Excel 2000 jegyzet
Barhács Oktatóközpont 2002.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Bevezetés, indítás, mentés, kijelölés, adatkezelés, adattartományok szerkesztése, munkafüzet kialakítása Bevezetés Egy alkimista értett az aranykészítéshez. Ennek az alkimistának volt egy tanítványa. A mester minden alkalommal annyi aranyat adott a tanítványnak, amennyit az kért. Kis idő elteltével a tanítvány mégis a következő szavakkal lázadt mestere ellen. Nekem ne aranyat adj, hanem taníts meg rá, hogyan kell elkészíteni! Nos, aki már látott táblázatkezelő programot alkalmazás közben, az akarva, akaratlanul is késztetést érzett arra, hogy ennek a szoftvernek professzionális alkalmazója, felhasználója legyen. A legismertebb táblázatkezelő programok közé tartozik a Lotus, a Quattro, illetve az Excel. Mi ezen utóbbi szoftverrel ismerkedünk meg az elkövetkezendőkben. A táblázatkezelő programok, ahogy az a nevükben is olvasható, táblázatokat kezelnek. A táblázatok építőelemei a cellák, ezek tárolják a különféle adatokat. Ezek a cellák sorokat, oszlopokat alkotnak, ezekből áll össze a teljes táblázat, amit munkalapnak is nevezünk. Alkalmazásukkal szép megjelenésű táblázatok, diagramok készíthetőek, továbbá adatlisták feldolgozása válik lehetővé függvények és képletek használatával. A felsorolást még folytathatnánk, de erre igazán jó választ akkor kapunk, ha megismerkedünk a programmal.
Program indítása A program indítására több lehetőségünk is kínálkozik, szokásainktól és az egér pillanatnyi pozíciójától függően. Kezdetben azonban a legegyszerűbb, ha Start nyomógombra kattintunk, majd a Programok közül kiválasztjuk a Microsoft Excelt.
2.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
A képernyő felépítése Ahhoz, hogy egy programot hatékonyan tudjunk kezelni, alaposan meg kell ismernünk a képernyő felépítését.
Címsor A címsorban leolvasható az alkalmazás ikonja után, mi az aktuálisan szerkesztett munkafüzet neve. Ha még nem adtunk nevet az állományunknak, Munkafüzet n néven nevezi. Az n jelzi, hogy az Excel megnyitása óta hányadik üres munkafüzettel dolgozunk.
Ablakkezelők A címsor jobb oldalán a Windows tanulmányozása során megismert elemeket láthatjuk.
Menü A programban nagyon sok menü, főmenü és alájuk rendezett almenü található. A menü hierarchia igen logikus, könnyed kezelést biztosít az Excel használatában. Néhány menüpont előtt kis ábrát láthatunk, mely megfelel az alapértelmezés szerinti megjelenített eszköztárban látható ikonnak. Az egyes menüpontok után szereplő billentyű-kombinációk a menükkel azonos jelentésűek.
3.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Eszköztárak, Ikonsorok
A program kezelése sokszor egyszerűbb az ikonok használatával, mint menükkel vagy billentyű-kombinációkkal. Az ikonok, témák szerint eszköztárakba vannak csoportosítva. Bizonyos feladatok végrehajtásakor automatikusan megjelenik az adott témához tartozó eszköztár, majd eltűnik, ha befejeztük a műveletet. Egyéni megjelenítésre és elrejtésre a Nézet menü Eszköztárak almenü alkalmazásával van módunk. Az Excel indításakor alapértelmezetten két eszköztár látható, melyek szabadon áthelyezhetők.
Gördítősávok A képernyőnél nagyobb dokumentumok mozgatását teszi lehetővé a vízszintes és függőleges irányban. Kezelése a Windows tanulmányozása során elsajátított ismeretek alapján történik.
Szerkesztőléc
A szerkesztőléc bal oldalán a név mezőben olvashatjuk le, hogy éppen melyik az aktív cella. A piros X, illetve a zöld pipa jel a beírás visszavonását, illetve engedélyezését teszik lehetővé. Az egyenlőségjel képlet szerkesztési műveletet indítja el. A szerkesztőléc pedig lehetővé teszi egy cella tartalmának szerkesztését, módosítását.
A dokumentumterület Az Excel betöltése után a menüsor és az eszköztárak alatt egy berácsozott terület jelenik meg, sor- és oszlopazonosítókkal ellátva. Ez a táblázat nyers formátuma, ami arra alkalmas, hogy adatokat írjunk be, képleteket szerkesszünk. Ezt a területet a továbbiakban munkalapnak nevezzük. A munkalapokat Munka1, Munka2, Munka3 fülek jelzik. Több egybefűzött munkalap a munkafüzet. A munkafüzetnek alapértelmezésben 3 lapja van, de beszúrhatunk újabb lapokat vagy a feleslegeseket eltávolíthatjuk. A munkalapok számát csak az operatív tár mérete korlátozza. A munkalapok között a fülek segítségével lapozhatunk. A munkalapok cellákból állnak. Adatainkat ezekbe a cellákba kell írnunk. A munkalap felső szélén a táblázat oszlopait meghatározó betűket, a bal oldalán pedig a sorok jelölésére használt számokat látjuk. Ezek a cellák pontos helyének a meghatározására szolgálnak, hasonlóan a sakktábla szélén lévő feliratokhoz. Ennek megfelelően a bal felső sarokban található az A1-es cella. Egy munkalap 65 536 sorból és 256 oszlopból áll. Az oszlopok betűjele A-tól IV-ig tart. Rövid számolás után kiderül, hogy egy munkalapon 16 777 216 cella áll rendelkezésünkre.
4.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Állapotsor Az ablak alján lévő információs sorban tájékozódhatunk a program pillanatnyi állapotáról és a végrehajtandó feladatok helyzetéről. Tartalma más és más lehet az éppen aktuális műveletnek megfelelően.
Új munkafüzet létrehozása Amikor elindítjuk az Excelt, az automatikusan létrehoz egy üres munkafüzetet, melyet a címsorban a Munkafüzet1 felirat jelöl. Ha újabb munkafüzetet szeretnénk létrehozni, azt megtehetjük eszköztár, illetve menü segítségével. Létrehozás ikon segítségével A Szokásos eszköztáron kattintsunk az Új dokumentum ikonra, melynek hatására új munkafüzet nyílik meg, melyet a címsorban a Munkafüzet n felirat jelöl. Az n jelzi, hogy az Excel megnyitása óta hányadik üres munkafüzettel dolgozunk. Létrehozás menü segítségével Válasszuk a Fájl menü Új dokumentum… parancsát, melynek hatására egy párbeszédablak jelenik meg.
Az Új dokumentum párbeszédablak segítségével választhatunk munkafüzetünkhöz sablont, melyet több csoportba rendezve láthatunk. Azonban ezen választék tetszőlegesen módosítható, bővíthető. Az, hogy a listát pontosan hogyan látjuk, nagy gombokkal, listában, vagy részleteiben, attól függ, hogy a jobb oldalon található gombok közül éppen melyik van bekapcsolva.
5.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Munkafüzet mentése A munkafüzet mentése azt jelenti, hogy a készített táblázat a számítógép kikapcsolása után is megmarad, tárolásra kerül, és bármikor újból előhívható. Válasszuk a Fájl menü Mentés parancsát, melyet elérhetünk a Szokásos eszköztárról is, illetve a Ctrl+S billentyű-kombinációval is aktivizálhatunk.
A megjelenő párbeszédablakban meg kell határoznunk a mentés helyét és az állomány nevét, azonban további lehetőségek megadására is módunk van.
Hely Ha a hely listát legördítjük, megkapjuk a gépünk és annak környezetének teljes felépítését, kijelölve az éppen aktuális helyet. Itt tudunk kattintgatással másik meghajtót, másik mappát, vagy másik gépet aktuálissá tenni, azaz kijelölni a mentés helyét.
Előzmények Azokat a helyeket találjuk itt, ahol legutoljára jártunk, függetlenül attól, hogy az egy Web hely, egy másik számítógép, meghajtó, vagy mappa. Feladata a mentés helyének gyorsabb elérése.
Dokumentumok Annak a mappának a közvetlen elérését biztosítja, amit a program a telepítéskor hozott létre a dokumentumaink számára. Alapesetben a program először ezt kínálja fel a mentés helyéül, azonban az alapértelmezett munkakönyvtárat, tehát azt, amit a mentéskor felkínál a program, meg tudjuk változtatni.
6.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Asztal A Windows asztalának tartalmát tudjuk közvetlenül elérni. Gyakran használt állományokat, könyvtárakat elhelyezhetünk ott is, és ennek segítségével könnyen elérhetjük.
Kedvencek Az Office szolgáltatása, hogy könnyen megtaláljuk azt a helyet, ahova menteni szeretnénk, illetve ahonnan meg akarunk nyitni egy állományt. A program a telepítéskor létrehozott egy Kedvencek nevű mappát, és ezt kínáljuk fel a számunkra.
Hálózati helyek A Hálózati helyek rendszermappában olyan elemek vannak, amelyek segítségével a hálózat más számítógépeire menthetjük állományunkat.
Fájlnév A program felkínálja névnek a Munkafüzet n nevet a Fájlnév mezőben. Ha a felkínált név helyett egy másikat szeretnénk, egyszerűen begépelünk egy másikat.
Fájltípus Alapértelmezés szerint az Excel kiterjesztése XLS. Ezt nem kell beírni, hiszen az Excel ezt automatikusan megteszi. Minden más esetben, amikor a mentés során konverziót, átalakítást szeretnénk végeztetni, ki kell választanunk a mentendő fájl típusát a Fájltípus listából. Ezt követően a program átalakítja a fájl formátumát a megadottra, például az Excel egy korábbi változatára.
Cellák kijelölése Ahhoz, hogy a munkafüzetbe adatot írhassunk, ki kell választanunk azt a cellát, amibe az adatot szeretnénk beírni. Gyakori eset, hogy egyszerre több cellán szeretnénk végrehajtani ugyanazt a műveletet, esetleg ugyanazt az adatot szeretnénk több cellába beírni. Ennek a feladatnak csak akkor tehetünk eleget, ha megismerjük a kijelölés módszereit.
Cella kijelölése egérrel Egy-egy cella kijelöléséhez elegendő, ha az egérmutatót a megfelelő cellához húzzuk, és az egér bal gombjával rákattintunk. A kijelölés hatására a cellamutató keret (cellajelölő) a kiválasztott cella körül jelenik meg és a szerkesztőléc bal szélén feltűnik az aktív cella neve.
Ezt a kijelölési módot csak az olyan cellák esetén alkalmazhatjuk, amelyek láthatóak a program ablakában. Ha olyan cellát szeretnénk kijelölni, amelyik éppen nem látható a munkaterületen, akkor a görgetősávval görgessünk a megfelelő irányba, és kattintsunk rá a megfelelő cellára. A görgetősáv akkora területen mozog, amekkora területet már feltöltöttünk adatokkal. A hossza is az adatokkal kitöltött területnek felel meg.
7.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Cella kijelölése navigációs billentyűkkel A nyíl billentyűk valamelyikének leütésével, egy-egy cellányival léphetünk a nyílnak megfelelő irányba. Ha a CTRL billentyűt lenyomva tartjuk és így ütjük le valamelyik nyíl billentyűt, akkor az adatokkal kitöltött tartományok határai között mozoghatunk. A cellajelölő megáll az adattartomány első és utolsó adatot tartalmazó celláján. Természetesen, ha nem állják adatok a cellajelölő útját, akkor a munkafüzetnek az adott irányban található utolsó cellájára juthatunk el. Egy ablaknyit mozoghatunk a Page Down vagy a Page Up billentyűkkel. Ezekkel akkora távolságra léphetünk -lefelé vagy felfelé-, mint az ablak mérete. Ugyanezeket a billentyűket az ALT-tal együtt arra használhatjuk, hogy vízszintesen lépkedjünk ablakméretnyit. Ha a munkalap adott sorának az első oszlopába szeretnénk lépni, üssük le a Home feliratú billentyűt. A CTRL+Home billentyű a munkalap bármelyik cellájáról az A1-es cellát fogja kijelölni. Az End billentyű leütésekor látszólag semmi sem történik. Ha kicsit figyelmesebbek vagyunk, észrevehetjük, hogy az állapotsorban megjelenik egy VÉGE felirat. Ez azt jelzi, hogy a cellajelölő alkalmas arra, hogy elugorjon egy adattartomány határára vagy a munkalap megfelelő szélére. Már csak arra vár, hogy leüssük azt a nyíl billentyűt, amelyik irányba mozogni szeretnénk. Tehát ez nem egy billentyűkombináció, hanem első lépésben az End billentyűt kell leütnünk, majd ezután a megfelelő nyíl billentyűt. A CTRL+End billentyűkombinációval eljuthatunk arra a cellára, amelyik a bármikor használt utolsó adatot tartalmazó cella. Ez nem egyezik meg azzal, amelyikben az utolsó adata van a munkalapra írt adatoknak. A CTRL+Page Down és a CTRL+Page Up billentyűkombinációk segítségével a munkafüzet munkalapjai között lapozgathatunk.
Tartományok kijelölése A tartomány egy téglalap alakú terület, amelyik több cellát foglal magába. Azért van szükség tartománykijelölésre, mert így egyszerre több cellán hajthatjuk végre ugyanazt a műveletet. Például egyszerre törölhetjük a kijelölt cellák tartalmát, vagy egyszerre határozhatjuk meg a formai beállításukat. A kijelölt tartományon belül egy cella fehér marad. Ez a kijelölt tartomány aktív cellája, melynek nevét olvashatjuk a szerkesztőlécen.
Tartomány kijelölése egérrel Álljunk az egérmutatóval a kijelölni kívánt tartomány első cellája elé. Figyeljünk arra, hogy az egérmutató kijelölésre alkalmas legyen, és nyomjuk le az egér bal gombját. Addig húzzuk lenyomott bal gombbal az egeret a cellák fölött, amíg ki nem jelöltük a kívánt tartományt. A kijelölést úgy szüntetjük meg, hogy bármely másik cellára kattintunk. Ha több tartományt szeretnénk kijelölni, akkor az első tartomány jelölése után, nyomjuk le a billentyűzet CTRL gombját, és így jelöljük ki a további tartományokat. A CTRL billentyűt a kijelölések ideje alatt tartsuk lenyomva.
8.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Sor és oszloptartomány kijelölése Ha egy egész oszlopot, vagy sort szeretnénk kijelölni, kattintsunk az oszlopot azonosító betűre, vagy a sort azonosító számra a munkalap szélén. Több egymás melletti sor vagy oszlop kijelöléséhez tartsuk lenyomva az egér bal gombját a cellasorszám vagy oszlop betűjel fölött, és húzzuk az egeret. Ha több olyan oszlopot vagy sort szeretnénk egyszerre kijelölni, amelyek nem szomszédosak, akkor a további jelöléseknél tartsuk lenyomva a CTRL gombot. A munkalap összes celláját az oszlopok betűjele és a sorszámok találkozásában látható szürke területtel jelölhetjük ki.
Adatkezelési műveletek Adatok bevitele Kérjünk új munkafüzetet! A cellajelölő ott pihen az A1-es cellán. Ha most elkezdünk írni, az adat az A1-es cellába kerül. Mindig az aktív cellába fogunk írni. Ha cellát jelölünk ki, akkor a kijelölt cella lesz aktív, ha tartományt jelölünk ki, akkor a tartomány fehér hátterű cellája lesz az aktív. Azt, hogy melyik az aktív cella, a szerkesztőléc bal oldaláról olvashatjuk le. Kezdjünk el gépelni. Írjuk be az A1-es cellába a következő szöveget: Barhács Oktatóközpont. A szöveg beírása közben figyeljük meg, mi változik a programban. A munkaterület feletti részen, a szerkesztőlécen megjelent ugyanaz a szöveg, amit leírtunk. Az állapotsorban a Kész felirat megváltozott, most azt olvashatjuk ott, hogy Beírás. Miután begépeltük a rögzíteni kívánt adatot, a beírást érvényesítenünk kell. Az adatrögzítés érvényesítésére három lehetőségünk van: Az adat beírása után üssük le az ENTER billentyűt, vagy az adat legépelése után lépjünk át bármelyik másik cellára, vagy ha leírtuk a cellába szánt adatot, kattintsunk a szerkesztőléc Beírás gombjára! Az adatok beírását minden esetben érvényesítenünk kell. Az adatérvényesítés hatására az Excel visszatér Kész állapotba. Erről az állapotsor feliratának elolvasása után győződjünk meg. Ha a szöveg begépelése után a szerkesztőléc Mégse gombjára kattintunk, akkor a cella tartalma nem változik meg, megőrzi a beírás előtti tartalmát. Ugyanez lesz az eredménye az ESC feliratú billentyű leütésének is. Ha kijelölünk egy cellát, annak a tartalma a szerkesztőlécen is megjelenik. Lehet, hogy a szerkesztőlécen mást olvasunk, mint a cellában, de ettől ne ijedjünk meg. A valódi tartalmat a szerkesztőlécen olvashatjuk.
Az A1-es cellába olyan hosszú szöveget írtunk, amelyik hosszabb, mint amekkora látszólag elfér a cellában. A szöveg kilóg a cellából és letakarja a szomszédos cellákat. Ha a takart cellák bármelyikébe is beírunk valamit, az átnyúló szöveg eltűnik, hiszen ez a terület nem az átnyúló szövegnek van fenntartva, ezt csak „kölcsön kapta”. A B1-es cellába írjunk be egy rövidebb szöveget, például az EXCEL szót, majd érvényesítsük azt! A most eltüntetett szöveg, ami átlógott, természetesen nem veszett el, csak mivel kellett a szomszédnak a saját cellája, ezért láthatatlanná tette a betolakodót.
9.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Ellenőrzésként kattintsunk rá arra az A1-es cellára, amelyikbe a hosszú szöveget írtuk! Ennek hatására a szerkesztőlécen látható lesz a cella teljes tartalma.
Ismerkedjünk tovább az adatok beírásával! A C1-es cellába írjunk be egy számot. Ez legyen például a 22, majd érvényesítsük azt! Figyeljük meg, hogy a rövid szöveg hol helyezkedik el a cellában, majd hasonlítsuk össze a C1-es cellába írt szám elhelyezkedésével! Azt fogjuk tapasztalni, hogy a szöveg a cella bal széléhez, míg a szám a cella jobb széléhez húzódik. Ez mindaddig így működik, amíg be nem állítjuk a cellaformázással azt, hogy a cellába írt adat hol helyezkedjen el.
Figyeljük meg azt is, mi történik akkor, ha olyan hosszú számot írunk a cellába, amelyik nem fér el benne. Ha ez csak egy-két számjeggyel hosszabb a cella szélességénél, akkor az Excel automatikusan szélesebbre állítja a cellaoszlop szélességét. Írjunk be még hosszabbat a D1-es cellába, például egy 15 jegyű számot! Beírás után nyomjuk le az ENTER billentyűt, majd nézzük meg, mi történt ezzel az adattal!
Az egérrel kattintsunk rá a D1-es cellára! A szerkesztőlécen még mindig az a szám látható, amit beírtunk, a cellában viszont kicsit más jelent meg. Ez a begépelt szám normál alakja. Ennek az átalakításnak az az oka, hogy a táblázatkezelők celláiba írt számok soha nem lóghatnak ki a cellából. A program tehát keresett egy olyan megjelenítési módot, amelyben a hosszú szám is elfér a cellában. A cella méretét meghaladó számokat tehát az Excel átalakítja normál alakra. A D1-es cellában olvasható számot a következőképpen értelmezzük: 1,23457*10+14, ahol az E betű megfelel a „*10”-nek, a +14 pedig a 10 hatványkitevőjének.
Különböző típusú adatok viselkedése a cellában Vizsgáljuk meg, hogy a különböző típusú adatok hogyan viselkednek alapértelmezetten a cellában! Szöveg viselkedése a cellában Ha a cellába szöveget írunk, akkor a beírt adat a cella bal széléhez igazodik. Ha a szöveg hosszabb, mint amekkorának helye van az adott cellaoszlopban, akkor az a szomszéd cellákat letakarja mindaddig, amíg szükség nem lesz a letakart cellákra. Egy cellába 32 767 karakternyi szöveget írhatunk. Ebből a cellában csak 1024 karakter jelenik meg, az állapotsorban az egész látható lesz.
10.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Számok viselkedése a cellákban Ha olyan számot írunk egy cellába, amelyik elfér benne, az a cella jobb széléhez igazodik. Mivel a számok nem lóghatnak ki a cellából, az Excel átalakítja a cella megjelenítését, ha hosszabb számot írunk, mint ami elfér a cellában. A beírt szám csak az első tizenöt helyiértékén őrzi meg a számjegyek értékét, a többi helyiértéket nullákkal tölti fel. A cellába írható legnagyobb szám nagyságrendje tíz a háromszázhetediken. Logikai érték A cellába írt igaz vagy hamis szó a beírás után a cella közepére igazodik, és csupa nagybetűre vált. Képlet a cellában Ha egy cellába képletet írunk, akkor a cellában a képlet eredménye jelenik meg. A szerkesztőlécen megnézhetjük a képlet eredeti formáját. A képlet maximális hossza 1024 karakter lehet. (A képletről a későbbiekben lesz majd szó.)
Adattartományok szerkesztése Ha utólag ráébredünk, hogy egy cellába nem a megfelelő adatot írtuk be, akkor álljunk rá és tegyünk úgy, mintha nem lenne ott semmi, azaz írjuk be az újabb szöveget, számot vagy képletet. Ezzel felülírjuk a cella eredeti tartalmát. Olyankor érdemes így eljárni, amikor a régi tartalomra már nincs szükségünk és rögtön új tartalmat kívánunk adni a cellának. A cella tartalmát a billentyűzet DELETE gombjával törölhetjük. Ismerkedjünk meg a cellán belüli szerkesztés lehetőségével, hiszen miért kellene újra leírnunk egy nagyon hosszú szöveget egyetlen elütés miatt? A cella tartalmát akkor javíthatjuk, ha az Excel cellaszerkesztési állapotban van. A szerkesztési állapotot legegyszerűbben úgy érhetjük el, hogy kettőt kattintunk a javítandó cellára, vagy ráállunk és lenyomjuk az F2 funkcióbillentyűt. Módosíthatjuk a cella tartalmát a szerkesztőlécen is. Kattintsunk a szerkesztőlécen a szövegnek arra a pontjára, ahol változtatni szeretnénk. A szerkesztési állapotot a program visszajelzi az állapotsorban a Szerkesztés üzenettel. Szerkesztési állapotban úgy állhatunk a szöveg megfelelő pontjára, hogy az egérrel oda kattintunk, ahol javítani szeretnénk. A szövegkurzor mozgatására felhasználhatjuk a navigációs billentyűket is. A billentyűzet jobbra-balra mutató nyilaival egy-egy karakterrel vihetjük a szövegkurzort a megfelelő irányba. A CTRL+nyilakkal egy-egy szóval léphetünk a lenyomott nyíl irányába. A HOME és END gombbal a szöveg elejére vagy végére ugorhatunk. A cella szövegében kijelölhetünk bizonyos részeket. A szöveg kijelöléséhez az egér bal gombjának lenyomásával húzzuk az egérmutatót a kijelölendő szövegrész felett. Úgyis kijelölhetünk egy szövegrészt, hogy a navigációs nyilak használata közben lenyomva tartjuk SHIFT billentyűt. Ebben az esetben a kurzor kezdeti helyétől addig jelöljük ki a szövegrészt, amíg a billentyűvel mozgunk. A kijelölt szövegrészt átírhatjuk vagy törölhetjük.
11.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Feladat: Kérjen egy új munkafüzetet, majd készítse el az alábbi táblázatot, melyet mentsen el a Sajátnév\Excel könyvtárba Példa1.xls néven!
Cellák feltöltése adatokkal Gyakran előfordulnak adatok, amelyek szabályosan követik egymást, például hónap nevek, a hét napjainak neve, számtani és mértani sorozatok. Ezek rendszeres beírását gyorsíthatja a cellajelölő jobb alsó sarkán található kitöltőfül, amelynek a segítségével a cella tartalma alapján adatokkal tölthetjük fel a szomszédos cellákat. Tegyünk egy egyszerű próbát! Nyissunk egy új munkafüzetet, majd írjuk be, például egy hónap nevének rövidítését. Jelöljük ki azt a cellát, amelybe a hónap nevét írtuk. Az egérmutatót húzzuk a cellajelölő jobb alsó sarka elé. Akkor állunk jó helyen, ha az egérmutató vékony keresztté változott. Fogjuk meg a kitöltőfület és húzzuk jobbra néhány cella fölött.
A kitöltés végrehajtásakor az Excel figyeli, hogy a szó elején kis- vagy nagybetűvel írtuk-e a szöveget. A feltöltés során az egérmutató mellett egy kis sárga téglalapban követhetjük, hogy hol tartunk a feltöltéssel.
Kitöltés azonos növekményű számokkal Számtani sorozatnak vagy lineáris trendnek azt a számsort nevezzük, melyben kétkét szomszédos tag különbsége mindig azonos. Ha megadjuk a sorozat első két elemét, azzal már meghatározzuk azt is, hogy mennyivel növekedjenek vagy csökkenjenek az egymást követő cellákban a számok.
Egy speciális, de gyakran előforduló eset, amikor a cellákat egyesével növekvő számokkal szeretnénk kitölteni. Ebben az esetben nem kell leírnunk előre két cellába az egymást követő két számot. Elegendő csak a kezdőértéket beírnunk a kiinduló cellába, és a kitöltés közben nyomva tartanunk a CTRL billentyűt. A CTRL gombot csak akkor engedjük el, ha már elengedtük az egér gombját.
12.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
13.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Szövegek ismétlése Ha azonos szövegeket szeretnénk ismételgetni szomszédos cellákban, akkor először írjuk le azokat a szövegeket egy cellatartományba, amelyet ismételni szeretnénk. Ezután jelöljük ki a szöveggel kitöltött tartományt, és a kitöltőfül húzásával töltsük ki a táblázatunkat a mintaként beírt adatokkal. Ha két olyan adatot írunk a cellákba, amelyet felismer az Excel (január-március, hétfő-szerda, N1-N3) akkor azt is felismeri, hogy a kitöltés során a mintában jelzett lépésenként kell kitöltenie cellákat. Például ha a minta hétfő-szerda, akkor a további cellákban mindig kihagy egy-egy napot – hétfő, szerda, péntek, vasárnap és így tovább – amíg a kitöltőfület húzzuk.
Üres cellák beszúrása Ha kifelejtettünk néhány adatot és ezekkel szeretnénk kiegészíteni a táblázatunkat, akkor az első feladatunk, hogy helyet csináljunk az újabb adatok számára. Ehhez üres cellákat, oszlopokat vagy sorokat kell beszúrnunk az adatok közé, majd az így kapott üres cellákba beírhatjuk a kifelejtett adatokat. Ezt a műveletet úgy kell végrehajtanunk, hogy a korábban rögzített adataink ne vesszenek el. A már beírt adatokat tehát valamilyen irányban el kell mozdítanunk. Ezt a program megteszi, ha cellákat szúrunk be.
Cellasor vagy cellaoszlop beszúrása Ha úgy szeretnénk cellasort beszúrni, hogy az egész munkalap szélességében új sorunk vagy soraink legyenek, akkor jelöljünk ki a munkalap teljes szélességében annyi cellasort, amennyire szükségünk van. Majd a helyi menü megjelenítéséhez a kijelölt területre kattintsunk rá az egér jobb gombjával. A megjelenő helyi menüből válasszuk ki a Beszúrás utasítást. A művelet eredményeként annyi sort kapunk, amennyit előzőleg kijelöltünk. Az új sorok a kijelölt területre kerülnek. A beszúrás előtt kijelölt sorok lejjebb csúsznak, így nem vesznek el a korábban beírt adatok. Cellaoszlopok beszúrása esetén ugyanígy kell eljárnunk, azzal az eltéréssel, hogy ekkor annyi oszlopot jelölünk ki, amennyit be kell szúrnunk az új adatok számára. Egyetlen sor vagy oszlop beszúrásához elegendő a sor számára vagy az oszlop betűjelére kattintanunk az egér jobb gombjával, és az előző módon végrehajtani a Beszúrás utasítást.
Cellatartomány beszúrása Ha olyan adattartományt szeretnénk bővíteni, amivel egy vonalban már vannak adatok, amelyeket nem szeretnénk megbontani, akkor nem szúrhatunk be teljes cellasort. Ebben az esetben elegendő kisebb tartományt beszúrni. A műveletet kezdjük azzal, hogy jelöljünk ki az adatokkal feltöltött cellákból egy akkora tartományt, amekkora üres helyre a beszúrandó adatoknak szüksége van, és kattintsunk a kijelölt tartományra az egér jobb gombjával. A megjelenő helyi menüből válasszuk ki a Beszúrás utasítást. Mivel az Excel nem tudja, merre szándékozunk elmozdítani a kijelölt adatokat, megjelenik egy párbeszédpanel, amelyen kiválaszthatjuk, hogy a kijelölt adatokat jobbra vagy lefelé kívánjuk elmozdítani. 14.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Feladat: Nyissa meg a Példa1.xls állományt, melyet alakítson át az alábbiak szerint! A módosításokat mentse el!
Cellák törlése A feleslegessé vált cellákat törölhetjük az adatterületről. Ez most nem a cellatartalom törlését jelenti, hanem a cellák eltávolítását. A cellákat törölhetjük menüparancs vagy egér segítségével is. Jelöljük ki a törlendő tartományt! Ezután válasszuk ki akár a helyi menüt, akár a Szerkesztés menüt; hiszen mind a két menüben megtalálható a Törlés utasítás. Az utasítás meghívása után megjelenik a beszúráséhoz hasonló panel. Itt azonban azt kérdezi, hogy a törölt cellák helyét milyen irányból vett cellákkal töltse fel.
Tartományok mozgatása, másolása Ha egy adattartományt szeretnénk áthelyezni egy másik helyre vagy akár egy másik alkalmazásba, akkor vágólapot kell használnunk vagy az egérrel vontathatjuk a tartományt a megfelelő helyre. Tartomány másolása, áthelyezése vágólappal A vágólap az operációs rendszer része. Ennek megfelelően minden alkalmazásban használhatjuk, sőt adatokat alkalmazások között is mozgathatunk a segítségével. Vágólappal az adatáthelyezés és másolás két lépésben valósítható meg. Első lépésben a kijelölt adatot vágólapra juttatjuk, a második lépésben pedig az adatot letesszük arra a helyre – ez lehet akár egy másik alkalmazás is -, ahová szükséges. A vágólap addig tartja meg a tartalmát, amíg a kijelölt tartomány határain látjuk a villogó keretet. Egy másolat készítéséhez a beillesztés helyén elegendő az ENTER billentyűt leütni. Ha így járunk el, a másolásra vagy áthelyezésre kijelölt tartomány körül megszűnik a villogás. Ha több helyre is szeretnénk másolni a kijelölt tartományt, akkor a Beillesztés ikonnal helyezzük el a másolatot. Előfordulhat, hogy a másolásra kijelölt tartomány körül zavaró a villogás, és már nem szeretnénk megtartani a vágólap tartalmát, akkor üssük le az ESC billentyűt. Tartomány másolása, áthelyezése az egérrel Egy elkészült táblázat elhelyezésén módosíthatunk úgy is, hogy a kijelölt tartomány szélét megfogjuk az egér bal gombjával. Ilyenkor a tartomány tartalma is oda kerül, ahol az egér bal gombját elengedjük. Az egérmutatónak nyíl alakúnak kell lennie. Ha a tartomány mozgatása közben lenyomva tartjuk a CTRL billentyűt, az egérmutató mellett megjelenik egy kis + jel. Ez azt jelzi, hogy a megfogott tartomány tartalma az eredeti helyen is megmarad, vagyis másolunk.
15.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Mozgatás, másolás a másik munkalapra Ha egy adattartományra a munkafüzet egy másik lapján van szükségünk, akkor azt, miután kijelöltük, az egérrel is átmozgathatjuk. Megfigyelhetjük, hogy amint a képernyőn kívülre próbáljuk húzni tartományt, a cellák futásnak erednek és a munkaterület annak megfelelő irányba gördül, amerre az egeret húzzuk. Ezt az automatikus gördítést szüntethetjük meg, ha úgy húzzuk az egeret egy munkalapfülre – a megfogott tartománnyal együtt -, hogy közben a billentyűzeten az ALT billentyűt nyomva tartjuk. A megfelelő munkalapfülre áthúzva a tartományt, elengedhetjük az ALT billentyűt. Most már a kiválasztott lapon vagyunk. Az ALT billentyű lenyomása nélkül oda vihetjük a lapon a tartományt, ahova akarjuk, ismét működésbe lép az automatikus görgetés. Így a tartományt a munkafüzet tetszőleges lapjának tetszőleges helyére tehetjük. Ha a tartományt másolni szeretnénk, akkor az elengedés pillanatában a CTRL gombnak lenyomott állapotban kell lennie. Feladat: A Példa1.xls állományban az elkészített táblázatot másolja át a Munka2-es lapra! A módosításokat mentse el!
