, komfortos lakókörnyezet kialakítása, amelyben a lakosság polgári életkörülményei biztosítottak • Lakóterületek biztosítása a település szerves továbbfejlesztésével • A lipóti turisztikai bázisra építve az idegenforgalmi potenciál erősítésének elősegítése • Korszerű közlekedési és egyéb infrastruktúra létrehozásának elősegítése • Az értékes építészeti, kulturális értékek védelme • A megújuló energiákra alapozó közösségi intézményfenntartás s üzemeltetés kiépítése A települési célok elérését a kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Az önkormányzat állásfoglalása alapján a korábbi – ma még hatályos – szabályozási tervben (Regioplan Kft. 2001.) szereplő fejlesztési elképzeléseken a település nem kíván módosítani, így a rendezési tervben megfogalmazott területi fejlesztési foltok kiterjedését a település nem kívánja csökkenteni. A területekkel való ésszerű gazdálkodás azonban megköveteli, hogy a fejlesztési elképzelések ütemezve kerüljenek bele a koncepcióba, ezért egyes lakóterületi és gazdasági fejlesztési területek csak távlati tartalék területekként kerültek kijelölésre. A fejlesztés lehetséges területi irányai A település képe a fejlesztési elképzelések során jelentősen nem változik. A módosítások főleg az idegenforgalmi és sport területek fejlesztésére vonatkoznak, ezek jelenleg mezőgazdasági, szántó művelési ágú területek. A fejlesztések az ingatlanok hasznosítására, funkcióváltására terjed ki. Lakó-üdülő területek


12



A településen a lakóterület fejlesztések több csoportba sorolhatók: új lakóterület kijelölése, területfelhasználási mód változás, és tartalék lakóterületek kijelölése. Lakó területi fejlesztés a község északi részén tervezett a Kossuth utca és a Boldogasszony sor közötti területen (a hatályos szabályozási terv tartalmazza) kb. 35-40 db. telek kialakítására kerülhet sor. Üdülőházas terület a Kimle felé vezető út melletti bányató telkei (a hatályos szabályozási terv tartalmazza). Településközpont, intézmények Településközponti vegyes terület a Fő utca kastélyparkkal szembeni déli területe (uradalmi gazdasági épületek, szolgáltató ház, orvosi rendelő, gyógyszertár, posta épülete), az általános iskola és az óvoda telkei, az önkormányzat épületének telke és a mellette lévő telkek a Fő út mentén (a hatályos szabályozási terv tartalmazza), a Boldogasszony-kápolna telke, a Petőfi utcai templom és környező telkek területei (új fejlesztési területek). Települési zöldfelületek A település külterületét jelenleg szántóterületek, rétek és nagy kiterjedésű ártéri erdők alkotják. Az erdők egy része a Szigetközi Tájvédelmi Körzet részét képezi. Az erdők faállománya döntően fűz és nyár, kisebb részben akác. A fennmaradó részeken rétek és szántóföldek váltják egymást. Szerencsés módon jól megmaradtak a területen a mezőgazdasági táblákat és utakat határoló védőerdősávok, és a csatornákat, vízfolyásokat övező rétek, melyek változatosabbá teszik a település külterületi megjelenését. A belterület nagysága 155 ha. Jelentősebb zöldfelület a település központjában, a kastély és parkja, illetve az Árpád-fa környezetében igényesen kialakított tér, amely szépen parkosított, tervszerűen kialakított terület. Ezen kívül a településen további kialakított közpark jellegű terület az önkormányzat előtti teresedés, ahol több emlékművet is kiállítottak, illetve a „pestis” szobor melletti zöldterület. Ennek ellenére a belterület a nagyméretű magánkertek sokasága miatt nem szűkölködik természetes zöldfelületekben. A belterület részét képező zöld még a csatornák melletti gondozott kertvégek, melyek hangulatos, természet közeli állapot érzetét keltik. Fontos zöldfelületi elem lehetne a településnek, ha a kastély és a Vadaskert korabeli kapcsolatát helyreállítanánk. Ez a település látványos és tájtörténeti értéket továbbmentő teendője. A hozzá kapcsolódó utcák fásításával, az összekötést erősítő elemként is ki lehetne építeni a sétányokat. Héderváron jelenleg egy temető van. A település egyik központi helyén található temető szépen gondozott, rendben tartott területe a településnek. Az utcák zöldfelületi ellátottsága vegyes képet mutat. Vannak olyan utcák, melyek fásítása megfelelő és vannak olyan utcák is, melyek nem rendelkeznek fasorral, egyéb zöldfelülettel. Ez azonban a belterületi hatalmas szabad zöldfelületek miatt egyáltalán nem zavaró. Az utcai fasorokat általában gyümölcsfák alkotják, ritkábban díszcserjék. A település sportpályája a belterület középső részén található, szintén gondozott, rendezett terület. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után valósítsák meg. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását. Különleges területek A különleges területfelhasználási kategóriába különböző jellegű területeket soroltunk a településen. www.ter-halo.hu • [email protected]

13



Különleges idegenforgalmi, turisztikai övezet a kastélyparktól északra kijelölt fejlesztési terület kb. 15-20 ha. nagyságban (a hatályos szabályozás terv tartalmazza). Ennek a területnek egy gazdasági célú hasznosítása is felmerült, mely alapján a fejlesztésre kijelölt terület egy része gazdasági övezetbe kerülne. Az érintett területeken önkormányzati tulajdon is található, így az esetleges közösségi energetikai beruházások itt megvalósíthatóak. A gazdasági területfelhasználssal a község biológiai aktivitás (BA) értéke negatív tartományba kerülhet. A kastély és a környező arborétum mellett az intenzív gazdasági területfelhasználás nem jól „illeszthető” kapcsolatot jelent. Különleges mezőgazdasági üzemi fejlesztési terület a Kont-fa melletti 247, 232 hrsz.-ú telkek területe (új fejlesztési területek). A kastély és a kastélypark területe szintén különleges idegenforgalmi, turisztikai terület, országos műemléki védettséggel (a hatályos szabályozási terv tartalmazza). Különleges mezőgazdasági üzemi területek a Vámkerék utcáról nyíló volt mezőgazdasági szövetkezeti major területei kb. 10-15 ha, a Pálvölgyi tanya telkei, a Károly major telkei (új fejlesztési területek). Üdülőházas terület a Kimle felé vezető út melletti bányató telkei (a hatályos szabályozási terv tartalmazza). Különleges sport-szabadidős terület a Mosoni-Duna melletti kijelölt csónakkikötő és szabad strand területe (új fejlesztési területek), illetve a községi sportpálya jelenlegi területe a zsidó-domb mögött (a hatályos szabályozási terv tartalmazza). Különleges egészségügyi-gyógyászati terület a Kimle felé vezető út melletti területeken, kb. 20 ha (059/3, 059/4 hrsz.) (a hatályos szabályozási terv tartalmazza). Különleges közmű terület a szennyvíztisztító telke (a hatályos szabályozási terv tartalmazza).

Gazdasági területek Kereskedelmi-szolgáltató területfejlesztés az 1401-es út Győr felöli bevezető szakaszán, az út mindkét oldalán, a benzinkút környékén (a hatályos szabályozási terv tartalmazza). Gazdasági-ipari területfejlesztés a Boldogasszony sor külterületi szakaszán, az ipari területek mellett és a szemközti területek kb. 4-5 ha, 018/2, 018/1, 017/6 hrsz.-ú területek, (a hatályos szabályozási terv tartalmazza) a 037/2 hrsz.-ú, az 1401-es út melletti terület, mely kapcsolódik a Darnózseli rendezési tervében jelölt gazdasági területekhez (új fejlesztési terület). A kastélyparktól északra –a már korábban említett – mint fejlesztési lehetőség felmerült a gazdasági övezetek kijelölése. Az önkormányzati tulajdont is tartalmazó területen létrehozandó környezetbarát energetikai fejlesztés elemei a különleges idegenforgalmi övezeten belül is megvalósítható, kizárva az intenzív termelő üzemi tevékenység kialakításának lehetőségét. Mezőgazdasági területek


14



A mezőgazdasági területek döntő többsége szántó és erdő, amelyek területaránya nem változik érdemben a terveink szerint. A településen jelenleg is van mezőgazdasági üzemi terület és a jelentkező fejlesztési igények kielégítésére a külterületeken kerültek kijelölésre ilyen területek. A jelenlegi külterületi művelésből kivett – korábbi major – területek szintén ebbe a területfelhsználási kategóriába kerülnek. A település déli, nyugati részén nagyobb, jó minőségű összefüggő rét- és legelőterület található. A külterületi más célú hasznosítású - fejlesztések illetve módosítások a szántó területeket érintik leginkább.

KÖZLEKEDÉS

FEJLESZTÉS

Fő közlekedési kapcsolatok A település érintő meglévő fő közlekedési vonalak jelenleg az alábbiak: • Az 1401-es sz. országos mellékút, amely Győrből Héderváron át halad Mosonmagyaróvár felé, csatlakozva a Dunaremetei-Lipót 1411 sz. mellékúthoz • Az 1403-as sz. országos mellékút, amely Kimle-Novákpuszta településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot Ezen utak tekintetében több jelentős változás nem várható a településen, kivétel az 1401-es főút, melyek várható fejlesztési elemei az alábbiakban foglalhatóak össze: • az 1401-es sz. országos mellékút új nyomvonala a község belterületét kikerülve, északon haladna – felfűzve a Darnózseli területén található füves repülőtér, illetve a Lipót területén található idegenforgalmi fejlesztési területeteket - és csatlakozna vissza a jelenlegi nyomvonalhoz a község északi részén található gazdasági területeknél. A községi elkerülő a belterületet mentesítené az átmenő forgalommal szemben. Településközi utak A település közlekedési helyzetét alapvetően meghatározza a szigetközi forgalmi tengely, valamint az hogy a község több oldalán természetvédelmi területek határolják. A közúti megközelíthetőség ennek megfelelően elfogadható, megfelelő színvonalú. A település Darnózseli és Ásványráró (1401. sz.), Lipót (1411. sz.), és Kimle-Novákpuszta (1403. sz.) felől közelíthető meg kiépített úton. Távlati tervekben szerepel a településen áthaladó forgalom csökkentése céljából a szigetközi (1401. sz.) út északi elkerülő szakaszának kiépítése. Ezen kívül javasoljuk az északi területen tervezett gazdasági területek közvetlen kikötését az 1411-es mellékútra. Tömegközlekedés A tömegközlekedésben a járatszám kielégítő - Győr és Mosonmagyaróvár viszonylatában - , a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg megfelelő a településen. A lakóterületek tervezett kisléptékű fejlesztése a jelenlegi autóbusz megállók rágyaloglási távolságán belül kerültek kijelölésre. A tömegközlekedés általános minőségi javulása csak hosszútávon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén. Kerékpárutak Darnózselin halad át az 1401-es út melletti szigetközi kerékpáros nyomvonal. A belterületi szakaszon a főút és a kerékpár út nyomvonala átépítésre került. A kerékpáros irány később kapcsolódhat a LipótDarnózseli (1411 sz.) közötti útszakaszokkal párhuzamosan tervezett kerékpárút, ami 2015. augusztusában kiépült. Hédervár és Győr között már kiépült a szigetközi kerékpárút, melyre a lipóti kerékpáros nyomvonal csatlakozik. A tervezett nyomvonalon várhatóan a turizmus szereplői generálnak majd forgalmat.


15



KÖZMŰ-FEJLESZTÉS A településen a teljes közműhálózat kiépült. A felszíni és felszín alatti vizek, illetve a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történő rákötések teljessé tétele. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségű — 20 kV-os — szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4 kV-os kommunális transzformátorok látják el. A lakóterületi és egyéb fejlesztési elképzelések a jelenlegi közműhálózat bővítésével megvalósíthatóak. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévő és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezető árkokat ki kell építeni a település teljes területén. A meglévő közművek szolgáltatási színvonala megfelelő. A fejlesztési területek közművekkel való ellátása a kiépített hálózatokról megoldható.

