HAJDÚSÁGI KÖZLEMÉNYEK 8
M. NEPPER IBOLYA-SŐREGI JÁNOS —ZOLTAI LAJOS
HAJDÚSÁGI HALMOK
HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 1981
HAJDÚSÁGI KÖZLEMÉNYEK 8.
M. NEPPER IBOLYA-SŐREGI JÁNOS-ZOLTAI LAJOS
HAJDÚSÁGI HALMOK
HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 1981
K ü l ö n l e n y o m a t a H a j d ú s á g i Múzeum É v k ö n y v e IV. kötetből
A HORTOBÁGYI IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG kiadványa
A címlapon Zoltai Lajos akvarellje, 1930 A k i a d v á n y b a n közölt r a j z o k a t Zoltai Lajos készítette
H A J D Ú S Á G I KÖZLEMÉNYEK 8 A Városi Tanács (Hajdúböszörmény) és a Hajdúsági Múzeum honismereti kiadványa Szerkeszti: Dr. Nyakas Miklós Felelős kiadó: Dr. Nyakas Miklós HU—ISSN 0133—8439 82.718.66-19-2 Alföldi Nyomda, Debrecen
Néhány évvel ezelőtt nemcsak mint az akkori Hortobágyi Intéző Bizottság titkára, hanem mint a Megyei Műemléki Albizottság elnöke, körlevélben figyelmeztettem megyénk különböző építkezéseket folytató vállalatait, üzemeit, t e r melő egységeit, hogy földkinyerés céljából ne bontsák meg a H a j d ú - B i h a r m e gyében is nagy számban található halmokat. Korábban ugyanis több ilyen jellegű — és jóvátehetetlen — tevékenységről k a p t u n k bejelentéseket. Ezek a halmok pedig sajátos történeti értékeket rejtenek, sok évezredes kultúrák temetkezőhelyeit. E halmok egy részét olyan nép emelte sírjai fölé, akik 4000 évvel ezelőtt nyomultak be ide a dél-oroszországi sztyeppéról. Több esetben a sírokhoz bonyolult alagútrendszer vezetett el, mint amilyet a püspökladányi Kincsesdombon 1969—1970-ben sikeresen feltártak. Ezeket a mesterséges halmokat szinte kivétel nélkül későbbi korokban is felhasználták, nemcsak ú j a b b temetkezések helyéül, hanem telephelynek is. A régészeti-történeti kutatás bizonyította, hogy sok esetben első Árpád-kori templomaink is ezeken a halmokon emelkedtek. Míg hiteles feltárásukkal vidékünk több évezredes történelmének egy-egy szakasza elevenedik meg, addig elpusztításuk nemcsak minket, h a n e m az elkövetkező nemzedékeket is pótolhatatlan történeti emlékektől fosztja meg. Megyénk területén a különböző nagyságú és magasságú halmokból — kurgánok, „kunhalmok", laponyagok — régészeti feltárással mintegy huszonötöt ismertünk meg, pedig háromnegyed évszázada dolgoznak régészek területünkön. Egy évvel ezelőtt a bihari t á j r a eső halmok „tömör ismeretanyagának közkinccsé tétele" érdekében külön kis kiadvány megjelentetését támogattuk. Az eltelt egy esztendő igazolta ennek a támogató-segítő tevékenységünknek h e lyességét. A mostani, újabb, önálló f o r m á b a n is megjelentetett m u n k a a H a j d ú ság — mint tájegység — 194 halmának legfontosabb régészeti-történeti a d a t a i t nyújtja. Célunk ez alkalommal is a szemlélet megváltoztatása, sőt a történelmirégészeti emlékek iránti felelősségtudat jövőbeli növelésének szándéka. dr. Angyal László, a Hortobágyi Idegenforgalmi Bizottság titkára
A tanulmány a Hajdúság mint földrajzi egység területén található halmokat foglalja kataszterbe. A m u n k a alapja Zoltai Lajos (1861—1939) és Sőregi János (1892—) a debreceni Déri Múzeum régészei által összeállított kataszter, amelyet terepbejárások során tapasztaltakkal egészítettem ki, illetve a halmok helyét, meglétét hitelesítettem. Az egyes helységek nevének feltüntetése u t á n a halmok betűrendi sorrendben követik egymást. A kataszter 194 halmot ír le. Minden esetben feltüntettük a halom fekvését, magasságát, a rávonatkozó régészeti adatokat, s a halmokra vonatkozó irodalmat. Fontosnak ítéljük meg a halmokra vonatkozó tudnivalók összegyűjtését, közreadását, m e r t bizony hoszszú ideig nem kímélte ezeket a szántó-vető vagy „kincskereső" ember. Ezek a halmok pedig nemcsak a t á j arculatához tartoznak hozzá, s őrzik néha „szigetként" a sztyeppei növényzetet, de sajátságos „műemlékek" is, vagy ahogyan a régiek nevezték „földpiramisok". Ezek a halmok őrzik a neolitikus, bronzkori telepeket, szarmata, germán temetőket, honfoglaláskori temetőket és Á r p á d kori templomok és templom körüli temetők nyomait. Megőrzésük, védelmük, tudományos feldolgozásuk a mai nemzedék kutatóinak feladata. A leírt, kataszterbe foglalt halmok közül 4 csak a jegyzetanyagban szerepel, ezeket terepbejárás során régészeti irodalomból szerzett adat alapján leltem föl. Célom ennek a Biharra és Hajdúságra vonatkozó anyagnak a közreadásával az is, hogy alapja legyen nem csupán természeti környezetünk védelmének, de kiindulópontja legyen bizonyos értelemben véve, illetve lehessen a későbbi régészeti-történeti kutatásoknak is. Az egész megyére kiterjedő régészeti topográfia készítéséhez ugyancsak mint kiindulópont s támpont szerepelhet. A lehetőségeinkhez képest összegyűjtöttük és közreadjuk a halmokra vonatkozó irodalmat és a térképes anyagot is jeleztük, amely az érdeklődő vagy szakember számára adatainkat nemcsak ellenőrizhetővé teszi, de ténylegesen is alapkutatásként használhatóvá. Mivel e halomkataszter számára 1971-ben kezdtem meg a hitelesítő kontroláló terepbejárást H a j d ú - B i h a r megyében, s 1978-ban fejeztem be, előfordulhat hogy a halmot — bár ezt törvény tiltja — elhordták. Akkor viszont m u n kánk rögzített egy olyan objektumot, mely a további tudományos feltárás számára csupán annyi adattal bír, amennyit sikerült a következőkben lefektetnünk. Munkánk tehát a 194 hajdúsági határba eső halomra vonatkozó adatokat adja alább közre. BALMAZÚJVÁROS Benedikó-halom Fekvése: Balmazújváros, Hortobágy, a Magdolna lapos Ny-i oldalán húzódó Kadarcs jobb partján, a vasútvonal és a m ű ú t között csaknem középen. A Debreceni Állami Levéltárban őrzött, XVII. század végéről származó „Posta út Ű j 5
várostól a hortobágyi csárdához" című térképen névleg feltüntetve. Azonos lehet az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen 90-nel jelzett halommal, mely a Kadarcstól Ny-ra 1,3 k m - r e a hortobágyi csárdától K-re 8,9 k m - r e van. A Nagy Szálka-halomtól ÉK-re 2,1 km-re. Varga Antalnak egy 1923-ban készült térképe Benedikó laponyagot a város központjától Ny-ra kb. 6 km-re tünteti fel. Karinkó puszta D-i részén. Méretei : T. sz. f. m. : 90 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Varga Antal szerint az elpusztult középkori „Figudi" falu azon a helyen állott (1267—1338). A halmon állhatott a templom (?) Szent Benedek tiszteletére. Irodalom: id. Varga Antal: Adatok a Balmazújváros határában állott falvak történetéhez. B.-újváros, 1942. 29. id. Varga Antal: Földrajzi helynevek Balmazújvároson Debr. 1942. 36. Bivalyhalom Régészeti adatok: A halom közelében bronzkori és szarmatakori telepnyomok kerültek elő 1949-ben. Irodalom: Kralovánszky Alán DMÉ 1962—64. (1965) 35. Gajdán vagy Kajdán
halom
A balmazújvárosi Pallagráta DNy-i részén van. Neve a XV. század óta ismeretes. A katonai térképen névleg nincs megnevezve. Fekvése: Valószínűleg az a halom lesz, mely a balmazújvárosi vasúti állomástól ÉK-re 1,6 k m - r e fekszik, a Böszörménybe vivő műúttól D-re 800 méterre. Ez a halom esik a Pallagráta DNy-i részére. Méretei: T. sz. f. m.: 96 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Révész Imre, Etel laka. Debrecen, 1859. 54. Nála Kajdán-halom néven említve, id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debrecen, 1942. 36. dr. Varga Geiza: H a j d ú megye leírása Debrecen, 1882. 114. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. 8. K a j á n telekről is a Nagy Pród-pusztán. Gutsit
laponyag
Fekvése: A város DNy-i határában, a nádudvari út és a Magdolna-rét között, hasonló nevű Gutsit-laposon, a Magdolna-sík D-i részén. A város központjától DNy-ra kb. 3 km-re. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Kollonich Dezső: Balmazújváros. Adatok Balmazújváros településföldrajzához. Pécs, 1934. 9. Említi a Gutsit laponyagot, közelebbi megjelölés nélkül, id. Varga Antal 1923-ban készített térképén feltüntetve, azonban a térképen mértékarány nincs adva. Háti
halom
,,Hat" középkori falut a XIII. században a Váradi Regestrum említi, 1489ben m á r puszta. A katonai térképen Háti halom-nak nevezve. Dr. Varga Geiza Hathnevű-halomnak nevezi. (Hajdú megye leírása, Db. 1882. 114.) Fekvése: Balmazújváros Nagyhát nevű határrészén. Határhalom Balmazújváros és H a j d ú böszörmény között Szigetorr felől, a Hajdúböszörmény vagy újvárosi műút D-i oldalán, attól 2 km-re. Az újvárosi vasúti állomástól K—ÉK-re 5,4 km-re, Nagyhát vasúti állomásától É-ra 5,2 km-re. 6
Méretei: T. sz. f. m.: 123 méter. Régészeti adatok: A halom feltáratlan. Varga Antal szerint r a j t a „csiszolt kőkori" leleteket találtak. A halom környékén állott HAT falu 1230—1489. Révész Imre 1859-ben ezen a tájon képzelte el Etellakát, Attila király székhelyét. Irodalom: Révész Imre, Etel laka vagyis Attila h u n király birodalmi székhelye. Debr. 1859. 54. id. Varga Antal: Adatok a Balmazújváros h a t á r á b a n állott falvak történetéhez. Debr. 1942. 30. id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 36. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. 1783-as térképen feltüntetve. Kárhozott
halom
A XVI. században Nagyhalom, ma pedig Kárhozat h a l m á n a k is nevezik. Fekvése: Bánom kert DNy-i sarkában, határhalom Debrecen és Balmazújváros között. A balmazújvárosi vasútállomástól D-re 4 km-re, Debrecentől ÉNy-ra kb. 21 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 112 méter, v. m.: 7—8 méter, á t m é r ő j e : 70 méter. Régészeti adatok: Sőregi a halmot 1935. október 12-én felkereste, amikor a Kadarcs mentén az elepi templom helyét kutatta. A halomról a sík t á j meszsze áttekinthető. A halomban 200 éves pincét emleget a nép. 1953-ban a tiszai főcsatornának a halomhoz közeli ásása alkalmával a feltöltéshez szükséges földet a halom szolgáltatta. A lehordási m u n k a alkalmával, a halom legmagasabb pontja alatt 2 méter mélységben La Téne-kori urnasírra akadtak. Korongolt urna és lapos tál a Déri Múzeumba került. Az u r n á b a n égett csontmaradványok, vas- és cseréptörmelékek voltak. A lehordott halom, melyből közepén egy 182 cm magas kubikus baba maradt, szakszerű feltárásra került. Csalog József 1953. m á j u s á b a n t á r t a fel a halmot és megtalálta a XVIII. század m á sodik feléből származó pince, téglától megfosztott helyét. A hordott halom színben eltérő rétegei a halomépítés hosszabb és rövidebb, többször megszakított munkájáról tanúskodnak. A 2. számú kutatóárok egy 4 méter széles és 4,2 m é ter hosszú gödört talált. A gödör aljának közepén volt 85 cm mélyen a 265. fokra keletelt sírkamra, melyet két rétegben, egymásra keresztbe fektetett tölgyfa padlódeszka-fedél borított. A k a m a r a hosszoldalait levert karókkal támogatták meg, ezekre keresztben dorongokat és ezek felé nemeztakarót, erre pedig f ű z favessző sövényt fektettek. A sírkamrában talált csontváz deszkákon feküdt, lábbal keletnek, szétterpesztett térdekkel, hanyatt. A koponya két oldalán 1—1 tekercselt visszahajlított végű h a j k a r i k a volt. Fémlemez nyomok a homlokon és a térdnél is mutatkoztak, vastárgy sehol. Csalog a halom korát a bronzkor végére vagy a koravaskorba helyezi. A halomból származó leletek Ltsz. : 53. 26. 1—2.
