Harnos László
Mikroökonómiai alapismeretek
℡ (1) 375-3121 (1) 375-2202
Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul
E-mail:
[email protected]
A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban
A termékpiac „kulcsszereplıje”.
Gazdaság-tudományok Alkalmazott gazdaságtanok
Közgazdaságtan
Rokon tudományágak
Mikroökonómia
Vállalatgazdaságtan
Gazdaságtörténet
Makroökonómia
Marketing, stb.
Gazdasági jog Szociológia, stb.
Fogyasztói preferenciaskála A szükségletek egyéni rangsora. A fogyasztó a saját belsı értékrendjébıl
indul ki. Figyelembe veszi:
A fogyasztás célja a szükségletek
kielégítése. A szükséglet-kielégítés eszközei:
javak (áruk, jószágok), szolgáltatások.
Szőkös jövedelme miatt rangsorolja
szükségleteit.
Kereslet Azon árumennyiség, melyet adott idıpontban, különbözı árak mellett a fogyasztók képesek és hajlandóak megvásárolni.
a javak hasznosságát, a saját jövedelmét:
A fogyasztó
nominál jövedelem, reál jövedelem.
az árakat.
1
Keresleti görbe
Hasznosság
P
Egy jószág hasznos tulajdonságainak
összessége. Fontos fogalmak:
D
D
Összhaszon (TU), Telítettségi pont, Határhaszon (MU).
Q
Hasznossági függvény TU MU
MU =
∆TU ∆Q
Csökkenı határhaszon elve Gossen I. törvénye: Az egymást követı pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nı, míg a fogyasztó el nem éri a telítettségi pontot.
Q
A fogyasztói döntés optimalizálása A
fogyasztó célja az összhaszon maximalizálása. Feláldozott haszon: Azon termék utolsó egységének határhaszna, melyrıl a fogyasztó lemondani kényszerül. Nyert haszon: Az így fogyaszthatóvá vált termék határhaszna.
Gossen II. törvénye A fogyasztó akkor költi el jövedelmét optimálisan, ha az utolsó pénzegység által nyerhetı határhaszon bármely termékre nézve ugyanakkora.
MU a MU b MU c MU n = = = ... = Pa Pb Pc Pn
2
Költségvetési egyenes
Ruházat
Közömbösségi görbék Ruházat
U3 U2 U1
Élelmiszer
Élelmiszer
Optimális termékkombináció
A jövedelem hatása a keresletre y
Ruházat
ICC
x I
Engel-görbe
(jövedelem)
U3 U2 U1
Élelmiszer
x
Az ár hatása a keresletre
A piaci kereslet rugalmassága
y PCC
A kereslet alakulását befolyásolja: az adott termék árváltozása x P
árrugalmasság A másik termék árváltozása
(ár) Egyéni keresleti görbe
x
kereszt-árrugalmasság A fogyasztó jövedelemváltozása
jövedelemrugalmasság
3
A kereslet kereszt-árrugalmassága
A kereslet árrugalmassága A keresett mennyiség változása [%] Eá=
Az ár változása [%]
Rugalmas:
x termék keresletváltozása [%] E k=
y termék keresletváltozása [%]
Eá > 1
Helyettesítı termékek:
Rugalmatlan:
Eá < 1
Kiegészítı termékek:
Ek < 0
Egységnyi:
Eá = 1
Független termékek:
Ek = 0
A kereslet jövedelemrugalmassága A keresett mennyiség változása [%] Ej =
A jövedelem változása [%]
Ek > 0
A termelı dilemmája Mit termeljen? Milyen technológiával?
(A termelési tényezık milyen kombinációjával?) Milyen mennyiséget?
Normál jószágok:
Ej > 0 és viszonylag állandó
Luxus jószágok:
Ej > 0, de növekvı
„Alacsonyabb rendő” jószágok:
Ej < 0
(Mekkora egyéni kínálattal jelenjen meg a piacon?)
Kínálat
Kínálati görbe P
Azon árumennyiség, melyet adott idıpontban, különbözı árak mellett az eladók képesek és hajlandóak eladni.
S
S
Q
4
Idıtávok a mikroökonómiában P
P
Rövidtávú termelési függvény 1.