ALÁTÁMASZTÓ TÁJRENDEZÉSI

MUNKARÉSZEK

JAVASLAT

TELEPÜLÉSSZERKEZET A legelső térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közigazgatási területét jelentős mértékben erdők borították, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Már a két katonai felmérés közötti időszakban is megindult az erdőterületek csökkenése és mára jelentős erdőirtások történtek, már szinte csak a vízfolyások mentén maradtak fenn az erdőterületek. Csökkent az erdőterületek aránya, elterjedt a szántóföldi és gyepgazdálkodás. 1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés. A jobb minőségű területeken azonban folytatódott a szántóföldi művelés. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA

Természeti adottságok A község területe árvízveszélyes alacsonyártéri síkság. A Duna és a Mosoni-Duna fogja közre. Tengerszint feletti magassága 111,5-112,0 m között van. A domborzat finom terepalakulatai befolyásolják a területhasznosítást. A területet tagoló fő szerkezeti vonalak a folyók futására merőleges irányban haladnak. A táj hangulatára a folyók meanderezéssel kialakított finom terepalakulatok jellemzik: Ezek vonalvezetése a terepformákban megőrződött, ami a vegetációban is kísérve van. Így a táj alaphangulatát a lágy vonalak, az ívek adják, így ebben a tájban ez a meghatározó hangulati elem. Ez határozta meg a néplélek fejlődését és formálódását, ami az épületekre, az építészetre is kivetült. A süllyedéket kitöltő homokos kavicsos rétegek vastagsága 100-250 m. Alattuk a homokos iszapos üledékrétegek 2000 méternél is vastagabbak. Ezek nagy tömegű réteg és talajvizet tartalmaznak. Erre a földrajzi adottságra települt rá Szigetköz potenciális vegetációja, mely az alföldi folyó menti szukcessziós sorok jó példája. A szélsőséges termőhelyeken a vegetáció kialakulására a vízviszonyokon túl a hordalék milyensége volt döntő hatással. Az élő medrek mellett a bokorfüzesektől az elárasztást nem kapó gyertyános, kocsányos tölgyesekig terjed a sor. A lefűződő medrekben a növényzet fejlődése a lápok irányába mutat. A magasabb hátakon száraz tölgyesek is kialakultak. A kistáj mai képét a vízrendezések nagymértékben átalakították, s a megmaradt ártéren is beszűkült a természetes vegetációfejlődés lehetősége, ezt fokozza a nagyon erős inváziós terhelés. A természetszerű ligeterdők aránya ma a tájra jellemző állományokénak csak töredéke, s az erdők állapota továbbra is www.ter-halo.hu • [email protected]

16



romló tendenciát mutat (különösen a puhafás állományokban). A korábbi rétművelés teljesen megszűnt, kaszált gyepek csak a töltések közelében vannak. A pionír élőhelyeket a zátonyok megszűnése ellenére az anyagnyerő tavak részben újratermelik. A ligeterdőkben számos, a hegyvidékekről leereszkedett faj található (bükksás – Carex pilosa, vörös acsalapu – Petasites hybridus, tüzes liliom – Lilium bulbiferum, erdei csillaghúr – Stellaria nemorum), köztük figyelemreméltó pionírok (csermelyciprus – Myricaria germanica, parti fűz – Salix elaeagnos, csipkeharaszt – Selaginella helvetica). A nedves rétek utolsó maradványain hegyi tárnicska (Gentianella austriaca), szibériai nőszirom (Iris sibirica), a lápfragmentumokon rostostövű sás (Carex appropinquata), tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) élnek. A hátak száraz tölgyeseiben fehér sás (Carex alba), erdei gyöngyköles (Buglossoides purpureo-coerulea), ükörkelonc (Lonicera xylosteum), a száraz gyepekben kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) érdemel említést. Gyakori élőhelyek a Fűz-nyár ártéri erdők, a Keményfás ártéri erdők, a jellegtelen száraz és üde gyepek, a nádas-gyékényes tavikákások. Tájhasználat, tájszerkezet tájhasználat értékelés)

(tájtörténeti

vizsgálat,

Hédervár nem egységesen fejlődő település, hanem többször újratelepített falu. Az újratelepült falut földművesek tették lakhatóvá, a csalitos, bozótos, erdős, vízjárta területek művelhetővé tételével. Az erdőirtásokon nyert tisztásokon a 12. századtól folyamatosan fejlődött, növekedett a Szigetköz központjában. Az I. és a II. katonai felmérés térképrészletén a Mosoni-Duna melletti település tisztán kivehető, valamint látható a környező településekre, Darnóra, Ráróra, Kimlére, valamint a Lipótra vezető utak nyomvonala. A tájhasználatban a természeti elemek szabják meg a határokat. Így a településtől északra alakulnak ki a legnagyobb összefüggő szántó területek, míg a nyugati és a délkeleti, településhez közeli területen az erdők, rétek, legelők és vizes élőhelyek jellemzik a tájat. Szántóföldek még Ásványrárótól, Hédervártól északra eső területeken alakultak ki, de ezeket is csatornák, folyók vizes területei szabdalják. Nagyon fontos, több száz éven keresztül fennálló jellemző táji elem a vadaskert, amely a településtől délre helyezkedik el. Ezt nyiladékok szabdalják, melyek közepében egy teresedés áll. E szerkezetet még az 1980-as évek térképein is megtaláljuk. Hasonló, bár kisebb jelentőséggel bíró táji elem a Darnózseli felé vezető út délnyugati oldalán lévő kert, amely az I., II. és III. katonai felmérésen szintén jól kivehető. A második katonai felmérésen a területhasználatok változása nem jelentős. A szántók területe majdhogy nem változatlan. A beépített rész szintén csak néhány új épülettel bővült. A tájat több út szabdalja. A legnagyobb változás a várhoz tartozó kertnél látható. A 18. század második felében a kastélyt és a hozzá tartozó kertet barokk stílusban felújították. Valójában a tájhasználat változását évszázadokon keresztül az utak és vízfolyások rendszerének finom változása jellemzi, attól függően, hogy a vízrajzi és gazdasági, kereskedelmi helyzet miként változott. A harmadik katonai felmérésen a beépített rész tovább terjedt. A szántó területek szintén kibővültek, az értékes élőhelyekből álló gyepek rovására. Folyószabályozás nyomai is fellelhetőek a térképszelvényeken, ugyanis meghatározó tájelemként megjelennek a lecsapoló árkok. A szántó területek több felé utakkal osztottak. Ebben az időben az utak menti fasorok sok helyen gazdagítják a tájképet. Ekkor is még gazdag, sokszínű tájról alkothatunk képet. Az 1980-as években készült topográfiai térképen már egészen más képet mutat a település. A beépített rész csaknem duplájára nőtt. A terület legnagyobb része szántó. A tagoltsága szegényebb lett, nagy táblás művelés látható. Csak ott maradt meg gazdagabb élettér, ami végképp nem volt alkalmas szántóföldi


17



művelésre. A vizes élőhelyek csökkentek. A várkert mai kinézetét Petri Bernard tervezte. Az angolpark jellegű kastélykertben számos egzotikus fát is telepített, mint például a kínai páfrányfenyő és az amerikai tulipánfa. A művelési ágakban a rét, legelő területek csökkentek nagymértékben, a szántó területek javára. Belterületének alakulása így írható le: Hédervár egészen az 1850-es évekig organikus fejlődésű, kettős magvú település. Az egyik központja (keleti) a falu történeti temetője és a 15. századi temetőkápolna, a másik a nyugati pedig a 16. század óta a várkastély előtti piactér is. Hédervár fő utcája kettős kanyarral szeli át a települést, az első kanyarulatnál háromágú útkereszteződésre jellemző háromszög alakú tér jött létre, mely eredetileg piactér lehetett. A második kanyarnál újabb tér alakult ki, itt ágazik ki belőle a Kimle felé vezető út, a Fő út Darnó felé fut tovább. A Kimle felé vezető út kezd kiöblösödni, amely nem más, mint valójában a tér kezdeti formája. Később már tisztán kivehető az orsó alakú tér. A település központjában található az 1755-ben épült r.k. templom Az Ady utca mentén újabb telkek alakultak ki a Lipót-Hédervári csatornáig. Itt és a templom környékén nagyobb a teleksűrűség, ami arra enged következtetni, hogy itt lehet a település múlt századi központja. A kastélytól délre megművelt területeket találni, ez jelentette a falu lakosainak a megélhetését. Az eddig kialakult településrészek organikusnak tekinthetőek. A telkek a természetföldrajzi kereteken belül, az aktuális gazdasági helyzetnek megfelelőn létesültek. Az 1980-as években a hosszanti fésűs beépítés alapján az utcák dél fele a Mosoni–Duna irányában terjeszkedtek, ahol új telkek létesültek. A múlt század végéig Hédervárnak két tere volt (korábban már említet utak mentén), ebben az évszázadban a település növekedés során még egy keletkezett, a Rózsa Ferenc és Vámkerék utcák találkozásánál, melynek a Parázsszög tér a neve. A település szerkezet a természetföldrajzi adottságok és a mindenkori közlekedési útvonalak vonalvezetése határozta meg. Hédervár a középkori eredetű kastély, valamint a templom körül alakult ki, keleti és északi irányban fésűs beépítéssel fejlődött tovább. Az új lakóterületek a község dél-délnyugati részén helyezkednek el oldalhatáron álló családi házas beépítéssel. A tájhasználat értékelése: A tájhasználatban a térképi ábrázolások idejét követve – a szigetközi buja, gazdag élővilág bizonyos mértékű elszegényedése látható, amely az erdőterületek és a rétek, legelők visszaszorulásában jelenik meg, valamint a lakott területek és a szántó területek növekedésében látható.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Tájképvédelem szempontjából két kategória szerint emelik ki a védendő területeket. Vannak „országos jelentőségű”, valamint „térségi jelentőségű” tájképvédelmi területek. Hédervár közigazgatási területe a „térségi jelentőségű” kategóriába tartozik. Ugyanakkor több szomszédos település területére eső övezet határos Hédervár közigazgatási területével. Az „országos jelentőségű” kategóriát az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY Határozat definiálja, mely szerint a táj integráns értékhordozó, komplex, kulturális, társadalmi, természeti kategóriát alkot, az Európai Táj Egyezményhez való csatlakozásunk pedig megköveteli a tájak, tájképi értékek fokozott védelmét, a tájkarakter kutatását és feltárását. Az alábbi ábrán az országos jelentőségű tájképvédelmi övezet és térségi jelentőségű tájképvédelmi övezeteket láthatjuk Hédervár és környezete vonatkozásában. (Kivonat Győr-Moson-Sopron Megye Rendezési Tervéből, 2010)


18



Érdekes helyzet, hoggy nem kerül bele a Vada s kert az öveezetbe, pedigg ez lényegess eleme a tájjnak. Nemze eti és nem mzetközi te ermészetv védelmi oltalom ala att álló vag gy védele emre tervezett terület, érrték, emlék Héderváár közigazgattási területénn a táblázatbaan felsorolt helyi h és országos jelentősségű termésszetvédelmi oltalom aalatt álló terület / érték található. A telepüülés közvetleen szomszéddágában húzzódik a Szigetközi Tájvédelmi Körzeet is, mely 9300 hektár területenn 1992-ben léétesült. Két súlypontos s réésze a Dunaa melletti hulllámtér terüleetek és a Mosoni-Dunát körülvevő ártéri terüleetek. A védettt területek a www.termesszetvedelem.hu honlap aadatai szerint. N Név

Települlés

Védettsségi szint

Védelmi kategóriia

1

Hédervári Árpád Á tölgyffa

Héderv vár

helyi jeelentőségű

TE

2

Hédervári feketefenyő ő

Héderv vár


TE

3

Hédervári lovaglópály ya

Héderv vár


TT

4

H Héderváry-kkastély park kja

Héderv vár


TT

Szigettközi TK

Ásván nyráró, Beze enye, Dunakiliti, D Dunaremete e, Dunaszeg g, Duna aszentpál, Dunasziget, D Feke eteerdő, Győ őrladamér, Győrzzámoly, Halá ászi, Héderrvár, Kiimle, Kisbod dak, Kunsziget, L Lipót, Máriak kálnok, Me-csérr, Mosonma agyaróvár, Püski, Ra ajka

országoos jelentőségű , egyedi

T

5

Ökológ giai hálóza at


19



Héderváár déli részénn fekvő, főkéént ártéri erddőterületeket magában fooglaló része,, valamint a Mecsérrel, Darnózselivel határos nyugati csücskében feekvő erdőterüületek alkotjáák az ökológ iai hálózatot. Az egyes elemek nnem alkotnakk teljes hálózzatot.