Irodalom Zoltai: Halmok 28. Csalog: A balmazújvárosi Kárhozott-halom feltárása FA VI. 1954. 37—44. Arch. Ért. 1955. 95. old. id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. 1942. 36. id. Varga Antal: Hol állott Attila birodalmi fővárosa Priszkusz követsége idejében, 449-ben? Gyoma, 1909. 41. Kralovánszky Alán: DMÉ 1962—64. 35. old. Nándor Kalicz: Die Frühbronzezeit in Nordost — Ungarn. Akadémia, Budapest, 1968. 21., 29. Kettős-halom
a
Pallagrátán
Fekvése: Balmazújváros h a t á r a ÉK-i részén, Pallagrátán, a hajdúböszörmény—balmazújvárosi határon, a Görög-tanya közelében, a böszörmény—újvárosi műúttól É-ra 1,1 km-re, a Balmazújváros vasúti állomástól ÉK-re 6,6 k m - r e határhalom. Méretei: T. sz. f. m.: 105 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 37. 7
Kettős
halom a
Papréten
Fekvése: Balmazújváros É-i határa, Paprét, a tiszacsegei műút K-i oldalán, a balmazújvárosi vasúti állomástól ÉNy-ra légvonalban 5,7 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 37. Kistacsűló-halom Balmazújvárostól K-re a Görög- és Nagy-tanyák közötti mesgyén fekszik. A katonai (1925., 1943.) térképek azon a helyen névtelen halmot jeleznek. Szőrösnek is nevezik! Az 1943-as 1:50 000-es térkép Szőrös-halom a Nagy-tanya és a II. Pródi-halom között van. G y ő r f f y szerint Nagy-Pródon. Fekvése: Balmazújváros ÉK-i h a t á r á n a vasútállomástól ÉK-re 6,3 km-re, a nagy csatornától K-re 1,5 km-re, a Malátom-halomtól K-re 3,6 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 98 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson Debr. 1942. 37. dr. Varga Geiza: Hajdúmegye leírása. Debr. 1882. 130. Győrffy István: H a j d ú böszörmény települése. Szeged, 1927. 36. (Csak Tacsilló-halom). Malátom-halom Régi nevén „Malton", középkori falu, mely 1413 óta puszta. Fekvése: A „rácok szigetét" körülvevő Kadarcs legészakibb külső csücskénél. Balmazújváros központjától É-ra 6 km-re, az öntöző főcsatornától Ny-ra 2,2 km-re, a Nagy lapos alatt. Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter. Régészeti adatok : A halom feltáratlan. Révész Imre szerint a nép a Bál papok templomát sejtette alatta. Körülötte 1858 t á j á n kútásás alkalmával álló emberi csontvázat találtak, a koponyáján arany diadémot, korona alakú fej éket, melyet összetörtek és felolvasztottak. (Etel laka 53.) Varga Antal szláv településnek t a r t j a Maitont. Szerinte Malátom pusztán és a Rácok szigetén sok kő és tégla kerül elő, továbbá népvándorláskori leletek is. XV. századi okmányokban mint pusztabirtok gyakran szerepel. 1920 nyarán Malton földjén szántó emberek bögrében XIII. századi friesachi dénárokat és II. Endre obulusait lelték. Varga Antal a halmon ásatást végzett, sírokban hasonló pénzeket talált. 3—4 sírban a csontvázak lábszárak nélkül feküdtek. Malton vagy Malátom területén találtak még bronz karperecet és 2 db Árpád-kori (?) ezüst karperecet, f a r k u k a t harapó kígyók formájában, továbbá egy rézgyűrűt méregtartóval. Id. Varga Antal a Malátom-hoz kelet felől csatlakozó háton „tégla épület faragványos darabjait és sárkunyhók tapaszrögeit lelte". A Pester Lloyd szerint 1920-ban h u n (ék) írásos arany kelyheket és tálakat találtak a halom környékén, azonban a detektívnyomozás sem tudta feltalálni. Ezt a tényt a debreceni törvényszéki bíróság is megállapította. Egy más adat szerint (Semsey Lászlóné 1924. XII. 4-én kelt levele) a leletek akkor bírói letétben voltak. Az Arch. Ért. 1920—1926-ig a leletekről nem szól. Kollonich Dezső a határrészt „Maladon"-nak írja. Irodalom: Révész Imre: Etel laka vagyis Attila h u n király birodalmi székhelye. Debr. 1859. 53. Id. Varga Antal: Adatok a Balmazújváros határában állott falvak történetéhez. Debr. 1942. 38—41. Id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 32., 37. Kollonich Dezső: Balmazújváros. Adatok Balmazújváros településföldrajzához. Pécs, 1934. 14. 8
Pápa
halom
Fekvése: Laponyag a Kadarcstól körülvett Rácok szigetén. Az 1925-ös 1 -75 000-es katonai térképen a Rácok szigetével Ny felől szomszédos Erdőszigettől É-ra fekszik, a Kettős-laponyagtól K—DK-re 1,5 km, Balmazújváros vasúti állomásától ÉNy-ra 4,6 km-re, a Papréten. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 38. Szélhatár-halom Fekvése: Balmazújváros. Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Kollonich Dezső: Balmazújváros. Adatok Balmazújváros településföldrajzához. Pécs, 1934. 6. Említi a Szélhatár-halmot közelebbi helymegjelölés nélkül. Szőrös-halom
a
Nagylaposon
Balmazújvárostól ÉK-re a Kistacsilló-halmot illetik ezzel a névvel is. A Görög- és Nagy-tanyák közötti 98-as magaslat. A katonai térképek (1925, 1943) a Brassó-ér Ny-i p a r t j á n fekvő halmot nevezik így. Fekvése: Balmazújváros, Nagylapos, közel a hajdúböszörményi határhoz, a Brassó-ér mellett. Az ú j nagycsatornától K-re 2,2 km-re, az újvárosi állomástól É—ÉK-re 8,2 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 100 méter. • Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 38. EGYEK Cseppentő-halom Fekvése: Az egyeki vasúti állomástól DNy-ra 1 km-re, az egyek—debreceni műút Ny-i oldalánál közvetlenül. Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. (Az útépítés érintette.) Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Dinnyés
halom
Fekvése: A község vasúti állomásától D-re 3,6 km-re, közel a határhoz, kb. 250—300 méterre, a Nagy Csatak lapos K-i oldalán. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1925-ös 1:75 000-es katonai térképen feltüntetve. Gulyakúti
halom
Fekvése: A község vasúti állomásától DK-re 3,3 km-re, az egyek—nagyiváni út szeli át. A kócspusztai határhoz 1,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. 9
Gyenge
halom
Fekvése: A község központjától DK-re, az egyeki vasúti állomástól K-re 2,2 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Kis Szék
halom
Fekvése: A község központjától D-re 3 km-re, az egyek—hortobágyi m ű ú t és a Nagy Csatak lapos között. A Nagy Szék-halomtól D-re 7—800 méterre, a füredi kócspusztai határhoz 650 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 96 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1925-ös 1:75 000-es katonai térképen feltüntetve. Az 1943-as 1:50 000-es térképen Görbe-Székhalomnak írva (vagy Kis-szék halom). Konc-halom 1925-ös 1:75 000-es katonai térképen Kócs-halom. Fekvése: Az egyeki vasúti állomástól DK-re 2,2 km-re, az egyek—nagyiváni út K-i oldalán, attól 100 méterre. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Nagy Szék
halom
Fekvése: A község vasúti állomásától D-re 2,2 km-re. Az egyek—hortobágyi m ű ú t és a Nagy Csatak lapos között, a műúttól K-re 1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Ohati Földvár
halom
Először említve 1737-ben Egyeki Nagy halom, Földvár halom, Egyeki Földvár halom. Fekvése: Egyek, a falu templomától DK-re 5300 méterre, az egyek—debrecen—ohati határvonalon. A belsőohati majortól DNy-ra 2,5 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter, v. m.: 11 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. A halomtól D-re 100 ölnyire földvár nyomai látszanak, melyről a halom nevét kapta. Zoltai és Sőregi 1923-ban a halmot és földvárat felkeresték. A földvárat azon a keskeny gerincen — melyre a halmot hordták — két párhuzamos keresztbevont árokkal készítették. A földvárat a két hosszanti oldaláról, a laposokban felgyűlt vízállás védhette. Irodalom: Múzeumi Jelentés 1922. és 1923. évi Debr. 1924. 12. Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 20., a halom rajzával. Tökös
halom
Fekvése: A község vasúti állomásától DNy-ra 1,9 km-re, az Egyek—hortobágyi út Ny-i oldalánál. Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép 10
FELSÖFÜLÖP (elnevezés
nélküli)
Fekvése: az iskolától ÉNy-ra 300 m é t e r r e kiemelkedő kis dombocska. Régészeti adatok: 1964-ben keletelt téglaalapfalú templomot leltek. Tőle D-re a kanális Ny-i felén telepnyomokat is találtak. Irodalom: Mesterházy Károly: DMÉ 1965. (1966) 32. FÖLDES Gyepárosi
halom
Fekvése: Földes, a község templomától ÉK-re 4 km-re, a Földes—derecskei műút É-i oldalán, attól 400 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 103 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Herpay Gábor: Földes község története. Debr. 1936. 129. Gyilkos
halom
Fekvése: A község templomától ÉK-re 6,5 km-re, a Földes—derecskei m ű ú t D-i oldalán, attól 1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Herpay Gábor: Földes község története. Debr. 1936. 163. Mogyorósi
halom
Fekvése : A község templomától ÉK-re 2,5 km-re, a Földes—derecskei m ű ú t É-i oldalán, attól 200 méterre. (A katonai térképen pontos jelölése nincs.) Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Herpay Gábor: Földes község története. Debr. 1936. 129. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY Ásott
halom
Fekvése: Hajdúböszörmény h a t á r á b a n van. Telekföld területén, a város központjától É—ÉK-re 3,6 km-re. A Böszörmény—dorogi vasútvonaltól K felé 600 m-re. Régészeti adatok: Feltáratlan, de kincskeresők több ízben megbolygathatták. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. Egy 1873-ból származó térképen m á r fel van tüntetve a hajdúdorogi és nyíregyházi utak között. Brassó halom (Nagytacsilló halom) Az 1925-ös, 1943-as katonai térképen feltüntetik. Dr. Varga Geiza nem ezen a néven ismeri, sem id. Varga Antal 1942-ben. Bizonyos azonban, hogy mindkét szerző Tacsilló-, illetőleg Nagytacsilló-halma azonos a Brassó vagy Barassóhalommal. Népiesen Baraksa. Barcsánál Barassó. 11
Fekvése: Kis-Pród-puszta, Varga Antal szerint Bakóc puszta, mely a katonai térképen nem szerepel. A Barassó-ér É-i partján, a hajdúnánási út K-i oldalán, az ú j nagy csatornától K-re 900 m-re, Hajdúböszörmény központjától ÉNy-ra 10 km-re, a II. sz. Pródi halom és a Strázsa halom között. Méretei: T. sz. f. m.: 100 m Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: dr. Varga Geiza: H a j d ú vármegye leírása D. 1882. 130. 1., id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson D. 1942. 37. 1. A szerző mint határhalmot sorolja fel bizonyára a B.-újvárosiak között. Barcsa J.: H a j d ú nánás város története 1900. 191.1. Csap Péter
