Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek

Beköszöntő

ÚJ KATEDRA

Új Katedra

Ady Endre: Karácsony

Pedagógusok lapja I. Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft. 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7. Tel./fax: 412-0909 Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva Felelős szerkesztő: Varga Gabriella [email protected] Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Barlai Róbertné, Szebedy Tas Munkatársak: Horváth Gábor Miklós, Novák Imre, Simonyi Gáspár, Szabó Anikó Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás Olvasószerkesztő: Nagy Márton A szerkesztőség címe: 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7. Tel.: 412-09-09 • Fax: 412-09-08 Előfizetéssel kapcsolatos információk: Tel.: 52/541-442, Fax: 52/541-474 E-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/337-9962 www.ypsylonmedia.hu Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN 0865-6177 (nyomtatott) ISSN 1788-3709 (online) Megjelenik 10 500 példányban

Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma.

II.

De jó volna mindent, mindent Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermekszívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni.

III. Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Óh, de nagy boldogság Szállna a világra. És a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra. Golgota nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget, Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni… Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra…

Bántja lelkem a nagyváros Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből – Úgy, mint régen – Fohászkodni, De jó volna megnyugodni.

A tartalomból Oktató városok konferenciája . . . . . . . . . . . . . . .4 Szabó Magda nevét iskola is felvette . . . . . . . . . .5 Az interaktív tábla kezdőknek és haladóknak . . . .8 Taninform E-Napló az iskolákban . . . . . . . . . . .10 Németh László, a minőség forradalmára . . . . . .18 Egyetemisták ’56-ról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Udvaros Béla Evangélium Színháza . . . . . . . . . .24 Kultúránk védelmében, határtalanul . . . . . . . . .28

2008. december

Katedra2008 december.indd 1

Minden kedves olvasónknak áldott, békés karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag újesztendo˝t kívánunk! A szerkeszto˝ség 1

08/12/2 11:02:42

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Vége a 13. havi bérnek – 40 milliárdos megszorítás a közoktatásban Ami előző számunk lapzártájának idején még csak találgatásnak tűnhetett, mára egyre bizonyosabb, hogy valóság lesz: 2009-ben elmarad a bérfejlesztés, sőt megszűnik a közszférában dolgozók 13. havi juttatása is. A pénzügyminiszter által a költségvetéshez beterjesztett módosító javaslat 39,6 milliárd forintos elvonást tartalmaz. Ez az összeg – számításaink szerint – lényegesen magasabb annál, mint amennyi a 13. havi illetmény megszüntetésével indokolható lenne. Vagyis a bérkeret megnyirbálása mellett a működési feltételeket is érinti a klasszikus fűnyíróelven végrehajtott megszorítás, ami újabb intézménybezárási, átszervezési hullámot indíthat el, a szakszervezetek pedig jelentős létszámelbocsátástól is tartanak. Ahogyan arról az Új Katedra novemberi számában beszámoltunk, az első, majd második változatban beterjesztett költségvetési javaslat sem hozott volna érdemi előrelépést a közoktatás finanszírozása terén, arra azonban elegendő lett volna a meghatározott forrás, hogy legalább a támogatások reálértéke megmaradjon. A 2007-ben elindított „új” finanszírozási modell felmenő rendszerű bevezetésének következményeként ugyanis egyes évfolyamok esetében emelkedett, más évfolyamokon csökkent volna az egy tanulóra eső támogatás. (Mint ismert, a kormány által preferált modell legfontosabb elemei, hogy nem naptári évre, hanem tanévre tervez, egy bonyolult képletbe rejti a fejkvóta alapú finanszírozást, valamint az, hogy felmenő rendszerben, négy év alatt valamennyi évfolyamon csökken az egy gyerekre jutó alaptámogatás.) A 2007-es és a 2008-as évi forráskivonás után, amikor a támogatás nominálisan is csökkent, értékelhető elmozdulást jelentett volna a jövő évre javasolt szinten tartás. Annál is inkább, mert ennek a helyzetnek a tarthatatlan voltára az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet, amikor jelezte, hogy a közoktatási alaptámogatások alakulása az új finanszírozási rendszerben nincs összhangban a működés, fenntartás költségeinek alakulásával. Úgy tűnt, belátja ezt a kormány is, hiszen az eredeti javaslatok szerint nem csupán 2009 szeptemberétől számíthattak volna megemelt támogatási összegre a fenntartók, hanem már az év első nyolc hónapjára is kaphattak volna kiegészítő támogatást. Ez lényegében a 2009 szeptemberétől érvényes támogatás „megelőlegezését” jelentette volna. A 2009. évi költségvetés első és második változata 6,8%-kal, illetve 9%-kal javasolta megemelni az alaptámogatás összegét (2 725 000 Ft-ra, illetve 2 780 000 Ftra). A költségvetés harmadik változata, amely formáját tekintve a pénzügyminiszter által benyújtott módosító csomag, drasztikus elvonást ír le, amely több ponton érinti a 2008/2009-es tanév utolsó nyolc hónapját és a teljes 2009/2010-es tanévet. Elsőként az alaptámogatás – az eredeti javaslathoz képest – 2 450 000 Ft-ra (12%-kal) csökken, ennek következtében nominálisan is csökken a támogatás valamennyi évfolyamon. Emel-

2


Becsapott kistelepülések A csökkenő alaptámogatás mellett a kistelepüléseket az intézményi társulásokat és többcélú kistérségi társulásokat megillető kiegészítő támogatások megnyirbálása is érzékenyen érintik. Az érintett települések polgármesterei nemigen látják a kiutat, s további összevonásokat, elbocsátásokat valószínűsítenek. Már a költségvetés eredeti változata sem volt éppen nagyvonalúnak nevezhető, hiszen egy kivételtől eltekintve a jelenlegi támogatási összeget irányozta elő a következő tanévre is. Ma már ezt is visszasírnák azonban a fenntartók, hiszen a kormányzati módosító csomag (lásd a táblázatot) 25-30%os normatívacsökkentést tartalmaz. Ráadásul változnak a normatíva lehívásának szabályai is. A kiegészítő támogatások nem vehetők igénybe, ha – a fenntartó intézményi társulás székhely települése nem egyezik meg a közoktatási intézmény székhelye szerinti településsel, vagy – az általános iskolai feladatot is ellátó közoktatási intézmény a székhelye szerinti településen nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működik, vagy – a fenntartó intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására több önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt tart fenn. Társulások kiegészítő támogatása (Ft/fő/év)

Többcélú kistérségi társulás Intézményi társulás (óvoda és 1.–4. oszt.) Intézményi társulás (5.–8.oszt) Iskolabuszos tanulók Tagintézménybe járó tanulók

2008/2009

2009/2010 (I. terv)

2009/2010 (III. terv)

100 000

105 000

77 200

74 000

74 000

54 400

80 000

80 000

58 800

74 000

74 000

54 400

74 000

74 000

54 400

lett az új belépő évfolyamokon részben a számítási mód változása, részben a számítás alapjául szolgáló alaptámogatás csökkenése miatt a korábbinál is nagyobb mér-

2008. december

08/12/2 11:02:47

Súlypont

ÚJ KATEDRA

tékben csökken az egy tanulóra szánt állami támogatás. Harmadrészt pedig visszavonja a kiegészítő támogatást, amely az év első nyolc hónapjában pótolta volna a fenntartáshoz, működtetéshez hiányzó forrásokat. Összességében ez azt jelenti, hogy a fejkvóta számítási alapja 2009-ben az 1.–8. hónapban 2 550 000 Ft, a 9.–12. hónapban és 2010-ben az 1.–8. hónapban 2 450 000 Ft lesz. Kormánypárti politikusok szerint az elvonáskor kizárólag a 13. havi bér fedezetét vették el, s ez a lépés nem veszélyezteti az óvodák, iskolák működését. Az ellenzéki pártok, a szakmai és szakszervezetek ugyanakkor ennek ellenkezőjét állítják. Utóbbiak szerint a megszorító csomag másfélszer annyi forrást von el, mint ami a bérstopból és a 13. havi illetmény megszüntetéséből következne. Ez azt jelentené, hogy a bérintézkedésen túl mintegy 13-14 milliárd forint hiányozhat majd jövőre a fenntartók kasszájából. Ennek a helyzetnek a kialakulását próbálta módosító javaslatokkal megakadályozni a legnagyobb ellenzéki párt. Javaslataik főként az alap- és a kiegészítő normatívák emelését célozták, illetve a nevelési feladatok ellátásához biztosítottak volna többlettámogatást. A költségvetés eredeti tervezetében szereplő összeghez képest 30 milliárd forinttal szántak volna többet a közoktatásra (ami a kormányzat által jelenleg képviselt javaslatban szereplő összegnél 70 milliárd forinttal több), ám a módosító javaslatot a kormánypártok nem szavazták meg. További gondot jelenthet, hogy a tanévre történő tervezés miatt az elvonás továbbgördül 2010-re is, ahol az első 8 hónapra is 12%-kal alacsonyabb alaptámogatással számolnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a 13. havi illetmény fedezete 2010-ben sem lesz meg. S akkor még nem szóltunk arról, hogy a költségvetést megalapozó törvénymódosítások között nem szerepel a közalkalmazotti törvény módosítása, amely a 13. havi illetményről rendelkezik. Jelen állás szerint tehát elvileg egy olyan helyzet is létrejöhet, amikor a költségvetés elveszi a 13. havi juttatás fedezetét, ugyanakkor a kifizetés törvényi kötelezettsége megmarad. Nyilvánvaló, hogy a fenntartók ezt képtelenek lennének kezelni, s vagy megtagadnák az illetmények kifizetését, vagy tömegesen küldenék el intézményeikből az óvónőket, tanítókat, tanárokat. Fentiek után sovány vigaszt jelent, hogy a kormányzati kommunikáció egyik gyakori szereplőjének, az Új Tudás Programnak néhány eleme a költségvetés aktuális tervezetében is megtalálható. Az első változatban még javasolt pályakezdők pótléka és az intézményvezetők kiegészítő támogatása ugyan a második után a harmadik változatban sem található meg, a minőségi bérpótlék keretösszegének évi 1,1 milliárd Ft-ról 2,9 milliárd Ftra növelése azonban igen, mint ahogyan számíthatnak többletjuttatásra az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozók és az osztályfőnöki feladatokat ellátók. Hogy ez pontosan milyen összeget

2008. december


Vissza a múltba Az ellenzék és az intézményfenntartók véleménye szerint évek óta tartanak a megszorítások a közoktatásban, ezzel szemben a kormánypárti politikusoktól az oktatási fejlesztések sorozatáról hallani. Az óvodákban és az iskolákban dolgozók, az odajáró tanulók és szüleik szerint mintha megállt volna az idő az épületek falai között. Az eltérő véleményekre persze az is áll, hogy míg az egyik fél a napi működési problémákról szól, amelyek valamennyi intézményt érintik, a másik a szerencsés keveseket elérő pályázati forrásokról. Ami biztosan állítható, 2002 óta jelentősen csökkent az oktatási támogatások reálértéke, sok esetben a támogatás nominálisan sem éri el a több mint fél évtizeddel ezelőtti szintet. Egy első osztályos tanuló után például 2002-ben, a választások évében még 187 000 Ft támogatásra számíthattak a fenntartók. 2006-ban ez az összeg valamivel magasabb, 204 000 Ft volt, ami már komoly értékvesztést jelent. Ezután pedig jött a „finanszírozási modell”, aminek következményeként 2008-ban már csupán 145 700 Ft-tal, jövőre pedig – a költségvetés jelen állása szerint – ennél is kevesebbel, 140 000 Ft-tal támogatja egy tanulmányait megkezdő kisdiák oktatását az állam. Miközben az állami támogatás folyamatosan csökkent, eközben – a KSH adataiból számolva – 2002– 2007 között még a hatósági áras termékek is jelentősen drágultak. A vízdíj 56,5%-kal, a csatornadíj 87,1%-kal, a szemétszállítás 76,1%-kal, az energia, a fűtés ára 72,4%-kal emelkedett. Amennyiben a támogatás mértékét a 2006. évi támogatás reálértékén határoznánk meg 2009-ben, akkor – példánknál maradva – egy első osztályos kisdiák után évente 243 000 Ft normatívát kellene biztosítani a központi költségvetésnek. Ez nem jelentene előrelépést, csupán azt, hogy a támogatás értéke nem csökken. Ezzel szemben a kormány jelenlegi ajánlata 140 000 Ft diákonként… Egy első osztályos tanuló után járó alaptámogatás (Ft/fő/év) 2002 2006 2008 2009 (első tervezet) 2009 (jelenlegi tervezet) A 2006. évi támogatás reálértéke 2009-ben

187 000 Ft 204 000 Ft 145 700 Ft 158 800 Ft 140 000 Ft 243 000 Ft

jelent majd, továbbra sem lehet tudni, mivel az ehhez szükséges rendeletek kidolgozására március 15-ig kapott haladékot a szaktárca. (célia)

3

08/12/2 11:02:47

Hírek

Mit akar a hely, ahol élünk? Oktató városok konferenciája Lendületben a város címmel az Oktató Városok Nemzetközi Szövetsége Budapesten tartotta VIII. konferenciáját. A szervezet 1990-ben jött létre, és tagjai között 323 várost számlál. Olyan települések önkormányzatainak világot behálózó egyesülése, melyek alapfeladataikon túl is tenni szeretnének a városért, mint térért, annak oktató, nevelő és szemléletformáló szerepének erősítéséért. Az általuk felkarolt projektek leginkább azokra a területekre terjednek ki, amelyek eleve erős oktató jelleggel bírnak, és fontos számukra a várostervezés, az egészségügy, a lakó- és természeti környezet, valamint törődnek a sportolási lehetőségekkel, a közigazgatással, a kultúrával, a médiával, az iskolarendszerrel, a közlekedéssel és a közbiztonsággal. Értékrendjük szerint az igazi „oktató városban” a lakók békésen élnek egymás mellett, az emberek közötti kapcsolat a tiszteletre, az információáramlásra, az aktivitásra és a sokszínűséghez való pozitív hozzáállásra épül. Alapelveiket a kartájuk foglalja magában. Tizennyolc éves múltjuk alatt összegyűjtötték a legizgalmasabb oktatási-képzési projekteket, amelyeket nemzetközi adatbankban őriznek és tesznek hozzáférhetővé. Legfőbb döntéshozó szervük a Végrehajtó Bizottság, melynek 2008-ban újraválasztott tagjait látta vendégül hazánk. Ms. Pilar Figueras, a szervezet főtitkára nyitotta meg a budapesti tanácskozást, és ismertette tevékenységi köreiket. Elmondta, hogy a koncepció a dialógusra épül. Cél a tapasztalatok átadása a városok szellemi fejlődése érdekében. Kiemelte, hogy az oktatás és a nevelés a városi élet egyik legfontosabb jellemzője, ennek pedig arra kell irányulnia, hogy tartsuk tiszteletben környezetünket. Nagy a tanári karok felelőssége, de minden problémát nem tudnak ők sem megoldani. Harcolni kell a formális oktatás ellen és a Penelopé-effektust is meg kell gátolni. Az utóbbi abból áll, hogy

ÚJ KATEDRA

amit a tanárok szőnek a gyerekek életébe az iskolában, azok a rossz közösségi hatások miatt este, éjjel lebomlanak. Törődniük kell a pedagógusoknak az utcaszellemmel és a folyamatos változásokkal, mert csak így tudják előmozdítani egy város kulturális fejlődését. 2008 őszén nemcsak itt hangzott el, hogy válság és bizonytalanság van az egész világon, ami úgy terjed, mint a gáz, és mérgez. A hagyományos értékek már nem vezérlő elvek. A spanyol, osztrák, lengyel és magyar hozzászólok arról beszéltek, hogy azonosulnunk kell városunkkal. Fölhívták a figyelmet a jogok és kötelezettségek kapcsolatára, hiszen hogyan tudná előmozdítani egy városrész oktatási és művelődési életét, aki szakmai vezetőként nem ismeri, és nem is kötődik a környezetéhez, hogy az esetleges ellenszenvéről ne is beszéljünk. Az a lényeg, hogy valaki tehetséges legyen, mert teljesen mindegy, hogy milyen vallású, bőrszínű vagy nemzetiségű. A városi életet figyelve láthatjuk, hogy az építészet igazi kaland. A város a közakarat helyszíne és köztulajdon, ezért csak közakarattal fejleszthető. A városfejlesztés nem állhat meg az építéssel, környezetmegújítási célokat is ki kell tűzni. A minőségi élet igény kérdése, ami oktatással, képzéssel fejleszthető az óvodától a felsőoktatásig, ez pedig a lakosság bevonását jelenti a városalakításba. Itt is a párbeszéd a lényeg. Ki kell alakítani a minőség iránti érzékenységet. Csökkenteni kell a környezetfelélés mértékét. Jó példa erre a józsefvárosi Palotanegyed, ahol a Mikszáth téren fákat ültettek az ott élők, ezzel is visszavéve a teret a maguk számára. A várostervező azt kérdezi: mit akar a hely? A válasz: konzisztens célok kellenének a közúti infrastruktúra és turisztikai beruházás segítése érdekében, amit a kutatás-fejlesztéssel lehet támogatni. A város anyagkészlete is véges. Budapestet csak Budapestből lehet építeni az itt élők kreativitásával, tudásával. Optimisták lévén, elképzeljük az átalakított városrészeket, mert tudjuk, mindig van esély a változtatásra. Talán a döntéshozók tanulnak is az oktató városok konferenciáin. Novák Imre

Uniós támogatással a barátság ápolásáért Az Európai Unió különösen nagy gondot fordít arra, hogy kicsi és nagy polgárai minél jobban megismerjék egymást, minél gyakrabban találkozzanak, szerteágazó kapcsolatokat építsenek ki, és élő legyen a kapcsolat a civil szervezetek között is. Ennek keretében az egymással testvérvárosi viszonyban lévő települések részére pályázatot írnak ki Brüsszelben, az elnyert támogatás pedig lehetőséget biztosít arra, hogy kölcsönösen felkereshessék egymást a partnerek, és közösen tölthessenek néhány napot, miközben beszélgethetnek sorsukról, múltjukról, terveikről, megismerhetik egymás jó gyakorlatát, sikeres programját. Józsefvárosban is hagyománya van, hogy testvérvárosaiból vendégeket hívnak baráti látogatásra, ahol a személyes kapcsolatok kiépítése a legfontosabb, miközben végigsétálhatnak a városon, átfuthatnak a történelmen. Az itáliai Pescina, Bécs, Kassa és a bolgár Szozopol településekkel testvérvárosi kapcsolatot tartó Józsefváros 2008 ősszén kassai polgárokat látott vendégül, akik már néhány éve osztrák, bolgár és

4


magyar gyerekekkel együtt nyaraltak a Balatonnál az önkormányzat káptalanfüredi üdülőjében. Az idei háromnapos rendezvénysorozat a városnézésen túl iskolák és óvodák látogatásából, illetve civil szervezetekkel való találkozásból állt. A kreativitás és innováció jegyében zajlottak iskolalátogatások, és a vendégek megismerkedhettek a magyar oktatási kínálattal, gondjainkkal, erényeinkkel. Józsefvárosban természetesen a Pál utcai fiúk a vezérlő elv. A Molnár Ferenc által megálmodott világ a most megépült Grundon kelt életre, és a játszótér most igazi helye e regény felidézésének. A testvérvárosi találkozó előnye, hogy már kisgyermekkorban kialakuljanak a kapcsolatok, mert az ismeretség véd az előítéletek ellen, a felnőtteket pedig megerősíti abban, hogy jó ismerni egymást. Novák Imre

2008. december

08/12/2 11:02:47

Hírek

ÚJ KATEDRA

Szabó Magda nevét iskola is felvette „Van írónak és műnek egy nem tévedő kritikusa: az idő.” (Szabó Magda) November 18-án, Budapesten a Bimbó úti Tehetséggondozó Általános Iskola nevelői, szülői munkaközössége, diákjai és Rózsabimbó Alapítványa által rendezett névadó ünnepségen a második kerületi tanintézmény felvette a XX. századi magyar irodalom egyik meghatározó alakjának nevét, így ettől a naptól az iskola neve: Szabó Magda Angol–Magyar Két Tannyelvű Általános Iskola. A Kossuth-díjas írónő a II. kerületben – az iskolától nem messze – a Júlia utca 3. alatti társasházban élt és alkotott a ’60-as évektől 2005-ig, és itt született műveinek jelentős része is – többek között az Abigél, az Ókút, A szemlélők, a Régimódi történet, A pillanat, a Kívül a körön, a Megmaradt Szobotkának, a Für Elise. Szabó Magda 2007. november 19-én, nem sokkal a 90. születésnapját köszöntő évfordulót követően hunyt el. Halálának egyéves évfordulóján lakóházának falán emléktáblát avattak. Az iskola ünnepélyes névadóján a vendégeket dr. Szurmainé Silkó Mária, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője, az esemény fővédnöke köszöntötte, akit több mint 25 éves barátság kötött az írónőhöz, s aki éppen ebből kifolyólag életének jó ismerője. Sok olyan titokba nyerhetett bepillantást, ami Szabó Magda életében keveseknek adatott meg. Ezen titkok egy részét könyv formájában is megosztotta az olvasókkal az írónő 90. születésnapján megjelent, Ajándékomat megbecsüld című könyvében, amelyet még életében Szabó Magda is megismerhetett, mi több, annak tartalmát

DR. KRESZ MÁRIA ALAPÍTVÁNY FAZEKAS KÖZPONT Akkreditált továbbképzésünk: − Népi játszóházi foglalkozásvezető (OM 274/103/2004) – pedagógusoknak, óvónőknek 120 kreditpontot ér a továbbképzés. Tanfolyamkezdés januárban és szeptemberben! Iskolarendszeren kívüli OKJ-s képzések: − Népi kézműves: fazekas (2 éves) − Népi játék és kismesterségek oktatója: fazekas szakoktató (emelt szintű) 18 éve várjuk a hagyományos kézműves tevékenységek iránt érdeklődőket tanfolyamainkon, képzéseinken, felnőtt- és gyerekszakköreinken, ünnepkörökhöz kapcsolódó nyitott napjainkon. Iskolás és óvodás, sérült és hátrányos helyzetű csoportok részére néprajzi ismeretekkel bővített tananyag-kiegészítő foglalkozásokat, pedagógusok részére módszertani továbbképzést tartunk. Vállaljuk több műfajban mesterségbemutatók, kézműves foglalkozások szervezését és lebonyolítását rendezvényeken, céges családi napokon, csapatépítő tréningeken. Részletes felvilágosítás és jelentkezés: 1165 Budapest, Csinszka u. 27. Tel./fax: (06-1) 407-1502 E-mail: [email protected] http://kma.uw.hu/

2008. december


maga hagyta jóvá, a kötetet színesítő fotókat pedig a szerzővel együtt válogatták. A főosztályvezető asszony köszöntőszavait követően prof. dr. Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, Szabó Magda személyes jó ismerőse, barátja méltatta az írónő munkásságát. Az iskola tanulóinak és óvodásainak Szabó Magdát idéző műsora után Gubás Gabi színművésznő – akit a nézők Szabó Magda műveiben több alkalommal is láthattak – előadása idézte meg az írónőt. A személyes hangú visszaemlékezések és méltatások, illetve a művészet pillanatai után az intézmény életében történelmi pillanat következett: Budapest II. Kerületi Önkormányzat alpolgármester asszonya, dr. Dankó Virág átadta az iskola új alapító okiratát Erdősné Bach Zsuzsanna igazgatónőnek. E jeles alkalomból az eseményre látogatott a debreceni testvériskola, a Református Kollégium Dóczy Gedeon Gimnáziumának – ebben az iskolában tanult Szabó Magda – igazgatója, dr. Korsós Bálint, és tanártársai, valamint a gimnázium diákjainak képviselői. Korábban, az írónő születésnapján a budapesti Bimbó úti Tehetséggondozó Általános Iskola diákjai és tanárai voltak jelen a Dóczy ünnepségein, ahol többek közt Szabó Magda Emlékszobát avattak az írónő személyes tárgyaiból. Az örökös jóvoltából immár a budapesti iskola is büszkélkedhet – nagy becsben tartott – személyes emlékekkel. Bizonyos, hogy a két iskola között ezzel olyan kapcsolat indult és mélyül el, amely erősíti a fiatalok körében is Szabó Magda örökségének méltó továbbvitelét. A névadó ünnepségen Korsós Bálint igazgató köszöntője után felcsendült egy közös dal, a Jellemdal az Abigélből. A 2008. november 18-tól a Szabó Magda Angol–Magyar Két Tannyelvű Általános Iskola alapítványának és szülői munkaközösségének vezetői tisztelettel köszönik a támogató szponzoroknak és szülőknek azt a sok-sok szeretetteli segítséget, amit attól a perctől tapasztaltak, hogy a nemes szándék jóváhagyást nyert. A Kossuth-díjas alkotó még életében hozzájárult ahhoz, hogy Debrecenben egy könyvesbolt és egy kávézó felvegye a nevét, ezenkívül a Pest megyei Felsőpakony kultúrházat és könyvtárat nevezhetett el róla. Szabó Magda örökösének hozzájárulásával immár a Bimbó úti Tehetséggondozó Általános Iskola mindenkori diákjai, pedagógusai is beléphetnek azok sorába, akik az írónő szellemi örökségét, életének és műveinek üzenetét ápolhatják és közvetíthetik a felnövekvő generáció számára.

