Tanösvény a Sashalmi-erd ben

Tanösvény a Sashalmi-HUGĘEHQ

Köszönjük, hogy részt vett a túrán!

Köszönet

Neumann

János

Számítástechnikai

Honlap címe: http://neutanosveny15.pe.hu/

Készült: 2015-ben

IKEA Lakberendezési Kft

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

A tanösvény építését és a kiadvány megjelenését támogatták:

+RQODS NpV]tWĘMH Bozsik Armand (neumannazerdoben.hu), Toman Attila

.yGRNNpV]tWĘMH Szegedi Dávid

Tervezés: 7ĘU|V3pWHU

Fotók: Derda Péter, Kocsi Attila, Megyeri Szabolcs, Pénzes Gábor

Kocsi Attila, Kovács Csaba

Írta: %iUGRVL *\XOD %DUWyN 5RODQG *ĘGpU Dalma, Fleischer Márk,

Szerkesztette: Kocsi Attila

$ WDQ|VYpQ\ NpV]tWĘMH Szakközépiskola

Fontosabb ĘVKRQRVIDIDMDLQNN|]pWDUWR]LNDENNDJ\HUW\iQDNLV- és QDJ\OHYHOĦ KiUV D PH]HL V]LO KHJ\L V]LO YpQLF V]LO IHKpU Q\iU IHNHWH Q\iUUH]JĘQ\iUDPH]HLMXKDUNRUDLMXKDUYDODPLQWKpWW|OJ\IDMPHO\HN közül itt a kocsányos tölgyet lehet megfigyelni. A kocsányos tölgy (Quercus robur) HOVĘVRUEDQ D VtNYLGpNHNHQ WHUMHGW el. Hazánkban az Alföldön és a Kisalföldön található legnagyobb \ PHQQ\LVpJEHQ (J\UpV]W NĘULVHNNHO pV V]LOHNNHO IRO\yN iUWHUHLQHN keményfa ligeterdeit alkotja, másrészt a szárazabb WHUOHWHN HUGĘVV]W\HSS maradványainak (homoki tölgyesek, lösztölgyesek) is jellegzetes fafaja. A hazai HUGĘNIiLQDNPLQWHJ\-a NRFViQ\RV W|OJ\ (UĘWHOMHV növekedéséhez enyhe éghajlatot igényel. A hosszan tartó szárazságot A kocsányos tölgy karéjos levele MyO WĦUL H] WHV]L D KRPRNKészítette: Kocsi Attila és szikfásítás legfontosabb fafajává. A talaj tápanyagtartalmával szemben nagyon igényes. A tápanyagban gazdag, mély, üde agyagtalajokat kedveli. Legjobban az iUWHUHNHQ Q|YHNV]LN PHUW RWW D PHJLVPpWOĘGĘ iUDGiVRN iOODQGyDQ ~M tápanyagokkal gazdagítják a talajt. Nevét onnan kapta, hogy makktermései hosszú kocsánnyal kapcsolódnak az ágakhoz, ellentétben a vele rokon kocsánytalan tölggyel, amelynek termései NRFViQ\QpONOHUHGQHNDYHVV]ĘNUĘO A tölgy sok európai kultúra szerint (görög, etruszk, germán, kelta, VNDQGLQiY SRURV]  D] LVWHQHN IiMD $] ĘVL magyar és lengyel hitvilágban is megjelenik, mint „Világfa”, amely a „Világhegyen” áll. *\|NHUHLDSRNROEDQ\~OQDNDIDW|U]VHDN|]pSVĘYLOiJDKROHPEHUHN ODNQDN D ORPENRURQiMD SHGLJ D IHOVĘ YLOiJ DKRO V]LPEROLNXV PDGDUDN vannak, mint például a Turul.