halma
Fekvése: A város központjától DK-re 3,5 km-re, a Zabos-kerthez közel, a vasútvonaltól K-re 1,3 km-re, a Széchenyi halomtól É-ra jó 1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 161 méter Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged 1927. 36. 1. Csege
halom
Thege halom-nak is írták. Fekvése: Szentgyörgy-pusztán, a Böszörmény és Felső-Józsa közti határvonalon. Hajdúböszörménytől D—DK-i irányban 8,5 km-re. A felsőjózsai templomtól ÉNy-ra 2,2 km-re. Debrecen városházától ÉNy-ra 11 km-re. Méretei: T. sz. f. m,: 167 méter v. m.: 7—8 méter, Debrecen környékének legnagyobb halma. Régészeti adatok: Feltáratlan. 1858-ban közven közelében találták a „Hajdúböszörményi bronz kincs" név alatt ismert raktárleletet (1.: Hampel). A leletből 8 kard, melyet Hampel ,,j—q" jelzések alatt ír le, a debreceni Ref. Kollégium gyűjteményébe került. Ebből 1 kardot egy másik n e m böszörményi karddal 1930-ban a Déri Múzeumnak kölcsönöztek ki. A böszörményi kikölcsönzött kardot, melyet Hampel „o" alatt ír le (XXIII. tábla 4. sz.), 1944 őszén ismeretlen tettes elvitte. Irodalom: Graffenried; Archiv f ü r österreichische Geschichtsquellen, 1860. 1860. XXIV. k. 373. 1. Hampel: Antiquités praehistoriches de la Hongrie, Esztergom 1876/66 XI. 1—8. Hampel: A bronzkor emlékei Magyarhonban Bp. 1892. 1—III. I. 49—58. 1. XX., XXIII. és XXIV., XXXIII., LXIV. és LXV. táblák. Pulszky: Magyarország Archaeológiája Bp. 1897. I. kötet 153—155, 160, 181, 194—195. képekkel. Nils Alberg: Bronzezeitliche und früheisenzeitliche Chronologie, Stockholm, 1935. V. köt. 86—87. 1. 162. ábra. Jelentés Debrecen város Múz. 1927. évi működéséről Debrecen 1928. 16. 1. Zoltai: Debreceni halmok D. 1938. 57. 1. Gát
halom
Fekvése: A város központjától Ny-ra 5 k m - r e a Barassó-ér jobb oldalán, az értől K-re 700 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 108 méter Régészeti adatok : Feltáratlan. Két
laponyag
Fekvése: Hajdúböszörmény, Ürmöshát, a város központjától Ny—ÉNy-ra 14 km-re. A Brassó halomtól a Hortobágy folyóhoz vezető út É-i oldalán, a Kadarcs hídja mellett. Két laponyag 200 méterre egymástól. 12
Méretei : a Ny-i T. sz. f. m. : 94 méter Régészeti adatok : Feltáratlanok. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 31. 1. Az 1943-as katonai térképen (1:50 000-es) mind a két laponyag feltüntetve megnevezés nélkül. Kis Bene tanyai
halom
Fekvése: Hajdúböszörménytől Ny-ra kb. 3 km-re, a Kis Bene tanya t e r ü letén fekvő mesterséges halom. Régészeti adatok: A halom 30X30 méteres területét megbolygatták. A D-i, DK-i, s É-i oldalán Árpádkori temető sírjait találták meg, ÉÉK—DDNy-i tájolású vázakkal. A sírokból S végű h a j karikák kerültek elő. Irodalom: Mesterházy Károly DMÉ 1965. (1966) 32. Kis Vidi
halom
Fekvése: Hajdúböszörmény, Szőke-zug nevű határrésze. A város központjától ÉNy-ra 13,9 km-re, a nagy főcsatorna K-i oldalán, attól 200 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 103 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. (a m ű utolsó térképén feltüntetve) 1943-as 1:50 000-es katonai térképen is. Köves
halom2
Győrffy Istvánnál Kövecses halom a neve. Fekvése: Szőke-zugban, a Szőke-ér p a r t j á n . A város központjától ÉNy-ra 16,3 km-re, a főcsatornától Ny-ra 2,8 km-re. Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter. Régészeti adatok: Mikor Rómer Flóris és Hampel József a hajdúböszörményi Pródi halom őstelepet megásták, ugyanakkor megásták a Pródi halomhoz nem messze fekvő Kövecses halmot is és a Kőudvart (?). Bakóczy János volt böszörményi ref. lelkész kéziratos krónikája szerint ,,mind a h á r o m helyen számtalan emberi csontot találtak. 37 db keltakori bronzpallos, sisak, edény került elő, melynek egy része a debreceni kollégiumba, másrésze a Nemzeti Múzeumba került". (Ebből nem tűnik ki, mi volt a Köves halomban!) Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 4. o. és térkép. Lyukas
halom
Fekvése: Hajdúböszörmény központjától ÉK-re, kb. 6—7 km-re, a határon, a Törökmetéllő halomtól ÉK-re 2 km-re. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. A m ű ben az 1783-as térképen feltüntetve egyedül. A katonai térképek n e m ismerik. Nagy Süldős
halom3
1476-ban már említve. Fekvése: A Szőke-zug Süldős-erének p a r t j á n . A város központjától ÉNy-ra 14,8 km-re, a nagy főcsatornától Ny-ra 500 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: nincs közölve az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen sem. 13
Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek H a j d ú v á r m e gye mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 110. 1. Győrffy: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 8.1. és térképen. Nyíregyházi
Rátát halom (Rátót halom)
Fekvése: Hajdúböszörmény, Nagyrét, Határhalom Szentmargita-puszta és Hajdúböszörmény közti határon, a Böszörmény—polgári műúttól D-re a h a t á r vonalon számítva 2,6 km-re, a hortobágyi fő gyűjtőcsatornától Ny-ra 2,1 km-re, Hajdúböszörmény központjától ÉNy-ra jó 20 km-re. Méretei : T. sz. f. m. : 92 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elf elejtett régi helynevek H a j d ú vármegyei mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 109. 1. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 8. L Pródi
halom
Fekvése: Nagypródi puszta, a várostól ÉNy-ra 14,7 km-re a tiszapolgári m ű ú t D-i oldalán, attól 500 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter v. m.: 7—8 méter Régészeti adatok: Őstelep. 1882 nyarán Rómer Flóris és Hampel József a Pródi halomban végezték el ennek a környéknek első rendszeres ásatását a várostól kapott 40 munkással. A leleteket, melyek előkerültek, a Nemzeti Múzeumba szállították. Ugyanakkor a Kőudvaron megásták a Kövecses halmot is. Id. Forgács Ferenc, hortobágyi juhász, böszörményi lakos a 2 fiával, vejével és fogadott napszámosokkal 1925-től kezdve 8 éven át, minden aratás után karácsonyig ásta az őstelepet, álomlátás alapján, Attila sírját keresve. Félnyilas szőlőjét 300 juhát rááldozta. Halála után, 1932-től veje és fiai folytatták a kincs keresését, 12—14 méter mélyre hatolva a kultúrréteg alatti szűz talajba, az özvegy álomlátásaitól fanatizálva. A kultúrrétegek áttörésekor a leletek egész tömegét dobálták ki, kő-, csont- és cseréptárgyakat stb. 1934-ben ú j a b b 3 aknával hatoltak le, amikor állítólag földalatti folyosókat találtak. A leleteket magánszemélyek, az alakulóban levő böszörményi múzeum és a Déri Múzeum szerezték meg. Zoltai Lajos 1925-ben Forgács Ferencnétől 5 db réz halántékkarikát, 3 db agyagedény csőtalpát, illetve azoknak töredékét, egy félgömb idomú kis bögre töredékét, 1 füles cserepet, vadkan agyarakat, kutyacsontot, egy átfűrészelt szarvasagancsot szerzett meg (ltsz. 102—105/1925). Ugyanakkor H. Fekete Péter polg. isk. igazgató a leletek nagyrészét a leendő helyi múzeum számára megszerezte. 1941-ben Maghy Zoltán böszörményi festőművész a Pródi halomból származó üreges öntésű bronz buzogányt, hegyes és csonkagúla alakú tüskékkel, és egy palaszürke s^ínű, korongolt csuprot adott át a Déri Múzeumnak (ltsz. 8/1941. 1—2). Irodalom: Sőregi: Zoltai élete 78. o. Jelentés 1934. 143. o. Jelentés 1925. 16. o. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 53—54. o. Bakóczy János: Böszörményi krónika (kézirat). Idézi Győrffy. II. sz. Pródi
halom
Fekvése: Hajdúböszörmény, Kis Pród-puszta DK-i sarka, a Barassó-ér partján. Hajdúböszörmény központjától Ny-ra 7 km-re, a balmazújvárosi Szőrös halomtól ÉK-re 1,3 km-re. 14
Méretei: T. sz. f. m.: 102 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: dr. Varga Geiza: H a j d ú m e g y e leírása D. 1882. 130.1. Strázsa
halom
Fekvése: Nagy Pród-puszta, a nagycsatorna Ny-i oldalán, a csatorna gátjában. Hajdúböszörmény központjától ÉNy-ra 11,6 km-re, a Hajdúböszörmény— tiszapolgári műúttól a főcsatorna vonalán D felé 2 k m - r e a Nagy Pródi halom és a Brassó halom DK—ÉNy-i irányú vonalában, a Brassó halomtól ÉNy-ra 2,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. A főcsatorna ásásakor a halom egy részét elhordták. Irodalom: dr. Varga Geiza: H a j d ú m e g y e leírása D. 1882. 130. o. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 36. 1. A közölt 1783-as t é r k é pen Böszörménytől D-re a zeleméri határon is van Strázsa halom, mely a mai Széchenyi, régen Messzelátó halomnak felel meg. Széchenyi
halom4
Régi neve: Messzelátó halom, Nagy Halom. Fekvése: Hajdúböszörmény, a Debrecen—böszörményi m ű ú t K-i oldalán, a város központjától DK-re 4,1 km-re, a vasútvonaltól K - r e 300 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 164 méter, tehát a Csegei halom u t á n a vidék legmagasabb pontja. Utóbbi halom tőle D-re 4 k m - r e esik. Régészeti adatok : Feltáratlan. Régen a Messzelátó csárda állott a közelében. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 7. 1. Szúnyog
halom
Fekvése: Valószínűleg a város és a Bocskai-kert közötti halmok egyike. Az 1832-ben kiosztott ugarföldek m a p p á j á n szerepel, amely mappa a város levéltárában van. A város központjától K-re 4 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: valószínűleg 152 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 36. 1. Telek
halom
Fekvése: Nagy Zelemér-puszta, a böszörményi vasútvonal Ny-i oldalán, a zeleméri vasúti megállótól és a Csonkatoronytól ÉNy-ra 1 km-re, a vasútvonaltól Ny-ra 800 méterre, a műúttól K-re 1,4 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 154 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Tetű
halom
Fekvése: Valószínűleg a város és a Bocskai-kert közötti halmok egyike. Az 1832-ben kiosztott ugarföldek m a p p á j á n szerepel. A mappa a város levéltárában van, A halom a város központjától K—DK-re 3,8 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: valószínűleg 158 meter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Győrffy: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 36. 1.
