Ügyfélinfó Hírlevél 2014. November
1.
Hogyan ne legyünk a Reklámadó alanyai ...................................................................... 1
2.
Felkészülés az év végi zárásra...................................................................................... 2
3.
Céges rendezvények, üzleti ajándékok adózása ........................................................... 3
4.
Számlázó programok..................................................................................................... 5
1. Hogyan ne legyünk a Reklámadó alanyai
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 2014. augusztus 15-én lépett hatályba. Adóköteles tevékenység a reklám közzététele médiaszolgáltatás útján, sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, jármővön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, internet útján. Az adóalany az, akinek reklám közzétételébıl származik bevétele, vagy saját célú (a közzétevı saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó) reklámot tesz közzé. Adóalany lehet a reklám megrendelıje is, ha a szolgáltató reklámadó kötelezettségérıl vagy annak hiányáról nem nyilatkozik. A nyilatkozat nélkül igénybevett szolgáltatás ellenértéke növeli a társasági adó alapját. Tehát, ha valaki nem akar a reklámadó alanyává válni mint megrendelı (ügyfeleimet ez érinti), akkor arra kell ügyelni, hogy mindenképpen rendelkeznie kell a közzétevıtıl (médiaszolgáltató, újság stb.) olyan nyilatkozattal, amelyben a vállalkozás kijelenti, hogy a reklámadó kötelezettség ıt terheli és ennek eleget tesz, vagy adóalanya ugyan de (500 millió forint adóalap alatt) adókötelezettség nem terheli. Ezt a reklám közzétevıje a kibocsátott számlán, vagy külön is megteheti. Minden reklám megrendelés esetén fontos a nyilatkozat, mert ha nincs, akkor nem csak adóalannyá válik a reklám megrendelıje, amely havi 2,5 millió forint felett adókötelezettséggel is jár, hanem nyilatkozat hiányában még a társasági adóalapot is növeli a kifizetett összeg! Amennyiben van nyilatkozat, akkor csak nyilvántartási kötelezettség lesz, és sem fizetni sem adóbevallást adni nem kell. Adóbevallási és fizetési kötelezettség tehát csak akkor keletkezne, ha a reklám célra kifizetett összeg a havi 2,5 M Ft-ot meghaladja és nincs a közzétevıtıl nyilatkozat. Saját célú reklám esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség, azonban ha az éves költség az 500 millió forintot nem éri el, akkor sem bevallási, sem adófizetési kötelezettség nem keletkezik. (Kapcsolt vállalkozásoknál az adóalapot csoportszinten kell meghatározni.) Látható tehát, hogy az adófizetési és adóbevallási kötelezettség elkerülhetı, azonban a nyilvántartásra és a nyilatkozatok bekérésére figyelni kell! 1
2. Felkészülés az év végi zárásra
Az év végi záráshoz közeledvén, szeretnénk egy rövid áttekintést nyújtani az éves beszámolót, társasági adóbevallást érintı legfontosabb idei változásokról. Ezek egy részét már a 2013-as évre is lehetett alkalmazni. Számvitel Árfolyamveszteség megosztása: a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozás kifizetésekor a korábban elhatárolt árfolyamveszteséget meg kell szüntetni. Ha azonban a tartozást a lejárat elıtt egy összegben legkésıbb 2014. december 31-ig kifizetik, az azonnali megszüntetés helyett lehetıség nyílik egy fokozatos, három évre elnyújtott feloldásra. A vállalkozás saját döntése alapján a visszafizetés üzleti évében és az azt követı két üzleti évben három egyenlı részletben is megszüntetheti a halasztott ráfordítást. Társasági adó Nem jelentıs számvitel hiba: ha az eltérés az adózó javára mutatkozik, az adózó választhat, hogy a korábbi évek társasági adóalapjának önellenırzése helyett, a különbözetet a feltárás évérıl készített adóbevallásában veszi figyelembe. Erre azonban csak akkor van lehetıség, ha a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a nem jelentıs összegő hiba összegét. Elhatárolt veszteség: 2014-tıl beolvadásnál a jogutód a jogelıdtıl átvett, a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával elsı alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás elıtti eredményét csökkentheti. A film és elıadó-mővészeti támogatásoknál is bevezették a látvány-csapatsport támogatásánál már mőködı kiegészítı támogatást. A kiegészítı támogatás mértéke a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10, vagy 19%-os adókulccsal számított értékének legalább 75%-a. A kiegészítı támogatás növeli a társasági adó alapját. A látvány-csapatsport, valamint film és elıadó mővészeti támogatások adókedvezménye a támogatás évében, de legkésıbb a támogatás évét követı hatodik év végéig vehetı igénybe. A kis- és középvállalkozások adókedvezménye: a kedvezmény mértéke a tárgyi eszköz beszerzése, elıállítása céljából pénzügyi intézménytıl 2013. december 31-ét követıen megkötött hitelszerzıdések esetében a fizetett kamat 60%-a (a korábbi 40% helyett). A bejelentett részesedésre vonatkozó elıírásokat már 10%-os részesedés megszerzése esetén is alkalmazni lehet, feltéve, hogy a szerzést követı 75 napon belül bejelentik az adóhatóságnak (korábban 30 %-os részesedésnél lehetett alkalmazni, 60 napos bejelentési határidıvel).
