EU támogatás a közép-kelet-európai roma. közösségek számára

EU támogatás a közép-kelet-európai roma közösségek számára

Részletes tartalom 1.

Roma közösségek Közép-Kelet-Európában

4

2. 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6

Felkészülés az európai uniós csatlakozásra A koppenhágai kritériumok Az Európa Megállapodások Az Agenda 2000 és az Országvélemények Az Országjelentések Csatlakozási partnerségek és a csatlakozási tárgyalások Az Antidiszkriminációs irányelv

4 4 4 4 5 5 5

3. 3.1 3.1.1 3.1.1.1 3.1.1.2 3.1.1.3 3.1.1.4 3.1.2 3.1.3 3.2 3.3 3.3.1 3.3.2 3.4 3.4.1

Támogatás a romák számára Bővítési Főigazgatóság: a Phare program Phare Nemzeti Programok Phare 1998 Phare 1999 Phare 2000 Phare 2001 A Lien Program Az Access Program Külkapcsolati Főigazgatóság: Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért Oktatási és Kulturális Főigazgatóság: a Socrates Program és az Iúság Program A Socrates Program Az Iúság Program Munkaügyi és Szociális Főigazgatóság Az Európai Rasszizmus és Idegengyűlölet Ellenőrző Központ

6 6 6 7 7 8 8 9 9 9 10 10 11 12 12

4.

További információk

12

5.

Mellékletek Phare finanszírozású romatámogató programok az alábbi országokban: Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért – romákat támogató programok

14

5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8

14 16 18 20 20 22 24 25

4

1 Roma közösségek Közép-KeletEurópában

Becslések szerint több mint 12 millió roma1 él ma világszerte. A romák eredetileg a Kr. utáni 10. században érkeztek Indiából Európába, és azóta a kontinens különböző területein élnek. Számukat Európában legalább nyolc millióra becsülik, többségük, csaknem hat millió roma Közép-Kelet-Európában található.

a tagjelölt országban stabil intézmények garantálják a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét; az országnak működő piacgazdasággal kell rendelkeznie, valamint helyt kell állnia az uniós versenyfeltételek és piaci erőviszonyok között; továbbá vállalnia kell a tagsággal járó kötelezettségeket, ideértve a politikai, gazdasági és pénzügyi unióhoz való csatlakozást is.”

Népes roma közösségek élnek a legtöbb, európai uniós tagságra jelentkezett közép-kelet-európai országban, az úgynevezett közép-kelet-európai ‘tagjelölt országokban’. 2

Ennélfogva a tagjelölt országok európai uniós tagságra való felkészültségének értékelésekor a kisebbségek, így a romák helyzetét is figyelembe veszik.

Ország Bulgária Cseh Köztársaság Magyarország Lettország

1991-től kezdve minden tagjelölt országgal Európa Megállapodást 8 kötöttek. Ezek meghatározzák az EU és a tagjelölt országok közötti társulás jogi keretét, illetve megalapozzák fokozatos betagozódásukat az Európai Közösségbe. A Megállapodások 6. cikke fogalmazza meg a „Helsinki Záróegyezményben és az új Európáról szóló Párizsi Kartában rögzített demokratikus alapelvek és emberi jogok tiszteletben tartását”.

Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia

A romák becsült lélekszáma3 700.000 – 800.0004 250.000 – 300.000 550.000 – 600.000 8.2005 50.000 – 60.000 1.800.000 – 2.500.0006 480.000 – 520.0007 6.500 – 10.000

2.2 Az Európa Megállapodások

2.3 Az Agenda 2000 és az Országvélemények Közös hagyományaik ellenére a roma közösségek ma sok különböző kultúrájú, dialektusú, illetve nyelvű ágból állnak. Kisebbségi csoportként nehezen vívták ki és védelmezik meg alapvető emberi jogaikat. A roma közösségek a legtöbb európai országban társadalmilag és kulturálisan kirekesztettek. A marginalizálódás problémái különösen Európa középső és keleti térségében súlyosak, ahol a romák megszenvedték az országok piacgazdaságra való átállását. A roma közösségek leggyakoribb problémái a rasszizmus és a diszkrimináció, az alacsony iskolai végzettség, a magas munkanélküliség (50-90%), a többségi lakosság egészségi állapotánál lényegesen rosszabb egészségi helyzet, valamint a rendkívül rossz lakásviszonyok.

2 Felkészülés az európai uniós csatlakozásra

2.1 A koppenhágai kritériumok 1993-ban az Európai Unió állam- és kormányfői Koppenhágában tartották az Európai Tanács ülését, amelynek során megállapították az EU-hoz csatlakozni kívánó országokra vonatkozó követelményeket. Ezek az úgynevezett ’koppenhágai kritériumok kimondják az alábbiakat: „A tagság feltétele, hogy

1997 júniusában az Európai Bizottság közzétette az Agenda 2000 dokumentumot, amelyben megvizsgálta a közösségi politika fő területeinek jövőjét, az Európai Unió pénzügyi kilátásait a 2000-2006-ig terjedő időszakban, valamint az Unió bővítésének lehetőségét. A kisebbségek tiszteletben tartása kapcsán az Agenda 2000 leszögezte, hogy a kisebbségek integrálása a tagjelölt országok társadalmába általában kielégítő, „kivéve a roma kisebbség helyzetét néhány tagjelölt országban, amely aggodalomra ad okot”. Az Agenda 2000 részeként elfogadták a tíz közép-kelet-európai tagjelölt ország uniós tagságra jelentkezéséről készült Országvéleményeket. Ezeknek az volt a céljuk, hogy leírják, az egyes országok hogyan teljesítik a koppenhágai kritériumokat, ideértve a kisebbségek védelmét, ezen belül is a romák védelmét, amennyiben élnek romák az adott országban. A Bulgáriáról, Csehországról, Magyarországról, Lengyelországról, Romániáról és Szlovákiáról készült Országvélemény megjegyzi, hogy ezekben az országokban a Roma kisebbségeknek hátrányos megkülönböztetésben van részük, és szociális nehézségekkel küszködnek. Az Országvélemények ezután kiemelik az egyes országok konkrét problémáit.9

Romának nevezik összefoglalóan azokat az embercsoportokat, amelyek a roma nyelvet beszélik és/vagy közös etnikai identitással, kultúrával és történelemmel rendelkeznek. Sokan pejoratívnak tekintik a cigány vagy a gipsy megjelölést, illetve ezek változatait. Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia 3 Forrás: Liegeois, Jean-Pierre és Nicolae Gheorghe, Roma/Gypsies: A European Minority (Romák/cigányok: egy európai kisebbség), London: Minority Rights Group 1995. Néha számukat a hivatalos adatoknál jóval nagyobbra becsülik, részben amiatt, hogy egyes romák nem szívesen vallják magukat annak. 4 Bulgáriában számukat a népesség 3-10%-ára becsülik. A legfrissebb, 2001-es hivatalos népszámlálás során a lakosság 4,6%-a vallotta magát romának. 5 Hivatalos adat. 6 Hivatalos adat 1997-re: 400,000. 7 Hivatalos adat 2001-re: 90,000. 8 Az Európa Megállapodások teljes szövege a következő internet oldalon található: http://www.europa.eu.int/comm/enlargement/pas/europe_agr.htm 9 Az Agenda 2000 és az Európai Bizottság országvéleményeinek teljes szövege a következő internet oldalon található: http://www.europa.eu.int/comm/enlargement/ intro/ag2000_ opinions.htm 1 2

5

2.4 Az Országjelentések Az Európai Tanács luxemburgi ülése 1997-ben felkérte a Bizottságot, hogy készítsen rendszeres országjelentéseket az egyes tagjelölt országok csatlakozási felkészüléséről a koppenhágai kritériumok fényében. Így a jelentések ugyanazokat az objektív értékelési követelményeket alkalmazzák, mint az előző évben az Országvélemények. A Bizottság jelentései alapul szolgálnak ahhoz, hogy a Tanács ülésén meghozzák a szükséges döntéseket a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban, illetve azok kiterjesztéséről más tagjelölt országokra. 1998 novemberében az Európai Bizottság kiadta a tagjelölt országokról szóló első Országjelentéseket (Regular Reports). Ezeket a jelentéseket először 1999 októberében aktualizálták. 2000 novemberében az Országjelentések kiemelték, hogy javítani kell a roma lakosság helyzetét Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. A bővítés előrehaladását áttekintő Bővítési Stratégia című dokumentum rámutat: „A romák továbbra is kiterjedt diszkriminációval és társadalmi, gazdasági nehézségekkel néznek szembe, amint azt a tavalyi jelentések is kiemelték. A legtöbb országban, amelyre ez a helyzet jellemző, számos intézkedés történt és programokat fogadtak el a Phare, illetve egyes esetekben az ország nemzeti költségvetésének finanszírozásával. Ezeket a programokat – amelyeket minden ország költségvetésének is támogatnia kell, – hosszabb távon, s a romák képviselőivel szorosan együttműködve kell megvalósítani.” 2001 novemberében a Bővítési stratégiában10 a Bizottság az alábbi következtetésre jutott: „minden olyan országban, amelyben jelentős lélekszámú roma kisebbség él, nemzeti akciótervek működnek a továbbra is meglévő diszkrimináció kezelésére, valamint a változatlanul igen nehéz életkörülmények javítására. A legtöbb esetben folyamatban van ezeknek a cselekvési terveknek a megvalósítása, és egyes országokban kibővítették a nemzeti költségvetési forrásokat. A Phare támogatás továbbra is rendelkezésre áll ezeknek a tevékenységeknek a finanszírozására. További erőfeszítésekre van szükség azonban ahhoz, hogy a különböző programok hosszabb távon, a romák képviselőivel szoros együttműködésben valósuljanak meg, valamint hogy minden országban megfelelő költségvetési támogatás álljon rendelkezésre.”11

