„BESZÉLGETÉS A Z ERDİK VÉDELMÉRİL,
A FOLYAMATOS ERDİBORÍTOTTSÁGRÓL …ÉS EGYÉB KÉRDÉSEKRİL…”
Faültetvény
JNOBI
Vágásos erdı
Budapest, Budapest, 2011. 2011. 04. 04. 07. 07. I.I.
X Szálaló erdı
Természetes erdı Varga Béla
1. A természetes erdı … …szerepe az élıvilágban …fıbb jellemzıi – élı és élettelen elemek bonyolult rendszere – megjelenési formája
… ”mőködésének” alapelemei – önszervezı -, önszabályozó -, öngyógyító - és önfenntartó képesség – faji, szerkezeti és genetikai diverzitás – természetes szelekció – nagyfokú rugalmasság és alkalmazkodó-képesség – túlélési stratégiák – „pazarló” biztonság – FOLYAMATOS ERDİBORÍTÁS (Európa mérsékelt égövi lomberdeiben)
1. A természetes erdı … … fejlıdési ciklusai
Nagy ErdıCiklus
Kis ErdıCiklus
Kis (erdı) ciklus
Nagy ( er dı) ci kl us
(fejlıdési fázisok)
(nagy szukcessziós ciklus)
fátlan terület
fiatal erdı felújulási fázis optimális fázis-klimax erdı
elıerdı (pionír stádium)
öregedési fázis
átmeneti erdı
„A TERMÉSZET mindennél és mindenkinél jobb vezetı, ha tudjuk, hogyan kövessük” /C. /C. G. G. JUNG/ JUNG/
ERDİREZERVÁTUMOKBAN fellelhetı minták, példák
SEMENIC
Gazdasági szempontból is optimális állományszerkezet
A A sikeres sikeres fel felú újul julááss ((„„kis kis erd erdı ıciklus ciklus””)) egy egy--kkéétt korona korona--vet vetü ületnyi letnyi lléékekben kekben indul indul
A „kiválasztottak”
mindvégig hasznos élettartama
több száz év, ééss nem nem kiz kizáárja, rja, hanem hanem el elııseg segíítiti aa kiv kiváállóó min minııssééggőő ttöörzsek rzsek fejl fejlııddéésséétt
KASIVAROVA
A A 260
éves KtT KtT erd erdıı lláátv tváánya nya soha nem változó eleme eleme aa ttáájnak jnak A A leny lenyőőggöözzıı lombs lombsáátor tor alatt alatt aa term terméészet szet rendje rendje szerint szerint zajlik zajlik az az É Élet, let, ééss folyamatosan folyamatosan termel termelııdik dik aa kincset kincset éérrıı (f(féényig nyigéényes nyes )) ttö ölgyfa lgyfa
Az Az indul indulááshoz shoz ennyi ennyi fféény ny is is el eléégg… … Ha Ha sokkal sokkal ttööbb bb lenne, lenne, cs csöökkenne kkenne aa szelekci szelekcióóss nyom nyomáás, s,ééss megjelenn megjelennéének nek aa konkurens konkurens fajok fajok
Ha Ha aa szomsz szomszéédd jjóókor kor ttáávozik, vozik, az az úújj gener generááci cióó gy gyııztes ztes egyedei egyedei el elııtttt nyitva nyitva áállll az az úútt… …
A A hhááttttéérben rben m méégg lláábon bon aa matuzs matuzsáálemek, lemek, kköözzéépen pen m máárr ssíínen nen az az ifj ifjúú csapat, csapat, az az el elııttéérben rben pedig pedig aa gyerty gyertyáánn (ki (ki tudja, tudja, hháányadik nyadik gener generááci cióója?) ja?) optim optimáális lis áállapotban llapotban ıırzi rzi aa helyet helyet -- ééss gazdag gazdagíítja tja aa talajt talajt -- aa vvéénn ttöölgyfa lgyfa tal taláánn utols utolsóó makkterm makkterméésséének nek aa befogad befogadáássáára ra
Van Van--ee ember, ember, aki aki jobb jobb rröönk nköött tud tud „„termeszteni termeszteni””??
BADIN
M Méélt ltó ó ut utó ódok dok –– el elı ıdj djü ükk „„talpalatnyi talpalatnyi”” hely helyéén n
Egy Egy ISKOLA ISKOLA--P PÉ ÉLDA! LDA!