Szeretettel köszöntjük a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola néhány lelkes diákja és pedagógusa által megalkotott WDQ|VYpQ\HQÒJ\JRQGROWXNKRJ\DYLOiJYiURVQDNPLQĘVOĘ%XGDSHVW ODNyKi]DL N|]|WW HOWHUOĘ WHUPpV]HWN|]HOL YDJ\ PHVWHUVpJHVHQ léWUHKR]RWW ]|OG WHUOHWHN HJ\LNpQ HJ\ RO\DQ HJ\V]HUĦ WDQ|VYpQ\W NpV]tWQN DPHO\ EiUNL V]iPiUD OHKHWĘYp WHV]L D] HUGĘYHO DQQDN pOĘYLOiJiYDODEHQQHXUDONRGyIRO\DPDWRNNDON|UQ\H]HWLSUREOpPiNNDO kapcsolatos ismereteinek gyarapítását. Fontosnak éreztük, hogy napjaink rohanó tempójából olykor-olykor kissé engedve, élvezzük a N|UO|WWQNOpYĘPpJPHJOpYĘWHUPpV]HWLN|UQ\H]HWQ\XJDOPDWiUDV]Wy PLOLĘMpW6]RNiVRVKpWN|]QDSLKRUL]RQWXQNDWNLEĘYtWYH YHJ\NpV]UHD N|UQ\H]HWQNEHQ pOĘ Q|YpQ\HNHW iOODWRNDW JRPbákat! Érezzük át a szabad szemmel nem látható parányi szervezetek élettevékenységének nélkülözhetetlen szerepét! Ismerjünk meg egyHJ\ HJ\V]HUĦ GH DQQiO QDJ\REE KDV]QRW YDJ\ pOYH]HWHW Q\~MWy természetvédelmi tevékenységet! A tanösvény hét állomásból áll, és nagyon könnyen bejárható. A PHJV]RNRWWyO HOWpUĘHQ LWW QHP QDJ\PpUHWĦ LVPHUHWWHUMHV]WĘ WiEOiNRQ olvashatják a legfontosabb információkat, hanem a kis táblácskákon elhelyezett QR-NyG RNRV WHOHIRQQDO YDJ\ WiEODJpSSHO W|UWpQĘ leolvasásával egy honlap nyílik meg, ahol megtalálják az állomáshoz tartozó szöveget. $ KRQODSUyO HOĘ]HWHVHQ OHW|OWKHWĘ HJ\ YH]HWĘ I]HW LV DPHO\ V]LQWpQ végigkalauzolja Önöket a tanösvényen. .HOOHPHVLGĘW|OWpVWNtYiQXQNgQ|NQHN

Kocsi Attila

7. állomás: ėVKRQRVQ|YpQ\HN

Kedves Látogató!

Készítette: Kocsi Attila

A kocsányos tölgy hosszában mélyen repedezett kérge

0DJ\DURUV]iJRQ ĘVKRQRV Q|YpQ\HN DODWW D]RNDW D IDMRNDW pUWMN amelyek az utolsó klímaváltozás óta (legutolsó jégkorszak után) a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában, illetve annak adott tájegységében természetesen (nem behurcolás, vagy betelepítés UpYpQ HOĘIRUGXOWDNYDJ\HOĘIRUGXOQDNpVDUiMXNMHOOHP]ĘpOĘKHO\HLNHQ (társulásokban) találhatók meg. Olyan fajokról van tehát szó, amely az DGRWWWHUOHWHQIHMOĘGWHNNLpVQHPD]HPEHUN|]YHWtWpVpYHOWHUMHGWHNHO KLV]HQ PiU D]HOĘWW LWW YROWDN PLHOĘWt az ember letelepedett volna területükön. Hatékonyan alkalmazkodtak a klímához, az adott talajhoz és az egész ökoszisztémához, illetve az életközösségek többi tagja is alkalmazkodott hozzájuk. Természetvédelmi szempontból, illetve a WHUPpV]HWEDUiW HUGĘJD]dálkodás szempontjából egyaránt érdemes RO\DQ HUGĘNHW WHOHStWHQL DPHO\HN D] DGRWW WiMRQ ĘVKRQRVQDN V]iPtWy fafajokból állnak.

7. állomás: ėVKRQRVQ|YpQ\HN

$ KĘPpUVpNOHWL pUWpNHN MyYDO NLHJ\HQOtWHWWHEEHN, mint a nyitottabb területeken. Nappal nem emelkedik olyan magasra, éjszaka pedig nem FV|NNHQRO\DQPpO\UHDKĘPpUVpNOHW$SiUDWDUWDORPPDJDVDEEPLQWD fátlan területeken, a talaj közelében akár állandóan 100% körül lehet a relatív páratartalom. Az HUGĘN fái természetes módon fékezik a

$]HUGĘVRNIpOHVpJH Készítette: Kocsi Attila

Sajátos mikroklímával és talajviszonyokkal rendelkeznek. A talaj, a OHYHJĘ pV D] pOĘOpQ\HN N|]|WW pU]pNHOKHWĘ N|OFV|QKDWiV DYDWMD D IDiOORPiQ\WYDOyGLHUGĘYp

$]HUGĘNOpWUHM|KHWQHNWHUPpV]HWHV~WRQYDJ\WHOHpítéssel.

Az HUGĘ RO\DQ WHUPpV]HWHV YDJ\ WHOHStWHWW pOĘKHO\ DPHO\QHN MHOOHJpW IiN VĦUĦ FVRSRUWMD KDWiUR]]D PHJ  $] RWW pOĘ iOODWRN Q|YpQ\HN JRPEiNpVD]ĘNHWN|UOYHYĘpOHWWHOHQN|UQ\H]HWHOHPHLHJ\NRPSOH[ HJ\VpJHW|NRV]LV]WpPiWpOHWN|]|VVpJHW DONRWQDN$]HUGĘWHKát több mint fák összessége, arculatát viszont kétségkívül a fák határozzák meg. A Föld biológiai sokféleségének egyik megjelenési formája, emellett kultúránk egyik meghatározó természetes eleme és forrása.

