MIZÚJS
MIZÚJS
Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumban A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba’ Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma.
MIZÚJS
Ismét eljött a december, karácsony hónapja. Az ünnepre (és a szünetre) való várakozás mellett ez a Mizújs, az iskolaújság megjelenésének ideje is. Legújabb számunk is az iskola diákjainak munkáiból állt össze.
/Andó Ákos képe/
Az első félév igazán színes programokat tartogatott mindenki számára. Az alsósok több kézműves foglalkozáson, budapesti kiránduláson, színházi előadáson vehettek részt. A felsősök kiállításokra utaztak, történelmi játszóházon vettek részt. A gimnazisták sem maradtak ki a programokból: a halloween-i teremdíszítésből is kivették a részüket, valamint az egészséges életmóddal való ismerkedés keretében dohányzásellenes előadáson vettek részt. Mindezekről a programokról igyekeztünk beszámolni a Mizújs-ban is. Az iskola diákjai közül ketten nagyon messzire utaztak az idén. Dékány Bence Kolumbiában vett részt egy rangos versenyen, Vékony Dominik pedig Lappföldön járt a Mikulásnál. Az utóbbi útról is olvashattok a lapban. A lapban olvasható verseket Török Zsófia (6. osztály) válogatta. A címlap és a jelzett képek Andó Ákos (10. osztály) munkái (a vele készült interjú a következő lapszámban jelenik majd meg). Mindenkinek kellemes böngészést, és nagyon boldog, békés ünnepeket kívánnak a szerkesztők! /Becsei-Katona Bianka/
MIZÚJS
Hát, jó volt! Mínusz 15 fok volt. Találkoztam a Mikulással. Találkoztunk
a
rénszarvasokat,
rénszarvasokkal, és
kaptam
vezethettem
engedélyt,
hogy
is
a
bárhol
vezethetem őket! Két napig voltunk Lappföldön anyukámmal. Budapestről repülővel mentünk. Három
óra
hosszat
repültünk. Faházban
krémszínűben.
Volt benn szauna is,
használtuk is anyukámmal.
Négy ágy volt, kettő
fönn.
mellette
aludtunk,
Volt
székek,
egy
tévé
is,
csészében
szaloncukrok.
asztal, Hát,
enni ettünk lazacot, volt
saláta meg ilyesmi.
A faháztól nem messze
volt az étterem, ott
lehetett enni. A hidegben volt rajtunk pulcsi, hosszú zokni, bakancs, meg kaptunk termoruhát is. Este esett egy kicsit a hó. Volt fűtés, radiátor volt a faházban. Voltunk Manóiskolában. Ez ott volt az étteremben, meg kinn is. Szaloncukrot kellett háton vinni, meg leveleket válogatni, kiszolgálni a Mikulást. Ja, ő nem az igazi Mikulás volt, csak beöltöztek neki. Meg kígyót is kellett rajzolni. Én voltam Rudolf. Csomagokat is kellett húzni szánkón. A manók angolul beszéltek. Zöld köpeny volt rajtuk, sapka. Ja, és átléptem az Északi Sarkkört! A sarki fényt nem láttuk, azt mondták, azt csak nagyon hidegben lehet látni. Tízkor kelt a Nap, és délután 1-2-kor már ment le. Mikulásfalván is voltunk, kétszer. A Mikulás nem házban volt, hanem hát, olyan sátorban. Ott lehetett szuveníreket venni, voltak boltok. A boltokban lehetett kapni plüssállatokat, pólókat, takarókat, nyakláncot fa díszekkel. Euróval lehetett fizetni. Minden égőkkel volt kivilágítva. Maga a Mikulás Fülecskehegyen lakik. Ott meghallja a gyerekek kívánságait. De azt senki se tudja, hogy hol van.
MIZÚJS
Mikulásfalván lehetett fényképezkedni a Mikulással. Busszal mentünk oda. A Mikulás beszélt angolul meg egy kicsit magyarul. Azt mondta nekünk, hogy „Boldog karácsonyt kíván!”. Én bemutatkoztam neki angolul, és a rénszarvasoknál is elsőnek jelentkeztem verset mondani. Azt mondtam: Sok-sok színes ajándék nyomja… Szép volt a lehetett
barna
azon
is
meg
kék,
De
volt
nagyon
hó.
táj. fákat
Messze látni,
de
Volt egy híd is,
piros,
rózsaszín
házak.
kevés
ház volt arrafelé.