Munkafüzet kialakítása Mozgás a munkafüzetben A munkafüzet lapjai közül ki kell választanunk azt, amelyikkel dolgozni fogunk. A munkalap váltás legegyszerűbb módja, ha az egérrel rákattintunk annak a lapnak a fülére, amelyikre lépni akarunk. Ezt hívjuk lapozásnak. Ha a munkafüzet sok lapból áll, előfordulhat, hogy nem látjuk mindegyiket. Ilyen esetben a munkafüzet fülét a munkalapgörgető gombok segítségével láthatóvá tehetjük. A munkalapgörgető gomb a munkafüzet bal alsó sarkában található. A jobbra és balra mutató háromszögekre kattintva egy-egy fülnyivel léphetünk arrébb a megfelelő háromszög irányában. Ezzel a művelettel még nem térhetünk át másik lapra, csak láthatóvá tesszük annak a munkalapnak a fülét, amelyikre át szeretnénk lépni. Ha már látszik a megfelelő fül, kattintsunk rá. A munkalapgörgető gombok két szélén látható nyilakkal- ezeken „ütközők” is vannak – a munkafüzet első, illetve utolsó munkalapjának fülét tehetjük láthatóvá. Ha a füzetünk tartalomjegyzékét szeretnénk látni, kattintsunk a munkalapgörgető gombjainak egyikére az egér jobb gombjával. Ennek eredményeként megjelenik egy helyi menü, amiben kiválaszthatjuk a munkafüzet tetszőleges lapját. Ha a helyi menüben a munkalap nevére kattintunk, akkor ezzel oda is lapozunk a kívánt lapra.
Munkalapok csoportba foglalása Gyakori feladat adatfeldolgozáskor, hogy valamit pontosan ugyanúgy kell megismételnünk több lapon is, ugyanazt a szöveget kell írnunk az egymás mögötti lapokra. Ilyenkor indigót teszünk a lapok közé. Ehhez hasonló dolog történik az Excelben, ha csoportba foglaljuk a munkalapokat. Ebben az esetben nemcsak a tartalom fog szolgai módon ismétlődni a csoportba foglalt lapokon, de a formai beállítások is azonosak lesznek a lapokon egymás mögött elhelyezkedő cellákban.
16.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
A csoportba foglaláshoz az alábbi műveleteket kell végrehajtani: 1. 2. 3. 4.
Jelöljük ki az első munkalapot, amit csoportba szeretnénk foglalni. Nyomjuk le a billentyűzet SHIFT gombját. Kattintsunk a csoportba foglalandó utolsó munkalap fülére. Az Excel ablak címsorában megjelenik a Csoport felirat.
Egymástól távol eső munkalapokat – hasonlóan a többszörös tartományhoz – úgy jelölhetünk ki, hogy kijelöljük az első csoportba foglalandó munkalapot, majd lenyomva a CTRL billentyűt sorra kijelöljük a csoportosítandó munkalapokat. Az összes lap kijelöléséhez kattintsunk az egyik munkalap fülére az egér jobb gombjával és a helyi menüből válasszuk a Minden lap kijelölése utasítást. A csoportkijelölést úgy szüntethetjük meg, hogy a billentyűzet SHIFT gombját nyomva tartjuk és az aktív fülre kattintunk az egér bal gombjával, vagy a füleken található helyi menüből kiválasztjuk a Csoport szétbontása utasítást. Feladat: Nyisson meg egy új munkafüzetet, majd foglalja csoportba az aktuális munkafüzet mindhárom lapját, és az egyik lapra egy tetszőleges cellába írjon be egy szöveget! Ezek után lapozzon végig a csoportba foglalt lapokon. Vegyük észre, hogy minden lapon ugyanabban a cellában ugyanaz az adat jelenik meg!
A munkalap átnevezése Az Excel az új megnyitott munkafüzet lapjait egy általános elnevezéssel (Munka1, Munka2……) látja el azért, hogy a lapokat megkülönböztessük egymástól. Megkönnyíti a munkánkat, ha már a fülön olvasható elnevezésből kiderül, mit tartalmaz a lap, éppen ezért a munkalapoknak nevet adhatunk. A munkalapnévvel kapcsolatos megkötések a következők: -
maximum 31 karakterből állhat, egy munkafüzetben nem szerepelhet kétszer ugyanaz a név, nem hagyhatjuk üresen a munkalap nevét, a munkalap neve nem tartalmazhatja a következő karaktereket: : \ / ? * [ ]
A legegyszerűbb módja a munkalap átnevezésének, ha a kiválasztott munkalap fülére kettőt kattintunk. Ennek eredményeként a fül felirata szerkeszthető lesz. Az új név beírása után üssük le az ENTER billentyűt vagy egyszerűen kattintsunk a munkalap egyik cellájára. Feladat: Nyissa meg a Példa1.xls állományt, melyen a Munka1-es lapot nevezze át Értékelésre, míg a Munka2-es lapot pedig Másolatra! A módosításokat mentse el!
Munkalap helyi menüje Ha egy munkalap fülre rákattintunk az egér jobb gombjával, megjelenik a munkalapműveleteket tartalmazó helyi menü. Ennek az utasításai arra a munkalapra vonatkoznak, amelyikre kattintottunk. Ha a munkalapokat csoportba foglaltuk, akkor az adott utasítás a csoportba foglalt összes lapra vonatkozik. Ez alól csak az átnevezés a kivétel.
17.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Munkalap törlése Elrontott vagy feleslegessé vált munkalapjainkat „kitéphetjük” a munkafüzetből, azaz törölhetjük. Erre szolgál a helyi menü Törlés utasítása és ugyanazt érhetjük el a Szerkesztés menüpont Lap törlése utasításával. Az utasítás végrehajtásakor a program megerősítést kér. Itt még meggondolhatjuk magunkat, ha a Mégse gombra kattintunk. Ezt a törlést ugyanis utólag nem vonhatjuk vissza!
Új munkalap beszúrása Gyakran előfordul, hogy munkánkhoz új, üres munkalapra van szükség. Kattintsunk annak a munkalapnak a fülére az egér jobb gombjával, amelyik elé az új lapot szeretnénk beilleszteni. A helyi menüben található Beszúrás utasítás hatására elénk táruló panelen választhatunk a lapok kínálatából. Hasonló eredményt érünk el, ha a Beszúrás menüpont Munkalap utasítását választjuk. Ebben az esetben nem jelenik meg az ábrán látható beszúrás panel, hanem egyből végrehajtódik a munkalap beszúrása.
Munkalap mozgatása, másolása A helyi menü Másolás vagy áthelyezés utasítás végrehajtása megjelenít egy párbeszédpanelt. Ugyanezt a panelt úgy is megjeleníthetjük, hogy a Szerkesztés menüpont Lap áthelyezése vagy másolása utasítást hajtjuk végre. Ismerkedjünk meg az áthelyezés párbeszédpanel egyes lehetőségeivel!
Melyik munkafüzetbe: a listapanel lenyitása után kiválaszthatjuk, melyik megnyitott munkafüzetbe helyezze át az Excel a kijelölt munkalapot, vagy hozzon létre új munkafüzetet a másolandó vagy áthelyezendő lap részére. Melyik lap elé: a másolás helyének meghatározása. A listában mindig a kiválasztott munkafüzet lapjai látszanak. De hogy az utolsó helyre is tehessük munkalapunkat, ezért van egy (a végére) lehetőség is a listában. Legyen másolat: ezt kijelölve a másolásra kijelölt munkalap az eredeti helyen is megmarad. A másolás után az új lap neve és tartalma egyezni fog azzal, amelyikről a másolatot készítettük, de a neve mögött zárójelben egy szám jelenik meg, mivel egy munkafüzetben nem lehet két azonos nevű munkalap. Később a másolt munkalap nevét megváltoztathatjuk. Az eredeti lap és másolata között semmiféle kapcsolat nem lesz.
18.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Az ablak felosztása Ha az elkészített táblázatnak túl sok sora vagy oszlopa van, és szeretnénk egyszerre látni a táblázat elejét és végét, osszuk fel a munkafüzet ablakát. Álljunk rá arra a cellára, ahol az ablakot szeretnénk felosztani. Ezután válasszuk ki az Ablak menü Felosztás utasítást. A képernyőn a kijelölés helyénél megjelenik két vonal, amely felosztja a munkafüzet ablakát. Ha a két vonal egyikére ráhúzzuk az egérmutatót, akkor az kétfelé mutató nyíllá alakul. Amikor ilyen alakú az egérmutató, megfoghatjuk az elválasztó vonalat és oda vontathatjuk, ahol szeretnénk felosztani az ablakot. Vegyük észre, hogy nem csak a képernyőt osztottuk fel, hanem a görgetősávokat is. A felosztott görgetősávok csak arra a táblarészletre hatnak, amelyiknek a felosztási sorában vagy oszlopában állnak. A felosztást az Ablak menü Felosztás megszüntetése utasítással vonhatjuk vissza.
Ablaktábla rögzítése Az ablaktábla rögzítésére akkor lehet szükségünk, ha az ablak tetején és bal szélén, akkor is az oszlop és sor azonosítására szolgáló adatokat akarjuk látni, amikor a címsoroktól nagyon messze járunk. Most, tehát álljunk az E2-es cellára és fagyasszuk be az ablak cella fölötti sorát és a cellától balra eső oszlopot. A rögzítés menete: 1. Jelöljük ki azt a cellát, amelyik fölött és mellett található sorokat, illetve oszlopokat szeretnénk rögzíteni! 2. Nyissuk le az Ablak menüpontot! 3. Kattintsunk az Ablaktábla rögzítése utasításra! Ha szükséges, megszüntethetjük a rögzítést. Ennek a legegyszerűbb módja az, hogy válasszuk ki az Ablak menü Ablaktábla feloldása utasítást. Feladat: Nyissa meg a Példa1.xls állományt! Első lépésben rögzítse az első két sort, majd oldja fel a rögzítést! Második lépésben rögzítse az első oszlopot, majd ismét oldja fel a rögzítést! Végül rögzítse egyszerre az első két sort és az első oszlopot! Ilyen formában mentse a változtatásokat!
19.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 1. fejezet
Ellenőrző kérdések 1. I. KÉREM, VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Mi az a munkafüzet? a., Cellák együttese. b., Egy berácsozott terület. c., Több egybefűzött munkalap. 2. Mi az a tartomány? a., Egy önálló munkalap. b., Egy téglalap alakú terület, amelyik több cellát foglal magába. c., Több egybefűzött munkalap. 3. Alapértelmezetten a szöveg hogyan viselkedik a cellában? a., A cella bal széléhez igazodik. b., A cella jobb széléhez igazodik. c., A cella közepén helyezkedik el. 4. A szerkesztési állapotot melyik funkcióbillentyűvel érhetjük el? a., F2 b., F1 c., F4 5. Mekkora lehet a képlet maximális hossza? a., 512 karakter. b., 128 karakter. c., 1024 karakter.
II. KÉREM, DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. A munkalap összes celláját az oszlopok betűjele és a sorszámok találkozásában látható szürke területtel jelölhetjük ki. igaz hamis 2. Az adatok beírását nem minden esetben kell érvényesítenünk. igaz hamis 3. Az Excelben a munkalapok csoportba foglalhatóak. igaz hamis 4. A munkalap törlése művelet nem vonható vissza. igaz hamis 5. A cellába írt igaz vagy hamis szó a beírás után a cella közepére igazodik, és csupa nagybetűre vált. igaz hamis
20.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
Munkafüzet formázása, számformák, cellaformák, betűformák, keretezés, mintázat, cellavédelem, stílusok Munkafüzet formázása Az oszlopszélesség és a sormagasság Ha hosszabb szöveget írunk egy cellába, mint amilyen széles a cella, az átnyúlik a mellette lévő cella fölé. A mellette lévő cellába írt adat viszont elfedi az átnyúló szöveget. A lefedett szöveget úgy tehetjük láthatóvá, hogy az oszlopot olyan szélesre állítjuk be, amelyben a szöveg ismét teljes hosszában látható lesz. Nyisson meg egy új munkafüzetet és az A1-es cellába írja be: Személyi jövedelemadó! Látható, hogy az A1-es cella tartalma átlóg a B1-es cellába, így ha oda tartalom kerül, az letakarja az A1-es tartalmát. Hogyan segíthetünk ezen? Az egérrel álljunk az A oszlop betűjelzésénél a jobb oldali elválasztó vonalra. Amikor az egérmutató kétfelé mutató nyíl alakot vesz fel, nyomjuk le az egér bal gombját, és az egeret vízszintesen mozdítsuk el, amíg a teljes tartalom látható nem lesz. Így az oszlop szélességét beállíthatjuk a kívánt méretűre. Az egérmutató fölötti sárga téglalapról leolvasható, hogy a pillanatnyi beállítás során mekkora lett az oszlop. Az oszlopszélesség mértékegysége a karakter, míg a sor magasságát pontokban olvashatjuk le. A munkaterületünkön függőleges szaggatott vonal is jelzi az állítás mértékegységét. A sor magasságát ugyanazzal a módszerrel állíthatjuk be, mit az oszlop szélességét. Ilyenkor a cellák számjelzését elválasztó vonalra kell állnunk. Mindig a megfogott vonal fölötti sor magasságát állíthatjuk be. Ha az oszlopban található legszélesebb adathoz akarjuk igazítani az oszlop szélességét, az elválasztó vonal megfogása helyett kattintsunk duplán a vonalra az egér bal gombjával. A sor legmagasabb szövegéhez ugyanígy állíthatjuk be a sor magasságát. Egyszerre több oszlop szélességét vagy sor magasságát is beállíthatjuk azonos méretűre, ha a méret megváltoztatása előtt kijelöljük az állítandó sorokat vagy oszlopokat. A méreteket menüből is beállíthatjuk. Mint minden formai állítással kapcsolatos utasítás, a szélesség és magasság állítás is a Formátum menüpont alatt található. Most az Oszlop almenü parancsait tekintsük át! ⌦ Szélesség: a menüpont végrehajtása egy párbeszédpanelt jelenít meg, amelyben beállítható az oszlop mérete, az alapértelmezett betűtípus o betűjével mérve. Ez a mértékegység elég rossz választás, hiszen a mérete attól függ, hogy melyik az alapértelmezett betűtípus, és mekkora a betű mérete. Talán ezért is jelenik meg a méret képpontokban is. ⌦ Legszélesebb kijelölt: az oszlop szélességét beállítja a kijelölt tartományban található legszélesebb szöveg mérete. Ez tehát nem az egész cellaoszlop alapján állítja be a cellák szélességét, hanem csak a kijelölt cellákba írt adatok szerint. Ha több oszlopos tartományt jelölünk ki, akkor minden egyes oszlop szélességét az illető oszlopban található legszélesebb (leghosszabb) szöveghez igazítva állítja be. ⌦ Elrejtés: a kijelölt oszlopot nullaszélességűre állítja. A cellában tárolt adatok nem vesznek el, de láthatatlanok lesznek.
21.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
⌦ Felfedés: a láthatatlanná tett oszlop szélességét visszaállítja az eredeti méretre. Ehhez előbb ki kell jelölnünk a láthatatlan oszlopot közrefogó két oszlopot, ugyanis a láthatatlan oszlopban legalább egy cellának kijelöltnek kell lennie. Ez úgy lehetséges, hogy kijelölünk egy olyan tartományt, amelyik átmegy a láthatatlanná tett cellák valamelyike fölött is. Az egér segítségével úgy tehetjük láthatóvá az elrejtett oszlopot, hogy a még látható oszlop jobb oldali elválasztó vonalától kissé jobbra állunk az egérrel. Az egérmutató ilyenkor kétfelé mutató nyíllá változik, de a mutató függőleges vonala kettős lesz. Ekkor jobbra húzva az egeret, láthatóvá válik az elrejtett oszlop. ⌦ Normál szélesség: azoknak az oszlopoknak a szélességét állíthatjuk be, amelyeknek a szélességét még nem változtattuk meg. Induláskor ez az érték 8,43, de itt bármikor megváltoztatható. A változás minden egyedileg nem állított oszlopot érinteni fog. A sor magassága hasonló utasításokkal módosítható, értelemszerűen a Formátum menü Sor utasítás segítségével. ⌦ Magasság: a sor magasságát beállító párbeszédpanel jelenik meg. A sor magasságát pontban kell megadni. Egy pont 2,54/72 cm. A magasság értelmezése 12,75 pont, amit itt megváltoztathatunk. Az oszlophoz hasonlóan az átállítás minden egyedileg nem állított sor magasságát érinti. ⌦ Normál magasság: itt a magyar elnevezés kissé zavaró, hiszen nem az alapértelmezésnek megfelelő méretre állítjuk be a sor magasságát, hanem a sorban található legmagasabb szövegnek megfelelő méretűre. Üres sor esetén ez az alapértelmezésnek felel meg. ⌦ Elrejtés: hasonlóképpen az oszlop elrejtéséhez, a sor magassága nulla pont magas lesz. ⌦ Felfedés: az elrejtett sor magasságát visszaállítja akkorára, hogy a legmagasabb szöveg elférjen a sorban. Feladat: A megnyitott munkafüzetünkben próbáljuk ki az imént tanult műveleteket!
A munkalap elrejtése, felfedése Számításokat készítve lesznek olyan munkalapjaink, amelyeken ritkán szerkesztett, módosított adatokat őriznek. Ilyen lehet például a jövedelemadó-táblázat, ami évente szorul módosításra. Ezeket az adatokat törzsadatoknak hívjuk. A törzsadatokat tároló munkalapok sokszor útban lehetnek, mivel mindig akkor bukkannak fel, amikor a legkevésbé számítunk rá. Szükség van a rajtuk tárolt adatokra, de nem szükséges mindig látni ezeket az adatokat, mert viszonylag ritkán módosítjuk őket. Ennek érdekében elrejthetjük a munkalapjainkat. Ha egyszerre több munkalapot jelölünk ki, akkor ezeket egyszerre tehetjük rejtetté, ha csak egy aktív munkalapunk van, akkor csak azt az egyet. Miután kiválasztottuk az elrejtendő lapot vagy lapokat, hajtsuk végre a Formátum menü Lap, Elrejtés utasítást. A kiválasztott lapok eltűnnek. Láthatatlanná válnak, de be vannak töltve. Ha egy másik munkalapról egy elrejtett lap cellájára vagy tartományára hivatkoztunk az elrejtés előtt, akkor a számításaink továbbra is „látják” az elrejtett lapok celláit.
22.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
Az elrejtett munkalapot úgy tehetjük ismét láthatóvá, hogy a Formátum menü Lap, Felfedés utasítás hatására megjelenő párbeszédpanelben megjelöljük a felfedni kívánt lapokat, és a panel OK gombjára kattintunk. Feladat: A megnyitott munkafüzetünkben rejtsünk el, majd fedjünk fel egy tetszőleges munkalapot!
Munkafüzet védelme A munkafüzet védelem célja, hogy egy jól összeállított munkafüzetet megvédjünk attól, hogy valaki felfedhesse az elrejtett munkalapot, új lapot szúrhasson a füzetbe, vagy esetleg törölje az egyik munkalapot. Ez a beállítás nem teszi védetté a munkalapok celláit, képleteit. Ha azonban egy védett munkafüzet egyik munkalapját szeretnénk átnevezni, vagy a munkalapok sorrendjét szeretnénk megváltoztatni, akkor akadályba ütközünk, ugyanúgy mintha munkalapot szeretnénk beszúrni vagy törölni a munkafüzetből. A Munkalap védelme az Eszközök menü Védelem, Füzetvédelem utasítással kapcsolható be, és ugyanezen a helyen a Füzetvédelem feloldása utasítással kapcsolható ki. A védelem bekapcsolásakor jelszót is adhatunk. A munkafüzet védelem bekapcsolása során megjelenő párbeszédpanelben azt is meghatározhatjuk, hogy mit szeretnénk védeni. Ezen a panelen két tulajdonságot jelölhetünk be. Az egyik -ez az alapértelmezett- a Felépítés, a másik pedig az Ablak védelmét élesíti. Jogos a kérdés: vajon mit lehet védeni az ablakon? Amikor a munkafüzet ablakát felosztjuk az Ablak Felosztása utasítással, akkor ezt szabadon megfoghatjuk, és arrébb húzhatjuk. Ha a munkafüzet védelmével egyidőben beállítjuk az Ablak védelmét is, akkor ezt sem lehet elmozdítani. Feladat: A megnyitott munkafüzetünkben készítsünk egy ablak felosztást, majd kérjünk egy füzetvédelem parancsot, melyet jelszóval tegyünk biztonságosabbá! Miután meggyőződtünk a parancs hatékonyságáról, oldjuk fel a füzetvédelmet és szüntessük meg az ablak felosztást!
Számformák A táblázatkezelő programokban minden formai beállítás a cellához tartozik. Ez a számformákkal sincs másként. Amikor beírunk a cellába egy értéket, az Excel felismeri azt és rögtön beállítja a cella számformáját. Tegyünk egy próbát! Álljunk egy tetszőleges cellára és írjuk be a mai dátumot (például:02-05-06), majd érvényesítsük! Azt fogjuk tapasztalni, hogy a beírt szám dátumnak látszik. Ez azért történt így, mert az Excel felismerte a beírt adatot, és mivel látta, hogy az egy dátum, az aktuális cellát rögtön meg is formázta. Ez a kéretlen formázás nagyon is hasznos, mert nekünk kell arról gondoskodnunk, hogy amit beírtunk, az dátumnak nézzen ki. Ha az előbbi cellába később bármilyen számot írunk, az is dátumként jelenik meg. Ez a példa egyébként jól szemlélteti azt is, hogy a formai beállítás valóban a cellához tartozik. Amikor ugyanis a dátum formájú cellába beírtunk egy számot, az a cella formai beállítása miatt látszik dátumnak. A beírás előtt a cellán semmi jele nem volt a formai beállításnak. Ez okozhat némi gondot mindazoknak, akik nem ismerik az Excel ezen tulajdonságát.
23.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
Meg kell szoknunk, hogy a cellában nem mindig azt látjuk, ami a cellában valóban van. Lehet, hogy a cella egy dátumot mutat, vagy épp egy olyan számot látunk a cellában, ami forintnak néz ki, de ez csak a szám megjelenése. Az igazi érték csak egy szám. Ha valóban a tartalomra vagyunk kíváncsiak, akkor nézzük meg a szerkesztőlécet, vagy szüntessük meg a cella formai beállításait.
Számok formai beállítása Minden formai beállításra igaz, hogy azoknak a celláknak a formai beállításait tudjuk megváltoztatni, amelyeket kijelölünk. Ez lehet egyetlen cella is, de lehet akár több tartomány is.
Számforma gombok A legegyszerűbben úgy formázhatjuk meg a cellákat, ha kijelöljük a megfelelő tartományt és az eszköztáron található formázó gombok valamelyikére kattintunk.
Feladat: Készítse el az alábbi táblázatot, majd mentse el Példa2.xls néven!
Az elkészített táblázatunkban hajtsuk végre a szükséges formai beállításokat. A Formázás eszköztáron megtaláljuk a számformára vonatkozó beállításokat, amit a leggyakrabban szoktak használni. Elsőként a pénznem gombbal ismerkedjünk meg. Jelöljük ki a nettó, bruttó egységárakat, valamint az összárat, majd kattintsunk a pénznem gombra. A művelet elvégzése után a cellába írt számok forint formában jelennek meg. A pénznem megnevezése (Ft), mely a Windows területi beállításaitól függ, ugyanúgy, mint az is, hogy két tizedesjegy pontossággal jelennek meg a számok. Hogy különbséget tegyünk a szám formája és értéke között, álljunk egy már megformázott cellára, és hasonlítsuk össze a cella tartalmát a szerkesztőlécen olvasható értékkel. A cellában a formázott szám látható, a szerkesztőlécen pedig a szám valódi értéke. Látható, hogy a szám értéke nem változik, csak a formája. Hasonlóan gyakran használt számforma a százalék. Ha egy szám beírását százalékjellel fejezzük be, akkor az Excel automatikusan százalékformázást állít be az adott cellára. A példában szándékosan nem ezt tettük, hogy ki lehessen próbálni az eszköztár százalék gombját. Jelöljük ki az áfa értékeket, majd kattintsunk a százalék gombra! Figyeljük meg, hogy a cellában a formázás után ugyanazt a százalékértéket láthatjuk, mint a szerkesztőlécen. Más táblakezelő programokban és az Excel régebbi változataiban az ötven százalék a szerkesztőlécen 0,5-ös értékként jelenik meg, hiszen egy számnak a 0,5-szöröse ötven százalékot jelent. Ez azt is jelenti, hogy ha egy cella már százalék formájúra van formázva, akkor 50-et kell írnunk bele, de ennek az értéke is 0,5 lesz.
24.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
A cellákba írt számok jobban olvashatók, ha hármas csoportba foglaljuk a számjegyeket. Ezt az ezres csoport nevű gombbal érhetjük el. Ez a számforma ismét a terület beállításokból veszi a tizedesjegyek számát. A szám mögött üres hely van, melynek szélessége azonos a pénznem szöveges részének méretével. Így helyiérték-helyesen egymás alá kerülnek a számjegyek. Ha a tizedesjegyek száma nem megfelelő a munkánk szempontjából, akkor ezen változtathatunk a Tizedeshelyek növelése vagy a Tizedeshelyek csökkentése gombokkal. Ha a növelés gombra kattintunk, akkor a tizedesvessző mögött több tizedesjegy jelenik meg, míg a másik gombbal csökkenthetjük a tizedesvessző után látható tizedesek számát. Tehát ezzel a két eszközzel beállíthatjuk a számok kijelzési formáját. Jelöljük ki a bruttó összárakat, majd csökkentsük egytizedes pontosságúra az értékeket! Mentsük a táblázat változtatásait!
Előkészített számformák Az eszköztárak gombjaira a számformáknak csak egy részét, a gyakrabban használtakat helyezték el. További előkészített számformákat találunk a Cellák formázása párbeszédpanelen, amit a Formátum menü Cellák utasítással vehetünk használatba. A formázás párbeszédpanelben megtaláljuk az összes cellaformázási beállítást: a számformáknak külön lapja van, a Szám feliratú.
25.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
A Kategória lista a következő választási lehetőséget kínálja fel a számunkra: Általános A Kategória listában olvasható sorrendnek megfelelően az első mindjárt az alapértelmezett, Általános forma. Az így formázott cellában a számok annyi tizedessel jelennek meg, amennyit az adott cellaoszlop szélessége megenged. Ha a beállított számformákat szeretnénk megszüntetni, azaz vissza akarjuk állítani formázatlanra, válasszuk az Általános beállítást. Szám A következő előkészített forma a Szám formátum. Ezzel a formai beállítással a Tizedesjegyek számoló dobozban meghatározhatjuk a számok tizedesjegyeinek a számát, az Ezres csoportosítás választókapcsolóval beállíthatunk három számjegyenkénti csoportosítást. Kiválaszthatjuk azt is, hogy a negatív számokat tartalmazó cellák milyen formában jelenjenek meg. A Minta területen azonnal megjelenik a szám olyan formában, ahogy majd a cellában is látni fogjuk a beállítás után. Ez a beállítás nem azonos az eszköztáron megismert beállítással, mivel itt a pénznem helyét nem hagyjuk üresen. Pénznem Ugyanezeket a számokat felhasználva nézzük meg az előkészített Pénznem formát. Hasonlóan a szám számforma beállításhoz, ezresenkénti bontásban jelennek meg a számaink. A különbség az, hogy az Ezres csoportosítás helyén egy Pénznem lenyitható listát találunk. Ebből a listából nagyon sok pénznem közül választhatunk. Az alapértelmezett pénznem megfelel a Windows területi beállításának. Ha a Nincs listaelemet választjuk, ezzel akkora üres helyet hagyunk a szám mögött, mint a pénznem leírásához szükséges hely. A Negatív számok lista ugyanúgy működik, mint a Szám kategóriában. Könyvelői A könyvelői forma választása esetén a számok elrendezése ezresenként elválasztott. A Tizedesjegyek beállításával a tizedesvessző mögött megjelenő számjegyek számát állíthatjuk be. A Pénznem beállítás a forint jelét írja a szám mögé. Ha nem kapcsoljuk be a választókapcsolóját, akkor a pénznem helye üres marad. A negatív számok előjele a cella bal széléhez igazodik. A nulla értékek nem jelennek meg számként, csak egy vízszintes vonalként. Dátum A beírás során több formai lehetőség közül is választhatunk: 02.05.22, vagy 02/05/22, vagy 02-05-22. Figyeljük meg, hogy beíráskor a dátum elválasztó jele között van ugyan különbség, de a cella tartalma a beírás után mind a három esetben azonos. Az eredmény egy újabb változat. Ez a Windows területi beállításainak köszönhető. Vegyük észre, hogy a szerkesztőlécen ugyanezt a formát látjuk. A helyesen beírt dátumok számként viselkedve a cella jobb oldalához igazodnak. Vajon ez azt is jelenti, hogy a dátum is egy szám? A legegyszerűbb ellenőrzési mód, ha beállítjuk az általános számformát egy dátum érték esetében. Az eredmény első látásra kissé meglepő lehet, de ez a forma árulja el a dátumok tárolási módját. Az Excel ugyanis úgy jegyzi meg a számokat, hogy 1900. január elsejétől kezdődően sorszámként őrzi azokat. Tehát a dátumokat úgy tárolja a program, hogy van egy bázisdátum, és attól eltelt napok számát jegyzi meg. Ez a számítás egészen pontosan úgy indul, hogy az 1900. január 1. felel meg az 1-es számnak, január 2. lesz a 2-es és így tovább. Ez a tárolási mód teszi lehetővé, hogy számolhassunk a dátumok értékével.
26.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
Idő A dátumhoz hasonlóan írjunk be valamelyik cellába egy időpontot, és ezt alakítsuk általános számformájúra. Az időt óra, perc, másodperc sorrendben, egymástól kettősponttal elválasztva írjuk be. Az Excel egy napot, azaz 24 órát egy egésznek tekint és az időértékeket nulla és egy közötti tizedes törtként tárolja. Ezt jól szemlélteti a déli 12 óra 0,5-ös értéke, vagy a 18 óra 0,75-ös értéke. Ha egy napnál (24 óránál) hosszabb időt írunk le, akkor az egész napokat a szám egész része tárolja. Százalék A százalék formai beállításai megegyeznek a gombokkal történő beállítás paramétereivel. Tört Valós törtek megjelenítésére használjuk a Tört számformákat. A cellaformázás panelen több előkészített lehetőség közül választhatunk. Ebből próbáljunk ki néhányat egy olyan számmal, ami nem pont negyed vagy harmad értékű. Vegyük például a 0,139-es értéket. Tudományos Az Excel formai beállításai között a normál alakot tudományosnak nevezik. Ez az a formai beállítás, amelyikre automatikusan vált a program, ha alapértelmezésben olyan hosszú számot írunk a cellába, ami nem fér el, így ha a szám pontos értéke nem is látszik, a nagyságrendje mégis leolvasható. A Tizedesjegyek állítási lehetőség segítségével azt határozhatjuk meg, hogy az egész érték mögött hány tizedesjegy pontossággal jelenjen meg a szám. A tudományos számformát nagyon nagy vagy nagyon kicsi értékek esetében használjuk. Szöveg Ha, egyenlőség-, plusz vagy mínuszjellel kezdődő adatot írunk egy cellába – ahogy ezt a képletek beírásakor megismertük -, azt az Excel azonnal kiszámolja. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor nem kiszámolni szeretnénk egy ilyen cella tartalmát, hanem csak megjeleníteni. Ebben az esetben jól használhatjuk a szöveges formázású cellákat. Ezekben a cellákban szövegként jelennek meg a beírt adatok, tehát pontosan úgy, ahogyan beírtuk. Hasonló eredménye lesz annak is, ha a cellába írt első karakter egy felső vessző (aposztróf). Ebben az esetben a cella formázása megtartja eredeti állapotát, de a felső vessző mögé írt adat szövegként fog viselkedni. A beírt felső vessző csak a szerkesztőlécen látható, a cellában nem jelenik meg. Egyéni számformák A számformák párbeszédpanelben utolsó kategóriaként az Egyéni csoportot használjuk. Itt tetszőleges egyedi számformákat állíthatunk össze.
