GROTIUS
Forgách Veronika: Vi t at hat ómúl t ,bi z onyt al anj övő. Az atomsorompó-rendszer kihívásai
„Ötat omhat al om,- ez öttel több, mint amennyire szükség volna” – í r t a 37 é vve le z e l őt tAl va My r da l ,as vé dl e s z e r e l é s ikül döt t s é gve z e t őj e . Bevezetés A második vi l á g há bor úé sa za z tköve t őhi de g há bor úsr e nds z e rny i l vá nva l óvát e t t e ,hogya mí g akár egyetlen államnak is lesz atomfegyvere, mindig lesz egy másik, amelyik szintén rendelkezni akar vele. Ez a felismerés vezetett 1968-ban az atomsorompó-s z e r z ő dé s létrejött é he z ,a me l y ne kf őc é l ki t űz é s eanukl e á r i sf e gy ve r e ke l t e r j e dé s é ne kme g a ka dá l y o z á s a volt. Az aláíró atomhatalmak kötelezték magukat, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak á ts e nki ne ka t omf e gy ve r t ,ne ma dj á ká ta za t omf e gy ve r e kf öl öt t ie l l e nőr z é s t ,nem segítenek, ne m ös z t önöz ne ke gy e t l e na t omf e gy ve r r e l ne m r e nde l ke z őá l l a mot s e m a t omf e gy ve r e l őá l l í t á s á r ava gy me g s z e r z é s é r e .Aza t omf e gy ve r r e lne mr e nde l ke z őc s a t l a koz óá l l a mok vá l l a l t á k,hogyne mf og a dna ke lmá s okt ól ,ne má l l í t a na ke l őa t omf e gy ve r t ,ne m kérnek és nem f oga dna ke ls e mmi f é l es e g í t s é g e tnukl e á r i sf e gy ve re l őá l l í t á s á hoz . A 37é vve le z e l őt tme gköt öt ts z e r z ődé s ne k,ame g s z ül e t é s e kormé gha t é kony na kbi z ony ul ó rendszernek az évek során, és különösen a közelmúltban számos kihívással kell szembenéznie. Ése z ne m c s upá né s ne m e l s ős or ba na z azóta e l t e l thos s z úi dőve lma gy a r á z ha t ó.A villámgyors t e c hni ka if e j l ődé s te gy e dül i ké ntki e me l niar e nds z e rgy e ng ül é s é tokoz ót é ny e z ők köz üls z i nt é nl e e gy s z e r űs í t é sl e nne . Az atomfegyverek elterjedésének megakadá l y oz á s á ba ne gy é bi r á ntj e l e nt őss i ke r e ke te l é r tnonproliferációs rendszer jelenlegi kihívásainak okai rendkívül összetettek. A mostani helyzet me gé r t é s é he zna gy onf ont ost e ki nt e t beve nniat a g oke l t é r őa t ompot e nc i á l j á t ,a za t omkl ubé s az atomfegyverrel nem r e nde l ke z őá l l a mokköz t if e s z ül t s é g e t . Ezenfelül azonban a terrorizmus elterjedésével járó fenyegetettség, az Amerikai Egyesült Ál l a moks o ks z e mpont bólvi t a t ha t óe r őt e l j e sne mz e t köz is z e r e pvá l l a l á s aé saha s a dóa ny a g ok szabályozására vonatkozó hiányosságok sem hagyhatók figyelmen kívül. A közelmúltban nagy figyelem övezte Észak Korea és Irán atomfegyver-kísérleteit. Ennek kapcsán azt is elengedhetetlen vizsgálni, hogy az atomsorompó-s z e r z ődé sjelenlegi rendszere mennyire tudja hatékonyan kezelni a fentiekhe zh a s onl ó„ r e ni t e ns ”á l l a mok okoz t a ve s z é l y t ,me nny i r e e nge dhe t ő me g ar e nds z e r bőlva l ó ki l é pé s .Vé g üla r e nds z e r be n ne m r é s z e s ,a z onba n a t ompot e nc i á l l a lr e nde l ke z őor s z á g okka lva l óe gy üt t működé ss z a bá l y oz á s ai skul c s f ont os s á g ú a rendszer aktuális kihívásainak sikeres megoldásához. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy hogyan került az atomsorompó a jelenlegi kritikus he l y z e t be ,t ör t é ne t es or á n mi l y e nf őbb ki hí vá s okka lke l l e t té s ke l lma s z e mbe né z nia tagállamoknak. Áttekintem a felülvizsgálati konferenciákat, különös tekintettel arra, hogy milyen próbálkozások, indítványok születtek a reformra vonatkozóan, és hogy ezek miért bizonyultak többnyire sikertelennek. Arra keresem a választ, hogy a számos, szignifikáns érdekellentét az érintettek között egyáltalán lehetővét e s z -ebá r mi f é l ee l őr e moz dul á s tamos t a ni he l y z e t ből .
1
GROTIUS Alaposabb figyelemre érdemes az is, hogy nemzetközi terrorveszély, mint új kihívás vajon mennyiben jelent e l e ge ndő ös z t önz őe r őta r r avonatkozóan, hogy a felek összehangolják érdekeiket és az együtt működé ss o r á ne gy f a j t a bi z a l om ( t a l á n na i vi t á se z tf e l t é t e l e z ni ) alakuljon ki köztük,a me l ya l a pj á ne gyha t é konykol l e kt í vbi z t on s á g ir e nds z e rs z e r ve z ődhe t ne . Font osa z ta za s pe kt us ti sa l a pos a bba nme g vi z s g á l ni ,hogya za t omf e gy ve r r e lr e nde l ke z ő5 részes állam, egyben a BT öt tagja, valamint a nukleáris arzenál meglétét vállaló (Pakisztán, India) a ze gy üt t működé sj a vá r aha j l a ndól e s z -eal e s z e r e l é s tna pi r e ndr et űz ni .Ér de ke ské r dé s , hogy kidolgozható-e egyfajta kollektív biztonsági rendszer a jelenlegi helyzetben, vagy továbbra is (és egyre inkább) a nemzeti kontroll marad a domináns ebben a kérdésben (is). Az atomfegyverek elterjedése a világban Az 1940-es években Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok egymással párhuzamosan folytattak kutatásokat nukleáris fegyverek ki f e j l e s z t é s é r e ;kül önös e na zut óbbihá r om or s z á gha l a dtna gys e be s s é gg e lac é lf e l é .El s őké nt 1 az USA ért célba, amikor a Manhattan-program s i ke r é ne kkös z önhe t őe n1945. július 16-án az új-mexikói siva t a g ba n,Al a mog or doköz e l é be nf e l r obba nt ot t aavi l á ge l őa t ombombá j á t .Az amerikaiak voltak az egyetlenek, akik be is vetették a nukleáris fegyvert, 1945. augusztus 6-án Hi r os i má r a ,há r om na ppa lké s őbbpe di gNa ga s z a ki r adobt a ka t ombombá t ,f e l gy or s í t vae z z e l Japán kapitulációját. A má s odi kvi l á g há bor útköve t őe na l a kul tkiade kl a r á l ta t omha t a l ma kke z de t iöt ösk l ubj