ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2011.
1
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (Elfogadta a Szenátus a 37/2006. (VI. 7.) sz. határozatával) (Utolsó módosítás 2011. november 9.) (MS0202)
2011.
2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .............................................................................................................. 8 A FŐISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA ........................................................... 9 A főiskola alapadatai ...................................................................................................................................... 9 A főiskolai karok alapadatai ....................................................................................................................... 10 A főiskola jogállása .................................................................................................................................... 12 A főiskola működésének alapelvei .............................................................................................................. 13 A főiskola feladatai .................................................................................................................................... 13 A szabályzat hatálya ................................................................................................................................... 14
ELSŐ RÉSZ .............................................................................................................. 16 A FŐISKOLA SZERVEZETE ÉS VEZETÉSE ......................................................... 16 I. A főiskola szervezeti struktúrája ............................................................................................................... 17 1. A főiskolán működő szervezeti egységek felsorolása ............................................................................... 17 2. A főiskola oktatási-kutatási szervezeti egységei ...................................................................................... 18 A kar szervezete.......................................................................................................................................... 18 Az intézet.................................................................................................................................................... 19 Intézeti tanszék ........................................................................................................................................... 19 Önálló tanszék............................................................................................................................................ 20 Botanikus kert ............................................................................................................................................ 20 A főiskolán működő kutatási egységek......................................................................................................... 21 Szerződés, illetve pályázat alapján működő oktatási-kutatási egységek ........................................................ 23 3. A főiskola szolgáltató szervezeti egységei ............................................................................................... 23 Központi Könyvtár ..................................................................................................................................... 23 Kollégiumok, diákotthonok, szakkollégiumok .............................................................................................. 24 Líceum Kiadó ............................................................................................................................................. 25 Informatikai Központ.................................................................................................................................. 25 Projektiroda ............................................................................................................................................... 26 Akkreditált vizsgahelyek a főiskolán............................................................................................................ 26 Gyakorlóiskola ........................................................................................................................................... 26 Oktatási és Kutatási Bázisok ....................................................................................................................... 27 4. A főiskola funkcionális szervezeti egységei............................................................................................. 28 Rektori Hivatal ........................................................................................................................................... 28 Gazdasági Főigazgatóság........................................................................................................................... 28 Tanulmányi és Információs Központ ........................................................................................................... 30 Belső Ellenőrzési Iroda .............................................................................................................................. 30 Humán Erőforrások Osztálya ..................................................................................................................... 31 Nemzetközi Kapcsolatok Központja............................................................................................................. 31 Dékáni Hivatalok, Dékáni Titkárságok ....................................................................................................... 32 5. Érdekképviseleti szervek ........................................................................................................................ 32 Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács ......................................................................................................... 32 A Közalkalmazotti Tanács .......................................................................................................................... 33 A Szakszervezet .......................................................................................................................................... 33 II. A főiskola vezetési struktúrája................................................................................................................. 34 1. Főiskolai szintű tanácsadó és döntéshozó testületek ................................................................................. 34 A) Gazdasági Tanács .................................................................................................................................. 34 A Gazdasági Tanács feladat- és hatásköre .................................................................................................. 34 A Gazdasági Tanács működése ................................................................................................................... 35
3
