WORD 2000 jegyzet. Barhács Oktatóközpont 2002

WORD 2000 jegyzet

Barhács Oktatóközpont 2002.

Barhács OktatóKözpont

Word 2000 modul 1. fejezet

Általános szövegszerkesztési ismeretek Szövegfeldolgozás számítógéppel A személyi számítógépek megjelenésével a szöveg adatként való feldolgozása is lehetővé vált. A számítógép elterjedése fokozatosan kiszorította az írógépeket az irodákból és otthonunkból, hiszen míg írógéppel a szöveg betűinek egységes megjelenését tudjuk csak biztosítani, addig a számítógéppel szövegfeldolgozást is végezhetünk. A szövegfeldolgozás annyit jelent, hogy a betűket, számjegyeket, írásjeleket (ezeket együttesen karakternek nevezzük) a számítógépen tároljuk, és utólag bármikor változtathatunk rajta, vagy tetszőleges példányszámban kinyomtathatjuk. A szöveget ún. szövegfeldolgozó programokkal kezelhetjük, melyeknek a következő típusai léteznek:

1. Egyszerű szerkesztőprogramok (editorok) Ezekkel a programokkal kizárólag ASCII formátumú szöveget kezelhetünk. A szöveg bevitelét, javítását, keresést, cserét, mentést és nyomtatást végezhetünk el vele. A fejlettebb editorokkal sortördelést, szövegblokkműveleteket, lapmargók beállítását is elvégezhetjük. A lényeg az, hogy a szöveg csak formázatlan karaktereket tartalmaz. Az editorokkal jelenleg elsősorban szöveges állományokat, parancsfájlokat, konfigurációs állományokat, forrásprogramot készítünk. Ilyen szerkesztő például a DOS Edit programja, a Norton Editor és a különböző shell programok editorai.

2. Szövegszerkesztők A szövegszerkesztő programokkal formázott szöveget lehet előállítani. A formázással a betűk stílusát, méretét, egymáshoz való helyzetét, valamint a szövegnek a lapon való elhelyezkedését állíthatjuk. Ezen kívül a legtöbb programmal oldalanként ismétlődő szöveg beállítása, oldalszámozás, tartalomjegyzék beillesztése, helyesírás-ellenőrzés, képek, táblázatok beszúrása is elvégezhető. A korszerűbb szövegszerkesztők szövegbevitelt, formázást gyorsító funkciókkal is el vannak látva. A lehetőségekből következik, hogy ezeket a programokat igen széles körben lehet használni, szinte minden helyen, ahol írásos dokumentumot kell előállítani. Elsősorban levelek, feljegyzések, jegyzetek, dolgozatok, egyszerűbb könyvek, szórólapok készítésére alkalmazzuk. A lényeg, hogy ezekben a dokumentumokban a szöveg van túlsúlyban, és a szöveg tartalmazza a dokumentum fő mondanivalóját. A szövegszerkesztő programok megjelenésük és kezelésük tekintetében nagyon különbözőek. A régebbi típusokkal csak szöveges módban lehetett dolgozni, tehát a lehetőségek a nyomtató adottságaitól függtek, és a betűk formázására csak kevés lehetőség volt. Ezekkel a programokkal például nehézséget okozott az ékezetes karakterek megjelenítése. Az újabb szövegszerkesztők a karaktereket grafikusan kezelik, és grafikusan nyomtatják ki, ezért megoldott bármilyen típusú, méretű betű nyomtatása, valamint a szöveg és a kép együttes kezelése. Ettől függetlenül a programokat két csoportba lehet sorolni. Az egyik típusba azok sorolhatók, amelyeknél a szerkesztési környezetben nem látszik a kész dokumentum formája, az csak nyomtatás után lesz látható. A másik típusba azok tartoznak, amelyeknél szerkesztés közben úgy látjuk a dokumentumot, mintha a kinyomtatott papír a képernyőn lenne. Ez utóbbi típusú programokat WYSIWYG (ejtsd: vizivig) 2.



szövegszerkesztőknek hívjuk. A WYSIWYG a What You See Is What You Get rövidítése, aminek a jelentése szó szerinti fordításban, hogy azt látjuk (a képernyőn), amit majd (a nyomtatás után) kapunk. Néhány ismertebb szövegszerkesztő: Write, Wordpad, Word for Windows, Works, WordPerfect, Ami Pro.

3. Kiadványszerkesztők A legsokoldalúbb szolgáltatásokkal a kiadványszerkesztő programok rendelkeznek. Ezekkel a programokkal szinte bármilyen összetett dokumentum elkészíthető, ahol nem csak szöveg, hanem kép is nagy számban előfordulhat, és a színeknek is fontos szerepe van. A szöveg és a kép változatos formában elrendezhető, a szövegre és hátterére látványos hatáskeltő effektusok alkalmazhatók. Ezek a programok elsősorban a már begépelt szöveg oldalakra, hasábokra tördelésére alkalmasak, tehát egy szövegszerkesztővel például a beírás gyorsabban és könnyebben elvégezhető. További feladatuk a dokumentum nyomdai továbbfeldolgozásra való előkészítése, mint például a színrebontás. Kiadványszerkesztőkkel készülnek az újságok, könyvek, termékcímkék, egyes plakátok, hirdetések, stb. Ilyen programok például a Ventura, a Page Maker, és a QuarkXPress.

3.



A Word indítása A program indítására több lehetőségünk is kínálkozik, szokásainktól és az egér pillanatnyi pozíciójától függően. Kezdetben azonban a legegyszerűbb, ha a Start nyomógombra kattintunk, majd a Programok közül kiválasztjuk a Microsoft Word-öt.

Azonban a program akkor is elindul, ha például az Intézőben egy Word dokumentumra kattintunk, vagy szintén a Start nyomógombról elindulva a Dokumentumok közül választunk ki egy dokumentumot.

4.



A képernyő felépítése Ahhoz, hogy egy programot hatékonyan tudjunk kezelni, alaposan meg kell ismernünk a képernyő felépítését.

Címsor

A címsorban leolvasható az alkalmazás ikonja után, mi az aktuálisan szerkesztett dokumentum neve. Ha még nem adtunk nevet az állományunknak, Dokumentum n néven nevezi. Az n jelzi, hogy a Word megnyitása óta hányadik üres dokumentummal dolgozunk.

Ablakkezelők

A címsor jobb oldalán a Windows tanulmányozása során megismert elemeket láthatjuk.

5.



Menü

A programban nagyon sok menü, főmenü és alájuk rendezett almenü található. A menü hierarchia igen logikus, könnyed kezelést biztosít a Word használatában. Néhány menüpont előtt kis ábrát láthatunk, mely megfelel az alapértelmezés szerinti megjelenített eszköztárban látható ikonnak. Az egyes menüpontok után szereplő billentyű-kombinációk a menükkel azonos jelentésűek.

Eszköztárak, Ikonsorok A program kezelése sokszor egyszerűbb az ikonok használatával, mint menükkel vagy billentyű-kombinációkkal. Az ikonok, témák szerint eszköztárakba vannak csoportosítva. Bizonyos feladatok végrehajtásakor automatikusan megjelenik az adott témához tartozó eszköztár, majd eltűnik, ha befejeztük a műveletet. Egyéni megjelenítésre és elrejtésre a Nézet menü Eszköztárak almenü alkalmazásával van módunk. A Word indításakor alapértelmezetten két eszköztár látható, melyek szabadon áthelyezhetők.

Vonalzók A beállított mértékegységet használva a vízszintes és függőleges vonalzó segít a dokumentum szerkesztésében. A méretek mutatása mellett, lehetővé teszi, hogy a margókat, bekezdés pozíciókat, táblázatok méretét állíthassunk rajta. Ha nem látszik a vonalzó a képernyőn, akkor vagy nem megfelelő nézetben vagyunk (lásd később), vagy a Nézet menüpontban a Vonalzó nincs bekapcsolt állapotban.

Gördítősávok A képernyőnél nagyobb dokumentumok mozgatását teszi lehetővé a vízszintes és függőleges irányban. Kezelése a Windows tanulmányozása során elsajátított ismeretek alapján történik.

Állapotsor Az ablak alján lévő információs sorban leolvashatjuk, hogy a dokumentum mely részét látjuk éppen a képernyőn, és megtudhatjuk a kurzor pontos pozícióját is. Balról haladva az első szám a nyomtatásban megjelenő oldalszámot mutatja. A második szám az aktuális szakasz (lásd később) számát, míg a harmadik az aktuális oldal/ összes oldal párost mutatja. A negyedik elem a kurzor függőleges pozícióját mutatja a lap tetejétől mérve, az ötödik a kurzor aktuális sorát mutatja az adott oldalon, míg a következő a lap bal szélétől mutatja, hogy a kurzor hányadik betűn áll. Ezek után funkció-kapcsolók következnek, melyekre duplán kattintva lehet be- illetve kikapcsolni őket, jelentésüket később vesszük.

6.



Nézet váltó ikonok

A vízszintes gördítősáv bal oldalán találunk négy ikont, mellyel az aktuális dokumentumot tudjuk különböző módon megjeleníteni. Az ikonok jelentése megegyezik a Nézet menü első pontjaival.

Normál nézet Ez a nézet leegyszerűsíti a megjelenítést, mellyel jelentősen gyorsítja is azt. Nem jelennek meg a képernyőn pl. lábjegyzetek, hátterek, oldalhatárok, oldalszámok, élőfejek, élőlábak, stb.

Webes megjelenítés Megmutatja, hogy dokumentumunk miként fog kinézni, ha egy Web böngészőben nyitjuk meg.

Nyomtatási elrendezés nézet, Nyomtatási kép Ebben a nézetben láthatjuk munka közben a végleges nyomtatási képhez legjobban hasonlító megjelenítést. A képek, oldalszámok, élőfejek, stb. a nyomtatásban is megjelenő végleges helyükön látszódnak. Az élőfejek, élőlábak halványabban látszódnak ebben a nézetben. A megjelenítés során látszódnak a laphatárok, mintha egymás után néznénk őket. Ha gépünk kapacitása bírja, dolgozzunk ezzel a nézettel. A Word magyar verziójában a Nézet menüben és a Fájl menüben két parancsnak azonos neve van. Azonban a Fájl menüben, illetve az eszköztáron található Nyomtatási kép parancs, már valóban a nyomtatással megegyező nézetet ad. Részletesebben a későbbiekben foglalkozunk ezzel a paranccsal.

Tagolás, Vázlat nézet Nagyméretű dokumentumok áttekinthetőségét, gyors és egyszerű átszerkesztését könnyíti, ha a teljes szöveg helyett csak az egyes fejezetek, alfejezetek címeit jelenítjük meg a képernyőn. Ez a dokumentum vázlata.

Teljes képernyő Bár ezt a funkciót már nem a nézet váltó ikon segítségével állítjuk be, mégis talán ehhez a témához kapcsolódik a legjobban. A parancsot érvényesíteni a Nézet menü Teljes képernyő parancsával lehet, melynek hatására nem látszanak az ablakkeretek, címsorok, menüsorok, eszközök stb. Akkor célszerű használni, ha egy dokumentumnak minél nagyobb részét szeretnénk látni a képernyőn. A teljes képernyős megjelenítésből kilépni az Esc billentyű lenyomásával, illetve valahol a képernyőn megjelenő Teljes képernyő bezárása nyomógombra kattintással lehet.

Kicsinyítés, nagyítás A képernyőn a dokumentumaink megjelenítési mérete állítható, a kép kicsinyíthető, nagyítható. A megjelenítés nincs hatással a nyomtatásra, kizárólag a munkánkat hivatott segíteni. A méret beállítását kérhetjük a Szokásos eszköztáron található lista segítségével, illetve a Nézet menü Nagyítás parancsának alkalmazásával. A méretet megadhatjuk mi magunk is százalékos arányban, vagy választhatunk a felkínált értékekből.

7.



Új dokumentum létrehozása Amikor elindítjuk a Word-öt, az automatikusan létrehoz egy üres dokumentumot, melyet a címsorban a Dokumentum1 felirat jelöl. Ha újabb dokumentumot szeretnénk létrehozni, azt megtehetjük eszköztár, illetve menü segítségével.

1. Létrehozás ikon segítségével A Szokásos eszköztáron kattintsunk az Új üres dokumentum ikonra, melynek hatására egy Normál sablonra alapozott új dokumentum nyílik meg, melyet a címsorban a Dokumentum n felirat jelöl. Az n jelzi, hogy a Word megnyitása óta hányadik üres dokumentummal dolgozunk. A sablon egy olyan fájl, mely egy-egy dokumentum külalakját határozza meg. Ezt a sablont, ha hozzárendeljük egy dokumentumhoz, felveszi a sablonban tárolt külalakot. Minden dokumentumhoz tartozik legalább egy sablon, melyek közül alapértelmezett a Normál sablon.

2. Létrehozás menü segítségével Válasszuk a Fájl menü Új dokumentum parancsát, melynek hatására egy párbeszédablak jelenik meg.

Az Új dokumentum párbeszédablak segítségével választhatunk dokumentumunkhoz sablont, melyet több csoportba rendezve láthatunk, pl. Általános, Egyéb dokumentumok, Feljegyzések, stb. Azonban e választék tetszőlegesen módosítható, bővíthető. Az, hogy a listát pontosan hogyan látjuk, nagy gombokkal, listában, vagy részleteiben, attól függ, hogy a jobb oldalon található gombok közül éppen melyik van bekapcsolva. Próbáljunk meg néhány dokumentumot megnyitni más-más sablonra alapozva.

8.



A Word dokumentum egységei A Word dokumentum több egymásra épülő egységből épül fel. Ezekkel a formázási műveletek terén ismerkedünk meg, az egyszerűbbtől az összetettebb felé haladva.

Karakter A szöveg legkisebb elemét jelenti, mely lehet betű, számjegy, írásjel, szimbólum.

Bekezdés A dokumentumot bekezdések segítségével tagoljuk, tartalma egy gondolati blokk, de használhatunk azért is külön bekezdést, hogy környezetétől eltérő módon formázzuk meg. Egy bekezdés végét az Enter billentyű leütésével jelezzük, tehát egy bekezdés két Enter közötti szövegrész.

Szakasz Minden olyan szövegrész, melyet a környezetéhez képest eltérő módon szeretnénk formázni, önálló szakaszban kell megjeleníteni. Ilyen lehet például eltérő élőfej, élőláb, vagy több hasáb megjelenítése, esetleg eltérő oldalbeállítás, margó méret. Új szakaszt létrehozhatunk mi is, de a program automatikusan is létrehoz.

Dokumentum A már felsorolt szerkezeti egységekből összeálló teljes anyag, a teljes mű, melyet önálló fájlba, saját névvel tárolunk. Egy hosszú művet esetenként kénytelenek vagyunk több dokumentumba elmenteni, mert számítógépünk memória kapacitása határt szab egy-egy dokumentum nagyságának. A dokumentum méretét nagymértékben növeli a benne tárolt képek, táblázatok és egyenletek mennyisége.

Fődokumentum Dokumentumok, állományok összessége, például egy könyv, mely fejezetekből, dokumentumokból áll. A könyv egyes fejezeteit önálló fájlokban tároljuk, de egy fődokumentumba fogjuk össze, hogy közös tartalomjegyzéket, tárgymutatót, ábraszámozást, oldalszámozást stb. érjünk el.

Nem nyomtatandó karakterek megjelenítése Léteznek olyan karakterek a programban, amelyek nem kerülnek nyomtatásra, kizárólag a szerkesztést, pozícionálást stb. segítik. Ezen karakterek képernyőn történő megjelenítése ki/bekapcsolható. Ilyen karakter például az Enter leütésére megjelenő bekezdésjel, a szóközöket jelölő pont, a sortörést jelölő Shift+Enter jel stb. Ezek a karakterek akkor látszanak, ha a Mindent mutat ikon a Szokásos eszköztáron be van kapcsolva, azaz benyomva látszik. Az átkapcsolást egyszerűen rákattintással lehet változtatni. (Szerkesztés alatt ajánlatos a folyamatos bekapcsolt állapot!)

9.



A szöveg bevitele Ha még soha nem dolgoztunk szövegszerkesztővel, úgy gondolhatjuk, hogy a szöveg beírása nem különbözik a hagyományos írógéppel végzett munkától. Ez azonban nem fedi a valóságot! Nézzük, melyek a legfontosabb különbségek. • A sor végén a szövegszerkesztő automatikusan sort vált. Nem szükséges, sőt kifejezetten káros a sor végén az Enter billentyű lenyomása, mivel az Enter bekezdésvéget jelent és össze vissza megtöri a szöveget, akár mondat közben is. Természetesen az Enter billentyűnek is meg van a maga feladata, például akkor használjuk, ha azt akarjuk, hogy az adott szövegrész már egy új bekezdésbe, gondolati egységbe kerüljön. • Előfordulhat az is, hogy egy bekezdésen belül új sorban szeretnénk folytatni a szöveg írását, jóllehet a sor még nem fejeződött be, például verssorok. Ilyen esetekben a Shift+Enter billentyű-kombinációt kell alkalmazni, mely sortörést eredményez. • Ha a bekezdést beljebb vagy kijjebb akarjuk kezdeni, vagy a beviteli pont helyét akarjuk megváltoztatni, a beállításhoz soha ne használjuk a szóközt, hanem helyette a későbbiekben tanult bekezdés formázási parancsokat alkalmazzuk. • Amikor a lap aljára érünk az írással, a program automatikusan lapot vált, de lehetőséget biztosít arra is, hogy magunk határozzuk meg a lapváltás helyét, azaz azt, hogy a dokumentumunk melyik része kerüljön új oldalra. Ennek megvalósításához álljunk a kurzorral oda, ahol az új oldalt szeretnénk kezdeni és üssük le a Ctrl+Enter billentyű-kombinációt, mely oldaltörést eredményez. • A hagyományos írógép esetében, a szövegszerkesztőtől eltérően a leütött billentyű jele azonnal és változtathatatlanul megjelenik a papíron, azon utólag formázni, illetőleg a szövegen változtatni nem lehet. • Szövegszerkesztő alkalmazása esetén célszerű a szöveget nyersen, formázás nélkül begépelni, majd ha a bevitelt vagy annak egy részét befejeztük, átnéztük és kijavítottuk, neki kezdhetünk a külalak formázásának. Feladat: Készítsük el első dokumentumunkat, mely három bekezdést fog tartalmazni, és melynek létrehozása során a cél a folyamat megismerése, megértése. Kérjünk egy új lapot, majd az üres papírra írjuk le az alábbi szöveget! Gyermekkorom kedvenc mesekönyve: A vidám bocsok, melyben az alábbi sorok voltak a legkedvesebbek. (Enter) Fölébredt a két kis medve, (Shift+Enter) de fölkelni semmi kedve. (Shift+Enter) Kelj föl, mackó, hajnal hasad, (Shift+Enter) süti már a nap a hasad. (Enter) Kicsi mackó ül a kádba, (Shift+Enter) libabőrös nyaka, háta. (Shift+Enter) Mind lement már a mocsok (Shift+Enter) talpig tiszták a bocsok. (Enter)

10.



Dokumentum mentése A dokumentum mentése azt jelenti, hogy a szöveg a számítógép kikapcsolása után is megmarad, tárolásra kerül, és bármikor újból előhívható. Válasszuk a Fájl menü Mentés parancsát, melyet elérhetünk a Szokásos eszköztárról, illetve a Ctrl+S billentyű-kombinációval is aktivizál.

A megjelenő párbeszédablakban meg kell határoznunk a mentés helyét és az állomány nevét, azonban további lehetőségek megadására is módunk van.

Hely

Ha a hely listát legördítjük, megkapjuk a gépünk és annak környezetének teljes felépítését, kijelölve az éppen aktuális helyet. Itt tudunk kattintgatással másik meghajtót, másik mappát, vagy másik gépet aktuálissá tenni, azaz kijelölni a mentés helyét.

Előzmények Azokat a helyeket találjuk itt, ahol legutoljára jártunk, függetlenül attól, hogy az egy Web hely, egy másik számítógép, meghajtó, vagy mappa. Feladata a mentés helyének gyorsabb elérése.

11.



Dokumentumok Annak a mappának a közvetlen elérését biztosítja, amit a program a telepítéskor hozott létre a dokumentumaink számára. Alapesetben a program először ezt kínálja fel a mentés helyéül, azonban az alapértelmezett munkakönyvtárat, tehát azt, amit a mentéskor felkínál a program, meg tudjuk változtatni. Kattintsunk az Eszközök menü Beállítások parancsára, majd az Alapkönyvtár lapon jelöljük ki a Dokumentumok sort, és nyomjuk meg a Módosítás parancsgombot! Itt kiválasztjuk az új alapkönyvtárat, majd az OK parancsgombbal elfogadtatjuk a beállítást.

Asztal A Windows asztalának tartalmát tudjuk közvetlenül elérni. Gyakran használt állományokat, könyvtárakat elhelyezhetünk ott is, és ennek segítségével könnyen elérhetjük.

Kedvencek Az Office szolgáltatása, hogy könnyen megtaláljuk azt a helyet, ahova menteni szeretnénk, illetve ahonnan meg akarunk nyitni egy állományt. A program a telepítéskor létrehozott egy Kedvencek nevű mappát, és ezt kínálja fel a számunkra.

Hálózati helyek A Hálózati helyek rendszermappában olyan elemek vannak, amelyek segítségével a hálózat más számítógépeire menthetjük állományunkat.

Fájlnév

A program felkínálja névnek a dokumentum elejéről az első írásjeléig terjedő, maximum 255 karakterét a Fájlnév mezőben. Ha a felkínált név helyett egy másikat szeretnénk, egyszerűen begépelünk egy másikat.

Fájltípus Alapértelmezés szerint a Word dokumentumok kiterjesztése DOC. Ezt nem kell beírni, hiszen a Word ezt automatikusan megteszi. Minden más esetben, amikor a mentés során konverziót, átalakítást szeretnénk végeztetni, ki kell választanunk a mentendő fájl típusát a Fájltípus listából. Ezt követően a program átalakítja a fájl formátumát a megadottra, például a Word egy korábbi változatára.

12.



További elemek

Az Előző hely, Egy szinttel feljebb, Keresés a Weben, Törlés, Új mappa, Nézetek funkció megegyeznek a Windows tanulmányozása során tanultakkal, azonban az Eszközök sok újdonsággal szolgál a számunkra. Törölni, vagy átnevezni lehet a kijelölt állomány(oka)t, illetve felvehetünk vagy törölhetünk a Kedvencek mappából kijelölt mappákat. Hálózati meghajtó hozzárendelését végezhetjük el, melynek értelmezésére későbbi tanulmányaink során kerül sor. Az állományhoz tartozó Adatlapot tekinthetjük meg, illetve szerkeszthetjük igényünknek megfelelően. A Webes és Általános beállításokra szintén a későbbiekben térünk vissza. Végül a Változat jön, mely lehetővé teszi, hogy munka közben a dokumentumunk különböző változatait elmentsük a dokumentum belsejében. Ezek a változatok azonban csak arra jók, hogy tárolják az előző állapotokat, arra azonban nem, hogy párhuzamosan szerkesszünk több változatot. Feladat: Mentsük el az előzőekben begépelt szövegünket a saját könyvtárunkba Bocsok.doc néven! A dokumentumunkat 5-15 percenként rendszeresen mentsük a korábban ismertetett módszerek valamelyikével. A névadási kötelezettség csak a dokumentum első mentésekor szükséges, mivel később a mentés automatikusan ugyanoda, ugyanazzal a névvel történik, felülírva a dokumentumunk előző elmentett változatát. Tehát, ha egy névvel ellátott állomány tartalmában módosítást hajtunk végre, majd kérjük a Mentés parancsát, a mentés automatikusan végrehajtódik, a Mentés párbeszédablak megjelenése nélkül. Vigyázat! Az előző elmentett változat felülírásra kerül a módosított változattal!

Mentés másként Egy már elmentett állomány bármelyik paraméterét megváltoztathatjuk, ha a Fájl menü Mentés másként parancsát adjuk ki. Lehetőségünk van a fájlt más néven, új helyre, vagy más típusként elmenteni. A parancs kiadásának hatására a Mentés párbeszédablakkal azonos ablak jelenik meg, melynek kitöltése is az előzőekben ismertetett módon történik.

13.



Feladat: A Bocsok.doc állományban álljunk a szöveg végére, majd írjuk be a következőt: Ez egy szép vers! (Enter) Ezt követően kérjük a Mentés másként parancsot és mentsük a módosított állományunkat szintén a saját könyvtárunkba Bocsok2.doc néven!

Automatikus mentés A program segítséget nyújt arra az esetre, ha esetleg áramszünet, vagy géphiba történik, egy úgynevezett automatikus mentés funkcióval. Ennek lényege, hogy megadott időközönként a program elmenti az állományt. Ez az automatikusan mentett állomány .ASD kiterjesztésű (AutoSave Document), és csak addig tárolódik, amíg szabályosan ki nem lépünk a programból. Szabálytalan kilépés esetén, mint amilyen pl. egy áramszünet, a program nem tudja törölni az állományt. A Word a következő indításkor ellenőrzi, hogy van-e töröletlen automatikusan mentett állomány, és ha van, megnyitja azt úgy, hogy a név után írja, helyreállított. Ezt követően már szabályosan elmenthetjük az elveszetnek hitt állományunkat. A funkciót az Eszközök menü Beállítások parancsának Mentés lapján tudjuk beállítani.

14.



A dokumentum bezárása Ha egy dokumentummal már nem kívánunk dolgozni, de a Worddel igen, zárjuk be a dokumentumot, a Fájl menü Bezárás parancsával. Ha az utolsó mentés óta bármilyen változtatást is végrehajtottunk a dokumentumon, vagy esetleg még nem történt mentés, a program megkérdezi, hogy mentsen-e.

Igen válasz esetén elmenti a dokumentumot a régi nevére, illetve új dokumentum esetén megjeleníti a korábban ismertetett Mentés párbeszédablakát. Nem válasz esetén mentés nélkül zárja be a dokumentumot, míg a Mégse gomb megnyomásakor visszavonjuk bezárási szándékunkat.

Mentett dokumentum megnyitása Ha egy korábban elmentett dokumentummal ismételten szeretnénk dolgozni, akkor azt meg kell nyitnunk, aminek hatására az adott állomány betöltődik gépünk operatív tárába. A műveletet a Fájl menü Megnyitás parancsának alkalmazásával hajtjuk végre. A párbeszédablak felépítése hasonló a Mentés ablaknál látottakkal, azaz ugyanúgy tudunk a háttértárak és mappák struktúrájában mozogni és azokat aktivizálni.

15.



A megnyitás parancsát azonban a legegyszerűbben a Szokásos eszköztár Megnyitás ikonjával érhetjük el, de legalább ennyire egyszerű a Ctrl+O billentyű-kombináció alkalmazása, illetve a Fájl menü legutóbb megnyitott fájljainak aktivizálása is. A megnyitás során lehetőségünk van különleges megnyitási lehetőségek alkalmazására, melyek az adott dokumentumot csak olvasásra nyitják meg, azaz az eredeti dokumentumot még csak véletlenül sem írhatjuk felül, vagy a program egy másolatát nyitjuk meg, illetve a későbbi tanulmányaink során értelmezhetővé váló Web oldal számára nyitunk meg egy böngészőt.

A Word bezárása A munka befejezését követően bezárjuk programunkat, melyet a Fájl menü Kilépés parancsával kezdeményezhetünk. Ilyenkor a program elvégzi a szükséges adminisztrációt, feljegyzi a program elindítása után végrehajtott konfigurációs változtatásokat, bezárja a dokumentumainkat, visszakérdez az esetleges mentésekre, törli az ideiglenes állományokat stb. Természetesen a bezárási műveletet végrehajthatjuk a Windows tanulmányozása során elsajátított ablak bezárási műveletek bármelyik változatával is.

Ablakkezelés A Wordben egyszerre több dokumentum ablaka is nyitva lehet, melyek között folyamatosan mozoghatunk, műveleteket végezhetünk. Ha egy új dokumentumot nyitunk meg, az automatikusan egy új ablakban jelenik meg. A már megnyitott ablakok listáját az Ablak menü alján találjuk, beszámozva 1-től kezdődően, illetve a tálcán ikon formájában. A listában pipa jelzi, hogy éppen melyik dokumentum az aktív, a tálcán pedig az aktív ablak ikonja van benyomva.

Váltani az ablakok között egy egyszerű kattintással lehet, melyet akár a tálcán, akár a menüben megtehetünk. Amint tapasztalhatjuk alapesetben az ablakok egymás mögött vannak, egymást takarják, és közülük mindig csak egy lehet aktív. Ha egyszerre szeretnénk látni az összes ablakot, válasszuk ki az Ablak menü Mozaikszerű elrendezés parancsát, mely a megnyitott ablakok számától függően a képernyőn elrendezi azokat. Ily módon a megnyitott ablakok között könnyebb mozgatni, másolni a kijelölt részeket.

16.



Ha egy dokumentumot két különböző ablakban szeretnénk látni egyszerre, válasszuk az Ablak menü Új ablak parancsát. Az új ablak neve azonos lesz az eredetivel, csak a név és egy kettőspont után egy sorszám is látható lesz. Így akár a dokumentum két különböző részét is láthatjuk egyszerre, vagy kérhetünk két különböző nézetet ugyanarra a dokumentumra. Ha az aktív dokumentumnak két távol eső részét szeretnénk egyszerre látni, nem kell feltétlenül új ablakot létrehozni, elegendő felosztani a már meglévőt az Ablak menü Felosztás parancsával. A képernyő közepén megjelenik egy mozgatható vonal, melyet kattintással rögzítünk, és ezzel a felosztás már meg is történt. Ettől kezdve mindkét résznek saját függőleges gördítő sávja és vonalzója van. A felosztást az Ablak menü Felosztás megszüntetése paranccsal érhetjük el.

Mozgás a dokumentumban Ahhoz, hogy egy szöveget ki tudjunk javítani, módosítani, kiegészíteni, törölni, először a kurzort kell a javítandó részhez vinnünk. A kurzor helye határozza meg, hogy hova tudunk beírni új karaktert, hol tudunk javítani. Beírás során a kurzor mindig tovább ugrik egy karakterrel, jelezve a beírás következő helyét. A kurzort mozgathatjuk az egér segítségével, kurzormozgató nyilakkal és billentyűkkel, továbbá vezérelhetjük párbeszédablak és billentyű-kombináció alkalmazásával.

Mozgatás egér segítségével Az egér alkalmazásával az egérkurzort tetszőlegesen mozgathatjuk. A pozícionáláshoz az egérkurzort a kívánt helyre visszük, majd oda kattintunk. Ha a kívánt hely nincs a képernyőn, a gördítősávot használjuk a pozícionáláshoz.

Mozgatás párbeszédablak segítségével Ha meghatározott helyre, egy távoli célpontra, vagy objektumra szeretnék ugrani, a Szerkesztés menü Ugrás parancsát érdemes használni, melyet az F5 funkcióbillentyű alkalmazásával is elérhetünk.

Ez az ablak számtalan lehetőséget kínál a gyors mozgáshoz. A Hova listában kiválasztjuk, hogy mik között mozogjunk, továbbá megadhatjuk azt is, hogy merre mozogjunk és milyen mértékben. A feltüntetett példánkban az aktuális kurzor pozícióhoz képest feljebb lépünk kétsornyit.

17.



Mozgatás billentyűk segítségével Kurzormozgató billentyűk

→← és ↑↓ Ctrl+→, Ctrl+← Home, End Ctrl+↑, Ctrl+↓ PageUp, PageDown Ctrl+Home, Ctrl+End Ctrl+PageUp, Ctrl+PageDown Ctrl+Alt+PageUp, Ctrl+Alt+PageDown

egy-egy karakter jobbra-balra, egy–egy sort fel-le a következő szó elejére, előző szó elejére az aktuális sor elejére, végére a következő bekezdés elejére, az előző bekezdés elejére egy ablaknyit felfelé, egy ablaknyit lefelé a dokumentum elejére, végére az előző oldal elejére a következő oldal elejére az aktuális képernyőoldal tetejére az aktuális képernyőoldal végére

Kijelölés a szövegben A kijelölés nélkülözhetetlen eleme a formázásnak, áthelyezésnek, másolásnak stb. A Wordben egyszerre csak egy összefüggő területet lehet kijelölni, melyet sötét hátterével különböztethetünk meg a többi szövegrésztől. A kijelölést végrehajthatjuk egér segítségével, menüből, illetve billentyű-kombináció alkalmazásával.

Kijelölés egér segítségével A kijelölés legegyszerűbb módja, hogy az egérrel a kijelölendő szöveg elejére, vagy végére állunk, megnyomjuk az egér gombját és nyomva tartva elhúzzuk az egeret a kívánt irányba. Amennyiben vízszintesen húzzuk, a kijelölés a soron belül marad, ha ferdén húzzuk le vagy felfelé, a kijelölés egy vagy több sorral lejjebb, illetve feljebb is folytatódik. Fontos, hogy a kijelölés mindaddig módosítható, amíg el nem engedjük az egér gombját. Ha kijelöltünk egy szót és tovább húzzuk az egeret a második szó kijelöléséhez, a program azonnal kijelöli a következő teljes szót.