a , amelyek azok alkotnak, melyek egyúttal az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal r e nde l ke z őá l l a ndót a g j a i( Enne kj e l e n t ős é gé r eaké s őbbi e ks or á n még vissza fogok térni.): az USA mellett a Szovj e t u ni ó( ké s őbbOr os z or s z á g ) ,Na gy -Britannia, Franciaország, és Kína. Mindannyian végrehajtották a maguk atom-, majd hidrogénbomba kísérletét, megalapozták és feltöltötték arzenáljukat és létrehozták a nukleáris fegyverek elterjedését gátolni –és a kívül ma r a dt a ks z e r i ntkl ubj uk e xkl u z i vi t á s á tme g őr i z ni– hivatott atomsorompó-egyezményt, amelyhez közülük utoljára Kína és Franciaország csatlakozott 1992-ben. Miközben az USA és Oroszország még mindig több ezer atomtöltettel rendelkezik, három társuk ennél jóval kisebb készletet tart birtokában: Franciaország: 350, Nagy-Britannia 200, Kína pedig mintegy 400 robbanófejet mondhat magáénak. Európában viszont nem csak 2 „ ha z a i ”nu kl e á r i sf e gy ve r e kva nna k:aSI PRI adatai szerint az USA hat szövetséges ország – Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, valamint Törökország – nyolc támaszpontján még 480 atombombát tart készenlétben. A deklarált atomhatalmak sorába 1998-bal é pe t tI ndi a ,a mi koröt„ f e l vá l l a l t ”ka t ona ic é l ú kísérletet hajtott végre a rádzsasztáni sivatagban 1974-ben elvégzett után, amelyet Újdelhi 3 a nna ki de j é n bé ké sc é l úna k mi nős í t e t t . Regionális riválisa mögött nem akart lemaradni Pakisztán sem, amely az 1970-es évek elején kezdett saját atomprogramjába, és röviddel India után, de ugyancsak 1998-ban hajtotta végre a maga kísérleti robbantását4. Iszlámábád emellett anukl e á r i sf e ke t e pi a c oni sf ős z e r e pe tj á t s z ot t ,at öme g pus z t í t óf e gy ve r r eá hí t oz óLí bi á t ,És z a kKoreát és Iránt is ellátta tervrajzokkal, tanácsokkal és alkatrésszel. Az említett három ország köz ülc s a kLí bi amondot tl ea za t oma mbí c i ókr ól ,mi ut á ne l őbbt ör e kvé s e ibe i s me r é s é r e ,ma j d felszámolására kényszerült, amikor 2003. októberében amerikai és brit hadihajók feltartóztattak egy Dubaiból az észak-afrikai országba tartó német teherhajót, s fedélzetén – 1
www.state.gov Stockholm International Peace Research Istitute –Stockholmi Nemzeközi Békekutató Intézet 3 www.iaea.org 4 Ak é tk í s é r l e té sk u t a t á se gymá se l őt ti s me r e t e sv ol t ,amá s i kf é le l i s me r t ea rendszeresítéseket és sajátos e l r e t t e n t ő„ bé k ee gy e n s ú l y ”j ö t tl é t r eak é th a t a l omk öz öt t . 2
2
GROTIUS állítólag pakisztáni tervek alapján készült –f e gy ve r mi nős é g űur á ne l őá l l í t á s á hozha s z ná l ha t ó 5 centrifugákat találtak . Helyébe azonban más országok léptek újabb nukleáris ambíciókkal. Irakban –akkor még az ország alelnökeként Szaddám Husszein indította el a 70-es évek elején a nukleárisfegyverprogramot. Bagdad Franciaországtól jutott reaktorhoz, ám azt egy izraeli légicsapás 1981. j úni us á ba nl e r ombol t aaf ővá r os hozköz e l iOs i r a katomközpontban6. Husszein nem adta fel, és 7 s z a ké r t őks z e r i nt csupán egy-há r om é vr evol te gyműködőké pe sa t omf e gy ve rki f e j l e s z t é s é t ől , amikor az 1991-es Öböl-há bor ús or á na za me r i ka ii nvá z i ósc s a pa t ok,ma j da zENSZe l l e n őr e i felfedezték a kísérletek nyomait. Az újabb, 2003-ban indított háború után azonban az amerikaiak, bármennyire keresték is, nem lelték nyomát annak, hogy Bagdad felélesztette volna atomprogramját. A közel-keleten is létezik regionális rivális, amelyre hivatkozva igyekeznek indokolni a többi e ki ss a j á tnuk l e á r i st ör e kvé s e i ke t .I z r a e l be na za t ompr og r a motmé gaz s i dóá l l a me l s ő miniszterelnöke, David Ben Gurion kezdeményezte az 1950-es évek végén. A kutatások a Negev-sivatagban, a Dimona központban zajlottak, ahová Franciaország az 1956-os Szuezi vá l s á gut á ns z á l l í t ot tpl ut óni um e l őá l l í t á s á r aké pe sr e a kt or t .Aza t oms or ompó-s z e r z őd é s t ől t á volma r a dóI z r a e lköve t ke z e t e s e nké t é r t e l műe nf og a l ma zugy a nas z a ké r t őká l t a l100 -200 robbanófejesre 8 becsült kapacitásával kapcsolatban, de a dimonai reaktornál technikusként dolgozó Mordehai Vanunu 1986-ba naTheSunda yTi me sha s á bj a i nl e l e pl e z ői nf or má c i ókka l szolgált az izraeli atomprogramról9. Egyetlen állam volt, amely készített atomfegyvereket, majd megsemmisítette arzenálját. DélAfrika 1993-ban ismerte el, hogy az ország a kontinensen nyomuló Szovjetuniótól tartva az 1970-es években nukleáris fejlesztésbe kezdett, ám az elkészült hat atomtöltetet a félkész hetedikkel együtt 1990-r e me g s e mmi s í t e t t e , ma j de gy é vve l ké s őbb c s a t l a koz ot ta z 10 atomsorompó-szerz ődé s he z. A Szovjetunió felbomlása után átmenetileg több utódállam is kvázi-atomhatalommá vált, ám a z t á ne z e kbőlanukl e á r i sf e gy ve r e ke tvi s s z a s z á l l í t ot t á kOr os z or s z á g ba .Ka z a hs z t á nbólpe di g 11 nem csupán az 1410 robbanófejet vitték el, de 2000. júliusára felszámolták a szemipalatyinszki kísérleti központot is. Az alábbi ábra mutatja, hogy jelenleg mely országok rendelkeznek vagy rendelkeztek a múltban nukleáris fegyverzettel. Ez jól mutatja, hogy az atomsorompó-s z e r z ődé sa nny i ba n mindenképp elérte eredeti c é l ki t űz é s é t ,hogy j e l e nt ős e n vi s s z a s z or ul ta za t omf e gy v e r e k e l őá l l í t á s á hoz s z üks é g e st e c hnol óg i á ke l t e r j e dé s e a vi l á g ba n. A r e nds z e rs i ke r e s s é g é t egyébként a 3. és 4. melléklet ábrái is jól illusztrálják.