B) Szenátus ................................................................................................................................................ 36 A Szenátus feladat- és hatásköre ................................................................................................................. 36 A Szenátus ellenőrzési feladatai .................................................................................................................. 36 A Szenátus működése .................................................................................................................................. 37 2. Főiskolai szintű egyéb testületek ............................................................................................................. 38 Tanácsok, bizottságok ................................................................................................................................ 38 Rektori Tanács ........................................................................................................................................... 38 Tudományos Tanács ................................................................................................................................... 38 Intézményi Doktori Tanács ......................................................................................................................... 39 Tanárképzési Tanács .................................................................................................................................. 40 Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság ..................................................................................................... 40 Kreditátviteli Bizottság ............................................................................................................................... 41 Informatikai, Könyvtári és Információszolgáltatási Bizottság ...................................................................... 42 Hallgatói Jogorvoslati Bizottság ................................................................................................................. 42 Esélyegyenlőségi Bizottság ......................................................................................................................... 42 Tudományos Diákköri Bizottság ................................................................................................................. 43 Arculati Bizottság ....................................................................................................................................... 43 Kitüntetési Bizottság ................................................................................................................................... 43 Főiskolai Szociális és Ösztöndíjbizottság .................................................................................................... 43 Hallgatói Ügyek Bizottsága ........................................................................................................................ 44 Sport-, Kulturális és Művészeti Bizottság .................................................................................................... 44 Lakásügyi Bizottság.................................................................................................................................... 44 3. Kari szintű testületek .............................................................................................................................. 45 Kari Tanács ............................................................................................................................................... 45 Az intézeti tanács........................................................................................................................................ 46 Tanszéki értekezlet ..................................................................................................................................... 46 Kari Bizottságok......................................................................................................................................... 47 4. A főiskola magasabb vezetői................................................................................................................... 47 Rektor ........................................................................................................................................................ 47 A rektor megbízása ..................................................................................................................................... 47 A rektori megbízás megszűnése ................................................................................................................... 48 A rektor feladat- és hatásköre ..................................................................................................................... 48 A rektorhelyettesek ..................................................................................................................................... 50 Gazdasági főigazgató ................................................................................................................................. 51 Főtitkár ...................................................................................................................................................... 52 Dékánok ..................................................................................................................................................... 53 EGERFOOD Tudásközpont főigazgatója .................................................................................................... 54 Észak-Magyarországi regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ főigazgatója ................ 54 Központi Könyvtár főigazgatója.................................................................................................................. 54 Informatikai Központ főigazgatója .............................................................................................................. 55 Tanulmányi és Információs Központ főigazgatója ....................................................................................... 55 5. Vezető beosztások a főiskolán ................................................................................................................ 55 A) Oktatási szervezeti egységek vezetői ...................................................................................................... 55 Dékánhelyettesek ........................................................................................................................................ 55 Intézetigazgatók ......................................................................................................................................... 56 Tanszékvezetők ........................................................................................................................................... 57 C) Funkcionális szervezeti egységek vezetői ............................................................................................... 58 Gazdasági főigazgató-helyettes................................................................................................................... 58 A Humán Erőforrások Osztálya vezetője ..................................................................................................... 58 Külügyi igazgató ........................................................................................................................................ 58 III. A főiskola működési rendje .................................................................................................................... 59 1. A főiskola minőségirányítási rendszere ................................................................................................... 59 A minőségirányítási rendszer főbb céljai ..................................................................................................... 59 A minőségirányítási rendszerben szabályozott tevékenységi körök ............................................................... 59 A minőségirányítási rendszer alapdokumentumai ........................................................................................ 60 A főiskola minőségirányítási rendszerének szervezete és vezetése ................................................................ 60 Az ellenőrzés, mérés, nyomon követés, értékelés rendszere .......................................................................... 61 2. A képzések rendje .................................................................................................................................. 62 Képzések indításának szabályozása............................................................................................................. 62
4
