Gyógyszertár XIII. évf. 6. szám
2014. június
Pharma Praxis
A vaklicit hatása...
A személyre szabott farmakoterápia
4
BEMUTATJUK Interjú dr. Szrogh Viviennel, a MOSZ új főtitkárával
9
AKTUÁLIS A vaklicit hatása a gyógyszerpiac egyes szereplőire
11
A Kullancsveszélytől a gumibiztonságig - 1. rész
18
Hírek V. Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Konferencia, 2014.
20
Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány sajtótájékoztatóján jártunk
23
Továbbképzés Gyógyszertári Menedzsment
MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE XIII. évf. 6. szám
2014. június
Alapítva: 1991
30
tartalom
Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Kiadványa Alapítva: 2002. január
Pharma praxis A személyre szabott farmakoterápia 4 A kockázatos humán faktor 8
BEMUTATJUK Interjú dr. Szrogh Viviennel, a MOSZ új főtitkárával
Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Mikola Bálint
9
Szerkesztőbizottság:
Aktuális A vaklicit hatása a gyógyszerpiac egyes szereplőire A kullancsok és által terjesztett betegségekről A kullancsveszélytől a gumibiztonságig - 1. rész
11 15 18
HÍREK V. Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Konferencia, 2014. 20 Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány sajtótájékoztatóján jártunk 23 24 A vizekben előforduló gyógyszermaradványok ügye Idősek és gyógyszerészek 26
A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA
A szépség és fiatal(os)ság trendjei
Felelős szerkesztő: Tóth Tamás
Balázs László Barabás Éva Dr. Lovas Imre Dr. Mikola Bálint Dr. Nagy Balázs Dr. Samu Antal Dr. Simon Kis Gábor Dr. Szrogh Vivien Szakmai Tanácsadó Testület: felkérés alatt Nyomdai előkészítés: Balázs Ádám Nyomdai kivitelezés: Innova 2000 - Innovariant Nyomda Hirdetésfelvétel:
[email protected]
28
REJTVÉNY Jókai Mór gasztrovilága 29
TOVÁBBKÉPZÉS Gyógyszertári Menedzsment 30
A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em 6. telefon/fax: 361 236 09 74
[email protected] ISSN 1588-8231
Minden jog fenntartva. A lapban megjelent valamennyi írásos és képi anyag közlési joga a Szerkesztőséget illeti. A megjelent anyagoknak – vagy azok egy részének – bármilyen formában történő másolásához, felhasználásához, ismételt megjelenéséhez a Szerkesztőség írásbeli hozzájárulása szükséges.
rsz
zövetsége os S ág
Főtámogató
M agángyógysz er
A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a Szerkesztőség felelősséget nem vállal. z és
Főszervező
6. szám2014. 2014. június XIII.XIII. évf.évf. 6. szám június
Gyógyszertár
3
pharma praxis
Pharma praxis
A személyre szabott farmakoterápia A biokémiai és a genetikai diagnosztika elmúlt évek során történt rohamos fejlődése új távlatokat nyitott meg a betegségek felismerésében és gyógyításában a személyre szabott farmakoterápia területén. Természetesen a terápiák „személyre szabásának” gondolata nem új törekvés, mindig is foglalkoztatta a gyógyítással foglalkozókat. A legtöbb megbetegedésre számos „jól bevált” farmakoterápia áll rendelkezésre, azonban az egyes páciensek reagálása az adott gyógyszerre egymástól gyakran markánsan eltérő lehet (lásd 1. táblázat és ábra). Az egyik betegnél hatékony a kezelés, míg a másik páciens kellemetlen mellékhatásokat tapasztal, ráadásul a terápiás célokat sem sikerül nála elérni. Igazolt tény, hogy az alkalmazott terápiák a betegek csak egy részénél hatásosak, és bizonyos gyógyszercsoportok esetében akár 75 százalékos hatástalanság is megfigyelhető. 1. táblázat: betegpopuláción belüli hatástalanság (százalékos arányban) betegség asztma depresszió diabétesz duodenális fekély fájdalomcsillapítók hyperlipidémia hypertenzió migrén oszteoporózis-RA skizofrénia
alkalmazott gyógyszer β2-agonista, leukotrién-D-4-antagonista SSRI, TCA, MAO SU, biguanidok, glitazonok H2-antagonisták, PPI tumorterápia HMG-CoA-reduktáz-gátlók, niacinok thiazidok, β-blokkolók, ACE/angiotenzin-2 receptor-gátlók triptánok, NSAID, ergot-alkaloidok NSAID, COX-2, antimetabolitok TCA, butyrophenon, benzisoxazid
hatástalanság (%) 40-75% 20-65% 20-40% 30-70% 70-95% 25-70% 10-75% 35-55% 20-50% 25-60%
„Pharmacogenomics, biomarkers and the Promise of Personalized Medicine” - In Pharmagenomics, W. Kalow-U. Meyer, Mercel Dekker, New York, 2011.
1. ábra: a betegek válaszadó képessége különféle gyógyszercsoportokra Betegpopuláción belüli hatástalanság (%-ban kifejezve)
100%
0% Antidepresszánsok (38%) Asztmaellenes készítmények (40%) Diabétesz kezelését szolgáló készítmények (43%) Artritisz elleni szerek (50%) Alzheimer-kórt kezelő gyógyszerek (70%) Rákos megbetegedéseket kezelő gyógyszerek (75%)
A hagyományos gyógyítás aranyszabályait a bizonyítékokon alapuló terápiák, illetve a bizonyítékokon alapuló gyógyszerhasználat (evidence based medicine) határozzák meg. A különbözőséget statisztikai megközelítéssel kezeljük.
4
Gyógyszertár
A tradicionális gyógyítás paradigmáját követve, a gyógyszerek alkalmazására randomizált klinikai vizsgálatok kísérleti eredményeiből származó hatásossági adatok alapján kerül sor. Ennek a paradigmának az alapja a kipróbálás. Miután felállítottuk az adott betegség diagnózisát, a kezelési protokollt a statisztikai számítások alapján leghatásosabbnak bizonyuló gyógyszerrel indítjuk, és nem vesszük figyelembe az adott betegségcsoporton belüli egyének különbözőségét. Ha az elsőként választott terápia nem hatásos vagy nem kívánt mellékhatások jelentkeztek, terápiás stratégiát váltunk. Ennek következtében egyes betegeknél gyakran, akár ismételten is gyógyszerváltásra kényszerülünk, és akár 3-4 gyógyszercsere is megtörténhet, mire befejeződik az adott beteg számára adekvát terápia azonosítása. Mivel napjainkban a gyógyítás a betegséget célozza meg, és nem az adott egyént, a legtöbb gyógyszer a kezelt páciensek 50-60 százalékában nem vagy csak korlátozottan hatásos (1. táblázat). A fentiekből emellett értelemszerűen az is következik, hogy sok beteg nem a számára leginkább megfelelő gyógyszert szedi, ami nemcsak a terápia hatékonyságát csökkenti, hanem számtalan nemkívánatos mellékhatást is előidézhet a gyógyszerre nem a szokványos módon reagáló betegek körében. A nem reagáló betegeknél bizonyos genetikai és egyéb biológiai sajátságok; a molekuláris anyagcsere szintjén megnyilvánuló egyedi paraméterek; az őket korábban ért vagy a kezelés alatt érő környezeti hatások; valamint mindezek szerencsétlen kombinációi befolyásolják a terápia hatékonyságát, illetve állnak az optimális klinikai válasz elmaradásának hátterében. Az esetek 50 százalékában valamilyen genetikai faktorral függ össze a gyógyszer mellékhatása, illetve hatástalansága. Sokszor eredménytelen a farmakoterápia, így a betegség a kezelés ellenére is előrehalad, valamint az sem ritka, hogy a betegek által tapasztalt gyógyszermellékhatásokat is újabb szerekkel kezelik. Európában (életkortól függően) a kórházba kerülések 5,1–9,8 százalékáért a gyógyszermellékhatások a felelősek, holott – főleg az idősebb korosztály esetében – ezen esetek 40 százaléka elkerülhető lenne. Az összes halálozás 4,6 százaléka szintén a különféle gyógyszerek nem kívánt mellékhatásai miatt következik be. A fentiek figyelembevételével a jelenlegi, erősen uniformizált terápiás megközelítésnél szofisztikáltabb, személyre szabott filozófia kialakítására van szükség, amelynek eredményeként a farmakoterápia hatékonysága és a mellékhatások frontján is radikális változás várható.
A személyre szabott terápia lényege A személyre szabott farmakoterápia elsődlegesen azzal az igénnyel lép fel, hogy azonosítsa az egyes betegek között fennálló, szinte megszámlálhatatlan biológiai eltérés közül azokat, amelyek tényleges befolyással bírnak a terápia hatékonyságára; ezt követően pedig olyan adekvát teszteljárásokat dolgozzon ki, amelyek segítségével nemcsak deszkriptív betekintés nyerhető ezekbe az eltérésekbe, hanem terápiás értelemben vett kiaknázásuk is elérhető közelségbe kerül. Ettől a stratégiától várható, hogy a különbözőképpen reagáló betegcsoportok egymástól elkülöníthetővé váljanak. Mint említettem, a különbségek a betegek genetikai és egyéb biológiai eltéréseiből fakadnak. A személyre szabott gyógyászati megközelítés lényege, hogy betekintést nyerjünk ezekbe a molekuláris szintű eltérésekbe, olyan tesztek és gyógyszerek kifejlesztése révén, amelyek a speciális betegcsoportok szükségleteit elégítik ki. Olyan paradigmaváltásra van tehát szükség, amelyben a preventív (megelőző); a prediktív (jövendölő); a personalized (személyre szabott) és a participatory, azaz részvételen alapuló, így a beteg klinikumát, genomikáját és az ezekre ható környezeti tényezők összességét, valamint a betegség egyedi jellemzőit integráló, személyre szabott gyógyszeres kezelés valósítható meg. A molekuláris biológiai vizsgálatok segítségével, az egyének génállománya és a környezeti tényezők feltérképezésével kimutatható, hogy kinek melyik gyógyszer a legbiztonságosabb és a leghatékonyabb. Biomarkerek A megfelelő diagnosztikus eszközök alkalmazásának köszönhetően előre megmondható, hogy kinél lesznek előnyösek, semlegesek vagy éppen negatív hatásúak az alkalmazott gyógyszerek. A gyógyszerhatást előre jelző diagnosztikus eszközöket biomarkereknek (gyógyszer-hatékonysági jelzőmolekuláknak) nevezik. A biomarkerek olyan, az egyes páciensekben kimérhető jellegzetességek, amelyek fiziológiai, farmakológiai vagy a betegségre jellemző folyamatokat írnak le. Olyan biológiai jelzőanyagok, amelyek mérhetők, vizsgálhatók és fontos információval szolgálnak az emberi szervezet működésével kapcsolatban. Jelenlétük és/vagy mennyiségük egyértelmű korrelációt mutat a vizsgált gyógyszerek várható hatékonyságával. Kutatásuk, felderítésük, azonosításuk, majd pedig mérésük segíti a betegségek lefolyásának és mechanizmusának megértését, továbbá a terápiás célmolekulák azonosítását, megkönnyítve ezzel a döntéshozatalt a gyógyszerkutatás és -fejlesztés során. A biomarkerek egyaránt lehetnek sejtfelszíni fehérjék (receptorok) vagy a fehérjék termelődéséért felelős DNS-szakaszok; a szakemberek mindkét esetben azt vizsgálják, hogy a beteg szervezetében jelen van-e az adott fehérje vagy génmutáció, vagy nincs. Az FDA négy fő biomarker-kategóriát különít el: a prognosztikus, a prediktív és a
XIII. évf. 6. szám
2014. június
farmakodinámiás biomarkereket, illetve az azok egyik alcsoportját képező helyettesítő végpontokat (2. táblázat). A biomarkerekben történő változások a terápiára adott kedvező vagy kedvezőtlent biológiai választ jelezhetik, de mellékhatásokat is indikálhatnak. Kimutathatnak farmakológiai hatást, terápiás előnyt, továbbá a betegségek eredetét, a hajlamosító tényezőket, a fogékonyságot, illetve progressziót is jelezhetnek. A prognosztikus biomarkerek a pácienst jellemzik, segítségükkel a betegség várható lefolyásáról, kimeneteléről (a daganat kiújulásának vagy a beteg túlélésének esélyeiről) kapunk információt. 2. táblázat: a biomarkerek főbb kategóriái besorolás példa Prediktív biomarker UGT1A1, TMPT, HLA-B*5701 hajlam bizonyos toxicitásokra (például máj, csontvelő); P450 enzimek (CYP2D6, CYp2C9, CYP2C19 polimorfizmusok) a gyógyszer-metabolizmust befolyásolják (például NSAID-ok); HER2-, EGFR-, K-RAS-mutációk Prognosztikus génmintázat-csipek (Oncotype, Mambiomarker maprint) prognózis és predikció az onkológiában (bizonyos esetekben prediktív is); AB1-42 prodromális Farmakodinámiás PDG-PET (SUVmax) Proof of concept biomarker (például tumormetabolizmus) funkcionális képalkotás; CRP, IL-6, TNF-a vérmintákban Proof of principle Helyettesítő HbA1c glikémiás kontrollt jelez diabetivégpont kumoknál; LDL- koleszterin
felhasználás kezelés irányítása az onkológiában
Alzheimer-kór diagnózisa
gyulladásos betegségekben
igazoló vizsgálatok koszorúérszívbetegségekben
A prediktív biomarkerek a válaszadás valószínűségét jelzik egy adott kezelés kapcsán. Előre megmutatják, hogy egy adott beteg milyen eséllyel fog reagálni vagy mellékhatásokat produkálni egy meghatározott terápia következtében. A farmakodinámiás, azaz a terápiás aktivitást mérő biomarkerek egy biológiai válasz bekövetkeztét mutatják meg egy betegben a terápiás beavatkozás alatt vagy azt követően. Ilyen farmakodinámiás biomarker a vérnyomás, a koleszterinszint vagy a CRP. A biomarkerek negyedik csoportját a helyettesítő végpontok képezik. Ezek, mivel jól korrelálnak a terápiás kimenetellel, a klinikai végpontok helyettesítésére szolgálnak. Előre jelzik a klinikai hatékonyságot (vagy hatástalanságot, illetve a veszélyeket), aminek köszönhetően számos, igen hosszú klinikai vizsgálat időtartama csökkenthető. A leggyakoribb helyettesítő végpontként alkalmazott biomarkereket a 3. táblázat foglalja össze. A jövőt illetően elsősorban új, megbízható és validált, a kutatás és a klinikum által konszenzusosan elfogadott biomarker-azonosító stratégiákra, módszerekre van szükség ahhoz,
Gyógyszertár
5
pharma praxis
Pharma Praxis
hogy – további biomarkerek alkalmazásával – a személyre szabott terápiák még inkább elterjedhessenek. A társdiagnosztikumok olyan, a hatóságok által is engedélyezett diagnosztikus kitek, amelyek igazolják a betegség meglétét, státuszát, vagy éppen a helyes dozírozást segítik elő. Jelenleg a piacon lévő szerek 1 százalékánál szükséges társdiagnosztikumok alkalmazása a felírás előtt (például cetuximab, panatimumab, trastuzumab, dasatinib, vemufarenib, crizotinib, ivacaftor), míg 10 százalékuknál – az optimális hatás megítéléséhez – genetikai tesztek elvégzése ajánlott. 3. táblázat: gyakori helyettesítő végpontok A személyre szabott terápiák alkalmazása klinikai végpont diabétesz-retinopátia, neuropátia diabéteszmorbiditás AIDS túlélési ideje miokardiális infarktus/stroke túlélési ideje miokardiális infarktus/stroke túlélési ideje rák túlélési ideje asztmatünetek
helyettesítő végpont HbA1c vérglükózszint HIV RNS + CD4+ T-sejtszám vérnyomás koleszterinszint (HDL, VDL, VLDL) tumorméret tüdőfunkciós teszt
A személyre szabott farmakoterápia alkalmazásában az onkológia jár élen, persze azért akad példa az orvoslás egyéb területein is. Az antidepresszáns-kezelésben részt vevő betegek CYP2D6 allél-polimorfizmusaik alapján négy fenotípus-kategóriába sorolhatók, amelyek mind eltérő gyógyszer-metabolizmust indikálnak. Mivel a legtöbb SSRI (szelektív szerotoninvisszavétel-gátló) a CYP2D6 által deaktiválódik, a gyengén metabolizáló (PM, poor metabolizers) betegek túldozírozhatóságának megelőzése céljából kiemelt fontosságú a CYP2D6 allélek vizsgálata. Alzheimer-betegségben is a biomarkerek alkalmazása jelentheti az áttörést a betegek korai azonosításában. A cél az, hogy a biomarkerek segítségével megtaláljuk azokat az egyéneket, akiknél nagy valószínűséggel fog kialakulni sporadikus Alzheimer-betegség. Az Alzheimerben alkalmazott biomarkerek közül a genetikai biomarker apolipoprotein E(apoE) ε4 allél kimutatásának, illetve bizonyos képalkotó biomarkerek, például az sMRI, fluorodezoxiglükóz-pozitronemissziós tomográfia (FDG-PET) és PET-amiloidtracerek alkalmazásának van nagy jelentősége, amelyek segítségével körvonalazhatóvá válik az amiloid-béta fehérjék koncentrációja és kiterjedése. E biomarkerek segítségével már jó pár évvel a tünetek megjelenése előtt azonosíthatóvá válhatnának az agy struktúrájának, működésének és amyloidszintjének eltérései a normális apoE ε4 allélt hordozók és azok között, akiknek a családi anamnézisében előfordul sporadikus Alzheimer-betegség. Ráadásul e markerek segítségével a primer demenciában szenvedőktől 80 százalékos, az egészséges emberektől 89 százalékos valószínűséggel különíthető el a beteg személy. A harmadik példa a személyre szabott terápiák gyakorlati megvalósulására a 2012-ben elfogadott ivacaftor terápia, a
6
Gyógyszertár
G551D mutációval rendelkező cisztikus fibrózisban szenvedő betegek számára. Ezzel a mutációval csupán a betegek 4 százaléka rendelkezik, ezért a terápia megindításához a hatóság által elfogadott teszttel kell igazolni a G551D mutáció meglétét. A célzott diagnosztikai eszközök és biológiai terápiák biztosítása révén, a HER2 receptor, a K-RAS, a BRAF és egyéb génmutációk azonosításával már emlőrákban, tüdőrákban, HIV, hepatitisz és oszteoporózis esetén, valamint számos további indikációban is lehetővé vált a személyre szabott gyógyászat. A melanoma gyógyításában elért korai eredmények is rendkívül biztatók, ami áttörést jelenthet ezen a magas halálozási mutatóval rendelkező terápiás területen. A személyre szabott farmakoterápiák alkalmazása során a hatékonysági vagy biztonságossági predikcióra alkalmazható készítményekre mutat példát a 4. táblázat. 4. táblázat: hatékonysági vagy biztonságossági predikcióra alkalmazott készítmények terápia Herceptin® (trastuzumab) Tykerb® (lapatinib)
biomarker teszt HER-2/neu receptor
Tamoxifen
Aviara
Coumadin® (warfarin)
CYP2C9
Statinok
PhyzioType SINM
Tegretol (carbamazepine)
HLA-B*1502
Glivec (imatinib)
Busulfan
indikáció emlőrák: metastatizáló emlőrákos betegek kezelésénél, ahol a tumorszövetben HER2-expresszió észlelhető, és a beteg már kapott kemoterápiát emlőrák: a kiújulás kombinált rizikó IndexSM elemzése ERpozitív és tumor-negatív (HOXB13, emlőrák esetében tamoxifen-kezelés után IL17BR) kardiovaszkuláris betegség: CYP2C9*2 vagy a CYP2C9*3 allél esetén a vérzéses szövődmény rizikója fokozódik kardiovaszkuláris betegség: 50 gén kombinált genotípusán alapuló, a statin indukálta neuromyopathia rizikójának kimutatására
epilepszia és bipoláris betegség: a HLAB* 1502 allélt hordozó betegeknél a carbamazepine súlyos bőrreakciót eredményezhet BCR-ABL leukémia: a Glivec (imatinib mesylate) Philadelphia-kromoszóma pozitív (BCR-ABL) újonnan diagnosztizált felnőtt és gyermek betegeknél alkalmazható, akiknél a krónikus myeloid leukémia (CML) krónikus fázisa áll fenn Philadelphia-kromoszóma leukémia: a Busulfan kevésbé hatásos azoknál krónikus myelogen leukémiás betegeknél, akiknél hiányzik a Philadelphiakromoszóma (Ph1)
A betegközpontú, „egyénre szabott”, individualizált terápia elvének megközelítése során, a kezelések megválasztásakor maximálisan tekintettel kell lenni az adott beteg egyedi adottságaira, körülményeire, tulajdonságaira és a célértékeket individuálisan kell meghatározni. Az egyes kórképek esetében a tünetek kialakulásában sok esetben a környezeti faktorok is nagy szerepet játszanak, ami klinikai értelemben még heterogénebbé teszi a kérdéses betegcsoportot.