Szövegegység kijelölése egér segítségével Szó: kattintsunk kettőt a kijelölendő szóra. Mondat: a Ctrl gombot nyomva tartva kattintsunk egyet a mondaton belül bárhova. A kijelölést megkönnyíti egy úgynevezett kijelölő sáv, amely a szövegtől balra helyezkedik el és láthatatlan. Azonban, ha a sávban tartózkodunk az egérrel az egérkurzor jobbra felfelé mutat. Sor: kattintsunk egyet a sor előtt a kijelölő sávon. Több sor kijelöléséhez, tartsuk nyomva az egeret és húzzuk a megfelelő irányba a kijelölő sávon. Bekezdés: kattintsunk kettőt a bekezdés előtt a kijelölő sávon. Teljes dokumentum: kattintsunk a kijelölő sávon hármat, vagy Ctrl gombot lenyomva kattintsunk egyet.

18.



Kijelölés billentyűk segítségével Kijelöléshez alkalmazott billentyű-kombinációk Shift+→, Shift+←, Shift+↑, Shift+↓ Shift+Ctrl+→, Shift+Ctrl+← Shift+Home, Shift+End Shift+Ctrl+↑, Shift+Ctrl+↓ Shift+PageUp, Shift+PageDown Shift+Ctrl+Home, Shift+Ctrl+End Ctrl+5 (NumLock bekapcsolva)

egy-egy karaktert jobbra, balra egy-egy sornyit fel, le a kurzortól a szó végéig, illetve szavanként a kurzortól a szó elejéig, illetve szavanként a kurzortól a sor elejéig a kurzortól a sor végéig a kurzortól a bekezdés végéig, illetve bekezdésenként a kurzortól a bekezdés elejéig, illetve bekezdésenként egy ablaknyit felfelé egy ablaknyit lefelé a kurzortól a dokumentum elejéig a kurzortól a dokumentum végéig teljes dokumentum

Kijelölés billentyű és egér együttes alkalmazásával Kattintsunk a kijelölendő szöveg elejére, majd nyomjuk le a Shift billentyűt, melyet tartsunk folyamatosan nyomva, és így keressük meg a kijelölendő szöveg végét és kattintsunk oda. Ennek hatására a kezdő és végpont közötti szövegrész kijelölésre kerül.

Kijelölés menü segítségével Kattintsunk a Szerkesztés menü Mindet kijelöli parancsára, aminek hatására a teljes dokumentum kijelölődik.

Kijelölés a Bővítő funkcióval Kattintsunk kettőt az állapotsor BŐV feliratú kapcsolójára, aminek hatására a felirat vastagabban látszódik. Ettől kezdve a kurzormozgatás egyben kijelölést is eredményez, akár a kurzormozgató billentyűket használjuk, akár az egeret. Ezen bővítő funkció az F8 funkcióbillentyűvel is használható, ha meghatározott szövegegységet szeretnénk kijelölni. F8 bővítő funkciói F8 (egyszer) bővítő mód bekapcsolása F8 (kétszer) szó kijelölése F8 (háromszor) mondat kijelölése F8 (négyszer) bekezdés kijelölése F8 (ötször) szakasz kijelölése F8 (hatszor) teljes dokumentum kijelölése Ha az F8-at Shift billentyűvel együtt nyomjuk le, a kijelölés fordított sorrendben zajlik le, azaz, ha kijelöltünk egy bekezdést, a Shift+F8 hatására már csak egy mondat marad kijelölve. Ha a bővítő módot ki szeretnénk kapcsolni, kattintsunk kettőt az állapotsor BŐV feliratára, vagy nyomjuk meg az ESC billentyűt.

19.



Ellenőrző kérdések 1. I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. A felsoroltak közül melyik kiadványszerkesztő? a., A Norton Editor b., A DOS Editor c., Ventura 2. Mit jelent a WYSIWYG? a., Azt látjuk, amit majd kapunk. b., Azt várjuk, amit látunk. c., Azt látjuk, amit készítünk. 3. Hol láthatjuk, hogy a megnyitás óta hányadik üres dokumentummal dolgozunk? a., A menüben b., Az állapotsorban c., A címsorban 4. Melyik nem nyomtatandó karakter? a., A szóköz b., A 0 számjegy c., Az Enter 5. Alapértelmezés szerint milyen a Word dokumentumok kiterjesztése? a., DOC b., DOT c., DOK 6. Mire használjuk a Mentés másként parancsot? a., Egy már elmentett állomány bármelyik paraméterét megváltoztathatjuk. b., Információt kérhetünk a mentésről. c., Új dokumentumot nyithatunk meg általa. 7. Milyen kiterjesztésű az automatikusan mentett állomány? a., DSL b., ASD c., ASL 8. Milyen billentyű lenyomásával tudunk az aktuális sor elejére állni? a., End b., Home c., ESC 9. Milyen billentyű-kombinációval tudunk a dokumentum elejére ugrani? a., Ctrl+Home b., Ctrl+Alt+PageUp c., Ctrl+End 10. Milyen billentyű-kombinációval tudjuk a teljes dokumentumot kijelölni? a., Ctrl+Home b., Ctrl+5 (NumLock bekapcsolva) c., Shift+Ctrl+PageUp

20.



II. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. A WYSIWYG a What You See Is What You Get rövidítése. igaz hamis 2. A program kezelése sokszor egyszerűbb az ikonok használatával. igaz hamis 3. Az állapotsorban az első szám a nyomtatásban megjelenő oldalszámot mutatja. igaz hamis 4. A Normál nézet leegyszerűsíti a megjelenítést. igaz hamis 5. A dokumentumot karakterek segítségével tagoljuk. igaz hamis 6. A sor végén a szövegszerkesztő automatikusan sort vált. igaz hamis 7. Bekezdésen belül új sort a Shift+Enter billentyű-kombinációval lehet elérni. igaz hamis 8. Ctrl+Enter billentyű-kombináció oldaltörést eredményez. igaz hamis 9. Az Ugrás párbeszédablakot az F5 funkció billentyűvel is elérhetjük. igaz hamis 10. A kijelölés nélkülözhető eleme a formázásnak. igaz hamis

III. KÉREM VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. 2. 3. 4. 5.

Mit jelent a szövegfeldolgozás? Ismertessen WYSIWYG típusú szövegszerkesztőket? Mit nevezünk bekezdésnek? Mit nevezünk szakasznak? Mit nevezünk nem nyomtatandó karakternek?

21.



IV. KÉREM VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. Hozzon létre egy új dokumentumot, mely tartalmazzon két bekezdést! Az első bekezdés első sorában szerepeljen az Ön neve, második sorában pedig kedvenc színe! A második bekezdésbe írja be születési helyét! 2. A dokumentumot mentse el a saját könyvtárába Adataim.doc néven! 3. A dokumentumba hozzon létre egy harmadik bekezdést is, melyben szerepeljen az Ön kedvenc autómárkája! 4. A dokumentumot ismét mentse el a saját könyvtárába, de már Adataim2.doc néven! 5. Zárja be a dokumentumot, majd a Word-öt is!

22.



Szöveg javítása, mozgatása, nyelvi szolgáltatások, karakterek formázása A szöveg bevitele során hibát követhetünk el, ami adódhat abból, hogy valamilyen szövegrészt törölnünk kell, vagy éppen ellenkezőleg, be kell szúrnunk, illetve egy már létezőt át kell írnunk, esetleg a Windows tanulmányaink során megismert áthelyezés, másolás műveletekre van szükségünk. A beavatkozás okát sorolhatnánk további számtalan példával, azonban azt máris megállapíthatjuk, hogy a szövegszerkesztő kiemelten fontos feladata az adott szövegrész javítása, módosítása.

Műveletek visszavonása A Szokásos eszköztáron található a Visszavonás, illetve a Mégis parancs-pár, melyek segítségével korábban végrehajtott műveletek visszavonhatók, illetve a Visszavonás is érvényteleníthető, ha a Mégis parancsot választjuk. Vigyázat! Vannak olyan parancsok, melyek nem vonhatóak vissza, ezek általában a végrehajtást megelőzően kérdést tesznek fel, biztonsági megerősítés végett. Ha csak a legutóbbi műveletet szeretnénk visszavonni, elegendő a Visszavonás gombra kattintani, azonban, ha például a legutóbbi öt műveletet szeretnénk visszavonni, a Visszavonás gomb lenyíló listájából ki kell jelölnünk az utóbbi öt műveletet, melyet a program visszavon! A Mégis gomb ugyanezen elven működik, azonban általa a Visszavonás(ok) érvényteleníthető(k).

Szöveg javítása Törlés A kurzort állítsuk a törlendő karakter elé és nyomjuk le a Delete billentyűt. Hatására a kurzor utáni karakter törlődik, mely műveletet többször egymás után is megismételhetünk. Ha a Backspace billentyűt használjuk törlésre, a kurzortól balra levő karaktert töröljük. Ha több szomszédos karaktert, sort, mondatot, bekezdést, vagy netán egész dokumentumot szeretnénk törölni, előbb ki kell jelölnünk az adott szövegrészt, majd a Delete, vagy Backspace billentyű megnyomásával egy lépésben végrehajtjuk a törlést. A nem nyomtatandó karakterek törlése ugyanúgy történik, mint bármely karakter törlése, azonban a törlést megelőzően ajánlatos bekapcsolni a Mindent mutat kapcsolót az eszköztáron, így legalább pontosan látjuk, hogy Entert vagy Shift+Entert törlünk. Feladat: Nyissuk meg a korábbiakban készített és elmentett Bocsok.doc állományunkat! Az eredeti állapotban az állomány első három sora így néz ki: Gyermekkorom kedvenc mesekönyve: A vidám bocsok, melyben az alábbi sorok voltak a legkedvesebbek.¶ Fölébredt a két kis medve, 8

23.



Álljunk a kurzorral közvetlenül a kedvenc szó elé, majd nyomjuk le a Backspace billentyűt! A látvány a következőket mutatja: Gyermekkoromkedvenc mesekönyve: A vidám bocsok, melyben az alábbi sorok voltak a legkedvesebbek.¶ Fölébredt a két kis medve, 8 A színes aláhúzásokkal most ne foglalkozzunk, hanem inkább nyomjuk meg egyszer a Visszavonás gombot, aminek hatására visszaáll az eredeti állapot. Most ismét álljunk a kedvenc szó elé, majd nyomjuk le a Delete billentyűt! A látvány a következőket mutatja: Gyermekkorom edvenc mesekönyve: A vidám bocsok, melyben az alábbi sorok voltak a legkedvesebbek.¶ Fölébredt a két kis medve, 8 Nyomjuk meg ismét a Visszavonás gombot, majd jelöljük ki a teljes kedvenc szót! A kijelölést követően nyomjuk le a Delete billentyűt! A látvány a következőket mutatja: Gyermekkorom mesekönyve: A vidám bocsok, melyben az alábbi sorok voltak a legkedvesebbek.¶ Fölébredt a két kis medve, 8 Újra nyomjuk le a Visszavonás gombot, majd álljunk a kurzorral az első bekezdés mondatát lezáró pont után. A kurzor most a pont után, azonban az Enter jel előtt villog. Ismét nyomjuk le a Delete billentyűt! A látvány a következőket mutatja: Gyermekkorom kedvenc mesekönyve: A vidám bocsok, melyben az alábbi sorok voltak a legkedvesebbek.Fölébredt a két kis medve, 8 Befejezésül újra nyomjuk meg a Visszavonás gombot!

Beszúrás Ha egy vagy több karaktert kihagytunk, a kurzort a hiányzó karakter helyére kell mozgatni, majd begépelni a kimaradt részt. A szövegszerkesztő alapértelmezett üzemmódja a Beszúró üzemmód, melyből kifolyólag a beszúrás művelet végrehajtása előtt semmilyen beállításra nincs szükség. Feladat: A Bocsok.doc állományunkban álljunk közvetlenül a bocsok szó elé! Ezt követően gépeljük be folyamatosan a következő két szót: és kedves A látvány a következőket mutatja: Gyermekkorom kedvenc mesekönyve: A vidám és kedves bocsok, melyben az alábbi sorok voltak a legkedvesebbek.¶ Fölébredt a két kis medve, 8 A látvány értelmezése után nyomjuk meg a Visszavonás gombot!

24.



Átírás (felülírás) Az állapotsorban kattintsunk kettőt az ÁTÍR feliratra, aminek hatására a szövegszerkesztő Beszúró üzemmódból Átíró üzemmódba vált! Az Átíró üzemmódban, amit írunk, azzal felülírjuk a kurzor pozíciójától jobbra levő karaktereket. Ajánlatos az üzemmódot a javítást követően visszakapcsolni, amit az ÁTÍR feliratra történő kettős kattintással érhetünk el. Az üzemmód váltásokat az Insert billentyű lenyomásával is elérhetjük. Feladat: Kapcsoljuk be az Átíró üzemmódot! A Bocsok.doc állományunkban álljunk közvetlenül a bocsok szó elé! Ezt követően gépeljük be a következő szót: medvék A látvány a következőket mutatja: Gyermekkorom kedvenc mesekönyve: A vidám medvék, melyben az alábbi sorok voltak a legkedvesebbek.¶ Fölébredt a két kis medve, 8 A látvány értelmezése után a Visszavonás műveletét ajánlatos a lista segítségével megvalósítani, mivel az eredeti állapot eléréséhez az utolsó hat műveletet kell visszavonni. Ne felejtsük el az Átíró üzemmódot kikapcsolni!

Szöveghelyettesítés Ha egy szövegrészt egy tetszőleges hosszúságú másikra akarunk cserélni, akkor csak annyit kell tennünk, hogy a kicserélendő részt kijelöljük, majd leütjük az új szöveg első karakterét. Ennek hatására az egész kijelölt rész törlődik és az új karakter a korábban kijelölt helyére beszúródik. Folytatva a gépelést, az új szövegrész beszúródik. Ajánlatosabb az Átíró üzemmód helyet ezen módszert alkalmazni, mivel így garantáltan nem okoz problémát, ha nem egyforma a régi és az új szövegrész hossza. Feladat: A Bocsok.doc állományunkban jelöljük ki a bocsok szót! Ezt követően gépeljük be a következő szót: macikák A látvány a következőket mutatja: Gyermekkorom kedvenc mesekönyve: A vidám macikák, melyben az alábbi sorok voltak a legkedvesebbek.¶ Fölébredt a két kis medve, 8 A látvány értelmezése után nyomjuk meg a Visszavonás gombot!

25.



Kisbetű-nagybetű váltás Ha gépelés során eltévesztettük, hogy valamit kisbetűvel, vagy nagybetűvel kell írni, még nem jelenti azt, hogy újra kell gépelnünk a szöveget. A kijelölt szövegrészt a Shift+F3 billentyű-kombináció alkalmazásával változtathatjuk ciklikusan, illetve kérhetjük a Formátum menü Kisbetű-nagybetű parancsát, melynek hatására egy párbeszédablak jelenik meg, melynek alkalmazása nem igényel különösebb magyarázatot.

Feladat: A Bocsok.doc állományunkban jelöljük ki a bocsok szót! Ezt követően a Shift+F3 billentyű-kombináció, illetve a menü alkalmazásával próbáljuk ki az összes lehetséges váltási kombinációt, majd állítsuk vissza az eredeti állapotot!

Vágólap cellák A vágólap cellák a Windows által biztosított olyan memóriaterületek, amelyek átmeneti tárolásra szolgálnak. Alkalmazásával dokumentumon belül, de akár dokumentumok között is tudunk kijelölt részeket áthelyezni, átmásolni. A vágólap eszköztár automatikusan megjelenik, ha a vágólapra helyezünk valamit. Ha ez mégse így történne, akkor kattintsunk a Nézet menü Eszköztárak parancsára, majd a listából válasszuk ki a Vágólapot!

26.



A vágólapnak 12 cellája van, melyek egymás után töltődnek fel. Ha tele lesz mind a 12 cella, a program felteszi számunkra a következő kérdést:

Ha az OK-ra kattintunk, minden további elem, amit a vágólapra helyezünk, kilöki a legrégebben elhelyezett elemet. A vágólapra az információ a Windows tanulmányaink során ismertetett módon a Másolás és a Kivágás műveletek eredményeként kerülhet fel, mely történhet menü, helyimenü, billentyű-kombináció, illetve a Szokásos eszköztár ikonjainak segítségével. Kezelési szempontból ugyanez az állítás igaz a Beillesztés műveletére is, melynek hatására nem törlődnek a vágólap cellák tartalmai. Feladat: A Bocsok.doc állományunkban jelöljük ki a bocsok szót, majd a Szokásos eszköztáron kérjük a Másolás parancsát! Ekkor automatikusan megjelenik a Vágólap eszköztár, vagy ha nem, akkor az előbbiekben ismertetett módon jelenítsük meg azt! Ezt követően álljunk a legkedvesebbek szó után közvetlenül, és kérjük szintén ezen eszköztárról a Beillesztés parancsát! A látvány a következőket mutatja: Gyermekkorom kedvenc mesekönyve: A vidám bocsok, melyben az alábbi sorok voltak a legkedvesebbek bocsok.¶ Fölébredt a két kis medve, 8 A látvány értelmezése után nyomjuk meg a Visszavonás gombot!

Másolás vágólap használata nélkül Jelöljük ki a másolandó szövegrészt, majd nyomjuk le a Shift+F2 billentyűkombinációt! Az állapotsorban megjelenik a Hova másolja? kérdés, majd álljunk a szürke kurzorral a cél helyre és nyomjuk le az Enter billentyűt! A másik alternatíva, mellyel vágólap nélkül hajthatjuk végre a másolás műveletét a fogd és vidd módszer. Kijelöljük a másolandó szövegrészt, majd a kijelölt területre mutatunk az egérrel. Lenyomjuk a Ctrl billentyűt, majd az egér gombját és elindulunk a cél helyre. A célhelyet a kurzorral elérve, engedjük el az egér gombját és csak ezután a Ctrl billentyűt! Ekkor a másolat megjelenik.

Mozgatás vágólap használata nélkül Jelöljük ki az áthelyezendő szövegrészt, majd nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt! Az állapotsorban megjelenik a Hova legyen áthelyezve? kérdés, majd álljunk a szürke kurzorral a cél helyre és nyomjuk le az Enter billentyűt! A másik alternatíva, mellyel vágólap nélkül hajthatjuk végre az áthelyezés műveletét a fogd és vidd módszer. Kijelöljük az áthelyezendő szövegrészt, majd a kijelölt területre mutatunk az egérrel. Lenyomjuk az egér gombját és elindulunk a cél helyre. 27.



A célhelyet a kurzorral elérve, engedjük el az egér gombját! Ekkor az áthelyezés megtörtént. Feladat: A Bocsok.doc állományban hajtsunk végre tetszőleges másolás és áthelyezés műveleteket! A gyakorlás során alkalmazzuk a vágólap, illetve vágólap nélküli alternatívákat egyaránt! Kellő gyakorlást követően zárjuk be a dokumentumot, azonban a változtatásokat ne mentsük el!

Szimbólumok beszúrása A Word meg tud jeleníteni olyan karaktereket is, melyek a billentyűzeten nem találhatóak meg. Ezek beírásához a Beszúrás menüpont Szimbólumok parancsát használjuk, mely egy párbeszédablakot nyit meg.

Az ablak Szimbólumok lapján a Betűtípus listából válasszuk ki azt a karakterkészletet, amelyben a kívánt jel látható! Példánkban legyen ez a Wingdings karakterkészlet! Ebben a listában az összes installált font megtalálható. Mivel az adott karakterkészlet jelei nehezen láthatóak, ezért ha bármelyikre egyet kattintunk, a program kinagyítja azt. Példánkban keressük meg a mosolygó arcot! Ezt követően már csak a Beszúrás parancsát kell kérnünk, és a kurzor aktuális pozíciójába megjelenik a kívánt karakter. Így ni:

28.



Nyelvi szolgáltatások A Word nyelvi szolgáltatásai közé tartozik a helyesírás és nyelvtani ellenőrzés, melyek természetesen nyelvfüggők, tehát nem mindegy, hogy angolul, magyarul, vagy akár németül írunk. Nem véletlenül ezt a három nyelvet említjük, hiszen ehhez a három nyelvhez tartozó helyesírás ellenőrző, nyelvtani ellenőrző, elválasztó, automatikus nyelv felismerő szolgáltatás és szinonima szótár található meg az Office magyar verziójában. Mint látni fogjuk, vagy talán már láttuk is, a Word a beállított nyelvnek megfelelően a helyesírási hibákat pirossal, míg a nyelvtani hibákat zölddel húzza alá. Tehát a munkát a megfelelő nyelv megadásával kell kezdeni.

Nyelv megadása A nyelv megadása történhet az állapotsor segítségével, ha a nyelv nevén kettőt kattintunk, vagy az Eszközök menü Nyelv, Nyelv megadása parancsával. Az eredmény mindkét esetben ugyanaz a párbeszédablak, melyben további paraméterek megadására van lehetőség.

Az ablakban a nyelv kiválasztása mellett lehetőségünk van A helyesírás és nyelvtan ellenőrzésének mellőzése, és az automatikus nyelvfelismerés opciók kiválasztására. Az előbbi alkalmazása esetén a kijelölt szövegrész nem kerül ellenőrzésre, míg az utóbbi esetében, ha az alapértelmezettől eltérő nyelven írunk le egy bekezdést, a program felismeri az adott nyelvet, és automatikusan azt állítja be.

29.



Helyesírás ellenőrzés A helyesírás ellenőrzést alapértelmezés szerint a program, írás közben végzi. Tehát leírunk egy szót, és a szóközt, vagy írásjelet követően azonnal pirossal aláhúzza a program, ha hibásnak találja. A program akkor talál hibásnak egy szót, ha az nem szerepel az úgynevezett Főszótárban. Ebben a Főszótárban szinte minden szó benne foglaltatik, amit az adott nyelv használ, továbbá ismeri az adott nyelv ragozási szabályait, és azok kivételeit. Azonban mégis előfordulhat, hogy olyan szót jelöl hibásnak a program, ami valójában helyes, tehát a Főszótárnak mégis csak vannak hiányosságai. A probléma kezelésére létrehozhatunk úgynevezett felhasználói szótár-állományt, ahová egyetlen kattintással eltárolható a helyes, de a program számára még ismeretlen szó. Így ha legközelebb leírjuk az adott szót, a program már nem jelöli hibásnak. Ez a probléma áll fenn abban az esetben is, ha egy kicsit is bonyolultabb nevet kell leírnunk. Az aláhúzás mellett az állapotsor is folyamatos információval szolgál a nyelvi ellenőrzés állapota szimbólumával. Ha a könyvecskén ceruza mozog, az azt jelenti, hogy írunk, ha a kereszt jelenik meg, hibát jelez, a pipa pedig a hibátlanságot jelzi. A hiba javítására több módszer is létezik. Megtehetjük, hogy egyszerűen a hibás helyre pozícionálunk a kurzorral és kijavítjuk a hibát, ami például egy karakter kihagyásából adódott. Azonban kérhetünk segítséget is a programtól oly módon, hogy a hibás szón az egér jobb gombjával kattintunk.

Remélhetjük, hogy a programnak lesz ötlete arra vonatkozólag, hogy mit akartunk írni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy keres a Főszótárban olyan szavakat, amelyek csupán egy-egy betűvel térnek el, és azokat kínálja fel. Ha a program rátalált a helyesre, csak rá kell kattintanunk a helyi menüben az adott szóra, és a javítás máris megtörtént. Előfordul azonban az is, hogy nem talál hasonlót, ilyenkor marad a kézi javítás. Azonban a felkínált szavakon kívül találunk még két további alternatívát, ami nagyon fontos lehet a Word tanításának folyamatában. Ha a helyi menüben a Hozzáadás parancsot választjuk, a program felveszi a szót a felhasználói szótárba és legközelebb már nem jelzi hibásnak. Ezt a funkciót érdemes használni saját, illetve cégünk neve esetén, melyek valóban helyesek, csak hát érthető okokból nem kerültek fel a Főszótárba. A Mindet átugorja funkciót, pedig abban az esetben érdemes használni, ha olyan hibásnak vélt és ritkán használt szót szeretnénk hibátlannak láttatni, amit nem kívánunk felhasználói szótárba felvenni. Ez a funkció ugyanis a Word következő indításáig az adott szót kihagyja az ellenőrzésből. 30.



A helyesírás ellenőrzése történhet párbeszédablak segítségével is. Az ablak megjeleníthető az előbb tárgyalt helyi menü Helyesírás parancsával, a Szokásos eszköztár Nyelvhelyességi ellenőrzés ikonjával, az F7 funkció billentyű lenyomásával, illetve az Eszközök menü, Nyelvi ellenőrzés parancsával. A párbeszédablak segítségével egyszerre végezhetjük el az ellenőrzést az egész dokumentumon, hibáról hibára ugorva.

Az ablak felső részében a hibás szó látható pirosan a szövegkörnyezetével együtt, míg alul a javasolt módosítás, ha van. Az ablak jobb oldalán a hiba elhárítására szolgáló parancsgombok találhatók, melyek funkciói a következők: Átugorja: Nem foglalkozunk a hibával, vegye a következő hibát. Mindet átugorja: A dokumentumban levő összes azonos szót átugorja, tehát az ellenőrzés során nem mutatja, mint hibás szót. Felvesz: A kijelölt szót felveszi a felhasználói szótárba. Cseréli: A javasoltak közül kiválasztott szót kicseréli a hibással. Akkor is ide kell kattintanunk, ha a felső ablakban kézzel javítottuk a hibát javaslat hiányában. Mindet cseréli: A cserét az összes azonos szóra végrehajtja. Automatikus javítás: Ha ráállunk az alsó ablakban a helyes szóra, és rákattintunk az Automatikus javítás parancsgombra, a jövőben már a program fogja ezt a hibát javítani. Olyan hibák javítására alkalmas, melyek gyakran megesnek velünk. Beállítások: Beállításokat lehetővé tevő ablakhoz jutunk közvetlenül. Visszavonás: Végrehajtott, de mégsem kívánt javítást visszavonhatjuk.

31.



Nyelvhelyességi ellenőrzés A helyesírásilag megfelelő, de nyelvtanilag helytelennek vélt szövegrészeket, szavakat a program zölden húzza alá. Természetesen ez is nyelvfüggő, és rendelkezésünkre kell állnia az adott nyelv nyelvtani ellenőrző moduljainak. A magyar nyelvhez kapható nyelvtani ellenőrző program még elég szerény tudású, de azért sok hibát észrevesz. A hiba javítására itt is több módszer létezik. Megtehetjük, hogy egyszerűen a hibás helyre pozícionálunk a kurzorral és kijavítjuk a hibát, ami például egy vessző kihagyásából adódott. Azonban kérhetünk segítséget is a programtól oly módon hogy a hibásnak vélt helyen az egér jobb gombjával kattintunk.

A megjelenő helyi menüben leírást találunk a hiba jellegéről. Ha elfogadjuk a felkínált javítást, elegendő rákattintani. A Következő mondat opció választásakor figyelmen kívül hagyja az adott hibát, és ugrik a következő hibásnak vélt helyre. A Nyelvhelyesség segítségével eljuthatunk a párbeszédablakhoz, ami azonos a helyesírás ellenőrző ablakával, csak hol helyesírási hibát, hol nyelvhelyességi hibát mutat az előfordulás sorrendjében.

Automatikus javítás Ha a hibás szó leírása után leütjük a szóközt, vagy egy írásjelet, a program azonnal végigfut az automatikus javítás teljes listáján, és amennyiben a javítandók táblájában megtalálja a szót, úgy azt, az ott tárolt helyes szóra cseréli, miközben mi nyugodtan dolgozunk tovább. A javítandók tábla tartalma bővíthető, ha kijelöljük a gyakran elvétett szót, majd az Eszközök menü Automatikus javítás parancsát kérjük, mely egy párbeszédablakot jelenít meg. Az ablak négy lapból áll és különböző beállításokra szolgál. A Hibás mezőben megjelent a kijelölt hibás szó, és nekünk már csak annyi dolgunk van, hogy a Jó mezőbe beírjuk helyesen, majd megnyomjuk a Felvesz gombot. A továbbiakban ez a hiba már a mi beavatkozásunk nélkül is megoldódik. Az ablakban azonban van még néhány figyelemre méltó speciális javítási lehetőség beállítására szolgáló kapcsoló: Két kezdő nagybetű: A kapcsoló bekapcsolásakor, ha egymás után két nagybetűt írunk, majd kisbetűvel folytatjuk, a program úgy gondolja, hogy túl hosszú ideig tartottuk kezünket a Shift billentyűn, és javít. Mondat első betűje: Bekapcsolt állapotban minden mondatvégi írásjel után a program automatikusan nagybetűvel folytatja az írást. A Kivételek parancsgomb hatására kinyíló ablakban megadhatjuk azokat a kivételeket, például rövidítéseket, melyek után ne érvényesüljön ezen funkció. Angolul a hét napjai: Ha a napok neveit angolul írjuk, nagy kezdőbetűssé alakítja, a magyarokat pedig nem.

32.



Véletlenül bekapcsolt cAPS LOCK billentyű hatásának kijavítása: Ha sok nagybetűs szöveget kell írnunk, célszerű bekapcsolni a CapsLock billentyűt, azonban sokszor elfelejtjük kikapcsolni és csak írunk tovább. Ezt veszi észre a program és kikapcsolja helyettünk a CapsLock billentyűt.

Szövegtár A szövegtár sokféle lehetőséget kínál ahhoz, hogy gyakran előforduló szavakat, kifejezéseket, mondatokat, vagy akár táblázatokat ne kelljen ismételten begépelni. A funkció lényegét legegyszerűbben egy feladat végrehajtásával érthetjük meg. Feladat: Nyissunk meg egy új dokumentumot, melybe írjuk be oktatóközpontunk nevét, azaz Barhács Oktatóközpont és Nemzetközi Vizsgaközpont! Miután beírtuk, jelöljük ki a teljes nevet! Ezt követően kattintsunk az Eszközök menü Automatikus javítás parancsára, és válasszuk a Szövegtár lapot! A kijelölt szöveg megjelenik A szövegtár új eleme beviteli mezőben, ahol azt át kell írnunk az alkalmazni kívánt rövidítésre, mely példánkban legyen a bari szó, majd meg kell nyomnunk a Felvesz parancsgombot. Ha a későbbiekben szeretnénk megjeleníteni az iskola nevét, akkor ezt megtehetjük ugyanezen ablak alkalmazásával oly módon, hogy kiválasztjuk a kívánt rövidítést, majd a Beszúrás gombot kérjük, vagy a Beszúrás menü Kész szöveg listájából választjuk ki a megfelelő rövidítést.

33.



Most azonban alkalmazzuk a legegyszerűbb módszert! Hozzunk létre egy új bekezdést a dokumentumunkban, azaz nyomjuk le az Enter billentyűt! Ezt követően írjuk le a következő befejezetlen mondatot: Számomra legkedvesebb iskola a A szóközt követően írjuk le a rövidítést, azaz bari, majd nyomjuk le az F3 funkció billentyűt! A feladat végrehajtásának eredményeként befejeződött a mondat, de azért egy pontot tegyünk még a mondat végére!

Elválasztás A program lehetővé teszi számunkra, hogy dokumentumainkban az elválasztandó szavakat elválasszuk. Az elválasztás kivitelezésére több alternatívát is kínál a program. Elsőként ismerkedjünk meg az Automatikus elválasztás lehetőségével, mely esetben az elválasztást teljes mértékben a programra bízzuk. A funkció bekapcsolását kérhetjük az Eszközök, Nyelv, Elválasztás menü meghívásával, melyben be kell kapcsolnunk Az automatikus elválasztás kapcsolót! A program ettől kezdve automatikusan hajtja végre az elválasztásokat.

34.



A másik módszer a Kézi elválasztás alkalmazása, mely esetben a kijelölt területen, oly módon végezzük el az elválasztást, hogy ismételten meghívjuk az Elválasztás ablakot, majd megnyomjuk a Kézi parancsgombot. A program ekkor sorról sorra haladva felkínálja az elválasztandó szavakat szótagolva és egy szürke, függőleges vonallal jelzi, hogy meddig fér el a szó az előző sorban. Ha elfogadjuk a program ajánlását az Igen lenyomásával, akkor végrehajtja az elválasztást és megjeleníti a következő elválasztandó szót. A Nem nyomógombbal értelemszerűen nem fogadjuk el az elválasztást.

Szinonimák A szinonima szótár segítségével választékosabban tudunk írni, mivel a program szinte minden szóhoz kínál rokon értelmű szavakat. Ha egy szón állva lenyomjuk az egér jobb gombját, a helyi menüben megjelenik a Szinonimák parancs. Ráállva, egy almenüben feltűnnek a kijelölt szó szinonimái, melyek közül tetszőlegesen bármelyiket kiválaszthatjuk egy kattintással, aminek hatására a kijelölt szinonima kerül be a szövegbe. Szinonima keresését természetesen menü segítségével is megvalósíthatjuk, ha kattintunk az Eszközök, Nyelv, Szinonimaszótár parancsára.