Teljes idejű képzés, részidős képzés, távoktatás ........................................................................................... 62 Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés ............................................................................... 63 A szakindítási dokumentumok elkészítése .................................................................................................... 63 A tanárképzésre vonatkozó külön rendelkezések .......................................................................................... 64 3. A kutatási tevékenység rendje ................................................................................................................. 65 Kutatási pályázatok .................................................................................................................................... 65 4. Együttműködés más szervezetekkel ........................................................................................................ 65 5. A főiskola gazdálkodása ......................................................................................................................... 66 6. A főiskola vagyonkezelési szabályai ....................................................................................................... 68 7. Az iratkezelés szabályai a főiskolán ........................................................................................................ 68 8. A kapcsolattartás rendje a főiskolán ........................................................................................................ 69 A belső kapcsolattartás szabályozásának célja és rendje ............................................................................. 69 A szolgálati út betartásának rendje ............................................................................................................. 69 A kapcsolattartás fórumai........................................................................................................................... 70 A médiával való kapcsolattartás rendje ....................................................................................................... 70 9. Az adatkezelés és az adatszolgáltatás a főiskolán..................................................................................... 71 Az adatok nyilvántartásának rendje ............................................................................................................ 71 Nyilvántartások vezetése............................................................................................................................. 71 Az adatok továbbíthatóságának rendje ........................................................................................................ 73 Az adatszolgáltatás rendje .......................................................................................................................... 74 10. Rendészeti és vagyonvédelmi szabályok ............................................................................................... 75 11. A főiskolai ünnepek, megemlékezések rendje........................................................................................ 75 A főiskola ünnepei ...................................................................................................................................... 75 Állami ünnepek........................................................................................................................................... 76
MÁSODIK RÉSZ ...................................................................................................... 77 FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER ............................................ 77 I. Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelmények ............................................................... 78 1. A foglalkoztatás általános szabályai ........................................................................................................ 78 2. Az oktatókra és kutatókra vonatkozó külön szabályok ............................................................................. 79 Az alkalmazás általános feltételei ............................................................................................................... 79 Az oktatók foglalkoztatásának általános szabályai ...................................................................................... 79 Oktatói, tudományos kutatói munkakörök és címek ...................................................................................... 81 Oktatói munkakörökhöz nem kapcsolódó címek ........................................................................................... 82 Oktatói, kutatói munkakörben történő foglalkoztatás szabályai.................................................................... 82 A foglalkoztatás megszüntetése ................................................................................................................... 83 Oktatói/kutatók nyugdíjazásának, a nyugdíjkorhatárt elért oktatók/kutatók továbbfoglalkoztatásának szabályai .................................................................................................................................................... 84 3. A tanárok foglalkoztatására vonatkozó különös szabályok ....................................................................... 85 4. Más alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó külön szabályok............................................................. 87 II. Jogok és kötelességek ............................................................................................................................... 88 1. Az alkalmazottak jogai és kötelességei .................................................................................................... 88 2. Az oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködők jogai és kötelességei ............................... 88 Az oktatók, kutatók, tanárok jogai ............................................................................................................... 88 Az oktatók, kutatók, tanárok kötelességei .................................................................................................... 89 Közalkalmazottak minősítése, és munkájuk értékelése................................................................................ 90 III. Magasabb vezetői, vezetői állások, illetve megbízások ........................................................................... 92 Magasabb vezetők, illetve vezetők helyettesítése .......................................................................................... 93 Magasabb vezetői és más fontosabb munkakörök átadás-átvételi rendje ...................................................... 93 IV. Vagyonnyilatkozat-tételi és összeférhetetlenségi szabályok ................................................................... 94 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ......................................................................................................... 94 A vagyonnyilatkozatok kezelése .................................................................................................................. 95 Eljárás ellenőrzés esetén ............................................................................................................................ 95
5