Összefoglalva A farmakoterápia menedzselésének szemléletében napjainkban paradigmaváltás zajlik, ami óriási lökést adhat az egyes betegre jobban koncentráló, személyes farmakoterápiák elterjedésének. Egyre növekszik a személyre szabott terápiák száma, és mind a technikai fejlesztések, mind a klinikai gyakorlat terén komoly előrelépések történnek. A folyamat felgyorsításában kiemelt szerep jut a biomarkerek alkalmazásának, amelyeket már nem csak a betegek azonosításában, stratifikálásában és prognózisuk felállításában alkalmazhatunk. A személyre szabott terápiák elterjedése a várakozások szerint radikálisan csökkenteni fogja a diagnózis és a megfelelő terápia megkezdése között eltelt időt, emeli a ténylegesen jól reagáló betegek számát, továbbá segít elkülöníteni azokat a pácienseket, akik jobban tolerálják majd az adott kezelést, így végső soron a súlyos mellékhatásoktól szenvedő betegek számát is mérsékelni fogja. A biomarkerek – a betegségek molekuláris alapjainak megértésével, a betegségalcsoportok azonosításával és az egyének bizonyos betegségekre való hajlamának meghatározásával – segítik a megelőzést, az egészségügyi ellátást, valamint a gyógyszeres kezelési stratégia optimalizálását. A biomarkerek alkalmazásának célja a betegek egyéni jellegzetességeinek megfelelő, individualizált kezelési és prevenciós stratégia
felállítása; továbbá a genetikai és környezeti tényezők figyelembevételével prediktálni a betegségre való egyéni hajlamot; valamint lehetővé tenni a betegség korai felismerését. A biomarkerek segítségével pontosabb diagnosztikához juthatunk. A genetikai és személyes információk alapján lehetővé válik a mellékhatás nélküli gyógyszer- és dózisválasztás. Mindez javítja az egészségügyi ellátás hatékonyságát, minőségét, és költséghatékonyabbá teszi az alkalmazott terápiát. A személyre szabott farmakoterápia azonosítja az egyes betegek között fennálló, szinte megszámlálhatatlan biológiai eltérés közül azokat, amelyek a terápia hatékonyságára tényleges befolyással bírnak; majd pedig olyan adekvát teszteljárásokat dolgoz ki, amelyek segítségével nemcsak deszkriptív betekintés nyerhető ezekbe az eltérésekbe, hanem azok terápiás értelemben való kiaknázása is elérhető közelségbe kerül. Ettől a stratégiától várható, hogy elkülöníthetővé váljanak a különbözőképpen reagáló betegcsoportok. A személyre szabott megközelítés elterjedésének fontos hozadéka, hogy a biztonságossági szűrőkön átemelhetővé válik egy sor olyan gyógyszer, amely a potenciális betegkör nagy része számára hatékony és biztonságos, ugyanakkor ebből a betegkörből kiszűrhető az a kisebbség, akik számára ezek a hatóanyagok fokozott rizikót jelentenek, vagy akiknél mellékhatásokat okozhatnak. Dr. Samu Antal, a MOSZ alelnöke
Az Én pAtikámAt Önre szAbtuk! www.hungaropharma.hu
kövesse rendeléseit, kérdezzen le készletinformációkat, rendeljen akcióinkból, figyelje hitelkeretét, számláit! k információ Naprakész harmától! a Hungarop
Az Én patikám további értékes információkat tartogat az Ön számára. Látogasson el a honlapunkra: www.hungaropharma.hu
BEMUTATJUK
PHARMA PRAXIS
A kockázatos humán faktor Számos elemezés készült már a gyógyszerelési kockázatokról és a hatástalanság veszélyeiről, sőt mindezek gyógyszerészi, orvosi, gazdasági és társadalmi hatásait is bemutatták. Mindennek azért van nagy jelentősége, mert a mai gyógyszerészi gyakorlaton belül az egyik legfontosabb feladat a terápiahűség elérése, a felhasználatlan vagy rosszul felhasznált gyógyszerek mennyiségének jelentős csökkentése. Egy nagyon fontos szempontról azonban alig beszéltünk eddig, ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet fordítunk rá. Ez pedig nem más, mint az emberi tényező. Az orvoslás és a gyógyszerészet a jelenlegi egészségügyi környezetben elsősorban az emberi szervezet funkcióira összpontosít. A tanulmányok, az eljárásrendek és az elvárások elsősorban ezek javításának módját szabályozzák. A szavak szintjén ugyan megjelenik a betegek együttműködésének fontossága és szükségessége, azonban a szabályozók és a gyakorlat ezt mégsem támasztja alá. Az egészségügyi szakemberek, különösen az orvosok részéről – a betegek pontatlan gyógyszerszedéséről megfogalmazott kritikákat hallva és olvasva –sokszor lehet az a meglátásunk, hogy a szakmai elvárások szerint a pácienseknek – a megtervezett terápia megvalósulása érdekében – valójában gyógyuló automatáknak kellene lenniük. A legtöbb, orvosi kezelésről szóló kutatás eredményei szerint a páciensek sokkal inkább érzik magukat a terápia tárgyának, mint együttműködő félnek, és különösen ügyfélnek. A gyógyítás kutatásában és gyakorlatában a humán faktort szinte alig vesszük figyelembe. Az egészségügyben egyetlen olyan terület van, ahol szisztematikusan figyelnek az emberi tényezőre és ezt a szabályozásba is beépítik: a gyógyászati segédeszközök fejlesztésénél és engedélyeztetésénél. A gyógyszerszedés kapcsán sokkal inkább a már említett gyógyuló automata-megközelítés érvényesül. A pácienstől ésszerű viselkedést várunk el, ahol is a racionalitás elvárásrendszere az orvostudomány aktuális ismereteire épül. A szubjektum háttérbe szorul, ami miatt a valós döntések jellege és háttere a kezelés során a legtöbb esetben ismeretlen marad. Rá kell jönnünk, hogy a betegek irracionálisan döntenek. (Ami mindannyiunk szinte valamennyi döntésére ugyanúgy igaz.) Ez a racionalitás irányába eltolódott egyoldalúság a krónikus betegségek esetében azt eredményezi, hogy a betegek jó, ha a felírt és kiváltott gyógyszereiknek a felét szedik be pontosan, a terápiás elvárásokat követve. A gyógyszer mint bizalmi termék A beteg-együttműködés hatékonyságát az sem segíti, ha a finanszírozó a költséghatékonyság érdekében különböző,
8
Gyógyszertár
„Évente több ezer szűrést végeztünk egy 8500 fős településen” Dr. Szrogh Vivien már gyermekkorában is gyógyszerész szeretett volna lenni. Családi patikájukban elsősorban a szakmai munka, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége frissen megválasztott főtitkáraként pedig a gazdasági ügyek felelőse. A lakosság egészségének megőrzése terén pedig nem csupán a tára mellett tesz erőfeszítéseket. Előadásom a patikánk és a rendelőintézeti orvosok együttműködését mutatta be a gyógyszerészi gondozás kapcsán. Még abban az évben a Rozsnyai Emlékversenyen is elindultam, ahol különdíjban részesültem. Mindezeken felbátorodva, beadtam a pályázatomat a Tennessee Egyetem cserediák programjára, ahová kijutva egy életre szóló élményben részesültem, amit ezúton is nagyon szépen köszönök a MOSZ vezetőségének.
technikainak tekinthető szabályokat vezet be. Amikor előírja vagy ösztönzi a generikus helyettesítést, vagy a vaklicitből adódóan sűrűn változik az előnyben részesített készítmény, akkor minden egyes gyógyszerváltás potenciális veszélyt jelent a folyamatos hatóanyagszedés szempontjából. A páciensnek ilyenkor egy idegen, ismeretlen terméket kell elkezdenie használni. Amit az esetek jelentős részében nem szívesen tesz meg. Melyik háziasszony hallaná szívesen az áruházban, hogy az általa hosszú évek óta használt és jól bevált mosóporra azt mondja az eladó: önnek ezen túl mást, egy ugyanolyan hatóanyagú, de olcsóbb terméket adunk? Ilyen megoldások ritkán is jutnak az eszünkbe. Nem beszélve arról, hogy a gyógyszer szerepe, valamint rossz használatának kockázata sokkal nagyobb, mint egy mosóporé! A páciensek számára a gyógyszer sokkal inkább bizalmi termék, mint a szervezetük valamelyik funkcióját javító eszköz vagy a terápiás harc fegyvere. Különösen igaz ez a krónikus betegségek esetében, ahol a tartósan eredményes kezelés nem lehet egyenlő a puszta gyógyszereléssel. A jó szó is gyógyít Általánosságban a gyógyszertár ügyfelei (ez esetben a betegek) számára az egészség a nyugalmat és a harmóniát jelenti. Ezt akarják elérni, ezért tesznek erőfeszítéseket. A gyógyszerésztől is ehhez várnak támogatást, ami lehet akár csak két jó szó, egy mosoly vagy egy jól időzített megerősítő mondat, megnyugtatás. A gyógyszer szerencsés esetben segít helyreállítani a beteg elromlott funkcióit, máskor a tüneteket szünteti meg, vagy legalábbis enyhíti. Ebben a folyamatban az expediáló gyógyszerész, szakasszisztens odafigyelése, törődése rendkívül sokat tud segíteni. Tanulmányok bizonyítják, hogy azok a betegek, akiknél a medicina kiváltását egy néhány mondatos beszélgetés kísérte, pontosabban szedték a gyógyszereiket, ami által gyorsabb lett a gyógyulási folyamat, és a páciensek a kezeléssel is elégedettebbek voltak. Érdemes tehát a mindennapokban is szem előtt tartani, hogy az orvosság mellé adott jó szónak is gyógyító ereje van. Dr. Lantos Zoltán Budapest Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet
Gyógyszertár: Kérlek, mutatkozz be röviden: szakmailag milyen út vezetett a MOSZ főtitkári pozíciójáig? Dr. Szrogh Vivien: Születésem óta Tiszaújvárosban élek. Édesanyám gyógyszerész, a sűrű ügyeletek miatt gyermekkorom jelentős részét a patikában töltöttem. Így talán nem meglepő, hogy már egészen kicsiként is gyógyszerésznek készültem. A felvételi előtt volt egy pillanatnyi megingásom a gyermekorvoslás irányába, ám az élet hamar megmutatta (a saját vérem láttán is rosszul lettem), hogy a számomra kijelölt út nem az orvosi pálya felé vezet. Már a sikeres érettségit követően, 2000-ben felvételt nyertem a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karára. Az iskolapadtól az első diploma megszerzését követően sem tudtam elszakadni: először a szakvizsgáztam, majd jelentkeztem a Corvinus Egyetem egészségügyi menedzser képzésére, ahol 2011-ben fejeztem be tanulmányaimat. 2005 óta dolgozom a családi vállalkozásunkban működő Főnix Patikában. Édesanyám a gyógyszertár vezetője, de édesapám is jelentős szerepet vállal a könyvelési feladatokban, a statisztikai elemzésekben. A bátyám pedig, bár ő a családjával távol él tőlünk, az internetes jelenlétünkért felelős. Mindenki hozzátesz egy kicsit, így lesz kerek az egész. Két évvel ezelőtt részt vettem a MOSZ Ifjúsági Fórumának versenyén, amit a legnagyobb örömömre megnyertem.
XIII. évf. 6. szám
2014. június
Időközben immár második alkalommal választottak meg a MOSZ Hajdú-Bihar megyei alelnökének, és az a megtiszteltetés ért, hogy az Országos Elnökségnek is tagja lehettem. Munkámat próbáltam a legjobb tudásom szerint végezni, aminek az lett a gyümölcse, hogy az idei tisztújításon is bizalmat szavazott nekem a közgyűlés: főtitkár lettem. Gy.: Előző havi számunkban dr. Kovács Rita alelnök is elmondta: náluk nemcsak a gyógyszerészi hivatás, hanem a MOSZ-hoz való kötődés is családi hagyomány. Úgy sejtem, ez nálad, nálatok sincs másképp. Sz. V.: Valóban. A patikánk 1993 óta üzemel, azóta vagyunk tagjai a szövetségnek. Talán összesen kétszer fordult elő, hogy nem vettünk részt az őszi siófoki kongresszuson, ahová az anyukámat a család is mindig elkísérte. Sok kedves, vidám, mosolyt ébresztő emlék fűz bennünket az Ezüstpart és az Azúr Hotelhez. Meghatározó kongresszusi élményeim közé tartoznak azok a szakmapolitikai fórumok, ahol szinte nem maradt ülőhely, akkora volt az érdeklődés az előadások iránt. Gy.: Gyógyszertáratok 2007-ben elnyerte az Év Patikája kitüntető címet. Mit gondolsz, minek volt köszönhető ez az elismerés? Mitől különleges a polgári Főnix patika? Sz. V.: Pályázatunkat „Megújulással a hatékonyságért – a prevenció és a rehabilitáció lehetőségeinek egyéni megoldásai a gyógyszertárunkban” címmel nyújtottuk be. Abban az évben kívül-belül felújítottuk a patikát, annak érdekében, hogy a kor követelményeinek maximálisan megfeleljen. A belső átalakítás elsődleges célja az volt, hogy egy konzultációs sarok kialakításával a betegeinknek lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a gyógyszerészi gondozást és tanácsadást zavartalan körülmények között vehessék igénybe. Mint akkoriban sokan mások, mi is csatlakoztunk az Egy Csepp Figyelem Alapítvány mozgalmához, és az Országos Patikanap programjában is évről évre részt vettünk. A Gyöngy Patikák szerveződésének tagjaivá is váltunk, annak érdeké-
Gyógyszertár
9
BEMUTATJUK
BEMUTATJUK
AKTUÁLIS
ben, hogy addig kialakult törzsvásárlói körünket meg tudjuk tartani.
