Hatlábúak altörzse – Subphylum Hexapoda Igazi rovarok osztálya - Classis Insecta
Subclassis Monocondylea - Egybütykűek alosztálya - A mandibula a fejhez, a lábszár a combhoz egy bütyökkel ízesül Ordo Archeognatha – Ugró ősrovarok rendje Machilis notata (ugró ősrovar) -20 mm -sötétbronzos testét világos és sötétebb pikkelyrajzolatok tarkítják -nyugalmi állapotban csápja hátrafelé irányul -veszély észlelésekor azonban azonnal előrecsapja, s fartoldalékait is széttárja -futása gyors, lökésszerű, vagy 4-5 cm magasra, 10 cm távolságra ugrálva menekül -Közép-Európa -életmódja: melegkedvelő, jól tűri a napsütést -erdők avarján, mohos köveken, fatörzseken gyakori
pikkelyek
Machilis notata csápok
összetett szemek
állkapcsi tapogatók potrohvégi függelékek
fejtájék
Subclassis Dicondylea - Kétbütykűek alosztálya Elsődlegesen szárnyatlanok tagozata – Apterygota -7-10 mm - A rágó (mandibula) a fejhez, a lábszár a -ezüstösen csillogó és erősen lapos testű combhoz két bütyökkel ízesül -ha sikerül megfognunk, a testét befedő ezüstös pikkelyek jó része a kezünkre Ordo Thysanura – Pikkelykék rendje tapad Lepisma saccharina (ezüstös pikkelyke) -nincs pontszeme, összetett szeme is csak néhány egyszerű szemből tevődik össze -a cercusok a két utolsó potrohszelvényén erednek -elterjedése: Európa, de sokfelé széthurcolták -2-5 évig, 3000 m-es hegyek magasságáig él -szürkületben, éjjel tevékenykedik -gyorsan fut, de ugrani nem tud -fatörzseken, mohán, sziklákon, régi épületekben, lakásoknak főleg a mellékhelyiségeiben gyakori -keményítő- és szénhidráttartalmú anyagokat kedvel, de gyapjúféleségeket, bőrárukat is megrág
Torszelvények szélesek Potrohszelvények fokozatosan elkeskenyednek
Fej kicsi, szemek fejletlenek
Elsődlegesen szárnyasok tagozata – Pterygota Ősszárnyasok altagozata – Palaeoptera
Ordo Ephemeroptera – Kérészek rendje Közönséges kérész Ephemera vulgata -a hát lemezein 2 háromszög alakú folt van. Lárvája vízi: alföldi folyókban, nagyobb patakokban -V-VII -14-22 mm
A recés szárny nyugalmi állapotban a háton összecsukva
Fejett összetett szemek Rövid csápok
Előre irányuló első pár láb
Első pár jóval nagyobb
Hátsó pár csökevényes
Potroh hengeres, levegővel telt
Potroh végén 2 fartoldalék (cercus) és 1 végfonal
Pallingenia longicauda (tiszavirág)
-25-38 mm, Európa legnagyobb kérésze, a hím fartoldaléka testénél háromszor hosszabb, 60-80 mm -egész Európában elszórtan -tiszta vizű, meredek, agyagos partszakaszok a lárvák kedvelt élőhelyei, csak ilyen folyórészeken fejlődik tömegesen -a lárva az iszapban fúrt járatokban szerves korhadékból legalább 3 éven át táplálkozik, majd június közepén tömegesen kirajzik -ezt a rajzást nevezik "tiszavirágzásnak", amely számos kedvező tényező (vízhőmérséklet, víz magassága, a levegő hőmérséklete, nyomása és páratartalma) együttes hatásának eredménye -a hím szubimágó, amint lárvabőréből a víz felszínén kibújik, perceken belül egy közeli fatörzsön vagy más aljzaton még egyszer vedlik, ekkor válik ivaréretté
- a nőstényeknél ez azonban elmarad, mert ezek ivaréretten hagyják el lárvabőrüket - a rövid nász után a hímek élettelenül hullanak a vízbe, a nőstények a felszín közelében repülve a vízbe hullatják a petecsomagjuk tartalmát (gyakran 5-7 ezer petét), ezt követően ők is elpusztulnak („tiszavirág” életűek)