15
Törökmetéllő
halom
Fekvése: Telek-föld, a város központjától É—ÉK-re 4,8 km-re. A Hajdúdorog—böszörményi vasútvonaltól K-re 1,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 130 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged 1927. az 1783-as térképen feltüntetve. A katonai térképen is szerepel. Zeleméri
földvár
A nép „vadászok sáncának" nevezi. Fekvése: De Pauli Zelemér puszta, a Debrecen—böszörményi vasút és m ű út között, a zeleméri vasúti megállótól DNy-ra 1,2 km-re, a katonai térképen feltüntetett, de ma m á r meg nem levő Botos-tanya. Az U. Szabó tanyától kelet felé. A földvár előtt észak felől egyesül a Tócó két forrásága. A Ny-i ág a Mélyvölgy, a másik, a hosszabbik észak felé, a Bánky tanyának vonul. A földvár körvonalas, a sáncok az U. Szabó tanyától jól kivehetőek. Méretei: A terepet uraló dombháton a földvár hossznégyzet alakú. Pontos felmérések nem történtek. Régészeti adatok: Zoltai 1922. június 24-én j á r t azon a területen, de a jelentésben (161/1922) a földvárról n e m tesz említést. (Jel. 1922. 6. o.) Zoltai és Sőregi 1927. március 28-án tekintették meg a földvárat, melynek tetején cserepek találhatók, de a rossz idő miatt felmérést nem t u d t a k végezni (79/1927). A földvár közelében őskori települési foltok kerültek feltárásra, és a zeleméri bronzkori zsugorított temetkezés. Lelt. : 35.37/1927. Irodalom: Jelentés, 1927. 16. o. Sőregi: Jelentés, 1927. 38—45. o. Révész: Etel laka 1859. Bunyitay: A váradi püspökség II. 72., 121., 135., 143. és 464. o. HAJDÜDOROG Csontos
halom
Fekvése: A község központjától K - r e 2,8 km-re, a dorog—újfehértói műút É-i oldalán, attól 300 méterre, a határhoz 650 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 124 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Debeje
halom
Fekvése: A község központjától DK-re 3,7 km-re, a Kiserdőhöz vezető dűlő Ny-i oldalán, attól 400 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 127 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Három
halom
Fekvése: A község központjától ÉNy-ra 1,7 km-re, a Nánás—dorogi műút É-i oldalán, attól 200 méterre. Közelében a térkép nem tüntet fel kerek halmot, csak dombokat. Méretei: T. sz. f. m.: 110 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. 16
Kis Nyerges
halom
Fekvése: Hajdúdorog, a község központjától û — D K - r e 9,4 km-re, egészen a hajdúböszörményi határnál, a vasútvonaltól K-re 1,2 km-re. A Nagy Nyerges halomtól D-re 2,6 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 125 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen az 1925-ös 1:75 000-en is feltüntetve. Kövecses
halom
Fekvése: A község központjától D-re 3,5 km-re, a böszörmény—dorogi műút K-i oldalán, attól 100 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 114 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Nagyállás
halom
Fekvése: Hajdúdorog, a község központjától É-ra 3,5 km-re, a Dorog—nagyfalui út Ny-i oldalán, attól 100 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 114 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Nagy
halom
Fekvése: A község központjától ÉK-re 3,8 km-re, határhalom. Méretei: T. sz. f. m.: 127 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Nagy Nyerges
halom
Fekvése: A Böszörmény—dorogi vasútvonaltól K-re 1,6 km-re, a község központjától D—DK-re 7,2 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 122 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Györffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. A m ű ben az 1783-as térképen a határon túl van feltüntetve. A katonai térképen is szerepel. Sárga
halom
Fekvése: A község központjától É-ra 3,5 km-re, a Dorog—nagyfalui út és a szállásföldi dűlő között. Utóbbitól Ny-ra 550 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 113 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Temetőhegy' Fekvése: Hajdúdorog, Szállásföld, a várostól É-ra 11 km-re, túl a Szállásföld-tanyai iskolán. A Temetőhegy felé vezető dűlőút a hegy Ny-i oldalát le« szeli. Természetes domb. ~ / f / V V^itr
™ 17
Méretei : v. m. : 7—8 méter. Régészeti adatok: 1936-ban dr. Verdes Miklós, a Szállásföld-tanyai iskolaigazgató a Temetőhegy dűlőút szelte Ny-i felében mutatkozó sírból, a koponya szájpadlásához tapadt Szent-István dénárt talált és átadta a Déri Múzeumnak (C. N. H. O.2.). Sőregi János 1936. április 28-án ott próbaásatást végzett, de a hanyatt fekvő ÉK—DNy-i irányú nyújtóztatott csontváz mellett a dénáron felül más lelet nem volt. Koponya és dénár leltározva: 22/1936. Sőregi 1938. júliusban cserkészekkel ásatott. É—D-i irányú kutató árokkal, 3 sírt t á r t fel. 1. sír: 80 cm mélyen 170 cm hosszú, Ny—K-i irányban hanyatt nyújtóztatott csontváz, lócsontokkal volt. Mellékletek: vaszabla, kengyel, karika, 94 cm hoszszú vaskard, í jborító csontlemezek, tegezvasalások, nyílhegyek. A koponyán 2 ezüst karika, bal szemen kis ezüst lemez. 2. sír: feldúlt sír, csak a lábszárak találhatók eredeti helyükön. Körülötte nagyobb és kisebb kerek, részben aranyozott ezüst veretek (13 db). 3. sír: K—Ny-i irányban fekvő csontváz, fakorhadvánnyal, vas koporsószegekkel (XVII—XVIII.). A cserkészek által szétdúlt sírokból: vasnyelű ezüst csat, ezüst füles pityke, 2 db vaskés, bagolyfejes csont botvég, 2 db 8—10 cm magas durva agyagcsupor, emberi és állati csontok kerültek elő. Ltsz.: IV. 58/ 1938. 1—38. A hajdúdorogi Középső Szállásföldön szarmata temetőből pompás terra sigillata edény (rheinzaberni eredetű) s egyéb leletek származnak (Évk. 1935. 17— 80. 1.). Ez a lelőhely a Temetőhegyhez közel van. Irodalom: Sőregi: Szent-István-kori sírok Hajdúdorog határában. Évk. 1936. évről D. 1937. 71—72. 1. Évk. 1938. évről D. 1939. 46—47. 1. leletek ábrájával. Párducz: A szarmatakor emlékei III. Bp. 1950. 58. 1. Mesterházy K. DMÉ 1965 (1966) 32. Tokaji úti
halom
Fekvése: a Tokajra vezető földút mellett a 6,8 km-es kő közelében levő természetes kerek domb. Régészeti adatok: földmunkálatok során magányos női sírt találtak. Bronztükör, elektron fülbevaló, orsókarika, borostyángyöngy, vaskés került elő. Irodalom: Mesterházy Károly AÉ 94. (1967) 218.; DMÉ 1968. (1970) 68. Módyné Nepper Ibolya Szkítakori leletek a Déri Múzeumból. DMÉ 1966—67. (1968) 53—65. Vágott
halom
Fekvése: A község központjától DK-re 2,4 km-re a Kiserdő felé vezető dűlőút Ny-i oldalán, a gáti tanyák felé vezető dűlőúttól kettévágva. Méretei: T. sz. f. m.: 122 méter. Régészeti adatok: A domb átvágásánál esetleg előkerült leletekről nincs tudomásunk. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. HAJDŰHADHÁZ Erős
halom
Fekvése: A vasútállomástól ÉK-re 3,8 km-re, a határhoz 800 méterre, erdő szélén. Méretei: T. sz. f. m.: 151 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. 18
19
Fajha
halom
Fekvése: Pallag-puszta. A község központjától DK-re 4,7 km-re, a hadházi erdő közelében. Pontosan feltüntetve nincs a térképen. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Kerek
halom
Fekvése: Hajdúhadház határának ÉK-i csücskében határhalom. A hadházi vasútállomástól ÉK-re 7,2 km-re, a Poroszlay- és kisgeszterédi puszták között. Méretei: T. sz. f. m.: 162 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Kucik
halom
Fekvése: A vasútállomástól K-re 1,5 km-re, a Hadház—bökönyi útnál, a hadházi erdő É-i szélén. Méretei: T. sz. f. m.: 150 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Löki
halom
Fekvése: A vasútállomástól ÉK-re 2,3 km-re, 300 méterre a Téglás felé terjedő erdőhöz. Méretei: T. sz. f. m.: 158 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Nyár
halom
Inkább természetesnek látszik. Fekvése: A vasúti állomástól DK-re 5,6 km-re, a Savóskúti erdő Ny-i szélén, a Pálinka halomtól DK-re kb. 8—900 méterre. Méretei : T. sz. f. m. : Nincs feltüntetve. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Pálinka
halom
Fekvése: A vasútállomástól DK-re 4,7 km-re, a Savóskúti és hadházi erdők között. Méretei: T. sz. f. m.: 140 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Szőlő
halom
Fekvése: H a j d ú h a d h á z keleti határhalma, a szabolcsi Kisgeszterédi puszta felé. Hajdúhadház vasúti állomásától K-re 6,4 km-re a Poroszlay pusztán, a határhoz 150 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 164 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. 20
Tőkés
halom
Fekvése: Hajdúhadház, Pallag-puszta, a község központjától DK-re 6,1 k m re, a Debrecen—hadházi vasútvonaltól K-re 2,2 km-re. A debreceni határhoz 1,5 km-re. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. HAJDÚNÁNÁS Bene
halom
Fekvése: Hajdúnánás, a város központjától ÉK-re 13,7 km-re, határhalom a nánási határ ÉK-i csücskében. Méretei: T. sz. f. m.: 127 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: nincs. Büdös
domb
Fekvése: A város központjától DNy-ra 12,6 km-re, a hortobágyi gyűjtőcsatorna Ny-i oldalán Görbehát puszta központjától K - r e 2,2 km-re. Méretei : T. sz. f. m. : 95 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Fekete
halom
Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 5 km-re, Nánás—polgári műúttól É-ra 600 méterre, a Veres tenger nevű vízállások közelében. Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Fürj
halomG
A XVIII. század elején m á r így nevezik. Fekvése: A város központjától Ny-ra 4,9 km-re, a Nánás—polgári műúttói D-re 1,3 km-re közel (700 méter) a Fürj-érhez. Méretei: T. sz. f. m.: 108 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Barcsa János: H a j d ú n á n á s város és a h a j d ú k történelme. H a j d ú nánás 1900. 183. 1. M. Nepper Ibolya—Sz. Máthé Márta: DMÉ 1971 (1972) 44. Görög
halom
Fekvése: Hajdúnánástól ÉK-re 10 km-re, 500 méterre a határhoz. Méretei: T. sz. f. m.: 122 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Kakas
halom
Fekvése: H a j d ú n á n á s központjától K—DK-re 1,4 km-re, a Nánás—dorogi műút É-i oldalán, attól 200 méterre. 21
Méretei: T. sz. f. m.: 113 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Kis Süldős
halom
1476-ban már említve. Fekvése: A h a t á r D-i részén, a Süldős-ér Ny-i partján. A város központjától DNy-ra, a hajózható főcsatorna Ny-i oldalán, 7 km-re, a csatornától Ny-ra 1.9 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdúvármegye mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 110. 1. Győrjfy: Hajdúböszörmény települése Szeged. 1927. 8. 1. (Térképen is.) Kosár
halom
Fekvése: H a j d ú n á n á s központjától Ny—ÉNy-ra 3 km-re, a Nánás—polgári műúttól D-re 800 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Köves
halom'
Fekvése: Vid-puszta, a város központjától D-re 6,6 km-re a Böszörmény— nánási út Ny-i oldalánál, attól 200 méterre. A nagy főcsatornától K-re 4,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 108 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Lopó
halom
A XVIII. század elején már így nevezték. Fekvése: A város központjától DNy-ra 5,6 km-re, a hajózható főcsatornától Ny-ra 1,3 km-re. A kis Süldős halomtól ÉK-re 1,5 km-re. Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Barcsa János: H a j d ú n á n á s város és a h a j d ú k történelme. Hajdúnánás 1900. 183. 1. Nagy Vidi
haloms
Fekvése: Vidi pusztán, a város központjától D-re 8,2 km-re, a hajózható főcsatornától kelet felé 1,7 km-re, a Kis Vidi halomtól K-re 1,5 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 104 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Győrjfy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged 1927. A mű utolsó térképén és az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen is. M. Nepper Ibolya— Sz. Máthé Márta: DMÉ 1971 (1972) 45—46. Rezes
halom
Fekvése: A város központjától ÉK-re 11 km-re, a Hajdú-Bihar megyei határhoz ugyanabban az irányban 1,9 km-re. 22
Méretei: T. sz. f. m.: 119 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Rohadt
halom
Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 5,4 km-re, a Nánás—tiszavasvári vasútvonaltól Ny-ra 2,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 104 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Testhalom Fekvése: H a j d ú n á n á s vidpusztai határszéle, Hajdúböszörménytől ÉNy-ra Hajdúnánástól D-re. Egyedül a hajdúböszörményi levéltárban őrzött, s a tagosítandó földek átnézeti térképe tünteti fel a Böszörmény—nánási és a Böszörmény—polgári út között a határon. Ez arányaiban rossz térkép után a katonai térképek névtelen magaslatait a Testhalommal azonosítani alig lehetséges. Valószínűnek látszik az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép 108-as határhalma. Testhalom van a várostól 1,2 km-re D—DK-re, a régi alsótemető és a dorogi út között, a Téglás szőlő előtt. Méretei: T. sz. f. m.: 108 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Barcsa János: H a j d ú n á n á s város és a h a j d ú k történelme. Hajdúnánás 1900. 82—84. 1. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged 1927. Közli Hajdúböszörmény tagosítási térképét, melyen a Testhalom is fel van tüntetve. Csobán—Herpay: Debrecen város és Hajdúvármegye Bp. 1940. VM-i szociográfiák XII. köt. 4. 1. Utasér
halom
Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 10,3 km-re, a Holló-hát nevű határrészen, a Hajdú-Bihar megyei határtól D-re 200 méterre, a Nánás—tiszavasvári vasúttól Ny-ra 1,9 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Veres
halom
Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 3.9 km-re, a Nánás—tiszavasvári vasútvonal Ny-i oldalán, attól 200 méterre, a Veres-tengernek nevezett vízállás mellett. Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Zöld
halom
Fekvése: Hajdúnánás, Tedej-puszta. A Nánás—polgári műút és a hortobágyi vízgyűjtő főcsatorna között. A város központjától ÉNy-ra 9 km-re, a csatornától D-re 500 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. 24
Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek H a j d ú v á r m e gye mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 108. 1. M. Nepper Ibolya—Sz. Máthé Márta: DMÉ 1971 (1972) 46. HAJDtJSZOVÁT Baló-halom Fekvése: Hajdúszovát község központjától ÉNy-ra 2,1 km-re, a Kösély bal partján, attól kb. 200 méterre. Határhalom. Méretei: T. sz. f. m.: 100 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: TömöryLajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század közepén Debr. 1942. 3. Bás-halom Fekvése: A község központjától D-re 1,6 km-re, a közlegelőn, az Ürmös értől 600 méterre ÉNy-ra. Méretei: T. sz. f. m . : 99 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Tömöry Lajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század közepe óta Debr. 1942. 4. Hasonló nevű (Nagy- és Kis Basahalom) halom van Szabolcs megyében, vö. Jósa A.: Szabolcs v. m. őstörténete. Bp. 1900. 19. Bistó laponyag
(-féllaponyag)
Fekvése: Hajdúszovát község központjától Ny—ÉNy-ra 1,9 km-re, a Szovát— szoboszlói m ű ú t É-i szélén, a 7. km-nél, a Kösély és az Ürmös ere között. A katonai térképen nincs feltüntetve. Régészeti adatok: Zoltai Lajos 1909 tavaszán a féllaponyagot megásatta, benne tűzhely mellett népvándorláskori fületlen, kormos feketére égett fazekat lelt, hullámvonal díszítéssel (törött), s pár darab cserepet, állati csontot (7. k m nél). Ltsz. : Sz. 1909. 196. Irodalom: Jelentés Debr. város Múz. 1909. évi állapotáról Debr. 1910. 15. Tömöry Lajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század közepe óta. Debr. 1942. 7. Hegyeshatár-halom Térképen : Kis Hegyes-halom Fekvése: A falutól ÉNy-ra 3,4 km-re, a Kösély könyökénél, a Szoboszló— szováti műút É-i oldalán. Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter v. m.: 3,8 méter Régészeti adatok: Zoltai Lajos 1909-ben megásatta. Benne 380 cm mélyen, pernyés földben szétszórt emberi csontokat talált, ellenben a felső t a l a j b a n Árpádkori csontvázat t á r t fel 50 cm mélyen, a halom D-i lejtőjén, koporsós sírban. (?) Vörhenyes cserépdarabok a m ű ú t É-i árkából (6 db) ltsz.: Sz. 1909. 195. Irodalom: Jelentés 1909. évről Debr. 1910. 15. Tömöry Lajos: Hajdúszováti gazdasági földrajza a XVII. század közepe óta. Debr. 1942. 7. Juhász
domb
Fekvése: A község központjától K-re 3,4 km-re, a Kondoros-ér és a Szovát—sárándi út között, közepén. 25
Méretei: T. sz. f. m : 100 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Tömöry Lajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század közepe óta. Debr. 1942. 3. Nagy Hegyes
halom
Fekvése: Hajdúszovát község központjától Ny—ÉNy-ra 3.8 km-re, a Szovát —szoboszlói műút É-i oldalán, a határtól 700 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 100 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Tömöry Lajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század közepe óta Debr. 1942. 3. Pányi
halom
Fekvése: A község központjától Ny-ra, 2,7 km-re, a Kösely által körülvett Gerendás hát külső DNy-i csücskénél. Méretei: T. sz. f. m.: 98 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Tömöry Lajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század közepe óta Debr. 1942. 4. Sas
halom
Fekvése: Hajdúszovát község központjától D-re 2,9 km-re, a Szovát—földesi m ű ú t és az Ürmös-ér között, az utóbbitól Ny-ra 350 méterre, a Nagymező ÉK-i részén. Méretei: T. sz. f. m.: 98 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Tömöry Lajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század közepe óta Debr. 1942. 4. Szőrös-halom Fekvése: A község központjától ÉK-re 3,2 km-re 200 méterre a község határához. Méretei: T. sz. f. m.: 103 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Tömöry Lajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század közepe óta Debr. 1942. 3. HAJDÚSZOBOSZLÓ Ákos
halom
Katonai térképen Árkos-halom, tévesen. Fekvése: Hajdúszoboszló, déli legelő, a vasútvonal Ny-i oldalán a város központjától D—DNy-ra 2,8 km-re, a vasúthoz 500 méterre. Méretei : T. sz. f. m. : 98 méter. Régészeti adatok: A halom feltáratlan. A szájhagyomány szerint Ákos kun vezér sírja. Irodalom: Málnási Ödön: Hajdúszoboszló története Debr. 1928. 7.
26
Bárány-halom
(2 halom)
Fekvése: Hajdúszoboszló vasútállomástól K-re 6,2 km-re, a Debrecen—hajdúszováti műút Ny-i oldalán, attól 800 méterre. Tőle Ny-ra 500 méterre másik halom. Méretei: T. sz. f. m.: 105 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Köteles középkori falu, mely 1317-ben m á r szerepel. Szent-György vértanú tiszteletére épült temploma állhatott a halmon. Irodalom: Málnási Ödön: Hajdúszoboszló története Debr. 1928. 10. Málnási Ödön: Feltárásra váró templomok Hajdúszoboszló környékén História, 1928. Honismeret és helytörténet 9—10. Cilra
halom9
1545-ben Titrahalmathya, 1752-ben Citrahalma néven ismeretes. Fekvése: Hajdúszoboszló határának É-i részén, ahol a balmazújvárosi—szoboszlói országút a Debrecen—Hegyespuszta és Szoboszló közötti h a t á r t metszi. Méretei: T. sz. f. m.: 127 méter v. m.: 7 méter Régészeti adatok: 1905-ben dr. Medve Zoltán belügyminiszteri titkár és Steinfeld Mihály debreceni nagybirtokos megásták minden rendszer nélkül, eredmény nélkül. A halmot kettévágták s a környező felszín alá 1 méterre behatoltak. A halom felszínén 7 szem színes üveggyöngyöt, a halom tetején 1 méter mélyen 1 agár (?) és egy nyúl csontvázát találták. A leletek hollétéről nincs tudomásunk. Irodalom: Zoltai: Jelentés 1906. évi ásatásokról. MéKÉ I. 25. o. SZÍVÓS Béla: Alföldi kincsekeresők. Ethn. 1912. 31—32. o. Zoltai: Halmok. 15. o. Zoltai: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. D. 1936. 224. o. Csontos
halom
Fekvése: A város központjától K-re 2,7 km-re, a Debrecen—szoboszlói vasútvonal Ny-i oldalán közvetlenül. Méretei: T. sz. f. m.: 102 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép. Földvári
laponyag
Fekvése: A várostól ÉNy-ra, a Korpád halomtól is Ny-ra 600 m-re a Sas dűlőben. A katonai térkép a nevet a debreceni Puszta Kösélyszegbe írja, de a laponyagot nem tünteti fel. Málnási szerint a Korpád halomtól Ny-ra. E halomtól D-re Földvári zug van feltüntetve. Régészeti adatok: Feltáratlan. (Málnási szerint lehetséges, hogy Korpád falu helye.) Irodalom: Málnási Ödön: Hajdúszoboszló története. Debr. 1928. 10. Giród
halom
Fekvése: A város központjától DK-re 6,4 km-re a Pece-ér torkolata mellett, a Kösélytől V2 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 103 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép.
27
Hegyes
halom
Fekvése: A város központjától K-re 3,5 km-re. a Debrecen—szoboszlói vasútvonal Ny-i oldalán, attól 400 méterre, a Csontos és Tekintő halmok között. Méretei: T. sz. f. m.: 102 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép. Járó
halom
Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 9,5 km-re, a szoboszlói nagy Kösélyszeg J á r ó zugának K-i kezdetén, a Kösély jobb p a r t j á n közvetlenül, a Korpád halomtól ÉNy-ra 700 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 96 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép. Két
halom
Fekvése: Borivó-zug és a Vizes-völgy között, a Szoboszló—nádudvari műút D-i oldalán, az egyik halom közvetlen az út mellett, attól kb. 80 méterre, a másik ettől D-re, 800 méterre. A város központiától Ny-ra 7 km-re. Méretei: Az útmenti halom T. sz. f. m.: 103 méter. A D-i halom T. sz. f. m.: 102 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép. Kornyó-halom XV. századi oklevelek említik Kornyó-halmot és Kornyó telket. Fekvése: Köteles puszta, Sáránd és Szoboszló között, Szováttól ÉK-re, határhalom. A szoboszlói vasútállomástól K-re 11,9 km-re, Debrecen szepesi határtól D-re 2.2 km-re, Sárándtól Ny-ra 5 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 110 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. (Valószínűleg a középkori Kornyótelek egyházatlan falu nevét őrzi.) Irodalom: Málnási Ödön: Feltárásra váró templomok Hajdúszoboszló környékén. História I. 1928. 9—10. Zoltai: Volt-e Keserű nevű falu Szabolcs megye hajdani területén. História I. 1928. 6. sz. 1—2. Málnási Ödön: Hajdúszoboszló története Debr. 1928. 9. Korpád
halom
Középkori falu nevét őrzi. Fekvése: a Kösély nagy kanyarulatában, a város központjától Ny—ÉNy-ra 8 km-re, a Földvári zugnál. A Kösély folyásától K-re 400 méterre. Közelében földvár sáncai láthatók. Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdú vármegye mai területén. Debr. Képes Kai. 1926. évre 11. 2. Málnási Ödön: Hajdúszoboszló története Debr. 1928. 10 Málnási Ödön: Feltárásra váró templomok Hajdúszoboszló környékén. História 1928. Honismeret és helytörténet. Magy. Műemlékek. II. füzet 9.
28
Kurta halom I. Fekvése: A város központjától DNy-ra 3,7 km-re, a Szoboszló—kabai m ű ú t É-i oldalán, attól 600 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 100 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép. Kurta halom
II.
Fekvése: A város központjától DNy-ra 5,5 km-re, az I. számú K u r t a halomtól Ny-ra 2,2 km-re, a Vizes-völgy K-i végén. Méretei: T. sz. f. m.: 98 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép. Laponyag
halom
Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 5,7 km-re. Debrecen ondódi h a t á r á tól Ny-ra 1 km-re, Ebes-puszta ÉNy-i határcsúcsától ugyanolyan távolságra. Méretei: T. sz. f. m.: 112 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép. Nyéki
halom
Hagyomány szerint Nyék honfoglaló vezér szállása volt. Fekvése: A kösély folyás által határolt Csipkés-zug külső D-i csücskénél, tehát a Kösély jobb p a r t j á n . Hajdúszoboszló központjától Ny—ÉNy-ra 5,7 k m re, a Szoboszló—nádudvari úttól É-ra 600 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Málnási Ödön: Hajdúszoboszló története. Debr. 1928. 5. 1. Szőrös-laponyag-halom Fekvése: A város központjától D-re 3,3 km-re, a Debrecen—budapesti vasútvonal és a Szoboszló—szováti műút dél felőli szögletében, a Kösély jobb p a r t ján, a vasúttól DK-re 1,3 km-re, a szováti úttól DNy-ra 700 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép. Tekintő-halom Fekvése: Hajdúszoboszló és Debrecen Ebes-puszta határán, a vasútvonaltól ÉNy-ra V2 km-re, Szoboszló központjától ÉK-re 4,7 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 108 méter v. m.: 5—6 méter Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 52. Zsoldos-halom Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 6,9 km-re, a Kösély által határolt Aranyszeg külső DNy-i sarkánál, közvetlen a folyóparton, annak jobb p a r t j á n . Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép.