Senki többet... hetedszer?
Ami akkoriban különlegesnek számított: amellett, hogy dolgozóinkat egy törzsgárdarendszer bevezetésével igyekeztünk megbecsülni, a naprakész tudás érdekében rendszeres belső továbbképzéseket is tartottunk nekik, amiket mindig tesztírással zártunk.
„Nem vész el, csak átalakul” – a mondás a támogatásban részesülő gyógyszerek vaklicitjére is igaznak látszik. A folyamat korlátai jelentősen felpuhultak, és az árcsökkentések intenzitása is látványosan mérséklődött. Az árversenynek azonban, úgy tűnik, mindaddig nem lesz vége, amíg akadnak gyártók, akik rajthoz állnak a referenciastátusz megszerzéséért folytatott versenyben.
A vaklicit hatása a gyógyszerpiac egyes szereplőire
Látva és tapasztalva a lakosság növekvő igényét a szűrővizsgálatokra, minden évben igyekeztünk bővíteni a nálunk igénybe vehető vizsgálatok számát. Két alkalommal is a saját költségünkön hozattuk le Polgárra a szűrőkamiont, hogy ezzel is hozzájárulhassunk a város egészségkultúrájának fejlődéséhez. A Patikanapot is beleszámítva, évente több ezer szűrést végeztünk egy 8500 fős településen, ami azért nem szokványos. Így aztán máig nagyon büszkék vagyunk a 2007es Év Patikája kitüntető címre.
A hazai gyógyszerpiac szereplőiben máig elevenen élő sokkhatás a 2011-ben életre hívott Széll Kálmán Terv azon sarokszáma, ami a gyógyszerkassza kiadásai kapcsán 2012-ben 83 milliárd, a rá következő két esztendőben pedig 120-120 milliárd forint megtakarítást írt elő. Az igénybe venni szándékozott eszközök listáját látva megállapítható volt, hogy az állam ezen összegek döntő hányadát a gyógyszerárak leszorítása révén kívánta elérni. A preferált referenciastátusz elnyeréséért addig folyó nyilvános ajánlattételi procedúra 2011 nyarán alakult át vaklicitté, amikor is a gyártók nem láthatták előre egymás ajánlatait. Mindez kettős kockázattal járt számukra: lehet, hogy feleslegesen engedtek túlságosan sokat az áraikból; ha viszont a szükségesnél kisebb mértékben csökkentettek, kieshettek a támogatásból.
Gy.: Személy szerint milyen munkát végzel a gyógyszertárban? Sz. V.: Életem jelentős részét a patikában töltöm, hiszen a gyógyszertárat együtt vezetjük édesanyámmal. Amikor megkezdtem a munkámat a tára mögött, új, fiatalos szemléletet vittem a patika mindennapi életébe. Friss diplomával a kezemben azt gondoltam, mindent megtanultam, amit a gyógyszerészetről lehetett. Hamar kiderült, hogy a mindennapokban ez kevés. Édesanyám mellett lassan a gyakorlati fortélyokat is megtanultam. Például azt, hogy hogyan kell készletezni, gazdálkodni. Az orvosok receptúráját, a betegek elvárásait is megismertem. És persze gazdasági téren is egyre nagyobb rálátásom lett a szakmára. Édesanyámmal jól kiegészítjük egymást: ő konzervatívabb, viszont sok tapasztalattal rendelkezik, én kreatív vagyok, fogékonyabb az új ötletekre. Én elsősorban a szakmai munkáért vagyok felelős, ő pedig a gazdasági teendőkkel foglalkozik. Gy.: A MOSZ főtitkáraként mi a feladatod? Sz. V.: Ebben a pozícióban elsősorban a MOSZ gazdálkodását kell kézben tartanom. Figyelnem kell a költségek alakulását, az elnökséget és a felügyelőbizottságot rendszeresen tájékoztatnom kell a szövetség pénzügyi helyzetéről. A könyvelővel és a bankkal is én tartom a kapcsolatot. Az elnök úr megbízásából a MOSZ Egészségpénztárakért Felelős Munkacsoportjának tevékenységét koordinálom. Az Ifjúsági Fórum kuratóriumának tagjaként részt veszek a versenyelőadások zsűrizésében, az egyéb ifjúsági rendezvényeken pedig az elnökség többi tagjával együtt népszerűsítem a MOSZ tevékenységét. Gy.: Úgy hallottam, a patikán kívül is szentelsz időt, energiát az egészségnevelésre, elsősorban a gyermekekére. Sz. V.: Már óvodás koromban elkezdtem tornázni, aerobikozni, amit a mai napig rendszeresen végzek, és heti két alkalom-
10
Gyógyszertár
Árcsökkentések 2012-ben Termelői árcsökkentések mennyisége (db)
Maximális termelői árcsökkentés %
A (tápcsatorna)
18,7%
240
56,8%
B (vérképzőszervek)
24,1%
40
58,5%
C (kardiovaszkuláris)
13,3%
983
64,5%
D (bőrgyógyászat)
6,3%
22
18,7%
Mindezeket szem előtt tartva vettem fel a kapcsolatot a helyi óvodákkal és iskolákkal, ahol heti két alkalommal szertornát és modern táncot tanítok. Minden évben több mint 50 óvodás és alsó tagozatos gyermek nevelkedik a kezem alatt. Nagy büszkeség tölti el a szívem, amikor egy-egy verseny alkalmával szebbnél szebben csillogó érem fénylik a gyermekek nyakában. Ahogy történt ez most, május közepén is, amikor két arany- és egy ezüstérem mellett a „2014. Év Tánca” díjat is elhoztuk.
G (urogenitális rendszer)
12,8%
41
28,5%
J (hormonkészítmények)
12,1%
75
32,5%
L (daganatellenes szerek)
28,2%
83
69,2%
M (váz- és izomrendszer)
18,5%
73
55,0%
N (idegrendszer)
20,0%
669
73,6%
R (légzőszervek)
7,0%
81
30,4%
S (érzékszervek)
10,9%
19
24,9%
Ám nem lennék jó „egészségőr”, ha csak a gyerekekre koncentrálnék. Ezért a helyi szakrendelőben – rekreációs tevékenység gyanánt – az egészségügyi dolgozóknak korábban aqua fitneszt, most pedig fitballórákat tartok. Hogy mindezeket maximális hatékonysággal tudjam végezni, olyan családi háttérre van szükségem, ami szerencsére megadatott. Nagyon hálás vagyok a férjemnek és a szüleimnek, hogy ilyen önzetlenül és odaadóan támogatnak.
Összesen:
16,3%
2326
73,6%
Tóth Tamás
ATC
Ami a csövön kifér Az első vaklicit árai 2011 októberében léptek életbe. A gyógyszerforgalmazóknál ekkor még nem kristályosodott ki, hogy milyen stratégiát folytassanak, azaz milyen mértékben vegyenek részt a vaklicitben. A kisebb külföldi cégek közül többen is úgy gondolták, mindez kiváló lehetőség arra,
XIII. évf. 6. szám
2014. június
A közelmúltban készült egy összegzés arról, hogy 2011 óta mely hatóanyagok ára csökkent a legnagyobb mértékben. Igaz, a vaklicit indulásakor még szabadalom védte, de az olanzapin ára három év alatt 96 százalékkal csökkent, azaz a gyógyszer jelenleg az akkori kiindulási ár mindössze 4 százalékáért kapható. De az alendronsav is a 29 százalékát éri annak, amennyibe két és fél, három évvel ezelőtt került. Még időben észbe kaptak
Termelői árcsökkentések átlagos mértéke %
mal gyermekeknek is tartok edzést. Időközben a Testnevelési Főiskolát is elvégeztem. Meglátásom szerint az egészséges életmódról nem elég csak beszélni a tára mögött – személyes példamutatással is tenni kell érte. Sajnos egyre gyakrabban találkozunk kórosan elhízott gyerekekkel, felnőttekkel. Manapság minden ötödik gyermek küzd súlyfelesleggel és ebből adódó testi és lelki problémákkal, különböző gátlásokkal.
hogy piaci részesedésüket tekintve beérjék, esetleg meg is előzzék a nagy gyógyszergyártókat. A sokszor csupán 6–10 főt foglalkoztató magáncégek megengedhették maguknak, hogy ne évtizedekre szóló stabilitásban, hanem rövidtávú haszonszerzésben gondolkodjanak. A folyamat 2012-ben csúcsosodott ki, amikor egyes forgalmazók egy-egy licit alkalmával akár 60-70 százalékkal is csökkentették egyik-másik gyógyszerük árát, amivel teljes molekulapiacokat, terápiás területeket lehetetlenítettek el.
A magyar gyártók kezdetben próbálták megőrizni termékeik értékét, óvatosan csökkentették áraikat, remélve, hogy az importőrök is hasonlóképpen tesznek. Ez a stratégia nem feltétlenül jött be, ami a hazai vállalatok piaci részesedésének mennyiségi és értékbeli csökkenéséből is jól látszik. Támogatott gyógyszereik forgalmában az első két vaklicitet követően elég jelentős esés következett be, mennyiségben viszont egy ugyancsak komoly visszacsúszás után mérsékelt növekedés indult el. Utóbbi annak köszönhető, hogy a hazai cégek a fontosabb molekulák piacán egy viszonylag nagyobb, átlagosan 20 százalékos árcsökkentéssel próbáltak némileg agresszívebben teret hódítani, amivel sikerült elérniük, hogy – a piaci részesedést tekintve – volumenben pótolták azt, amit árban elvesztettek. Ugyanakkor a folyamat számukra pénzügyileg még mindig veszteséges, hiszen mennyiségileg jóval nagyobbat kellene nőniük ahhoz, hogy az árcsökkentésből adódó profitkiesésüket kompenzálni tudják. Mindenesetre ezzel a magyar gyártóknak volumenben sikerült 42 százalékos piaci részesedést elérniük, amivel nagyjából a vaklicit előtti szintre kapaszkodtak vissza. A legutóbbi vaklicitet követően pedig elmondható, hogy a legnagyobb hazai vállalatoknak összesen 325 készítménye került be a preferált referencia-ársávba. Vagyis ha a beteg olcsó gyógyszert kér, szinte minden preferált csoportban adható neki magyar készítmény.
Gyógyszertár
11
AKTuÁLIS
aktuális
Árcsökkentések 2012-ben hatóanyagok szerint Termelői árcsökkentések átlagos mértéke %
Termelői árcsökkentések szórása %
Termelői árcsökkentések mennyisége (db)
Maximális termelői árcsökkentés %
olanzapin
52,81%
17,99%
75
73,62%
bicalutamid
40,80%
19,30%
11
62,44%
pantoprozol
36,13%
10,14%
30
52,10%
mirtazapin
25,81%
9,41%
28
47,67%
bisoprolol
22,66%
16,42%
4
39,13%
ATC
risperidon
22,63%
10,14%
34
47,14%
atorvastatin
21,31%
14,51%
35
61,36%
venlafaxin
20,30%
15,18%
14
52,43%
alendronsav
20,13%
9,60%
10
44,30%
losartan
19,5%
7,92%
21
32,37%
amlodipin
19,34%
7,47%
21
35,41%
ibandronsav
17,61%
21,43%
5
50,04%
omeprazol
16,87%
0,00%
1
16,87%
atorvastatin és amlodipin
16,81%
9,04%
5
24,55%
paroxetin
16,57%
9,16%
6
27,59%
thrombocyta aggregatiót gátlók kombinációi
16,56%
0,00%
1
16,56%
lamotrigin
16,19%
15,60%
8
44,71%
valsartan
15,63%
8,16%
23
32,95%
quetiapin
15,55%
9,84%
24
34,87%
Felpuhul, lelassul Az elmúlt két-három évben sejthetően a gyógyszerforgalmazók is többször érveltek a kormányzatnál a vaklicit szabályainak enyhítése mellett, másrészt az OEP is szembesülhetett a rendszer hibáival. Többek között azzal, hogy számos terápiás csoportban mindössze egyetlen készítmény került be a preferált referencia ársávba, illetve, hogy a referenciakészítmény gyártója több esetben nem tudta ellátni a piacot a szükséges gyógyszermennyiséggel). Így kerülhetett sor a támogatás érdemesített gyógyszerek körének bővítésére, azaz a vaklicit „felpuhítására”. Eszerint •
•
•
12
ez év február 1-jétől a belépési korlát (vagyis az a mérőszám, hogy mekkora piaci részesedéssel kell rendelkeznie egy gyógyszernek ahhoz, hogy részt vehessen a vaklicitben) a kezdeti 1 százalékról előbb 3, majd 5 százalékra emelkedett; a preferált referenciasáv szélessége is nőtt: egy gyógyszer ma már akkor is beleférhet ebbe a körbe, ha 15 százalékkal drágább a vakliciten győztes készítménynél (ez az arány korábban 5, majd 10 százalék volt). Ennek köszönhetően sokkal több gyógyszer válhat preferált készítménnyé, mint korábban; a kezdeti 30, majd 50 százalékos delistázási korlát ma már 100 százalék. Azaz, egy gyógyszer akkor is kaphat támogatást, ha kétszer annyiba kerül, mint a legolcsóbb készítmény.