Ordo Odonata – Szitakötők rendje - mintegy 5500 faj 30 családból - fejen hatalmas összetett szemek, sörteszerű csápok, 3 pontszem - ragadozók, nagyon jó repülők - territoriális viselkedés - egyik legősibb rovarcsoport - átalakulásuk hemimetaboliával, lárvák is ragadozók
A párok jellegzetes párzógyűrűje
Calopteryx virgo - nőstény Jellegzetes szárnyfolt Recés szárny szárnybütyök Fejlett torjájék Igen fejlett összetett szem
Rövid csáp
Lábak sörtékkel fogóláb
Subordo Zygoptera - Egyenlőszárnyúak alrendje Calopteryx (=Agrion) splendens (sávos szitakötő) - 5 cm hosszú, szárnyfesztávolság 7 cm - hím szárnyain sötét, zöldeskék folt - a nőstények szárnyai áttetsző zöldek - folyók, patakok mentén elég gyakoriak - Európa, Kisázsia, Észak-Afrika - május közepétől szeptember közepéig - hímek territóriumot tartanak - a nőstények a petéket vízinövények víz allati száraiba, leveleibe rakják - a lárvák 2 vegetációs perióduson keresztül fejlődnek, a 3. évben alakulnak imágóvá
Subordo Zygoptera - Egyenlőszárnyúak alrendje Calopteryx (=Agrion) virgo (kisasszony szitakötő)
- 3-4 cm hosszú - hím szárnya sötét, zöldeskék - a nőstények szárnyai barnák - folyók, patakok mentén gyakoriak - Európa - április végétől szeptemberig - hímek territóriumot tartanak - a nőstények a petéket vízinövények víz allati száraiba, leveleibe rakják - a lárvák 2 vegetációs perióduson keresztül fejlődnek, a 3. évben alakulnak imágóvá - érzékeny, sokfele veszélyeztetett
Subordo Anisoptera - Felemás szárnyúak alrendje Libellula depressa (laposhasú acsa)
- 4 cm hosszú, szárnyfesztávolság 8 cm - a potroh feltűnően széles 6-8 mm - a hímeknél kék, nőstényeknél barnás, sárgás-barnás - a szárnyak tövében sötét, barnásfeketés foltok - álló vizek partjain - kisebb tavacskák, illetve tavak közelében lassú folyású vizek partjain - Európa, Közel-Kelet, Nyugat-Ázsia 1000 m-es magasságig - májustól augusztus elejéig - kiülő típusúak, territoriálisak
Subordo Anisoptera - Felemás szárnyúak alrendje Aeshna cyanea (sebes acsa)
- 7-8 cm hosszú, szárnyfesztávolság 10-11 cm - fej, tor, potroh fénylő kék és zöld mintázatú - álló és lassú folyású vizek partjain, időnként városokban is felbukkannak - Európa, Észak-Afrika 1400 m-es magasságig - Július közepétől november elejéig - a nőstények a petéket általában állóvizekbe rakják - a lárvák a 3. évben alakulnak imágóvá - esti órákban is röpködnek, hidegebb napokon kertekben cserjéken, szőlőlugasokban is megfigyelhetőek - Inkább alföldi, dombvidéki fajnak számít
Elsődlegesen szárnyasak tagozata – Pterygota Fejledt szárnyasok altagozata – Neoptera főrend: Hemimetabola Ordo Plecoptera - Álkérészek rendje
Nagy álkérész - Perla marginata - 17-28 mm-es - a fej felső oldala jórészt sötétbarna, a nyakszirt sárga - a tor oldalát világosabb foltok tarkítják - a lábfejízek száma 2-3 - a lárva oxigéndús hegyi patakok vizében, a folyók felső szakaszaiban, 800 m tengerszint fölötti magasságig, olykor több éven át fejlődik - bábállapot nélkül, a vízből egy kőre vagy növényre kimászva május-júniusban változik át imágóvá - peterakás után 3-4 hét után elpusztul
Perla marginata
csáp sertealakú Szárnyakat laposan a hátoldalon összecsukva hordják
fej ortognath
előtor fejlett
Potroh lapos, két fartoldalékban ér véget
Ordo Blattoptera - Csótányok rendje