2.5 Csatlakozási partnerségek és a csatlakozási tárgyalások 1998 márciusában az Európai Bizottság Csatlakozási Partnerségre lépett a tíz közép-kelet-európai tagjelölt országgal. A partnerségek ütemtervként szolgálnak ezen országok számára a tagság követelményeinek teljeskörű teljesítéséhez. Az EU Csatlakozási Partnerségek keretében nyújtott segítségének feltétele az Európa Megállapodásokban tett vállalások teljesítése, további lépések megtétele a koppenhágai kritériumok teljesítése felé, valamint a Csatlakozási Partnerségek megvalósításában tett előrelépés. Amennyiben ezek az általános feltételek nem teljesülnek, az anyagi segítségnyújtást egy döntéssel felfüggeszthetik. A Bulgáriával, Cseh Köztársasággal, Magyarországgal és Romániával 1998-ban kötött Csatlakozási Partnerség középtávú politikai prioritásként fogalmazza meg a romák további integrálását, Szlovákiát pedig arra ösztönzi, hogy középtávú politikai prioritásként segítse elő és erősítse a kisebbségek jogait védő politikákat és intézményeket. A Bizottság Országjelentéseinek fényében 1999 decemberében, majd 2001 decemberében felülvizsgálták a Csatlakozási Partnerségeket. A 2001-ben aktualizált Csatlakozási Partnerségek Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában nemzeti cselekvési programok és keretprogramok politikai prioritásként történő megvalósításával tovább segítik a romák helyzetének kezelését12 1998. március 31-én megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások a Cseh Köztársasággal, Észtországgal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával (és Ciprussal). 1999. december 10-én az Európai Tanács úgy döntött, hogy a Bizottság ajánlása alapján megkezdi a tárgyalásokat Romániával, Szlovákiával, Lettországgal, Litvániával, Bulgáriával (és Máltával) is.

2.6 Az antidiszkriminációs irányelv Az Amszterdami Szerződés 1999 májusi hatályba lépése óta egy új cikkely13 feljogosítja az Európai Közösséget14 , hogy megfelelő intézkedésekkel fellépjen a nem, faj, származás, vallás vagy felekezet, fogyatékosság, kor, illetve szexuális beállítottság alapján történő hátrányos megkülönböztetés ellen. Az új, 13. cikkely alapján a Tanács 2000. június 29-én elfogadta a személyek fajtól és származástól független, egyenlő bánásmódjának elvét megvalósító irányelvet.

A Bővítési Stratégia című dokumentum az egyes országokról készült Országjelentések tapasztalatait összegzi. A 2001-es Országjelentések és a Bővítési Stratégia teljes szövege a következő internet oldalon található: http://www.europa.eu.int/comm/enlargement/report2001/index.htm A 2001-es Bővítési Partnerségek teljes szövege a következő internet oldalon található: http://www.europa.eu.int/comm/enlargement/report2001/acc_partn.htm 13 Az Európai Közösséget létrehozó Alapszerződés 13. cikkelye. 14 Pontosabban a Tanács, a Bizottság javaslatát egyhangúlag elfogadva és az Európai Parlamenttel konzultálva.. 10 11

12

6

Az irányelv célja, hogy fellépjen a faji, illetve származási alapon történő hátrányos megkülönböztetés ellen az állami és a magánszférában. Az irányelv tág területet ölel fel, többek között a foglalkoztatás, képzés, szociális védelem – így a társadalombiztosítás és egészségügy -, társadalmi előnyök, oktatás, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás, így a lakásügy területére is vonatkozik. A tagországoknak ki kell jelölniük egy testületet a fajtól és származástól független, egyenlő elbánás elősegítésére, amely többek között jogsegélyt nyújt a hátrányos megkülönböztetés áldozatai számára, illetve felkarolja panaszos ügyeiket.15 A tagországoknak 2003. július 19-ig kell átvenniük az irányelvet. Ez a közösségi joganyag (acquis)16 része, s mint ilyen, a tagjelölt országokkal folytatott tárgyalásokba (13. fejezet) is bekerült. A tagjelölt országoknak az európai uniós csatlakozás időpontjában át kell venniük.

3 Támogatás a romák számára A tagországokban élő roma kisebbségek fő EU támogatási csatornája a Phare program. Magukban az EU-tban is élnek azonban romák, s az Európai Unió programokat dolgozott ki a helyzetük javítására, különös tekintettel az oktatásra, valamint a rasszizmus és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésre. A programok némelyikében közép-kelet-európai romák is részt vehetnek. Az Európai Bizottságon belül ezeket a programokat különböző részlegek (Főigazgatóságok vagy DG-k) vezetik.

3.1 Bővítési Főigazgatóság: a Phare program Az EU anyagi és technikai támogatással segíti a tagjelölt országok felkészülését a tagságra. Ez jelenleg főként a Phare program segítségével történik, mely a Bővítési Főigazgatóság felügyelete alá tartozik. A Phare program 1989 óta nyújt támogatást a közép-kelet-európai országok számára, átsegítve őket a mélyreható gazdasági és politikai rendszerváltáson. Miután a Tanács az 1993-as koppenhágai ülésen felkérte a közép-európai országokat, hogy kérjék a felvételüket, a Phare támogatást átcsoportosították: markánsan bővült többek között az infrastruktúraberuházások támogatása. Azt követően, hogy az Európai Tanács 1997-es luxemburgi ülésen útjára indította a jelenlegi bővítési folyamatot, a Phare teljes mértékben az előcsatlako-

zási területre összpontosít. A Phare forrásai jelenleg teljes mértékben az egyes országok Csatlakozási Partnerségének terén meghatározott előcsatlakozási prioritásaira irányulnak. Az 1990-1994-es időszakra vonatkozóan a Phare-ban eredetileg elkülönített összeg 4,2 milliárd euró volt, ami az 1995-1999-es periódusra már csaknem 6,7 milliárd euróra nőtt. A 2000-2006-os időszakra elkülönített források pedig 1,5 milliárd17 euróra emelkedtek. A Phare támogatások, s nem hitelek formájában nyújt segítséget. A Phare programon belül többféleképpen is finanszírozzák a roma lakosság életkörülményeinek javítását, amint az alábbiakból kiderül.

3.1.1 Phare Nemzeti Programok A Phare program keretéből minden évben egy meghatározott összeget különítenek el “nemzeti allokáció” formájában az egyes tagjelölt országok számára. A tagjelölt országok hatóságainak feladata a projektek megjelölése és kidolgozása, az Európai Bizottsággal való együttműködés keretében. Minden, a közép-kelet-európai tagjelölt országokban megvalósítandó projektet az EU-tagországok képviselőiből álló Phare Irányító Bizottsággal egyeztetnek. A decentralizáció politikáját követve a projektek versenytárgyalásait, a szerződéskötést és a pénzügyi-adminisztratív irányítást a tagországok megvalósításért felelős szervezetei végzik a Bizottság és a Delegációk felügyelete alatt. A tagjelölt országokat arra ösztönzik, hogy a támogatásokat címezzék közvetlenül a roma közösségeknek, továbbá növeljék a civil szervezetek részvételét a programok bonyolításában. A finanszírozási prioritásokat az Európai Bizottság gyakori kapcsolattartással egyezteti a nagy számú roma szervezettel. A romákkal a lehetséges mértékben konzultálnak a programok megvalósítása során. Ezenkívül figyelembe veszik a más támogatók által finanszírozott korábbi projektek tapasztalatait is. Országtól függően rendszeresen kapcsolatot tartanak a romákat támogató Phare programokkal kapcsolatban a nemzeti közigazgatásban és kormányzati struktúrákban dolgozó roma- illetve kisebbségügyi tanácsadókkal is. Egyes országokban a roma szervezetek képviselői a tenderértékelő bizottságokban is részt vesznek. Gyakran problémát okoz azonban a roma közösségek illetékes szószólóinak megtalálása. Az egyes tagjelölt országok folyamatban levő programjait évente értékeli a szektor egy függetlenül

Az irányelv teljes szövege a következő internet oldalon található: http://www.europa.eu.int/comm/employment_social/fundamri/legln_en.htm A közösségi joganyag, franciául az acquis communautaire azon közös jogoknak és kötelezettségeknek a gyűjteménye, amelyek az Európai Unió valamennyi tagországára kötelezőek. 17 1997-es áron 15

16

7

készülő időközi értékelési rendszerben. A tagjelölt országok hatóságaiból és az Európai Bizottságból álló Közös Ellenőrző Bizottságok az értékelő jelentések alapján áttekintik a programok pénzügyi és technikai előrehaladását. A jelentések eredményeit különböző csatornákon, többek között az érintetteket képviselő szervezetek bevonásával tartott szemináriumok keretében ismertetik. Az értékelő jelentések ajánlásait figyelembe veszik a programok megvalósítása során. 1998 óta a Phare Nemzeti Programokat az EU-tagságra való felkészülés jegyében tervezik meg, a Csatlakozási Partnerségben meghatározott, az Országvéleményekben és az Országjelentésekben leírt eltérések alapján megfogalmazott prioritások szerint. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia és Szlovákia a Phare Nemzeti Programok költségvetésének egy részét a roma közösségeket támogató nagy programok finanszírozásának szentelte. A romákat támogató projektek teljes finanszírozási összege az utóbbi néhány év során lényegesen, az 1999-es 11,7 milliárd euróról 2000-ben 13,65 milliárd, 2001-ben pedig 31,35 milliárd euróra nőtt.18 Ez markáns növekedés az 1998 előtti időszakhoz képest, amikor a roma közösségeket támogató forrásokat a Phare által létrehozott Civil Társadalom Fejlesztési Alapítványokon keresztül álltak rendelkezésre Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. Ezeket az Alapítványokat azzal a céllal alapították, hogy erősítsék a nonprofit szektort, és általában a civil társadalmat. Tevékenységük részben a helyi nemkormányzati (civil) szervezetek által javasolt projektek finanszírozását foglalja magában. Egy-egy érintett ország átlagosan 100.000 eurót kapott az 1998 előtti években a romákat támogató projektekre a kultúrában, az oktatásban, a médiában, valamint a jogi és emberi jogi területen.

