Hatlábúak altörzse – Subphylum Hexapoda Igazi rovarok osztálya - Classis Insecta Hemimetabol rovarok 2.
Ordo Psocoptera - Fürgetetvek rendje - kutikulájuk vékony - gyors mozgásúak - melegkedvelők, inkább párás helyeken élnek - fákon, bokrokon zuzmókkal és penészgombákkal táplálkoznak - előfordulnak madár, hangya, darázsfészkekben, méhkaptárakban is Könyvtetű - Liposcelis divinatorius - 0,9-1,4 mm, széles körben elterjedt - leginkább házakban fordul elő - szerves anyagokon él - rovargyűjteményekben, herbáriumokban kárt okozhat - teste lapos, sárgás-barna színű - közelrokon fajok nőstényei petéiket avarba, fakérgek repedéseibe, madárfészkekbe rakják le, az imágók sokszor zuzmók között élnek
Ordo Phthiraptera - Állati tetvek rendje - élősködés következtében szárnyatlanok - lapos testűek, gyakran a színezetük a gazdaállat színét utánozza - kitinpáncéljuk erős, bőrszerű - szemük nagyrészt elcsökevényesedett - egyes fajok gazdaspecifikusak
Subordo Mallophaga - Szőr és tolltetvek alrendje Karcsú galambtetű - Columbicola columbae - a galamb tollazatában él - 2-2,7 mm - lapos keskeny hosszú teste van - kapaszkodó lábai vannak, hogy a tollazaton könnyen mozogjon - a tollazat és a bőr lehámlott részeivel táplálkozik - olykor a gazdaállat bőrét is megsértik és egészségét is károsítják
Ordo Phthiraptera - Állati tetvek rendje Subordo Anoplura - Vérszívó tetvek alrendje - szúró-szívó szájszervekkel rendelkeznek
Ruhatetű - Pediculus humanus
- gazdaspecifikusak
- 3-4,5 mm
- testtájéki specifikusságot is mutatnak
- kicsi, megnyúlt, lapított testű, világos színű rovarok - rövid, karmos lábakkal kapaszkodnak meg a gazdán - fejükön sötét szemeket viselnek - 2 alfaja ismert: a ruhatetű és a fejtetű - a ruhatetű a ruhák szövetei közé helyezi le petéit, míg a fejtetű a hajszálakra ragasztja petéit - világszerte elterjedtek - a tífusz kórokozójának terjesztője
Ordo Thysanoptera - Pillássszárnyúak rendje - szárnyuk keskeny, széleit hosszú, sűrű serték szegélyezik - lábaik tapadóhólyagokban végződnek (hólyagoslábúak) - csápjaik 6-9 ízből állnak - főleg viráglakók, de vannak moha- és kéreglakók is - szúró-szívó szájszervükkel a megszúrt növények nedveit szívogatják növényi kórokozók vektorai Gabonatripsz - Haplotrips tritici - a Palearktikum nagy részén elterjedt - elsősorban pázsitfüveken gyakori - évente egy generációja van - a potrohvég csőszerű - a búza veszedelmes kártevője, a nőstények a petéiket a fiatal kalászokba rakják, a lárva ott szívogat -egy nemzedéke van, a lárva telel át a talajban
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje - legtöbbször kis méretűek, csak kivételesen nagyok (4 cm) - szipókás rovarok, kizárólag növényevők - az első pár szárny legtöbbször vastagabb és nem átlátszó, nyugalomban háztetőszerűen borítja a testet - a legtöbb faj tud ugrani - növényi betegségek vektorai - a hímek hangot adnak, páros hanghólyagok, akár több 100 méterre
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje Méregzöld kabóca Cicadella viridis - 1 cm hosszú - az ivari dimorfizmus nem jelentős: a hímek elülső szárnyai fénylő zöldek, a nőstények elülső szárnyai fűzöldek - élőhelyét nedves rétek, lápok, mocsarak képezik - az egész északi féltekén előfordul, gyakori - lárváikat különböző vízinövényeken lehet megtalálni, a pete telel át - a hátsó lábszáraik keresztmetszetben négyszögűek, erősen tüskések
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje Vérpettyes kabóca