Cellaformák Adatok elrendezése a cellában Az alapértelmezett adatigazításokról az adatok beírásáról szóló fejezetben írtunk. Az igazítás formai beállításaival eltérhetünk ettől. Ha az alapértelmezett igazítástól eltérőt állítunk be egy cellára, akkor a később beírt adatok ennek megfelelően fognak elhelyezkedni a cellában.
27.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
Igazítási gombok A formázás eszköztáron megtaláljuk a leggyakrabban használt igazítási beállításokat: A műveleteket a megfelelő cella vagy tartomány kijelölésével kezdjük. Ezután kattintsunk az eszköztár megfelelő gombjára. Ha kijelölünk egy cellatartományt és rákattintunk a Balra igazítás gombra, akkor a tartomány celláiba írt adatok a cellák bal széléhez igazodnak. Ez az igazítás független attól, hogy a cellákba számot vagy szöveget írtunk. A cellák közepére a Középre igazítás gombbal igazíthatunk. A jobbra igazítást is egyetlen kattintással elintézhetjük. A cella igazítás gombjai mellett a cellaegyesítése gombot találjuk. Ezzel a kijelölt tartomány celláit egy cellává alakíthatjuk. Az összevont cellák igazítását is beállíthatjuk úgy, hogy a beírt adatok középre kerüljenek. A kijelölt cellák összevonását és az összevont cellák tartalmának középre igazítását a Cellaegyesítés gombbal állíthatjuk be. Ezt a formai beállítást például használhatjuk arra, hogy egy táblázat főcímét a táblázat fölött középre igazítsuk. Feladat: A Példa2.xls táblázatunkba szúrjunk be egy üres sort az első sor elé, majd az A1-es cellába írjuk be: Raktár készlet! Ezt követően jelöljük ki a cellákat az A1-től az F1-ig terjedően, majd kérjük a cellaegyesítése parancsot! A Megnevezés és az Áfa oszlopokat pedig igazítsuk középre! Mentsük a változtatásokat!
Igazítás párbeszédpanel Az eszköztáron elhelyezett formázásokon kívül továbbiakat is használhatunk, ha végrehajtjuk a Formátum menü Cellák utasítást, és a megjelenő párbeszédpanelben ellapozunk az Igazítás lapra.
28.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
Vízszintes igazítások A cella tartalmának vízszintes elhelyezését a Vízszintesen listapanel lenyitásával állíthatjuk be. A beállítható igazítások egy része megegyezik az eszköztáron találhatókkal, de felfedezhetünk egy-két újat is. Kitöltve: Ez a beállítás abból az időből maradt a táblázatkezelő programokban, amikor még csak karakterekből lehetett összeállítani a táblázatok kereteit. Úgy használták, hogy beírtak egy cellába például egy egyenlőségjelet, és ezt annyiszor ismételték meg, hogy az végig kitöltse a cellát. Ezt a formázást a későbbi táblázatkezelő programok is megőrizték, így az Excel is. Írjunk tehát a cellába egy szót vagy karaktert, melyet érvényesítsünk, majd a vízszintes elrendezés listapanelből válasszuk a Kitöltve formai beállítást. Akkor is ki fogja tölteni a beírt szöveg a cellát, ha később a cella szélességét megváltoztatjuk. Az ismételt szöveg a szerkesztőlécen csak egyszer olvasható. Sorkizárt igazítás: Ennek az igazításnak többsoros szöveges adatok esetén van értelme. A vízszintesen lista Sorkizárt beállítása a szövegünket bármilyen széles cellában úgy rendezi el, hogy az a cella két széléhez igazodjon. A szavak közé annyi üres helyet tesz, amellyel ez megvalósítható. Függőleges igazítások A függőleges igazításokkal az eszköztáron nem találkoztunk. Akkor kell foglalkoznunk a függőleges elrendezéssel, ha a cellasor magasságát nagyobbra vesszük. A függőleges igazítás alapértelmezése szerint az adatok a cella aljára kerülnek; melyet a Függőleges listapanelben változtathatunk meg. Az alapértelmezett beállítás a Lent, de igazíthatjuk az adatunkat a cella felső részére a Fent állítással, vagy középre a Középen beállítással. A Kizárva a hosszú szöveget nem engedi kilépni a cellából, több sorba tördeli, de úgy hogy a szövegsorok között annyi üres helyet hagy, hogy a szöveg a cella tetején kezdődjön és a cella alján érjen véget. A kizárva formázással tehát a cella magassága is felosztható a beírt szövegünk sorai között. Ezt kombinálhatjuk más elrendezési formákkal is, mint például a vízszintes sorkizárással. A szöveg elhelyezése az alábbi jelölőnégyzeteket kínálja fel: Sortöréssel több sorba: Ha egy cellába hosszabb szöveget írunk, mint amekkora abban elfér, akkor az átlóg a szomszédos cellák fölé. Szükségünk lehet arra, hogy a szöveget mégis a cellában tartsuk, még azon az áron is, hogy a szöveg a cellán belül többsoros lesz. Különösen hasznos ez a formázás akkor, amikor az elkészült táblázat egyik oszlopában az adatok kevés helyet foglalnak el, de az oszlop felirata túl hosszú. Ez a formázás is a cellán belül tartja a szövegünket, mégpedig úgy, hogy több egymás alatti sorba rendezi – a cellák magasságát automatikusan akkorára növelve, hogy a szöveg elférjen. A megoldást középre igazítással is kombinálhatjuk. Felmerül a kérdés, hogyan jelezhetjük, ha új sort szeretnénk kezdeni a cellán belül. Az ENTER gomb lenyomása erre nem jó, hiszen ez az adatbevitel érvényesítésére való. A megoldás a bal oldali ALT és az ENTER egyidejű lenyomása. Ha sortörés nincs bekapcsolva az ALT+ENTER nemcsak új sort kezd, de automatikusan bekapcsolja a sortörés beállítást is. Másrészről ott is új sort kezdhetünk, ahova elválasztójelet írunk. Lekicsinyítve, hogy beférjen: Ez szintén a szöveges adatok beállításának része. Előfordulhat, hogy csak nagyon kevés hiányzik ahhoz, hogy egy szöveg a cellán belül maradjon. Ebben az esetben a szöveget kicsinyítjük le, de csak annyira, amennyi-
29.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
re feltétlenül szükséges. Erre szolgál a Lekicsinyítve, hogy beférjen beállítás. Tehát a beírt adat mérete a cellaoszlop szélességének a beállításától függ. Cellák egyesítésével: Ez az Excel korábbi változatában Oszlopok között középen beállításként szerepelt. Hasonlóan működik, mint amikor a cellákat összevonjuk, és a benne lévő adatot középre igazítjuk.
Elforgatás A cellák adatait elforgathatjuk. Jelöljük ki azokat a cellákat, melyekben meg szeretnénk dönteni a szöveget és az Írásirány beállítás szögmérőjét felhasználva állítsuk be a szöveg elforgatási szögét. Ha ennél pontosabb beállítást szeretnénk, akkor a fokkal szerkesztődobozba írjuk be a megfelelő szögértéket. Elforgatni +90o és –90o között lehet. Ennek a beállításnak a táblázatok címsorainak kialakításakor vehetjük hasznát. Feladat: A Példa2.xls táblázatunkba szúrjunk be egy üres oszlopot az A oszlop elé! Az A1-es cellába írjuk be: Példa2! Jelöljük ki az A1-től A4-ig terjedő cellákat, majd kérjük a cellák egyesítés és függőleges szövegirány parancsot! Az első és második sor magasságát növeljük meg és a függőleges igazítást állítsuk középre! Mentsük a változtatásokat!
Betűformák A papírra vetett betűknek megvan a maguk értelmük, szerepük. A betű formázásának szolgálnia kell a tartalom értelmezését.
Betűformák az eszköztáron Betűtípus: A formázás eszköztár első lenyitható listapanelében kiválaszthatjuk a megfelelő betűtípust. A listapanel lenyitása után nemcsak a betűk neve jelenik meg, hanem a formájukat is szemügyre vehetjük. A listában megtalálhatjuk az összes betűtípust, fontot, amit a számítógépünkre telepítettünk. Betűméret: Egy-egy adat kiemelésének jó módszere lehet, ha a betű méretét nagyobbra vesszük. Ebben segít a betűméret gomb. Álljunk arra a cellára, amelyiknek a betűméretét nagyobbra kívánjuk venni, és nyissuk le a Betűméret listapanelt. Válasszuk ki a megfelelő méretet. Betűstílus: Az egyes cellák tartalmát kiemelhetjük a betűk stílusának a megválasztásával (félkövér, dőlt, aláhúzott). A betű színe: A betűk színét az eszköztár Betűszín eszközével állíthatjuk be. Ez egy lenyíló gomb, amelyikből kiválaszthatjuk a megfelelő színt a cella betűi részére. 30.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
Betűformázás párbeszédpanel segítségével Az eszköztárra a betűk formázásához tartozó összes beállítás most sem kerülhetett rá. A cellák formázására szolgáló párbeszédpanelben azonban megtaláljuk az Excelben használható összes betűformázást. A párbeszédpanel megjelenítéséhez hajtsuk végre a Formátum menü Cellák utasítást és a megjelenő panelben, lapozzunk a Betűtípus lapra. A Betűtípus lap Minta területén, egy általános betűkombináción, azonnal megnézhetjük a beállításaink eredményét. A betűk jellemzőinek beállítására a megfelelő listapanelek biztosítják a megfelelő fajtájú, stílusú, és méretű betűket.
Feladat: A Példa2.xls táblázatot alakítsa át az alábbiaknak megfelelően, majd mentse a változtatásokat!
Formázás a cellán belül A betűformázás az egyetlen formai beállítás, amit a cellán belül is használhatunk, azaz ezzel a cellába írt szövegrészeket is megformázhatjuk. Kattintsunk kettőt arra a cellára, amelyiknek a szövegét formázni szeretnénk, így átváltunk szerkesztési álla31.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
potba, majd jelöljük ki a formázni kívánt szövegrészt. A cellaformázás ilyenkor csak a betűállítási lehetőségeket kínálja fel. Ezzel a lehetőséggel élve írható be például a négyzetméter a cellába. Természetesen bármelyik szövegrészt kijelölhetjük, és tetszés szerint megformázhatjuk.
Cellák keretezése Táblázatainkat még áttekinthetőbbé tehetjük, ha megvonalazzuk, bekeretezzük stb. A munkalapon a cellákat egyforma vékony vonalak határolják. Ezeket az Eszközök menüpont Beállítások menüpontból kiválasztható párbeszédpanel Megjelenítés lapján kapcsolhatjuk ki a Cellarácsok választókapcsoló segítségével. Keretezővonalat a formátumsor Szegélyek gombjával is húzhatunk. Ha a jobb oldalán látható kis háromszögre kattintunk, lenyílik és választhatunk a keretvonalak közül. Amikor kiválasztjuk valamelyik vonalat, attól kezdve az ennek megfelelő minta kerül a gomb felszínére. A gomb bal oldalán az így megjelenő vonalfajta közvetlenül is használható. A tartomány vonalazását a lenyitott lista bal felső eszközével szüntethetjük meg. Celláinkat tetszés szerint vonalazhatjuk a Cellák formázása párbeszédpanel Szegély fül eszközeivel. Az előre kijelölt cellákat azután bekeretezhetjük, illetve valamelyik oldalán vonallal megjelölhetjük.
A Szegély fülön kiválaszthatjuk, hogy a kijelölt tartomány melyik részén legyen vonal. A Körül kockában lévő vonal a kijelölt tartomány kerületét szegélyezi, a Belül a kijelölt tartomány elválasztó vonalait. A Nincs választásával megszüntethetjük a kijelölt tartomány vonalazását. A Szegély választási lehetőségek az összes kijelölt cellára vonatkoznak. A cellákat átlósan is megvonalazhatjuk. A kockákba a Stílus csoportból választhatunk vonalat a kiválasztott szegélyhez. A Szín listapanel a kiválasztott szegély színét állítja be.
32.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
Feladat: A Példa2.xls táblázatot alakítsa át az alábbiaknak megfelelően, majd mentse a változtatásokat!
Háttérminta és színezés Állíthatóak a cellák, tartományok háttérszínei, a háttér mintái, ezzel a lényeges részleteknek nagyobb hangsúlyt adva. Ezt a formázást az eredmények kiemelésére érdemes használni. A Formázás eszköztáron található Kitöltőszín gombbal közvetlenül színezhetjük a kijelölt cellák hátterét. Azonban színezési lehetőségeket nyújt a Cellák formázása párbeszédpanel Mintázat lapja is.
A Szín részben kiválaszthatunk egy kedvünkre való színt, ez lesz a kijelölt tartomány háttérszíne. Háttérmintákat a Mintázat lenyíló listapaneléből választhatunk ki. Feladat: A Példa2.xls táblázatot alakítsa át az alábbiaknak megfelelően, majd mentse a változtatásokat!
33.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
Cellavédelem Ez kivételesen nem formai beállítás, de mivel a cella tulajdonságai közé tartozik, a Cellák formázása párbeszédpanelben kapott helyet a Védelem lapon.
A cellavédelmet a Zárolt választókapcsolóval kapcsolhatjuk ki. A lapvédelem bekapcsolása után azoknak a celláknak a tartalmát módosíthatjuk, amelyeknek a védelmét kikapcsoltuk. A Rejtett kapcsoló beállításával a lapvédelem bekapcsolása után a celláinknak csak az értékét láthatjuk, a képletek még a szerkesztőlécen sem jelennek meg. A Példa2.xls munkafüzetben a nettó egységárakat és darab számokat tartalmazó cellákat jelöljük ki, majd kérjük a Formátum, Cellák, Védelem ablakot! Kapcsoljuk ki a Zárolt tulajdonságot! Ezzel a lépéssel a táblázat ezen celláinak védelmét feloldottuk, míg a többiét helyben hagytuk. A tényleges védelemhez azonban ez még nem elég. A cellavédelmet még aktivizálni is kell. Ezt az Eszközök menüpont Védelem almenüpont Lapvédelem utasítással tehetjük meg.
34.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
A védelem bekapcsolása után azokba a cellákba, amelyeknek a cellavédelmét feloldottuk, írhatunk, a többibe nem. A védelem bekapcsolásakor megjelenő párbeszédpanel jelszó beírását is lehetővé teszi. Ha ennek a párbeszédpanelnek az OK gombjára kattintunk, bekapcsoljuk az adott munkalap védelmét. Próbaként a védelem bekapcsolását követően változtassuk meg az FDD drive darabszámát 10-re, a címsort pedig próbáljuk letörölni! Azt tapasztaljuk, hogy a védelem bekapcsolása ellenére a darabszám módosítható, míg a címsor törlése helyett egy figyelmeztető üzenetet kapunk!
Azokat a cellákat, melyekbe képletet írtunk, érdemes védetté tenni a véletlen felülírás ellen. Ügyeljünk arra, hogy a bemenő adatokat tartalmazó cellák ne legyenek védettek. A védelem feloldásához válasszuk az Eszközök, Védelem, Lapvédelem feloldása parancsot!
Stílusok Az előzőekben megismertünk minden lehetőséget, mellyel a celláink formai jegyeit előírhatjuk. Ha ezeket a beállításokat sok helyen alkalmazzuk, nem szükséges minden alkalommal a hatféle formai beállítást elvégeznünk. Formai beállításainkat névvel ellátva tárolhatjuk, és később ezekkel a nevekkel hivatkozhatunk rájuk. A névvel ellátott formai beállításokat stílusnak nevezzük. Az Excelben találunk kész stílusokat, de magunk is összeállíthatunk olyat, amilyenre szükségünk van. Ezeket a stílusokat a munkafüzet minden lapján alkalmazhatjuk. Minden cellának van stílusa, ez az alapértelmezésben a Normál stílus.
Stílus készítése A stíluskészítés egyik legegyszerűbb módszere, hogy először egy cellát formázunk meg az elképzeléseinknek megfelelően. Állítsuk be a számformát, a betűméretet, és mindazt, amit szükségesnek tartunk! Példánkban ez legyen a már korábbiakban elkészített B2-es cella, mely a Megnevezés szöveget tartalmazza. A Formátum menüpontból válasszuk ki a Stílus utasítást. A Stílus párbeszédpanel Stílusnév szerkesztődobozában írjuk át a stílus nevét Oszlopcímre! A párbeszédpanelben azonnal megjelennek a beállított stílusjegyek. Ha a cella valamelyik beállítását nem szeretnénk a stílushoz rendelni, akkor annak a választókapcsolóját kapcsoljuk ki. A beállításokat követően nyomjuk meg az OK parancsgombot! Ezzel saját formai beállításainkat névvel ellátva megtarthatjuk, és ezentúl abban a munkafüzetben, amelyikben létrehoztuk, használhatjuk is.
Formátum másolása A formai beállításokat nemcsak a stílus segítségével tudjuk átörökíteni más cellákra, hanem másolni is tudjuk azokat. Állítsuk a kurzort a Példa2.xls munkafüzet A1-es cellájára, melynek a formai beállításait másik cellában alkalmazni szeretnénk. Kattintsunk a Szokásos eszköztáron a Formátum másolása gombra! Azon cellák körül, amelyek formátumát le akarjuk másolni, egy villogó keret jelenik meg. Ezek után je-
35.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
löljük ki azt a tartományt, amelyiket ugyanilyenre kell formáznunk, példánkban ez legyen a B4-es cella! A jelölés végeztével, vagyis az egér bal gombjának elengedése után, a kijelölt tartomány celláinak ugyanaz lesz a formai beállítása, mint azé, amelyikről másoltunk. Ha kettőt kattintunk a gombra, akkor több, nem összefüggő cellát, illetve tartományt is tudunk egymás után formázni. A másolás kikapcsolásához nyomjuk meg például az ESC billentyűt vagy kattintsunk ismét a Formátum másolása gombra, ezzel letesszük az ecsetet. (Kérjük a visszavonás funkciót!) Ezen a módon az egyik cellából a másikba másolhatóak a formai jegyek, s ha a másoláshoz kiválasztott cellánkat stílussal formáztuk, akkor nemcsak az egyedi beállításokat, hanem a teljes stílust hozzárendeljük a kijelölt tartományhoz.
Stílus alkalmazása Kész stílussal való formázáshoz első lépésként jelöljük ki a formázandó tartományt, majd a Stílus párbeszédpanelből válasszuk ki a megfelelő stílusnevet.
Automatikus formázás Az előző formai beállításokkal tetszetős külsejű táblázatokat hozhattunk létre. A táblázatok megjelenése csak az ízlésünktől függ. Ha nem bízunk magunkban, forduljunk a programba beépített táblázatformázáshoz, melyeket nem egy cella, hanem kész táblázatok formázására használhatunk. Az automatikus formák felismerik a fejrovatokat, az összegző sorokat, és ezeket a többi sortól eltérően formázzák meg. A Formátum menüpontból válasszuk ki az AutoFormázás utasítást. Az utasítás végrehajtására megjelenő párbeszédpanel felsorolja az előre elkészített formákat.
A Minta területen megnézhetjük, melyik típus milyenre formázza a táblázatokat. Az automatikus formázás megszüntethető, ha a táblázat formájául a Semmi formátumot választjuk. Ha vannak megformázott celláink, és ezt szeretnénk megkímélni az automatikus formázás hatásától, akkor az Automatikus formázás párbeszédpanel Egyebek gombjára kattintsunk. Ennek hatására a párbeszédpanel nagyobbra nyílik, és az alsó részen előtűnnek a beállítható formai jegyek. Amelyik választókapcsolót kikapcsoljuk, azt a formai jegyet nem formázza, arra nem fog hatni az automatikus formázás.
36.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
Ellenőrző kérdések 2. I. KÉREM, DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. Az elrejtés funkció a kijelölt oszlopot nullaszélességűre állítja. igaz hamis 2. Az Excel lehetővé teszi, hogy számolhassunk a dátumok értékével. igaz hamis 3. Az Excel az időértékeket nulla és egy közötti tizedes törtként tárolja. igaz hamis 4. Az ALT+ENTER nem kapcsolja be automatikusan a sortörés beállításait is. igaz hamis 5. Az Excelben a cellába írt szövegrészeket is megformázhatjuk. igaz hamis
II. KÉREM VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. 2. 3. 4. 5.
Mit ismernek fel az automatikus formák? Mit nevezünk az Excelben stílusnak? Mi történik a rejtett kapcsoló beállítását követően? Milyen kategóriákat ismert meg az előkészített számformáknál? Ismertesse a munkafüzet védelmének célját!
III. KÉREM, VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot!
2. A munkalapnak adja a Formázás nevet! 3. Hajtson végre cellavédelmet oly módon, hogy a fizetési értékek módosíthatóak legyenek! 4. Mentse el a kész táblázatot Feladat1.xls néven a saját név könyvtárába!
37.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 2. fejezet
38.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 3. fejezet
Képletek, hivatkozási módok, hivatkozások Képletek Ha bármilyen számítási műveletet szeretnénk végrehajtani, a számítást tartalmazó cellát egyenlőségjellel kell kezdenünk. Az Excel a cella első karakteréből ismeri fel azt, hogy az adott cellában számolnia kell-e vagy sem. Ha itt egyenlőségjelet talál, akkor tudja, hogy az ilyen cellában számolnia kell, ellenkező esetben, meg sem próbálja végrehajtani a beírt műveleteket. Van még két karakter, amivel elkezdhetjük a képletek beírását. Ezek a + jel és a – jel. Ha ezek valamelyikével kezdjük a képletet, az Excel egyenlőségjelet ír a képlet elé. Tehát az első karakter így is egyenlőségjel lesz. Természetesen, ha mínuszjellel kezdjük a képletbeírást, akkor a képlet első eleme negatív előjelű lesz. Nyissunk meg egy új munkafüzetet és nézzünk meg egy egyszerű példát! Írjuk be az A1-es cellába a következő képletet: =3+8! Üssük le az ENTER billentyűt! A cellában az automatikusan kiszámított eredményt látjuk. Álljunk rá a képletet tartalmazó cellára és nézzük meg a szerkesztőlécet! Ott a beírt képletet olvashatjuk. Próbáljuk ki úgy is, hogy egyenlőségjel helyett az összeadás jellel kezdjük a beírást. Most is nézzük meg a szerkesztőlécen a cella igazi tartalmát! Ez a képlet nagyon egyszerű volt, ennél sokkal bonyolultabbakat is végrehajtana az Excel. Emlékezzünk: a képlet maximális hossza 1024 karakter lehet. Ez már szinte átláthatatlan. Valóban, ha egy ilyen hosszú képletet utólag módosítanunk kell, még akkor is komoly fejtörést okoz, ha azt korábban mi találtuk ki. Képleteinket úgy kell kialakítanunk, hogy ha már egyszer beírtuk, akkor soha többé ne kelljen módosítanunk. Az előző képlet nem ilyen, hiszen ha másik két számot szeretnénk összeadni, akkor magát a képletet kellene átírnunk. Ezt, ha csak egy mód van rá, igyekezzünk elkerülni! Változtassuk meg úgy a képletünket, hogy az értékeket egy-egy cellába írjuk be, és a cellákra hivatkozva számítsuk ki az összegüket. Az A1-es cellába írjuk be a 3-at, a B1-es cellába pedig a 8-at. Álljunk rá a C1-es cellára és gépeljük be a következő képletet: =a1+b1. Üssük le az ENTER billentyűt. Az eredmény most is azonnal megjelenik abban a cellában, amelybe a képletet írtuk. Figyeljük meg mi történik, ha az A1-es vagy a B1-es cella tartalmát megváltoztatjuk! A C1-es cellában azonnal megjelenik az új adatokkal kiszámított eredmény. Ha az Excel érzékeli, hogy valamelyik cellának a tartalmát – amelyikre a képletben hivatkoztunk – megváltoztatjuk, automatikusan elvégzi a számítást az új adatokkal. Pontosan ez volt a célunk, hogy a képlet módosítása nélkül több értékkel is elvégezhessük ugyanazt a számítási műveletet. Közben a képlethez hozzá sem nyúltunk! Ha a képletben nem számok, hanem cellanevek vannak, a képlet elemei cellahivatkozások. Vagyis az előbbi képletet úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a jelenlegi cellában, példánkban a C1-esben jelenjen meg az A1-es és a B1-es cella tartalmának az összege. Az A1-es és a B1-es cella tartalmát később bármikor megváltoztathatjuk, a C1-esben azonnal megjelenik a változtatás utáni eredmény.
39.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 3. fejezet
Ha a képlet hivatkozásait mi gépeljük be, könnyen eltéveszthetjük a cella címét, ezért nézzünk egy másik módszert! Az A2-es és a B2-es cellákba írjunk be egy-egy tetszőleges pozitív egész számot! Ezután álljunk a C2-es cellára! 1. Írjuk be az egyenlőségjelet! 2. Kattintsunk arra a cellára, amelynek tartalmával számolni szeretnénk (példánkban az A2)! Figyeljük meg az állapotsort, a Hivatkozás felirat jelent meg. Amíg nem írjuk be a következő műveleti jelet – Hivatkozás állapotban van a program –, addig másik cellára is kattinthatunk. A képletben annak a cellának a hivatkozása (címe) fog megjelenni, amelyikre legutoljára kattintottunk. 3. Írjuk be a műveleti jelet! Ez a + jel lesz. 4. Kattintsunk a másik cellára is, aminek a tartalmával számolni szeretnénk (példánkban a B2-es cella)! A hivatkozás azonnal bekerül a képletbe. Érvényesítsük a beírt képletet! Ezt vagy a szerkesztőlécen található jellel tehetjük meg, vagy az ENTER billentyű leütésével.
Képlet szerkesztése A képlet beírásának másik módja: a szerkesztőlécen található egyenlőségjelre kattintunk a beírás megkezdéséhez. A lépések hasonlóak, mint az előző példában. Az A3-as és a B3-as cellába írjunk be egy-egy tetszőleges pozitív egész számot, majd adjuk össze őket a következő módszerrel! 1. Kattintsunk a szerkesztőléc Képlet szerkesztése gombjára (egyenlőségjel)! 2. Ennek eredményeként megjelenik egy kis panel. Ha ez a panel éppen letakarná azt a cellát, amivel dolgozni szeretnénk, bármelyik pontját megfoghatjuk és eltávolíthatjuk az útból. Miközben a képletet szerkesztjük, figyeljük az Érték mögötti területet! 3. Kattintsunk a képletben szereplő cellára. Példánkban ez az A3-as cella! 4. Írjuk be a műveleti jelet: +, majd kattintsunk a képlet másik hivatkozására, a B3-as cellára. 5. Ha befejeztük a képlet szerkesztését, kattintsunk a képletszerkesztő panel Kész gombjára. Mivel most nem mi írtuk be a cellák hivatkozásait – csak megmutattuk, melyikkel szeretnénk számolni -, kisebb az esély arra, hogy elrontjuk a cellacímeket. Ehhez a módszerhez érdemes hozzászokni, mert kevesebbet téveszthetünk.
A képlet javítása Ha rossz cellára kattintottunk, a cellacímet kijavíthatjuk, tehát nem kell még egyszer begépelnünk az egész képletet. Különösen a bonyolult, összetett képleteket nem jó újból beírni. Javítás előtt azonban fel kell derítenünk a hibát, majd ezt követően a korábbiakban ismertetett módon a Szerkesztőléc alkalmazásával módosíthatjuk, szerkeszthetjük, javíthatjuk képleteinket.
Műveleti jelek Az Excel műveleti jeleit három csoportba sorolhatjuk: matematikai, logikai vagy szöveges műveleti jelek. Attól függően, hogy a képlet milyen műveleti jeleket tartalmaz, matematikai, logikai vagy szöveges képletről beszélhetünk.
40.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 3. fejezet
Matematikai műveletek A képletek beírásakor a négy alapműveletet, továbbá a hatványozást és a zárójelezést használhatjuk. A program a műveleteket az algebra szabályainak megfelelő sorrendben hajtja végre. Ha zárójelet használunk, akkor a végrehajtást az Excel is a legbelső zárójel műveleteivel kezdi, és onnan kifelé haladva hajtja végre a további műveleteket. A matematikai műveleti jelek a következők: + összeadás - kivonás * szorzás / osztás ∧ hatványozás Logikai képletek, műveleti jelek A logikai műveletek segítségével összehasonlíthatunk két értéket. Az összehasonlítás nem más, mint egy kérdés. A képlet most is egyenlőségjellel kezdődik, a műveleti jelek azonban mások, mint amit megszoktunk a matematikai számításoknál. Már az egyenlőségjelet is máshogy kell olvasnunk. A logikai képlet egyenlőségjele így hangzik: „Igaz-e hogy” majd egy vizsgálat követi a kérdést. Az összehasonlításhoz a < (kisebb) , > (nagyobb), és az = jelet használjuk. = egyenlő < kisebb <= kisebb vagy egyenlő (ez a műveleti jel két karakterből áll) > nagyobb >= nagyobb vagy egyenlő (két karakterből áll) <> nem egyenlő (két karakterből áll) Ha tehát egy cellában a következő képletet olvassuk: =A1=B1, akkor ezt úgy kell olvasnunk, „igaz-e, hogy az A1-es tartalma egyenlő a B1-es tartalmával?” Mi lehet a válasz a feltett kérdésre? Vagy az, hogy IGAZ, vagy az, hogy HAMIS. Ez azt jelenti, hogy a logikai képletek eredménye vagy IGAZ, vagy HAMIS lehet. A logikai műveleteket önállóan ritkán használjuk, rendszerint valamelyik logikai függvény részeként kerülnek a képletbe. Szöveg összevonása Ha két vagy több cellába írt adatot egy cellában szeretnénk megjeleníteni, akkor ezt az összefűzés műveletével tehetjük meg. Az összefűzés műveleti jele:&. Ennek a felhasználásával például a képleteink eredménye mellé szöveges magyarázatot írhatunk, vagy a külön cellába írt vezetékneveket egy cellába fűzhetjük a keresztnevekkel. Feladat: Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot az órán tanult ismeretek alapján! Ezt követően mentse el a táblázatot Példa3.xls néven!
41.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 3. fejezet
Hivatkozási módok Konkrét értékek helyett cellák tartalmával számolunk, és hivatkozunk az egyes cellákra. Lesznek olyan feladataink, amelyekben ugyanazt a képletet több helyen is felhasználhatjuk. Szerencsére a képleteket másolhatjuk egyik cellából a másikba. Ez nagyon meggyorsítja a képletek tömeges beírását. Ahhoz, hogy jól kihasználhassuk a képletek másolásában rejlő lehetőségeket, ismernünk kell a hivatkozási módokat. A hivatkozási módok kezelését a táblázatkezelés alapjának tekinthetjük. Feladat: Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot! Ezt követően mentse el a táblázatot Példa4.xls néven!
Relatív hivatkozás Ennek a táblázatnak minden sorában ki kell számolnunk a munkatársak jövedelmét. A táblázat soraiban két bevétel adat található, a fizetés és a pótlék, amiből ki kell vonnunk a levonások értékét. Első lépésként számoljuk ki Kiss Áron jövedelmét! Az E2-es cella képlete =B2+C2-D2. Ez így nagyon jó, de nehéz elképzelni, hogy az az egyetlen megoldás a jövedelmek meghatározásához, hogy minden kollégánál egyesével írom be a képletet. Nos más módszerrel kell létrehoznunk a többi képletet. Mi lenne, ha a többi cellába lemásolnánk a kitalált képletet? Próbáljuk ki, a másoláshoz használjuk a kitöltőfület! A másolás után kattintsunk kettőt a képletet tartalmazó cellák egyikére-másikára, és nézzük meg, hová mutatnak a hivatkozások. Azt fogjuk tapasztalni, hogy a képletek hivatkozásai nem ugyanarra a cellára mutatnak, mint a másolás előtt. Ahogy lejjebb másoljuk őket, mindig a megfelelő sorban található cellára hivatkoznak. Minek köszönhető ez a változás? Amikor a táblázatkezelő programban a képletet másoljuk, akkor a képlet hivatkozásai a képlettől mért távolságot jegyzik meg (relatív hivatkozás) és nem a hivatkozás (abszolút) címét. Vagyis az összes átmásolt képlet, másolás után is a tőle balra eső három cellára hivatkozik. Ha ezt a képletet bárhova másoljuk, ugyanezt fogjuk tapasztalni. Ez a viselkedés a relatív hivatkozási módnak köszönhető. A relatív hivatkozás a táblázatkezelő programokban az alapértelmezett hivatkozás.
42.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 3. fejezet
Feladat: Folytassuk az előző feladatot! Tegyük fel, hogy a vállalatnál dolgozó összes kollégánk jutalomképpen megkapja a fizetése 10%-át. Bővítsük a táblázatot az alábbiak szerint!