3.1.1.1 Phare 1998 Szlovákiában a Phare program 1998-ban 450.000 euróval járult hozzá a holland és a szlovák kormány 2,4 millió euró értékű közös beruházásához, amely a Spišská Nová Ves kerületben élő roma közösségek lakásviszonyainak, oktatási, kulturális és munkalehetőségeinek javítását célozta. Romániában 2 millió eurós keretet kapott az a Phare projekt, amelynek segítségével a kormány 2000-ig kidolgozta a romák helyzetét javító stratégiát. A projekt emellett számos, ezen politika megvalósítására irányuló tevékenységet és beruházást is finanszírozott. 18

A Cseh Köztársaságban a “Dživas Jeketane” (ami roma nyelven együttélést jelent) program 132 projektet támogatott 900.000 euró összértékben, amelyek közül sokat roma szervezetek irányítottak. A program célja a roma és más civil szervezetek szakmai képesség-fejlesztése volt, valamint részvételük elősegítése a regionális és helyi szintű döntéshozatalban. A program a többségi társadalomba való integráció olyan kiemelt területeire összpontosított, mint az oktatás és foglalkoztatás. A programot a Cseh Köztársaság vezető roma képviselőiből álló Tanácsadó Csoporttal való szoros együttműködésben alakították ki, akik közül többen a cseh kormány Roma Tárcaközi Bizottságának is tagjai voltak. A “Dživas Jeketane” a következő években is kapott Phare finanszírozási forrásokat, 2000-ben és 2001-ben összesen 2,7 millió euro értékben.

3.1.1.2 Phare 1999 Az 1999-es Phare Nemzeti Programok keretében is finanszíroztak roma projekteket Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában. Bulgáriában 500.000 eurót fordítottak a roma lakosság iskolázottságának javítására, valamint a leginkább hátrányos helyzetű roma területek életkörülményeinek és városi környezetének javítására. A project harmadik célkitűzése a romák bevonása a közigazgatásba, s ezáltal a részükre biztosított közcélú szolgáltatások javítása volt, valamint az emberi jogok fokozott tiszteletben tartása és a kulturális ismeretek növelése az illetékes intézmények részéről. Az “Országos Etnikai és Népesedési Tanács” (National Council on Ethnic and Demographic Issues, NCEDI), amelynek tagjai között romák is találhatók, látja el ennek a projektnek az irányító bizottsági feladatait. Az NCEDI roma munkacsoportja tanácsadó csoportokat nevezett ki a különböző projektelemek kezelésére. A Cseh Köztársaságban 500.000 euróval finanszírozták az oktatási tevékenységeket, a roma segítők és tanácsadók képzését, az etnikumok közötti kapcsolatok kutatását, valamint egy ismeretterjesztő médiakampányt. Magyarországon a Phare 6,9 millió euróval vett részt társfinanszírozóként a magyar kormány nagyobb, 12,5 millió euró összértékű projektjében. A projekt célja a roma gyerekek általános iskolából való kimaradásának csökkentése, a hátrányos helyzetű fiatalok (különösen a roma gyerekek) oktatásában résztvevő iskolák erősítése, valamint a tehetséges roma fiatalok

Figyelembe kell venni, hogy egyes projektek nem kizárólag a romákra irányulnak (hanem más etnikai kisebbségekre, illetve hátrányos helyzetű csoportokra is), de kifejezetten a romák támogatására összpontosítanak. Sok esetben nem is lehetséges pontosan meghatározni a romákat támogató projektelem költségét.

8

társadalmi előmenetelének ösztönzése volt. Szlovákiában a Phare 1999-ben 1,8 millió eurót adott a szlovák kormány által társfinanszírozott, 2,3 millió euró összértékű, kisebbségek iránti tolerancia programjára. A program lehetővé tette, hogy mintegy 450 helyi önkormányzati képviselő és véleményformáló a romák által sűrűn lakott területekről a kisebbségi kérdésekről és a konfliktuskezelésről szóló képzésen vegyen részt, továbbá lehetővé tette egy kisebbségekről szóló ismeretterjesztő kampány finanszírozását, és a tanárképző intézmények, kísérleti kisebbségi iskolák fejlesztését. Szlovákiában a Phare által létrehozott Civil Társadalom Fejlesztési Alapítvány osztotta el a támogatásokat a hazai civil szervezetek között egy 2 millió euró értékű “kisebbségi program” keretében. Mindkét program elsősorban a roma kisebbségekre összpontosít.

3.1.1.3 Phare 2000 2000-ben a Phare lényegesen nagyobb összegekkel támogatta a romákat segítő projekteket. Bulgáriában a Phare 3,5 millió euróval járul hozzá ahhoz a projekthez, amelynek keretében a hatóságok – többek között twinning projekt formájában19, – javítani kívánják a társadalom peremére sodródott gyermekek (akik között jelentős számban roma gyerekek is találhatók) ellátását a 2000-ben e téren elfogadott fontos jogszabály alapján. A projekt támogatást és képzést nyújt a nemzeti és regionális szintű új struktúrák kialakításához, a gyermekgondozás alternatív formáinak kialakításához, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek szakotthonokban történő gondozásának, nevelésének reformjához. A Cseh Köztársaságban 1 millió euró segítségével jobb oktatási lehetőségeket teremtenek a roma lakosság számára; az általános iskolai tantervet alkalmasabbá teszik a roma gyermekek oktatására, továbbá a tanterv multikulturális elemeit minden gyerekre kiterjesztik. Egy twinning projekt (500.000 euró) segíti az antidiszkriminációs politika kialakítását, valamint bővíti a diszkrimináció ellen fellépő intézményi és adminisztratív kapacitásokat. Ennek a projektnek az egyik fő célja, hogy “előkészítse a 2000/43/EK számú, 2000. június 29-én elfogadott tanácsi irányelv átvételét”. 20 A Phare ezen túlmenően 1,35 millió euróval járul hozzá a roma integrációs program oktatási-képzési, valamint érdekvédelmi és jogsegély eleméhez, illetve a roma és nem roma lakosság integrációját elősegítő tevékenységekhez. Magyarországon a Phare 2,5 millió eurót biztosít a

diszkrimináció elleni fellépéshez, támogatja a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala kapacitásbővítő tevékenységét, továbbá kísérleti ingatlanberuházásokat támogat a nyomornegyeddé süllyedt, kirekesztett roma területek infrastruktúra-fejlesztése terén. Romániában a Phare olyan kapacitásbővítő projekteket támogat, amelyek segítik a romák gazdasági-szociális viszonyainak javításán dolgozó roma szervezetek fenntartását (1 millió euró egy 5 millió eurós, civil szervezeteket támogató civil társadalom projekten belül). Szlovákiában egy 3,8 millió euró összegű Phare projekt zajlott le, amely a következő elemeket foglalta magában: a romák és nem romák közötti kommunikáció javítása a településeken; a fiatal romák munkaerőpiaci esélyjavítása képzéssel, szakmai gyakorlattal és egyéni tanácsadással; iskolaelőkészítő oktatás az anyák bevonásával; speciális támogatás az általános iskolában tanuló gyerekek számára; valamint roma tanársegédek képzése általános iskolák és középiskolák számára.

