Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság rendkívüli ülésére később felkerült napirendek:

2013.02.14. Gazdasági, Városfejlesztési és rendkívüli ülésére később felkerült napirendek:

Közbeszerzési

Bizottság

2/ Napirendi pont Rendeletalkotás az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól. ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény hatályos rendelkezéseinek megfelelően szükségessé vált az Önkormányzat többször módosított 6/2007. (I. 25.) számú önkormányzati rendeletének felülvizsgálata. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól a melléklet szerinti rendeletet alkotja. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat 6/2007. (I. 25.) számú önkormányzati rendelete és annak a 22/2007. (V. 24.), a 27/2007. (VII. 24.), a 3/2008. (I. 24.), a 7/2008. (II. 11.), a 14/2008. (II. 14.), a 29/2008. (X. 16.), a 38/2008. (XI. 24.), a 46/2008. (XII. 18.), a 2/2009. (I. 30.), a 20/2009. (VI. 26.), a 10/2010. (IV. 30.), a 26/2010. (XI. 19.) és a 14/2011. (IV. 28.), a 36/2011. (XII. 15.) számú módosításai hatályukat vesztik.

Felelős:

Kondora István polgármester Dr. Szijártó Valéria jegyző

S á r v á r, 2013. február 13.

/: Kondora István :/ polgármester

1

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének ....../…….. (.. . .. .) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (tervezet) Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdése, 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet személyi hatálya Sárvár város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 1. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon tulajdonosi jog gyakorlójára (Nvt. 3. § (1) bekezdés 17. pont), használójára (Nvt. 3. § (1) bekezdés 11. pont), illetve a vagyonkezelő személyekre terjed ki. (Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont a)-b) pontok). (2) A rendelet tárgyi hatálya az önkormányzat Nvt. 1. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonára terjed ki. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) az Nvt. 2. § a), c)-d) pontjaiban meghatározott vagyonelemekre, b) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a bérbeadás útján hasznosított, elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások elidegenítésére, ide nem értve a műteremlakásokat, c) az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek rendeltetéstől eltérő célú hasznosítására. 2. § E rendelet alkalmazásában vagyon a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak. Az önkormányzati vagyon 3.§ (1) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll. (2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona az Nvt. 5. § (2) bekezdése szerinti vagyonelemekből áll. (3) Az Nvt. 5. § (3) bekezdése szerinti önkormányzati vagyon kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon.

2

(4) Az Nvt. 5. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati vagyon nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyon, amely e rendelet 2. mellékletének „Forgalomképtelen” fejezetében került meghatározásra. (5) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősíti e rendelet 1. mellékletének „A” részében meghatározott vagyonelemeket. (6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (2) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is. 4.§ (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona az Nvt. 5.§ (5) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyon. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdés alapján a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeket e rendelet 2. számú melléklete „Korlátozottan forgalomképes” fejezetében határozta meg. (3) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg. (4) Az e rendelet 2. számú melléklete „Korlátozottan forgalomképes” fejezetében meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, (5) A rendelet 2. számú melléklete „Korlátozottan forgalomképes” fejezetében meghatározott temetők forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni, biztosítékul adni, továbbá gazdasági társaság, vagy társulás részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre nem bocsátható. 5.§ Az Nvt. 3. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti, e rendelet 1. számú mellékletében, 2. számú melléklete „Forgalomképes” fejezetében és 3. számú mellékletében meghatározott önkormányzati vagyon az önkormányzat üzleti vagyona. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 6.§ (1) 25 millió forint értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. (2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni. (3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni. (4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona, valamint az önkormányzat törvény, vagy e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyona gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre nem bocsátható.

3

(5) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható az Nvt. 8. §-ában meghatározott szabályok megtartásával. Vagyonkezelői jog létesítése és átengedése 7.§ (1) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az e rendelet 1-3. számú mellékleteiben meghatározott vagyonelemekre létesíthet. (2) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek a) elengedi vagy b) nem engedi el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét. (3) Amennyiben nem az Nvt. 11. § (13) bekezdése szerinti ingyenes vagyonkezelésbe adás történik, úgy a vagyonkezelési jog értékének meghatározására piaci értéken kerül sor. A vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelői jog ellenértékeként a) pénzösszeget, vagy b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást kell előírni. 8.§ A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket: a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni, b) a vagyont rendeltetésszerűen használni, c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot, d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni, e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni, f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni. g)a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek tekintetében a vagyonban bekövetkezett csökkenésről az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni kell, h) a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek selejtezése, megsemmisülése, megsemmisítése esetén az Önkormányzat hozzájárulását kell kérni, figyelemmel a támogatási szerződésben foglaltakra,

4

9.§ (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet: a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek, b) önkormányzati társulásnak, c) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak, d) önkormányzati tulajdonosi részesdéssel működő gazdasági társaságnak. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 13. §-a szerinti feladatok ellátásra engedi át. 10. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik: a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében, b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését, c) Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel. (2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét, b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról, c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jelentési kötelezettség keretében a 300.000,- Ft (háromszázezer forint) feletti vagyonváltozást tételesen közölni kell a biztosításban való átvezetés érdekében. (5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jelentési kötelezettség, a vagyonváltozások biztosítási költségekben való mozgatása számviteli, pénzügyi és biztosítási részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza. Hasznosítási jog, használatba adás 11.§ (1) A 25 millió Ft értékhatárt meghaladó vagyont hasznosítani csak versenyeztetés útján lehet. (2) Az önkormányzati feladatot ellátó, önkormányzati alapítású költségvetési szerveket az alapító okiratban meghatározott feladatellátást szolgáló vagyon tekintetében ingyenes használati jog illeti meg. (3) A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az önkormányzat által működtetendő intézmények feladatellátását szolgáló vagyon törvényben meghatározott feltételek szerinti bérbeadásáról egy évet meg nem haladó időtartamra a működtetéssel együtt járó feladatokat ellátó önkormányzati intézmény vezetője saját hatáskörében dönthet.

5

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás 12.§ Kizárólag a külön jogszabály szerint behajthatatlannak minősülő követelésekről lehet lemondani. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon 13.§ (1) Az ellenérték nélkül (ingyenesen) kapott, vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati közfeladatok ellátását. (2) Az önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni. Az önkormányzati vagyon értékének, a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása 14.§ (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy – a bérbe, használatba, illetve haszonbérbe adás kivételével – ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló, valamint az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyra vonatkozó döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét a) ingatlan és ingó vagyon esetén a vagyonnyilvántartás szerinti értéken és névértéken, vagy a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság döntése esetén forgalmi értékbecslés alapján, vagy a Képviselő-testületnek, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságára figyelemmel minősített többségi határozattal hozott egyedi döntésével megállapított értéken, b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján, c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni. (2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll – a (1) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható. (3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy bérbe-, használatba, illetve haszonbérbe adására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét az ingatlanvagyon-kataszterben nyilvántartott becsült érték alapján kell meghatározni.