5
www.iaea.org HVG, 2004. február 14., p. 19. 7 www.carnegieendowment.org 8 www.iaea.org 9 Ezért 18 évet ült börtönben, 2004-ben szabadult. 10 www.iaea.org 11 www.iaea.org 6
3
GROTIUS
Nukleáris fegyverek a világon Forrás: www.iaea.org
Vörös:: Sötétnarancs: Világos narancs:
Bíbor:
Az atomsorompó-s z e r z ődé s ben részes 5 atomhatalom (USA, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország, Kína) Egyéb ismert atomhatalmak (India, Pakisztán). Államok, amelyek gyaníthatóan birtokoltak /birtokolnak a t omf e gy v e r ti l l e t v er é s z tv e s z n e knuk l e á r i sf e gy v e re l őá l l í t á s á r a irányuló programban (Izrael, Észak Korea, Irán, Ukrajna). Nukleáris potenciállal a múltban bíró és/vagy atomfegyver kutatási programokban valamikor érintett államok
Az atomsorompó-r e nds z e rki al akul ás aé sf e j l ő dé s e Aza t omf e gy ve r e kme g j e l e né s é ne ke l s őpi l l a na t á t óls e j t e nil e he t e t t ,hogykül önl e g e se l r e t t e nt ő képességük miatt szinte me gá l l í t ha t a t l a nl e s ze l t e r j e dé s ük.A má s odi kvi l á g há bor útköve t őe n t ör t é nt e kpr óbá l koz á s okane mz e t köz ie gy üt t működé s r ea za t omt e c hnol óg i á kt e ki nt e t é be n,a hidegháború kialakulása azonban megakadály oz t a ,hogye zha t é konyé ss z é l e s kör űke r e t e k közt megvalósuljon. Ekkor leginkább aké tt á borköz t ie l r e t t e nt é svol taf őc é lé skül önös e n f é l t veőr i z t eva l a me nny i„ kl ubt a g ”a za t omt i t kot( é spe r s z eá r g uss z e me kke lf i gy e l t eat öbbi e k nukleáris kísérleteit). Aze l őr e mo z dul á sa z1 962-es kubai rakétavá l s á g otköve t őe nt ör t é nt ,a mi kora zEgy e s ül t Államok és a Szovjetunió belátta, hogy a rendszer akkori formájában nem tartható fenn tovább. A nukl e á r i sf e gy ve r e kne m ve t he t őkbe ,hi s z e nmeggondolatlan alkalmazásuk az egész világ pusztulását jelenthetné. Gyakorlatilag csak elrettentésként használhatók az ellenséges tábor megfélemlítésére. 1962-ben bebizonyosodott, hogy egyik tábor sem tud a másik fölé kerekedni –egyedül a bevetés jelenthetett volna további e l őr e lépést. Ezt azonban egyik fél sem akarta megkockáztatni a beláthatatlan következmények miatt. Világosan látható volt, hogy a leszerelés illetve a miniatürizálás jelentheti az egyetlen megoldást ahhoz, hogy a nukleáris fegyverek továbbra is használhatók legyenek nemzetközi biztonságpolitikai célokra. Ebben mindkét nagyhatalom egyetértett. Ez a felismerés vezetett végül a kérdésben az USA és a Szovjetunió közötti e gy üt t működé s h e z . A nukleáris világkatasztrófa elkerülése érdekében készek voltak a kooperációra és tárgyalások i ndul t a kan ukl e á r i sl e s z e r e l é s r ől . Ez igazi áttörést jelentett a globális biztonság területén. Kronologikus sorrendben e l s őké ntaWa s hi ng t oné s Moszkva között kialakított forró drótot kell megemlíteni, majd az 1963-as részleges atomcsend egyezményt 12 . 1964-re öt deklarált 12
El ős z ör3á l l a má l t a lde k l a r á l tr obba n t á s imor a t ór i umj öt tl é t r e ,ma g aas z e r z ődé sk é s őbbs z ü l e t e t t .
4
GROTIUS atomhatalom létezett a világon: USA, Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína. Sz a ké r t őka z tj ós ol t á k,hogyké té vt i z e de nbe l üla„ nukl e á r i skl ub”t agjainak száma 20-30-ra f og nőni 13 . Hamarosan világossá vált, hogy a nukleáris technológia békés célú felhasználásának gyors terjedésével párhuzamosan szükséges egyfajta biztonsági rendszer kiépítése, az atomfegyverekkel való katonai célú visszaélések hatékony megakadályozására. Így jött létre az atomsorompó-s z e r z ődé s1968-ban, amelyet vitathatatlan eredményei mellett számos kritika ért és reformja ma e gy r es ür g e t őbbké r dé s . Különösen a nukleáris fegyverek terjedésével párhuzamos a ne r ős ödöt tfel a nukleáris pr ol i f e r á c i óe l l e nőr z é s é ne kké r dé s e .A ne mz e t köz ikö z ös s é gr é s z é r őli sme g mut a t koz ot te gy határozott elvárás a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására, illetve az a t omt e c hnol óg i á kt e r j e dé s é ne k ha t é kony e l l e nőr z é s é re. Természetesen az erre vonatkozó bi z t os í t é kok,g a r a nc i á kgy a kor l a t ik i d ol g oz á s á r ai s .Enne ké r de ké be ne r őt e l j e sne mz e t köz i kons z e nz usa l a kul tkié se gyne mz e t köz ie gy üt t működé skör vona l a z ódot t . Ennek eredményeképp 1968. július 12-é na zENSZKöz gy űl é sXXII. ülésszakán, 2373 (1968.) határozatával elfogadta az atomsorompó-s z e r z ődé s t14, majd június 19-én a Biztonsági Tanács 255 (1968) határozatával megszavazta az angol, az amerikai és a szovjet kormány15 különkülön tett nyilatkozatát, amelynek értelmében szava t ol j á ka za t omf e gy ve r r e lne mr e nde l ke z ő államok biztonságát az atomfegyver alkalmazásával való fenyegetés vagy zsarolás ellen. As z e r z ődé ss z e r i ntaz aláíró atomhatalmak kötelezték magukat, arra, hogy nem adnak át atomfegyvert vagy a nna ke l őá l l í t á s á hozs zükséges nukleáris technológiát. Vállalták, hogy nem segítenek, nem ösztönöznek egyetlen nukleáris f e gy ve r r e lne m r e nde l ke z őá l l a mots e m a t omf e gy ve re l őá l l í t á s á r ava gyme g s z e r z é s é r e .Aza t omf e gy ve r r e lne mr e nde l ke z őc s a t l a koz ó államok pedig arra vállaltak kötelezettséget, hogy,hogyne má l l í t a na ke l őé sne mf oga dna ke l má s okt óla t omf e gy ve r t ,va l a mi ntne mt ör e ks z e ne k nukl e á r i sf e gy ve re l őá l l í t á s á r aé sne m f oga dna ke ls e g í t s é g e ta t omf e gy ve re l őá l l í t á s á hoz .A s z e r z ődé sbe t a r t á s á na ke l l e nőr z é s é r e egyezményt kötne ke nne ke l l e nőr z é s é r őlaNe mz e t köz iAt ome ne r g i aÜgy nöks é gge l . A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség A nukl e á r i st e c hnol óg i ae l t e r j e dé s é ne ke l l e nőr z é s é r evona t koz ói g é nymé gaka t ona it e r ül e t e n f e l me r ül ő pr obl é má ka t me ge l őz őe n me g f oga l ma z ódot t . Er e de t i l e g az atomenergia a l ka l ma z á s á na k e l l e nőr z é s é r e , a nukl e á r i st e c hnol óg i a bé ké sc é l ú f e l ha s z ná l á s á na k elterjedésének kontrolljára 1957-ben létrehozták a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (továbbiakban: NAÜ) 16 Eisenhower, amerikai elnök 1953-a s„ At om abé ké é r t ”javaslata ny omá n.A kuba ir a ké t a vá l s á g otköve t őe na z onba naNAÜ a ze r e de t ic é l ki t űz é s e ke nt úla nukl e á r i sf e gy ve r z e t e l l e nőr z é sl e g f őbbs z e r ve z e t el e t t . Az atomsorompó-s z e r z ő dé sme g köt é s é ve laNAÜas z a bá l y okbe t a r t á s á na kl e gf őbbe l l e nő r é vé vált. A szervezet a részes államokkal ké t ol da l úú n.„ bi z t os í t é ki ”megállapodást köt a nukleáris t e vé ke ny s é gf ol y a ma t ose l l e nőr z é s é r eanukl e á r i se ne r g i abé ké sf e l ha s z ná l á s á na kbi z t os í t á s á r a és a visszaélések megakadályozására a nemzetközi közösség biztonsága érdekében17. Ar é s z e st a g á l l a mokköt e l e s e kbe s z á mol niva l a me nny iol y a nt e vé ke ny s é gr ől ,a me l ynukl e á r i s anyagot érint 18 .Re a kt or a i kba n be é pí t ve t a l á l ha t ók a NAÜ mé r őműs z e r e ié ss z a k é r t ői e l l e nőr i z nij og os ul t a kaműködé s t . 13