3.1.1.4 Phare 2001 2001-ben a Phare ismét lényegesen nagyobb összegekkel támogatta a romákat segítő projekteket. Bulgáriában a Phare 3,7 millió eurót szán egy, a romák és más hátrányos helyzetű csoportok gazdasági integrációját elősegítő programra. A program keretében roma tájékoztatási és kultúrközpontokat hoznak létre, illetve munkahelyteremtő programokat indítanak be. 1,65 millió eurót biztosítanak a roma lakosság integrációs programjára, amelynek célja a roma gyerekek iskolalátogatási szokásainak javítása, egy antidiszkriminációs jogi keret kialakítása, a romák közigazgatási integrációja, valamint egy társadalmi ismeretterjesztési stratégia kidolgozása. Az 1 millió eurós projekt egyben a roma lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz jutását is javítja. A Cseh Köztársaságban a Phare 3 millió eurót biztosít egy olyan civil társadalmi projektre, amely a romák lehetőségét javítja a tanácsadói munkakörök és választott tisztségek betöltésére, továbbá kisebb léptékű átképzési és munkahelyteremtő tevékenységeket is támogat. Magyarországon a Phare 2001-ben 5 millió eurót fordít egy társadalmi integrációs programra, amely elsősorban a roma lakosságra összpontosít. A projekt során egy esélyegyenlőséget szolgáló politika kidolgozását tervezik, ami javítja majd a munkaerő-

A twinning rendszer az előcsatlakozási segítségnyújtás egyik fő eszköze. A twinning projektek az EU tagországok és a tagjelölt országok közigazgatásának együttműködésével működnek, ennek keretében az EU köztisztviselői párokban dolgoznak a partnerszervezeteknél. Céljuk, hogy elősegítsék a tagjelölt országok modern és hatékony közigazgatásának kifejlesztését. 20 Más néven: „Antidiszkriminációs irányelv”. A részletes információkat lásd a 2.6 pontban! 19

9

piaci esélyeket. A program emellett támogatást ad azoknak az intézményeknek, amelyek vállalják, hogy Roma Képzési és Tájékoztatási Központként működnek, és finanszírozza a roma közvetítők képzését. Az egyik programelem ezen kívül a gyerekeket kisegítő iskolából a normál oktatási rendszerbe visszasegítő kezdeményezéseket támogatja. Romániában a Phare 2001-ben 7 millió eurót biztosít egy kisebbségi oktatási projektre, amelynek a középpontjában elsősorban a romák állnak. A projekt célja az iskolaelőkészítő oktatás kiterjesztése, az iskolából való kimaradás csökkentése, valamint a kötelező általános iskolát el nem végző gyerekek középiskolai oktatásának biztosítása. Szlovákiában a Phare 10 millió eurót nyújt részben az oktatásra, részben az infrastruktúrára összpontosító projektek számára. Az oktatási projekt középpontjában az iskolaelőkészítő oktatás, a tanársegédképzés, a hátrányos szociális helyzetű gyerekek normál általános iskolába integrálása, valamint közösségi házak létrehozása áll. Az infrastruktúra projekt a roma települések életfeltételeit javítja (Kelet-Szlovákiában) közműfejlesztéssel és –építéssel (a már meglévő infrastrukturális létesítmények, víz- és szennyvízhálózatok, utak, távközlési létesítmények rehabilitációjával és felújításával, illetve új infrastruktúra létesítésével).

3.1.2 A Lien program A Lien program segítségével számos roma projektet finanszíroztak a tagjelölt országokban. A Lien program társfinanszírozási támogatást adott olyan, civil szervezetek által kezdeményezett projekteknek, amelyek az állampolgári kezdeményezéseket ösztönzik, illetve a civil és nonprofit szervezetek kapacitását bővítik a hátrányos helyzetű rétegek támogatására a szociális szférában. A Lien programot az Access program váltotta fel (leírása az alábbiakban található). A Lien keretében évről évre növekedtek a rendelkezésre álló összegek: 1993-ban 4,7 millió euróról 1994-ben 5 millióra, majd az 1995-1997-es időszakban évi mintegy 10 millió euróra emelkedett a keret. Ebből mintegy 1,9 millió euró jutott 1995 és 1997 között a roma közösségek projektjei számára. A Lien a valamennyi tagjelölt ország rendelkezésére álló Horizontális Phare Programok csoportjába tartozott, a nemzeti programokat kiegészítve kezelte a több országot érintő, és ezért együttműködést igénylő problémákat. 21

21 22

3.1.3 Az Access program Az Access egy olyan intézményfejlesztési program, amelynek célja a közép-kelet-európai tagjelölt országok civil társadalmának erősítése. 1999-ben és 2000-ben is 20 millió eurós keret állt rendelkezésre a makroprojektek (legalább két ország szervezeteit összefogó projektek, amelyek egyike közép-kelet-európai tagjelölt ország; a támogatás felső határa 200.000 euró), valamint mikroprojektek (a felső határ 50.000 euró) támogatására, egy kapcsolattartási keret pedig lehetővé tette a tagjelölt országok civil szervezeteinek európai szintű rendezvényeken való részvételét. Az Access program a közösségi joganyag (acquis communautaire) átvételével és megvalósításával kapcsolatos civil szervezeti kezdeményezéseket támogat a környezetvédelem és a társadalmi-gazdasági fejlesztés terén, valamint a lakosság marginalizálódott csoportjainak – így a romáknak, – társadalmi visszailleszkedését támogató tevékenységeket részesíti támogatásban. 22 Az Access horizontális program 2001-gyel megszűnt. A Phare Nemzeti Program részeként azonban a jövőben is lesznek hasonló programok több közép-keleteurópai tagjelölt országban.

3.2 Külkapcsolatokért Felelős Főigazgatóság: Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért Az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért a harmadik országokban, így a közép-kelet-európai tagjelölt országokban élő roma közösségek számára nyújt támogatást. Az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért a Külkapcsolatokért Felelős Főigazgatóság (RELEX) irányításával folyik. Az évente mintegy 100 millió eurós kerettel rendelkező Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért program elsősorban a civil szervezetekkel és a világ különböző tájain működő nemzetközi szervezetekkel partnerségben végzett emberi jogi és demokratizálási tevékenységeket támogatja. Az Európai Kezdeményezés a Demokrációért és az Emberi Jogokért (European Initiative for Democracy and Human Rights, EIDHR) 1994-ben jött létre az Európai Parlament javaslatára, hogy egy közös keretbe vonja össze az emberi jogok tiszteletben tartásával foglalkozó számos közösségi költségvetési fejezetet. (Többek között a közismert „Phare Demokrácia” költ-

A Lien program kerében finanszírozott, a roma kisebbséggel rendelkező tagjelölt országokban megvalósított roma projektek részletes leírása a csatolt mellékletekben található. Az Access programról bővebb információt a következő internet oldalon talál:

10

ségvetési sor is beolvadt az új „Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért” keretbe.) Az 1998 előtti években mintegy 4,5 millió eurót biztosítottak a közép-kelet-európai roma közösségekkel foglalkozó projektek számára. 1999-ben és 2000-ben hat projektet finanszíroztak.23 Külön említést érdemel az EIDHR mikroprojekt kerete, amellyel egészen 2000 végéig a közép-kelet-európai tagjelölt országokban működő Bizottsági Delegációk gazdálkodtak. Ez a rendszer lehetővé tette sok alulról jövő roma kisebbségi projekt finanszírozását. Ezeket a hasznos és legnagyobbrészt sikeres projekteket a helyi civil társadalom, többek között roma civil szervezetek kezdeményezték és valósították meg. 2001 májusában a Bizottság Közleményt adott ki az EU szerepéről az emberi jogok tiszteletben tartása terén a harmadik országokban, amely kiemeli, hogy koherensebbé kell tenni az emberi jogokat és a demokratizálódást támogató különböző EU eszközöket. Mivel megnőtt a Phare program finanszírozási kerete a tagjelölt országok koppenhágai politikai kritériumok szerinti vizsgálatára, így a romákkal kapcsolatos kérdések vizsgálatára is, már nincs szükség arra, hogy az EIDHR kiegészítő szerepet játsszon ezen közép-kelet-európai kisebbségekkel összefüggésben. Az EIDHR azonban továbbra is aktív támogató szerepet vállal a dél-kelet-európai országokban élő roma közösségekkel kapcsolatban, amelyek anyaországai nem szerepelnek az EU-bővítés tagjelöltjeiként. 2002 és 2004 között az EIDHR néhány kiemelt országra és témára összepontosítja a támogatást. Ezen belül az egyik prioritás a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépés, valamint a kisebbségi származásúak előmenetelének támogatása. Ezzel összhangban regionális projekteket finanszíroznak majd Dél-KeletEurópában és a Független Államok Közösségében (FÁK). Ennek során különös figyelmet kapnak a roma közösségek.

3.3 Oktatási és Kulturális Főigazgatóság: a Socrates Program és az Iúság Program Az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság irányítja az EU-tagországok és a tagjelölt országok együttműködési programjait az oktatási, képzési és az iúsági területen. Mind a Socrates, mind a Fiatalok Európáért Program támogatja a romákat segítő programokat.

23

3.3.1 A Socrates program A Socrates az Európai Közösség oktatási együttműködésre irányuló cselekvési programja. Célja az oktatás európai dimenziójának fejlesztése, valamint színvonalának javítása a határokon átívelő partnerségek segítségével. A Socrates program az első olyan európai kezdeményezés, amely valamennyi korosztály oktatását felöleli. A Socrates I. programban (1995-1999), amelyben a vége felé már minden közép-kelet-európai tagjelölt ország részt vett, az iskolai oktatási program egyik tevékenysége kifejezetten az interkulturális oktatásra és a vendégmunkások, vándormunkások és a romák oktatási szükségleteinek kiszolgálására irányult. Az elsődleges cél az iskolai és általában a társadalmi marginalizálódás veszélyének különösen kitett gyermekcsoportok iskolai programokban való részvételének, integrációjának és esélyegyenlőségének elősegítése. A projektek célja az iskolalátogatási szint és az oktatási színvonal javítása, valamint a gyermekek konkrét oktatási szükségleteinek kiszolgálása volt. A projektek folyamán olyan integrált módszertant dolgoztak ki, amelyben több beavatkozási forma is megtalálható az említett csoportok iskolai kudarcainak megelőzésére egy olyan stratégia keretében, amely a siker kultúráját népszerűsíti a diákok között. Az oktatás interkulturális dimenziójának elősegítése volt a Socrates II. program (2000-2006) egyik általános célja; ebben jelenleg 30 európai ország, többek között valamennyi közép-kelet-európai ország részt vesz. Az iskolai és iskolaelőkészítő oktatási projektek egyik prioritása továbbra is a gyermekek, a vándormunkások és a romák oktatása a „Comenius Akció” és a Socrates program keretében, amelynek része az iskolai pedagógusok képzése is. A program minden tevékenységében állandó prioritásként jelenik meg az interkulturális oktatás, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépés. Ezek a célok a Socrates 2003-as pályázati felhívásában is különleges hangsúlyt kapnak majd. A roma oktatás terén kiemelt témák keretében 91 projektet finanszíroztak 1996 és 2001 között, többek között tananyagok, szemináriumok és képzések kidolgozását. Az iskolai oktatásban folyó projektek mellett külön említendő, hogy egyre több kezdeményezést finanszírozott a “felnőttoktatásra és más oktatási módszer-