1. állomás: $]HUGĘ

$Q\DJIRUJDORPD]HUGĘEHQ Forrás: www.mozaweb.hu

KDOPR]yGLNIHOQDJ\PHQQ\LVpJĦYt]tJ\DOHMWĘVWHUOHWHNHWNO|Q|VHQ YHV]pO\H]WHWĘ WDODMHUy]LyQDN LV ~WMiW iOOKDWMiN D] HUGĘN A növények DPHO\HND]HUGĘNELRPDVV]iMiQDN-át adják) azzal a fantasztikus NpSHVVpJJHO UHQGHONH]QHN KRJ\ D N|UQ\H]HW HJ\V]HUĦ V]HUYHWOHQ anyagaiból (szén-dioxid, víz, nitrát- és foszfátvegyületek) hosszú szénláncú szerves molekulákat (szénhidrátok, fehérjék, olajok, nukleinsavak, vitaminok) szintetizálnak, melynek melléktermékeként oxigént bocsájtanak a légkörbe, így foO\DPDWRVDQWLV]WtWMiNDOHYHJĘW

szélmozgásokat, amely a magas páratartalommal és azzal, hogy az iUQ\pNROiVPLDWWDWDODMQHKH]HEEHQV]iUDGNLNHGYH]ĘWOHQIHOWpWHOHNHW teremtenek a deflációnak (a szél talajpusztító szerepének). A fák mél\UHQ\~OyJ\|NpU]HWHQDJ\PHQQ\LVpJĦYL]HWYHV]IHODPLW párologtatással folyamatosan a légkörbe juttat. A talajban ezért nem

1. állomás: $]HUGĘ

valamint az özönfajok elleni védekezés az egész világon, így (XUySiEDQ LV NLHPHOW IRQWRVViJ~ WHUPpV]HWPHJĘU]pVL JD]GiONRGiVL feladat. Az 1979-EHQ HOIRJDGRWW D] HXUySDL YDGRQ pOĘ pOĘYLOiJ pV D WHUPpV]HWHVpOĘKHO\HNYpGHOPpUĘOV]yOy~J\QHYH]HWWEHUQLHJ\ezmény YROWD]HOVĘRO\DQQHP]HWN|]LPHJiOODSRGiVDPHO\EHQPHJMHOHQQHND QHP ĘVKRQRV IDMRN EHWHOHSOpVpQHN WHOHStWpVpQHN V]LJRU~ HOOHQĘU]pVpUH YRQDWNR]y HOOHQĘU]pVHN ,GHJHQKRQRV Q|YpQ\HNUH SpOGiN DNiF SDUODJIĦ Q\XJDWL RVWRUID MDSiQ NHVHUĦIĦIpOpN DLDUDQ\YHVV]ĘOHSpQ\ID seO\HPNyUyEiOYiQ\IDNDQDGDLDUDQ\YHVV]ĘOHSpQ\ID A fehér akác (Robinia pseudoacacia) az Amerikai Egyesült Államok délkeleti UpV]pUĘO V]iUPD]LN (XUySiED D  V]i]DG HOVĘ IHOpEHQ került be, Magyarországra pedig a 18. században, az akkori uralkodó, Mária Terézia rendeletére, hogy a Duna – Tisza közének futóhomokját megkössék vele. Miután ez a Az akác hüvelytermése faj nem csak magról Készítette: Pénzes Gábor szaporodik, hanem vegetatív PyGRQ J\|NpUVDUMDNUyO LV NpSHV NLKDMWDQL U|YLG LGĘ DODWW D] RUV]iJ több részén tudott hatékonyan elterjedni. 2014-ben már több mint 460 ezer hektárt borított akác, ezzel a hazai faállomány 24 százalékát tette NL $ FVHOHNYĘ WHUPpV]HWYpGHOHPQHN HPLDWW UHQGNtYO IRQWRV IHODGDWD hogy – különösen a védett területeken – megakadályozza az akác WRYiEEL WHUMHGpVpW KLV]HQ H] D] ĘVKRQRV IDIDMRN PHJPDUDGiViW veszélyeztetné. Mivel a pillangósvirágúak családjának D WDJMD J\|NHUHLQHN JPĘLEHQ QLWURJpQN|WĘEDNWpULXPRNLVpOQHNtJ\D]DNiFHOĘIRUGXOiViQDNKHO\pQ nagymértékben képes megváltoztatni a talaj nitrogéntartalmát, így az pOĘKHO\HJ\LNIRQWRVN|UQ\H]HWLWpQ\H]ĘMpQHNIRUPiOyMiYiYiOLN