6

15.§ (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy, illetve – ha az elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. (2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. 16.§ A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi döntések értékhatártól függetlenül: a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) ingatlan vásárlása, cseréje, c) ingatlan értékesítésre történő kijelölése, d) gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, társaságokba pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás befektetése, valamint az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás, e) az Önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok értékesítése, f) hitel felvétele, illetve ahhoz kapcsolódóan vagyon biztosítékul nyújtása, megterhelése, kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, h) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba való belépés i) a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó kérdésekben való döntés, j) társadalmi szervezet, alapítvány önkormányzati költségvetési szerv általi létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, k) az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése, l) az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként való rendelkezésre bocsátása, m) vagyonkezelői joggal és ingyenes használati, hasznosítási jog átengedésével kapcsolatos döntések, n) az önkormányzati közfeladatot ellátó, önkormányzati alapítású költségvetési szervek használatában levő vagyon kivételével az önkormányzati vagyon 2 évet meghaladó használati, hasznosítási jogának ellenérték fejében történő átengedéséről, o) az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) ingatlan vagyon elfogadása. 17.§ Értékhatártól függően (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik: a) 5 (öt) millió forint értékhatárt elérő vagyon értékesítése, megterhelése, b) 5 (öt) millió forint értékhatárt elérő vagyon estén az önkormányzatot megillető vételi és visszavásárlási jog gyakorlása, c) egyenként 500 (ötszáz) ezer forint értékhatárt elérő behajthatatlan követelésekről való lemondás, azok törlése,

7

d) 5 (öt) millió forint értékhatárt elérő készpénz vagyon elfogadása, e) 500 (ötszáz) légköbmétert meghaladó épület bontásához tulajdonosi hozzájárulás megadása, f) az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott 1 (egy) millió forint piaci értéket elérő ingó vagyon elfogadása. (2) A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hatáskörébe tartozik: a) a Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 5 (öt) millió forint értékhatár alatti értékesítése, megterhelése, b) 5 (öt) millió forint értékhatár alatt az önkormányzatot megillető vételi és visszavásárlási jog gyakorlása, c) egyenként 100 (egyszáz) ezer forint és 500 (ötszáz) ezer forint értékhatár közötti behajthatatlan követelésekről való lemondás, azok törlése, d) 500 (ötszáz) ezer forint értékhatárt elérő, de 5 (öt) millió forint értékhatárt el nem érő készpénz vagyon elfogadása, e) a vagyonkezelő használatban lévő 100 (egyszáz) ezer forintot meghaladó ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog értékesítése, f) 500 (ötszáz) légköbmétert meg nem haladó épület bontásához tulajdonosi hozzájárulás megadása, g) tulajdonosi hozzájárulás megadása a csapadékvíz önkormányzati tulajdonú csapadékcsatornába vagy nyílt árokba történő bevezetéséhez, h) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzati tulajdonú járda felújításához, burkolásához, térkövezéséhez, i) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzati tulajdonú zöldterület parkoló kialakítása céljából történő leburkolásához, j) tulajdonosi hozzájárulás megadása önkormányzati tulajdonú ingatlanon nyomvonal jellegű építményekhez kapcsolódó felszín feletti műtárgyak elhelyezéséhez, k) amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, tulajdonosi hozzájárulás megadása önkormányzati tulajdonú ingatlanon építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységhez, l) az önkormányzati közfeladatot ellátó, önkormányzati alapítású költségvetési szervek használatában levő vagyon kivételével az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának 2 évet meg nem haladó átengedése értékhatár nélkül, m) az önkormányzati közfeladatot ellátó, önkormányzati alapítású költségvetési szerveket megillető – egy évet meghaladó időtartamra szóló - bérbeadási jog gyakorlásához való előzetes hozzájárulás (17. § (4) bekezdés aa) pont). (3) A polgármester hatáskörébe tartozik: a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése, b) 500 (ötszáz) ezer forint értékhatárt el nem érő készpénz vagyon elfogadása, c) a 100.000,- Ft értékhatár alatti behajthatatlan követelésekről történő lemondás, azok törlése, illetve a munkavállalókkal szembeni követelésekről való lemondás értékhatár nélkül d) nyomvonalas jellegű építmények önkormányzati tulajdonú területen történő kiépítéséhez tulajdonosi hozzájárulás kiadása, e) az Önkormányzatot, mint ügyfelet megillető jognyilatkozatok megtétele az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásban, f) ingatlan végrehajtása során nyilatkozat megtétele a végrehajtás alá vont ingatlanra az Önkormányzatot megillető elővásárlási joggal kapcsolatban,

8

g) az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott 1 (egy) millió forint piaci értéket el nem érő ingó vagyon elfogadása, h) A nem 100%-os önkormányzati tulajdonban álló, az önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogok önálló gyakorolása azzal, hogy ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja. Amennyiben a legfőbb szerv döntése az önkormányzat pénzügyi kötelezettségvállalását eredményezi és az önkormányzat költségvetési rendeletében a Képviselő-testület a feladathoz előirányzatot nem biztosított, akkor a tárgyévi költségvetési rendeletben a Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott kiadási, bevételi előirányzat módosítási, illetve előirányzatok között történő átcsoportosítási hatáskör mértékéig gyakorolhatja, a Képviselő-testület jóváhagyás nélkül, önállóan. (4) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője: a) Jogosult: aa) a feladatellátást szolgáló vagyontárgyak bérbeadás útján történő hasznosítására, egy évet meg nem haladó időtartamra vonatkozóan önálló döntési jogkörben, az egy évet meghaladó bérbeadáshoz a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hozzájárulásával, ab) a polgármester hozzájárulásával: - a használatában, kezelésében lévő 100 (egyszáz) ezer forint értéket meg nem haladó ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog stb. értékesítésére, - 50 (ötven) ezer forint – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítésére. b) Köteles: ba) a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek tekintetében a vagyonban bekövetkezett csökkenésről az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni, bb) a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek selejtezése, megsemmisülése, megsemmisítése esetén az Önkormányzat hozzájárulását kérni, figyelemmel a támogatási szerződésben foglaltakra, bc) egyéb, nem támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek selejtezése, megsemmisülése, megsemmisítése esetén a Városgazdálkodás hozzájárulását kérni. Eljárási szabályok 18.§ (1) A 6. § (1) bekezdés és a 11. § (1) bekezdés szerinti értékhatárt meghaladó vagyont elidegeníteni, hasznosítani csak versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait, kivéve az (5) bekezdésben foglaltakat, maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért. (2) A versenyeztetési eljárás módjai: a) pályázati eljárás, mely lehet nyilvános vagy zártkörű, b) árverés, mely lehet nyilvános vagy zártkörű, c) versengő ajánlatkérés, legalább két ajánlat bekérésével. (3) Másik versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás sikertelensége miatti lezárást követően, a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. (4) A versenyeztetési eljárás elsődlegesen nyilvános. Zártkörű versenyeztetés kizárólag akkor írható ki, ha a nyilvános versenyeztetés legalább egy alkalommal nem vezetett eredményre.

9

(5) A zártkörű versenyeztetési eljárás és a versengő ajánlatkérés módjáról, főbb feltételeiről a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályairól a Képviselő-testület esetenkénti felhatalmazása alapján a polgármester önállóan dönt és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért. 23.§ (1) A nyilvános pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, a helyi sajtóban, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni. A kiíró dönthet úgy, hogy egyéb módon is közzéteszi a pályázati kiírást. (2) Zártkörű pályáztatás és árverés esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást, a pályázat benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően. Ennél rövidebb határidőt a kiíró indokolt esetben megállapíthat. (6) Versengő ajánlatkérés esetén a) legalább két ajánlatot kell bekérni, b) az első ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy a pályázónak legalább 15 nap álljon rendelkezésre ajánlata kidolgozására, c) az ajánlatok felbontását követően a polgármester addig folytatja a tárgyalásokat, amíg az önkormányzat számára összességében legmegfelelőbb ajánlat megtételre nem kerül, vagy az eljárást nem nyilvánítja eredménytelennek. 24.§ (1) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlatot tevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz való hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek. (2) Minden ajánlatot tevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre. 25.§ A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt bírálati szempont(ok)nak, illetve az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő). 26.§ Amennyiben hasznosítás céljából került sor a versenyeztetési eljárás lefolytatására, úgy annak eredményeként megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon személlyel újabb szerződést kötni csak a korábbiaktól független új versenyeztetést követően lehet.