Tájhasználati konfliktus ok és problémák é rtékelése A legelsőő térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közzigazgatási területén t többb erdő volt, de főleg a mezőgazzdasági terület volt szám mottevő már akkor is, valamint megjeelentek a maai úthálózat ősei. ő Már a két katonnai felmérés közötti időszzakban is meegindult az errdőterületek csökkenése. c 1950-es évektől a szövetkezeti s termelés köövetkezményeeként megjeelent a külterrületeken a nagytáblás szántófööldi gazdálkoddás. A 90-es évektől a kárpótlás következményekéént megszűnnt a külterületti nagytábláss művelés, a jobb minőségű terüületeken azoonban továbbb folytatódott a szántóföldi művelés. A gyengee minőségű szántó terüleetek művelésse kevésbé gazdaságos. g A táj adottsáágait kihasználva fontos lenne a természeti állapot á javítássa, a termésszetközeli erddő és gyeptáársulások, m mezsgyék helyreállítása, telepítésse. Héderváár község küllterületét naggy kiterjedéssű szántó terrületek és kissebb összefüüggő erdő éss rét-legelő területekk jellemzik. A művelési ágg szerinti meggoszlást az alábbi a táblázaat mutatja: Művellési ág Szántó ó területek Rét terrületek Legelő ő területek Erdő te erületek Fásíto ott területek Nádass területek Kivett területek Össze esen

Terület (Ha a) 913,1 Ha 9,8 Ha 40,8 Ha 191,2 Ha 6,7 Ha 10,1 Ha 256,3 Ha 1428 Ha

Arán ny (%)

633,9 % 0,,7 % 2,,9 % 133,4 % 0,,5 % 0,,7 % 177,9 % 1000,0 %

A telepüülés külterüleetének nagyssága kb. 12773 ha. A külterületi zöldfelületeket teekintve a köözség nagy kiterjedéésű szántó teerülettel, kiseebb részben erdő, rét, leggelő, nádas területekkel rendelkezik. A szántók nagy réssze SZ5, SZ66 és SZ7 közötti, gyenge minőségi oszztályokba tarrtozik.


20


ZÖLDFELÜLETI


RENDSZER VIZSGÁLATA

A települési zöldfelületi rendszer elemei A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés, a rosszabb minőségű területeken is megjelentek a magángazdálkodók és vállalkozások. A mezőgazdasági támogatás rendszere miatt nagyrészt néhány családi gazdálkodó bérli és használja külterületi földterületeket. A növénytermesztés szerkezeti változásával a jobb minőségű területen kisebb táblákban, de folytatódott a szántóföldi művelés. Az előző évekhez képest jelentős arányú a műveletlen, gyomos terület. A belterületeken a gazdaságtalanná vált burgonyatermesztés csökkent. Az elöregedő lakosság jelentős része nem művelte a felhagyott területeket, így jobb esetben a bérbeadással lehetet elérni a szántó területek üzemszerű fenntartását. A fiatalabb telektulajdonosok már nem végeznek mezőgazdasági melléktevékenységet. A rendezett füvesített telkek a falu belterületi helyein találhatók. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek: A település külterületét jelenleg szántóterületek, rétek és nagy kiterjedésű ártéri erdők alkotják. Az erdők egy része a Szigetközi Tájvédelmi Körzet részét képezi. Az erdők faállománya döntően fűz és nyár, kisebb részben akác. A fennmaradó részeken rétek és szántóföldek váltják egymást. Szerencsés módon jól megmaradtak a területen a mezőgazdasági táblákat és utakat határoló védőerdősávok, és a csatornákat, vízfolyásokat övező rétek, melyek változatosabbá teszik a település egészét. A belterület nagysága 155 ha. Jelentősebb zöldfelület a település központjában a kastély és parkja, illetve az Árpád-fa környezetében igényesen kialakított tér, amely szépen parkosított, tervszerűen kialakított terület. Ezen kívül a településen további kialakított közpark jellegű terület nincs. Ennek ellenére a belterület a nagyméretű magánkertek sokasága miatt nem szűkölködik természetes zöldfelületekben. A belterület részét képező zöld még a csatornák melletti gondozott kertvégek, melyek hangulatos, természetközeli állapot érzetét keltik. Héderváron jelenleg egy temető van. A település egyik központi helyén található temető szépen gondozott, rendben tartott területe a településnek. Az utcák zöldfelületi ellátottsága vegyes képet mutat. Vannak olyan utcák, melyek fásítása megfelelő, azonban a tervezettség nyomai nem látszanak. Valójában sok növény van , de sokféleségük kuszaságot eredményez. Vannak olyan utcák is, melyek nem rendelkeznek fasorral, egyéb zöldfelülettel. Ez azonban a belterületi hatalmas szabad zöldfelületek miatt egyáltalán nem zavaró. Az utcai fasorokat gyümölcsfák, díszfák, örökzöldek alkotják, ritkábban díszcserjék. A közlekedési csomópontokban kialakult kisebb nagyobb teresedések jó helyzetet teremtenek a települési zöldfelületi rendszerben. A település sportpályája a belterület középső részén található, szintén gondozott, rendezett terület. Zöldfelületi ellátottság értékelése: Az alábbi ábrán a zöldfelületek nagyságának alakulása látható Héderváron a 2007-2010. közötti intervallumban.(m2) Láthatjuk, hogy az említett időszakban nem történt változás a zöldfelületek nagyságát illetően. A 2011-es mutató értéke jelenleg felülvizsgálat alatt áll. Az adat a KSH és a MÁK közös 1616-os (Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról) kérdőívéből származik, melyet a MÁK dolgoz fel és továbbít a KSH-nak.


21



Az alábbbi ábrán az egy e lakosra juutó zöldfelüleet nagyságánnak alakulása látható Hééderváron a 2007-2010. 2 2 közötti inntervallumbann.(m ) A 2011-ees mutató érttéke jelenlegg felülvizsgálaat alatt áll. Az A adat a KSH H és a MÁK közös 1616--os ("Jelentés az önnkormányzattok tulajdonáában lévő inggatlanvagyonnról") kérdőívvéből szármaazik, melyet a MÁK dolgoz fel éés továbbít a KSH-nak.


22



A zöldfelületi rendszer konfliktusai és pro blémái A zöldfellületi rendszeert a növénnyel fedett terrületek összeessége alkotja. Elemei köözterületi és nem n közterületi, koorlátlan és koorlátozott közzhasználatú kkategóriába sorolhatók. A település jeelentős, a megye falusi átlagát m messze meghaladó terüleetnagyságú, kiépítettségűű fenntartottssági szintű kö közterületi zöldfelületekkel rendeelkezik. A köözség leghangsúlyosabb hhelyein – a főőút iránytöréseiből kiágazzó mellékutaak csatlakozásánál kialakuló teresedésekbeen – magas díszértékű közparkok taalálhatóak. A parkok terrületileg és növényaanyaguk tekinntetében is helyi védelem mre érdemeseek. A településen jelenlegg is találhatóóak jól fásított, maggas díszértékkű növényzeettel beülteteett utcák pl.: Kossuth utcca, Hársfa uttca, Árpád út, a Rózsa Ferenc uutca egy szaakasza. A kápolna mögöttti terület, a védett v feketee fenyő környyezete a Rózzsa Ferenc utca és a Vámkeréki út találkozásánál, a Konnt-emlékhely környezeténnek jelentőséége, településsszerkezeti szerepe szerint díszeesebb, gondoozottabb, eszztétikusabb kialakítást k igéényel. A zölddfelületi rendsszer terülewww.ter-h halo.hu • info [email protected] u

23



tileg legnagyobb kiterjedésű elemét a lakókertek alkotják. Szerepük, jelentőségük kondicionáló és esztétikai hatásukban rejlik. A település központjában található a hédervári kastélypark és a hozzá kapcsolódó erdő. Mind a kastélypark, mind az erdő műemléki védettség alatt álló zöldfelületek. A kastélypark és a magyar történeti kertek között is nyilvántartott. A kastélypark és az erdő kultúrtörténeti, botanikai, településökológiai és településképi érték. Az iskola és az óvoda telke megfelelő nagyságú, kertjük minőségi fejlesztésére a későbbiekben szükség van. A település zöldfelületi rendszerének szerves alkotóelemei a belterületi vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó erdőterületek. A Mosoni-Duna melletti galéria erdők, a vízfolyásokat, csatornákat kísérő erdőterületek összefüggő hálózatot alkotnak. Az erdők nagyrésze NATURA 2000 területbe esik. Településképi jelentőségű a Győr irányából érkezőket fogadó erdő a Lipót-Hédervári csatorna mentén. Az erdő a településkép meghatározó eleme, megtartásáról, megőrzéséről gondoskodni kell. A település tájtörténeti elemei, mint a Vadaskert és a Kont-fa környezete nincsenek a rangjukon kezelve. Ez megoldandó feladat.

TÁJRENDEZÉSIJAVASLATOK A Jelenlegi tájhasználat bár gazdagabb, mint az ország sok területén, azonban jelentős javítást lehetne elérni az alábbi feladatok elvégzésével. - A szántó területek nagytáblás rendszerét mezsgyékkel kellene megosztani és így egyben az ökológiai hálózat rendszerét lehetne fejleszteni. Ez nem csak tájképi és tájtörténeti intézkedés, hanem a termelés gazdaságosságára is visszahat. - A korabeli holtág lefűződések környezetében erdők és rétek visszaállítása fontos elem. - A vizes árkok környezetét mezsgyeként értelmezve, gazdagabb növénytelepítéssel kellene fejleszteni. - A gyengébb minőségű szántó területeken, főképpen a Mosoni-Duna mentén erdőtelepítéssel lehetne javítani a természeti állapotot. - A táj hiányzó karakter elemei a fasorok. Ezeket a régi tradicionális utak és a mai közutak mentén vissza kell telepíteni. - Fontos zöldfelületi elem lehetne a településnek, ha a kastély és a Vadaskert korabeli kapcsolatát helyreállítanánk. Ez a település látványos és tájtörténeti értéket továbbmentő teendője. Ezt a hozzá kapcsolódó utcának a fásításával, az összekötést erősítő elemként is ki lehetne építeni. A Kont-fa környékének, szintén táj és településtörténeti értéket és elemet hordozó kert részletét szintén be kellene kapcsolni a zöldfelületi rendszerbe. - A mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése. Törekedni kell a termőhelyi adottságokhoz igazodó földhasznosításra, a komplex szemléletű környezet- és tájgazdálkodásra, a környezetet kevésbé terhelő, környezetkímélő gazdálkodási módok alkalmazására. Fontos az erdők vágás érettségi fokának meghosszabbítása, a szálaló vágás előnyben részesítése. - A gyepet a természetvédelmi szempontból értékes fajok megőrzése miatt rendszeresen kaszálni vagy legeltetni kell. Az ökológiai és táji szempontból egyaránt értékes rét területeket meg kell őrizni. - A meglévő erdőterületeket meg kell tartani, a tájidegen fafajokat a termesztésből ki kell szorítani, fel kell váltani. Az újabb erdők telepítésénél csak honos és a tájra jellemző fafajokat kell ültetni az ökoszisztéma érdekében. Az akácerdők tájidegennek számítanak, fokozatos leváltásuk fontos feladat azokon a helyeken, ahol a honos fafajok létét veszélyeztetik. - A külterületi fasorokat fejleszteni kell, a meglévőket meg kell tartani, kivágásukat úgy lehessen engedélyezni, hogy pótlásuk szükséges, azonban honos fafajokra kelljen váltani azokat. www.ter-halo.hu • [email protected]

24



A tervezett fasorok a tájban honos fafajokból történjen. Az értékes növényzet, öreg, értékes fák és facsoportok helyi védelem alá helyezése fontos feladat. Az öreg gyümölcsfák védelme fontos feladat, gyümölcsfa kataszterezés alapján a régi tájfajták felmérése, megőrzése és továbbszaporítása.