Gyógyszertár
Mindezzel párhuzamosan, az árcsökkentések intenzitása is csökkent. Érhető, hiszen a gyártóknak egyre kevésbé van miből engedményt adniuk. A konkrét számokat vizsgálva megállapítható, hogy a negyedik és az ötödik vaklicit hatása nagyjából feleakkora, mint az első kettőé volt. Azon fixesített termékek száma, amelyek egyáltalán részt vehettek a vaklicitben, 2012 és 2013 között 2100-ról 1980-ra csökkent. A második vaklicit során (2012. április) még a részt vevő termékek 53 százalékának csökkent látványosan az ára, ez az arány a legutóbbi időszakban 35 százalékra esett vissza. Az átlagos árcsökkentés mértéke pedig az akkori 20 százalék helyett ma már csupán 13,5 százalék. Az idei áprilisi vaklicit árletörői élmezőnyének átlagos árcsökkentése ugyan még mindig 20-30 százalékos, viszont mindössze két olyan gyógyszer akadt, amelynek ára 50 százaléknál nagyobb mértékben csökkent – szemben a legutóbbi árkihirdetéssel, amikor is ugyanez 22 készítményről volt elmondható. A nagy magyar gyártók az árcsökkentők középmezőnyében találhatók. Eredmények és következmények „Húszmilliárdos megtakarítást és olcsóbban elérhető készítményeket hozott az intézkedés – kürtölte világgá a vaklicit sikerét 2011-ben az egészségbiztosító. Mint honlapjukon írták: – Ha a betegek áttérnek az új referenciatermékekre, éves szinten akár 22 milliárd forintot is megspórolhatnak.” 2012-ben pedig így szólt az örömhír: „A lakosság hétmilliárd forinttal költött kevesebbet a folyamatosan szedett, receptköteles gyógyszerekre, mint az azt megelőző évben. Az OEP pedig a vaklicitnek köszönhetően 28 milliárd forinttal tudta csökkenteni a gyógyszerek támogatására fordított kiadásait.” Az egészségbiztosító pénzügyi mérlegének javulása vitathatatlan eredmény, a lakosság kiadásainak alakulásáról viszont alább részletesebben is szót kell majd ejtenünk. De előtte még álljon itt néhány másik, a vaklicitnek betudható következmény. Összességében semleges hatásnak nevezhető, hogy a támogatott gyógyszerek magyarországi átlagára – napi terápiás költségben számolva, a teljes piacot tekintve – nem változott. A generikus készítmények vaklicittel lecsökkentett árai tették lehetővé, hogy az innovatív, originális importkészítmények ára nőhessen. A fajlagos átlagárak ugyan ott sem nőttek, ám mivel a magyar piacon is egyre újabb, egyre drágább terápiák válnak elérhetővé, és azokat egyre több beteg kapja meg, a teljes szegmensre vetített átlagár emelkedik. Vagyis utóbbi nem áremelésből, hanem a portfólió változásából ered. 2007 után 2012-ben is csökkent a gyógyszerforgalom Magyarországon, ami egyértelműen a kormányzati beavatkozás következménye. A generikus készítmények átlagos árszínvonala hazánkban tíz évvel ezelőtt még jóval magasabb volt, mint a környező országokban. Ez a különbség
mára megszűnt, sőt, nálunk jelenleg 10-15 százalékkal alacsonyabbak a gyógyszerárak, mint Csehországban, Szlovákiában vagy Lengyelországban. Hogyan lehet 20-25 százalékot, esetenként ennél is többet engedni annak a generikus készítménynek az árából, aminek az árrése hagyományosan 15-20 százalék? Egyértelműen szigorú cégen belüli megszorításokkal, a költségek drámai mértékű lefaragásával. Az alacsonyabb gyógyszerárak a bevételek csökkenését eredményezik, ami kevesebb beruházásra és alacsonyabb foglalkoztatásra hagy lehetőséget. Ahogy azt Ilku Lívia, a Magyosz igazgatója is jelezte siófoki előadásában, a gyógyszeripar beruházási hajlandósága 2013-ban ugyanakkora volt, mint egy évvel korábban, s a megtorpanás oka egyértelműen a szűkülő pénzügyi lehetőségekben keresendő. Utóbbit az iparág szakmai partnerei is a saját bőrükön érzik. Amióta az antidepresszánsoknak, antipszichotikumoknak radikális mértékben lement az ára, és gyakorlatilag eltűnt belőle az árrés, szinte minden támogatás elapadt a gyógyszeripar részéről a szakma irányába (amit egyébként a szakemberek az elmúlt 20 évben folyamatosan élveztek). A pszichiáterek emiatt például nem tudnak színvonalas szakmai programokat, rendezvényeket szervezni maguknak. Az első két vaklicitet követően készült egy elemzés arról, hogy milyen mértékben oszlanak meg a terhek és a támogatások a magyar és a külföldi gyártók között. Nos, míg a különböző befizetési kötelezettségek fele a hazai gyártókra hárul, addig a gyógyszerkasszának csupán a negyedét költik itthon gyártott készítmények támogatására. Nagyrészt a vaklicit következménye az is, hogy a támogatott gyógyszerek köre 2011. július 1. óta 1147 készítménnyel csökkent. Mivel visszanyesett áruk már nem fedezte volna előállításuk és forgalmazásuk költségeit, gyártójuk inkább a támogatásból történő kivonás mellett döntött. Egy gyógyszeripari felsővezető a fentiek kapcsán úgy fogalmazott: az árcsökkentésekkel sokkal többet veszítettünk a magyar lakosság és a gazdaság egészsége kapcsán, mint amennyit nyertünk a gyógyszerkassza megtakarításával. A Századvég kimutatása szerint pedig – a gyártói leépítésekből adódóan – egyenesen nagyobb a költségvetési bevételkiesés, mint a cégek direkt befizetési kötelezettsége. A nagykereskedők és a gyógyszertárak veszteségei A problémával a kierőszakolt árcsökkentések kezdete óta tisztában vagyunk: a vaklicit a nagykereskedőknél és a patikákban is komoly árbevétel- és árréstömeg-kiesést eredményez. Szakértők úgy becsülik, a nagykereskedők bevételeit összességében, havi szinten 5-6 milliárd forinttal apasztja az árverseny. Fontos azonban hozzátenni, hogy a nettó veszteség ennél lényegesen kisebb, „csupán” 1-2 milliárd forint lehet, mivel a csökkenést több tényező (az újonnan piacra kerülő gyógyszerekből adódó többletbevétel, az OTC-eladá-
XIII. évf. 6. szám
2014. június
sok növekedése, a támogatásból kikerülő készítményekért fizetett lakossági pluszösszegek, valamint az egyre olcsóbbá váló generikumok mind szélesebb körű alkalmazása) is kompenzálja. Dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke nem tud olyan hatástanulmányról, amely teljes körben, hitelesen mérné fel a vaklicit által a patikákban okozott veszteségeket. A megszorítások nyomán csökkenő nemzetgazdasági hozzájárulás 350 300
1,2% 1,1%
250 200
1,0%
0,9%
∑ 205 Mrd Ft
∑ 235 Mrd Ft
51
50
75
0,7%
88
86
75
100 50 0
87 2008
0,8%
∑ 206 Mrd Ft 44
43
150
1,0%
0,9% ∑ 240 Mrd Ft
∑ 179 Mrd Ft 38 65
102
99
87
76
2009
2010
2011
2012
0,6% 0,4% 0,2% 0,0%
közvetlen hozzájárulás közvetett hozzájárulás indukált hozzájárulás részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely)
Az ellátási lánc itt említett szereplőinek – a kieső forgalom és profit mellett – az árváltozásokból adódó készletezési problémákkal, a készletleértékelődéssel is szembe kell nézniük. „Egy-egy vaklicitet követően telefonon szoktunk gyorsfelmérést végezni – árulja el a MOSZ elnöke. – Ebből tudjuk, hogy a két évvel ezelőtt tapasztalt, patikánként, negyedévenként 250–300 ezer forintos készletleértékelődés mértéke valamelyest csökkent. A forgalomtól függően nyilván elég nagy a szórás, de mostanság 100–180 ezer forintos veszteségről adnak számot a kollégák.” „A lényeg azonban az, hogy abszolút indokolatlan veszteségről van szó – teszi még hozzá dr. Mikola Bálint. – Bár az árkihirdetésre előírt határidők rövidek, ha legalább azokat betartanák, ez a veszteség patikai szinten jórészt elkerülhető lenne. A hivatalos árlistát még a hatálybalépés előtt néhány nappal is módosítja a rendszergazda. Nekünk, gyógyszerészeknek már az is sokat segített, hogy a gyártókkal és a nagykereskedőkkel folytatott konzultációk (például a MOSZ által kezdeményezett Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum) eredményeként partnereink pár nappal a hatálybalépés előtt már az új, csökkentett áron számláznak.” A betegek pénztárcája Jól tudjuk, a betegeknek valóban csökkennek a gyógyszer-
Gyógyszertár
13
AKTUÁLIS
AKTUÁLIS költségeik akkor, ha minden egyes vaklicitet követően hajlandóak újabb terápiára váltani, és a következő fél évben a referenciakészítmények valamelyikét szedni. Csakhogy felmérések szerint a páciensek jelentős része ragaszkodik a már bevált orvosságához, piros vagy sárga tablettájához, az ismerős feliratú gyógyszeresdobozhoz. Akár olyan áron is, hogy onnantól többet fizet érte. S bár az orvosnak és az expediálónak is kötelessége felhívni a beteg figyelmét a kedvezőbb áron elérhető készítményre, szakmailag aligha ért egyet a különböző (egyébként bevált) terápiák gyakori váltogatásával.
A gyógyszer érték
A páciensek ragaszkodása addig szedett gyógyszereikhez a támogatásból kikerülő medicinák esetében is jelentős kiadásnövekedést eredményez a számukra. Szakértők csak becsülni tudják az így jelentkező többletet, ám a nagyságrend éves szinten így is legalább 10-20 milliárd forint.
A gyógyszer érték – hangsúlyozzák rendre kommunikációjukban a gyártói, forgalmazói szervezetek képviselői. Ezt a szemléletet azonban, úgy látszik, a páciensek mellett a döntéshozók fejében is meg kell még honosítani.
Arra pedig kár szót vesztegetni (mégis megtesszük), hiszen a tára mellett a vásárló és az expediáló is szembesül vele, hogy az OEP által diadalmasan kommunikált „csökkenő gyógyszerárak” sok esetben magasabb betegterheket jelentenek. A magyarázat, mint tudjuk, igen egyszerű: ha a támogatott gyógyszer ára nominálisan kisebb mértékben csökken, mint a hozzá újonnan rendelt (referenciakészítményhez igazított mértékű) támogatás összege, a beteg többet fog fizetni érte, mint korábban.
A hazai gyógyszerpalettán jelenleg több mint 350 olyan készítmény található, amelynek a havi terápiás költsége kevesebb mint 200 forint. Felmerül a kérdés: lehet-e ennyi pénzből minőségi gyógyszert előállítani? Hiszen jószerével a bliszter és a kartondoboz legyártása többe kerül. Másrészt, elhiszi-e a beteg, hogy valóban meggyógyítja őt egy ilyen olcsó orvosság? Mennyire érzi pazarlásnak, pénzkidobásnak, ha esetleg nem szedi be az utolsó szemig a tablettákat?
Szúrópróba - 1. rész
A kullancsok által terjesztett betegségekről
A szenzációra éhes média időről időre világgá kürtöli vészjeleit a fertőzött kullancsok intenzív, fenyegető méretű térhódítása, vagy éppen a szúnyogok által behurcolt, rendkívül súlyos trópusi betegségek magyarországi elterjedése kapcsán. Az általunk megkérdezett szakemberek viszont egybehangzóan állítják, egyik említett területen sem tapasztalható drasztikus változás. Kullancs természetesen van, esetenként fertőz is, ezért fontos, hogy a gyógyszerész is rendelkezzen a megelőzéshez és a betegségek felismeréséhez szükséges információkkal. időnként jön egy-egy halmozott megbetegedési hullám, mint ahogy az például néhány évvel ezelőtt, fertőzött kecsketej fogyasztása miatt történt.”
Folytatják – de meddig? Abban a legtöbb gyógyszerpiaci szakértő egyetért, hogy a vaklicit mindaddig nem szorul ki a finanszírozó eszköztárából, amíg a piaci szereplőkben marad versenyszellem, hajlandóság a negatív irányú árlicitre. A politika magától nem fog egy ilyen sikeresnek elkönyvelt, az adófizetők pénzének megspórolását eredményező programot felszámolni. Ám ha marad is, az igazi az lenne, ha a vaklicitek révén megspórolt állami pénzeket az egészségügybe forgatnák vissza… Tóth Tamás
A kullancscsípés következtében történő megbetegedések kapcsán Magyarországon évi 50–70 meningo-encephalitises beteget regisztrálnak, a Lyme-kóros esetek száma pedig ugyanezen idő alatt 2300–1100 között alakul (lásd a mellékelt grafikont). Az esetszám ingadozása a kullancsok számának idényenkénti változásával hozható összefüggésbe. Ezek a számok a valóságban azonban jóval nagyobbak lehetnek: a hatóságok csupán egy részét látják a tényleges megbetegedéseknek, mivel azok enyhébb formái, általános tünetekkel otthon lezajlanak. Azaz kullancs-vírusfertőzéssel vagy Lyme-kórral sem feltétlenül jut el mindenki orvoshoz. Kullancs által okozott fertőző megbetegedések száma 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
50
57
69
77
170
50
43
44
53
1433
1231
947
1811
1738
2355
1681
1523
1158
Meningo-encaphalitis Lyme-kór
2013
Forrás: ÁNTSZ
„Bár a miénk kifejezetten ilyen megbetegedésekre specializálódott osztály, a fertőzések számát tekintve nem vettünk észre ugrásszerű növekedést – mondja dr. Budai József főorvos, az ESZSZK II. számú Infektológiai Osztályának vezetője. – A stagnálás valószínűleg a felvilágosításnak és a védőoltásoknak köszönhető. Persze
14
Gyógyszertár
XIII. évf. 6. szám
2014. június
A kullancspopuláció nagyságának alakulását az időjárás közvetlenül és közvetett módon is befolyásolja. Az enyhe tél nagyban megnöveli e vérszívók túlélési esélyeit, azonban legalább ilyen lényeges, hogy első számú gazdaállataik, a kisrágcsálók egyedszáma hogyan alakul. „Amennyiben száraz az év, azaz kevés csapadék esik, az egereknek, pockoknak, hörcsögöknek kevesebb eleség jut, alacsonyabb lesz náluk a szaporulat, ami a rajtuk élősködő kullancsok számát is arányosan lejjebb viszi – árulja el dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője. – A kullancs négyszeri vedlés után éri el az ivarérett állapotot. Minden vedléshez meghatározott mennyiségű táplálékra (vérre) van szüksége. Ha ez nem áll a rendelkezésére, az állat nem tud átlépni a következő fejlődési stádiumba. Így kevesebb kullancs tud petét rakni, kevesebb utód születik. E vérszívó azonban sajnos nagy éhezőművész, egy-egy fejlődési szakaszban akár két-három évig is túl tud élni.” A fent említett okok miatt a tavalyi, meglehetősen száraz évben a kullancsok a szokásosnál inaktívabbak voltak, tudjuk meg a járványügyi szakembertől. Ennek köszönhető, hogy a szokásosnál kevesebb megbetegedés fordult elő, a fertőzött esetek száma 1600-ról 1100-ra esett vissza. Ám ez nem olyan csökkenés, amiből messzemenő következtetést lehetne levonni. Az idei tél például igen enyhe volt, a kullancsok nagyon jó eséllyel teleltek át. A rágcsálóknak sem igen kellett téli álmot aludniuk; ha volt élelmük, szaporodhattak, így a vérszívóknak a szükséges táplálék is a rendelkezésükre állt, így nagyobb egyedszámmal indulhattak neki a szaporodásnak. Persze sok minden függ még a nyár időjárásától is. A felmelegedés egy további következménye, hogy míg korábban leginkább tavasszal, illetve kora nyáron kellett kullancscsípéstől tartanunk, mostanra szinte nincs olyan évszak, amikor ne találkozhatnánk aktív, prédájukra leső vérszívókkal. Magyarországnak hosszú évek óta ugyanazok a legfertőzöttebb régiói. A kullancsok legnagyobb számban az Alpokalján, a Dunántúli-középhegységben, illetve az Északi-középhegy-
Gyógyszertár
15
AKTUÁLIS
AKTUÁLIS
ség Nógrád, Heves felőli részén fordulnak elő, és a betegséget terjesztő egyedek aránya is itt a legmagasabb. Korábban a Balaton egyfajta választóvonalnak számított, mára azonban Dél-Somogyban is elszaporodtak a kullancsok. „Egyértelműen Vas és Zala megye számít a legfertőzöttebb területnek – erősíti meg saját klinikai tapasztalatai alapján az ÁNTSZ statisztikai adatait dr. Budai József. – A hozzánk kerülő betegeknél a kórelőzményt is úgy is vesszük fel, hogy megkérdezzük, szoktak-e kirándulni, s ha igen, az ország melyik részében jártak.” Persze ahhoz, hogy valaki megfertőződjön, nem feltétlenül kell a természetben járnia. Az erdőkbe sétálni kivitt kutyák a városok közparkjaiba, a kertekben megbúvó kisemlősök (egerek, sünök) pedig a lakóövezetekbe is behurcolják a kullancsokat. Agyhártya- és agyvelőgyulladás: nem csak kullancscsípéssel terjed A kullancsok vírusokkal vagy baktériumokkal fertőzhetik meg az embert, amelyek súlyosabb esetben agyhártya- és agyvelőgyulladást, illetve krónikus ízületi gyulladást okozhatnak. A vírusfertőzés kétféleképpen folyhat le. A megbetegedés az esetek egy részében csupán néhány napos hőemelkedéssel, lázzal, kellemetlen közérzettel jár, majd a tünetek végleg megszűnnek. Ez az úgynevezett virémiás szak, amikor a vírusok megjelennek a vérben. Ez a fertőzések súlyosabb formájában is megtörténik, ám ott ezzel nincs vége a betegségnek. Egy átmeneti tünetmentes szak után központi idegrendszeri, gyulladásos tünetek lépnek fel: fejfájás, hányinger, hányás, zavartság jelentkezhet. Meningo-encephalitis alakulhat ki, amikor is az agyburkokon és az agyvelőben alakul ki gyulladás. A vírusfertőzés ilyenkor mindenképpen kórházi felvételt – kivizsgálást és kezelést – igényel. A jó hír ez esetben az, hogy a gyógyult beteg, mivel egy élő vírus által okozott fertőzésen esett át, életre szóló védettségre tesz szert. „Évek óta minden továbbképzésen, illetve a nálunk gyakorlaton lévő orvosoknak is azt tanítjuk, hogy ha egy betegüknél felmerül az agyhártya-gyulladás gyanúja, küldjék be a fővárosi Szent László Kórházba vagy a területileg illetékes megyei kórház fertőző osztályára. Még mindig jobb árnyékra vetődni, mint hagyni, hogy elfajuljon a betegség, amikor is maradandó szövődmények alakulhatnak ki – mondja dr. Budai József. – Vírusfertőzés esetén napok alatt nagyon komoly állapotromlás következhet be. Csak remélni lehet, hogy az a beteg, aki lázas, iszonyatos fejfájása van és intenzíven hány, két nap alatt csak eljut egy orvoshoz, aki az említett intézmények valamelyikébe irányítja őt.” A kórházak fertőző osztályán első lépésben a kórelőzmény felvétele és fizikális vizsgálat történik. Ezek során derül ki,
16
Gyógyszertár
hogy az illetőt csípte vagy csíphette-e kullancs, illetve tapasztalhatók-e nála vírusfertőzésre utaló tünetek. Ha igen, a kezelőorvos szerológiai és mikrobiológiai vizsgálatot végez. Mivel a vírusfertőzésre nincs oki terápia, ebben az esetben is tüneti kezelés – láz- és hányáscsillapítás, szükséges esetben agynyomáscsökkentés – történik. A meningo-encephalitis egy körülbelül 10–14 napos kórházi kezelést igénylő kórkép, de a központi idegrendszeri gyulladások között még mindig egy jobbindulatú kórlefolyásnak tekinthető. A szakorvos időnként sajnos súlyosabb formákkal is találkozik, az esetek 1-2 százalékában halálozás is előfordul. Dr. Ócsai Lajos fontosnak tartja megemlíteni, hogy a meningo-encephalitis nemcsak kullancscsípés útján, hanem a legeltetett kecskék, szarvasmarhák nyers tejének fogyasztásával is elkapható. „A kullancs által megfertőzött állat nem betegszik meg, viszont a szervezetében szaporodik a kórokozó, ami a tejébe is bele tud kerülni. A kecsketejről sajnos elterjedt, hogy forralatlanul kiváló roborálószer. Időseknek és gyerekeknek is adják, akiknek a szervezete éppen hogy a legfogékonyabb az ilyen megbetegedésre. Ezzel szemben, ha felforralják a tejet, a vírus és a baktérium is elpusztul benne.” Lyme-kór: ha időben észreveszik… A Lyme-kór ugyan nem jelent közvetlen életveszélyt, ám ha nem kezelik, krónikus, életminőséget rontó, idegrendszeri, mozgásszervi gyulladássá alakulhat. A betegség többféle formában megjelenhet, ezért is hívták sokáig „a nagy imitátor”-nak, tudjuk meg az Egyesített Szent István és Szent László Kórház osztályvezető főorvosától. „Nem csak akkor van ilyen betegsége valakinek, ha a kullancscsípés körül megjelenik a kokárdaszerű folt – állítja dr. Budai József. – Lehet, hogy az ki sem alakul. Jelentkezhet viszont szívgyulladás (carditis), aminek sokáig nem tudják az okát. Aztán a kardiológus, egy végső ötlettől vezérelve, levesz egy Lyme-szerológia mintát, ami pozitív eredményt ad. De jelentkezhetnek mozgásszervi panaszok, többnyire egy nagy ízület (térd, könyök, csukló) gyulladása, idegrendszeri megbetegedés, agyhártya- vagy idegburok-gyulladás is.” A Lyme-kór antibiotikumokkal, a kezelést időben megkezdve nagyon hatékonyan gyógyítható. Csakhogy, mint említettük, akár hetek, hónapok is eltelhetnek úgy, hogy sem a páciensnek, sem az orvosnak nem jut eszébe erre a kórképre gyanakodni. A kezeletlen forma viszont addigra krónikus megbetegedéssé alakul át. A későbbi stádiumban antibiotikummal már csak a baktériumokat tudjuk elpusztítani, a krónikus ízületi gyulladást nem lehet megszüntetni.