JÖZSA Elek-utcai
halom
A halmot útépítésre 1929-ben elhordták. Fekvése: Felső-Józsa, Elek u. 216. szám, özv. Nagy Sándorné-féle telek. A falu D-i részén haladó határúttói É-ra 30,5 méterre. A határútnak ez a pontja, melytől a mérést vettük, az Elek utcai ú j iskolához vezető bejáró úttól Ny-ra 90 méterre van. Debrecentől ÉNy-ra 9 km. Méretei: v. m. : 3 méter átm. : 50 méter Régészeti adatok: Sőregi János 1929. IX. 3-án az Állami Építészeti Hivatal figyelmeztetésére felkereste a halmot és a halom közepe alatt feltárta a teljesen feldúlt sírt, mely a régi felszín alatt 80 cm-re volt leásva, NY—DK-i irányú tájolással. A sírban összedobált emberi csontok elkorhadtak. DK-i végében fekete pernye és szürkés f a k o r h a d v á n y volt. Melléklet semmi. Irodalom: Sőregi jelentése 172/1929. vmsz. ü. iratban. A halom D-i felében mély és hosszú üreg volt, mely a halom közepéig nem hatolt. Szentgyörgyi
templomdomb
Fekvése: Felső-Józsa ÉK-i sarkában, a Debrecen—böszörményi műút K-i oldalán, ahol a két Józsát összekötő m ű ú t t a l szögletet alkot, a Tócó vagy Macsi folyás jobbpartján. Debrecen központjától É—ÉNy-ra 8,5 km-re. Méretei: tulajdonképpen természetes folyóparti dombhát, a téglatörmelékes hely némi kiemelkedésével. Régészeti adatok: Zoltai és Sőregi 1927 március havában keresték fel a lelőhelyet. A föld tulajdonosa állítólag a k k o r t á j t 2000 db téglát szedett ki és épített be a Tócó másik p a r t j á n szemben fekvő tanyáján. Értesítést sem a hatóságnak. sem a múzeumnak nem adott. A felszínen ép tégla nem maradt. Zoltai szerint az 1322-ben m á r említett Szentgyörgyfalva temploma lehetett azon a helyen. A falu nevét ma is puszta őrzi. Irodalom: Jel. Debr. város múz. 1927. évi műk. Debr. 1928. 16.; Zoltai: Települések Debr. 1925. 7.; Balogh István: Adatok az Alföld középkori régészetéhez ÁÉ 1953. 2. sz. 141—150. NÁDUDVAR Akasztó
halom
Fekvése: A falu DK-i szélén, a kabai út D-i oldalán, a falu központjától 1,7 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. 1849. augusztus 2-i debreceni csata után NagySándor tábornok visszavonulóban egy kémet ott akasztatott fel. Innen a neve. Irodalom: Frank József: Nádudvari krónikák. Kaba, 1931. 29.; Mesterházy Károly: DMÉ 1965. 45. Boda
halom
Fekvése: A község központjától DNy-ra, 9,3 km-re. A Hortobágy folyó és a Nádudvar—ágotai út között. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan.
30
Borzas
halmok
Nagy és Kis Borzas halom. Fekvése: Nádudvar É-i határa mentén a Hortobágyon, a Sáros-ér jobb partján, a torkolattól Ny-ra 5,5 km-re. Nádudvartól ÉNy-ra 12,7 km-re. Méretei : A Kis Borzas halom méretei : T. sz. f. m. : 94 méter, v. m. : 9 méter. Régészeti adatok: Feltáratlanok. Mint határhalmok Zám és N á d u d v a r között, gyakran szerepelnek. Irodalom: Zoltai: Halmok. 14. Zoltai: Ismeretlen részletek. 177. Bute
halom
Fekvése: Nádudvar Bűte-zug, a község központjától ÉNy-ra kb. 2,7 km-re. Katonai térképen nincs feltüntetve. A Sebesér-halomtól D-re 1 km-re, a zug közepén. Méretei: v. m.: kb. 2 méter. Régészeti adatok: a Déri Múzeum régészeti osztálya 1950-ben a halom D-i oldaláról 9 db őskori cserepet kapott. Ltsz. : IV. 5/1950. Irodalom: Kralovánszky Alán: DMÉ 1962—64. 41. old. Csibe
laponyag
Fekvése: A község központjától DNy-ra 4,9 km-re, a Kösély által bezárt Nagyhalom-zug külső Ny-i oldalánál, a Kösélytől Ny-ra 380 méterre. Méretei : T. sz. f. m. : 94 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. (A térkép közelében Csibe halmot is nevez, de a halom nincs feltűntetve. A halom a laponyagtól É-ra keresendő.) Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Derne
halom
Fekvése: A község központjától É-ra 2,7 km-re, csatorna p a r t j á n . Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Eperjes
halom
Fekvése: Nádudvar Hortobágy-puszta, a község központjától ÉNy-ra 7,6 km-re, a Hortobágy folyótól Ny-ra, 1,5 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Eperjes
halom
Fekvése: A község központjától ÉNy-ra 4,8 km-re, a Hortobágy folyó bal oldalán, attól DK-re 400 méterre. Méretei : T. sz. f. m. : 95 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös katonai térkép; 1:75 000-es. Égett
halom
Fekvése: Nádudvar Hortobágyi puszta, Kis Zádor nevű részén, a község központjától (ref. templom) 10,6 km-re, ÉNy-i irányban, a karcagi határtól K-re 2,3 km-re. 31
Méretei: T. sz. f. m.: 90 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Fás halom Fekvése: A község központjától Ny-ra 3,9 km-re, a Súlymos-hídhoz vezető út D-i oldalánál, a Fűzfás zug szája előtt középen. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Hangács
laponyag
Fekvése: Nádudvar község vasúti állomásától K—DK-re 2,8 km-re, a hasonnevű határrészen. Méretei: T. sz. f. m.: 94 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Kék
halom
Állítólag a XVII. sz.-i Kékedy család nevét őrzi. Fekvése: A falu központjától DNy-ra 8 km-re, a Kösely-folyó és a Nádudvar—karcagi út között, 4,5 km-re az Ágotái csárdához. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Frank József: Nádudvari krónikák. Kaba, 1931. 21. Kis Darvas
halom
Fekvése: Nádudvar és Karcag határán, a Kun Kápolnás és Kis Zádor-puszták között, a Nagy Darvas halomtól D-re 1 km-re. Nagyiván község központjától 5,6 km-re DK-re. Méretei : T. sz. f. m. : 90 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Nincs. Külsőhalom Fekvése: A falutól ÉNy-ra 2—3 km-re a 29,8 és 30,0 km-kövek között az úttest K-i oldalán. Méretei: v. m.: 1,5—2 m. Régészeti adatok: 1953-ban szarmatakori leleteket (temető sírjait?) találták meg. Irodalom: DM Rég. Adattára 215/1955. DMsz.; Kralovánszky Alán DMÉ 1962—64. (1965) 41. Lapos
halom
Fekvése: A község központjától DNy-ra 4,9 km-re, a Nádudvar—karcagi út és a Makodi csatorna között, a Kösely D-i partján, attól 150 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.
32
Mihály
halom
Fekvése: Nádudvar h a t á r á n a k Ny-i részén, a Hortobágy folyó jobb oldalán, a falu központjától ÉNy-ra 6,7 km-re, a katonai térképen hasonnevű tanya É-i oldalán. Méretei : T. sz. f. m. : 96 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Közelében a Balogh tanya u d v a r á n silógödör ásása közben egy sírt találtak 1952-ben. A Déri Múzeum m u n k a t á r s a római kori kis cserépedényt, kb. 300 pasztagyöngyöt, fibulatöredéket és egy m e g h a t á rozhatatlan római dénárt hozott be a múzeumba. Ltsz.: 52. 117. 1—5. A Balogh tanyától távolabb 1955-ben szarmatakori leleteket találtak. (323/1955. DMSz) 1957-ben pedig a halomba utólag beásott honfoglaláskori sírt. Irodalom: Balogh István: ÁÉ 81. (1954) 77.; ÁÉ 84. (1957) 87.; Makkay János: ÁÉ 85. (1958) 206.; Fehér Géza—Fry Kinga—Kralovánszky Alán: Rég. Tan. II. (1962) 695. Nagyág
halom
Fekvése: Nádudvar község központjától ÉNy-ra 4,7 km-re, a Hortobágy folyó bal oldalán, attól K-re 850 méterre. Méretei : T. sz. f. m. : 96 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Nagy Darvas
halom
Fekvése: Nádudvar h a t á r á n a k ÉNy-i részén, ahol Nagyiván, N á d u d v a r és Kun Kápolnás-puszta (Karcagi határ) határai összefutnak. Nagyiván központjától K—DK-re 4,8 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. A halom környékén f e k ü d t a középkorban Iványvására vagy más néven Apaszentmiklós egyházas falu, melyet Róbert Károly 1328-ban Debreceni Dózsái fiainak adományozott. Egy 1753-ban történt határjáráskor a halmon régi templomromokat láttak. Irodalom: Zoltai: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Debr. 1936. 189. Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 57. Német
halom
Fekvése: A község központjától DNy-ra 11,4 km-re, a Hortobágy folyó és a Köves-gát szögletében, a csatornahídtól É—ÉK-re 1,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Sándorok
halma
Fekvése: A község központjától DNy-ra 8,7 k m - r e a volt Molnár Imre-féle tanya mellett, a Hortobágy folyó jobb oldalán, szemben a Kösely torkolatával, attól Ny-ra 650 méterre. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.
33
Sebesér
halom
Fekvése: A község központjától ÉNy-ra 3 km-re, a Büte-zug külső É-i csücskénél. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1933—34-es 1:75 000-es katonai térkép. Sétérhalma „Sétér" a XV. században szereplő falu. Legrégibb adat 1407-ből való. Frank J. szerint Siter. Fekvése: Nádudvar falu központjától ÉK-re (a Kösi folyó partján) 5 km-re. A katonai térképen a Kösi által határolt Büte-zug É-i külső csúcsánál. Méretei : T. sz. f. m. : 96 méter. Régészeti adatok: az 1900-as évek elején kincskereső nádudvari lakosok a halom közepén, a 2. ásónyomon egy kőből faragott oroszlán összeomlott részeit találták. A kődarabokat széthordták s káposztakőnek használták. Zoltai 1908-ban Nádudvaron 2 darabot szerzett meg a múzeum számára. Az egyik oroszlánfej felső részét ábrázolja sörényes tarkóval. M.: 25, h. : 50 cm. Ltsz.: Sz. 1908. 988. A másik, lapos kövön fekvő karmos oroszlán lábfejet mutat. M.: 20, sz.: 40 cm. Ltsz.: Sz. 1908. 989. A templom kapuzatának oszlopaihoz tartozott. Zoltai XIII. századiaknak t a r t j a . A halom megásatlan. Irodalom: Jelentés Debrecen város múzeumának 1908. évi működéséről. Debr. 1909. 28. Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek H a j d ú vármegye mai területén. Debr. Képes Kai. 1926. Zoltai: Települések Debr. 1925. 11. az oroszlánfejes kődarabok rajzával. Frank József: Nádudvari krónikák. Kaba, 1931. 12. Zoltai : Debreceni halmok. Debr. 1938. 57. Mesterházy K. DMÉ 1965. 45. Sulymos
halom
Fekvése: Nádudvar Hortobágy-puszta, a falutól Ny-ra a Hortobágy folyó jobb partján, a Sulymos-híd mellett. Távolság 6,2 km. Régészeti adatok: Feltáratlan. R a j t a állott a Sulymos csárda. Irodalom: Frank József: Nádudvari krónikák. Kaba, 1931. 21. Szabolcs
halom
1453-ban m á r említve. A középkori Szabolcs falu nevét őrzi. Fekvése: Nádudvar, Hortobágy, a falu h a t á r á n a k É-i részén, ahol a Sárosér az Árkusba torkollik. Az egyik halom az összefolyásnál, a másik attól DK-re 800 méterre az Á r k u s jobb partján. A felső halom Nádudvartól 9,5 km-re fekszik. A felső Szabolcs halomtól ÉNy-ra kb. 1,4 km-re fekszik a Köves halom, melyen Szabolcs falu temploma állott. Méretei: A felső halom T. sz. f. m.: 94 méter, az alsó halom T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti adatok: Feltáratlanok. Irodalom: Zoltai: Települések. Debr. 1925. 50. Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 47. Szent Iván
halom
XV. századi falu nevét őrzi (vagy birtok). Fekvése: A község központjától DNy-ra 2,6 km-re, a Rendek-ér Ny-i partján. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. 34
Régészeti adatok: A nagyméretű halom tetején egykor templom és temető volt, 1963-ban mélyszántás sírokat bolygatott meg. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek H a j d ú v á r m e gye mai területén. Debr. Képes Kai. 1926. évre. Debr. 1925. 113. Mesterházy K.: DMÉ 1965. 45. Tar
halom
Fekvése: Nádudvar község központjától DNy-ra 5,4 km-re, a Makodi csatorna K-i szélén. Méretei : T. sz. f. m. : 93 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Tekeszarva
halom vagy Teke
halom
Fekvése: Nádudvar Angyalháza-puszta ÉNy-i sarka, a Hortobágy folyó bal p a r t j á n hármashatárjel. Nádudvar központjától ÉNy-ra 8,3 km-re. A halommal szemben, a folyó jobb partján, attól kb. 300 méterre Ny-ra van egy másik halom, amelynek hasonnevű párja. Méretei : T. sz. f. m. : 95 méter. Régészeti adatok : A halmok megásatlanok. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 52. Zoltai: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Debr. 1936. 179. Tök
halom
Fekvése: A község központjától Ny-ra 6,6 km-re, a Hortobágy folyó jobb partján. Méretei : T. sz. f. m. : 96 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. A Déri Múzeum régészeti tárában egy sarkantyú IV. 18/1937. szám alatt leltározva. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Török
laponyag10
Fekvése: A falutól K-re 5,7 km-re, a Nádudvar—szoboszlói műúttól D-re 600 méterre. (A katonai térkép a feliraton kívül pontos jelzést n e m ad.) 1931ben Győry Árpád tulajdona volt. Régészeti adatok: Feltáratlan. Itt 1580-ban Sásvár bég seregét a m a g y a r végvári kapitányok megverték, 600 magyar foglyot felszabadítva. Irodalom: Frank József: Nádudvari krónikák. Kaba, 1931. 18. NYÍRACSÁD Csonkás
halom
Fekvése: Nyíracsád község templomától É-ra 2,9 km-re, a Nyíracsád—nyírmihálydi út K-i oldalán, attól 500 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 170 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.