-

Természetvédelmi javaslatok Az ökoháló bővítése. Az önkormányzat zöldfelületi fejlesztési javaslata szerint a következő területek helyi értékvédelmi területként szerepelnek a rendezési tervben: 250, 251, 253, 259, 252/3, 252/4, 252/5, 260, 261, 261/3, 261/4, 466, 467, 469, 248/6, hrsz.-ok, illetve a 054 hrsz.-ú külterület.

-

Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetbe bele kellene venni az egykori Vadaspark területét.

-

A zöldfelületi rendszer fejlesztése Az utcafásításoknál csak a honos, tájra jellemző fafajok, esetleg azok változatai, elsősorban gyümölcsfák telepítése engedhető meg. Gondoskodni kell az értékes növényzet, fák, fasorok helyi védelem alá helyezéséről. Törekedni kell a régi gyümölcsfák megőrzésére, fajtagyűjtemény kialakítására. A belterületen lévő keresztek, szobrok helyi védelme, környezetük méltó módon való kialakítása. A településközpont a falusi hangulat megőrzésével, zöldfelületi eszközökkel tovább fejleszthető saját arculat kialakításával. A település területére egységes arculatterv készítése javasolt. Az arculatterv feladata meghatározni, egységes fejlesztési keretekbe foglalni a település közterületeinek burkolatait, berendezési tárgyait, térbútorozását. Az arculattervnek foglalkoznia kell a belterületi zöldfelületek, fasorok, fafaj- és közterületi cserjefajok alkalmazásával elősegítendő a település sajátos, egyedi arculatának továbbfejlesztését. Az arculatterv intézkedési javaslatot kell tartalmazzon – projektjavaslatokkal – a megvalósíthatóság és a továbbfejlesztési feladatok meghatározására. A teresedések útkapcsolatainak újragondolása a jobb minőségű zöldfelületek létrehozásának érdekében.

-

-

A A

TELEPÜLÉS BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉKE

település jelenlegi számítása: TERÜLET BESOROLÁSA

SORSZÁM

1.

VÁLTOZÁS ELŐTT Mezőgazdasági terület: szántó

VÁLTOZÁS UTÁN

biológiai

TERÜLET NAGYSÁGA (ha) 3,36

Gksz: Gazdasági terület: Kereskedelmi, szolgáltató terület

aktivitás

ÉRTÉKMUTATÓ VÁLTOZÁS ELŐTT

VÁLTOZÁ S UTÁN

3,2

3,36

Biológiai aktivitás:

értékének

BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK VÁLTOZÁS VÁLTOZÁS ELŐTT UTÁN 10,75

0,4

1,34

-9,41


25


2.


Különleges terület: Egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület

1,34 Mezőgazdasági terület: szántó

Biológiai aktivitás: Mezőgazdasági 3. terület: szántó Lk: Falusias lakóterület Zöldterület Közlekedési terület Vízgazdálkodási terület Vegyes terület: Településközpont

1,5

1,34

2,01

3,2

4,28 2,27

Mezőgazdasági terület: szántó Vegyes terület: Településközpont Védelmi rendeltetésű erdőterület Különleges terület: Egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület Különleges terület: Mezőgazdasági üzemi terület Lk: Falusias lakóterület Összesen: Biológiai aktivitás: Gazdasági 4. rendeltetésű erdőterület

1,59

3,2

5,08

9,12

2,4

21,89

0,15

6

0,9

1,37

0,6

0,82

0,36

6

2,16

0,96

0,5

0,48

5,98

3,2

19,14

0,85

0,5

0,43

1,13

9

10,17

0,15

1,5

0,23

1,60

0,7

1,12

3,84

2,4

9,22 31,33

40,31 8,98

5.66 Különleges beépítésre nem szánt terület: Arborétum területe

Biológiai aktivitás: Falusias lakóte5. rület

9

5,66

50,94

6,4

36,22

-14,72 4,41 Lk: Falusias lakóterület Különleges terület: Nagy kiterjedésű sportolási célú terület 80% zöldfelü-

2,4

10,58

3,83

2,4

9,20

0,58

6

3,48


26



lettel Összesen: Biológiai aktivitás: 6.

10,58

Zöldterület

0,59 Vegyes terület: Településközpont Zöldterület

Összesen: Biológiai aktivitás: Falusias lakóte7. rület Zöldterület Gazdasági rendeltetésű erdőterület Közlekedési terület Különleges terület: Temető területe

6

3,54

0,18

0,5

0,41

6

0,09 2,46 2,55

3,54 -0,99

Közlekedési terület Falusias lakóterület Gazdasági rendeltetésű erdőterület Különleges terület: Temető területe Összesen: Biológiai aktivitás: 8. Zöldterület

0,50

2,4

1,20

0,15

6

0,90

0,42

9

3,78

0,09

0,6

0,05

0,74

3

2,22

0,13

0,6

0,08

0,59

2,4

1,42

0,42

9

3,78

0,76

3

2,28 8,15

7,56 -0,59

Zöldterület Közlekedési terület Összesen: Biológiai aktivitás: Falusias lakóte9. rület Közlekedési terület

0,62 0,39

6

0,23

3,72 6

2,34

0,6

0,14 3,72

2,48 -1,24

Mezőgazdasági terület: szántó Összesen: Biológiai aktivitás: Falusias lakóte10. rület

2,91

2,4

6,98

0,19

0,6

0,11

3,10

3,2

9,92 7,09

9,92 2,83

0,51 Vegyes terület: Településközpont

Biológiai aktivitás: Falusias lakóte11. rület

2,4

0,51

1,22 0,5

0,25 -0,97

1,48 Vegyes terület: Településközpont

Biológiai aktivitás: Közlekedési 12. terület Mezőgazdasági terület: Szántó Zöldterület

12,68 2,1

2,4

1,48

3,55 0,5

0,74 -2,81

1,67

0,6

1,00

12,81

3,2

40,99

0,84

6

5,04


27



Különleges terület: Mezőgazdasági üzemi terület Összesen: Biológiai aktivitás: Mezőgazdasági 13. terület: Szántó

15,32

0,7

10,72 47,03

0,24 Különleges terület: Mezőgazdasági üzemi terület

Biológiai aktivitás: Mezőgazdasági 14. terület: Szántó

3,2

0,24

0,77

0,7

0,17 -0,6



3,2

0,17

0,54

0,7

0,12 -0,42



3,2

0,05

0,16

0,7

0,04 -0,12

2,32 Gksz: Gazdasági terület: Kereskedelmi, szolgáltató terület

Biológiai aktivitás: Mezőgazdasági 17. terület: szántó

3,2

2,32

7,42

0,4

0,93

-6,49 3,76 Védelmi rendeltetésű erdőterület

Biológiai aktivitás: Mezőgazdasági 18. terület: szántó

3,2

3,76

12,03 9

33,84 21,81

4,15 Védelmi rendeltetésű erdőterület

3,2

4,15

13,28 9

37,35

Biológiai aktivitás:

19.

10,72 -36,31

24,07

Gksz: Gazdasági terület: Kereskedelmi, szolgáltató terület Mezőgazdasági terület: szántó Gksz: Gazdasági terület: Kereskedelmi, szolgáltató Védelmi ren-

11,72

0,4

4,69

4,62

3,2

14,78

12,15

0,4

4,86

2,67

9

24,03


28



deltetésű erdőterület Védőfásítás 20 méter szélesség alatt

1,52

6

Összesen: Biológiai aktivitás:

9,12 19,47

38,01 18,54

BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK ÖSSZESEN:

+5,93

A számításokból az derül ki, hogy Hédervár biológiai aktivitásértéke a fejlesztések megvalósulása után 5,93 %-al nő.

KÖRNYEZETALAKÍTÁSI

JAVASLAT

Levegőtisztaság-védelem Mivel Héderváron szennyező jellegű ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, a rácsatlakozott lakások aránya megfelelő. Távlati célként a levegőminőség javítását jelöljük meg. A levegőt szennyező pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén belül, létesítése és üzemeltetése a jövőben sem engedhető meg. A tervezett funkciók megvalósítása során a hatályos kormányrendelet 1 előírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni. Zaj- és rezgésvédelem A településen jelenleg nincs üzemi tevékenységből származó káros zajterhelés. A kialakításra kerülő létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló hatályos rendeletben2 foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni. Közúti közlekedésből származó zajterhelés Zajterhelési szempontból a településen a közlekedési zaj okoz problémát az 1401 sz. másodrendű főúton. Az átmenő forgalom még mindig viszonylag kicsinek tekinthető. A tervezett új településközi utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 3 rendeletben foglaltak szerint az országos főközlekedési, gyűjtő- és lakó utak mellett az új tervezésű és megváltozott terület felhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek a jogszabály által előírt határértéket nem haladhatják meg. Sorszám

Zajtól védendő terület üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre (dB) kiszolgáló út; átmenő gyűjtőút; összekötőút; forgalom nélküli út mentén bekötőút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszál-

21/2001 (II.14) Korm. rendelet 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 3 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1 2


autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fővonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopter-

29



lóhely mentén

1. 2. 3. 4.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

állomás, hely mentén nappal 6-22 óra

-leszálló-

45

35

50

40

55

45

60

50

50 55

40 45

55 60

45 50

60 65

50 55

65 65

55 55

60

50

65

55

65

55

65

55

éjjel 22-6 óra

3. számú melléklet a vonatkozó4 rendelethez

A település belterületén jelenleg nincs határértéket meghaladó közúti közlekedési zajterhelés. Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidős-rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak. Vízminőség- és talajvédelem A felszín alatti vizek minőségéről nem állnak rendelkezésre adatok. A felszín alatti vizek védelme érdekében a településen a szikkasztás nem engedélyezhető. Elengedhetetlen a települési szennyvízcsatorna hálózat kihasználtságának növelése, a csatornahálózatra történő rákötésekkel a településen fokozatosan megszűnik az egyedi szikkasztók által okozott talaj és felszín alatti vizek szennyeződése és hosszútávon a víz- és talajminőség javulása várható a településen. A településen az új fejlesztések csak a szabályozásban részletezett közművesítettség kiépítésével valósulhatnak meg, így a felszíni és felszín alatti vizek jövőbeni védelme biztosított. Szélerózió tekintetében a település területe mérsékelten kitett terület. A hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védőerdősávok telepítése megfelelően csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által veszélyeztetett részeken a művelési mód megfelelő megválasztásával, esetleg művelési ág változtatással (szántó ⇒ gyep, gyep ⇒ erdő) is meg lehet előzni a talajpusztulást. A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövőben sem engedhető meg. A településen az esetleges feltöltések kialakítására csak bevizsgált, minősített anyag használható. Környezetet károsító ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az építési tevékenységek megkezdése előtt a termőréteget, humuszt szakszerűen le kell termelni és azt deponálni kell. A termőföldet lehetőség szerint telken belül vagy zöldterületek létesítésénél kell felhasználni. A keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállítása csak engedélyezett lerakókban történhet. Klíma A településen megvalósítandó fejlesztések várhatóan a klímában nem okoznak érzékelhető változást. Élővilág A tervezett külterületi fejlesztések a terület élővilágára – tekintettel az eddigi mezőgazdasági felhasználásra- kis mértékben, de hatással vannak. A fejlesztési területek a belterület bővülései, tehát ezeken a helyeken érezhetőbb lesz az emberi jelenlét. Elsősorban az új turisztikai, idegenforgalmi létesítmények szűkítik illetve szabdalják a vadak életterét, illetve akadályozzák mozgásukat. A tervezett közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy a különböző nagyságrendű állatok számára a szabad mozgás továbbra is biztosított legyen az egyes élőhelyek között. A településen – védőfasorok, fásítások telepítésének előírásával - egy zöldbe ágyazott, tájba illesztett települési környezet kialakítása a cél, amelyben az élővilág többi szereplője számára is megfelelő élettér marad. 4