35.



Karakterek formázása Egy szépen kivitelezett dokumentumhoz nem elegendő begépelni a szöveget, javítani a hibákat, nyelvhelyességi ellenőrzéseket végrehajtani, ki kell alakítani a formáját, külalakját is. Meg kell teremteni a tartalom és forma egységét. Ahogy azt már korábban is ismertettük, szövegszerkesztő alkalmazása esetén célszerű a szöveget nyersen, formázás nélkül begépelni, majd ha a bevitelt vagy annak egy részét befejeztük, átnéztük és kijavítottuk, kezdődhet a külalak formázása. A karakter formázásához a tanultak szerint először ki kell jelölni, a formázni kívánt szövegrészt. A karakterek formázását végrehajthatjuk az eszköztár ikonjainak segítségével, a Formátum menü Betűtípus párbeszédablakával, a helyi menü Betűtípus parancsa vagy a billentyű-kombinációk alkalmazásával.

Formázás ikonok segítségével A Formázás eszköztár ikonjai a leggyakrabban használt formázási lehetőségeket tartalmazzák. Az eszköztár tartalmaz olyan ikonokat is, amelyek nem karakterformázást hajtanak végre. A formázás végrehajtásához a kijelölést követően elegendő az adott ikonra, illetve annak egy listaelemére kattintani. Ha egy-egy formázást meg szeretnénk szüntetni, jelöljük ki újból, és kattintsunk újra az ikonra. A Betűtípus egy legördülő listából kínálja fel az installált betűtípusokat. A listában nem csak ábécérendbe a betűkészlet neve szerepel, hanem annak formája is. Ez a jegyzet Arial betűtípussal készült.

A Betű méretét is könnyedén megváltoztathatjuk az eszköztár segítségével. A méretet a tipográfiában használt pontban mérik. 1 pont kb. 1/3 mm, pontosan az inch 1/72-ed része. Ez a jegyzet 12 pontos betűvel készült. A legördülő listából választhatunk méretet, vagy mi is beírhatunk egyet a listától függetlenül. A beírás után Enter-t kell ütni.

A Félkövér vagy vastag betű kiválasztásakor a kijelölt betűk vastagabbak lesznek, kiemelkedve környezetükből.

A Dőlt betű, dőlten írja a kijelölt betűket, mely szintén alkalmas szövegrészek kiemelésére.

Az Aláhúzás, a karakterek egyszerű aláhúzására szolgál, mely alkalmas például címek kiemelésére.

36.



A Kiemeléshez, a kijelölést követően ki kell választani azt a színt, amelyikkel a szövegnek hátteret szeretnénk adni. Olyan, mint a szövegkiemelő toll. Ha a legutoljára használt színt akarjuk a kiemeléshez használni, csak az ikon bal oldalára kell kattintani, míg a színpaletta megjelenítéséhez a jobb oldalára.

A Betű színének meghatározása fontos lehet, ha dokumentumot a képernyőn olvassuk, esetleg ha van színes nyomtatónk. Itt is igaz, hogy amennyiben az utolsó kiválasztott színt akarjuk használni, elegendő az ikon bal oldalára kattintani, a színválasztáshoz pedig a jobboldali nyílra.

A Keretezés a kijelölt karaktereket az utoljára beállított vonalvastagsággal és vonaltípussal bekeretezi. Ha nem jelölünk ki szöveget, akkor a bekezdés köré húz vonalat. Amennyiben olyan karaktereket jelölünk ki, melyekben korábban vegyesen alkalmaztuk a formázást, például kétféle a betűméret, a méret mező üresen marad, hiszen a program nem tud egyszerre két méretet vagy típust megjeleníteni.

Formázás menü segítségével Összetettebb formázásokhoz a Formátum menü Betűtípus parancsát kérjük, melynek hatására egy háromlapos párbeszédpanel jelenik meg. A párbeszédablak első lapjának a Betűtípusnak a felső részén a már megismert három lehetőséget találjuk, a Betűtípust, a listából választható Betűstílust és a Méretet. A következő mezőben a már szintén jól ismert Betűszínt láthatjuk, majd az Aláhúzás típusa következik, mely nagyon sok alternatívát kínál aláhúzás megvalósítására, melyet látványosabbá tehetünk az Aláhúzás színének változtatásával. A Különlegességek kapcsolói segítségével speciális beállításokat hajthatunk végre. Áthúzott: Minta Kétszer áthúzott: Minta Felső index: 12

30

Alsó index: H2O

Árnyékolt: Minta Körvonalas:

Domború: M Miinnttaa Vésett: M Miinnttaa

Kiskapitális: MINTA Nagybetűs: MINTA Rejtett szöveg:

37.



A Minta keretben azonnal megtekinthetjük a beállításaink eredményét, anélkül, hogy be kéne csukni az ablakot.

Az Alapértelmezés parancsgomb megnyomásának hatására a betűkre vonatkozó beállításokat a program megjegyzi, alapértelmezetté teszi, és a jövőben gépelendő szövegek, ennek megfelelően jelennek meg. A párbeszédablak második lapja a Térköz és pozíció beállításait tartalmazza.

A Vízszintesen mezőben megadhatunk egy százalékos értéket, amely meghatározza, hogy magukat a betűket vízszintesen milyen mértékben nyomja össze vagy húzza szét. A Betűköz keretben megadhatjuk, hogy Ritkított, vagy Sűrített írásmódot szeretnénk. A mellette lévő keretben adjuk meg ennek mértékét. 38.



Az Elhelyezés segítségével tudjuk az alapvonalhoz képest lefelé tolni, Süllyeszteni, vagy felfelé Emelni a kijelölt karaktereket. A Betűpárok alávágása, bizonyos betűpárok egymáshoz viszonyított távolságát szabályozza. Például: Torony Torony A Betűtípus harmadik ablakában a képernyőn olvasott szöveghez tudunk különböző kiemelő effektusokat megadni. A nyomtatásra semmilyen hatással nincsen.

Formázás billentyű-kombinációkkal Gyakran gyorsabban tudunk végrehajtani egy-egy formázást, ha billentyűkombinációkat használunk. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy csak a leggyakrabban használtakat jegyezzük meg. Az alábbi táblázat csak a leggyakrabban használt kombinációkat tartalmazza. Karakter formázáshoz alkalmazott billentyű-kombinációk Félkövér Dőlt Aláhúzott Szavanként aláhúzott Alsó index Felső index Kiskapitális

Ctrl+F Ctrl+D Ctrl+A Ctrl+Shift+W Ctrl+Shift+J Ctrl+Shift+G Ctrl+Shift+K

Karakter formázás másolása Ha a dokumentumban bárhol végrehajtottuk már azokat a formázásokat, amelyeket máshol is szeretnénk alkalmazni, nem kell elölről végigcsinálnunk az összes lépést, elegendő átmásolnunk magát a formátumot. A másolást végezhetjük ikon vagy billentyű-kombináció alkalmazásával. Ikonnal történő másolás esetén ki kell jelölni néhány karaktert a forrásterületről, majd rá kell kattintani a Formátum másolása ikonra. Ekkor a kurzor kiegészül egy ecsettel, amivel végig kell húzni a célszöveget. Ha egyszerre több helyre szeretnénk másolni a formátumot, az ikonra kettőt kell kattintani. Ilyenkor egymás után több célhelyet is be tudunk festeni. A másolási mód megszüntetéséhez az ikonra kel ismételten kattintani.

39.



Billentyű-kombinációval történő karakterformázás másolása esetén szintén ki kell jelölni a forráshelyet, majd lenyomni a Ctrl+Shift+C billentyű-kombinációt. Ezután kijelöljük a célhelyet, és a Ctrl+Shift+V billentyű-kombinációval átmásoljuk a formázási beállításokat.

Beállítások megtekintése Üssük le a Shift+F1 billentyű-kombinációt és kattintsunk rá a dokumentumban egy karakterre. Ennek hatására egy buborékban a program kiírja a beállított karakter és a későbbiekben elsajátításra kerülő bekezdés formázási beállításokat az adott helyre.

Feladat: A Bocsok.doc állományban hajtsunk végre tetszőleges karakterformázási műveleteket! A gyakorlás során alkalmazzuk a billentyű-kombinációkat, eszköztárról és menüről vezérelt alternatívákat egyaránt! Kellő gyakorlást követően zárjuk be a dokumentumot, és mentsük el a saját könyvtárunkba Formáz1.doc néven!

40.



Ellenőrző kérdések 2. I. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. A Delete billentyűt hatására a kurzor utáni karakter törlődik. igaz hamis 2. A nem nyomtatandó karakterek törlése ugyanúgy történik, mint bármely karakter törlése. igaz hamis 3. A vágólap cellák a Windows által biztosított memóriaterületek. igaz hamis 4. A vágólapnak 12 cellája van, melyek egymás után töltődnek fel. igaz hamis 5. A Word nem tud jeleníteni olyan karaktereket, melyek a billentyűzeten nem találhatóak meg. igaz hamis 6. A helyesírás és a nyelvtani ellenőrzés nyelvfüggő. igaz hamis 7. A program akkor talál hibásnak egy szót, ha az nem szerepel az úgynevezett Főszótárban. igaz hamis 8. A helyesírásilag megfelelő, de nyelvtanilag helytelennek vélt szövegrészeket, szavakat a program zölden húzza alá. igaz hamis 9. A szinonima szótár segítségével választékosabban tudunk írni, mivel a program szinte minden szóhoz kínál rokon értelmű szavakat. igaz hamis 10. A karakterformázáshoz, a tanultak szerint nem kell kijelölni a formázni kívánt szövegrészt. igaz hamis

41.



II. KÉREM VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. Hozzon létre egy új dokumentumot, melybe gépelje be az alábbi szöveget Arial 12-es betűmérettel! Mi az Internet?¶ Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely a különböző rendszerű számítógép-hálózatok ezrei között egy egységes Internet Protocol segítségével kommunikációt tesz lehetővé.¶ Az első nagy áthidaló hálózat az amerikai honvédelmi minisztérium ARPAnet rendszere, amely katonai kutatások céljaira jött létre. Ennek egy esetleges nukleáris támadás esetén is működőképesnek kellett volna lennie.¶ A megteremtett rendszert azonban az emberek egymás közti kommunikációra is felhasználták, s hamarosan elkezdtek társalogni aktuális sport, kulturális eseményekről, ötleteket cseréltek, s persze szakmai vitákat is folytattak.¶ 2. 3. 4. 5. 6.

A dokumentumot mentse el saját könyvtárába Gyakorol1.doc néven! Az állományban a Protocol szót adja hozzá felhasználói szótárához! A második bekezdést másolja a negyedik bekezdés végére! Az első bekezdést tegye félkövérré, dőltté, aláhúzottá és 24-es betűméretűvé! A változtatásokat mentse el!

42.



Bekezdések formázása A dokumentum második fő szerkezeti egysége a bekezdés, ami két Enter közötti szövegrész. A bekezdés végjel (¶) tartalmazza a bekezdés formajellemzőit. Így amennyiben egy bekezdés végéről kitöröljük a bekezdés végjelét, akkor a következő bekezdés azonos tulajdonságú lesz, mint az előző. Amennyiben egy bekezdést óhajtunk formázni, elegendő az adott bekezdésben tartózkodni, azaz a kurzor a bekezdésben villogjon. Ha több bekezdés egyidejű formázását szeretnénk megvalósítani, akkor a formázást megelőzően ki kell jelölnünk az érintett bekezdéseket. Az egyedi formázási lehetőségek alkalmazásával meghatározhatjuk egy bekezdés: • igazítását • sortávolságát • az előtte és utána következő bekezdéstől való távolságát • a dokumentum margójától való távolságát • tabulátor pozícióit • sorszámozását vagy felsorolás jelzését • szegélyezését, árnyékolását stb. A formázások egy részét többféleképpen is el tudjuk végezni, melyhez használhatjuk az eszköztár ikonjait, a vonalzót, a menüsor által meghívott párbeszédablakokat és természetesen a billentyű-kombinációkat.

Bekezdések formázása ikonok segítségével

A bekezdések Balra igazítása azt jelenti, hogy a bekezdések sorainak bal széle a bal margóhoz igazodik, míg a jobb oldaluk egyenetlen. Feladat: Készítsünk egy új dokumentumot, mely az alábbi pár sort tartalmazza Arial 12-es betűmérettel, majd mentsük el a saját könyvtárunkba Formáz2.doc néven! Az Internet kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban a 70-es évek elején megkezdett katonai célú számítógép-hálózati kutatásfejlesztési tevékenységéből eredeztethető, származtatható.¶ A fejlesztés célja a hagyományos terminálhálózati megoldásnál rugalmasabb kommunikációs rendszer kialakítása volt, amelyben a számítógépeket többszörös utakkal kötötték össze egymással, és a hálózat egészének akkor is folyamatosan működőképesnek kellett maradnia, ha egyes számítógépek, illetve az őket összekötő kapcsolatok váratlanul kiesnek.¶ Jelöljük ki mindkét bekezdésünket, majd az ikonsorról válasszuk a Balra igazítás ikont! Amennyiben a programunk az alapértelmezés szerint van beállítva, azt tapasztaljuk, hogy már eleve ezen igazítás érvényesül bekezdéseinken.

43.



A bekezdések Középre igazítása azt jelenti, hogy a bekezdés összes sora a margók között középen helyezkedik el, így a sorok bal és jobb széle is egyenetlen. Feladat: A Formáz2.doc állományunkban jelöljük ki, vagy álljunk bele a második bekezdésbe! Ezt követően az ikonsorról válasszuk a Középre igazítás ikont! A látvány a következőket mutatja! Az Internet kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban a 70-es évek elején megkezdett katonai célú számítógép-hálózati kutatásfejlesztési tevékenységéből eredeztethető, származtatható.¶ A fejlesztés célja a hagyományos terminálhálózati megoldásnál rugalmasabb kommunikációs rendszer kialakítása volt, amelyben a számítógépeket többszörös utakkal kötötték össze egymással, és a hálózat egészének akkor is folyamatosan működőképesnek kellett maradnia, ha egyes számítógépek, illetve az őket összekötő kapcsolatok váratlanul kiesnek.¶

A bekezdések Jobbra igazítása azt jelenti, hogy a bekezdések sorainak jobb széle a jobb margóhoz igazított, a bal pedig egyenetlen. Feladat: A Formáz2.doc állományunkban jelöljük ki, vagy álljunk bele a második bekezdésbe! Ezt követően az ikonsorról válasszuk a Jobbra igazítás ikont! A látvány a következőket mutatja! Az Internet kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban a 70-es évek elején megkezdett katonai célú számítógép-hálózati kutatásfejlesztési tevékenységéből eredeztethető, származtatható.¶ A fejlesztés célja a hagyományos terminálhálózati megoldásnál rugalmasabb kommunikációs rendszer kialakítása volt, amelyben a számítógépeket többszörös utakkal kötötték össze egymással, és a hálózat egészének akkor is folyamatosan működőképesnek kellett maradnia, ha egyes számítógépek, illetve az őket összekötő kapcsolatok váratlanul kiesnek.¶

A bekezdések Sorkizárás igazítása azt jelenti, hogy a bekezdések sorainak bal széle a bal margóhoz, a jobb széle pedig a jobb margóhoz igazított. A kiegyenlítéshez szükséges távolságot a program a szavak közötti térköz növelésével éri el.

44.



Feladat: A Formáz2.doc állományunkban jelöljük ki, vagy álljunk bele a második bekezdésbe! Ezt követően az ikonsorról válasszuk a Sorkizárás igazítás ikont! A látvány a következőket mutatja! Az Internet kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban a 70-es évek elején megkezdett katonai célú számítógép-hálózati kutatásfejlesztési tevékenységéből eredeztethető, származtatható.¶ A fejlesztés célja a hagyományos terminálhálózati megoldásnál rugalmasabb kommunikációs rendszer kialakítása volt, amelyben a számítógépeket többszörös utakkal kötötték össze egymással, és a hálózat egészének akkor is folyamatosan működőképesnek kellett maradnia, ha egyes számítógépek, illetve az őket összekötő kapcsolatok váratlanul kiesnek.¶

A Behúzás növelése azt jelenti, hogy a teljes bekezdést a dokumentum margójához képest beljebb lehet helyezni. A helyezés mértéke az alapértelmezés szerinti, vagy beállított értékű tabulátornyit jelent. (A tabulátorokat a későbbiekben fogjuk tanulni.) Ha többször kattintunk az ikonra, akkor többször hajtódik végre a helyezés. Feladat: A Formáz2.doc állományunkban jelöljük ki, vagy álljunk bele a második bekezdésbe! Állítsuk vissza az igazítást balra igazítottra! Ezt követően az ikonsorról válasszuk a Behúzás növelése ikont! A látvány a következőket mutatja!

A Behúzás csökkentése azt jelenti, hogy a teljes bekezdést a dokumentum margójához képest kijjebb lehet helyezni. A helyezés mértéke szintén az alapértelmezés szerinti, vagy beállított értékű tabulátornyit jelent. Ha többször kattintunk az ikonra, akkor többször hajtódik végre a helyezés.

45.



Feladat: A Formáz2.doc állományunkban jelöljük ki, vagy álljunk bele a második bekezdésbe! Ezt követően az ikonsorról válasszuk a Behúzás csökkentése ikont! A látvány azt mutatja, hogy visszaállt a kiindulási állapot!

Bekezdések formázása vonalzó segítségével A vízszintes vonalzó nemcsak mérésre szolgál, hanem különböző kis jeleket is találunk rajta, melyeket mozgatva a tényleges beállításokat tudjuk megváltoztatni. A vonalzó kezdő és végpontja a dokumentum margójánál van. Egy bekezdés pozícióját a dokumentum margóihoz viszonyítva alapvetően három érték határozza meg: 1. A bekezdés bal szélének a bal margótól mért távolsága. 2. A bekezdés első sorának a bekezdés többi sorához képest mért távolsága. 3. A bekezdés jobb szélének a jobb margótól mért távolsága. Nézzünk egy-egy példát a három érték módosítására a Formáz2.doc állomány felhasználásával! 1. Álljunk bele az állomány második bekezdésébe! A vonalzó bal szélén láthatunk egy kis négyzetet, mely az egymással szembe fordított háromszögek alatt helyezkedik el. Fogjuk meg ezt a négyzetet, és az egeret lenyomott gombbal mozgassuk jobbra, a vonalzó 2-es feliratáig. Ha az Alt billentyűt nyomva tarjuk a pontos távolság leolvasható, sőt finom pozícionálást is végezhetünk. A mozgatás során egy függőleges szaggatott vonal segíti a tájékozódást. Amikor elengedjük az egeret, az aktuális vagy kijelölt bekezdés beljebb kerül. A látvány megtekintése után kérjük a Visszavonás funkciót! Az Internet kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban a 70-es évek elején megkezdett katonai célú számítógép-hálózati kutatásfejlesztési tevékenységéből eredeztethető, származtatható.¶ A fejlesztés célja a hagyományos terminálhálózati megoldásnál rugalmasabb kommunikációs rendszer kialakítása volt, amelyben a számítógépeket többszörös utakkal kötötték össze egymással, és a hálózat egészének akkor is folyamatosan működőképesnek kellett maradnia, ha egyes számítógépek, illetve az őket összekötő kapcsolatok váratlanul kiesnek.¶

46.



2. Álljunk bele az állomány első bekezdésébe! A vonalzó bal szélén látható kis négyzetet fogjuk meg és az egeret lenyomott gombbal mozgassuk jobbra, a vonalzó 2-es feliratáig. Ezt követően fogjuk meg a felső háromszöget és mozgassuk jobbra a vonalzó 3-as feliratáig. A mozgatás során itt is egy függőleges szaggatott vonal segíti a tájékozódást. Amikor elengedjük az egeret, a bekezdés összes sora beljebb került, ám az első sora még beljebb látható. A látvány megtekintése után kérjük kétszer a Visszavonás funkciót! Az Internet kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban a 70-es évek elején megkezdett katonai célú számítógép-hálózati kutatásfejlesztési tevékenységéből eredeztethető, származtatható.¶ A fejlesztés célja a hagyományos terminálhálózati megoldásnál rugalmasabb kommunikációs rendszer kialakítása volt, amelyben a számítógépeket többszörös utakkal kötötték össze egymással, és a hálózat egészének akkor is folyamatosan működőképesnek kellett maradnia, ha egyes számítógépek, illetve az őket összekötő kapcsolatok váratlanul kiesnek.¶

A Visszavonás funkció után álljunk bele a második bekezdésbe! A vonalzó bal szélén látható kis négyzetet fogjuk meg, és az egeret lenyomott gombbal mozgassuk ismét jobbra, a vonalzó 2-es feliratáig. Ezt követően fogjuk meg az alsó háromszöget és mozgassuk jobbra a vonalzó 3-as feliratáig. Az alsó háromszöggel együtt fog mozogni a kis négyzet is. Amikor elengedjük az egeret, a bekezdés összes sora beljebb került, ám az első sor kivételével az összes sor még beljebb látható. A látvány megtekintése után kérjük kétszer a Visszavonás funkciót! Az Internet kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban a 70-es évek elején megkezdett katonai célú számítógép-hálózati kutatásfejlesztési tevékenységéből eredeztethető, származtatható.¶ A fejlesztés célja a hagyományos terminálhálózati megoldásnál rugalmasabb kommunikációs rendszer kialakítása volt, amelyben a számítógépeket többszörös utakkal kötötték össze egymással, és a hálózat egészének akkor is folyamatosan működőképesnek kellett maradnia, ha egyes számítógépek, illetve az őket összekötő kapcsolatok váratlanul kiesnek.¶

47.



3. Álljunk bele az állomány második bekezdésébe! A vonalzó jobb szélén látható kis háromszöget fogjuk meg, és az egeret lenyomott gombbal mozgassuk balra, a vonalzó 10-es feliratáig. A mozgatás során itt is egy függőleges szaggatott vonal segíti a tájékozódást. Amikor elengedjük az egeret, a bekezdés összes sora jobbról beljebb került. A látvány megtekintése után kérjük a Visszavonás funkciót! Az Internet kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban a 70-es évek elején megkezdett katonai célú számítógép-hálózati kutatásfejlesztési tevékenységéből eredeztethető, származtatható.¶ A fejlesztés célja a hagyományos terminálhálózati megoldásnál rugalmasabb kommunikációs rendszer kialakítása volt, amelyben a számítógépeket többszörös utakkal kötötték össze egymással, és a hálózat egészének akkor is folyamatosan működőképesnek kellett maradnia, ha egyes számítógépek, illetve az őket összekötő kapcsolatok váratlanul kiesnek.¶

Bekezdések formázása párbeszédablak segítségével Kattintsunk a Formátum menü Bekezdés parancsára, mely egy párbeszédablakot jelenít meg. Az eddig tanult bekezdés formázási lehetőségeken túl, itt további beállításokra is lehetőség van.

48.



A Behúzás és térköz lap

A bekezdés balra, középre, jobbra és sorkizárt igazítását teszi lehetővé.

Az alkalmazás révén például a bekezdés bekerül a tartalomjegyzékbe. A funkcióval részletesebben a későbbiekben foglalkozunk.

A behúzás elemeinek megismeréséhez használjuk ismét a Formáz2.doc állományt! A dokumentumon végezzük el a vonalzó megismerése során végrehajtott három feladatot, azonos formázási paraméterekkel! Feladat: 1. Álljunk bele az állomány második bekezdésébe, majd kattintsunk a Formátum menü Bekezdések parancsára! A Behúzás Balra paramétert állítsuk 2cm-re! A beállítást az OK parancsgomb megnyomásával aktivizálhatjuk. A látvány megtekintése után kérjük a Visszavonás funkciót! 2. Álljunk bele az állomány első bekezdésébe, majd kattintsunk a Formátum menü Bekezdések parancsára! A Behúzás Balra paramétert állítsuk 2cm-re! A Típusa listából válasszuk az Első sort, a mértéket pedig állítsuk 1cm-re! A beállítást az OK parancsgomb megnyomásával aktivizáljuk! A látvány megtekintése után kérjük a Visszavonás funkciót! Ezt követően álljunk bele a második bekezdésbe és ismét kérjük a Formátum menü Bekezdések parancsát! A Behúzás Balra paramétert ismét állítsuk 2cm-re! A Típusa listából válasszuk a Függő behúzást, a mértéket pedig állítsuk 1cm-re! A beállítást az OK parancsgomb megnyomásával aktivizáljuk! A látvány megtekintése után ismét kérjük a Visszavonás funkciót! 3. Álljunk bele az állomány második bekezdésébe, majd kattintsunk a Formátum menü Bekezdések parancsára! A Behúzás Jobbra paramétert állítsuk 6cm-re! A beállítást az OK parancsgomb megnyomásával aktivizáljuk! A látvány megtekintése után kérjük a Visszavonás funkciót!

49.



A térköz a bekezdések előtti és utáni távolság megadására ad lehetőséget, mely nagyban befolyásolja egy dokumentum külalakját! Feladat: A Formáz2.doc állományunkban jelöljük ki, vagy álljunk bele a második bekezdésbe, majd kattintsunk a Formátum menü Bekezdések parancsára! A Térköz előtte opciót állítsuk 12 pt-ra! A beállítást az OK parancsgomb megnyomásával aktivizáljuk! A látvány megtekintése után kérjük a Visszavonás funkciót! Az Internet kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban a 70-es évek elején megkezdett katonai célú számítógép-hálózati kutatásfejlesztési tevékenységéből eredeztethető, származtatható.¶ A fejlesztés célja a hagyományos terminálhálózati megoldásnál rugalmasabb kommunikációs rendszer kialakítása volt, amelyben a számítógépeket többszörös utakkal kötötték össze egymással, és a hálózat egészének akkor is folyamatosan működőképesnek kellett maradnia, ha egyes számítógépek, illetve az őket összekötő kapcsolatok váratlanul kiesnek.¶

A program a bekezdésen belüli sorok távolságát általában automatikusan állítja be a betűk méretétől függően. Amennyiben ettől eltérünk, alkalmazzuk a Sorköz funkciót! Feladat: A Formáz2.doc állományunkban jelöljük ki, vagy álljunk bele az első bekezdésbe, majd kattintsunk a Formátum menü Bekezdések parancsára! A Sorközt állítsuk Duplára! A beállítást az OK parancsgomb megnyomásával aktivizáljuk! A látvány megtekintése után kérjük a Visszavonás funkciót! Az Internet kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban a 70-es évek elején megkezdett katonai célú számítógép-hálózati kutatásfejlesztési tevékenységéből eredeztethető, származtatható.¶ A fejlesztés célja a hagyományos terminálhálózati megoldásnál rugalmasabb kommunikációs rendszer kialakítása volt, amelyben a számítógépeket többszörös utakkal kötötték össze egymással, és a hálózat egészének akkor is folyamatosan működőképesnek kellett maradnia, ha egyes számítógépek, illetve az őket összekötő kapcsolatok váratlanul kiesnek.¶

50.



A Sorköz listaelemei a következőket tartalmazzák: Szimpla: A távolság a normál sorköz, mely a bekezdés betűinek növelésekor automatikusan nő. 1,5 sor és Dupla: Másfélszeres, illetve dupla sortávolságot jelent. Legalább: Ezt a beállítást akkor válasszuk, ha meg akarjuk adni azt a sortávolságot, amelyet a betű méretétől függetlenül minimálisan szeretnénk. A minimális sorköz értékét az Érték keretbe kell beírni. Pontosan: Választásakor a program nem változtat az Érték mezőben megadott sortávolságon akkor sem, ha nem fér el a szöveg a rendelkezésre álló helyen. Többszörös: Az Érték mezőben megadhatjuk, hogy a normál sortáv hányszorosát szeretnénk minimális sortávnak.

Szövegbeosztás lap A Bekezdés parancs második lapján további, a bekezdésre vonatkozó nagyon fontos beállításokat adhatunk meg. Ha ezek a kapcsolók nincsenek jól beállítva, a dokumentumról messziről látszik, hogy készítője még nem profi felhasználója a programnak.

Fattyú és árvasorok: Fattyú, illetve árva sornak nevezzük, ha a bekezdés első vagy utolsó sora másik lapra kerülne vagy maradna. Ha a kapcsolót bekapcsoljuk, az adott bekezdésben a program ezt nem engedi.

51.



Egy oldalra: A kapcsoló bekapcsolása azt eredményezi, hogy a kijelölt vagy aktuális bekezdés valamennyi sora feltétlenül egy oldalon lesz. Ha a bekezdésen belül kellene oldalt váltani, ezt nem teszi meg a program, hanem az egész bekezdést átviszi a következő oldalra, és mindig egy egységként mozgatja az oldalak között. Ha hosszabb a bekezdés, mint egy oldal, nem veszi figyelembe az utasítást. Együtt a következővel: A kapcsoló biztosítja, hogy az aktuális bekezdés egy oldalra kerüljön a következő bekezdéssel. Feltétlenül kapcsoljuk be minden címnek szánt bekezdésnél, nehogy a cím egyedül maradjon az adott oldalon. Új oldalra: Függetlenül attól, hogy van-e még hely az oldalon, az aktuális bekezdés átkerül a következő oldal tetejére. Sorok számozása nélkül: Ha a későbbiekben ismertetésre kerülő Oldalbeállítás ablakon bekapcsoljuk a sorok számozását, itt lehet az aktuális bekezdésre kikapcsolni azt. Nincs elválasztás: Ha a dokumentumra bekapcsoljuk az automatikus elválasztást, a kapcsolóval ki tudjuk kapcsolni az elválasztás engedélyezését az aktuális bekezdésre.

Bekezdések formázása billentyű-kombinációkkal A Tab billentyű nem csak tabulátor karakter beillesztésére szolgál, hanem a bekezdések behúzására is hatással lehet. Ha a sor elején állunk, és még semmit nem írtunk a bekezdésbe, a Tab billentyű egy tabulátor karaktert szúr be. Ha már írtunk a bekezdésbe, és a kurzort az első sor elé visszük, az első sor behúzásra kerül, a következő Tab-ra az egész bekezdés jobbra tolódik az alapértelmezés szerinti tabulátor pozícióval. Ha nem az első sor elejére, hanem bármelyik további sor elejére visszük a kurzort, a Tab hatására egy baloldali behúzás jön létre úgy, hogy az első sor is együtt mozog a többivel. Az alábbi táblázatban a leggyakrabban ismertetjük, a teljesség igénye nélkül!

alkalmazott

billentyű-kombinációkat

Bekezdés formázáshoz alkalmazott billentyű-kombinációk Balra igazítás Középre igazítás Jobbra igazítás Sorkizárt Behúzás (balról) Függő behúzás Dupla sorköz

Ctrl+L Ctrl+E Ctrl+R Ctrl+J Ctrl+M Ctrl+T Ctrl+2

52.



Ellenőrző kérdések 3. I. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. Amennyiben egy bekezdés végéről kitöröljük a bekezdés végjelét, akkor a következő bekezdés azonos tulajdonságú lesz, mint az előző. igaz hamis 2. Az egyedi formázási lehetőségek alkalmazásával meghatározhatjuk egy bekezdés sortávolságát. igaz hamis 3. A bekezdések Balra igazítása azt jelenti, hogy a bekezdések sorainak bal széle a bal margóhoz igazodik, míg a jobb oldaluk egyenetlen. igaz hamis 4. A vízszintes vonalzó nemcsak mérésre szolgál, hanem különböző kis jeleket is találunk rajta. igaz hamis 5. A program a bekezdésen belüli sorok távolságát általában automatikusan állítja be a betűk színétől függően. igaz hamis

II. KÉREM VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. 2. 3. 4. 5.

Nyissa meg a Gyakorol1.doc állományt! Az első bekezdést igazítsa középre, az összes többit pedig sorkizártra! Az első bekezdésben a térköz utána funkciót állítsa 12 pt-ra! A második bekezdésben a sorközt állítsa duplára! A harmadik bekezdésben a bal behúzást állítsa 1cm-re, a típusát pedig az első sornak, szintén 1cm-es mértékre! 6. Mentse el a változtatásokat!

53.



Tabulátorok, felsorolások, számozások, szegély és mintázat, iniciálé Tabulátorok A bekezdés formázás nagyon fontos eleme a tabulátorok használata. A tabulátort úgy képzelhetjük el, mint egy általunk beállított ütközőt, ahol megáll a kurzor, ha lenyomjuk a Tab billentyűt. Ezzel vízszintes irányban tudunk pontosan pozícionálni. A tabulátor beállítás bekezdés tulajdonság, tehát csak az aktuális, vagy kijelölt bekezdésekre vonatkozik. Másrészt természetesen a tabulátor beállításokra is igaz, hogyha egy bekezdéshez beállítottuk őket, és megnyomjuk az Enter billentyűt, alapértelmezés szerint a következő, létrejött új bekezdés is örökli az előző beállításait! A tabulátorok beállításához használhatjuk a vonalzó eszközeit, a Formátum menü Tabulátorok párbeszédablakát. Ha munkánk megkönnyítéséhez szeretnénk megjeleníteni a tabulátor karaktert, ami egy nem nyomtatandó karakter, a Szokásos eszköztáron kapcsoljuk be a Mindent mutat ikont! A megjelenő karakter egy pici nyíl, ami minden esetben középen helyezkedik el.