A A Term Terméészet szet is is tud tud nek neküünk nk tetsz tetszıı,, min minıısséégi gi rröönk nköött alkotni. alkotni.
Ennek Ennek az az erd erdıınek nek aligha aligha áártott rtott az az „„EG EGÉ ÉSZS SZSÉ ÉG GÜ ÜGYI GYI „„ (?) (?) termel termelééss elmarad elmaradáása sa
Ahol Ahol aa „„lléékk”” ttúúll nagyra nagyra siker sikerüültlt… …
Szi Sziáámi mi ikrek ikrek… …
…é …éss aa produktumuk produktumuk
Bükki „İserdı”
Utód nélkül… ((… …lesz lesz--ee gy gyüüm möölcs lcs aa ffáán?) n?)
VÁR-HEGY
„„Siralomh Siralomháázz””
Védızóna (fel (felúújult jult aa vadl vadléétsz tszáám mm méélypontj lypontjáánn
Magter Magterüület let
2. Az ember és az erdı viszonya
3. Az erdıgazdálkodás … … kialakulása … célja … elévülhetetlen eredményei … módszerei –
szálaló üzemmód
–
vágásos üzemmód - és annak
negatív következményei
„Vannak olyan erdıképek a Biharságban, melyek a fejszétıl érintetlenek maradtak. Ezek az idı múlásával fogytak, mára csak néhány magára hagyott, kevésbé járt pagony van, melyek megtarthatták ıstermészetüket. Ezzel szemben a tölgyrégió mindazon kerületeiben, ahol az ember az eredeti erdıformációt vágásos felújítás alá vonta, ott csak a tölgy felújulására voltak tekintettel, minden más kísérı teremtményt kiirtottak és veszni hagytak… (Anton Kerner, 1863.)
Tasmania
vadis
Quo mankind
? (Varga B.- Garamszegi B.) Source: Pro Silva Australia
Degradálódik - a táj, …
Bükk
Mátra
Zemplén
… - a talaj,
Zemplén
Hevesi dombvidék
Mátra
Tátra
csökken - a faállomány állékonysága, …
Couvet
Bükk
… a faállomány -, valamint az erdı ökológiai értéke
Cserhát
és biodiverzitása, …
İrség
Gyula
NO COMMENT
4. Mi a kiút? Az EMBER ÉS AZ ERDİ VISZONYÁNAK ÚJRAGONDOLÁSA, majd
az ERDİGAZDÁLKODÁS PARADIGMA-VÁLTÁSA:
A fokozatos, türelmes, következetes átállás • a TERMÉSZETI FOLYAMATOKRA alapozott,
• holisztikus szemlélető, • ökológiai megalapozottságú, •
FOLYAMATOS ERDİBORÍTÁST biztosító,
•
fenntartható,
• JÖVEDELMEZİ erdıgazdálkodásra
A Pro Silva szemlélettel kezelt erdık fıbb jellemzıi
- folyamatos erdıborítás, - közel állandó, a természeteshez közelálló élıfa-készlet és nagyobb növedék, - ıshonos fafajok dominanciája, - elegyesség, vegyes-korúság, szintezettség, - biológiai - és szerkezeti sokféleség, - a természetes táj megjelenítése, - a Föld valamennyi élılénye erdıvel szemben támasztott, közvetlen és közvetett igényének folyamatos kielégítése, - nagyobb, folyamatosan fenntartható hozam (pl. több, jobb, olcsóbb fa)
A különbözó módon kezelt erdık
diverzitás-értéke
(Coats and Steventon 1995) 100
Term észetes erdı 5
Tarvágás
20
Felújítás m agszóró fákkal
24
Értékfák "túl"-tartása
55
Fokozatos felújítóvágás
80
Csoportos szálalás
90
Szálalás
(%) 0
20
40
60
80
100
120
Forrás: Finn Erdészeti Kutató Intézet (METLA). (Poszter. Hannover, 2000)
(és nem utolsó sorban:)
növekszik az erdıgazdálkodás rentabilitása
Az egykorú és a vegyes-korú erdı fıbb gazdasági mutatói (Kynast, 1995)
Növedék
1
Élıfakészlet
1
1,3
1,3 1
Term elési költség
0,6
Egykorú
1
Egyéb költség
0,4 1
Felújítási költség
0,2 1
Üzem i eredm ény
F
Vegyeskorú
1,8 0
0,5
1
1,5
Forrás: Finn Erdészeti Kutató Intézet (METLA). (Poszter. Hannover 2000.)