5

08/12/2 11:02:48

Aktuális

ÚJ KATEDRA

Esélyegyenlőség a felsőoktatásban „Hogy mindenki az lehessen, aki akar!” A hitelválság idején sok pedagógus bizalmatlanul tekint a hitelek és különösen a fiatalokat érintő hitelek, így a Diákhitel felé is, pedig a Diákhitel egyáltalán nem hasonlít a banki hitelekre. Hogy eloszlassam a félelmeket és feltárjam a valóságot, tollat ragadtam. Talán a Diákhitel az egyetlen olyan hitel, melyet nem érint a hitelválság, mivel nem kell hozzá kezes vagy fedezet. Felvételéhez csupán annyi szükséges, hogy valaki 40 év alatti beiratkozott hallgatói státusszal rendelkezzen bármelyik felsőoktatási intézményben vagy felsőfokú szakképzésben. A Diákhitel megalkotásakor a jogalkotó célja az volt, hogy esélyegyenlőséget teremtsen. Sok érettségiző fiatal bizonytalankodik, vajon családja tudja-e finanszírozni majd költséges választását. Ha nem a felvételiző, akkor talán szülei gondolkoznak el azon, honnan lehet az albérletre, kollégiumra, jegyzetek, drága tankönyvek vagy a tanuláshoz ma már elengedhetetlen számítógép beszerzésére való összeget előteremteni. A Diákhitel lehet, hogy önmagában mindezekre nem elég, de nagy segítséget jelenthet. Sokan azok közül, akik felvették, vallják, hogy így kevesebbet kellett dolgozniuk, és több idejük maradt a tanulásra vagy más hasznos dolgokra. Az egyszerűen elérhető és szabadon felhasználható Diákhitelt 2001-es indulása óta eddig összesen több mint 253 ezren vették fel. Az eddig kifizetett összeg megközelítette a 154 milliárd forintot. Ugyanakkor a Diákhitel biztonságosan visszafizethető, mert alapvetően a pályakezdő fiatal jövedelméhez igazodik. Erről tanúskodik, hogy a többség számára a törlesztés nem okoz különösebb gondot. Több mint 42 ezer fő már vissza is fizette a teljes adósságát. Az igénylés feltétele a hallgatói jogviszony. A Diákhitel „hasznát” csupán a hallgatók élvezhetik, hiszen a Diákhitel Központ állami közfeladatot lát el, így nem képezhet profitot a diákhitelezésből. Ez a kölcsön bármire elkölthető. Segítségével számítógépet, könyveket, jegyzeteket lehet venni, vagy akár egy tanulmányútra, egy külföldi részképzésre befizetni. Akár költségtérítésre is fordítható, a 2008/2009-es tanévben induló ún. „Engedményezési eljárás” ebben segít. Megnyugtató, hogy az eljárás igénybevétele azt jelenti, hogy a Diákhitel Központ közvetlenül az egyetem-főiskola számlájára utalja ebben az esetben a felvett összeget. Szeptemberben minden középiskola igazgatójához eljutott egy rövid tájékoztató film. Ez a szülőknek készült azzal a céllal, hogy az érdeklődő szülők a továbbtanulás finanszírozásának egyik, számukra is könnyen elérhető megoldásáról időben tájékozódhassanak. Ha valahol eddig még

6


nem vetítették le ezt a filmet, akkor érdemes érdeklődni az igazgatótónál. Ezzel segíthetik a pedagógusok, hogy a családok minden körülményt alaposan mérlegelve, felelősen hozhassák meg döntésüket a gyermek jövőjéről. Tények a Diákhitelről: • Egy szemeszterre államilag támogatott képzésben maximum 200 ezer forint, költségtérítéses képzésben maximum 250 ezer forint vehető fel. • A tanulmányok alatt nem kell sem törleszteni, sem kamatot fizetni. A tanulmányok befejezését követően további négy hónap türelmi idő után kell csak a visszafizetést megkezdeni. • A kötelező törlesztőrészlet alapvetően a jövedelemhez, vagyis az anyagi teherviselő képességhez igazodik. • A törlesztést csak a tanulmányok után kell elkezdeni, viszonylag kis összegekben, első két évben a minimálbér, két év után pedig a majdani jövedelem arányában (6%). • Bárki szabadon megrövidítheti törlesztése futamidejét azzal, hogy bármikor, bármennyit díjmentesen előtörleszt. • Nincs hitelbírálat, nem kell kezes hozzá. Bárki igénybe veheti, aki egyetemi, főiskolai vagy felsőfokú szakképzésben vesz részt és még nem töltötte be 40. életévét. További részletek a www.diakhitel.hu oldalon találhatók! Endrődy-Nagy Orsolya

2008. december

08/12/2 11:02:48

Aktuális

ÚJ KATEDRA

Megnyílt az ország harmadik Innovatív Tanári Kompetenciaközpontja November 25-én átadták a Budapesti Műszaki Főiskola Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központjában a Microsoft Magyarország támogatásával létrehozott Innovatív Tanári Kompetenciaközpont. Ez a harmadik szakmai műhely, amit Magyarországon a Microsoft Társ a Tanulásban programjának keretein belül létrehoztak. A központ célja, hogy jó példákat és ötleteket, tippeket és trükköket mutasson be a tanár szakos hallgatóknak arról, miként tudja a számítógép támogatni a tanulás-tanítás folyamatát. A központ célja egyben az is, hogy olyan kutatások helyszíne legyen, ahol az IKT hatékonyságát vizsgálják a hallgatók. Az átadón Tóth Béláné dr. professzor asszony, a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ főigazgatója ismertette a központ és a benne található felszerelés funkcióit, illetve az általuk nyújtott lehetőséget, melyet egy rövidített nyílt óra követett, ahol a hallgatóság élőben is megtapasztalhatta az újszerű, innovatív oktatási módszereket. „Örülünk, hogy a Microsoft Társ a Tanulásban programja és a Budapesti Műszaki Főiskola közös fejlesztésének köszönhetően főiskolánk tanár szakos hallgatói megismerkedhetnek a legújabb oktatástámogató eszközökkel – fogalmazott a főigazgató –, oktatóink számára pedig lehetőséget kínálhatunk pedagógiai, módszertani, oktatástechnológiai továbbképzésekre.” Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási csoportvezetője a Microsoftnak a központ létrehozásában játszott szerepe kapcsán elmondta: „A Microsoft kiemelt figyelmet fordít az oktatásra, így a leendő tanárok képzését is különösen fontosnak tartja, ezért hatványozottan támogatja. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt évek sikerei után újabb állomásához érkezett programunk, melynek során a Budapesti Műszaki Főiskolával közösen létrehozhattuk ezt a modern kompetenciaközpontot. Meggyőződésem, hogy a főiskola hallgatói nagy hasznát fogják venni az itt található eszközöknek és a központ tanárai által átadott tudásnak.” A Microsoft Magyarország a Társ a Tanulásban program keretein belül csak idén 40 millió forintot költ a különböző programokra, melyekből számos már le is zárult a tanév első felében. Ezek közül érdemes kiemelni a több mint 400 számítástechnika tanárnak és iskolai rendszergazdának tartott többnapos, ingyenes képzést és a valamennyi iskolába térítésmentesen eljutó, a Microsoft referenciaiskolák által írt szakkönyveket. Az informatikai szakkönyvek mellett számos olyan hiánypótló tananyagot adtak ki idén a Microsoft gondozásában, melyek nemcsak a klasszikus értelemben vett oktatást, hanem az iskolából kikerülve például a diákok életre való felkészítését is segíti. Ilyen például az Életrevaló fiataloknak című könyv, melynek célja, hogy a végzett középiskolások hasznos, életszerű, de nem tanult ismeretekkel gazdagodjanak. Hasonló megfontolásból támogatta a cég a 130 Starttipp kezdő vállalkozóknak című könyvet, vagy azt, amely éppen a XXI. századi modern iskola ismérveit foglalja össze iskolaigazgatók számára.

2008. december


Társ a Tanulásban „A Társ a Tanulásban program fő feladata a közoktatásban tevékenykedő tanárok és diákok fejlődéséhez szükséges eszközök és tananyagok biztosítása; a digitális írástudás és az informatika által támogatott oktatás elterjesztése. A Microsoft Magyarország célkitűzése találkozik a nemzetközi törekvésekkel, miszerint a tudásalapú társadalom hatékony tanulástámogató eszközökkel való fejlesztése és a digitális szakadék csökkentése a legfőbb feladat” – vázolja a Microsoft magyarországi célkitűzéseit Merényi Ádám, a cég oktatási programmenedzsere. „Mivel az IT és az oktatás a gazdasági lehetőségek megteremtésének rendkívül fontos tényezője, a Microsoft mélyen elkötelezett a technológiához való hozzáférés elősegítésében, valamint az innovatív oktatási és tanulási metódusok elterjesztésében.” Ezen célok elérése érdekében a Microsoft Corporation 2003-ban ötéves, mintegy 250 millió USD költségvetésű kezdeményezést indított útjára. Ez ideig a Társ a Tanulásban program több mint 3,6 millió tanárhoz, valamint iskolai vezetőhöz és több mint 76 millió diákhoz ért el. Magyarországon a Társ a Tanulásban program keretében az első 5 év alatt mintegy 180 millió forintot költött a Microsoft az oktatás támogatására, ami kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy csökkenjen az olyan diákok száma, akik nem részesülnek technológiai jártasságot adó képzésben. A nemzetközi felmérések (pl. PISA) azt mutatják, hogy a lexikális tudás mellett külön hangsúlyt kell fektetni a kompetenciaalapú képzésre, a tanulni tudásra és az értő szövegolvasásra. Ez más jellegű oktatási módszertant igényel, valamint informatikai támogatást az oktatásban. A Microsoft fontosnak tartja, hogy a leendő (nem csak informatika) tanárok ezen ismeretek birtokában hagyják el az egyetem falait, ezért az egyetemekkel együttműködve Innovatív Tanári Kompetenciaközpontot nyitott az ELTE-n, valamint átadta a Jövő Osztálytermét a Szegedi Tudományegyetemen. Az ELTE-n működő Microsoft Innovatív Tanárképző Labor és Klub 2004-ben nyitotta meg kapuit. Fő célja a jövő tanárainak felkészítése az oktatástechnológia robbanásszerű fejlődésének kihívásaira. A laborban a legkorszerűbb infokommunikációs eszközök használatát és azok oktatásba való beépítését sajátíthatják el a tanárjelöltek. A 2007-ben Szegeden avatott Jövő Tanterme a tanárképzésben, a tanártovábbképzésben és az oktatástudományi kutatásokban játszik szerepet. Az év elején a Microsoft bejelentette, hogy újabb öt évvel meghosszabbítja Társ a Tanulásban programját és további 250 millió dollárt költ az oktatási programokra világszerte. A Microsoft Magyarország idén 40 millió forintot költ a különböző programokra.

7

08/12/2 11:02:49

Interaktív

ÚJ KATEDRA

Az interaktív tábla kezdőknek és haladóknak Második rész Múlt hónapban bemutattuk, hogy az Activstudio 3 táblaszoftver segítségével milyen könnyű létrehozni egy Flipchartot, abba szövegeket, képeket, zenéket, illetve videofájlokat helyezni. Mostani leckénk végén már interaktív feladatokat fogunk összeállítani, ahol a diákoknak képeket kell párosítaniuk szavakkal, elemeket kell a megfelelő halmazba helyezniük… Képek párosítása szavakkal Olvasástanításnál, idegen nyelvi órán a szavak tanulásánál – különösen kisebbeknél – egyszerű, gyors és a tanulónak látványos sikerélményt adó feladat. (Persze bármilyen objektumokat párosíthatunk: szavakat szavakkal, számtanpéldát eredménnyel vagy akár énekórán zeneszerzők képeit hangfájlokkal...) Nézzünk példának egy angolórát, ahol a gyümölcsök a téma. A diák feladata, hogy a megfelelő képre tegye a gyümölcs angol nevét jelentő szót. Lépései: 1. Összegyűjtjük az órai feladathoz szükséges gyümölcsök képfájljait. 2. A tanultak alapján megnyitjuk a táblaszoftvert, létrehozunk egy új Flipchartot, lépjünk be Tervező módba (Főmenü Tervezés mód), írjuk a gyümölcsneveket külön-külön bokszokba, és szúrjuk be a képfájlokat is az oldalra. 3. Ahhoz, hogy a rossz választásnál a szó visszaugorjon eredeti helyére, meg kell határoznunk, hogy a kép mely szavakat fogadhatja el. Ezt az „Objektum tulajdonságok” közt, a tároló menüpont alatt állíthatjuk be (jobb egérgomb Tulajdonságok Tároló).

4. Rögzítsük a képeket (tároló objektumokat) az oldalon (Ctrl billentyűt lenyomni és nyomva tartani egérrel a fehér nyílra kattintani, majd minden rögzítésre váró objektumra rákattintani [közben a Ctrl gombot még mindig nyomjuk, és ha mindent kijelöltünk, elengedjük] jobb egérgombbal kattint „Szerkesztés” menüpont „Rögzítés”). 5. Lépjünk ki a Tervező módból és ellenőrizzük le, működik-e a feladat, mindent helyesen állítottunk-e be.

8


A tároló tartalmazhat: a) Semmit – a kép (tároló vagy halmaz) mindent kidob. b) Mindent – a kép mindent elfogad. c) Megadott objektumokat – egy listából kiválaszthatjuk, hogy melyik objektumot szeretnénk, ha elfogadná a halmaz. Esetünkben ezt kell használnunk, hiszen egy képhez egy szó tartozik. d) Kulcsszavak alapján kiválasztott objektumok (képek, szövegek…) – ha több objektumot (esetünkben szavakat) szeretnénk elfogadtatni. • Jobb egérgombbal a képre kattint Tulajdonságok és műveletek „Tartalmazott kulcsszavak” mezőbe be kell írni az elfogadható kulcsszavakat, enterrel elválasztva (kis- és nagybetű között a program nem tesz különbséget). Mindezt az összes képnél meg kell ismételni, persze a megfelelő szóval (esetünkben gyümölcsnévvel). • Jobb egérgombbal a gyümölcs nevére kattint Tulajdonságok és műveletek „Azonosítás” mezőbe be kell írni az elfogadható kulcsszavakat, enterrel elválasztva. „Tároló” mezőben ki kell pipálni a „Visszatérés, ha nem tartalmazza” négyzetet.

Elemek elhelyezése a megfelelő halmazokba Izgalmas feladat alsósoknak, például természetismeret-órán a táblánál csoportosítani a csonthéjas, bogyós vagy almatermésű gyümölcsöket. Ha rossz helyre került az adott gyümölcs, a kép automatikusan „visszaugrik” az eredeti, halmazokon kívüli helyére, és újra próbálkozhatnak a gyerekek egészen a jó megoldásig.

Persze a nagyobbaknál is alkalmazhatjuk: lehetnek a halmazok például: variáció, kombináció, permutáció; az elemek pedig feladattípusok.

2008. december

08/12/2 11:02:50

ÚJ KATEDRA

A feladat elkészítése semmivel sem bonyolultabb, mint a képekhez való szórendelés, ám itt használunk a halmazok jelöléséhez különféle alakzatokat, s mivel egy halmazba több elem kerülhet, az előzőben megismert „Kulcsszavak alapján kiválasztott objektumok” lehetőséget kell használnunk. Lépései: 1. Összegyűjtjük az órai feladathoz szükséges gyümölcsök képfájljait. 2. A tanultak alapján megnyitjuk a táblaszoftvert, létrehozunk egy új Flipchartot, lépjünk be Tervező módba, és szúrjuk be a képfájlokat is az oldal egyik felére. 3. Hozzunk létre alakzatokat, melyek a halmazokat fogják jelölni. Tervezés módban megjelenik számunkra egy eszközsáv – alapértelmezés szerint az ablak tetején –, melyen válasszuk ki, hogy milyen alakzatot kívánunk megformálni. Az alakzat létrehozásához kattintson valahova a táblaképen, majd a bal egérgombot nyomva tartva mozgassa az egeret, míg el nem éri a kívánt méretet. Esetünkben a köröknek beállíthatjuk különféle tulajdonságait, mint a szín vagy a kitöltés – kitöltése természetesen csak a zárt alakzatoknak lehet. 4. A már megrajzolt alakzatunk átszínezésére kétféle módszer van: • Jobb egérgombbal az alakzatra kattintunk, majd a „Tulajdonságok” menüpontot választjuk. A megjelent ablakban a „Megjelenés” menüt kell választani, majd a „Szín” felirat melletti négyzetre kattintva kiválaszthatjuk a kívánt színt. • Rövidebb módja az átszínezésnek, ha az alakzatra kattint, majd a „Fő eszköztáron” kiválasztja az alakzat színét. 5. A köröknek adhatunk kitöltést, ha az eszközsávon a „Kitöltő” eszközre – vödör – kattintunk, majd az alakzat kitöltendő részébe. Itt célszerű előre kiválasztanunk a kitöltés színét a „Fő eszköztáron”. Ezután a fehér nyíllal rákattintunk a körvonalra és kitöröljük (ne féljünk, a kitöltés megmarad). 6. Ha a kitöltésnek keretet is szeretnénk: rákattintunk a jobb egérgombbal Tulajdonságok Megjelenés menü majd a „Körvonal” melletti négyzetet ki kell pipálni mindezek után beállíthatjuk a körvonal vastagságát, illetve színét. Ha a körvonalat nem töröljük ki, csupán zavaró elem lesz a táblánkon, ami sok objektumnál – mivel a kitöltéstől külön mozgatható – különösen kellemetlen. Ha ennek elkerülésére törlés helyett csoportosítjuk a körvonalat a kitöltéssel (ekkor egy objektummá válik), akkor viszont nem használhatjuk tárolóként (nem rendelhetünk hozzá másik elemet, pl. szavakat...) 7. Rögzítsük a köröket (tároló objektumokat) és a hozzájuk tartozó szövegbokszokat az oldalon (Ctrl billentyűt lenyomni és nyomva tartani egérrel a fehér nyílra kattintani, majd minden rögzítésre váró objektumra rákattintani [közben a Ctrl gombot még mindig nyomjuk, és ha mindent kijelöltünk, elengedjük] jobb egérgombbal kattint „Szerkesztés” menüpont „Rögzítés”).

2008. december


Interaktív 8. Lépjünk ki a Tervezés módból, és próbáljuk ki a projektünket. Mondat, képlet… kiegészítése, különböző választási lehetőségek megadásával Az interaktív tábla lehetőséget ad arra is, hogy hiányos képleteket, kiegészítendő mondatokat… készítsünk. Közös gyakorlással, a sablon munkafüzetektől eltérő feladattípusokkal színesítsük a tanórát.