Konyhai csótány - Blatta orientalis - 19-26 mm - a nőstény lapos testén a szárnyak kis pikkelyszerű lebenyekké csökevényesedtek, a hím testének csak 2/3-át borítják - a nőstény legfeljebb 1 éves élete alatt 5-8, átlagosan 17 petét tartalmazó, ún. petetokot termel - ezt az ivartáska mirigyei hozzák létre, s ami a szabadban megkeményedik, kitines anyaga a lúgokkal, savakkal szemben is ellenálló - a petéből 1-3 hónap alatt kelnek ki a lárvák, amelyek már hasonlítanak az imágókhoz és fokozatos, 8 vedlés után, 1-3 éven belül válnak ivaréretté - nappal szűk repedésekben, hézagokban rejtőzködnek, éjjel jönnek elő - az emberi környezethez alkalmazkodtak, minden ehetőt felfalnak - élő növény részek megrágásával kárt okozhatnak, megfertőzhetik élelmiszereinket, allergiát is okozhatnak - legnagyobb számban június-júliusban fordulnak elő
Potroh végén ivari függelékek
Szárny bőrszerű, csökevényes
Fejlett előtor, hátlemeze jellegzetes, csuklyaszerű
Kis fej
Fejlett futólábak
Ordo Blattoptera - Csótányok rendje
Német csótány - Blattella germanica – 1,5-2 cm-es röpképes, de ritkán repül – kozmopolita, épületekben gyakori – hosszú, tüskés lábak, jó futó – feltehetőleg Dél-Ázsiából származik – a nőstények petetokjaiban kb. 30 pete van – mindenevők, emberi élelmiszerek – előtor hátlemezén 2 hosszanti fekete sáv
Ordo Blattoptera - Csótányok rendje Erdei csótány - Ectobius sylvestris – 7-14 mm – hosszúak a csájai –a hím elég jó repülő, a nőstény inkább az avarban tartózkodik de röpképes – tápláléka vegyes – májustól szeptemberig – nappali – Európa – a petetokok csak néhány mm nagyságúak kb. 20 petével – előtora hátlemezén fekete folt
Ordo Dermaptera - Fülbemászók rendje Közönséges fülbemászó – Forficula auricularia - 10-23 mm - a hátulsó, összehajtogatott szárny nyugalomban kis pikkelyként nyúlik ki az elülső szárny alól - a hím fartoldalékából alakult potrohvégi fogója, hát-hasi irányban lapos, töve fogas, utána is még jól látható fogakat visel és egyszerűen befelé görbül - a nőstény a kikapart költőüregbe 15-20 petét helyez, egy részük áttelel, a nőstény kikelő lárvákról gondoskodik - a lárvák fejlettebb korukban már önállóan szerzik be táplálékukat, imágókorukig nappal rendszeresen visszatérnek a közös költőüregbe - mindenevő - fejletten leggyakrabban július-október között tevékenykednek - páradús helyeken, üvegházakban, olykor lakásokban is meghúzódnak - elvétve veteményes- és virágoskertekben kárt okozhatnak - fakéreg alatt viszont megrágják az almamoly bábját is
Ordo Dermatoptera - Fülbemászók rendje
Fonalas csáp
Első pár szárny jellegzetes bőrszárny, második legyezőszerűen kihajtogatható
Potroh szabad, ollóban ér véget
Ordo Isoptera - Termeszek rendje - állam és kasztalkotók - a szárnyas, majd szárnyaikat elveszítő hímek és nőstények mellett vannak dolgozók és katonák - a dolgozók és katonák differenciálatlan nemi bélyegekkel rendelkező hímek és nőstények - csak a dolgozók képesek önállóan táplálkozni, ők táplálják a többieket is - a katonák jellegzetes formája a „nasuti”, amelyeknek mirigyes homloknyulványuk van, a váladékot fészeképítéshez és védekezéshez használják - termeszvárakat építenek - a Föld melegebb éghajlatú területein mintegy 2000 fajuk ismeretes - humuszevők, mindenevők, vagy elhalt faanyaggal táplálkoznak - bélszimbiontáik vannak, amelyek a cellulóz bontásában segítenek - a Reticulitermes lucifugus - szőlőtermesz Dél-Európában elterjedt faj