Cercopis sanguinolenta - 8-10 mm - fekete alapon vérvörös foltokkal - a lárvák 10-15 cm mélyen, gyökereken habcsomókban élnek - nedves réteken vízpartok mentén gyakori, inkább hegyvidékeken - ritkán okoz károkat, de elsősorban füveket és más lágyszárú növényeket szívogatnak - Európa déli része, Kis-Ázsia, É.-Afrika
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje Óriás-énekeskabóca
Tibicina haematodes - 26-38 mm - szárnyai üvegszerűen átlátszóak - déli kitettségű árnyas erdők - ha nagyobb tömegei jelennek meg akkor a szőlő kártevője lehet - inkább Európa déli része - a hímek nappal ciripelnek, a nőstényeknek is vannak hangadó szerveik, de nem ciripelnek - tömegesen ciripelnek - aránylag jól repülnek
Ordo Sternorrhyncha - Növénytetvek rendje Subordo Aphidina - Levéltetvek alrendje - apró, törékeny testű szipókások - a nőstények elevenszülők, egyes fajaik szárnyatlanok - az első pár szárny a másodiknál jóval nagyobb - járólábaik vannak - a kétivaros generációt gyakran szűznemzéses generáció váltja fel - potrohcsövek, kártékonyak, vektorok - sok faj hangyákkal él mutualisztikus kapcsolatban Fekete répalevéltetű - Aphis fabae - 2-2,5 mm - Ausztráliát kivéve világszerte elterjedt - a mérsékelt égövön a cukorrépán gyakran okoz károkat
Ordo Sternorrhyncha - Növénytetvek rendje Subordo Coccidea - Pajzstetvek alrendje - nőstény szárnyatlan, sokszor lábatlan, helyhez kötött, szelvényezettsége is eltűnik; hímeknek nincs szájszervük - viaszmirigy váladéka a testet pajzsszerűen befedi - trópusokon gyakoriak, kártevők Kaliforniai pajzstetű - Quadraspidiotus perniciosus - a pajzs 1,5-2 mm - lába nincs, színe citromsárga - kozmopolita, nálunk is behurcolt kártevő - 2 nemzedéke fejlődik évente - piros, gyűrű szerű foltok - alma, meggy, cseresznye
Hatlábúak altörzse – Subphylum Hexapoda Igazi rovarok osztálya - Classis Insecta Holometabol rovarok 1.
Ordo Megaloptera - Vízi recésszárnyúak rendje Közönséges vízifátyolka
Sialis lutaria – testének hosszúsága 8-10 mm – a szárnyak fesztávolsága 35-30 mm – szárnyai nagyok, szürkésbarnák, testénél is hosszabbak, a testet tetőszerűen borítják be – csápjai hosszúak, szájszervei előreállóak – a lárváik ragadozók, 1-3 évig fejlődnek lassú folyású és álló vizekben – Európa, Szibéria, április-május
Ordo Raphidioptera - Tevenyakú fátyolkák rendje Sárgalábú tevenyakú
Raphidia flavipes – 12-15 mm – feje hosszúra nyúlt, neve a feltűnően megnyúlt előtorára vonatkozik – a nősténynek hosszú tojócsöve van, potroha keskeny – a lárvák öreg fák kérgei alatt fejlődnek 2 éven keresztül – május-augusztus, erdei tisztások, bozótosok – Észak Európai faj – hasznos rovarpusztítók
Ordo Neuroptera - Valódi recésszárnyúak rendje
Rablópille
Libelloides macaronius – 19-22 mm, szárnyfesztávolság 5 cm – meleg helyeken, nyílt területeken – dombvidékek erdeinek tisztásain – a lárvák és az imágók egyaránt ragadozók – inkább a Földközi-tenger környékére jellemző, de nálunk is előfordul
Ordo Neuroptera - Valódi recésszárnyúak rendje Aranyszemű fátyolka
Chrysopa perla – 11-13 mm – előtor négy fekete folttal – a szárnyon a hosszanti erek világosak a kereszterek feketék – a lárvák levéltetveket fogyasztanak – alkonyatkor rajzik – gyakran repül lámpafényre – a nőstény petéit levéltetvekkel ellepett levelekhez rögzíti – hasznos, kozmopolita (kivéve Új- Zéland)
Ordo Neuroptera - Valódi recésszárnyúak rendje
Közönséges hangyaleső
Myrmeleon formicarius – 26-32 mm, szárnyfesztávolság 6-8 cm – szitakötőre emlékeztet – szárnyain álcázó szabálytalan alakú és méretű barna foltok – meleg vidékek homokos területein, pusztákon, erdőszéleken – Európa – alkonyatkor aktív, rovarokat ragadozik – a lárvák jobban ismertek az imágóknál