Iskolákat nem is
láttam.
rénszarvasszánon
is, 2-3an ülhettek
be,
ültünk anyukámmal.
mi
ketten
Utaztunk
Találkoztunk egy sámánnal is. Ő is egy faházban volt. Mondott valamit a négy szélről. A fejünkre tett valamit, ha 6-7 óráig nem lehetett levenni, mert belénk jön a rossz szellem. Ja és valami olyat is mondott, hogy egyszer a rénszarvasai leszünk. A sámánon négyszínű sapka volt, csöngők vagy valami bogyók lógtak le róla. A haja szürke volt. A sátorban belül medvebőrök voltak. Voltunk erdőben is. Ott nagyon élesen vették be a kanyart, azért volt izgalmas. A táj nagyon szép volt. Este mínusz 20 fok is volt. Nem tetszett, hogy hideg volt. Nem tetszettek a szarvasagancsok a boltban, a szarvasból készült kések, a szarvasból készült ételek. A rénszarvasokat simogatni is lehetett. Sokan voltunk, Budapestről, Debrecenből is jöttek. Idegenvezető mondtam, mikor mit kell csinálni. A legjobb az volt, hogy találkoztam a Mikulással. Volt igaz fehér szakálla, szemüveges volt. Nagy cipője volt, fekete csíkos. /Vékony Dominik, 3. osztály/
MIZÚJS
LAPPFÖLD Lappföld (északi számiul: Sápmi, lulei számiul: Sábme, déli számiul: Saemie) nem egy ország, hanem egy kulturális régió, a lappok szállásterülete. Észak-Európában, Skandinávia északi részén található, és négy ország; Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország; területén terül el. Az északi fény visszatérő vendég az északi területek téli éjszakáin. Lappföld szinte az északi fény birodalmának nevezhető. Lappföld és fővárosa, Rovaniemi sok érdekes látnivalót és kipróbálandó lehetőséget kínál. Lappföld hatalmas hómezői mindenkit lenyűgöznek. A területen már a jégkor végén is éltek. A 17. század végén lett Svédország és Oroszország része. A legismertebb gazdasági tevékenység a területen a rénszarvastenyésztés, bár csak a lapp lakosság kisebb része foglakozik ezzel. A nyugati hegyoldalakon óceáni jellegű az éghajlat, tehát hűvös és csapadékos, a keleti részeken kontinentálisabb, itt az északi sarkkörökön túl május végétől június közepéig egyáltalán nem nyugszik le a nap. Ez 73 napot jelent, amikor verőfényben úszik a vidék. Télen viszont 51 napig nem kel fel, teljes sötétségbe burkolózik a táj. Különleges látványosság a sarkvidékek környékén a sarki fény. Ki ne ismerné a Mikulást? Az öreg lappföldi fehér szakállúnak azonban sok titka is van. Szerencsére a rénszarvasok és a manók olykor-olykor elkottyantanak ezek közül valamit a világ számára. Lappföld a Mikulás földje, vagyis valójában a karácsony földje. A lappföldi Mikulás, azaz Joulupukki, minden évben Magyarországra látogat, hogy megajándékozza a gyerekeket. Lappföld egy hóborította, titokzatos és mesés vidék. /Hegedűs Ákos, Kónya Bence, 7. osztály/
MIZÚJS
Nem mindenki szerethet minden tantárgyat. Van, akinek a szíve inkább a matematikához húz, mások szívesebben foglalkoznak az irodalommal. Vajon mi alapján választjuk ki kedvenc tantárgyainkat? Koránt sem teljes felmérésünkben a 7. osztályos diákok írták le, melyik tantárgyat kedvelik a leginkább. „A nyelv számomra nagyon fontos, és szeretem is.” „Mert egy fantasztikus nyelv, és IMÁDOM és a tanáromat is IMÁDOM.” „Azért szeretem, mert érdekes nyelv, és ha valaki kimegy külföldre munkát keresni, jó, ha tudja a nyelvet az ember.” „Mert másik nyelvet is meg lehet tanulni.”
„Sok érdekes dolog tárul fel előttünk a régi korok eszméiről.” „Azért szeretem ezt a ismerkedünk meg, és költőnket.”
tantárgyat, mert sok verssel megismerhetjük az össze nagy
„Mert a Hazánkat.”
megtanuljuk, és megismerjük a
verseket
„Mert jó vagyok benne, és kell majd a jogi egyetemhez.”
„Viccesen telnek az órák, de hasznosan.” „Azért szeretem, mert jó a tanárom, és pihentető és jó énekelni.”
MIZÚJS
„Értek hozzá, jó kielemezni és érdekes.”
„A továbbtanulásom szeretem is (belsőépítész
szempontjából is fontos. De szeretnék lenni).”
„Pihentető, szeretek
rajzolni.”
„Tanulunk a történelemről, milyen volt a régi élet.” „Jó, ha tudunk az országunk vagy más országunk múltjáról.” „Azért, mert nagyon sokat tanulunk a múltról, és nagyon érdekesek.”
„Mert nem kell tanulni és
felfrissülünk.”
„Mert sportolunk.” „Mert
sok
új
dolgot
tanulunk meg.”
„Mert jobban értünk a gépekhez.” „Jó érzés, hogyha egy program jól működik”.
„Érdekes.”
„Jó más országokról tanulni, és érdekes dolgokat hallani.”