Lépései: 1. A tanultak alapján megnyitjuk a táblaszoftvert, létrehozunk egy új Flipchartot, lépjünk be Tervező módba. 2. Kiválasztjuk a „Szöveg” eszközt és begépeljük a teljes mondatokat, képleteket… Majd írjuk be külön szövegbokszokba a kiegészítő – a tanuló által a képletbe helyezendő – indexeket (0, 1, e, u), és méretezzük az összes szöveget ízlésünk szerint. 3. Hozzunk létre alakzatokat, esetünkben téglalapokat, melyek a halmazokat – esetünkben az egyetlen helyes megoldást a képlet kiegészítésében – fogják jelölni. Azt az előző példánál már megtanultuk, hogyan kell alakzatot létrehozni (3. pont) és ahhoz különböző tulajdonságokat rendelni (4. pont). Ennél a példánál ugyanúgy járunk el. 4. Az első példánál azt gyakoroltuk, hogyan kell beállítani, hogy a rossz választásnál a kijelölt objektum – itt éppen egy index – visszaugorjon eredeti helyére. Most is meg kell határoznunk, hogy az adott téglalap (tároló) objektum mely indexeket fogadhatja el. Ezt az „Objektum tulajdonságok” közt, a tároló menüpont alatt állíthatjuk be (Jobb egérgomb Tulajdonságok Tároló). Ugyanezt végezzük el az „elsődleges kamatlábnál” és az „utólagos kamatlábnál” szövegbokszokhoz is. Figyeljünk arra, hogy itt a képlet a tároló, és a meghatározások a hozzárendelhető elemek. 5. Az indexek, illetve az „elsődleges kamatlábnál” és az „utólagos kamatlábnál” szövegbokszokon kívül rögzítsük az objektumokat az oldalon. 6. Lépjünk ki a Tervezés módból, és próbáljuk ki a projektünket. Gajdos Krisztián Tankönyvkutató Intézet, Interaktív Tábla Műhely

9

08/12/2 11:02:50

Taninform E-Napló

ÚJ KATEDRA

A Taninform program használata a Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Középiskolája és Szakiskolájában Lapunkban többször bemutattuk már a Taninform program használatának előnyeit, egyes funkcióinak használatát. Az elektronikus napló iránti igény hatására úgy gondoltuk, lehetőséget biztosítunk az intézmények számára, hogy bemutathassák, miért vezették be a Taninform elektronikus naplóját, illetve hogyan használják azt. – Mi az intézmény fő profilja, illetve melyek a sajátosságai? – A Balatonboglári Mathiász Középiskola 2008 augusztusától integrálódott a Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központhoz, így ma már a Somogyi TISZK Mathiász János Középiskolája és Szakiskolájaként működik tovább. Mészáros Miklós vagyok, egy éve az intézmény igazgatója, de biológia–kémia szakos középiskolai tanárként már pályakezdésem óta, vagyis közel húsz éve tanítok szülővárosomban, Balatonbogláron. Vezetői programom röviden így foglalható össze: jó iskolát szeretnék. A jó iskolához a jó vezetőn kívül jó tanárok is kellenek. Nekem szerencsém volt, egy fiatal és lelkes pedagógusközösség áll mögöttem, akik fogékonyak a változásokra és a szükséges változtatásokra. A munkát tehát a képzés átalakításával kezdtük, hiszen a jó iskolához elsősorban jó és piacképes képzés kell. Csatlakoztunk a tavaly Erdőkertesen elindított webgazdasági szakközépiskolai programhoz, ami az informatikatanítás új hulláma lesz, hiszen az életünket átszövő webkultúra már az alapképzésben is nagyobb hangsúlyt kaphat. Kollégáim részt vesznek a kísérleti tananyag fejlesztésében is. A nagy érdeklődés miatt mindjárt két osztályt is tudtunk indítani. Az iskola hagyományos mezőgazdasági képzését is megreformáltuk. A jogszabályi változásokhoz igazodva, áttérve a moduláris képzésre, a helyi és környékbeli tradíciókhoz igazodva szőlőtermesztőket és dísznövénykertész szakmunkásokat képezünk. Az érettségi utáni OKJ-s szakképzésre is kínálunk lehetőséget. A nálunk tanulók kertésztechnikusi, illetve webmesteri végzettséget szerezhetnek. A jó iskolához azonban még hiányzik a legfontosabb: a diákok. Képzéseink népszerűsítésére évek óta a Boglári Kollégiummal közösen hat megyére kiterjedő pályaválasztási műsoros roadshow-t szervezünk. Idén már az egész TISZK-et reklámozzuk. Felismertük, hogy egyéb ösztönzőkön kívül a modern marketing eszközeit is be kell vetnünk, hogy a kissé túlburjánzó általános gimnáziumi képzéstől az országosan is létszámgondokkal küzdő szakképzés felé csábítsuk a továbbtanulókat. Az eredmények azt mutatják, hogy ez sikeres volt, hiszen a tavalyi 403-ról egy év alatt 456-ra nőtt a tanulólétszámunk, ami a somogyi adatokat ismerve a legnagyobb arányú növekedés. A sikeres képzéshez az informatikai és szakmai ismeretek mellett elengedhetetlen a megfelelő idegennyelv-ismeret. Ezt nyelvi előkészítő évfolyammal is segítjük. Tanulóink Németországban minden évben szakmai gyakorlaton vehetnek részt, tavaly a Leonardo pályázattal Svédországba is eljutottunk, ezek a programok széles körű tapasztalatszerzésre adnak lehetőséget. Egyéb pályázatokat is igyekszünk kihasználni. Ez év

10


májusában a fenntartó és a tulajdonos önkormányzatok segítségével iskolánk jelentős összeget nyert a DDOP 3.1.1.-es pályázatán (A közszolgálati intézmények akadálymentesítése), melynek során a teljes főépületünk akadálymentesítése támogatást nyert és a következő tanév kezdetére elkészülhet a beruházás. Iskolánkban az előző tanév óta működik a TELC Nyelvvizsgaközpont akkreditált vizsgahelye és az ECDL számítógépes vizsgákat is helyben tehetik le diákjaink. Jó iskola ma már csak úgy működhet, ha kiterjedt partnerhálózatot tudhat maga mögött. Ebben is sikerült előbbre lépnünk. Szakképzési fejlesztési hozzájárulást nyújtó partnercégeink számát közel a duplájára tudtuk emelni. A befolyó összegekből most éppen egy számítógépterem teljes cseréjét tudjuk megoldani mintegy 4 millió Ft-ból. Innovatív tevékenységünkre felfigyelt a világ vezető szoftvergyártó cége is. Merényi Ádámmal, a Microsoft oktatási programmenedzserével tárgyaltunk, hogyan tudna vállalatuk részt venni iskolánk fejlesztésében. Reméljük, hogy hamarosan a szoftveróriás referenciaiskolája is lehetünk. Fontos partnereink között tudjuk a helyi neves borászatokat is, kölcsönösen együttműködünk. Lokálpatriótaként és helyi önkormányzati képviselőként kiemelten fontosnak tekintem a jó és korrekt kapcsolattartást az iskola ingatlanjainak tulajdonosával, Balatonboglár Város Önkormányzatával és a helyi polgárokkal. Jó a kapcsolatunk a Commitment csoporttal is. Fenntartónk, a Somogy Megyei Önkormányzat tőlük vásárolta a Taninform rendszert, melynek e-naplóját az országban elsők között vezettük be, kiváltva a papír alapú napi adminisztrációt. A fenntartási költségekhez magunk is hozzájárulunk jelentős, főként mezőgazdasági termelésből származó saját bevételeinkkel, mely idén meghaladja a 20 millió Ft-ot. Problémáink persze nekünk is vannak, hiszen a képzés egyidejűleg öt különböző épületben zajlik, így az iskola meglehetősen széttagolt. Iskolánkról további információkat a www.mathiasz.sulinet.hu címen elérhető honlapunk kínál. – Miért döntöttek az e-napló bevezetése mellett? Milyen módszereket kellett kidolgozni ahhoz, hogy a program működőképes legyen az intézményben? – Az e-napló bevezetése már régi vágya volt az iskola vezetőségének. A széttagolt szerkezet miatt az e-napló előtt megoldhatatlan volt, hogy a naplók egy időben több épületben is legyenek, illetve a naplók épületek közötti szállítását nem lehetett megoldani. Az e-napló előtt a kollégák, miután végeztek a tanítással, átjöttek a főépületbe és leadminisztrálták az egész napjukat. Ezzel csak annyi volt a gond, hogy sokszor

2008. december

08/12/2 11:02:51

ÚJ KATEDRA

várniuk kellett a naplóra, mert az éppen egy másik kollegánál volt, esetleg bevitték osztályfőnöki órára stb. Az emberek általában félnek az új dolgoktól, nem volt ez másképp az elektronikus napló bevezetésével kapcsolatban sem. Sok időbe telt, míg a kétkedőket sikerült meggyőzni. Számos alkalommal tartottunk oktatást a Taninformmal kapcsolatban, illetve próbáltuk az összes dolgozót bevonni a rendszer beindításának folyamatába. Fokozatosan töltöttük fel a rendszert, az utolsó lépcsőben – a nyár folyamán – a diákok adatait és a 2007/2008-as tanév cikluszáró jegyeit rögzítettük. Azért döntöttünk úgy, hogy egy már lezárt tanév felvitelével kezdjük a rendszer bevezetését, mert így rövid idő alatt megismerkedhettünk a Taninform lehetőségeivel, és nem kellett amiatt aggódnunk, hogy úgymond, „megfizetjük a tanulópénzt”, mert hiszen ezt a tanévet az elektronikus rendszeren kívül papír alapon is leadminisztráltuk. Ez persze többletmunkát jelentett, de többletbiztonságot is és tanulási lehetőséget biztosított a kollégáknak a rendszer elsajátítására. A rendszer bevezetésével párhuzamosan megteremtettük az e-napló használatának számítógépes feltételeit is. A 2008/2009-es év elején minden tantermünkben kiépítettük az interneteléréssel rendelkező tanári gépeket (használt számítógépeket vásároltunk), ezzel biztosítottuk, hogy bárhonnan elvégezhetőek legyenek az adminisztrációs feladatok. – Ki és milyen módon végzi az adatfeltöltést, ki szabályozza az intézményi hozzáférést, kinek, milyen hozzáférése van? – Az adatfeltöltést a kollégák közösen végezték, ezért a rendszer feltöltési ideje alatt az összes kolléga rendszeradminisztrátori jogkörrel rendelkezett. Természetesen felügyelt módon történt a feltöltés, melyet úgy oldottunk meg, hogy az összes kollégát behívtuk előre megbeszélt időpontokban, beültek a gépterembe és együtt töltötték a rendszert. Ez dolgozónként 1-2 napos elfoglaltságot jelentett. A feltöltést követően a jogosultságokat visszakorlátoztuk és összesen három adminisztrátori jogosultságú felhasználó maradt: az igazgató, az igazgatóhelyettes és a rendszergazda. – Kik és milyen módon használják a rendszert?

2008. december


Taninform E-Napló – A rendszert jelenleg az iskola összes pedagógusa használja, mivel nálunk ez évtől megszűnt a papír alapú adminisztráció. Minden tanulónk egyéni jogosultságot kapott a rendszerhez és az első szülői értekezleten a szülők is megkapják a jogosultságukat, hogy bármikor, bárhonnan megtekintsék gyermekük tanulmányi eredményeit. A rendszer levelezőlista funkcióit még nem használjuk, de tervezzük egy aktív levelezőlista beindítását is a szülők és a tanárok között. – Hogy érzi, a pedagógusok mennyire tudják/tudták megszokni az új rendszert? – A mindennapi munkában a pedagógusok könnyen elsajátították az e-napló használatát, a ritkábban használt funkciók esetében pedig bátran kérhetnek segítséget a vezetőségtől vagy a rendszergazdától. – Milyen nehézségekbe ütköztek az adatfeltöltés, illetve a mindennapi használat során? – Különösebb nehézségekkel nem találkoztunk, ha valami olyanba futottunk bele, amit nem tudtunk megoldani, akkor hamar választ kaptunk a cég telefonos ügyfélszolgálatától. A gondokat inkább az emberi oldal jelentette: miért kell nekem ezt csinálni; mi értelme van; miért nem volt jó a régi stb. Persze ezek a kérdések, félelmek minden egyes változtatással járó dolog esetében felmerülnek. – Milyen pozitívumai, illetve negatívumai vannak az eddigi munkának, illetve a rendszernek? Hogyan képzeli el a jövőt ezzel kapcsolatban? Mit szeretne még megvalósulva látni a rendszer segítségével? – Számunkra mindenképpen pozitívum, hogy jelentősen mérséklődött az iskola széttagoltsága, illetve a mindennapi adminisztráció leegyszerűsödött, könnyebbé vált az ellenőrizhetőség. A rendszer másik nagy előnye, hogy a folyamatos törvényi változásokat nem nekünk, hanem a szoftver készítőinek kell nyomon követniük, illetve az eddig alkalmazott esetleges adminisztrációs hibáinkra is fény derült. Különösebb negatívumokat a bevezetéssel és a használattal kapcsolatban nem tapasztaltunk. – Milyen tanácsokat adna azoknak, akiknek szándékukban áll elkezdeni az e-naplóval kapcsolatos munkát, akik nem szeretnék ezt továbbra is papír alapon vezetni? – Aki a bevezetésről gondolkodik, mindenképpen tekintsen meg személyesen egy ilyen rendszert működés közben, ne higygyen a szóbeszédeknek, kérdezze meg azokat, akik már használják a Taninformot, mindenki maga győződjön meg ennek hasznosságáról, előnyeiről. Eddigi tapasztalataink alapján ajánlani tudjuk a rendszert, mert nagyban leegyszerűsíti és meggyorsítja a mindennapi iskolai adminisztrációs munkát és folyamatos jogkövetést tesz lehetővé az adminisztrációban. Amennyiben bármilyen kérdésük lenne a Taninformmal vagy az iskolánkkal kapcsolatban, szívesen állok rendelkezésre a 85/353-883-as vagy a 85/351-633-as telefonszámon. Újj Zsolt ügyfélkapcsolati igazgató beszélgetőpartnere volt: Mészáros Miklós igazgató, Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola, Mathiász János Középiskolája és Szakiskolája, 8630 Balatonboglár, Szabadság u. 41.

11

08/12/2 11:02:51

Taninform E-Napló

ÚJ KATEDRA

Tradicionális értékek, modern oktatás a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban Intézményünkben hisszük és valljuk, hogy az évszázadok során kialakult egyházi nevelési hagyományok ma is irányadóak; segítségükkel igazi értékeket kereső, becsületes és tisztességes embereket faraghatunk a hozzánk érkező diákokból. Ugyanakkor a mai társadalmi elvárásokat is szem előtt kell tartanunk. Ahhoz, hogy iskolánk valóban vonzó legyen a tanulók körében, modern, korszerű oktatómunkát kell folytatnunk. Ezt felismerve néhány év alatt jelentős fejlesztést valósítottunk meg: modernizáltuk technikai eszközeinket, bővítettük oktatási kínálatunkat, valamint bevezettük a kompetenciaalapú képzést, amely a technika vívmányainak segítségével megreformálta pedagógusi munkánkat, az órákra való felkészülésünket. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, több mint két évszázados történelmi múlttal rendelkező gimnáziumunkban négy-, hatés nyolcosztályos képzés folyik, illetve öt éve már nyelvi előkészítő évfolyamos diákjaink is vannak. A tanulói létszám folyamatosan emelkedik, ma már meghaladja az 570 főt. A Gondviselés kegyelmének, az evangélikus gyülekezet támogatásának és a tantestület odaadó, színvonalas munkájának eredménye, hogy iskolánk igen népszerű és kedvelt a megye gimnáziumai között. Egyházi intézményként az igényes oktatás és a magas szellemi elvárások mellett hangsúlyt fektetünk a keresztény hit és erkölcs alapjainak megszilárdítására. A tradicionális értékek közvetítése fontos szempont számunkra, ugyanakkor arra is törekszünk, hogy oktató-nevelő munkánk korunk színvonalának is megfeleljen. Informatika és angol szakos tanárként nyolc éve vagyok a gimnázium dolgozója, és örömmel mondhatom, évről évre sikerült gazdagítanunk informatikai és oktatástechnikai eszközparkunkat. Ma már több mint nyolcvan számítógéppel, hét interaktív táblával, tizenkét projektorral és számos más tanítási segédeszközzel dolgozunk. Iskolánk sokféle képzéséből adódóan számos csoportbontásban dolgozunk, így már korábban is felmerült egy elektronikus adminisztrációs szoftver bevezetése. Éppen ezért intézményünk életében jelentős változást hozott a 2007/2008-as tanévben bevezetett új adminisztrációs és ügyviteli program, a Taninform megjelenése. Az elektronikus ügyintézést ma már törvény írja elő – az informatika normatíva terhére –, ezért a fenntartónknak választania kellett egy rendszert, amit minden oktatási intézményében használhat. Az evangélikus egyház a Taninformot választotta. A választás azért esett erre a szoftverre, mert nem helyi, hanem távoli adatbázist használ, ami internetről is elérhető, ezért a pedagógusok, adminisztrációs dolgozók otthonról is végezhetik munkájukat. Iskolánk 2007 nyarán kezdte el használni a programot. A tantestület és az ügyviteli dolgozók egy egész napos továbbképzésen ismerkedtek meg a rendszer legfontosabb tudnivalóival. A kollégák vegyes hozzáállással fogadták az újfajta adminisztrációt a tanároknak tartott oktatáson. Aki korábban már felhasználó szintjén ismerte az informatika világát, annak nem jelentett gondot, hogy átlássa az új rendszer szerkezetét, felépítését; aki viszont előtte még nem barátkozott meg a számítógéppel, annak bizony néha nagy kihívást jelentett. Az első adatfeltöltés nagyon lassan ment, csupán ismerkedtünk a rendszerrel, folyamatosan

12


hívtuk az ügyfélszolgálatot. Az adatbázis teljes feltöltése után úgy döntöttünk, hogy elkezdjük használni a Taninform „napló” részét is, kiváltva ezzel a hagyományos papír alapú naplót. Ehhez csak az alapdokumentumainkban kellett az ide vonatkozó részeket módosítani, tulajdonképpen más adminisztrációs terhet nem jelentett. A nyári bevezető munkák után a 2007/2008-as tanévben végre elkezdtük a teljes elektronikus adminisztrációt. Ekkor szembesültünk a rendszer apró-cseprő hiányosságaival. A kollégák szinte óránként kerestek a problémáikkal, én pedig néhány felmerült kérdést összegyűjtve néha naponta többször is hívtam az ügyfélszolgálatot. Nehezítette a dolgunkat, hogy az iskolánkban az elektronikus naplózás számára fenntartott számítógéppark még nem volt teljesen kiépítve. A közháló alacsony sávszélessége is elég nagy akadályt jelentett, főleg akkor, amikor három számítástechnika-teremben több mint 50 számítógép használta az 1 Mbps sávszélességű internetet. A kezdeti nehézségek során sok segítséget kaptunk többek között a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium dolgozóitól, mivel ez az iskola velünk együtt kezdte el nemcsak a Taninform, de az elektronikus napló használatát is. A Taninform korábban használt naplórészét a tanév során teljesen átdolgozták, amit ezek után „e-napló”-nak kereszteltek el a fejlesztők. Ez a változtatás sokat gyorsított a használaton. A Taninform ezen része már az AJAX technológiára épül, aminek lényege, hogy ha valamilyen módosítást végzünk a weblapon, böngészőnk a lapot nem teljes egészében tölti újra, hanem csak a módosított rész tartalma frissül, ami nagymértékben növeli a honlap sebességét és használhatóságát. Ez a technológia már lehetővé teszi, hogy egyszerre több haladásinapló-bejegyzést, osz-

2008. december

08/12/2 11:02:52

ÚJ KATEDRA

tályzatot vagy hiányzást is rögzítsünk mentés nélkül, a mentést csak egyszer, az adatbevitel végén kell elvégezni. Ebben a tanévben már az első héten el tudtuk kezdeni a naplózást, az adatfeltöltés már – mondhatni – akadálymentesen történt. A pedagógusok megszokták az új rendszert. Mivel 2008 nyarán az iskola egész területén vezeték nélküli internetelérést építettünk ki, a kollégák nemegyszer a nyolc, tanórákra bevihető notebook számítógéppel érkeznek meg óráikra. Ezenfelül a tanári szobában négy, a szülőknek az iskola folyosóján pedig egy számítógép áll rendelkezésre. Elektronikus adminisztrációnk az idei tanévtől új szolgáltatással bővült. Az interneten keresztül a szülők számára is elérhetővé vált az elektronikus napló. Így az érdeklődők napi szinten értesülhetnek gyermekük jegyeiről. Első hallásra ez az új lehetőség sokakat megdöbbent, de hangsúlyoznunk kell, hogy nekik csak olvasási joguk van a naplóhoz, beleírni nem tudnak. Egy kicsit féltem a több száz felhasználó generálásától, de kiderült, a fejlesztők nagyon jól megoldották ezt a részt, mivel elég csak a szülő e-mail címét felvinni, ezután a felhasználókat már a rendszer generálja, és küld nekik egy e-mailt a belépés részleteivel együtt. A gondot inkább az okozta, hogy elég sok szülő felejtette el jelszavát, akiket a rendszer három sikertelen belépés után blokkolt. Ezekkel a felhasználókkal napi szinten kell foglalkozni, feloldani a blokkolást, valamint új jelszót kell beállítani nekik, amennyiben a régit elfelejtették. Közel 400 szülő tudja most már megnézni gyereke jegyeit, hiányzásait, illetve dicséreteit, figyelmeztetéseit. Azt hiszem, minden iskolában a csoportbontások és a tantárgyfelosztás elkészítése, valamint az órarend összeállítása jelenti a legnagyobb terhet a tanév elején. Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy hárman végezzük az adatfeltöltést: Gál Jánosné, Zsuzsa iskolatitkár, Fodor Mónika szabadidő-szervező, valamint jómagam. Gál Jánosné fő feladata a tanulók és a foglalkoztatottak alapadatainak és munkaügyi adatainak a nyilvántartása. Zsuzsa azt szereti a Taninformban, hogy mindhárom részre nagyon sok adatot lehet felvinni, amelyekből riport segítségével jó kimutatásokat lehet készíteni. Szívesen használja az Excel táblázatokat, amelyeket úgy formáz, ahogy neki megfelel. Az órarendkészítés előmunkálatai is az ő feladatai közé tartoznak: munkatervet, óratervet készít az új tanévre; részt vesz a tantárgyfelosztás, illetve az egyes csoportok kialakításában, osztályokhoz rendelésében. Elmondása szerint a statisztika modulon belül jól használható volt az október 1-jei állapotnak megfelelő KIR-STAT adatszolgáltatás. Jónak találja a tanulói létszámadatok és az OEP adatszolgáltatáshoz szükséges táblázatot, kimutatást. Még nem érzi, hogy kihasználja a program adta összes lehetőséget, de idővel szerinte minden könnyebb lesz vele. Amit viszont na-

2008. december


Taninform E-Napló gyon nem szeret benne, hogy a tantárgyfelosztás és az órarend a nagy mennyiségű adat miatt sokáig töltődik be, ami valamikor több percet is igénybe vesz. Fodor Mónika feladata a helyettesítések felvétele, kezelése. Besegít a tanulói adatok és a tanulói csoportok feltöltésénél, a kéthavi órakerettel kapcsolatos teendőknél vagy bárhol, ahol éppen szükség van rá. Elmondása szerint amióta ezt a programot használja, a helyettesítések is sokkal átláthatóbbá váltak. Nem kell naplók sokaságát lapozgatni, ha valaminek utána szeretne járni. Amit régen hosszú perceken, esetenként órákon át számolt vagy összeolvasott, ma már a program végzi el helyette. Néhány gombnyomással olyan listát kaphat, amilyenre az aktuális feladatnál éppen szüksége van. Persze ahhoz, hogy a rendszer így működjön, fel kell tölteni a megfelelő adatokkal, és ami a legfontosabb, hogy mindig naprakésznek kell lenni. Mivel a gimnázium rendszergazdája is vagyok, az én feladatom a Taninform karbantartása, a felhasználók jogosultságainak beállítása. A tanév elején az adatfeltöltésben, a tantárgyfelosztásban és az órarendkészítésben vállalok jelentős szerepet. Év közben tolmácsolom az iskolában felmerülő fejlesztési javaslatokat. Segítséget nyújtok a pedagógus kollégáknak a szoftver használatában. Közvetítek a rendszer felhasználói és az ügyfélszolgálati munkatársak, valamint a rendszer fejlesztői között, akik készségesen állnak rendelkezésünkre, ha valami olyat tapasztalunk, ami nem úgy működik a programban, ahogyan az nálunk a gyakorlatban. A Taninform fejlesztési tervei között szerepel a tananyag tanmenetből történő átvétele egyetlen klikkeléssel, valamint a program kiegészítése egy bizonyítványnyomtatás funkcióval, ami várhatóan már ennek a tanévnek a végén felmenti az osztályfőnököket a bizonyítványírás alól. Nagyon várják ezt a lehetőséget, de már az is nagy előny, hogy nem kell a hiányzásokat tantárgyanként összeszámolni, ezt megteszi helyettünk az e-napló. Vannak még függőben lévő javaslataink. Remélem, hogy azok is minél hamarabb elkészülnek, hogy még könnyebben használható és logikusan felépített legyen a program. Akik szeretnének áttérni az elektronikus napló használatára, azoknak azt javasoljuk, bátran kezdjenek neki, mivel már egy kiforrott, bevezetett rendszerről van szó; ahol a napi, korszerű mentésnek köszönhetően adatainkat mindig biztonságban tudhatjuk. Javaslom minden iskola vezetőségének, hogy ne féljen a váltástól, a pedagógusok néhány napi elektronikus adminisztráció után felismerik a rendszer előnyeit, például azt, hogy egy fárasztó nap után akár otthon is elvégezhetik hátramaradt osztályfőnöki vagy szaktanári teendőiket. Végezetül nem feledkezhetünk meg azoknak a véleményéről sem, akikért naponta fáradozunk: ők a diákjaink, akik a szülői hozzáférés miatt kevésbé örültek az elektronikus napló bevezetésének. Nekik viszont be kell látniuk, hogy az ő érdekeiket szolgálja. Rubóczki Béla Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Szent István út 17–19., tel.: 42/410-031, fax: 42/500-690, web: www.eklg.hu, mail: [email protected]

13

08/12/2 11:02:52

Harmónia

ÚJ KATEDRA

Tabuk helyett önismeret – az iskolai szexuális nevelés A mai fiatalok közel fele 16-17 éves korában kezdi meg a nemi életet, azonban az ehhez szükséges fizikai érettség nem egyenlő a lelki érettséggel. Az oktatási intézmények egyik fontos feladata volna a gyermekeket megfelelően felkészíteni erre, ám a szexuális nevelés gyakorlatában inkább regresszió, mintsem fejlődés figyelhető meg hazánkban. „Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel” – áll a Nemzeti Alaptanterv Testi és lelki egészség címszava alatt. A jelenlegi gyakorlatban azonban sajnos mégsem valósulnak meg ezek az irányelvek. Természetesen valótlan volna azt állítani, hogy egyedül az iskola felelős mindezért, hiszen nemhogy a tanintézmények, de sajnálatos módon az egész társadalom tabuként kezeli a szexuális nevelés kérdését még napjainkban is. Pedig a médiából, főként a kereskedelmi televíziók által sugárzott filmekben, valóságshow-kban és persze a világhálón barangolva a szexualitás egy lealacsonyított, durva, pusztán a nemi aktusra korlátozódó formájával mindennap találkozhatnak a gyerekek. Ezekből azonban hiányzik a gyermekek normális fejlődéséhez elengedhetetlen, a témára vonatkozó információk tömkelege, amit, úgy tűnik, jelen pillanatban nehezen szerezhetnek be máshonnan a fiatalok. Ez pedig súlyos következményekkel jár, és nem csupán a mentális egészség tekintetében: jelen pillanatban minden 100 élve születésre 45 terhességmegszakítás jut hazánkban, amelyek több mint 10%-át 18 éves kor alatti fiatalokon végeznek el. És utóbbi adat évről évre növekvő tendenciát mutat. A probléma gyökere a családi fészekben keresendő elsősorban. Nagyon kevés az olyan szülő, aki nyíltan és megfelelő megközelítésben képes a csemetéjével beszélni a szexualitásról, szégyenérzet nélkül. Jó példát mutatni a saját harmonikus párkapcsolatukkal pedig még kevesebben tudnak.