10

27.§. (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti 6/2007. (I. 25.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól, valamint annak 22/2007. (V. 24.) számú, 27/2007. (VII. 24.) számú, 3/2008. (I. 24.) számú, 7/2008. (II. 11.) számú, 14/2008. (II. 14.) számú, 29/2008. (X. 16.) számú, 38/2008. (XI. 24.) számú, 46/2008. (XII. 18.) számú, 2/2009. (I. 30.) számú, 20/2009. (VI. 26.) számú, 10/2010. (IV. 30.) számú, 26/2010. (XI. 19.) számú és 14/2011. (IV. 28.) számú módosításai. (3) a … ról szóló ../…(…) önkormányzati rendeletének … melléklete e rendelet melléklete szerint módosul…

Sárvár, ….. év ……. Hó …. . napján

Kondora István Polgármester

Dr. Szijártó Valéria jegyző

A rendeletet a mai napon kihirdettem. Sárvár, 20… ……………. hó … nap

Dr. Szijártó Valéria jegyző

11

Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének ....../2013. (…….. ……..) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (indoklás) (tervezet) Az önkormányzat a vagyonáról szóló rendeletét: - az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében, - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdése, 143. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján alkotja meg. A helyi rendelet megalkotásakor az önkormányzat jogalkotói jogkörét: - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja, 5. § (4) bekezdése, 6. § (5) bekezdése, 11. § (16) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, 18. § (1) bekezdése, - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdése határozta meg. Az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet: - segíti az önkormányzatot a tulajdonosi jogainak gyakorlásában, - hozzájárul az önkormányzati tulajdon védelméhez, - a vagyonkimutatás-készítésre való kötelezéssel biztosítja az önkormányzat vagyonában bekövetkező változások áttekinthetőségét, - a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettség előírásával biztosítja a vagyongazdálkodás megfelelő tervezettségét, valamint - segíti az egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának értékhatár és döntési szint szerinti, ésszerű megosztását. A korábbi rendelet újraszabályozását a jelentős jogszabályváltozás indokolta, melyek alapján a rendelet meglévő rendelkezéseit módosítani kellett, valamint új szabályozási elemekkel kellett kiegészíteni. A rendelet tartalmára vonatkozó jogszabályi kötelezések: - Alaptörvény: - 32. cikk. (2) bekezdés, mely alapján a helyi önkormányzat feladatkörében eljárva törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot, - a Magyarország helyi önkormányzatairól szól törvény 109. § (4) bekezdése, valamint a 143. § (4) bekezdés i) pontja határozza meg az önkormányzat feladatát, miszerint a helyi önkormányzat rendeletben határozza meg: - azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, - a vagyonkezelői jog megszerzésének szabályait, - a vagyonkezelői jog ellenértékét, - az ingyenes vagyonkezelői jog átengedés szabályait, - a vagyonkezelői jog gyakorlásának rendjét, - a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait.

12

- nemzeti vagyonról szóló törvény: - 5. § (2) bekezdés b) és c) pontok, 5. § (4) bekezdés, 6. § (5) bekezdés, 11. (16) bekezdés, 13. § (1) bekezdés és 18. § (1) bekezdés, melyek alapján a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont kell meghatározni a helyi önkormányzat vonatkozásában, - 9. § (1) bekezdés, amely előírja a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettséget, s a rendelet ezért meghatározza, e terv készítésére vonatkozó helyi szabályokat, - a törvény új vagyoni csoport és alcsoport nevet vezet be, melyhez a helyi rendeletben is igazodni kell, - az államháztartásról szóló törvény a 97. § (2) bekezdésben rögzíti, hogy követelésről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet, ezért a helyi rendelet szabályozza a követelésekről való lemondás témakörét. Indokolás a rendelet hatályához A rendelet hatályának kiterjesztésekor meghatározásra kerül: - az önkormányzat, mivel a rendelet tekintetében, mint tulajdonos jelenik meg, - az önkormányzati vagyon kezelői, hasznosítói és használói, akiknek vonatkozásában a rendelet kötelezettségeket állapít, illetve állapíthat meg, - az önkormányzat szervei, azaz a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester. A képviselő-testület önkormányzati tulajdonosi jog gyakorlója, amely e jogot a rendeletben meghatározottak alapján átengedheti bizottságra, polgármesterre. A rendelet a pénzügyi bizottságnak egyéb jogosítványt is meghatározhat. Vagyonkezelő: a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében: aa) költségvetési szerv, ab) helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, ac) önkormányzati intézmény, ad) köztestület, ae) az állam, az aa)–ac) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, af) az ae) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, ag) a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy. b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében: ba) önkormányzati társulás, bb) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, bc) köztestület, bd) az állam, a helyi önkormányzat, a ba)–bb) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, be) a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

13

A rendelet a vagyon fogalmi körében figyelembe veszi azt, hogy: a) az önkormányzat vagyonának esetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 106. § (2) bekezdése kimondja, hogy: „106. § (2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.”, b) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény: - a nemzeti vagyon egyik elemeként azonosítja a helyi önkormányzatok vagyonát /1. §/, - és a törvény nem terjed ki a pénzvagyonra, a követelésekre és a fizetési kötelezettségre /2. § /. c) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 52. § (1) bekezdés j) pontja alapján vagyon az ingatlan, az ingó és a vagyoni értékű jog, d) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. §-a a következőket írja elő, azaz: „44/A. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be. (2) A vagyonkimutatás felépítése az 1. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon [a forgalomképtelen (a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és korlátozottan forgalomképes], illetve üzleti vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza. (3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza: - a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát, - az önkormányzatok tulajdonában lévő, a jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat), - a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.” A fentiek alapján az önkormányzati rendelet hatálya a vagyon legtágabb értelmezési körét veszi át. Nemzeti vagyonba tartozik: a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog,

14

c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések, d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, e) Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér, f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység, g) az állami fenntartású közgyűjtemények (muzeális intézmények, levéltárak, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumok, valamint könyvtárak) saját gyűjteményeiben nyilvántartott kulturális javak, h) a régészeti lelet, i) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon. Nem kell a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt alkalmazni az alábbi, nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekre: a) az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára, b) a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre, c) a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára, valamint d) az 1. § (2) bekezdés i) pontja szerinti nemzeti adatvagyonra a 16. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A rendelet – figyelembe véve az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 1. § (8) bekezdését – a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében nem terjed ki a bérletre és elidegenítésre, mivel ezen témakört az önkormányzat külön rendeletben szabályozza. A rendelet – figyelemmel az 1990. évi LXV.tv.16.§-ában adott felhatalmazás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 54.§.ában, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. számú rendeletben valamint a közúti igazgatásról szóló 1988.évi I. törvény és az 1/1975.(II.5.) KPM - BM. számú együttes rendeletben foglaltakra – nem terjed ki a közterületek használatba adására, mivel ezen témakört az önkormányzat külön rendeletben szabályozza. Indokolás az önkormányzati vagyonhoz A vagyon csoportosításánál a rendelet a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. §-át vette figyelembe. Az önkormányzati vagyon a vagyon rendeltetése és forgalomképessége alapján kerül csoportosításra. A vagyoncsoportok ennek megfelelően: - a törzsvagyon és - az üzleti vagyon.

15

A vagyon forgalomképesség szerinti csoportosítása szorosan kapcsolódik a fenti csoportosításhoz. Forgalomképesség szempontjából a vagyon lehet: - forgalomképtelen, - korlátozottan forgalomképes, valamint - forgalomképes. A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. §-a fogalmi meghatározásai között szerepelnek a következő fogalmak: - forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető, - korlátozottan forgalomképes vagyon: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni, - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az állami vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek az állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. A forgalomképtelennek besorolt vagyontárgy sajátossága, hogy gyakorlatilag nem kerülhet ki az önkormányzat vagyoni köréből – hacsak nem semmisül meg. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai közé sorolt vagyonelemek forgalomképesek ugyan, de forgalomképességük különböző korlátozás alá esik. Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai "szabadon", de a képviselő-testület döntésétől függően lehetnek tárgyai a vagyonnal kapcsolatos szerződéseknek. A forgalomban való részvételükre központi jogszabály korlátozásokat nem állapít meg. Az önkormányzat törzsvagyona Az önkormányzat törzsvagyon sajátossága, hogy közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. (Nemzeti vagyonról szóló tv. 5. § (2) bekezdése.) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona 1. Az önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonát a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (2) bekezdés a-b) pontjai határozzák meg. Forgalomképtelen törzsvagyon az a vagyon, amelyet a) a nemzeti vagyonról szóló törvény által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített. E vagyonelemeket az 5. § (3) bekezdés határozza meg a következők szerint: - a helyi közutak és műtárgyaik, - a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

16

- a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint - a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít E vagyonelemeket az 5. § (4) bekezdés határozza meg a következők szerint: - a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyon, valamint - törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben ekként meghatározott helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem. Az önkormányzat képviselő-testületének nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak kell minősíteni azt a vagyont, amely nem tartozik a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé, de a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. A rendelettervezet a 2. számú mellékletének „Forgalomképtelen” fejezetében felsorolt középületeket, intézményeket jelöli meg. 2. Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont határoz meg az előzőeken túl az 1991. évi XXXIII. törvény is, melynek 23. §-a kimondja, hogy: „23. § (1) Az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók. (2) Az (1) bekezdésben említett szervek, továbbá a nem központi állami szervek működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen azok irattáraiba tartozó levéltári anyag forgalomképtelen. E levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.” Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona tehát a következő: - a helyi közutak és műtárgyaik, - a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, - a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint - a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. - a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott kiemelt jelentőségi nemzeti vagyon, valamint - törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemeket a rendelet tervezet 2. számú melléklete „Forgalomképtelen” fejezete sorolja fel: - a levéltári anyag.