MIZÚJS
„Október 2-án Budapesten jártunk a német cserediákokkal. A következőket láttuk: Parlament, amelyet nagyon megcsodáltak, Közlekedési Múzeum, ahol régi járműveket nézhettünk meg, végül a West Endben szabad foglalkozás volt, vásárlási lehetőséggel. Összességében jól sikerült a nap, amit mindenki élvezett.” /Bernát Bella, 8. osztály/ „Mi Leonnal voltunk a Paprika fesztiválon. Vett a szüleinek szegedi paprikát, csípőset és csemegét egyaránt. Maga a fesztivál nem nagyon tetszett neki. De utána a halászlét nagyon megkedvelte.” /Görhöly Miklós, 8. osztály/
„Vasárnap a Kalandparkba mentünk, mivel az iskola arra a napra nem tervezett semmit. A német diákok nagyon jól érezték magukat. Néhányan többször is végigmentek a pályákon. A szülők sütögettek, volt, aki készételt is hozott.” /Samu Zsófia, 8. osztály/
„A német diákokkal először meg és mutattuk be, miért zővásárhelyen a FazekasBethlen Gábor Református Remélem, tetszettek a nekem nagyon tetszett, ennyit a két városról.”
Szeged belvárosát néztük fontos a városnak. Hódmeházat, a Városházát és a Gimnáziumot néztük meg. programok, a németeknek, mert még nem hallottam /Horváth Zsolt, 11. osztály/
MIZÚJS
Üdvözlet kedves Mizújs olvasók! Ez az én kis élménybeszámolóm a Németekkel való kalandunkkal kapcsolatban Budapesten! Rendkívül izgalmas volt, Lánchídon vagy, hogy kívülről! Közösen fénykéUtazhattunk földalatti félt, mert sötét volt, Múzeum volt a legjobb! volt. Retro játék kiállítás! West End divat áruházban! Kiváló volt!
ahogyan végigmentünk a megnéztük a Parlamentet pezkedtünk a Duna előtt! metró járattal, ahol mindenki tiszta horror! A Közlekedési Rengeteg régi, új vonat, busz Remek volt! Végül vásároltunk a
De a legjobb a vonatút volt az egészben! Fergeteges poénok találtak magukra ez idő alatt! Odafele mindenki üde és friss volt, a visszaúton pedig már mindenki álmos és fáradt volt. De a poénok itt is hatalmas szerepet kaptak.
A nap sugarai halkan megzendültek és a fák lombjai mögül ki-kikukucskáltak. Az
idő
is
hibátlan
volt!
Fenomenális érzés volt, mikor a Közlekedési Múzeumban megláttam azt a gyönyörűen csillogó 100 esztendős gőzmozdonyt. Fel is lehetett rá szállni és megtekinteni abból a szemszögből, amiből az akkori utasok láthatták. Egyszerűen felemelő érzés, hogy visszatekinthettem az akkori időkbe. Rengeteget gyalogoltunk, mindenki nagy örömére, mert hihetetlen időnk volt, mindenki pólóban, pulóverrel a derekára kötve, mint az igazi túrázók, baktatott Pest hatalmas, már-már betondzsungelra emlékeztető, szívrendítő utcái közt! Láthattuk az összes nevezetességet, mint például a Hősök Tere és a Lánchíd. Pestet mindenki imádta, nemcsak a Németek, hanem a magyarok is. Ugyan remekül szórakoztunk, de a honvágy érzése is előjött utunk végére. Örültünk a hazatérésnek. Köszönjük, hogy minket olvastál! /Bodó Patrik, 8. osztály/ Andó Ákos képe
MIZÚJS
Szombaton reggel 7:45-kor indultunk szegedi vasútállomásról. A vonatút gyorsan eltelt: Judit esküvői újságait olvasgattuk. (Erdős Judit, a szerk. megjegy.) Mikor megérkeztünk Pestre, egyből elindultunk a Gustav Klimt kiállításra. Felszálltunk a metróra, de a végállomáson rájöttünk, hogy a másik oldalra szálltunk fel. Ezért leszálltunk a metróról, átmentünk a másik oldalra és újból nekifutottunk az útnak - most jól sikerült. A kiállítás a Szépművészeti Múzeumban volt. Nagyon tetszett mindenkinek. De a végén a ruhatáros néni nem nézte Juditot 18 évesnek, ezért nem akarta kiadni a ruháinkat. Mikor végre felismerte, hogy Judit a tanár, kiadta a ruháinkat és elindultunk a West End felé.