14


Ha hiányzik a megfelelő szülő-gyermek kapcsolat, akkor a felnövekvő generáció sem lesz képes saját gyermekével jó kapcsolatot kialakítani. Nem is beszélve arról, hogy gyakran a szülőnek sincs meg a megfelelő tárgyi tudása ahhoz, hogy maradéktalanul válaszolni tudjon a feltett kérdésekre. Így rengeteg szülő az iskolára hárítaná a gyermeke szexuális felvilágosítását és nevelését, az iskola pedig a szülőtől várja el a gyerek pszichoszexuális fejlődésének segítését. Az iskolák nagy többségben nem tekintik feladatuknak a szexuális nevelést, sőt mi több, a legtöbb pedagógus kellemetlennek érzi, hogy az osztályközösség előtt a szexuális élet gyakorlati problémáiról beszéljen. Ugyan a NAT tartalmazza a fentebb említett nemiséggel kapcsolatos anatómiai és biológiai ismeretek oktatására vonatkozó passzust, ám ebben a direkt szexuális felvilágosítás kevés szerepet kap. Ezért gyakori, hogy jobb híján egyetlen, a szexuális felvilágosításra szánt osztályfőnöki óra keretein belül kénytelenek feltenni kérdéseiket a diákok. Pedig a gyerekek felkészítése, felelősségérzetük kialakítása egyszeri beszélgetéssel nem oldható meg, a tanárnak ehhez meg kell teremteni a bizalmi légkört a diákokkal, hogy képesek legyenek megnyílni és őszintén beszélni problémáikról. A nevelés pedig többet takar a puszta biológiai tények közvetítésénél, sokkal inkább az önismerethez kapcsolódik, melynek része ugyan a test ismerete, ám mégsem azonos azzal. A pedagógusnak kiemelt szerepe van a szexuális nevelésben, ugyanakkor nagyon nehéz dolga is egyben. A pedagógusok személyes életvitelének, felkészültségének, lelki egyensúlyának ugyanis jelentős szerepe van a siker elérésében. Az önismeret magas fokára kell eljutnia, hogy nyíltan, szégyenérzet, frusztráció nélkül tudjon beszélgetni a tabu és kínos témaként aposztrofált szexuális témákról. Továbbá megfelelő segítő magatartást, illetőleg konfliktuskezelési és kommunikációs módszereket kell elsajátítania. Előbbit azért, hogy éreztesse a gyerekekkel, hogy bármi is hangzik el a felvilágosítást célzó órákon, az nem befolyásolja az egyéb tanórai megítélésüket, utóbbiakat pedig, hogy képes legyen sok gyerek előtt fesztelenül (akik sok esetben igyekeznek direkt zavarba hozni az előadót), a beszélgetést végig kontroll alatt tartva átadni tudását. Korszerű mentálhigiénés ismeretekekkel felvértezve a pedagógusok képesek lehetnek ennek a komoly feladatnak a megoldására. Mert akár elfogadják, akár nem, jelentős szerepük van a szerelemhez és a szexualitáshoz felelősségteljesen és felkészülten közelítő generációk felnevelésében. Simonyi Gáspár

2008. december

08/12/2 11:02:53

ÚJ KATEDRA

Tornapercek XIII. A gerincferdülés (scoliosis) A pedagógus munkaeszköze a személyisége. Ennek része megjelenésünk, testtartásunk, egészségi állapotunk is. Sorozatunkban ezúttal a gerincferdülés betegségével és annak kiváltó okaival foglalkozunk. Megelőzésükhöz, lehetséges kezelésükhöz Molnár Notti gyógytornász ad segítséget. A gerinc a tartó- és mozgatórendszer legbonyolultabb felépítésű része, hordja a fejet, összeköttetést teremt az alsó és felső végtag között, csökkenti a testet érő különböző erőbehatásokat, és hozzá kapcsolódnak a bordák. Felépítése sokféle mozgást tesz lehetővé, és védelmet nyújt a gerincvelőnek. A gerinc lényegében csigolyaoszlop, csigolyák sorozatából épül fel. A szomszédos csigolyák között porckorongot találunk, ezek együttesen biztosítják a gerinc fiziológiás görbületeinek kialakítását és mobilitását, rugókhoz hasonló szerepet töltenek be. A gerinc mozgásai a különböző szakaszokon eltérőek, az adott szakaszon lévő csigolya felépítése ennek megfelelően alakul. A gerinc helyzetének megtartását és mozgását az izmok biztosítják, melyek részben mély, részben felületesen elhelyezkedő izmok, a stabilitás biztosításában fontos szerep hárul a szalagrendszerre is. Gerincferdülésnek a gerinc oldalirányú elhajlását tekintjük. Ilyenkor a gerincen egy vagy több görbület mutatható ki. A görbült szakaszon elhelyezkedő csigolyák torziója következtében a konvexitás oldalán hátul bordapúp, az ágyéki szakaszon elődomborodás alakul ki. A gerincferdüléses betegségeket kialakulásuk oka szerint ismeretlen és ismert eredetű scoliosisra osztjuk fel. Az ismeretlen eredetűek további két csoportra oszthatók, a funkcionális (működési) és a strukturális (szerkezeti) gerincferdülésre. Ez utóbbi a leggyakoribb. Az ismert okú gerincferdülések lehetnek – többek között – csontosodási, beidegzési zavar, traumás eredetűek. A funkcionális eredetű gerincferdülés a pubertáskorban lévő lányok között gyakori. A görbület passzívan is, aktívan is korrigálható, nincs bordapúp, jó prognózisú, kezelése a hátizomzatot erősítő tornából, gyógytornából, úszásból áll. Ha azonban elhanyagolják, elmarad a kellő kezelés, súlyosbodhat a betegség. A strukturális eredetű ferdülés jellemzője, hogy a gerinc ilyenkor fixált, aktívan nem korrigálható az oldalirányú

2008. december


Egészség elhajlása. Oka lehet hormonális vagy a fehérjeháztartás anyagcserezavara. A csigolyatestek különböző formájúak, a konvex oldalon kiszélesedettek, a konkáv oldalán elkeskenyedettek. A csigolyák elcsavarodtak tengelyük körül. A konkáv oldali csigolyák közti ízület veszi át a fő terhelést, és ennek megfelelően átépül, míg a konvex oldal sorvad. Több fajtája van, attól függően, melyik irányban, hol és mikor alakult ki. A beteg biológiai életkorának a meghatározása fontos a progresszió (lefolyás) megítélésében, amit Risszer-jelnek hívunk, és a csípőtányéron lévő csontosodás mértékét jelzi. Ha még nem fejeződött be a csontosodás, akkor még sokat romolhat a helyzet, ha már befejeződött, akkor már kisebb mértékű romlással számolhatunk. A görbület mértékét az ún. Cobb-fokokban fejezzük ki I–VII-es csoportig, ahol a VII-es csoport már 126 fokos görbületet jelent, és igen súlyos. Összességében a betegség e típusa azért is veszélyes, mert a tüdő és a szív munkáját is akadályozza a deformitás. A terápia csecsemők esetében hasra fektetés. Ha már fennáll a scoliosis, akkor a beteg életkorától, a görbület mértékétől függ a további teendő. Cél a statikailag kiegyenlített mozgó, kevéssé deformált gerinc visszaállítása, a beteg általános állapotának javítása. Különböző fizioterápiás és gyógytornakezelés mellett különféle gipszkötések, fűzők és műtéti beavatkozás áll rendelkezésre. A gyógytornakezelés lényege a helyes testtartás kialakítása, a görbület csökkentése, hátizmok megerősítése, illetve a gerinc elfordulását megakadályozni, az eredeti állapotot visszaállítani. Ez úgy történik, hogy a konvex oldalt, ami sorvadt, erősítjük, a konkáv oldalt nyújtjuk. Tehát gyakorlatilag aszimmetrikus tornát végez végig a beteg. Nem mindegy, hogyan és hova veszi közben a levegőt, melyik tüdőrészbe. E módszert Shrott-módszernek hívjuk, de ennek a kezelésnek az alkalmazása már szakgyógytornászi irányítást követel meg. Emellett a különféle fűzők és korzettek viselése, használata javasolt, amit ortopéd orvos és ortopéd technikus készít el előzetes vizsgálat és mintavétel után. Ezt állandóan hordani kell, csak fürdéskor veheti le a beteg. A korzett húzó-, illetve nyomóerőt gyakorol a görbület különböző pontjain a gerinc különböző szakaszára, és ezzel korrigálja a ferdülést. Ha felmerül a gyanú, hogy gerincferdülésünk, ilyen jellegű tünetünk, panaszunk van, keressünk fel egy ortopédiai szakrendelést. Itt tudnak további segítséget adni a szakirányú gyógytornász megtalálásához is. Molnár Notti

15

08/12/2 11:02:54

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Száz éve született Wass Albert Második rész Az erdélyi származású, emigrációba kényszerült író, Wass Albert születésének századik évfordulóját ünnepeljük ebben az esztendőben. Összeállításunk második részében az emlékezés és tisztelgés második félévi eseményeit tekintjük át. 2008. szeptember 20. Wass Albert Vers- és Prózamondó Verseny Bonyhádon A Wass Albert Törzsasztal, Bonyhád város, valamint a Vörösmarty Mihály Általános Művelődési Központ ismét meghirdette Bonyhádon az egész Kárpát-medencére kiterjedő Wass Albert Vers- és Prózamondó Versenyt. A rendezők szándékuk szerint a magyar nemzeti értékrendet tükröző irodalmi alkotások avatott, átélő tolmácsolásával korunk értékvesztő folyamatai ellen kívántak szót emelni, ezért a versenyen indulók nem csupán Wass Albert műveivel vehettek részt, hanem valamennyi Balassi-kard kitüntetésben részesült magyar költő életművéből is választhattak bemutatásra szánt művet. Ezt a lehetőséget azért kínálták fel, mert – bár csak posztumusz – maga Wass Albert is részesült e díjban. A Balassi-kardot a költőtársadalom ítéli oda az arra érdemesnek tartott pályatársnak, másrészt magát a kitüntető kardot minden évben Bonyhádon készíti Fazekas József kardkovács. A kitüntetésben eddig részesült költők: Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Döbrentei Kornél, Farkas Árpád, Ferenczes István, Gérecz Attila, Kiss Benedek, Nagy Gáspár, Tóth Bálint, Utassy József, Vári Fábián László, Wass Albert. Az idei verseny alkalmával a szervezők Wass Albert prózaírói munkásságát szándékoztak kidomborítani, mert az az eddigi megmérettetések során kissé háttérbe szorult. Ezért arra kérték a nevezőket, hogy az író hatalmas prózai életművéből válaszszanak előadandó művet, a Balassi-karddal kitüntetett költők életművéből pedig verset. Meghirdették az énekelt vers kategóriát is, amelyre korosztálytól függetlenül olyan előadók jelentkezését várták, akik a fentebb felsorolt költők verseit megzenésítve mutatták be saját komponálású dallammal, hangszeres kísérettel vagy anélkül. A 14 év alatti gyermekek számára meseillusztrációs versenyt hirdettek, melynek során Wass Albert mesegyűjteményeihez, a Tavak könyve, az Erdők könyve, valamint a Válogatott népmesék és mondák meséihez vártak grafikai vagy festészeti technikával megfogalmazott gondolatokat. A pályaműveket előzsűrizést követően a Vörösmarty Mihály ÁMK-ban kiállításon tekintheti meg a közönség. A szavalóverseny döntője 2009. január 10-én lesz. 2008. szeptember 27. Szoboravatás a XVII. kerületben Rákosmente Önkormányzata szeptember 27-én Rákoskerten, az Erzsébet körút–Pesti út kereszteződésében található téren szobrot állított az írónak. A portré Bedey Gábor szobrászművész alkotása. Ünnepi köszöntőt dr. Fenke Ferenc önkormányzati képviselő és Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke mondott.

16


2008. szeptember 28. Szoboravatás Újpesten Szeptember 28-án az Újpest-Kertvárosi Szent István-plébániatemplom előtti téren Koncz Viktória szobrászművész alkotását leplezték le. Avatóbeszédet dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere és Raffay Ernő történész mondott. A szobrot Pályi László plébános és Szigeti János lelkész is megáldotta. Az ünnepségen közreműködtek Bálint Mária és Ferenczy Csongor színművészek, Sillye Jenő zeneszerző, Käfer György klarinétművész és a templom Laudate kórusa. A szobor polgári összefogással készült. 2008. október 1. Színházi előadás az Óbudai Kulturális Központban A nagyváradi Kiss Stúdió Színház Wass Albert Üzenet az otthoni hegyeknek című előadását Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos, a Nagyváradi Állami Színház művészei mutatták be. A műsor előtt A Békás-szorostól a Hargitáig címmel Óvári Árpád tartott diavetítéssel egybekötött előadást. A rendezvényt könyvbemutató-könyvvásár és fotókiállítás kísérte. 2008. október 11. Wass Albert-emlékművet avattak Pécsett Wass Albert a magyar nemzet egységét képviselte – ezekkel a szavakkal avatták fel az erdélyi magyar író-költő emlékművét Pécsett. A helyi református gimnázium udvarán Hoppál Péter, az intézmény igazgatója elmondta: Wass Albert munkássága az egységes magyar nemzet kultúrtörténeti értéke. Amikor előtte tisztelgünk, akkor a szoros összefogást, a közös tetteket is jelképezzük. 2008. október 11. Színházi előadás a Pestszentimrei Közösségi Házban A Főnix Színházi Műhely Wass Albert A funtineli boszorkány című előadására Bicskei Kiss László rendező, a Magyar Kultúra Lovagja a következőképpen invitálta a közönséget: „Ezúttal nem kezdhetem úgy, »ha még nem láttad volna, szeretném figyelmedbe ajánlani…«, hiszen a legolvasottabb magyar regények egyike először lesz látható színpadon. Ahogy nevezni szokták: ősbemutató. Wass Albert személye alaposan megosztja a társadalom művészetkedvelő és -értő rétegét. Ez a műve – apolitikusságával, XIX. századi, mélyen humanista, ma is érvényes mondanivalójával, s főképpen a színpadi változat vagy inkább átirat nemes egyszerűségével és bravúros tömörségével – remélhetőleg elkerüli ezt a sorsot, és segít minden nézőnek abban, hogy a mindennapi politikai szólamokon túl meglássa és megértse a művészet

2008. december

08/12/2 11:02:56

ÚJ KATEDRA

divatirányzatok fölött álló erejét. Szeretettel látunk mindenkit e magával ragadó színházi estén, aki előítéletek nélkül, a vox humana, az őszinte, igazságot kereső emberi szó varázslatos erejéért szereti a színházat.” 2008. október 21. Az Országos Centenáriumi Wass Albert Vers- és Prózamondó Verseny döntője Debrecenben A Vasutas Egyetértés Művelődési Központ és a Csokonai Városi és Vasutas Nyugdíjas Klub szervezésében megrendezett nagy sikerű megmérettetés utolsó körében 26 versenyző szavalatát és előadását bírálta el a zsűri. 2008. október 22. Szoboravatás Szegeden Október 22-én, Szegeden a Kálvin téri református templomban Tóbiás Klára szobrászművész alkotását avatták. Ünnepi beszédet dr. Bölcskei Gusztáv református püspök, zsinati elnök, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, Koltay Gábor filmrendező, valamint Bartha József erdélyi református lelkész, a Czegei Wass Alapítvány elnöke mondott. 2008. október 24. Szoboravatás Szentesen Október 24-én Wass Albert-szobrot avattak Szentesen, a Szent Anna-templom kertjében. Az író születésének százéves évfordulójára emelt emlék elkészíttetéséhez és az avatóünnepség költségeihez a város és környékének lakói járultak hozzá. A szervezők kétezer forintos „téglajegyeket” árusítottak, illetve a Csongrád Megyei Önkormányzat kétszázezer forinttal támogatta a bronz mellszobor elkészültét. A világosszürke márványtalapzaton álló alkotást Máté István és Lantos Györgyi csongrádi művészek készítették. A rendezvény szónoka Koltay Gábor filmrendező volt, aki Wass Albert mellőzöttségéről, az ország szétesettségéről beszélt, majd az ünnepelt fiával, Wass Miklóssal leleplezték a szobrot. Ezt követően Kovalcsik Magdolna megköszönte név szerint is a támogatók segítségét, és a költségek hiányos volta miatt kérte a további anyagi hozzájárulást. Az esemény filmvetítéssel és baráti beszélgetéssel zárult a Megyeháza és Konferencia Központban. 2008. november 15. A jubileumi év záró gálaestje A 2007. november 9-én a Marosvásárhelyi Nagytemplomban megkezdett Wass Albert jubileumi évet a programokat kezdeményező és szervező Kráter Műhely Egyesület pomázi székhelyén, 2008. november 15-én gálaesttel zárta. „Az év rendezvényei, szoboravatásai, szavalóversenyei, vetélkedői nem várt sikerrel és sokunknak örömet okozva népszerűsítették az erdélyi emigráns író életművét. Köszönettel tartozunk ezért minden szervezőnek, résztvevőnek és a sajtó munkatársainak – nyilatkozták a szervezők. – Természetesen a Wass Albert-életmű befogadástörténete nem szakad meg, sőt reményeink szerint tovább fog hatványozódni.

2008. december


Sulitéka Már most körvonalazódnak 2009 eseményei, amelyek közül kiemelkedik Pomáz város Wass Albert- szobrának avatása 2009. január 21-én, a Magyar Kultúra Napján, valamint az Echo TV ismeretterjesztő vetélkedője Ki tud többet Wass Albertről és az erdélyi irodalomról? címmel. 2008. november 15. Wass Albert életrajzi kiállítás nyílt A Kráter Műhely Egyesület Pomáz Város Önkormányzatának támogatásával a Wass Albert centenáriumi emlékév lezárásaként minden eddiginél összefoglalóbb életrajzi kiállítást rendezett Esztendők, amik többszörösen számítanak címmel a budapesti Kráter Könyvesház Wass Albert Terme tulajdonában lévő Wass-emlékekből és relikviákból (elsőnek elejtett szalonkája tollai, édesanyja rajzai, utazóládája, levelei, róla készült fényképek stb.). A kiállítás hitelesen mutatja be az író minden életszakaszát. A huszonkét paraván és hét tárgyi rekvizitumokat bemutató tárló anyagának segítségével a tárlatlátogató nyomon követheti az író életét mezőségi születésétől egészen floridai haláláig. Az összeállítás egyben Wass Albert egyre szélesebb körű magyarországi elismertségét is jól dokumentálja. A pomázi Művelődési Házban helyt kapott kiállítást Turcsány Péter író állította össze a művészeti tervező, Stark Gergely tipográfus segítségével. A kiállításmegnyitóval egybekötött gálaest ünnepi beszédét Jókai Anna Kossuth-díjas író tartotta. A gálaműsorban közreműködött Bánffy György Kossuth-díjas színművész, Császár Angela Jászai Mari-díjas színművésznő, valamint Juhász Károly, László Zsuzsanna pomázi versmondó és a Marimba Ütőegyüttes. A műsort az Eszterlánc Együttes muzsikájával éjszakába nyúló mezőségi táncház zárta. Az est bevételével az adakozók a 2009. január 21-én, Pomázon felavatandó Wass Albert-szobor elkészítéséhez járultak hozzá, amelyhez a gyűjtés tovább folytatódik. Az évtizedekre szóló vándorkiállításnak szánt tárlat a továbbiakban megtekinthető lesz a Kárpát-medence magyarlakta területein, vidéki városok és falvak iskoláiban és igény szerint főiskolák, egyetemek, művelődési házak kiállítóhelyiségeiben. 2008. november 28. Wass Albert vers- és prózamondó verseny Hódmezővásárhelyen – Rajzverseny óvodásoknak, általános iskolásoknak A hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár Wass Albert Köre több vetélkedőt hirdetett minden korosztály számára. Nevezni maximum 5-6 perces előadással Wass Alberttől (vers, próza, mese) és egy a magyar irodalomból szabadon választott vers- vagy prózarészlet tolmácsolásával lehetett. A jelentkezőket: 8–12 éves korig, 13–16 éves korig, 17–24 éves korig és 25 éves kortól felnőtt kategóriában várták november 28-ig. A városi vetélkedő várható időpontja december 5., helye a könyvtár Németh László emlékszobája. A vers- és prózamondó versennyel egy időben 14 éven aluli korosztály részére meseillusztrációs versenyt is hirdettek Wass Albert Tavak könyve és Erdők könyve mesegyűjteményeihez. A szabadon választott technikával készített rajzokat óvodások, alsó és a felső tagozatos iskolásonként külön fogják értékelni.