„Az adekvát, nagy dózisú, megfelelő ideig alkalmazott antibiotikum-terápia megszünteti az általános tüneteket. A doxycycline például minden kórképben csodákat tesz – mondja az infektológus főorvos. – Egyedül az idegrendszeri formák esetében gondoljuk azt, hogy azokra két-három héten át vénás készítményeket (injekciót, infúziót) kell adni.” Ehrlichiózis: ritka, de veszélyes Az ehrlichiózis nevű megbetegedést (vérzéses kullancsláz) okozó baktériumot is kullancs terjeszti. E kórképet korábban csupán az állatgyógyászatban ismerték. Körülbelül egy évtizede derült ki, hogy e mikroorganizmus vérszívó közvetítésével az ember szervezetébe is be tud kerülni, ahol súlyos megbetegedést, ugyancsak agyhártya- és agyvelőgyulladást, de akár szisztémás fertőzést is okozhat. Éppen ezért, a részben hasonló tünetek miatt az elején komoly nehézséget okoz annak a kiderítése, hogy vírus- vagy baktériumfertőzés történt-e. Viszont az ehrlichiózis esetében is egyértelmű, hogy nem elég a tüneti kezelés, antibiotikum-terápiára is szükség van. Védekezés: csak a személyes prevenció működik Állami szinten történő kullancs elleni védekezésről több szempontból sem beszélhetünk. Egyrészt a mezőgazdaságilag művelhető területek nagy részét napjainkban sajnos parlagon hagyják, így az oda bekerülő kullancsok nem pusztulnak el, ami az ő egyedszámukat és az ott táplálékukat kereső kisrágcsálók fertőzöttségét is tovább növeli. A szisztematikus, nagyüzemi kullancsirtásnak sincs értelme, hiszen a korábban engedélyezett Actellic 50 EC kontaktméreg a rejtett életmódot élő kullancsok jelentős részét életben hagyta, viszont minden egyéb állatot kiirtott a permetezett területről.
XIII. évf. 6. szám
2014. június
Így aztán marad a személyes prevenció. Aktív immunizálásra (kullancs-encephalitis elleni vakcinációra) normális és rövidített oltási sorozat beadásával van lehetőség. Előbbi esetben az első injekciót követően egy–három hónappal, majd egy évvel később van szükség újabb oltásra. A gyorsított immunizálás során az első injekció után egy, illetve két héttel adják a következő két oltást. „Nincs egyértelmű adatunk arra vonatkozólag, hogy melyik immunizálás a hatékonyabb – jelenti ki dr. Budai József. – Ha a gyorsított oltási sor nem lenne hatásos, nem alkalmaznánk. Azonban akármelyik megoldást is választjuk, 3–5 évenként újabb emlékeztető oltásokra van szükség.” „A prevenció eszköztárában a védőoltás és a különböző rovarriasztó szerek mellett a megfelelő öltözködésnek is fontos szerep jut. Mivel a kullancsok egy részének nincs szeme, a sötétebb ruhát viselő embert mozgó foltként érzékelik, gazdaállatnak hiszik. Így inkább rá másznak, mint egy számukra kevésbé észlelhető világos öltözékre, amin ráadásul az ember is könnyebben észreveszi a hívatlan látogatót” – magyarázza dr. Ócsai Lajos. „Ha meg is csípett valakit egy fertőzött kullancs, akkor sem biztos, hogy a kórokozók bekerültek a szervezetébe – teszi még hozzá az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője. – Az állat a csípés első 2-3 órájában olyan intenzitással szívja a vért, hogy annak áramlása akkor még egyirányú, azaz a szúrcsatornán keresztül a kullancs testnedvei nem kerülnek be az emberi szervezetbe. Amikor a kullancs már félig jóllakott, akkor történhet meg a testnedvek oda-vissza áramlása, és olyankor tud az ember fertőződni. Ezért van nagy jelentősége a kullancs minél előbbi észlelésének és eltávolításának.” (folytatjuk)
Tóth Tamás
Gyógyszertár
17
AKTUÁLIS
AKTUÁLIS
A kullancsveszélytől a gumibiztonságig – 1. rész A legutóbbi, enyhe tél kedvező feltételeket teremtett a vérszívók túléléséhez és nagyarányú elszaporodásához. Mérések támasztják alá, hogy az elmúlt öt év alatt mintegy megtízszereződött a kullancsok száma a természetben. Ráadásul a vizsgálatok szerint mára a kullancsok több mint 50 százaléka hordoz különféle kórokozókat, és fertőzi meg velük a csípett két- vagy négylábú áldozatait. Éppen ezért a Magyar Kullancsszövetség – mint közhasznú szervezet – lehetőségeihez mérten idén is több médiamegjelenéssel próbálja ráirányítani a társszakmák művelői és a lakosság figyelmét a problémára.
Május hónapban nemcsak hazánkban, hanem az egész régióban jelentős esőzések voltak. Ezek eredményeként Szerbia területének harmada, Bosznia-Hercegovinának csaknem a 20 százaléka, Horvátország földjeinek pedig a 12 százaléka árvízzel borítottá vált. Mivel déli szomszédaink az emberi túléléssel, az értékmentéssel és az elhárítással foglalkoznak, a várható szúnyogpopuláció-robbanást már nem fogják tudni „kezelni”, ezért a déli szelek jóvoltából Magyarországon is tömeges import szúnyoginvázió várható. (A malária a közelmúltban számos „hozzánk közeli” országban, így Belgiumban, Bulgáriában, Franciaországban, Spanyolországban, Szerbiában, Macedóniában, Törökországban és Görögországban is felbukkant, és ebből fakadóan bármikor hazánkban is megjelenhet.) Prevenciós mottó: „Ne féljünk a természetben lévő veszélyektől – inkább ismerjük meg azokat! Saját és szeretteink védelme okán a védekezést kell megtanulnunk, és azt a mindennapjainkban is alkalmazni!” Tanácsom, hogy a Kapiller család két- és négylábú tagjainak prevenciós tapasztalatából fakadó 5+1 lépcsős ajánlás szerint védekezzünk a kullancsok és a szúnyogok ellen. Első lépcsőfok: védőoltás Hazánkban a kullancsok leginkább két betegségért tehetők felelőssé: a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásért (kullancs-encephalitis), ami a védőoltásoknak köszönhetően szerencsére csak kis számban fordul elő, illetve a Lyme-kórért. Utóbbi esetében jelenleg sajnos nem áll rendelkezésre emberi vakcina, ezért fontos a betegség korai felismerése és a kezelés haladéktalan megkezdése. Kutyáink számára azonban létezik védőoltás!
18
Gyógyszertár
Második lépcsőfok: személyvédelem Fontos, hogy valahányszor a természetben járunk, használjunk riasztó készítményeket. Nejem, gyermekeim és jómagam a picaridin hatóanyagú kullancs- és szúnyogriasztó gélt, spray-t, illetve a golyós kiszerelésű roll-on készítményt alkalmazzuk indulás előtt. Harmadik lépcsőfok: a kullancs szakszerű eltávolítása Ha kullancsot észlelünk a bőrükben, minél hamarabb távolítsuk el! Ehhez használjunk kullancseltávolító kanalat. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne kenjük be, ne érintsük, szorítsuk meg (például csipesszel) a kullancs testét, hiszen a kínlódás során az állat a nyálmirigyeiből az ember szervezetébe öklendezi fertőzött nyálát! A kullancseltávolító kanállal élve, fertőzésveszély-mentesen távolíthatjuk el a kifejlett vérszívót! A biztonság kedvéért még két hónapig tartsuk figyelemmel a csípés helyét! Ha bármi gyanúsat, esetleg lázat vagy nyirokmirigy-duzzanatot észlelünk, azonnal forduljuk orvoshoz/állatorvoshoz! Negyedik lépcsőfok: a kullancs teszttel történő vizsgálata Az erre alkalmas praktikus újdonság a kullancsgyorsteszt, amely bárki számára percek alatt megbízhatóan megmutatja, hogy a két- vagy négylábú szeretteinek bőréből eltávolított kullancsban volt-e Lyme-kórt okozó baktérium vagy sem. A pozitív teszttől sem kell megijedni: a csípett áldozatot orvosi/állatorvosi megfigyelés alá kell vonni! Ötödik lépcsőfok: kutyáink védelme A legjelentősebb és járványtani értelemben a legfontosabb lépés: négylábú társainkat megvédeni a fertőzéstől. A természetben kiránduló kutya is hozhat haza az erdőből, mezőről kullancsot, és természetesen őt is csípik a szúnyogok. Ennek eredményeként az állat a kullancsok és a szúnyogok terjesztette fertőzések otthoni gócává válhat. Ezért rendkívül fontos, hogy kutyánkat havonta, megelőző jelleggel kezeljük a vérszívókat elpusztító, innovatív, piriprol hatóanyagú rácseppentő oldattal. +1. lépcsőfok: a Lyme-beteg terápiája A kezelés 50 százalékban a jól kiválasztott antibiotikum adását jelenti, amit testsúlyra kiszámolt adagban és megfelelő ideig kell alkalmazni. A terápia másik fele, hogy megfelelő
immunstimulánst, multivitamin+ásványianyag-roboranciát, a mikrocirkulációt regeneráló gyógyszerkészítményt kell adni a betegnek, valamint a legújabb orvostechnikai lézerkészülékkel történő kezelésben kell részesíteni a Lyme-kórban szenvedőt. Ne feledjük: a kullancsok nemcsak az erdei, mezei kirándulásokon és a városok közparkjaiban lesnek áldozataikra – a kertészkedőkre és a piknikezőkre is vadásznak, sőt, a városi strandokon és a természetes vizek partján heverészők is áldozatok lehetnek! Emiatt mindenhol és minden évszakban, a két- és a négylábúakat is védeni kell a kullancsok ellen! A kutya, mint kulcsszereplő A vérszívók köz- és állat-egészségügyi jelentősége arra késztetett bennünket, hogy a hatóságok bevonásával idén is sajtótájékoztatót tartsunk, és a nyilvánosság elé tárjuk a veszélyeket. Az április 16-i rendezvényen szakmai támogatóként részt vett a Bio-Herb Kft. és a Novartis Kft., amely cégek képviselői teljes körű megoldást kínáltak a kullancs- és szúnyogveszéllyel szemben.
tik be a kellemesnek és biztonságosnak hitt vendéglátóhely zöldövezeti részét. Egy vérrel szívott, fertőző nőstény kullancs 2-3 ezer utódnak ad életet. Mindebből világosan kirajzolódik, hogy a járványtani bukás milyen kicsin múlik! Javaslatunk éppen ezért az, hogy csak olyan kutyákat fogadjanak a vendéglátóhelyeken, amelyek kapcsán igazolható, hogy állatorvos kezelte le őket kullancs elleni készítménnyel. Az előadásokat követően dr. Kapiller Zoltán adta át a Bio-Herb Kft. és a Novartis Kft. kullancsprevenciós ajándékcsomagját a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Vakvezető Kutyakiképző Iskola két- és négylábú dolgozóinak. Dr. Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület elnöke (folytatjuk)
A sajtótájékoztatón dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának vezetője a 2014-es kullancs- és szúnyoghelyzetkörképet ismertette. Mint elmondta, a kullancs-encephalitis elleni átoltottság Európa veszélyeztetett területein 80 százalék körüli, Magyarországon viszont a 30 százalékot sem éri el. Dr. Varga Károly gyermekorvos a kullancsok okozta fertőző betegségekről és a prevenció lehetőségeiről tájékoztatta a sajtó munkatársait. A szakember tapasztalata, hogy 2012– 2013 során a gyermekek körében 40 százalékkal nőtt a Lyme-kóros betegek száma. Dr. Varga Károly szükségesnek ítélte e betegszám-növekedés okainak mélyreható vizsgálatát. Ezt követően az egyesület elnöke, dr. Kapiller Zoltán előadása következett. „A közelmúltban állatorvosokból álló munkacsoport térképezte fel az országot, aminek eredményeként a fertőzött kullancsok körülbelül 95 százalékában találtak Lyme-kórt okozó baktériumot. Az állatorvosi praxis tapasztalata is azt mutatja, hogy az elmúlt évben a többszörösére ugrott a beteg állatokon talált kullancspéldányok száma – közölte a megjelentekkel a Magyar Kullancsszövetség elnöke. „Miért járványtani kulcsszereplő az országot járó kutya?” – tette fel ezt követően a kérdést az állatorvos szakember. Az elmúlt évtizedekben (mivel akkor még nem léteztek parazitaellenes cseppek, nyakörvek) a kutyáikkal kirándulók az ország szűk kullancsendémiás területeiről Kőszegtől Nyíregyházáig széthordták a vérszívókat, vagyis azokkal az urbanizált vidéket is benépesítették. Manapság – a kétlábú vendégek mellett – sok szállodában és vendéglátóhelyen fogadják be a kutyákat is, és ha ezeket az ebeket előtte nem kezelték le kullancsriasztó készítménnyel, a testükön lévő vérszívók akár a szállás- vagy vendéglátóhely kertjében, parkjában is leeshetnek róluk, s így az állatok fertőzött nyolclábúakkal népesí-
XIII. évf. 6. szám
2014. június
Gyógyszertár
19
HÍREK
HÍREK
V. Országos Asszisztens Továbbképző Konferencia, 2014. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a keszthelyi Hotel Helikon adott otthont a már ötödik alkalommal megrendezett Gyógyszertári Asszisztens Konferenciának.
Megnyitó üdvözlésében dr. Kovács Rita felidézte, hogy 2010-ben a gyógyszerészek stratégiai szövetséget kötöttek az asszisztensekkel. A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alelnöke, saját tapasztalatait bemutatva, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a gyógyszertárak egészségügyi szolgáltatásban megváltozott szerepköre nélkülözhetetlenné teszi az összhangot a tára mögött állók soraiban. Felhívta a figyelmet a feladatmegosztás szükségességére, a kompetenciák rendezésére. Dr. Kovács Rita utalt az elmúlt években az asszisztensképzés területén kialakult helyzetre, amelynek során ma diploma és diploma között igen nagy különbözőségek lelhetők fel. A szövetség a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karával megkezdte az együttműködést a helyzet rendezése, a tudásszintek összehangolása érdekében. Sajnálattal konstatálta, hogy a gyógyszerészeknek csupán szűk köre érzi az asszisztensekkel való konzultáció szükségességét. Ennek eredményeként ebben az évben kevesebben regisztráltatták munkatársaikat a konferenciára, annak ellenére, hogy a MOSZ ismét átvállalta az akkreditációs költségeket és a részvételi díjakat. Dr. Mikola Bálint, a MOSZ elnöke megnyitó előadásában kifejtette: úgy tartja korrektnek, ha a szakasszisztensek és az asszisztensek részleteiben is ismerik azokat az egészségpolitikai folyamatokat, amelyek a gyógyszerészeket jelenleg foglalkoztatják. Meggyőződése, hogy akkor lehet megfelelő mun-
20
Gyógyszertár
kahelyi légkört kialakítani, az ellátásban nélkülözhetetlen összhangot biztosítani, ha értjük egymás helyzetét, ismerjük közös törekvéseink minden mozzanatát. Ezzel összefüggésben beavatta a hallgatóságot az ellátórendszer aktuális helyzetébe, bemutatva a gyógyszerellátás helyét, szerepét és súlyát az egészségügyben. Kitért a társadalmi környezet, az egészségi állapot, a gyógyszerészi gondozási tevékenység egyes kérdéseire, részletesen ismertetve a vaklicit, a generikus program és a gyógyszertár-működtetés gazdasági környezetének változását, problémáit. Dr. Simon Kis Gábor egyetemi docens, a MOSZ Országos Elnökségének tagja először a gyógyszertárak speciális helyzetét elemezte a szolgáltatásmarketing területén. A szervezeti célok elérésének fontosságát hangsúlyozva ismertette az egészségügyi marketing (SCAP) egyes elemeit, majd példákkal illusztrálva részletezte a személyekre (páciens) és a tárgyakra (gyógyszer) irányuló marketingelemek különbözőségét, gyakorlati, minőségorientált alkalmazását.
megelőzés lehetőségeit mutatta be a hallgatóságnak, a lehetséges külső és belső okok feltárásának jelentőségére is kitérve. Elsősorban gyógyszerpiaci példák illusztrálásával ismertette a stratégiai, az eredmény- és a likviditási válság jellemzőit. Mint mondta, egyre több kritika éri a biztonságos gyógyszerellátást garantáló jogszabályokat. A válság megoldása nem csak a gyógyszerészeknek fontos, legalább annyira érdeke a betegeknek és az ellátórendszernek, sőt az egész társadalomnak – fejtette ki az előadó, miközben megoldási alternatívákat mutatott be az érdeklődő hallgatóságnak. A kommunikáció szintjeit és csatornáit ismertette előadásában Dr. Rixer Mária, a MOSZ elnökségi tagja, aki meggyőzően bizonyította, hogy a megfelelő páciens/ egészségügyi szolgáltató kapcsolat a gyógyító tevékenység nélkülözhetetlen eleme. A nonverbális kommunikáción belül a környezeti elemekre, a testbeszédre, a gesztusok és a vokalitás jelentőségére hívta fel a figyelmet, kitérve a sajátos árnyalat, a metanyelv jelentőségére is. A szóbeli közlés hitelének és elfogadásának alapfeltétele a verbális és nonverbális közlések összhangja – fejtette ki az előadó.
amely teljes hozzáférést tesz lehetővé valamennyi egyén és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltató számára az információ, az ismeretek és az orvostudomány terén – lehetővé téve a felvilágosult öngyógyítást és a szakértői beavatkozást. Magában foglal minden, távközléssel direkt módon támogatott egészségügyi gyógyító, diagnosztikai és gyógyszerellátó (farmakoterápiás, gyógyszerészi gondozási) tevékenységet. Egyre több olyan orvosi műszer létezik, mondta Samu doktor, amelyik a beteg bizonyos életfunkcióit az otthonában folyamatosan figyelemmel kíséri. Ezek rendszeres tájékoztatást nyújthatnak a krónikus beteg állapotáról, és időben figyelmeztethetik az orvost és a többi egészségügyi szolgáltatót. Mindezek mellett a telemedicinális rendszerek a potenciális, közvetlen informatikai orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolat, valamit a prevenció támogatása területén is óriási lehetőségeket hordoznak – fejtette ki az előadó. Napjainkban, az elöregedő társadalom ellátása szempontjából igen fontos a kérdés behatóbb tanulmányozása. Éppen ezért az alkalmazás lehetőségeinek gyakorlati bemutatása során a kihívás, az előnyök, a kockázatok és a veszélyek is terítékre kerültek, miközben a résztvevők workshop keretében, élesben is tesztelhették a MEDISTANCE rendszert.