A Word öt fajta tabulátort különböztet meg attól függően, hogy a tabulált szöveg a beállított pozícióhoz viszonyítva milyen irányban jelenik meg. A hatodiknak az alapértelmezés szerinti tabulátort tekinthetjük, melyet a Formátum menü, Tabulátorok ablakban kell beállítani. Ez az a távolság, amelyet a program minden olyan esetben használ, amikor nem állítunk be egyéni tabulátor pozíciót. Az alapértelmezés szerinti tabulátor balra típusú. Egy egyénileg beállított tabulátor törli az összes előtte (tőle balra) lévő alapértelmezés szerinti tabulátort.

Tabulátor beállítása vonalzó segítségével A vonalzó bal szélén van egy kis négyzet, melyben mindig egyetlen ikon látható. Mindig olyan tabulátort tudunk elhelyezni a vonalzón, amelyik a négyzetben látszik. A váltáshoz annyiszor kell rákattintani a kis négyzetre, amíg a kívánt ikon meg nem jelenik. Ezt követően már csak a vonalzón kell oda kattintani, ahova a kiválasztott pozíciót szeretnénk. A kis négyzet ikonjai között megjelenik a bekezdés formázásnál tanult Első sor és Függő behúzás funkció is, mely gyorsíthatja e műveletek végrehajtását!

54.



Az ikonok megjelenésük sorrendjében a következő feladatokat látják el: A Balra tabulátor alkalmazása esetén a szöveg bal széle igazodik a tabulátor pozíciójához. Tehát a Tab billentyű leütését követően, a kurzor elugrik a beállított tabulátor pozícióhoz, és onnan folytatja az írást. Ilyen beállítású az alapértelmezés szerinti tabulátor is. A Középre tabulátor alkalmazásakor, amikor lenyomjuk a Tab billentyűt, a kurzor elugrik a tabulátor pozíciójához. Innentől kezdve, amit írunk a tabulátor pozíciójához képest mindig középen marad. Tehát a szöveg mindkét irányban egyenletesen terjeszkedik. A Jobbra tabulátor alkalmazása esetén, amikor a kurzor elugrik a tabulátor pozíciójába a Tab billentyű leütését követően, amit írunk, az visszafelé fog nőni, hisz a szöveg jobb széle igazodik a tabulátor pozíciójához. A Tizedes (decimális) tabulátor lehetővé teszi a számok helyiérték szerinti egymás alá írását. A Tab billentyű leütése után a kurzor elugrik a tabulátor pozícióba. Onnan elkezd visszafelé (balra) írni mindaddig, amíg le nem ütjük a tizedes jelet. Ettől kezdve jobbra ír. Tehát az egymás alá írt számok tizedes jelei pontosan egymás alá kerülnek. A Vonal vagy más néven Sáv tabulátor nem is igazi tabulátor, mivel nem kell hozzá megnyomni a Tab billentyűt. Ahová pozícionáljuk, ott a bekezdés teljes hosszában egy függőleges vonal jelenik meg. Íme: Ha a bekezdés formázásnál tanult Első sor funkciót szeretnénk megvalósítani, akkor válasszuk ki ezt az ikont, majd kattintsunk a vonalzón oda, ahova az első sor elejét szeretnénk helyezni. Ekkor a jel a bekezdés első sorát pozícionálja úgy, hogy nem mozdítja meg a bekezdés többi sorának bal oldalát. Ha Függő behúzást szeretnénk elérni, az ikon kiválasztása után a vonalzón kattintsunk oda, ahova a bekezdés bal oldalát szeretnénk. Ekkor a jellel a bekezdés bal oldalát pozícionáltuk az első sor pozíciójának megváltoztatása nélkül. Ha valamelyik korábban beállított tabulátorra rámutatunk a vonalzón, lenyomjuk az egér gombját és mozgatjuk jobbra vagy balra, a pozíció változtatható. Ha az Alt billentyűt nyomva tarjuk, a pontos távolság leolvasható, sőt finom pozícionálást is végezhetünk. Vigyázat! A változtatás csak az aktuális vagy a kijelölt bekezdésekre vonatkozik. Gépelés közben az Enter leütésére a következő bekezdés örökli az összes beállítást, így a beállított tabulátor pozíciókat is. Ha erre már nincs szükségünk a következő bekezdésben, nyomjuk meg a Ctrl+Q billentyű-kombinációt, mely egy lépésben törli az összes bekezdésformázást, tehát a beállított tabulátor pozíciókat is. Azonban a tabulátor pozíciók törlését a vonalzón is megtehetjük oly módon, hogy ráállunk a törölni kívánt tabulátorra a vonalzón, lenyomjuk az egér gombját, és azt le- vagy felfelé mozgatva kihúzzuk a vonalzóból. Feladat: Készítse el az Osztályozóív példafeladatot, vonalzóval létrehozott tabulátor pozíciók segítségével! Első lépésben gépeljük be a szöveget úgynevezett nyers formában, majd mentsük el a saját könyvtárunkba Formáz3.doc néven!

55.



Jelöljük ki az OSZTÁLYOZÓÍV szót, tegyük félkövérré, majd igazítsuk középre! Ezután álljunk bele a második bekezdésbe és a vonalzó melletti kis négyzetben keressük meg a Középre tabulátort, majd a vonalzón kattintsunk az 5-ös és 10-es pontra! Ezután válasszuk ki a Jobbra tabulátort és kattintsunk a 15-ös pontra! A pozíciók beállítását követően a szavak azonnal felveszik a tabulátor pozíciókat. Most álljunk bele a harmadik bekezdésbe, és a négyzetben keressük meg a Tizedes tabulátort, majd kattintsunk az 5-ös pontra! Ezután egy Középre tabulátort tegyünk a 10-es pontra és egy Jobbra tabulátort pedig a 15-ös pozícióba! A pontozott területet, amit Kitöltésnek nevezzünk, vonalzó alkalmazásával nem tudjuk elkészíteni! Az elkészített dokumentumot mentsük el!

Tabulátor beállítása párbeszédablak segítségével Kattintsunk a Formátum menü Tabulátorok parancsára, ami egy párbeszédablakot jelenít meg! A vonalzón beállítható lehetőségeken, és az alapérték beállításán kívül itt kitöltő karaktereket is meghatározhatunk a tabulátor pozícióhoz.

56.



A Pozíció mezőbe írjuk be a pozíció helyét, alapértelmezetten cm-ben. Az Igazítás keretben választjuk ki a tabulátor stílusát. A megadott értékeket egyenként a Felvétel nyomógombbal kell érvényesíteni. A Törlés nyomógombbal törölhetünk már rögzített pozíciókat. Az összes pozíciót egy lépésben törölni a Mindet törli gombbal lehet. A Kitöltés keretben választhatunk kitöltő karaktert, mely a szöveg és a tabulátor közé kerül. Feladat: Készítse el az Osztályozóív példafeladatot, a párbeszédablak által létrehozott tabulátor pozíciók segítségével! Első lépésben gépeljük be a szöveget ismét nyers formában, majd mentsük el a saját könyvtárunkba Formáz4.doc néven! Jelöljük ki az OSZTÁLYOZÓÍV szót, tegyük félkövérré, majd igazítsuk középre! Ezután álljunk bele a második bekezdésbe és nyissuk meg a Tabulátor párbeszédablakot! A Pozíció mezőbe írjuk be az 5-ös számot, a tabulátor stílusát állítsuk Középre, majd nyomjuk meg a Felvétel nyomógombot! Ezt a műveletet ismételjük meg a 10cm-es pozícióval is! A 15cm-es pont felvételénél a stílust állítsuk Jobbra tabulátorra! A három pozíció beállítását követően nyomjuk meg az OK parancsgombot! A pozíciók beállítását követően a szavak itt is azonnal felveszik a tabulátor pozíciókat. Most álljunk bele a harmadik bekezdésbe, és nyissuk meg ismét a Tabulátor párbeszédablakot! A Pozíció mezőbe írjuk be az 5-ös számot, a tabulátor stílusát állítsuk Decimálisra, majd nyomjuk meg a Felvétel nyomógombot! Ezt a műveletet ismételjük meg a 10cm-es pozícióval is, de a stílus itt Középre tabulátor legyen! A harmadik, 15cm-es pozíció stílusa legyen Jobbra tabulátor, és a Kitöltés keretben válasszuk a 2-es stílust, majd nyomjuk meg a Felvétel parancsgombot! A pozíciók érvényesítéséhez nyomjuk meg az OK parancsgombot! Az elkészített dokumentumot mentsük el!

Felsorolások és számozások A felsorolások és számozások alkalmazásakor a programra bízhatjuk a bekezdések vízszintes pozícionálását, a függő behúzás beállítását, és a szöveg bal szélének egyenesbe állítását. Felsorolásokat és számozásokat készíthetünk automatikusan, ikon segítségével vagy menüvel meghívott párbeszédablakban.

Automatikus felsorolás A bekezdések elején leírt jelek segítségével a program felismeri, ha számozni akarjuk a bekezdéseket, vagy felsorolás jellel ellátni. Az automatikus felsorolás és számozás csak akkor működik, ha az Eszközök, Automatikus javítás párbeszédablakon az AutoFormázás beíráskor lapon az Automatikus felsorolásokra, és az Automatikus számozott listákra kapcsolókat bekapcsoljuk.

57.



Ha egy üres sor elején beírunk egy csillagot (*), aztán egy szóközt vagy tabulátort, majd a szöveget írjuk, akkor a bekezdés végét jelölő Enter leütése után a program kicseréli a csillag jelet, és szabályosan, a felsorolásokra jellemző módon, függő behúzással megformázza a bekezdést. Amikor az Enter billentyűt leütjük egy felsorolást tartalmazó bekezdés végén, a következő bekezdés automatikusan azonos lesz, mint az előző bekezdés, és a kurzor a felsorolásjelet követően áll. A felsorolások befejezéséhez nyomjuk le a Backspace billentyűt. Ekkor a felsorolás megszűnik, a kurzor a felsorolásban beállított első sor elejéhez ugrik ugyanabban a sorban. Ha még egyszer megnyomjuk a Backspace billentyűt, a kurzor visszaáll a sor elejére. A felsorolást megszüntethetjük úgy is, hogy a Formázás eszköztár Felsorolás ikonjára kattintunk, aminek hatására a kurzor ugyanabban a sorban a felsorolás első sorának pozíciójához ugrik. A sor elejére ugráshoz tehát itt is meg kell nyomnunk a Backspace billentyűt. Feladat: Nyisson meg egy új dokumentumot, amit mentsen el Formáz5.doc néven a saját könyvtárába! Álljon be az első sorba és üssön le egy csillag jelet, egy Tab billentyűt, majd írja be: CICA! Ezt követően üssön egy Enter billentyűt! A következő sorba már csak azt írja be, hogy KUTYA és egy Enter billentyűvel zárja is azt! A harmadikba pedig a MACIKA szó kerüljön! A negyedik sorban szüntessük meg a felsorolást, két egymást követő Backspace billentyű lenyomásával!

Automatikus számozás A felsoroláshoz hasonlóan itt is az első karakterként leírt jelből következtet a program arra, hogy sorszámozott bekezdéseket szeretnénk írni. Írjunk be egy tetszőleges számot, ami egyben a kezdő sorszám is lesz, majd egy pontot és egy tabulátor jelet, amit a szöveg és végül a bekezdést lezáró Enter követ. A program a következő bekezdésben folytatja növelt értékkel a számozást, és mindkét bekezdést a számozáshoz megfelelően formázza. A számozás befejezéséhez a felsorolásnál leírtakkal azonosan kell eljárni. Feladat: Nyisson meg egy új dokumentumot, amit mentsen el Formáz6.doc néven a saját könyvtárába! Álljon be az első sorba és gépelje be az egyes számjegyet, egy pontot, és egy Tab billentyűt, majd írja be: CICA! Ezt követően üssön egy Enter billentyűt! A következő sorba már csak azt írja be, hogy KUTYA és egy Enter billentyűvel zárja is azt! A harmadikba pedig a MACIKA szó kerüljön! A negyedik sorban szüntessük meg a számozást, két egymást követő Backspace billentyű lenyomásával!

58.



Felsorolás és számozás ikon segítségével A felsorolásokat és számozásokat az ikonjaik segítségével is elkészíthetjük. A már beírt bekezdések is elláthatók sorszámokkal vagy felsorolás jelekkel, ha kijelöljük őket, és a megfelelő ikonra kattintunk. Az így készített felsorolások, illetve számozások is automatikusan folytatódnak az Enter leütésekor. Kikapcsolásuk itt is megegyezik a korábbiakban megtárgyaltakkal.

Felsorolás és számozás párbeszédablak segítségével A Formátum menü, Felsorolások és számozások párbeszédablakában három lap segítségével tudjuk a beállításokat elvégezni, finomítani. A felsorolt minták közül egyszerűen választhatunk. Ekkor a kijelölt bekezdés(ek) a kiválasztott jellel, számmal kiegészül(nek). Ha a felsorolás lapján a Kép gombra kattintunk, a ClipArtban tárolt felsorolásjeleket is használhatjuk.

Ha azonban nem csak egyszerűen kiválasztunk egy szimbólumot a felsorolásaink számára, hanem egyéb beállítást is szeretnénk, a Testreszabás gombra kell kattintanunk a felsorolás lapján, mely további paraméter beállításokat tesz lehetővé.

59.



A szokásos ablakban beállíthatjuk a betűtípust a Betűtípus parancsgomb megnyomásával. A Felsorolásjel helyzete funkcióval a felsoroláshelynek, míg a Szöveg helyzete funkcióval szövegnek adhatjuk meg a távolságát a bal margóhoz képest. A Minta keretben pedig, azonnal láthatjuk a módosítások eredményét. A felsorolásokhoz hasonlóan a számozott listák is rendelkeznek egyedi beállításokkal, melyet elérhetünk a párbeszédablak második lapján. Ha olyan bekezdésben állunk, ahol már volt korábban számozott lista, a program felkínálja, hogy folytassa-e azt a listát, vagy újat kezdjen. Ezt a megfelelő rádiógomb kiválasztásával mi magunk dönthetjük el.

A további beállításokhoz itt is a Testreszabás parancsgombra kell kattintani, ami szintén egy újabb ablakot nyit meg.

A Számformátum keretbe tetszőleges szöveget írhatunk be a szám elé és/vagy mögé, mely mindig szerepelni fog a szám mellett. A számnak a formáját a Számozás mezőből kell kiválasztani.

60.



A Kezdő sorszám keretben megadhatjuk, hogy melyik számtól kezdje a számozást. Így módunkban áll nem folyamatos számozást is beállítani. A Szám helyzete funkció pedig teljesen hasonlóan működik, ahogy a felsorolásnál láthattuk.

Többszintű számozás és felsorolás A program lehetővé teszi, hogy az egyes felsorolások alá rendelve újabb felsorolást vagy számozást tartalmazó listát készítsünk. Ugyanígy a számozott bekezdések alatt is szerepelhetnek felsorolt és számozott allisták. Ha a többszintű felsorolást, vagy számozást automatikusan gépeléskor szeretnénk aktivizálni, akkor ugyanúgy kell eljárnunk, mint azt a korábbiakban ismertettük az automatikus felsorolás vagy számozás készítésénél, csak kiegészítésként alkalmaznunk kell szintemelést (Shift+Tab), illetve szintcsökkentés (Tab) funkciókat. Feladat: Nyisson meg egy új dokumentumot, amit mentsen el Formáz7.doc néven a saját könyvtárába! Álljon be az első sorba és gépelje be az egyes számjegyet, egy pontot, és egy Tab billentyűt, majd írja be: HÁZIÁLLATOK! Ezt követően üssön egy Enter billentyűt, majd végezzen szintcsökkentést egy Tab billentyűvel! A következő sorba írja be, hogy KUTYA, majd üssön Entert! A harmadikba pedig a MACSKA szó kerüljön, melyet szintén egy Enter zárjon! A negyedik sorban végezzünk egy szintemelést, a Shift+Tab kombinációval, majd írjuk be VADÁLLATOK, melyet ismét Enter, majd egy szintcsökkentő Tab billentyű követ! Az ötödik sorba írjuk be a TIGRIS szót, a hatodikba pedig az OROSZLÁN szót, melyeket mindkét esetben a szokásos Enter zár! A hetedik sorban szüntessük meg a számozást, két egymást követő Backspace billentyű lenyomásával!

Természetesen a többszintű felsorolás és számozás beállításához is igénybe vehetjük a párbeszédablakos beállítást.

61.



Az ablak Többszintű lapja tartalmazza a Testreszabás parancsgombot, mellyel finombeállításokat lehet megadni.

Az ábra alsó része csak akkor jelenik meg, ha az Egyebek gombra kattintunk, ekkor a gombon feliratként a Vissza jelenik meg. Mielőtt nekiállunk próbálkozni, fontos megtanulni, hogy minden egyes szinthez külön kell beállítani a tulajdonságokat. Tehát az első lépés a szint kiválasztása a szint listán, mely vastagon látszik a Minta keretben. A Számformátumban megadhatjuk a kiválasztott szám vagy felsorolásjel elé és/vagy mögé megjelenítendő szöveget. A Számozás listából kiválaszthatjuk, hogy milyen formájú számot szeretnénk használni, illetve milyen felsorolás jelet rendelünk a kiválasztott szinthez. A Kezdő sorszámban megadhatjuk, hogy az adott szint melyik számtól kezdődjék. Az Előző szintből listában megadhatjuk, hogy az adott szinthez kiírja-e az előző szintek számait is. A Szám és Szöveg elhelyezése azonos a felsorolásoknál leírtakkal. A Stílushoz rendelés, mindegyik szinthez hozzá rendel egy bekezdés stílust. (A stílus fogalmát a későbbiekben ismerjük meg.) A ListNum mező listaneve, a program viszonylag bonyolult eszköze az összetettebb feladatok megoldásához, mellyel a későbbiekben foglalkozunk. A Jogi stílusú számozás az összes szint számformátumát arab számmá alakítja. A Következő után újraszámozás funkció pedig alapesetben a második szinttől kezdve, minden magasabb szint beírásakor az előző szint számozását elölről kezdi. Végül pedig a Hatókörrel találkozhatunk, mely meghatározza, hogy mire vonatkozzon a beállítás.

62.



Szegély és mintázat A Word lehetővé teszi, hogy karaktereket, bekezdéseket, táblázatokat, sőt még lapokat is bekeretezzünk, illetve háttérszint és mintázatot rendeljünk hozzá. Azonban minden esetben először ki kell jelölni azt, amit vonalazni szeretnénk! A kijelölések hatóköre a következőképpen változhat: Nincs kijelölve semmi: Ebben az esetben a program a keretezést és a kitöltő színt az egész bekezdésre fogja vonatkoztatni. Tetszőleges számú karakter van kijelölve a bekezdésen belül: A program a keretezést, illetve a kitöltő színt csak a kijelölt karakterekre fogja érteni. Karaktereket csak bekeretezni lehet ezzel a módszerrel. Több bekezdés kijelölve: A program a kijelölt összes bekezdésre fogja érteni a beállításokat. Ekkor külön dönthetünk arról, hogy a bekezdések közé húzzon-e vonalat.

Szegély és mintázat készítése ikonok segítségével A Táblázatok és szegélyek eszköztárban találjuk a táblázatkezeléshez használható ikonok között a keretezésre és színezésre szolgáló ikonokat.

A vonal stílusát tudjuk beállítani az eszközzel. A vonal vastagságát tudjuk az ikonnal beállítani. A szegélyszín beállítására alkalmas. A szegély helyét tudjuk beállítani. A kitöltő szín beállítására alkalmas. Feladat: Nyisson meg egy új dokumentumot, amit mentsen el Formáz8.doc néven a saját könyvtárába! Gépelje be az alábbi szöveget Arial 24, illetve a második bekezdést 12es betűmérettel! Az első bekezdést igazítsa középre!

Mi az Internet?¶ Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely a különböző rendszerű számítógép-hálózatok ezrei között egy egységes Internet Protocol segítségével kommunikációt tesz lehetővé.¶

63.



Álljon bele az első bekezdésbe, majd a Szegély helye funkcióban válassza a Külső szegély ikont, az Árnyékoló színből pedig a 15%-os szürkét!

Mi az Internet?¶ Látható, hogy a szegély a bal margótól a jobb margóig húzódott az árnyékoló színnel együtt, ami nem igazán esztétikus. A bekezdésben állva a vonalzón fogjuk meg a kis négyzetet és húzzuk be a 4cm-es pontig, a jobb oldali háromszöget pedig a 12cm-es pontig, tehát mindkét oldalról húzzunk be 4-4 centimétert!

Mi az Internet?¶ A második bekezdésben jelöljük ki az Internet Protocol szavakat és a Vonaltípusában válasszuk a dupla vonalat, a Vonalvastagságból az 1,5pt beállítást, majd ismételten kérjük a Külső szegély ikont!

Mi az Internet?¶ Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely a különböző rendszerű számítógép-hálózatok ezrei között egy egységes Internet Protocol segítségével kommunikációt tesz lehetővé.¶

Szegély és mintázat készítése párbeszédablak segítségével Itt is első lépés, hogy kijelöljük a formázandó területet. A kijelölést követően kattintsunk a Formátum menü Szegély és mintázat parancsára, mely egy három lapból álló párbeszédablakot jelenít meg. Az első lap a szegély készítésére alkalmas.

64.



A Hatókör jelzi számunkra, hogy milyen területet jelöltünk ki, például szöveget vagy bekezdést. Itt is módunkban áll a Stílust, Típust, Színt, és a Vonalvastagságot meghatározni. A Beállítások gombra kattintva meghatározhatjuk mind a négy irányban a vonal távolságát a bekezdéstől. A Vízszintes vonal pedig a kurzor pozíciójába beilleszt egy ClipArtból kiválasztott színes, vízszintes vonalat. Az Eszköztár nyomógombbal megjeleníthető a Táblázatok és szegélyek eszköztár. A megfelelő szegélyek kiválasztásához, illetve a törléséhez segítséget nyújt a Minta keret. A harmadik lap mintázat készítésére alkalmas.

Itt is kiválaszthatjuk a hatókört, mely lehet például bekezdés vagy szöveg. A Kitöltés a háttér színét határozza meg, a Mintázat pedig az előtte lévő mintát és annak színét. Feladat: Nyisson meg egy új dokumentumot, amit mentsen el Formáz9.doc néven a saját könyvtárába! Hajtsa végre az előző feladatot, azonban a Táblázatok és szegélyek eszköztár helyett alkalmazza a párbeszédablakot a beállítások végrehajtásához. Az elkészült munkát mentse el! A második lap az oldalszegélyek beállítására alkalmas. A beállítások tekintetében a legtöbb funkció teljesen megegyezik a szegélyezésnél vett funkciókkal, azonban tartalmaz még néhány érdekes dolgot is a lap számunkra. Elsőként meg kell adnunk, hogy mely oldalakra szeretnénk a keretet, amit a Hatókör listában tudunk kiválasztani. A Beállítások gombra kattintva az új ablakban a Viszonyítási pont mezőben meghatározhatjuk, hogy a lapszegély a lap szélétől legyen mérve, vagy a szöveg szélétől. A párbeszédablak Kép mezőjéből képet választhatunk a kerethez.

65.



Feladat: Nyissa meg Formáz8.doc néven elmentett dokumentumot, majd a Formátum menü Szegély és mintázat parancsát kérje, majd azon belül az Oldalszegély lapot! Kérjen egy Körül típust, alapértelmezett stílussal és 1,5pt-os vonalvastagsággal! A változtatásokat mentse el!

66.



Iniciálé

Az

iniciálé segítségével a bekezdések első egy vagy több kijelölt karaktere kiemelhető. Válasszuk ki a Formátum menü Iniciálé parancsát!

A megjelenő párbeszédablakban meghatározhatjuk az iniciálé Elhelyezését. A Margón választásakor a margón kívülre teszi az iniciálét. A Süllyesztve csak lejjebb tolja a megadott sortávolsággal az iniciálét. Megadhatjuk az iniciálé betűtípusát, a süllyesztés nagyságát sorokban, és a szövegtől mért távolságot. Az iniciálé törléséhez pedig válasszuk a Nincs opciót! Feladat: Készítsen egy új dokumentumot, amit mentsen el Formáz10.doc néven! Gépelje be az alábbi szöveget, majd jelölje ki az Az szót! A kijelölést követően kérje az Iniciálé parancsot a Formátum menüből, ahol fenti képen látható módon, válassza a Süllyesztve elhelyezést, melynek mértéke sorokban megadva 2 legyen! Továbbá betűtípusnak kérje a Monotype Corsiva-t! A változtatásokat mentse el! A gépelendő szöveg: Az iniciálé segítségével a bekezdések első egy vagy több kijelölt karaktere kiemelhető. Válasszuk ki a Formátum menü Iniciálé parancsát!¶

67.



Ellenőrző kérdések 4. I. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. A tabulátorok használata a bekezdés formázás körébe tartozik. igaz hamis 2. A Word öt fajta tabulátort különböztet meg attól függően, hogy a tabulált szöveg a beállított pozícióhoz viszonyítva milyen irányban jelenik meg. igaz hamis 3. Ha az Alt billentyűt nyomva tarjuk, a pontos távolság leolvasható a vonalzón, sőt finom pozícionálást is végezhetünk mind tabulátor, mind pedig behúzások esetén. igaz hamis 4. A felsorolások és számozások alkalmazásakor a programra bízhatjuk a bekezdések vízszintes pozícionálását, a függő behúzás beállítását, és a szöveg bal szélének egyenesbe állítását. igaz hamis 5. A Word nem teszi lehetővé, hogy táblázatokat is bekeretezzünk, illetve háttérszint és mintázatot rendeljünk hozzá. igaz hamis

II. KÉREM VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! Készítse el az alábbi dokumentumot, melyet mentsen a saját név könyvtárába Formáz11.doc néven! Nap 2002.08.16. 2002.08.17. 2002.08.17.

F1 Hungaroring versenynaptár Óra 13.00 13.00 14.00

Esemény Edzés Időmérő Verseny

.................................................. Palik László

68.



Oldalbeállítás, szakaszok és hasábok, oldalszámozás, élőfej és élőláb, nyomtatás Oldalbeállítás Egy dokumentum külalakját alapvetően befolyásolja a papír mérete, a Tájolás (álló vagy fekvő), a margók nagysága, az Élőfejek és Élőlábak léte és helyzete. Célszerű egy új fájl megnyitása után ezzel kezdeni a munkát. Az oldallal kapcsolatos beállítások vonatkozhatnak a teljes dokumentumra, de vonatkozhatnak a kurzor aktuális helyét követő dokumentum részre, vagy egy szakaszra. A szakaszokkal hamarosan foglalkozunk, itt csak annyit elöljáróban, hogy a szakasz a dokumentumnak tetszőleges méretű része, melyet azért hozunk létre, hogy valamilyen eltérő tulajdonságot rendeljünk hozzá. Ilyen tulajdonságok az oldalbeállítások, az élőfej vagy élőláb, hasábszámok stb. Az élőfej, illetve az élőláb az oldal tetején, illetve alján megjelenő ismétlődő szöveg. Ezek egy dokumentumon belül szakaszonként lehetnek különbözőek, illetve változhatnak aszerint, hogy az aktuális szakasz első oldalán, páros vagy páratlan oldalán találhatóak. A leggyakrabban használt élőfej, illetve élőláb az oldalszámozás.

Margók beállítása A margó a papír szélén az a terület, amelyet azért határozunk meg, hogy a szövegünk alapvetően ezen belül helyezkedjen el. A margó beállítását a Fájl menü Oldalbeállítás parancsával kérhetjük, mely egy négy lapból álló párbeszédablakot nyit meg. Ennek első lapja szolgál a margóbeállításra.

A margóbeállításnál felkínált választék függ attól, hogy a dokumentumunkat egy oldalasra szeretnénk, vagy könyvszerűen tüköroldalakkal akarjuk létrehozni. Ha bekapcsoljuk a Margók tükrözése kapcsolót, a Minta keret azonnal mutatja a változást. Ekkor az oldalszámok helyzete, élőfejek stb. eltérhetnek páros és páratlan oldalon. Egyoldalas beállításnál a margók megadásánál a Fenti, Lenti, Bal, Jobb

69.



feliratokat találjuk, Tüköroldalak esetén pedig e két utóbbi Belső, Külső felirattá változik. Ehhez jön még a Kötésbeni margó, mely érték pluszban adódik a margóhoz a megfelelő oldalon, és ahogy a nevében is benne van, a kötésnek biztosít helyet. Az Élőfej és Élőláb távolsága mindig a lap fizikai szélétől értendő. Ha nagyobb értéket adunk meg, mint a margó, értelemszerűen csökkeni fog a dokumentum szövege számára rendelkezésre álló terület. A 2 oldal laponként kapcsoló segítségével egy lapra két oldalt nyomtathatunk, így ketté tudjuk hajtani a papírt. Ha még nincs több szakaszunk, a Hatókör keretben választhatunk a Teljes dokumentum vagy az Aktuális ponttól opciók között. Ilyenkor a program automatikusan egy új szakaszt kezd. Ha az ablak megjelenítése előtt kijelöltünk egy részt a dokumentumból, választhatjuk a Kijelölt szöveg lehetőséget is. Meglévő több szakasz esetén választhatjuk az Aktuális szakasz lehetőséget, ha a beállítás hatókörét nem a teljes dokumentumra szeretnénk meghatározni.

A papír méretének beállítása A papír méretének beállításához kattintsunk a második, azaz a Papírméret lapra!

A papír méretét a Papírméret készletből választhatjuk, mely függ az utoljára kiválasztott nyomtatótól. A Tájolás a papír elhelyezését jelenti, mely lehet Álló vagy Fekvő.

Papíradagolás A párbeszédablak harmadik lapján meghatározhatjuk, hogy több tálcás lapadagolóval rendelkező nyomtató esetén melyikből vegye a papírt a nyomtatáshoz. Az Első oldal számára a többitől eltérő adagolót is kijelölhetünk.

70.



71.



Elrendezés A párbeszédablak negyedik lapja az Elrendezés. Itt határozhatjuk meg az Élőfej és Élőláb helyzetét, a függőleges igazításokat és a sorok számozását.

A Kezdőpont keretben a szakaszra vonatkozó beállítás adható meg, amivel a következő részben foglalkozunk. A dokumentumon vagy szakaszon belül háromféle Függőleges igazítást írhatunk elő. A Felül az alapértelmezés, a normál megjelenítés. A Középen választásakor a dokumentum vagy szakasz bekezdései minden oldalnak pont a közepére kerülnek, míg a Kiegyenlített esetén a bekezdések az oldalon egyenletesen oszlanak el oly módon, hogy az első sor a felső margóra kerül, az utolsó alja pedig az alsóhoz. Ezt hívja a nyomdaipar kihajtásnak. A Sorok számozását ritkán használjuk, többnyire csak törvény szövegében vagy műelemzés során, ahol gyakran kell a szöveg adott helyére hivatkozni. Kattintsunk rá a Sorok számozása nyomógombra, majd az új ablakban kapcsoljuk be a Legyenek számozott sorok kapcsolót. A kikapcsolást ugyanezen módon lehet elérni. Feladat: Nyissa meg a Formáz11.doc állományát, melyen gyakorlásként hajtsa végre az említett oldalbeállítás műveleteket! A gyakorlás befejezést követően ne mentse a változtatásokat!

72.



Szakaszok Az előző részekben már többször említettük, hogy a dokumentumainkat tetszés szerint részekre, szakaszokra oszthatjuk, ha a kijelölt részre a dokumentum többi részétől eltérő tulajdonságot szeretnénk beállítani. Ilyen tulajdonságok lehetnek: • Eltérő hasábszám • Papírméret változtatása • Oldalak tájolása • Margóbeállítások különbözősége • Függőleges igazítás • Oldalszámok helye • Oldalszámok kezdőértéke • Élőfej és Élőláb kialakítása Az új szakasz kialakítását mi is kezdeményezhetjük, de bizonyos parancsok ezt automatikusan is megteszik. Ha az új szakaszt paranccsal szeretnénk létrehozni, akkor a kurzort arra a pontra kell állítani, ahonnan az új szakaszt szeretnénk kezdeni. Ezt követően válasszuk ki a Beszúrás menü Töréspont parancsát, mely egy párbeszédablakot nyit meg.

Az ablak alsó részén a Szakasztörés választékból jelölhetjük ki, hogy hol kezdődjön az új szakasz. Új oldal: választás esetén, függetlenül attól, hogy még mennyi hely van az oldalon, a szakasz a következő oldal tetejére kerül. Folyamatos: Az új szakasz a kurzor pozíciójában kezdődik ugyanazon az oldalon. Többhasábos szövegnél használjuk. Páros oldal: A következő szakasz mindig páros oldal tetejére kerüljön. Páratlan oldal: A páratlan oldal tetején szeretnénk az új szakasz elejét. Új szakaszt úgy is létre tudunk hozni, ha Fájl menü Oldalbeállítás parancs bármelyik lapján a Hatókör listából Az aktuális ponttól, vagy a Kijelölt szöveg lehetőséget választjuk. A kurzor pozíciójától kezdve új szakaszt hoz létre, méghozzá úgy, hogy az új szakasz a következő oldal tetején kezdődik, illetve a kijelölt rész kerül külön oldalra. Az új szakaszt a program minden esetben szakaszhatároló jellel jelöli. Amikor létrehozunk egy új dokumentumot, az egyetlen szakaszból áll. Ez az 1. szakasz. Minden további szakasz egy újabb sorszámot kap. A kurzor pozíciójában lévő szakasz sorszáma a képernyő alján, az állapotsorban az oldalszám mellett leolvasható az Sz azonosító után.