Perkovich, Cirincione, Gottemoeller, Wolfstahl, Mathews 2005 www.un.org 15 Franciaország és Kína mint atomhatalmak –1992-be nc s a t l a k oz t a kas z e r z ődé s h e z . 16 International Atomic Energy Agency (IAEA) –Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 17 www.iaea.org 18 J e l e n l e gt öbbmi nt550e r őműv e té st öbbs z á ze gy é bh e l y s z í n te l l e n őr i z n e kaNAÜs z a k é r t ői . 14
5
GROTIUS A NAÜ f ol y a ma t os a ne l l e nőr z i ,hogy a z ur á ndús í t á sfoka a polgári célú atomenergia e l őá l l í t á s á hoz s z üks é g e sha t á r okon be l ülma r a dj on,é sanukl e á r i se r őműve kbe n gy á r t ot t pl ut óni um f i nomí t á sf ok aneé r j ee labombae l őá l l í t á s á hozs z üks é g e smé r t é ke t .Ame nny i be n bármely eltérést észlel a megengedett határérté ke kt ől ,mi nte gyr i a dór e nds z e r ,j e l e nt é s tt e s z e l s őké nta NAÜ kor má ny z ót a ná c s á na k.A kor má ny z ót a ná c s – amennyiben a panaszt megalapozottnak ítéli, az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalhatja az esetet. Kizárólag a Bi z t ons á g iTa ná c sj og os ul tbünt e t ői nt é z ke dések meghozatalára, szankciók alkalmazására. A ha gy omá ny osbi z t os í t é kokr e nds z e r eanukl e á r i st e vé ke ny s é g e k be j e l e nt é s é ta l a pve t őe n f e l t é t e l e z t eat a g okr é s z é r ől .El s őké ntI r a ke s e t é be n,1991-ben azonban szembesülni kellett a z z a l ,hogyabe j e l e nt e t te r őműveken kívül is történhet a megengedett mértéket meghaladó ur á ndús í t á s ,a me l yí gykí vüle s i kaNAÜe l l e nőr z é s ime c ha ni z mus á n. Ezen hiányosság kiküszöbölésére 1997-ben kidolgozták az atomsorompó-s z e r z ődé ski e g é s z í t ő j e gy z őköny vé t19 . Ennek értelmében a tagokat a nukleáris tevékenységgel kapcsolatos f okoz ot t a bbi nf or má c i ós z ol g á l t a t á s r ak öt e l e z t é k,va l a mi ntas z a ké r t őkj og otka pt a kbá r me l y , á l t a l uk gy a nús na kí t é l tt e r ül e t vi z s g á l a t á r a ,a ká rs z úr ópr óba s z e r űe ni s . A ki e gé s z í t ő j e gy z őköny ve tj e l e nl e g63 állam ratifikálta20.Lá t ha t ót e há t ,hogya ze r őf e s z í t é s e ke l l e né r emé g a tagországok körében sem biztosított a t e l j e skör űe l l e nőr z é s . Az atomsorompó-s z e r z ődé st ör t é ne t é ne ké sa ze l l e nőr z é s me c ha ni z mus á na k, a NAÜ s z e r e pé ne kme g i s me r é s é tköve t őe nf on t os na kt a r t om a za t omsorompó-s z e r z ődé sf e l ül vi z s g á l a t i konferenciáinak áttekintését is a jelenleg kialakult válsághelyzet alaposabb megismeréséhez. A felülvizsgálati konferenciák A részes államok a s z e r z ődé s1970-e sha t á l y ba l é pé s é tköve t őe n öt é ve nt ef e l ül vi z s g á l a t i konferenciá nt á r gy a l na k a ne mz e t köz i bi z t ons á g pol i t i ka i ké r dé s e kr ől .Me g vi z s g á l j á ka nukl e á r i s t e c hnol óg i á k e l t e r j e dé s é ne k l e gf őbb ké r dé s e i t ,a z a t omf e gy ve r -e l l e nőr z é s legfontosabb kihívásait, ajánlásokat tesznek a rendszer fejlesztésére. Az 1975., az 1985. valamint a 2000. évi felülvizsgálati konferenciák záródokumentumát konszenzussal fogadták el a tagállamok. 1980-ban, 1990-ben, 1995-ban valamint 2005-ben azonban már nem sikerült elfogadni a záróokmányt. Ez nem csupán a tagállamok megnövekedett számának volt köszönhe t ő.Sőt .Va l ój á ba nane mz e t köz ir e nds z e rme g vá l t o z á s a , ahi de g há b or úsi dős z a kbe f e j e z é s evol ta z ,a me l yújkor s z a kote r e dmé ny e z e t tas z e r z ődé s t e ki nt e t é be ni s .Fe l e r ős ödöt t a nukl e á r i sl e s z e r e l é s ké r dé s e a ké t pól us ú vi l á g r e nd,a fenyegetettség érzésének me g s z űné s é ve l .Le g i nká bb a za t omf e gy ve r r e lne m r e nde l ke z ő á l l a moks é r e l me z t é k,hogya z„ a t omk l ub”t a g j a iame g vá l t oz ot tkör ül mé ny e ke l l e né r es e m tesznek gyakorlati lépéseket a teljes nukleáris leszerelés irányába. Az 1995-ös felülvizsgálati konferencián ha t á r oz a t l a n i de j űr e me ghos s z a bbí t ot t á k a z atomsorompó-s z e r z ődé s t és szavazás nélkül kerültek elfogadásra a záródokumentum határozatcsomagjai21. Ebben vitathatatlanul közrejátszott, hogy az Öböl háborútköve t őe naz Egyesült Államoknak sikerült alátámasztani az atomfenyegetettség realitását. A hidegháborút köve t őe nkör vona l a z ódnil á t s z ot te gyúj f a j t anukl e á r i sve s z é l y ,a me l yme g os z t ot t aat e l j e s nukl e á r i sl e s z e r e l é spá r t j á ná l l óor s z á g oka t .El l e nke z őha t á s tvá l t ot tkial e s z e r e l é ské r dé s é be n az, hogy a Szovje t uni óf e l boml á s a ut á na ze l őz e t e s e na t omf e gy ve r t bi r t okl ó vol t 19
Ak i e g é s z í t őj e gy z ők öny v e taNAÜKormányzótanácsa 1997. május 16-án hagyta jóvá INFCIRC/540 sz. határozatával. 20 www.iaea.org 21 www.un.org, az atomsorompó-s z e r z ődé sf e l ü l v i z s g á l a t ik on f e r e n c i á j á n a kz á r ódok ume n t uma ,1995. Ha t á r oz a t ok :„ St r e ng t h e n i ngt h er e v i e wpr oc e s sf ort h eTr e a t y ” ,„ Pr i n c i pl e sa n dobj e c t i v e sonn u c l e a rn onpr ol i f e r a t i ona n ddi s a r ma ma me n t ” ,„ Re s ol u t i onont h eMi ddl eEa s t ”
6
GROTIUS 22 t a g köz t á r s a s á g oks or r ac s a t l a koz t a kas z e r z ődé s he z , mégpedig nukleáris fegyverzettel nem r e nde l ke z őá l l a mké nt .