Abszolút hivatkozás Számítsuk ki a munkatársaknak járó jutalom összegét! Álljunk az F2-es cellára és írjuk be a képletet: =B2*B6! Az eredmény hibátlan lesz, tehát próbáljuk meg most is lemásolni a képletet a lista többi sorába! Amint láthatjuk ez a megoldás most nem lesz jó, de nézzük meg, hogy mi is történt másolás után! Kattintsunk az F3-as cellán duplán és vegyük észre, hogy a relatív hivatkozás előnye itt kárunkra vált, mivel a hivatkozás egy üres adatsorra mutat! Nézzük meg, hogy mi a helyes megoldás! Ismételten álljunk be az F2-es cellába és írjuk be a következő képletet: =B2*$B$6! A beírt képletünk egy abszolút hivatkozást tartalmaz. Az abszolút hivatkozás esetén a hivatkozás betűje és száma elé $ jelet kell tenni! Másoljuk be a képletet a többi kollégához is, és azt tapasztaljuk, hogy a jutalom összegek, most már megfelelő értékeket mutatnak. Az abszolút hivatkozási módra alakított hivatkozások másolás után is ugyanarra a cellára mutatnak, mint az eredeti képlet hivatkozásai. Ha egy képlet másolása után is ugyanannak a cellának a tartalmával kell számolnunk, mint azon a helyen, ahonnan másoltuk, akkor abszolút hivatkozást alkalmazunk. A relatív és az abszolút hivatkozás között az F4-es funkcióbillentyűvel válthatunk. Ennek a tudásnak a birtokában nagyon sok felesleges munkától kímélhetjük meg magunkat. Ez az ismeret ugyanis ahhoz kell, hogy minél több helyre másolhassuk a képleteinket úgy, hogy azok a másolás után is a megfelelő cellákra hivatkozva számoljanak.
Vegyes hivatkozás Nemcsak ezt a két hivatkozási módot használhatjuk a táblázatkezelőkben! Ha egy hivatkozási mód meghatározásakor nemcsak egyszer ütjük le az F4-es funkcióbillentyűt, további hivatkozási módok jelennek meg. Hol csak a hivatkozás betűje, hol pedig csak a száma előtt jelenik meg a $ jel. Ha még tovább nyomogatjuk az F4-es billentyűt, akkor elölről kezdi a hivatkozási módokat. Most ismerkedjünk meg azzal, hogy mi haszna lehet a másik két hivatkozási módnak.
43.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 3. fejezet
Feladat: Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot! Ezt követően mentse el a táblázatot Példa5.xls néven!
Ebben a táblázatban egy utazási iroda előzetes számításait készítettük elő. Az iroda egyik bevételi forrása, hogy az utasoknak szállást biztosít. A turizmus szezon jellegű tevékenység, ezért a holtszezonban engedményt ad a szállások díjából. A függőleges oszlopban azt rögzítettük, hogy az egyes hónapokban hány százalékos áron értékesíthető az adott szállási lehetőség. A vízszintes sorban pedig azt, hogy mennyiért értékesítjük az üdülési szezonban az egyes szobákat, tehát ez lesz a 100%-os ár. A feladat az, hogy egyetlen képlet beírásával és a beírt képlet másolásával számítsuk ki az összes lehetőséget. Álljunk be a C3-as cellába és hajtsuk végre az alábbi feladatokat: 1. Írjuk be az egyenlőségjelet és kattintsunk a B3-as cellára! 2. Addig nyomogassuk az F4-es funkcióbillentyűt, amíg csak a hivatkozás betűje előtt lesz dollárjel! 3. Írjuk be a szorzásjelet, majd kattintsunk a C2-es cellára! 4. Addig nyomogassuk az F4-es funkcióbillentyűt, amíg csak a hivatkozás száma előtt lesz dollárjel! 5. Üssük le az Enter billentyűt!
44.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 3. fejezet
Másoljuk át a képletet a többi cellába is az alábbiak szerint: 1. Jelöljük ki a C3-as cellát és fogjuk meg a kitöltőfület! 2. Húzzuk a kitöltőfület jobbra az F3-as celláig, majd ott engedjük el az egér bal gombját. A tartomány maradjon kijelölve! 3. Ismét fogjuk meg a kijelölt tartomány kitöltőfülét! 4. Húzzuk a kitöltőfület lefelé az F14-es celláig, és ott engedjük el az egér gombját! Vizsgáljuk meg a műveletek eredményét! Egyik-másik képletet tartalmazó cellára kattintsunk kettőt és nézzük meg, hova mutatnak a hivatkozások! Vegyük észre, hogy annál a hivatkozásnál, amelyiknél a betűjel előtt volt a dollárjel ($B2), ott a másolás után is a B oszlopra mutatnak a hivatkozások, míg a hivatkozás sorszáma ugyanúgy viselkedik, mint a relatív hivatkozás esetén, vagyis a másolt képlettől ugyanolyan távolságra eső sorra mutatnak a lemásolt képletek is, minta az eredeti képletben. Ebben az esetben az oszlopcím abszolút, míg a sorcím relatív hivatkozásként működik. A másik esetben (C$2), a másolás után a sorszám nem változott, míg az oszlopcím relatív hivatkozásként viselkedett. A vegyes hivatkozás ismeretében csak egyetlen képletet kellett beírnunk. Ezt a képletet azután átmásoltuk a többi cellába, minden változtatás nélkül. A címzési módok ismerete és azok helyes használata tehát meggyorsítja a munkánkat, és lehetővé teszi, hogy a képleteinket több helyre másolva sokszor felhasználhassuk.
Hivatkozások Egy képlet meghatározásakor cellákra vagy tartományokra hivatkoztunk. Eddig minden esetben ugyanannak a munkalapnak valamelyik cellájára hivatkoztunk, amelyikre a képletet is írtuk. Mivel az Excel munkafüzetben egyszerre több munkalap van, feltételezhetjük, hogy a program megengedi a lapok közötti hivatkozást is.
Hivatkozás másik munkalapra Tegyük fel, hogy egy kiskereskedő Excelben tartja nyilván a beszerzett áruk adatait és az árukhoz tartozó árrést is. Ezekből a forrásadatokból készítsünk árlistát! Feladat: Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot! A beszerzési adatokat más munkalapon rögzítse, mint az árlistát! Ezt követően mentse el a táblázatot Példa6.xls néven!
45.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 3. fejezet
A megnyitott munkafüzetnek két lapja van. Az egyik -a Beszerzési adatok- a beszerzési árakat és az árrést tartalmazza, a másik -az Árlista- egyelőre semmit. A beszerzési árak és az árrés alapján számítsuk ki az eladási árakat, és ezeket az Árlista munkalapon jelenítsük meg. Lépjünk át az Árlista munkalapra, és mivel ugyanazokat az árucikkeket adjuk el, mint amit beszereztünk, vegyük át az adatokat az A2-es cellától az A4-esig. Ezt most nem beírással tesszük, hanem az adattok átirányításával. Az átirányítás egy olyan képlet, amellyel hivatkozunk egy másik cellára, de nem végzünk semmilyen műveletet. Ezzel megismételhetjük a már beírt adatokat. 1. Álljunk az Árlista munkalap A2-es cellájára és írjunk be egy egyenlőségjelet. Eddig ugyanaz a művelet, mintha egy egyszerű képletbe kezdtünk volna. 2. Kattintsunk a Beszerzési árak munkalap fülére. Közben figyeljük meg a szerkesztőléc szövegét – ott megjelenik annak a munkalapnak a neve, amelyikre hivatkozni fogunk. 3. Meg kell mutatnunk a cellát is. Kattintsunk a Beszerzési árak munkalap A2-es cellájára. Ismét nézzük meg a szerkesztőléc tartalmát. A munkalap neve mögött megjelent a cellahivatkozás is. 4. Kattintsunk a szerkesztőléc Beírás gombjára, vagy üssük le az ENTER billentyűt. Vigyázat! Ha a rögzítés előtt visszalapozunk arra a munkalapra, amelyikről hivatkoztunk, azzal a hivatkozást elronthatjuk. A hivatkozási módok akkor is érvényesek, ha másik lapra mutatunk. Mivel a hivatkozási módot meghagytuk relatívnak, lemásolhatjuk a képletet az A4-es celláig. Tegyük is meg! Számítsuk ki az eladási árat is! Ez a beszerzési ár szorozva 1 plusz árréssel lesz. Most ezek az adatok is másik munkalapon vannak. Az Árlista munkalap B2-es cellájába írjunk be egyenlőségjelet, majd lapozzunk át a Beszerzési adatok lapra. Itt kattintsunk a B2-es cellára. Maradva ugyanezen a lapon írjuk be a szorzásjelet. Írjunk be egy nyitó zárójelet és a zárójel mögé egy egyes számot. Ehhez adjuk hozzá a Beszerzési adatok munkalap C2-es cellájának a tartalmát. Zárjuk be a zárójelet, és üssük le az ENTER billentyűt. Az ENTER leütése után visszakerülünk az Árlista munkalapra. A képletet másoljuk át a többi cellába is! Ha másik munkalap cellájára hivatkozunk, a hivatkozás két részből áll. Az első részében a munkafüzet nevét és egy felkiáltójelet látunk, ezt követi a cellahivatkozás. A képlet hivatkozásait most is csak elmutogattuk. Ha a beszerzési árak megváltoznak, elegendő ezeket az adatokat változtatni, az árlista a helyes értéket fogja mutatni. Ezt a megoldást jól alkalmazhatjuk arra, hogy a feladatot szétbontsuk adatrögzítésre és az eredmény megjelenítésére. Az Árlista munkalapon csak megjelenítjük a kiszámított adatokat. Ide nem írunk módosítandó adatot, ezt a feladatot a Beszerzési adatok munkalapra bízzuk.
46.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 3. fejezet
Ellenőrző kérdések 3. I. KÉREM, DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. Az Excel a cella első karakteréből ismeri fel azt, hogy az adott cellában számolnia kell-e vagy sem. igaz hamis 2. Ha a képletben nem számok, hanem cellanevek vannak, a képlet elemei cellahivatkozások. igaz hamis 3. Attól függően, hogy a képlet milyen műveleti jeleket tartalmaz, matematikai, logikai vagy szöveges képletről beszélhetünk. igaz hamis 4. Az összefűzés műveleti jele: &. igaz hamis 5. A relatív hivatkozás a táblázatkezelő programokban az alapértelmezett hivatkozás. igaz hamis 6. Az abszolút hivatkozási módra alakított hivatkozások másolás után is ugyanarra a cellára mutatnak, mint az eredeti képlet hivatkozásai. igaz hamis 7. A relatív és az abszolút hivatkozás között az F4-es funkcióbillentyűvel válthatunk. igaz hamis 8. Az abszolút hivatkozás esetén a hivatkozás betűje és száma elé & jelet kell tenni. igaz hamis 9. A hivatkozási módok akkor is érvényesek, ha másik lapra mutatunk. igaz hamis 10. Ha másik munkalap cellájára hivatkozunk, a hivatkozás két részből áll. igaz hamis
47.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 3. fejezet
II. KÉREM, VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot!
2. A táblázat egy kis cég januári fizetéseit tartja nyilván. A nevek, fizetések, illetve az szja és a pótlék mértéke adott. Számítsa ki az szja és a pótlék értékeket, valamint a dolgozó jövedelmét annak ismeretében, hogy az szja csökkenti, míg a pótlék növeli a jövedelmet! 3. A munkalapnak adja a Gyakorlás nevet! 4. Mentse el a kész táblázatot Feladat2.xls néven a saját név könyvtárába!
48.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 4. fejezet
Függvények A függvényekről már az általános iskolában is tanultunk. Az akkori magyarázat valahogy így hangzott: függvényeket úgy kell elképzelnünk, mint egy számolóautomatát. Képzeljünk el egy dobozt, aminek az egyik felén beadunk egy számot, majd a másik oldalon megkapjuk az eredményt. A doboz belsejében az automata elvégez bizonyos műveleteket. Az elvégzett műveletet a függvény - a doboz – neve határozza meg. A függvény általános matematikai megfogalmazása a következő: f(x)=y. Az f jellel azt a függvénykapcsolatot jelöljük, amely alapján bármely x értékhez a megfelelő y meghatározható. Az f helyére behelyettesíthetjük valamelyik függvény nevét, a zárójelek közé, az x helyére azt az értéket írhatjuk, amit szeretnénk a függvénnyel feldolgoztatni, és az eredmény az egyenlőségjel után következő y lesz. A zárójelek között mindig egy x érték szerepelhet, és a műveletnek egy y eredménye lesz. Vizsgáljuk meg miben térnek el a matematika órán tanult és az Excelben alkalmazható függvények. Excelben egy függvény általános alakja a következő: =f(x1;x2;…..xn) Rögtön feltűnik néhány változás. Vegyük őket sorra. A függvény leírásában nem szerepel az y. Ennek az oka az, hogy az y-t az a cella helyettesíti, amelyikbe a függvényt beírtuk, hiszen ebben a cellában jelenik meg az eredmény. A másik feltűnő eltérés, hogy a táblakezelő függvények akár egyszerre több bemeneti adatot is képesek fogadni, vagy éppenséggel nincs szükség bemenő adatra, hogy megkapjuk egy függvény eredményét. Természetesen a zárójelpárt akkor is le kell írnunk a függvény neve mögé, csak a zárójelek közé nem írunk semmit.
Függvények beírása A függvényeket mindig egyenlőségjellel vagy pluszjellel kell kezdenünk. Ha a képlet maga a függvény, akkor kezdhetjük a cellát @ jellel is. Ezután a függvény nevét kell megadni, amivel meghatározzuk, hogy milyen műveletet végezzen el a függvény. A program a megadott értékek, argumentumok behelyettesítésével elvégzi a megfelelő számításokat és az eredményt abban a cellában jeleníti meg, amelyikbe a függvényt írtuk. Ismerkedésképpen egy új munkafüzetbe írjunk be néhány olyan függvényt, aminek nincs argumentuma. A π értékét általában két tizedes pontossággal jegyezzük meg. Ha ennél pontosabb értékkel kell számolnunk, akkor hívjuk segítségül az =PI() függvényt. A π értéke nem függ semmi külső adattól, ezért nem kell megadnunk az argumentumát. Próbáljuk ki a függvényt egy tetszőleges cellában! Nézzük meg, mi jelent meg a cellában és a cellára állva vegyük szemügyre a szerkesztőlécet! Ha szélesebbre vesszük a cellaoszlopot, leolvashatjuk a π értékét 9 tizedesjegy pontossággal. Egy másik cellában próbáljuk ki az =MA() függvényt. Ez a függvény a számítógép beépített órájától tudakolja meg a mai dátum értékét. Mivel a dátum pillanatnyi értékét a számítógép órájától kapja a függvény, a zárójelek közé ismét nem írunk semmit. A MA függvény eredményénél pontosabban is megtudhatjuk az időt az =MOST() függvénnyel. Ez a függvény a dátumon kívül a függvény beírásának időpontját is megjeleníti.
49.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 4. fejezet
Tartományhivatkozás Most lássunk egy olyan függvényt is, amelynek az argumentumát nekünk kell megadnunk a függvény beírásakor. Ezekben a függvényekben gyakran előfordul, hogy egyszerre több cellára, tartományra hivatkozunk. Ismerkedésre használjuk fel az egyik leggyakrabban alkalmazott függvényt. Cellák tartalmának összegzésére a =SZUM() függvényt használjuk. Lapozzunk a megnyitott munkafüzetünk második lapjára és készítsünk el egy számokkal teli tartományt!
Az A1-es cellában számítsuk ki, hogy a tartományban tárolt számoknak mennyi az összesített értéke, melyhez használjuk a SZUM() függvényt! A műveletet egy egyenlőségjellel kezdjük, majd beírjuk a függvény nevét és egy nyitó zárójelet. Ebben a függvényben egy cellatartományra hivatkozunk. A függvényből tetszőleges tartományra annak bal felső és jobb alsó cellájának a nevével hivatkozhatunk. A két cellahivatkozás közé kettőspontot írunk. Bár mi is begépelhetjük a hivatkozást, mégis egyszerűbb, ha továbbra is az egérrel mutatjuk meg azt a cellatartományt, mivel ilyenkor a hivatkozást az Excel írja be a függvénybe. Végül a lezáró zárójelet is írjuk be, majd nyomjuk le az Enter billentyűt!
Módosítsuk néhány cella tartalmát az B2:F6-os tartományban. Megállapíthatjuk, hogy a módosításokat automatikusan követi az összegzés eredménye.
Hivatkozás több tartományra Maradjunk ugyanezen a munkalapon, és összegezzük az B2-től B6-os celláig terjedő, valamint az F2-től F6-ig terjedő tartományok celláiba írt számokat. Két egymástól távolabb eső tartomány tartalmára kell hivatkoznunk. Az A2-es cellába kezdjük beírni a függvényt: =SZUM(, majd jelöljük ki a B2:B6-os tartományt! A kijelölést követően nyomjuk le a Ctrl gombot, melyet nyomva tartva jelöljük ki az F2:F6-os tartományt! Végül a lezáró zárójelet is írjuk be, majd nyomjuk le az Enter billentyűt! A tartományokra való hivatkozáshoz most is a tartomány bal felső és jobb alsó celláját használtuk. A két tartomány közé (pontosvessző) került. Ez a Windows területi beállításának megfelelő elválasztó jel. Az angol változatban rendszerint vessző, a magyarban pedig pontosvessző választja el a tartományokat. Azt, hogy egy függ-
50.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 4. fejezet
vényben hány tartományra hivatkozhatunk, a függvény készítői határozták meg. Ez a SZUM esetén 30 különböző tartomány lehet.
Vajon mi történik a tartományhivatkozásokkal, ha másoljuk a függvényt tartalmazó képletet? Most is alkalmazhatjuk a relatív és az abszolút hivatkozást? A válasz: igen! Próbáljuk is ki! Az A2-es cella tartalmát, ami relatív hivatkozásokat tartalmaz másoljuk be az A3-tól A6-ig terjedő területre! Természetesen használhatjuk az abszolút hivatkozást is. Ennek alkalmazásához ugyanúgy az F4-es funkcióbillentyűt kell leütnünk, mint a képleteknél láttuk.
A hivatkozás módosítása A képletek kapcsán már láttuk, hogyan javíthatjuk ki azokat a hivatkozásokat, amelyekkel nem a megfelelő helyre mutattunk. Ott a hivatkozás helyét módosítottuk. Most is kattintsunk kettőt egy a képletet (ezúttal függvényt) tartalmazó cellára (pl.:A2)! Akárcsak a képletek esetén, most is elénk tárul a képlet, színes betűkkel jelölve az értelmezési tartományt. Ugyanolyan színnel, mint a hivatkozás körül megjelenő keret. Most nézzük meg azt, hogy milyen módon módosíthatjuk a hivatkozás méretét. A tartomány méretét a hivatkozásjelölő jobb alsó sarkában található kis négyzettel változtathatjuk meg. Ezt mindkét irányban elmozdíthatjuk. Megváltoztathatjuk a hivatkozás helyét is, ha a hivatkozásjelölő valamelyik szélét fogjuk meg az egérrel. Miközben a tartományon bármilyen módosítást hajtunk végre, a képlet hivatkozása a módosításnak megfelelően változik. Miután elvégeztük a megfelelő változtatásokat, üssük le az ENTER billentyűt vagy kattintsunk a szerkesztőléc Beírás gombjára.
Automatikus összegzés Mivel a SZUM() függvényre van a legtöbbször szükség, ezért az Excelben ennek a függvénynek külön gombot biztosítottak a Szokásos eszköztáron. Álljunk be az F7gombot! es cellába és nyomjuk meg az AutoSzum
Amint láthatjuk, ha erre a gombra kattintunk, nem egyszerűen egy összegző függvény kerül a cellába, hanem még azt is megpróbálja kideríteni, hogy mit kell összesítenie. Ha valóban a kijelölt számtartományt szeretnénk összegezni, akkor kattint51.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 4. fejezet
sunk még egyet az AutoSzum gombra, vagy nyomjuk le az Enter billentyűt, és az eredmény azonnal megjelenik a cellában. Ezt most tegyük meg! Ha mi egy másik számtartományra gondoltunk, akkor csak annyi a dolgunk, hogy azt kijelöljük, majd ezt követően hagyjuk jóvá a műveletet. Próbaként álljunk be a G1-es cellába, ahol a B2:F6-os tartomány összegét szeretnénk meghatározni! Nyomjuk le az AutoSzum gombot, és amint láthatjuk a program most másra gondolt, mint mi! Ettől azonban nem kell megijednünk, csak egyszerűen jelöljük ki az óhajtott tartományt!
A művelet befejezéséhez kattintsunk még egyet az AutoSzum gombra, vagy nyomjuk le az Enter billentyűt, és az eredmény azonnal megjelenik a cellában!
Függvények beillesztése A SZUM függvénnyel való ismerkedés során bemutattuk a tartományhivatkozások kezelését és az automatikus összegzést. Az Excel munkalapján, a különféle számításokhoz több mint 250 függvényt hívhatunk segítségül. Ez olyan sok, hogy lehetetlen fejben tartani őket. Feladat: Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot! Számítsa ki a Pótlék és a Jövedelem értékeket! Ezt követően mentse el a táblázatot Példa7.xls néven!
A képletek beírásával foglalkozó fejezetben megismertük a szerkesztőléc Képlet szerkesztése gombját. Ezzel a gombbal olyan képleteket is létrehozhatunk, amelyek függvényeket tartalmaznak, de megjeleníthetjük a legutóbb használt függvényeket vagy függvények teljes listáját is. Ismét időzzünk el egy keveset a szerkesztőléc körül, és nézzük meg miként csalogathatjuk elő vele a függvényeket. Az egyszerűség kedvéért ismét a SZUM függvényt fogjuk felhasználni, mert ezt a függvényt már is-
52.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 4. fejezet
merjük, így csak a függvénybeillesztés technikájára kell figyelnünk. Kezdjük el a munkát! Álljunk be a B7-es cellába, majd a szerkesztőlécen nyomjuk meg a képlet szerkesztése gombot!
Most, az ismerkedés idején akkor is válasszuk a További függvények lehetőséget, ha a SZUM függvényt megtaláljuk a listában. A választás eredményeként megjelenik a Függvény beillesztése panel. Ismerkedjünk meg a panel használatával!
Az Függvény kategóriája területen kiválaszthatjuk a szükséges függvénycsoportot. Ha tudjuk, hogy melyik kategóriába sorolták a feladat megoldásához szükséges függvényt, akkor azt hamarabb megtalálhatjuk. A legutóbb használt kategória választása után a Függvény neve lista értelemszerűen azokat a függvényeket sorolja fel, amelyekkel a legutóbb dolgoztunk. A Mind kategória választásával az összes függvényt megjeleníthetjük a Függvény neve listában. Ez a választás egyébként is tanulságos lehet. Ha kiválasztottuk, a görgetősáv segítségével megtekinthetjük a függvényneveket a listában. Tegyük meg!
53.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 4. fejezet
A többi függvénykategória tematikusan csoportosítja a függvényeket. ♦ Pénzügyi: ezek nagy része kamatszámítással, amortizációval és évjáradékkal kapcsolatos függvények gyűjteménye. ♦ Dátum és idő: dátumokból kiemelhetünk részeket, szöveges adatokból dátumértéket állíthatunk elő vagy megtudhatjuk, hogy egy dátum az év hányadik hetében van. ♦ Matematika és trigonometria: középiskolai tanulmányainkat idéző matematikai és trigonometriai függvények csoportja. ♦ Statisztikai: a statisztikusok vehetik hasznát ennek a függvénykategóriának. Itt találjuk az átlag-, a maximum-, a minimum- vagy a korrelációszámításhoz szükséges függvényeket. ♦ Mátrix: ezekkel a függvényekkel adattáblákból választhatjuk ki a megfelelő értékeket. Ezek a függvények nem a matematikai mátrixokat kezelő függvények! ♦ Adatbázis: lista formában nyilvántartott adatokkal végezhetünk el különböző számításokat. Azt, hogy mely rekordokból készüljön az elemzés, feltételtáblában határozhatjuk meg. ♦ Szöveg: szöveges adatokkal végezhetünk műveleteket. Például egy szöveges adatból kiválaszthatunk karakterrészeket, vagy a tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel jeleníthetjük meg. ♦ Logikai: Bool algebrai műveleteket végezhetünk a logikai függvényekkel. A függvények többsége IGAZ vagy HAMIS értéket ad vissza eredményként. ♦ Információ: az adatok jellemzőiről ad felvilágosítást. Például megtudhatjuk, hogy az adott cellában páros vagy páratlan szám található, vagy megtudhatunk különböző rendszer információkat. ♦ Felhasználói: az Excelben létrehozhatjuk saját függvényeinket. Ha programozáskor nem határozzuk meg azt, hogy az egyedi függvényeink mely kategóriába kerüljenek, akkor ebben a csoportban fogjuk megtalálni őket. ♦ Műszaki: a csoportba tartozó függvények egy része a komplex számokkal végzett műveleteknél használható, más része a számrendszerek közti váltáskor, de találhatunk itt egyéb függvényeket is. Ha nem tudjuk eldönteni, melyik kategóriában található a keresett függvény, válasszuk a Mind kategóriát. Igaz, hogy ezután a jobb oldali listában megjelenik az összes függvény, de ebből a listából kereshetünk a függvénynév első betűje szerint. Kattintsunk a Függvény neve területre, majd üssük le a keresett függvény kezdőbetűjét. Innen akár a görgetősávval is tovább kereshetjük a megfelelő függvényt, azaz jelen esetben a SZUM függvényt, majd jelöljük ki. Kattintsunk a panel OK gombjára, hogy megjelenítsük a függvények argumentuma panelt! A megjelenő panelben a kiválasztott függvény argumentumait találjuk. Lesznek vastag betűs argumentumnevek és lesznek olyanok, amelyeket vékonyabb betűvel jelenít meg a panel. A vastag betűs argumentumokat kötelező meghatározni ahhoz, hogy a függvény működjön. A vékony betűsek megadása nem kötelező.
54.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 4. fejezet
Ha beállunk egyik vagy másik argumentum szerkesztődobozába, a panel alján megjelenik az argumentum leírása. Az argumentumok meghatározásakor az Érték szöveg mögött megjelenik a számítás eredménye, ha az már kiszámítható.
Argumentum meghatározása Az argumentumot vagy beírjuk a szerkesztődobozba, vagy kijelöljük azt a cellát vagy tartományt, amelyre a képletből hivatkozni szeretnénk. Előfordul, hogy az argumentumpanel pont azt a területet takarja le, amelyet szeretnénk kijelölni. Ilyenkor a panelt bármelyik pontjánál megfogjuk és arrébb húzzuk, vagy inkább lekicsinyítjük a szerkesztődoboz kicsinyítőgombjával. Tegyünk így! Miután lekicsinyítettük az argumentumpanelt, jelöljük ki az összegzendő tartományt, példánkban a B3:B6-os tartományt!
A kijelölés közben gondot jelenthet, ha az érintett tartomány nem fér el a programablakban, ilyenkor nem mindig sikerül elsőre kijelölni pontosan azt a tartományt, melyre hivatkoznunk kell. Lehet, hogy véletlenül tovább húzzuk az egeret, mint az kívánatos volna. Arra ügyeljünk, hogy az egér gombját csak akkor engedjük el, amikor tényleg azt a tartományt jelöltük ki, amit kellett. Ha mégis rosszkor engedjük el az egér gombját, ne keseredjük el, hanem kezdjük újra a jelölést. Ha a kijelöléssel sikerrel jártunk, nyomjuk meg ismételten a kicsinyítő gombot, aminek hatására ismételten megjelenik az argumentumpanel. Az ablakban ismételten ellenőrizhetjük, hogy a megfelelő argumentumokat adtuk-e meg, illetve, hogy az Érték nagyságrendileg megfelel-e az elvárásoknak.
A műveletet a Kész parancsgomb megnyomásával fejezhetjük be, amit most tegyünk is meg! A függvény beillesztésének egyéb lehetőségei is vannak, amit indíthatunk a Szoká, vagy a Beszúrás menüből, de a Függvény beillesztése panel sos eszköztárról megjelenésétől kezdve a műveleti sor már ugyanaz. Feladat: Határozzuk meg a Példa7.xls táblázatban a Pótlékok és a Jövedelmek összegét! A SZUM() függvényt különböző módszerek alkalmazásával hívjuk meg! Mentsük a változtatásokat!
55.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 4. fejezet
Függvény a függvényben Az előzőekben a függvényeket csak önmagukban használtuk. Nagyobb munkák esetén szükségünk lehet arra, hogy egy függvény eredményét tovább feldolgozzuk. A függvény eredményét felhasználhatjuk újabb függvényekben vagy egyéb számítási műveletekben. Bármely cella tartalmával további számításokat végezhetünk függetlenül attól, hogy a cellába mi írtunk-e be értéket, vagy egy képlet eredménye. Ennek a módszernek akkor vesszük hasznát, amikor a számítás részeredményeire is szükségünk van. Más esetekben a részeredmények csak a helyet foglalják, valójában nincs szükség azok megjelenítésére. Ilyenkor hasznos a függvény függvénybe ágyazása. Lássunk egy nagyon egyszerű példát. Nyissunk meg egy új munkafüzetet, amiben állítsunk elő véletlen számokat úgy, hogy az eredmény egész szám legyen és mi határozhassuk meg annak maximális értékét. Az Excel =VÉL() függvénye nulla és egy közötti véletlen számot generál. Ez minden esetben egynél kisebb számot ad eredményül. Ha épp a lottószelvény kitöltéséhez keresünk számokat, akkor az eredménynek 1 és 90 közötti egész számnak kell lennie. Ennek megfelelően szorozzuk meg a kitalált véletlen számot 90-nel. Ez már majdnem jó, csakhogy az eredmény túl sok tizedesjegyet tartalmaz. Jó volna ezeket elhagyni. Erre szolgál az =INT() függvény. A lottószám kiszámítása tehát a következő lesz: =INT(VÉL()*90)+1. Szemmel látható, hogy ebben a feladatban a véletlen szám függvényt be kell ágyaznunk a tizedeseket elhagyó, INT függvénybe. A megoldás során használjuk a Függvény beillesztése panelt! Ha ilyen feladattal találkozunk, akkor minden esetben kintről befelé haladunk. Tehát jussunk el az INT függvény argumentumának meghatározásáig a következő módon! Álljunk be az A1-es cellába, majd kattintsunk a szerkesztőlécen a képlet szerkesztése gombra! Nyissuk le a függvénylistát, majd válasszuk ki az INT() függvényt! Ezt követően az INT() függvény argumentumában villog a kurzor. Most ismét kattintsunk a függvénylistára, ahonnan most a VÉL() függvényt válasszuk ki! Miután a két függvényt egymásba ágyaztuk, nézzük meg az INT függvényt, a beágyazott VÉL függvénnyel. A következő lépésnek a főszereplője a szerkesztőléc lesz, mivel mindig annak a függvénynek az argumentumpanelét jeleníthetjük meg, amelyiknek a nevére rákattintunk a szerkesztőlécen. Kattintsunk tehát a szerkesztőlécen az INT függvény nevére! Ezt követően a függvény argumentumában a VÉL eredményét szorozzuk meg 90-nel!
Kattintsunk a szerkesztőlécre, és adjunk hozzá 1-et az INT függvény eredményéhez, majd kattintsunk a Kész gombra!
56.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 4. fejezet
Elődcella és utódcella Felfedezhetjük, hogy a függvények több lépésben hajtják végre az előre programozott lépéseket. Gondoljunk bele, hogy amikor egy tartomány celláiba írt számokat összegzünk a SZUM függvénnyel, akkor a programnak végig kell lépkednie az összes cellán és a beírt számokat össze kell adnia. Máskor a legkisebb értéket kell megkeresnie vagy az átlagot kell kiszámítania. Ha egy képlet bármelyik elődcellájának az értéke megváltozik, akkor az Excel újból kiszámítja a képletet. De mi is az elődcella? Egy képletet vizsgálva azt látjuk, hogy a képlet cellákra hivatkozik. Azokat a cellákat, amelyekre a képlet hivatkozik, elődcellának nevezzük. De mi történik, ha a képlet olyan cellára hivatkozik, amelyben egy másik képlet van? Ennek a képletnek az elődcellája is befolyásolja az éppen vizsgált képlet eredményét? Igen. Akkor ez is elődcellája az éppen vizsgált cellának? Minden olyan cellát, amelyiknek az értékváltozása hat az éppen vizsgált képlet eredményére, elődcellának nevezzük. Az Excel minden esetben újraszámolja azokat a képleteket, melyeknek bármely elődcellájában megváltozik az érték. Ha van elődcella, akkor kell lennie utódcellának is. Utódcellának nevezzük azokat a cellákat, amelyek az éppen szemügyre vett cella tartalmát használják fel. A cellák elődeit és utódait meg is jeleníthetjük!