73.



Hasábok A dokumentum szakaszokra bontásának leggyakoribb oka, ha a szövegünk egy részét több hasábba szeretnénk tördelni. A hasábok a képernyőn csak a Nyomtatási kép nézetben láthatók a valóságnak megfelelően. A több hasábra tördelést megtehetjük a Szokásos eszköztár Oszlopok ikonjára kattintva, melynek hatására legördül egy kis ábra, mely alapesetben 4 hasábot tartalmaz.

Ha az egérrel a hasábok területére állunk, és húzzuk az egeret lenyomott gombbal jobbra, annyi hasábot jelenít meg, amennyit az adott lapon és margók között normálisan el lehet készíteni. Az egérrel tehát kijelöljük a hasábok számát és elengedjük az egeret, majd ezt követően az első hasábban megkezdhetjük a gépelést. A Formátum menü Hasábok párbeszédablakát is használhatjuk hasábtördelés létrehozására, ugyanakkor itt kell, egy már meglévő hasábtördelés tulajdonságait módosítanunk.

Az ablakban választhatunk a Típus listából, vagy beírhatjuk az értéket a Hasábok száma mezőbe. A Balra és Jobbra, két hasábot hoz létre, és az egyik hasáb pont a másik hasáb kétszerese. Ha az Azonos hasábszélesség kapcsoló be van kapcsolva, már csak a Térközt kell beállítani, mely meghatározza a két hasáb közti távolságot, mivel a program kiszámolja a hasábszélességeket úgy, hogy teljesen kitöltse a margók közötti részt. Ha a kapcsolót kikapcsoljuk, minden egyes hasáb szélességét és térközt mi adhatunk meg. Ha olyan értéket állítunk be, amelyet nem

74.



lehet megvalósítani, automatikusan korrigálja beállításainkat. A hasábok közé a Választóvonal kapcsolóval vonalat húzhatunk. A program automatikusan tördeli a hasábok között a szöveget. Bizonyos esetekben a tartalom és a forma megköveteli, hogy a hasábtörést mi vezéreljük. Ilyenkor kényszeríttet hasábtörésről beszélünk. A művelet végrehajtásához választhatjuk az előzőekben ismertetett Töréspont párbeszédablakon a Hasábtörés opciót, vagy a Ctrl+Shift+Enter billentyű-kombinációt. Feladat: Hozzon létre egy új dokumentumot, melyet mentsen el Formáz12.doc néven! Gépelje be az alábbi szöveget nyers formájában, Arial 12-es betű alkalmazásával!

• •

•

• • •

•

Álljon be közvetlenül a második bekezdés elejére, majd kérje a Beszúrás menü Töréspont parancsát, és az ablakban válassza a Szakasztörés Új oldal opciót! Jelölje ki az első oldalon a Vidám bocsok szöveget, melyet állítson 48-as betűméretűre, Középre igazítottra, majd kattintson a Fájl menü Oldalbeállítás ablakra, ahol válassza az Elrendezés lapot! A Függőleges igazítás listában kattintson a Középen opcióra, ellenőrizze, hogy a Hatókör a Kijelölt szakaszra vonatkozik, majd nyomja meg az OK parancsgombot! Álljon be közvetlenül a harmadik bekezdés elejére (Fölébredt szó elé), majd kattintson a Formátum menü Hasábok parancsára, ahol a Típust állítsa Kettőre, a Választóvonalat kapcsolja be, és a Hatókört állítsa az Aktuális ponttól opcióra! Álljon be közvetlenül a negyedik bekezdés elejére, majd kattintson a Beszúrás menü Töréspont parancsára, ahol válassza a Hasábtörés funkciót! Végül álljon be az ötödik bekezdés elejére közvetlenül, majd kattintson a Formátum menü Hasábok parancsára, ahol a Típust állítsa Egyre, a Hatókört pedig az Aktuális ponttól opcióra! Az esztétikai érzékünk megkíván még néhány bekezdés állítást, melyeket a következő módon hajtsunk végre! Álljunk be a második bekezdésbe (Gyermekkorom…), ahol a Térköz utána paramétert állítsuk 6pt-ra, az igazítást pedig Sorkizártra! Ezt követően álljuk be az utolsó bekezdésbe (Ez a…), ahol a Térköz előtte opciót állítsuk 6pt-ra, és szintén Sorkizártra! A módosításokat mentsük el!

75.



Ha a feladatokat jól hajtotta végre, akkor összesen négy szakasz keletkezett, melyek közül a harmadik két hasábos, és kényszeríttet hasábtörést tartalmaz. Az esetleges kinyomtatásnál pedig a látvány az alábbiaknak megfelelő:

Oldalszámozás Az Élőfej egy dokumentumon belül az oldal tetején, az Élőláb pedig az oldal alján jelenik meg, a szokásos beállítás esetén a margó felett, illetve alatt. Nemcsak egyszerű szövegeket írhatunk ide, hanem ábrákat, emblémákat is. Az élőfej és az élőláb lehet többsoros is. Meghatározhatjuk, hogy tartalma az első oldalon különbözzön a későbbiektől, illetve a páros és páratlan oldalak legyenek eltérőek. Az élőfej és élőláb sokszor csak oldalszámot tartalmaz. Ennek egyszerű beszúrását, illetve beállítását külön parancs, a Beszúrás menü, Oldalszámok teszi lehetővé.

Az Elhelyezés listából kiválaszthatjuk, hogy az oldalszám az oldal tetejére vagy az oldal aljára kerüljön. Az Igazítások segítségével kiválaszthatjuk, hogy vízszintesen hol helyezkedjen el. A Belül és Kívül választása esetén a program különbséget tesz a páros és páratlan oldalak között.

76.



Az oldalszám megjelenítését vagy tiltását egy dokumentum vagy egy szakasz első oldalán, az Oldalszám az első oldalon is kapcsolóval tudjuk szabályozni. Az oldalszám típusát, kezdőértékét és fejezetszámmal történő kiegészítését egy külön párbeszédablakban adhatjuk meg, amely a Formátum parancsgomb hatására jelenik meg. A megjelenő oldalszám Nyomtatási kép nézetben látható, és a szövegtörzs karakter árnyalataihoz képest halványabban jelenik meg. Feladat: Nyissa meg a Formáz12.doc néven elmentett állományt, mely összesen két oldalból áll! A dokumentum elején állva kattintson a Beszúrás menü Oldalszámok parancsára, ahol az Elhelyezés legyen Élőláb, az igazítás Középen, és az Oldalszám az első oldalon is kapcsolót pedig kapcsoljuk ki!

Élőfej és élőláb Ha összetettebb élőfejet vagy élőlábat akarunk készíteni, vagy nem csak oldalszámot szeretnénk használni, válasszuk ki a Nézet menü Élőfej és élőláb parancsát, amely több szakasz esetén mutatja az élőfejet.

A képernyőn szaggatott vonallal körbezárva megjelenik az aktuális oldal élőfeje, és egy új eszköztár, amely csak megjelenített élőfej és élőlábnál látható, és kizárólag ennek szerkesztésére, kezelésére szolgál. A szöveget, melyet az élőfejbe vagy élőlábba szánunk, egyszerűen begépeljük. Ez automatikusan megjelenik a szakasz minden oldalán, az adott helyen. Formázáshoz a szokásos formázási beállításokat használhatjuk. A megjelenő eszköztár elemei: A korábbiakban ismertetett szövegtár funkcióját hívja meg. Oldalszám megjelenítésére alkalmas. Az összes oldal száma megjelenítésére alkalmas. Oldalszám formázása párbeszédablak megjelenítése. Dátum beszúrására alkalmas. Idő beszúrására alkalmas. Oldalbeállítás párbeszédablak megjelenítése. Dokumentum szövegének elrejtése/megjelenítése. Az adott szakasz élőfejének/élőlábának a tartalma azonos az előzőével. 77.



Váltás az élőfej és az élőláb között. Előző élőfej/élőláb megjelenítése. Következő élőfej/élőláb megjelenítése. Bezárja az élőfej/élőláb keretet. A vízszintes irányú elrendezést a bekezdés margóértékeivel állíthatjuk, módosíthatjuk. Alapértelmezésben ezen kívül mindig találunk, egy középre típusú tabulátor pozíciót a margók közepén, és egy jobbra típusút a jobb margón. Ez a két tabulátor megkönnyíti az élőfej és élőláb elemeinek tagolását, balra, középre és jobbra igazítását. Sajnos nem a mindenkori margó közepére, illetve jobb oldalára teszi a tabulátort, hanem az alapértelmezés szerinti margót veszi figyelembe. Ezért egy fekvő tájolás beállítása esetén az Oldalbeállítás, Margók lapon be kell állítani a Távolság a lap szélétől keretben az élőfej, illetve élőláb távolságát a lap tetejétől, illetve aljától. Feladat: Készítsen el egy három oldalas dokumentumot, melyet mentsen a saját név könyvtárába Formáz13.doc néven! • Gépelje be a nyers szöveget az alábbiak szerint!

• •

• •

• • • •

Álljon be közvetlenül a második bekezdés elejére, majd kérje a Beszúrás menü Töréspont parancsát, és az ablakban válassza a Szakasztörés Új oldal opciót! Jelölje ki az első oldalon a BARHÁCS OKTATÓKÖZPONT szöveget, melyet állítson 48-as betűméretűre, Középre igazítottra, majd kattintson a Fájl menü Oldalbeállítás ablakra, ahol válassza az Elrendezés lapot! A Függőleges igazítás listában kattintson a Középen opcióra, ellenőrizze, hogy a Hatókör a Kijelölt szakaszra vonatkozik, majd nyomja meg az OK parancsgombot! Jelölje ki a második bekezdés szövegét, melyet állítson 24-es betűméretűre, Középre igazítottra! Végül álljon be a harmadik bekezdés elejére közvetlenül, majd kattintson a Fájl menü Oldalbeállítás ablakra, ahol válassza az Elrendezés lapot! A Függőleges igazítás listában kattintson a Középen opcióra, és a Hatókört állítsa az Aktuális ponttól opcióra! (A dokumentum ekkortól 3 szakaszból áll.) Jelölje ki a harmadik bekezdés szövegét, melyet állítson 26-os betűméretűre, Középre igazítottra! Álljon bele a második szakaszba, majd kattintson a Nézet menü Élőfej és élőláb parancsára! Kapcsolja ki az eszköztáron az Ugyanaz, mint az előző ikont, mivel az első szakaszban, azaz a címoldalon nem szeretnénk élőfejet készíteni! Gépelje be a Barhács szót, majd üssön két Tab jelet, hogy a középre tabulátor kihagyásával a jobbra tabulátorhoz igazodjunk! Itt írja be: Word segédanyag!

78.


• •

• • •


Jelölje ki a sort (bekezdést), majd a Formázás eszköztáron kattintson az Aláhúzott ikonra! Kattintson a Váltás az élőfej és élőláb között ikonra, aminek hatására az élőláb szerkesztési területére jutunk! Itt szintén kapcsolja ki az eszköztáron az Ugyanaz, mint az előző ikont, mivel az első szakaszban, azaz a címoldalon nem szeretnénk élőlábat sem készíteni! Gépeljen be egy Tab jelet, aminek hatására a középre tabulátorhoz igazodunk, majd kattintson az Oldalszám ikonra, mely után közvetlenül gépeljen be egy / jelet, majd ismét kattintson, de most az Oldalak száma ikonra! (2/3) Végül válassza a Bezárás parancsgombot! A kész dokumentumot mentse el!

79.



Nyomtatás A Wordben csak a Windows-ban installált nyomtatók közül választhatunk. Célszerű, bár nem kötelező a dokumentum készítése előtt megtenni ezt, mert a rendelkezésre álló betűkészlet elrendezés és egyéb lehetőségek erősen függnek a nyomtató választástól, és ennek változtatásakor a program áttördeli a dokumentumunkat. Ezért tanácsos a nyomtató kiválasztásával kezdeni. Válasszuk ki a Fájl menü Nyomtatás parancsát, melynek hatására megjelenik a következő párbeszédablak.

Ha több nyomtatót használunk, minden esetben ellenőrizzük a Nyomtatók keretben lévő Név mezőben, hogy a megfelelő nyomtató van-e kiválasztva. A nyomtató speciális tulajdonságait is rögtön innen megtekinthetjük, ha a Tulajdonságok nyomógombra kattintunk. A Nyomtatás fájlba kapcsoló segítségével előkészíthetjük a nyomtatást nyomtató nélkül is, ha az nincs a gépünkhöz csatlakoztatva. Ekkor ugyanis nemcsak a dokumentumunk tartalma kerül lemezre, hanem a nyomtatónak szóló valamennyi vezérlő információ is. A Nyomtatási tartomány keretben határozhatjuk meg, hogy a dokumentumunk mely részét szeretnénk nyomtatni. A Minden oldal, az összes oldal nyomtatására ad parancsot, és ez a funkció érhető el a Szokásos eszköztárról is. Az Aktuális oldal opcióval az az oldal kerül nyomtatásra, amelyikben a kurzor áll. A Kijelölt szöveg a parancs kiadása előtt kijelölt részt fogja nyomtatni. Az Oldalak mezőben megadható tetszőleges oldal és oldaltartomány egymás után felsorolva. Összefüggő oldaltartományokat kötőjellel kell megadni, egymástól függetleneket pedig pontosvesszővel elválasztva. Ha nem a dokumentumot szeretnénk nyomtatni, hanem például a dokumentum adatlapját, akkor a Nyomtatandó listából kell azt kiválasztanunk. A Nyomtatás listában kiválaszthatjuk, hogy csak a páros vagy csak a páratlan oldalakat nyomtassa a program.

80.



A Nyomatok keretben megadhatjuk a nyomtatandó példányszámot. Több példány nyomtatása esetén dönthetünk arról, hogy Leválogatással vagy anélkül nyomtatunk. A leválogatás azt jelenti, hogy egy példány összes lapját kinyomtatja, és csak ezután kezd a következő példány első oldalába. Leválogatás nélkül pedig először kinyomtatja az összes első oldalt, majd az összes másodikat és így tovább. A Nagyítás/kicsinyítés funkció által a program képes arra, hogy a megírt dokumentumot átméretezze. Megadhatjuk, hogy hány oldalt nyomtasson egy lapra, továbbá, hogy mekkora papírra nyomtasson. A nyomtatás további beállítási lehetőségeit kínálja fel a párbeszédablak Egyebek gombjának megnyomása, mely egyenértékű az Eszközök menü Beállítások parancsának Nyomtatás lapjával.

A beállítási lehetőségek némileg változnak a kiválasztott nyomtatótól függően, ezért csak a legfontosabbakat emeljük ki. A Nyomtatás a háttérben alkalmazásakor a program úgy nyomtat, hogy közben szerkeszthetjük a dokumentumot, végezhetünk más egyéb feladatokat. Az Átméretezés A4/letter papírméretre azt jelenti, hogy a program automatikusan átméretezi a két papírméret közötti különbséget, ha a nyomtatóban nem a dokumentumban beállított papír van. A Dokumentummal együtt keretben a kapcsolók bekapcsolása esetén nemcsak a dokumentumot, hanem az itt kiválasztott egyéb információkat is kinyomtatja a program.

81.



Boríték nyomtatása Minden dokumentumhoz készíthetünk borítékot, amit azonnal nyomtathatunk, illetve tárolhatunk a dokumentummal együtt. Kattintsunk az Eszközök menü Boríték és címke parancsára, aminek hatására egy párbeszédablak jelenik meg.

A címzett és feladó megadása történhet gépeléssel és történhet a címlistából való kiválasztással. A Beállítások nyomógomb további ablakokat nyit meg a számunkra, mellyel egyrészt módunkban áll a boríték méretének, a címek helyzetének és betűtípusának beállítása.

82.



Továbbá meghatározhatjuk, hogy a borítékot hogyan helyezzük be a nyomtatóba.

Nyomtatási kép (Print Preview) A tényleges nyomtatás megkezdése előtt célszerű a nyomtatási képet megtekinteni először a képernyőn. Ehhez a Fájl menüből válasszuk a Nyomtatási képet vagy a Szokásos eszköztár Nyomtatási kép ikonját! Néhány másodperc múlva megjelenik a nyomtatási kép, mely saját eszköztárral rendelkezik. Nyomtatás indítása. Nagyító, mely bekapcsolt állapotában azt a területet mutatja, ahová kattintunk a nagyító alakú kurzorral, kikapcsolva pedig szerkeszteni lehet a dokumentumot ebben a nézetben is. Rákattintva a dokumentum egy teljes oldala lesz látható. Ki kell jelölni a megjeleníteni kívánt oldal mennyiséget az egérrel, majd annyi lesz látható. Nagyítás. Vonalzó megjelenítése/rejtése. Annyira zsugorítja az oldalt, hogy az utolsó oldal megszűnjön. Csökkenti a betűméretet, a térközt. Teljes képernyő. Nézet bezárása. Ebben a nézetben a program már a kiválasztott nyomtató fontjait használja, az élőfej és élőláb sem szürke, hanem olyan, mint ahogyan a nyomtatásban meg fog jelenni.

83.



Ellenőrző kérdések 5. I. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. Az oldallal kapcsolatos beállítások vonatkozhatnak a teljes dokumentumra, de vonatkozhatnak a kurzor aktuális helyét követő dokumentum részre, vagy egy szakaszra. igaz hamis 2. Ha az új szakaszt paranccsal szeretnénk létrehozni, akkor a kurzort arra a pontra kell állítani, ahonnan az új szakaszt szeretnénk kezdeni. igaz hamis 3. Nem kell új szakaszt kérnünk, ha csak a margóbeállítások különbözőek. igaz hamis 4. Amikor létrehozunk egy új dokumentumot, az egyetlen szakaszból áll. igaz hamis 5. A Hasábtörés opciót a Ctrl+Shift+Enter billentyű-kombinációval is elérhetjük. igaz hamis

II. KÉREM VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! Készítsen el egy három oldalas dokumentumot, melyet mentsen a saját név könyvtárába Formáz14.doc néven! Az első oldalon a lap közepén szerepeljen a címfelirat: Süsü, a sárkány A második oldalon az alábbi szöveg szerepeljen: Csukás István meséi közül a legkedvesebb számomra a Süsü, a sárkány, melyből a zsoldosok dala még most is eszembe jut. Mi vagyunk a zsoldosok, kezünk sose dolgozott, kardot, lándzsát hordozott, ruhánk mégse foltozott!

Sziklakőből az ágyunk, puha ágyra nem vágyunk! Senki fiát nem szánjuk, Ha meglátjuk, levágjuk!

Hát valahogy így hangzottak a sorok, mintha csak tegnap hallottam volna! A harmadik oldal pedig fektetve jelenjen meg, melyen szintén középen jelenjen meg egy felirat: Vadkörtézni mentem Az oldalak legyenek oldalszámmal ellátva, mely az Élőlábban, középen legyen, kivéve az első oldalt!

84.



Stílusok, sablonok, változások követése, megjegyzés, lábjegyzet, keresés, csere Stílusok A stílus azt a célt szolgálja, hogy ne kelljen minden alkalommal a formázásokat lépésről lépésre ismételgetni, mivel a program ezeket a formázási beállításokat megjegyzi és nekünk a készletből csak ki kell választani, hogy melyik külalakot akarjuk. Kétféle stílust különböztet meg a program: a bekezdésstílust és a karakterstílust. A bekezdésstílus, a bekezdés- és a karakterformázások összessége, névvel ellátva, míg a karakterstílus esetében csak karakterformátumot és nyelvet rendelünk a stílushoz. Mivel ez utóbbit ritkábban alkalmazzuk, ezért a továbbiakban, ha stílusról beszélünk, a bekezdésstílust értjük alatta, a karakterstílust mindig külön fogjuk hangsúlyozni. A stílusok gyakorlati alkalmazása előtt még meg kell ismerkednünk egy fogalommal, a sablonnal, melyet a gyakorlatban a későbbiekben alkalmazunk is. A sablon tehát egy-egy dokumentum számára mintaként, sablonként szolgál az egységes külső és a közös környezet érdekében. Egy sablon fájlban tároljuk a dokumentumhoz használt stílusok készletét, a dokumentum összes oldalbeállítását, billentyűparancsokat, kész szövegeket, ábrákat, táblázatokat stb.

Beépített, gyári stílusok A program fejlesztői rengeteg kész sablont és bennük sok-sok stílust eleve elkészítenek. Amikor létrehozunk egy dokumentumot, az minden esetben egy sablonra épül, annak gyakorlatilag egy másolataként jön létre. Ha például a Szokásos eszköztár Új üres dokumentum ikont használjuk, akkor a program a Normál sablonról készít másolatot, anélkül, hogy nekünk erről külön rendelkeznünk kellene. Az aktuális sablonban tárolt stílusokat egyszerűen megnézhetjük, ha a Formázás eszköztárban lévő stíluslistát legördítjük.

Stílusok hozzárendelése a bekezdésekhez A stílus hozzárendelése egy-egy bekezdéshez nagyon egyszerű. Ellenőrizzük, hogy a kurzor abban a bekezdésbe áll-e, amelyikhez a stílust szeretnénk rendelni. Gördítsük le a stílusok listáját, keressük meg a kívánt stílust és kattintsunk rá az egérrel. Abban a pillanatban a bekezdés átalakul és felveszi a stílusban az összes formázási utasítást. A címstílusoknak kiemelt jelentősége van, mivel lehet hozzájuk automatikus számozást rendelni és a tartalomjegyzékbe is azonnal bekerülnek, továbbá szintemelésre és szintcsökkentésre is alkalmasak. 85.



A művelet elvégzéséhez használhatjuk a Formátum menü Stílus parancsát, ami egy párbeszédablakot jelenít meg. A Stílusok listából kiválasztjuk a hozzárendelendő stílust, és az Alkalmaz gombot választjuk.

A kiválasztott stílus beállított paramétereit a Leírás mezőben találjuk, míg vizuálisan külön a bekezdés beállításait a Bekezdésmintában, a karakter beállításokat pedig a Betűmintában ellenőrizhetjük. A Stílusok listában nem feltétlenül látható az összes stílus. A listát szűkíthetjük a párbeszédablak alján.

Használt stílusok: A beépített és felhasználói stílusok közül csak azokat jeleníti meg, amelyeket az aktív dokumentumban már hozzárendeltünk legalább egy bekezdéshez. Minden stílus: A beépített és felhasználói stílusok mindegyike látható ábécérendben. Felhasználói stílusok: Csak azok a stílusok látszanak, amelyeket mi hoztunk létre. Feladat: Hozzon létre egy új dokumentumot, melyet mentsen el a saját név könyvtárába Formáz15.doc néven! A dokumentumba gépelje be az alábbi sorokat! Az első nagy áthidaló hálózat az amerikai honvédelmi minisztérium ARPAnet rendszere, amely katonai kutatások céljaira jött létre. Ennek egy esetleges nukleáris támadás esetén is működőképesnek kellett volna lennie.¶ A megteremtett rendszert azonban az emberek egymás közti kommunikációra is felhasználták, s hamarosan elkezdtek társalogni aktuális sport, kulturális eseményekről, ötleteket cseréltek, s persze szakmai vitákat is folytattak.¶

86.



Próbaképpen néhány stílust rendeljen hozzá az első bekezdéshez és nézze meg hogyan változik a külalakja! A próbák után jelölje ki mindkét bekezdést és állítsa Normál stílusra! A változtatásokat mentse el!

Stílus tulajdonságainak módosítása Nyissuk ki az előzőekben ismertetett Stílus párbeszédablakot, ahol akár egymás után több stílus tulajdonságait is megváltoztathatjuk. Válasszuk ki a listából a módosítandó stílust és kattintsunk a Módosítás gombra!

A Név mezőben láthatjuk a kiválasztott stílus nevét, amit akár át is nevezhetünk. A Stílustípus mező szürke, mivel egy bekezdés stílusból nem lehet karakter stílust készíteni és fordítva. A Mit vegyen alapul mezőben azt a stílust válasszuk ki, amelyikre legjobban hasonlít a módosítandó stílusunk. A Következő bekezdés stílusa mezőben megadhatjuk, hogy automatikusan melyik stílust rendelje a következő bekezdéshez. A Minta mezőben kicsiben láthatjuk a beállítások külalakját, míg a Leírásban szövegesen kommentálja azt. Alapértelmezésben, egy stílusban végrehajtott változtatás csak az aktuális dokumentumra vonatkozik, és nem hat az őt létrehozó sablonban tárolt eredeti beállításokra. Ha azt is szeretnénk megváltoztatni, az ablak alján látható Bekerül a sablonba kapcsolót kell bekapcsolnunk. Az Automatikus frissítés kapcsolóval a stíluson végrehajtott bármilyen egyéni formázás módosítás automatikusan a stílusjellemzők része lesz, és minden a stílussal formázott bekezdésben megjelenik. A stílus jellemzők megváltoztatásához a Formátum listát kell legördíteni, és kiválasztani egymás után azokat a jellemzőket, amelyeket meg szeretnénk változtatni. A Billentyű gomb lenyomásával billentyűkombinációt rendelhetünk stílusainkhoz.

Új stílus létrehozása Az új stílus létrehozása a Formázás eszköztár segítségével a legkönnyebb. Az aktuális bekezdésen állítsuk be az összes formátumot, amit stílusjegyként őrizni szeretnénk majd kattintsunk a Formázás eszköztár Stílus eszközére, és írjuk be az

87.



ott szereplő név helyett az újat. Az Enter gomb lenyomásával létre is hoztuk az új stílust. A másik módszer stílus létrehozására a korában ismertetett Stílus párbeszédablak meghívásával történhet, ahol az Új stílus gombra kattintunk és a módosításnál megismert ablak tárul a szemünk elé. Meg kell adnunk az összes paramétert egymás után (itt beállíthatjuk a Stílustípust is), majd az OK parancsgombra kattintva kilépünk az ablakból. Az ablakban lehetőség van egymás után több stílus létrehozására is.

Stílusok törlése A program lehetővé teszi az általunk létrehozott stílusok törlését, de csak azokat. A Stílus párbeszédablakban válasszuk ki a törölni kívánt stílust, majd nyomjuk meg a Törlés parancsgombot! A törlés végrehajtásához a program megerősítést kér.

Karakterstílusok Karakterstílust csak a Formátum menü Stílus párbeszédablak segítségével készíthetünk. Válasszuk ki az Új stílus gombot és a Név mezőbe írjuk be az elnevezést! A Stílustípust állítsuk Betűformátumra! A további paraméter beállítások a korábbiakban ismertetett módon zajlanak.

Sablonok A sablon egy-egy dokumentum számára mintaként, sablonként szolgál az egységes külső és a közös környezet érdekében. Egy sablon fájlban tároljuk a dokumentumhoz használt stílusok készletét, a dokumentum összes oldalbeállítását, billentyűparancsokat, kész szövegeket, ábrákat, táblázatokat stb. A sablonok tehát olyan speciális állományok, amelyekről egy-egy dokumentum létrehozásakor másolatot készítünk.

Új dokumentum létrehozása sablonra alapozva A Normál sablonra alapozva legegyszerűbben a Szokásos eszköztár Új üres dokumentum ikonra kattintással hozhatunk létre új dokumentumot. Menü használata esetén válasszuk ki a Fájl menü Új dokumentum parancsát, ami egy ablakot nyit meg a számunkra, melyben beépített és általunk létrehozott sablonokat láthatunk.

88.



Az ablak felső részén válthatunk a fülek között, ami újabb és újabb sablonok megjelenítését eredményezi. Néhány sablon, ikon varázspálcával kiegészítve látható. Ezek speciális sablonok, úgynevezett varázslók, amelyek kérdések sorozatával és válaszaink értékelésével alakítják ki, és részben töltik meg tartalommal a készítendő dokumentumot. Új dokumentum létrehozásakor ellenőrizzük, hogy az ablak jobb alsó sarkában az Új létrehozása keretben a Dokumentum van-e kiválasztva. Ha igen, akkor válasszuk ki a sablont egy kattintással és nézzük meg a tartalmát a Minta keretben. Ezt követően már csak az OK parancsgombot kell megnyomnunk.

Sablonok módosítása A dokumentum a létrehozását követően bizonyos értelemben független a sablontól, mert szabadon szerkeszthető, változtatható, és ezek a változások csak akkor kerülnek vissza a sablonba, ha erről külön gondoskodunk, azaz szándékosan módosítjuk azt. Egy sablont a legegyszerűbben úgy módosíthatunk, ha megnyitjuk magát a sablont, módosítjuk, majd elmentjük ismételten.

Új sablon létrehozása Készíthetünk sablont egy másik létező sablon-fájlból, de bármelyik dokumentumot is elmenthetjük sablonként. Válasszuk ki a Fájl menü Új dokumentum parancsát, és a párbeszédablak Új létrehozása keretből válasszuk ki a Sablont, és kattintsunk rá a kiinduló sablonra. Végezzük el a szükséges formázásokat, írjunk be, ha kell a szövegeket stb. és új néven mentsük el a sablont a Fájl, Mentés parancs segítségével. A program a felhasználói sablonok mappáját kínálja fel célként, és automatikusan beállítja a fájl kiterjesztést DOT-ra (DOcumentum Templates). Ha tetszőleges tartalommal és beállításokkal elkészített dokumentumot kell sablonként elmentenünk, válasszuk ki a Fájl, Mentés másként parancsát, és a párbeszédablak alján a Fájltípus listából válasszuk ki a Dokumentum sablont.

Téma A téma olyan formátum együttes, amelyet a dokumentumhoz rendelve, annak külalakja megváltozik. Válasszuk ki a Formátum, Téma parancsát, ami egy ablakot nyit meg a számunkra.

A baloldali listából kiválasztjuk a nekünk tetsző témát, aminek mintáját is megtekinthetjük. Ezt követően megnyomjuk az OK parancsgombot és a program azonnal átformázza a dokumentumot. A Témák a Word beépített szolgáltatásai, ezért nem készíthető saját téma és a meglévők nem változtathatóak. A téma hozzárendelés megszüntetéséhez a nincs téma témát rendeljük a dokumentumhoz.

89.



Változások követése A változások követése segítségével elérhetjük, hogy amikor egy dokumentumot átadunk, elküldünk kollégánknak, üzletfelünknek stb., elolvasásra, módosításra, az esetleges javításokat követni tudjuk. A program korrektúrajelek segítségével megjelöli a változásokat, mi ellenőrizhetjük, és egyesével elfogadhatjuk vagy elvethetjük azokat. A változások követését célszerű az előtt bekapcsolni, mielőtt a dokumentumot átadjuk, sőt, gondoskodhatunk arról is, hogy ezt más, egy jelszó ismerete nélkül ne is tudja kikapcsolni. A változások követésének bekapcsolása után a program megjegyez minden törlést, beszúrást, formázást.

Változások követésének bekapcsolása A bekapcsolás egyrészt történhet az állapotsorban található KORR feliratra történő dupla kattintással, vagy válasszuk az Eszközök, Változások követése menün belül a Módosítások kiemelése almenüt.

Az első kapcsoló bekapcsolása még nem jelenti azt, hogy a képernyőn is tudjuk követni a változásokat, csak azt, hogy a program megjegyzi azokat. A második kapcsoló gondoskodik arról, hogy a képernyőn láthatóak legyenek a korrektúra jelek. A harmadik kapcsoló pedig biztosítja, hogy a korrektúrajelek megjelenjenek a nyomtatásban is. Ha egy dokumentumban be van kapcsolva a változások követése, akkor alapértelmezés szerint a következő jelöléseket fogjuk látni. Törlésnél a szöveget áthúzza a program, ha beszúrunk, aláhúzza, és a formázást alapbeállítás szerint nem jelöli. Ha egy javított szövegrészre állunk a kurzorral, megjelenik, hogy ki javította, milyen jellegű javítást végzett, és mikor. Figyeljük meg, hogy a program egy függőleges vonallal megjelöli azokat a sorokat, amelyikben változtatás történt.

Javítások elfogadása, elvetése A változások jelölését, tárolását tehát azért használjuk, hogy követni tudjuk, hogy olvasónk, főnökünk, lektorunk mivel nem ért egyet, milyen változtatásokat javasol a dokumentumban. Így, amikor egy javított, és a javításokat tárolt dokumentumot visszakapunk, döntés előtt állunk: • Megtehetjük, hogy minden javaslatot elfogadunk ellenőrzés nélkül. • Megtehetjük, hogy a javításokat egyesével végignézzük, és egyesével döntünk elfogadásáról, vagy elvetéséről. • Megtehetjük, hogy megnézzük a dokumentumot olyan nézetben, mintha minden változtatást elfogadnánk, megnézhetjük az eredeti szöveget javítás nélkül, és megnézhetjük a jelölésekkel együtt, és ennek alapján döntünk a változtatások sorsáról.