6. állomás: Idegenhonos (invazív) fajok

Invazív faj (magyarosan özönfaj), azon tájidegen faj, amely DJUHVV]tYHQ pV QDJ\ W|PHJEHQ WHUMHG WĦUĘNpSHVVpJH V]DSRURGy- és WHUMHGĘNpSHVVpJH UpYpQ HOIRJODOMD D WHUPpV]HWHV YDJ\ D] HPEHU iOWDO OpWUHKR]RWW pOĘKHO\HNHW PyGRVtWMD pV YHV]pOyezteti azok terméshozamát, stabilitását, fennmaradását, ezáltal ökológiai, gazdasági, és/vagy egészségi károkat okoz. Az idegenhonos fajok két módon kerülhettek be hazánk területére, betelepítéssel, vagy behurcolással. A betelepítés mindig szándékosságot feltételez, ami lehet gazdasági, esztétikai, természetvédelmi, stb. megfontolás. A EHKXUFROiV YpOHWOHQO IHOHOĘWOHQVpJEĘO QHP V]iQGpNRVDQ W|UWpQLN $]RN D] pOĘ V]HUYH]HWHN DPHO\HN Q|YpQ\I|OGUDM]L V]HPSRQWEyO QHP PLQĘVOQHNĘVKRQRVQDNpVPHJWHOHSHGpVN alkalmazkodásuk esetén D KD]DL pOHWN|]|VVpJHNEHQ D WHUPpV]HWHV IRO\DPDWRNDW D] ĘVKRQRV fajok rovására károsan módosíthatják. Az özönfajok megváltoztathatják a korábbi ökológiai viszonyokat, és így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak gyakoroln a biológiai sokféleségre és k komoly gazdasági károkat o okozhatnak. Szinte valamennyi k kontinensen N]GHQHNNO|QE|]Ę b betelepített és behurcolt fajokkal, m melyek közül jó néhány – V V]pOHVHEE WĦUĘNpSHVVpJpQHN N N|V]|QKHWĘHQ WRYibbá a W WHUPpV]HWHVHOOHQVpJHNNiUWHYĘN h hiányában – a Föld több pontján i problémát okoz. Legnagyobb is v veszélyben vannak a szigetek, é és az egyéb környezeti v viszonyok miatt elszigetelt ö ökoszisztémák, melyek e fajokkal s szembeni ellenálló képessége r rendkívül csekély. A biológiai Az akác összetett levele L LQYi]LyPHJHOĘ]pVH Készítette: Kocsi Attila

6. állomás: Idegenhonos (invazív) fajok

YDODPLO\HQHUGĘNiUPLDWWILDWDORQYLVV]DYiJRWWIiNVDUMDLUyO ered. C) A VDUMHUGĘ a fák kivágása után visszamaradt tuskókról, J\|NHUHNUĘOHVHWOHJW|U]VUpV]HNUĘOHUHG

A) Az ĘVHUGĘ emberi beavatkozás nélkül újul meg. B) A V]iOHUGĘ PDJUyOFVHPHWpUĘOYDJ\GXJYiQ\UyOULWNiQD

0HJ~MXOiVXN PyGMD V]HULQW KiURPIpOH HUGĘWtSXV NO|QtWKHWĘ el egymástól:

A mérsékelt övezetben (köztük hazánkban is) domináns fafajaik alapján WĦOHYHOĦ, ORPEOHYHOĦ és elegyes HUGĘNHWNO|QE|]WHWQNPHJ

$] HUGĘN pOĘ V]HUYH]HWHL PHJIHOHOĘ V]LQWHNEHQ KHO\H]NHGQHN HO hatékonyan IHORV]WYD H]]HO HJ\PiV N|]|WW D] pOĘKHO\HNHW pV D] HUĘIRUUiVRNDW

$] HUGĘ pOĘOpQ\HL N|]O PLQGHJ\LNQHN PHJYDQ D VDMiWRV V]HUHSH $ Q|YpQ\HN MHOHQWLN D] pOHWN|]|VVpJ WHUPHOĘ V]HUYH]HWHLW D NRUiEEDQ említett szervesanyag-WHUPHOĘNpSHVVpJNPLDWW$]iOODWRNH]HNQHND szerves anyagoknak a fogyasztói, míg a talajban milliárdszámra HOĘIRUGXOy PLNURRUJDQL]PXVRN EDNWpULXPRN pV JRPEiN  D] HOKDOW pV felhalmozódó szerves molekulák lebontó szervezetei.