2
Ingatlannal rendelkezı társaságnak az adózó akkor minısülhet (az egyéb feltételek mellett), ha a belföldi ingatlanok értéke több mint 75%-a az éves beszámolóban kimutatott eszközök mérleg fordulónapi könyv szerinti értékének. Korábban a mérleg-fordulónapi piaci értékkel volt kötelezı számolni. Elismert költségnek számít az éttermi szolgáltatás igénybevételérıl szóló nyugta alapján elszámolt költség, ha a személyi jövedelemadó törvény szerinti reprezentációnak minısül, (tehát bármilyen étkezési számla NEM!) és hitelkártyával, vagy bankkártyával történik a fizetés. (A jogszabály nem határozza meg, hogy céges vagy magánkártyával történjen a fizetés.) Külföldi személyt Magyarországon telephellyel rendelkezınek kell tekinteni abban az esetben is, ha belföldön ingatlant értékesít. A feltöltési kötelezettség elmulasztása miatt kivethetı mulasztási bírság alapjába nem kell beszámítani az adóelıleg kiegészítés esedékessége napján és a mérleg fordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított adóalapot képezı árfolyamnyereséget.
3. Céges rendezvények, üzleti ajándékok adózása
Decemberben a cégek gyakran szerveznek vendéglátással egybekötött rendezvényeket és gyakori az ajándékozás. Célszerő ezért áttekinteni, hogy az egyes rendezvények és az ajándékozás után fizetendı közterhek milyen költséggel járnak. Céges rendezvények Elıször azt kell megvizsgálni, az adott rendezvény reprezentációs alkalomnak tekinthetı-e. A személyi jövedelemadó törvény szerint reprezentáció a rendezvényen nyújtott vendéglátás (étel, ital), valamint a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások (utazás, szállás, szabadidıprogram stb.). Ez azonban csak akkor igaz, ha a juttató tevékenységével összefüggı üzlet hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami vagy egyházi ünnepek alkalmával nyújtják. Nem beszélhetünk reprezentációról, ha a körülmények és a dokumentumok (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idı, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidıprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerő joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.
A reprezentációs eseményeken minden résztvevı, így a cég alkalmazottainak vendéglátása, valamint a vendégek utazási és szállásköltsége is reprezentáció. Nem reprezentáció azonban, hanem hivatali, utazási költség a céggel munkaviszonyban vagy más jogviszonyban álló, valamint a rendezvény lebonyolításában részt vevı személyeknek a cég által fizetett utazási és szállásköltsége. Ezeknek a költségeknek a megtérítése egyébként nem adóköteles jövedelem. A szakmai rendezvény céljára bérelt terem díja nem reprezentációs kiadás, hanem a cég tevékenységévelösszefüggı költség. A vendéglátáshoz bérelt különterem díja viszont része a reprezentációnak.
3
Ha egy rendezvény nem tekinthetı reprezentációs jellegőnek, célszerő megvizsgálni, hogy alkalmazható-e a személyi jövedelemadó törvény azon rendelkezése, miszerint az egyidejőleg több magánszemély (üzleti partnerek is lehetnek) részvételével szervezett - döntı részben vendéglátásra, szabadidıprogramra irányuló rendezvény, esemény alkalmával nyújtott vendéglátás és más szolgáltatás ugyanúgy egyéb meghatározott juttatásnak minısül, mint a reprezentáció (így a juttatónál lesz adóköteles). Ide tartozik az ilyen programok alkalmával a részvevıknek adott ajándéktárgy is, ha annak egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25%-át, 2014-ben a 25.375 forintot. Céges ajándékozás A személyi jövedelemadó szempontjából üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggı üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, amely ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány lehet. A cég alkalmazottai nem részesülhetnek „üzleti ajándékban”. Az üzleti ajándékot nem kell feltétlenül valamilyen reprezentációs esemény keretében nyújtani. A törvény az üzleti ajándék értékhatárát sem korlátozza. Nem adható viszont üzleti ajándékként értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, valamint a bármire felhasználható utalvány, készpénzhelyettesítı fizetési eszköz, továbbá természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakı, féldrágakı, nemesfém és ezekbıl készült áru, ékszerutánzat, érme, ha a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerő joggyakorlás követelményének. Ha az ajándékozás nem minısíthetı üzleti jellegőnek, akkor meghatározott feltételek mellett adható csekély értékő ajándék, amely adózási szempontból ugyancsak egyes meghatározott juttatásnak minısül. Ilyen ajándékot (terméket vagy szolgáltatást) a juttató egy magánszemélynek évente három alkalommal adhat. Az ajándék értéke alkalmanként nem lehet több a havi minimálbér 10%-ánál, 2014-ben 10.150 forintnál. Csekély értékő ajándékot adhat - többek között - a munkáltató a munkavállalójának és a munkavállaló közeli hozzátartozóinak, valamint a kifizetı olyan magánszemélynek, akinek az adóévben más adóköteles jövedelmet nem juttatott. Néhány esetben bármely kifizetı adómentesen is juttathat ajándékot.