Összeférhetetlenségi szabályok ................................................................................................................... 96 További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése ................................................................................ 97 Kártérítési felelősség .................................................................................................................................. 97 V. Az alkalmazottak díjazására vonatkozó rendelkezések........................................................................... 98 Fizetési osztályba sorolás ........................................................................................................................... 98 Illetménynövekedés, többletjárandóság ....................................................................................................... 98 Többletfeladat elrendelése .......................................................................................................................... 99 Jutalom és prémium ................................................................................................................................. 100 VI. Oktatók, kutatók, magasabb vezetők és vezetők részére kiírt pályázatok elbírálásának rendje ........ 101 Oktatói, kutatói pályáztok kiírásának a rendje........................................................................................... 101 Magasabb vezetői és vezetői pályázatok kiírása ........................................................................................ 101 A pályázatok benyújtásának és elbírálásának rendje ................................................................................. 102 Pályáztatás alól mentesített munkakörök................................................................................................... 103 VII. A főiskola alkalmazottainak részvétele a döntéshozatali eljárásban .................................................. 104 1. Az autonómia elve a döntéshozatalban .................................................................................................. 104 2. A főiskolai testületek létrehozásának szabályai...................................................................................... 104 Gazdasági Tanács ..................................................................................................................................... 104 A Gazdasági Tanács létrehozásának elvei ................................................................................................. 104 A Gazdasági Tanács összetétele, tagok delegálása .................................................................................... 105 A tagság megszűnése, tag visszahívása ..................................................................................................... 106 Szenátus................................................................................................................................................... 106 A Szenátus létrehozásának elvei ................................................................................................................ 106 A Szenátus összetétele............................................................................................................................... 108 A tagság megszűnése ................................................................................................................................ 108 Kari Tanács .............................................................................................................................................. 109 A Kari Tanács létrehozása és összetétele .................................................................................................. 109 Az Intézeti Tanács létrehozása és összetétele ............................................................................................. 109 A tanszéki értekezlet összehívása .............................................................................................................. 110 Főiskolai szintű bizottság, tanács, kollégium létrehozása .......................................................................... 110 3. A testületek választásának szabályai ..................................................................................................... 111 4. A testületek tevékenységének nyilvánossága ......................................................................................... 115 5. A testületek működése .......................................................................................................................... 116 Az ülések összehívásának rendje ............................................................................................................... 116 Az ülések rendje ....................................................................................................................................... 116 Határozathozatal...................................................................................................................................... 117 Az ülések dokumentálása .......................................................................................................................... 117 VIII. Az alkalmazottak jogorvoslati kérelmének elbírálási rendje ............................................................ 118 1. Általános rendelkezések ....................................................................................................................... 118 A jogorvoslati eljárás elindítása ............................................................................................................... 118 2. A főiskolai döntések elleni jogorvoslatok elbírálása .............................................................................. 119
HARMADIK RÉSZ..................................................................................................120 HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER..........................................................120 1. A tanulmányok megkezdésének feltételei .............................................................................................. 121 2. A hallgatói és kollégiumi jogviszony, valamint ezek megszűnése .......................................................... 121 A hallgatói és kollégiumi jogviszony létesítése .......................................................................................... 121 A hallgatói és kollégiumi jogviszony megszűnése ...................................................................................... 122 3. A hallgatók fizetési kötelezettségei és teljesítési rendje.......................................................................... 123 A hallgatók képzéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségei .......................................................................... 123 Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások ......................................................................................... 123 Térítési díj fizetéséhez kötött szolgáltatások .............................................................................................. 124 A költségtérítés-fizetési kötelezettség......................................................................................................... 124 4. A tanulmányi kötelezettség teljesítése ................................................................................................... 125 A hallgatók teljesítményének értékelése..................................................................................................... 125
6
A vizsgák teljesítésének rendje .................................................................................................................. 126 Az oklevél, a bizonyítvány ......................................................................................................................... 127 5. A tehetséggondozás .............................................................................................................................. 128 6. A hallgató egyéni jogai és kötelességei ................................................................................................. 128 Alapvető hallgatói jogok ........................................................................................................................... 128 A tanulmányok folytatását biztosító jogok ................................................................................................. 129 A juttatásokhoz való jog, az érdekérvényesítés joga................................................................................... 130 A hallgató kötelességei ............................................................................................................................. 131 A jogok és kötelezettségek gyakorlása ....................................................................................................... 131 7. A hallgató fegyelmi és kártérítési felelőssége, a főiskola kártérítési felelőssége...................................... 132 A fegyelmi eljárás..................................................................................................................................... 132 A hallgató kártérítési felelőssége .............................................................................................................. 