Ordo Isoptera - Termeszek rendje Sivatagi termesz - Amitermes desertorum
Ordo Mantoptera - Fogólábúak rendje Imádkozó sáska - Mantis religiosa (ájtatos manó) - 40-70 mm - a ragadozó elülső láb különös tartása miatt kapta nevét - környezetétől függően zöld vagy barna színű - háromszög alakú feje a különböző irányokba könnyen elfordítható - kizárólag ragadozó, amikor az állán lévő serteszerű érzékszőrök a megnyúlt előtorhoz dörzsölődnek, a rovar a fejtartásból érzékeli s beméri a zsákmány távolságát - mozdulatlanul, színével a környezetbe olvadva megvárja, amíg a zsákmány elérhető közelségbe kerül, ritkábban azt óvatosan megközelíti, majd lábaival villámgyorsan ollóba fogja - párzás közben vagy utána a hímet is felfalja - petéit habos szerkezetű tokban tapasztja kőhöz vagy növényhez, amely papírszerű anyaggá szilárdul - szórványosan, napos mezőkön, déli lejtőkön él.
Fejlett szemek Jellegzetes háromszög alakú fej
Előtor megnyúlt, hengeres Első pár szárny pergamenszerű
Potroh fejlett, hengeres
Első pár láb fogóláb
Botsásákák rendje (Phasmatoda) - 3 család, 2500 ismert faj - megnyúlt testű, lassú mozgású növényevők - főként az éjszakai életmód jellemző rájuk - általában a hímek kisebbek a nőstényeknél - gyakori náluk a szűznemzés - a Földközi-tenger vidékén élnek a: - Bacillus rossi - olasz botsáska (Ross botsáskája) - Clonopsis gallica - francia botsáska
Hengeres botsáska - Baculum extradentatum (Clytumnus bituberculata) - alig lehet fölfedezni a növény szárát, ágait utánozó alakja miatt, a környezetbe olvadó azonos színe és igen vékony lábai miatt, amíg meg nem mozdul
Phyllium bioculatum
Bacullum extradentatum
Ordo Ensifera - Tojócsövesek rendje hallószerv-ciripelés
- csápok általában hosszúak, gyakran hosszabbak a testnél (>500) - a nőstények tojócsöve hosszú - hallószervek a feledtebb csoportoknál a mellső lábak lábszárain - ciripelőszervek a mellső lábakon - petéiket talajba, vagy elhalt növényi részekbe rakják - posztembrionális fejlődésük 5-12 lárvastádiumon keresztül tart - de a második stádiumú lárvák már az imágókkal azonos életmódot folytatnak
tojócső
Csápok a test felénél hosszabban
Ciripelés az első pár szárnyak tövi részével Előtor nyereg alakú hátlemezzel Harmadik pár láb ugróláb
Fej ortognath
Hallószerv az első pár láb lábszárán
Pergamenszerű szárny
Tojócső hosszú
Subordo Tettigonoidea - Szöcskék alrendje Zöld lombszöcske - Tettigonia viridissima - 28-35 mm - az első szárny a hátsó combon is túlér, még a tojócsőnél is hosszabb - ezekkel akár 50-100 m-re is képes repülni - rovarokkal, lárvákkal, növényi nedvekkel táplálkozik - nyaranta éjjel is lehet hallani az erős ciripelését - Európában, Szibériában fordul elő - előfordulása sosem tömeges
Subordo Tettigonoidea - Szöcskék alrendje Fogasfarkú szöcske - Polysarchus denticaudus - 24-42 mm - a csáp a testhossznál rövidebb - az első lábszárakon erőteljes tüskék ülnek - színe a zöldtől a feketéig változik - hegyekben, nedvesebb réteken fordul elő - Közép- és Dél-Európában elterjedt - kártevővé is válhat, ha elszaporodik burgonya-, bab-, borsóültetvényeken