1. állomás: $]HUGĘ

Az Észak-Amerikából V]iUPD]y RWW ĘVKRQRV KD]iQNED D  V]i]DG HOVĘ IHOpEHQ EHWHOHStWHWW Q\XJDWL RVWRUID MyO EtUMD D V]HQQ\H]HWW YiURVL OHYHJĘW D] XWDN Vy]iViW D] LGĘV]DNRV V]iUD]ViJRW H]pUW ~W PHOOp sorfaként gyakran, nagy mennyiségben ültetik. Az ültetett példányok közHOpEHQ NLYDGXO ULWNiQ VĦUĦ iOORPiQ\RNDW LV DONRW DKRO PpO\ árnyékával megakadályozza más fák természetes felújulását. 'HJUDGiOW OHURPORWW  HUGĘNEHQ QHPHVQ\iUDVRNEDQ DNiFRVRNEDQ ültetett erdei- és feketefenyvesekben tömegesen jelenhetnek meg magoncai. Nagy mennyiségben telepedett meg a Tisza és az Alsó'XQD iUWHUpQ 5HQGNtYO V]tYyVDQ YHUVHQJĘ NRPSHWLWRU  DPLW allelopátiás hatása is növeli. Ez azt jelenti, hogy olyan kémiai anyagot WHUPHO PHOO\HO D N|]HOpEHQ OpYĘ Q|YpQ\HN IHMOĘGpVpW JiWROMD tJ\ DKRl megtelepszik, kizárólagos területfoglaló lesz, csökkentve ezzel a ELROyJLDL VRNIpOHVpJ OHKHWĘVpJpW D] DGRWW WHUOHWHQ ėVKRQRV állományokban károkat tud okozni, de sokkal kevésbé agresszíven WHUMHV]NHGĘ PLQW D] XJ\DQFVDN LGHJHQKRQRV DNiF YDJ\ D ]|OG MXKar. Fája kemény, rendkívül szívós. Csapadékosabb években hajtásai PiVIpO PpWHUHVUH LV PHJQĘKHWQHN PHO\HN SiU pY HOWHOWpYHO RVWRUQ\pO készítésére kiválóan alkalmas gallyá vastagodnak. Kérge középszürke, LGĘVHEE NRUiEDQ D W|EE pYHQ iW Q|YHNYĘ SDUDOpFHNWĘO Uücskösen EDUi]GiOWWiYiOLNDPLNO|Q|VHQMyLVPHUWHWĘMHJ\H

$ KD]iQNEDQ N|OWĘ PDGDUDN HJ\ UpV]H |UHJ IiN UHJHLEHQ RGYDLEDQ készít magának fészket, ott rakja le tojásait. Az épített környezetben és D ILDWDO HUGĘNEHQ HUUH DONDOPDV KHO\HNHW FVDN NRUOiWR]RWWDQ WDOiOQDN H]HN D IDMRN 0HVWHUVpJHV IpV]HNRG~N NpV]tWpVpYHO pV PHJIHOHOĘ PyGRQW|UWpQĘNLKHO\H]pVpYHOD]ĘN|OWpVNHWWXGMXNHOĘVHJtWHQL(]D tevékenység nem csak a madarak számára jelent jó megoldást, hanem mi magunk is könnyen meg tudjuk figyelni viselkedésüket, csodálattal V]HPOpOKHWMN D]W D V]ĦQQL QHP DNDUy HQHUJLiW DPHO\HW H]HN D IDMRN N|OWpVNVLNHUpEHIHNWHWQHN7HYpNHQ\UpV]HVHLYpYiOKDWXQND]pOĘYLOiJ sokféleségének, a biodiverzitáV PHJĘU]pVpQHN 9pJO GH HJ\iOWDOiQ nem utolsó sorban gondoskodhatunk gyümölcsfáink biológiai YpGHOPpUĘO KLV]HQ H]HN D PDGDUDN D N|OWpVL LGĘV]DNEDQ IHOEHFVOKHWHWOHQOVRNNiUWHYĘWIRJ\DV]WDQDNHOpVMXWWDWQDNILyNiLNQDN amely a vegyszermentes gazdálkodás szempontjából különösen HG H Ę NHGYH]Ę A mesterséges fészekodúkat a alapterületük, kialakításuk és a E EHUHSOĘQ\tOiV DODSMiQ W|EE t típusba sorolhatjuk: A „A-típusú odú” kis kerek (28 mm Az i iWPpUĘMĦ  U|SQ\tOiVVDO UHQGHONH]LN E Ebben leggyakrabban a kisebb W WHVWĦ FLQHgék (kék cinege, b barátcinege, fenyvescinege) k költenek. A „B-típusú odú” a leggyakrabban h használt fészekodú. Ennek r röpnyílása QDJ\REE iWPpUĘMH 3 mm, így ez már alkalmas a 35 s széncinegék, mezei verebek, B-típusú fészekodú c csuszkák, nyaktekercsek, örvös Készítette: Kocsi Attila l légykapók megtelepítésére. Ezen az állomáson is egy ilyet lehet látni.