133 A főiskola kártérítési felelőssége ............................................................................................................... 133 8. A hallgatói balesetek megelőzése, baleset esetén követendő eljárások.................................................... 133 A hallgatói balesetek megelőzésének feladatai .......................................................................................... 133 Az intézkedés rendje baleset esetén ........................................................................................................... 134 9. A hallgatói jogorvoslat joga .................................................................................................................. 135 Jogorvoslati eljárás .................................................................................................................................. 135 Eljárás semmis és jogsértő döntés esetén .................................................................................................. 135 A jogorvoslati jog különös esetei............................................................................................................... 136 10. A hallgatók közösségei, hallgatói önkormányzatok .............................................................................. 136 A hallgatói önkormányzat működése ......................................................................................................... 136 A hallgatói önkormányzat jogosítványai ................................................................................................... 137
NEGYEDIK RÉSZ ...................................................................................................139 ÁTMENETI ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK .......................................................139 A főiskola szervezeti átalakításával kapcsolatos rendelkezések .................................................................. 140 A foglalkoztatási követelményrendszer hatályba léptetése, az alkalmazottak foglalkoztatásának kérdései ... 140 Átállás az új juttatási rendszerre ............................................................................................................... 141 Címekhez kapcsolódó jogok ...................................................................................................................... 141 A képzési rendszer átalakításához kapcsolódó feladatok ............................................................................ 142 Külföldi tanulmányok támogatásának bevezetése ...................................................................................... 144 A főiskola szervezeti struktúrájának átalakításához kapcsolódó feladatok .................................................. 144 Gazdasági Tanács átalakításával kapcsolatos feladatok ............................................................................ 146
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .....................................................................................147 A Szabályzat függelékei ............................................................................................................................ 148 Hatályba léptető és záró rendelkezések ..................................................................................................... 148
MELLÉKLET ..........................................................................................................151 FÜGGELÉK ............................................................................................................154
7
BEVEZETÉS
8
A főiskola küldetésnyilatkozata 1. § Főiskolánk az észak-magyarországi régió önálló, többkarú főiskolája. A magyar állami felsőoktatás főiskolai szektorának meghatározó, dinamikusan fejlődő intézménye. Az Európai Unió felsőoktatási intézményeinek nyitott és együttműködésre képes partnere. Európai, országos és regionális feladatokat vállaló szellemi, kulturális, szolgáltatási és információs centrumként szerves része a megyei és regionális központ szerepét betöltő Egernek, a kulturális és idegenforgalmi jelentőségű barokk városnak. Az egri felsőoktatás évszázadokra visszanyúló hagyományait őrizve és kulturális örökségére alapozva, a változó társadalmi igényekre érzékenyen reagálva korszerű és minőségi oktatást folytatunk. Célunk a gazdag kínálatú és minőségben tovább javuló színvonalú, rugalmas és átjárható képzés biztosítása. Több tudományágban és művészeti területen folyamatosan bővítjük képzési kínálatunkat alap- (Bachelor) és mesterképzéseinkkel (Master). Régiónkban az élethosszig tartó tanulás lehetőségét kínáljuk távoktatásunkkal, felnőttoktatási, szakirányú és pedagógus-továbbképzéseinkkel. Minden képzésünket úgy építjük fel, hogy hallgatóink biztos munkaerő-piaci kompetenciákkal rendelkezzenek végzéskor. Arra törekszünk, hogy kínálatunkban megjelenjenek a több európai felsőoktatási intézménnyel közösen kínált programok és végzettségek (joint degree). Szakmai és szervezeti működésünk minőségének értékelését és folyamatos javítását saját minőségbiztosítási rendszerünk segítségével végezzük. Célunk, hogy régiónk meghatározó tudásközpontjává váljunk a k+f+i és a szolgáltatások felfuttatásával. Ugyancsak célunk a kulturáltabb és otthonosabb környezet megteremtése és fenntartása hallgatóinknak és partnereinknek. Munkatársainak minőségi munkára ösztönzőbb és folyamatos megújulásra késztetőbb munkahelyet teremtünk. A tudományos és kulturális kisugárzás hatékonyságát bővülő kooperációval és integrációval kívánjuk növelni a város, a régió és az Európai Unió felé. Elkötelezettek vagyunk az intézményi autonómia működése mellett. Biztosítjuk hallgatóink tanulmányi szabadságát, jogaik érvényesülését. Tanárainknak garantáljuk az oktatási és kutatási szabadságot, dolgozóinknak életpályát felölelő, stabil, megújulásra ösztönző munkahelyet teremtünk. Közös céljainkért hallgatóinkkal és dolgozóinkkal közös felelősséget viselünk. Küldetésünket hazai és európai partnereinkkel együttműködve valósítjuk meg. Képzési, tudományos kutatási, művészeti és információszolgáltató tevékenységünkkel terjesztjük és gyarapítjuk a magyar és az egyetemes kultúra értékeit. A főiskola alapadatai 2. § (1) (2) (3) (4) (5)
A főiskola OM azonosító száma: FI34540 Az alapító okirat száma és kelte: 15213-73/2009. július 1. Működési engedély száma és kelte: OH-FHF/1150-9/2008., 2008. július 15. Hivatalos megnevezés: Eszterházy Károly Főiskola Hivatalos rövidítése: EKF Idegen nyelvű megnevezései: angol: Eszterházy Károly College (EKC) német: Eszterházy Károly Hochschule (EKH) francia: Ecole Supérieure Eszterházy Károly (ESEK)
9
(6) (7)
latin: Academia Nominata de Eszterházy Károly (AEK) Az alapítás éve: intézménytörténeti szempontból 1774. Az állami főiskola alapításának éve: 1948. A főiskola emblémája:
Székhelye: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43 Adószáma: 15308823-2-10 TB törzsszáma: 152 Kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlaszáma: 10035003-01426713 Központi telefonszáma: 36/520-400 Központi faxszáma: 36/520-440 E-mail címe:
[email protected] Internetcíme: www.ektf.hu A főiskola körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körülötte a felirat: Eszterházy Károly Főiskola Eger (18) A főiskola szimbólumai: főiskolai zászló és rektori lánc (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17)
3. § A főiskola karokra tagozódik. A főiskolán karokon kívül is működnek oktatási, tudományos kutatási, továbbá szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek. (2) A főiskola karainak felsorolása: a) Bölcsészettudományi Kar b) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar c) Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar d) Természettudományi Kar (1)
A főiskolai karok alapadatai 4. § (1) (2) (3)
(4)
(5)
A kar hivatalos megnevezése: Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Hivatalos rövidítése: EKF BTK Idegen nyelvű megnevezése: angol: Eszterházy Károly College, Faculty of Arts német: Eszterházy Károly Hochschule Geisteswissenschaftliche Fakultät A kar emblémája:
A kar székhelye és címe: 3300 Eger, Eszterházy tér 1.