A gyógyszerek expedíciójával összefüggésben elemezte a betegek motivációs bázisát, ami alapvetően meghatározza a szakszemélyzet megnyilvánulásait. Így más és más a kommunikáció a vényre rendelt egy vagy több gyógyszer kiadásakor, egy konkrét egészségügyi probléma megoldása, az egészségmegőrzés, az öngyógyítás, a szépségápolás esetében, vagy éppen a civil szférából (reklám, szomszéd stb.) szerzett ismeretek igazolása vagy cáfolata kapcsán. Dr. Rixer Mária azokat a módszereket is bemutatta, amelyekkel a páciens figyelmét meg lehet ragadni, meg tudjuk tartani, és amelyekkel szakmailag eredményes szolgáltatás mellett az elégedettségét is képesek leszünk elérni.
Dr. Kovács János bőrgyógyász szakorvos, a Magánorvosok Országos Szövetségének elnöke prezentációjában a leg�gyakoribb bőrbetegségeket ismertette, kitérve a patikában történő tanácsadás jelentőségére is. Mint megtudhattuk, a bőr a legnagyobb szervünk, tömege körülbelül 3-4 kg, felszíne 1,8-2 négyzetméter. A mechanikai védelem mellett a külvilági ingerek észleléséről (hőmérséklet, fájdalom, nyomás, tapintás, helyzetérzékelés), a hőregulációról és a fényvédelemről is gondoskodik, mindezek mellett pedig barrier funkcióval (homeosztázis fenntartása, elszigetelés a külvilág felé) és antimikrobás aktivitással is rendelkezik.
Dr. Samu Antal, a MOSZ alelnöke a gyógyszerellátás területén is a közeli jövőben várhatóan bevezetésre kerülő E-health aktualitásait ismertette a hallgatósággal. A fogalom az elektronikus, azaz információtechnológiai eszközök felhasználásával nyújtott, egészséggel kapcsolatos szolgáltatások és rendszerek összefoglaló megnevezése. A telemedicina egy olyan holisztikus rendszer,
A bőrápolás alapelveinek felidézését követően dr. Kovács János részletesen ismertette a leggyakoribb betegségeket és kezelésüket. Így az acne, a fotokontakt és fotoallergiás dermatitis, a kontakt és szisztémás fototoxikus és fotoallergiás anyagok bemutatása mellett a bőrdaganatok és a fényvédelem, valamint a bőrfertőzések kérdéseire is kitért. A bőrbetegségekben szenvedők gyakran fordulnak meg a patikákban, akik örülnek a hasznos bőrápolási tanácsoknak. Fontos felismerni, mikor van szükség orvosi segítségre, hiszen egyszerűbb esetekben az orvosi ellátás akár el is kerülhető. A jó tanácsadás, a megfelelő gyógyszerészi gondozás az egészségnyereségi szempontok mellett a vásárlói lojalitást is növeli – vallotta Kovács doktor.
Hitet tett amellett, hogy a magas színvonalú egészségügyi és gyógyszerellátás nem nélkülözheti a marketingelemek szakszerű alkalmazását. A siker követelménye a legkiválóbb szolgáltatás nyújtása és a magas minőség fenntartása. Végső soron ez az, ami a pácienshűséghez vezet. Meggyőződése szerint a közvetlen lakossági gyógyszerellátás – az egészségügyi ellátás szerves részeként – egyre inkább a szolgáltatás irányába fog eltolódni. Második előadásában – a gyógyszerellátás aktuális helyzetére alapozva, folytatva a közgazdasági ismeretbővítést – dr. Simon Kis Gábor a válságmenedzselés fő szakaszait, a
XIII. évf. 6. szám
2014. június
Gyógyszertár
21
HÍREK
HÍREK Dr. Takács Gézáné, a Réthy Pál Kórház intézetvezető főgyógyszerésze első szakmai előadásában a 2-es típusú cukorbetegség kezelése megoldatlan problémáinak kérdéskörébe avatta be a hallgatóságot. A diabétesz progressziója többszörös kihívást jelent az ellátórendszer számára, amiket az előadó részleteiben is ismertetett. Mint elhangzott, az elmúlt évben jelentős szemléletváltozás következett be a 2-es típusú diabétesz kezelésében, ami a korai anyagcserekontroll jelentőségére, a béta-sejtromlás progresszivitásának jelenségére, az obesitas kapcsán kialakuló inzulinrezisztencia meghatározó szerepének bizonyítottságára, a hypoglykaemia okozta kockázat felismerésére és az individualizált terápia szükségességének megfogalmazására irányította a szakmai figyelmet. Az antidiabetikus terápiával szembeni elvárások kapcsán dr. Takács Gézáné kiemelte a hatékony, tartós vércukor/HbA csökkentő hatás jelentőségét, valamint annak a szem előtt tartását, hogy a készítmény ne okozzon hypoglykaemiát, csökkentse (de legalább ne növelje) a testsúlyt, ne rontsa a lipidprofilt, ne legyen se hátrányos kardiovaszkuláris hatása,
Búcsúzunk Zsuzsától
se mellékhatása, lehetőleg napi egyszeri adagolású legyen, és a beteg képes legyen hozzájutni. Prezentációja második felében az előadó konkrét esettanulmányokat is bemutatott. Második szakmai előadásában főgyógyszerésznő az antikoaguláns terápia új, hatékony terápiás lehetőségeit ismertette. A szakterület kiemelt jelentőségét indokolja, hogy egyre szélesebb az antikoaguláns kezelés alkalmazási területe, a terápia időtartama is egyre hosszabb, ráadásul nem veszélytelen, mivel eredményességét az életkor, a társbetegségek, a genetikai tényezők és a mellékhatások magas előfordulása is befolyásolhatja. Dr. Takács Gézáné részleteiben, korábbi terápiás megoldásokkal összehasonlító elemzéssel együtt mutatta be az új orális antikoagulánsok, az Xa-faktor-gátló Rivaroxaban és Apixaban, valamint a direkt trombingátló Dabigatran hatásmechanizmusát, alkalmazását és előnyeit, kitérve az interakciók és a túladagolás veszélyeire is.
A gimnáziumi érettségi után a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán folytatta tanulmányait, ahol 1964-ben diplomázott. Az államvizsgát követően a kecskeméti „éjjel-nappalos” patikában helyezkedett el, majd az évek alatt a „hírös város” több gyógyszertárában is dolgozott. Az államvizsga időszakában ismerte meg leendő férjét, dr. Komáry Kázmért, akivel
22
Gyógyszertár
Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány sajtótájékoztatóján jártunk A cukorbeteg gyerekeket is vegyék fel az óvodába – ezt szeretné elérni az Egy Csepp Figyelem Alapítvány. A szervezet májusi sajtótájékoztatóján a gyógyszerészek diabétesz-gondozásban betöltött szerepe, valamint az idei Egy Csepp-es aktivitások is szóba kerültek. Gyógyszerészi szerepvállalás Az alapítvány idei programjai között kiemelten említették a már hagyományosnak számító Cseppont Patikahetet, ami azóta már – május 19–25. között – sikeresen le is zajlott. Ennek keretében a megszokott vércukor-, vérnyomás- és koleszterinmérés mellett kedvezményes mérőeszköz-vásárlási akció is várta az érdeklődőket országszerte körülbelül 500, az alapítvány logójával fémjelzett „egycseppes” patikában.
A konferencia résztvevőinek lelkes érdeklődése, aktivitása arról győzte meg a rendezőket, hogy hasznos a párbeszéd. Reményeink szerint a gyógyszerészek is egyre népesebb számban fogják felismerni ennek jelentőségét, és 2015-ben kezdeményezik, vállalják munkatársaik delegálását a VI. Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Konferenciára.
Mint azt sokan tudják, az alapítvány 2005-ben a Magángyógyszerészek Országos Szövetségével közösen indította el hazánk első Diabétesz Prevenciós Programját. Jólesően emlékszünk vissza dr. Winkler Gábor professzor, a Magyar Diabetes Társaság akkori elnöke Parlamentben elhangzott szavaira, aki kijelentette: a gyógyszerészek szerepvállalása nélkül nem lehetett volna ilyen mértékű áttörést elérni a II-es típusú cukorbetegség feltárásában.
Jövőre folytatjuk! (A továbbképzést a GYEMSZI 20 ponttal akkreditálta.) MOSZinfo
EMLÉKEZÉS
Ismét elment egy jó kolléga, egy jó barát. Aki egyszer is hallotta nevetni vagy énekelni Zsuzsát, annak most is a fülébe cseng a hangja. Emlékeinkben örökké fiatal és derűs marad, mindig szeretettel és megbecsüléssel fogunk emlékezni rá. Dr. Komáry Kázmérné, Major Zsuzsanna 1941. július 1-jén született Budapesten, egy gyógyszerészdinasztia – Major István és Gyetvai Piroska –gyermekeként. Édesapjának Kunszentmiklóson, nagyapjának Kisteleken volt családi gyógyszertára, amelyek az államosítás után természetesen kikerültek a családi tulajdonból. A gyógyszerészet és a magyarság iránti szeretetét, a mindig vidám, másokon segíteni akaró lényét is e két gyógyszerész felmenőjétől örökölte.
Prevenció és gondoskodás
1964-ben kötött házasságot. 1966-ban született első fiuk, Kázmér, 1973-ban pedig Gábor, aki jelenleg továbbviszi a gyógyszerészi hagyományokat. 1990-ben a kecskeméti „éjjel-nappalos”, 4. számú gyógyszertár helyettes vezetője, 1993-ban pedig a Hunyadi János gyógyszertár vezetője lett, mely utóbbit 1995-ben privatizálta. Patikája kezdetektől fogva egyetemi oktató gyógyszertár volt, hiszen munkája során mindig is nagy hangsúlyt fektetett a fiatal generáció oktatására. Így számos gyógyszerész és asszisztens ismerhette meg a pontos és precíz munkára nevelő Zsuzsa nénit, aki a vidám légkör megteremtésével tette könnyebbé a magas szintű szakmai munka végzését. 1996-tól betegségéig együtt dolgozott fiával, és az sem volt ritka, hogy napi 12 óra munkával, fiatalokat megszégyenítő energiával végezte hivatása és vállalkozása feladatait. Munkabírása mindenkiből tiszteletet váltott ki. Súlyos betegsége miatt sajnos nem folytathatta szeretett hivatását, ez év február 25-én, 72 éves korában itthagyott bennünket. Nevetése mindig a szívünkben él!
Szűrőkörút, tortamustra, egészségnap Világszerte megállíthatatlanul nő a cukorbeteg gyermekek száma, aminek az okát a szakemberek sem ismerik pontosan – hangzott el az Egy Csepp Figyelem Alapítvány budapesti sajtótájékoztatóján. Magyarországon több mint 5 ezer cukorbeteg gyermek él, akik egész életükben inzulininjekciókra szorulnak. A szervezethez számos panasz jutott el azzal kapcsolatban, hogy a cukorbeteg gyerekeket nem veszik fel az óvodába, mert a pedagógusok félnek az esetleges vészhelyzetektől, illetve nem tudják, hogyan kell ellátni egy diabéteszes apróságot. Márpedig, ha ez megtörténik, az egyik szülő elveszítheti a munkáját, mivel a gyerekkel valakinek otthon kell maradnia. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány ezért indította el „Belevalók” elnevezésű diabétesz-oktató programját, amivel két év alatt az ország valamennyi megyéjét szeretnék elérni. Erős Antónia, az alapítvány létrehozója elmondta: pilot jelleggel már zajlik a program, és eddig több száz óvónő vett részt az ingyenes továbbképzésen. A kezdeményezés célja, elérni, hogy az óvónők ne féljenek a diabéteszes gyermekek ellátásától. Mivel az eddigi visszajelzések abszolút pozitívak, a szervezők a mostani létszámot több ezer fősre kívánják bővíteni. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány emellett az ELTE Tanító- és Óvóképző Karával is megállapodást kötött, így a „Belevalók” óvodai továbbképző program az intézmény hivatalos képzési programjának is a részévé vált.
XIII. évf. 6. szám
2014. június
Idén is folytatódik az alapítvány szűrőkörútja, az Egyszer Élünk, amelynek keretében a leglátogatottabb gasztro- és zenei fesztiválokon bárki ingyenesen megméretheti vérnyomását, vércukor- és koleszterinszintjét.
2014-ben immár harmadszor rendezik meg a „Magyarország Cukormentes Tortája” versenyt, amit ugyancsak az Egy Csepp Figyelem Alapítvány hirdet meg a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének közreműködésével. A rendezvények sorából természetesen az Egy Csepp Világnap sem marad ki: a koncertekkel tarkított ingyenes családi egészségnap helyszíne a budapesti SYMA rendezvénycsarnok lesz, időpontja pedig november 16. MOSZinfo
Gyógyszertár
23
HÍREK
HÍREK
„Ki a Tisza vizét issza...” A vizekben előforduló gyógyszermaradványok ügye A közvélekedés hajlamos a gyártókat hibáztatni (a kimutathatatlanul alacsony koncentrációban) a természetes vizekbe kerülő gyógyszerhatóanyagokért. Holott a kibocsátó nem más, mint a végfelhasználó, azaz a lakosság nagyobbik, gyógyszert fogyasztó hányada. A felelősség ezzel együtt közös, a gyógyszerellátási lánc valamennyi tagját érinti. Felszívódás, eloszlás, metabolizmus és kiürülés. E fogalmak, amelyek egyetemi tanulmányaink során valószínűleg mindannyiunk agyába bevésődtek, a gyógyszermolekulák mozgásának törvényszerűségeit írják le. A fenti négyes képezi a farmakokinetika alapját; utóbbi a gyógyszertannak az az ága, ami a gyógyszerek sorsát, azaz a szervezetnek az adott molekulára kifejtett hatását írja le. Hogy mi módon kapcsolódnak farmakológiai alapismereteink a vizekben található gyógyszermaradványok, a szerves mikroszennyezők ügyéhez? Környezettudatossági szempontból nyilvánvalóan az lenne az ideális, ha olyan gyógyszereket fejlesztenénk és gyártanánk, amelyek vízzé és szén-dioxiddá metabolizálódnának az emberi szervezetben, és ebben a formában ürítenénk és lélegeznénk ki azokat. Nos, az ideális állapothoz képest a Magyosz gyógyszergyártó tagvállalatai részben hatóanyagot állítanak elő kémiai-biológiai úton, részben késztermékké (tabletta, injekció stb.) formulázzák azt. Utóbbi folyamat során legfeljebb a készülékek mosóvizeivel távozhatna a hatóanyag, ám azokat még a vizes mosás előtt, fizikai módszerekkel, a lehető legteljesebb mértékben igyekeznek eltávolítani a felületekről és a készülékek belsejéből. A kémiai-biológiai gyártások során keletkező, úgynevezett atechnológiai szennyvizek pedig égetésre vagy biológiai tisztításra kerülnek. Vagyis tisztítatlan szennyvíz nem kerülhet ki a gyárakból, és közvetlen élővízi bevezetés sem történik. Ennek a környezettudatosságnak is köszönhető, hogy húsz évre visszatekintve nem tudunk olyan esetről, amikor gyáraink kibocsátott szennyvize olyan toxikus komponenst tartalmazott volna, ami elpusztította volna a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) telepének tisztító kórokozóit. Arról sincs hírünk, hogy az FCSM által a Dunába vezetett tisztított víz felborította volna a folyó ökoszisztémájának egyensúlyát. Ennek ellenére a szerves mikroszennyezők ügye újra és újra
24
Gyógyszertár
felbukkan, és már eddig is nagyobb körülötte a hírverés, mint amit a tudományos eredmények indokolnak. Országhatárok és határértékek Ha a kérdést komolyan szeretnénk feltárni, bizonyított kutatási eredményekre lenne szükség az ökoszisztéma alacsonyabb rendű (elsősorban vízi életközösségekben létező) szervezeteiről. Arról sincs megbízható kutatási eredmény, hogy egyes kémiai agyagok együttes hatása kioltja vagy erősíti egymást, és ha igen, milyen mértékben. Mindezek fontosak lennének ahhoz, hogy a kibocsátott gyógyszerhatóanyagok útját, azok környezeti elemeken, a mesterséges és természetes tisztítórendszereken keresztül történő vándorlását meghatározzuk, és kockázatértékeléssel megállapítsuk, mekkora a befogadó közeg tűrőképessége.