8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet www.ter-halo.hu • [email protected]

30



Táj- és természetvédelem A település területén több helyen található Natura 2000 élőhely védelmi irányelv alapján kijelölt, ezen belül védett ökológiai folyosó terület. Ilyenek a közigazgatási határ északi és déli oldalán található vízfolyások, a Nováki csatorna, a Hédervár –Darnói csatorna és közvetlen környezetük. A védett területek közelsége miatt a természetvédelmi szempontok érvényre juttatására fokozott figyelmet kell fordítani, különös tekintettel a fészkelő- és vándormadarak élőhelyeire, illetve, a vadvonulási vonalak biztosítására. Elsőrendű feladat a meglévő természeti értékek, illetve az erdőterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévő egyedi élőhelyek megőrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévő erdők, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, illetve területük lehetőség szerinti növelése. A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegő szennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelő védőterületek, védő zöldsávok kialakításáról gondoskodni kell. A

helyi művi lesztése

és

természeti

értékvédelem

továbbfej-

A település helyi védelemre korábban indítványozott értékein kívül – melyeket a vizsgálati munkarészben felsoroltunk- helyi védelemre javasoltak az alábbi épületek, objektumok: -

Kont emlékhely, hrsz.: 248/2,3 Peregrinus kápolna, hrsz.:249 Kőkereszt, a rk. templom melletti téren, hrsz.:5 Emlékművek, hrsz.: 158 Szobrok, emléktáblák, hrsz.: 381 Történeti, kegyeleti emlékek, hrsz.: 467 Milleniumi kereszt, hrsz.: 466

A 2009 évi CIX. tv. által módosított 2001. évi LXIV. tv. 66.§./2/ bekezdése szerint a települések fejlesztési, rendezési, szabályozási terveihez örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A hatástanulmány részét képezi a kulturális örökségvédelem és a régészeti örökség védelme. A rendezési terv készítésével egy időben elkészült az egész közigazgatási területre egy hatástanulmány, melyet a településrendezési terv használata során figyelembe kell venni. Az örökségvédelmi hatástanulmány a település régészeti és műemléki értékvédelmi összefüggéseit tárja fel. A természetvédelem, tájvédelem, településkép védelem továbbfejlesztése A településen több helyen található védelemre, megtartásra érdemes, meglévő fasor, facsoport illetve, fa. Helyi védelemre javasolt természeti értékek a következőek: 250, 251, 253, 259, 252/3, 252/4, 252/5, 260, 261, 261/3, 261/4, 466, 467, 469, 248/6, 054 Ezek a környezeti elemek teszik igazán hangulatossá a települést, jótékonyan befolyásolva a településképet, utcaképet. Emellett több helyen jelöltünk meg a településen olyan telken belüli megtartandó zöldterületeket, erdőterületeket, melyek kedvezően befolyásolják a település megjelenését illetve nagyon kedvező hatással vannak a település biológiai aktivitás értékére. Ilyenek pl. a különleges idegenforgalmi területek kötelezően megtartandó fásított területei, a sportpálya telkén található erdőterület és természetesen a kastélypark. A védelemben részesített természeti területek pedig hangsúlyosan szerepelnek a terveken. Külterületen több helyen kijelölésre került utakat és vízfolyásokat kísérő megtartandó fasor ill. utakat kísérő, nagy mezőgazdasági táblákat határoló telepítendő fasor. www.ter-halo.hu • [email protected]

31



A hatályos jogszabályok5 szerint a települések fejlesztési, rendezési, szabályozási terveihez örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A településre elkészült egy örökségvédelmi hatástanulmány, mely a település régészeti és műemléki értékvédelmi összefüggéseit feltárja.

KÖZLEKEDÉSI

JAVASLAT

A település érintő meglévő fő közlekedési vonalak jelenleg az alábbiak: • Az 1401-es sz. országos mellékút, amely Győrből Héderváron át halad Mosonmagyaróvár felé, csatlakozva a Dunaremetei-Lipót 1411 sz. mellékúthoz • Az 1403-as sz. országos mellékút, amely Kimle-Novákpuszta településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot Ezen utak tekintetében több jelentős változás nem várható a településen, kivétel az 1401-es főút, melyek várható fejlesztési elemei az alábbiakban foglalhatóak össze: • az 1401-es sz. országos mellékút új nyomvonala a község belterületét kikerülve, északon haladna és csatlakozna vissza a jelenlegi nyomvonalhoz a gazdasági területek mellett. A községi elkerülő a belterületet mentesítené az átmenő forgalommal szemben. Településközi utak A település közúti kapcsolatinak fejlesztése terén jelentős elképzelések fogalmazódtak meg a településközi utak tekintetében is. A belterületi utak fejlesztése után azon településközi földutak kiépítése következhet, melyek a szomszédos településeket közvetlenül összekötik és egyben a mezőgazdasági területek feltárását is szolgálhatják (pl. Ásványráró felé). A megyei területrendezési tervben és a megyei mellékúthálózat fejlesztési tervben szereplő településközi úthálózat Hédervárt érintő elemei az alábbiak: • Hédervárt Ásványráróval összekötő településközi út. A tervezett nyomvonal a meglévő mezőgazdasági külterületi úton halad Ásványráróig, mely kivezet az 1411-es útra. Tömegközlekedés A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítő a településen. Kerékpárutak Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg is érintik a települést. A megyei településrendezési terv már szükségesnek tartja ilyen jellegű útvonalak további kiépítését, kijelölését. Az 1401 sz. állami másodrendű főút mellett kiépített szigetközi kerékpárút halad, melynek bekapcsolása a lipóti idegenforgalmi fejlesztésekbe indokolt. A jelentős számú kerékpáros turista forgalom bizonytalanná teszi a kerékpáros közlekedés feltételeit, ezért 2015. augusztusában kiépült egy Lipót irányába haladó kerékpárút, amely belterületen a Jókai utcában halad. A megyei területrendezési tervben ezen kívül, mint helyi jelentőségű kerékpáros nyomvonal szerepel egy Kimle felé vezető kerékpáros nyomvonal kialakítása is.

KÖZMŰVESÍTÉSI

JAVASLAT

A településen a teljes közműhálózat kiépült. A felszíni és felszín alatti vizek ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történő rákötések elősegítése. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségű — 20 kV-os — szabadvezetéki hálózatról történik. A 5

2001. évi LXIV. tv. 66.§./2/ bekezdés www.ter-halo.hu • [email protected]

32



községet 20/0,4 kV-os kommunális transzformátorok látják el. A lakóterületi és egyéb fejlesztési elképzelések a jelenlegi közműhálózat bővítésével megvalósíthatóak. A meglévő közművek szolgáltatási színvonala megfelelő. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévő és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezető árkokat ki kell építeni a település teljes területén, különös tekintettel a mélyen fekvő Szabadság utcára. A jövőben a település belterületére célszerűen teljes körű vízrendezési tervet készíttetni. A településszerkezeti terven az esetleges csapadékvíz befogadókat jelöljük (kavicsbánya tavak, csatornák), melyek a mélyen fekvő területek feltöltését is szolgálhatják. Elektromos ellátás: A lakó fejlesztési területeken kb. 65-70 db építési telek kerül kialakításra, több ütemben. Előreláthatólag telkenként 1×32 A igény merült fel az áramszolgáltatói hálózat irányában. Az energiaellátás műszaki és gazdasági feltételeit az E.ON Zrt. az elektromos ellátás engedélyezésekor kiadandó levelében határozza meg. A lakóterületek súlypontjába több 20/0,4kV-os transzformátorállomás létesítése szükséges. Azon a részen, ahol a 20 és a 0,4 kV-os szabadvezeték egy nyomvonalon halad, ott közös oszlopsoron kell azokat vezetni. A 0,4 kV-os hálózatra a telefonvezeték és kábeltévé is felkerülhet, ha az E.ON Zrt. engedélyezi. A tervezett kereskedelmi-szolgáltató területek a meglévő hálózatokról – teljesítmény bővülés esetén – új transzformátorok elhelyezésével – elláthatóak. A fejlesztésre szánt területek közvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerű (minimális egységteljesítmény lámpatestenként 26W). A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás. Közepes megvilágítási érték legalább: 4 lux. Megvilágítás középegyenletessége legalább: 0,2 Megvilágítás határegyenletessége legalább: 0,1 Közepes fénysűrűség értéke legalább: 0,3 Fénysűrűség hosszegyenletessége legalább: 0,4 Lámpatestek káprázási osztálya: K2 A T-COM Nyrt. a telefonellátás tervezését csak igénybejelentés után kezdi meg. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen, oszlopon mehet, kivételt képez a 20 kV-os hálózat. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható. Megjegyzés: A közművek egymástól való távolságát az MSZ 7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítéséről az MSZ 151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és előírások betartása is kötelező. A rendezési tervben meghatározandó beépíthetőség meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a közcélú villamos energia elosztó hálózat elemeinek, tartó, átalakító és kapcsoló berendezéseinek közterületen állónak és közterületről megközelíthetőnek kell lennie a Villamos energia Törvény szerint. Továbbá figyelembe kell venni a vonalas villamos létesítményekre meghatározott védőtávolságokat, melyek a jelenleg hatályos rendelet 6 alapján az alábbiak: • 1-35kV-ig a vezeték nyomvonalának szélső vezetékétől 5-5m, belterületen 2,5-2,5m. • 1 kV alatt (kisfeszültség) vezeték nyomvonalának szélső vezetékétől 1-1m.