2000-be n,aköve t ke z őf e l ül vi z s g á l a t ikonf e r e nc i af őt é má j aaKi e g é s z í t őj e gy z őkönyvben me g f oga l ma z ot t ,me g e r ős í t e t te l l e n ő r z é s i me c ha ni z mus - i l l e t ve a h a t á r oz a t l a ni de j űs é g ha t á s a i na kvi z s g á l a t avol t .A konf e r e n c i az á r ódokume nt umame g e r ős í t e t t ea za t oms or ompós z e r z ődé sr e nds z e r é ne k köz pont is z e r e pé ta g l obá l i snukl e á r i se gy üt t működé sben és az a t omf e gy ve r e kl e s z e r e l é s é be n.Me g e r ős í t e t t e ,hogyas z e r z ődé s he zt ová bbiá l l a mok–és itt Pakisztánra és Indiára gondoltak – c s a k nukl e á r i sf e gy ve r r e lne mr e nde l ke z őá l l a mké nt c s a t l a koz ha t na k.A l e g na gy obbe l őr e l é pé sé se gy be nal e g vi t a t ot t a bbkérdés az volt, hogy záródokumentumban 23 már néhány gyakorlati lépés is megfogalmazásra került az a t omf e gy ve r r e lr e nde l ke z őá l l a mokt e ki nt e t é be n, a nemzetközi stabilitás biztosítása érdekében. Ez magában foglalta a nukleáris fegyverzetcsökkentést, a fegyverzetkapacitás átláthatóvá tételét a NAÜ s z á má r a ,a z uni l a t e r á l i sa l a pon t ör t é nő, ne m s t r a t é g i a i nukl e á r i s fegyverzetcsökkentést, valamint –talán a legfontosabb eredmény ez volt –a leszerelés konkrét számokban való meghatározásának szükségességét is lefektette az okmány. A 2005-ös felülvizsgálati konferencia (2005. május 2–27.) A 2005-ös felülvizsgálati konferenciá tna gyvá r a koz á se l őz t eme g .Főké nta z é r t ,hogya2000. évi konferencia záródokumentumának konszenzussal való elfogadásának sikerén felbuzdulva esély látszott a nukleáris leszerelés további e l őr e ha l a dá s á r a .A főc é l ki t űz é si s mé t e l t e na nukleáris fegyverkezés csökkentésének, illetve a leszerelés lépéseinek immár konkrét megfogalmazása volt. A NAÜ igazgatója a sikeres tárgyalás érdekében hét lépésben f oga l ma z t a me g af ő c é l ki t űz é s e ke t .Ez e k köz öt ts zerepelt öt év moratórium az uránium dúsító és plutónium e l kül öní t őüz e me kl é t e s í t é s é be n,aKi e g é s z í t őj e gy z őköny vki t e r j e s z t é s e az atomsorompós z e r z ődé sv a l a me nny it a gá l l a má r a ,aKor e a i -félsziget és a Közel Kelet néhány államában t a pa s z t a l ha t óbi z t ons á g ide f i c i tmi e l őbbiki küs z öböl é s é t , valamint - é ské s őbbe zbi z ony ul ta leginkább kényes kérdésnek – a z öt a t omha t a l om nukl e á r i sl e s z e r e l é s é ne k mi e l őbbi felgyorsítását24. A vá r a koz á s ok e l l e né r ear é s z t ve v ő k hajlandósága a közös álláspont kialakítására igen csekélynek mutatkozott. Már az ügyrendi kérdésekben is szignifikáns nézetkülönbség mutatkozott az egyes országcsoportok között 25 , amely a konferencia mintegy kétharmadát ki t e vővi t á b at or kol l ot tc s ökke nt veí gya zé r de miké r dé s e kbe nva l óme ge gy e z é sl e he t ős é g é t . A nukl e á r i sl e s z e r e l é ské r dé s ei sé l e svi t á ka tköve t őe nkuda r c baf ul l a dt .A t a ná c s koz á se gy i k f ővi t a pont j aas z e r z ődé sI V.c i kke l y é be nme gf og a l ma z ot ta z onki t é t e lv ol t ,a me l ys z e r i n ta z atomfegyvert nem birtokló államoknak elidegeníthetetlen joguk van az atomenergia békés célú hasznosításához. Éles vitákat váltott ki az a javaslat is, hogy a katonai célra is felhasználható 26 nukleáris technológiákat csak országok korlátozott csoportja számára tegyék hozzáfé r he t ő vé . Aza t omkl u bt a g j a ianöve kvőt e r r or f e ny e g e t e t t s é gr ehi va t koz vane ms z or ga l ma z t á kakon kr é t leszerelési lépések megfogalmazását és megindítását –habár elméletben természetesen nem vitatták hosszú távon a kérdés fontosságát. 22
Fehéroroszország (1993.), Kazahsztán (1994.), Ukrajna (1994.) www.un.org, az atomsorompó-s z e r z ődé sf e l ü l v i z s g á l a t ik on f e r e n c i á j á n a kz á r ódok ume n t uma ,2000. 24 www.iaea.org 25 Leginkább az el nem kötelezett államok, közel keleti államok és a nyugati államok csoportjai között volt j e l e n t ősa ze l l e n t é t . 26 A fenti két leginkább vitatott kérdés szorosan összefügg: egyrészt a békés technológiákat már minden részes állam megszerezte, aki akarta, másrészt ma már a békés célokra alkalmas dúsított urán további dúsításával el l e h e tj u t nia za t ombombae l őá l l í t á s á h ozs z ük s é g e sa ny a gh oz . 23
7
GROTIUS Annak ellenére, hogy s z á mosá l l a mj e l e nt őse r őf e s z í t é s e ke tt e t takonf e r e nc i as i ke r e s s é g é ne k biztosítása érdekében, a záródokumentumot nem sikerült elfogadni a tagállamokkal. Akuda r cf őoka i taköve t ke z őkbe nl e he tös s z e f og l a l ni . 1. Komoly különbségek mutatkoztak a Közel Keletre és Iránra vonatkozó 1995-ös határozat tekintetében. 2. A l é ny e g iké r dé s e kbe nl é t r e j övő kons z e nz us e s é l y é tj e l e nt ős e nc s ökke nt e t t ea z ügy r e ndiké r dé s e kr ef or dí t ot ta r á ny t a l a nuls oki dő. 3. Re mé ny t e l e n vá l l a l koz á s na kt űnt a 2000. évi záródokumentumban foglaltakon túlmutató l e s z e r e l é s il é pé s e ke l f oga dt a t á s aa zi dőköz be nf e l me r ül tg l obá l i sbi z t ons á g i kockázatok miatt. 4. A nukleáris fegyverzet-e l t e r j e dé sve s z é l y é ne kl e gi nká bbé r i nt e t tt e r ül e t e i r őlme g os z l ot t a tagállamok véleménye. Az atomsorompó-rendszer számára l e gf őbb ki hí vás tj e l e nt őál l amok Tekintsük át néhány állam nukleáris fegyverzet megszerzésére vonatkozó törekvéseit, e l őá l l í t á s á r a vona t koz ót e vé ke ny s é g é ta nna ki l l us z t r á l á s á r a ,hogya nemzetközi közösség fellépése korántsem következetes, egységesnek pedig egyál t a l á nne m ne ve z he t ő. India 1974-be nvé g e z t ee l s őnukl e á r i skí s é r l e t ir obba nt á s á t ,( Mos ol y góBuddhat e s z t : ) .A nemzetközi közösség rosszallása ellenére további nukleáris kísérletek nyomán 1998-ban öt új a bbs i ke r e sr obba nt á s tha j t ot tvé gr ea zor s z á ga„ Sha kt iha dműve l e t ”r é s z e ké nt .Ez e kka t o na i célú robbantások voltak, és kifinomult termonukleáris technológia meglétét igazolták. Az or s z á gvi l á g osbi z t ons á g pol i t i ka ic é l k i t űz é s e ikö z ét a r t oz i kar e g i oná l i ska t ona idomi na nc i a biztosítása, Kína (a múltban) és Pakisztán (ma) elrettentése. Af e nt i e ka l a pj á n könny e n be l á t ha t ó,hogy a hi de g há bor ús i dős z a kba nl e he t e t l e n vol t szankcionálni az atomsorompó egyezménnyel ellentétes nukleáris kísérleteket –hiszen azokat csak az ENSZ BT valamennyi állandó tagjának egyetértésével lehetett volna elfogadtatni. Rá a dá s ul I n di a ne m i sr é s z e s eas z e r z ődé s ne k.Ma pe di g a nukl e á r i st e c hnol óg i á k e l l e nőr i z he t e t l e npr ol i f e r á c i ój á ba nna gys z e r e pe tj á t s z óPa ki s z t á ne l l e ns úl y oz á s á r aki f e j e z e t t e n hasznos egy ilyen szomszéd a nagyhatalmak számára. Pakisztán e s e t é be ne l mondha t ó,hogyki f e j e z e t t e na t omf e gy ve re l őá l l í t á s ic é l z a t t a lvé g zett nukl e á r i skí s é r l e t e ke ta z z a laf őc é l ki t űz é s s e l ,hogye l l e ns úl y oz z aI ndi aa t omka pa c i t á s á t .Az ellenséges, feszült viszony a két ország 1947-es szétválása óta fennáll. 