Az ostorfa édes termését több madárfaj is szívesen fogyasztja Készítette: Kocsi Attila

5. állomás: Az állatok szerepe a növények terjedésében

2. állomás: Mesterséges fészekodú

A „C-típusú odú” partfalak és szikláNKDVDGpNDLEDQUHJHLEHQN|OWĘNLV WHVWĦ pQHNHVPDGiUIDMRN PHJWHOHStWpVpW V]ROJiOMiN (QQHN U|SQ\tOiVD V]|JOHWHVIHOVĘ KDUPDGiEDQ Q\LWRWW RG~ tJ\ D NRWOiVW YpJ]Ę PDGDUDN IRO\DPDWRVDQ NLOiWQDN EHOĘOH ,O\HQ RG~NDW OHJJ\DNUDEEDQ D Ki]L UR]VGDIDUN~ D szürNHOpJ\NDSypVDEDUi]GDELOOHJHWĘ szürNHOpJ\NDSypVDEDUi]GDELOOHJHWĘIRJODOMDHO A „D-típusú odú” rendelkezik a l legnagyobb röpnyílással. A P PHJWHOHStWHQGĘ PDGiUIDMRN f függvényében a 45 mm-es i iWPpUĘMĦWĘO VHUHJpO\HN V]iPiUD N NHGYH]Ę  D  FP-HV iWPpUĘMĦ k kerek röpnyílásig ( (macskabaglyok fészkelésére) a alakítható. C-típusú fészekodú A fészekodúk elkészítésénél Készítette: Kocsi Attila f fontos, hogy a tetejük nyitható legyen, hiszen évente HJ\V]HUiOWDOiEDQĘVV]HO NLNHOOĘNHWWDNDUtWDQL $UpJLIpV]HNDQ\DJRWHONHOOWiYROtWDQLEHOĘONPHUWNHGYH]ĘE~YyKHO\O V]ROJiOKDW D SDUD]LWiN V]iPiUD DPHO\ D] HVHWOHJHV NpVĘEEL N|OWpVW hiúsíthatja meg. Táplálékot, fészekanyagot semmi esetre sem szabad az odúba tenni, a fészeképítést viszont megkönnyíthetjük, ha a közelbe mohaszálakat, iOODWLV]ĦU|NHWKDMV]iODNDWHUĘVtWQNDIDiJUD

$ Q|YpQ\HN W|EEVpJH KHO\YiOWR]WDWy PR]JiVUD QHP NpSHV (EEĘO NLIRO\yODJNO|QE|]ĘIXUIDQJRNUDYDQV]NVpJNKRJ\PDJYDLNDWWĘON akár nagyobb távolságra is eljuttassák, növelve ezzel elterjedési területüket. Ennek egyik módja – ahogyan a Sashalmi-HUGĘ HJ\ik leggyakoribb fafaja, a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) is teszi – az, KRJ\iOODWRNUDEt]]DD]XWyGRWUHMWĘPDJYDNHOWHUMHV]WpVpW5|YLG-1,5 c HV NRFViQ\~ RFVi \~ DS y NHYHVHEE H HVHEE PLQW W  FP iWPpUĘMĦ  FVRQWKpMDV cm-HV  DSUy t terméseinek húsa éretten n narancssárga, édes G GDWRO\Dt]Ħ YDVWDJViJD a azonban nem éri el az 1 m mm-t. A termése s szeptember végén, október e elején érik be, amely k közkedvelt téli csemege e egyes madárfajok számára. Í Ízletes terméseiket m megeszik a madarak vagy D D] HPOĘV|N DPHO\HN t tápcsatornájukon áthaladva c csírázásra alkalmas á állapotban, trágyával együtt  UOQHN D ÄWHUMHV]WĘ´ V V]HUYH]HWpEĘO (]DODWW D] L LGĘ DODWW D] iOODW MyNRUD t távolságot képes megtenni Az ostorfa jellegzetes paraléces törzse D DWiSOiONR]iVKHO\pWĘOtJ\D Készítette: Kocsi Attila növény új területeket képes elfoglalni. Ezt a tudományban endozoikus módszernek nevezik. 0HJILJ\HOWpN KRJ\ D IHQ\ĘULJy FVRQWWROO~ PHJJ\YiJy YHWpVL YDUM~ IHNHWHULJy pV PH]HL YHUpE LV WiSOiONR]LN UDMWD VĘW D Q\HVW WpOL ürülékében is találtak ostorfa termést.

