EU-Georgikon 237. szám, 2008. július 25. TARTALOM: Második generációs bioüzemanyagok: az amerikai Farm Bill program a finomítók költségének 30 %-át fogják finanszírozni .................................................................................. 2 Az Agrártanács erősen kritizálja a modulációt .......................................................................... 2 „30 milliárd euró és 500 000 munkahely elvesztése” ................................................................ 3 A vidékfejlesztési Koordináció (francia agrárszakszervezet) leleplezi az európai Bizottság „látványos adomány akcióját” ................................................................................................... 4 Élelmezési támogatás: Brüsszel a KAP egy milliárd euró felhasználását egy pénzügyi eszközzel valósítja meg.............................................................................................................. 4
Második generációs bioüzemanyagok: az amerikai Farm Bill program a finomítók költségének 30 %-át fogják finanszírozni Az amerikai törvényhozás által május 22-én elfogadott Farm Bill program finanszírozza majd a második generációs bioolaj-finomítók fejlesztését és építését – jelzi az USDA (az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium) „félévente megjelenő, bioüzemanyagokról szóló közleménye”. Ezekhez „a fejlett bioüzemanyagokhoz” tartozik „minden olyan üzemanyag, melyet nem kukoricakeményítőből készítenek”. Ehhez többféle támogatás jöhet, mint például a kiegészítő adóhitel, melyet a cellulózból (fából, pázsitfűfélékből, vagy az élelmezésre alkalmatlan növényekből) bioüzemanyagot előállítók vehetnek igénybe. Forrás: Agrafil, 2008. július 23. (K.I.)
Az Agrártanács erősen kritizálja a modulációt Július 15-én harmadik alkalommal, Brüsszelben tartották meg azt a vitaülést, amely az Európai Unió agrárminisztereit tömöríti magába, és a KAP felülvizsgálatára irányul. Az elnökséget gyakorló francia agrárminiszter, Michel Barnier által vezetett ülésen megerősítették, hogy számos tagállamnak fenntartásai vannak az Európai Bizottság azon javaslataival kapcsolatban, melyek a közvetlen támogatások modulációjának növelésére, a piacirányítás klasszikus eszközeinek leépítésére és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Gyakorlat normáinak kötelező jellegére vonatkoznak. „Lehettünk volna egy kicsit nagyra vágyóbbak és kevésbé a védekezésre hangoltak” - sajnálkozott Mariann Fischer Boel az eszmecsere során. „De hát ilyen a játék a tárgyalások stadionjában” - tette hozzá az európai biztos. Nagyvonalakban a Huszonhetek állásfoglalása a következőképpen alakult: - a moduláció mértékének növelése az „újabb nehézségek” áthidalására. Észtország, az Egyesült Királyság, Málta, Litvánia, Dánia és Svédország mellette szavaznak. A többi tagállam ellenzi, mivel többségük egy erős első pillér fenntartását támogatja (Olaszország, Románia, Ausztria, Bulgária, Hollandia, Luxemburg, Belgium, Írország, Spanyolország és Lengyelország). - a piacirányítási mechanizmusok leépítése. Általában véve kedvező volt a fogadtatás Németország, Portugália, Észtország, az Egyesült Királyság, Hollandia (csekély eltéréssel a tejágazatra vonatkozóan), Lettország (főleg a gabonák és sertéshús terén), Litvánia (kivételt képeznek a sajtok), Dánia (gabonákra nézve) és Svédország részéről (aki még messzebbre szeretne menni e téren). A többi tagállamnak erős fenntartásai vannak ezzel kapcsolatban. 2
-
„nyugodt landolás” a tejkvóták esetében. A Bizottság által ajánlott formulát (a tejkvóták évi egy %-os emelése 2013/2014-ig, vagyis az eltörlésükig) Csehország, Románia, Észtország, az Egyesült Királyság, Málta, Litvánia, Ciprus, Dánia és Svédország elfogadhatónak ítélte, bár óvatosan közelítik meg a kérdést. Olaszország, Hollandia és Spanyolország ennél gyorsabb tejkvótaemelkedést szeretne, miközben Belgium és Luxemburg a zsírtartalom mértékével, a túltermelés szabályozásával és a kifizetések még nagyobb mértékű csökkentésével próbálnak spekulálni. Írország az óvatos megközelítés híve, Ausztria és Görögország pedig a tejkvóták megtartása mellet voksol. - támogatások feltételhez kötöttsége. Majdnem az összes tagállam egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság javaslatai - melyek a jelenlegi rendszert kívánják egyszerűsíteni-, nem elegendőek, illetve a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Gyakorlat normáinak irányadónak kellene lenniük, és minden egyes ország sajátosságaihoz alkalmazkodnia kellene. Forrás: AgraPresse N° 3163, 2008. július 21.; 11. oldal (K.N.)