Ezek részletes jegyzéke a mellékletben található. Részletesebb információt a következő internet oldalon talál: http://www.europa.eu.int/comm/europeaid/projects/ddh_en.htm

11

tanokra” összpontosító „Grundtvig“ Akció. Ez az akció számos olyan projektet támogat, amely a ‘nehezen elérhető’ társadalmi rétegek, többek között a vándormunkások oktatási szükségleteivel foglalkozik – alkalmazhatóságuk, illetve a hivatalos oktatásba való visszatérési lehetőségeik javítása érdekében. A támogatásért romákkal és vándormunkásokkal foglalkozó szövetségek és egyéb szervezetek pályáznak, illetve pályázhatnak. A Grundtvig a helyi bázisú, felnőttoktatással foglalkozó szolgáltatók, az úgynevezett Tanulási Partnerségek együttműködését is finanszírozza. A 2001-ben elindított egyik első Partnerség konkrétan a roma lakosság szükségleteivel foglalkozik, majd 2002 februárjában egy páneurópai kapcsolattartó szemináriumra került sor a roma kérdésekre irányuló új Tanulási Partnerségeket létrehozni kívánó szervezetek részvételével. Valószínű, hogy 2002-ben megkezdi működését egy nagyszabású európai hálózat, amely a roma csoportok felnőttoktatási szükségleteinek tesz eleget. A Socrates programot a résztvevő országok Nemzeti Hivatalaival együttműködésben vezetik. 24

3.3.2 Az Iúság program Az Európai Közösség Iúság programja a fiatalok csereprogramjait, a fiatalok által kidolgozott kezdeményezéseket és nemzetközi önkéntes munkát támogatja. Célja, hogy elősegítse a fiatalok társadalmilag, szakmailag és politikailag aktív európai állampolgárként való beilleszkedését. Lehetőséget ad a fiataloknak, hogy oktatási értékkel bíró tevékenységekben részt véve új készségeket tanuljanak, illetve fejlesszék a tanultakat. Az Iúság program a nem tagországok tevékenységeit is támogathatja, így a fiatalok az Európai Unió határain belül és kívül is átélhetik az összetartozás élményét. Az Iúság programban minden fiatal részt vehet (15 és 25 éves kor között), függetlenül attól, hogy milyen szociális, gazdasági, földrajzi, illetve egyéb háttérrel rendelkezik. Pozitív megkülönböztető intézkedésekkel gondoskodnak a hátrányos környezetből származó fiatalok részvételének lehetőségéről. Bár nem minden roma tekinthető hátrányos helyzetűnek, tény, hogy a romák gyakorta a társadalom peremvidékére szorulnak, és hátrányos megkülönböztetésben van részük, továbbá gyakorta válnak a rasszista és idegengyűlölő szemlélet áldozataivá.

Az intézkedések konkrét céljai a következők: • a roma iúsági vezetők felhatalmazása az európai iúsági kezdeményezésekben való aktív részvételre; • az Európai Közösség iúsági programjai során követett alapelvek és alkalmazott mechanizmusok jobb megértésének elősegítése; • megfelelő Európai Roma Iúsági struktúrák kialakítása a roma szövetségek európai szintű kapcsolattartásának elősegítésére, az európai intézményekkel való együttműködésük támogatására, valamint részvételük elősegítésére az európai projektekben és kezdeményezésekben. A gyakorlatban a Bizottság a következőket támogatta: • a roma fiatalok részvételével működő iúsági csereprogramokat; • a roma fiatalok részvételét olyan zenés, színházi előadásokon, festészeti és egyéb kulturális, illetve szabadtéri rendezvényeken, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a roma és nem roma fiatalokat; • roma iúsági vezetőképző projekteket; • a roma közösségeket összekapcsoló elektronikus hálózatokat; • a roma iúsági média részvételével, illetve a nem roma médiánál alkalmazott fiatal roma dolgozók bevonásával működő nemzetközi tájékoztatási projekteket; • a roma kultúráról szóló tájékoztató anyagok kidolgozását és iskolai terjesztését; • az első Európai Roma Iúsági Kongresszust (Barcelona, 1997 november); • a Roma Iúsági Szervezetek első európai platformjának létrehozását (Euroternet, 1998). Az Európai Bizottság folyamatos párbeszédben áll az Európa különböző részein élő roma iúsági vezetőkkel, különösen az Euroternet képviselőivel, akiknek a roma társasági életet ösztönző erőfeszítéseit a Bizottság teljes mértékben támogatja. Az utóbbi néhány év során az Iúság program több olyan projekt finanszírozásában is részt vett, amely kifejezetten a romákra irányult, illetve romák részvételével valósult meg. Az Iúság program egésze a rasszizmus elleni fellépést és a toleranciát hangsúlyozza, amely célok kiemelt témaként, illetve fő irányként szerepelnek az Európai Bizottság “Új lendületet az európai iúságnak” című Fehér Könyvében is.25

Az Európai Bizottság intézkedésekkel ösztönzi a roma fiatalokat az Iúság programban való fokozott részvételre. 24 25

Részletesebb információt a következő internet oldalon talál: http://www.europa.eu.int/comm/ education/socrates.html Részletesebb információt a következő internet oldalon talál: http://www.europa.eu.int/comm/education/youth.html

12

3.4 Munkaügyi és Szociális Főigazgatóság Bár a finanszírozás még nem terjed ki a közép-keleteurópai országokra, érdemes megemlíteni, hogy az EU-tagországokban a Munkaügyi és Szociális Főigazgatóság vállalja fel a romákat támogató tevékenységeket. Az 1997-es európai rasszizmus elleni év keretében az Európai Bizottság a Munkaügyi és Szociális Főigazgatóság a roma szövetségek által országos és helyi szinten bemutatott projekteket támogatott, amelyek konkrétan a roma lakosságra irányultak. 1998-ban összesen 5 millió eurót biztosítottak erre a célra, és a roma szövetségek által bemutatott, illetve a romákra irányuló projekteket is támogattak. 2000. november 27-én a Tanács egy közösségi cselekvési programot fogadott el a diszkrimináció elleni fellépésre (2000-2006) 98,4 millió eurós kerettel. A támogatott tevékenységek a következők: a diszkrimináció elemzése és értékelése; a nemzetközi együttműködés és európai szintű kapcsolattartás; figyelemfelhívás kiadványok, kampányok és rendezvények segítségével. 26 Néhány közép-kelet-európai ország kérte, hogy részt vehessen ebben a programban. Részvételükre akkor kerülhet sor, ha létrejött az Európai Bizottság és az adott ország közötti megfelelő szerződés. 27

3.4.1 Az Európai Rasszizmus és Idegengyűlölet Figyelő Központ A bécsi központú Európai Rasszizmus és Idegengyűlölet Figyelő Központot (European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia, EUMC) 1997-ben, az Európa éve a rasszizmus ellen alkalmából hozta létre az Európai Unió. A központ fő célja, hogy európai szintű, objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal lássa el az Európai Uniót és a tagországokat a rasszizmussal, idegengyűlölettel és az antiszemitizmussal kapcsolatban, valamint javaslatokat készítsen az EU intézmények és a tagországok számára. Az EUMC terjeszti a példaértékű módszereket a rasszizmus és a kapcsolódó etnikai sokszínűség és egyenlőség problémáinak kezelésére. A központ többek között a romák helyzetére is összpontosít. Az EUMC európai információs hálózatot hozott létre Raxen néven a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A Raxen az egyes EU-tagországokban működő nemzeti fókuszpontokból áll, amelyeket a bécsi EUMC fog össze. A Raxen többek között tudományos intézményekkel, civil szervezetekkel, szakhatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel működik együtt. 26 27

Az EUMC kerekasztalokat, valamint éves európai kerekasztalt szervez az EU-tagországok részvételével. A kerekasztalok alkalmával találkozhatnak a kormányzati döntéshozók, a civil szervezetek, a tudományos szakemberek, a kisebbségek képviselői, és egy sor más szakember az oktatás, foglalkoztatás, a média, stb. területéről. Az EUMC ezenkívül szemináriumokat és konferenciákat is szervez a szakemberek számára. Az EUMC Éves jelentést ad ki a tagországok helyzetéről a rasszizmus terén, valamint havonta hírlevelet tesz közzé „EUMC Hírek” néven, és egy negyedévente megjelenő magazint publikál „Egyenlő Hangok” (Equal Voices) címmel. Az EUMC együttműködési megállapotást kötött az Európa Tanáccsal, hogy biztosítsa a szoros együttműködést annak illetékes testületeivel, különösen az Európai Bizottság a Rasszizmus és Intolerancia Ellen (European Commission against Racism and Intolerance, ECRI) nevű szervezettel. Az EUMC 2001 óta egy, a roma nők egészségügyi ellátáshoz jutását célzó projektet valósít meg az Európa Tanáccsal és az OSCE-vel közösen 15 országban (többek között EU-tagországokban, tagjelölt országokban és kelet-európai nem tagjelölt országokban).