6

II/1984. (VIII. 22.) sz. IPM. Rendelet www.ter-halo.hu • [email protected]

33



Gázhálózat A terv készítése során – figyelembe véve a kiépült hálózatot – a jelenlegi rendszerek nyomvonalát használtuk fel a fejlesztési területek ellátásához. Illeszkedve a községi gázhálózati rendszerhez – a lakó területeken ütemezetten 65-75 db. lakótelek kialakítása tervezett. A külterületeken fekvő fejlesztési területek gázellátásával kapcsolatban megkerestük az GDF –Suez Zrt. Győri Műszaki Kirendeltséget. A Kossuth Lajos utca mögötti fejlesztési terület gázellátásával kapcsolatban elmondható, hogy a Boldogasszony-sor és a Lipót felé vezető Kossuth utcai tervezett D 32, és D 63 vezeték – a jelenlegi keresztmetszetetek figyelembe véve – megfelelő. A lakótelkek gázellátása így biztosítható. A rendszer a községi gáz elosztóhálózathoz csatlakozik, a belterületen. A községi belterületi hálózatot a jelenlegi lakóterület fejlesztés nem érinti. Az esetleges tömbbelsőben tervezett feltárások szerinti lakóutcákban a gázellátás a jelenlegi D 63-as tervezett vezeték bővítésével oldható meg, a meglévő rendszerhez csatlakozva. A lakóterületek gázellátása a fellépő kapacitás növekmény alapján nem jelent problémát. A meglévő belterületi hálózat nyomvonalát az GDF- Suez Zrt. –nél a térinformatikai osztálytól szereztük be. A kiépítendő vezetékek anyaga SDR 11 (S 5) PE 80 G. A tervezett vezetékek nyomvonalánál, továbbá a tervezett utcák szélességénél figyelembe kell venni, hogy a középnyomású gázvezeték biztonsági övezete 4-4m. Vízellátás A tervezett Kossuth Lajos utcai akó területfejlesztések a Boldogasszony-sor utcában kiépített új NA 200 –as vezetékről, illetve, a lipóti út nyomvonalában húzódó NA 200-as ivóvíz vezetékről (mely több ágon kapcsolódik a községi hálózathoz) való leágazással oldható meg. A községi hálózathoz való csatlakozást több ágon javasoljuk. A lakóterületeken belül körvezetékek alakíthatók ki. Kis számú telket ellátó vezeték lehet ágvezeték. Ezek végére tűzcsapot kell építeni, öblítés céljára. Vízigény Telek: 80 darab átlagosan 1,5 darab lakással és 3 fő/lakás számolva: Q = 80 * 1,5 * 3 * 100 = 6,5 m3/nap Óracsúcs: Qó = 112,5 : 10 = 11,2 m3/óra = 1,5 l/s 2 Tűzoltó víz: 300 m tűzszakaszt figyelembe véve: 900 l/p = 15 l/s Napi átlag vízfogyasztás: 65 : 24 = 4,68 m3/óra = 1,3 l/s Összes vízigény: sítható.

15 + 1,3 = 16,3 l/s

NA100-as körvezeték rendszerről bizto-

Szennyvíz elvezetés: A tervezett ingatlanok kommunális szennyvizét gravitációs csatornahálózattal kell összegyűjteni. A gravitációs csatorna átemelőbe köt, melyből szivattyú emeli át a szennyvizet a községi hálózatba. A közterületi csatornáról telkenkénti leágazás készítendő a telekhatáron belül, 1,00 méterre elhelyezett csatlakozó aknáig. Ebbe az aknába köt az épületben keletkező szennyvizet elvezető csatorna. Szennyvíz mennyiség: Arányos az ivóvíz fogyasztással, annak 90%-a. Q = 61 * 0,9 = 55 m3/nap Qó = 5,5 m3/óra = 1,5 l/s


34



Az átemelőkbe szaghatást megszüntető filtert és a nyomócsőben pangó szennyvizet lefúvató kompreszszort kell beépíteni. Csapadékvíz elvezetés A községi területen a talajvízszintet a Dunából, Mosoni-Dunából származó fakadóvíz határozza meg, melynek mértékére a környező területekre vonatkozó adatok alapján, a mértékadó belvízszint: 111,00 – 111,50 mBf. Ennek figyelembevételével kell kialakítani az új fejlesztési területeken a terepszinteket. A lakóterület fejlesztéseknél, a szükséges vízügyi szakvéleményeket figyelembe kell venni. A közterületen a hiányosan kiépített utcákban, nyíltárkos csapadékvíz gyűjtő rendszer alakítandó ki. A csapadékvizek befogadója a Darnó csatorna és a környező vízelvezető árkok. A bevezetés előtt hordalék és szénhidrogén fogó műtárgy helyezendő el. Utána növényzettel telepített szűrőtó készítendő. A teljes belterületre csapadékvíz elvezetési tanulmánytervet kell készíteni, melyet egy pontos geodéziai felmérésnek kell megelőznie. Hírközlés A távbeszélőkészülékek száma az információs társadalom egyik meghatározó mérőszáma. Bár a szolgáltatás piaci alapon történik, de a fent említett okok miatt meg kell vizsgálnunk az ellátottság szintjét. A statisztikai közlés során módszertani váltás következett be, ugyanis 2000-től a távbeszélő fővonalakat tünteti fel a KSH, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a telefonkészülékek számát közölte az adatsor. A telefonhálózat a településen teljesen kiépült. A szolgáltatást a T-COM NYrt. végzi. Jelenleg a lakások 69%-a rendelkezik telefonnal, ami az eddigi állapotokhoz képest már nagyon jó aránynak számít, azonban a megyei községektől még így is elég nagy a lemaradás. A községi statisztikák a tervezett terület beépítésénél nem adnak egyértelmű támpontokat. A kábel televíziós hálózat szintén kiépült a településen. A tervezési területen a telefon és a kábel tv. szolgáltatás új rendszer kiépülésével földkábeles kivitelben tervezett. A terület mobil telefonos ellátása megfelelő, mindhárom szolgáltató műszaki paraméterei biztosítják a zavartalan működést. A nagysebességű adatátvitelek kábel hálózaton, vagy mobilhálózaton történő továbbítását a szolgáltatók fejlesztései teszik lehetővé. A mikrohullámú jeltovábbítást a Győr-Sárás átjátszó torony végzi, mely a szigetközti községeket - így Hédervárt is - megfelelő színvonalon kiszolgálja. A terület a T-COM Nyrt. szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendő ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendő át a meglévő hálózat. Az utcai távbeszélő állomások elhelyezése és száma biztosítja az 500 fő/db. sűrűséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20 kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minősége megfelelő. A kábeltévé hálózat szintén megfelelő minőségben látja el a települést, a jövőben azonban célszerű lenne a modern adatátviteli igényeknek megfelelően átalakítani a hálózatot.


35



A

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓ KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI REAKCIÓK LEÍRÁSA

A település adottságai és a gazdasági környezet sikeres összehangolása esetén Hédervár tartósan pozitív fejlődési pályára állhat. Az idegenforgalmi, turisztikai fejlesztések megvalósításával esélye lesz különböző szolgáltató, és a regionális léptékének és sajátosságainak megfelelő szállás és vendéglátó egységeket letelepíteni. Az önkormányzat elképzelései szerint a településen az idegenforgalmi 10-50 főt foglalkoztató kis és középvállalkozások megtelepedése a kívánatos. Az új gazdasági egységek munkahelyeket jelentenek, amelyek csökkentik a településen élő munkavállalók kiszolgáltatottságát. A helyben értékesített szolgáltatások javítják a térség gazdasági vonzerejét. A különböző lakóterületi fejlesztések megvalósulásával a településnek sikerül befogadni a szezonális és a hétvégi turistákat, illetve az életvitel szerűen letelepülni szándékozókat. A letelepedettek növelik a település lakosságszámát, amellyel a közösségi intézmények fenntarthatóbbakká válnak. Az infrastrukturális fejlesztések javítják a település lakosságának kényelemérzetét és elégedettségét. Az elégedettséggel csökken az elvándorlás. A környezetbarát technológiák alkalmazása, energiatudatos gazdálkodás – szélenergia, szolárenergia, föld- és termál energia kihasználása – alapján létrejövő munkalehetőségek, a gazdasági fellendülésből eredő kívánatosabb települési lakókörnyezetet eredményeznek. A környezeti adottságok kihasználásával a település a Szigetköz rekreációs zónájának vezető tagjává válik.

A

SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATA

Szabályozási elképzelések tekintetében a rendezési terv készítése során a település teljes közigazgatási területén sor kerül a szabályozási paraméterek átgondolására. A település területén sor kerül az övezeti jelek átgondolására illetve egyes helyeken az építési helyek, valamint egyéb szabályozási paraméterek módosítására. Kisebb változtatásokat javaslunk a beépítési módok, intenzitás, parkolás, építménymagasságok, telekméretek terén. A területhasználati változások mellett sok helyen a tulajdonosi igények is generálják az övezeti előírások módosítását, mivel a jelenlegi övezeti paraméterek nem teszik lehetővé az ingatlanok tulajdonosi igényei szerinti beépítését.

A

SZABÁLYOZÁSI TERV VÁRHATÓ HATÁSAINAK BEMUTATÁSA

A településen módosulnak a szabályozási terven belül alkalmazott a használatot korlátozó előírások, illetve kiegészülnek a jelenlegi igények alapján. Biztosított lesz a településszerkezeti terv szerinti területhasználat és építési tevékenység. A település részéről felmerült fejlesztési igények szabályozott módon kielégíthetők lesznek. Az illeszkedés szabályai biztosítják a környezet figyelembe vételét. A szabályozási terv és a HÉSZ megalkotása, a korábbi tervnél átfogóbb örökségvédelmet, természetvédelmet és környezetvédelmet tesz lehetővé.


36


SZABÁLYOZÁSI JÓVÁHAGYANDÓ


TERV MUNKARÉSZEK

TH-15-02-02 sz. dokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, M=1:2 000 felbontású SZ-2 M=1:8 000 felbontású szabályozási tervlapok Rendelet tervezet

Hédervár Község Önkormányzatának Képviselőtestület …………………. (……...) rendelete Hédervár Helyi Építési Szabályzatáról Hédervár Község Önkormányzat Képviselőtestülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

I. fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. §

(1) Jelen rendelet hatálya Hédervár község teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), ágazati szabványok stb.), ezen rendeletben előírtaknak megfelelően szabad. 2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában: 1. irányadó szabályozási vonal: a telek irányadó szabályozási vonal, és telekhatár közötti, vagy irányadó szabályozási vonalak által határolt területe nem beépíthető. A telek irányadó szabályozással érintett területrészét a beépítettség számítása során figyelmen kívül kell hagyni. Meglévő épület a telek irányadó szabályozással érintett területén nem bővíthető. Az övezetben előírt előkert méretébe az irányadó szabályozással érintett terület nem számítható bele. A tervezett telekalakítást legkésőbb a közterület kialakításáig végre kell hajtani. Az irányadó szabályozási vonallal határolt közterületek határa a szabályozási terv módosítása nélkül változtatható, de az ilyen közterület elhagyása, törlése csak a szabályozási terv módosításával lehetséges


37



2. irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, jelen rendelet övezeti és egyéb előírásainak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is. 3. telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.) 4. telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)

II. fejezet A terület-felhasználás rendszere és a terület-felhasználás általános követelményei 3. Szabályozási elemek, övezeti besorolások, a telekalakítás szabályai 3. §

(1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek a. az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre b) a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal) c) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) d) építési övezet, övezet határa e) beépített és beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területek határa f) 10 éven túli (távlati) szabályozási vonal g) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa h) építési hely határa i) építési vonal j) beültetési kötelezettség határa (3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek és az irányadó telekhatár. (4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel történhet. (5) A TH-15-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 része jelen rendelet 1. melléklete. (6) A TH-15-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/2 része jelen rendelet 2. melléklete. (7) A TH-15-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/3 része jelen rendelet 3. melléklete. (8) A TH-15-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 része jelen rendelet 4. melléklete. 4. § A szabályozási és övezeti terv a tervezési területet az 5. mellékletben szabályozott övezetekre bontja. 5. § A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak megfelelően végezhető. 6. § A rendelet 1. mellékletében, 2. mellékletében, 3. mellékletében, 4. mellékletében irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. 7. § Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek, azonban azon telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető. 8. § A település területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki. 9. § Lakóterületen a 6. mellékletben jelölt övezeten belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet. 10. § A település közigazgatási területén belül építési munkát végezni a vonatkozó jogszabályban felsoroltak szerint kell.