17

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona Korábban a helyi önkormányzatokról szóló törvény 79. § (2) bekezdés b) pontja rögzítette, hogy mely vagyonelemeket kell korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe sorolni: „79. § (2) b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, további a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók.....”, Az előbbi rendelkezés hatályon kívül helyezésre került, így a képviselő-testület az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát egyrészről a jogszabályok, másrészről saját döntése alapján határozhatja meg. Jogszabály alapján legalább korlátozottan forgalomképes besorolást kell adni az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései alapján az alábbi vagyonelemeknek: - a műemlékek „3. § (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása is szükséges.” - védett természeti terület „7. § (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a természetvédelemért felelős miniszter engedélye is szükséges.” - víziközművek „20. § (2) A víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók.” - kulturális javak „22. § (6) Az önkormányzat tulajdonában lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképes; elidegenítéséhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása szükséges.” A képviselő-testület a fentieken túlmenően egyes vagyonelemeket saját belátása szerint – a kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonon kívül – besorolhat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe. A rendelettervezet 2. számú melléklete „Korlátozottan forgalomképes” fejezetében jelöli meg ezen középületeket, intézményeket és köztemetőket. A besorolás előtt feltárásra kerültek azok az okok, amelyek előidézik az adott vagyonelem forgalomban való részvételének korlátozását. A korlátozottan forgalomképesség tartalmát minden esetben rögzíteni kell. A jogszabály az általa meghatározott vagyoni körre megad egyfajta korlátozást, feltételrendszert, amit a képviselő-testület tovább szigoríthat. Mivel a képviselő-testületnek az általa besorolt vagyonelemekre maga kell, hogy meghatározza a vagyontárgy forgalomban való részvételére vonatkozó korlátokat, feltételeket, a rendelettervezet a középületekre és intézményekre, valamint a temetőre vonatkozóan tartalmazza ezen korlátokat.

18

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: - műemlék, - védett természeti terület, - víziközmű, - kulturális javak, - önkormányzat által korlátozottan forgalomképtelennek minősített vagyon: - egyes középületek, intézmények, - általában a közmű, tehát a viziközműn kívüli egyéb közművek is, - köztemetők. Az önkormányzat üzleti vagyona A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 18. pontja kimondja, hogy „üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba”. Ezen vagyoni kör más irányú meghatározása nehéz, a felsorolás a vagyon összetettsége miatt nagyon bonyolult lenne, ezért alakult ki a fenti meghatározási forma a szakirodalomban is. Az önkormányzat üzleti vagyonát e rendelet 1. számú mellékletében, 2. számú melléklete „Forgalomképes” fejezetében és 3. számú mellékletében meghatározott önkormányzati vagyon képezi. Indokolás a vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlásához A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 107. §-a szerint a helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazon jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja. Az önkormányzat tulajdonosi jog gyakorlását alapvetően meghatározza: - a nemzeti vagyonról szóló törvény, és az e törvényben hivatkozott törvények, valamint - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény. A képviselő-testület a tulajdonost megillető jogait átruházhatja. Az átruházás előnye, hogy a képviselő-testület mentesül olyan döntések alól, melynek meghozatala nem olyan nagy horderejű, és közvetlen beavatkozást, döntést igényelne. (A rendelettervezet a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottságot, valamint a polgármestert ruházza fel egyes tulajdonosi jogok gyakorlásával.) A rendelettervezet tartalmazza valamennyi tulajdonosi joggal kapcsolatos döntési jogosítványt, azaz: a) a tulajdonjog átruházást, b) az ingyenes vagyonátruházást, c) a vagyon megterhelését, d) a vagyon vállalkozásba vitelét, e) a vagyonkezelési jog létesítését és átengedését, f) a haszonélvezeti jogot, g) a hasznosítási jogot, használatba adást,

19

h) a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek gyakorlását, i) a pénzeszközök feletti joggyakorlást, j) a követelésről való lemondást, k) a hitelfelvételt és -törlesztést, kötvénykibocsátást, beruházást és felújítást, lízinget, l) az ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadását. Tulajdonjog átruházás A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy: - a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenytárgyalás útján való vagyonértékesítés értékhatárának kikötése kötelező. Az értékhatár meghatározásánál figyelembe kell venni a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, a 25 millió forintot. Ennél az értékhatárnál a képviselő-testület kisebb összeget is meghatározhat. Az önkormányzat vagyonának nagyságára való tekintettel ezen összeget a tervezet 25 millió Ft-ban határozza meg. A nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (2) bekezdés a)-b) pontja határozza meg, hogy mely vagyonelemeket nem lehet értékesíteni: 1. az a vagyon, amelyet e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, 2. az a vagyon, amelyet e törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít, együtt: forgalomképtelen törzsvagyon. Ingyenes vagyonátruházás Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdései tartalmazzák. Ennek értelmében az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. A vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásról a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdései rendelkeznek: „13. § (3) A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja. (4) Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek: a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;

20

b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé. (5) Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlannyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi. (6) Az (5) bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a (4) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. (7) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (4) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére szabott határidő elmulasztása esetén a tulajdonjogot megszerző fél köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig nemteljesítési kötbérként megfizetni.” A tilalom azonban csak a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott vagyonra terjed ki, azaz e rendelkezéseket nem kell alkalmazni a hivatkozott törvény 2. §-ában meghatározott vagyonelemekre. A helyi rendelet e tárgykört - a korábbi vagyonrendelettel ellentétben - részletesen nem szabályozza. A vagyon megterhelése A vagyon megterhelésével kapcsolatos főbb szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. §-a határozza meg. A forgalomképtelen nemzeti vagyon esetében kizárja a megterhelés lehetőségét, csupán vagyonkezelői jog, és jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom létesítése lehetséges. A nem önkormányzat által saját hatáskörben korlátozottan forgalomképes vagyonnak sorolt vagyonok esetében a vagyon megterhelésének korlátait jogszabályok határozzák meg. A vagyon vállalkozásba vitele Az önkormányzat saját vállalkozást nem folytat. Az önkormányzat azonban az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részt vehet vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel a különböző gazdasági társaságban – jogszabály alapján – szerzett részesedésre és az azzal kapcsolatos jogokra terjed ki. A nemzeti vagyonról szóló törvény 8. §-a szabályozza a gazdasági társaságban való részvétel szabályait. Fontos, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a részesedéseivel kapcsolatos döntés jogát – a döntések súlya, valamint a közösségi érdek miatt – ne ruházza át.