2
5 . Hol tart … … Európa ?
… Magyarország ?
Hogyan viszonyuljon az erdészeti kutatás és - gyakorlat a klímaváltozáshoz ?
/PRO SILVA megközelítés/ 2008
JNOBI JNOBI Budapest, Budapest, 2011. 2011. 04. 04. 07. 07. II. II. Varga Béla
I. TÉNYEK, amelyeket mindig szem elıtt kell tartani 1. A klímaváltozást ma már tényként kell kezelni 2. A klímaváltozás nem új és nem is nagyon ritka jelenség az élıvilág történetében 3. A klímaváltozást az erdı mindig kiheverte. Az erdei ökoszisztéma – s vele az élıvilág – hosszú távon mérve folyamatosan fejlıdött
4. A természetes erdık tőrı-, alkalmazkodó- és megújuló-képessége a lehetséges legnagyobb 5. Az ember által kitalált „mőerdık” – beleértve a legremekebb, felújítóvágással létrehozott, egykorú erdeinket is – sokkal sérülékenyebbek és esendıbbek
. A tölgypusztulás során szálanként és kis csoportokban elhalt fák helyén, 10-15 év alatt - a jelentıs vadkárosítás ellenére is ígéretes fiatalos cseperedik fel. Felsıtárkány 31/C
II. MIT NE TEGYEN az erdıvel foglakozó ember a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás ürügyén? 1. Ne higgye, hogy a megoldás kulcsa az ı kezében van. Ne becsülje túl a saját lehetıségeit és képességeit
2. Ne menjen a várhatónak látszó változások elé – és fıleg ne csak a maga feje (és még kevésbé a rövid-távú anyagi érdeke!) után
III. MIT TEHET az erdıvel foglakozó ember a klímaváltozáshoz való felelısségteljes alkalmazkodás során? 1. Alázattal kutassa, figyelje, regisztrálja és értékelje a Természet reakcióit 2. A Természet által mutatott, „felkínált” alkalmazkodási irányok közül kell kiválasztania az Ember számára leghasznosabbat, és arra haladni – a Természettel legszorosabban együttmőködve 3. A meglévı erdeinket úgy használja és kezelje, hogy minden tevékenységével az erdı természetes állapotához való (vissza)közeledését szolgálja. (Ennek
legáltalánosabb, hatékonyabb és gazdaságosabb módja a folyamatos erdıborítást biztosító üzemmód alkalmazása a vágásos helyett) 4. A gazdaságtalan erdıkben folyó tevékenységet – ésszerő keretek között – az általunk ütött sebek gyógyítására és rehabilitációra kell korlátozni 5. A fentiek alapfeltételeként: mindenekelıtt vissza kell adni a növényevı nagyvadnak a Természet által reáosztott, az erdei ökoszisztémába illeszkedı szerepét
A (t ú l s z a p o r í t o t t) NAGYVADÁLLOMÁNY HATÁSA
A TERMÉSZETKÖZELI ERDİGAZDÁLKODÁSRA
JNOBI JNOBI Budapest, Budapest, 2011. 2011. 04. 04. 07. 07. III. III.
Varga Béla
Mennyi szarvas és vaddisznó élt Magyarországon? SZARVAS
A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG NÉHÁNY KILÖVÉSI ADATA
Gímszarvas
Év
Lelövés
Számított létszám
VADDISZNÓ 1869
380
1.000
1884
2.317 (ma ennyit lı Baranya megye)
6.620
1900
5.223
15.009
1904
6.338
18.109
1913
11.150
31.857
Forrás: MILLENIUMI VADÁSZATI ALMANACH – BARANYA MEGYE 20000
/MADAS A. 1978/
HOVÁ JUTOTTOTTUNK, ... A szarvas- és a vaddisznó-állomány bevallott létszámának alakulása a populáció-robbanást követıen Vadlétszám 1.1 1.2
1.3
1.4
1.5
1.6
1.7
1.8
1.9
90 000 80 000 70 000
Törvényszegés révén fenntartott vad minimális mennyisége
60 000 szarvas
50 000
Törvény szerint fenntartható legnagyobb vadlétszám, amennyiben az erdı természetes felújulását nem akadályozza
40 000 30 000
Természetvédelmi és gazdasági szempontból fenntartható legnagyobb vadlétszám
vaddisznó 20 000
Természetvédelmi szempont fenntartandó, a minimális életképes populációt biztosan meghaladó vadlétszám, mivel 1960. elıtt ennél mindig lényegesen kisebb volt a vadállomány.