1998. áprilisában hosszú hatótávolságú nukleáris tesztet végzett az ország, amellyel akár a dél-indiai Madras városát is e l é r he t t evol na .Ké s őbbPa ki s z t á nbe j e l e nt e t t e ,hogyha tf öl da l a t t ir obba nt á s tha j t ot tvé g r ea Chagai-hegységben. Ezzel ledolgozta stratégiai hátrányát Indiával szemben. Megint nyilvánvaló a nemzetközi közösség reakciója. A hidegháború idején a Pakisztán s z ovj e tt á mog a t á s ami a t tamá ra t omf e gy ve r r e lr e nde l ke z őI ndi ane m ha s z ná l ha t t akis t r a t é g i a i e l őny é t .Ké s őbbpe di gKí nae l l e nérdekeltségét használta ki jól az ország. Az India iránti közös „ óva t os s á g ”hoz z á s e g í t e t t ePa ki s z t á nta zá hí t ot tn ukl e á r i st e c hnol óg i á hoz . Izraellel ka pc s ol a t ba nmá ra ze l e j é nl eke l ls z öge z ni ,hogys ohane me r ős í t e t t eme gé sne mi s tagadta, hogy nukleáris fegyverrel rendelkezik. Hivatalosan tehát feltételezéseken alapszik a nukleáris robbanófejek többszázas mennyiségére vonatkozó információ. Az izraeli nukleáris bázis, a Negev Nukleáris Kutató Központ 10 kilométerre fekszik Dimonától. 1958-ba nke z dődöt ta telepítése, francia segítséggel. Széles körben feltételezték az e r őműc é l j anukl e á r i sf e gy ve r e ke l őá l l í t á s a ,é savé de l mis z a ke mbe r e kt öbbs é ges e mz á r t aki e nne kl e he t ős é g é t .Azi z r a e l ikor má nya z onba nne m ny i l a t koz i ka zügy be n.1986-ba na ze r őmű
8
GROTIUS volt tec hni kus ai nf or má c i óka thoz ot tna pvi l á gr aa zi z r a e l ia t omkí s é r l e t e kr ől .Sz a ké r t őka r r a következtettek, hogy Izrael birtokolja a világ hatodik legnagyobb atomfegyverkészletét, több száz nukleáris robbanófejjel rendelkezik. Izrael a hidegháború idején az USA –kifejezett vagy hallgatólagos –támogatásával végezte nukl e á r i skí s é r l e t e i t .J e l e nl e g pe di g anöve kvő t e r r or f e ny e ge t e t t s é g oká n mut a tmé r s é ke l t hajlandóságot a nemzetközi közösség az izraeli atomkísérletek elleni fellépésre. A di kt a t or i kusve z e t é s ű,kül világtól elzárt Észak-Korea helyzetének hatékony rendezése az egyik legnagyobb kihívás a nemzetközi közösség számára. Az ország nukleáris kutatásai 1955be n,s z ovj e ts e g í t s é gge lke z dődt e k me g .Ennek alapján 1964-ben Észak-Korea nukleáris kutatóközpontot épített Jongjbon mellett. Ezzel, valamint a Szovjetuniótól kapott kísérleti reaktorral, amelyet Pakcsong mellett helyeztek üzembe, önálló nukleáris kutatásokba kezdett27. A diktatórikus rendszer mindenképp atomfegyver megszerzésével kívánta biztosítani tekintél y é tne mz e t köz is z i nt e n.Ehh e ze l ős z örs z öve t s é g e s e i t őlme g s z e r e z nia s z üks é g e s t e c hnol óg i á t ,ma j dké s őbbt i t okba ns a j á tf e j l e s z t é s e kbeke z de t t . Az állam 1985-ben csatlakozott az atomsorompó-s z e r z ődé s ta l á í r óor s z á g okhozé saJ ong bj on me l l e t t ig á z hűt é s e sr e a kt or á tne mz e t köz ie l l e nőr z é sa l áhe l y e z t e .A NAÜ e l l e nőr e ia z onba n má re l s őí z be n - 1992-ben - szabálytalanságokat tapasztaltak, amely aggodalmat keltett regionális és globális szinten, e l os z l a t vae z z e lane mz e t köz ikö z ös s é gme g l é vőa gg oda l má t . Észak-Korea tagadta a vádakat, és nem engedélyezte nukleáris iparának további nemzetközi e l l e nőr z é s é t .Kül önböz őga z da s á g is z a nkc i ókköve t ke z t é be nÉs z a k-Korea bejelentette, hogy véglegesen kilép az atomsorompó-s z e r z ődé s ből ,mi ut á n Ge or ge Bus h,a me r i ka ie l nö ka „ g onos zt e ng e l y é he z ”s or ol t a .Bá ra zá l l a m 2005.j a nuá re l e j é nny i l vá nos a nbe j e l e nt e t t e ,hogy atomfegyverrel rendelkezik, nemrég sikeres hatoldalú tárgyalássorozat eredményeként megállapodás született arról, hogy Phenjan lemond valamennyi nukleáris programjáról, és mi e l őbbvi s s z a t é ra za t oms or ompó-s z e r z ődé s he z–olaj és más gazdasági segélyekért cserébe. Észak-Kor e ae s e t é be nf i gy e l he t őme ge l s őí z be nane mz e t köz iköz ös s é ge gy üt t működé s eé sa meg nem engedett nukleáris tevékenység szankcionálása. Lényeges kérdés az ország hatalmi be r e nde z ke dé s e ,me g bí z ha t ós á ga .Ezf e l ve t iane mz e t köz ikö z ös s é gf e l e l ős s é gé té sa ze s e t l e ge s kol l e kt í vf e l l é pé sl e he t ős é gé t .Ér de ke sa ze s e t e ta bbólas z e mpont bóli sme g vi z s g á l ni ,hogy Észak-Kor e avol ta ze l s őor s z á g ,a me l yki l é pe t tas z e r z ődé s ből .Ame nny i be nne mt ör t é ni k megnyugtató megoldás az esetében, komoly aggodalomra adhat okot, ha más ország is él ezzel al e he t ős é gge l .Főké nt ,ha a z ts z e r z ődé ss e gí t s é g é ve lkor á bba n me g s z e r z e t tnukl e á r i s technológia birtokában teszi. Az Észak-Korei kérdésben azonban egy sajátos alku helyzet is f e l i s me he t ő Irán 1970-ben írta alá az atomsorompó-egyezményt. Diplomáciai források szerint az 1979-es i s z l á mf or r a da l ma tme ge l őz őe ni ndu l ti r á ninu kl e á r i spr og r a mna kmi ndi gi sr é s z evol ta z a t omf e gy ve re l őá l l í t á s a .A NAÜ e l l e nőr e ia z onba nc s a k2003-ba nbukka nt a kas z e r z ő dé s t me g s é r t ő,bene mj e l e nt e t tnukl e á r i sbe r e nde z é s e kr e ,pé l dá ulur á n dús í t á s á hozs z üks é g e s centrifugákra bukkantak Iránban. A cáfolatok ellenére az Egyesült Államok azzal vádolja Teheránt, hogy nukleáris fegyver kidolgozásán fáradozik 28 . A NAÜ 2004. ős z é n úgy nyilatkozott, hogy Teherán semmilyen, általa bejelentett anyagot vagy berendezést nem használ nukleárisfegyver-program céljára29. Azi r á ni„ a t omké r dé s ”Wa s hi ng t one gy i kt é r s é g be l is z öve t s é gese, Izrael miatt is rendkívül kényes. I z r a e ll e gf őbb ny ug a t is z öve t s é g e s e ie gy r es ür ge t őbben követelik a NAÜ kor má ny z ó t a ná c s á ta zI r á nte l í t é l őh a t á r oz a tme g hoz a t a l á r a ,hogya zENSZ BT ha t á r o z a t a ny omá n mi e l őbb s z a nkc i oná l ni l e he s s e na ze l l e nőr i z he t e t l e n és veszélyes nukleáris 27
Ruichen 2005 www.cia.gov 29 De ugyanakkor azt is jelezte, nem zárhatja ki, hogy Irán titkos nukleáris tevékenységet folytat. 28