Az elődcellák és utódcellák megjelenítése Jelenítsük meg az elődcellák és az utódcellák megjelenítésére szolgáló eszköztárat. Hajtsuk végre az Eszközök menü Munkalapvizsgálat, Eszköztár megjelenítése utasítást. A művelet eredményeként egy újabb eszköztár jelenik meg. Ennek a gombjait arra használhatjuk, hogy megjelenítsük vagy elrejtsük egy képlet elődcelláit vagy utódcelláit.
Feladat: Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot! Számítsa ki az Áfa értékeket, a Bruttó egységárakat, a Kedvezményeket, melyet a Bruttó egységárból képzünk, az Eladási árat, mely a Bruttó egységár és a Kedvezmény különbségéből fakad és végül az összesített értékeket! Ezt követően mentse el a táblázatot Példa8.xls néven!
57.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 4. fejezet
Jelöljük ki az F3-as cellát, majd kattintsunk az elődök mutatása gombra! Az eredményt látva azt gondolhatnánk, hogy ez az eszköz felesleges, mivel ha egy képletet tartalmazó cellára kettőt kattintunk, amúgy is megjelennek a képlet elődcellái.
Jelöljük ki az E3-as cellát, majd kattintsunk ismét az elődök mutatása gombra! Ezt a műveletet ismételjük meg a D3-as cellával is! A két cellában az volt a közös, hogy mindkettő elődcellája volt az F3-as cellának, és most már az elődök elődjeit is láthatjuk.
Tehát megállapítható, hogy ezzel az eszközzel további elődcella-szinteket jeleníthetünk meg, vagy akár egy rendkívül összetett számítást tartalmazó munkalapot is feltérképezhetünk. Az elődök mutatását szintenként kiiktathatjuk az Elődcella-nyilak eltávolítása gombbal. Ha arra lennénk kíváncsiak, hogy egy cella tartalmával mely cellába írt képlet számol, akkor jelenítsük meg az utódcellákat. Ha többször kattintunk az Utódok mutatása gombra, újabb szinteket fed el az Excel. Kattintsunk az F3-as cellára és kattintsunk az Utódok mutatása gombra! Ezt a műveletet ismételjük meg a B7-es cellával is!
A nyilakat egy lépésben eltávolíthatjuk a Minden nyíl eltávolítása gombbal, amit most tegyünk is meg! Mentsük a változtatásokat!
58.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 4. fejezet
Ellenőrző kérdések 4. I. KÉREM, DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. Excelben egy függvény általános alakja a következő: =f(x1;x2;…..xn). igaz hamis 2. A függvényeket mindig egyenlőségjellel vagy pluszjellel kell kezdenünk. igaz hamis 3. Az eredményt abban a cellában jeleníti meg a program, amelyikbe a függvényt írtuk. igaz hamis 4. A függvényből tetszőleges tartományra annak bal felső és jobb alsó cellájának a nevével hivatkozhatunk. igaz hamis 5. Hivatkozásnál kettőspont választja el a különböző tartományokat. igaz hamis 6. Függvények esetében is használhatjuk az abszolút és relatív hivatkozásokat. igaz hamis 7. Bool algebrai műveleteket végezhetünk logikai függvényekkel. igaz hamis 8. Az Excelben nem lehetséges a függvény függvénybe ágyazása. igaz hamis 9. Azokat a cellákat, amelyekre a képlet hivatkozik, elődcellának nevezzük. igaz hamis 10. A függvény eredményét felhasználhatjuk újabb függvényekben vagy egyéb számítási műveletekben. igaz hamis
59.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 4. fejezet
II. KÉREM, VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot!
2. A táblázat egy kis büfé üdítő ital fogyasztását tartja nyilván. A havonkénti eladások és az egységár adott. Számítsa ki a bevételeket havonta italokra lebontva, havonkénti összesítésben, valamint a két hónapra vonatkozóan egyesítve! Az árutételenkénti bevételi összegeknek csak az egész részét jelenítsük meg! Havonkénti összesítésben határozzuk meg az eladott italok számát is! 3. A H4-es cellának határozza meg az előd- és utódcelláit, valamint azok további előd- és utódcelláit! 4. A munkalapnak adja a Függvény nevet! 5. Mentse el a kész táblázatot Feladat3.xls néven a saját név könyvtárába!
60.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 5. fejezet
Függvények a gyakorlatban Ismerkedjünk meg néhány gyakorlati példán keresztül a legfontosabb, leggyakrabban használt függvényekkel.
Átlag függvény Az argumentumokban megadott számok átlagát (számtani közepét) adja meg. Feladat: Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot! Ezt követően mentse el a fájlt Példa9.xls néven! A példában tanulók különböző tantárgyakból elért eredményeit tartjuk nyilván és átlagukat szeretnénk kiszámítani.
A számításhoz egy függvényt használunk, amit a függvény beillesztése gomb segítségével hozunk elő. Ehhez elsőként ki kell jelölnünk azt a cellát, ahová a függvény eredményét kapni szeretnénk, ez most az E2-es cella! Majd a Szokásos eszköztáron kattintsunk a Függvény beillesztése gombra! Mivel most átlagot szeretnénk számítani, kattintsunk a statisztikai kategóriára, és ebben találjuk meg az ÁTLAG függvényt. Kattintsunk a függvény nevére, majd nyomjuk meg az OK parancsgombot!
61.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 5. fejezet
A megjelenő ablakban kell megadnunk, hogy mely cellák átlagát szeretnénk kiszámítani. Az Excel az AutoSzumhoz hasonlóan itt is megpróbálja kitalálni, hogy mely cellákat szeretnénk átlagolni, ezt mutatja a Szám1 után megjelenő tartományhivatkozás. Az ablak alján már az eredmény is látható. A Szám2 rész arra szolgál, hogy további számokat, hivatkozásokat adhatunk meg, amelyek az átlag kiszámításába belekerülnek. Mivel erre nincs szükségünk, a Kész gombbal fejezzük be a függvény beírását! Nézzük meg, hogy milyen képlet került végül az E2-es cellába, kattintsunk ezen a cellán, és nézzük meg a szerkesztőlécet! Ott az =ÁTLAG(B2:D2) képletet látjuk. Az ÁTLAG függvény ugyanúgy használható, mint a SZUM, csak ez a megadott értékek átlagát adja eredményül. Tehát a későbbiekben nem fontos a Függvény beillesztése funkciót használni, ha tudjuk a függvény nevét, egyszerűen begépeljük a képletet. Próbáljuk ezt ki a B11-es cellán! Be kell gépelni a függvény nevét, azaz azt, hogy =ÁTLAG(,majd az egérrel kijelölni a B2:B10-es tartományt, beírni a bezáró zárójelet, és jóváhagyni! Miután ez és a másik képlet is relatív hivatkozással készült, átmásolható a szomszédos cellákba. Tehát az E2-es cellát lefelé, a B11-es cellát jobbra, a szomszédos cellákba átmásolhatjuk az AutoKitöltés segítségével! A megjelenő eredményeket állítsuk be kéttizedes pontosságúra!
Min, Max függvény Az ÁTLAG és a SZUM függvényhez hasonlóan használható a MIN illetve a MAX függvény, ami a megadott értékek közül a legkisebbet, illetve a legnagyobbat adja eredményül. Feladat: A Példa9.xls munkafüzetben található táblázatot alakítsa át az alábbiak szerint! Ezt követően mentse a változtatásokat! A példában szeretnénk meghatározni minden egyes tanuló legjobb, illetve legrosszabb osztályzatát.
Elsőként ki kell jelölnünk azt a cellát, ahová a függvény eredményét kapni szeretnénk, ez most az F2-es cella! Majd a Szokásos eszköztáron kattintsunk a Függvény beillesztése gombra! Mivel most maximumot szeretnénk számítani, kattintsunk a statisztikai kategóriára, és ebben találjuk meg a MAX függvényt. Kattintsunk a
62.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 5. fejezet
függvény nevére, majd nyomjuk meg az OK parancsgombot! A megjelenő ablakban a tartományhivatkozást módosítsuk B2:D2-re, majd nyomjuk meg a Kész gombot! Másoljuk be a képletet az F10-es celláig! Most jelöljük ki a G2-es cellát, majd a Szokásos eszköztáron kattintsunk a Függvény beillesztése gombra! Ismételten kattintsunk a statisztikai kategóriára, és válasszuk ki a MIN függvényt! Kattintsunk a függvény nevére, majd nyomjuk meg az OK parancsgombot! A megjelenő ablakban a tartományhivatkozást módosítsuk B2:D2-re, majd nyomjuk meg a Kész gombot! Másoljuk be a képletet az G10-es celláig!
HA függvény A HA() függvénnyel feltételes vizsgálatok hajthatók végre értékeken és képleteken. Feladat: A Példa9.xls munkafüzetben kattintson a Munka2-es lapra, majd hozza létre az alábbi táblázatot! A példában szeretnénk meghatározni minden egyes tanulónak az eredményét.
Ez a táblázat arra szolgál, hogy az elért pontszám alapján döntse el, hogy a tanuló megfelelt-e a vizsgán vagy sem. Az eredményhez tehát egy olyan függvényt használunk, ami megvizsgálja a pontszámot, és ha az nagyobb mint egy adott érték, például 60 pont, akkor kiírja a „megfelelt” szöveget, egyébként pedig a „nem felelt meg” jelenik meg a cellában. Ezt a függvényt a Függvény beillesztése segítségével is elkészíthetnénk, hasonlóan, mint az előbb, de most nézzük meg azt, hogy e nélkül hogyan dolgozhatunk! A képlet begépeléséhez ismernünk kell a feladat megoldására alkalmas függvényt. Ezt most a HA függvény lesz, melynek általános alakja a következő: HA (feltétel; igaz érték; hamis érték) A függvény úgy működik, hogy megvizsgálja a feltételt, ami vagy teljesül, vagy nem. Ha teljesül, akkor a függvény eredménye az lesz, amit az igaz értékhez írtunk, tehát az jelenik meg a képernyőn. Ha nem teljesül a feltétel, akkor a hamis értékhez megadott érték lesz az eredmény. A feltételről az Excel el tudja dönteni, hogy igaz-e, vagy hamis. Ez leggyakrabban egy összehasonlítás, általában egy cella összehasonlítása egy másik cellával vagy konkrét értékkel. Pl.: A1>A5, vagy B6=14
63.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 5. fejezet
Az összehasonlítás során a következő jeleket használhatjuk: = < > <= >= <>
egyenlő kisebb nagyobb kisebb egyenlő nagyobb egyenlő nem egyenlő
Az igaz és hamis értékek helyére számot, szöveget, képletet, függvényt stb. írhatunk be, azaz bármi olyat, amit egy cellába beírhatunk. Egy apró, de fontos különbség az, hogy ha szöveget szeretnénk az igaz vagy hamis értékhez írni, akkor azt idézőjelbe, macskakörmök közé kell rakni. Nézzük, hogy használjuk a HA függvényt a táblázatunkhoz! Azt szeretnénk megvizsgálni, hogy az első tanuló esetében a pontszám több-e, mint 60, azaz a feltételünk B2>60 lesz. Ha ez a feltétel teljesül, akkor azt szeretnénk látni a képernyőn, hogy megfelelt, tehát az igaz értékünk „megfelelt”, a hamis pedig „nem felelt meg” lesz, arra az esetre, ha a pont nem több 60-nál. Most írjuk be a következő képletet a C2-es cellába: =HA(B2>60; ”megfelelt”; ”nem felelt meg”) Másoljuk át a képletet az alatta lévő cellákba is, majd mentsük a változtatásokat!
FKERES függvény Az FKERES függvény egy tömb bal szélső oszlopában keres egy megadott értéket, és az így kapott sorból veszi az oszlop_szám argumentummal kijelölt cellát, és ennek tartalmát adja eredményül. Feladat: Az érthetőség kedvéért fejlessze tovább az előző táblázatot! Az előző táblázatot alakítsa át az alábbiak szerint, majd mentse a változtatásokat! A példában egy értékelési szempont alapján a pontszámtól függően fog generálódni az osztályzat és az ennek megfelelő értékelés.
64.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 5. fejezet
Elsőként határozzuk meg az értékelés alapját: 0-60 pont: 1 elégtelen 61-70 pont: 2 elégséges 71-80 pont: 3 közepes 81-90 pont: 4 jó 91-100 pont: 5 jeles A szükséges függvény az FKERES lesz, amely arra szolgál, hogy ha a keresett érték nem található, akkor az annál kisebb, hozzá legközelebb eső számot találja meg. Tehát ha van egy táblánk, ami a 10-es, 20-as, 30-as, 40-es számokat tartalmazza, és ebben keressük a 25-ös számot, akkor a 20-ast találja meg. Ez azért fontos, mert ebből adódik, hogy amikor a fenti ponthatárokat át akarjuk alakítani az Excel által használható FKERES táblává, akkor az egy sávhoz tartozó két érték közül az alsó határ értékére lesz csak szükségünk. Tehát ha a konkrét példánkban keressük mondjuk a 77-et, az nem szerepel, a hozzá legközelebb álló nála kisebb szám pedig a 71, ami a hármas osztályzat sorában van, az pedig megfelelő jegy a 77 pontra. Nézzük meg kicsit pontosabban, hogy hogyan működik az FKERES függvény! FKERES (keresett érték; tábla; oszlopszám; tartományban_keres) A keresett érték az, amit szeretnénk a táblában megtalálni, a tábla pedig azon cellatartomány hivatkozása, ami az egyes sávokhoz tartozó értékeket tartalmazza. A táblán belül az FKERES mindig az első oszlopban keres! Amikor az FKERES az előbb megbeszélt módon megkeresi a számot, akkor azt a sort találja meg, ahol az szerepel, és az oszlopszám által meghatározott oszlopban található adatot adja vissza eredményül. A tartományban_keres logikai érték, amellyel az FKERES függvény pontos vagy közelítő keresését adhatjuk meg. Ha értéke IGAZ vagy hiányzik, akkor a visszaadott érték közelítő lehet, azaz ha pontos egyezést nem talált a függvény, akkor a következő legnagyobb, de a keresési_érték argumentumnál kisebb értéket adja vissza. Ha az argumentum értéke HAMIS, akkor az FKERES pontos egyezést keres, és ha ilyen nincs, akkor a #HIÁNYZIK hibaértéket adja eredményül. Példánkban a keresett érték az első tanuló pontszáma, a tábla a segédtábla, az oszlop az osztályzat keresése esetén a segédtábla második oszlopa, míg az értékelés meghatározásakor pedig a harmadik lesz. Ennek alapján könnyen megalkotható a D2-es cellába a képlet: =FKERES(B2;G2:I6;2) Gépeljük be a képletet, majd másoljuk be az alatta lévő cellákba is! Azt tapasztaljuk, hogy a tábla hivatkozása elcsúszik, megváltozik a másolás hatására, holott minden pontszámhoz ugyanazon segédtábla alapján határoztuk meg a minősítést! Ebből adódik a megoldás is, hiszen ha nem akarjuk, hogy a hivatkozás a másolás hatására változzon, akkor abszolút hivatkozást kell használni. Így tehát módosítsuk a képletet a következők szerint: =FKERES(B2;$G$2:$I$6;2), majd ismételjük meg a másolás műveletét! Most hogy az osztályzatokat meghatároztuk, e módszer alapján határozzuk meg az értékeléseket is! A képlet, amit az E2-es cellába beírunk a következő lesz: =FKERES(B2;$G$2:$I$6;3) Gépeljük be a képletet, majd másoljuk be az alatta lévő cellákba is! Mentsük a változtatásokat!
65.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 5. fejezet
Részlet függvény A törlesztési időszakra vonatkozó törlesztési összeget számítja ki állandó nagyságú törlesztő részletek és kamatláb esetén. Feladat: A Példa9.xls munkafüzetben kattintson a Munka3-as lapra, majd hozza létre az alábbi táblázatot! A példánkban szeretnénk egy kölcsön törlesztési részleteit kiszámolni.
A törlesztő részlet összegét a RÉSZLET függvény segítségével számíthatjuk ami a következőképpen néz ki: RÉSZLET(kamat; időszakok száma; összeg). A függvény használatánál az első teendőnk, hogy eldöntsük, milyen időszakokkal dolgozunk, mert az adatokat aszerint kell megadnunk, és az eredmény is egy időszakra vonatkozik. Azaz meg kell határoznunk, hogy napi, havi, évi vagy más időszakra vonatkozó részletekre van-e szükségünk! Ha ezt meghatároztuk, akkor az összeg kivételével az összes adatnak erre az időszakra kell vonatkoznia, például havi időszakok számát is hónapban kell megadnunk! Lássuk ezt a gyakorlatban is! Az időszakunk a hónap legyen, a havi törlesztő részletet fogjuk kiszámítani. Ezért a részlet függvénynél a havi kamatot kell megadni, ami az éves kamat 12-ed része (B3/12)! Az időszakok száma szintén hónapokban kell, tehát az évek számát 12-vel meg kell szorozni (B4*12), hogy ezt megkapjuk! Lássuk tehát a teljes képletet, amit a B5-es cellába kell beírni: =RÉSZLET(B3/12;B4*12;B2)! Az eredmény azért lesz negatív, mert pénzügyeknél az általunk kapott pénzt pozitív, a fizetendő összegeket pedig negatív számmal jelölik. Erre nekünk általában nincs szükségünk, ezért szorozzuk az eredményt mínusz eggyel, hogy pozitív számot kapjunk: =-RÉSZLET(B3/12;B4*12;B2)! Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy rövidebb vagy hosszabb visszafizetési időszak esetén hogyan alakulnak a részletek, egy speciális másolási módszer segítségével ezt újabb képletek nélkül is megnézhetjük. Az eredmény, amit látni szeretnénk:
66.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 5. fejezet
A feladatot másolással nem tudjuk megoldani, hiszen másolásnál a képletek kerülnek át a másolt cellákba, és ha az öt évet másra javítjuk ki, az eredmény is rögtön megváltozik. Természetesen új képlet készítésével, megfelelő hivatkozásokkal megoldható lenne a feladat, de lássunk egy másik módszert! Elsőként a jelenlegi adatokat kell átmásolni, ezért jelöljük ki az A4:B5 tartományt, hozzuk elő a helyi menüt, válasszuk ki a Másolás pontot! Kattintsunk az A7-es cellán, és ismét hozzuk elő a helyi menüt, majd az Irányított beillesztés parancsot válasszuk ki!
Az irányított beillesztés annyiban különbözik az egyszerű beillesztéstől, hogy meghatározhatjuk, az eredeti cellákból mi kerüljön át az új cellákba. Másolhatjuk csak a képleteket, formázási tulajdonságok (szegély, minták, számforma stb.) nélkül, vagy éppen csak a formázási jellemzőket, a képletek nélkül, illetve amire nekünk most szükségünk van, másolhatjuk a képletek eredményét is, értékként. Válasszuk ki tehát az Értéket pontot, és hagyjuk jóvá! Álljunk rá a B8-as cellára, és ha a szerkesztőlécet megnézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy ide nem a B5-ös cellában található képlet, hanem annak eredménye került, mintha mi gépeltük volna be. Folytassuk azzal, hogy a B4-es cellába írjuk be a hármas számot (3év), hogy megkapjuk az ehhez tartozó részlet összegét, majd a B4:B5 tartományt az Irányított beillesztés segítségével másoljuk át a C7-es cellától kezdődő területre. Ugyanígy járjunk el a 2 év törlesztő részleténél is! A törlesztő részleteket állítsuk át pénznem típusúra, majd mentsük a változtatásokat!
Darab függvény A Darab függvény az argumentumlistában szereplő számokat és számokat tartalmazó cellákat számlálja meg. A függvény egy tartomány vagy egy számtömbben lévő bejegyzések számának megállapítására használható. Feladat: A Példa9.xls munkafüzetben kattintson a Munka1-es lapra! Határozza meg, hogy az átlagszámításokat, tantárgyanként hány tanuló eredményéből számoltuk ki!
67.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 5. fejezet
A művelet elvégzéséhez alakítsa át a táblázatát az alábbiak szerint:
A számításhoz a Darab függvényt használjuk, melynek szintaktikája a következő: =DARAB(érték1;érték2;…). Álljunk be a B12-es cellába és írjuk be a képletet: =Darab(B2:B10)! Másoljuk át a mellette lévő két cellába is, majd mentsük a változtatásokat!
Kerek függvény Egy számot, adott számú számjegyre kerekít. Feladat: Bővítse tovább a táblázatot! Határozza meg a tanulók átlageredményét egytizedes pontosságúra kerekítve! A számításhoz a Kerek függvényt használjuk, melynek szintaktikája a következő: =KEREK(szám;hány_számjegy). A művelet elvégzéséhez felvehetnénk egy külön oszlopot, melyben tárolnánk az értékeket, de a feladatban az átlageredményt kell megjelenítenünk egytizedes pontosságúra kerekítve. Álljunk az E2-es cellára, majd a szerkesztőlécben módosítsuk a képletet a következők szerint: =Kerek(Átlag(B2:D2);1)! Hagyjuk jóvá a képletet és másoljuk be az alatta lévő cellákba is! A függvények egymásba ágyazásáról már a korábbiakban tanultunk, ezért megállapíthatjuk, hogy a képletünkben az Átlag függvény visszatérési értéke szolgáltatta az első argumentumot a Kerek függvény részére, míg a pontosvesszőt követő egyes szám pedig a másodikat.
Bal, Jobb, Közép függvény A Bal függvény egy szövegből az első karaktertől kezdve, míg a Jobb függvény az utolsó karaktertől kezdve jelenít meg adott számú karaktert. A Közép függvény pedig megadott pozíciójú karaktertől kezdve adott számú karaktert ad vissza szövegből. Feladat: A példa9.xls munkafüzetünkbe szúrjon be egy új lapot, majd az A1-es cellába írja be: SZÁMÍTÓGÉP! Ezt követően álljon be a B1-es cellába és írja be a következő képletet: =Bal(A1;6)! A B1-es cellában az első hat karakter jelenik meg (SZÁMÍT). Álljon be a C1-es cellába és ide pedig írja be a következő képletet: =Jobb(A1;3)! A C1-es cellában az utolsó három karakter jelenik meg (GÉP). Végül álljon be a D1-es cellába és írja be a következő képletet: =Közép(A1;3;4)! A D1-es cellában a harmadik karaktertől kezdve négy karakter jelenik meg (ÁMÍT).
68.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 5. fejezet
Ellenőrző kérdések 5. I. KÉREM, VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot!
2. A táblázat egy kis pékség kéthavi forgalmát tartja nyilván. A havonkénti eladások és az egységár adott. Számítsa ki a bevételeket havonta péksüteményekre lebontva, havonkénti összesítésben, valamint a két hónapra vonatkozóan egyesítve! Havonkénti összesítésben határozzuk meg az eladott péksütemények számát is! 3. Határozza meg az átlagbevételeket a két hónapra vonatkoztatva, árutételenkénti felbontásban, valamint az összesített átlagbevételeket egytizedes helyiérték-re kerekítve! 4. Határozza meg a maximális, valamint minimális bevételeket a két hónapra vonatkoztatva árutételenkénti felbontásba! 5. Értékelésként jelenjen meg a JÓ felirat, amennyiben az összesített átlagbevételek egytizedes helyiértékre kerekített értéke nagyobb mint 300.000Ft, ellenkező esetben pedig a ROSSZ felirat! 6. Mentse el a kész táblázatot Feladat4.xls néven a saját név könyvtárába!
69.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
Tartományok elnevezése, célérték keresése, megjegyzés, érvényesítés, feltételes formázás, rendezés, szűrés Tartományok elnevezése Amikor tartomány celláira hivatkozunk, akkor nem csak a címkéket használhatjuk fel, hanem egyedi neveket is. Ezeket a neveket mi határozhatjuk meg és később az elnevezett tartomány celláira az általunk adott névvel hivatkozhatunk. A neveket használhatjuk az egész munkafüzetben, így leegyszerűsíthetjük azoknak a képleteknek a beírását, amelyekben egy másik munkalapon található cella értékével kell számolnunk.
Elnevezés a szerkesztőléc használatával Feladat: Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot! A munkafüzetet mentse el Példa10.xls néven! A táblázat egy büfé napi bevételeinek összegét tárolja.
Jelöljük ki a B3:F3 tartományt, majd kattintsunk a szerkesztőléc név mezőjére, mely jelenleg a B3-as feliratot mutatja! A kattintással kijelöltük a feliratot, amit most írjunk át elsőre! Miután beírtuk az elnevezést, nyomjuk le az ENTER gombot.
Nézzük meg az elnevezés működését. Álljunk egy távolabbi cellára, például a C7esre! Nyissuk le az elnevezések listapanelt, és kattintsunk a listában egy előzőleg megadott névre. Az Excel kijelöli a korábban elnevezett tartományt. Ugyanezt próbáljuk ki úgy is, hogy átlapozunk a munkafüzet egy másik lapjára. Ismét nyissuk le a nevek listáját, és kattintsunk az első névre! A program visszalapoz arra a lapra, amelyiken az elnevezett tartomány van, és kijelöli azt. Tehát a cellák elnevezését akár könyvjelzőként is használhatjuk, és segítségével előre meghatározott pontra mozoghatunk. 70.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
Ha a képletben a tartományok nevét használjuk hivatkozásként, akkor a képlet az elnevezett tartományok megfelelő celláira fog hivatkozni. Próbáljuk ezt ki! Álljunk be a G3-as cellába és írjuk be: =SZUM(első), majd nyomjuk meg az ENTER billentyűt! A művelet hatására a hagyományos hivatkozásnak megfelelően meghatároztuk az értéket. Ha az egyik vagy másik cellatartomány nevét elfelejtettük volna, akkor a megfelelő név beillesztésére használjuk a Beszúrás menü Név, Beillesztés utasítást. Ezt a panelt gyorsan előhívhatjuk az F3-as funkcióbillentyűvel.
Feladat: Nevezze el a második, harmadik, stb. heti tartományokat második, harmadik, stb. névvel, majd határozza meg a heti összesítéseket a tartomány neveket használva!
Célérték keresés Mit tegyünk, amikor valamilyen számítást „visszafelé” kell elvégeznünk, azaz az eredményhez szükséges kiindulási értékeket kell meghatároznunk. Például valamilyen terven dolgozunk, és nem tudjuk, milyen értékek behelyettesítésével érhetünk el egy bizonyos célértéket, eredményt. Ezt a feladatot az eddigi tudásunk alapján csak úgy tudjuk megoldani, ha egy számítás bemeneti adatait addig változtatgatjuk, amíg a kívánt eredményt meg nem kapjuk. Ehhez nagyon sokszor át kellene írnunk a bemenő adatokat, ami igen időigényes feladat. A célérték keresés egy olyan eszköz, amellyel egy képlet egyik bemenő adatát változtathatjuk meg annak érdekében, hogy a képlet eredménye az az érték legyen, amire szükségünk van. Szemléltessük ezt egy egyszerű példán! Határozzuk meg, hogy az első héten hétfőn mekkora bevételt kellett volna produkálnunk, hogy a heti összesített bevétel 200.000Ft legyen! A művelet elvégzéséhez első lépésként álljunk rá a G3-as cellára, majd válasszuk ki az Eszközök menü Célértékkeresés utasítást!
71.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
A Célérték keresése szerkesztődobozban a Célcella mezőben annak a cellának a hivatkozása van, amelyen az utasítás kiválasztása előtt állt a cellamutató. Most megjelölhetnénk a párbeszédpanel mögé nyúlva, azt a cellát, amelyikben a végeredmény, vagyis a képlet van, de mi már eleve a megfelelő helyre álltunk. A célcella, tehát az a cella, melyben a kívánt értéket óhajtjuk elérni. A Célérték mezőbe írjuk be a 200000 értéket, amit eredményként szeretnénk megkapni. Tehát a célérték az az érték, melyet a célcellában szeretnénk elérni. A Módosuló cella mezőbe állva jelöljük ki azt a cellát, amelyet módosítani szándékozunk az eredmény elérése érdekében, példánkban ez a B3-as cella lesz. A módosuló cella, tehát az a cella, mely a célérték elérése érdekében változhat. Olyan cellát, amiben képlet van, nem jelölhetünk meg módosítandó cellaként. Ha mindezt megtettük, kattintsunk az OK gombra. A megfelelő cellák kijelölése után az Excel addig próbálkozik különböző értékek behelyettesítésével a módosuló cella paraméterben megadott cellájában, amíg ennek az értéknek a felhasználásával el nem éri a célérték szerkesztődobozban megadott értéket. A célérték keresésének eredményét az Excel nem helyettesíti be kérdezés nélkül a módosítható cellába, hanem előbb megmutatja az eredményt a Cellaérték állapota párbeszédpanelben.
Ha csak az eredményre vagyunk kíváncsiak, és nem akarjuk a kiszámított értéket megtartani, akkor a Mégse gombra kattintsunk, ha pedig a behelyettesítést végrehajtjuk, akkor az OK gombra. Mi most hajtsuk végre a változtatást!
Megjegyzés Az Excelben celláinkhoz különböző megjegyzéseket, kiegészítő információkat fűzhetünk, melyek nem képezik a cella értékét, mégis bármikor megtekinthetőek. Álljunk a Példa10.xls munkafüzetben az E3-as cellára, majd kattintsunk a Beszúrás menü Megjegyzés parancsára! A megjelenő ablakocskába írjuk be: Ez nagyon kevés!
A beírást követően kattintsunk egy másik cellára! A cella jobb felső sarkában egy kis piros jel mutatja, hogy a cellához megjegyzés is tartozik, így ha az egeret a cella fölé visszük, akkor a megjegyzés azonnal megjelenik. A cella megjegyzését utólag szerkeszthetjük, illetve törölhetjük a cellán állva a helyi menü szolgáltatásait kérve.
72.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
Érvényesítés Meghatározhatjuk, hogy egy cellába milyen jellegű adat írható –dátum, idő, szám vagy szöveg- és korlátozhatjuk, hogy milyen értéket lehessen beírni. A beírást megelőzően figyelmeztetést kaphatunk, illetve a hibás adat bevitelekor pedig hibaüzenetet. A hibaüzenet megjelenése után dönthetünk annak lekezeléséről. Védjük meg az előzőekben elkészített táblázatunkat a rosszul beírt adatoktól! Jelöljük ki a B3:F10 tartományt! Állítsuk be úgy az adatérvényesítést, hogy csak egész számokat lehessen beírni, mivel a fillérek tárolását nem kérik tőlünk. A kijelölést követően kattintsunk az Adatok menü Érvényesítés parancsára! A Beállítások fülön állítsuk be az alábbiak szerint az Érvényességi feltételeket!
Kattintsunk át a Figyelmeztető üzenet fülre! A cellák kijelölésekor figyelmeztető üzenet jelenik meg az adatok helyes kitöltésére vonatkozóan, amennyiben az alábbi paramétereket állítjuk be. Ezt tegyük most meg!
73.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
Kattintsunk át a Hibajelzés fülre! Érvénytelen adat beírása esetén az alábbi paraméterek beállításakor egy hiba ablak jelenik meg. Attól függően, hogy melyik stílust választjuk, a hibás adat beírása után másként dönthetünk a hibás érték további sorsáról. •
A Megállás stílus esetén megjelenő üzenet két választási lehetőséget ad. Az egyik a Mégse, a másik pedig az Újra. A mégse választás visszaállítja a cella módosítás előtti értékét. A másik választás esetén az általunk beírt érték kerül a cellába, de az Excel nem érvényesíti a beírást. Újabb értékkel próbálkozhatunk, de csak helyes értéket tudunk a cellába írni.
•
A Figyelmeztetés választás esetén három gomb lesz a hibaüzenet megjelenésekor a panelen. Most lehetőségünk van arra is, hogy az Igen gombbal a hibás adat beírásával folytassuk a munkánkat, vagy a Mégse gombbal visszavonjuk a beírást. A Nem lehetőség megtartja a beírt értéket, de nem érvényesíti a beírást.
•
A harmadik stílus az Információ. Most az üzenet két választást engedélyez. Az egyik a rendben, azaz OK. Ennek a kiválasztása engedélyezi a hibás adat beírását a cellába, a Mégse visszaállítja a cella eredeti értékét.
Állítsuk be a megadott paramétereket, majd próbáljunk helytelen adatokat bevinni a kiválasztott tartomány valamely mezőjébe!
74.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
Feltételes formázás A feltételes formázással a cella értékétől függően állíthatunk be eltérő formákat. A formai beállítás követi az adatok módosítását, így folyamatosan figyelemmel kísérhetjük a változásokat.
Feltételes formázás beállítása Feladat: A Példa10.xls munkafüzetünkben a heti összesítőből narancssárga mintázattal emelje ki a program azokat a cellákat, melyeknél az érték nem lépi túl a 200.000Ftot! A célkitűzés értelmében tehát jelöljük ki a táblázat G3:G10 tartományát! Ezt követően kattintsunk a Formátum menü Feltételes formázás parancsára!