10 000 0 1961 1966 1971
1976 1981 1986 1991 1996 2001 Év
… ÉS MI LETT AZ ÁRA?
BOTH FOREST HAS THE SAME ORIGIN, AGE AND COMPOSITION THE BIGGER ONE HAS GROWN UP BEHIND A FENCE...
NO COMMENT!
HOVÁ TŐNIK AZ ERDİBİL
A MAKK
?
Miért nem képesek felújulni az évezredek óta „önerıbıl” fennmaradt ıshonos fafajaink? Egyértelmő - széles körben általánosítható - választ ad erre a kérdésre a Cserépfalu 13/F erdırészlet 100 négyzetméternyi területének tizenöt éves története. A csaknem elegyetlen, egykorú, klasszikus kezelést kapott bükkös - természetvédelmi rendeltetésének köszönhetıen - ma már a 150. évéhez közeledik. A nevelıvágások - és az eddigi élete utolsó harmadában bizony, már elıforduló természetes bolygatások - ellenére már a második erdész-generáció érett, majd túltartott n u d u m állománynak titulálja. A cserjeszintnek hírmondója sincs. A gyér gyepszint lakóinak - lágyszárúaknak és kelı magoncoknak - is csak kedvezı idıjárás esetén van itt esetenként pár hétre korlátozott „tartózkodási engedély”-e. A megszokás következtében természetesnek tartja az ember ezt az állapotot. Tizenöt évvel ezelıtt, az erdı közepén egy 10x10 m-es kerítés épült. Olyan, amely az erdıre ható tényezık közül csak a vadat tartotta távol az egyetlen árnyi területtıl. A fényviszonyok a kerítésen kívül és belül gyakorlatilag azonosnak tekinthetık. Lássuk mi lett a sorsa…
MEGSZOKOTT TÉLI KÉP EGY KÖZEL FÉLÉVSZÁZADA VÁLTOZATLANNAK TŐNİ, „TÚLTARTOTT”, 130 ÉVES, „TERMÉSZETSZERŐ” BÜKKÖSBEN
MI REJLIK A SZŐZ HÓ ALATT - A 10 x 10 m-es, FRISSEN BEKERÍTETT KONTROLL-PARCELLÁN
?
Jó félév múltán:
DÚS BÜKK - és ASPERULA-SZİNYEG
„
„N „NÚDUM” - A MEGSZOKOTT BARNA AVAR - AMEDDIG A SZEM ELLÁT
HÁROM NYÁR ELTELTÉVEL:
TELJES BORÍTÁSÚ, ELEGYES ÚJULAT,
KÖRÖS-KÖRÜL MARADT AZ AVAR
TIZ ÉV ELTELTÉVEL:
MÁR NEM CSAK ÍGÉRET!
A FELSZÍN ZÖLDES SZÍNE CSUPÁN MEDÁRD RÖVID-ÉLTŐ AJÁNDÉKA
TIZ ÉV ELTELTÉVEL - KÖZELEBBRİL
A következı három évben sem változott a helyzet: az erdı maradt, mi volt... csak a tenyérnyi fiatalos fejlıdött töretlenül tovább.
A NAGYVAD TÚLSZAPORODÁSÁNAK LEGSÚLYOSABB KÖVETKEZMÉNYE, HOGY
A TERMÉSZETES FOLYAMATOK KORLÁTZÁSÁVAL - MIDENEKELİTT AZ ERDİ ÖNFENNTARTİ KÉPESSÉGÉNEK MEGBÉNÍTÁSÁVAL -
KIZÁRJA AZ ÉSSZERŐ ÁTÁLLÁST KORUNK PARANCSÁRA:
A VALÓBAN TERMÉSZET-KÖZELI ERDİGAZDÁLKODÁSRA