4 További információk Bővítési Főigazgatóság Rue de la Loi 170 •B – 1049 Brussels • Belgium Tel: +32-2-295.51.76 • Fax: +32-2-299.17.77 Honlap: http://www.europa.eu.int/comm/ enlargement/index.htm Phare és Tacis Tájékoztatási Központ Rue Montoyer 19 • B – 1000 Brussels • Belgium Tel.: +32-2-545.90.10 • fax: +32-2-545-90-11 E-mail: [email protected] Honlap: http://europa.eu.int/comm/enlargement/ contacts/info_centre.htm Oktatási és Kultúrális Főigazgatóság – Socrates Program és Iúsági Program Honlap: http://europa.eu.int/comm/education/ index_en.html Socrates és Iúsági Technikai Segítségnyújtó Iroda Rue de Trèves 59-61 • B – 1000 Brussels • Belgium Tel.: +32-2-233-01-11 • fax: +32-2-233-01-50

Részletesebb információt a következő internet oldalon talál: http://www.europa.eu.int/comm/employment_social/fundamri/prog/index_en.htm A tagjelölt országok közösségi programokban való részvételéről a következő internet oldalon talál általános információkat: http://www.europa.eu.int/comm/enlargement/ pas/ocp/ocp_index.htm

13

Munkaügyi és Szociális Főigazgatóság B- 1049 Brussels • Belgium Honlap: http://europa.eu.int/comm/dgs/ employment_social/index_en.htm

Az Európai Bizottság delegációi a tagjelölt országokban Bulgária “Interpred” World Trade Centre • Block “A” 3rd floor 36 Dragan Tsankov Blvd • 1040 Sofia Tel.: +359-2-973-32-40 • fax: +359-2-973-38-72 E-mail: [email protected] Cseh Köztársaság P.O. Box 192 • 160 41 Praha 6 Tel.: +420-2-2431-28-35 • fax: +420-2-2431-28-50 E-mail: [email protected] Magyarország Bérc utca 23. • 1016 Budapest Tel.: +36-1-209-97-10 • fax: +36-1-466-42-21 E-mail: [email protected] Lengyelország Al. Ujazdowskie 14 • 00-478 Warsaw Tel.: +48-22-625-07-70 • fax: +48-22-625-04-30 E-mail: [email protected] Románia Bd. Primaverii 48 • 71297 Bucharest Tel.: +40-1-203-54-03 • fax: +40-1-230-24-53 E-mail: [email protected] Szlovákia Panska 3 • 811 01 Bratislava Tel.: +421-7-544-31-718 • fax: +421-7-544-32-972 E-mail: [email protected] Szlovénia Trg republike 3/XI • 1000 Ljubljana Tel.: +386 1-425-13-03 • fax: + +386 1-425-20-85 E-mail: [email protected]

Egyéb szervezetek Bulgária Civil Társadalom Fejlesztési Alapítvány 23, Shipka str. • 1504 Sofia Tel.: +359-2-944-19-25, 944-53-25 Fax: +359-2-944-53-24 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.mgu.bg/~csdf Kapcsolattartók: Bouriana Konaklieva főigazgató

Cseh Köztársaság Civil Társadalom Fejlesztési Alapítvány (NROS) Jelení, 196/15 • 118 00 Praha 1 Tel.: +420-2-3335-18-31, 3335-61-73 Fax: +420-2-3335-47-08 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.nros.cz Kapcsolattartók: Ms Hana Silhánová, PhD, igazgató Ms Madeleine Kelly-Tychtl, tájékoztatási előadó Mr Radim Burkon, támogatási osztály-vezető Magyarország Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala Pozsonyi út 56. • H-1133 Budapest Tel.: +36-1-237-44-00/4143 mellék Fax: +36-1-239-00-09 E-mail: [email protected] Románia Alapítvány a Civil Társadalom Fejlesztéséért 78, Carol I Boulevard - 3rd floor • Sector 2,Bucharest Tel.: +40-1-310-01-77 • fax: +40-1-310-01-80 E-mail: [email protected] Honlap: http://www fdsc.ro Kapcsolattartók: Prof. Dan Gabriel Manoleli, PAO elnök E-mail: [email protected] Ms Ancuta Vamesu, főigazgató, PAO oszt. E-mail: [email protected] Szlovákia Civil Társadalom Fejlesztési Alapítvány Ruzova dolina 6 • 821 08 Bratislava Tel.: +421-7-502-21-552 • fax: +421-7-502-21-553 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.changenet.sk/npoa Kapcsolattartók: Ms Kararina Vajdova, igazgató Európai Rasszizmus és Idegengyűlölet Ellenőrző Központ Rahlgasse 3, 1060 Wien, Austria Tel.: +43 1 580 30-0, fax: +43 1 580 30 93 E-mail: [email protected] Honlap: http://eumc.eu.int

14

5 Mellékletek 5.1 Phare finanszírozású, romákat támogató programok Bulgáriában ÉV ÁGAZAT Phare Nemzeti Programok 2001 Oktatás / foglalkoztatás Vegyes Egészségügy 2000 Szociálpolitika 1999 Oktatás / képzés / városfejlesztés Részösszeg

PROJEKT NEVE

EK TÁMOGATÁS (euróban)

Társadalmi bevonás A roma lakosság integrációja A kisebbség egészségügyi szolgáltatásokhoz jutásának biztosítása: Gyermekjóléti reform A romák integrációjának elősegítése

3.700.000 1.650.000 1.000.000 3.500.000 500.000 10.350.000

Phare civil társadalom-fejlesztési programok (finanszírozás a Phare Nemzeti Program keretében) 1996 Kulturális Április 8. – a Nemzetközi Roma Nap megünneplése 950 Oktatás Kisebbségi és marginalizált rétegekből származó fiatalok jogi alapképzése 2.480 Oktatás Gyermekek és szülők iskolája 5.000 Tájékoztatás Roma Kisebbségi Tanácsadó és Tájékoztatási Iroda létrehozása Blagoevgradban 5.290 Vegyes Az „Apostol városában” élő romák 5.700 Vegyes Anya-gyermek 2.730 Szociális Szociális Védő Klub 7.370 Szociális Foglalkoztatással a jobb lakáshelyzetért és infrastruktúráért a plovdivi roma-lakta városrészekben 6.890 Szociális Segítség a roma kisebbség megmaradásához 14.580 Szociális Gyermekek-anyák 7.260 Szociális „Segítségkérés” 6.400 Képzés Utcagyerekek 3.180 1994 Kulturális A plovdivi Etnikai és Vallási Együttélés a Mai Világban nevű modell népszerűsítése 31.450 Demokrácia RUSD – Montana Régió a Romák Civil Társadalomba Integrálásáért Nemek Program a „Faculteta lakótelepen” élő nők számára Egészségügy Vérszegénységben szenvedő gyermekek támogatása a plovdivi „Stolipinovo” lakótelepen Tájékoztatás Tájékoztatási és tanácsadó iroda, önkormányzati információs hálózat, a Slivenb-i roma gyerekek magatartásproblémáinak diagnosztizálása és szabályozása Média Vasslitza Vegyes URU intézményfejlesztése Szociális Roma civil kezdeményezés a plovdivi „Stolipinovo” gettóban lakó családok házépítésére új telkeken Szociális Intézményfejlesztés Képzés A romák és a bolgár tömeges privatizáció Képzés Iúság Program a „Faculteta” lakótelepen Képzés A romák szerepe a civil társadalom kialakításában Shumen Régióban Az alapítvány technikai és intézményi támogatása Részösszeg

99.280

15

Phare Demokrácia programok Makroprojektek * 1996

Kulturális Oktatás Oktatás

A kisebbségek és a civil társadalom közötti kommunikáció módszertanának kidolgozása Bulgáriában INTRINSIC (Egyéni és Hálózati Képzés Romák Számára Belföldön és Nemzetközi Együttműködésben) RomaNet Képzési Projekt Interaktív oktatási program a bolgár kisebbségek számára

150.400 186.800 128.550

Mikroprojektek ** 1996 1995

Vegyes Kulturális

Roma Családi Tájékoztató és Szolgáltató Központ Multikulturális Múzeumi Tárlat

5.700 7.300

Ad hoc keret 1994

Vegyes

Roma Regionális Program

350.000

Részösszeg

828.750

Phare Lien programok 1996 Egészségügy Egészségügy 1995

Oktatás Egészségügy

Helyi Egészségügyi Központ - Rakitovo Fogamzásgátlás és egészségügyi felvilágosítás a bolgár társadalom peremén élő romák számára Stolipinovoi Önsegítő Iroda Mobil AIDS szűrés

Részösszeg Phare finanszírozású programok összesen

63.730 199.380 184.600 189.700 637.410

11.915.440

* A makroprojektek maximum 24 hónapig tartó tevékenységeket létrehozó, nagyszabású partneri együttműködések, amelyek jó eséllyel folytathatók az EU támogatás után is. ** A mikroprojektek célja, hogy konkrét támogatást nyújtsanak az állampolgári kezdeményezésekhez és a helyi indíttatású tevékenységekhez.