Évente 50 ezer forintértékben adható ugyanannak a magánszemélynek kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépıjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj. Ez a juttatás független a Széchenyi Pihenı Kártya szabadidı alszámlára utalt munkáltatói támogatástól. A juttatás akkor adómentes, ha a belépıjegy, a bérlet muzeális intézmény, mővészeti létesítmény kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz-, vagy zenemővészeti elıadásra, közmővelıdési tevékenységet folytató szervezett által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szól.
2014. január 1-jétıl bármely kifizetı korlátlan összegben juttathat adómentesen belépıjegyet, bérletet a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre. Korábban a kifizetı (munkáltató) évente legfeljebb 50 ezer forintig adhatott ilyen juttatást.
4
Adómentes továbbá az a szolgáltatás, amelyet a kifizetı az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást és a szállást). A résztvevık étkezésének és szórakoztatásának költsége mentesül az adó alól. Ugyancsak adómentes a kifizetı által fenntartott sportlétesítmény használatba adása.
A személyi jövedelemadó törvény szerint a reprezentáció, az üzleti ajándék, a csekély értékő ajándék, valamint az egyidejőleg több magánszemély részére szervezett - az elızıekben ismertetett - program keretében adott juttatás egységesen egyéb meghatározott juttatásként adóköteles. A közterhek mértéke azonos. Az adó alapja a jövedelem 1.19-szerese, amely után a juttató 16%-os személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást fizet. Az összes közteher így 51,17%. A társasági adótörvény szerint a reprezentáció és az üzleti ajándék elismert költség. Az adóalapot csökkenti továbbá a juttató által a munkavállalójának, vezetı tisztségviselıjének, a tevékenységében személyesen közremőködı tagjának, a vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasának, valamint az említett személyek közeli hozzátartozóinak adott juttatás költsége, ideértve a juttatáshoz kapcsolódóan fizetett közterheket is. Az áfa törvény a reprezentációról külön nem rendelkezik. A szabályozás közvetett. Nem vonható le az élelmiszert, italt, a vendéglátó-ipari és a szórakoztatási célú szolgáltatást (SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72) terhelı elızetesen felszámított áfa. Tekintettel arra, hogy beszerzéskor a juttatót nem illeti meg az adólevonás joga, a juttatás nem minısül adóköteles értékesítésnek. A céges ajándékozásnál a térítés nélküli átadásra elıírt szabályok érvényesek. Az ajándéktárgy juttatása áfa fizetéssel jár, de csak akkor, ha termék beszerzéséhez kapcsolódó áfa a törvény szerint levonható volt. Kivétel a kis értékő termék, amelynek ingyenes átadása nem minısül áfa köteles értékesítésnek. Kis értékő egy termék, ha a szokásos piaci értéke (áfával együtt) az átadáskor nem haladja meg az 5.000 forintot. 4. Számlázó programok Ne felejtsük el, hogy a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet alapján 2014. november 15-ig kötelezı bejelenteni a 2014. október 1-jét megelızıen beszerzett és 2014. október 1-jén még használatban lévı számlázó programok, igénybevett online számlázó programok, továbbá használatba vett saját fejlesztéső programok adatait. Eddig az idıpontig kell bejelenteni a 2014. október 1-je és 2014. október 15-e között használatból kivont számlázó program, online számlázási szolgáltatás igénybevételének befejezését is.
Késıbb sem feledkezhetünk meg a rendeletrıl, mert 2014. október 1-jétıl az adóalanyok kötelesek a használatba vételtıl számított 30 napon belül bejelenteni az adóhatóságnak az általuk használt számlázó program: • • •
nevét, azonosítóját; fejlesztıjének nevét, és – ha van – adószámát; értékesítıjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát; 5
•
beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztéső program használata esetén – a rendeltetésszerő használatbavételének idıpontját.
A használatból kivont program adatait és a használatból történı kivonás idıpontját is be kell jelenteni 30 napon belül. Tehát erre folyamatosan figyelni kell!
6