A megjelenő párbeszédpanel bal szélső listapanelében két választási lehetőség van. A cella értéke a cella tartalmától függő beállításra szolgál, a Képlet értéke pedig olyan feltételek meghatározását teszi lehetővé, amikor egyszerre több feltételt is figyelembe kell venni. Nekünk most A cella értéke lehetőségre van szükségünk. A további paraméterekkel állítsuk be az ablakban azt a feltételt, mely esetben az adott cellának formátum változtatást kell végrehajtania. A formátum váltás mikéntjéről a Formátum parancsgomb lenyomásakor megjelenő ablakban dönthetünk. Figyeljük meg, hogy a formázás párbeszédpanel nem tartalmazza az összes formázási lehetőséget. Az ablak beállítások jóváhagyását követően a kijelölt tartományunkban narancssárga mintázatúak lettek azok az értékek, melyek nem lépték túl a 200.000Ftot. Ha a cellában már beállítottunk más formázásokat, akkor is a feltételes formázás fog érvényesülni. Próbaként a D3-as cellában az értéket módosítsuk 34.001Ft-ra! A változtatást követően a heti összesített érték 200.001Ft lett, így megszűnt a narancssárga mintázat.
Feltételes formázás törlése A feltételes formai beállítások törléséhez jelöljük ki azokat a cellákat, amelyek beállítását szeretnénk megszüntetni! Hajtsuk végre a Formátum menü Feltételes formázás utasítást! A megjelenő párbeszédpanelben kattintsunk a Törlés gombra, majd a megjelenő újabb panelben válasszuk ki, hogy melyik feltételes formai beállítást szeretnénk megszüntetni. A feltételes formázás egyszerre három feltételt képes megőrizni. Feladat: Töröljük a G3:G10-es tartományra beállított feltételes formázást! 75.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
Rendezés A táblázatkezelők egyik alkalmazási területe az adatnyilvántartás. Az adatnyilvántartás nem más, mint egy táblázat, amelynek az első sorában az oszlopok adatainak a nevét, a további soraiban pedig tételként összetartozó információt írunk le. Mindegy, hogy milyen sorrendben írjuk az adatokat a táblázatba, mert később az Excel eszközeivel rendezhetjük a lista sorait, válogathatunk belőlük, vagyis feldolgozhatjuk az adatainkat.
Az adattábla elemei Az oszlopok első sorában lévő adatok a mezőnevek. Ezzel határozzuk meg azt, hogy melyik oszlopban mit tartunk nyilván. Például egy árukatalógus esetén ilyen lehet az árú megnevezése, ára, mennyiségi egysége vagy az áfája. Az adatnyilvántartás egy-egy sorát rekordnak nevezzük. Egy rekordban egy konkrét személyre, tevékenységre vagy árura vonatkozó nevek szerepelnek. A rekord kisebb egysége a mező, amely egy önálló cella. A mező adata a nyilvántartott személynek, tevékenységnek vagy árunak egy konkrét tulajdonságát, jellemzőjét tárolja. Az adatnyilvántartásokkal kapcsolatosan néhány szabályt be kell tartanunk: •
A mezőneveknek az adatnyilvántartás első sorában kell lenniük!
•
A mezőnevek utaljanak az alattuk lévő oszlopok tartalmára!
•
Egy mezőnév ne forduljon elő többször!
•
A mezőnevek és az adatok között ne legyen üres sor, illetve oszlop!
•
Az adatterületet üres cellák vagy a munkalap szélei határolják!
Adatlisták rendezése Az összeállított adatlisták elemeit különféle módokon, különféle szempontok szerint rendezhetjük sorba. Ez egyszerűsíti az adattáblázatok kezelését és javítja az olvashatóságát. A sorrend célszerűen a pillanatnyi munkától függ. Alkalmanként más-más oszlop szerinti sorrendet alakíthatunk ki, akár csökkenő, akár növekvő sorrendben. Ennek a megvalósítását szolgálja az eszköztár két eszköze. Feladat: A Példa10.xls munkafüzetben kattintsunk a Munka2-es lapra és készítsük el az alábbi kis táblázatot! Rendezzük az adatokat magasságuk szerint növekvő sorrendbe!
76.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
Álljunk a Magasság/cm oszlopnak az egyik cellájára! Ezután kattintsunk rá a növekvő rendezés gombra! Nézzük meg a rendezett adatokat és vegyük észre, hogy rekordokat rendezett a táblázatkezelőnk és nem pedig az aktuális oszlop adatait! Ez a rendezés legegyszerűbb módja, de korántsem teljes. Ismerkedjünk meg kicsit részletesebben a lehetőségekkel. Feladat: Rendezzük az adatokat az életkoruk alapján csökkenő sorrendbe! Azonosság esetén, a magasság emelkedő sorrendje legyen a döntő! Álljunk a rendezendő táblázatunk egyik cellájára és válasszuk az Adatok menü Sorba rendezés utasítását!
A megjelenő párbeszédpanelben meghatározhatjuk a rendezési szempontokat. Adatnyilvántartásunk több oszlopból áll. Választanunk kell tehát, hogy melyik oszlopban vannak a fő rendezési szempontot tartalmazó adatok. Ez az adatnyilvántartásunk bármelyik oszlopa lehet. Ezt a Rendezés párbeszédpanel Rendezze lenyíló listapaneléről választhatjuk ki. Ezt másként első rendezési kulcsnak is szokás nevezni. Példánkban ez az Életkor lesz, melynél a Csökkenő rendezést választjuk. A program írói lehetőséget biztosítanak további két rendezési szempont megadására. Kisebb adatnyilvántartások esetén ez rendszerint elég is. Példánkban a Majd listapanelben adjuk meg a Magasság/cm mező nevet, melyet állítsunk emelkedő rendezésre! Ez a második rendezési kulcs. További szempontot választhatunk az Azután listapanelben. Minden lenyíló listapanelben tetszőleges mezőt jelölhetünk ki. Másodlagos rendezési szempont meghatározásának csak akkor van értelme, ha már van elsődleges szempont, a harmadlagosnak pedig akkor, ha van másodlagos. Vagyis rendezéskor a másodlagos és harmadlagos rendezési szempont megadása nem kötelező, de megadni csak akkor lehetséges, ha az előző szempontokat már megadtuk. A beállított paramétereket hagyjuk jóvá az OK parancsgomb lenyomásával!
Rovatfej Ha a nyilvántartás nem mezőnevekkel kezdődik, hanem már az első sorban is adat van, akkor a Rendezés párbeszédpanel alsó részén található választókapcsolót kap-
77.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
csoljuk át a Nincs rovatfej állapotra. Ekkor az első sort is beleveszi rendezéskor a nyilvántartásunkba. Rovatfej nélkül kért rendezés esetén a lenyíló listapanelekben az oszlopok azonosítóit választhatjuk ki. Mezőnevek helyett most ezek azonosítják a lista oszlopait.
Szűrés Az adatnyilvántartásokkal végezhető műveletek másik fő csoportja a válogatás vagy szűrés. Adatnyilvántartásunkból kigyűjthetünk rekordokat. A rekordok kigyűjtése a nyilvántartás oszlopaiba beírt adatok alapján lehetséges. Az Excel nagyon egyszerű eszközt biztosít ehhez, ami az Adatok menüpont Szűrő almenüpont Autoszűrő utasítás választásával érhető el. Ennek hatására a mezőnevek mellett egy-egy lista nyitógomb jelenik meg. Ha egy ilyen listapanelt lenyitunk, a feltáruló listában az illető oszlopban előforduló adatokat találjuk, és választhatunk a listaelemek közül egyet. A választás eredménye az lesz, hogy csak azok a rekordok fognak látszani, amelyekben a mezőnév alatti mező tartalma egyezik az általunk megjelölttel. A felesleges sorokat a program elrejti. Szűrést egyszerre több mezőnévnél is megadhatunk, ezzel tovább csökkentve a látható rekordok számát. A több szűrőfeltétel megadása logikai ÉS kapcsolatot jelent, tehát azok a rekordok maradnak fönn a rostán, amelyekre minden feltétel együttesen teljesül. A szűrésben résztvevő oszlopok gombján a nyíl kék színű lesz. Így azonnal szembetűnik, hogy melyik oszlopok adatai alapján szűrtünk. A megfelelő rekordok sorazonosítója ugyanilyen kék színű lesz. Figyeljünk arra, hogy a program az egész sort elrejti a táblázat egész szélességében, így azok az adatok, amelyek a lezárt sorok mellett voltak, szintén nem fognak látszani. A Mind szűrővel kikapcsolhatunk egy-egy szűrő feltételt. Amelyik oszlopban van üres cella, annál a szűrőlista alján találunk két olyan bejegyzést, amelyik nem az oszlop eleme: az üres és a nem üres feliratot. Ezzel szűrhetjük ki a mezőnév alatt található üres cellákat vagy azokat, amelyek éppen hogy nem üresek. Feladat: A példa10.xls Munka2-es munkalapján található egyszerű kis táblázatunkba álljon egy tetszőleges cellára! Kattintson az Adatok, Szűrő, Autószűrő menüpontra, melynek hatására megjelennek a lista nyitógombok. Válassza ki azokat a személyeket, akik életkora 24 év!
Az eredmény láttán válasszuk a listából a Mind elemet, melynek hatására újra az összes rekordot láthatjuk!
Egyedi szűrők beállítása Természetesen lehet egyéni szűrőket is használni. Ezzel ugyanis összetett szűrési feltételeket állíthatunk össze. Az Egyéni szűrési feltétel kiválasztása egy párbeszéd-
78.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
panelt jelenít meg, amelyben egyedi feltételeket adhatunk meg. Egyéni beállításként egyszerre maximum két szűrési feltételt határozhatunk meg, amelyek között logikai kapcsolatot állíthatunk be. A szűrési feltételek előtt egy lenyíló listapanelből összehasonlító operátorokat választhatunk. Az adat meghatározása során használhatjuk a helyettesítő karaktereket is. Feladat: Válasszuk ki azokat a személyeket, akiknek az életkora nagyobb, mint 30 év! A művelet végrehajtásához az életkor lenyíló listájából válasszuk az Egyéni elemet! A megjelenő ablakban állítsuk be az alábbi paramétereket!
Az eredmény láttán ismét válasszuk a listából a Mind elemet, melynek hatására újra az összes rekordot láthatjuk!
Helyezettek szűrése A Helyezés szűréssel kiválaszthatjuk azokat a rekordokat, amelyekben a kiválasztott oszlop mezőjében például az öt legnagyobb vagy a három legkisebb érték szerepel. Válogassuk ki a három legfiatalabb személy rekordjait! Nyissuk le az életkor melletti lenyitható listát és kattintsunk a Helyezés szövegre!
A megjelenő párbeszédpanel bal oldali listapanelében meghatározhatjuk, hogy az Első vagy az Utolsó értékeket szűrjük, vagyis a legmagasabb vagy a legalacsonyabb értékeket kereshetjük. A középső szerkesztődobozban határozhatjuk meg a számukat. A harmadik listában a Tétel vagy Százalék választható. Ha a tételt választjuk, akkor az öt legnagyobb értékű fizetést válogatjuk ki, ha a százalékot, akkor a listában szereplő sorok számának megfelelően annyi rekordot választ ki a program, amennyi százalékot beállítottunk. Tegyük fel, hogy a szűrt oszlopban több érték is megfelel a legjobb értéknek. Ebben az esetben akkor is több sort kapunk eredményül, ha mi csak az első két legjobbat szerettük volna kiválasztani.
79.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
Feladat: Állítsuk be a paramétereket a párbeszédablakban beállítottaknak megfelelően, majd nyomjuk meg az OK parancsgombot! Az eredmény ellenőrzését követően újra nyomjuk meg a Mind gombot!
Automatikus szűrés kikapcsolása Az automatikus szűrés hatását az Adatok, Szűrő, AutoSzűrő utasítás újbóli kiválasztásával szüntethetjük meg. A beállított szűrés megszűnik és újra láthatóvá válik minden rekord. Ha a munkafüzetünket úgy mentjük el, hogy az automatikus szűrő be van kapcsolva, akkor újbóli betöltéskor ugyanígy, a kigyűjtött adatokkal jelenik meg az adatnyilvántartásunk. Adatainkat természetesen nem veszítjük el. A szűrő kikapcsolása után újból elénk tárul az összes adat. Feladat: Kapcsoljuk ki az AutoSzűrő funkciót és ne mentsük a változtatásokat!
Irányított szűrés Az irányított szűrés segítségével, hasonlóan az automatikus szűréshez, elrejthetjük azokat a rekordokat, amelyek nem felelnek meg a szűrési feltételnek, vagy a szűrés eredményét átmásolhatjuk egy másik tartományba. Az irányított szűrésben több szempont szerint válogathatunk. Emlékezzünk vissza, hogy az automatikus szűrésben nem határozhattunk meg tetszőleges számú szűrési feltételt. Mire van szükségünk bármilyen válogatáshoz? Mindenképpen kell, hogy legyen honnan miből válogatni. Azután meg kell határoznunk azt, hogy mit szeretnénk kiválogatni. Vagyis meghatározza a válogatás szempontját. A harmadik amire szükségünk lesz az, hogy hova is kell tenni a kiválogatott dolgokat. Tehát három dologra van szükségünk ahhoz, hogy válogatni tudjunk: Honnan, milyen szempontok szerint, hova válogassunk. Amikor egy adatlistából válogatunk, ugyanerre a három dologra lesz szükségünk. Az Excelben ezeket táblázatokban írhatjuk le. A honnan adott, mivel az adatlistában fogunk rekordokat válogatni. A válogatás szempontja és a válogatott rekordok helye nem adott, ezt nekünk kell előkészítenünk. A szempontok Hozzunk létre egy segédtáblát, amelyben leírhatjuk a válogatási szűrési szempontokat. Ez lesz a feltételtábla. A feltételtábla első sorában az adatlistában alkalmazott mezőneveknek kell szerepelniük. Nem fontos mindegyik mezőnevet felhasználnunk, de amit használunk, annak pontosan betűről betűre egyeznie kell az adatlistában alkalmazottal. Az adatlista és a feltételtábla között ugyanis a mezőnevek tartják a kapcsolatot. A mezőneveket tartalmazó cellák alatt legyen elegendő üres cella, amikbe majd a feltételek értékeit írhatjuk be. A kiválogatott rekordok helye Ezzel kapcsolatban kétféleképpen járhatunk el. Az egyik, amikor nem határozunk meg külön helyet a kigyűjtött listasoroknak. Ebben az esetben az irányított szűrés ugyanúgy fog viselkedni, mint az automatikus szűrés, vagyis elrejti azokat a listasorokat, amelyek nem felelnek meg a szűrési feltételeknek. A másik eset, amikor a kiválogatott rekordokat átmásoljuk egy másik tartományba. Ezt ismét egy segédtáblában határozzuk meg. Ez a segédtábla a kigyűjtés helye lesz. A kigyűjtés helyét szintén az adatlista mezőneveinek megismétlésével írhatjuk le. Most sem kell az adatlista 80.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
összes mezőnevét felhasználnunk, de ismét fontos, hogy amelyeket felhasználunk, azoknak betűről betűre egyezniük kell az adatlistában leírtakkal. Az irányított szűrés menete Feladat: Hajtsunk végre irányított szűrést a Példa10.xls Munka2 munkalapján, mellyel az adattáblánktól független helyre szűrjük ki azokat a személyeket, akik 170 cm-nél magasabbak és 30 évnél fiatalabbak! Első lépésként készítsük elő a szűrőfeltételt! Ehhez jelöljük ki a táblázatunk B1:C1 tartományát, mely a szűrésben résztvevő mezők neveit tartalmazza! Másoljuk a két mezőnevet a B10:C10 területre, majd írjuk be a mezők alá a szűrési feltételeket!
Most készítsük elő a kiválogatott rekordok helyét! Ehhez jelöljük ki a táblázatunk A1:C1 tartományát, mely azokat a mezőneveket tartalmazza, mely információt meg szeretnénk jeleníteni a szűrt rekordoknál! Másoljuk a három mezőnevet a E1:G1 területre!
Az előkészítéseket követően jöjjön a szűrés! Jelöljük ki a teljes táblázatunkat (A1:C6)! Válasszuk az Adatok menü Szűrő, Irányított szűrő parancsát!
A párbeszédablakban első lépésként állítsuk be, hogy az adatokat ne helyben szűrje! A Listatartomány alapértelmezetten azt a tartományt mutatja, melyet kijelöltünk, de utólagosan is módosítható. A Szűrőtartomány a szűrési feltételeket tartalmazó tartomány. Ezt a területet (B10:C11) beírhatjuk, de természetesen a kis gombunk segítségével ki is jelölhetjük. Tegyünk így! A Hova másolja paraméter megadásával (E1:G1) hasonlóképpen járjunk el! A Csak egyedi rekordok opciót, ha bekapcsoljuk, a teljesen megegyező tartalmú rekordok közül csak egyet fog átmásolni a kigyűjtés helyére. Így a többszörösen bevitt rekordok kiszűrhetők. Ezt most ne állítsuk be! Végül nyomjuk le az OK parancsgombot!
81.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
Az elénk táruló látvány az alábbiak szerint néz ki:
A feltételtábla azonos sorban megadott feltételei ÉS kapcsolatban állnak egymással, míg a különböző sorokba írtak VAGY kapcsolatot valósítanak meg. A feltételtáblát úgy alakítsuk ki, hogy minden sorában legyen legalább egy feltétel. Ha ugyanis a feltételtábla területén üres sort hagyunk ki, akkor minden rekordot kigyűjtünk! Figyelmet igényel az, amikor az adatnyilvántartás helyére gyűjtjük ki az adatainkat, mert azokat a sorokat, amelyekben a rekordok nem felelnek meg a szűrési feltételeknek, láthatatlanná teszi a program. Így az adattábla mellé írt adatok egy része is láthatatlan lesz. Ezt elkerülhetjük azzal, hogy a kigyűjtési feltételeket vagy az adatnyilvántartás alatti vagy fölötti területen hozzuk létre, vagy a munkafüzet egy másik lapján helyezzük el.
82.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
Ellenőrző kérdések 6. I. KÉREM, DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. Amikor tartomány celláira hivatkozunk, akkor nem csak a címkéket használhatjuk fel, hanem egyedi neveket is. igaz hamis 2. A módosuló cella az a cella, mely a célérték elérése érdekében változhat. igaz hamis 3. Olyan cellát, amiben képlet van, nem jelölhetünk meg módosítandó cellaként. igaz hamis 4. A cella megjegyzését utólag szerkeszthetjük, illetve törölhetjük. igaz hamis 5. Meghatározhatjuk, hogy egy cellába milyen jellegű adat írható. igaz hamis 6. A feltételes formázással a cella értékétől függően állíthatunk be eltérő formákat. igaz hamis 7. Az oszlopok első sorában lévő adatok a mezőnevek. igaz hamis 8. Az adatnyilvántartás egy-egy sorát rekordnak nevezzük. igaz hamis 9. Szűrést egyszerre több mezőnévnél is megadhatunk, ezzel tovább csökkentve a látható rekordok számát. igaz hamis 10. Az összeállított adatlisták elemeit csak egyféle módon rendezhetjük sorba. igaz hamis
83.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 6. fejezet
II. KÉREM, VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot!
2. A táblázat egy tanfolyam hallgatóinak érdemjegyeit tartja nyilván. Számítsa ki a hallgatói, illetve tantárgyi átlag eredményeket! 3. Fűzzön megjegyzést Okos Áron nevéhez, melynek szövege legye: Ő nagyon okos! 4. Rendezze rekordokat a nevek alapján növekvő sorrendbe! 5. Milyen érdemjegyet kellett volna szereznie Kis Áronnak Windows-ból, hogy a Windows átlageredmény 4-es legyen? 6. Szűrje ki azokat a rekordokat, ahol a Word osztályzat minimum négyesre sikerült! 7. Mentse el a kész táblázatot Feladat5.xls néven a saját név könyvtárába!
84.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 7. fejezet
Diagramkészítés, diagramok formázása Ha látunk egy számokkal teleírt lapot, az esetek nagy többségében ez a számtenger elriaszthat bennünket. Táblázatainkat szemléletesebbé, érthetőbbé tehetjük diagramok segítségével. A diagram tehát többek között arra szolgál, hogy képszerűbbé tegye a számsorainkat.
A diagram részei A táblázatban ábrázolt adatoknak a diagramon is megvan a maguk helye. Ismerkedjünk meg azzal, hogy a diagram alapjául szolgáló táblázat celláinak tartalma hol és hogyan jelenik meg a diagram rajzán. Mivel az Excelben formailag két csoportja van a diagramoknak, a két illetve a háromdimenziós megjelenítésnek megfelelően, mindkettővel ismerkedjünk meg. Jegyzetünkben az alapértelmezett beállításnak megfelelő állapotot vizsgáljuk, amit később tetszőlegesen megváltoztathatunk.
A diagram vízszintes tengelyét az Excelben a Kategóriatengely névvel nevezték el. Alapértelmezésben ezen a tengelyen ábrázoljuk a táblázat első oszlopába írt szöveges adatokat, ami az egyes adatpontok helyét mutatja a diagramon. A függőleges tengely az Értéktengely. Erről a tengelyről olvashatjuk le az egyes adatpontok értékét. Magassága automatikusan igazodik a legnagyobb ábrázolandó értékhez. Az összetartozó adatpontok együttesen Adatsort képeznek. Alapértelmezésben a táblázat második oszlopától kezdődő oszlopok alkotják az adatsor elemeit. Egy adatsort egy vonal jelenít meg a diagramon. Az egyes adatsorokat a Jelmagyarázat segítségével azonosíthatjuk. A jelmagyarázat szövege a diagram alapjául szolgáló táblázat első sorának felirataiból kerül a diagramra. Most lássuk a háromdimenziós diagramok szerkezetét. A háromdimenziós diagram elemeinek nagy része megegyezik a kétdimenziós diagram elemeivel. Az eltérés elsősorban az adatsorok és az adatpontok ábrázolásában vehető észre. Az adatsorokat azonos színű vagy mintázatú térbeli alakzatok jelenítik meg, amelyeknek egy eleme egy adatpontot ábrázol. Az adatsorok egymás mögött helyezkednek el. Az
85.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 7. fejezet
egyes adatsorok nevét az Adatsor-tengelyen láthatjuk. Az adatsor-tengely feliratai sok esetben átvehetik a Jelmagyarázat szerepét.
A diagramvarázsló használata Diagramokat legegyszerűbben a diagramvarázsló segítségével készíthetünk. Nyissunk meg egy új munkafüzetet, melybe hozzuk létre az alábbi táblázatot! A munkafüzetet mentsük el Példa11.xls néven, majd fogjunk bele az első diagram elkészítésébe! Ennek során megismerkedünk a Diagramvarázsló lépéseivel és a beállítási lehetőségekkel. A példánk egy cég részlegeinek havi forgalmát tárolja.
Jelöljük ki az A2:D8-as cellatartományt! A kijelölt tartománynak magába kell foglalnia a kategóriatengely és a jelmagyarázat feliratait is, vagyis nem csak a számadatokat jelölünk ki. Ezután kattintsunk rá a Szokásos eszköztár DiagramVarázsló gombjára! A diagramvarázsló elindításának másik módja, ha a Beszúrás menü Diagram utasítást választjuk. Az utasítás vagy a gomb használata után munkába kezd a varázsló.
Ebben a lépésben kiválaszthatjuk a megfelelő diagramtípust. Ezzel azonban még korántsem értünk a lehetőségek végére, ugyanis a panelnek van még egy lapja. Kattintsunk a Felhasználói típusok fülre!
86.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 7. fejezet
Ezen a panellapon újabb diagramtípusok lesznek. Ha itt a szemlélődést befejeztük, lapozzunk vissza a párbeszédpanel Alaptípusok lapjára és válasszuk a Grafikon típust! Amint ezt megtettük, a párbeszédpanel jobb oldali részén kiválaszthatjuk az egyik altípust. Altípusok minden diagramhoz tartoznak. Ha szeretnénk megnézni, miként fog mutatni az elkészült grafikon, akkor az egér segítségével tartsuk lenyomva a párbeszédpanel Minta megtekintéséhez tartsa lenyomva feliratú gombját. Válasszuk a Vonal, minden adatértéknél jelölővel típust, majd kattintsunk a párbeszédpanel Tovább gombjára! A varázsló második lépésében megjelenik a diagram. Itt meghatározhatjuk, hogy melyik az a táblaterület, amelyikből a diagramot készítjük. Mivel ezt mi már a varázsló indítása előtt megjelöltük, az Excel ezt fel is kínálja a Tartomány szerkesztődobozban. Ha ezt nem így tettük volna, akkor most jelölhetnénk ki a tartományt.
A varázsló második lépésének az Adatsor lapjára lapozva újabb adatsorok helyét határozhatjuk meg. A Név szerkesztődobozba állva rákattinthatunk arra a cellára, amelyik a jelenlegi adatsor jelmagyarázatba írandó szöveget tartalmazza. Az Értékek szerkesztődobozban kijelölhetjük azt a cellatartományt, amelyikből a diagram adatsorát vesszük. A kategóriatengely (X) feliratai szerkesztődoboz pedig arra szolgál, hogy megjelöljük azt a cellatartományt, amelyik a diagram kategóriatengelyének a feliratait tartalmazza. Az adatsor bárhol lehet a munkafüzetben –másik munkalapon- ugyanúgy, mint a jelmagyarázat és a kategóriatengely feliratait tartalmazó cellatartomány. Most semmin ne változtassunk, hanem lépjünk tovább! Kattintsunk a Tovább gombra! A varázsló harmadik lépésében a diagramnak nagyon sok jellemzőjét változtathatjuk meg. Éppen ezért a varázslónak ebben a lépésében több lapja is van. Ezeken haladjunk most végig!
87.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 7. fejezet
A Címek feliratú lapon a diagram szövegezését állíthatjuk össze. Címet adhatunk az egész diagramnak, valamint a tengelyeket feliratozhatjuk. A diagramcím szerkesztődobozban állva írjuk be a diagram főcímét. Ez a mi esetünkben legyen: Részlegek! A kategóriatengely magyarázataként a Kategóriatengely (X) szerkesztődobozba a Hónap szöveget írjuk be, míg az Értéktengely (Y) dobozba a Forgalom szöveget! Amint az egyes szövegeket beírtuk a szerkesztődobozba, a párbeszédpanel jobb oldalán található mintában megjelennek a feliratok. A Tengelyek lapon a tengelyek megjelenítéséről vagy elrejtéséről dönthetünk. Ezek láthatóságát a Kategóriatengely (X) és az Értéktengely (Y) választókapcsolókkal határozhatjuk meg. Az Automatikus, a Kategória és az Időosztás váltókapcsolókkal a kategóriatengely feliratainak a megjelenési formáját állíthatjuk be. Példánkban maradjunk az Automatikus lehetőség mellett! A Rácsvonalak állítási lehetőséggel a diagram rácsvonalait állíthatjuk be. Ha bekapcsoljuk a Kategóriatengely (X) csoporton belül található Fő vezetőrácsok váltókapcsolót, akkor a diagramon függőleges vonalak jelennek meg, elválasztva az egyes kategóriákat. A segédrácsok bekapcsolásával további, sűrűbb vonalak jelennek meg. Ugyanilyen vezetőrácsokat az értéktengelyhez is beállíthatunk. A Jelmagyarázat lapon a jelmagyarázat láthatóságát állíthatjuk be. A Jelmagyarázat látszik váltókapcsoló bekapcsolásával láthatjuk a jelmagyarázatot, kikapcsolásával elrejthetjük azt. A további váltókapcsolókkal a jelmagyarázat diagramterületen belüli helyét határozhatjuk meg. Mi kapcsoljuk be a Lent váltókapcsolót! A Feliratok lapon az egyes adatpontok feliratozását kapcsolhatjuk be. Az Érték mutatva választással az egyes adatpontok mellett megjelennek azok az értékek, amelyek az adott ponthoz tartoznak. Ha pedig a Felirat mutatva választást jelöljük ki, akkor a kategóriatengely szövegeit fogjuk látni az egyes pontok mellett. Mi válasszuk ki a Nincs lehetőséget! Az Adattábla lapon a diagram területén megjeleníthetünk egy táblázatot, amelyikben az adatsorok értékeit láthatjuk. Az Adattábla látszik váltókapcsoló bekapcsolásával megjelenik a tábla a diagram rajz alatti részen. Ezt kapcsoljuk be! Miután a diagram minden jellemzőjét beállítottuk, lépjünk tovább a következő lépésre! Kattintsunk a Tovább gombra! Elérkeztünk az utolsó lépéshez. Most kell eldöntenünk, hogy a jelenlegi munkalapra szeretnénk-e elhelyezni a diagramot, vagy egy önálló diagramlapra.
88.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 7. fejezet
Mi válasszuk az Objektumként itt lehetőséget! Majd kattintsunk a Kész gombra!
Az elkészült diagram területéről a diagram bármelyik részét kiválaszthatjuk. Ehhez nem kell mást tennünk, mint rákattintani a kiszemelt objektumra. A diagram állandóan aktív. Ez azt jelenti, hogy a diagram bármelyik részét kiválaszthatjuk, még akkor is, ha előtte egy cellán álltunk. Amikor a diagram elkészült, akkor a forrásadatokat szolgáltató táblázatnak ki lesznek jelölve a kategóriatengely feliratául szolgáló cellái, az adatsorok forrása és a jelmagyarázat adatai is. Az eredményen ne lepődjünk meg! A diagram ugyanis alig látszik az elkészített diagramterületen. Ennek az oka az, hogy a diagram szövegeinek a betűmérete nagy, másrészt kicsi a diagramterület. Mivel a program nem tudta, mekkora lesz a diagram, túl kicsi területet határozott meg. A területen belül a rajzos részt nyomta összes, hiszen a szöveggel ezt nem tehette meg. Ezen úgy tudunk segíteni, ha a diagramban található szövegek méretét kisebbre vesszük, és ha szükséges, megnöveljük a diagram rendelkezésére álló területet. Elsőként próbáljuk meg a betűméret megváltoztatásával kijavítani a jelenlegi állapotot. Kattintsunk egyet a diagram hátterére, és a formázás eszköztáron nyissuk le a Betűméret listapanelt majd válasszunk kisebb betűméretet! Ha ennek ellenére még mindig nem látszik jól a diagram rajza, akkor a diagram területet vegyük nagyobbra. Ennek eredményeként a betűk mérete is növekedni fog, de ezt ismét kisebbre vehetjük.