„30 milliárd euró és 500 000 munkahely elvesztése” „Nem tudom megérteni, hogy (Peter) Mandelson bizottsági tag (európai kereskedelmi bizottság), hogyan támogathat egy olyan egyezményt, ami az európai fogyasztókat még inkább kiszolgáltatottá tenné az alap élelmiszerek importjától és mindezt a világ méretű élelmiszer válság idején teszi” - jelentette ki Jean-Michel Lemétayer, az EU Mezőgazdasági Szakmaközi Bizottságának (Copa) elnöke, egy július 14-én megjelent közleményben. „A gazdászok továbbra is kiállnak az igazságos, multilaterális alapokra épülő kereskedelmi szabályok mellett. Még ha, a legkedvezőbb végkifejlet bontakozna is ki ezekből a kereskedelmi tárgyalásokból, így is az agrárszektornak évi 30 milliárd euró elvesztését jelentené” - állítja. Ráadásul, - teszi hozzá Gert Van Dijk, az EU Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetségének elnöke (Cogeca) -, egy ilyen végkifejlet, „súlyos hatással lenne az élelmiszeriparra és a munkavállalókra. Különösképpen a húsfeldolgozó szektor szenvedné meg; előreláthatólag fél millió munkahely megszűnésével járna mindez. Az európai iparnak és szolgáltatásoknak sem származna belőle előnye”. Lemétayer zárószava: „Az élelmiszerválság idején és e nehéz gazdasági feltételek között, az európai polgárok nem nagy politikai nyilatkozatokat akarnak a WTO (Világkereskedelmi szervezet) fontosságáról. Azt kívánják tudni mit jelent ez egész pontosan számukra. Egy meg nem kötött egyezmény többet ér, mint egy rossz egyezmény, és jelenleg a tárgyalóasztalon lévő egyezmény-tervezet nagyon rossz”. Az EU agrárminiszterei előtt, július 15-én Brüsszelben, az európai
3
bizottsági tag Mariann Fischer Boel kijelentette, hogy a Copa és a Cogeca által bemutatott adatok nem megalapozottak. Forrás: AgraPresse, 2008. július 21. 3163. szám, 15. oldal (DT)
A vidékfejlesztési Koordináció (francia agrárszakszervezet) leleplezi az európai Bizottság „látványos adomány akcióját” A vidékfejlesztési Koordináció (CR), július 18-án jelezte, hogy elutasítja az európai Bizottság ötletét, miszerint az 1 milliárd eurós segítséget nyújtana a szegény országoknak, amit a KAP fel nem használt pénzalapjából biztosítana. Egy közleményben a CR úgy véli, hogy ez a javaslat „hozzájárul a jelenlegi agrárvonatkozású zűrzavar létrejöttéhez”. „A Bizottságnak könnyű mentesítenie magát az agrárpolitika vezetésében felmerülő jelentős felelősségek alól, jótékonykodva az afrikai országoknak”. A vidékfejlesztési Koordináció szerint, „a világnak sokkal inkább egy nagyméretű agrárpolitikai szervezetre van szüksége, mint egy látványos adomány akcióra, amit ráadásul az európai gazdák terhére finanszíroznak”. Július 18-án, Brüsszel elfogadta a javaslatot, mely szerint 2008-ban 750 millió eurót, és 2009-ben további 250 millió eurót fordítanak a világméretű élelmiszerválsággal leginkább sújtott országok megsegítésére agrártermelésük növelésének céljából, nevezetesen vetőmag és műtrágya vásárlására. Forrás : Agrafil 2008. július 21. (DT)
Élelmezési támogatás: Brüsszel a KAP egy milliárd euró felhasználását egy pénzügyi eszközzel valósítja meg Az Európai Bizottság július 18-án javasolt „a fejlődő országok élelmiszeráremelkedésével szembeni gyors reagálást lehetővé tevő pénzügyi eszköz” bevezetését. E alapokat, - melyek 2008-ra és 2009-re vonatkoznának – az Európai Unió agrárköltségvetésének fel nem használt részéből finanszíroznának. Ez egy milliárd eurót jelentene. Mariann Fischer Boel, az európai agrárbiztos, megemlítette ezt az elképzelést a július 3-i „Ki fogja táplálni a földet?” témában szervezett eszmecsere alkalmával. Egy „célkritérium együttes” határozná meg a segítségre szoruló országokat. A pénzt nemzetközi szervezetek segítségével osztanák szét. Ez az (EU Parlament és a Tanács) együttdöntési eljárásán alapulna. Brüsszel reméli, hogy a Tanács és a Parlament november végére meg fogja hozni döntését, hogy a 2008-as fel nem használt alapok ne menjenek veszendőbe. Forrás: Agrafil, 2008. július 22. (K.I.)
4
Fordításában, szerkesztésében, kiadásában közreműködtek A VE Tanácsadó Továbbképző és Távoktatási Intézet, Keszthely Deák F. u. 57. megbízásából: a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és hallgatói: Döme Tünde (D.T.), Kurucz Ildikó (K.I.), Kiss Nikoletta (K.N.) és Vad Mónika (V.M.), Móricz Ildikó Eszter (M.I.), hallgatók, Magyar Emma, gimn.tanuló Szaszkóné Dr.Decsi Kincső (Sz.-né Dr.D.K.) agrármérnök, Csepinszky András szakfordító, Szerkesztette: Kurucz Ildikó (K.I.) A fordítást ellenőrizte: Dr. Csepinszky Béla (Cs.B) Olvasó szerkesztő: Dr Szabó Imre (Sz.I.) Informatikai és műszaki szerkesztő: Hudop Gyula Felelős főszerkesztők: Dr. Kárpáti László, Dr. Csepinszky Béla Telefon 06-83/ 314-334, 06-30/ 496-23-35 E-mail:
[email protected] [email protected] Internetes elérhetőség: http://tudashaz.georgikon.hu
5