Subordo Grylloidea - Tücskök alrendje Mezei tücsök - Gryllus campestris - 20-26 mm - teste csaknem teljesen csupasz és csillogó - az első lábszár mindkét oldalán fejlődött dobhártya - a hím hangos ciripelésével a nőstényt csalogatja magához - a nőstény a petéket a talajba helyezi - a 2 hét múlva kibújó lárvák csak következő tavasszal válnak ivaréretté - nem károkozó, csak ritkán fordul elő tömegesen - elterjedése Európa, Nyugat-Ázsia, ÉszakAfrika
Subordo Grylloidea - Tücskök alrendje Lótücsök - Gryllotalpa gryllotalpa - 33-50 mm - színe bársonyos barna - az első szárny rövid, a második hosszú, legyezőszerűen összecsukható - párzás idején akár 4-8 m magasba is felrepülnek - táplálékát földigiliszták, csigák, drótférgek, pajorok alkotják - csak szárazság idején fogyasztanak növényeket - 2 évente van egy nemzedéke - kártétele jelentős lehet - elterjedése Európa, Nyugat-Ázsia, Észak-Afrika
Ordo Caelifera - Tojókampósok rendje
- a csápok rövidek, max. 30 íz - a lábfejel legfeljebb 3 ízből állnak - az egész tojócső sokkal rövidebb az Ensifera-énál - amennyiben vannak ciripelő szervek a hátsó combokon alakultak ki - az itt található ciripelőpárkányt az első szárnyakhoz dörzsölik - a hallószervek az első potrohszelvény oldallemezein vannak - talajba petéznek - 5-8 lárvastádiumon keresztül tart a fejlődésük - növényevők - egyes fajaik súlyos károkat okozva gradálhatnak
Rövid csáp
Csiripelés a hátsó lábak conbjának belső felületén lévő fogakkal
Hallás első potrohszelvény két oldalán
Ordo Caelifera - Tojókampósok rendje Keleti vándorsáska – Locusta migratoria - 3-6 cm hosszú - kiváló repülő - különböző színváltozatai vannak - réteken, szántóföldeken, nyílt területeken fordulnak elő - régen gyakran tömegesen fordult elő, ma már ritkább Európában - a vándorlás rendszertelen, éveken keresztül helyben maradnak, ilyenkor alacsony az állományuk, de időnként bekövetkezik a vándorlást kiváltó népességrobbanás - gradáció - Afrikában a Szahara déli részén gyakoriak a sáskajárások
Ordo Caelifera - Tojókampósok rendje Marokkói sáska – Dociostaurus maroccanus - hátulsó lábai, szárnyai sávozottak - kiváló repülő - különböző színváltozatai vannak - réteken, szántóföldeken, nyílt területeken fordulnak elő - Európában ritkább - gradáció - ma már ritkán okoz sáskajárásokat
Ordo Caelifera - Tojókampósok rendje Olasz sáska - Calliptamus italicus - 15-40 mm - színük szürkés, sötétbarna, illetve ezek keveréke, néhol sárgás sávokkal - a 3. lábszárak vörösesek, erős tüskékkel - főleg kétszikű, de sok más növénnyel is táplálkozik - különösen nagy károkat okozott az elmúlt századokban - táplálékhiány esetén a lárvák vándorló alakká fejlődnek - sáskajárás - napsütötte száraz helyeken él
Ordo Caelifera - Tojókampósok rendje Kékszárnyú sáska - Oedipoda caerulescens - 15-28 mm - színe szürke vagy barna sötétebb szalagokkal - ha mozdulatlan a talaj színébe olvad - felröppenve előtűnik a világoskék, fekete harántsávos 2. szárnya - testfelületük durva bibircsókos - talajlakók, zavart, sziklás, kopár, száraz helyeken is előfordulnak, a nedves és árnyékos területeket nem kedvelik - elterjedése Európa, Ázsia nagy része - gazadasági jelentősége elhanyagolható
Ordo Caelifera - Tojókampósok rendje Sisakos sáska – Acrida hungarica - 24-45 mm - a fej csúcsa rendkívüli módon megnyúlt - a homlok és a fejtető oldalról hegyesszöget zár be - a csáp a tövén kiszélesedett - lábaik nagyon hosszúak s vékonyak - a 2. pár szárnya átlátszó - kopár legelőkön néha gyakori, de nem tömeges - a Kárpát-medencétől északabbra nem fordul elő - védett