9
GROTIUS t e vé ke ny s é ge t .Anná li si nká bb,mi ve laköz e l múl t ba nr a di ká l i s a bbe r őkke r ül t e kha t a l omr aa z arab országban. A nukleáris fegyverkísérletek Irán határozottan nem is tagadja, de nem is állítja. A jelenlegi ambivalens helyzet abból is ered, hogy Irán jelenleg a térség „ s z upe r ” hatalma kíván lenni, ez a felemás politika részben presztízsorientált. Irak az 1960-a sé ve kt őlha t á r oz ot t a nt ör e ke de t tnukl e á r i spot e nc i á le l őá l l í t á s á r a .Az1970-es évek végén kifejezetten ezért hozták létre a Bagda dme l l e t t iOs i r a ke r őműve t ,a me l y e t1981ben izraeli vadászgépek bombáztak le az Irak és Irán közötti háborúban. Az Öbölh á bor útköve t ő vi z s g á l a t ok s or á n be bi z ony os odot t ,hogy a z or s z á g ba nt i t kos atomfegyver program folyt, Irak tehát megsértette az atomsorompó-s z e r z ődé s be n vá l l a l t köt e l e z e t t s é g e i t .A s z e r z ődé sme g s é r t é s é ne k köve t ke z t é be n aNAÜ kor má ny z ót a ná c s aa z ENSZ BT elé utalta az ügyet, amely határozatában kötelezte Irakot nukleáris fegyverkapacitásának teljes megsemmisítésére. 1998-tól Irak mindenf a j t ae gy üt t működé s tme g t a g a dot ta zENSZ-s z e l ,í gyaNAÜs z a ké r t őii s elhagyták az országot. Az ENSZ többszöri próbálkozása is kudarcba fulladt a helyzet rendezésére, az Amerikai Egyesült Államok – a zi dőköz be n,2001.s z e pt e mbe r11-én bekövetkezett terrortámadás nyomán –úgy döntött, hogy a nemzetközi közösség biztonsága-, é sat ová b b it e r r or t á ma dá s oke l ke r ül é s eé r de ké be nme ge l őz őc s a pá s tmé rI r a kr a .A ka t ona i a kc i ó2003.á pr i l i s á ba nke z dődöt t .A dönt é sj og s z e r űs é gé ts z é l e skör be nvi t a t t á ka zá l l a mok. Különös e n ,mi ve lnukl e á r i sf e gy ve re l őá l l í t á s á r avona t koz ókí s é r l e t e kf ol y t a t á s á te z út t a lne m 30 sikerült bizonyítani . A rendszer jelenlegi kihívásai Al e g i nká bb s z e mbe t űnő pr obl é ma a rendszerben a kiváltságos néhány, atomfegyverrel r e nde l ke z őá l l a mé sas z e r z ődé s be nr é s z e st öbbior s z á ge l t é r őj og os ul t s á ga i és kötelezettségei között húzódó hatalmas különbségben gyökeredzik. Az öt atomhatalom nukleáris tevékenysége ugyanis gyakorlatilag következmények nélkül kivonható a NAÜ e l l e nőr z é s ea l ól . Esetükben jól látható, hogy amennyiben bármiben nem tesznek eleget az atomsorompós z e r z ődé se l őí r á s a i na k,és esetleg még a NAÜ kormányzótanácsa is megalapozottnak tartja a s z e r z ődé s s z e g é s t ,majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalja az esetet, úgy saját maguk szankcionálását ke l l e neme g s z a va z ni uk,hi s z e na zENSZBTvé t ój ogga lr e nde l ke z őállamainak köre pontosan megegyezik az atomklub országaival. Így arra a következtetésre juthatunk, hogy az atomsorompó-s z e r z őd é sreformjának kérdése tulajdonképpen egy az egyben az ENSZ BT reformjának a kérdése ( pe r s z ené mil e e gy s z e r űs í t é s s e lé l ve ) . Aza t ompot e nc i á l l a lr e nde l ke z őt a g á l l a mokt e há tagy a kor l a t ba nköve t ke z mé ny e ké se l l e nőr z é s nélkül végezhetnek nukleáris tevékenységet. A többi részes állam azonban köteles hozzájárulni e r őműve ié se gy é b nukl e á r i st e vé ke ny s é g ef ol y a ma t os e l l e nőr z é s é he z ,e l t űr nia NAÜ mé r őbe r e nde z é s e i té se l l e nőr e i t . Ez é r tc s e r é be hoz z á j ut na k a bé ké sc é l ú nukl e á r i s t e c hnol óg i á khoz ,a me l yg a z da s á g is z e mpont bóla z é r ts oke l őnny e lj á r . Az Irak kapcsán e l őt é r beke r ül tpr obl é ma ,a me l yaki e g é s z í t őpr ot okol ll é t r e j öt t é he zve z e t e t t , azonban még mindig aktuális. Hiszen a fokozott bejelentési kötelezettség ellenére vajon nem játszható-e ki mégis aNAÜe l l e nőr z é s ime c ha ni z mus a .Főké ppa z ont a gá l l a moke s e t é be n,a ki k nem csatlakoztakame g e r ős í t e t tg a r a n c i á ka tny új t óki e gé s z í t őj e gy z őköny vhöz .Va gyo l y a n országok tekintetében, akik bár részesei az atomsorompó egyezménynek, bizonytalan g a z da s á g i ,pol i t i ka ibe r e nde z ke dé s űe k .Ebbe na ze s e t be nva j onköt e l e z he t őe k-eaki e g é s z í t ő protokoll aláírására. Kérdés az is, hogy elfogadnak-e bármiféle kötelezettséget, amelyet olyan á l l a mokf oga l ma z na kme gs z á mukr a ,a ki knukl e á r i st e vé ke ny s é g üke te l l e nőr z é sné l külvé g z i k. 30
Deák 2005
10
GROTIUS Nyilvánvalóan hiteltelenné válik a rendszer, amennyiben a jelenlegi felépítését me g őr i z ve további kötelezettségeket ró a tagállamokra – természetesen az atompotenciállal nem r e nde l ke z őkr e .Vé l e mé ny e ms z e r i nte bbe na ze s e t be nr e á l i s a ns z e mbe ke l l e ne né z nia z esetleges (akár tömeges) kilépés veszélyével. Különösen, amióta Észak-Korea viszonylag könnyen megtehette ezt a lépést31. At e r r or f e ny e ge t e t t s é ge ti ss z á mí t á s bake l lt e r mé s z e t e s e nve nni .Er r eas z e r z ődé sa l á í r á s a kor még nem kellett felkészülni, hiszen a jelenség sem létezett jelenlegi formájában. Nézzük például az atomsorompó-s z e r z ődése n kí vülma r a dt ,denukl e á r i sf e gy ve r z e t t e lr e nde l ke z ő á l l a moka t . Hogy a nl e he te l l e nőr i z he t ővé t e nni e z e kbe na z or s z á g okba n a nukl e á r i s tevékenységet, a technológia esetleges továbbadását? A jelenlegi rendszer szerint erre sajnos nincs hatékony mód. Ebben a helyzetben viszont ténylegesen felmerül a kérdés, hogy nem jár-et öbbe l őnny e l( va gy ke ve s e bb há t r á nny a l ) ,t öbb j ogga l( va gy ke ve s e bb köt e l e z e t t s é gg e l )a s z e r z ődé s bőlvaló kívülmaradás. Megítélésem szerint ennek veszélye közelebbi realitás, mint gondolnánk. Hiszen ha alaposan megvizsgáljuk, az atomsorompó-s z e r z ődé sá l t a lkí ná l te l őny ökhözmá r amá r valamennyi tagállam hozzájuthatott. Rendelkeznek a békés célú nukleáris technológiával. A t a g s á g önma g á ba n ne mj e l e ntvé de l me ta za kt uá l i sl e g j e l e nt ős e bb ne mzetközi kihívás, a terrorizmus ellen. Saját maguk viszont nem jogosultak nukleáris védelem kialakítására a s z e r z ődé ss z e r i nt .Mi ve lme g l á t á s om s z e r i nt–talán egyesek szerint túlzás ezt kijelenteni –ma as z e r z ődé s be nr é s z e sá l l a mna kl e nniki z á r ól a ga za t omklub tagjaként jelent kifejezetten e l őny öke t ,ezáltal lényegében ne mj e l e ntvonz e r őtat öbbiá l l a ms z á má r aar e nds z e r . Al a posr e f or mné l külj óe s é l l y e lpr og nos z t i z á l ha t óe gye r őt e l j e se r óz i óaj e l e nl e g is t r ukt úr á ba n. As i ke r e sr e f or mhozpe di ge gy f e l őlki kerülhetetlen egy olyan kollektív biztonsági rendszer felállítása, amelyet nem a kiváltságos néhány atomhatalom irányít, hanem a többiek is beleszólhatnak a döntéshozatalba. További lépésként kikerülhetetlen a nukleáris leszerelés kérdése is, amely vélemény e m s z e r i nt a z e gy e dül il e he t ős é g ar e nds z e r hi t e l e s fennmaradásához. Ehhe zvi s z ontmi e l őbbigy a kor l a t il é pé s e kr eva ns z üks é g .A leszerelés következtében keletkezett katonai deficitet kizárólag egy hatékony kollektív biztonsági struktúrával lehet ellensúlyozni. Enne kki dol g oz á s á va ll e g f őbbpr i or i t á s ké ntke l lf og l a l ko z nia me g f e l e l ő ne mz e t köz if ór umokon.Ez pe r s z e ne hé z .Sz i nt el e he t e t l e n.