Ott csoportba rendeződtünk és elindultunk enni a KFC-be meg szétnézni. Egy megbeszélt időre találkoztunk és hazafelé vettük az irányt. Körülbelül este hat fele értünk haza, akkor már javában sötétedett. Reméljük. hogy több ilyen kirándulásban lesz még részünk a hátralévő néhány hónap alatt. /Sári Jonka, Székesi Gréti, Kránitz Jázmin, 8. osztály/ /Andó Ákos képe/
MIZÚJS
/Készítette: 4. osztály/
Október 22-én az 5., 6., 7. osztály diákjai elmentek megnézni a Csárdáskirálynőt a Nagyszínházba. Az előadás este 7-től negyed 11-ig tartott, még szerencse, hogy másnap nem kellett iskolába menni. Nagyon jó volt és vicces. a látogatást Lugosi Marika tanárnő szervezte. A színészek ügyesen játszottak. Az előadásban több vicces jelenet is volt, például amikor a szereplők dadogtak. az előadás két felvonásból állt, a szünetben a büfét is felfedeztük. Összességéb en a program jól sikerült, alig várjuk a következő előadást. /Tóth Ramóna, 5. osztály/
MIZÚJS
Álom és valóság csap össze a színpadon Juronics Tamás rendezte Csipkerózsika című előadásban – és nem eldönthető, melyik világ játszódik az álomban és melyik a valóságban. A két létmódot kétféle zene jelzi. Ezek nem is lehetnének távolabb egymástól: a Csajkovszkij klasszikus dallamai mellett megszólaló DJ Dusán mechanikus zenéje éles kontrasztot teremt a két világ között. Néhol komikus a találkozásuk, például amikor az erőszaktevő vademberek után a királyfi gondtalan naivsággal belibben a színre. A bárgyú mosolyt később is megtartja az arcán, és képtelen a való világhoz alkalmazkodni. A díszlet tökéletesen illeszkedik az előadás hangulatához, és remekül kihasználja a színpadi technika adta lehetőségeket. A kezdés telitalálat: a fóliaszerű háttér egyszerre tükrözi az előtte táncoló tündért, és engedi látszani a mögötte álló szereplőt. Így a két táncos egymással táncol, holott mi „a valóságban” csak egyet látunk. Ez a hátborzongató érzés aztán végigkíséri az egész előadást. A hátoldal rücskös felülete egyaránt jelzi a csipkebokrot, és utal a sivár ságra, erőszakra is. A színpad közepe fölött lógó „fészek” szintén a csipkebokor jelzésére szolgál, amikor viszont árnyéka a kopár falra vetül, a drótkerítés érzetét kelti. A lehulló rózsaszirmok szerepe szintén kettős: a boldog szerelem kísérői, ugyanakkor az ártatlanság elvesztését is megerősítik. Mintha azt látnánk, hogy felhőtlen boldogság csak a mesékben létezik, és a bennünket körülvevő világ kegyetlen és erőszakos. Úgy tűnik, mintha a koreográfus egyre sötétebben látná a világot. Nem csoda, hogy a (többször is) felébredő Csipkerózsika végül a vadak világát választja, a királyfi orra előtt pedig összecsukódik a színpad. A motívum megduplázásaként a Jó tündér is kizáratik a darab végén. /Becsei-Katona Bianka/
MIZÚJS
A szünet előtti héten tartottuk iskolánkban a „Hallowe’en hetet”. A diákok sok program részesei lehettek. Ilyen volt például a „Legrémisztőbb osztály” vagy a „legijesztőbb jelmez”. Persze voltak más versenyek is. De mi is történt a héten? Szerdáig az osztályok nagy része teremdíszítéssel foglalkozott, hogy elnyerje a „legrémisztőbb osztály címet”! Rögtön egy nagy ugrás, irány péntekre! Délelőtt olyan volt, mint egy normális péntek, azaz órák, dogák, Tz-k. Nem olyan sokára eljött a délután és vele együtt a Parti is. Most, is, mint mindig, volt jelmezverseny, büfé, aki ide betért, finomabbnál finomabb dolgokat ehetett. Nem is olyan sokára eljött a díjkiosztó! Végre mindenki megtudhatta, hogy kié a „legrémisztőbb osztály” vagy a legjobb jelmez. Időközben sok-sok rémisztő, érdekes és vicces előadást hallgathattak meg azok, akiket érdekelt. Persze volt csapatverseny is. Habár a hétköznapok délelőttjei mindennapiak voltak, kivéve a csütörtököt, mert ekkor, ha kifogtak a tanárokon, édességet kaphattak a diákok. /Török Zsófia 6. osztály/
Mindezek után kitört a várva-várt SZÜNET!