21

Vagyonkezelési jog A vagyonkezelési jog olyan jog, amely magában foglalja: - a vagyontárgy birtoklásának, - használatának és - a hasznok szedésének jogát. A vagyon kezelésével összefüggő alapvető szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (1), (3)-(9) bekezdése rögzíti. A vagyonkezeléssel kapcsolatos legfontosabb szabályok: - a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre, - a vagyonkezelési szerződés meghatározott vagyonkezelőkkel köthető, - a szerződéshez nem szükséges versenyeztetés, - a vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. A vagyonkezelő joggal kapcsolatos további szabályokat állapít meg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. §-a is. A 109. § (4) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testületnek rendeletében kell meghatározni a következőket: - vagyonkezelői jog ellenértéke, - az ingyenes átengedés szabályait, - a vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályait, - a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait. A hivatkozott törvény 143. § (4) bekezdésében meghatározott felhatalmazó rendelkezései között a helyi önkormányzat képviselő-testületét felhatalmazza arra, hogy rendeletben határozza meg: „azokat a vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait”. A vagyonkezelői jog létesítése A vagyonkezelési jogot létesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti vagyonkezelő részére lehet. Annak figyelembevételével, hogy vagyonkezelői jog közfeladat ellátására történhet, a rendeletben meghatározásra kerültek azok a vagyonelemek, melyekre vagyonkezelési jog létesíthető. Közfeladat alatt a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerint meghatározott feladatokat kell érteni, azaz: „közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam

22

nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.” A közszolgáltatások körébe a helyi önkormányzatokról szóló törvény 13. § (1) bekezdése alapján a következők tartoznak: „13. § (1)2 A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8.3 szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.” A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése kimondja, hogy - a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyon eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni, - az önkormányzat az általa megkötött vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételek mellett meghatározott mértékben elengedheti az előbbi kötelezettségének teljesítését. A rendelet úgy rendelkezik, hogy e kötelezettségek elengedéséről, illetve el nem engedéséről a vagyonkezelési szerződés megkötésekor a képviselő-testület dönt.

23

A vagyonkezelői jog ellenértéke A vagyonkezelő jog értékének meghatározására a rendelet a piaci értéket határozza meg. A vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályai A rendeletben meghatározásra kerülnek a vagyonkezelési jog gyakorlásának szabályai. A szabályok megismétlésének elkerülése érdekében a rendelet egyes esetekben csak hivatkozik más jogszabályokban meghatározott kötelezettségekre. A joggyakorlás szabályai között ugyanakkor a rendelet garanciális szabályokat fektet le, amely biztosítja a vagyon megőrzését, védelmét. Az ingyenes átengedés szabályai A helyi rendelet az itt meghatározott vagyonkezelői körből határozza meg azokat, amelyek vonatkozásában lehetővé teszi az ingyenes átengedést. (Ez azt jelenti, hogy a rendelet tovább szűkíti azt a kört, melyek tekintetében lehetséges a vagyonkezelői jog átengedése.) Az átengedést a helyi rendelet nem csak vagyonkezelőhöz, hanem meghatározott közfeladatokhoz is köti. A rendeletben meghatározott feladatok csak javaslatok, attól a képviselő-testület saját belátása szerint eltérhet. A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai Az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében. A vagyonkezelés megfelelő mederben tartása érdekében a helyi rendelet - a vagyonkezelő számára beszámoltatási, tájékoztatási kötelezettséget ír elő, illetve - rögzíti a pénzügyi bizottság eseti ellenőrzésének jogát. Az érintett ellenőrzések a belső ellenőrzés keretében az ellenőrzési tervben kerülnek rögzítésre. A rendelet meghatározza, hogy az ellenőrzések során mit kell elsősorban ellenőrizni. Hasznosítási jog, használatba adás A nemzeti vagyonról szóló törvény a 3. § (1) bekezdés 4. pontjában rögzíti a hasznosítás fogalmát, amely a következő: „Hasznosítás: a nemzeti vagyon bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező módon, jogcímen történő átadása, átengedése, ide nem értve: - a vagyonkezelésbe adást, valamint - a haszonélvezeti jog alapítását.” A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 3. pontja alapján a forgalomképtelen nemzeti vagyon csak jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető meg.

24

A vagyonnal összefüggő hasznosításra vonatkozó fontosabb előírásokat a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (10)-(13) bekezdése határozza meg, amelyek alapján: - a hasznosításra szerződést kell kötni, - a hasznosításra vonatkozó szerződés kötésekor figyelembe kell venni a törvényben meghatározott tartalmi követelményeket. A törvény 11. § (13) bekezdése határozza meg, hogy az önkormányzati vagyon ingyenes kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás Az államháztartási törvény 97. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak - törvényben, vagy - helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. Az összeghatárokat, a körülményeket azonban a képviselő-testület saját maga, szabadon határozza meg. A tervezet csupán a célszerűség alapján kialakított javaslatot tartalmazza. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 3. pontja alapján „Behajthatatlan követelés: az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében, b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, c) a költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, vagy amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 108. § (2) bekezdés szerinti követelés elengedésnek.” Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon E témakör szabályozására azért van szükség, hogy az önkormányzat az így kapott vagyon miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe, és mindig mérlegelésre kerüljön a felajánlott vagyon átvételével kapcsolatos kötelezettségek mértéke, annak vállalhatósága.

25

Indokolás az eljárási szabályokhoz A versenyeztetési szabályok tekintetében figyelembe kell venni, hogy a versenyeztetési értékhatár a központi költségvetéséről szóló törvényben kerül meghatározásra. Ez 2013. évben a 2012. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdése alapján 25 millió forint. A rendelettervezetben külön szakasz foglalkozik a vagyonértékelési szabályokkal. Ez azért fontos, mert a vagyongazdálkodás szempontjából nem mindig a könyvvitelben megjelenő könyv szerinti értéket kell alapul venni, mivel az egyes esetekben jelentős mértékben eltér az adott vagyontárgy tényleges piaci értékétől. Azért, hogy a vagyongazdálkodás során az önkormányzat érdeke minél jobban érvényesüljön, szükség lehet arra, hogy a vagyontárgyak a piaci értéken kerüljenek be a forgalomba (értékesítés, apport, bérlet). A piaci érték meghatározásához szakértőt kell bevonni.

26

3/ Napirendi pont Előterjesztés Sárvár város vagyongazdálkodási tervéről.

Önkormányzatának

közép-

és

hosszú

távú

ELŐTERJESZTÉS Sárvár város Önkormányzata közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervéről Tisztelt Képviselő-testület!

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 9. § (1) bekezdése meghatározza az Önkormányzat számára, hogy az önkormányzati vagyonnal történő rendeltetésszerű, felelős módon történő gazdálkodás biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A vagyongazdálkodási terv tervezete a határozati javaslat mellékletét képezi. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatni, ha szükséges a tervet módosítani, kiegészíteni, majd elfogadni szíveskedjen.

HATÁROZATI JAVASLAT

Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete a középvagyongazdálkodási tervét – a határozat melléklete szerint – elfogadja.

és

hosszú

távú

Határidő: folyamatos Felelős: Kondora István polgármester

Kondora István polgármester

27

Melléklet a …/…(.. . ... .) képviselő-testületi határozathoz „ SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. A vagyongazdálkodási terv készítésének oka, célja, törvényi alapja 1.1. Az önkormányzati rendszer, az önkormányzati feladatellátás felelősségének és módjának jelentős változásait éltük át az elmúlt kettő évben. A megváltozott társadalmigazdasági körülmények, a közszolgáltatási rendszer, ezen belül az önkormányzati rendszer átalakítása, és az ezt megalapozó új jogszabályi környezet, a feladatalapú finanszírozás és a megváltozott központi támogatási rendszer, arra kell, hogy ösztönözze az önkormányzatokat, hogy a működésük biztosítása és eredményes gazdálkodásuk fenntartása érdekében a vagyongazdálkodás kapcsán a kialakult, alkalmazott, célokat, módszereket, stratégiákat áttekintsék, ahol szükséges a megváltozott körülményekhez igazítsák. A vagyongazdálkodási terv feladata, hogy kijelölje a vagyongazdálkodás különböző területén szükséges intézkedések irányvonalát, valamint hogy a jövőre vonatkozóan – más önkormányzati koncepciókkal, stratégiákkal összhangban - megfogalmazza a hatékony, felelős vagyongazdálkodás legfontosabb célkitűzéseit. 1.2. A vagyongazdálkodási terv alapvető célkitűzései: 1.2.1. a kötelező és a vállalt közfeladatok biztonságos ellátása feltételeinek megteremtése, megőrzése, 1.2.2. kiszámítható és átlátható gazdálkodás, 1.2.3. pénzügyi egyensúly biztosítása, 1.2.4. a vagyon értékének megőrzése, növelése, 1.2.5. a rendeltetésénél fogva eleve hasznosítandó vagyon közfeladat ellátásának megfelelő hasznosítása, 1.2.6. a rendeltetésénél fogva alapvetően nem hasznosítandó, de a közfeladat ellátásához átmenetileg nélkülözhető vagyon megfelelő hasznosítása, a közfeladat minél színvonalasabb ellátásához szükséges bevételek kiegészítése érdekében, 1.2.7. a közfeladat ellátásához szükségtelen, illetve a gazdaságosan nem hasznosítható ingatlanok értékesítése 1.3. A vagyongazdálkodási terv készítésének törvényi alapja, főbb alapelvei 1.3.1. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 9. § (1) bekezdése alapján: A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. 1.3.2. Az önkormányzati vagyongazdálkodás törvényben rögzített főbb alapelvei Az Nvt. 7. § (1) bekezdése szerint: A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Az Nvt. 7.§ (2) bekezdése értelmében: A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró

28

képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. 2. Az önkormányzati közfeladatok 2.1. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása nem öncélú, ellenkezőleg a vagyon az önkormányzati közfeladatok megvalósításának eszköze. Az önkormányzat vagyona elsősorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvényben (Mötv.) és az egyes önkormányzati ágazati jogszabályokban meghatározott közfeladatok ellátását rendeltetésüknek megfelelően szolgálják. Az önkormányzat egyes vagyontípusaival, vagyonelemeivel való gazdálkodás során érvényre kell juttatni az 1.3.2. pontban hivatkozott alapelveket. A közfeladat ellátási rendszer átalakítása – különösen az egészségügyi, szociális szakellátást nyújtó intézmények állami fenntartásba kerülése, majd a járások megalakulása, a köznevelési (oktatási) intézmények állami fenntartásba vétele, illetve a múzeumok önkormányzati fenntartásba adása - az önkormányzati rendszert alapvetően érintette. Az állami feladatellátást szolgáló vagyonelemek ingyenes vagyonkezelésbe, ingyenes használatba adása, illetve vétele a törvényi előírásoknak megfelelően történt meg. Az egyes intézmények fenntartásának átadása mellett a köznevelési intézmények feladatellátását szolgáló vagyon működtetése – kivéve a szakképzést nyújtó intézményekét - önkormányzati feladat maradt. 2.2. A Mötv. 10. § (1) bekezdése szerint: A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A Mötv. 13. § (1) bekezdése szerint: A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

29

15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. A Mötv. 106. § (2) bekezdése értelmében: A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az egyes ágazati törvények előírásai, az önkormányzat célkitűzései alapján évente, a költségvetés tervezésének időszakában át kell tekinteni az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatokat, ehhez kapcsolódóan a feladatellátást szolgáló vagyon helyzetét, a gazdálkodás hatékonyságát, eredményességét. 2.3. Az Önkormányzat vagyongazdálkodását négy fő cselekvési, tevékenységi terület köré lehet csoportosítani: - a vagyon növekedésének, gyarapításának elősegítése (beruházás, fejlesztés, kisajátítás, adomány elfogadása, térítésmentes juttatás) - a meglévő vagyon fenntartása (üzemeltetés, karbantartás, felújítás) - vagyonhasznosítás (bérbeadás, haszonbérlet, használatba adás) - elidegenítés (értékesítés, térítésmentes átadás, csere) Amennyiben a vagyon az önkormányzat által közvetlenül ellátott közfeladat biztosításához részben, vagy egészben, időlegesen, vagy tartósan nem szükséges, úgy gondoskodni kell a vagyon Nvt. szabályainak megfelelő vagyonkezelésbe adásáról, illetve hasznosításáról. Amennyiben vagyonkezelésbe adásra, illetve hasznosításra nincsen mód, úgy meg kell vizsgálni, hogy a vagyon a kötelező feladatokat nem veszélyeztető vállalkozói tevékenység keretében hasznosítható-e. Ha a vagyon az önkormányzati feladatellátáshoz szükségtelen, meg kell vizsgálni a vagyon értékesítésének lehetőségét, ennek keretében folyamatosan értékelni kell, hogy a vagyontárgy az adott, esetleg az elidegenítés lehetőségét kizáró önkormányzati vagyontípusba történt besorolásának fenntartása továbbra is indokolt-e. A vagyon hasznosítására, vagyonkezelésbe adására, elidegenítésére, megterhelésére, biztosítékul adására a vagyon típusának megfelelő törvényi szabályok maradéktalan betartása mellett kerülhet sor. A vagyon hasznosítására, elidegenítésére az Nvt-ben meghatározott kivételekkel, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás értékarányosságára vonatkozó követelmények megtartása mellett kerülhet sor. Folyamatosan gondoskodni kell az önkormányzati vagyon állagának megóvásáról, a szükséges karbantartások, felújítások tervszerű elvégzéséről. Felújítások, beruházások - lehetőség szerint pályázati források bevonása mellett - az önkormányzati fejlesztésre fordítható források minél hatékonyabb felhasználásával történhetnek. A 2.2. pontban meghatározott önkormányzati feladat ellátását szolgáló vagyonelemek, vagyontárgyak vagyontípusokban történő besorolása az Nvt-n és az önkormányzat vagyonrendeletén alapul.

30

Egyes vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendeletek szabályozzák (pl.: közterület-használat, lakás-és helyiséggazdálkodás, temetőrendelet). Az egyes vagyonelemek hasznosításának díjait az arra jogosult szerv évente felülvizsgálja. Az egyes önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás céljait, forrásait a mindenkori költségvetési rendelet is meghatározza. A vagyonnal való gazdálkodásért az önkormányzat képviselő-testülete, az önkormányzat szervei, adott önkormányzati feladat ellátásával megbízott költségvetési szerv, illetve a vagyon kezelésére, hasznosítására jogosult, az Nvt. szerinti átlátható szervezet felelős. A vagyongazdálkodás alapelvei, célkitűzései nem különülhetnek el más szakterületek elképzeléseitől, ágazati stratégiáitól- pl.: a településfejlesztési koncepciótól, az integrált városfejlesztési stratégiától, a szociális szolgáltatástervezési koncepciótól, lakáskoncepciótól hiszen valamennyi koncepció, terv érinti a vagyongazdálkodást, azzal összefügg, ezért fontos háttere a konkrét vagyongazdálkodási tevékenység meghatározásának. 3. Az önkormányzati vagyon négy típusát az Nvt. határozza meg. Az egyes vagyontípusba sorolással az önkormányzat egyben dönt arról is, hogy közép-, illetve hosszútávon a vagyongazdálkodás területén mit tervez az adott vagyonnal: önkormányzati tulajdonban marad, vagy sem, hasznosítható vagy sem, elidegeníthető, vagy sem, megterhelhető, biztosítékul adható, vagy sem, illetve milyen feltételek mellett. 3.1. Forgalomképtelen törzsvagyon A Nvtv. meghatározza a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek csoportját: 3.1.1. a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő dolgok, (a helyi közutak és műtárgyaik, az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok) 3.1.2. a törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított nemzeti vagyon. A forgalomképtelen törzsvagyont meg kell tartani és megfelelő fenntartásáról, karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A forgalomképtelen törzsvagyon felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti. A törzsvagyon forgalomképtelen része – az Nvtv-ben meghatározott kivételekkel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Az éves vagyongazdálkodási irányelvek meghatározásakor, az önkormányzati közfeladatok áttekintéséhez kötődően tételesen vizsgálni kell, hogy melyek azok a vagyontárgyak amelyek esetében a besorolás indoka továbbra is fennáll, avagy a körülmények változása folytán szükséges a besorolás megváltoztatása. 3.2.Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon A törzsvagyon további része az a vagyonelem, amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonként állapít meg, és amely esetében törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