90.



Válasszuk ki az Eszközök, Változások követése, Módosítások elfogadása vagy elvetése almenüt.

Az ablak bal oldalán felszólít a program, hogy keressük meg a Keres gombok valamelyikével az első jelölt változtatást. Ha megtaláltuk a megadott irányban az első változtatást, az ablakot mindenképpen úgy mozdítja el, hogy láthassuk a kijelölést. Az ablakban leírja, hogy mit, mikor és ki változtatott. Elfogadhatjuk, elvethetjük a módosítást, illetve egy lépésben az összes változtatásról rendelkezhetünk, hogy elfogadjuk, vagy elvetjük mind. A döntésünket segíti, ha az ablak középső részén lévő három nyomógomb segítségével megnézzük, hogy hogyan nézne ki a dokumentum, ha minden változtatást elfogadnánk, illetve megnézhetjük, hogy mit is írtunk eredetileg. Feladat: • Nyissa meg a Formáz15.doc állományt, és képzelje el hogy Ön a lektor! • Kattintson az Eszközök, Változások követése, Módosítások kiemelése almenüre! Kapcsolja be az összes kapcsolót! • Jelölje ki az első szót és tegye félkövérré! • A kommunikációra szó után írja be a következőt: , csevegésre • Végül törölje ki az ötleteket cseréltek szavakat! • Mentse el a dokumentumot! Ha a módosításokat megfelelően hajtottuk végre a látvány a következő lesz:

• • • •

Ismételten nyissa meg a Formáz15.doc állományt, és képzelje el hogy Ön az eredeti alkotó, aki szembesül a korrektúrákkal és döntenie kell! Válassza ki az Eszközök, Változások követése, Módosítások elfogadása vagy elvetése almenüt, majd nyomja meg a Keresés jobbra nyilat! A formázást fogadja el, a beszúrást szintén, a törlést pedig vesse el. A műveletek végrehajtása előtt tekintse meg a Megjelenítés alternatíváit! A dokumentumot mentse el, és ne felejtse el dupla kattintással kikapcsolni a KORR feliratot!

91.



Megjegyzések A program lehetővé teszi, hogy magunknak vagy másoknak írásos vagy hangos megjegyzéseket illesszünk a dokumentumba. Ezeket a megjegyzéseket bármikor később megnézhetjük, meghallgathatjuk.

Megjegyzések beszúrása A kurzort arra a pontra kell állítani, ahová a megjegyzést szeretnénk beszúrni. Válasszuk a Beszúrás Megjegyzések parancsot. A képernyő vízszintes megosztásra kerül. Az alsó ablakban tudjuk a megjegyzéseket beírni, a monogramunk és egy sorszámot követően, amit a program automatikusan beír. Ha már nem szeretnénk látni az ablakot, kattintsunk a Bezárás gombra.

Megjegyzések megtekintése Azok a szövegrészek, amelyekhez megjegyzések tartoznak, alapbeállítás szerint sárgán kiemelésre kerülnek, és szögletes zárójelben látszik a megjegyzést készítő monogramja és a megjegyzés sorszáma. Ilyenkor elegendő, ha az egerünket a megjegyzés fölé visszük, és egy szövegbuborékban elolvassuk a megjegyzés szövegét.

Megjegyzések szerkesztése A megjegyzéseket az alsó ablakban lehet szerkeszteni, amit a Nézet menü Megjegyzések parancsával lehet megnyitni. Feladat: Nyissa meg a Formáz15.doc állományt és fűzzön megjegyzést az ARPAnet szóhoz, melynek szövege legyen: Az Internet őse. A módosításokat mentse el!

Dokumentumvédelem A dokumentum védelme parancs segítségével többfajta védelmet tudunk beállítani a dokumentumunk számára, sőt, jelszó megadásával a védelem kikapcsolását is megakadályozhatjuk. Válasszuk ki az Eszközök, Dokumentumvédelem parancsot, aminek hatására egy párbeszédablak nyílik meg.

92.



A Korrektúrák választásakor a változások követése nem kapcsolható ki. Amikor egy dokumentumot átadunk lektorálásra, érdemes ezt bekapcsolni, sőt jelszót is használni. A Megjegyzések választásakor csak megjegyzések fűzhetők a dokumentumhoz.

Láb- és Végjegyzet Egy dokumentum hasznos kiegészítői a láb- és végjegyzetek. A Word lehetővé teszi, hogy egy dokumentumon belül mindkettőt használjuk. A lábjegyzeteket magyarázatok, kiegészítő információk elhelyezéséhez használjuk a szöveggel azonos oldalon alul vagy közvetlenül a szöveg után. A végjegyzeteket pedig a szakasz vagy dokumentum végén, például az irodalomjegyzékhez használhatjuk. A lábjegyzet és a végjegyzet is két-két részből áll, a hivatkozásból és a tényleges szövegből. A hivatkozás, ami azonosítja a jegyzetet, megjelenik a beszúrási pontban, és a láb- vagy végjegyzet előtt is. A beírás sorrendje tetszőleges, a program mindig növekvő sorszámokkal látja el a hivatkozásokat, ha kell módosítva a már beírt jegyzetek számát. Ha egy szöveg, amelyikhez lábjegyzet tartozik, átkerül egy másik oldalra, természetesen viszi magával a jegyzetét is.

Láb- és végjegyzet beszúrása Első lépésként állítsuk a programot Nézet menü Nyomtatási kép nézetbe. Ez azért fontos, mert a lábjegyzetek másképp viselkednek különböző nézetekben. Ezután a kurzort állítsuk arra a pontra, ahová a hivatkozást be szeretnénk szúrni, majd ki kell választani a Beszúrás menü Lábjegyzet parancsát.

93.



A párbeszédablakban kijelöljük, hogy Lábjegyzetet vagy Végjegyzetet szúrunk be. Alapértelmezésben az Automatikus számozás van kijelölve, azonban lehetőségünk van Egyedi jelölés alkalmazására is a hivatkozásokhoz. Az egyéni jelölést vagy begépeljük vagy, a Szimbólumok gombra kattintunk, ahol a teljes karakterkészletből válogatunk. Az Egyebek parancsgomb lenyomásakor a láb- és végjegyzet további tulajdonságait állíthatjuk be. Az OK parancsgomb lenyomása után a kurzor pozíciójába a program beilleszti a kiválasztott hivatkozás jelét, majd leugrik a lap aljára, oda is elhelyezi ugyanazt a hivatkozás jelet, és persze a kurzort is, hogy aztán gépelhessük magát a lábjegyzet szövegét.

Ha befejeztük a láb- és végjegyzet gépelését, kattintsunk kettőt a hivatkozáson, aminek hatására a kurzor azonnal visszaugrik a szöveg területére, pontosan oda, ahova a hivatkozást beillesztettük.

Láb- és végjegyzet megtekintése A legegyszerűbb módszer, ha a szövegben a hivatkozásra állunk és megvárjuk, amíg kis sárga keretben megjelenik a lábjegyzet szövege. Ha kettőt kattintunk az egérrel a hivatkozáson, a program azonnal a hivatkozáshoz tartozó szöveghez ugrik.

Láb- és végjegyzetek szerkesztése A Nézet menü Lábjegyzet parancs választásával módunkban áll a lábjegyzetet és a végjegyzetet szerkeszteni, paramétereit módosítani.

Láb- és végjegyzet törlése Töröljük a hivatkozást és automatikusan az egész lábjegyzet is eltűnik. Ha több jegyzet volt, a törlés után a megmaradókat a program átszámozza. Feladat: Nyissa meg a Formáz15.doc állományt és fűzzön lábjegyzetet a vitákat szóhoz, melynek szövege legyen: nem csak katonai jellegű. A módosításokat mentse el!

Keresés és Csere A keresés és csere módot nyújt arra, hogy egy dokumentumon belül bizonyos szavakat, betűsorozatokat, kifejezéseket a program segítségével megkeressünk, és ha szükséges, kicseréljük más szavakra és kifejezésekre. Mód van arra is, hogy formai jellemzőket keressünk, illetve változtassunk meg.

Keresés A Wordben azonos módon tudunk keresni szövegeket, formátumokat, stílusokat stb. A keresés történhet egy kijelölt szövegrészben, a kurzor pozíciójától a dokumentum eleje vagy vége felé, vagy a teljes dokumentumban. A keresés párbeszédablakot a Szerkesztés, Keresés parancs kiadásával jeleníthetjük meg.

94.



Az egyszerű kereséshez a Mit keres mezőbe kell begépelni azt a karaktersorozatot, amelyet keresünk, majd rá kell kattintani a Következő gombra. A program megkeresi a beírt szöveg következő előfordulását a szövegben. A keresés során a találatkor a Word kijelöli a keresett karaktersorozatot, méghozzá úgy, hogy a képernyőn látható legyen. Ha újból rákattintunk a Következő parancsgombra, a program tovább keres, és rááll a következő előfordulásra. Ha nem volt találat, azaz nincs a dokumentumban a keresett karaktersorozat, figyelmeztető üzenetet küld. Az összetettebb kereséshez, a paraméterek beállításához az Egyebek gombra kell kattintani, amikor is az ablak kiegészül a Keresési beállítások és a Keresés kerettel. A Hol keres mezőben megadhatjuk, hogy milyen irányban keressen. A keresőablak kapcsolói közül pedig ajánlatos az alábbi kettő funkcióját megismerni. A Kis- és nagybetű megkülönböztetése bekapcsolásakor előírjuk a Wordnek, hogy tegyen különbséget a kis- és nagybetű között. (cica vagy Cica) Csak ha ez a teljes szó bekapcsolásakor a keresett szöveget csak akkor tekinti találatnak, ha az önálló szóként áll. (ma, de nem majom, magán) A Keresés keret Formátum parancsgombjára kattintva a Word lehetővé teszi, hogy karaktersorozatok mellett vagy helyett speciális formátumra keressen. A feltáruló listából ki lehet választani a keresendő formátumot, formátumokat, melynek hatására a már korábban megismert párbeszédablakok jelennek meg. Az egyetlen különbség, hogy minden kapcsolónak három állapota van, azaz Közömbös (szürke), Bekapcsolt (pipa), Kikapcsolt (üres). Feladat: Nyissa meg a Formáz15.doc állományt és hajtsa végre az alábbi kereséseket! • Keresse meg a rendszer összes előfordulását! (2 találat) • Keresse meg a rendszer összes előfordulását, Csak ha ez a teljes szó kapcsoló bekapcsolásával! (nincs találat) • Keresse meg a félkövér formátumú szavakat! (1 találat)

95.



Csere A Word természetesen lehetővé teszi, hogy ne csak megkeressünk egy karaktersorozatot, formátumot vagy ezek kombinációit, hanem ki is cseréljük azokat arra, amit megadunk. Kattintsunk a Szerkesztés menü Csere parancsára, ami egy párbeszédablakot nyit meg a számunkra.

Az ablak hasonló, mint a keresésé, csak megjelent a Mire cseréli mező. A Mit keres mezőben megadott szöveget és/vagy formátumot fogja kicserélni a Mire cseréli részben megadottal. A cserét megelőző keresést itt is olyan irányban és módon hajtja végre, ahogy ezt a keresésnél megtanultuk. A cserét szabályozhatjuk a következők alapján: A Csere gombra kattintva, a program megkeresi az első találatot, majd ismételt kattintásra kicseréli azt. A Mindet gomb megnyomásának hatására, kérdés nélkül kicseréli a megadott dokumentumrészben az összes előfordulást. Ezzel a funkcióval legyünk óvatosak, mivel a magyar nyelv ragozása megtréfálja a figyelmetlen cserélőt. Ha pedig a Következő gombra kattintunk, a program rááll a következő találatra anélkül, hogy a cserét végrehajtaná. Feladat: Nyissa meg a Formáz15.doc állományt és hajtsa végre az alábbi cserét! Cserélje ki a katonai szó összes előfordulását, Csak ha ez a teljes szó honvédelmire! (1 csere) Vigyázzunk arra, hogy az előző keresési feladatnál beállított keresési paramétereket megjegyzi a program.

96.



Ellenőrző kérdések 6. I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. A felsoroltak közül melyik nem létező stílus? a., bekezdésstílus b., karakterstílus c., szakaszstílus 2. A változások követésének bekapcsolásakor milyen módosításra nem figyel a Word? a., Törlés b., Beszúrás c., Keresés 3. Az állapotsorban melyik felirat jelzi a változások követésének bekapcsolását? a., MR b., KORR c., BŐV 4. Alapbeállítás szerint milyen színnel emeli ki a Word a megjegyzést? a., Sárga b., Zöld c., Piros 5. Lábjegyzet beszúrása előtt a programot milyen nézetbe ajánlatos állítani? a., Nyomtatási kép b., Normál c., Vázlat

II. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. Egy sablon fájlban tároljuk a dokumentumhoz használt stílusok készletét. igaz hamis 2. A program lehetővé teszi gyári, beépített stílusok törlését. igaz hamis 3. A sablon fájl kiterjesztése DOT. igaz hamis 4. A Wordben mód van arra is, hogy formai jellemzőket keressünk. igaz hamis 5. A téma olyan formátum együttes, amelyet a dokumentumhoz rendelve, annak külalakja megváltozik. igaz hamis

97.



Táblázatok, mezőutasítások, számolás a Wordben, rendezés Táblázatok A Word táblázat szerkesztő szolgáltatása nagyon sokat tud, és viszonylag egyszerűvé teszi a táblázatok készítését, formázását. A táblázatokat használhatjuk akkor is, amikor nem klasszikus értelemben vett táblázatot készítünk, hanem szövegek, képek elrendezéséhez hívjuk láthatatlan segítségül a táblázat celláit. Egyegy cellába tetszőleges számú bekezdés írható, sőt egy másik teljes táblázat is beilleszthető. A táblázatok formázási lehetőségei széleskörűek, akár kézzel, akár automatikus szolgáltatások igénybe vételével hajtjuk végre.

Táblázatok létrehozása párbeszédablak segítségével A kurzort először állítsuk oda, ahova a táblázatot be akarjuk szúrni, majd kattintsunk a Táblázatok, Beszúrás menü, Táblázat almenü parancsára, aminek hatására megjelenik egy párbeszédablak.

Az ablakban megadhatjuk a létrehozandó táblázat Oszlopainak és Sorainak számát. Ezen kívül dönthetünk az Oszlopszélességről is, de a programmal is elvégeztethetjük Automatikus méretezés alkalmazásával. Az Automatikus formázás egy külön ablakban kínálja fel listájából az előre gyártott formátumokat. Feladat: Hozzunk létre egy új dokumentumot, melyet mentsen el a saját név könyvtárába Formáz16.doc néven! A párbeszédablak segítségével hozzon létre egy 4 oszlopos, 3 soros, 2-2 cm-es oszlopszélességű táblázatot!

98.



Ha a Mindent mutat ikon jó szokás szerint be van kapcsolva, akkor a cellákban cellavégjelek láthatók, amelyek teljesen függetlenek a bekezdés végjeltől. A vonalzón megjelenő új jelek a táblázat formázásában segítenek. Láthatjuk az oszlopés sorhatárokat, melyek segítségével a méreteket is meg tudjuk változtatni. A táblázatban szereplő bekezdések formázása pontosan megegyezik a normál szövegben tanult formázásokkal. A táblázat bal felső sarkában egy mozgatófül jelenik meg, ha az egérkurzort a táblázat fölé visszük. Segítségével a táblázat tetszőleges helyre húzható. A jobb alsó sarokban pedig egy méretezőfül jelenik meg, mellyel a táblázat minden irányban átméretezhető.

Táblázatok létrehozása ikon segítségével A Szokásos eszköztáron találjuk a Táblázat beszúrása ikont, melynek kiválasztása előtt a kurzort vigyük arra a helyre, ahová a táblázatot be akarjuk szúrni. Az ikon megnyomását követően néhány sorból és oszlopból álló táblázat modellje jelenik meg.

A modellen be kell állítani a sorok és oszlopok számát. Ha nem látszik elegendő sor vagy oszlop a képernyőn, lenyomott egérgombbal húzzuk az egeret jobbra, illetve lefelé. Amíg nem engedjük el a gombot, módosíthatjuk a befeketített területet is. Az egér elengedésekor azonnal létrejön a kurzor pozíciójában a táblázat. Az oszlopok automatikus szélességűek, azaz egyformák, és a táblázat teljesen kitölti a margók közötti területet. Feladat: Hozzon létre egy új dokumentumot, melyet nem szükséges elmentenie! Az ikon segítségével hozzon létre egy 4 oszlopos, 3 soros táblázatot!

Táblázatok létrehozása rajzolással Kattintson a Szokásos eszköztáron a Táblázatok és szegélyek ikonra! Itt találjuk a ceruza és a radír ikonokat, melyek segítségével létrehozhatunk táblázatokat.

99.



A rajzoláshoz rákattintunk a ceruzára, a munkaterületre visszük a kurzort, és lenyomott egérgombbal először a táblázat körvonalát rajzoljuk meg, majd tetszőleges helyre sorokat, oszlopokat rajzolhatunk. A radírral törölhetők a fölösleges vonalak. Feladat: Hozzon létre egy új dokumentumot, melyet nem szükséges elmentenie! Rajzolással hozzon létre egy 4 oszlopos, 3 soros táblázatot!

Táblázatok létrehozása szövegből Ha már megírtunk egy szövegrészt, és utólag rájövünk, hogy szerencsésebb lett volna azt táblázatos formában írni, akkor a program egyetlen parancs kiadásával képes az átalakítást elvégezni. Ha több oszlopos táblázatot szeretnénk létrehozni, az egyes cellákba szánt szövegeket egymástól bekezdésvégjellel, tabulátorral, pontosvesszővel vagy tetszőlegesen megadott karakterrel kell elválasztani. Ki kell jelölni az átalakítandó bekezdéseket, és kiadni a Táblázat, Konvertálás, Szöveg táblázattá parancsot. A megjelenő ablakban megadható az oszlopok száma, míg a sorok számát a program általában maga számolja ki a kijelölt tartomány alapján. A konvertálás fordítva is működik a Táblázat, Konvertálás, Táblázat szöveggé parancs kiadásával. Feladat: Hozzon létre egy új dokumentumot, és gépelje be az alábbi szöveget! A dokumentumot mentse el a saját név könyvtárába Formáz17.doc néven!

Jelölje ki a bekezdéseket és végezzen táblázattá konvertálást! A változtatásokat mentse el!

Mozgás, kijelölés a táblázatban billentyű-kombináció segítségével Billentyű-kombinációk

→←

a cellán belül található szövegben tudunk mozogni, illetve szélső karakteren állva a kurzor átugrik a mellette, alatta, felette lévő cellába átugrik az alatta, felette lévő cellába ↑↓ Shift+nyílbillentyűk karakter, illetve közbezárt terület kijelölése Alt+5 (Az 5-ös numerikus a teljes táblázat kijelölése billentyűzeten van lenyomva, amikor a NumLock nincs bekapcsolva)

100.



Kijelölés a táblázatban menü segítségével Ha a kurzor egy táblázat adott pontján áll, a Táblázat menü Kijelölés parancsának almenüjében találjuk meg a kijelöléshez szükséges parancsot.

Mozgás, kijelölés a táblázatban egér segítségével A mozgás táblázaton belül legegyszerűbb egérrel, hiszen csak rá kell kattintani a kiválasztott cellára. A kijelöléshez azonban tudnunk kell, hogy a sorok előtt, az oszlopok felett, és minden egyes cella elején van egy láthatatlan kijelölő sáv, pontosan úgy, ahogy a bekezdéseknél tanultuk. Onnan vesszük észre, hogy a sor, illetve a cella kijelölő sávján állunk, hogy a kurzor jobbra felfelé mutat. Ilyenkor kattintva az egérrel kijelöljük a sort, illetve cellát. Oszlop kijelöléshez vigyük a kurzort a kijelölendő oszlop fölé, és amikor megjelenik a fekete lefelé mutató nyíl, kattintsunk az egérrel. Ha több szomszédos oszlopot szeretnénk kijelölni, lenyomott egérgombbal húzzuk el a fekete nyíl kurzort az oszlopok felett.

Sorok és oszlopok beszúrása Semmilyen problémát sem jelent, ha táblázatunkat utólag bővíteni akarjuk. Ennek legtipikusabb esete, amikor a táblázat alján újabb sort szeretnénk beszúrni. Ilyenkor elegendő az utolsó cellába állítani a kurzort és lenyomni a TAB billentyűt. Új sorok, oszlopok beszúrásához célszerű először kijelölni azokat a sorokat, illetve oszlopokat, amelyek elé vagy után az újakat szeretnénk beszúrni. Ezt követően kérjük a Táblázat menü Beszúrás menüpontját, ami széles skálát kínál a művelet végrehajtásához.

101.



Sorok és oszlopok törlése Jelöljük ki a törölni kívánt sorokat, oszlopokat és kattintsunk a Táblázat, Törlés menüre, ahol az almenüből kiválaszthatjuk a megfelelő parancsot.

Oszlopszélesség és sormagasság meghatározása Az egyik módszert a feladat végrehajtására a Táblázat menüben az Automatikus méretezés parancs almenüi között találjuk, ahol kiválaszthatjuk az oszlopszélesség meghatározásának módját. Azonban a legegyszerűbb módszer az egérrel történő állítás alkalmazása. Állíthatjuk az oszlop szélességét, ha két oszlop határára állunk, de ugyanezt a hatást érjük el, ha a szövegkurzor a táblázatban áll és az egér kurzorral a vonalzón a cellahatárra állunk. Természetesen ugyanezen módszerek alkalmazásával a sormagasság is állítható, de ebben az esetben a függőleges vonalzón végezzük a műveletet, és a sorok határoló vonalára kell állnunk. Az oszlopszélességet és a sormagasságot állíthatjuk még párbeszédablak segítségével is, de ezzel, majd a Táblázat tulajdonságai parancs ismertetésekor foglakozunk.

Táblázat tulajdonságai Az egész táblázat beállítására vonatkozó párbeszédablakokat a Táblázat menü, Táblázat tulajdonságai parancs alkalmazásával érhetjük el.

102.



Az ablak négy fülből áll, melyek közül az első a Táblázat. Itt adhatjuk meg többek között a táblázat pontos pozícióját, a Beállítások gomb segítségével a belső margóértékeket, a Kívánt szélességet, Igazítást, Behúzást, Szegélyt és mintázatot és egyéb fontos dolgokat.

A kijelölt sorok magasságát az ablak második lapján állíthatjuk. Ha a magasság melletti kapcsolót nem kapcsoljuk be, a programra bízzuk a sormagasság beállítását a sorban lévő legmagasabb szöveg alapján, ellenkező esetben mi adhatjuk meg a paramétereket. Az Előző sor, illetve Következő sor gombokkal tudunk másik sort kiválasztani, és a magasságát beállítani anélkül, hogy össze kellene csuknunk az ablakot. A Beállítások első kapcsolója több oldalas táblázat esetén megengedi, hogy a cellán belül váltson lapot a program, míg a második kapcsolója az első sort megismétli a következő oldal tetején.

103.



A harmadik lapon az oszlopszélesség állítását tehetjük meg, hasonlóan, az előző ablakokban megismert mezők alkalmazásával.

Az utolsó lapon pedig csak akkor dolgozunk, ha valamilyen egyéni beállítást szeretnénk megadni egy-egy cellához.

Cellák egyesítése A Word lehetővé teszi, hogy táblázatokban tetszőleges számú cellát összevonjunk egyetlen cellává. Először ki kell jelölni azokat a szomszédos cellákat, amelyeket össze szeretnénk vonni, majd kattintani kell a Táblázat menü Cellák egyesítése parancsra. Természetesen a Táblázatok és szegélyek eszköztár is lehetőséget kínál a művelet elvégzésére. Az egyesítést mind vízszintesen, mind pedig függőlegesen is el lehet végezni. Feladat: Nyissuk meg a Formáz16.doc állományt, amiben hajtsuk végre az alábbiak szerint a cellaegyesítéseket! A változtatásokat mentsük el!

Cellák felosztása A Word lehetővé teszi, hogy egy vagy több cellából további cellákat hozzunk létre. A műveletet felosztásnak nevezzük. Ha egyetlen cellát jelölünk ki felosztásra és rákattintunk a Táblázat menü Cellák felosztása parancsra, a megjelenő párbeszédablakban megmondhatjuk, hogy hány részre ossza a program a cellát, hány oszlopot, illetve hány sort szeretnénk. Feladat:

104.



Nyissuk meg a Formáz16.doc állományt, amiben hajtsuk végre az alábbiak szerint a cellafelosztásokat! A változtatásokat mentsük el!

Mezőutasítások A Word lehetőségeit megsokszorozza a mezőutasítások alkalmazása. Segítségükkel utasításokat tudunk beágyazni, megjeleníthetünk oldalszámot, dátumot, ábrát, képet, vagy összeállíthatunk tárgymutatót, tartalomjegyzéket stb.

Mező felépítése Minden mező alapvetően a következő részekből állhat:

{ MEZŐNÉV paraméterek \kapcsolók } Ez a kapcsos zárójel nem gépelhető be billentyűzetről, mivel csak külalakjában azonos a billentyűzetről begépelhető változatával. Beírni a Ctrl+F9 billentyűkombinációval lehet. Ha menük segítségével szúrjuk be a mezőt, a kapcsos zárójel automatikusan megjelenik. A mezőnév a mező azonosítására szolgál. A paraméterek használata nem minden mezőben kötelező, és a mező típusától függ a tartalmuk és a külalakjuk. Paraméter például a tárgymutató mezőnél a tárgymutató szövege. A mezők működését, az eredmények megjelenítését befolyásolhatjuk a kapcsolók megadásával. A kapcsolók előtt \ jelet kell írni.

Mezők frissítése A mezők frissítése általában nem automatikus, ezért, ha azt tapasztaljuk, hogy a mező módosítása után nem jelent meg az eredmény, akkor nekünk kell kezdeményezni a mező frissítését az F9 funkcióbillentyű leütésével. A frissítés csak arra a mezőre van hatással, amelyikben a kurzor áll, vagy azokra, amelyek a kijelölt tartományon belül vannak.

Mezők beszúrása menük segítségével Természetesen ez a legkényelmesebb lehetőség. Sokszor a felhasználó nem is tudja, hogy mezőutasításokkal dolgozik. Tehát, ha azokat a menüparancsokat választjuk ki, amelyek mezőket szúrnak be a szövegbe, semmi más dolgunk nincs, mint a menüt kiválasztani, és ha megjelenik hozzá a párbeszédablak, ott a paraméterhez szükséges értékeket beállítani. A legtöbb ilyen parancs a Beszúrás menüben található, például az Oldalszám, Dátum és idő. Feladat: Hozzon létre egy új dokumentumot, majd a Beszúrás menüből válassza a Dátum és idő parancsot egy tetszőleges formátummal!

105.



Mezők beszúrása beírással Először a Ctrl+F9 billentyű-kombinációval megjelenítjük a mezőhatárokat, majd beírjuk a mezőket, paramétereket és a kapcsolókat. A mező eredményét az F9 billentyű lenyomása után láthatjuk. Feladat: Álljon egy új bekezdésbe az előzőleg létrehozott dokumentumban. Írja be az alábbi mezőt: {Date}! A mező eredményét az F9 billentyű lenyomása után láthatjuk.

Mező beszúrása a mezők listájából Kattintsunk a Beszúrás menü Mező parancsára! A megjelenő párbeszédablakban Kategóriákba sorolták a Mezőneveket, ezáltal könnyebbé válik az egyes mezők kiválasztása a listában.

A Mezőkódok listában megtaláljuk a kiválasztott mező pontos szintaktikáját, míg a Leírás keretben röviden a mező feladatát.

Mező javítása Ha javítani szeretnénk egy mező tartalmán, akkor az eredmény helyett a mező kódját kell látnunk, amit a mezőben állva a Shift+F9 billentyű-kombináció alkalmazásával érhetünk el. Ettől kezdve, mint normál szöveget javítunk a mezőben.

Mezők listája A következőkben néhány fontosabb, érdekesebb mező szintaktikáját, eredményét és leírását ismertetjük: {DATE} {TIME} {FILESIZE} {FILENAME} {=AVERAGE(4;5;3)} {=SUM(4;5;3)} {=MAX(4;5;3)}

02.03.06 20:29 18719744 word12.doc 4 12 5

aktuális dátum aktuális idő aktuális fájl mérete bájtban aktuális állomány neve számok átlaga számok összege legnagyobb szám 106.


{=MIN(4;5;3)} {PAGE}


3 107

legkisebb szám aktuális oldalszám

Számolás a Wordben A Word alkalmas egyszerű és összetett számolási műveletek végrehajtására. A számolást a program egy mezőutasítás segítségével végzi, melybe számokat, műveleti jeleket, függvényeket, könyvjelzőket és táblázat esetén cellahivatkozást írhatunk.

Számolás a szövegben Először a kurzort kell a kívánt helyre állítani és kiválasztani a Táblázat, Képlet menüt.

A Képlet mezőt használjuk a művelet beírására. A művelet megadásánál használhatjuk az alapműveletek jeleit, relációs jeleket és függvényeket, melyek alkalmazását megkönnyíti a Függvény beszúrás listából történő választás. Zárójelekkel a műveletek végrehajtási sorrendjén, precedenciáján változtathatunk. A Számformátummal a képlet eredményének a megjelenési formátumát határozhatjuk meg.

107.



Számolás egy táblázaton belül A számolási műveletek végrehajtása egy kicsit egyszerűbb, ha táblázaton belül valósítjuk meg. Minden egyes cellának van címe, és ennek segítségével lehet megadni, hogy melyik cella adataival akarunk műveletet végezni. Az oszlopokat az angol ábécé betűivel azonosítjuk, míg a sorokat számokkal. Tehát a bal felső sarokban a cella, az A1 azonosítót kapja. A műveletek végrehajtásához itt is használhatjuk a Táblázat, Képlet parancsát. Feladat: Hozzon létre egy új dokumentumot, amit mentsen el a saját név könyvtárába Formáz18.doc néven! Készítse el az alábbi táblázatot és hajtsa végre a műveleteket! NÉV Nagy Ödön Kiss Béla Jó Áron Összesen Átlag

MENNYISÉG 1. NAP

2. NAP 150 120 200 80 100 40 {=sum(b3;b4;b5)} {=sum(c3;c4;c5)} {=average(b3;b4;b5)} {=average(c3;c4;c5)}

Rendezés A Word segítségével kényelmesen tudjuk rendezni a dokumentum tetszőlegesen kijelölt szövegrészét, vagy a táblázat sorait.

Szöveg rendezése Ki kell jelölni a rendezendő szövegrészt, majd kiválasztani a Táblázat, Sorba rendezés parancsát.

A rendezéshez a bekezdést választva, ábécé sorrendbe rendezi a kijelölt bekezdéseket. Eldönthetjük még, hogy Emelkedő vagy Csökkenő rendbe rendezzünk. A Van rovatfej azt jelenti, hogy a kijelölt tartomány első sora nem vesz részt a rendezésben, míg a Nincs rovatfej választásakor igen.

108.



Táblázatok rendezése A táblázatok rendezésénél, ha a Táblázat, Sorba rendezés parancs előtt semmit sem jelöltünk ki, csak benne állunk a táblázatban, a rendezés az egész táblázatra fog vonatkozni. Itt is megadhatunk rendezési kulcsokat. Feladat: Nyissa meg a Formáz18.doc állományát! Rendezze a nevek szerint ábécé sorrendbe a táblázat adatait! A változtatásokat mentse el! • Jelölje ki a táblázatban található három nevet, majd kattintson a Táblázat, Sorba rendezés parancsra!

•

Az ablak beállításait hagyja az alapértelmezett beállításokon, hiszen pont erre van szükségünk, majd nyomja meg az OK parancsgombot!

•

A rendezést a teljes sorra értelmezve végrehajtotta a program.

•

A módosításokat mentse el!

109.



Ellenőrző kérdések 7. I. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. A Word lehetővé teszi, hogy táblázatokban tetszőleges számú cellát összevonjunk egyetlen cellává. igaz hamis 2. A mező frissítését az F9 funkcióbillentyű leütésével érvényesíthetjük. igaz hamis 3. A Ctrl+F9 billentyű-kombinációval megjelenítjük a mezőhatárokat. igaz hamis 4. A Word nem alkalmas egyszerű számolási műveletek végrehajtására. igaz hamis 5. A rendezésnél a Van rovatfej azt jelenti, hogy a kijelölt tartomány első sora nem vesz részt a rendezésben. igaz hamis

II. KÉREM VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! Hozza létre az alábbi dokumentumot, melyet mentsen el a saját név könyvtárába Formáz19.doc néven!

110.