17

08/12/2 11:02:56

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Orvos, tanár és női sorsok írója Németh Lászlóról, a minőség forradalmáráról Hiába gazdag Németh László életműve és gazdag a róla szóló tanulmányok, elemzések sora, neve egyre kevésbé kerül elő irodalmunkban és közéletünkben, s ha mégis emlegetik, azt gyakran olyanok teszik, akik alig ismerik. Pedig elmélyedve írásaiban, gondolataiban, nehezen bújhatunk ki filozófiai ihletettségű írásainak hatása alól. Nagybányán látta meg a napvilágot 1901-ben, polgári családban. 1905-ben költöztek Budapestre. Tanárnak született, vallotta magáról. Édesapja pedagógus volt, és ő már öt-hat éves korától iskolásdit játszott. Mint oly sok irodalmár, ő is orvosnak tanult, de a szíve az iskola felé húzta. Előbb ugyan bölcsésznek tanult, aztán mégiscsak fogorvosi diplomát szerzett. Iskolaorvos és egészségtanár lett, aki az alkat és az értelem együttművelésében látta a pedagógiai értékeket, miközben a tanítványai családi hátterét és problémáit is vizsgálta. Hiába nem volt tanári diplomája, Németh László arra biztatott, úgy tanítsuk gyermekeinket, hogy lássák meg a valóságban a lehetőségeket. Számára a nevelés a szellemi és testi fejlődés tudománya egyszerre, nemcsak „társalgás a szimbólumok nyelvén”. Fontos volt számára az egészségügyi problémák feltárása, a tanulók motiválása, a differenciált foglalkozás, a gondok diagnosztizálása, az iskola tárgyi környezetének gazdagítása. Az irodalomba 1925-ben a Horváthné meghal című novellájával robbant be. Első díjat nyert vele a Nyugat pályázatán, amely folyóirat korszakos jelentőséggel bírt a magyar közéletben. Az intellektuális renyheségből emelte ki a társadalmat, átalakította a nemzet szellemi karakterét, meghonosította a demokráciát. Indulásakor Németh László évekig könyvismertetéseket írt. Irodalomtörténészi hajlama az általa alapított és szerkesztett Tanú című újságban talált medret. Rövid ideig Cs. Szabó László felkérésére a Magyar Rádióban dolgozott szerkesztőként, ahol Zrínyiről és Faludiról készített műsorokat. Irodalmi elemzéseiben a művek és a helyzetek természetét vizsgálta. 1930-ban Baumgartner-díjat kapott, bár ezt később visszaadta. A népi írók közé sorolták, Illyésékkel egy társaságba. Később távolodott a Nyugattól, mert hitt a népi mozgalomban és népfőiskolai tervei voltak. A második világháború után óraadó tanár Hódmezővásárhelyen 1948-ig. Aztán Keresztury Dezső oktatási miniszter megbízta a dolgozók iskolájának szakfelügyeletével. 1951-ben Tolsztoj Anna Karenina című regényének fordításáért József Attila-díjat kapott. 1957-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát, aztán a kor ízlésének megfelelően, a Munka Érdemrend arany fokozatát vehette át. A rövid életrajzi áttekintést zárjuk azzal, hogy agyvérzésben halt meg 1975-ben. A magyarság búvára volt, nagy formaérzékű író. A szenvedés a legigazibb témája, és az örök emberi mozzanatok megjelenítője. Éles, tömör mondatokban fogalmazott. Történelmi eszmélésének nagy őse Kemény Zsigmond,

18


mert Széchenyi mellett ő is a XIX. század minden zuga felé vetett egy pillantást, ez a szándék vezette Németh Lászlót is. Kiemelkedik életművéből négy „irodalmi lánya,” regényeinek főhőse: Zsófi, Nelli, Eszter és Ágnes. A női lélek nagy ismerőjével, Flaubert téma- és gondolatvilágával is rokon. Ő is magából rajzolta női lényeit. Hősei nem dámák, hanem hétköznapi asszonyok. A négy nőalak egy-egy mitológiai világaspektus megjelenítésének ürügye. A történeteik helyi színeit, díszleteit, szokásvilágát árnyaltan írja le. A felszín alatti mélyréteget mutatja be, igazi mélyvízi kutató és a források vizsgálója. Műveit a monologizálás szándéka vezeti. Vallomásosságát Proust ihlette, tőle tanulta a személyes hangvételt, cselekvésszövése Tolsztojra emlékeztet. Buzdító példa volt számára a skandináv irodalom. Ibsen, Strindberg drámái mutatták számára, hogy kis nép is „teremtőn léphet a világirodalom folyamatába”. Hansan kedvéért norvégul is megtanult, akire Gorkij irányította rá a figyelmét. Műveiben a főhősökhöz igazítja az eseményeket, és mindent az ő szemszögükből látunk. Alakjai mindig a kezében vannak, és zsigerig telve szorongással. Ismerte a módos parasztok nyelvét, szókincsét, szokásait, a szerzés és a gőg megjelenését gondolkodásukban, de Németh László az intellektuális író nyelvén szólaltatta meg őket. A folklór jó ismerője, a harmincas évek falukutatóinak szellemi rokona, társa. De nem csak a népzenei világból származó bartóki formanyelv, gondolkodás jelenik meg nála, a művek szociografikus módszerrel mutatják a társadalmi tényeket. A paraszti környezetben játszódó Gyász című regénye is jól példázza ezt. Az író görög korszakából származó műben túllép a falu világán. A mű lényege a hősnő, Kurátor Zsófi érzelemvilága, indulata, aki magára vállalja a lelki gyötrelmeket, Antigoné-jellem – ahogy Illyés Gyula írta róla. Zsófi olyan fájdalmat vesz magára, olyan dac munkál benne, hogy még az életkedvét is elnyomja. Így válik a röghöz kötött ember drámájának megtestesítőjévé. Az Iszony hőse, Kárász Nelli sorsa egyszerre szép és furcsa. Olyan házasságban él, ahol az iszony sorvasztó ereje gyötri a két össze nem illő embert, de Nelli ragaszkodik a jó házasság látszatához, és csak belül vágyik magányra, független, szűzi életre. A lélektani és társadalmi kép mindenütt ott húzódik a háttérben. Marad a kérdés: mit ér az önkiteljesedés nélküli élet az európai individualista civilizációban? Harmadik alakja, Égető Eszter ok és feltétel nélkül szeret. Kislánykorától indulunk és család nélküli nagymamaként

2008. december

08/12/2 11:02:56

ÚJ KATEDRA

búcsúzunk tőle. A XX. század első felének szellemi útját járjuk vele végig a regényben. A műből a férfihóbortok sora bontakozik ki sok csalódással. Legfontosabb megállapítása, hogy a társadalmat nem foltozni kell, hanem újra szőni, szabni. Az Irgalom című regényével zárta írói pályáját. Összefoglaló mű a fényre jutástól a fénytől való megválás búcsúszaváig. Ágnes alakján sorsa és képzelete negyven éven át dolgozott. Ágnes olyan, mint a Medici-kápolna Hajnal szobra. Nem szerette a bizalmaskodást, inkább az a bizalom vonzotta, amiben a lélek lebeghet. Németh László írásainak képsorai, különböző síkjai a magyar múlt eseményeiből táplálkoznak. Felbukkan a dzsentrik és a gazdag parasztok világa. Móriczi objektivitással ábrázolt. Életművében az asszonysorsok nőttek nagyobbra. Úgy vélte, bizonyos erkölcsi attitűdök szemléltetésére alkalmasabbak a nők. Az új nemzedék asszonyainak fölényét az adja, hogy megszerezték a férfiműveltséget, de változatlanul otthonosak maradtak az élet mikroszkópjában. Drámaíróvá a sors tette, élettapasztalata vezette hozzá. Vidéki körorvosként megismerte a vidék világát, és az értelmiségi lelkiismerete szólalt meg, látva a falu nyomorát, a családi életeket feldúló nélkülözést. Történelmi drámáiban a „gúzsba kötött akarat vívódását” olvashatjuk, farkasszemet nézett bennük a sorssal. Husz János, Galilei, Széchenyi és II. József a hősei, és sorsukban a megtisztulás aktusát figyelte, elemezte. Az ötvenes évek kiábrándító diktatúrája elriasztotta a politikától, fordítóként vészelte át ezt az időszakot. Ez nyújtott számára védelmet, mert errefelé inkább az ürömbe vegyült az öröm, és nem fordítva. Nyilvánosan akkor nem kereshetett új életmodellt a fásult május elsejei felvonulások hangulata és a perverz társadalmi bizalom helyett. Hiába esett szó akkor a hazáról, a szabadságról, a boldogságról, az ipari fejlődésről, a mezőgazdasági fellendülésről, a párt és kormány nem a közjót képviselte. Mint oly sokszor a magyar múltban, a társadalom akkor is végzetesen megosztott volt. Nem először volt tehetséghiányos, intuíciómentes vezetője az országnak. Kosztolányi mellett ő is átesett egy „zsidóellenes korszakon”. Maradjunk annyiban, hogy írt erről másképp is. Errefelé időnként lábra kap az idegenellenesség, gyakrabban előtör ez a kórság, mint a nátha, de múlik is. Szárszói beszédének újrakiadásában már nem szerepelnek ezek a gondolatok, a szűrés után egészségesebb lett a magyarságképe. Mikor a zsidóüldözés alatt Zelk Zoltánt bújtatta, nem véletlenül köszönte meg úgy a költő, hogy „Laci, te mindent megtettél azért, hogy bújtathass engem”. A pedagógia terén is a minőség forradalmára volt, és „az oktatást a művelődés sátorrúdjának” tartotta. Egy megálmodott világhoz kereste az új emberfőket. Hitt abban, hogy a kultúra véd, és a művelődés hatékony társadalomformáló erő, melynek az általános műveltség a mozgatórugója. Az iskola legyen életszerű – hirdette. Találkozzon a mindennapos tevékenységekkel is a gyerek, végezzen fizikai

2008. december


Sulitéka munkát is, önképző körökben a művészeteket is ismerje meg és gyakorolja. A legfontosabb elve a tantárgyakra bontott művelődéstörténet tanításának tagadása, hiszen a humán és a természettudományos világról való gondolkodás nem darabolható. Úgy vélte, ezeket együtt kell tanítani, hogy ne csak lexikális ismereteket tudjanak sorolni a diákok, hanem a problémamegoldásra is alkalmasak legyenek. Németh Lászlót olvasva láthatjuk, napjainkban is aktuálisak még gondolatai. Hiszen mi is azt vizsgáljuk: mit tanítsunk, hogyan és mennyi idő alatt? Az iskola tanulmányi kínálatának és a stratégiai alternatívák meghatározásában őt ismernünk kell. A pedagógiai fokozatosságot a különböző sebességgel történő haladásként értelmezte, nem hitt a monoton egyenletes előrejutásban. Az embert csak összességében, belső és külső világával együtt szemlélhetjük, és csak így lehetünk sikeres nevelői. Hosszabb pedagógiai tárgyú írásait olvasva gondolkodhatunk a tanügy kérdésein, a tantárgyak felosztásán, a tanulócsoportok szervezésének elvein, a kollégiumi mintákon, és egy dolgot feltétlenül ki kell emelnünk, hogy pedagógiájának középpontjában a tanulás szenvedélye áll. Ezt pedig a tanár alakítja ki a gyerekben, amikor motivál, dicsér, korrigálja előrehaladásának útját, segíti az „értelem gyakorlatokban” való eligazodását. Nem szerette, hogy az újkori civilizáció nagy fogyatékossága, hogy a kísérletezést és tudást nem tette általánosan hozzáférhetővé mindenki számára, és csak az elit joga lett. Németh László a múltunk előkészítője, befolyásolója volt, napjainkban is ötleteket adhat a jelen pedagógiájának megszervezéséhez, gondolati megalapozásához. Szomorúan írta, hogy a XX. században nem mindig azok tanították a magyar ifjúságot, akik tán taníthatták volna. A minap láttam a tévében egy interjút, ahol a szocializmus alatt elismert, neves filozófus most arról beszélt, hogy amikor ő egyetemi professzorként Bibó Istvánnál járt a hatvanas években, és aki elhallgattatva a könyveket raktározta egy hivatal könyvtárában, azon gondolkodott, hogy Bibónak kellene ott tanítania, ahol ő tanár. Ő legalább érezte, most még mondja is. Ez is a magyar dráma egyik összetevője. Németh László korában is többpólusú volt a világ, és a geopolitikai játszmák életveszélyesek voltak, és érdekszféra politikában mi, magyarok általában a rövidebbet húztuk. Hitt abban, hogy nekünk ásványkincsek híján a szellemi teljesítményünkkel lehet esélyünk a kiemelkedésre, a piacképességre a világban. Ezért is fontos Németh Lászlót olvasnunk, mert nem adhatjuk fel azt a célt, hogy a felnövekvő generáció művelt és képzett legyen. Ez pedig minőségre figyelő munkát igényel. Nem „percember” volt, hanem a magyar szellemiséget gazdagító író, orvos, gondolkodó. Úgy tartotta, hogy nincs olyan része életünknek, se a gazdaságnak, se a tudománynak, ami mentes lehetne az etikától. Mondataiból olyan hangok, ritmusok csendülnek ki, mint a kézzel húzott harangokéból, benne az emberi érzéssel, mozdulattal. Novák Imre

19

08/12/2 11:02:56

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Egyetemisták ’56-ról Jó érzés volt, de egy kicsit szégyenkeznem is kellett, amikor végigolvastam az egyetemistáknak a Múzeum 1956 Emlékére Közhasznú Alapítvány pályázatára beérkezett írásait, a csaknem harminc dolgozatot. Jó érzés volt, mert a fiatalok bebizonyították: értik 1956 lényegét. Meglehet, ez így nagyon leegyszerűsítettnek, sommásnak, talán túlságos optimistának tűnő minősítés, hiszen – mi is a lényege az október 23-ával indult eseménysornak? Tudjuk-e mi, az egyetemistákhoz képest úgy kétszer annyi évvel a hátunk mögött, hogy mi, miért történt akkor, hogy lehetett volna esetleg másképp is, és főleg, hogy mi lett, mi maradt belőle? A szégyenkezés oka tulajdonképpen ugyanez: milyen könnyen jelentjük ki olykor, hogy a fiatalok, így általánosságban, milyenek. Hogy megasztárokat majmolnak, gusztustalan tévé-show-kba kívánkoznak, gagyi zenékre csápolnak, kábítószereznek, durvák, erőszakosak az utcán, az iskolában, nem becsülik meg a valódi értékeket – és akkor itt van egy ilyen pályázat. Beérkeznek a dolgozatok, amelyekből kiderül, hogy értékes gondolatok vannak, valódi érzések, hiteles emlékek, és ország is van, Magyarország, amelynek tehetséges fiataljai vannak. A tehetség pedig ezúttal abban nyilvánult meg, hogy kiderült: az írások beküldői igenis meg tudják különböztetni az igazat a hamistól, a tényeket a hazugságoktól, a gyilkosokat az áldozatoktól, a hősöket a hazaárulóktól. És ez nagyon fontos. Talán az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még tanúkat találhatunk. Amikor még élnek, amikor még megszólaltathatók olyan emberek, akik tudják, hogy mi volt, hogy volt. Sajnos, sokan már nem szólhatnak, mert örökre elnémította őket a gyilkos hatalom, vagy mert nem volt idejük kivárni a direkt kommunista uralom végét. A fiatal pályázók azonban felkutatták a szemtanúkat, az áldozatok hozzátartozóit, levéltárakban keresgéltek, átnéztek otthoni iratokat, emlékeket bányásztak elő – és mindezt megtetézték ifjonti lelkesedéssel, szókimondással, borotvaéles következtetésekkel. A beérkezett pályamunkák természetesen nem voltak egyforma színvonalúak: akadtak közöttük kiérleltebbek és kevésbé megalapozottak, lendületesebbek és tétovázóbbak – a szándék és a hevület azonban mindegyikben, kivétel nélkül, tisztességes és kristálytiszta volt. Műfaji sokféleség is jellemezte az írásokat – emiatt a bírálóbizottságban (tagjai: Jávorszky Béla, Szigethy Gábor és e sorok írója) olykor támadt is némi vita, de végül is kompromisszumos megoldás született. Így került a díjazottak közé történészi alapossággal készült tanulmány és elbeszélés, visszaemlékezések füzére és interjú. A műfaji sokféleség mellett igen színes témaválasz-

20


tékot kínáltak a pályázók: írtak vidéki eseményekről és fővárosi történésekről, ismert eseményekről és olyan epizódokról is, amelyek a közvélemény előtt mindeddig rejtve voltak. Sajnálatos, de tény: a pályázat kiíróinak anyagi lehetőségei – az ilyen és hasonló ügyek napjainkban érzékelhető támogatottsághiánya miatt – szűkösek, így, bár többen érdemeltek volna díjat, és többen érdemelték volna meg, hogy írásaik kötetben is olvashatók legyenek, ezúttal be kellett érnünk ennyivel. Végül néhány mondat a kötetben helyet kapott pályamunkákról. Nem tudhatjuk, hány kaland, hány megírásra vagy akár megfilmesítésre váró ’56-os történet vár még feldolgozásra – az azonban biztos, hogy most már eggyel kevesebb. Renner Péter történetét ugyanis feldolgozta az ELTE Bölcsészkarának egyik hallgatója, Liska Márton. A választott téma – aki írással foglalkozik, tudja – olykor szépírói eszközöket kíván, és szerencsére akadt, aki birtokában van ilyen eszközöknek. Az ELTE joghallgatója, Bartos Linda Disszidálók címmel írt finoman kimunkált, hatásos elbeszélést. Ugyancsak ELTE-joghallgató, Seregi Barbara írásában olvasható a következő kijelentés: 1990-ig soha nem szégyelltem, hogy ’56-os voltam, 1990 után soha nem dicsekedtem vele. Aki mondta: az A – 00 – 10148 számú politikai elítélt. Tragikus sorsú nagyapja és édesapja sorsfordulóin keresztül enged betekintést Andi Krisztina – szintén az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója – egy olyan közegbe, amelyre hiába próbálta a hatalom sokáig a VÖRÖS jelzőt ráragasztani – Csepelről van szó –, ott jegyzett fel torokszorító beszélgetéseket. A Forradalom reverendában című pályamunka szerzője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója, Rétfalvi Balázs nemcsak egy különlegesen szép történetet talált, nemcsak arra vállalkozott, hogy Galambos Ireneusz bencés szerzetes élettörténetét érzékeny, kimunkált technikájú írásban dolgozza fel, hanem egyúttal éles kritikát is megfogalmazott a hamisítások, a hamisítók, a mai napig hazudozók ellen. Érdemes elolvasni, mit írtak az egyetemisták ’56-ról. Bognár Nándor

2008. december

08/12/2 11:02:57

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Surányi Back Fülöp öröksége Sharuna–Gamhud: Az Osztrák–Magyar Monarchia Régészeti Missziója Egyiptomban (1907–1908). Surányi Back Fülöp örökségéről írt könyvet dr. Vörös Győző egyiptológus, mely alkotás méltán nevezhető a magyar régészettudomány felvirágoztatásának hatalmas lépéseként. E Ptolemaiosz kori leletegyüttes alkotja ma Közép-Európa második legnagyobb egyiptomi gyűjteményét, mely a budapesti Szépművészeti Múzeumban található. Vörös Győző egyiptológus, az építészettudomány doktora, 1994 óta dolgozik a Közel-Keleten. Egyiptomban tíz éven keresztül vezette a magyar ásatásokat, négy évig Thébában, hat évig pedig Alexandriában. 2004 óta a Ciprusi Magyar Régészeti Misszió vezetője Paphoszon, a sziget görög-római kori fővárosában. Jubileumi könyvében az 1907. január elsején megkezdődött egyiptomi magyar műemlékfeltárások első évszázadának az eredményeit összegzi, amely négy tudományos generáció kilenc régészeti misszióját jelenti. A magyar ásatások eredményeinek köszönhetően az egyiptomi templomépítészet kutatásában nemzetközileg is új, kardinális jelentőségű felfedezések történtek. A mű centenáriumi kötet, ugyanis éppen 100 esztendővel ezelőtt fejeződtek be az Osztrák–Magyar Monarchia rendkívül sikeres egyiptomi ásatásai. Arról, hogy Back Fülöp miért kezdte meg egyiptomi kutatásait, így írt: „Hajtva a vágytól, hogy drága hazánk is, más kultúrországokhoz hasonlóan, az egyiptomi régészeti ásatásokon részt vehessen, indíttatva éreztem magam, hogy létrehozzak egy ilyen expedíciót, és Thadeusz Smolenskit, a krakkói Tudományos Akadémia ösztöndíjasát, a bécsi Oktatási Minisztérium kiküldöttét bíztam meg a vezetésével.” A feltárásokat január 1-jén kezdték meg Sarunában, ahol többek között Pepi Ankh Khua herceg (Kr. e. 2000) sírját fedezték fel. Később egy Kom el-Ahmar nevű dombon folytat-

ták a kutatást, ahol néhány Ptolemaiosz kori mélyrelief került elő. Néhány nappal ezután Gamhudban több mint 50 koporsót ástak ki, melyek az utolsó Ptolemaiosz-dinasztia idejéből származnak. A sikeres egyiptomi expedíciót követően Back Fülöp a csapata által feltárt műkincseket még ugyanabban az évben Bécs, Budapest és Krakkó múzeumainak ajánlotta. A szerző témaválasztása önmagáért beszél és e kötet segítségével szeretne javaslatot tenni az Osztrák–Magyar Monarchia 100 évvel ezelőtti egyiptomi régészeti missziójának folytatására. Dr. Vörös Győző célja, hogy a három megajándékozott város (Budapest, Bécs és Krakkó) szakemberei közösen állítsanak fel egy európai uniós műemléki-régészeti kutatócsoportot a sarunai templom lokalizálása, feltárása és építészeti felmérése végett. A három ország szakemberei most közös kulturális programtervvel fordulhatnak az Európai Unió brüsszeli központjához, hogy annak támogatásával, Back Fülöp örökségének szellemében, a közép-európai régió képviseletében kezdjenek feltárásokat Egyiptomban. Habsburg György nagykövet szavait idézve ajánljuk: „Dr. Vörös Győző egyiptológus legújabb kötetét mindazoknak, akiket magával ragad az Osztrák–Magyar Monarchia különleges kultúrtörténete, az egyiptomi régészeti feltárások csodálatos világa és egy nagylelkű magyar mecénás, Surányi Back Fülöp élettörténete.”