31

A korlátozottan forgalomképes körbe sorolt közművek, intézmények és középületek esetében biztosítani kell a vagyonmegóvást, a vagyon értékmegőrző fenntartását és hasznosítását a közfeladat, valamint a kötelező és önként vállalt feladatok fellátásnak biztosítása céljából. Az Önkormányzat közép- és hosszú távú célkitűzése az önkormányzati tulajdonban maradó ingatlanvagyonnak a korábbi évek gyakorlatának megfelelő tervszerű felújítása, ezáltal értékének növelése. A vagyon hasznosítása történhet a vagyontárgy használatba adásával, illetve bérbeadásával, valamint vállalkozási tevékenység folytatásával. Mindezeket az önkormányzat kötelező feladatának veszélyeztetése nélkül kell folytatni. 3.3. Üzleti vagyon A forgalomképes üzleti vagyonnal az Önkormányzat – a jogszabályokban meghatározott keretek között – szabadon rendelkezik. A forgalomképes vagyon hasznosítása történhet elidegenítéssel, valamint használatba adással, bérbeadással, illetve vállalkozási tevékenység folytatásával. 4. Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv (2013-2017, 2013-2022) 4.1. Önkormányzati tulajdonú és fenntartású, illetve az önkormányzat által működtetett intézményi épületek felújítása Az Önkormányzat a költség-és energiatakarékos intézményműködés, működtetés érdekében pályázati források, és önerő igénybevételével a fenntartásában működő költségvetési szervek felújítását - nyílászáró csere, szigetelés, fűtéskorszerűsítés - kiemelt célnak tekintette az elmúlt években. A vagyongazdálkodási tervidőszakában tovább kell folytatni az intézményi épületek felújítását, melyre az éves költségvetési rendeletekbe foglalt éves városfejlesztési programokban – az önkormányzat gazdasági lehetőségeivel összhangban álló – forrást kell biztosítani. Kiemelt cél • középtávon a Városi Bölcsőde épületének korszerűsítése, felújítása, • a Petőfi Úti Óvoda 2013. évben történő felújítása, majd a következő évben, években a további korszerűsítése (pl.: sátortető), • a Vármelléki Óvoda épületének felújítása, mely program előfeltételeinek megteremtése, elindítása a 2013. évi tervek között szerepel, • megfelelő pályázati források rendelkezésre állása esetén a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokat ellátó Gondozási és Családsegítő Központ korszerűen kialakított épületben való elhelyezése, • az önkormányzati hivatal épület-együttese megújításának – megfelelő pályázati források esetén, együttműködve a járási hivatallal – folytatása (ablakok cseréje, tetőzet, külső vakolat felújítása), • a civil szervezetek, pártok elhelyezését is szolgáló „volt Zárda” épületének - szintén az önkormányzat gazdasági lehetőségei függvényében történő felújítása, • a „volt Napközi Otthon” épülete végleges funkciójának megtalálása mellett az épület állagának megóvása, • a köznevelési feladatok állami átvétele kapcsán

32

•

•

ingyenes vagyonkezelésbe adott épületek esetén a városi kulturális, sport tevékenység biztosítása érdekében az ingatlan rendeltetésszerű használatát javító beruházások, felújítások az önkormányzat gazdasági lehetőségei függvényében történő további támogatása, illetve egyes beruházások, felújítások felvállalása (pl.: Gimnázium tornacsarnoka tömegrendezvények lebonyolítására való alkalmassá tétele érdekében biztonsági ajtók beépítése 2013-ban), ingyenes használatba adott épületek esetén az intézmények működéséhez szükséges karbantartási, felújítási feladatok elvégzésére a szükséges források önkormányzati éves költségvetésekben történő biztosítása.

4.2. Gazdasági társaságok A részben, vagy egészben önkormányzati tulajdonban álló helyi közszolgáltatókkal (Távhő KFT, Sárvár-Víz Kft, Zöld-Pont Kft) kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatala különösen az üzleti tervek jóváhagyása - során a gazdasági társaságok eredményes működése mellett a szolgáltatásaikat igénybe vevő lakossági, és közületi fogyasztók érdekeit is folyamatosan szem előtt kell tartani. • A Távhő Kft működtetése során kiemelt érdek a közszolgáltatás folyamatos biztosítása, ennek érdekében a KFT fejlesztési céljait támogatni kell, elsősorban visszatérítendő (tagi kölcsön) formában. Kiemelt feladat a kazánházak megújítása, a Petőfi úti és az Alkotmány úti rendszerek összekötése, melyhez a rendelkezésre álló pályázati forrásokat maradéktalanul fel kell használni. Az említett beruházás a 2013. évi városfejlesztési program része. • Az önkormányzat kiemelten fontosnak tartja, hogy az idegenforgalom valódi alternatívát jelentsen az ipar mellett mind a gazdasági élet szereplőinek, mind a helyi, városkörnyéki munkavállalóknak. A Sárvári Gyógyfürdő KFT, mint kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság a helyi idegenforgalom motorja, így vele, mint önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás az idegenforgalmi ágazat, de egyben a város jövőjének egyik alapvető záloga. A Fürdő fejlesztése az idegenforgalmi célok megvalósítása érdekében a Kft és az önkormányzat teherbíró képességével arányos mértékben történhet. Ha az egészség-turisztikai tárgyú pályázatokon új lehetőségek nyílnak meg, akkor a Kft-nek elsősorban önállóan, saját erőből, illetve a pályázat jellegétől függően a tulajdonos önkormányzat közreműködésével a további fejlesztési lehetőségek kiaknázására kell törekedni, ehhez kapcsolódóan a Fürdő területének bővítési lehetőségeinek vizsgálatát is napirenden kell tartani. Az üzleti vagyon esetében alapvető célkitűzés az, hogy működtetése, hasznosítása az önkormányzat egyéb vagyonának igénybevétele, a kötelező feladatok veszélyeztetése nélkül történjen, az önkormányzat gazdaságpolitikai, foglalkoztatáspolitikai céljai elérését hatékonyan szolgálva. 4.3. Nádasdy-vár A nemzeti emlékhelynek, a kulturális örökség részének minősülő Nádasdy-vár, a Múzeum önkormányzati fenntartásba kerülésével lényegében teljes egészében az önkormányzat vagyonkezelésébe került.

33

•

•

A város örökségvédelmi és turisztikai szempontból legfontosabb épület-együttesének állagmegóvása stratégiai cél, a tulajdonos állammal együttműködve. A pályázati lehetőségek esetén hosszútávon cél a vár gazdasági udvari épületeinek átalakításával 250-300 fő befogadására alkalmas rendezvényterem kialakítása. 2013-ban a Gyógyhelyfejlesztési program megvalósításának megkezdése keretében a Nádasdy-vár hídjának felújítását el kell végezni.