MIZÚJS
A Nosferatu kiemelkedik a sok Drakulafilm közül. Ez egy fekete-fehér néma német film. Ezt a filmet 1922-ben mutatták be. Eredeti helyszíeken forgattak. A rendező, Friedrich Wilhelm Murnau egy sok száz éves legendát, a Kárpátok vérszívó vámpírjának történetét meséli el. A rendező a filmben a szereplők nevét megváltoztatta, mert az örökösök perrel fenyegettek. Ebben a fimben bemutatták a vámpírok fényérzékenységét, melyet a későbbi vámpírfilmekben is szívesen alkalmaztak. Megjelenít ették a koporsóból meredt testtel kiemelkedő vámpír grófot és a napfény miatt haláltusáját vívó vámpírt. /Kónya Tekla, 6. osztály/
A Drakula egy 1931-ben bemutatott fekete-fehér amerikai horrorfilm Tod Browning rendezésében, Lugosi Béla főszereplésével. Renfield, egy angliai ügyvéd a Kárpátokon keresztül Erdélybe utazik egy lovaskocsin, egy bérleti szerződés miatt. Az emberek a kocsiban aggódnak, hogy nem érik el napnyugta előtt a fogadót. Ugyan elérik estére a fogadót, de Renfield mégis azt kéri a kocsistól, hogy vigye úticéljához, Drakula kastélyához. A kastélyhoz érve Renfield-et egy elbűvölő úriember fogadja, akit Drakula grófnak hívnak, hozzá érkezett szerződést kötni. Később aztán követi Drakulát Angliába a Vesta nevű hajón. Drakula szolgája lesz, aki nappal ura gondját viseli. Mire Angliába élnek, Renfield lesz az egyetlen túlélő a hajón. Egy szanatóriumba viszik a megtört embert. A film többi része Drakula gróf vadászatairól szól, valamint dr. Van Helsing érkezéséről, aki vámpírok után kutat. Rájön, hogy Drakula gróf az, akit keres: nincs tükörképe, árnyéka, nem eszik, nem iszik, amelyek mind-mind bizonyítékai Drakula gróf vámpír létének. /Babócs Anett. 6. osztály/
MIZÚJS
A világot ellepték az emberevő zombik. A főiskolai hallgató Columbus Ohioba tart, hogy megkeresse szüleit és legfőképp megtudja élnek-e még. Útja során találkozik Tallahassee-vel, akinek a küldetése, hogy találjon Twinkie-t, ami a kedvenc csokija, és hogy minél több élőhalottat újra a túlvilágra küldjön. Együtt utaznak, amikor találkoznak a két testvérrel Wichitá-val és Little Rockkal, akik kirabolják őket és elveszik a fegyverüke t és az autójukat. De persze Columbus rögtön beleszeret Wichitába, mert baromira szép csaj. Meg hát persze ő az egyetlen csaj, aki még él. A két férfi gyalog indul és hamarosan egy teherautónyi fegyvert találnak. De újra találkoznak a lányokkal, akik megint kifosztják őket. Harmadik találkozásuknál fegyverszünetet kötnek, hogy mindenki megtalálja, amit keres. Így ők négyen neki vágnak az útnak, ami telis-tele van zombikkal.
Egy kisvárosban Forksban játszódik ez a film. Bella Swan az apukájához költözött egy időre, mert a szülei elváltak és az anyukája új barátjával elutazott Floridába. Bella Forksban megismerkedik egy Edward nevű sráccal. De Edward nem nagyon kedveli. Mégis egymásba szeretnek és kiderül, hogy Edward és az egész családja vámpír. De ez nem zavarja őket. Később Edward úgy gondolja, hogy Bellának úgy lesz a legjobb, ha eltűnik az életéből. Bella azonban ellenkezik, emiatt azt mondja neki Edward, hogy most már nem szereti. Bella szíve teljesen összetörik. Edward elment és ő több hónapon keresztül ki se mozdul a házból. Aztán rájön, hogy az adrenalintól látja Edwardot, és emiatt elmegy Jacobhoz (Taylor Lautner), a legjobb barátjához; bár Jake kissé többet érez Bella iránt, mint csak barátságot. Jacobbal sok időt töltenek együtt, és Bella is kezd valamit érezni Jake iránt. De kiderül, hogy Jake vérfarkas. Aztán Bella kap egy rejtélyes telefonhívást és kiderül, hogy Edward azt hiszi, hogy Bella meghalt, mert leugrott a szikláról. Emiatt elment a Wolturihoz. A Wolturi egy nagyon erős vámpírokból álló csapat. Arra kéri őket, hogy öljék meg. De Bella megmenti Edwardot. És még rengeteg érdekes kalandban lesz részük a vérfarkasoknak és a vámpíroknak egyaránt./Major Maja, 6. osztály/
MIZÚJS
A cigaretta napjaink talán legveszélyesebb és legtöbb halálos áldozatot követelő legális élvezeti szere (az áldozatok száma Magyarországon évente 28 ezer). Sajnos sok fiatal először csak csupán nagyzolásból gyújt rá, miközben nincs tisztában azzal, hogy hosszú távon milyen veszélyeknek teszi ki szervezetét, és hogy később, mikor a függőség már kialakult, milyen nehéz lesz leszokni róla. A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Ősidők óta ismert (Kr. e. 5000–3000), hogy vannak növények, melyeket meggyújtva vagy az izzó növény füstjét beszívva élénkítő vagy kábító hatást érhetünk el. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak pipázó indiánokkal, és ők hozták be Európába ezt a szokást, ahol a 16. század végén terjedt el tömegesen.
Elektronikus cigaretta: Az elektronikus cigaretta a dohányzás alternatívája,
bár ez esetben a használója nem fogyaszt dohányt. Az elemmel működő készülék párologtatott propilén-glikol/nikotin-oldaton keresztül inhalációs nikotinadagot juttat a szervezetbe. Viszonylag új keletű megjelenése miatt sok országban vele kapcsolatban jelenleg még jogszabályalkotási előkészületi munka illetve egészségügyi vizsgálat folyik.