35
4 .
f t> K
\
Jpm^eA
A.
0 >4|f( [ 11 u f -
Í
f-
$
^
37
Gánás
halom
Fekvése: Nyíracsád község É-i határán, határhalom. A község központjától ÉK-re 4,8 km-re, az erdő szélén. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. NYÍRADONY Kakas
halom
Fekvése: A község központjától D—DNy-ra 3,6 km-re, Aradvány-puszta vasúti megállótól K-re 2,7 km-re. Méretei: 163 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Tamás
halom
Fekvése: Nyíradony Ny-i határában, a Tamáspuszta vasúti állomásától É-ra 1,5 km-re, a határhoz 800 méterre, a Tamási pusztán. Méretei: T. sz. f. m.: 158 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Vágás
halom
Fekvése: Nyíradony Ny-i határában 1 km-re a sámsoni határhoz, a Tamáspuszta vasúti állomásától D—DK-re 2,2 km-re, a Tamási pusztán. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. NYÍRÁBRANY Mosdó
halom
Fekvése: Nyírábrány—Budaábrány, a községi vasúti állomástól D-re 1,1 km-re, a magyar—román h a t á r Ny-i oldalánál közvetlenül. Méretei: T. sz. f. m.: 146 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Paptava
halom
Fekvése: Nyírábrány, a község templomától É-ra 3,4 km-re, a Nyírábrány— nyíracsádi úttól K-re 1,2 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 164 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Szent Ábrahámfalvi
templomdomb
Fekvése: Nyírábrány, volt Szapáry-birtok, a falutól É-ra, a nyíracsádi út közelében. Régészeti adatok: m á r 1924 előtt a templomdombon egy középkori templom 38
szentélyét ásták ki. Gróf Szapáry József meghívására Zoltai 1924 szeptemberében feltárta a templom D-i és Ny-i falait s így elkészíthette a csúcsíves ízlésű templom alaprajzát. A téglából rakott alapfalakat mészhabarccsal kevert mocsárérccel bélelték. A mocsárérc a környék lápos helyein akkor is volt észlelhető. Zoltai azt sejti, hogy azon a helyen a török világ előtti Szent Á b r a h á m f a l v a és templom állott. Közelebbi adatok nem kerültek elő. Irodalom: Jelentés Debrecen város Múzeumának 1924. évi működéséről. Debr. 1925. 10. NYÍRMÁRTONFALVA Csikós
halom
Fekvése: Nyírmártonfalva, a község templomától ÉNy-ra 4,1 km-re. Régészeti adatok : Feltáratlan. Méretei: T. sz. f. m.: 155 méter. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Jeney
hegy
Fekvése: A község templomától Ny—ÉNy-ra 3,7 km-re, a Hajdúsámson— nyírmártonfalvai út É-i oldalánál, attól 100 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 153 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. 1966-ban későközépkori éremlelet került elő, elpusztult középkori falu helyén. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Módy György AÉ (1967) 234. Módy György—Gerdái István: XVI. századi éremlelet Nyírmártonfalváról. DMÉ 1966—67. 229—245. Pázmán
halom
Fekvése: A község templomától ÉNy-ra 5,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 159 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Répási
halom
Fekvése: A község templomától ÉNy-ra, 5 km-re, a hajdúsámson—nyírmártonfalvai úttól É-ra 800 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 152 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Tűzőrző
halom
Fekvése: A község templomától É-ra 5,1 km-re, a Gút-pusztán, erdőben. A gútpusztai vasúti megállótól É-ra 500 méterre, az erdészlak mellett. Méretei: T. sz. f. m.: 169 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.
39
40
POLGÁR Bágy
halom
Fekvése: Polgár központjától DK-re 6,9 km-re, polgár—böszörményi m ű ú t D-i oldalán, attól 1,3 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 92 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Bede
halom
Fekvése: Polgár központjától ÉK-re 13,7 km-re, a polgár—büdszentmihályi műút É-i oldalán a Dankó nevű határrészen. Méretei: T. sz. f. m.: 98 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Bogát halom11,
13
Fekvése: Polgár központjától D—DK-re 4,3 km-re, a Polgár—nánási út és vasútvonal között, uttóbitól Ny-ra 800 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Horti Király
domb
Fekvése: A község központjától K-re 11,3 km-re, a Polgár—nánási m ű ú t É-i széle mellett, a polgári h a t á r vonalán. Méretei : T. sz. f. m. : 94 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Kis Csősz
halom14
Fekvése: A község központjától K-re 6,7 km-re a Polgár—nánási m ű ú t É-i oldalánál, attól 100 méterre. Méretei : T. sz. f. m. : 96 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek H a j d ú megye mai területén. Debr. Kép. Kai. 1926. évre 11.1. Nagy Csősz
halom
Fekvése: Polgár központjától K-re 3,2 km-re a Polgár—nánási m ű ú t É-i oldalán, attól 200 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 98 méter. Régészeti adatok: 1957-ben a halomba vágott szonda neolitikus telepet hozott felszínre. 15 Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek H a j d ú v á r m e gye mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 111. 1.; B. Kutzián Ida: AÉ (1958) 201.; Rég. Füz. 10. (1958) 16.; M. Nepper Ibolya—Sz. Máthé Márta: DMÉ 1971. (1972) 50. Szandalék
halom
Fekvése: Polgár, Szentmargita puszta D-i határvonalán a balmazújvárosi Darassa puszta felől, a Szandalék-ér torkolatától DNy-ra 1,6 km-re, Polgár központjától D—DK-re 20,3 km-re. 41
Méretei: T. sz. f. m.: 96 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek H a j d ú vármegye mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 111. 1. Tikos
domb
Fekvése: Polgár közhég központjától ÉK-re 7,9 km-re a Tikos legelő É-i részén. Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. 1955-ben neolitikus és bronzkori edényeket találtak. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. DM Rég. Adattára 83/1955 és 123/1955. PÜSPÖKLADÁNY Bojár
halom
Fekvése: Püspökladány, a község vasútállomásától É-ra, a Kokadi-ér által bezárt kanyarban, 4,3 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Boldogasszony
halma
Fekvése: Püspökladány, a község központjától D—DNy-ra 1,5 km-re, a temető mellett. Régészeti adatok: Feltáratlan. Borzas
halom
Fekvése: Püspökladány, a község központjától D-re 4,3 km-re, a határhoz D felé 1,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 92 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Eperjes halom (Kelenc
halom)16
Fekvése : Püspökladány község vasútállomásától K felé 4,5 km-re, a Püspökladány—kabai vasútvonal D-i oldalán, attól 400 méterre, érmeder partján, hasonnevű tanya mellett. Méretei : T. sz. f. m. : 96 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Hangács
laponyag
Fekvése : Püspökladány vasúti állomástól É-ra 600 méterre. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.
42
Kettős
halom,1"
Fekvése: Püspökladány község központjától DK-re 3,5 km-re. Méretei : T. sz. f. m. : 94 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Kincsesdomb Fekvése: a 4-es m ű ú t püspökladányi szakaszához 250—300 méterre, az úttól D-re. A Debrecen—Budapest vasútvonal mellett jobbról. A halmot a felüljáró építésekor teljesen elhordták a bázisig. Régészeti adatok : Kissé elliptikus, eredetileg kb. 7 m magas és 80 m átmérőjű halom. Még a XIX. században is erdő borította a területet, amelyet 1919-ben vágtak ki. A sarjerdőt 1945-ben termelték le. A halom elhordását m á r a XIX. század végén megkezdték, a vasútvonal építésekor. A helyet a múlt század derekáig Nyakvágószék halmának nevezték, m e r t „Szejdi pasa itt fejeztette le a hajdúkapitányokat". A halom nevét akkor változtatták Kincsesdombra, amikor a múlt században megindult a kutatás a betyárok által „elrejtett kincs" után. A halom végleges elhordása 1969-ben kezdődött meg, a 4-es m ű ú t Püspökladányt kikerülő szakaszának építésekor. A halom — melyben alagútrendszerre, s temetkezésekre b u k k a n t u n k — a vasúti felüljáró készítéséhez földnyerő hely volt. Feltárására 1969—70-ben került sor. Irodalom: M. Nepper Ibolya: Mégis vannak alagutak!? Múzeumi Magazin 196. M. Nepper Ibolya Rég. Fűz. Ser. I. No. 23. 1970. 14. M. Nepper I.—Sz. Máthé M.: DMÉ 1971 (1972) 52. M. Nepper Ibolya: Dannije k raszprosztranyényiju j a m noj kulturi v Vengrii MFMÉ 1972/1. 111—117. M. Nepper Ibolya: Okkersíros temetkezés Püspökladány-Kincsesdombon. DMÉ 1976 (Szerk. Dankó Imre, Debrecen, 1977.) 49—65. Makodi
halom
Fekvése: Püspökladány község vasúti állomásától É-ra 2,3 km-re, hasonló nevű ér Ny-i p a r t j á n Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Namény
laponyag
Fekvése : A község központjától K-re 4 km-re, a Püspökladány—bárándi vasútvonal É-i oldalán, attól 200 méterre. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Rév
halom
Fekvése: Püspökladány vasútállomásától ÉNy-ra 7,6 km-re, a Rév-zugban, a Hortobágyi csatornától 1,9 k m - r e K felé. Méretei : T. sz. f. m. : 89 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.