Ordo Heteroptera - Poloskák rendje - testfelépítést és életmódot tekintve egyik legváltozatosabb rovarrend - mintegy 40 ezer fajuk ismert - megtalálhatók talajban, talajon, növényekben, növényeken, vízben, víz felületén és vannak parazita fajok is, amelyek akár egész életüket is a gazdaállat testén töltik - a legnagyobb testű példányok elérik a 12 cm-t, de a többségük 1 cm alatti - testük általában hát-hasi irányból lapított, de a hasi oldaluk sok esetben lehet domború - a csápok rendszerint 4 ízűek, ritkán lehetnek több ízből állóak - szájszervük a szipóka - a tort az előhát terjedelmes lemeze fedi, mögötte a középháthoz tartozó pajzs található - szárnyaik legtöbbször félfedők - lábaik leggyakrabban járólábak
Csáp hosszú, kevés ízből
Középtor hátlemeze pajzsot vagy páncélt alkot
Előtor fejlett
Szúró-szívó szájszerv
Első pár szárny félfedő
Poloskák rendje (Heteroptera) Subordo Geocorisae - Szárazföldi poloskák alrendje Bogyómászópoloska
Dolycoris baccarum - 10-13 mm - teste olajbarna, gyakran lilás árnyalattal és fekete pontokkal - a potroh szegélye sárga-fekete foltos, a csáp is sárga-fekete sávos - szedret, ribizlit, szamócát stb. bogyós gyümölcsöket szívogat - Európa, Szibéria - jellegzetes poloskaszagot kapnak a gyümölcsök
Poloskák rendje (Heteroptera)
Subordo Geocorisae - Szárazföldi poloskák alrendje
Mórpoloska - Eurygaster maura (szerecsenpoloska) - 8,5-11 mm - színe barnás-szürkés-zöldes, rejtő-szín - 30 fok felett nyári álmot alszik - peteélősködő fürkészekkel védekeznek ellene - Európa, Ázsia, É.-Afrika - kalászos növényeken szívogatja a gabonaszemeket
Poloskák rendje (Heteroptera) Subordo Geocorisae - Szárazföldi poloskák alrendje Ágyipoloska - Cimex lectularius - 4-6 mm - tojás alakú, rövid szőrök fedik sárga testét - petéit szűk repedésekbe rejti - 7 hét alatt fejlődnek imágóvá - kerülik a fényt; lakásokban, istállókban - az ember vérét szívják, de házi szárnyasokon is élnek - vérszívás után az emberi bőr feldagad - vérszívás nélkül ½ évig is életben marad - kozmopolita, betegségeket is terjeszt
Poloskák rendje (Heteroptera) Subordo Geocorisae - Szárazföldi poloskák alrendje Csíkos poloska
Graphosoma lineatum - 8-11 mm - jellegzetesen hosszanti vörösfekete csíkos a teste - a lábak piros alapon fekete foltosak - a nyár elején főleg ernyős virágzatúakon gyakori - Dél- és Közép- Európa
Poloskák rendje (Heteroptera) Subordo Geocorisae - Szárazföldi poloskák alrendje
Rablópoloska - Rhinocoris irracundus - 14-17 mm - hosszúkás, vörös-fekete, a potroh peremén fehér pettyek - ragadozó, száraz meleg helyeken él - szipókájával az embert is megszúrhatja - Eurázsia - hasznos faj
Poloskák rendje (Heteroptera) Subordo Geocorisae - Szárazföldi poloskák alrendje Verőköltő bodobács Pyrrhocoris apterus – 9-11 mm, repülni nem tud – színe vörös, jellegzetes alakú foltokkal – neve a korai megjelenésével kapcsolatos – késő őszig, nedves élőhelyeken kívül mindenütt előfordul, tápnövénye a hárs – 1 év alatt több nemzedéke fejlődik – Európa, Ázsia, É.-Afrika, K.-Amerika
Ordo Heteroptera - Poloskák rendje Subordo Amphibiocorisae - Kétéltűpoloskák alrendje