Széncinege fiókák egy B-típusú odúban Készítette: Kocsi Attila

2. állomás: Mesterséges fészekodú

5. állomás: Az állatok szerepe a növények terjedésében

4. állomás: Madáretetés ezzel a WHYpNHQ\VpJJHO PL PDJXQN LV EĘYtWKHWMN LVPHUHWHLQNHW WROODV NHGYHQFHLQNUĘO  )RQWRV PHJMHJ\H]QL KRJ\ DPHQQ\LEHQ ~J\ döntöttünk, hogy etetjük a madarakat, semmiképpen ne hagyjuk abba DWpOLLGĘV]DNYpJHHOĘWWPHUWD]HWHWĘUHV]RNRWWPDGDUDNV]iPtWDQDND N|QQ\HQ PHJV]HUH]KHWĘ WiSOiOpNUD pV HQQHN KLiQ\D HVHWOHJHV pusztulásukat okozhatná egyes fagyos éjszakákon! $] HWHWĘNQHN W|EE YiOWR]DWD LVPHUW DEODNHWHWĘ IJJHV]WHWW HWHWĘ G~FHWHWĘ HWHWĘWiOFD WDODMHWHWĘ $] LWW OiWKDWy WtSXV HJ\ PDJWDUWiO\RV dúc önHWHWĘPHO\QHNHOĘQ\HKRJ\HJ\V]HUUHQDJ\PHQQ\LVpJĦPDJRW lehet bele tenni, így olyan helyeken is alkalmazhatjuk, ahol nem tudjuk biztosítani a rendszeres feltöltést. (WHWĘW PL PDJXQN LV N|QQ\HQ készíthetünk, erre számtalan |WOHWHW Q\~MWDQDN D PHJIHOHOĘ szakirodalmak. Egyetlen fontos WpQ\H]Ę D PHJIHOHOĘ HOKHO\H]pV amely a madarak biztonságát JDUDQWiOMD /HKHWĘVpJ V]HULQW olyan magasságban legyen, ahol D UDJDGR]y HPOĘV|N PDFVNiN kutyák) nem érik el, legyen a )JJHV]WHWWHWHWĘWiOFD N|]HOEHQ VĦUĦ FVHUMH DKRYi Készítette: Derda Péter szükség esetén el tudnak PHQHNOQLpVOHJ\HQMyOPHJN|]HOtWKHWĘ Kenyeret és tésztaféléket soha ne adjunk a madaraknak, mert az esetleg napokig ott álló táplálékban olyan erjedési folyamatok indulnak be, amely a madarak pusztulását okozhatja! Tiltott még számukra a URSL Q\HUV WpV]WD JpSVRQND V]iUD] NXW\DHOHGHO pWNH]pVL IĦV]HUH]HWW WHSHUWĘ SDSULNiV LOOHWYH VyV V]DORQQD VyVPRJ\RUy VyV VDMW FVRQWNXNDFQDJ\RQIHUWĘ]Ę NROEiV]JRPRO\DFKLSVQ\HUVUL]VQ\HUV galuskatészta is.

3. állomás: Kúszónövények

$] HUGĘ |NRV]LV]WpPiMiW DONRWy pOĘOpQ\HN N|]|WW V]iPWDODQ ERQ\ROXOW kapcsolatrendszer alakul ki. Ez az összetett kapcsolati hálózat tartja IHQW pV PĦN|GWHWL D] HJpV] pOHWN|]|VVpJHW .|]ON D] HJ\LN legismertebb kölcsönhatás az egymás közti versengés (kompetíció), amely az egyedeN pV D]RN N|]|VVpJHL D SRSXOiFLyN N|]|WW D V]ĦN|V HUĘIRUUiVRN IpQ\ WiSDQ\DJ Yt] VWE  ELUWRNOiVipUW DODNXO NL 0LYHO D növények életben maradása érdekében a fény, mint környezeti WpQ\H]Ę QpONO|]KHWHWOHQ pUWKHWĘ KRJ\ iGi] N]GHOPHW YtYQDN egymással pUWH $ WHUPpV]HWEHQ NO|QE|]Ę VWUDWpJLiNQDN OHKHWQN szemtanúi, amellyel a növények igyekeznek ezen energiaforrásból a legtöbbhöz hozzájutni. Ennek egyik módja a magasba kúszás, amely egyes szervek s e e módosulását ódosu ását vonja o ja maga aga utá után. Kúszónövényeknek n nevezzük azokat a n növényeket, amelyek vvalamilyen sajátos m módon támasztékra kkapaszkodnak. Kevés ttalajfelületet vesznek iigénybe, rendületlenül ttörnek a fény felé. Ez ttörténhet csavarodó sszárral, kacsokkal, lefelé P PHUHGĘ ROGDOiJDNNDO llevélnyelekkel és A borostyán levele ttövisekkel vagy – ahogy Készítette: Kocsi Attila D] HOĘWWQN OiWKDWy borostyán – kapaszkodó léggyökerekkel. A kúszónövények levél- és YLUiJ|]|QNNHO NiSUi]DWRV OiWYiQ\W Q\~MWDQDN GH H]HQ NtYO IpV]NHOĘés búvóhelyet is kínálnak a madaraknak. A kúszónövények a legkreatívabban alkalmazkodó növények közé tartoznak. Óriási falfelületeket képesek felfutni, díszíteni, nemcsak számos állatcsoportnak nyújtva menedéket, de leveleikkel biológiai úton iUQ\pNROMiN WDUWMiN KĦY|VHQ D] pSOHWHNHW D