4.4. Lakás- és helyiséggazdálkodás 4.4.1. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások, Fiatal Házasok Otthoni lakások rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatala és tartása – melyre az önkormányzati források mellett akár a bérlő bérbeszámítással kompenzált anyagi felelősségvállalásával is sor kerülhet - mellett fontos, hogy a lakásoknak helyt adó épületek - különösen, ha az adott társasházban az önkormányzati tulajdonú lakások vannak többségben – állapotán is fokozatosan javítani lehessen. Törekedni kell arra, hogy a megüresedett bérlakások minél rövidebb ideig álljanak üresen, a bérbeadásuk révén a Városgazdálkodás mielőbb bevételhez jusson, illetve az egyes fenntartási költségek kapcsán kiadásoktól szabaduljon. Fontos ez éppúgy a bérlők, mint a házak, épületek városképet meghatározó volta miatt a vendégeink szempontjából is. A Városgazdálkodás Sárvár a bérleti díjak hatékony beszedése révén járulhat hozzá a források előteremtéséhez. Az éves városfejlesztési programokban figyelmet kell fordítani a városképi szempontból kiemelt épülethomlokzatok megújítására. Folyamatosan törekedni kell a városképet rontó, gazdaságosan már nem felújítható épületek városrész rehabilitációs célú lebontására. Erre a bérlők lakáshelyzetének méltányos rendezése mellett kerülhet sor, megnyitva a lehetőséget a rehabilitált ingatlan további kereskedelmi, szálláshely-szolgáltató, vagy lakhatási célú beépítésére, fejlesztésére. Önkormányzatunk a lakásállomány tömeges értékesítését sem közép- sem pedig hosszú távon nem tervezi. 4.4.2. Törekedni kell arra, hogy a helyiségek hasznosítása folyamatos legyen, lehetőség szerint ne, vagy minél rövidebb ideig legyen egy-egy helyiség üres. Azok a helyiségek, amelyeknél jobb bérbeadási lehetőség nincs, minimális bérleti díj ellenében, akár önköltségen is bérbe adhatóak azzal, hogy az önkormányzat a fenntartási, üzemeltetési költségektől mentesül. Az olyan üres helyiségeket, melyek hasznosítása gazdaságosan nem oldható meg, értékesítésre kell meghirdetni. A bérleti díjakat differenciáltan kell megállapítani, figyelembe véve a helyiség városon belüli elhelyezkedését, az épület, helyiség műszaki állapotát, a tervezett tevékenység végzésére való alkalmasságát, a tevékenység jellegét. 4.5. Közutak, közterületek A helyi közutak éves karbantartását, felújítását – mely az költségvetési rendeletek éves városfejlesztési programjának szerves része - a lakossági és a gazdasági szereplők igényei egészséges összhangjának megteremtésével kell tervezni, forrását az éves költségvetésekben biztosítani kell. Az utak állagmegóvásán túl 2013-ban kiemelt cél • a Hunyadi úton parkolók kialakítása, • a Gárdonyi belső utca kiépítése, • a Gyógyhelyfejlesztési program megkezdése keretében a Tinódi Gimnázium és a „volt orosz temető” előtti parkoló átépítése,

34

• •

•

sikeres pályázat esetén a MÁV pályaudvar környékének megújítása (parkolók, buszmegállók kiépítése, körforgalom létesítése), a Nádasdy-Berzsenyi-EszeTamás utcák korszerűsítése, felújítása előmunkálatainak elindítása (tervezés, az említett utcák felújítása elvégzését fokozatosan tervezzük). Az Esze Tamás utca felújításával teljessé válna a Vadkerti elkerülő út kialakításával elkezdett koncepció, a kerékpárutak fejlesztésére pályázati források igénybevétele mellett sor kerülhet.

4.5.1. Közterületek rendeltetéstől elérő használata, hasznosítása A közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben a belváros (pl.: Vár-park használata, díszburkolatos járdák igénybevétele, hirdetőtáblák „szabványosított” formája) kapcsán a közterületek rendeletetéstől eltérő célra való használata vonatkozásában meghatározott szigorú feltételeket fenn kell tartani, illetve a szabályok egységesítése érdekében a belváros környezetében fokozatosan ki kell terjeszteni. 4.5.2. Zöldterületek, fenntartása, gondozása A Vár park, a Csónakázó tavak, a szabadidő park, általában a zöldterületek megóvása, szakszerű kezelése (sövénygondozás, fűnyírás, virágosítás) kiemelt feladat. A zöldterületek, virágosított területek bővítése városképi, idegenforgalmi céljaink megvalósításához elengedhetetlen. Mindezen feladatok forrásait az éves költségvetési rendeletekben kell biztosítani. 4.5.3.Játszóterek Nemcsak egyéni, hanem alapvető közösségi érdek is, hogy gyermekeink korszerű, biztonságos játszótereken tölthessék a szabadban való kikapcsolódásra fordítható idő egy részét. Fontos, hogy a szükséges karbantartások ütemezetten történjenek, illetve, hogy az éves költségvetésben az indokolt forrás biztosítva legyen. 4.6. Sportcélú ingatlanok Az önkormányzat kiemelten támogatja a szabadidős sport feltételeinek megteremtését, megőrzését az intézményei sportcélú ingatlanai révén. Emellett önkormányzati feladat részbeni átvállalásához kötődően ingatlan használatba adásával nyújt segítséget a versenysportban is érdekelt egyesületeknek (pl.: Sárvár FC). A használatba adás feltétele az ingatlan átvállalt közfeladat érdekében történő használata, emellett az ingatlan állagának megóvása, karbantartása. Mindezekről évente beszámoló készítése. Kedvező pályázati források esetén az önkormányzat céljai között szerepel műfüves pálya kialakítása is. Egyes sport célú ingatlanok (pl.: teniszpálya) hasznosítása formáinak megválasztásakor törekedni kell arra, hogy minél kisebb ráfordítással biztosítható legyen az adott ingatlan – városképet javító, külső megjelenésében is – színvonalas működtetése.

35

4.7. Egészségügyi alapellátást szolgáló ingatlanok Az egészségügyi alapellátás várhatóan hosszú távon önkormányzati feladat marad, így tovább kell haladni azon az úton, melyen a magán orvosi rendelők igénybevételi lehetőségeinek szűkülése miatt az önkormányzat a központi orvosi ügyelet, és kettő háziorvosi rendelő kialakításával (Széchenyi u. 7.) elindult. Ennek érdekében • az egészségügyi ellátási célokra hasznosítható ingatlanok (pl.: Ady u. 2. szám alatti rendelőknek helyt adó ingatlan) értékesítése a feladat teljes körű megoldásáig napirenden nem szerepelhet, illetve • az állam tulajdonába került, jelenleg nem használt „volt Tüdőgondozó” épületét - az állam egyetértésével - önkormányzati tulajdonba kell venni (erre irányuló szándékunkat több csatornán hangsúlyosan kifejeztük), ennek elérése esetén az épület felújítása előfeltételeit meg kell teremteni. 4.8. Új piac kialakítása, a jelenlegi piac területének hasznosítása Célkitűzése a Képviselő-testületnek, hogy a városban megfelelő ingatlant biztosítson és alakítson ki piac üzemeltetése céljára. E cél érdekében ki kell jelölni a megvalósítandó piac területét - melyre a „volt Kispiac” területe mutatkozik alkalmasnak - és lehetőleg pályázati források bevonásával a fejlesztést meg kell valósítani. A jelenlegi piac területén – a volt téglagyári területen – az évtized végére – feltéve, hogy a pénzügyi eszközök megteremthetők lesznek - reálissá válhat a többfunkciós sportcsarnok megvalósítása. 4.9. Ingó vagyon A fenntartott intézmények a feladat ellátásához szükséges gépekkel, berendezésekkel, felszereléssel rendelkeznek. Közép- és hosszú távú célkitűzés az ingó vagyon értékének megőrzése, az önkormányzati feladatellátás tárgyi feltételinek magas színvonalú biztosítása. A nagy értékű eszközállomány karbantartását, javítását szükség szerint el kell végezni. Az eszközt mindaddig célszerű megtartani és használni, amíg a javítással a működőképességét biztosítani lehet. Új eszközbeszerzést – fentiek figyelembevételével - csak indokolt esetben és a használhatatlan eszközök pótlására lehet teljesíteni. 5. A hosszú távú terv a 4.1-4.9. pontokban megfogalmazott, felülvizsgálat során módosított célok, elképzelések összessége. E célok, elképzelések megvalósíthatóságát évente a költségvetés tervezésével együtt kezelve át kell tekinteni, megvalósulását kétévente értékelni kell, ha szükséges a célok, tervek módosítását el kell végezni.

Sárvár 2013. ………….. hó ……. Nap

Kondora István polgármester

36

5/ Napirendi pont Egyebek

ELŐTERJESZTÉS Sárvár Város Önkormányzatának a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás részére 2013. évben fizetendő társulási tagdíjának mértékéről

Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 5/2013. (I. 29.) számú határozatával döntött a 2013. évi társulási tagdíj összegéről, amelyet a korábbi évekhez hasonlóan 120,- Ft/lakos/év összegben határozott meg. A tagdíj megállapításánál figyelembe vett lakosságszám: 15 201 fő. A tagdíj mértéke 1.824.120,- Ft.

HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás 2013. évi tagdíját 120,- Ft / lakos / év összegben elfogadja. A 15 201 lakos után fizetendő 1.824.120,- Ft összegű éves tagdíj utalása két egyenlő részletben történik: − 2013. április 30. − 2013. július 30.

Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester

S á r v á r, 2013. február 11.

Kondora István s.k. polgármester

37