A dohányzás és a rák: Magyarországon is a halálos kimenetelű rákos megbetegedések mintegy harmadáért a dohányzás felelős. Más szóval, a rákos halálozások egyharmada pusztán a dohányzás kiküszöbölésével megelőzhető lenne. A dohányzás káros hatásai sokkal nagyobbak, mint korábban gondolták. A dohányzás több mint húszféle megbetegedés kialakulásában és a megbetegedések okozta halálozásban játszik vezető szerepet. A rendszeresen dohányzók fele végül e szokások által előidézett betegségben hal meg, és a rendszeres cigarettázás mintegy 7-8 évvel rövidíti meg a dohányosok átlagos élettartamát a nem dohányzókhoz képest. Hazának sajnos az élvonalba tartozik. Az egy főre eső cigarettafogyasztás a kelet-közép-európai országok között is nálunk a legmagasabb: évi 30 milliárd szál. /Összeállította Juhász Árpád, Tóth Péter. 12. osztály/
MIZÚJS
Mizújs: Milyennek találod az osztályodat? Marika: Nagyon szeretem őket, mert őszinték, kedvesek és érdeklődők. Rendkívül ügyesek okosak így engem is motiválnak a munkában. Mizújs: A magyaron kívül tanítasz-e mást is? Marika: Most nem, korábban színjátszást tanítottam. Mizújs: Hány éve tanítasz? A Táltos előtt tanítottál máshol is? Marika: Kilenc éve. Korábban Hódmezővásárhelyen tanítottam 3 évig. Mizújs: Eddig hányszor voltál osztályfőnök? Marika: Két gimnazista osztályom volt. Most az ötödik osztálynak vagyok osztályfőnöke. Mizújs: Ha nem tanárnő lettél volna, mit választanál? Marika: Gyermekorvos lettem volna.
/Kérdezett: Tóth Ramóna, 5. osztály/
/Andó Ákos képe/
MIZÚJS
A beszélő erdő Valahol messze-messze volt egy erdő. De az az erdő nem volt ám egyszerű, mert abban élt a Tündérboszorkány. Az erdőben rajta kívül még éltek állatok: Gepike és Pite a két párduc, Bundó az egér, Pandúr a róka, Dugó a papagáj és Pörkölt a szarvas. Az egyik napon furcsa susogásra lett figyelmes az erdő: - Haaa! Mi ez a zaj? - kérdezte Gepike. - Nem tudom! De várj csak, ez a zaj az erdő közepéből jön mondta Pite. - Tényleg! Az erdő közepében már ott volt mindenki és valamit nagyon néztek az erdő legöregebb fáján, ami már több millió éves. - Héhéhé! Engedjetek oda minket is! - kérte Gepike. Gepikét és társait végre beengedték a kör közepébe. Ahol Pörkölt éppen a többieket nyugtatgatta: - Semmi ok az aggodalomra én már kiderítettem azt, hogy mi ez a susogás! - mondta Pörkölt. - Na, na, na, na! Mit???!!!! - harsogták a többiek. - Azt, hogy a Tündérboszorkány VÉLETLENÜL életre keltette a fát! - folytatta Pörkölt. - Izé... De a fák már élnek! - Úgy van, Pörkölt, a fák tényleg élnek! - mondta a Tündérboszorkány (aki idő közben megérkezett a helyszínre) - És azért jöttem, hogy elmondjam nektek, hogy miközben készültem elmenni egy közeli ismerősömhöz az Életitallal, nem tettem rá a tetejét, ezért kifolyt a rét felé vezető úton és onnan átterjedt minden fára. - Na és mi ez a susogás? - Ez a susogás, ahogy ti hívjátok, ez a FÁK BESZÉDE! - Tényleg! - Hűha! - Ez szuper! - Úúúúgy vaaaan keeeedveeees Tüüüündéééérbooooszoooorkáááány eeeez téééényleeeeg aaaa miiii beeeeszéééédüüüünk! - Ti tényleg tudtotok beszélni! - Naaaa úúúúgyeeee, meeeegmoooondtaaaam keeeedveeees Geeeepiiiikeeee! Kööööszöööönjüüüük neeeekeeeed keeeedveeees Tüüüündéééérbooooszoooorkány, hoooogy meeeegszaaaabaaaadíííítoooottáááál aaaaz ööööröööök néééémaaaasáááágtóóóól! - ÉLJEN A TÜNDÉRBOSZOSKÁNY ÉS AZ ÉLETITAL! - harsogta Gepike, Pite, Bundó, Pandúr, Dugó, Pörkölt és az összes fa is. /Török Zsófia, 6. osztály/
MIZÚJS
…borította A végtelen sötétségben halvány lángot láttam pislákolni. Az országutat fekete karmokkal védték az ezeréves fák. Régebben, ha a szél hevesebben fütyült, rohanni kezdtem azonnal. Most viszont kellemes hangulatot idéztek nekem gyermekkorom emlékei. Felderült előttem a színes égőkkel díszített kis ház, mely egy családnak adott otthont. Megérkeztem a célomhoz, de szívesebben haladtam volna tovább, hiszen messziről már láttam azt a helyet, ahol én nőttem fel. Kicsit még álltam az udvaron… Apró, fehér pelyhek csiklandozták arcomat. Csalogató volt a kéményből áramló ezüst- felhő. Lassú léptekkel indultam az ajtó felé. Kopogásomra megborzongott a magyallal díszített koszorú. Testvérem nyitott ajtót sugárzó arccal. Édes- fűszeres illat terült el a konyhában. Leültünk az asztalhoz, ahol négy gyertya égett. Boldogsággal töltött el, ahogy nézhettem a lángok harmonikus táncát. Órákon át beszélgettünk olyan dolgokról, amik már elmúltak. Felszabadító és nyomasztó napokról. Szerelmekről és bánatról. Forró nyári napokról és törékeny, fagyos mezőkről. Életről, halálról… Ünnep… karácsony? Család… emlékek… boldogság… idill… illatok… ízek… szavak… könnyek… ölelések. Addig jó, míg a kandalló meleget ad, míg mellettem vagy. Gondolj arra: van okod boldognak lenni, hiszen körülvesz az, amire szükséged van. Nem fényűzés, pompa, mi igazán kitölti lelkedet. Az igazi értéket máshol kell keresned. Vigyázz a hegyekkel! Egy kis kavics is képes romba dönteni a masszív óriásokat… Hát élvezd azt, mi tökéletes! Kellemes ünnepeket! Kövesdi Iza, 11. osztály
MIZÚJS
És még sorolhatnánk. Vége-hossza nincs a közmondásoknak, melyeket nap mint nap használunk. De vajon jól használjuk-e őket? És tudjuk-e, honnan származik a jelentésük? Két diáklány a közmondások nyomába eredt, és megtalálta keletkezésükre a leghitelesebb magyarázatokat. Ebből adunk most közre egy csokrot.