Balogh József, a szófáklyavivő November 6-án este Szombathelyen a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium dísztermében úgy érezhette az ott jelen lévő több mint négyszáz érdeklődő, hogy meggyulladtak már a karácsonyt jelző fények az adventi koszorún és a fenyőfán. Ehhez kétségkívül a megzenésített verseivel nagy elismertségre szert tett Tarisznyások együttes és Fölnagy Csaba énekmondó is hozzájárult a közelgő ünnepet idéző dalaival, ám mindenekelőtt Balogh József költő, a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola magyartanára mutatott közvetve és közvetlenül újabb példát arra, milyen az igaz-tiszta, celebmentes magyar szó, a hazafiság és a keresztény hit iránti elkötelezettség, a kisés nagyközösséget formáló és megtartó mély emberi érzés és magatartás, illetve az e pilléreken álló közösségek hiteles jövőépítő szándéka. Balogh József Füvek Imája és Örök karácsony című új köteteinek ünnepélyes bemutatóján a szemlélő újra meggyőződhetett arról: a Balogh József-jelenség Szombathe-

2008. december


lyen már régóta nem csupán egy egyéni sors, hanem kultúránk és irodalmunk védelmezőinek kimondatlan szövetsége. Az Őszikék Alapítvány mint kiadó erről már korábban, a Versfehérben című kötet életre hívásánál (is) tanúbizonyságot tett, Szkladányi Annamária festőművész úgyszintén, ezúttal pedig – az est közreműködőjeként – csatlakozott Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház Kossuth-díjas igazgatója, Trokán Péter, a társulat művésze is, s rajtuk kívül még megannyi háttér- és színpadszereplő, fiatal és örök fiatal alkotó- és segítőtárs. A könyvek bemutatójának nevezett kétórás előadásra a közönség szavakból lobogó fáklyaként tekintett, s valószínűleg a két új kötetet is ekként lapozza majd. Nemcsak most, az egymás utáni ünnepek fényében, hanem a hétköznapok borongós estéin és éjsötétjeiben is – amikor lámpásokra a legnagyobb szükség van. (vg)

21

08/12/2 11:02:57

Kottavarázs

ÚJ KATEDRA

Rendhagyó irodalomórák és megzenésített versek Kákay István Dezső életét leginkább a drasztikus váltások jellemzik. Mégis – vagy éppen ezért – kiegyensúlyozott, boldog ember, aki megtalálta a számára kijelölt utat, és most már szeretteit próbálja a helyes ösvény felé terelni. Interjúnkban bemutatjuk az embert, aki krupié és pedagógus is volt, végül azonban a zenében és az egyházban találta meg önmagát. – Tősgyökeres pestszentlőrinci, családja öt generáció óta a főváros XVIII. kerületében lakik. Felmenői között szép számmal találunk egyházi személyeket és pedagógusokat is. Dédapái alapították a helyi evangélikus gyülekezetet, anyai nagyapja Kuthy Dezső püspök volt és dédapja Mika Sándor történész, egyetemi tanár, a századforduló egyik legnagyobb oktatója. Innen a tanári indíttatás? – Nem. Valójában csak a középiskolában született meg bennem a pedagógushivatás iránti vágy. A Steinmetz Miklós Gimnáziumba jártam, kémia szakra, de osztályfőnököm, Pálvölgyi Éva olyan pedagógusi modellt mutatott, amely magával ragadott. Magyarórái annyira kedvesek voltak számomra, hogy műszaki érdeklődésemet átfordították humán irányba. Különösen megkedveltem a lírát, számos versmondó versenyen szerepeltem, a Ki mit tud?-on többször a budapesti döntőig jutottam. Érettségi után jelentkeztem a Budapesti Tanárképző Főiskolára, magyar–történelem szakra, de első próbálkozásomat nem koronázta siker. Elhelyezkedtem egy könyvesboltban, ahol tovább mélyült az irodalommal való kapcsolatom. Néhány hónapig képesítés nélküli tanító lettem, egy helyi iskola harmadik–negyedikeseinek napközis tanára. Nagyon élveztem a nevelőmunkát, a gyerekekkel való foglalkozást, ezért annál jobban örültem, amikor második alkalommal felvettek a főiskolára. 1982-ben, jó eredménnyel diplomáztam. Visszamentem az iskolába tanítani, ezúttal felsősöket oktattam magyarra és történelemre. Nem találtam azonban a helyem, és anyagi okokból is Ausztriában próbáltam szerencsét, egy kaszinóban krupié voltam egy évig. Rá kellett azonban jönnöm, hogy a pénznél sokkal fontosabbak a gyerekek. Visszatértem hát az oktatáshoz, további három évig tanítottam kertvárosi kisiskolában és lakótelepi nagy iskolában is. Szívvel-lélekkel a pedagógusi munkának éltem, órán kívül sokat kirándultunk, biciklitúrára vagy múzeumba vittem a diákokat. Szigorú tanár voltam, diákjaim mégis szerettek. Épp a minap találkoztam egyik volt tanítványommal, aki elmondta, hogy hatásomra lett belőle magyartanár – ez hatalmas elismerés! Sőt emlékszem, annak idején fülembe jutott, hogy egy fiú szidott a hátam mögött, mire az általam

22


megbuktatott három társa megverte, mert az évismételtetés ellenére tiszteltek. De a tantestületben kilógtam a sorból, nem tudtam beilleszkedni a közösségbe. Közvetlenebb voltam a tanulókkal az elfogadottnál, és ebből konfliktusaim származtak, annak ellenére, hogy egy idős szakfelügyelő az órám után azt nyilatkozta: boldog lenne, ha minden pedagógus így tudna viszonyulni a gyerekeihez! – A tanítással párhuzamosan klasszikus hangképzést tanult, és ez határozta meg életének következő húsz évét. – Már gyerekként szerettem a zenét: kiskoromban zongoráztam, majd gitároztam, és a főiskolai éveim alatt megalapítottam a ma is létező Poézis együttest. XX. századi magyar költők verseit zenésítettem meg, a zeneszerzés mellett énekeltem, gitároztam és szájharmonikáztam. Szilágyi Olga énektanárnőm 1987-ben beajánlott az operaházba. Annyira vonzott a zene világa, hogy mindenképp ki akartam próbálni magam. Felvételt nyertem a kórusba, tíz évig énekeltem ott, több mint ezer előadásban. Nagy szeretettel gondolok vissza a közös munkára olyan világhírű karmesterekkel, mint Erdélyi Miklós, Mihály András, Oberfrank Géza vagy az olasz Lamberto Gardelli. – Ha jól tudom, az operai munkája ellenére nem szakadt el teljesen az iskola világától sem. – Évekig visszajártam az iskolákba. Volt kollégáim meghívására sokáig a kerületi szavalóversenyeken zsűriztem, mellette az iskolákban rendhagyó irodalomórákat tartottam – megzenésített verseimet énekeltem, szavaltam –, de a nyolcvanas, kilencvenes években több száz óvodásoknak szóló koncertet is előadtunk zenésztársaimmal. Példaképünk a Kaláka volt, munkájuk minket is inspirált a gyermekversek megzenésítésekor. – Ekkoriban történt, hogy a Magyar Állami Operaházban elindult a ranglétrán. Mi késztette arra, hogy a színpad másik oldalára térjen át? – Az operaházi kórussal eljutottam Japánba, Kolumbiába, Európa számtalan országába. 1992-ben megkaptam a Bartók–Pásztory díjat, de egy idő után már nem elégítettek ki az éneklésben elért sikerek. 1994-ben Vámos László főrendezőnél jelentkeztem segédrendezőnek. Kaptam erre lehetőséget, így az énekkar mellett segédrendezőként is dol-

2008. december

08/12/2 11:02:58

ÚJ KATEDRA

goztam. 1996-ban ösztöndíjat nyertem a Goethe Intézetnél, és a berlini Deutsche Operben tölthettem néhány hónapot. Áttanulmányoztam a világ egyik vezető operaházának felépítését, működési rendszerét. Az itthoni szervezetlen, kaotikus struktúra helyett ott egy jól szabályozott, rendszerezett működést láttam. Később tanulmányutat tettem Németország több operaházában, rengeteg előadást láttam. Hazatértemkor tanulmányt nyújtottam be Szinetár Miklós igazgató úrnak a budapesti ház megreformálásáról, aki ennek nyomán művészeti titkárnak nevezett ki. Már nem maradt időm az éneklésre, kiváltam a kórusból. 2002-ben műsorigazgató lettem, a próbák és műsorok teljes rendszerét én szerkesztettem. Sokat tanultam Petrovics Emil főzeneigazgatótól, együttműködésünk hatékony és eredményes volt. 2005-ben főtitkárrá neveztek ki, tehát eddigi munkáim mellett segítettem a főigazgató munkáját, tárgyalásokon képviseltem az operaházat, és a rendezvényeken protokolláris feladatokat láttam el. – 2008 elején mégis úgy döntött, hogy megválik az operaháztól, és megpályázott egy teljesen más területen működő állást. Miért? – Az utóbbi években a magyar kulturális életet ért megszorító intézkedések, a folyamatos leépítés a Magyar Állami Operaházat is egyre nehezebb helyzetbe hozta. Említhetem a több száz kolléga kényszerű elbocsátását, a magyar szerzők darabjainak mellőzését vagy az évi több százezer nézőt kiszolgáló Erkel Színház kikényszerített bezárását. Félek tőle, hogy néhány évtized múlva már nem lesz operanéző, mert a mai fiataloknak nincs módjuk elérhető áron megismerkedni a műfajjal. Engem is megrendítettek és elkeserítettek a folyamatok, ugyanakkor a pestszentlőrinci evangélikus gyülekezet aktív tagjaként régóta kerestem a módot, hogyan tudnám még jobban szolgálni az egyházat. Huszonegy év után, fájó szívvel elköszöntem az operaház társulatától. 2008 januárjában pályáztam a Magyar Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatói posztjára. Az irodát 1923-ban nagyapám, Kuthy Dezső püspök alapította és vezette húsz évig. Megnyervén az állást, lehetőséget kaptam arra, hogy folytassam az ő művét, és főtitkári tapasztalataimat felhasználva korszerű, szabályosan működő intézménnyé alakítsam az egyház országos irodáját. Az igazgatói poszt nagyon összetett feladat, egyrészt az egyház adminisztrációs vezetését, másrészt az oktatási terület szakmai felügyeletét, fenntartását jelenti. Ezáltal tehát ismét közvetlen kapcsolatba kerültem a pedagógusokkal, hiszen az evangélikus egyház 38 oktatási intézményt – óvodák, általános és középiskolák – tart fenn országszerte. Az intézmények felügyeleténél nagy hasznát veszem pedagógusmúltamnak. Szép, de nehéz feladat a diakóniai intézményrendszer működtetése is, összesen 34 idősek otthona, családmentő, szeretetotthon vagy fogyatékosok otthona tartozik az evangélikus egyházhoz. – Térjünk vissza a zenéhez. A Poézis együttes két év múlva harmincéves fennállását ünnepli, a kezdeti ötfős társulat mára kilencre gyarapodott. Hol, mivel lépnek fel? – Bár az új munkám mellett sajnos nagyon kevés a szabadidőm, hobbimnak megmaradt a zenélés és a zeneszerzés, szükségem van erre a kikapcsolódás, lazítás miatt is. A nyolc-

2008. december


Kottavarázs vanas években főleg gyerekműsorokkal szerepeltünk, a kilencvenes években már sok felnőtteknek szóló műsort is játszottunk, a 2000-es évtizedre pedig tevékenységünk súlypontja az egyházi területre helyeződött át. Szívesen éneklünk olyan verseket, amelyek gondolatisága közvetlenül vagy áttételesen a keresztény értékrendhez kapcsolódik, a lét kérdéseivel, a földi időn túli világgal, a halállal foglalkozik. A Poézisban énekel feleségem, legjobb barátom és – saját kezdeményezésükre – két nagylányom is. A hangszeres apparátus két hegedűből, fuvolából, csellóból, gitárból, szájharmonikából és egyéb ritmushangszerekből tevődik össze. Az elmúlt három évtizedben 200 verset zenésítettem meg, túlnyomórészt XX. századi magyar költők verseit. A legtöbb költemény Ady Endrétől, Weöres Sándortól és Kányádi Sándortól származik, de van köztük Wass Albert-, Tóth Árpád-, Kosztolányi Dezső-, Nemes Nagy Ágnes-, Gazdag Erzsébet-, Zelk Zoltán-mű is. Olyan versek ezek, amelyek közel állnak hozzám, és amelyekhez olyan zenét tudok írni, ami alátámasztja, kibontja és nem elnyomja a vers mondanivalóját. Csak így lesz harmonikus az összhang a dal és zene között. A Poézisnak jelenleg három műsora van: a Törpetánc gyerekeknek, A felső fény és a Líra-paletta felnőtteknek. Utóbbi egy válogatott verscsokor műveinkből, míg A felső fény Weöres Sándor 21 időskori, megrázó versét tartalmazza. Úgy érzem, hogy ami nekünk szórakozás, az egyfajta szolgálat is, mert ezáltal az irodalom olyanokhoz is eljut, akik egyébként nem nyitnának ki egy verseskönyvet. Nagy öröm számunkra, amikor a koncert után néhányan odajönnek és megkérdezik, hogy egy-egy műnek ki a szerzője, hol lehet megtalálni. Győri Gábor kerületi esperes 2006-ban felkért, hogy írjak egy egyházi művet a helyi evangélikus kórus és a Poézis közös előadására. Így született meg Reményik Sándor Pilátusának feldolgozása, majd ennek sikere után egy nagyobb lélegzetű mű nagykórusra, bővített hangszerapparátusra. A Hét ima hét magyar költő hét verséből épül fel, egy félórás zenemű. Folyamatosan kapjuk a meghívásokat mind a Poézis műsoraira, mind az egyházi darabokra. Szeptemberben nagy sikerrel a soroksári missziónak mutattuk be a Hét imát, októberben egy várpalotai óvodában énekeltem, novemberben az Evangélikus Hittudományi Egyetemen léptünk fel. Legközelebb december 7-én egy budai Szeretetotthon kápolnájában játszunk, aztán Csákvárra és a békéscsabai templomba várnak minket. – Kiegyensúlyozott életét bizonyára a szerető családi háttérnek is köszönheti. Mondjon néhány szót feleségéről, lányairól! – Feleségemet, Katit még Szilágyi Olga énektanárnál ismertem meg, ő jelenleg is a budapesti operaház kórusának tagja. Húsz éve boldog házasságban élünk, és örömmel tölt el, hogy két lányunk követi a számunkra fontos értékrendet. Zsófi 19 éves, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karára jár, gyógytornásznak készül. Nyáron ment férjhez, a vőmmel együtt velünk laknak. Viola lányom 17 éves, a Szent László Gimnázium olasz két tannyelvű szakán tanul. Feleségemmel nagyra értékeljük a családdal töltött perceket, ezért is olyan jó, amikor összegyűlik a család, és mindannyian együtt éneklünk a Poézisban! Szabó Anikó

23

08/12/2 11:02:58

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

A darab örömhír, a színészek Thália papjai Udvaros Béla Evangélium Színháza 1990 májusában a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület közgyűlésén Udvaros Béla színházi rendező azzal a meglepő javaslattal állt elő, hogy az egyesület illessze munkájába egy-egy színházi előadás erkölcsi és – amennyiben erejéből telik – anyagi támogatását. Az első, bemutatkozó előadásra 1990. október 26-án, a taxisblokád első napján került sor. Jelkép értékű, hogy Budapesten azon a napon egyedül az Evangélium Színház játszott. Lessing Bölcs Náthánjának oratorisztikus előadása program volt és hitvallás a budai Szent Imre Gimnázium patinás színháztermében. Udvaros színháza a káosz ellenében a rend, az erőszakkal szemben a művészet, a gyűlölet helyett a szeretet mellett szavazott. Az Evangélium Színház a budapesti Duna Palotában lelt otthonra. Az alapító tagok között volt Bitskey Tibor, Mécs Károly, Fehér Anna, Antal Anetta, Csonka Ibolya, Simon György, Horváth Sándor. Később csatlakozott a társulathoz O. Szabó István, Szoboszlai Éva és Forgács Szilvia. Az első kormányváltozás után anyagilag válságos helyzetbe került a színház. Akkor ez a lelkes csapat, nehogy a folyamatosság, az értékmentés hagyománya megszakadjon, hajlandó volt gázsi nélkül játszani. A református, az evangélikus és az unitárius egyház támogatása lehetővé tette, hogy a színház a klasszikus modern magyar drámák egész sorát mutassa be. Németh Lászlótól és Tamási Árontól Apáczai záró monológja Kovách Aladár Téli zsoltár című drámájából „Sokszor kerestem magamban: mi hozott haza! Mi volt a parancs, ami elindított vissza a messzeségből, ahol a becsülést, a katedrát, a boldogulást hagytam. Kerestem magam, álmodtam, s az álomhoz akartam fölemelni a valóságot. Akartam Akadémiát, megismételtem volna az öt kenyér és hal csodáját, az új csodával: a könyvvel. Úgy akartam fény lenni, hogy szeressenek. S hogy ide száműztek, itt jöttem rá a titokra, ami hazakergetett: a gyerekek. Bennük újul meg a világ. Ködösen éreztem ezt már egy utrechti karácsonyon. A dóm kórusában gyermekhangok várták Jézust. És hulltak a hangok puhán és libegtek a levegőben, mint a hópihék, és fehérséggel borított be mindent ez a téli zsoltár, mert reménnyé nőtt az emberekben: el is bukhatunk, besározódhatunk, de föntről mindig hull tisztán és fehéren a hó.”

24


eddig három-három darabot játszott, Illyés Gyulától kettőt, Márai Sándor, Herczeg Ferenc, Sík Sándor, Madách Imre, Nyírő József, Hubay Miklós, Szabó Magda, Heltai Jenő és Vörösmarty Mihály pedig egy-egy drámával szerepelt a színház műsorán. Fantasztikus a leltár: tizennyolc év alatt huszonhét bemutatót tartott az Evangélium Színház Udvaros Béla rendezésében. A Bölcs Náthán bemutatói után – 1991-ben a kőbányai evangélikus templom alatti színházteremben volt látható – az első „színházszerű” előadás Tamási Áron Hegyi patak című darabjának magyarországi bemutatója volt 1992. október 29-én, amelyen a bevezető előadást ifjabb Bartók Béla tartotta. Nem véletlenül került az Evangélium Színház műsorába két tündéri játék. Az egyik a Főrévi karácsonyi pásztorjáték, a másik A három királyok. A veretes drámák után a társulat színészei visszamehettek a gyermekkorba. Főrév (Oberufer) Pozsony melletti kis falu, ahol karácsony táján összejöttek a parasztfiúk, hogy advent első hetétől egészen karácsonyig eljátsszák Jézus Krisztus születésének történetét. Minden rendezőnek van „darabálma”. Udvaros Béláé Ibsen Peer Gyntje. A merész vállalkozás 1999. március 29-én öltött testet. „Nekünk különösen Ady Ibsen-élménye sokatmondó – idézi a költőt Udvaros –, az értelmes emberpéldányok leggyönyörűbbje Ibsen, aki a gondolkodni tudókra hat a maga sötét problémáival.” A kuratórium tagjai ugyan nehezen tudták elképzelni, hogy „keresztyéni” előadás születhet a züllött, handabandázó, csaló Peer Gynt történetéből, de a bemutató meggyőzte őket. Talán Márai Sándor jellemről írt eszmefuttatása a magyarázat: „Ideig-óráig viselhetünk az életben álszakállt és álruhát, de egy pillanatban lehull rólunk minden jelmez és megmutatkozik a valóság. Egy mozdulat, egy szó, egy cselekedet végül is elárulja igazi jellemünket. S a találkozás egy jellem valódi sajátosságaival a legnagyobb emberi élmény, melyben részünk lehet.” Az Evangélium Színház létezése óta küzd a dilemmával, hogy vajon a színpadi igehirdetések közül melyik módszer hatásosabb: a bölcselkedés vagy a drámai cselekményekben

2008. december

08/12/2 11:02:59

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

megtestesülő misztérium. Viharos évtizedeink ugyancsak szaporázták a kérdést: mi a művész dolga, mit kell tennie, ha „zeng a világ”? Műve közelében kell maradnia, vagy veszély és válság pillanatában az emberek lelkiismerete kell hogy legyen? Udvaros feltette a kérdést: mit kell tennie az összezavart, kettészakított értelmiségnek? Márai kulcsmondata így szól: „A polgár messzire néz és látja, hogy mindenfelé ő építi az új világot.” A Kassai polgárok 1942-es bemutatóját követően némaságra ítéltetett ez a Márai-mű, pedig a nagy író ércnél maradandóbb emléket állított azoknak a derék kassai polgároknak, akik felépítették nemcsak a város falait, a katedrálist, hanem a város szellemiségét is. Az Evangélium Színház azért jött létre, hogy visszaadja a színház templom jellegét. A görög világban a színház misztérium volt. A Dionüszosz tiszteletére rendezett szertartásokon Thália papjai művelték a színjátszást Thália templomában. Udvaros Béla meggyőződése szerint a színház olyan erkölcsi intézmény, amely a magas fokú erkölcsi és ismeSzereplők az első bemutató, a Bölcs Náthán színlapján Szaladin szultán Szittah, a húga Náthán, gazdag jeruzsálemi zsidó Recha, a fogadott lánya Daja, Recha társalkodónője Ifjú templomos lovag Dervis A jeruzsálemi pátriárka Szerzetes barát

– – – – – – – – –

Bitskey Tibor Sunyovszky Szilvia Darvas Iván Fehér Anna Venczel Vera Safranek Károly Pathó István Pataky Jenő Bánffy György

reti tájékoztatás, beavatás misszióját gyakorolja a közönség számára. A rendező nem titkolja, hogy az ökumenikus, nemzeti jellegű, keresztyén, magyar kultúrának a misszióját szolgálta, előadásai egyfajta szószéki szolgálatot teljesítettek: igehirdetést valósítottak meg a színpadon. Az általa kiválasztott drámák ellenállnak az öncélú ötletelésnek, nem tűrik a hamisságot. Németh László Galilei című drámájában egy jelentékeny ember vívódásait kísérhetjük figyelemmel. Bár a vívódás önmagában nem a drámai megjelenítés formája, de Németh szerint az igazán jó dráma a kifürkészhetetlen mélységű lelki tusakodásokból keletkezik. A galilei példa, amely a máglya és az ésszerűnek gondolt kompromisszumot íveli át, hamisítat-

Részletek az Evangélium Színház Alapítvány alapítóinak Udvaros Bélához írt leveléből Tisztelt Igazgató Úr! Ezúton is köszönjük az Evangélium Színház igazgatójaként és rendezőjeként 18 éven keresztül végzett áldozatos munkáját, szolgálatát! A Színház ötletével és megvalósításával egyházaink rendszerváltás utáni történetének különleges színfoltját hozta létre, amely magas szinten szolgálta az evangélium üzenetének a kultúrán keresztüli hirdetését. Feladatunknak érezzük, hogy az elmúlt években végzett munka folytatásához – erőnkhöz mérten – a jövőben is megteremtsük a szükséges feltételeket. Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Unitárius Egyház

lan huszadik századi dilemma, számos politikust, írót, művészt és gondolkodót megkísértett. Hogy végül is kinek a cselekedetét igazolta a történelem, az a mindenkori szemléleten nyugvó megítélés kérdése volt. Galilei példája éppen arra tanít bennünket, hogy az erkölcsi hiba beismerése nem korfüggő, nem illendőség vagy politikai gesztus tárgyköre. Galilei a becsületét áldozza fel az égi mechanikáról vallott nézeteiért, azért, hogy a földi mechanikában létrehozott tudományos tevékenységét folytathassa és taníthassa. Ezzel tartozik az embereknek, hogy hiúságát, becsületét, s ha úgy tetszik, az üdvösségét is oda kell adnia. Németh László írja önéletrajzában: „Ami bennem van, az nem az enyém, hanem a magyar népé. Az író kötelessége az, hogy ahol rés nyílik, kihajtson.” Az Evangélium Színház a teljes nemzet színházának tekinti magát, s üzenetét a nemzettest azon részeihez is igyekszik eljuttatni, amelyek kívül rekedtek az országhatárokon. Udvaros Béla színházát Brassóban éppúgy ismerik, mint Beregszászon, játszottak Királyhelmecen és Nagyváradon, sőt az Apáczai Csere János megpróbáltatásairól szóló Kovách Aladárdarabot, a Téli zsoltárt nemcsak Debrecenbe vitték el, hanem a nagy magyar szülőfalujába, a székelyföldi Apácára is. Az Evangélium Színház és művészeti vezetője, Udvaros Béla alapító-rendező 2005. szeptember 24-én a Magyar Örökség-díjat vehette át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Párkány László Térdeplő Thália című könyve alapján összeállította H. G. M.

Jubileumi rovásírásverseny A Forrai Sándor Rovásíró Kör 2009. január 31-i jelentkezési határidővel meghirdeti a jubileumi, X. Kárpát-medencei Rovásírásversenyt. A Magyarországon körzetesített elődöntőkre március 28-án, a budapesti döntőre június 20-án kerül sor a XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskolában. Jelentkezés levélben az 1163 Budapest, Sasvár u. 53. vagy a [email protected] és [email protected] címeken. Faxon (azaz távmásolón) való jelentkezésre nincs lehetőség. Részletes tájékoztatás a kör http://www.rovasirokor-forrai.xw.hu honlapján. Telefon: 30/431-1281.