Diagram eszköztár A diagram elkészültével megjelenik egy újabb eszköztár:
Ennek a bal szélén találunk egy lenyitható listapanelt. Nyissuk le, és a listából válasszuk ki a Diagramterület listaelemet. Ezzel kijelöltük a diagramterületét. A kijelölés után az oldalfelezőknél és a sarkokban fekete négyzeteket találunk. Fogjuk meg az egyiket és kicsit húzzuk széjjelebb, majd egy kicsit magasabbra a diagramterületet, amíg a diagram rajza jól láthatóvá nem válik! Figyeljük meg, hogy amint a diagrammal elkészültünk, és a diagram ki van jelölve, az új eszköztár megjelenésével együtt megváltozik a menüsor is. Az Adatok menüpont helyét elfoglalta a Diagram menüpont. Most ismerkedjünk meg ennek az eszköztárnak a további gombjaival, balról jobbra haladva! A Diagram eszköztár első eszköze egy lenyíló listapanel. Ennek listaelemei egy-egy diagramelem vagy más néven diagramobjektum megjelölésére szolgálnak. Ennek a listának a tatalma folyamatosan változik attól függően, hogy a diagram milyen elemekkel bővül. Az egyes diagramobjektumok azonosítására magától a diagramtól kapunk segítséget. Ha az egérrel megállunk egy diagramelem fölött, kis idő elteltével megjelenik egy sárga téglalap (jelzőcímke), ami megmutatja, hogy az egérrel éppen 89.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 7. fejezet
melyik objektum fölött állunk. Ha ilyenkor egyet kattintunk az egér bal gombjával, akkor azt az elemet fogjuk kijelölni, amelyiknek a neve megjelent a sárga téglalapban. Ugyanezt a kijelölést érhetjük el, ha a listából a megfelelő elemet kiválasztjuk. Ha a formázandó diagramterületre kettőt kattintunk az egérrel, akkor megjelenik az adott diagramobjektum formázására szolgáló párbeszédpanel. Ugyanezt a célt szolgálja a Diagram eszköztár második gombja. Ha erre kattintunk, azzal az éppen kijelölt diagramobjektum formázására szolgáló párbeszédpanelt jelenítjük meg. Ennek a gombnak a felirata folyamatosan változik attól függően, hogy korábban melyik diagramelemet jelöltük ki. A formázásról a Diagramok formázása fejezetben írunk. A diagram eszköztár Minták gombját arra használhatjuk, hogy egy elkészült diagram típusát megváltoztassuk, ha ez szükséges, vagy gyorsan készíthessünk diagramot. Ha a diagram mindegyik adatsorát szeretnénk másik fajta diagramon megjeleníteni, akkor jelöljük ki a diagramterület elemet! Ezt legegyszerűbben a diagramobjektumok listapanel segítségével tehetjük meg. Nyissuk hát le és válasszuk ki a diagramterület listaelemet! Ezután nyissuk le a Minták lista eszköztárát, és kattintsunk egy tetszőleges diagramtípus rajzára! Ha kipróbáltunk néhány diagramformát, váltsunk vissza a Grafikon típusra! Ha a diagramon szeretnénk megjeleníteni a jelmagyarázatot, vagy a meglevőt szeretnénk láthatatlanná tenni, ezt a Jelmagyarázat gombbal érhetjük el. Próbáljuk ki, kattintsunk rá! Ismételt kattintással újból megjeleníthetjük, illetve elrejthetjük. A megjelenítés után a betűk méretét állítsuk a megfelelő méretre! A diagram alatti adattáblát is ki- és bekapcsolhatjuk az Adattábla gombbal. A bekapcsolás után lehet, hogy ennél is be kell állítanunk a betűk méretét. A következő két eszközzel azon módosíthatunk, hogy az adatsor a forrástáblázat cellasoraiból vagy az oszlopaiból készüljenek-e. Ha a Soronként gombra kattintunk, akkor a diagram adatsorában a táblázat soraiban lévő adatokat ábrázolhatjuk, ha pedig az Oszloponként gombot nyomjuk le, akkor a forrástáblázat oszlopainak az adatait jeleníti meg egy grafikon görbe. Ha a tengelyek vagy a címek szövegét elforgatva szeretnénk megjeleníteni, akkor jelöljük ki az elforgatandó szöveget, és a Szövegforgatás gombok valamelyikére kattintva forgassuk el. Az elforgató gombokkal a szövegünket vagy vízszintes helyzetbe állíthatjuk, vagy 45 fokban dönthetjük meg.
Diagram menüpont A Diagram eszköztár segítségével a diagram néhány formai beállítását megváltoztathattuk. Az egész diagramra jellemző változtatási lehetőségekkel ismerkedhetünk meg, melynek során visszahívhatjuk a diagramvarázsló némelyik lépését. Ezeket az utasításokat a Diagram menüpont utasításai közül választhatjuk ki.
90.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 7. fejezet
Háromdimenziós beállítások Töröljük le a diagramunkat, melyhez jelöljük ki a diagramterületet, majd nyomjuk le a Del billentyűt! Ezt követően ábrázoljuk 3D oszlopdiagrammal az első és a harmadik részleg forgalmát! Jelöljük ki az A2:B8 tartományt, majd az egér gombját felengedve nyomjuk le a Ctrl gombot, melyet nyomva tartva jelöljük ki a D2:D8 területet! Kérjük a diagramvarázslót az eszköztárról, majd válasszuk az Oszlop diagramtípusból a Csoportosított oszlop térhatással típust! A második ablakban ellenőrizzük, hogy valóban a kívánt területet jelöltük ki! A harmadik ablakban a diagramcímnek írjuk be: Részlegek forgalma, a jelmagyarázatot pedig helyezzük lentre! A negyedik ablakban pedig nyomjuk le a Kész gombot! Csökkentsük a feliratok nagyságát és növeljük meg a diagramterületet! A háromdimenziós ábrázolásokat látványosan tudjuk módosítani, változtatni. Elsőként ismét a beállítás egyszerűbb és egyben látványosabb módjával ismerkedjünk meg, azután jelenítsük meg a háromdimenziós jellemzők beállítására szolgáló párbeszédpanelt. Kattintsunk a háromdimenziós diagram egyik sarkára. Akkor állunk jó helyen az egérmutatóval, ha megjelenik a sarkok felirat. Miután rákattintottunk az egyik sarokra, a sarkon kis négyzetek jelennek meg. Ezeket a négyzeteket megfoghatjuk az egérrel, és ennél fogva elforgathatjuk a diagram dobozát. Ha a forgatás közben a billentyűzet CTRL billentyűjét lenyomva tartjuk, akkor az adatsorok vonalas rajzait is láthatjuk, így kiválaszthatjuk a számunkra legmegfelelőbb nézőpontot. Amint az egeret elengedjük, az Excel újrarajzolja a diagramot a megfelelő szögből megjelenítve. A forgatás ideje alatt a diagram elemei nem láthatóak, csak a forgatott rész. A háromdimenziós diagramok jellemzőit a Diagram menü Térhatás utasítás segítségével állíthatjuk be. Ismerkedjünk meg ennek az utasításnak a lehetőségeivel. Válasszuk ki az utasítást!
A megjelenő párbeszédpanelnek két állapota van attól függően, hogy a Derékszögű tengelyek kapcsoló be vagy ki van kapcsolva. A Rálátás értékeket a doboz felett található nyilakkal módosíthatjuk. Ez a beállítás a diagram függőleges irányú megdöntéséért felel. Az Elforgatás vízszintes elforgatás beállítására szolgál. A Távlat közelebb vagy távolabb viszi a diagramot. Ezt csak akkor állíthatjuk, ha a Derékszögű tengelyek kapcsoló ki van kapcsolva.
91.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 7. fejezet
Diagramok formázása Az objektumok kijelölése Ha bármelyik diagramobjektumra kétszer rákattintunk az egér bal gombjával, akkor megjelenik a kiválasztott objektum formázására szolgáló párbeszédpanel. Ugyanezt úgy is elérhetjük, hogy kijelöljük a formázandó diagramobjektumot, és rákattintunk a Diagram eszköztár diagramterület formázása gombjára. Ennek a gombnak a felirata attól függően változik, hogy melyik objektum volt kijelölve, amikor rákattintunk. A diagramok részeinek a felsorolását úgy jeleníthetjük meg, hogy lenyitjuk a Diagram eszköztár Diagramobjektumok lenyitható listapanelét. Ha a listapanelből kiválasztjuk az egyik objektum nevét, ezzel ki is jelöljük a kiválasztott objektumot. A listában az objektumneveket az Excel névsorba rendezi. Ettől csak az adatsorok térnek el, mert ezek a lenyitott lista végén találhatóak. Mi ennek ellenére nem a listapanel szerinti sorrendet választjuk, hanem a nagyobb részektől haladunk a kisebb egységek felé.
Diagramterület Ennek az objektumnak két jellemzőjét van módunkban megváltoztatni. Az egyik a diagramterület színezése, a másik a diagramban használatos betűforma. A diagramterület színezésére ugyanazok a lehetőségeink vannak, mint amit korábbiakban a Rajzobjektumok formázásával kapcsolatosan tanultunk. A betűtípus beállítást a cellák formázásáról szóló fejezetben tárgyaltuk. Az ott szerzett ismereteinket a diagramterület formázásakor is felhasználhatjuk. A diagramterület betűformázása párbeszédpanelben valamivel kevesebb jellemzőt módosíthatunk, viszont két olyan beállítást találunk, ami eltér a cellák betűformai beállításaitól. Az egyik az Automatikus méretezéssel, mely egy váltókapcsoló. Ha ezt bekapcsoljuk, akkor a diagram TrueType betűkkel megjelenített szövegei követik a diagram méretváltozásait. A másik eltérő beállítási lehetőség a Háttér beállítás. Ez egy lenyíló listapanel. Ebben a szövegek hátterét állíthatjuk be. A Jellemzők lapon az objektum elhelyezését, a védelmét állíthatjuk be, továbbá azt, hogy a munkalap nyomtatásakor a diagram is nyomtatásra kerüljön-e vagy sem. A cella helyétől és méretétől függően beállítással azt érjük el, hogy ha a diagram rajza által közrefogott valamelyik cella méretét megváltoztatjuk, akkor ezt a méretváltoztatást a diagram mérete is követni fogja. A Cellákkal együtt, de a méret marad beállítás hatására, ha a diagram alatti vagy a diagram fölötti cellák méretét módosíthatjuk, akkor a diagram helye ennek megfelelően változik, de a mérete nem. A harmadik elhelyezésre vonatkozó beállítás a Cella helyétől és méretétől függetlenül. Ennek az eredménye az lesz, hogy semmilyen cellaméret-változás nem fog hatni sem a diagram méretére, sem pedig a helyére. Az Objektum nyomtatása kapcsolónak az alapértelmezett beállítása a bekapcsolt állapot. Ha ezt kikapcsoljuk, akkor nyomtatáskor a diagram nem kerül a papírra. A Zárolt beállításnak a munkafüzet- vagy munkafüzetvédelem bekapcsolásakor látjuk az eredményét. Az alapértelmezett állapot a bekapcsolt. Ha ezt kikapcsoljuk, akkor a védett munkalapon is végezhetünk változtatásokat a diagramon, ellenkező esetben nem.
92.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 7. fejezet
Rajzterület A rajzterület a diagramnak az a része, amelyeken az adatsorokat ábrázoljuk. Ennek csak a szín- és szegély beállításait változtathatjuk meg. Az itt található lehetőségek egyeznek a rajzalakzatoknál megismert formázási lehetőségekkel.
Adattábla Helyezzünk el egy adattáblát, melyet legegyszerűbben a Diagram eszköztár Adattábla gombjának lenyomásával érhetünk el. Ha a diagramra elhelyeztünk adattáblát, akkor ezt is megformázhatjuk. Nyissuk le a Diagram eszköztár Diagramobjektumok listapanelét, és válasszuk ki a listából az Adattábla listaelemet. Ezután kattintsunk rá a listapanel mellett található, most éppen Adattábla formázása feliratú gombra. A megjelenő párbeszédpanelnek két lapja lesz. Az egyik a betűk formázására szolgál, a másik pedig az adattábla vonalainak a formai beállítását teszi lehetővé. Lapozzunk át a Mintázat lapra. A Vonal csoportban az adattábla vonalait formázhatjuk. Meghatározhatjuk a vonal méretét, színét, vastagságát és mintázatát. A panel jobb oldalán található Vízszintes váltókapcsolóval az adattábla vízszintes vonalazását kapcsolhatjuk ki vagy be. Ugyanígy a Függőleges és a Körül váltókapcsolókkal dönthetünk a függőleges vonalak, valamint az adattáblát körülvevő vonalak megjelenítéséről is. A jelmagyarázat-jel látszik kapcsolóval, megjeleníthetjük az adatsorok vonalainak a jelmagyarázatát.
Jelmagyarázat A jelmagyarázat formázása párbeszédpanelnek minden elemével találkoztunk már. Ennek az objektumnak három jellemzője állítható: a Mintázata, a Betűtípusa és az Elhelyezése.
Értéktengely Ezen a tengelyen az egyes adatpontok értékeinek megfelelő beosztást találjuk. Formázható tulajdonságai a következők: Mintázat, Skála, Betűtípus, Szám és Igazítás. Ezek közül csak az Értéktengely jellemzőjeként a Szám és a Skála tulajdonságok között fedezhetünk fel újabbakat. A számtulajdonságokkal a cellák formázásakor már megismerkedtünk. Ezen a párbeszédpanelen az egyetlen újdonság a Forráshoz csatolva választókapcsoló. Ennek az a feladata, hogy a cellába írt szám formai beállításaival egyező számformát állítson be az értéktengely felirataihoz. Ezt a legegyszerűbben úgy próbálhatjuk ki, ha a diagram alapjául szolgáló értékeket például pénznem formájúra alakítjuk. A Skála párbeszédpanelen megváltoztathatjuk a kijelölt tengely értéktartományát, az értékek lépésközét és a tengelyek metszéspontját. Ha egy értéket szeretnénk kihangsúlyozni, ennek jó eszköze, ha a kategóriatengelyt a kiszemelt értékkel egy vonalba helyezzük. A kategóriatengely ugyanis alapértelmezés szerint a diagram legkisebb értékénél foglal helyet. Ha az adataink megjelenítéséhez szükséges, beállíthatunk logaritmikus skálát is. Ehhez kapcsoljuk be a Logaritmikus skála váltókapcsolót. Az értéktengely beosztását megfordíthatjuk, ha az Értékek fordított sorrendben váltókapcsolót bekapcsoljuk.
Kategóriatengely Ennek a tengelynek a beállítása nagyon hasonló az értéktengely formai beállításaihoz. Említésre méltó eltérés csak a Skála párbeszédpanelen található. A Kategóriák
93.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 7. fejezet
száma a feliratok között beállítással az esetlegesen túl sűrű kategória feliratokat vehetjük ritkábbra. Ezzel, valamennyivel nagyobb helyet biztosíthatunk a diagram rajzterületének, mert a kevesebb felirat akár vízszintesen is elfér. A Kategóriák száma az osztásjelek között a kategóriatengelyen található jelölések számának a beállításáért felelős. Ha ide beírunk valamilyen értéket, akkor ennek megfelelő kategóriaértékenként lesznek a jelölővonalak a kategóriatengelyen.
Adatsorok A táblázatban ábrázolt számok az adatsorokon jelennek meg. Az adatsorok formázására szolgáló párbeszédpanel tartalma attól függ, hogy milyen típusú adatsort formázunk, azaz más jelenik meg egy háromdimenziós adatsor formázásakor a panelben, és más egy kétdimenziós adatsor esetén. De még két azonos dimenziójú adatsor esetén is lehet eltérés. Az adatsorok formájától függetlenül viszont minden adatsornak beállíthatjuk a Mintázat és a Sorrend jellemzőit, valamint minden adatsor formázásakor megjelenik egy beállítások párbeszédpanel. Utóbbin az egyes adatsor típusok jellemző egyedi beállításait változtathatjuk meg. Feladat: A Példa11.xls munkafüzetünkben létrehozott 3D oszlopdiagramot formázza meg az előzőekben tanult ismeretek felhasználásával!
94.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 7. fejezet
Ellenőrző kérdések 7. I. KÉREM, DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. Az Excelben formailag két csoportja van a diagramoknak. igaz hamis 2. A diagram vízszintes tengelyét az Excelben a Kategóriatengely névvel nevezték el. igaz hamis 3. Az egyes adatsorokat Jelmagyarázat segítségével azonosíthatjuk. igaz hamis 4. Az adatsor-tengely feliratai sok esetben átvehetik a Jelmagyarázat szerepét. igaz hamis 5. A segédrácsok bekapcsolásával további, sűrűbb vonalak jelennek meg. igaz hamis 6. Az Érték mutatva választással az egyes adatpontok mellett megjelennek azok az értékek, amelyek az adott ponthoz tartoznak. igaz hamis 7. Ha a formázandó diagramterületre kettőt kattintunk az egérrel, akkor megjelenik az adott diagramobjektum formázására szolgáló párbeszédpanel. igaz hamis 8. A Zárolt beállításnak a munkafüzet- vagy munkafüzetvédelem kikapcsolásakor látjuk az eredményét. igaz hamis 9. A rajzterület a diagramnak az a része, amelyeken az adatsorokat ábrázoljuk. igaz hamis 10. Az adatsorok formázására szolgáló párbeszédpanel tartalma attól függ, hogy milyen típusú adatsort formázunk. igaz hamis
II. KÉREM, VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. Nyissa meg a Példa9.xls munkafüzetet, majd kattintson a Munka1-es lapra! Ábrázolja csoportosított sáv diagrammal a tanulók legjobb és legrosszabb osztályzatát! 2. Nyissa meg a Példa9.xls munkafüzetet, majd kattintson a Munka2-es lapra! Ábrázolja csoportosított 3D oszlop diagrammal a tanulók pontszámait! 3. Nyissa meg a Feladat4.xls munkafüzetet! Ábrázolja robbantott torta diagrammal az október havi árutételenkénti bevételeket!
95.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
Nyomtatási kép, oldalbeállítás, oldaltörések, nyomtatás, nézetek beállítása, képek, objektumok, makrók Ha a táblázatainkkal elkészültünk, akkor ezeket érdemes kinyomtatni, hogy ne csak a monitoron lehessen megtekinteni, kiértékelni az eredményeket. A nyomtatásnak sok beállítási lehetősége van, meghatározhatjuk, hogy a munkalap melyik része vagy milyen megjelenési formája kerüljön papírra, mekkora méretben és így tovább. Mielőtt az elkészült táblázatot ténylegesen kinyomtatnánk, megnézhetjük, milyen lenne papíron.
A nyomtatási kép Nyomtatás után a papíron és a képernyőn látottak sokszor eltérnek attól, amit látunk. Ennek igen egyszerű a magyarázata: a képernyő elemi részeinek a mérete (felbontás) más, mint a nyomtatóé. Eltérést tapasztalunk akkor is, amikor a képernyőn a cellákban látjuk ugyan a teljes adatsort, nyomtatáskor viszont némelyik cellában mégis azt a jelzést kapjuk, hogy nem fér el az adat (########). Az ilyen és ehhez hasonló nyomtatási hibák megelőzésére használjuk a nyomtatási kép megjelenítését, amit a Szokásos eszköztár Nyomtatási kép gombjával hívhatunk be. Természetesen a nyomtatási kép csak akkor jelenik meg, ha van mit nyomtatni. A nyomtatási kép megjelenése után megváltozik az Excel ablaka.
Nem lesznek eszköztárak és nem lesz menüsor sem. Helyettük utasításgombokat találunk a képernyő felső szélén. Érdemes felfigyelni az egérmutató formájára is. A megváltozott egérmutatóval kinagyíthatjuk azt a táblázat területet, amelyikre rákattintunk. Ha ismét az egész lapot szeretnék látni, akkor kattintsunk a nyomtatandó lap bármelyik pontjára. Amíg a nyomtatandó táblázat ki van nagyítva, addig az ablak alsó részén is találunk egy görgetősávot. Ez arra szolgál, hogy a kinagyított lapnak a
96.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
megfelelő részletét jeleníthessük meg. A lapot úgy is kinagyíthatjuk, illetve visszakicsinyíthetjük, ha a Nagyítás gombra kattintunk. Nagyobb táblázatok esetén nem fér el az egész táblázat a nyomtatási képen. Ha a többi lapot is szeretnénk ellenőrizni, kattintsunk a Következő gombra. Visszafelé az Előző gombbal léphetünk. Nagyobb lépéseket úgy tehetünk, ha a nagyítást akkorára állítjuk, hogy az egész lap látszódjon (vagyis ne legyen kinagyítva), és a függőleges görgetősávot használva lapozunk. Tehát másként viselkedik a görgetősáv, ha kinagyítjuk a nyomtatandó lapot, mint amikor az egész lap látszik. Ilyenkor megfoghatjuk a görgetősáv csúszkáját is, és ezzel is lapozhatunk. Ha a Margók gombra kattintunk, akkor a nyomtatási képen vonalak jelennek meg. Ezek a lap margóit jelzik. A nyomtatási kép tetején másfajta beosztásokat is találunk. Ezek a cellaoszlopok méretének megváltoztatását szolgálják. A cellaoszlopok méretét a cellák képzeletbeli elválasztó vonalaira állva is módosíthatjuk. Arra kell csak figyelnünk, hogy az egérmutató megfelelő formájú legyen. Gyakori hiba nyomtatáskor, hogy egy-két oszlop átcsúszik a következő lapra. Ha ez éppen egy számla összegző oszlopa, akkor a számla adatai másik lapra kerülhetnek, mint az összegző oszlop. Ugyancsak gyakori hiba, hogy ezt az oszlopot szélességének a csökkentésével akarjuk visszahozni ugyanarra a lapra, ahol a számla többi része van. Ezt a hibát ne az oszlopok szélességének a csökkentésével próbáljuk feloldani, hanem az egész táblázat arányos kicsinyítésével. A cellaoszlopok beállításánál csak arra ügyeljünk, hogy esztétikus legyen a nyomtatási kép. A Nyomtat gombra kattintva nyomtatásba kezdhetünk. A Beállít gombra kattintva megjeleníthetjük azt a párbeszédpanelt, amiben a nyomtatással kapcsolatos beállítások nagy részét elvégezhetjük. Ugyanezt a panelt akkor is megjeleníthetjük, ha nem kapcsoljuk be a Nyomtatási kép nézetet, és a Fájl menü Oldalbeállítás utasítást hajtjuk végre. Ezzel is egy kicsit később ismerkedünk meg részletesen. Az oldaltörés megtekintés a táblázat egy új megjelenítési módjára kapcsol át. Ezt a nézetet arra használhatjuk, hogy meghatározzuk azt, hogy hol kezdődjön új lap. A Bezárás gombbal kiléphetünk a nyomtatási kép megjelenítéséből. Ismét a szerkeszthető táblázatot fogjuk látni.
Oldalbeállítás Amint azt az előzőekben is olvashattuk, az oldaljellemzők beállításához két úton juthatunk el. Az egyik út a Fájl menü Oldalbeállítás utasítás választása, a másik út, amikor nyomtatási kép nézetben, a Beállít gombra kattintunk. Mi most a nyomtatási kép nézetben kattintsunk a Beállít gombra, mert így minden beállítást rögtön ellenőrizhetünk is a nyomtatási képen. Eredményül megjelenik egy négy lapból álló párbeszédpanel. Ezek mindegyike másmás jellemzőcsoport beállítására szolgál. Sorra nézzük meg a beállítási lehetőségeket!
Oldal A panelnek ezen a lapján a nyomtatási oldallal kapcsolatos jellemzőket állíthatjuk be. Eldönthetjük, hogy álló vagy fekvő lapra kerüljenek a táblázataink, beállíthatjuk a kicsinyítést illetve a nagyítást. Az Irány váltókapcsolók segítségével meghatározhatjuk, hogy a nyomtatandó táblázat álló vagy fekvő elrendezésben kerüljön a papírra. Ezt jól szemlélteti a váltógombok melletti minta.
97.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
A következő beállítási lehetőség a nyomtatás nagyítására vonatkozik. Itt meghatározhatjuk, hogy milyen arányban felnagyítva vagy kicsinyítve nyomtatjuk ki a táblázatot. A nagyítás mértékét a Legyen az eredeti méret X%-a szerkesztődobozban határozhatjuk meg. Az, hogy mekkora legyen a kicsinyítés, a Legyen X oldal széles és Y oldal magas beállítással határozhatjuk meg. Ha kitöröljük az értéket a megfelelő szerkesztődobozból, akkor abban az irányban annyi lapra nyomtat, amennyi szükséges. Ez a beállítás tehát megváltoztatja a nyomtatás nagyítását. Ha szeretnénk visszaállítani az eredeti állapotot, akkor a Legyen az eredeti méret X%-a szerkesztődoboz értékét állítsuk vissza 100-ra. A Papírméret lenyíló listapanelben különböző szabványos papírméreteket találunk. Itt beállíthatjuk azt a papírméretet, amekkorára nyomtatni szeretnénk. Ezen a panellapon még meghatározhatjuk a nyomtatás minőségét is. Ezt természetesen a nyomtatónk tulajdonságai korlátozzák. Nyissuk le a Minőség listát és válasszuk ki a nyomtatás felbontását. Az utolsó beállítási lehetőség a kezdő oldalszám meghatározására szolgál. Ha az élőfej vagy az élőláb területén automatikus oldalszámozást állítunk be, akkor az itt megadott Első oldalszám fogja képezni a kezdő oldalszámot.
Margók A nyomtatási képen grafikus eszközökkel állíthatjuk be a lap margóit. A Margók panellapon ugyanezt tehetjük meg, csak pontosabban. A megfelelő szerkesztődobozba számszerűen beírhatjuk a margók méretét. Figyeljük meg, hogy az egyes számok mellett nincs mértékegység. Az Excel ugyanis a mértékegységeket a Windows területi beállításaiból veszi. Ez magyar környezetben cm. A párbeszédpanel alsó részén a táblázatokat középre igazíthatjuk a papíron. A megfelelő választókapcsoló bekapcsolásával minden lapon a meghatározott irány szerint középre kerülnek a nyomtatott adatok. A beállított értékeknek megfelelő képet a párbeszédpanel közepén látható mintán ellenőrizhetjük. Kapcsoljuk be mindkét kapcsolót és nézzük meg az eredményt a nyomtatási képen.
98.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
Élőfej és élőláb Amikor a táblázatot kinyomtatjuk, akkor az összes lap aljára és tetejére érdemes tájékoztató adatokat írni. A lap alján és tetején van egy sajátos terület, ez az élőfej és élőláb helye, melyekre ha bármit beírunk, akkor az minden kinyomtatott lap tetején, illetve alján meg fog jelenni. A párbeszédpanel felső és alsó részén láthatjuk az élőfej, illetve az élőláb jelenlegi tartalmát –ez alapértelmezés szerint üres. Az Élőfej vagy az Élőláb listapanelt lenyitva már kész összeállításokat is találunk. Ebben a listában található adatok a telepítéskor beírt adatokból származnak. Ezek közül tetszőlegesen választhatunk.
Válasszunk a lehetőségek közül és figyeljük meg a párbeszédpanel mintaterületén az eredményt. Többet is próbáljunk ki! Ha a listában felsorolt minták közül egyik sem felel meg a pillanatnyi feladatunknak, akkor egyedileg is kialakíthatjuk akár az élőfej, akár az élőláb tartalmát. Ehhez kattintsunk rá az Egyéni élőfej, illetve az Egyéni élőláb gombra. Az élőfej adatai a lap tetején jelennek meg, míg az élőlábé a lap alján. Mindkét választás esetén ugyanolyan párbeszédpanel tárul elénk, csak a panel neve lesz eltérő.
A három rész bármelyikébe tetszőleges adatot írhatunk, így kialakíthatjuk az egyedi élőfej vagy élőláb tartalmát. A három szerkesztődobozba írt adatok a megfelelő irányba fognak igazodni. A bal oldali dobozban balra, a középsőben középre, a jobb szélsőben pedig jobbra. Ezen nem is változtathatunk. A három szerkesztőterület fölött található gombokkal olyan adatokat írhatunk bármely területre, amelyeket az Excel folyamatosan a program környezetéből vett információkkal frissít. A beszúráskor 99.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
még nem az adatokat látjuk, hanem azok kódjait. Az Excel a kódokat oda fogja beilleszteni, ahol a kattintás pillanatában a szövegkurzor áll. A nyomtatott lapok élőfejében és élőlábában automatikus oldalszámozást jelenít meg. A kezdő oldalszámot az Oldalbeállítás párbeszédpanel Oldal lapján állíthatjuk be. A nyomtatásra kerülő összes lap számát jeleníti meg. Ha például kicsinyítéssel megváltoztatjuk a lapok számát, akkor a nyomtatáskor időszerű lapok száma kerül a kód helyére. A nyomtatás aktuális dátumát írja az élőláb vagy az élőfej azon helyére, ahova ezt a kódot beillesztettük. Ez a kód a nyomtatás aktuális időpontját –óra, perc- írja az élőláb vagy az élőfej megfelelő helyére, ahova ezt a kódot beillesztettük. A munkafüzet nevét írja a beszúrás helyére. Az Excel munkafüzet azon munkalapjának a nevét nyomtatja ki, melyikről az adott táblázatot éppen nyomtatjuk. Ezen kívül van még egy gomb, amelynek a feladata az, hogy az élőfejben vagy élőlábban kijelölt adatok betűit megformázzuk. Feladat: Nyissa meg a Példa11.xls munkafüzetet! Az élőfej területének bal oldalára írja be a nevét, középen jelenítse meg a munkafüzet nevét. Jobb oldalon jelenjen meg nyomtatáskor annak a munkalapnak a neve, amelyiket éppen nyomtatjuk. Az élőláb középső részére helyezzen oldalszámozást úgy, hogy önműködően számozza a nyomtatott oldalakat. Minden oldalszám mögött egy per jellel elválasztva az is jelenjen meg , hogy a nyomtatandó dokumentum összesen hány oldalas. Állítsa be a betű jellemzőket is, például a betűk mérete legyen 8 pontos, az oldalszámozás legyen dőlt betűs. Mentse a változtatásokat!
Lap Ennek a párbeszédpanelnek nyomtatási kép nézetben nem választható ki minden eleme. Lépjünk ki a nyomtatási kép nézetből, és válasszuk ki a Fájl menü Oldalbeállítás utasítást.
100.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
A Lap beállítás első lehetősége a nyomtatási terület kiválasztása. Ezt úgy határozhatjuk meg, hogy beleállunk a Nyomtatási terület szerkesztődobozba és a párbeszédpanel mögé nyúlva kijelöljük azt a cellatartományt, amit szeretnénk kinyomtatni. A munkafüzet mentése során az Excel ezt a beállítást megőrzi. Ez azt jelenti, hogy ha elmentjük a munkafüzetet ezzel a beállítással, és később betöltve nyomtatásba kezdünk, akkor csak a meghatározott terület kerül nyomtatásra. Ha ezt a kötöttséget szeretnénk megszüntetni, akkor a Nyomtatási terület szerkesztődoboz tartalmát töröljük. Ne feledjük, hogy ilyenkor a használt cellaterület kerül nyomtatásra. Próbáljuk ki ezt a beállítást, majd szüntessük meg! A következő két szerkesztődobozban meghatározhatjuk hogy a munkalapon található táblázat bal oldali oszlopai és felső sorai közül melyek ismétlődjenek meg minden kinyomtatott lap bal oldalán vagy tetején. A további beállításokat már úgy is megismerhetjük, hogy nyomtatási kép nézetbe kapcsolunk. A nyomtatás beállításai során meghatározhatjuk azt is, hogy a munkalapnak mely elemei jelenjenek meg a kinyomtatott papíron. Ha például meg szeretnénk jeleníteni a munkalap celláit elválasztó vonalakat is, kapcsoljuk be a Cellarácsokkal váltókapcsolót. A Fekete-fehérben váltókapcsolóval azt határozhatjuk meg, hogy a nyomtatásra kerülő ábrák és adatok fekete-fehérben jelenjenek meg. Ez a beállítás sok esetben feleslegesnek tűnik, hiszen a munkahelyek többségénél úgyis csak fekete-fehér nyomtató van. Figyeljük meg azonban, hogy ha valamilyen színezést használtunk a munkalapon, akkor a világosabb színek halványabban látszanak, mint a sötét színek. Ha ezt a váltókapcsolót bekapcsoljuk, akkor a nyomtatás eredménye azzal változik, hogy nem lesznek szürke árnyalatok, csak fekete és fehér lesz minden. Kapcsoljuk be ezt a kapcsolót, és kattintsunk a párbeszédpanel OK gombjára. A nyomtatási képen az előbb még szürke területek fehérré változnak. Ezt a beállítást tartsuk meg. A Próbanyomatként bekapcsolásával olyan eredményt kapunk, amelyikben nem jelennek meg a cellák keretvonalai, sem az ábrák, sem a diagramok. Ez a nyomtatási mód a leggyorsabb. Akkor érdemes ezt választani, amikor csak a számszerű eredmények gyors kinyomtatására van szükségünk. A Sor- és oszlopazonosítókkal bekapcsolása után a kinyomtatott lapokon meg fognak jelenni a munkafüzet szélein olvasható számok és betűjelek. Ennek a beállításnak akkor van értelme, ha a számításaink képleteit nyomtatjuk ki, és szeretnénk tudni, hogy melyik képlet melyik cellában van. Az Oldalbeállítás párbeszédpanel Lap lapjának utolsó beállítása a lapok nyomtatási sorrendjét határozza meg. A két választásnak megfelelően meghatározhatjuk, hogy a nyomtatandó lapok lapsoronként vagy laposzlopként kerüljenek a papírra. Ez nemcsak azt befolyásolja, hogy a lapok milyen sorrendben hagyják el a nyomtatót, hanem az oldalszámozás is ennek a sorrendnek megfelelően fog a lapokra kerülni.
Oldaltörések A kinyomtatott adatok valamilyen szempontból összetartoznak. A lapok jelenlegi felosztását úgy jeleníthetjük meg, ha kiválasztjuk a Nézet, Oldaltörés megtekintése utasítást. Ennek eredményeként a táblázatunk lekicsinyítve jelenik meg a képernyőn. Az oldalakat szaggatott vonal választja el egymástól, amit az egérrel megfogva tetszőleges helyre vontathatunk, ezzel megváltoztatjuk az oldalhatárokat. Ez a beállítás azonban nemcsak az oldalhatárolók helyét módosítja, hanem a nyomtatási nagyítást
101.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
is. Ennek megértéséhez az egérrel fogjuk meg az első függőleges szaggatott vonalat, és húzzuk ki a nyomtatandó terület jobb szélére. A háttérben látható felirat szerint az egész nagy táblázatunkat egyetlen lapra fogjuk kinyomtatni. Az eredményt akár nyomtatási kép nézetben is megnézhetjük. Visszaállítani az eredeti állapotot csak úgy tudjuk, hogy a beállítások párbeszédpanelben a nagyítást visszaállítjuk 100%-ra. Tehát válasszuk ki a Fájl, Oldalbeállítás utasítást és az Oldal panellapon a Legyen az eredeti 100%-a értéket állítsuk be. Ezután kattintsunk az OK gombra! Ismét az eredeti beállítást látjuk a képernyőn.