16

5.2 Phare finanszírozású, romákat támogató programok a Cseh Köztársaságban ÉV ÁGAZAT Phare Nemzeti Programok 2001 Vegyes 2000 Oktatás Antidiszkrimináció Vegyes

1999

Részösszeg

Oktatás / képzés / ismeretterjesztés

PROJEKT NEVE

EK TÁMOGATÁS/EUR

A civil társadalom szervezeteinek erősítése a Cseh Köztársaságban 3.000.000 A roma integráció / multikulturális oktatási reform támogatása 1.000.000 A fajok és nemek közötti egyenlőség támogatása 500.000 Civiltársadalom-fejlesztés / roma integrációs kezdeményezések támogatása 3.000.000 (1.350.000 kifejezetten a roma projektekre) A roma és a cseh lakosság közötti kapcsolatok javítása

500.000 6.350.000

Phare civiltársadalom-fejlesztési programok (finanszírozás a Phare Nemzeti Program keretében) 1998 Oktatás / képzés; jogsegély / tanácsadás; integráció A roma kisebbség integrációjának elősegítése a cseh társadalomba (helyi civil szervezeti programok finanszírozásával) 900.000 1996 Könyvkiadás A „Gypsies of the World” című könyv cseh fordítása 820 Könyvkiadás „Az etnikai kisebbségek és kis létszámú társadalmi csoportok élete és kultúrája” című konferenciakatalógus 2.110 Képzés ROMSTAR – roma fiatalok képzése az állampolgári ismeretek, konfliktusmegelőzés, valamint az oktatási problémák megoldása terén 5.620 Kultúra Történelmi kapcsolódások a roma népcsoportok életében Európaszerte 5.390 Szociális A roma szervezetek regionális együttműködése 12.100 Kultúra/ oktatás Roma nyelvtanfolyam gyermekek és fiatalok számára a szabadidő hasznos eltöltésére 5.450 Kultúra A romák etnikai identitásának erősítése, a romák és nem romák békés egymás mellett élésének megteremtése Prága 5. és 13. kerületében 10.600 Kultúra Egymás megértése a kultúra által Oktatás Roma gyermekek oktatása 2.670 Oktatási / szociális Utcagyerekek II. – roma gyerekek segítése oktatással, a roma és nem roma lakosság közötti problémák rendezésével 4.090 1993-1995 Oktatás / tájékoztatás Tanácsadó, tájékoztató és oktatási központ létrehozása roma szervezetek számára 6.810 Könyvkiadás A „Romano Dzaniben” című magazin kiadása 12.530 Kisebbségek A romák központi képviseletének támogatása 4.090 Könyvkiadás A „Kisebbségjogi útmutató” című könyv megjelentetése 4.920 Könyvkiadás A Romano Dzaniben című tájékoztató kiadvány megjelentetése 11.990 Könyvkiadás Kiadói tevékenységek 2.180 Oktatás / képzés Oktatási és képzési központ létrehozása a roma gyermekek és fiatalok számára 8.170 Média A médiában megjelenő roma témák tárgyalásának elemzése 1.070 Képzés Képzés a roma szervezeteknél dolgozók számára 9.840 Média Módszartan kidolgozása a médiában megjelenő roma témák tárgyalásának elemzéséhez 460 Könyvkiadás A Romano Dzaniben című magazin kiadása 5.450 Kulturális /oktatási Roma nyelvtanfolyamok 1.260 Oktatási / szociális Képzés romák számára az államigazgatási és szociális kapcsolatokról 1.040 Részösszeg

1.018.660

17

Phare Demokrácia programok Makroprojektek * 1997 1996

Oktatás Jogi Tájékoztatás Oktatás Emberi jogok Jogi

Közép-Európai Roma Oktatási Program (CEREP) Jogi tanácsadás menekültek számára Infocentrum – Demokracia INTRINSIC (Egyéni és Hálózati Képzés Romák Számára Belföldön és Nemzetközi Együttműködésben) RomaNet Képzési Projekt Közép-Kelet-Európai Roma Központ A jogi képviselet és tolerancia erősítése a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Magyarországon

141.850 112.920 97.030 186.810 121.020 79.980


Oktatás Demokrácia Tájékoztatás Kulturális

Oktatófilm Demokratikus kapcsolatépítés Roma Tájékoztatási Központ Hálózat Roma élettörténetek kapcsolódásai az európai kontinensen


2.300 1.470 9.970 5.590 758.940 8.127.600


18

5.3 Phare finanszírozású, romákat támogató programok Magyarországon ÉV 2001

ÁGAZAT Vegyes

2000

Vegyes

Phare Nemzeti programok 1999 Oktatás

Részösszeg

PROJEKT NEVE EK TÁMOGATÁS (euróban) A hátrányos helyzetű csoportok, különösen a roma kisebbség társadalmi integrációja 5.000.000 Roma társadalmi integrációs program 2.500.000

Hátrányos helyzetű fiatalok, különösen a roma kisebbség társadalmi integrációja 6.900.000

14.400.000


Oktatás Jogi Konfliktuskezelés

1993

Jogi Jogi

Közép-Európai Roma Oktatási Program (CEREP) Jogi tanácsadás menekültek számára Bizalomépítés a Kárpát-medencében (az etnikai kisebbségek és a többségi nemzetek között) Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda A jogi képviselet és tolerancia erősítése a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Magyarországon

141.850 112.920 79.260 105.000 79.980

Mikroprojektek ** 1997

1995 1994

Képzés Demokrácia Nemek Média Demokrácia Vegyes Képzés Demokrácia Kulturális Oktatás Jogi

Képzés a Roma Nőszövetség számára 6.000 Közösségi szintű demokráciafejlesztés a Dunántúlon 6.500 Roma nők közéleti szereplése 4.000 Roma Sajtóközpont 9.940 Amaro Drom 10.000 Problémamegoldási támogatás a kaposvári és Somogy megyei romáknak 5.000 A PHRALIPE érdekképviselet erősítése 6.650 53 alulról jövő projekt 400.000 Koppány környéki roma napok 4.500 Kisebbségi értékek oktatása a magyar iskolarendszerben 7.500 Cigány jogsegély és érdekképviselet 5.000

Ad hoc keret 1994 Részösszeg

Vegyes

Roma Regionális Program (önsegítő projektek)

350.000 1.334.100

19

Phare Lien program Makroprojektek * 1996 1995

1994

Oktatás / foglalkoztatás Alapfokú felnőttoktatás – visszaút a társadalomba Foglalkoztatási / szociális Globális integrációs központ – általános támogatás a józsefvárosi hátrányos szociális helyzetűeknek és munkanélkülieknek Oktatás / foglalkoztatás Új lehetőségek Sajgótarján térségében Környezetvédelem / foglalkoztatás A cigányok mint gazdálkodók

158.600 44.960 150.000 207.600


Szociális Oktatás Szociális

Kismama Klub létrehozása Roma fiatalok felsőoktatási intézményekbe kerülésének támogatása Életmód fejlesztési program a nagykanizsai romák számára

Részösszeg Phare finanszírozású projektek összesen

4.500 10.000 8.880 584.540

16.318.640


20

5.4 Phare finanszírozású, romákat támogató programok Lengyelországban ÉV ÁGAZAT PROJEKT NEVE EK TÁMOGATÁS (euróban) Civiltársadalom-fejlesztési programok (finanszírozás a Phare Nemzeti Program keretében) 1994 Szociális Számítógépvásárlás a PROM PO DROM című roma folyóirat szerkesztéséhez 1.870 1993 Vegyes A PUTERDO központ létrehozása a roma kisebbség segítése és támogatása céljából 10.570 Részösszeg

12.440


Képzés

Bizalomépítés a Kárpát-medencében

Részösszeg

79.260 79.260

Phare finanszírozású projektek összesen

91.700

5.5 Phare finanszírozású, romákat támogató programok Romániában ÉV 2001 2000

ÁGAZAT Oktatás Vegyes

Phare Nemzeti Programok 1998 Vegyes Részösszeg

PROJEKT NEVE EK TÁMOGATÁS (euróban) Hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák oktatáshoz jutása 7.000.000 Civil társadalom: a romák gazdasági és szociális körülményeire kiható kapacitásfejlesztő projektek roma szervezetekkel, civil szervezetek önfenntartóvá válásának segítése (a civil szervezeteket erősítő 5 millió eurós civil társadalom projekt keretében) 1.000.000

A romák helyzetének javítása

2.000.000 10.000.000

Phare civiltársadalom-fejlesztési programok (finanszírozás a Phare Nemzeti Program keretében) Képzés Hogyan használjuk a számítógépet 3.240 Oktatás Etnikumok közötti konfliktusok megelőzése az erdélyi etnikai kisebbségek multikulturális oktatásával 7.090 Gazdasági Roma szervezetek partnersége. Stabil együttműködés a roma szervezetek között a helyi fenntartható fejlődés érdekében 8.850 Tájékoztatás Kisebbségek – a tájékoztatás és emancipáció felé vezető úton 6.440 Demokrácia Demokrácia, emberi jogok 1.000 Képzés Az oktatók képzése. Országos fizika tanulmányi verseny 1.000 Oktatás Roma fiatalok országos iskolája. Bizalomépítés 6.760 Könyvkiadás Kétévente megjelenő hírlevél 1.000 Könyvkiadás A cigányság történelmével és a cigány nyelv nyelvtanával foglalkozó könyvek megjelentetése 6.700 Tájékoztatás Amare Phrala – esély az esélyteleneknek 1.350 Oktatási/ szociális Mi is helyet kérünk 5.810 Tájékoztatás Közgyűlés 950 Oktatás SYKAREL – romaoktatás 1.000