S
S
S S Q
Q
Rövid idıtáv
Piaci idıtáv P
S S Hosszú idıtáv Q
L
TP
MP=∆TP/∆L
AP=TP/L
[fı]
[tonna]
[tonna/fı]
[tonna/fı]
0 60 70 80 90 100 110
0 450 650 790 870 920 950
(450-0)/(60-0)=7,5 (650-450)/(70-60)=20 (790-650)/(80-70)=14 (870-790)/(90-80)=8 (920-870)/(100-90)=5 (950-920)/(110-100)=3 -
7,5 9,3 9,9 9,7 9,2 8,6
Rövidtávú termelési függvény 2.
Rövidtávú termelési függvény 3.
Q
Q
1000
20
750
TP
15
500
10
250
5
0
25
50
75
100
L
Költség-bevétel-profit Elsüllyedt (elveszett) költség Alternatív (lehetıség v. áldozati) költség Explicit költség
MP
AP
0
25
50
75
100
L
Rövidtávú költségfüggvények 1. Költség
TC
(C) VC
Implicit költség Számviteli költség
FC
Számviteli profit Normál profit Gazdasági profit
Q
5
Rövidtávú költségfüggvények 2.
Kompetitív piaci modell
Költség MC
(C)
AC
Sokszereplıs piac, Homogén áru,
AVC
A piaci szereplık árelfogadóak, A piaci szereplık tökéletesen informáltak
az árak és a piacon lévı mennyiségek tekintetében.
AFC
Q
Racionális gazdálkodói magatartás (kompetitív piacon)
Piaci egyensúly P
Költség, ár D
S
AC F
PF
PE
B MC
D
S
QE
AVC
PB
E
Q
QB QF
Monopólium
Q
Oligopólium
A piac valamelyik oldala egyszereplıs, Kínálati vagy keresleti monopólium, A piaci árat a monopol helyzetben lévı
alakítja, Az ár kialakítását Kínálati monopólium esetén csak a piaci kereslet, Keresleti monopólium esetén csak a piaci kínálat korlátozza. A profitmaximum ott van, ahol a
határbevétel egyenlı a határköltséggel.
Kevés
résztvevı és kölcsönösen függnek egymástól, A piacon egyaránt elıfordulhatnak:
Független akciók, Összehangolt akciók: Tökéletlen összejátszás (hallgatólagos megegyezések), Tökéletes összejátszás (kartell).
A piacra történı belépés korlátozott.
6
Monopolisztikus verseny Viszonylag sok vállalat, A termékek differenciáltak, A vállalatok ármeghatározók,
Termelési tényezık Termelési tényezı
Jövedelemforma
MUNKA
Munkabér
TİKE
Kamat, bérleti díj
TERMÉSZETI ERİFORRÁSOK VÁLLALKOZÓ
Járadék
Szabad a piacra történı be-, ill. onnan
történı kilépés. Gazdasági profit
(VÁLLALKOZÓI KÉPESSÉG)
A tıkepiac A munkapiac
Tıke:
Munkakínálat:
A háztartások biztosítják, Az egyéni szükségletek kielégítésének igényébıl fakad, Cél: a jólét maximalizálása (Munkaidı versus szabadidı),
Munkakereslet:
Származékos kereslet, Elég jól helyettesíthetı más tényezıkkel.
Ajánlott irodalom: Kopányi Mihály: Mikroökonómia (KJK-Kerszöv Kiadó, 2004) P.A. Samualson – W.D. Nordhaus: Közgazdaságtan (KJK-Kerszöv Kiadó, 2003)
Reáltıke (gépek, berendezések, anyagok), Nomináltıke (pénzeszközök, követelést megtestesítı értékpapírok).
Pénzpiac:
Rövid lejáratú kölcsöntıkék piaca: Váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú betétek és hitelek, stb.
Tıkepiac (szőkebb értelemben):
Hosszúlejáratú tıkeáttétel: Részvények, kötvények, záloglevelek, stb.
Ajánlott irodalom:
A.L. Dancs – Molnár J.: Magyar-angol Közgazdasági fogalomés példatár (Mezıgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997)
7