A nyomtatás Miután elvégeztük a megfelelő beállításokat, ideje a táblázatokat kinyomtatni. Ehhez válasszuk ki a Fájl menü Nyomtatás utasítást, vagy ha épp nyomtatási kép nézetben vagyunk, kattintsunk a Nyomtatás feliratú gombra. Mind a két esetben ugyanaz a párbeszédpanel jelenik meg a képernyőn.
Ha a munkakörnyezetünkben több nyomtató használatára is van lehetőségünk, akkor a Nyomtató csoport Név listapanelből kiválaszthatjuk a megfelelőt. Ez különösen hálózatos munkahelyek esetén fontos. A Nyomtató csoport többi részén a kiválasztott nyomtató jellemzőit találjuk. Ha a listából egy hálózati nyomtatót választunk, akkor a Hely leírásában annak a számítógépnek a nevét olvashatjuk, amelyikre a nyomtató csatlakozik. A Nyomtatandó oldalak csoportban határozhatjuk meg, hogy a nyomtatásra előkészített lapok közül melyiket szeretnénk kinyomtatni. Erre például akkor lehet szükségünk, ha a nyomtatás után valamelyik lapon hibát észleltünk, és a hiba kijavítása után nem szeretnénk az egész táblázatot újranyomtatni. Vigyázzunk azonban, hiszen lehet, hogy az adat megváltozása más lapokra kerülő cellákat is érinteni fog! Ha azokat nem nyomtatjuk újra, a kinyomtatott anyag megtévesztő, hibás lesz. A Mi kerül nyomtatásra csoportban az Excel munkafüzet különböző részeit jelölhetjük ki nyomtatásra. Az alapértelmezett beállítás A kijelölt munkafüzetlapok –vagyis a jelenleg aktív munkalap kerül nyomtatásra. Ha a munkafüzetlapokat csoportba foglaljuk, akkor egyszerre több Excel munkalap tartalmát is kinyomtathatjuk. A teljes munkafüzet választás esetén az Excel munkafüzet mindegyik lapjának a tartalma papírra kerül. A nyomtatási beállítások során megismerkedtünk egy olyan beállítással, amelyik segítségével egy kijelölt cellatartományt nyomtathatunk ki. Ezt a beállítást az Excel el is mentette. Ha a kinyomtatandó cellatartomány esetenként más és
102.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
más, akkor mielőtt a nyomtatás utasítást kiválasztanánk, jelöljük meg az adott tartományt, és jelöljük be a nyomtatás párbeszédpanelben A kijelölt terület lehetőséget.
Diagramok nyomtatása Előfordulhat olyan helyzet, amikor csak a munkalapra helyezett diagramot kell kinyomtatnunk, a hozzá tartozó Excel táblázatot nem. Ha egy munkalapon elhelyezett diagramot szeretnénk önálló lapra nyomtatni, akkor kattintsunk a diagram területére és válasszuk ki a Fájl, Nyomtat utasítást. A papírra csak a diagram rajza kerül. Ezt ellenőrizhetjük is, ha egy diagram területén állva annak a nyomtatási képét megvizsgáljuk.
Nézetek beállítása A nézetek beállításához válasszuk ki az Eszközök Beállítások utasítást. A megjelenő párbeszédpanelből most csak a Megjelenítés panellap állítási lehetőségeivel foglalkozunk.
Segédelemek A szerkesztőléc és az állapotsor megjelenítését kapcsolhatjuk ki vagy be az első két váltókapcsolóval. Ugyanezt megtehetjük a Nézet menüpont alatt található két azonos elnevezésű utasítás használatával. Az Ablakok a tálcára beállítási lehetőség az Excel 2000 új eleme. Ezt arra használhatjuk fel, hogy az Excelben megnyitott minden ablak megjelenjen a Windows tálcáján. Bekapcsolására, a későbbiekben az Excelben megnyitott munkafüzetablakok között a tálcán megjelenő gombok segítségével válthatunk. Megjegyzések A cellákban elhelyezett megjegyzéseket szükség esetén bekapcsolhatjuk, vagy akár a cella jobb felső sarkában található piros jelölő háromszögeket is elrejthetjük a Megjegyzések csoport váltókapcsolóival. Objektumok Az Objektumok csoportban a munkalapon lévő rajzok vagy diagramok láthatóságát határozhatjuk meg. Alapértelmezés szerint mindegyik látszik. Ha a Helyük látszik
103.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
kapcsolót választjuk, akkor ezeknek az objektumoknak csak a helye fog megjelenni. A harmadik választási lehetőség a Rejtve maradnak; hatására még az előbbi keret sem jelenik meg. Ablakjellemzők Az Ablakjellemzők csoport beállításainak nagy része csak az éppen aktív munkalapon okoz változást. o Oldaltörések: ha bekapcsoljuk, szaggatott vonallal jelöli meg a nyomtatási lapok határát (bizonyos műveletek automatikusan bekapcsolják). o Képletek: bekapcsolása esetén, a munkalapon a képleteket tartalmazó cellákban nem az eredményt fogjuk látni, hanem magukat a képleteket. Ezt a képletek helyességének az ellenőrzése során használhatjuk. o Cellarácsok: a munkalapokon látható alapértelmezett rácsvonalakat kapcsolhatjuk be vagy ki. o Sor- és oszlopazonosítók: a munkalap tetején és a bal oldalán található cellaazonosítók (betűk és számok) megjelenítését kapcsolhatjuk ki vagy be. Az alapértelmezett beállítás a bekapcsolt állapot. o Tagoló szimbólumok: Az automatikus összegzésről szóló fejezetben találkoztunk a tagoló szimbólumokkal. Ezek azok a jelek, amelyek a táblázat területén kívül jelennek meg, és bizonyos sorokat vagy oszlopokat elrejthetünk, majd újra megjeleníthetünk a segítségükkel. Ugyanezeket láttuk az adatkezelés rész részösszegeket leíró fejezetében is. A jelek megjelenítésének kikapcsolása nem szünteti meg a tagolásokat, csak a tagoló szimbólumokat rejti el. A váltókapcsoló visszakapcsolása után ismét megjelennek az elrejtett tagolások a táblázat külső felén. o Zéró mint érték: ha egy képlet számítási eredménye éppen nulla, akkor ezt elrejthetjük ezzel a váltókapcsolóval. (Ha például egy tízsoros számla kiállítására használható munkalapot készítünk, akkor nem biztos, hogy a számla minden sorában lesz adat, hiszen ha a vásárlónk csak három tételt vásárol, de a mi munkalapunk tízsornyi képletet tartalmaz, akkor a felesleges nullákat ezzel a váltókapcsolóval rejthetjük el.) o A következő két beállítási lehetőséggel a táblázat szélein látható görgetősávokat kapcsolhatjuk ki. o Munkalapfülek: a munkafüzet alsó felén látható munkalapfüleket rejthetjük el. o A Szín lenyíló eszköztárban a cellákat elválasztó vonalak színét állíthatjuk be a saját ízlésünknek megfelelően.
Képek, objektumok Az Excelben képet, ábrát az alábbiak szerint lehet beilleszteni: • Képek beillesztése vágólap segítségével. • ClipArt kép beillesztése. • Kép beillesztése fájlból. • Alakzatok rajzolása. • WordArt objektum beillesztése. • Kép beillesztése lapolvasóból vagy digitális fényképezőgépből. • Egyéb objektum beillesztése. A felsoroltak közül emeljünk ki néhányat, és nézzük meg, hogy miként alkalmazzuk a gyakorlatban.
104.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
Képek beillesztése vágólap segítségével A vágólapra a kép egy másik Excel munkafüzetből, egy másik alkalmazásból, vagy akár az Internet bármelyik honlapjáról kerülhet. A beillesztés művelete megegyezik a korábbiakban ismertetettekkel.
ClipArt kép beillesztése A Beszúrás menüben kattintsunk a Kép és azon belül a ClipArt parancsra!
A ClipArt egy több ezer képből álló gyűjtemény, amelyet a programmal együtt kapunk, és ugyanakkor szabadon bővíthető. A képek kategóriákba rendezettek a könnyebb keresés érdekében.
A kiválasztott kategóriában kattintsunk a beilleszteni kívánt képre, majd a megjelenő ikonsorból az elsőre kattintva (Kép beillesztése) az bekerül a kurzor pozíciójába.
A kép törlésének legegyszerűbb módszere, ha azt kijelöljük, majd lenyomjuk a Delete (Del) billentyűt.
Kép beillesztése fájlból A Beszúrás, Kép parancs következő lehetősége a fájlból történő beillesztés (Fájlból). Minden olyan képfájl beilleszthető, amelyikhez a konvertáló program megvan, és installálva lett a programhoz.
105.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
Alakzatok Az Alakzatok parancs megjeleníti az Alakzatok eszköztárat, melynek alkalmazásával különböző alakzatok illeszthetőek be a dokumentumunkba.
WordArt beillesztése A WordArt egy kiegészítő program, mely néhány szavas címek különleges formázását teszi lehetővé. Először kiválasztjuk a mintából a stílust, majd az OK-t követően beírjuk a szöveget. Minden esetben, amikor egy WordArt kép van kijelölve, a WordArt saját eszköztára jelenik meg.
Egyéb objektum beillesztése A Beszúrás, Objektum parancsban megtaláljuk az összes egyéb, a gépünkre installált, és objektumot beszúrni képes programot.
106.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
Ha például a Paint szolgáltatásaira van szükségünk, kiválasztjuk, és ezáltal új paintbrush kép objektumot szúrhatunk be a dokumentumunkba.
Rajzolás Az Excelben külön eszköztárban találjuk a rajzoláshoz szükséges ikonokat. Ha a Szokásos eszköztárban a mételten rákattintva eltűnnek.
ikont választjuk, megjelennek a rajzolás ikonjai, is-
Egyszerű objektum rajzolásához rá kell kattintani a megfelelő ikonra (vonal, nyíl, négyzet, ellipszis, szövegdoboz, alakzatok), majd a munkaterületre vinni a kurzort, és lenyomott gombbal rajzolni. Szabályos objektumokat tudunk rajzolni, ha rajzolás közben nyomjuk a Shift billentyűt. Középpontból rajzolhatjuk az objektumokat, ha a Ctrl billentyűt nyomjuk. A két billentyű együtt is használható. Törléshez, kijelölés után a Del billentyűt kell leütni. Minden további művelet előtt ki kell jelölnünk a rajzokat. Ha rákattintunk az egérrel, egy objektum jelölhető ki, ha azonban kijelölés közben nyomjuk a Shift billentyűt, egymás után több is. Az objektumok kijelölésüket követően az oldaluknál fogva mozgathatók, és a kijelölő négyzetüknél átméretezhetőek.
Makrók A makrók segítségével táblázatkezelőnket szinte teljesen átalakíthatjuk, célfeladatokat oldhatunk meg, műveletek végrehajtását automatizálhatjuk stb. Egyszerű makrókat készíthetünk programozói tudás nélkül is úgy, hogy megtanítjuk a táblázatkezelőnket egy bizonyos feladatsorra. Ezt a makró tanításának, rögzítésnek hívjuk. Ilyenkor a végrehajtott utasításokat, műveleteket, eseményeket a program VisualBasic utasítások sorozatára fordítja le. Tehát a makró rögzítés módszerével sok olyan gyakran ismétlődő műveletet tudunk automatizálni, ami a szerkesztési munkánkat gyorsíthatja.
Makró rögzítése • • •
• •
A makró rögzítését az Eszközök, Makró, Új makró rögzítése paranccsal indíthatjuk el. A megjelenő ablakban meg kell adnunk a makró nevét. A képernyőn megjelenik egy új eszköztár, amelyikkel leállíthatjuk, félbeszakíthatjuk és újraindíthatjuk a rögzítést.
Az eszköztár megjelenése egyben azt is jelenti, hogy a felvétel elindult. A felvétel végén kattintsunk a rögzítés vége kisnégyzet ikonra! 107.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
Makró futtatása Egy makró mindig elindítható az Eszközök, Makró, Makrók ablakból. Kiválasztjuk a futtatni kívánt makrót, majd az Indítás gombra kattintunk!
Egy makróhoz készíthetünk ikont, vagy billentyűparancsot, ami gyorsabbá teszi a makró futtatás műveletét. Létrehozott makróinkat törölhetjük, szerkeszthetjük, azonban a szerkesztés műveletéhez már nélkülözhetetlen a VisualBasic ismeret.
108.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 8. fejezet
Ellenőrző kérdések 8. I. KÉREM, DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. A nyomtatási képen grafikus eszközökkel állíthatjuk be a lap margóit. igaz hamis 2. A lap párbeszédpanelnek nyomtatási kép nézetben nem választható ki minden eleme. igaz hamis 3. A Fekete-fehérben váltókapcsolóval azt határozhatjuk meg, hogy a nyomtatásra kerülő ábrák és adatok fekete-fehérben jelenjenek meg. igaz hamis 4. A Próbanyomatként bekapcsolásával olyan eredményt kapunk, amelyikben nem jelennek meg a cellák keretvonalai, sem az ábrák, sem a diagramok. igaz hamis 5. A cellákban elhelyezett megjegyzéseket szükség esetén bekapcsolhatjuk, vagy akár a cella jobb felső sarkában található piros jelölő háromszögeket el is rejthetjük. igaz hamis 6. Az Ablakjellemzők csoport beállításainak nagy része csak az éppen aktív munkalapon okoz változást. igaz hamis 7. Ha egy képlet számítási eredménye éppen nulla, akkor azt elrejthetjük. igaz hamis 8. A makrók segítségével táblázatkezelőnket szinte teljesen átalakíthatjuk, célfeladatokat oldhatunk meg, műveletek végrehajtását automatizálhatjuk. igaz hamis 9. Létrehozott makróinkat törölhetjük, szerkeszthetjük, azonban a szerkesztés műveletéhez már nélkülözhetetlen a VisualBasic ismeret. igaz hamis 10. A lapok aktuális felosztását úgy jeleníthetjük meg, ha kiválasztjuk a Nézet, Oldaltörés megtekintése utasítást. igaz hamis
109.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 9. fejezet
Gyakorlat 1. Nyisson meg egy új munkafüzetet, melybe készítse el az alábbi táblázatot! Az elkészítést követően mentse el Példa12.xls néven!
2. A táblázat egy kis cég dolgozóinak személyes adatait, valamint április havi elszámolását tartalmazza. Határozza meg az üres és nem sraffozott cellák értékeit! A megoldáshoz a következő cella magyarázatokat vegye figyelembe! Az Aktuális év a rendszerdátumból jelenítse meg kizárólag az évet! A Kort az alkalmazott Születési dátumából és az Aktuális évből határozza meg! A Hűségbér rendszeres juttatás, melynek értéke a dolgozó cégnél eltöltött éveitől függ, azaz minden egyes három teljes letöltött évet követően növekszik 2.000Ft-tal. Az Adó a Fizetés és a Hűségbér összegéből számítandó az Adótábla alapján. A Kifizetendő a Fizetés és a Hűségbér összegének az Adóval csökkentett értéke. A Minősítés jelezzen Jó feliratot, ha az Átlag Kifizetendővel megegyező vagy nagyobb az adott dolgozónak kifizetett összeg, ellenkező esetben pedig legyen Rossz! 3. A Rossz feliratú minősítések az értéktől függően legyenek piros betűszínnel ellátva! 4. Változtassa meg úgy Jó Áron fizetését, hogy a részére kifizetett összeg 80.000Ft legyen! 5. Fűzzön megjegyzést Kis Áron nevéhez, melynek szövege legyen: A legfiatalabb alkalmazott! 6. Ábrázolja robbantott torta diagrammal a Kifizetendő értékeket! A diagram címe legyen: Alkalmazottak béraránya! A diagram tartalmazzon jelmagyarázatot is! 7. A Munka1-es lapot nevezze el Alapadatoknak, a Munka2-es lapot Sáv diagramnak, míg a Munka3-as lapot pedig Szűrésnek!
110.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul 9. fejezet
8. A Sávdiagram lapon hozzon létre egy csoportosított sáv diagramot térhatással, melynek címe legyen Fizetések és Járulékok! A diagram tartalmazzon jelmagyarázatot is! 9. Az Alapadatok munkalapról készítsen A4-es méretű nyomtatási képet úgy, hogy azon a grafikon is rajta legyen! Az élőfejbe kerüljön középre a készítő neve, az élőlábba pedig szintén középre a mai dátum félkövér betűkkel! 10. Oldja meg, hogy az első két sor és az első oszlop a táblázatban való mozgáskor mindig a képernyőn maradjon! 11. Tegye úgy módosíthatatlanná az első két sort, hogy a többi sor, illetve a diagram módosítható legyen! 12. Készítsen irányított szűrést a táblázat adatainak felhasználásával, mellyel a Szűrés lapon megjeleníti azon alkalmazottak nevét, belépési évét és fizetését, akiknek minősítése jó és a hűségbérük nagyobb, mint 3000Ft! A szűrési feltételeket szintén a Szűrés lapon jelenítse meg! 13. Mentse a változtatásokat!
111.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul Feladatmegoldások
Kérdés és feladatmegoldások Megoldások 1. I. 1. 2. 3. 4. 5.
c. b. a a c
II. 1. 2. 3. 4. 5.
igaz hamis igaz igaz igaz
Megoldások 2. I. 1. 2. 3. 4. 5.
igaz igaz igaz hamis igaz
II. 1. Az automatikus formák felismerik a fejrovatokat, az összegző sorokat, és ezeket a többi sortól eltérően formázzák meg. 2. Formai beállításainkat névvel ellátva tárolhatjuk, és később ezekkel a nevekkel hivatkozhatunk rájuk. A névvel ellátott formai beállításokat stílusnak nevezzük. 3. A rejtett kapcsoló beállításával a lapvédelem bekapcsolása után a celláinknak csak az értékét láthatjuk, a képletek még a szerkesztőlécen sem jelennek meg. 4. Általános, Szám, Pénznem, Könyvelői, Dátum, Idő, Százalék, Tört, Tudományos, Szöveg, Különleges, Egyéni. 5. A munkafüzet védelem célja, hogy egy jól összeállított munkafüzetet megvédjünk attól, hogy valaki felfedhesse az elrejtett munkalapot, új lapot szúrhasson a füzetbe, vagy esetleg törölje az egyik munkalapot.
III. A táblázat létrehozását követően a C3-tól E5-ig terjedő tartományt jelölje ki, majd a Formátum menü Cellák, Védelem parancs hatására megjelenő ablakban kapcsolja ki a Zárolt funkciót! Ezt követően kérje az Eszközök menü Védelem, Lapvédelem parancsot!
112.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul Feladatmegoldások
Megoldások 3. I. 1. igaz 2. igaz 3. igaz 4. igaz 5. igaz 6. igaz 7. igaz 8. hamis 9. igaz 10. igaz
II. 1. C3: =B3*$B$8 2. D3: =B3*$B$9 3. E3: =B3-C3+D3
Megoldások 4. I. 1. igaz 2. igaz 3. igaz 4. igaz 5. hamis 6. igaz 7. igaz 8. hamis 9. igaz 10. igaz
II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
D4: =INT(B4*C4) G4: =INT(E4*F4) B9: =SZUM(B4:B8) D9: =SZUM(D4:D8) E9: =SZUM(E4:E8) G9: =SZUM(G4:G8) H4: =SZUM(D4;G4) H9: =SZUM(H4:H8)
113.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul Feladatmegoldások
Megoldások 5. I. D4: =B4*C4 G4: =E4*F4 B9: =SZUM(B4:B8) E9: =SZUM(E4:E8) H4: =SZUM(D4;G4) D9: =SZUM(D4:D8) G9: =SZUM(G4:G8) I4: =ÁTLAG(D4;G4) H9: =KEREK(SZUM(H4:H8);1) I9: =KEREK(SZUM(I4:I8);1) J4: =MAX(D4;G4) K4: =MIN(D4;G4) B10:=HA(I9>300000;”JÓ”;”ROSSZ”)
Megoldások 6. I. 1. igaz 2. igaz 3. igaz 4. igaz 5. igaz 6. igaz 7. igaz 8. igaz 9. igaz 10. hamis
Megoldások 7. I. 1. igaz 2. igaz 3. igaz 4. igaz 5. igaz 6. igaz 7. igaz 8. hamis 9. igaz 10. igaz
114.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul Feladatmegoldások
Megoldások 8. I. 1. igaz 2. igaz 3. igaz 4. igaz 5. igaz 6. igaz 7. igaz 8. igaz 9. igaz 10. igaz
115.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS, INDÍTÁS, MENTÉS, KIJELÖLÉS, ADATKEZELÉS, ADATTARTOMÁNYOK SZERKESZTÉSE, MUNKAFÜZET KIALAKÍTÁSA ...........2 BEVEZETÉS ..............................................................................................................................2 PROGRAM INDÍTÁSA ................................................................................................................2 A képernyő felépítése ..........................................................................................................3 Címsor ................................................................................................................................3 Ablakkezelők .......................................................................................................................3 Menü ...................................................................................................................................3 Eszköztárak, Ikonsorok .......................................................................................................4 Gördítősávok ......................................................................................................................4 Szerkesztőléc .......................................................................................................................4 A dokumentumterület ..........................................................................................................4 Állapotsor ...........................................................................................................................5 Új munkafüzet létrehozása..................................................................................................5 MUNKAFÜZET MENTÉSE ..........................................................................................................6 Hely.....................................................................................................................................6 Előzmények .........................................................................................................................6 Dokumentumok ...................................................................................................................6 Asztal ..................................................................................................................................7 Kedvencek ...........................................................................................................................7 Hálózati helyek ...................................................................................................................7 Fájlnév ................................................................................................................................7 Fájltípus..............................................................................................................................7 CELLÁK KIJELÖLÉSE ................................................................................................................7 Cella kijelölése egérrel .......................................................................................................7 Cella kijelölése navigációs billentyűkkel............................................................................8 TARTOMÁNYOK KIJELÖLÉSE ....................................................................................................8 Tartomány kijelölése egérrel ..............................................................................................8 Sor és oszloptartomány kijelölése.......................................................................................9 ADATKEZELÉSI MŰVELETEK ....................................................................................................9 Adatok bevitele....................................................................................................................9 Különböző típusú adatok viselkedése a cellában .............................................................10 ADATTARTOMÁNYOK SZERKESZTÉSE ....................................................................................11 Cellák feltöltése adatokkal................................................................................................12 Kitöltés azonos növekményű számokkal ...........................................................................12 Szövegek ismétlése ............................................................................................................14 Üres cellák beszúrása .......................................................................................................14 Cellasor vagy cellaoszlop beszúrása................................................................................14 Cellatartomány beszúrása ................................................................................................14 Cellák törlése....................................................................................................................15 Tartományok mozgatása, másolása..................................................................................15 Mozgatás, másolás a másik munkalapra ..........................................................................16 MUNKAFÜZET KIALAKÍTÁSA .................................................................................................16 Mozgás a munkafüzetben..................................................................................................16 Munkalapok csoportba foglalása .....................................................................................16
116.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul Tartalomjegyzék
A munkalap átnevezése .....................................................................................................17 Munkalap helyi menüje.....................................................................................................17 Munkalap törlése ..............................................................................................................18 Új munkalap beszúrása ....................................................................................................18 Munkalap mozgatása, másolása.......................................................................................18 Az ablak felosztása............................................................................................................19 Ablaktábla rögzítése .........................................................................................................19 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1...............................................................................................20 I. ............................................................................................................................................20 II............................................................................................................................................20 MUNKAFÜZET FORMÁZÁSA, SZÁMFORMÁK, CELLAFORMÁK, BETŰFORMÁK, KERETEZÉS, MINTÁZAT, CELLAVÉDELEM, STÍLUSOK ........21 MUNKAFÜZET FORMÁZÁSA ...................................................................................................21 Az oszlopszélesség és a sormagasság ...............................................................................21 A munkalap elrejtése, felfedése.........................................................................................22 Munkafüzet védelme..........................................................................................................23 SZÁMFORMÁK .......................................................................................................................23 Számok formai beállítása..................................................................................................24 Számforma gombok...........................................................................................................24 Előkészített számformák ...................................................................................................25 CELLAFORMÁK ......................................................................................................................27 Adatok elrendezése a cellában .........................................................................................27 Igazítási gombok...............................................................................................................28 Igazítás párbeszédpanel ...................................................................................................28 Elforgatás .........................................................................................................................30 BETŰFORMÁK ........................................................................................................................30 Betűformák az eszköztáron ...............................................................................................30 Betűformázás párbeszédpanel segítségével......................................................................31 Formázás a cellán belül ...................................................................................................31 CELLÁK KERETEZÉSE .............................................................................................................32 HÁTTÉRMINTA ÉS SZÍNEZÉS ...................................................................................................33 CELLAVÉDELEM ....................................................................................................................34 STÍLUSOK...............................................................................................................................35 Stílus készítése ..................................................................................................................35 Formátum másolása .........................................................................................................35 Stílus alkalmazása ............................................................................................................36 AUTOMATIKUS FORMÁZÁS ....................................................................................................36 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 2...............................................................................................37 I. ............................................................................................................................................37 II............................................................................................................................................37 III. .........................................................................................................................................37 KÉPLETEK, HIVATKOZÁSI MÓDOK, HIVATKOZÁSOK .........................................39 KÉPLETEK..............................................................................................................................39 Képlet szerkesztése............................................................................................................40 A képlet javítása................................................................................................................40 Műveleti jelek....................................................................................................................40 HIVATKOZÁSI MÓDOK ...........................................................................................................42 117.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul Tartalomjegyzék
Relatív hivatkozás .............................................................................................................42 Abszolút hivatkozás...........................................................................................................43 Vegyes hivatkozás .............................................................................................................43 HIVATKOZÁSOK .....................................................................................................................45 Hivatkozás másik munkalapra..........................................................................................45 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 3...............................................................................................47 I. ............................................................................................................................................47 II............................................................................................................................................48 FÜGGVÉNYEK......................................................................................................................49 FÜGGVÉNYEK BEÍRÁSA ..........................................................................................................49 TARTOMÁNYHIVATKOZÁS .....................................................................................................50 HIVATKOZÁS TÖBB TARTOMÁNYRA.......................................................................................50 A HIVATKOZÁS MÓDOSÍTÁSA ................................................................................................51 AUTOMATIKUS ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................51 FÜGGVÉNYEK BEILLESZTÉSE .................................................................................................52 Argumentum meghatározása ............................................................................................55 FÜGGVÉNY A FÜGGVÉNYBEN .................................................................................................56 ELŐDCELLA ÉS UTÓDCELLA ...................................................................................................57 Az elődcellák és utódcellák megjelenítése ........................................................................57 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 4...............................................................................................59 I. ............................................................................................................................................59 II............................................................................................................................................60 FÜGGVÉNYEK A GYAKORLATBAN ..............................................................................61 ÁTLAG FÜGGVÉNY .................................................................................................................61 MIN, MAX FÜGGVÉNY ...........................................................................................................62 HA FÜGGVÉNY .......................................................................................................................63 FKERES FÜGGVÉNY ................................................................................................................64 RÉSZLET FÜGGVÉNY ..............................................................................................................66 DARAB FÜGGVÉNY ................................................................................................................67 KEREK FÜGGVÉNY .................................................................................................................68 BAL, JOBB, KÖZÉP FÜGGVÉNY ..............................................................................................68 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 5...............................................................................................69 I. ............................................................................................................................................69 TARTOMÁNYOK ELNEVEZÉSE, CÉLÉRTÉK KERESÉSE, MEGJEGYZÉS, ÉRVÉNYESÍTÉS, FELTÉTELES FORMÁZÁS, RENDEZÉS, SZŰRÉS ......................70 TARTOMÁNYOK ELNEVEZÉSE ................................................................................................70 Elnevezés a szerkesztőléc használatával ..........................................................................70 CÉLÉRTÉK KERESÉS ...............................................................................................................71 MEGJEGYZÉS .........................................................................................................................72 ÉRVÉNYESÍTÉS.......................................................................................................................73 FELTÉTELES FORMÁZÁS .........................................................................................................75 Feltételes formázás beállítása ..........................................................................................75 Feltételes formázás törlése ...............................................................................................75 RENDEZÉS..............................................................................................................................76 Az adattábla elemei ..........................................................................................................76 118.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul Tartalomjegyzék
Adatlisták rendezése .........................................................................................................76 Rovatfej.............................................................................................................................77 SZŰRÉS ..................................................................................................................................78 Egyedi szűrők beállítása ...................................................................................................78 Helyezettek szűrése ...........................................................................................................79 Automatikus szűrés kikapcsolása......................................................................................80 Irányított szűrés ................................................................................................................80 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 6...............................................................................................83 I. ............................................................................................................................................83 II............................................................................................................................................84 DIAGRAMKÉSZÍTÉS, DIAGRAMOK FORMÁZÁSA ...................................................85 A DIAGRAM RÉSZEI ................................................................................................................85 A DIAGRAMVARÁZSLÓ HASZNÁLATA ....................................................................................86 DIAGRAM ESZKÖZTÁR ...........................................................................................................89 DIAGRAM MENÜPONT ............................................................................................................90 HÁROMDIMENZIÓS BEÁLLÍTÁSOK ..........................................................................................91 DIAGRAMOK FORMÁZÁSA ......................................................................................................92 Az objektumok kijelölése...................................................................................................92 Diagramterület .................................................................................................................92 Rajzterület.........................................................................................................................93 Adattábla ..........................................................................................................................93 Jelmagyarázat...................................................................................................................93 Értéktengely ......................................................................................................................93 Kategóriatengely ..............................................................................................................93 Adatsorok..........................................................................................................................94 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 7...............................................................................................95 I. ............................................................................................................................................95 II............................................................................................................................................95 NYOMTATÁSI KÉP, OLDALBEÁLLÍTÁS, OLDALTÖRÉSEK, NYOMTATÁS, NÉZETEK BEÁLLÍTÁSA, KÉPEK, OBJEKTUMOK, MAKRÓK ................................96 A NYOMTATÁSI KÉP ...............................................................................................................96 OLDALBEÁLLÍTÁS ..................................................................................................................97 Oldal .................................................................................................................................97 Margók..............................................................................................................................98 Élőfej és élőláb .................................................................................................................99 Lap ..................................................................................................................................100 OLDALTÖRÉSEK ...................................................................................................................101 A NYOMTATÁS.....................................................................................................................102 Diagramok nyomtatása...................................................................................................103 NÉZETEK BEÁLLÍTÁSA .........................................................................................................103 KÉPEK, OBJEKTUMOK ..........................................................................................................104 Képek beillesztése vágólap segítségével.........................................................................105 ClipArt kép beillesztése ..................................................................................................105 Kép beillesztése fájlból ...................................................................................................105 Alakzatok ........................................................................................................................106 WordArt beillesztése .......................................................................................................106 Egyéb objektum beillesztése ...........................................................................................106 119.
Barhács OktatóKözpont
Excel 2000 modul Tartalomjegyzék
Rajzolás ..........................................................................................................................107 MAKRÓK .............................................................................................................................107 Makró rögzítése ..............................................................................................................107 Makró futtatása...............................................................................................................108 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 8.............................................................................................109 I. ..........................................................................................................................................109 GYAKORLAT ......................................................................................................................110 KÉRDÉS ÉS FELADATMEGOLDÁSOK ........................................................................112 MEGOLDÁSOK 1...................................................................................................................112 I. ......................................................................................................................................112 II......................................................................................................................................112 MEGOLDÁSOK 2...................................................................................................................112 I. ......................................................................................................................................112 II......................................................................................................................................112 III. ...................................................................................................................................112 MEGOLDÁSOK 3...................................................................................................................113 I. ......................................................................................................................................113 II......................................................................................................................................113 MEGOLDÁSOK 4...................................................................................................................113 I. ......................................................................................................................................113 II......................................................................................................................................113 MEGOLDÁSOK 5...................................................................................................................114 I. ......................................................................................................................................114 MEGOLDÁSOK 6...................................................................................................................114 I. ......................................................................................................................................114 MEGOLDÁSOK 7...................................................................................................................114 I. ......................................................................................................................................114 MEGOLDÁSOK 8...................................................................................................................115 I. ......................................................................................................................................115 TARTALOMJEGYZÉK......................................................................................................116
120.