21

Szociális Szociális Kulturális

Családi tanácsadás Ágazati fórum – mindenkinek egyenlő lehetőséget Nemzetközi szeminárium az európai roma gyerekekről

1.000 4.990 12.490

Részösszeg

69.670

Phare Demokrácia programok Makroprojektek * 1998 1996

Képzés Oktatás

Bizalomépítés a Kárpát-medencében INTRINSIC (Egyéni és Hálózati Képzés Romák Számára Belföldön és Nemzetközi Együttműködésben) RomaNet Képzési Projekt

79.260 186.820


1995 1994

Képzés Oktatás Oktatás Demokrácia Jogi Tájékoztatás Demokrácia

A temesvári roma közösségek emberi jogai és polgári oktatása Romák az előítéletek és tudatlanság között Kolozsvári Pontes Alapítvány videó Együttműködési kapacitások bővítése a roma és nem roma csoportok között a demokratikus életben és a helyi közösségben Erőszakmegelőzés a roma közösségekben és a romalakta területeken Barátságos rendőr A nemzetközi szervezetek páneurópai partnere

Részösszeg

Egészségügy Egészségügy Egészségügy

1995

8.900 9.000 9.000 10.000 328.780

Phare Lien programok 1997 Egészségügy Egészségügy

1996

5.800 10.000 10.000

Egészségügy Oktatás Oktatás Képzés

Egészségügyi felvilágosítás romák számára A Domnesti-ben (Bistrita megye) élő romák orvosi és szociális felvilágosítása A roma közösség szociális integrációja és orvosi támogatása Roma családtervezési képzés Hátrányos helyzetű gyermekek (köztük romák) segítése a vidéki térségekben (Racaciuni Bacau) Az Arges helyi fejlesztő konzorcium Kiegészítő gyakorlati tanításmódszertani képzés Romániában Abc – roma gyerekek írni-olvasni tanítása Hátrányos szociális helyzetű fiatalok képzési központja


10.000 9.170 9.500 8.230 8.810 8.160 40.240 8.790 160.000 262.900 10.661.350


22

5.6 Phare finanszírozású, romákat támogató programok Szlovákiában ÉV 2001 2000

ÁGAZAT Oktatás Infrastruktúra Vegyes

Phare Nemzeti Programok 1999 Vegyes

PROJEKT NEVE EK TÁMOGATÁS (euróban) A roma kisebbség támogatása az oktatás terén 1.700.000 Roma települések infrastruktúrája 8.300.000 A Szlovák Köztársaságban élő romák helyzetének javítása 3.800.000

Kisebbségi tolerancia program

Részösszeg

1.800.000 15.600.000

Phare civiltársadalom-fejlesztési programok (finanszírozás a Phare Nemzeti Program keretében) Kulturális / gazdasági Hagyományos Mesterségek Központja 6.580 Kulturális Ismerjük meg egymást 6.500 Kulturális / gazdasági Krasnohorske Podhradie község reszocializációja 3.160 Kulturális / gazdasági Oktatással és szabadidős programokkal összekötött üdülés a leghátrányosabb szociális helyzetű roma gyerekek számára 680 Képzés Tanfolyam 3.790 Demokrácia A Roma Demokratikus Unió tevékenységeinek támogatása 5.000 Kulturális Visszatérés a hagyományos roma mesterségekhez 1.320 Kulturális Az Alapítvány a Hagyományos Roma Mesterségek Megőrzéséért és Fejlesztéséért támogatása 1.160 Kulturális Együtt sikerül 7.110 Kulturális Kiállítás a hagyományos roma mesterségekből 1.310 Média Szűz Cinka 7.890 Demokrácia Állampolgári Vitafórum a roma témáról 6.580 Média Tutori projekt 3.150 Média A „Luludi” című gyermeklap és a „Roma” című kulturális-társadalmi lap 12.210 Jogi Szlovák Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda 6.580 Szociális Roma fiatalok európában 2.520 Szociális / kulturális A kassai Roma Iúsági és Gyermek Szövetség tevékenységének támogatása 2.630 Részösszeg

78.170

Felzárkóztatási alap 1999

Vegyes

1998

Lakhatás / oktatás / foglalkoztatás

Részösszeg

Kisebbségi program – különös tekintettel a romákra (a kisebbségi jogok tiszteletben tartását elősegítő, a kisebbségek kulturális és oktatási törekvéseit támogató, az etnikumok közötti kapcsolatokat fejlesztő, valamint a roma kisebbség általános integrációját támogató szlovák civil szervezeti projektek finanszírozása) 2.000.000 A Spiská Nová Ves Régióban élő romák helyzetének javítása (lakásviszonyaik fejlesztése; a felnőttek és a gyermekek kulturális és oktatási szintjének növelése; új munkalehetőségek teremtésével a foglalkoztatás növelése)

450.000 2.450.000

23


1996

Oktatás Képzés Jogi Oktatás Demokrácia

1994

Jogi

Közép-Európai Roma Oktatási Program (CEREP) 141.850 Bizalomépítés a Kárpát-medencében (az etnikai kisebbségek és a többségi nemzetek között) 79.260 Jogi tanácsadás menekültek számára 112.920 INTRINSIC (Egyéni és Hálózati Képzés Romák Számára Belföldön és Nemzetközi Együttműködésben) RomaNet Képzési Projekt 186.820 A tolerancia erősítése, a romákat és másokat érő támadások ellnőrzése Szlovákiában 69.700 A jogi képviselet és tolerancia erősítése a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Magyarországon 79.980


1994

Média Média Képzés Média Demokrácia Képzés

Roma magazin kiadása Szűz Cinka Szemináriumi képzés – 2. szakasz A „Luludi” című gyermeklap és a „Roma” című kultur-szociális havilap A Roma Demokratikus Unió tevékenységeinek támogatása Roma kulturális és oktatási szakemberek képzése

3.000 7.890 3.850 9.000 5.000 4.000

Ad hoc keret 1994

Vegyes

Részösszeg

Roma Regionális Program

350.000

Szlovákia – kitörés az elszigeteltségből, a balsors jóra fordítása Álláskeresési segítség a szlovákiai munkanélkülieknek, vállalkozásalapítási és kézműipari tanfolyam Rom Rakusy

123.927

1.053.270

Phare Lien programok Makroprojektek * 1996

Szociális Képzési / gazdasági

1995

Szociális


123.692 105.600 353.219 19.534.659


24

5.7 Phare finanszírozású, romákat támogató programok Szlovéniában ÉV ÁGAZAT Phare Demokrácia programok Makroprojektek *

PROJEKT NEVE

1998

Jogi tanácsadás menekültek számára

Jogi


112.920


Oktatás Tájékoztatás

Roma szülők oktatása Nyilvános kerekasztal beszélgetések a diszkriminációról (a nők, vendégmunkások, fogyatékosok, romák, stb. hátrányos megkülönböztetéséről)

Részösszeg

10.000

10.000 132.920

Phare Lien programok Mikroprojektek ** 1996

Szociális / integrációs

Roma-Novo Mesto Szövetség


9.500 9.500 142.420


25

5.8 Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért – romatámogató programok ÉV

KEDVEZMÉNYEZETT ORSZÁGOK Bosznia-Hercegovina; Bulgária; Horvátország; Cseh Köztársaság; FRY; FYROM; Románia.

PROJEKT NEVE

Albánia, BoszniaHercegovina; Horvátország; FYROM; Szlovénia

Romaügyi politika kidolgozása: a nemzeti és regionális szintű roma ügyek átfogó megközelítésének elősegítése

Szlovákia, Cseh Köztársaság, Románia, Magyarország, Bulgária

Roma jogvédelmi képzés és oktatás

1999

Cseh Köztársaság

SPOLU Helyi Közösségfejlesztő Hálózat

1999

Románia, Szlovákia, Cseh Etnikai konfliktusok megelőzése, a tolerancia és a demokrácia Köztársaság, támogatása, nemzetek feletti modell projekt egyes kiválasztott Magyarország régiókban

2000

2000

1999

1999

Cseh Köztársaság


A romák összefogása, felhatalmazása és kapcsolataik kiépítése, az utólagos válságkezelésben; a helyes kormányzati gyakorlatban; valamint a dél-kelet-európai fenntartható civil társadalom kialakításában való részvételük biztosítása;

250.000

248.000

500.000

A kisebbségek és bevándorlók integrálása a Cseh Köztársaságban: gyakorlati módszer önkormányzati keretben

149.026

215.000

562.000

Európai Bizottság • Bővítési Főigazgatóság Kiadja a Bővítési Információs Osztály Tel.: (+32-2) 299-51-76 • Fax : (+32-2) 299-17-77 Iroda címe: Wetstraat 170 Rue de la Loi, B-1040 Brussels Honlap: http://europa.eu.int/comm/enlargement/index.htm

Európai Bizottság • Bővítési Főigazgatóság Kiadja a Bővítési Információs Osztály Tel.: (+32-2) 299-51-76 • Fax : (+32-2) 299-17-77 Iroda címe: Wetstraat 170 Rue de la Loi, B-1040 Brussels Honlap: http://europa.eu.int/comm/enlargement/index.htm

EU támogatás a közép-kelet-európai roma. közösségek számára

Recommend Documents