2008. december


25

08/12/2 11:02:59

Főhajtás

ÚJ KATEDRA

Hirtling István: Soha nem voltam elégedetlen A család ötödik gyermeke mindig imádott szerepelni Bár az 1800-as évek közepén már volt Hirtling nevű színész a Nemzeti Színház társulatában, Hirtling Istvánnak alaposan meg kellett küzdenie azért, hogy ez a név fényesen csillogjon a magyar színháztörténet legújabb kori eseményeit taglaló lapjain. Három évtizede van a pályán, s a színházi bemutatói azóta olyan sűrűn követik egymást, hogy még arról sem szerzett tudomást: már a celebek között tartják számon például az egyik internetes portálon. Igaz, ez izgatja a legkevésbé. – Nagy vendéglős család sarja, édesapjelentkeztem, mert nem akartam oroszul jának a háború előtt Soroksár főterén tanulni – Pataki Kálmánné tanárnő iroelegáns étterme volt, nagyszülei pedig dalmi színpadán csapott meg először a az udvari szállítók közé verekedték színészet szele. Nemrég találkoztam egy magukat a székesfehérvári hintógyárLaci nevű fiatalemberrel, akiről kiderült, tó műhelyükkel. hogy az egykori irodalomtanárnőm fia. – Anyám édesapja pedig díszmű-ko– Irodalmi színpadok, diákszínjátvácsmester volt. A remek családi háttér szó csoportok tagjai később általában máról holnapra odalett, amikor 1948gondosan az „ezt is elmesélem majd ban keblére ölelt mindent a népi hataaz unokáimnak” rekeszbe teszik „vilom. Apám leszedte a kitelepítettek volágra szóló” színpadi tapasztalatainatáról a családot. Azt mondta, svábok kat, de nem gondolják, hogy ezzel a vagyunk, de itt születtünk, itt akarunk tudással bármit is lehetne kezdeni az maradni. Életfilozófiája fantasztikus életben… volt. Elveszett mindene, de abban ren– Hazudnék, ha azt mondanám, díthetetlenül hitt, hogy az életnek értelhogy pontosan tudtam, mit is akarok. me van. A családot, mint a boldogság kis Újsághirdetésre jelentkeztem a Bartók szigetét építgette anyámmal Csepelen, Hirtling István (Dr. Langyos főorvos) Gyermekszínház stúdiójába. Anyagrakegy két lépcsőházas, háromemeletes ház- a Tisztújításban. Mellette Györgyi Anna tárosként dolgoztam és estin készültem ban. Rengeteg gyerek élt ebben a több (Kinga, a felesége) az érettségire. Zárójelben jegyzem meg, mint húsz lakásból álló épületben. Csak hogy végzettségem szerint mechanikai mi öten voltunk testvérek, ráadásul én voltam a legkisebb, műszerészként kevesebbet kerestem volna, mint képesítés tehát őrült módon igyekeznem kellett, hogy fel tudjam hív- nélküli raktáros. – És ahogy a mesében: egyszer csak találkozott a jó ni magamra a figyelmet valamivel, otthon is, a játszótéren is. A hatvanas évek derekán természetesen a táncdalfeszti- tündérrel! – Azzal a tanárnővel, aki a pályára segített: Nyilasi Juválok jelentették számunkra a legnagyobb bolondozási lehetőséget. Megállás nélkül majmoltuk a televízióban látott dittal. Nyilasi olyan igazi, széles látókörű, kiváló pedagófigurákat, igen intenzív élet zajlott a ház körül. Szerettem gus. Szerettük, mert jó tanár volt, sugárzó, derűs, élvezetes a középpontban lenni, szerettem szerepelni. A sokgyerekes foglalkozásokat tartott. Amikor – már jóval később – megközegnek nagyon nagy előnye, hogy feloldja a gátlásokat a próbálkoztam a tanítással a főiskolán, rájöttem, hogy amit Nyilasiban annyira élveztünk, az a sodró lendület, az, hogy rengeteg játék, a közös élmények. választ tudott adni minden felmerülő kérdésre, hogy akár a – Kitől örökölte ezt a féktelen szereplési vágyát? – Sokáig nem tudtam arról, hogy az 1860-as évek táján szakmára, akár az életre vonatkozóan lényeges összefüggévolt egy Hirtling Mária nevű színésznő a Nemzeti Színház sek megmutatására volt képes elbűvölően és varázslatosan, társulatában. Levéltáros szomszédom figyelmét nyomaté- az belőlem hiányzik. Én csak a szorzótáblát mondtam, és kosan fel fogom hívni arra, hogy derítse ki, milyen köze nem adtam hozzá semmi pluszt. Ez alkati kérdés, vagy vele van a mi családunknak a művésznőhöz. Anyám unokahú- születik az emberrel, vagy nem. Ha nem, és ezt felismeri ga, Böröndi Katalin viszont egy osztályba járt Bodrogiékkal valaki, bizony abba kell hagynia a tanítást! Én három tanév a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, de abbahagyta a után abbahagytam. – Ne ugorjunk ilyen nagyot: még a Bartók Gyerekszínpályát. Élő kapcsolatom tehát nem volt a színházzal. Verset, mesét anyám mondott nekünk annak idején, szerette házban vagyunk… – Ahogy odakerültem, rögtön a nevem miatt támadtak, az irodalmat, de akkortájt eszembe sem jutott a színészet, mint lehetséges foglalkozás. Az óvodában, a zenei általános- hogy ilyen névvel nem lehet színész senki. Nyilasi védett ban játszottunk, szerepelgettünk, az iskola kórusával sikeres meg. Azt mondta: „Ha magából lesz valami, ezzel a névvel fellépéseink is voltak, de csak a szakiskolában – ahová azért lesz, ha nem, más névvel sem lesz semmi.” A gyerekjátékok,

26


2008. december

08/12/2 11:02:59

ÚJ KATEDRA

a sok jópofa utánzás, ami mint kiderült, a színészet alapja, azt is tudomásul kellett vennem, hogy komoly fejlesztésre szorulok, mert egy nyurga, ügyetlen, nyakigláb srác vagyok. Halálosan komolyan vettem az oktatást. Éjjel 11-kor indultam el a Paulay Ede utcából, ahol a színház volt, haza, Csepelre. Csoportos szereplői szerződést kaptam a színháztól, majd 1977-ben a záróvizsgámon úgynevezett színész II. működési engedélyt szereztem. Természetesen madarat lehetett fogatni velem: színészszerződésem van egy budapesti színháznál! Bohák György rendező hozott vissza a földre, amikor megemlítette, hogy ennek a pályának más szegmensei is vannak. Felvételiznem kell a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, hogy minél többen megismerhessenek a szakma nagyágyúi közül is. Felvettek. Kerényi Imre osztályába kerültem a lehető legjobb pillanatban és körülmények között. Kerényinek zűrös osztálya volt az előző, botrányszagú dolgok is történtek, nem beszélve arról, hogy a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezőjeként elég ritkán tartózkodott Budapesten. Velünk rengeteget dolgozott, múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy kivételesen jó osztály lettünk. Segítőtársai Huszti Péter és Versényi Ida voltak, remek hármast alkotva a mi javunkra. Nagy szükségünk volt Kerényi szigorára és racionalizmusára, de Huszti líraibb, színészpártibb, engedékenyebb egyéniségére, Ida néni tyúkanyói gondoskodására, villámhárító, viharcsendesítő technikájára is. Szerettünk együtt dolgozni, ebbe az osztályba járni. Nem volt súrlódások nélküli a munka, de eredményes és produktív, az biztos. Negyedévben a vizsgaelőadásaink eseményszámba mentek, elég, ha azt mondom, hogy a János király című előadásunkat a Nemzeti Színház a három főszereplővel együtt… – Hirtling István, Funtek Frigyes, Mácsai Pál… – …repertoárjába vette. Mondta is Kerényi: Magas indítás, meg kell felelniük az elvárásoknak! Vizsgaelőadásunk alapján született a Teaház az augusztusi holdhoz premierje is a Várszínházban. Diákfejjel mindig azonnali eredményt vár az ember. Rengeteget dolgoztunk, és néha úgy tűnt, hogy nincs értelme. Hiába mondják a nagy öregek, hogy csak a munkának van értelme, ezt csak húsz-harminc év után látja az ember. Gyakran eszembe jut, amit élete alkonyán fogalmazott a bölcs: mai eszemmel és fiatalkori energiáimmal mennyivel többre vihettem volna! Elégedetlen persze nem lehetek. Ötvenedik születésnapomra kaptam a kollégáimtól egy felcsavarható, hosszú-hosszú papirost, amire csak a színházi szerepeim voltak felírva. Iszonyú mennyiség! Huszonnyolc éve két-három bemutatóm volt minden évadban. Mi még a tévéjátékgyártás végét is elkaptuk: havonta egy-két produkcióban szerepeltem abban az időben a televízió 4-es stúdiójában. – Kik voltak a pályáján a meghatározó, nagy művészegyéniségek? – Vámos László, a Nemzeti Színház művészeti vezetőfőrendezője volt a legnagyobb tudású pedagógus, akivel találkoztam, igazi mester. A főiskola két gyakorlati évét is beszámítva kilenc évet töltöttem el a Nemzetiben. Vámos rendezte többek között a Csütörtöki hölgyek című darabot, ahol a színház gigászaival játszhattam együtt, Törőcsik Ma-

2008. december


Főhajtás rival, Váradi Hédivel és Psota Irénnel. Találkozhattam Gábor Miklóssal mint színésszel és rendezővel is. Gondolkodásmódja, szerepformálási technikája megfogott, pedig még igen kajlák és sedrék voltunk abban az időben. Amit Miklós próbált belénk, fiatalokba plántálni, az később hozott gyümölcsöt. Vass Éva minden renyheségre, nyegleségre, rossz hangsúlyra összerezzent és lecsapott. Keményen helyre tett bennünket. Ez akkor rosszulesik, zavarba jön tőle a fiatal színész, de ma már tudom: nincs annál fontosabb, mint megtanulni a szakmát! A Madách Színházban játszó Huszti Pétertől olyan színészi trükköket lehetett ellesni, amelyeket bátran alkalmazhattam a Nemzetiben és a Várszínházban is, mert szerencsére ezek nem márkavédettek. – A Nemzeti után különben is a Madáchba szerződött! – Mindig fontos volt számomra a jó közösség. A Madách után azonban arra gondoltam, hogy a kötelékeimet szét kell vágnom, és kicsit a meglehetősen kockázatos piaci viszonyok között is ki kell próbálnom magam. Két évig szabadúszó voltam, majd Törőcsik a Művész Színházhoz hívott. A külső motivációk miatt szétesett színház kemény magja együtt maradt. Úgy gondoltuk, nem szabad szélnek ereszteni ezt a kiváló társaságot, és megalakítottuk a Kelemen László Színkört. Többek között játszottunk Szolnokon, Dunaújvárosban, és tíz évvel ezelőtt az Új Színház ajánlott fel szerződést az egész csapatnak. Remek szerepek egész sorát játszottam és játszom ma is a társulatban, persze nem minden kritika nélkül nézem a ténykedésem. Vannak észrevételeim, de ezeket elmondhatom a színház vezetőinek. Gondok, nézetkülönbségek mindenhol adódnak, baj akkor van, ha ezek nem megbeszélhetőek. Vannak nagy, piros betűs produkciók a színház életében, amelyek nem mindig találkoznak a közönség ízlésével, mégis társulatépítő, fontos munkák, mindnyájunknak a javára válnak. Az öt éve műsoron tartott Szentivánéji álom című előadásunkat hozzukvisszük a világban, számtalan fesztiválon bemutattuk, óriási nemzetközi siker, és a közönség is szereti. Hasonló a helyzet a Tisztújítással is, már ami a nézők reakcióját illeti. A szörnyűséges mondanivalója ellenére különböző vonzalmú és életfilozófiájú emberek rettenetesen élvezik, sőt mindenki ugyanazon nevet és szomorodik el: Szinetár Miklós rendezőnek sikerült lenyelhető ostyába csomagolni a keserű pirulát. Búsulva vigad a magyar: Nagy Ignác darabja alapján Parti Nagy Lajos körmönfont fogalmazással, jó stílusban, szórakoztató formában lényeges dolgokra tudja felhívni a figyelmet, többek között arra, hogy milyenek vagyunk, ha a hatalom közelébe kerülünk, és mit vagyunk képesek megtenni, ha meg is akarjuk tartani. Szóval a színház kínálata gazdag, a vígjátékoktól a drámáig, a klasszikusoktól a mai szerzőkig játszunk mindent. Az is szerencsés, hogy nincs állandó rendezői gárda, így a legkülönfélébb stílusokban próbálhatjuk ki magunkat. Egy színész nem ülhet a vélt vagy valós babérjain: folyamatos fejlődésre, megújulásra van szüksége ahhoz, hogy lépést tudjon tartani az állandóan változó világgal. H. Gábor Miklós

27

08/12/2 11:03:00

7határ

ÚJ KATEDRA

Kultúránk védelmében, határtalanul „Rakd meg, rakd meg, magyar testvér, azt a tűzet, Isten tudja, mikor látunk megint ilyet.” (Kis kece lányom, népdalfeldolgozás, Misztrál: Ösvény, 2002) November 14-én, Budapesten a Polgárok Házában sajtótájékoztatón jelentette be a Határtalanul Alapítvány megalakulását az ötfős kuratórium. Varga Gabriella, a kuratórium elnöke ismertette az alapítvány keretében folyó könyvtár-alapítási tevékenység hároméves előzményét (magánszemélyekként 2006ban a kárpátaljai Tiszaújlakon a Bartis Ferenc Könyvtárat, 2007-ben a ditrói Idősek Klubja kiskönyvtárát, Kilyénfalván a tizenegyezer kötetes Jakab Antal Könyvtárat és Alsófelsőszentmihály unitárius egyházközségének könyvtárát alapították), majd tevékenységi körük jelentős, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, kiállítások és számos más kulturális program szervezésével való kibővítéséről is tájékoztatta a jelenlévőket. – Mi alapján választották alapítványi alapítású könyvtáraik első helyszínéül az erdélyi Nyárádköszvényest? Erdélyi László, a kuratórium tagja: A Nyárádköszvényesen épülő délutáni napközi otthon híre az Új Katedra 2007. novemberi lapszámán keresztül jutott el hozzánk. Ennek nyomán ez év elején levelet írtunk a falu plébánosának, Csíki Dénes pápai káplán, kanonok úrnak, amelyben megkérdeztük: van-e a falunak könyvtára, ha pedig nincs, elfogadna-e tőlünk egy kiskönyvtárnyi könyvadományt. Dénes atya a következőket válaszolta: „Nagyon köszönöm a levelet és az ajánlatot. A válaszom igen, és köszönet érte. A falunak csak volt könyvtára, de évekkel ezelőtt elvitték azt a községközpontba, Nyárádremetére. A képviselőkkel latolgattuk, hogy melyik megoldás volna jobb. Ha a falu kapja, ismét elviszik. Ha a napközi kapja, melyet a plébánia működtet, akkor több a remény, hogy itt marad. Az adományozó akarata a meghatározó.” Az adományozó, vagyis a Határtalanul Alapítvány kuratóriuma pedig úgy döntött, hogy a könyvtárt a napközi otthonnak fogja adományozni. Féléves előkészítő munka után ez év július elején kiszállítottunk Nyárádköszvényesre mintegy négyezer kötetet, október 4-én pedig prof. dr. Vencser László, a Határtalanul Alapítvány társelnöke által celebrált ünnepi szentmisét és a meghatóan csodálatos könyvtárszentelést követően a falu szülöttéről, Szabó János kanonokról elnevezett új könyvtárat a helybéliek birtokba vehették. Vendéglátóink, magyar testvéreink boldogsága leírhatatlan volt. A székely népviseletbe öltözött iskolás gyermekek rendkívül szép műsort adtak, egymást követték a versek, a furulyaszóval kísért dalok, énekkari számok. Idős nénik és bácsik könnyes szemmel szorongatták a kezünket. Fürdőztünk vendéglátóink szeretetében. Ezért a felejthetetlen érzésért, élményért semenynyi munka és áldozat nem drága, s itt kap értelmet igazán a szó: összetartozunk. Határtalanul. – És hogyan jutottak el a felvidéki Szécsénykovácsiba? Hardy F. Gábor, a kuratórium titkára: Az Ipoly-parti Szécsénykovácsihoz alapítványunk egyik alapítója, Horváth Gábor Miklós, az óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja segítsége révén jutottunk el. Szécsénykovácsiban éltek és nyugszanak prózairodalmunk kiváló mesterének ősei. Ez az alig több mint 300 lakosú település példaértékűen ápolja az író

28


emlékét, éppen ebből kifolyólag szoros kapcsolatot tart fenn az óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Körrel is. Horváth Gábor Miklós alapítónk közvetítése nyomán Kanizsa József, a Krúdy Kör titkára arról tájékoztatta alapítványunkat, hogy a településnek mindössze ezer kötetből álló gyűjteménye van. Az ő segítségével felvettük a kapcsolatot Filip József polgármester úrral, aki nagy örömmel fogadta kezdeményezésünket. Mindezek eredményeképpen az író születésének 130. évfordulójára (2008. október 21.) szervezett kétnapos rendezvénysorozat keretében október 19-én Szécsénykovácsiban megnyílt egy négyezer kötetes könyvtár, amelynek névadója – elnökünk javaslatára – Krúdy Gyula lett, és amelynek a polgármesteri hivatal ad otthont. – Melyik település vagy intézmény lesz a következő könyvtár helyszíne? Dr. Oláh András, a kuratórium alelnöke: A raktárunkban jelenleg található 10 000 darabos könyvkészletünkkel két vadonatúj könyvtár létesítését és egy könyvtár bővítését tervezzük. A nyárádköszvényesi könyvtáravatáson részt vett Pakó Benedek szászrégeni plébános, kanonok, aki az ünnepség után elmondta, hogy a Szászrégeni Római Katolikus Plébánia az elmúlt esztendőkben egy multifunkcionális Kulturális Központot létesített, amelynek könyvtárpolcai pillanatnyilag üresen állnak. A plébános úr nagyon szerényen így fogalmazott: „Ha az összegyűjtött könyveknek bármikor helyet keresnek, itt vagyok, jelentkezem.” Legközelebbi tervünk tehát a szászrégeni római katolikus kulturális központ könyvtárának megalapítása. Értesülve a zoboraljai térség néhány magyar elöljárójának a magyar identitástudat megerősítéséért hirdetett mozgalmáról (lásd: Kormorán-koncert Zoboraljáért, 2008. augusztus 31., Kolon), elhatároztuk, hogy csatlakozunk ehhez mi is. Szeretnénk eljutni könyveinkkel Zoboraljára. A település kijelölése ügyében felvettük a kapcsolatot Hrubík Bélával, a Csemadok – Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – országos elnökével. Jelenleg várjuk az ő válaszát.

2008. december

08/12/2 11:03:00

ÚJ KATEDRA

S végül, de nem utolsósorban a hosszú évek erőfeszítései nyomán megnyílt tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum könyvtárához is szándékunkban áll hozzájárulni. A sajtóból értesültünk arról, hogy a tordai Petőfi Társaság a tulajdonában levő Vásárhelyi Géza (volt tordai orvos, költő) könyvtárat az iskolának adományozta, s hogy könyvet adományozott még a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum és az aradi Csiky Gergely Líceum is. Az ily módon összegyűlt könyvkészletet a Határtalanul Alapítvány is kiegészíti néhány száz válogatott klasszikus szépirodalmi művel. – A Határtalanul Alapítvány nem rendelkezik túl nagy múlttal, hiszen alig néhány hónapja kezdte meg működését. Miként sikerült mégis ilyen rövid idő alatt ilyen jelentős eredményeket elérniük? Erdélyi László: Egyfelől tevékenységünk nem előzmény nélküli, hanem három éve folyamatos. Csupán a működés intézményi kereteit teremtettük meg ez év nyarán. A XVI. kerületi önkormányzat is segíti munkánkat, alkalmanként önköltségi áron bocsát teherautót a könyvek szállítására, hiszen ez a legköltségesebb része a tevékenységünknek. A Kerületgazda Szolgáltató Szervezet az alapítvány rendelkezésére bocsátotta egy jelenleg használaton kívüli raktárhelyiségét, ahol téma szerint csoportosítva dobozoljuk a könyveket. – „Két év múlva, Jakab Antal püspök születésének 100. évfordulóján, amikor a főegyházmegye fennállásának 1000 évét ünnepli, visszatérünk e helyre, hogy ismét felidézzük az ő nagyságát, számot adjunk a közben eltelt két évről és tovább álmodjuk a jövőt” – e szavakkal fejezte be ünnepi beszédét dr. Vencser László 2007. július 1-jén Kilyénfalván, a Jakab Antal Könyvtár avatóünnepségén. Vencser tanár úr akkor talán még nem gondolta, hogy a könyvtár alapítói két év múlva egy alapítvány tagjaiként térnek vissza… Prof. Dr. Vencser László, a kuratórium társelnöke: Boldogan mondtam igent a felkérésre és vállaltam el a Határtalanul Alapítvány kuratóriuma társelnöki tisztségét, hiszen ahol nemzeti egységünkért, hagyományaink ápolásáért, kultúránk megőrzéséért és keresztény hitünk elmélyítéséért folyik a munka, ott szívesen vagyok jelen. A kilyénfalvi könyvtáralapítás óta eltelt másfél esztendő, s a Jakab Antal Könyvtár alapítói a sokat szenvedett hitvalló püspök híveivel, tisztelőivel, rokonaival, ismerőivel együtt valóban visszatérni készülnek Kilyénfalvára, hogy méltó módon felidézzék a néhai gyulafehérvári megyés püspök emberi és főpásztori nagyságát, és születése századik évfordulóján, 2009. március 13-án, szülőfalujában számára méltó emléket állítsanak. A budapesti Határtalanul Alapítvány, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, a Kilyénfalvi Római Katolikus Plébánia és Gyergyóújfalu Község Önkormányzata az eseményre kétnapos rendezvénysorozattal készül. A megemlékezés a századik születési évforduló előestéjén, 2009. március 12-én, csütörtökön egy, a sajtó nyilvánossága előtt zajló konferenciával veszi kezdetét. Március 13-án, pénteken a délelőtti ünnepi szentmisét követően a helyi templomkertben leleplezzük Jakab Antal mellszobrát, Dóczi András szobrászművész alkotását; délután a kilyénfalvi Elemi Népiskola Könyvtárában megnyitjuk a Jakab Antal-emlékkiállítást; este a kultúrotthonban bemutatjuk

2008. december


7határ a Határtalanul Alapítvány elnöke és társelnöke által írt, Jakab püspök életéről szóló hiánypótló könyvet; ezt követően pedig a kétnapos rendezvénysorozatot a Gyergyószentmiklósi Kamarakórus hangversenye zárja. Programsorozatunkkal célunk a nagy püspököt példaként állítani a jelen és a jövő nemzedéke elé és hosszú távon megőrizni őt az emlékezet számára. A sajtótájékoztatón Varga Gabriella megköszönte a két alapítónak, Horváth Gábor Miklósnak és Tófalvi Szilviának a Határtalanul Alapítvány megalapítását, a felügyelőbizottság tagjainak – Bosánszki Tibornak, Éber Tamásnénak és Kövér Gábornak –, hogy e tisztséget vállalták, Egyed Tibor grafikusművésznek pedig azt, hogy többheti önzetlen munkával az alapítvány honlapját elkészítette. További információk tehát a www.hatartalanul.hu oldalon olvashatók. Székely Pálma