38



4. A létesítmények elhelyezésének és kialakításának szabályai 11. § Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el. 12. § Azokon a területeken, amelyekben a rendelet 1. mellékletben, 2. mellékletben, 3. mellékletben, 4. mellékletben építési hely határát jelölnek meg, épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően. 13. § Azokon a területeken, amelyeken a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő- oldal- és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. 14. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli, az alábbi módon kell az épületeket elhelyezni: a) kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron, b) dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron, c) észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron, d) észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron (2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető. 15. § Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni. 16. § A vonatkozó jogszabályban meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani. 5. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések 17. § Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg jelen rendelet közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. 18. § Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges. 19. § Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be. 20. § Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az építménymagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni. 21. § Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben esetleg kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásokban rögzített, a beépítéshez szükséges minimális telekméretekhez a telek még beépíthető. Új telekosztást csak a minimális a telekalakításhoz szükséges méretek betartásával lehetséges végezni. 22. § Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, maximálisan 20 méter eltérés engedélyezett. 23. § Kialakult állapot esetén a zártsorú beépítésű részeken tekintettel a hagyományos épület-elhelyezésre, vagy utcaképre és amennyiben azt a szabályozási terv övezeti előírásai szükségessé teszik a vonatkozó jogszabály szerinti épületek közötti legkisebb távolság csökkenthető, de az nem lehet kisebb 1 m-nél. 24. § (1) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége az alábbiak szerint alakulhat: a) általában a szomszédos épületek átlagos mélysége, vagy b) legfeljebb 25 m az övezeti előírások keretei között (9) Az épület hátsókerti építési határvonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési határvonalától. A beforduló udvari szárny elhelyezése oldalhatáron állóan a kialakult beépítésnek megfelelően lehetséges.


39



25. § (1) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. (2) Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. (3) Kialakult telektömbben a tetőhajlásszög a csatlakozó szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodjon. Zártsorú beépítés esetén a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítően legyen azonos a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével. 26. § A lakóterületeken belül a 12 m-nél kisebb telekszélességű, a 25 m-nél kisebb telekmélységű telkek nem építhetőek be. Beépítésük csak az övezetben szereplő minimális telekméretek alapján kialakított paraméterek esetén lehetséges. 6. A közművekre vonatkozó rendelkezések 27. § A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. 28. § A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani. 29. § Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges. 30. § Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. 31. § Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. 32. § Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, vagy szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. 33. § A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén. 34. § Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. 35. § A település központjában vagy az új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető. 36. § A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén vagy a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként. 37. § Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők. 38. § Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni. 39. § Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. 40. § A nagy-középnyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 10 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. 41. § Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el. 42. § (1) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén, külterületen a tengelytől mért 6 m-es, belterületen a tengelytől mért 2,5 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (2) A 120 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. 43. § (1) Táv és hírközlési antenna csak elvi építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.


40



(2) Az optikai kábelek mentén a tengelytől mért 100 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (3) A mikrohullámú hálózat mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. 44. § Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni. 45. § A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani. 46. § Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, vagy meglévő közterületek felújításánál a megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni.

III. FEJEZET Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények – táj és településkép védelem 47. § Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda tőszinttől mért 0,02-0,60 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon. 48. § (1) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon. (2) Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. (3) Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 m legyen. 49. § A település területén a beépítésre szánt területeken belül a gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más szín magas tetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. 50. § A település területén a beépítésre szánt területeken tetőfedés anyagaként természetes színű fémlemez fedés alkalmazható. 51. § Zártsorú beépítésű vegyes területeken építési telkenként utcafronton legfeljebb egy maximum 4 m széles és 4,50 m magas gépjárműforgalmi bejárat létesíthető. A hagyományos kocsi áthajtó jellegű garázsbejáratokat továbbra is az eredeti állapotában kell fenntartani. 52. § A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett. 53. § Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építési engedély megadását az elsőfokú építési hatóság a településképbe vagy a környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti. 54. § A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. 55. § Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el. 56. § (1) A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet. (2) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell. (3) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az építési törvény szerinti esetekben kell intézkedni. (4) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese. (5) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja. (6) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok elhelyezhetőségének elsőbbséget kell biztosítani.


41



(7) A település területén lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelület tervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani. 57. § A közigazgatási területen belül torony jellegű építmény (szélkerék, kémény adótorony, kilátó, siló reklámtorony) piros festéssel nem készülhet. 58. § A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe a hatályos kormányrendelet szerint lehetséges.

IV. FEJEZET Környezet- és természetvédelmi követelmények 7. Levegőtisztaság védelem 59. § Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület) nem érint. 60. § A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, vagy a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható. 8. Zaj- és rezgésvédelem 61. § a) b) c) (2) 62. § a) b) c) (2) 63. § a) b) c) (2)

(1) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak: Kertvárosias és falusias lakóterület: 2. terület-felhasználási kategória Településközpont vegyes terület: 3. terület-felhasználási kategória Gazdasági és különleges terület: 4. terület-felhasználási kategória Üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (1) A tervezési területek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak: Kertvárosias és falusias lakóterület: 2. terület-felhasználási kategória Településközpont vegyes terület: 3. terület-felhasználási kategória Gazdasági és különleges terület: 4. terület-felhasználási kategória A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (1) A tervezési területek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak: Kertvárosias és falusias lakóterület: 2. terület-felhasználási kategória Településközpont vegyes terület: 3. terület-felhasználási kategória Gazdasági és különleges terület: 4. terület-felhasználási kategória A település területén építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet.

9. A föld védelme


42



64. §

(1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. (2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen. (3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. 65. § (1) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen. (2) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható. 66. § A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre. 67. § Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról. 10. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 68. § A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani. 69. § A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály előírásait be kell tartani. 70. § A tervezési terület a vonatkozó jogszabály alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint az érzékeny kategóriába tartozik. 71. § A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló hatályos jogszabály rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe a vonatkozó jogszabály szerinti 3. általános vízminőségvédelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető. 72. § Nem burkolt felületen hulladék, vagy a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el. 73. § Húsz vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba. 74. § A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos. 75. § Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg. 11. Egyéb környezetvédelmi követelmények 76. § A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható. 77. § A település 1000 méteres védőtávolságán belül hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) vagy más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely újonnan nem létesíthető.


43



12. Természetvédelem 78. § A természeti területeket és az országos ökológiai hálózat területeit a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete tartalmazza. 79. § A természetvédelemmel érintett területek, objektumok esetében a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit be kell tartani.

V. FEJEZET Egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények 13. Pavilon jellegű építmények 80. § Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető vagy üzemeltethető, határozott időtartamra. 81. § Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása vagy turisztikai információ-szolgáltatás lehet. 82. § Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges. 14. Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszvilágítás 83. §

(1) A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el. (2) Közterület felett kifeszített, vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, vagy nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el. (3) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el. A belterületi lakó övezetek határához 100 mnél közelebb reklámtorony nem helyezhető el. (4) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el. (5) Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja (6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el. (7) Védett területen belül épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető. 84. § Közterületen kihangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaróan, a jogszabályban előírt környezeti és beltéri zajhatárértékeket betartva történhet. 85. § (1) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja. (2) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz,- vagy díszvilágításhoz. 15. Kerítések 86. § A tervezési területen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető.


44



87. § Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni. 88. § (1) A telek közterületi határvonalán tömör kerítés létesítendő, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető. (2) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. 16. Állattartás céljára szolgáló épületek 89. § Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben határozza meg. 17. Egyéb épületek, építmények 90. § Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető. 91. § Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető. 92. § Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani. 93. § A település belterületi meglévő és tervezett lakóövezeteitől számított 100 m-en belül adó, -átjátszó torony nem helyezhető el.

VI. Fejezet Övezeti előírások – beépítésre szánt területek 18. Beépítésre szánt területek 94. § 95. §

(1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik. (2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni. (1) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja a) SZ: szabadon álló, b) O: oldalhatáron álló c) Z: zártsorú (2) Épületek elhelyezése: a) már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni. b) új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35-36. §. –ban foglaltak figyelembe vételével történhet. (3) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület szabadon állóként is elhelyezhető. Zártsorú beépítés esetén az elő-


45



kerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület oldalhatáron állóként is elhelyezhető. 96. § Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló. 97. § Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként a rendelet mellékletei összesítik. 19. Lakóterületek 98. § A lakóterületek övezeti tagolását a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete tartalmazza. 20. Kertvárosias lakóterületek 99. § A kertvárosias lakóterület legfeljebb 6,0 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. 100. § A kertvárosias lakóterületen a vonatkozó jogszabály szerinti funkciójú épületek helyezhetők el. 101. § (1) A vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. (2) Kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs vagy önálló garázs két jármű feletti célra. 102. § A kertvárosias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 103. § A kertvárosias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni. 104. § A kertvárosias lakóterületeken melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát. 105. § A kertvárosias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el. 106. § A kertvárosias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat a rendelet 7. melléklete tartalmazza. 21. Falusias lakóterületek 107. § A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. 108. § A falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabály szerinti funkciójú épületek helyezhetők el. 109. § (1) A vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. (2) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs vagy önálló garázs két jármű feletti célra. 110. § A falusias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 111. § A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni. 112. § A falusias lakóterületeken melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát.


46



113. § A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el. 114. § A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat a rendelet 8. melléklete tartalmazza.

22. Vegyes területek - Településközpont vegyes területek 115. § A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. 116. § (1) A településközpont vegyes területen a vonatkozó jogszabály szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, a jelen § (2) bekezdés figyelembe vételével. (2) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint termelő kertészeti építmény. (3) Településközpont vegyes területen belül 500 m2-nél kisebb építési telken maximum kettő önálló rendeltetési egység helyezhető el. Amennyiben az (5) bekezdés szerinti gépjármű-elhelyezési igénynél 30 %-kal több parkolót alakítanak ki a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően, a rendeltetési egységek száma eggyel növelhető. 117. § A vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet szabályainak figyelembe vételével. 118. § A településközpont vegyes területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 119. § A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a jelen rendelet 59.-79 § szerint kell alkalmazni. 120. § A településközpont vegyes területen a részletes övezeti előírásokat a rendelet 9. melléklete tartalmazza. 23. Gazdasági területek 121. § (1) A közigazgatási területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket az alábbi területekre bontja: a) kereskedelmi szolgáltató gazdasági b) ipari gazdasági: (2) Általános esetben a Gksz jelű - kereskedelmi szolgáltató gazdasági - övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át. 122. § A gazdasági területek övezeti tagolását a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete tartalmazza. 24. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 123. § A Gksz kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. 124. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el, a rendelet 10. melléklete előírásainak figyelembe vételével. 125. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.


47



126. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 127. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. § szerint kell alkalmazni. 128. § A Gksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. 129. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete által jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. 130. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 10. melléklete tartalmazza. 25. Ipari gazdasági területek 131. § A Gip ipari gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el, a rendelet 11. melléklete előírásainak figyelembe vételével. 132. § Az ipari gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni. 133. § Az ipari gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 134. § Az ipari gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni. (2) A Gip jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. 135. § Az ipari gazdasági területeken a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete által jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. 136. § Az ipari gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 11. melléklete tartalmazza. 26. Beépítésre szánt különleges területek 137. §

(2) a) b) c) d) e) f)

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott területektől eltérő területek. A tervezési területen belül a szabályozási tervek építési sajátosságaiknak megfelelően a következő beépítésre szánt különleges területeket határozza meg: Ksp Sport-szabadidős terület Kif Idegenforgalmi terület Kmü Mezőgazdasági üzemi terület Keü Egészségügyi és gyógyászati központ Ks Strand terület Kkp Kastélypark területe

138. § A különleges területek övezeti tagolását a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete tartalmazza. 27. Különleges sport- és szabadidős területek 139. §

(1) A sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el. (2) A Ksp területen jelen § (1) bekezdésében említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület és megújuló energiatermeléssel kapcsolatos épületek-építmények is elhelyezhetőek a rendelet 12. mellékletében foglaltak figyelembe vételével.