10
(6) (7)
A kar körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere „Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar” körirattal. A kar szimbólumai: a kari zászló és a dékáni lánc. 5. §
(1) (2) (3)
(4)
(5) (6) (7)
A kar hivatalos megnevezése: Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Hivatalos rövidítése: EKF GTK Idegen nyelvű megnevezései: angol: Eszterházy Károly College Faculty of Economic and Social Sciences német: Eszterházy Károly Hochschule Fakultät für Wirtschafts- und Gesellschaftswissenschaften A kar emblémája:
A kar székhelye és címe: 3300 Eger, Egészségház út 4. A kar körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere „Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar” körirattal. A kar szimbólumai: a kari zászló és a dékáni lánc. 6. §
(1) (2) (3)
(4)
(5) (6) (7)
A kar hivatalos megnevezése: Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Hivatalos rövidítése: EKF TKTK Idegen nyelvű megnevezései: angol: Eszterházy Karoly College Faculty of Teacher Education and Knowledge Technology német: Eszterházy Károly Hochschule Fakultät für Pädagogik und Wissenstechnologie A kar emblémája:
A kar székhelye és címe: 3300 Eger, Klapka u. 12. A kar körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere „Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar” körirattal. A kar szimbólumai: a kari zászló és a dékáni lánc.
11
7. § (1) (2) (3)
(4)
(5) (6) (7)
A kar hivatalos megnevezése: Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kar Hivatalos rövidítése: EKF TTK Idegen nyelvű megnevezései: angol: Eszterházy Károly College Faculty of Sciences német: Eszterházy Károly Hochschule Fakultät für Naturwissenschaften A kar emblémája:
A kar székhelye és címe: 3300 Eger, Leányka u. 6. A kar körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere „Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kar” körirattal. A kar szimbólumai: a kari zászló és a dékáni lánc. A főiskola jogállása 8. §
(1)
A főiskola a Magyar Köztársaság állami felsőoktatási intézménye, önálló jogi személy.
(2)
A főiskola feladatkörét az oktatási ágazatot, valamint a kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységét érintő jogszabályok, illetve a költségvetési szervre irányuló jogszabályok határozzák meg, így különösen: – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei; – a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és végrehajtási rendeletei; – a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény és végrehajtási rendeletei; – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei; – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei; – a Magyar Köztársaság költségvetéséről, illetve zárszámadásáról szóló törvények; – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; – a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény; – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, és az ágazatot érintő végrehajtási rendeletei; – az 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről; – 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról; – 2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről.
(3)
A főiskola felett a törvényességi ellenőrzést a felsőoktatási törvényben meghatározott keretek között az oktatási miniszter gyakorolja.
12
A főiskola működésének alapelvei 9. § (1)
A főiskola feladatait a felsőoktatási törvényben biztosított oktatási, kutatási, szervezeti és működési, valamint gazdasági autonómia szerint látja el, biztosítja az autonómia gyakorlásában való részvételt az oktatók, kutatók, hallgatók számára.
(2)
A főiskola biztosítja az ismeretek, információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Biztosítja vallási, illetve világnézeti információk átadásakor azok tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Világnézeti kérdésekben semleges, vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást.