Ordo Coleoptera - Bogarak rendje
– ≈1-100 mm – első szárnypár szárnyfedő, második pár hártyás, jóval hosszabb a fedőszárnynál – repülésképtelen vagy szárnyatlan bogarak (Dorcadion scopolii) – színük, alakjuk nagyon változatos – egyes fajok méreganyagokat tartalmazhatnak pl. kőrisbogár (Lytta vesicatoria), ezek rossz ízűek, így kevesen támadják – ivadékgondozás esetenként fejledt – ragadozók és károkozók – növényevők esetében sok kártékony faj – szinte minden élőhelyen előfordulnak (…) – egyik legismertebb és legismertebb rovarrend, mintegy 350 ezer fajukat írták le
Húsevő bogarak alrendje - Adephaga Futóbogarak családja - Carabidae
Ragyás futrinka Carabus cancellatus – 20-32 mm, teste felül rézvörös vagy rézbarna – ragadozó, alföld és dombvidék egyaránt – Európa, Szibéria, Mongólia – az áttelelő imágók áprilistól szeptemberig aktívak, szeptember után 50 cm mályen beássák magukat a talajba, hogy átteleljenek – a lárvák a felszínen élnek, vedléskor beássák magukat a talajba
Húsevő bogarak alrendje - Adephaga Csíkbogarak családja - Dytiscidae Sárgaszegélyű csíkbogár Dytiscus marginalis – 30-35 mm, sötét olajzöld alr
– nagyobb állóvizekben és halastavakban en d: él, ragadozó – Európa, Szibéria, Észak-Amerika – lárvája a halak ivadékaira káros – nagyon sokat tartózkodnak víz alatt – a szárnyfedők alatt tárolják a levegőt – óránként 4-7 alkalommal vesznek levegőt – nagyon jó repülők és éjjel keresnek új vizeket, a partmenti sűrű növényzetű részeket kedvelik
Ad ep ha ga
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Csíborok családja - Hydroidae
Közönséges óriáscsíbor Hydrous piceus – 34-47 mm – teste csónak alakú, csillogó olajzöld – úszás közben lábait váltogatva evez – szőrös hasoldala ezüstösen csillog, mert a levegőt ezen tárolja, a víz felszínén ide a csápjaival juttatja – alkonyatkor elhagyja a vizet, újabb területeket keres – az imágó mindenevő, a lárva csigákkal és lassan mászó állatokkal – állóvizekben, halastavakban gyakoriak – Európa, Ázsia nagy része
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Holyvák családja - Staphylinidae Aranysújtásos holyva Staphylinus caesareus - 17-22 mm - szárnyfedői vörösek, a potroh két oldalán sárgás szőrcsomók találhatók, a test többi része fekete - erdőszegélyekben gyakran látható nappal is - Európában megtalálható, de nem mindenütt gyakori - dögökben, korhadó növényekben fejlődő lárvákkal táplálkoznak - petéiket a talajba rakják, a lárvák három vedlés után bábozódnak be - a fejlődés 2-3 hónapig tart - évente egy nemzedékük fejlődik ki
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Dögbogarak családja - Silphidae
Közönséges temetőbogár Nicrophorus vespillo
- 12-23 mm - a latin neve a szárnyfedők vöröses-sárgás rajzolatára utal - az előtora az elülső szegélyén szőrös - majdnem mindenütt előfordul a mérsékelt égövön Európában és Ázsiában - a lárvák tetemeken fejlődnek - érintésre kellemetlen szagot bocsátanak ki - a tetemeket lárváik részére elássák, lárváikat őrzik és etetik
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Szarvasbogarak családja - Lucanidae Szarvasbogár Lucanus cervus - 30-80, ritkán 100 mm (a hím rágóival együtt) - a hím rágói agancsszerűen megnyúltak, belső élükön erősebb és apróbb fogakat viselnek - a lárva fejlődése 5-8 évig is eltart - az imágó tölgyerdőkben a fák kicsorduló nedveit nyalogatja - Közép- és Dél-Európában honos - védett!