Körlevél Körlevelet célszerű készíteni meghívók, értesítések stb. készítésekor. Körlevélnek tekinthetünk minden olyan nyomtatványt, amelynél egy típusszöveg (törzsdokumentum) tartalmát egy adatállomány (adatforrás) adataival egészíti ki a program, és ily módon készít egyedi dokumentumot. Ugyanazt a törzsdokumentumot más-más adatbázis adataival tehetjük egyedivé, és fordítva, egy adatbázis adataival más és más törzsdokumentum dolgozhat. Adatforrásként felhasználhatunk egy a Wordben készült adatbázist, de átvehetjük más programok, például az Excel, dBase, Access állományait is. Egy körlevél elkészítése alapvetően 3 fő lépésből áll: 1. A törzsdokumentum létrehozása vagy megnyitása. 2. Az adatforrás létrehozása vagy megnyitása. 3. Az egyesítés paramétereinek megadása és az adatok egyesítése.

Körlevél készítésének menete A körlevél készítésének menetét legegyszerűbben elsajátítani a gyakorlati alkalmazásban lehet, ezért most készítsünk el egy egyszerű körlevelet. A példánkban készítenünk kell egy adatforrást, amely a Barhács Oktatóközpont adatait tárolja, ahol nyilvántartjuk a tanfolyamok és a jelentkező hallgatók adatait. Ezen kívül készítenünk kell egy törzsdokumentumot, mely a tanfolyamokra történő jelentkezések visszaigazolását tartalmazza. 1) A törzsdokumentum létrehozása vagy megnyitása. • Hozzunk létre egy új dokumentumot! • Válasszuk az Eszközök, Körlevél parancsot, ami egy Körlevélsegítő ablakot nyit meg!

111.


•

•

•


Kattintsunk a Létrehozás gombra, ahol ki kell választanunk a törzsdokumentum típusát: Formalevelek: Olyan körlevél, ahol minden egyes egyedi levél egy új oldalra kerül. Ez a hagyományos értelemben vett körlevél. Levélcímkék: Etikett nyomtatás. Borítékok: Az adatforrás adatait közvetlenül a borítékra nyomtatjuk. Katalógus: Folyamatosan nyomtatja a program a leveleket, nem kezd mindegyikhez új oldalt. Visszaállítás szokásos Word dokumentumra: A törzsdokumentum és az adatforrás közötti kapcsolatot szünteti meg. Válasszuk a Formaleveleket, mely műveletet követően a program döntés elé állít bennünket, miszerint az aktív, megnyitott dokumentumból szeretnénk-e törzsdokumentumot készíteni, vagy egy másik dokumentumot nyitunk meg erre a célra.

Válasszuk az Aktív ablakot! A választás után újból a Körlevélsegítőben találjuk magunkat, melyben újabb gombok jelentek meg.

2) Az adatforrás létrehozása vagy megnyitása. Az adatforrás alapvetően egy táblázatként képzelhető el, melyben például nyilvántartjuk az összes hallgató adatait. A táblázat sorokból áll, és egy-egy sort rekordnak nevezünk, amely például 1 hallgató adatait tartalmazza. A rekord 112.



mezőkből áll, ami nem összetévesztendő a mezőutasításokkal, például a hallgató vezetékneve. Minden oszlop tetején az adott mező azonosítására szolgáló mezőnév szerepel, melyet nevezhetünk táblafejnek is, például Vezetéknév. • Kattintsunk az Adatok gombra, ahol újabb választás elé állít minket a program. Adatforrás létrehozása: A Wordben most hozzuk létre az adatforrást. Adatforrás megnyitása: Egy már létező adatforrás megnyitása. Címjegyzék használata: Például az Outlook címlista megnyitása adatforrásként. Táblafej beállítása: Az adatforrás táblázatának fejsora egy másik fájlban van. • Válasszuk az Adatforrás létrehozását, mely egy párbeszédablakot nyit meg a számunkra. Az ablakban a mezőnevek listáját adjuk meg, és a program ebből az adatbázis táblázatát készíti el. A táblafej mezőnevei lista tartalmaz nagyon sok általánosan használt mezőnevet. Legtöbbször elegendő ezekből kitörölni a feleslegeseket és kiegészíteni a hiányzókkal, és már készen is vagyunk.

•

• •

•

Töröljük ki a felesleges mezőneveket oly módon, hogy először jelöljük ki A táblafej mezőnevei közül a törlendő mezőnevet, majd nyomjuk meg a Mezőnév törlése parancsgombot! A műveletet ismételjük addig, amíg a csak a következő mezőnevek maradnak: Vezetéknév, Utónév, Város, Cím1, Irányítószám! Most szúrjunk be egy új mezőnevet oly módon, hogy álljunk bele a Mezőnév keretbe, majd írjuk be: Telefon! A beírást követően kattintsunk a Mezőnév hozzáadása parancsgombra! Az Irányítószám mezőnevet A táblafej mezőneveinek listáján helyezzük át az Utónév alá közvetlenül oly módon, hogy először kijelöljük az Irányítószám mezőnevet, majd az Átrak felfelé mutató nyilát nyomjuk meg ismételten, amíg a célt el nem érjük. Az OK gomb kiválasztása után azonnal a már ismert állománymentés képernyőjét láthatjuk, ahol kötelezően el kell mentenünk az adatforrásunkat. Példánkban, a saját név könyvtárunkba mentsünk el, Forrás.doc néven!

113.



•

A mentés után újabb döntés előtt állunk. Az új üres adatforrásunkat töltjük fel adatokkal, vagy nem törődve azzal, hogy üres az adatforrás, a törzsdokumentumot készítjük el, írjuk meg, szerkesztjük.

•

Most válasszuk az Adatforrás szerkesztését, azaz feltöltjük adatokkal az adatforrást. Egy-egy rekord egy-egy önálló űrlapba kerül.

•

Az egyes adatok beírása után a következő mezőbe ugráshoz használhatjuk az Enter vagy a Tab billentyűt. Az aktuális rekord utolsó mezőjének kitöltése után az Enter hatására a program automatikusan új rekordot szúr be. Az összes mező kitöltése előtt is kérhetünk új rekordot az Új rekord gombbal. Az ablak alján látható a rekord sorszáma. A sorszám mellett látható nyilak lehetővé teszik a rekordok között való mozgást. Az aktuális rekordot törölhetjük a Törlés gombbal. A Visszaállítás az ablakban látható rekordon végrehajtott módosításokat törli. A Keresés gomb tartalom szerinti keresést tesz lehetővé, míg a Forrás gombbal megjeleníthetjük az adatbázist, táblázatos formában. Most vigyük fel az alábbi rekordokat:

•

Vezetéknév Utónév Irányítószám Város Cím1 Telefon Nagy László 1091 Budapest Vas u. 2. 234-5678 Kiss Emma 1101 Budapest Ernő u. 3. 123-4567 Jó Áron 2100 Gödöllő Kiss u. 5. Nagy Béla 1103 Budapest Pál u. 23. 231-2311 Erős László 2100 Gödöllő Kiss u. 45. 333-444 Az OK kiválasztásával befejezzük az adatok feltöltését és megjelenik az üres törzsdokumentum, mely szerkesztésre vár.

114.


•


A törzsdokumentum készítése során azokat a szövegeket, amelyek minden egyedi dokumentumban azonosak, egyszerűen csak be kell gépelni. Azokat viszont, amelyek a leveleket egyedivé teszik, azaz az adatforrás megfelelő mezőit, az adatforrásból kell beilleszteni a dokumentumba. Ezt a műveletet a legegyszerűbben, a megjelent új eszköztár (Körlevél eszköztár), Adatmező beszúrása ikonjával tudjuk megvalósítani. (Az eszköztár többi elemét a későbbiekben ismertetjük.) Az ily módon beszúrt mező ugyanúgy formázható, mint a normál szöveg. Most készítsük el az alábbi levelet a megadott formátumokkal, melyet mentsünk el a saját név könyvtárba Törzs.doc néven!

3) Az egyesítés paramétereinek megadása és az adatok egyesítése. Az egyesítés során, a törzsdokumentumban a program rendre behelyettesíti a hozzákapcsolt adatforrás rekordjainak kijelölt mezőit, és ezzel egyedi dokumentumokat állít elő. A művelet végrehajtásához kattintsunk az Eszközök, Körlevél parancsára, ami megnyitja a már jól ismert Körlevélsegítő ablakunkat. Az ablakban kattintsunk az Egyesítés gombra, ami egy párbeszédablakot nyit meg, melyet közvetlenül is elérhetünk, ha a Körlevél eszköztáron az Egyesítés ikonra kattintunk.

A Cél listában meghatározhatjuk, hogy az egyesítés eredménye egy új dokumentumban, nyomtatón vagy elektronikus levélként jelenjen meg. Az Egyesítendő rekordok keretben kijelölhetjük az összes rekordot, illetve egy intervallumot az egyesítésre. A Rekordok egyesítésénél keretben pedig az üres mezők megjelenítéséről dönthetünk. Most célként hagyjuk az Új dokumentumot és nyomjuk meg az Egyesítés gombot! A körlevél a beállítások alapján, néhány másodpercen belül elkészül. 115.


•

•

•


Az új fájl neve Formalevelek1, melyet nem kötelező elmenteni, hiszen az adatforrás és a törzsdokumentum felhasználásával bármikor újra készíthető. Minden levél külön oldalon szerepel, szakaszhatárolókkal elválasztva. Ha a levél formátumában, vagy az adatokban kell változtatnunk, azt sohasem az egyesített körlevelekben tesszük meg, hanem a törzsdokumentumban, illetve az adatforrásban. Tehát változtatás esetén mentés nélkül eldobjuk egyesített körleveleinket, elvégezzük a módosításokat, majd ismét egyesítünk. Példaként, a megszólítást követően az Utóneveket tegyük félkövérré és a Nagy László címét módosítsuk Vas u. 10-re! Először eldobjuk az egyesített körleveleket mentés nélkül, majd a törzsdokumentumban a megszólítás után az Utónevet félkövérré tesszük! Ezután az adatforráshoz kell hozzáférnünk, melyet elérhetünk a Körlevélsegítő ablak Szerkesztés parancsával, vagy egyszerűbben a Körlevél eszköztár Adatforrás szerkesztése ikonjával. Módosítjuk a címet, majd megnyomjuk az OK parancsgombot! Az egyesítést követően a változtatások a formaleveleinkben is megjelennek.

Ha egyesített körlevelünk megjelenése megegyezik a fenti mintában láthatóval, akkor ismét dobjuk el az egyesített körleveleket, zárjuk be a törzsdokumentumot, mely módosításait mentsük, és természetesen mentsük az adatforrásunk módosításait is.

116.



Körlevél eszköztár Hatására a törzsdokumentumhoz aktuálisan kapcsolt adatforrás mezőinek listája jelenik meg. A törzsdokumentumban a változó adatok beszúrásakor elegendő a listából a megfelelő mezőnévre kattintani. A változó jelölésekor a program a mezőnevet a következő módon jeleníti meg: «Utónév». A legördülő lista a körlevél mezőutasításait tartalmazza, mellyel a későbbiekben foglalkozunk. A képernyőn a mező nevének és eredményének megjelenítése között vált. Segítségével még az egyesítés előtt ellenőrizhetjük, hogy milyen lesz az egyedi dokumentumunk. A rekordszám megmutatja, hogy melyik rekord az éppen aktuális rekord. A rekordok között pedig mozoghatunk egyesével a belső nyilak segítségével, illetve az első vagy utolsó rekordokra ugorhatunk a szélső nyilakkal. A Körlevélsegítő ablakot nyitja meg. A Hibaellenőrzés átvizsgálja a törzsdokumentumot, és figyelmeztet az esetleges hibákra. Az aktuális beállítások alapján végrehajtja az egyesítést a törzsdokumentum és az adatforrás között, az eredmény pedig egy új fájlban jön létre. Körlevél nyomtatása az utolsó beállítások alapján. Csak akkor alkalmazzuk, ha egészen biztosak vagyunk a beállítások helyességében. Az Egyesítés párbeszédablak megjelenítése közvetlenül a Körlevélsegítő ablak nélkül. A Rekordkeresés párbeszédablak megjelenítése. Ez a funkció egyenértékű az Adatűrlap Keresés gombjának megnyomásával. Alkalmazása akkor praktikus, ha az aktív adatforrásban, valamelyik mező tartalma szerint szeretnénk keresni. Az Adatforrás szerkesztése megjeleníti az Adatűrlapot, melyben az adatokat módosíthatjuk, szerkeszthetjük, bővíthetjük, törölhetjük.

Feltételekhez kötött egyesítés Az előzőekhez hasonlóan, ezt a műveletet is a gyakorlatban sajátítsuk el. Készítsünk ismét körlevelet a korábban megírt törzsdokumentumot és adatforrást felhasználva, azonban a formalevelek csak a budapesti férfiak számára készüljenek el és a vezetéknevek alapján ábécé sorrendben jelenjenek meg. A feladat végrehajtása során bővítenünk kell az adatforrás mezőit, hogy meg tudjuk különböztetni a férfiakat a nőktől, lekérdezési feltételeket kell szabnunk, és végül még rendeznünk is kell, mielőtt az egyesítés parancsát kiadjuk. Hát lássuk: • Nyissuk meg az elmentett Törzs.doc állományunkat! • Kattintsunk az Adatforrás szerkesztése ikonunkra! • Az Adatűrlapon nyomjuk meg a Forrás parancsgombot, melynek hatására az adatforrás fájl megnyílik, és egy különálló ablakban jelenik meg, táblázatos formában. • Az ablakban egy új eszköztár is megjelent, melynek neve: Adatbázis eszköztár. Segítségével az adatforrásunkban hajthatunk végre különböző műveleteket. 117.


•

•

• • •


Válasszuk a Mezőkezelés ikont, melynek hatására egy párbeszédablak jelenik meg! A megjelenő ablakban módunkban áll mezőnevet hozzáadni, törölni, vagy átnevezni. A feladat végrehajtásához vegyük fel a Neme mezőt, melyet a Hozzáadás gombbal, majd az OK parancsgomb lenyomásával rögzítünk a táblánkban.

Az Adatbázis eszköztáron válasszuk az Adatűrlap ikont, és a megjelenő ablakban töltsük ki a Neme mezőre vonatkozó adatokat (férfi/nő), mindegyik rekordunknál. Az adatok felvitele után az ablakot, az OK parancsgomb lenyomásával zárhatjuk be. Mentsük el a Forrás.doc állomány módosításait, majd zárjuk be a számára megnyitott ablakot! A képernyőn ismét a törzsdokumentumunk látható. Kattintsunk a Körlevélsegítő ikonra, majd az ablakban válasszuk a Lekérdezési feltételek gombot! A megjelenő ablakban két fül jelenik meg, a Szűrőrekordok és a Rekordrendezés. A Szűrőrekordok lapján szűrési feltételeket adhatunk, mely a példánkban az alábbiak szerint valósítható meg.

A szűrési feltételben meg kell adnunk a szűrési feltételt meghatározó mező nevét, a relációt, a viszonyítási alapot és amennyiben több mező határozza meg a feltételt, akkor az egyes mezők egymáshoz való viszonyát, mely lehet és, illetve vagy.

118.



•

Kattintsunk rá a Rekordrendezés fülre, mely lehetővé teszi a rendezési feltételek meghatározását. A példánkhoz az alábbi beállításra van szükség:

•

Nyomjuk meg az OK parancsgombot, aminek hatására ismét visszajutottunk a törzsdokumentumhoz! Kérjük az egyesítés műveletét és ellenőrizzük, hogy valóban a budapesti férfiak levelei jelennek-e meg ábécé sorrendben. A feladat végrehajtása után az egyesített körleveleket mentsük el a saját név könyvtárba körlev1.doc néven, azonban a törzsdokumentum módosításait ne mentsük el!

•

Word mezők használata Ha mezőutasításokkal egészítjük ki a törzsdokumentumot, bonyolultabb, egyénibb körleveleket tudunk készíteni. Alkalmazásának legegyszerűbb módja, ha a Körlevél eszköztárból a ikont választjuk, ahol lenyíló listából választhatunk megfelelő mezőutasítást. Az eddigieknek megfelelően, ezt a műveletet is a gyakorlatban sajátítsuk el. Készítsünk egy újabb körlevelet a korábban megírt törzsdokumentumot és adatforrást felhasználva, azonban a formalevelekben a megszólítás férfiaknál: Tisztelt Uram, míg hölgyek esetében Tisztelt Hölgyem legyen! • Nyissuk meg az elmentett Törzs.doc állományunkat! • Jelöljük ki a Kedves «Utónév» megszólítást!

•

Kattintsunk a Word mező Ha…akkor…különben parancsot!

beszúrása

119.

listára,

ahol

válasszuk

a



•

A megjelenő ablakban, akárcsak a Lekérdezési feltételeknél, meg kell adni a feltételt meghatározó mező nevét, a relációt, a viszonyítási alapot, továbbá a feltétel teljesülésekor megjelenő szöveget, illetve ellenkezőleg, a nem teljesüléskor megjelenő szöveget. Az alábbiaknak megfelelően állítsuk be a paramétereket, majd nyomjuk meg az OK parancsgombot!

•

Visszajutottunk a törzsdokumentumunkhoz, ahol már az aktuális rekordnak megfelelő megszólítás látható. Mi azonban ezzel ne elégedjünk meg, kérjük az egyesítés műveletét!

•

A feladatok végrehajtását követően a körleveleket mentsük el a saját név könyvtárunkba körlev2.doc néven, azonban a törzsdokumentum változtatásait ne mentsük el!

120.



Ellenőrző kérdések 8. I. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. Egy körlevél elkészítése alapvetően 3 fő lépésből áll. igaz hamis 2. Egy adatbázis adataival más és más törzsdokumentum is dolgozhat. igaz hamis 3. Formalevelek esetén, a program folyamatosan nyomtatja a leveleket, nem kezd mindegyikhez új oldalt. igaz hamis 4. Adatforrásként felhasználhatjuk az Excel, dBase, Access állományait is. igaz hamis 5. A szűrési feltételben meg kell adnunk a szűrési feltételt meghatározó mező nevét, a relációt, és a viszonyítási alapot. igaz hamis

II. KÉREM VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! •

A Forrás.doc adatállomány törzsdokumentumot!

•

Végezzen egyesítést azon rekordok felhasználásával, ahol a jelentkezők nem budapestiek! A törzsdokumentumot mentse el a saját név könyvtárába Törzs2.doc néven, míg az egyesített formaleveleket pedig körlev3.doc néven!

•

alkalmazásával

121.

hozza

létre

az

alábbi



Képek, rajzolás, tartalomjegyzék, makrók, beállítások Képek, rajzolás A Word dokumentumba képet, ábrát az alábbiak szerint lehet beilleszteni: • Képek beillesztése vágólap segítségével. • ClipArt kép beillesztése. • Kép beillesztése fájlból. • Alakzatok rajzolása. • WordArt objektum beillesztése. • Kép beillesztése lapolvasóból vagy digitális fényképezőgépből. • Diagram beillesztése. • Egyéb objektum beillesztése. A felsoroltak közül emeljünk ki néhányat, és nézzük meg, hogy miként alkalmazzuk a gyakorlatban.

Képek beillesztése vágólap segítségével A vágólapra a kép egy másik Word dokumentumból, egy másik alkalmazásból, vagy akár az Internet bármelyik honlapjáról kerülhet. A beillesztés művelete megegyezik a korábbiakban ismertetettekkel.

ClipArt kép beillesztése A Beszúrás menüben kattintsunk a Kép és azon belül a ClipArt parancsra!

A ClipArt egy több ezer képből álló gyűjtemény, amelyet a programmal együtt kapunk, és ugyanakkor szabadon bővíthető. A képek kategóriákba rendezettek a könnyebb keresés érdekében.

122.



A kiválasztott kategóriában kattintsunk a beilleszteni kívánt képre, majd a megjelenő ikonsorból az elsőre kattintva (Kép beillesztése) az bekerül a kurzor pozíciójába.

A kép törlésének legegyszerűbb módszere, ha azt kijelöljük, majd lenyomjuk a Delete (Del) billentyűt.

Kép beillesztése fájlból A Beszúrás, Kép parancs következő lehetősége a fájlból történő beillesztés (Fájlból). Minden olyan képfájl beilleszthető, amelyikhez a konvertáló program megvan, és installálva lett a programhoz.

Alakzatok Az Alakzatok parancs megjeleníti az Alakzatok eszköztárat, melynek alkalmazásával különböző alakzatok illeszthetőek be a dokumentumunkba.

WordArt beillesztése A WordArt egy kiegészítő program, mely néhány szavas címek különleges formázását teszi lehetővé. Először kiválasztjuk a mintából a stílust, majd az OK-t követően beírjuk a szöveget. Minden esetben, amikor egy WordArt kép van kijelölve, a WordArt saját eszköztára jelenik meg.

123.



Egyéb objektum beillesztése A Beszúrás, Objektum parancsban megtaláljuk az összes egyéb, a gépünkre installált, és objektumot beszúrni képes programot.

Ha például a Paint szolgáltatásaira van szükségünk, kiválasztjuk, és ezáltal új paintbrush kép objektumot szúrhatunk be a dokumentumunkba.

Rajzolás A Wordben külön eszköztárban találjuk a rajzoláshoz szükséges ikonokat. Ha a Szokásos eszköztárban a ismételten rákattintva eltűnnek.

ikont választjuk, megjelennek a rajzolás ikonjai,

Egyszerű objektum rajzolásához rá kell kattintani a megfelelő ikonra (vonal, nyíl, négyzet, ellipszis, szövegdoboz, alakzatok), majd a munkaterületre vinni a kurzort, és lenyomott gombbal rajzolni. Szabályos objektumokat tudunk rajzolni, ha rajzolás közben nyomjuk a Shift billentyűt. Középpontból rajzolhatjuk az objektumokat, ha a Ctrl billentyűt nyomjuk. A két billentyű együtt is használható. Törléshez, kijelölés után a Del billentyűt kell leütni. Minden további művelet előtt ki kell jelölnünk a rajzokat. Ha rákattintunk az egérrel, egy objektum jelölhető ki, ha azonban kijelölés közben nyomjuk a Shift billentyűt, egymás után több is. Az objektumok kijelölésüket követően az oldaluknál fogva mozgathatók, és a kijelölő négyzetüknél átméretezhetőek.

124.



Rajz- és képobjektumok formázása A kijelölt rajzobjektum tulajdonságainak meghatározásához több alternatíva is adódik, azonban a legegyszerűbb talán a helyi menü alkalmazása, melyet az egér jobb gombjára kattintással aktivizálhatunk.

Az objektum formázása több lapból áll, melyekkel be tudjuk állítani az alábbi paramétereket: • Színek, vonalak: Az objektum körvonalát, a kitöltés színét, mintázatát, a vonalak vastagságát, típusát és a nyilakat tudjuk meghatározni. • Méret: Az objektumok méretét tudjuk beállítani számadatokkal, vagy százalékos formában. • Elrendezés: Pontosan meghatározzuk az objektumok helyét a lapon, valamint a környezetükkel való kapcsolatot. • Kép: A kép beállítását tudjuk meghatározni (fényerő, kontraszt, szín stb.). • Szövegdoboz: A lapon megadhatjuk a belső margókat. • Web: Olyan szöveget adhatunk meg, amelyet webes nézetben a böngésző megjelenít.

Képaláírás A program a különböző objektumokhoz automatikusan számozódó feliratokat tud készíteni. Ezekre a számokra, feliratokra aztán hivatkozásokban utalhatunk, illetve segítségükkel ábrajegyzéket készíthetünk. Jelöljük ki a feliratozandó objektumokat, és válasszuk ki a Beszúrás, Képaláírás parancsot! A megjelenő párbeszédablakban ki kell választani a Felirat mezőből az aláírás szövegét. Kezdetben az ábra, egyenlet, táblázat feliratokat találjuk a listában, de az Új felirat segítségével tetszőleges szöveget is megadhatunk, melyet a későbbiekben a Felirat törlése gombbal el is távolíthatunk. A Számozás választásakor pedig módunkban áll a számformátumot kiválasztani.

125.



Tartalomjegyzék A tartalomjegyzék minden esetben hiperhivatkozásként készül el. A hiperhivatkozás egy olyan összetett szolgáltatás, amely segítségével a dokumentumon belül, illetve kívül, tetszőleges helyre tudunk egyetlen kattintással ugrani. A kívülre ugrás lehet egy másik dokumentum, egy másik program megadott állománya, és persze az Internet bármelyik honlapja is. A hiperhivatkozás ténylegesen egy mezőutasítás {HYPERLINK}. Ha a kurzort egy ilyen hiperhivatkozás fölé visszük, az egy kis kézzé alakul. Ha ezzel a kézzel kattintunk az adott címre, már ugrik is a kurzor az új helyre. A visszaugráshoz üssük le az Alt+ billentyűkombinációt. A tartalomjegyzék elkészítéséhez címstílussal (Címsor1, Címsor2, Címsor3,…) kell formáznunk azokat a címeket, melyeket oda szánunk. Ha a stílusok meghatározásával elkészültünk, állítsuk a kurzort arra a pontra, ahova a tartalomjegyzéket szeretnénk tenni, és válasszuk ki a Beszúrás, Tárgymutató és tartalomjegyzék parancsát, majd a megjelenő párbeszédablakban a Tartalomjegyzék lapot.

Tartalomjegyzék készítésének menete A művelet érthetőbb szemléltetéséhez készítsük el az alábbi példa dokumentumot! Feladat: • Hozzunk létre egy új dokumentumot, melyet mentsünk el a saját név könyvtárunkba Formáz20.doc néven! • A létrehozandó dokumentum egy többoldalas állományt szemléltet, mely különböző szintű címstílusokkal lesz ellátva. Gépeljük be az alábbi szöveget, melyben a kipontozás az esetleges többoldalas szöveget helyettesíti, a Ctrl+Enter pedig az oldaltörést hajtja végre.

•

Ha a műveleteket helyesen hajtottuk végre, akkor keletkezett egy 6 oldalas dokumentumunk. Most állítsuk be a címstílusokat az alábbiak alapján. A művelet végrehajtásához álljunk bele az érintett bekezdésbe, majd a Formázás eszköztáron a Stílus listából válasszuk ki az alkalmazni kívánt címstílust.

126.


•

•

•


Álljunk a dokumentum végére a Ctrl+End billentyű-kombináció alkalmazásával, majd kérjünk egy újabb oldaltörést a Ctrl+Enter billentyűk használatával. Ekkor a hetedik oldalon állunk, és ez lesz az a hely, ahova a tartalomjegyzéket be akarjuk illeszteni. Kattintsunk a Beszúrás menü Tárgymutató és tartalomjegyzék parancsára, és az ablakban válasszuk a Tartalomjegyzék lapot.

A lapon kérhetjük az oldalszámok megjelenítését és adott helyre történő elhelyezését, meghatározhatjuk a kitöltő karaktert, a tartalomjegyzék formátumát, és a megjelenítendő szintek számát. A módosításokat pedig folyamatosan figyelemmel kísérhetjük a Nyomtatási kép keretben. Most az ábrán látható paramétereket állítsuk be a lapon, majd nyomjuk meg az OK parancsgombot!

127.


•


Az OK gomb kiválasztása után a program összeállítja a tartalomjegyzéket a megjelölt formában, méghozzá úgy, hogy minden egyes címfokozat a tartalomjegyzékben is egy-egy külön szint legyen.

Tartalomjegyzék frissítése A tartalomjegyzék nem követi automatikusan a dokumentum szövegében, illetve helyében bekövetkezett változásokat. Ha ki van jelölve, vagy benne áll a kurzorunk a tartalomjegyzékben, az F9-es funkcióbillentyűvel, mint minden mezőnél, tudjuk a tartalomjegyzéket frissíteni.

Makrók A makrók segítségével szövegszerkesztőnket szinte teljesen átalakíthatjuk, célfeladatokat oldhatunk meg, műveletek végrehajtását automatizálhatjuk stb. Egyszerű makrókat készíthetünk programozói tudás nélkül is úgy, hogy megtanítjuk a szövegszerkesztőnket egy bizonyos feladatsorra. Ezt a makró tanításának, rögzítésnek hívjuk. Ilyenkor a végrehajtott utasításokat, műveleteket, eseményeket a program VisualBasic utasítások sorozatára fordítja le. Tehát a makró rögzítés módszerével sok olyan gyakran ismétlődő műveletet tudunk automatizálni, ami a szerkesztési munkánkat gyorsíthatja.

Makró rögzítése • •

Hozzunk létre egy új dokumentumot, majd gépeljük be: Barhács! Válasszuk ki az Eszközök, Makró, Új makró rögzítése parancsát, vagy kattintsunk kettőt az állapotsorban lévő MR feliratra!

128.


• •

•

•


A megjelenő ablakban adjuk meg a makró nevét (Első), majd kattintsunk az OK gombra! A képernyőn megjelenik egy új eszköztár, amelyikkel leállíthatjuk, félbeszakíthatjuk és újraindíthatjuk a rögzítést.

Az eszköztár megjelenése egyben azt is jelenti, hogy a felvétel elindult, tehát ne felejtsünk el mosolyogni ☺! Komolyra fordítva a szót, ha a műveletet hibásan hajtjuk végre, akkor azt a program hibásan fogja rögzíteni. A kurzor most a Barhács szó végén villog. Nyomjuk le a Shift billentyűt és vele együtt a balra mutató nyílbillentyűt is egyszer. Ezt követően nyomjuk le az F2-es funkcióbillentyűt és vele együtt kétszer nyomjuk meg a Balra mutató nyílbillentyűt is! A műveletet az Enter billentyű leütésével fejezzük be. A betűcsere befejeződött. (BarhácsαBarhásc) Végül kattintsunk a rögzítés vége kisnégyzet ikonra!

Makró futtatása Egy makró mindig elindítható az Eszközök, Makró, Makrók ablakból. Kiválasztjuk a futtatni kívánt makrót, majd az Indítás gombra kattintunk!

Az Első makró futtatása egy újabb betűcserét hajt végre. Egy makróhoz készíthetünk ikont, vagy billentyűparancsot, ami gyorsabbá teszi a makró futtatás műveletét. Létrehozott makróinkat törölhetjük, szerkeszthetjük, azonban a szerkesztés műveletéhez már nélkülözhetetlen a VisualBasic ismeret.

129.



Beállítások A Word lehetővé teszi, hogy a program beállításait ízlésünknek és alkalmazásunknak megfelelően alakítsuk. Kattintsunk az Eszközök, Beállítások parancsra, aminek hatására egy 10 fülből álló párbeszédablak jelenik meg. A teljesség igénye nélkül ismerkedjünk meg a legfontosabb paraméterekkel.

Megjelenítés Eldönthetjük, hogy a vízszintes, illetve függőleges görgetősáv, az állapotsor, a nem nyomtatandó karakterek, láthatóak vagy nem láthatóak legyenek a képernyőn. Meghatározhatjuk továbbá, hogy a mező kódját vagy eredményét lássuk, illetve a kiemelések megjelenítéséről is dönthetünk.

Általános Beállíthatjuk, hogy a Fájl menüben hány darab állományt lássunk a legutóbb használtak listájában, továbbá meghatározhatjuk a mértékegységet, illetve dönthetünk a csatolási műveletek automatizálásáról a megnyitás pillanatában.

Szerkesztés Engedélyezhetjük a kijelölt szöveg felülírását, a másolás és áthelyezés műveletének végrehajtását áthúzással, továbbá rávehetjük a programot, hogy figyeljen a kivágás és beillesztés műveleténél a szóközökre.

130.



Nyomtatás Eldönthetjük, hogy a dokumentum, formázva vagy formázás nélkül jelenjen meg a papíron, továbbá elérhetjük, hogy a nyomtatás a munkánk zavarása nélkül a háttérben történjen. A dokumentum nyomtatásával együtt kinyomtathatjuk a dokumentum adatlapját, megjegyzéseit, mezőkódjait, grafikus objektumait stb.

Mentés A Gyors mentés funkció bekapcsolásakor a program minden egyes mentés során csak az újdonságokat menti el, míg a biztonsági másolat kapcsoló, az állomány második mentésétől kezdve az előzőleg mentett állományt egy új azonosítóval elmenti, tehát az előző mentett állapotáról készít egy másolatot. A biztonsági másolat neve azonos az eredeti állományéval, de a kiterjesztése WBK. Beállítható továbbá egy úgynevezett automatikus mentés, melynek során megadott időközönként a program elmenti az aktuális állományt. A lapon még jelszavas védelmet rendelhetünk a dokumentum megnyitásához, módosításához.

Alapkönyvtár A program lehetővé teszi, hogy meghatározzuk az alapértelmezetten felkínált könyvtárat a mentés, megnyitás műveletéhez, továbbá megadhatjuk sablonjaink, szótáraink elérési helyét.

Kompatibilitás A különböző fájl formátumú mentési műveletekhez adhatunk további beállítási paramétereket.

Felhasználó Az alapértelmezett felhasználó nevét és monogramját adhatjuk meg, mely megjelenik például a megjegyzés, illetve korrektúra műveleteknél.

Korrektúra Az alkalmazott korrektúra jeleket módosíthatjuk.

Helyesírás A helyesírási és nyelvhelyességi műveletekhez adhatunk alkalmazandó paramétereket, mint például mindig legyen javaslat helyesírási hiba alkalmával, a helyesírás és nyelvhelyesség ellenőrzése a beírás során már működjön.