Tavi molnárpoloska - Gerris lacustris - 14-16 mm - a második és harmadik lábpár az elsőnél jóval hosszabb - a megnyúlt test hátoldala barnás, sárga folttal - a fejen V alakú sárga folt húzódik - lassan folyó és álló vizek felületén - 1. lábpár zsákmány megragadása, 2. lábpár mozgás, 3. lábpár kormányzás - Európa, Kis-Ázsia, Kína, Japán
Ordo Heteroptera - Poloskák rendje Subordo Hydrocorisae - Vízipoloskák alendje
Közönséges víziskorpió - Nepa cinerea - 16-22 mm - a test tojás alakú, lapos; színe barnás-fekete - fenéklakó, időnként felemelkedik a víz felszínére, hogy légzőcsövével levegőt vegyen - a szárazföldön és a levegőben a torán található légzőnyílásokkal lélegzik - a petékből 3 hónap alatt fejlődnek ki a lárvák, de csak áttelelés után alakulnak imágóvá - ragadozó, apró halakat, úszó rovarokat eszik - álló vizekben gyakori; Európa, Ázsia és Észak-Afrika
Ordo Heteroptera - Poloskák rendje Subordo Hydrocorisae - Vízipoloskák alendje Közönséges hanyattúszó poloska Notonecta glauca - 14-16 mm - nincs légzőcsöve, hanem a hasoldalon levő sűrű szőrzeten tapad meg a a levegő, ezért a vízfelszín közelében úszkál - teste csónak alakú, háta domború - hasa lapos; háton úszik - ragadozó - Európa, Ázsia és Észak-Afrika - folyó és állóvizekben elterjedt - az embert is megszúrhatja - víziméh
Ordo Psocoptera - Fürgetetvek rendje - kutikulájuk vékony - gyors mozgásúak - melegkedvelők, inkább párás helyeken élnek - fákon, bokrokon zuzmókkal és penészgombákkal táplálkoznak - előfordulnak madár, hangya, darázsfészkekben, méhkaptárakban is Könyvtetű - Liposcelis divinatorius - 0,9-1,4 mm, széles körben elterjedt - leginkább házakban fordul elő - szerves anyagokon él - rovargyűjteményekben, herbáriumokban kárt okozhat - teste lapos, sárgás-barna színű - közelrokon fajok nőstényei petéiket avarba, fakérgek repedéseibe, madárfészkekbe rakják le, az imágók sokszor zuzmók között élnek
Ordo Phthiraptera - Állati tetvek rendje - élősködés következtében szárnyatlanok - lapos testűek, gyakran a színezetük a gazdaállat színét utánozza - kitinpáncéljuk erős, bőrszerű - szemük nagyrészt elcsökevényesedett - egyes fajok gazdaspecifikusak
Subordo Mallophaga - Szőr és tolltetvek alrendje Karcsú galambtetű - Columbicola columbae - a galamb tollazatában él - 2-2,7 mm - lapos keskeny hosszú teste van - kapaszkodó lábai vannak, hogy a tollazaton könnyen mozogjon - a tollazat és a bőr lehámlott részeivel táplálkozik - olykor a gazdaállat bőrét is megsértik és egészségét is károsítják
Ordo Phthiraptera - Állati tetvek rendje Subordo Anoplura - Vérszívó tetvek alrendje - szúró-szívó szájszervekkel rendelkeznek
Ruhatetű - Pediculus humanus
- gazdaspecifikusak
- 3-4,5 mm
- testtájéki specifikusságot is mutatnak
- kicsi, megnyúlt, lapított testű, világos színű rovarok - rövid, karmos lábakkal kapaszkodnak meg a gazdán - fejükön sötét szemeket viselnek - 2 alfaja ismert: a ruhatetű és a fejtetű - a ruhatetű a ruhák szövetei közé helyezi le petéit, míg a fejtetű a hajszálakra ragasztja petéit - világszerte elterjedtek - a tífusz kórokozójának terjesztője
kapaszkodó láb
serke