Koffein: 0,5 liter kólában körülbelül 50 mg koffein található. 50 ng/l koffeint tartalmazó vízből ezer köbmétert kellene meginnunk ahhoz, hogy 50 mg koffein jusson a szervezetünkbe! Paracetamol: egyadagnyi forró italporban körülbelül 500 mg paracetamol található. 50 ng/l paracetamolt tartalmazó vízből tízezer köbmétert kellene meginnunk ahhoz, hogy 500 mg paracetamol jusson a szervezetünkbe! A fentieken túl azt is figyelembe kell venni, hogy számos olyan hatóanyagról tudunk, amelyek nemcsak a humán-, hanem az állatgyógyászatban is használatosak. Ez a helyzet például számos antibiotikum vagy hormonhatású anyag esetében. Ezek kapcsán a nagyobb állattartó telepekről jellemzően koncentrált formában történhetnek kibocsátások. Ezzel együtt mindenkit óvnék attól, hogy „farkast kiáltson”. Vezetékes ivóvizeink tisztítottak és ellenőrzöttek, a felszíni vizekben detektált hatóanyag-maradványok pedig kizárólag az analitikai módszerek fejlettségének köszönhetően mutathatók ki. Utóbbiak olyan alacsony koncentrációban vannak jelen, hogy napi több köbméter tisztítatlan folyóvizet kellene meginnunk ahhoz, hogy egyetlen tablettányi hatóanyaghoz jussunk.
Mindenki a maga dolgát Semmiképpen nem tartom kívánatosnak, hogy a jövőre nézve meghatározó döntéseket – kellően biztos szakmai háttér hiányában – a bulvár éhsége vagy az általa gerjesztett olvasói tudásszomj kényszerítsen ki a jogalkotókból. Ehelyett végezze mindenki a maga dolgát: a városi szennyvíztisztító telepeket olyan módon kell üzemeltetni, esetleg a technológiájukat javítani, hogy a különböző eredetű gyógyszermaradványokat el tudják távolítani. A gyártóknak továbbra is olyan fejlesztéseket kell eszközölniük, amelyek a telephelyet elhagyó szennyvíz előtisztítását az elérhető legjobb technika alkalmazásával oldják meg, emellett továbbra is finanszírozniuk kell a patikai gyógyszerhulladék-begyűjtési rendszert. A gyógyszerészek pedig abban segítsenek, hogy a betegek visszahozzák a lejárt vagy fel nem használt gyógyszerhulladékot. Lehetőség szerint egyetlen tabletta se kerüljön a háztartási szemétgyűjtőbe! Ilku Lívia igazgató Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége
Igen hasznos lenne egy ilyen átfogó kutatási program kidolgozása, amit valószínűleg európai uniós szinten kellene koordinálni és finanszírozni. Egyrészt elég csak abba belegondolni, hogy hazánk két nagy folyója nem nálunk ered, így azok terheltségét a belépési pontokon is szükséges lenne megvizsgálni. Másrészt ha már elegendő információ áll rendelkezésre a felszíni vizeink tűrőképességéről, akkor lehet az elvárt imissziós értékeket meghatározni. E két szempontot egybevetve, ezeket az értékeket a felvízi szomszédos országoknak is el kell fogadniuk. Ráadásul az elvárt vízminőség meghatározása önmagában nem elegendő az emissziós értékek meghatározásához, hiszen a kibocsátók meghatározása sem történt még meg. Így azt is fel kell mérni, hogy melyek a fő szennyezőforrások. Nem tudunk annyit inni… Ám még mielőtt beleélnénk magunkat a fenti vizsgálódásba, térjünk vissza a farmakokinetikai alapokhoz! Minden bevett gyógyszer nem hasznosított része természetes úton ürül ki a szervezetből. Azaz az ürítés során kibocsátott szennyezés nem gyártói eredetű, azt megszüntetni csak a gyógyszerfogyasztás megtiltásával lehetne. Ha még tovább megyünk, egyes humán nemi hormonok tekintetében természetes folyamatok is megjelölhetők forrásként, hiszen e hormonok az egyes egyénekből bármiféle gyógyszerszedés nélkül, „természetes ürítés útján” is távoznak. De lépjünk tovább az emberi szervezetből normális körülmények között hiányzó anyagokra! Nézzük meg, mit jelent például az 50 ng/l vízszennyezettség:
XIII. évf. 6. szám
2014. június
Gyógyszertár
25
HÍREK
HÍREK
A professzor úgy látja, nem lehet jól monitorozhatóan különválasztani a kurábilis (amikor is a readaptáció a páciens állapotában jelentős javulást hoz) és az ápolási inkurábilis (ez esetben nem lehetséges jelentős readaptáció) betegeket. További hiányosság, hogy nincs kellően nevesítve a rehabilitációs (állapotjavító) szemlélet. Dr. Kiss István kiemelten fontosnak ítélte a kórházi ellátások számának csökkentését, amihez elengedhetetlen a szakmai irányelvek alapján történő gondozás-ellátás, a betegoktatás és a terápiák hatékonyságának növelése. Ezzel összefüggésben az előadó rendkívül jelentősnek ítélte a Gizella Otthonban folyó szakmai tevékenységet.
Idősek és gyógyszerészek
Az időskori folyadékfogyasztás aktuális kérdéseiről szólva dr. Kiss István bemutatta az idős szervezet fiziológiai változásait, amelynek kapcsán külön felhívta a figyelmet a funkcióbeszűkülés és a megbetegedések közötti disztingváció jelentőségére. A professzor nemzetközi és saját klinikai tapasztalatokra utalva ajánlott módszereket a helyes folyadékegyensúly fenntartására. Növekvő igény a szakmai segítségre
„Jót s jól – Az egészség íze” volt a mottója a Boldog Gizella Alapítvány 2014. május 9-én, immáron tizenharmadik alkalommal megrendezett akkreditált továbbképző Szakmai Napjának. A konferencia fő mondanivalója a táplálkozásnak és az életmódnak az idősek életminőségére gyakorolt hatása volt. A szép számú közönség többek között az idősek specifikus táplálkozási igényeiről, a helyes gyógyszeres terápiáról, valamint az alkalmazható módszerek és az egészségi állapot összefüggéseiről hallgathatott előadásokat. A rendezvényen – a szakmai vezetőkön kívül – Soltész Miklós, az EMMI államtitkára és Csenger-Zalán Zsolt, a térség országgyűlési képviselője is részt vett, illetve felszólalt. Dr. Egervári Ágnes, a Szociális Klaszter elnöke, neurológus szakorvos a továbbképzést megnyitó köszöntőjében kitért a társadalmi korös�szetétellel és az időskorúak ellátásával összefüggő egyes kérdésekre, majd röviden bemutatta az általa vezetett intézményt. A Boldog Gizella Alapítvány 2001 óta működteti Biatorbágyon a Gizella Otthont. Szemléletük szerint intézményükben a személyes szféra megőrzése mellett mindenki annyi
26
Gyógyszertár
és olyan segítséget kap, amilyet állapota szükségessé tesz. Kulcsüzenetük az emberi méltóság megőrzése. Keresztény szemléletű gondoskodást nyújtanak a testi, szellemi és szociális jólét megtartása érdekében, színesítve ezzel a szociális szolgáltatások palettáját, és szervesen illeszkedve a település életébe. Az elmúlt években a tartós és átmeneti bentlakásos ellátás mellett nappali szolgáltatásokat is létrehoztak. Az általuk ellátottak olyan idős személyek, akik koruk, egészségi állapotuk, családi helyzetük miatt már nem képesek maradéktalanul az otthoni mindennapi életvitelre, önmaguk ellátására; illetve, akiknek gondozási ideje meghaladja a napi négy órát, de rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek. Az otthon a demenciában szenvedők ellátását is vállalja. Foghíjas ellátórendszer Dr. Kiss István professzor, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Geriátriai Tanszéki Csoportjának vezetője vezérelőadásában az idősügyi ellátás sajátosságairól szólt. Mint mondta, rendszerszerűen 2012. július 1. óta működik aktív és finanszírozott geriátriai ellátás Magyarországon. Krónikus geriátriai ellátás a krónikus belgyógyászatokon, illetve rehabilitációs osztályokon folyik. Az eddigi krónikus gyakorlat azonban még geriáterek közreműködésével sem alkalmas valódi geriátriai ellátásra.
Dr. Mikola Bálint szakgyógyszerész, népegészségügyi szakértő az időskorúak gyógyszeres terápiája szerepével és jelentőségével összefüggő kérdésekről tartott előadást. A téma aktualitását két oldalról is indokolva, a MOSZ elnöke mindenekelőtt a társadalom idősödésére és a gyógyító, valamint az ápolási szakban egyaránt jelentős arányú gyógyszeralkalmazásokra fókuszált. Mint mondta, az életkor emelkedésével jelentősen növekszik a többszörösen polimorbid betegek száma. Felmérések szerint a 60 évesnél idősebb páciensek 90 százaléka legalább 3, körülbelül a felük pedig egyidejűleg 5 különböző betegségben szenved. Ezen belül a vérnyomás-, a mozgásszervi és a kardio-metabolikus körbe tartozó betegségek a leggyakoribbak. A 70 év felettiek csaknem negyede, míg a 80 év felettiek harmada egyszerre tíznél több hatóanyagot alkalmaz. Az időskorúak kórházi felvétele 40 százalékban a gyógyszeres terápia mellékhatásai miatt következik be. Ez a meghatározó oka annak, hogy a gyógyszerészek – a MOSZ kezdeményezésére – immár második éve a geriátriai tudományterületen való jártasságukat is fejlesztik. Ebben a helyzetben a tára mögött álló gyógyszerészek és az időskorúak ellátásában szerepet vállaló intézmények szakemberei számára is meghatározó feladat a gyógyszeres terápia menedzselése. Felmérések tanúsítják, hogy a betegek – a terápiákban való eligazodás során – egyre nagyobb számban igénylik a szakmai segítséget. Ehhez az egyre szélesedő gyógyszerpaletta és a generikus készítmények térhódítása is hozzájárul, jóllehet, az intézményekben ápoltak számára a
XIII. évf. 6. szám
2014. június
„tára” nem mindig elérhető. Végezetül, bemutatva a gyógyszerészi gondozás módszerét és célkitűzéseit, dr. Mikola Bálint közös munkára invitálta a továbbképzés résztvevőit ebben a tevékenységben. Fókuszban az időskorú demens betegek Dr. Egervári Ágnes neurológus, intézményvezető szakmai előadásában – saját tapasztalatait is bemutatva – a táplálkozással és a táplálással kapcsolatos dilemmákat vette górcső alá a demenciában szenvedő időseknél. Meghökkentő volt hallani, hogy napjainkban – a hatékony terápiáknak is köszönhetően – a mortalitási toplista látványos átalakuláson megy keresztül. A tengerentúlon már nem a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések vezetik a rangsort, hanem az ezeket a kórképeket túlélő demens idősek. Őket viszont jelenleg nem tudjuk gyógyítani. Ez a tendencia a geriátriai ellátás szakmai és etikai platformját is alapjaiban érinti. A program további részében a szakemberek a gyógytápszerek és a szondatáplálás jelentőségéről, azok indikációs területeiről; szakmai és gazdaságossági kérdésekről; a gyógytornának az oszteoporózis megelőzésében, illetve kezelésében betöltött szerepéről; a speciális igényű időseknek összeállított tánc- és mozgásprogramokról is tanácskoztak. A vitafórumot megelőző üde színfoltként Mayer Panni gyógytornász közös ülőtorára invitálta a konferencián részt vevőket, amely kezdeményezés nagy sikert aratott.
MOSZinfo
Gyógyszertár
27
A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA
rejtvény
MŰVÉSZET ÉS GASZTRONÓMIA
A szépség és a fiatal(os)ság trendjei
Jókai Mór „gasztrovilága”
Ebben az évben május 10–11-én rendezték meg Budapesten a Beauty Forum Anti-aging Kozmetikai és Üzleti Kongresszus és Vásárt. A szakmában igen rangosnak számító eseménynek a Syma Rendezvényközpont adott otthont. Az alábbiakban az ott elhangzott legfontosabb információkat osztom meg önökkel. Az idei év tavaszi kozmetikai kongresszusának és kiállításának fő témáját az anti-aging, azaz a bőrfiatalítás adta. A kozmetikai cégek egymást követve hozzák létre legújabb innovatív szépségápolási termékeiket. Rendkívül sok non-invazív (sebészeti beavatkozás nélkül végzett) szépészeti eljárás, módszer születik a bőr fiatalítására. Újdonságként jelent meg a kongresszuson, hogy a kozmetikusok az orvostudomány számos területéről kapnak segítséget a komplex szépségápoláshoz. Ennek érdekében összehangolt munka folyik a genetikus, a bőrgyógyász, a pszichológus és a kozmetikus szakemberek között. Csak hogy néhány nevet említsek az előadók közül: dr. Bárdos György, az ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetének professzora, egyetemi tanár; dr. Czeizel Endre orvos-genetikus professzor; dr. Körmendi-Rácz János apiterapeuta; Szendi Gábor pszichológus, író, a paleolit táplálkozás szakértője; valamint Francesca Ferri professzor asszony Olaszországból. A méhméreg áldásos hatásai Reneszánszukat élik a méhektől nyert gyógyhatású termékek, így a méz, a propolisz, a méhpempő, a méhkenyér és a méhméreg is. Az utóbbi időben számos tudományos kutatás eredménye jelent meg e termékek gyógyhatásával kapcsolatban. A méhméreg legismertebb hatása a reumatikus és egyéb ízületi fájdalmak gyógyítása. Hosszas kutatómunka eredménye a méhméregkrémnek a – botox alternatívájaként történő – megalkotása. A legfrissebb kozmetikai kutatások alátámasztották, hogy a méhméreg komponensei aktiválják a bőr hajszálérhálózatát, serkentve ezzel az anyagcserét. Mindennek három pozitív következménye van. A méhméreg a kapillárisrendszer aktiválásával egyrészt segít a salakanyagok eltávolításában, másrészt fokozza a tápanyagok és az oxigén eljutását a bőr minden rétegébe, harmadrészt csökkenti a helyi gyulladásokat, leküzdi a bakteriális fertőzéseket. A méhméreg mindemellett aktívan segíti a bőr működését, ezáltal csökkenti a ráncokat.
28
Gyógyszertár
Titkos recept Itáliából Az olaszországi Trentóból érkezett Francesca Ferri professzor asszony a pszichokozmetikumokról és azok hatásairól tartott előadást. Az említett termékek fő hatóanyaga a Fitomelatonin olaj, amit a professzor asszony alkotott meg, nem publikált eljárással, korlátozott mennyiségben, alpesi növényekből. A Fitomelatonin egy különleges eljárás során zabból, közönséges cickafarkból és orvosi zsályából nyert olaj. Az aktív hatóanyag sejtmegújító hatású, javítja a bőr ellenálló képességét, revitalizál, véd és hidratál, ráadásul antioxidáns hatású. Régi-új ismerősök Nagy örömömre szolgált, hogy egy régi ismerős magyar cég is nyitott a kozmetikusok felé, és megalkotta a maga profes�szionális termékcsaládját. Valószínűleg elég leírnom a főbb hatóanyagok nevét – auxin, azaz napraforgószár-kivonat, Tokaji aszú eszencia, hévízi iszap –, hogy önök is tudják, természetesen a Helia-D-ről van szó.