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Álganéjtúrók családja - Geotrupidae
Erdei álganétúró Geotrupes stercorosus - 12-20 mm - lárvái bomló anyagokban (avar, gomba, trágya) fejlődnek, amelyet az imágók földbevájt lyukakba hordanak le - mivel a bomló anyagokat földbe ássák hasznosnak számítanak - Európában erdős területeken fordul elő
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Ganéjtúrók családja - Scarabeidae Májusi cserebogár Melolontha melolontha - 23-30 mm - teste alapszíne fekete, szárnyfedői barnásvörösek, a potroh oldalán fehér háromszögű foltokkal - a pajor mindenevő, 2-3 éven át fejlődik - májustól júniusig tömegesen jelenik meg, különböző lomblevelű fák lombjait rágják az imágók - egész Európában elterjedt - kártevőnek számít
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Ganéjtúrók családja - Scarabeidae Aranyos virágbogár (rózsabogár) Cetonia aurata - 14-23 mm - testszíne zöld, kissé aranyosan ragyogó - szárnyfedőit néhány harántos fehér folt tarkítja - a lárva két évig fejlődik, elpusztult gyökerekkel táplálkozik - cserjék, gyümölcsfák virágain táplálkoznak az imágók, ahol a virágok lerágásával kárt okozhatnak - megtalálható Európában és Szibériában
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Pattanóbogarak családja - Elateridae Egérszínû pattanóbogár Agrypnus murinus - 12-17 mm - fekete teste márványos rajzolatú, finom fehér szőrfoltokkal - a lárva gyökerekkel táplálkozik - lárvája drótféreg - ha hátukra esnek, talpra pattannak - az imágó talajon, alacsony növényeken, kövek alatt fordul elő - egész Európában, Ny.-Ázsiában és É.Amerikában előfordul
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Lágybogarak családja - Cantharidae Nagy szentjánosbogár Lampyris noctiluca - a nőstény 9-17, a hím 10-13 mm - mind a lárvák, mind az imágók világítószerveket viselnek a potrohuk végén - az imágóknál az ivarok egymásra találásában játszanak szerepet - szemeik megnagyobbodtak, erősen dülledtek - a hímek röpképesek a nőstények szárnyatlanok - lárváik hernyókkal, csigákkal, férgekkel táplálkoznak - előhátuk pereme átlátszó és az előhát a fejet befedi - a luciferin a luciferáz segítségével oxidálódik - hideg fény
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Katicabogarak családja - Coccinellidae Hétpettyes katicabogár (hétpettyes böde) Coccinella septempunctata - 5,5-8 mm - vörös szárnyfedőin 7 fekete folt - félgömbszerűen domborodó alak, mint minden katicabogárnak - a lárva és az imágó is ragadozó, levéltetvekkel táplálkoznak - Európa, Ázsia, É.-Afrika - síkság, patakpart, kertek stb. - a lábizületek pórusain sárga folyadékot bocsátanak ki, hangyák ellen hatásos védekezés
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Cincérek családja - Cerambycidae Nagy hőscincér Cerambyx cerdo - 25-55 mm, Európa legnagyobb cincére - a hím csáphossza elérheti a 10 cm-et - teste feketés-barna - lárvája 3-5 éven át fejlődik, miközben 1 m hosszú járatot is rághat tölgyekben - tölgyerdőkben június-júliusban alkonyatkor aktív - Európa, Ny.-Ukrajna - védett!
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Cincérek családja - Cerambycidae
Havasi cincér Rosalia alpina - 16-38 mm - fekete testét sűrű szürkés-kékes bársonyos szőrzet fedi - a Kárpátok bükköseiben általánosan elterjedt - június-augusztus - Közép- és Dél-Európa hegyvidékei - a nőstények öreg bükkök laza kérge alá rakják petéiket - a lárvák több évig fejlődnek - védett!
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Levélbogarak családja - Chrysomelidae
Burgonyabogár (kolorádóbogár) Leptinotarsa decemlineata - 5,5-11 mm - tojás alakú teste erősen boltozatos - feje, előtora, lábai narancssárgák fekete foltokkal, szárnyfedőjén fekete sávok - egy bogár átlagosan 500 petét rak, két nemzedéke is kifejlődhet - a lárvák burgonyán, paradicsomon, padlizsánon fejlődnek de nadragulyán is megélnek - Mexikóból származik, onnan került az USA-ba majd Európába - súlyos kártevő
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Ormányosbogarak családja - Curculionidae
Gesztenyeormányos Curculio nucum - 6-10 mm ormány nélkül - ormánya sötétbarna, teste világosbarna a nőstény - ormánya olyan hosszú mint a teste, a hímé rövidebb - a nőstény hosszú ormányával csatornát rág a szelídgesztenye fejlődő termésébe, és ezen át helyezi a petét a termésbe - lárvája tölgyek termésében is fejlődik - Közép- és Dél-Európa hegy- és dombvidékein fordul elő - szelídgesztenyésekben nagy károkat is okozhat