Volt egyszer egy fecske, aki sokat dicsekedett azzal, hogy őneki van egy fája, amin minden hónapban más gyümölcs terem. Januárban alma, februárban körte, márciusban barack stb. Elhívta hát a barátait, hogy nézzék meg az ő csodafáját. A barátok egyre csak
nézték és nézték a fát, de
nem
rajta
semmit. Megszólalt hát a
fecske: „Most átme-
net van, nem terem rajta
semmi.” Ugyanez tör-
tént
fecske előjött azzal,
hogy ő a télből nyarat tud
csinálni. Eljött minden
állat, még a medve is fölkelt
a
láttak
nyár
hallatára.
Mindenki
miniszoknyában,
akkor
fürdőruhában
is,
amikor
jött,
még
a
a
szörfdeszkájukat is elhozták (már akinek még nem rontotta el a fecske), hiszen úgy gondolták, úgyis meleg lesz. Hogyne várhattak szegények a nyárra meg a melegre! És egyszerre mindenki kórusban megszólat: EGY FECSKE NEM CSINÁL NYARAT! /Tóth Ramóna, 5. osztály/
MIZÚJS
Hol volt, hol nem volt, volt Európa szívében egy város, Szeged. Itt élt egy fiú. Ez a fiú mindig csak hazudott. Ám egy nap el kezdték üldözni ezt a fiút a hazugságai miatt. Volt nekik egy sánta kutyájuk. Szegény szegedi fiú! Egy percig se mehetett ki az utcára, mert valaki mindig megkergette. Azonban mégis ki kellett mennie az utcára. Na, nem! Utána az utca meg a kutya. Egy szűk kis utcában találta hirtelen magát a fiú, mögötte a kutya. Hirtelen megint kiszélesedett az utca. Mikor már azt hitte, hogy megmenekült, akkor jól orra esett. Így hamarabb utolérté a hazug ember, mint a sánta kutyát. /Török Zsófia, 6. osztály/
Egyszer volt egy kígyó, egy béka, egy majom és egy boszi. A boszinak volt egy kígyója meg egy békája, de a majomnak nem volt semmije. A majom tudta, hogy megszerezheti őket, annak ellenére, hogy a boszi tud varázsolni. Elment hát a boszihoz, és addig idegesítette, amíg a boszi el nem szólta magát: „Kígyót, békát rád!” /Tóth Ramóna, 5. osztály/
Egyszer Jóska töltötte a poharát, miközben Pista kibírhatatlanul idegesítette. Jóska csak öntötte és öntötte. Pista mondott valamit, Jóska figyelt, és észrevette, hogy a pohár már tele van. Amikor észrevette, azt mondta Pistának: „Betelt a pohár!”. Jóska úgy értette, hogy elege van, de Pista szó szerint. Így lett Jóska és Pista élő legenda. /Tóth Ramóna. 5. osztály/ A közmondások valódi magyarázatát megtaláljátok O. Nagy Gábor Szólások, közmondások című könyvében.
MIZÚJS
December elsején Bianka (Becsei-Katona Bianka, a szerk. megj.) jóvoltából játékos történelmi foglalkozáson vehetett részt az 5. és a 6. osztály. Útközben nagyon esett az eső, a tócsák alattunk Balaton nagyságúak voltak. Mire odaértük, jól eláztunk.