Mi jut először eszünkbe ételeink közül, ha Jókai Mór nevét halljuk? Természetesen a Jókai bableves, ami ma már igazi klasszikus. Gundel szerint Jókai Mór „füstölt (szopós) malac körmével szerette a bablevest, de egyrészt hol van ma ilyen, másrészt nem tudhatjuk, ki, hol és mikor nevezte el a levest az íróról”. Többek szerint Balatonfüreden vált a kedvenc ételévé. Ha az elnevezés forrása bizonytalan is, az bizonyos, hogy Jókai így, csülkösen, kolbászosan, tejfölösen, csipetkével ette a bablevest. Az író számos más ételnek is névadója volt: ismeretes töltött paprika Jókai módra, bélszínfilé Jókai módra, borjú java Jókai módra, Jókai béles és Jókai torta is
Nemcsak irodalmi alkotásaiban, hanem a hétköznapi életben is figyelmet érdemelnek a Jókai által emlegetett ételek költői elnevezései. Például több forrásból is tudjuk, hogy kedvelte a paprikás halászoslevest. A világért sem írt vagy mondott volna halászlét: annak hangzata félreérthető – vallotta. Közismert és sokszor megírt, leírt kedvence volt a függőleges 16. sorban található étel. Kapott is ez az étel Jókaitól meseszép elnevezést: görög olvasó angyalbakanccsal. A szaftos pörkölt mellé, körítésként kapott darás kockatésztát pedig kedveskedve csak így emlegette: tűzkő homokkal.
A hialuronsav, mint tudjuk, a bőr hidratáltságának első számú felelőse. Szintén az innovációnak köszönhetően jelentek meg a piacon olyan kis molekulájú hialuronsavak, amelyek sokkal mélyebbre képesek behatolni a bőrbe, mint elődeik. A kutatók törekvése arra irányul, hogy a hatóanyagok mérete egyre kisebb legyen, és hogy a vivőanyagok is egyre tökéletesedjenek.
Szinte nincs olyan műve Jókainak, amelyikben az olvasó ne bukkanna régi kávézásokra, teadélutánokra, farsangi vendégeskedésekre és más érdekességekre. Leírja például a függőleges 11. sorban olvasható szilveszteri ital hiteles készítését. Családtagjai megörökítették, hogy tavaszi ételkülönlegessége a komáromi kőttes volt. Utóbbi kicsíráztatott búzából készült, amit mozsárban törtek össze. A levét kicsavarták és megszűrték, majd liszttel összekavarták, és megsütötték. „Az olyan édes, mintha méz lenne” – írta az ételről Jókai Jolán.
A mezoterápia mint a legtökéletesebb hatóanyag-beviteli módszer is nagy szerepet kapott a kongresszuson. A mai napig vita tárgyát képezi, hogy mennyire hatékonyak a különböző mezoterápiás eljárások. A szakemberek szerint a leghatásosabb a tűs és a lézeres mezoterápia.
Az író őszi szüretelések idején fogyasztott, sajátos ízű, illatú csemegéje máig elkészíthető. A bodros kék káposzta, édesanyjától ellesett fortélyok szerint, füstölt disznóorjával, mézzel, mazsolával és sült gesztenyével adta meg azt az ízharmóniát, amit baráti társaságban is szívesen fölemlegetett. Jókai télen nem vetette meg a hízott libát sárga kásával. Egész évben szívesen evett a gombák minden fajtájából: talán a tinóru tojással, a kucsmagomba hússal töltve és a korallgomba tejfölben dinsztelve voltak számára a legkedvesebbek.
Barabás Éva
3
Amikor jártában-keltében valamilyen különlegességgel megkínálták, azt feljegyezte, és a soron következő művében ez a finomság valamilyen formában biztos, hogy helyet kapott – még akkor is, ha csak meséltek neki az ételről. Így aztán, ahogy Krúdy Gyula, úgy Jókai Mór érdekességeiből is össze lehetne állítani egy ételajánló könyvecskét, gasztronómiai kislexikont. (forrás: torzsasztal.com, reformkorikonyha.blogspot.hu)
4
5
6
7
8
12
17
16
21
13
22
18
23
28
29
30
33
37
19
34
54
40
43
51
56
47
52
53
57
59
60
63
67
44
46
55
26
36
39
50
62
20
35
42
49
11
15
25
45
48
10
31
38
41
9
14
24
32
58
Kevesen tudják, hogy a nagy Jókai-életműben komoly gasztronómiatörténeti írások, összeállítások, forrásközlések is találhatók. Egyet nem tett a nagy mesemondó: ételreceptírásra nem vállalkozott. Sokan emlékeztek meg Jókai kedvenc ételeiről. A legismertebbek unokahúga, (nevét a vízszintes 1. sorban olvashatjuk), valamint testvérének lánya, Jókai Jolán memoárjai. Mellettük egykori harcos-, író- vagy csak asztaltársak, barátok, ismerősök, sőt vendéglősök, pincérek is megőriztek néhány érdekes adatot, megfigyelést. A legtöbbet azonban magának a nagy mesemondónak az írásai.
Az író számára a hazai ízek, fűszerezések, a mindennapi ételek jelentették a különlegességet. Jókai Jolán írja: „Móricz bátya kisevő volt, de nagyon szerette a csibének a zúzáját, meg a combját, libának a mellét hidegen. Tavasszal a tárkonyos bárányt”. Azt is tőle tudjuk, hogy testvére minden hüvelyes veteményt nagyra becsült. A lencsét például a disznó fülével és sonkával, a borsót csíkos káposztával.
Ezek voltak tehát a tavaszi kongresszus újdonságai, látnivalói. Kívánok a kedves olvasónak kellemes nyár eleji feltöltődést, lendületet és jókedvet!
2
27
A kiállításon szép számban láthattunk növényi őssejteket tartalmazó kozmetikumokat, amelyek a korszerű technológiák segítségével a bőr sejtjeinek élettartamát meghatározó géneket, a sirtuin enzimeket stimulálják.
Az idei év sminktrendje és szlogenje: maradj egyéni és stílusos, a pasztell jegyében. Továbbra is hódít a szempilla-hos�szabbítás. A körmök pedig a gél-lakkal történő szépítés által végre természetesebb külsőt kaptak.
1
61
64
68
65
69
66
70
71
Vízszintes 1. Megfejtés 8. Hétvégi ház 12. Ördögtől való 14. Világhírű divatmárka 17. Félmajomfajta 18. Lepusztult épület maradványa 20. Menyasszony 21. Költői felkiáltás 23. Az egyik olasz határozott névelő 24. A ragadozó madarak egyik fegyvere, amivel az áldozatukat ragadják meg 26. A délelőtt rövidítése, például Londonban 27. Többek között vérraktározó nyirokszervünk 29. SA 31. Francia szobrászművész, a „Gondolkodó” alkotója 32. Ilyen hordó is van 33. Kisméretű Ford autótípus 35. Gléda 36. Duplázva dunántúli város 37. A király, szuverén uralkodó szláv megfelelője 38. Arab női név 40. Vers „tartozéka” 41. Rövid kés! 42. Őrlő 44. Útszakasz 45. Szöget beverő 47. Amerikai animációs vígjáték (Despicable Me) 48. A rádium vegyjele 50. A vámos is tesz ilyet 51. Határozói igenév egyik képzője 53. Rangjelző 54. Szóösszetételekben jelentése: a környezettel kapcsolatos 56. Tehát 57. Lap is van ilyen 58. Nyugat-afrikai állam 60. Becézett női név 62. A Brittany becézett alakja 64. Egyfajta bantu nyelv, amit elsősorban egyes Észak-Afrika partjain élő népcsoportok beszélnek 65. Régi szappanmárka 67. Lányt eljegyezni készülő személy 69. Világhírű aranylabdás portugál labdarúgó volt 71. El ……, város Texas állam legnyugatibb pontján, a Rio Grande partján Függőleges 2. Földet forgat 3. Íme 4. Innivaló 5. Bejgli is van ilyen 6. Becézett női név 7. Sír 9. Juttat 10. Koreai autómárka 11. Megfejtés 13. Káposzta is van ilyen 15. …… et labora! (Imádkozz és dolgozz!) 16. Megfejtés 18. Az egyik tömörített fájlformátum 19. Viselkedési formák összessége 22. Tréfás, kedélyeskedő megszólítás (ma már ritka) 25. Orosz béke! 28. A paraszt szó régies, irodalmi változata 30. Önfejű 34. Minden részletre odafigyelő 36. Csúcsos fejdísz 38. Félretett kártyalap 39. Mások előtt lejárat 40. Röntgen 42. Angolul jelentése: gát 43. Disznók „lakóháza” 46. Körültekintő 49. Kíván, követel 52. …. Gardner, amerikai színésznő, kora egyik legnagyobb hollywoodi sztárja 55. Olívia becézett alakja 57. Hága eredeti alakja 59. Törvénykezik 60. Angol Kijev! 61. Az Egyesült Államokban élő kb. 20 ezer fős konzervatív keresztény közösség tagja 63. Tréfa egyneműi! 65. Város a közép-dunántúli régióban 66. Azonos betűk
A helyes megfejtést beküldők között 1 fő regisztrációt sorsolunk ki a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2014 rendezvényre! Beküldési cím: MOSZ Iroda, 1135 Budapest, Kerekes u. 9. Előző havi keresztrejtvényünk nyertese: Dr. Szalay László – Pátria Patika 5350 Tisztafüred, Ady E. u. 13-15.
továbbképzés
Helyszínek: Szombathely szeptember 20–21. (szombat-vasárnap) Budapest II. szeptember 27–28. (szombat-vasárnap) Szolnok október 4–5. (szombat-vasárnap) Veszprém november 8–9. (szombat-vasárnap) Budapest III. november 22–23. (szombat-vasárnap)
GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT Továbbképző tanfolyam 2014
A továbbképző tanfolyam - az akkreditációs bizottság döntése alapján - részvétel esetén15 kreditpont értékű, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékű. A képzés bonyolításával a Simon Patika Kft. (Nyilvántartási szám: 01-0434-04) foglalkozik. (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Részvételi díj: 9.750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi pontelszámolási díj: 500,- Ft.
Változásmenedzsment (rendszerelméletileg) (előadó: dr. Simon Kis Gábor):
Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát.
A rendszerelmélet szerint minden mindennel összefügg, pláne egy ágazaton belül. Elég csak a vaklicitre gondolnunk, ami a gyárakra lett kitalálva, de negatív kihatását a patikák is érzékelik. Még ilyen vonatkozásban is a változásmenedzsmentet a túlélés szolgálatába kell állítani. Az események elé kell mennünk, nem utólag magyarázgatni a megmagyarázhatatlant.
Budapest, 2014. január 02.
Politika – Gazdaságpolitika – Egészségpolitika – Gyógyszerpolitika (előadó: dr. Mikola Bálint): A politika primátusa vitathatatlan. De ez hogyan hat ki az egyes ágazati politikákra - pl. a frontvonalban található gyógyszerpolitikára - az már a szakmai hozzáértésen és a politika tudatos befolyásolásán is múlik. Ugyanakkor az ágazati politikák közötti összefüggések felismerése és tudatos kiaknázása jövőnk egyik záloga.
Sikeres menedzser és a motiváció (előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán; Takács Gézáné dr.): A pénz a legjobb motiváló erő a közfelfogás szerint. De ez egyáltalán nem biztos! A motiválás más módjai hatásosabbnak bizonyulhatnak a pénznél. Ezeket (is) kell alkalmazni a mindennapi gyógyszertárvezetésnél, különösen ilyen pénzszűke időszakban.
Kognitív gyógyszerészet – lehetséges kitörési pontok (előadó: dr. Samu Antal) A gyógyszerészet jövőjét tudatosan kell kialakítani! A lehetséges kitörési pontokat kritikusan fel kell mérni és rangsorba állítva kiépítésüket sürgősen el kell kezdeni! A köldöknéző, múltba révedő nosztalgiázás ideje lejárt! A gyógyszerészet jövője érdekében tudás alapú megközelítés szükséges.
Gyógyszerészet – Jogszabályváltozások (előadó: dr. Sándor István) A jogszabályváltozások ismertetése a naprakész felkészültséget szolgálja a gyógyszertárvezetők számára. Ránk nézve is igaz, a jogszabályismeret hiánya nem mentesít a felelősség alól. Ezért folyamatos jogszabályfigyelés és a gyógyszerészetre történő adaptálás szükséges.
30
Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1/252-49-48, 06/30/662-8102; illetve Takács Gézáné dr. tel: 06/30/9558-125.
Gyógyszertár
Tisztelettel: Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens
JELENTKEZÉSI LAP
Gyógyszertári menedzsment - 2014. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkező neve: Előző név: Működési nyilvántartási száma: Levelezési cím: Címzés: Irányítószám/ Város/ utca: Telefon: Email: Számlázási adatok Számla címzés: Irányítószám/ Város/ utca: Fizetési mód:
Átutalás
Együtt könnyebb Készpénz
A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Hozzájárulok, hogy a fentiekben közölt adataimat tanfolyamszervezéssel és kreditpont-nyilvántartással kapcsolatos teendők ügyében felhasználják. Kelt: 2014 Beküldési cím: Simon Patika Kft. 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. tel/fax: 061 252 4948
aláírás
Seroquel XR 50 mg, 150 mg, 200 mg, 300 mg, 400 mg retard tabletta. Hatóanyag: Kvetiapin. Javallat: Schizophrenia kezelése. Bipoláris zavar kezelése: bipoláris zavar mániás epizódjainak kezelése, a mérsékelttől a súlyos állapotokig; bipoláris zavar depressziós fázisainak kezelése; újabb epizódok kialakulásának megelőzése olyan bipoláris zavarban szenvedő betegeknél, akik depressziós vagy mániás epizódjuk kezelésében a kvetiapin hatékony volt. Major depressziós epizódok kiegészítő kezelése olyan major depressziós zavarban (MDD) szenvedő betegeknél, akik az antidepresszáns monoterápiára nem megfelelően reagáltak. Adagolás: Naponta egyszer. Schizophrenia, valamint bipoláris zavar közepesen súlyos vagy súlyos mániás epizódjainak kezelése: Kezdő: 1. napon 300 mg; 2. napon: 600 mg; 3. naptól max. 800 mg-ig. Fenntartó: napi 400-800 mg. Bipoláris zavar depressziós fázisainak kezelése: Kezdő: 1. napon 50 mg, 2. napon 100 mg, 3. napon 200 mg, 4. napon 300 mg. Ajánlott dózis: 300 mg/nap. Bipoláris zavar kiújulásának megelőzése: Azoknál a betegeknél, akiknél a bipoláris betegség akut kezelésében a Seroquel XR hatásosnak bizonyult, ugyanazzal a dózissal folytatandó a terápia. A terápiás eredménytől és a betegek egyéni toleranciájától függően napi 300-800 mg. MDD major depressziós epizódjainak kiegészítő kezelése: 1. és 2. nap: 50 mg, 3. és 4. nap: 150 mg. A napi dózis 300 mg-ig emelhető. Ellenjavallat: A készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Citokróm P450 3A4 inhibitorok együttadása. Mellékhatások: Nagyon gyakori: szédülés, aluszékonyság, fejfájás, extrapiramidális tünetek szájszárazság, szérum triglicerid-szint emelkedés, összkoleszterinszint-emelkedés (túlnyomórész LDL-koleszterin), HDL koleszterinszint csökkenés, testsúlynövekedés, megvonási tünetek, csökkent hemoglobin. Gyakori: leukopenia, neutrofil szám csökkenés, az eosinophil sejtek számának emelkedése, hyperprolactinaemia, teljes T4 szint csökkenése, szabad T4 szint csökkenése, teljes T3 szint csökkenése, TSH emelkedés, étvágynövekedés, vércukorszint emelkedése a hyperglikaemiás szintekig, abnormális álmok, rémálmok, szuicid késztetés és szuicid viselkedés, dysarthria, tachycardia, palpitatio, homályos látás, orthostaticus hypotonia, rhinitis, dyspnoe, székrekedés, dyspepsia, szérum aminotranszferáz emelkedés (ALAT, ASAT), szérum GGT szint emelkedés, enyhe gyengeségérzés, perifériás ödéma, ingerlékenység, hányás, pyrexia. Osztályozás: II/2 csoport. Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz). Bővebb információért kérjük, olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását!* (2014. 01. 26.) OGYI-T-5863/02-05; OGYI-T-5863/08-16. Árak: (Bruttó fogyasztói ár, illetve EU10010a/3 jogcím eseten a TB- támogatás összege es a Térítési díj) Seroquel XR 50 mg 60x br. fogy. ár: 14 085 Ft, TB támogatás: 14 085 Ft, Térítési díj: 300 Ft; Seroquel XR 200 mg 60x br. fogy. ár: 28 187 Ft, TB-támogatás: 28 187 Ft, Térítési díj: 300 Ft; Seroquel XR 300 mg 60x br. fogy. ár: 42 207 Ft, TB-támogatás: 42 207 Ft, Térítési díj: 300 Ft; Seroquel XR 400 mg 60x br. fogy. ár: 55 340 Ft, TB-támogatás: 55 340 Ft, Térítési díj: 300 Ft. A termék aktuális árával kapcsolatban kérjük, nézze meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapját: www.oep.hu, *www.ogyi.hu
AstraZeneca Kft. 1113 Budapest, Bocskai út 134-146. • Tel: +36 1 883 6500 • Fax: +36 1 883 3336 •
[email protected]
PESE0795HU20140320, lezárás dátuma: 2014. március 20.
A válság hatására le kell számolnunk az illúzióinkkal mind országos szinten, mind a gyógyszerellátás területén! Ennek tudatában szerveztük a „Gyógyszertári menedzsment” című, kreditpontos továbbképzésünk 2014. évi főbb témaköreit:
A továbbképzés pontos helyszínéről, kezdési időpontjáról a továbbképzés előtt 8 nappal adunk tájékoztatást. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók.
?
kérdezze!
orvosát , gyógyszerészét ...
Most jelentős kedvezménnyel rendelheti meg! Az Ön betegei már olvassák?
www.kerdezze.com I
[email protected]