$0DJ\DURUV]iJRQN|OWĘPDGDUDNHJ\UpV]HWpOHQGpOHEEUHV]iPXNUD NHGYH]ĘEEpJKDMODW~WHUOHWHNUHYRQXOQDN(QQHNRNDDWiSOiOpNKLiQ\ KLV]HQD]RUGWpOLKyQDSRNEDQDURYDURNpVDYiOWR]yWHVWKĘPpUVpNOHWĦ gerincesek zöme inaktív állapotba kerül, ezért táplálékként nem kerülhetnek szóba. Vannak olyan fajok, amelyek – a kisebb-nagyobb kóborlásoktól eltekintve – állandóak a területünkön és olyan fajok is akadnak, amelyek hazánkban töltik a telet. Ez utóbbi két csoportba tartozó madaraknak segíthetünk azzal, hogy felkínáljuk számukra OHJIRQWRVDEEWiSOiOpNDLNDW(]HNN|]ONLHPHOHQGĘND]RODMRVPDJYDN különösen a sótlan, pörköletlen napraforgómag, de ezen kívül bátran adhatunk a madaraknak egyéb aprómagvakat (cirok, köles, árpa, zab, E~]D  )RQWRV D PHJIHOHOĘ PHQQ\LVpJĦ iOODWL ]VLUDGpN DPHO\HW faggyúgolyóval vagy sótlan szalonnával biztosíthatunk számukra. A J\P|OFV|NHW NHGYHOĘ PDGDUDN V]iPiUD SHGLJ D] iJUD IHOWĦ]|WW D] HWHWĘUHYDJ\DI|OGUHHOKHO\H]HWWDOPiYDONHGYHVNHGKHWQN Az etetéVWKD]iQNEDQNL]iUyODJDWpOLKyQDSRNEDQFpOV]HUĦDONDOPD]QL QDJ\MiEyO D] HOVĘ IDJ\RN PHJMHOHQpVpWĘO D WDUWyV IDJ\RN PHJV]ĦQpVpLJ 7HUPpV]HWHVHQ D PDGDUDN D] HPEHU PHJMHOHQpVH pV HWHWĘ WHYpNHQ\VpJH HOĘWW LV iWYpV]HOWpN D NHGYH]ĘWOHQ WpOL LGĘV]DNRW tehát most sem jelentene tragédiát számukra az etetés hiánya, viszont

6]pQFLQHJpNWiSOiONR]iVDHJ\GUyWKiOyVHWHWĘQ Készítette: Derda Péter

4. állomás: Madáretetés

Kerítésre felkúszó YDGV]ĘOĘ Készítette: Megyeri Szabolcs

nyári kánikulában. A falra kúszó növényeket díszítésre, elhanyagolt falak eltakarására is szokták használni mivel nem igényel sok JRQGR]iVW 7|EEVpJN D WUySXVL HVĘHUGĘNEHQ DODNXOW NL GH KD]iQN területén is találkozhatunk velük. A borostyán mellett ilyen növény W|EEHN N|]|WW D V|ULSDUEDQ KDV]QiOW NRPOy D YDGV]ĘOĘ D] HUGHL iszalag, a hajnalka, a trombitafolyondár, a lilaakác. $ ERURVW\iQ KDMWiVHUHGHWĦ OpJJ\|NHUHNNHO kapaszkodnak a támasztékul szolgáló fákra, melynek apró repedésit is kihasználják a minél hatékonyabb kúszásra. Ezzel kárt nem tesznek a fákban, legfeljebb nagyobb mennyiségben okozhatnak a tömegüknél fogva terhelést a növényekben vagy a házfalak vakolatában. A növény pUGHNHVVpJH DPL N|QQ\HQ PHJILJ\HOKHWĘ KRJ\ NH]GHWEHQ |WRV]WDW~ OHYHOHNHW KR] D] LQGiNRQ NpVĘEE D YLUiJ]y ERNRUV]HUĦYp YiOW növényen viszont már ovális alakúak a levelek. Ezt a jelenséget heterofíliának nevezik.

3. állomás: Kúszónövények