Ordo Thysanoptera - Pillássszárnyúak rendje - szárnyuk keskeny, széleit hosszú, sűrű serték szegélyezik - lábaik tapadóhólyagokban végződnek (hólyagoslábúak) - csápjaik 6-9 ízből állnak - főleg viráglakók, de vannak moha- és kéreglakók is - szúró-szívó szájszervükkel a megszúrt növények nedveit szívogatják növényi kórokozók vektorai Gabonatripsz - Haplotrips tritici - a Palearktikum nagy részén elterjedt - elsősorban pázsitfüveken gyakori - évente egy generációja van - a potrohvég csőszerű - a búza veszedelmes kártevője, a nőstények a petéiket a fiatal kalászokba rakják, a lárva ott szívogat -egy nemzedéke van, a lárva telel át a talajban
Pillás szárny
Szúró-szívó szájszerv
Hólyagos láb
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje - legtöbbször kis méretűek, csak kivételesen nagyok (4 cm) - szipókás rovarok, kizárólag növényevők - az első pár szárny legtöbbször vastagabb és nem átlátszó, nyugalomban háztetőszerűen borítja a testet - a legtöbb faj tud ugrani - növényi betegségek vektorai - a hímek hangot adnak, páros hanghólyagok, akár több 100 méterre
rövid csáp pajzs pontszemek
Hypognath fej, szúrószívó szájszerv
Bőrszerű szárny, háztető szerűen tartva
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje Méregzöld kabóca Cicadella viridis - 1 cm hosszú - az ivari dimorfizmus nem jelentős: a hímek elülső szárnyai fénylő zöldek, a nőstények elülső szárnyai fűzöldek - élőhelyét nedves rétek, lápok, mocsarak képezik - az egész északi féltekén előfordul, gyakori - lárváikat különböző vízinövényeken lehet megtalálni, a pete telel át - a hátsó lábszáraik keresztmetszetben négyszögűek, erősen tüskések
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje Vérpettyes kabóca
Cercopis sanguinolenta - 8-10 mm - fekete alapon vérvörös foltokkal - a lárvák 10-15 cm mélyen, gyökereken habcsomókban élnek - nedves réteken vízpartok mentén gyakori, inkább hegyvidékeken - ritkán okoz károkat, de elsősorban füveket és más lágyszárú növényeket szívogatnak - Európa déli része, Kis-Ázsia, É.-Afrika
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje Óriás-énekeskabóca
Tibicina haematodes - 26-38 mm - szárnyai üvegszerűen átlátszóak - déli kitettségű árnyas erdők - ha nagyobb tömegei jelennek meg akkor a szőlő kártevője lehet - inkább Európa déli része - a hímek nappal ciripelnek, a nőstényeknek is vannak hangadó szerveik, de nem ciripelnek - tömegesen ciripelnek - aránylag jól repülnek
Ordo Sternorrhyncha - Növénytetvek rendje Subordo Aphidina - Levéltetvek alrendje - apró, törékeny testű szipókások - a nőstények elevenszülők, egyes fajaik szárnyatlanok - az első pár szárny a másodiknál jóval nagyobb - járólábaik vannak - a kétivaros generációt gyakran szűznemzéses generáció váltja fel - potrohcsövek, kártékonyak, vektorok - sok faj hangyákkal él mutualisztikus kapcsolatban Fekete répalevéltetű - Aphis fabae - 2-2,5 mm - Ausztráliát kivéve világszerte elterjedt - a mérsékelt égövön a cukorrépán gyakran okoz károkat
Szúró-szívó típusú szájszerv
potrohcső
Ordo Sternorrhyncha - Növénytetvek rendje Subordo Coccidea - Pajzstetvek alrendje - nőstény szárnyatlan, sokszor lábatlan, helyhez kötött, szelvényezettsége is eltűnik; hímeknek nincs szájszervük - viaszmirigy váladéka a testet pajzsszerűen befedi - trópusokon gyakoriak, kártevők Kaliforniai pajzstetű - Quadraspidiotus perniciosus - a pajzs 1,5-2 mm - lába nincs, színe citromsárga - kozmopolita, nálunk is behurcolt kártevő - 2 nemzedéke fejlődik évente - piros, gyűrű szerű foltok - alma, meggy, cseresznye