És va l ós z í nűl e g né mi ké ppi de a l i s z t i kus na kt űni k. Azt azonban semmiképp nem szabad elfelejteni, hogy a közelmúltban jól me g f i gy e l he t őa z á l l a mok s z uve r e ni t á s á ba n a bi z t ons á g i di me nz i ók f e l e r ős ödé s e .A nagyhatalmak saját vé de l müke t( é se gy r ei nká bbag l obá l i své de l me ti s )s a j á tka t ona ipot e nc i á l j ukme g e r ős í t é s é ve l látják biztosítottnak. Va l ós z í nűl e gponta z é r t ,me r tat e r r or i zmus elterjedésének kezelésére nem sikerült kialakítani hatékony kollektív biztonsági rendszert. A nukleáris fegyverek e l l e nőr i z he t e t l e ns z e r ve z e t e kva gyá l l a mokke z é beke r ül é s é ve ls z e mbe nvi s z ontabi z t ons á g külön, államonkénti szavatolásának sikere csak illúzió. Az e gy e dül il e he t ős é g a pr obl é ma ha t é kony ke z e l é s é r ee gy üt őké pe s ne mz e t k öz i e gy üt t működé sr e nds z e r é ne krészletes kidolgozása, amely az államok közti kölcsönös bizalmi viszonyt feltételez –de legalábbis hasonló jogokat és kötelezettségeket jelent a tagállamok számára.
31
Molnár 2005
11
GROTIUS Konklúzió Az a t oms or ompó r e nds z e rá t t e ki nt é s é tköve t őe nj óll á t ha t ó,hogy s z á moshi á ny os s á gga l rendelkezik – amellett, hogy vitathatatlan érdemeket szerzett a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásában, korlátozásában. Me g ké r dőj e l e z he t e t l e n eredménye, hogy némileg fékezte az atomhatalmak számának növekedését, az atomháború kockázatát azonban legfeljebb csökkentette, de nem szüntette meg, s őt ,a t e r r or i z mus a g r e s s z í v t e r j e dé s e új ki hí vá s oka tj e l e nt . A NAÜ e l l e nőr z é s i mechani z mu s á na kműködé s es e m ne ve z he t őha t é kony na ka jelenlegi keretek közt. Ha t ha t ósr e f or mokné l külva l ós z í nűs í t he t őar e nds z e re r óz i ój á na kbe köve t ke z é s e ,mé g pe d i ga köz e l ij övőbe n.Enne k be l á t ha t a t l a n köve t ke z mé ny e i tmi e l őbb f e lke l li s me r ni eave z e t ő atomhatalmaknak, ha el akarják kerülni azt, hogy a nukleáris tevékenység végleg e l l e nőr i z he t e t l e nnévá l j on. Kizárólag aza t omf e gy ve r r e lr e nde l ke z őnagyhatalmak - az ENSZ BT állandó tagjaiként r e nde l ke z ne ke l e g e ndő ne mz e t köz ik é ny s z e r í t őe r őve la hhoz ,hogy a r e ndszer reformját elindítsák és véghezvigyék. Ehhez persze saját jelenlegi kiváltságaik egy részét fel kell adniuk. A kol l e kt í ve gy üt t működé s e na l a pul óbi z t ons á g ir e nds z e rki dol g oz á s aa z onba nane mz e t köz i közösség valamennyi államának vitathatatlan érdeke. Ehhez hosszú távon radikális és teljes nukleáris leszerelésen keresztül vezet az út. Az ügy támogatottsága egyébként már évek óta növekszik a nagyhatalmak társadalmában is,32 a közvélemény szerint mi e l őbbkívánatos lenne elkezdeni a gyakorlatban is az atomfegyverek számának radikális csökkentését.
Felhasznált irodalom 1. Deák 2005 - Interjú Deák Péterrel, Magyar Rádió, 2005. május 31., http://www.radio.hu 2. Diehl, Moltz 2005 - Sarah J. Diehl, James Clay Moltz: Nuclear Weapons and Nonproliferation, CNS, 2005, http://carnegieendowment.org/publications 3. Epstein 1999 - William Epstein: Atomsorompó vagy leszerelés, e l őa dá sPugwash Szemináriumon Obnyinszkban, 1999, Fizikai Szemle, 1999/9. p 330, http://kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9909/epstein 4. Molnár 2005 - Interjú Molnár László nagykövettel, HVG, 2005. május 25., http://www.hvg.hu 5. Perkovich, Ciricone, Gottemoeller, Wolfstahl, Matthews 2005 - George Perkovich, Joseph Cirincione, Rose Gottemoeller, Jon Wolfstahl, Jessica Mathews: Universal compliance: A strategy for nuclear security, Carnegie Endowment, 2005, http://carnegieendowment.org/publications 6. Ruichen 2005 Zhu Ruichen: Az észak-kor e a i a t omf e g yv e r k e z é s r ől , http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2005 7. U.S.-Russian Cooperation 2005 - Strengthening U.S.-Russian Cooperation on Nuclear Nonproliferation –Russian Academy of Sciences, The National Academies Press, Washington D.C., 2005, http://book.nap/edu/books 8. Wolfstahl, Chuen, Daughrty 2001 - John Wolfsthal, Christina-Astrid Chuen, Emily Ewell Daughrty: Nuclear Status Report: Nuclear Weapons, Fissile Material, Export Controls in the FSU, Monterey Institute of International Studies, 2001, http://carnegieendowment.org/publications 9. Carnegie Endowment for International Peace http://www.carnegieendowment.org 10. Central Intelligence Agency http://www.cia.gov 11. The International Atomic Energy Agency http://www.iaea.org 12. The United Nations http://www.un.org 13. U.S. Department of State http://www.state.gov
32
Epstein 1999
12
GROTIUS
Abstract Arguable past - insecure future The challenges of the non-proliferation system 37 years ago the nuclear weapon states initiated to sign an international treaty to avert the proliferation of nuclear weapons and to check the nuclear technology over the world in order to strengthen the global security. Since then the international security situation has changed considerably; the cold war has terminated, new states has become nuclear weapon owners, and new global threats has appeared. Due to all these the current system had to face serious challenges. Probably the non-proliferation system unavoidably needs to be reformed to be able to handle the global nuclear threat more effectively. The article gives a historical review of the nuclear proliferation situation, describes the most important accomplishments of the overview conferences. Finally, considering the main problems and risks, emphasizes that an effective and successful reform can be achieved exclusively with the common will of each nuclear weapon states. According to the author the global security can only be better guaranteed if the “ nuc l e a r -c l ub”i sr e a dyt or i s kt he i ro wnonewi t hdi s a r ma me nta ndi fa ne f f e c t i venuc l e a r control system is developed.
13