48



140. § A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni. 141. § A sport- és szabadidős területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 142. § A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni. 143. § A sport- és szabadidős területeken a rendelet 1. mellékletében, 2. mellékletében, 3. mellékletében, 4. melléklete jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét vagy fát) kell telepíteni. 144. § A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 12. melléklete tartalmazza. 28. Különleges idegenforgalmi terület 145. § A Kif jelű különleges idegenforgalmi területen elhelyezhetőek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek. A terület fenntartásához szükséges épületek 146. § A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni. 147. § A sport- és szabadidős területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 148. § A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni. 149. § A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 13. melléklete tartalmazza. 29. Különleges mezőgazdasági üzemi terület 150. § A Kmü különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el a rendelet 14. melléklete előírásainak figyelembe vételével. 151. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni. 152. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 153. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 57.-79. § szerint kell alkalmazni. 154. § A Kmü jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. 155. § A Kmü jelű övezetekben, lakóépület esetében az épület maximum 25 m2 nettó hasznos alapterülettel növelhető, a meglévő tetőtér beépíthető. 156. § A Kmü jelű övezetekben, önálló lakó rendeltetési egységek száma nem növelhető. 157. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen belül a részletes övezeti előírásokat rendelet 14. melléklete tartalmazza.


49



30. Különleges egészségügyi és gyógyászati központ 158. § A Keü jelű különleges egészségügyi és gyógyászati központ területén egészségügyi létesítmények (kórház és rehabilitációs hotelek), idősek otthona, látogatók számára szolgáló hotel, termálfürdő, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények, valamint ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetőek el. 159. § Az egészségügyi és gyógyászati központ területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni. 160. § Az egészségügyi és gyógyászati központ területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 161. § Az egészségügyi és gyógyászati központ területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni. 162. § Az egészségügyi és gyógyászati központ területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 15. melléklete tartalmazza. 31. Különleges strand terület 163. § A Ks jelű különleges strand területen a strand és a tevékenységéhez kapcsolódó kiszolgáló, kereskedelmi épület és építmény helyezhető el. 164. § A strand területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni. 165. § A strand területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 166. § A strand területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni. 167. § A strand területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 16. melléklete tartalmazza. 32. Különleges kastélypark terület 168. § A Kkp jelű különleges kastélypark területen épület nem építhető. 169. § A kastélypark területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni. 170. § A kastélypark területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 171. § A kastélypark területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni. 172. § A kastélypark területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 17. melléklete tartalmazza. 33. Üdülőházas terület 173. § Az Üü jelű üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. 174. § Az üdülőházas területen állattartó épület - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el. 175. § Üdülőházas területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.


50



176. § Üdülőházas területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 177. § Üdülőházas területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni. 178. § Üdülőházas területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 18. melléklete tartalmazza.

33. Hétvégiházas terület 179. § Az Üh jelű hétvégiházas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el. 180. § A hétvégi házas területen a helyi építési szabályzatban elő lehet írni, hogy az üdülőegységeket csak csoportos formában lehet elhelyezni. 181. § A helyi építési szabályzatban megengedhető olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezése. 182. § A hétvégi házas területen közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el. 183. § Üdülőházas területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni. 184. § Üdülőházas területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. 185. § Üdülőházas területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni. 186. § Üdülőházas területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 19. melléklete tartalmazza.

VII. Fejezet Övezeti előírások – beépítésre nem szánt területek 30. Közlekedési és közműterületek 187. § A közlekedési és közmű területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák ezek csomópontjai valamint a közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, termálkút és építményeinek, valamint, köztárgyak és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület 188. § (1) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. (2) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, parkoló, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, vagy növényzet telepíthető. 189. § Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg. 190. § Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak. 191. § A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően akadálymentesen kell kialakítani. 192. § A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet. 193. § Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.


51



194. § A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. 195. § A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani. 196. § A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani. 197. § Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányának tengelyétől számított 50 m-en belül épület, építmény csak a vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfelelően, a vasút kezelőjének és az illetékes szakhatóságnak a hozzájárulásával helyezhető el. 198. § Országos közforgalmú vasútvonal keresztezése és megközelítése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges. 199. § A tervezési területen belül a szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja: a) országos mellékút KÖuOM b) településközi út KÖuT c) kiszolgáló út, lakóút KÖu d) gyalogút KÖuGYA e) mezőgazdasági út KÖuMg f) sétány KÖuS g) parkoló KÖuPA h) szennyvíztelep KÖK1 i) szennyvíz átemelő KÖK2 j) gázfogadó KÖK3 200. § A közlekedési területek övezeti tagolását a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete tartalmazza. 201. § A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélességét a rendelet 20. melléklete tartalmazza. 202. § A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani. 31. Különleges területek 203. § A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott területektől eltérő területek. 204. § A tervezési területen belül a szabályozási tervek építési sajátosságaiknak megfelelően következő beépítésre nem szánt különleges területeket határozza meg: a) Kkarb Arborétum b) Kkif Idegenforgalmi c) Kks Strand d) Kkt Temető 32. Különleges arborétum területek 205. § Az arborétum területén a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. 206. § Az övezet részletes előírásait a 21. melléklet tartalmazza.


52



33. Különleges idegenforgalmi területek 207. § A beépítésre nem szánt idegenforgalmi területet a „Kont-Fa” helyi védett érték fenntartásához, kiegészítő idegenforgalmat kiszolgáló épületek helyezhetőek el. 208. § Az övezet részletes előírásait a 22. melléklet tartalmazza.

Különleges strand terület 209. § A Ks jelű különleges strand területen a strand és a tevékenységéhez kapcsolódó kiszolgáló, kereskedelmi épület és építmény helyezhető el, a NATURA 2000 és Ökológiai hálózat vonatkozó jogszabályai figyelembevételével. 210. § Az övezet részletes előírásait a 23. melléklet tartalmazza. 34. Különleges temető területek 211. § 212. § 213. § 214. §

A temető területén a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. Az övezet részletes előírásait a 24. melléklet tartalmazza. Az övezetben magas tetős épület helyezhető el. A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. 215. § A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. 216. § A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály betartása kötelező. 217. § A temető területén, található meglévő fasorokat meg kell tartani és gondoskodni kell azok megújításáról. 35. Zöldterületek

218. § A tervezési területen belül zöldterület az állandó növényzettel fedett (Zkp - Közpark) területe. 219. § Az övezet részletes előírásait a 25. melléklet tartalmazza. 220. § A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, vagy a fenntartást szolgáló létesítmények. 221. § Közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető. 222. § A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. 36. Erdőterületek 223. § Az erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak: a) Ev Védő erdő b) Eg Gazdasági erdő 224. § Az övezet részletes előírásait a 26. melléklet tartalmazza. 225. § Védő erdő övezetben (Ev) épületek nem helyezhetők el. Az övezetben nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, megújuló energiaforrások műtárgyai kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.


53



226. § A gazdasági erdő övezetben (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei (pl: erdészház, közösségi vadászház, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul. 227. § A gazdasági erdő területeken (Eg) épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt vagy ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. 228. § Az erdőterületeken kizárólag áttört kialakítású, vadvédelmi kerítés létesíthető. 37. Mezőgazdasági területek általános előírásai 229. § A mezőgazdasági területen elsődlegesen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint a működéshez szükséges karbantartó és segédüzemi létesítmények valamint lakóház helyezhetők el. 230. § A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat, a történelmi borvidéki jelleg megőrzése és a táji, természeti értékek védelme érdekében a mezőgazdasági területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Általános mezőgazdasági terület (Má) 231. § A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. 232. § Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre. 233. § A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt vagy ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. 38. Általános mezőgazdasági terület 234. § Általános mezőgazdasági területen (Má övezetben) amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi lakófunkciót is szolgáló épület elhelyezhető. A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de — a tájkarakter megőrzése érdekében — legfeljebb 300 m2 lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet. 235. § Az övezet részletes előírásait a 27. melléklet tartalmazza. 236. § Általános mezőgazdasági területen (Má övezetben) több telekből álló birtoktest kialakíthatása esetén birtokközpont kialakítható. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség (3%) a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetés-szerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető. 237. § A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő. 238. § Általános mezőgazdasági területen (Má övezetben) az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 15 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 15 m-re húzódik. 239. § Kerítés kizárólag fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés a mezőgazda- sági övezetekben nem létesíthető.


54



39. Vízgazdálkodási területek 240. § A vízgazdálkodási területekbe V a vízfolyások medre és partja, holtágak, a nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak. 241. § A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály előírásainak megfelelően lehet. 242. § A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben lehet. 243. § Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

VIII. Fejezet Záró rendelkezések 244. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti Hédervár Község Önkormányzat Képviselőtestületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 5/2002. (VI. 12.) szóló rendelete. Szabóné Németh Ágnes polgármester

Veilandics Eszter jegyző

1. számú melléklet Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások) (1) Irányadó szabályozási vonal: a telek irányadó szabályozási vonal, és telekhatár közötti, vagy irányadó szabályozási vonalak által határolt területe nem beépíthető. A telek irányadó szabályozással érintett területrészét a beépítettség számítása során figyelmen kívül kell hagyni. Meglévő épület a telek irányadó szabályozással érintett területén nem bővíthető. Az övezetben előírt előkert méretébe az irányadó szabályozással érintett terület nem számítható bele. A tervezett telekalakítást legkésőbb a közterület kialakításáig végre kell hajtani. Az irányadó szabályozási vonallal határolt közterületek határa a szabályozási terv módosítása nélkül változtatható, de az ilyen közterület elhagyása, törlése csak a szabályozási terv módosításával lehetséges (2) Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásainak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is. (3) Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.) (4) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.) (5) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (műemlék, műemléki környezet, helyi védett objektum)


55



2. számú melléklet Az OTÉK 26. §. előírásainál megengedőbb követelmények (1)

A településen belüli egyes utak szabályozási szélességének meghatározása esetén a kialakult beépítés figyelembe vételével. 3. számú melléklet Intézkedési terv

(1) A HÉSZ által érintett területen a tervezett szabályozási előírásoknak megfelelően, a parkolásról, a helyi építészeti örökség védelméről, valamint az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletet meg kell alkotni. (2) A rendezési terv által helyi védelemben részesített objektumok esetében a védelem intézményét a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (3) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a vonatkozó jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (4) A település központját alkotó közterületekre vonatkozó közterület-alakítási tervet el kell készíttetni. (5) A rendezési terven jelölt helyeken belvíz- és csapadékvíz elvezetési tanulmánytervet kell készíteni, különös tekintettel az új beépítési területekre.

IRODALOMJEGYZÉK

Magyarország Megyei Kézikönyvei 7. Győr-Moson-Sopron Megye Kézikönyve főszerkesztő: Dr. Kasza Sándor CEBA Kiadó – Dr. Fekete Mátyás 1998 Szülőföldünk a Kisalföld, szerk.: Szabó Zsigmond, Győr, én. Magyarország Vármegyéi és Városai, Győr Vármegye, ,szerk. Dr. Borovszky Samu én. Budapest Magyarország kistájainak katasztere I., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, szerk: Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor Budapest 1990 A koncepcióban szereplő adatok, a megjelöltek kivételével a KSH Győr-Moson-Sopron Megyei évkönyveiből (2005-2015.) származnak.

MELLÉKLETEK • • • •

Előzetes vélemények másolata FHNP adatszolgáltatás Örökségvédelmi munkarész – régészet Mellékletek a művi értékvédelmi hatástanulmányhoz


HÉDERVÁR Rendezési terv december Véleményezési dokumentáció TH

Recommend Documents