Bementünk a Játszóházba. Szépen fogadtak, és bementünk egy külön terembe. Ott beszélgettünk a középkorról, a középkori higiéniáról, Mátyás királyról és az illemről. És el is játszottuk. A diákok a reneszánsz történetéről tudhattak meg érdekességeket. Megtanulhatták a reneszánsz életet és az etikettet. A diákok még egy kis szerepjátékban is részt vehettek. Középkori fejdíszek segítségével kipróbálhatták, milyen volt a középkori élet. A reneszánszban divat volt a kalap. És hosszú ruhát hordtak, amelyet járás közben a jobb kezükben tartottak. Azért ott, mert a reneszánsz szerint az a tiszta oldal.
A diákok még egy középkori táncot is megtanulhattak. Mikor e foglalkozásnak vége lett, lehetett játszani és gokartozni. Ugyanis a játéktér mellett gokartpálya is van. /Készítette a 6. osztály/
MIZÚJS
Időpont: 2010.12.01. A TÁLTOSBAN először megrendezett dominó napnak nagy sikere volt. Az 1., 2., 3., 4., 5., 6. osztály indult. Három kategória szerint díjaztak: a legjobb építmény, a legtöbb dominóból álló építmény, a legjobban ledőlő építmény. A dominó nap kezdete: Először az első osztály kezdte az építést az első órában. Egy gyönyörűt építettek. Szép hosszú volt. Utána a második osztály következett a második órában. Utána a harmadik osztály a harmadik órában.
Utána a negyedik osztály a negyedik órában. A negyedik osztály gyönyörűt épített szép fenyőfa volt az övék is gyönyörűt épített.
Végül az ötödik és a hatodik osztály az ötödik órában. Az ötödik osztályé eléggé kacskaringós és gyönyörű volt. Mindenféle hullámok voltak benne. A hatodik osztály is csodálatosat épített. Sajnos hamarabb ledőlt a kelleténél, de szerencsére látta a zsűri.
A dominónapon nagyon szép dominósorok voltak. Szerintem mindenki jól érezte magát. A műveket Linda pontozta. Nagy volt az izgalom. (Szerintem az 5. osztály volt a legjobb), végül az 5., 1., 3. + a 6. osztály kapott díjat. /Készítette az 5. osztály/
MIZÚJS Zelk Zoltán: Télapó és a hóember Én egy csókától hallottam, csóka a toronytól, a torony meg tavaly télen hallotta a holdtól, ha igazat mondanak a csókák és a tornyok, akkor én is ti néktek most színigazat mondok. Így kezdte a hold, a torony, a csóka is így szólt: az udvaron egy hóember mit gondolt, nem gondolt, azt gondolta, dehogy fog õ egész télen állni, õ lesz az elsõ hóember, ki megtanul járni. Ennyit gondolt a hóember egy szóval se többet, s indulna már, mikor hallja, jóestét köszönnek, õ is köszön, õ is mondja: „Jó estét kívánok!" s látja, hogy egy piros csizmás öreg ember áll ott. „Jó, hogy jöttél, öregember, épp ebben a percben gondoltam, hogy útra kelek, induljunk hát ketten.
Látom, nagyon öreg lehetsz, fehér a szakállad, Lehet, hogy a világot már kétszer is bejártad." „Körül bizony kétszer, százszor és még százezerszer feleli nagy nevetve a piros ruhás ember-, de nem gyalog, úgy nem gyõzném, hanem szánon járok, úgy nézzél rám, te hóember, a Télapót látod!" Így történt, hogy akkor este-látta, aki látta- együtt szállt fel a hóember s Télapó a szánra, együtt vittek ajándékot házról házra járva, míg csak üres nem lett végül a Télapó zsákja. Ahány házba csak bementek, ahányból kijöttek, lett a répaorrú vándor egyre-egyre könnyebb, várták õket minden házban kályhával, meleggel, így olvadt el reggelre az útra kelt a hóember.
MIZÚJS
Ősszel az alsósok foglalkozáson is kézügyes-ségüket. Pókháló-tányér is részt vehettek Már-ton-napi libát készítettek.
több
délutáni kipró-bálhatták Volt Origami – nap, gyár, és Galiba-partin iskolánk legkisebbjei. Itt és lámpást
Az alábbi képek segítségével otthon is folytathatod a kézmű-veskedést: Mikulást és karácsonyfát hajtogathatsz! /a mintákat gyűjtötte: Kanizsai Ágnes; szkennelte: Uhrin Dávid, 12. osztály/
MIZÚJS
A Táltos Iskola lapja Felelős kiadó: M. Ritter Mary Főszerkesztő: Becsei-Katona Bianka Tördelő szerkesztő: Varga Zsolt Szerkesztők: Tóth Ramóna, Török Zsófi, Kövesdi Iza, Vékony Dominik; Babócs Anett, Kónya Tekla, Major Maja; Hegedűs Ákos, Kónya Bence; Bernát Bella, Bodó Patrik, Görhöly Miklós, Kránicz Jázmin, Samu Zsófi, Sári Jonka, Székesi Gréti; Horváth Zsolt; Juhász Árpád, Tóth Péter, Uhrin Dávid
MIZÚJS
Memóriajáték Az alábbi képeket kiszínezheted. Ha pedig kivágod őket a vonalak mentén, memóriajátékot kapsz.