131.



Ellenőrző kérdések 9. I. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. A vágólapra kép az Internet honlapjáról is kerülhet. igaz hamis 2. A Wordben pontosan meghatározhatjuk az objektumok helyét a lapon, valamint a környezetükkel való kapcsolatot. igaz hamis 3. A tartalomjegyzék minden esetben hiperhivatkozásként készül el. igaz hamis 4. A hiperhivatkozás ténylegesen egy mezőutasítás {HYPERLINK}. igaz hamis 5. A makró rögzítésekor a Word, a végrehajtott utasításokat, műveleteket, eseményeket, Pascal utasítások sorozatára fordítja le. igaz hamis

II. KÉREM VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! • Hozzunk létre egy új dokumentumot, melyet mentsünk el a saját név könyvtárunkba Formáz21.doc néven! • Készítsük el az alábbi dokumentumot, majd mentsük a változtatásokat!

132.


Word 2000 modul Feladatmegoldások

Kérdés és feladatmegoldások Megoldások 1. I. 1. c. 2. a. 3. c. 4. c. 5. a. 6. a. 7. b. 8. b. 9. a. 10. b.

II. 1. igaz 2. igaz 3. igaz 4. igaz 5. hamis 6. igaz 7. igaz 8. igaz 9. igaz 10. hamis

III. 1. A szövegfeldolgozás annyit jelent, hogy a betűket, számjegyeket, írásjeleket (ezeket együttesen karakternek nevezzük) a számítógépen tároljuk, és utólag bármikor változtathatunk rajta, vagy tetszőleges példányszámban kinyomtathatjuk. 2. Write, Wordpad, Word for Windows, Works, WordPerfect, Ami Pro 3. A dokumentumot bekezdések segítségével tagoljuk, tartalma egy gondolati blokk, de használhatunk azért is külön bekezdést, hogy környezetétől eltérő módon formázzuk meg. Egy bekezdés végét az Enter billentyű leütésével jelezzük, tehát egy bekezdés két Enter közötti szövegrész. 4. Minden olyan szövegrész, melyet a környezetéhez képest eltérő módon szeretnénk formázni, önálló szakaszban kell megjeleníteni. Ilyen lehet például eltérő élőfej, élőláb, vagy több hasáb megjelenítése, esetleg eltérő oldalbeállítás, margó méret. Új szakaszt létrehozhatunk mi is, de a program automatikusan is létrehoz. 5. Léteznek olyan karakterek a programban, amelyek nem kerülnek nyomtatásra, kizárólag a szerkesztést, pozícionálást stb. segítik. Ezen karakterek képernyőn

133.



történő megjelenítése ki/bekapcsolható. Ilyen karakter például az Enter leütésére megjelenő bekezdésjel, a szóközöket jelölő pont, a sortörést jelölő Shift+Enter jel.

IV. 1. Indítsa el a Word szövegszerkesztőt! Az indítást követően egy új dokumentum ablak is bejelentkezett, amibe gépelje be az alábbi szövegrészt az Ön adatainak megfelelően! Nagy Ödön (Shift+Enter) Fekete (Enter) Budapest (Enter) 2. Kérje a Fájl menü Mentés parancsát, majd tallózza ki a saját név könyvtárát és írja be fájlnévnek Adataim! A kiterjesztést a Word automatikusan kitölti. 3. A Ctrl+End billentyű-kombinációval ugorjon az Adataim.doc dokumentum végére és a harmadik bekezdésbe írja be kedvenc autómárkáját az alábbi módon: Nagy Ödön (Shift+Enter) Fekete (Enter) Budapest (Enter) Peugeot (Enter) 4. Kérje a Fájl menü Mentés másként parancsát, majd tallózza ki a saját név könyvtárát és írja be fájlnévnek Adataim2! A kiterjesztést a Word automatikusan kitölti. 5. Kattintson a Fájl menü Bezárás parancsára, aminek hatására bezáródik a dokumentum, majd ismét a Fájl menüre, de most a Kilépés parancsra, aminek hatására bezáródik a program is!

134.



Megoldások 2. I. 1. igaz 2. igaz 3. igaz 4. igaz 5. hamis 6. igaz 7. igaz 8. igaz 9. igaz 10. hamis

II. 1. Indítsa el a Word szövegszerkesztőt! Az indítást követően egy új dokumentum ablak is bejelentkezett, amibe gépelje be a megadott szövegrészt! Ha a gépelés előtt elfelejtette a betűtípust és méretet beállítani, megteheti utólag is, csak előbb feltétlenül jelölje ki a teljes szövegrészt! 2. Kérje a Fájl menü Mentés parancsát és a könyvtár kiválasztása után adja meg a Gyakorol.doc fájlnevet! 3. A Protocol piros vonallal aláhúzott szón kattintson az egér jobb gombjával és válassza a Hozzáadás parancsot! 4. Jelölje ki a második bekezdést, majd az eszköztárról kérje a másolás parancsot! Ezt követően álljon a negyedik bekezdés végére, majd az eszköztárról kérje a Beillesztés parancsát! 5. Jelölje ki az első bekezdést, majd az eszköztáron nyomja meg a félkövér, dőlt, aláhúzott ikonokat és a betűméretet állítsa 24-re! 6. Az eszköztáron nyomja meg a mentés ikonját!

Mi az Internet?¶ Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely a különböző rendszerű számítógép-hálózatok ezrei között egy egységes Internet Protocol segítségével kommunikációt tesz lehetővé.¶ Az első nagy áthidaló hálózat az amerikai honvédelmi minisztérium ARPAnet rendszere, amely katonai kutatások céljaira jött létre. Ennek egy esetleges nukleáris támadás esetén is működőképesnek kellett volna lennie.¶ A megteremtett rendszert azonban az emberek egymás közti kommunikációra is felhasználták, s hamarosan elkezdtek társalogni aktuális sport, kulturális eseményekről, ötleteket cseréltek, s persze szakmai vitákat is folytattak. Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely a különböző rendszerű számítógéphálózatok ezrei között egy egységes Internet Protocol segítségével kommunikációt tesz lehetővé.¶

135.



Megoldások 3. I. 1. 2. 3. 4. 5.

igaz igaz igaz igaz hamis

II. 1. Kattintson a Fájl menü Megnyitás parancsára, majd keresse meg a Gyakorol1.doc állományt! 2. Kattintson bele az első bekezdésbe, majd az eszköztáron kattintson a Középre igazítás ikonra! Ezután jelölje ki a többi bekezdést, majd az eszköztáron kattintson a Sorkizárt igazításra! 3. Álljon ismét az első bekezdésbe, majd kattintson a Formátum menü Bekezdés parancsára, ahol a térköz utána funkcióban állítsa be a 12 pt-ot! 4. Álljon be a második bekezdésbe, majd kattintson a Formátum menü Bekezdés parancsára, ahol a Sorközt állítsa Duplára! 5. Álljon be a harmadik bekezdésbe, majd kattintson a Formátum menü Bekezdés parancsára, ahol a Bal behúzást állítsa 1cm-re, a Típust állítsa Első sorra, mértékét pedig 1cm-re! 6. Kattintson az eszköztáron a Mentés ikonra!

136.



Megoldások 4. I. 1. 2. 3. 4. 5.


II. 1. Nyissa meg az új dokumentumot, majd mentse el a saját név könyvtárába Formáz11.doc néven! 2. Gépelje be a nyers szöveget az alábbiaknak megfelelően, majd mentse el!

3. Álljon bele az első bekezdésbe, és Formázás eszköztáron válassza a Középre igazítást, Külső szegélyt, majd a vonalzóval vagy a menü segítségével mind a bal, mind a jobb behúzást állítsa 5cm-re! 4. Álljon bele a második bekezdésbe, majd a vonalzótól balra lévő kis négyzetben válassza a balra igazító tabulátort, melyet helyezzen el a 2cm-es pontnál, egy középre igazító tabulátort a 8cm-es pontnál, és egy jobbra igazító tabulátort pedig a 14cm-es pontnál! 5. A Nap, Óra, Esemény szavakat a kijelöléseket követően tegye félkövérré! 6. Álljon bele a második bekezdésbe, esetleg annak utolsó sorába, majd a Formázás eszköztáron a szegélyek beállításából kérje az Alsó szegély opciót! 7. Álljon bele a két tab jelet tartalmazó harmadik bekezdésébe, majd kérje a Formátum menü Tabulátorok parancsát! A Pozícióban adja meg: 8cm, majd kérjen balra igazítást és felvételt! Ezt követően a pozíció legyen 14cm, mely jobbra igazított és 2-es típusú kitöltéssel rendelkezzen, melyet ismét a Felvétel, majd OK parancsgomb követ! 8. A harmadik bekezdésben tartózkodva még kérje ki a Formátum menü Bekezdések parancsát, ahol a Térköz előtte opciót állítsa 36pt-ra! 9. Az utolsó bekezdésben pedig a vonalzón 11cm-re állítson be egy középre igazító tabulátort! 10. Mentse a dokumentum változtatásait!

137.



Megoldások 5. I. 1. 2. 3. 4. 5.

igaz igaz hamis igaz igaz

II. • •

• •

•

• • •

Nyissa meg az új dokumentumot, majd mentse el a saját név könyvtárába Formáz14.doc néven! Gépelje be a nyers szöveget az alábbiaknak megfelelően, majd mentsen!

Álljon be közvetlenül a második bekezdés elejére, majd kérje a Beszúrás menü Töréspont parancsát, és az ablakban válassza a Szakasztörés Új oldal opciót! Jelölje ki az első oldalon a Süsü, a sárkány szöveget, melyet állítson 48-as betűméretűre, Középre igazítottra, majd kattintson a Fájl menü Oldalbeállítás ablakra, ahol válassza az Elrendezés lapot! A Függőleges igazítás listában kattintson a Középen opcióra, ellenőrizze, hogy a Hatókör a Kijelölt szakaszra vonatkozik, majd nyomja meg az OK parancsgombot! Álljon be közvetlenül a harmadik bekezdés elejére (Mi vagyunk…), majd kattintson a Formátum menü Hasábok parancsára, ahol a Típust állítsa Kettőre, a Választóvonalat kapcsolja be, és a Hatókört állítsa az Aktuális ponttól opcióra! Álljon be közvetlenül a negyedik bekezdés elejére, majd kattintson a Beszúrás menü Töréspont parancsára, ahol válassza a Hasábtörés funkciót! Álljon be az ötödik bekezdés elejére közvetlenül, majd kattintson a Formátum menü Hasábok parancsára, ahol a Típust állítsa Egyre, a Hatókört pedig az Aktuális ponttól opcióra! Végül álljon be a hatodik bekezdés elejére közvetlenül, majd kattintson a Fájl menü Oldalbeállítás ablakra, ahol válassza az Elrendezés lapot! A Függőleges igazítás listában kattintson a Középen opcióra, és a Hatókört állítsa az Aktuális 138.


• •

• •


ponttól opcióra, majd kattintson rá a Papírméret fülre, és a lapon a Tájolást állítsa át fekvőre! A Hatókört nem kell újra beállítani, mivel az előző lap beállításából kifolyólag az már az Aktuális ponttól opción áll. Ha mindent beállított, nyomja meg az OK parancsgombot! Jelölje ki az utolsó bekezdés szövegét, melyet ezután állítson 48-as betűméretűre, Középre igazítottra! Az esztétikai érzékünk megkíván még néhány bekezdés állítást, melyeket a következő módon hajtsunk végre! Álljon be a második bekezdésbe (Csukás…), ahol a Térköz utána paramétert állítsa 6pt-ra, az igazítást pedig Sorkizártra! Ezt követően álljon be az ötödik bekezdésbe (Hát…), ahol a Térköz előtte opciót szintén állítsa 6pt-ra! Kattintson a Beszúrás menü Oldalszámok parancsára, ahol az Elhelyezés legyen Élőláb, az igazítás Középen, és az Oldalszám az első oldalon is kapcsolót pedig kapcsolja ki! A módosításokat mentse el!

Megoldások 6. I. 1. 2. 3. 4. 5.

c. c. b. a. a.

II. 1. 2. 3. 4. 5.

igaz hamis igaz igaz igaz

139.



Megoldások 7. I. 1. 2. 3. 4. 5.

igaz igaz igaz hamis igaz

II. •

•

Nyissa meg az új dokumentumot, majd mentse el a saját név könyvtárába Formáz19.doc néven! Válassza a Táblázat, Beszúrás almenü, Táblázat parancsát, ahol állítson be egy 5 oszlopos és 6 soros táblázatot, majd Kattintson az OK parancsgombra! Jelölje ki a táblázat első sorát, majd kattintson a Táblázat, Cellák egyesítése parancsra! Vigye fel a táblázatba az adatokat, képleteket, az alábbiak szerint!

• • •

Hajtsa végre a mezőfrissítéseket az F9 billentyű alkalmazásával! Tegye félkövérré a címfeliratokat! Mentse el az állomány módosításait!

• •

140.



Megoldások 8. I. 1. 2. 3. 4. 5.

igaz igaz hamis igaz igaz

II. • • • • •

• •

• •

Nyisson meg egy új dokumentumot, majd kattintson az Eszközök menü Körlevél parancsára! A Körlevélsegítő ablakban válassza a Létrehozás listából a Formaleveleket, melyet az Aktív ablakban hozzon létre! Az ismételten megjelenő Körlevélsegítőben az Adatok listából válassza az Adatforrás megnyitása parancsot! A megnyitás ablakban tallózza ki a Forrás.doc állományát, majd válassza a Megnyitás gombot! Az adatállomány megnyitása után szerkessze meg a törzsdokumentumot oly módon, hogy először gépelje be a nyers dokumentumot, ahol szükséges a Körlevél eszköztárról válassza az Adatmező beszúrása ikont és szúrja be a szükséges mezőt! A gépelést követően pedig formázza meg dokumentumát, majd mentse el a saját név könyvtárába Törzs2.doc néven! A Körlevél eszköztáron Kattintson az Egyesítés ikonra, majd a megjelenő ablakban válassza a Lekérdezési feltételek gombot! A szűrési feltételeket az alábbiak szerint állítsa be, majd nyomja meg az OK parancsgombot!

Az ismételten megjelenő Egyesítés ablakban kattintson az Egyesítés gombra! Az egyesítés következtében 3 db egyedi dokumentum keletkezett, melyeket mentsen el a saját név könyvtárába Körlev3.doc néven!

141.



Megoldások 9. I. 1. 2. 3. 4. 5.


II. • •

Nyisson meg egy új dokumentumot, majd mentse el Formáz21.doc néven! Gépelje be az alábbi szöveget, majd igazítsa középre a bekezdést!

•

Álljon a kurzorral például a második mondat elé közvetlenül (Az 1. ábrán), majd kattintson a Beszúrás, Kép, ClipArt parancsra, és az állatok kategóriából válassza ki a békát! A megjelenő óriás képen nyomja le az egér jobb gombját és válassza a Kép formázása parancsot! Az Elrendezés fülön válassza a szoros elrendezést, az igazítást pedig állítsa középre! A fogópontok mentén csökkentse az ábra méretét és addig módosítsa az elhelyezését, amíg a megadott mintához hasonlót kap! Jelölje ki a képet, majd kattintson a Beszúrás, Képaláírás parancsra. A megjelenő ablakban hagyhat mindent az alapértelmezett beállításon, majd nyomja le az OK parancsgombot! A képaláírás egy szövegdobozban jelenik meg, melynek végül tüntesse el a keretét! A változtatásokat mentse el!

• • • •

•

142.


Word 2000 modul Mellékletek

Mellékletek „A” Melléklet Készítse el az alábbi dokumentumot, melyet mentsen el Formáz22.doc néven! BARHÁCS ÉS TÁRSA KFT 1091 Budapest, Üllői út 45. 216-4658, 215-7041 Tanúsítvány száma: 01-0002-97 Érvényességi ideje: 2003. 05. 31. Jelentkezés SZAKMAI VIZSGÁRA

(NYOMTATOTT NAGY BETŰKKEL KÉRJÜK KITÖLTENI)

1. A jelentkező neve: .................................................................................................. Leánykori név: ....................................................................................................... születési helye és ideje:.......................................................................................... anyja neve: ............................................................................................................. 2. A szakképesítés a. azonosító száma: ............................................................................................... b. megnevezése: .................................................................................................... 3. A vizsga részei és időpontjai a. írásbeli: ............................................................................................................... b. gyakorlati: ........................................................................................................... c. szóbeli:................................................................................................................ 4. A szóbeli vizsga tantárgyai: ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... 5. Felmentési kérelem és annak rövid indoklása: ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... Tudomásul veszem, hogy az űrlap kitöltése végleges nyilatkozatnak számít, beadása után módosítást nem kérhetek.

Kelt.: Budapest, .....................................

.......................................... a jelentkező aláírása

143.



„B” Melléklet Készítse el az alábbi dokumentumot, melyet mentsen el Formáz23.doc néven! JELENTKEZÉSI LAP (NYOMTATOTT NAGY BETŰKKEL KÉRJÜK KITÖLTENI)

Tanfolyam megnevezése: ........................................................

Száma: ......................

Név: .................................................................................................................................... Leánykori név: ................................................................................................................... Anyja neve: ........................................................................................................................ Születési hely: .....................................................

Születési idő: ................................

Állandó lakcím: Irányítószám: ............................................

Város: .....................................................

Út / utca, házszám, emelet, ajtó: .................................................................................... Telefon: ........................................................................................................................... Értesítési cím: Irányítószám: ............................................

Város: .....................................................

Út / utca, házszám, emelet, ajtó: .................................................................................... Telefon: ........................................................................................................................... Legmagasabb iskolai végzettsége: Kevesebb, mint 8 általános

Szakmunkásképző

Technikum

Befejezett 8 általános

Szakközépiskola

Főiskola

Szakiskola

Gimnázium

Egyetem

Egyéb: ....................................................................................................................... Bizonyítvány száma: ......................................................................................................... Egyéb vizsgái: ................................................................................................................... ............................................................................................................................................. Adóazonosító: .........................................

TB azonosító: ........................................

A jelentkezés dátuma: ..................................... .................................................. jelentkező aláírása .................................................. ügyintéző aláírása 144.



145.


Word 2000 modul Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS SZÖVEGSZERKESZTÉSI ISMERETEK ..................................................2 SZÖVEGFELDOLGOZÁS SZÁMÍTÓGÉPPEL ..................................................................................2 1. Egyszerű szerkesztőprogramok (editorok)..................................................................2 2. Szövegszerkesztők .......................................................................................................2 3. Kiadványszerkesztők ...................................................................................................3 A WORD INDÍTÁSA ..................................................................................................................4 A KÉPERNYŐ FELÉPÍTÉSE .........................................................................................................5 Címsor ................................................................................................................................5 Ablakkezelők .......................................................................................................................5 Menü ...................................................................................................................................6 Eszköztárak, Ikonsorok .......................................................................................................6 Vonalzók .............................................................................................................................6 Gördítősávok ......................................................................................................................6 Állapotsor ...........................................................................................................................6 NÉZET VÁLTÓ IKONOK .............................................................................................................7 Normál nézet.......................................................................................................................7 Webes megjelenítés.............................................................................................................7 Nyomtatási elrendezés nézet, Nyomtatási kép ....................................................................7 Tagolás, Vázlat nézet..........................................................................................................7 TELJES KÉPERNYŐ ...................................................................................................................7 KICSINYÍTÉS, NAGYÍTÁS ..........................................................................................................7 ÚJ DOKUMENTUM LÉTREHOZÁSA .............................................................................................8 1. Létrehozás ikon segítségével.......................................................................................8 2. Létrehozás menü segítségével.....................................................................................8 A WORD DOKUMENTUM EGYSÉGEI..........................................................................................9 Karakter..............................................................................................................................9 Bekezdés..............................................................................................................................9 Szakasz................................................................................................................................9 Dokumentum .......................................................................................................................9 Fődokumentum ...................................................................................................................9 NEM NYOMTATANDÓ KARAKTEREK MEGJELENÍTÉSE ...............................................................9 A SZÖVEG BEVITELE ..............................................................................................................10 DOKUMENTUM MENTÉSE .......................................................................................................11 Hely...................................................................................................................................11 Előzmények .......................................................................................................................11 Dokumentumok .................................................................................................................12 Asztal ................................................................................................................................12 Kedvencek .........................................................................................................................12 Hálózati helyek .................................................................................................................12 Fájlnév ..............................................................................................................................12 Fájltípus............................................................................................................................12 További elemek .................................................................................................................13 MENTÉS MÁSKÉNT .................................................................................................................13 AUTOMATIKUS MENTÉS .........................................................................................................14 A DOKUMENTUM BEZÁRÁSA ..................................................................................................15

146.



MENTETT DOKUMENTUM MEGNYITÁSA .................................................................................15 A WORD BEZÁRÁSA ..............................................................................................................16 ABLAKKEZELÉS .....................................................................................................................16 MOZGÁS A DOKUMENTUMBAN ..............................................................................................17 Mozgatás egér segítségével ..............................................................................................17 Mozgatás párbeszédablak segítségével ............................................................................17 Mozgatás billentyűk segítségével......................................................................................18 KIJELÖLÉS A SZÖVEGBEN.......................................................................................................18 Kijelölés egér segítségével................................................................................................18 Szövegegység kijelölése egér segítségével........................................................................18 Kijelölés billentyűk segítségével .......................................................................................19 Kijelölés billentyű és egér együttes alkalmazásával.........................................................19 Kijelölés menü segítségével ..............................................................................................19 Kijelölés a Bővítő funkcióval............................................................................................19 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1...............................................................................................20 I. ............................................................................................................................................20 II............................................................................................................................................21 III. .........................................................................................................................................21 IV. .........................................................................................................................................22 SZÖVEG JAVÍTÁSA, MOZGATÁSA, NYELVI SZOLGÁLTATÁSOK, KARAKTEREK FORMÁZÁSA...........................................................................................23 MŰVELETEK VISSZAVONÁSA .................................................................................................23 SZÖVEG JAVÍTÁSA .................................................................................................................23 Törlés ................................................................................................................................23 Beszúrás............................................................................................................................24 Átírás (felülírás)................................................................................................................25 Szöveghelyettesítés............................................................................................................25 Kisbetű-nagybetű váltás ...................................................................................................26 VÁGÓLAP CELLÁK .................................................................................................................26 Másolás vágólap használata nélkül..................................................................................27 Mozgatás vágólap használata nélkül................................................................................27 SZIMBÓLUMOK BESZÚRÁSA ...................................................................................................28 NYELVI SZOLGÁLTATÁSOK ....................................................................................................29 Nyelv megadása ................................................................................................................29 Helyesírás ellenőrzés ........................................................................................................30 Nyelvhelyességi ellenőrzés................................................................................................32 Automatikus javítás...........................................................................................................32 Szövegtár ..........................................................................................................................33 Elválasztás ........................................................................................................................34 Szinonimák........................................................................................................................35 KARAKTEREK FORMÁZÁSA ....................................................................................................36 Formázás ikonok segítségével ..........................................................................................36 Formázás menü segítségével ............................................................................................37 Formázás billentyű-kombinációkkal.................................................................................39 Karakter formázás másolása ............................................................................................39 Beállítások megtekintése...................................................................................................40 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 2...............................................................................................41 I. ............................................................................................................................................41 147.



II............................................................................................................................................42 BEKEZDÉSEK FORMÁZÁSA ............................................................................................43 BEKEZDÉSEK FORMÁZÁSA IKONOK SEGÍTSÉGÉVEL ................................................................43 BEKEZDÉSEK FORMÁZÁSA VONALZÓ SEGÍTSÉGÉVEL .............................................................46 BEKEZDÉSEK FORMÁZÁSA PÁRBESZÉDABLAK SEGÍTSÉGÉVEL ...............................................48 A Behúzás és térköz lap ....................................................................................................48 A Behúzás és térköz lap ....................................................................................................49 Szövegbeosztás lap ...........................................................................................................51 BEKEZDÉSEK FORMÁZÁSA BILLENTYŰ-KOMBINÁCIÓKKAL ....................................................52 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 3...............................................................................................53 I. ............................................................................................................................................53 II............................................................................................................................................53 TABULÁTOROK, FELSOROLÁSOK, SZÁMOZÁSOK, SZEGÉLY ÉS MINTÁZAT, INICIÁLÉ................................................................................................................................54 TABULÁTOROK ......................................................................................................................54 Tabulátor beállítása vonalzó segítségével........................................................................54 Tabulátor beállítása párbeszédablak segítségével ...........................................................56 FELSOROLÁSOK ÉS SZÁMOZÁSOK ..........................................................................................57 Automatikus felsorolás .....................................................................................................57 Automatikus számozás ......................................................................................................58 Felsorolás és számozás ikon segítségével ........................................................................59 Felsorolás és számozás párbeszédablak segítségével ......................................................59 Többszintű számozás és felsorolás ...................................................................................61 SZEGÉLY ÉS MINTÁZAT ..........................................................................................................63 Szegély és mintázat készítése ikonok segítségével ............................................................63 Szegély és mintázat készítése párbeszédablak segítségével..............................................64 INICIÁLÉ ................................................................................................................................67 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 4...............................................................................................68 I. ............................................................................................................................................68 II............................................................................................................................................68 OLDALBEÁLLÍTÁS, SZAKASZOK ÉS HASÁBOK, OLDALSZÁMOZÁS, ÉLŐFEJ ÉS ÉLŐLÁB, NYOMTATÁS................................................................................................69 OLDALBEÁLLÍTÁS ..................................................................................................................69 Margók beállítása.............................................................................................................69 A papír méretének beállítása............................................................................................70 Papíradagolás ..................................................................................................................70 Elrendezés.........................................................................................................................72 SZAKASZOK ...........................................................................................................................73 HASÁBOK ..............................................................................................................................74 OLDALSZÁMOZÁS ..................................................................................................................76 ÉLŐFEJ ÉS ÉLŐLÁB .................................................................................................................77 NYOMTATÁS ..........................................................................................................................80 Boríték nyomtatása ...........................................................................................................82 Nyomtatási kép (Print Preview)........................................................................................83 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 5...............................................................................................84

148.



I. ............................................................................................................................................84 II............................................................................................................................................84 STÍLUSOK, SABLONOK, VÁLTOZÁSOK KÖVETÉSE, MEGJEGYZÉS, LÁBJEGYZET, KERESÉS, CSERE....................................................................................85 STÍLUSOK...............................................................................................................................85 Beépített, gyári stílusok ....................................................................................................85 Stílusok hozzárendelése a bekezdésekhez .........................................................................85 Stílus tulajdonságainak módosítása .................................................................................87 Új stílus létrehozása .........................................................................................................87 Stílusok törlése..................................................................................................................88 Karakterstílusok................................................................................................................88 SABLONOK.............................................................................................................................88 Új dokumentum létrehozása sablonra alapozva...............................................................88 Sablonok módosítása ........................................................................................................89 Új sablon létrehozása .......................................................................................................89 TÉMA .....................................................................................................................................89 VÁLTOZÁSOK KÖVETÉSE .......................................................................................................90 Változások követésének bekapcsolása ..............................................................................90 Javítások elfogadása, elvetése ..........................................................................................90 MEGJEGYZÉSEK .....................................................................................................................92 Megjegyzések beszúrása ...................................................................................................92 Megjegyzések megtekintése ..............................................................................................92 Megjegyzések szerkesztése................................................................................................92 DOKUMENTUMVÉDELEM .......................................................................................................92 LÁB- ÉS VÉGJEGYZET ............................................................................................................93 Láb- és végjegyzet beszúrása............................................................................................93 Láb- és végjegyzet megtekintése .......................................................................................94 Láb- és végjegyzetek szerkesztése.....................................................................................94 Láb- és végjegyzet törlése.................................................................................................94 KERESÉS ÉS CSERE ................................................................................................................94 Keresés..............................................................................................................................94 Csere.................................................................................................................................96 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 6...............................................................................................97 I. ............................................................................................................................................97 II............................................................................................................................................97 TÁBLÁZATOK, MEZŐUTASÍTÁSOK, SZÁMOLÁS A WORDBEN, RENDEZÉS....98 TÁBLÁZATOK ........................................................................................................................98 Táblázatok létrehozása párbeszédablak segítségével.......................................................98 Táblázatok létrehozása ikon segítségével.........................................................................99 Táblázatok létrehozása rajzolással ..................................................................................99 Táblázatok létrehozása szövegből ..................................................................................100 Mozgás, kijelölés a táblázatban billentyű-kombináció segítségével ..............................100 Kijelölés a táblázatban menü segítségével .....................................................................101 Mozgás, kijelölés a táblázatban egér segítségével .........................................................101 Sorok és oszlopok beszúrása...........................................................................................101 Sorok és oszlopok törlése................................................................................................102 Oszlopszélesség és sormagasság meghatározása...........................................................102 Táblázat tulajdonságai ...................................................................................................102 149.



Cellák egyesítése.............................................................................................................104 Cellák felosztása .............................................................................................................104 MEZŐUTASÍTÁSOK ...............................................................................................................105 Mező felépítése................................................................................................................105 Mezők frissítése...............................................................................................................105 Mezők beszúrása menük segítségével .............................................................................105 Mezők beszúrása beírással .............................................................................................106 Mező beszúrása a mezők listájából ................................................................................106 Mező javítása ..................................................................................................................106 Mezők listája...................................................................................................................106 SZÁMOLÁS A WORDBEN ......................................................................................................107 Számolás a szövegben.....................................................................................................107 Számolás egy táblázaton belül........................................................................................108 RENDEZÉS............................................................................................................................108 Szöveg rendezése ............................................................................................................108 Táblázatok rendezése......................................................................................................109 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 7.............................................................................................110 I. ..........................................................................................................................................110 II..........................................................................................................................................110 KÖRLEVÉL..........................................................................................................................111 KÖRLEVÉL KÉSZÍTÉSÉNEK MENETE .....................................................................................111 KÖRLEVÉL ESZKÖZTÁR ........................................................................................................117 FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT EGYESÍTÉS ...................................................................................117 WORD MEZŐK HASZNÁLATA ................................................................................................119 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 8.............................................................................................121 I. ..........................................................................................................................................121 II..........................................................................................................................................121 KÉPEK, RAJZOLÁS, TARTALOMJEGYZÉK, MAKRÓK, BEÁLLÍTÁSOK ..........122 KÉPEK, RAJZOLÁS ................................................................................................................122 Képek beillesztése vágólap segítségével.........................................................................122 ClipArt kép beillesztése ..................................................................................................122 Kép beillesztése fájlból ...................................................................................................123 Alakzatok ........................................................................................................................123 WordArt beillesztése .......................................................................................................123 Egyéb objektum beillesztése ...........................................................................................124 Rajzolás ..........................................................................................................................124 Rajz- és képobjektumok formázása.................................................................................125 Képaláírás ......................................................................................................................125 TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................126 Tartalomjegyzék készítésének menete.............................................................................126 Tartalomjegyzék frissítése ..............................................................................................128 MAKRÓK .............................................................................................................................128 Makró rögzítése ..............................................................................................................128 Makró futtatása...............................................................................................................129 BEÁLLÍTÁSOK ......................................................................................................................130 Megjelenítés....................................................................................................................130 Általános.........................................................................................................................130 150.



Szerkesztés ......................................................................................................................130 Nyomtatás .......................................................................................................................131 Mentés.............................................................................................................................131 Alapkönyvtár...................................................................................................................131 Kompatibilitás ................................................................................................................131 Felhasználó.....................................................................................................................131 Korrektúra ......................................................................................................................131 Helyesírás .......................................................................................................................131 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 9.............................................................................................132 I. ..........................................................................................................................................132 II..........................................................................................................................................132 KÉRDÉS ÉS FELADATMEGOLDÁSOK ........................................................................133 MEGOLDÁSOK 1...................................................................................................................133 I. ......................................................................................................................................133 II......................................................................................................................................133 III. ...................................................................................................................................133 IV. ...................................................................................................................................134 MEGOLDÁSOK 2...................................................................................................................135 I. ......................................................................................................................................135 II......................................................................................................................................135 MEGOLDÁSOK 3...................................................................................................................136 I. ......................................................................................................................................136 II......................................................................................................................................136 MEGOLDÁSOK 4...................................................................................................................137 I. ......................................................................................................................................137 II......................................................................................................................................137 MEGOLDÁSOK 5...................................................................................................................138 I. ......................................................................................................................................138 II......................................................................................................................................138 MEGOLDÁSOK 6...................................................................................................................139 I. ......................................................................................................................................139 II......................................................................................................................................139 MEGOLDÁSOK 7...................................................................................................................140 I. ......................................................................................................................................140 II......................................................................................................................................140 MEGOLDÁSOK 8...................................................................................................................141 I. ......................................................................................................................................141 II......................................................................................................................................141 MEGOLDÁSOK 9...................................................................................................................142 I. ......................................................................................................................................142 II......................................................................................................................................142 MELLÉKLETEK.................................................................................................................143 „A” MELLÉKLET .................................................................................................................143 „B” MELLÉKLET..................................................................................................................144 TARTALOMJEGYZÉK......................................................................................................146

151.

WORD 2000 jegyzet. Barhács Oktatóközpont 2002

Recommend Documents