43
Sas
halom
Fekvése: Püspökladány község vasúti állomásától ÉK-re 7,7 km-re, határhalom Kaba felé. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. Váradi
halom
Fekvése: A község központjától K-re 5,3 km-re, 600 méterre a K-i határhoz. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép. TISZACSEGE Bonca
halom
Fekvése: Tiszacsege, Kis-Kecskés puszta. A csegei vasúti állomástól K— DK-re 4,2 km-re, a Hármas Kecskés halomtól ÉK-re 2,4 km-re, a 194-es térkép feltünteti. Régészeti adatok: Feltáratlan. ^
Ferencdeák
halma
1583-as határperben szerepel. Fekvése: Nagy Kecskés puszta Ny-i szélén, az Árkus csatorna bal partján, a Sólyom halomtól D-re 700 méterre. Utána D felé az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép még két halmot tüntet fel 400 illetve 600 méterre. Névtelenek ezek is. A közelebbi talán az Ócsa halom. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok Debr. 1938. 56. A Zoltai által az 56. lapon említett Kettős halom bizonyára az Öcsa halom és az alatt levő (200 m) másik halom. Ezeket az 1943-as 1:50 000-es térkép feltünteti. Hármas Kecskési
halom
Fekvése: Nagy- és Kis Kecskés puszták között, a Cserepes-pusztára vezető út mellett. Tiszacsege vasúti állomásától DK-re 4,5 km-re Nagy Major vasúti állomásától K—ÉK-re szintén 4,5 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Az 1925-ben helyesbített 75 000-es térképen a magassága 96 méter. Régészeti adatok: A halomtól 700 méterre DNy-nak van a Kecskés tanya. Ettől K -re kb. 1,5 k m - r e 1948 őszén csatornaásás alkalmával őskori cserép- és kőtárgyak, római kori leletek és avar sírok kerültek elő. Sőregi János kiszállásakor próbaásást végzett. A feltárt avar sír mellékletei: vassarló, vaskés, 2 vascsat. Mérey Kádár Ervin ugyanott bronz indás díszű avar szíjvéget gyűjtött. Ltsz. : 37—38/1948. A lelőhely közel van a halomhoz, mely feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Halmok 57. o. Kacsó halom vagy Kacskó
halom
Fekvése: Tiszacsege, Nagykecskés-puszta Völgyes-tó felőli részén. A gyökérkúti vasúti állomástól É—ÉK-re 2,4 km-re Nagy Major állomástól DK-re, 3,1 km-re. Sólyom halomtól D-re 1,4 km-re. 44
Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 56. Kisgörbeföld
Homokdomb
Régészeti adatok: 1955-ben leletmentés során neolitikus, péceli, kora- és késővaskori. valamint későközépkori telepanyagot mentettek meg. Irodalom: Êry K.—Kőszegi F. AÉ 84 (1957) 85.; Kralovánszky Alán DMÉ 1962—64. (1965) 42. Nagy mély földes
halom
1341-ben „Assut holm"' (=Ásotthalom). 1582-ben „Aallut halma". 1698-ban „Alul halma", a XVIII. század elején „Aluc halma", Mélyföldes, Mélyfődes halom a neve, 1883-ban Nagymélyföldes halom. H a j d a n postaút vitt el mellette. A halom mind Egyektől, mind Tiszacsegétől egy mérföldnyire van. Fekvése : Tiszacsege, Nagy Kecskés-puszta h a t á r á n a k D-i csücske. Az Á r k u s bal oldalán, vasúti hídjától K - r e 850 méterre, 120 méterre a vasútvonaltól É-ra. A Gyökérkút állomástól K - r e 1,4 km-re. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Balkányi Szabó Lajos: Debrecen helynevei. Debr. 1865. 33. Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 37. Zoltai: Ismeretlen részletek Debrecen m ú l t j á ból. Debr. 1936. 177. Orpolya
halom
Fekvése: Tiszacsegétől DK-re, az Á r k u s csatorna bal p a r t j a közelében. A Nagy Major vasútállomásától K—ÉK-re 2,2 km-re, a Széles- és Sólyom halmoktól kb. egyenlő távolságra, de az úttól Ny-ra 400 méterre. A tiszacsegei állomástól D-re, jó 4 km-re. Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok Debr. 1938. 56. Ócsa
halom
Fekvése: Nagy Kecskés puszta Ny-i határánál, az Á r k u s csatorna bal oldalánál, attól K-re 350 méterre a Ferencdeák halomtól D-re 400 méterre. Nagy Major állomástól DK-re 2,4 km-re, az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen f e l r a j zolva név nélkül. Az Ócsa halomtól D-re 200 méterre még egy halom. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 56. Pata
halom
1336-ban említve az ohati határjárásnál. Fekvése: Zoltai szerint ez a halom a mai tiszacsegei Nagymajor Vay-kastélyának helyén van. Ma már ismeretlen elnevezés. A halom az ohatpusztakócsi állomástól ÉK-re 4.3 km-re van. Ha pedig a Patahalom a mai Sólyom halomnak felel meg, ez a Nagymajortól K-re 2,2 km-re esik. Méretei: T. sz. f. m.: 96 méter (a Nagymajorbeli halom). Régészeti adatok: Feltáratlan. Kutatások ezen a helyen nem történtek. Irodalom: Zoltai: Hol f e k ü d t az ohati apátság? Jelentés 1913. évről 31—42. ui. közölve a korábbi irodalom. Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 56. Zoltai: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Debr. 1936. 200. 45
Sólyom
halom
Fekvése: A Nagy Kecskés-puszta szélén, az Á r k u s csatorna bal p a r t j á n , Nagy M a j o r vasúti állomástól K - r e 2,5 km-re, a g y ö k é r k ú t i állomástól É-ra 3,9 km-re. Méretei: T. sz. f. m . : 97 méter. Régészeti a d a t o k : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Hol f e k ü d t az ohati apátság? Jel. 1913. évtől 31—42. ui. közölve Balássy Ferenc és Végh Mátyás dolgozatai. Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 56. Széles
halom
F e k v é s e : Kis és Nagy Kecskés-puszta között, a csegei Kismajortól a Gyök é r k ú t r a vezető út mellett. Tiszacsege vasúti állomásától D - r e 3,3 km-re, a Nagy M a j o r állomásától É K - r e 2,7 k m - r e . Méretei: T. sz. f. m . : 97 m é t e r . Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 56. Varga
halom
Fekvése: Nagy Kecskés-puszta D-i részén, a Kacsó halomtól D K - r e 700 m é terre, a G y ö k é r k ú t vasúti megállótól É—ÉK-re 2,3 km-re, az ugyanolyan nevű t a n y a mellett. Nagy M a j o r vasúti állomásától D K - r e 3,6 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti a d a t o k : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 56. ŰJSZENTMARGITA Koponyahalom F e k v é s e : az Ű j s z e n t m a r g i t á r ó l Polgárra vezető kövesút bal oldalán, a Bödönháti Á G b e j á r ó j á v a l csaknem szemben. Régészeti a d a t o k : 1957-ben 3 Á r p á d - k o r i sírt t á r t a k fel. Irodalom: Csallány Dezső ÁÉ 85 (1958) 211.; Rég. Füz. 10 (1958) 59.; Fehér G.—Éry K.—Kralovánszky A. Rég. Tan. II. (1962) 1170.; Kralovánszky Alán DMÉ 1962—64. (1965) 42. VÁMOSPÉRCS Álló
halom
Fekvése: Vámospércs község templomától D N y - r a 4,5 km-re, a Debrecen— vámospércsi vasútvanaltól D - r e 1,3 km-re. Méretei: T. sz. f. m . : 144 méter. Régészeti a d a t o k : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. JEGYZETEK 1 A tanulmány a Bihari Múzeum Évkönyve II. kötetében jelent meg. 2 A Köveshalmon 1970 őszén terepbejáráskor tégla- és habarcstörmeléket leltünk. A halmot övező halastavak veszélyeztették az Árpád-kori objektumot. 1971-ben leletmentő ásatásra került sor. Irodalom: M. Nepper Ibolya: Árpád-kori templom Hajdúböszörmény-Nagypród Köveshalmon HMÉ II. (Hajdúböszörmény, 1975.) 65— 70. 46
3 A területen az 1971. évi terepbejárás során sok korai Árpád-korra datálható cserepet találtunk. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adattára 79. 5. 4 A halom egy részét elhordták, leletek nem kerültek elő. 5 1977 őszén folytatódtak a feltárások. Fodor István: Rég. Füz. I. Ser. 1. No. 31. (Bp. 1978.) 75—76. 6 Az 1971. évi terepbejárás során neolit, császárkori barbár és Árpád-kori kerámiaanyagot gyűjtöttünk. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adattára 79. 5. 7 A magassági ponttal jelzett Köveshalmon Árpád-kori tégla, habarcs s mészkőtörmelék található. Árpád-kori templomba ásták a magassági pontot jelző követ. A templom körüli temetőt is megbolygatták. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adattára 79. 5. 8 A Nagy Vidi halmon neolitikus és bronzkori cserepet gyűjtöttünk. A Kis és Nagy Vidi halom között a tanyák mögötti földnyelven őskori, császárkori barbár és Árpád-kori kerámia található nagy számban. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adattára 79. 5. 9 Elhordatta a TSz. 1964-ben leletmentő ásatás f o l y t a területen. Az ásatás során 52 sír feltárására került sor. Ezek közül négy sír kelta (2 csontvázas, 2 hamvasztásos) a többi X—XI. szánagycsaládi rendszerű soros temetkezés. Irodalom: Mesterházy Károly: Adatok a honfoglaláskori magyar köznépi család 10 szerkezetéhez DMÉ 1966—67. (Szerk. Béres András Debrecen, 1968.) 131—178. Polgár — Borjúhalom. A községtől délre eső halom a bronzkori (hatvani) kultúra lelőhelye. Irodalom: Kalicz, Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn AH XLV. 1968. 126. M. Nepper Ibolya: A polgári határ régészeti lelőhelyeinek katasztere. In: Pol11 gár története. (Szerk. Bencsik János Polgár, 1974.) 414. Polgár — Bosnyákdomb A községtől délre fekvő halom fontos lelőhelye a korabronzkori nyírségi csoportnak és a hatvani kultúrának. Irodalom: Kalicz, Nándor: i. m. 65 és 127. M. Nepper Ibolya: i. m. 414. Bivalyhalom 12 Polgár Folyás — 13 A községtől délre fekvő halmon a neolitikum szilmegi csoportjához tartozó jellegzetes anyagon kívül bronz-, szarmatakori és Árpád-kori cserépanyagot gyűjtöttünk. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adattára 79. 5. Irodalom: M. Nepper Ibolya: i. m. 414. M. Nepper Ibolya—Sz. Máthé Márta: DMÉ 1971 (1972) 52. 14 A Polgár—nánási úttól 1,5 km-re, mintegy 500 m hosszúkás, a térszintből 1,5 km-re kiemelkedő hátság fut. Ezt a Polgár—tikosi és a Polgár—nánási út zárja közre. A területen, melynek neve Kenderföldek, korabronzkori, szarmatakori és Árpádkori leletanyagot gyűjtöttünk. E hátság legkiemelkedőbb pontja az őrház melletti kis dombocskán — Kis Csősz halom — Árpád-kori téglákat leltünk. A XI. századi Csősz falu temploma lehetett itt. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adattára 79. 5. Irodalom: M. Nepper Ibolya—Sz. Máthé Márta DMÉ 1971 (1972) 50. 15 Polgár Csőszhalom, a térképeken Nagy Csőszhalom néven szerepel. A halmon található neolitikum végi telepről Bender ad először hírt. A területen B. Kutzián Ida ásatást végzett 1957-ben. A telephalmon (teilen) folytatott ásatás a hazai újkőkor időrendjéhez szolgáltatott adatokat. Terepbejárásunk során a halomról és környékéről obszidián magkövek, trapezoid kőbalta, újkőkori edények töredékei kerültek elő. A Csőszhalom Ny-i oldalán az alföldi vonaldíszes kerámia leletei és festett ú j kőkori cserepek kerültek elő. A dombon szkíta temető is van. Magyar Nemzeti Múzeum Adattára 10. T. I. B. Kutzián Ida: Rég. Füz. 10. (1958. Magyar Nemzeti Múzeum — Történeti Múzeum) Magyar Nemzeti Múzeum Adattára 325. P. és IV. (1976) 185. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adattára 79. 5. 16 1977-től a halom melletti laponyagsoron tervásatást végzünk. Eddig 216 sírja került elö egy X—XI. századi temetőnek, melyet a honfoglaló magyarság középrétege kezdett meg. Irodalom: M. Nepper Ibolya: Rég. Füz. I. Ser. 1. No. 31. 1978. 76—77. 17 A halmot elhordták. Melléklet nélküli sírok kerültek elő a feldúlt halomból.
47
Die vorliegende Studie faßt die auf dem Gebiet der geographischen Einheit Hajdúság vorkommenden Hügel in einem Kataster zusammen. Die Grundlage f ü r diese Arbeit bildet ein Kataster, das von den Altertumsforschern des Debrecener Déri Museums Lajos Zoltai (1861—1939) und János Sőregi (1892— ) zusammengestellt wurde. Durch Angaben und Erfahrungen, die ich im Verlaufe von Exkursionen gesammelt habe, konnte ich diese Zusammenstellung ergänzen, bzw. den Ort und das Vorhandensein der Hügel bestätigen. Nach einer namentlichen Aufzählung der einzelnen Orte folgt eine Aufstellung der Hügel dem jeweiligen Anfangsbuchstaben nach im Abc geordnet. Im Kataster werden 194 Hügel beschrieben. Zu jedem Hügel werden seine Lage, seine Höhe sowie die mit ihm im Zusammenhang stehenden archäologischen Angaben und Literaturhinweise genannt. Wir halten es f ü r wichtig, alles Wissenswerte im Zusammenhang mit den Hügeln zusammenzutragen und zu veröffentlichen, denn über lange Jahre hinweg blieben diese Hügel durch landwirtschaftliche Arbeiten und „Schatzsuscher" nicht verschont. Aber diese Hügel gehören nicht nur als festes Glied zum Angesicht dieser Landschaft, sondern sie bergen manchmal wie eine „insel" die Pflanzenwelt der Steppe, und sind ganz spezielle „Denkmäler", von alten Leuten auch „Feldpyramiden" genannt. Diese Hügel bergen auch Stätten aus dem Neolith und aus der Bronzezeit oder Bestattungsplätze der Kelten, Sarmaten und Germanen und aus der Zeit der Landnahme sowie die Spuren von Tempeln aus der Zeit Árpáds und von Bestattungsplätzen um diese Tempel. Die Hügel zu erhalten, sie zu schützen und wissenschaftlich zu untersuchen, ist die Aufgabe der Forscher unserer Generation.
48