Tisztelt Dénes atya, Professzor úr, Kedves Vendégek, Hölgyeim és Uraim! Erdélyi László beszéde a nyárádköszvényesi könyvtárszentelésen Valahol Magyarországon egy kisfiúnak, éppen, hogy megtanult olvasni, kezébe került egy könyv. Kíváncsian kezdte el silabizálni frissen szerzett tudásával a betűket. A betűkből lassan összeálltak a szavak, a szavakból a mondatok, és a mondatokból kinyílt előtte egy addig nem ismert csodálatos világ. Még nem értett meg minden szót, a más nyelvben használt nevek, kifejezések még nem nyertek teljesen értelmet. Kis fejében azonban így is pergett a gyönyörű színes film. A filmen egy ismeretlen világban rézbőrű bennszülöttek és hódító fehérbőrűek izgalmas csatái kavarogtak a felejthetetlen Sólyomszemmel és Csingacsgukkal. Majd újabb, más élmények következtek: a grundon összecsaptak Boka János csapatai a vörösingesekkel, majd átúszott a gondolat vetítővásznán Moby Dick, az óriásbálna. És a varázslatos kaleidoszkóp csak ontotta tovább a képeket. Jött a vidám Tom Sawyer és Huckleberry Finn, a hős Dobó István és Bornemissza Gergely, a magányos Robinson Crusoe, a tiszta szívű Baradlay fivérek. Következtek a klasszikusok: Don Quijote, Rómeó és Júlia, Odüsszeusz, Az ember tragédiája. Majd a versek, az elbeszélő költemények, Arany, Petőfi, Ady, Babits, Kölcsey, Vörösmarty és a sornak nincs vége. A kisfiú felnőtt, gyermekei születtek, akiknek továbbadta a könyvek szeretetét és az olvasás örömének élményét. Talán kitalálták, hogy az egykor volt kisfiú magam vagyok, akinek az a megtiszteltetés jutott, hogy az egyetemes magyarság és a magyar kultúra néhány elkötelezett képviselője meghívott engem a Határtalanul Alapítvány kuratóriumi tagjai közé. Az alapítvány zászlajára tűzte a trianoni határokon túli magyar települések kulturális támogatását, ahol erre az igények és a lehetőségek találkoznak. Így kerülhetett sor arra, hogy kitűnő barátaim társaságában egy szerény könyvtárat hozhattunk el önöknek. Nyárádköszvényesen, az önök falujában Csíki Dénes atya áldozatos előkészítő munkájának eredményeképpen így a mai napon tehát felavathatjuk ezt a kis könyvtárat, amelyet most a település lakói birtokba vehetnek. A mai fiúcskák és leánykák átélhetik ugyanazokat az élményeket, amit a könyvolvasás jelentett annak a hajdanvolt kisfiúnak, akiről szóltam. Természetesen az élmény, a könyvtár mindenkié, a falu apraja és nagyja egyformán örömét lelheti benne. S ha ezt az örömérzést sikerült kiváltanunk, akkor elmondhatjuk Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versének záró soraival: „Mi dolgunk a világon? küzdeni / Erőnk szerint a legnemesbekért. / Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. / Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből / S a szellemharcok tiszta sugaránál / Olyan magasra tettük, mint lehet, / Mondhatjuk, térvén őseink porához: / Köszönjük élet! áldomásidat, / Ez jó mulatság, férfi munka volt!” Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

29

08/12/2 11:03:01

7határ

ÚJ KATEDRA

Az élet álom Pekár István, a Duna TV volt elnökének beszéde Szécsénykovácsiban, a Krúdy Gyula születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett Krúdy Napok rendezvényén „…Az emberek nagy része manapság nem éli valódi életét. Egy ál-élet az, amelyet az emberek folytatnak, telve hazugságokkal, gonoszságokkal, nyomorúságokkal. Igazi életüket álmukban élik az emberek, amikor olyan jóságosak lesznek valamennyien, mint azok a szegények, akik a hajnali miséket látogatják.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Jelenlévők! Szeretett írónk soraival köszöntöm Önöket ezen a számunkra fontos napon. Miért ezt az idézetet választottam? Urbán Aladár barátom támpontul Az élet álom címet adta előadásom témájának, hozzátéve, hogy teljesen szabadon választhatom meg Krúdy Gyulára emlékező gondolataimat. Az író sok álommotívuma közül egy korunkra jellemzőt választottam. Keserűt, amilyen korunk maga. Közben eljátszottam azzal a gondolattal, hogy vajon miként élne, alkotna ma Krúdy Gyula? Tudjuk, hogy mint a kivételes képességű emberek általában, nagyon összetett személyiség volt, megáldva és verve erényekkel és bűnökkel, szenvedélyekkel. Írói tehetsége erős szociális érzékenységgel párosult, elutasította a kordivatot, az ideálokat a megszépült múltban kereste. Balsorsunkat mutatja, hogy fiatalságának évtizedeit ma aranykornak tekintjük. A termékeny író munkái vagy százhúsz kötetet töltenének meg, ha egyszer elkészülne a kritikai kiadása. A hatalmas teljesítmény mögött azonban nem egy nyugodt alkotó élet húzódik meg. Sokszor meg kellett tapasztalnia, hogy a legjobb múzsa a hitelező és a végrehajtó. Életének hanyatló éveiben, amikor már divatjamúltnak tartották, és nem keresték az írásait, a honoráriumok pedig egyre kisebbek lettek, mindent írt, amiért pénzt kapott. Még ponyvaregényeket is, álnév alatt. Azt hiszem, ma hasonló robotra kényszerülne. Valószínűleg üresfejű sztárocskák, álhírességek nevében írna szakácskönyveket, álomfejtéseket, életrajzokat. Egy palack bor mellett újraírná a Szegény lánynak nem szabad hazudni történetét. Talán az első szépségkirálynőnk vagy a televíziós valóságshow győztesének szomorú sorsát vetné papírra. Az elsőt még a hanyatló Kádár-éra őrölte fel, az utóbbit a nézőkért versengő televízió pszichológusa választotta ki több furcsa emberrel együtt kétes hírnévre vagy pusztulásra. Gyermekétől megfosztva, elfeledve tengődne, ha romlásának okozói kameráikkal időnként nem keresnék fel, és szánalmasságát hangsúlyozva nem sopánkodnának felette. Krúdy a fogadók, vendéglők világának ismert alakja, az ételek bravúros írója vajon mit kezdene ma a gyorséttermek, a távol-keleti és a reformkonyhák furcsaságaival? A Varjúleves című történetben talán megírná annak a vállalkozónak a történetét, aki rájött arra, hogy nem elég jót

30


főzni, hanem köréje legendát érdemes gyártani. A valós ételt csak valós áron lehet eladni, de a csodaételt csodaáron. Találni kell egy embert, aki egykor kövér volt, majd lefogyott, és némi pénzért hajlandó azt mondani, hogy hősünk ételétől történt mindez. Csodálatos gondolatébresztő címeket tudott adni. Ezek akkor is motoszkálnak az olvasó fejében, amikor a történetet már elfeledte. A mai politikai, közéleti újságok címszerkesztőinek elég lenne a Krúdy-kötetek tartalomjegyzékét lapozgatniuk, ha már kifogytak az ötletekből: A Régi szélkakasok között vagy az Elaltatott kastély akár egy parlamenti tudósítás címe is lehetne. Az Egy sikkasztás története, a Hogyan adják el a hazát? a Hogy vész el a hitel? vagy a Függvényesi az ország keresztapja akár közéleti tudósításaink mai szalagcímei lehetnének. Az ember minden korban hajlamos a múltba vagy álomvilágba menekülni. Szökni az életből. Így volt ez Krúdy idejében, és így van ma is. De a két álomvilág nagyon messze van egymástól. Az íróé az olvasó ember lelkét nemesebbé teszi, a média keltette illúzió – mert bizonyára észrevették, hogy példáimat a Krúdy-címek mellé innen vettem – viszont a hagyományos értékrendet rombolja. Hogyan jutott el az emberiség a klasszikus irodalom eszményeitől a kereskedelmi média, a bulvársajtó ízlésromboló, lélekpusztító világáig? Nagyon hosszú és széles az út, amin az emberiség a végpusztulásának küszöbéig végigment. Mert ott vagyunk, barátaim, ha nem is akarjuk ezt tudomásul venni. A klímaválság, a kőolaj- és földgázkészletek kimerülése, a természeti környezet pusztulása, az emberiség morális leépülése gyorsuló örvényt sejtet. Ez akár teljes pusztulásunkhoz vezethet, de az optimistább jóslatok szerint is a Föld lakosságát olyan megpróbáltatások elé állítja, amiket mai gondolkodásunkkal elképzelni sem tudunk. Ennek a helyzetnek a kialakulásában a legsúlyosabb felelősség éppen az írástudó embert terheli. A tudóst, a művészt, de leginkább a közvéleményt formáló tömegmédiát. Mint a legtöbb messze ható folyamat, ez is lassan bontakozott ki, aztán a XX. század közepén felgyorsult, majd az ezredfordulót megelőző évtizedben minden ártó elemében kibontakozott. A hatvanas években alakult ki a nyugati féltekén a kereskedelmi televíziózás, amely hamarosan száműzte a legnagyobb hatású tömegtájékoztatási eszközből a magas és nemzeti kultúrát. Az igénytelen tömegszórakoztatás vette át a helyüket.

2008. december

08/12/2 11:03:01

ÚJ KATEDRA

Bizonyára még sokan emlékszünk arra, hogy az 1970-es évek közepén a keleti blokk országai is aláírták a Helsinki Egyezményt, amely többek között az információ és a kultúra szabad áramlását szolgálta. Ez volt a szovjet birodalom vesztét okozó egyik csapásirány, amely azonban minket nem szabadított fel. Bár hallottunk a tiltott könyvekről és filmekről, de nem olvashattuk a Doktor Zsivágót, a Gulág szigetcsoportot, a Püski kiadó könyveit. Ma mégis keserűen tekinthetünk vissza, hiszen könyvesboltjaink az értékes műveket tekintve alig voltak szegényesebbek, mint ma. A Szovjet Birodalom összeomlásakor nem értettük, mit akart mondani a magát Amerikában főbe lövő Márai Sándor azzal, hogy a bolsevizmusnál csak egy rosszabb van: ami utána jön. Ma már tudjuk. A megnyomorított lelkünk védtelen volt a nyugat híg és hamis kulturális termékeivel, szólamaival, divatirányzataival szemben, amelyek ránk zúdultak a kereskedelmi televíziókból, a hollywoodi filmekből, a könyvpiacot elárasztó fordításokból, a bulvársajtó pletykáiból. Mindezt elborította egy olyan vonzó gyöngyházfényű máz, mint a bűzlő pocsolyák olajfoltos, szivárványos csillogása. Ez a kulturális gőzhenger elkábított minket, nem tudtuk megfogalmazni céljainkat, nem tudtunk különbséget tenni jó és rossz között. Ahogyan a multinacionális cégek eltiporták a nemzeti vállalatainkat, úgy telepedtek Hollywood stúdiói, a kereskedelmi tévék, az óriáskiadók és a sajtóbirodalmak országainkra. A könyvesboltban ugyan megjelent a korábban tiltott Márai és Wass Albert, de a polcokat drága albumok lepték el, amelyben a színes képek mellet igen kevés szöveg van. Ezekben a könyvekben mindenről olvashatunk – a világ száz legszebb hídjáról, a történelem legnagyobb szerelmeiről, a Loire-menti kastélyokról, angol kísértetjárta szállodákról, csak hazánkról, rólunk nem. A szabadidő- és szakmai könyvek nyugati kiadványok fordításai. Kultúránktól, szokásainktól idegenek. Hasonló a szépirodalom is, és a hozzá kapcsolódó mai ponyva. Amerikában divatos írók, a másságot, az idegent dicsérő féltehetségek művei, és olyan sztárok életrajzai, akik tájékunkon sem jártak soha. A hazai irodalmárok közül csak azok lehetnek szemmagasságban, akik a globalizációs trendek szerint írnak. A legkegyetlenebb cenzor ül felettünk, amely nehezebben tűr, és keményebben tilt, mint Moszkva komiszárjai. A cenzor személye gyakran ugyanaz, mint régen, csak más mértéket használ, más ideológiát, birodalmat szolgál. A neve is változott, most kurátornak és marketingesnek hívják. Általában minden mellőzendő, ami nemzeti, a hagyományos értékrend része, a fogyasztói társadalom eszményét gyengíti. Nem tiltanak nyíltan semmit, csak éppen nem adnak rá pénzt, nem rendelnek mellé reklámot. A nemzeti cégeink – az OTP, a Mol, a telefontársaságok stb. – túlnyo-

2008. december


7határ mórészt csak a tömegkultúrát támogatják, mondván, ennek van reklámértéke. Kulturális alapítványaink kuratóriumaiban is azokat delegálják, akik a világtrendet képviselik. Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a világot a háborúk, a kapzsi gazdasági szakemberek teszik tönkre, pedig valójában a végpusztulás küszöbére a szellem apokalipszisének négy lovasa: a rossz célokra használt film, elektronikus média, könyv és sajtó juttatta. Ez az önzésre, a gyengébb kifosztására berendezkedett világ az elferdült lelkünk kivetülése. Nem szemétgyűjtő kampányokat kellene szervezni, hanem a lelkünket kellene kitakarítani. A világ persze nem most bomlott meg, valamikor Krúdy idejében jelent meg a bulvársajtó, majd – ahogyan már szóltam róla – a hatvanas–hetvenes években űzték ki a televíziókból a magas és nemzeti kultúrát a reklámozók. Nálunk ez később következett be, de a pusztítása annál hevesebb lett. A lelki rombolást azzal magyarázzák, hogy fogyasztói igényt elégítenek ki. Azért önti el a filmvásznat, a képernyőt, a nyomtatott papírt az erőszak és a szexualitás. De hát a halál, a férfi és nő kapcsolata jelen volt a világirodalom klasszikus műveiben, Krúdy alkotásaiban is, de nem minden erőszak egyforma! Az alkotótehetség által megfogalmazott szimbolikus erőszak a halálos szenvedély tragikus ára. A halálnak minden alkalommal önbeteljesítő igazságosztó szerepe van, amelyet katarzis követ. A mai erőszak hidegvérű, gyors, hátborzongató és üres, nem érzünk az áldozat iránt sajnálatot, nem nyújt a klasszikus tragédiákhoz hasonló katarzist. Ezért növekszik az iskolai bűnözés, hiszen a gyerek tudatában a virtuális és valós világ még nem válik ketté. Krúdy önző volt, hűtlen, csapodár, de a férfi és nő kapcsolatát mélyen és nemesen ábrázolta. A rossz nem követendő viselkedésnorma nála, hanem egyfajta gyónás, az esendő férfi feloldozást remél. Kedves Barátaim! Hosszú és komor volt ez az ünnepi gondolatfüzér, de talán megértettük, hogy Krúdy álomvilága és a média virtuális világa között nagyon nagy a különbség, és nekünk Budapesten vagy itt az Ipoly partján tudnunk kell különbséget tenni a lélek mélyéről jövő tiszta érzések és a lelket megszállni akaró szándékok között. Ez nem iskolázottság és műveltség kérdése, hanem a természetes intelligenciáé, ami mindannyiunkban megvan születésünkkor, csak a kordivatok elfedik. Krúdy munkásságát végigkísérte a kordivattal szembeni ellenállás, tehát e téren is van tőle mit tanulnunk!

31

08/12/2 11:03:01

Kitekintő

A belga konyha „A jó belga konyha valójában francia.” „Ha igazi francia ételeket akar valaki enni, akkor Belgiumba kell mennie.” „Belga konyha nincs is.” „A belga szakácsok a legjobbak a világon.” Úgy tűnik, a belgák nem mennek a szomszédba egy kis önbizalomért, ha gasztronómiai teljesítményükről van szó, míg mások, s különösen a franciák, erősen vitatják annak megalapozottságát. Végül is mindegy, aki kedveli a kagylót, a vadhúsokat, a ropogós sült krumplit, a pralinét a waffelt, hajlandó megkóstolni a „zöldségek királynőjéből”, a cikóriából készültet, szereti a sört és a sajtot, alighanem jól érezné magát ebben az országban. Az egyik klasszikus belga fogás a waterzooi. Eredetileg egy halakból, rákokból és kagylókból álló, számtalan változatban készülő egytálétel, amit a fogásból visszamaradt, eladatlan zsákmányból készítettek a halászok. Készítik ugyanakkor szárnyasokból is, a vita, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a hal, eldöntetlen. A másik halból készülő belga gasztronómiai névjegy az anguilles au vert, amelyhez egy angolna és bármilyen a kertben fellelhető zöldség (spenót, sóska, zsálya, petrezselyem stb.) szükséges. Az ország flamandok lakta vidékein mindezt fehérborban párolják, a vallonok ugyanakkor a sört részesítik előnyben ehhez a művelethez. Nem segíti a francia-belga konyhaasztal villongások feloldást a sült krumpli sem, melynek felfedezését mindkét fél magának vallja. Utóbbiak mellett szóló érv, hogy az utóbbi ország főzési szokásaiban lényegesen tekintélyesebb helyet foglal el a burgonya használata, mint az inkább salátákat előnyben részesítő szomszéd országban, másrészt a gumók fogyasztásának szokása is sokkal korábbra datálódik ezen a vidéken. A belga sült krumplit kétszer sütik meg, először alacsonyabb hőmérsékleten, majd közvetlenül a tálalás előtt nagyon forró olajban sütik ropogósra. Különféle módon ízesített majonézzel vagy ecetes savanyúsággal fogyasztják. Jellegzetes burgonyás ételük a stoemp, amely zöldséges burgonyapüré. A hozzáadott zöldség lehet hagyma, paraj, sárgarépa, cikória, de lényegében bármi más is, a klasszikus felállást azonSör nőknek is A sör a férfiak itala. Mindaddig, amíg valaki be nem tér egy belga sörözőbe, s nem is kell feltétlenül autóba vagy repülőre ülni ennek érdekében, mert a magyarországi műintézmények is pazar kínálatot nyújtanak ezen a téren. A sörlap természetesen minden asztalon ott van, de nélküle lehetetlen helyzetbe is kerülnének a felszolgálók a gyakran bőven száz feletti kínálat ajánlásakor. A tudoroknak biztosan sokat számít, hogy az éppen fogyasztott nedű fenéken, felszínen vagy spontán erjesztésű, a többségi osztályozás azonban legfeljebb az alapanyag és a szín felismerésében merül ki. Belga sörözőbe azért jó menni, mert biztos, hogy a barátnő, a feleség is sört rendel. És nem is áll le egy pohárnál, mert a gyümölcsből készülő különlegességek édeskések, üdítőek, s csak ritkán erősek. Meggy, málna, szilva, mazsola, őszibarack is lehet az alapanyag, szín, illat, íz tökéletes összhangja. Már ha nem a leghíresebbek belga sörök egyike kerül az asztalra, amely a trappista szerzetesek receptjei, hagyományai alapján készül. Napjainkban öt helyen főzik a többnyire gyümölcsaromával ízesített italokat, ahol hagyományos módon élesztő kerül a palackba, s csak üvegzárás után kezdődik az erjedés. Fogyasztásuk így kíván némi körültekintést, de ezért kárpótol az íz és a dús, omló hab.

32


ÚJ KATEDRA

ban kelbimbó hozzáadásával érjük el. Eszik szalonnával, füstölt sonkával, kolbásszal, de csigával és kagylóval is. A stoemp tartozéka is lehet a cikória, valójában a legkedveltebb belga zöldséget tisztelhetjük benne. Kesernyés íze miatt édes és sós ételek készítéséhez egyaránt felhasználható. A keserű íz kevésbé markáns, ha frissen fogyasztjuk, illetve csökkenthető, ha elkészítés előtt langyos sós vízbe áztatjuk, esetleg az alját kúpszerűen kivágjuk. Megfelelő tárolás esetén – ami nem jelent többet, mint papírba csomagolni és hűtőbe tenni – hónapokig eláll. Klasszikus recept a csőben sült cikória, amikor a megfűszerezett cikórialeveleket vajban és kevés vízben megpárolják, sonkába tekerik, majd mártással és sajttal együtt készre sütik. És persze jól illik hozzá köretnek valamilyen stoemp. A kagyló a tengermellékén élőket kényezteti el, s ha hinni lehet az ott élőknek, kizárólag az r betűs hónapokban. Ezekből azért elég sok van, ráadásul nem is nagyon tartják be ezt a szabályt. Egy másikat viszont igen, nevezetesen azt, hogy a megtisztogatott kagylót saját főző-, sütőlevében tálalják, ez a mártás alapja. Vaj, fehér bor, pezsgő, tejszín, fűszerek, hagyma, gomba különböző variációi kerülnek még a lébe, aztán jöhet az élvezet, természetesen sült krumplival. Akiknek a hegyek jutottak, az Ardennek vidéke, azok kiváltsága a sonka sófürdővel, széllel és füsttel. Korábban másfél, de akár két évig is eltartott az érlelés, füstölés, ma a modern eljárásoknak köszönhetően már akár egy hónap múlva szeletelhető a hivatalos védjeggyel rendelkező ardenneki sonka. Az ínyencségre való várakozást megkönnyítik a vadhúsból készült ételek. Vadmalac, szarvas, őz, nyúl, vadkacsa kerül az asztalra, az apróvadak vadságát a tányéron megcsendülő sörét igazolja. A belgák, akárcsak gasztronómiai vitapartnereik, a franciák, úgy tartják minden napra van egy-egy sajtjuk. Az eltérés tehát nem a mennyiben, hanem a hogyanban keresendő. Míg előbbiek a sajt kísérőjeként a sörre szavaznak (abból is jut minden napra egy másik), utóbbiak a borra. S az is igaz, hogy a belgák inkább otthon fogyasztanak sajtot, akár önmagában, akár úgy, hogy számos étel elkészítéséhez használják fel, s kevésbé játszik szerepet, mint desszert. Igaz, egy étteremben vagy mindenki herve-t eszik vagy senki. Maradjunk annyiban, hogy az illata árulkodó. Ehhez képest ugyanakkor az íze, aromája – legalábbis fiatal, néhány hetes korában – lényegesen visszafogottabb ennek a tehéntejből készülő, rozsdaszín-rózsaszín, penészes lágy sajtnak. Némileg persze más a helyzet a több hónapig érlelt darabok esetében. Ha édességről van szó, akkor sem járunk rossz helyen Belgiumban. Csak két érv: a waffel és a praliné. Kezdjük az utóbbival, amelyet csak úgy ont a több tucat csokoládégyár, s ami nélkül belga nem indul el vendégségbe. Állítólag 200-250 ezer tonna is készül évente, s nagyjából a felét helyben el is fogyasztják. A két alapváltozat, amikor maga a csokoládékrém tartalmazza az ízesítőket, illetve a töltelékes, amikor a színtiszta csokoládéba töltik az odavalót. S hogy ínyencekről van szó: a belgák igazából csak frissen készítve szeretik. A másik híres belga édesség az édes ostya. Nem mélyednénk el ehelyütt a gofri-waffel vitába, a lényeg, hogy ez a sütemény állhat akár négy-öt centiméteres tésztából is, de lehet egészen vékony, könnyű is. Tojás, cukor, liszt, vaj és/ vagy tejszín, ennyi biztos. A receptek féltve őrzött titkok.

2008. december

08/12/2 11:03:05

Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek

Recommend Documents