(3)
A főiskola szervezete és működése pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Helyiségeit politikai célú szervezet, mozgalom vagy ezekhez kötődő szervezet részére működési célra nem engedi át.
(4)
A főiskola tiszteletben tartja a lelkiismereti és vallásszabadságot, ezért a hallgatók, oktatók és kutatók nem késztethetők lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésük megvallására, megtagadására, ebbéli meggyőződésük miatt őket hátrány nem érheti.
(5)
A főiskola feladatainak ellátása során érvényesíti az esélyegyenlőség szempontjait. Az intézmény feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményeit kötelesek megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslása nem járhat mások jogainak megsértésével.
(6)
A főiskola az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését tanulmányainak idején, illetve szakmai előmenetelét a tanulmányok befejezését követően.
(7)
A főiskola gondoskodik a képzés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről a hallgatói balesetek megelőzéséről, valamint a munkavédelemmel kapcsolatos követelmények betartásáról.
(8)
A tehetséggondozás és a tudomány társadalmi elismertségének növelése érdekében a főiskola a meghirdetett előadásait nyilvánossá teszi, és biztosítja az előadások rendjének megismerhetőségét és látogatásának feltételeit a hallgatói jogviszonyon kívüli személyeknek is. A főiskola feladatai 10. §
(1) A főiskola feladata különösen: a) felkészítés az értelmiségi létre, b) felsőfokú szakemberképzés, c) a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése, közvetítése,
13
d) e) f) g) h) i) j) k) l) m)
alap-, alkalmazott és kísérleti kutatások és fejlesztési és innovációs tevékenység, közreműködés a tudásalapú társadalom létrehozásában, fejlesztésében, közreműködés a hazai pedagógusképzés fejlesztésében, felkészítés tudományos kutatásra és az eredmények alkalmazására, művészeti alkotások létrehozására, felnőttképzési tevékenység folytatása, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása, közoktatási intézmény fenntartójaként közoktatási feladatok ellátása, a főiskola hallgatói és alkalmazottai részére sportolási lehetőségek biztosítása, hallgatói számára diáktanácsadás keretében komplex támogatás nyújtása (információs, mentálhigiénés, életvezetési, tanulmányi, karriertanácsadás), részvétel a régióban folytatott tudományos kutatómunkában, szaktanácsadói szerepvállalással.
(2) A főiskola a felsőfokú szakemberképzés keretében: a) alapképzést, b) mesterképzést; c) doktori képzést; d) felsőfokú szakképzést, e) szakirányú továbbképzést, f) felnőttképzést folytat. (3) A főiskola habilitációs eljárást folytathat azon tudományterülteken, tudományágban, illetve művészeti ágban, amelyben doktori képzést folytat. (4) A főiskola a régió gazdasági, tudományos, civil és önkormányzati szerveivel együttműködve tudásközpontként funkcionál.
A szabályzat hatálya 11. § (1)
Jelen szabályzat a főiskola alapszabályzata, amely felsőbb szintű jogszabály által nem szabályozott valamennyi terület elsődleges jogforrásának tekintendő.
(2)
A szabályzat hatálya kiterjed a főiskolára mint intézményre, szervezeti egységeire, hallgatóira, oktatóira, tanáraira, valamint az oktatásban, a kutatásban, továbbá a főiskola feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevő igazgatási, gazdasági, műszaki, szolgáltató és más, működést biztosító alkalmazottakra, a főiskolán határozott időre tanulmányúton lévő vagy tudományos kutatómunkát folyató hazai és külföldi szakemberekre, a főiskolán továbbképzésben résztvevőkre, a főiskola magántanáraira és címzetes oktatóira, az óraadókra, valamint a hallgatókra.
(3)
A szabályzat a hatályos törvények és jogszabályok keretei között meghatározza a főiskola szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, az egyes szervezeti egységek feladatait, működési rendjét, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjét, a minőségbiztosítási rendszert, a foglalkoztatási követelményrendszert és a hallgatói követelményrendszert.
14
(4)
A szabályzat kérdéskörei külön főiskolai szabályzatban is szabályozhatók, ezért a jogszabályok által előírt, illetve a főiskola működéséhez feltétlenül szükséges intézményi szabályzatok az SzMSz részét képezik.
(5)
A szervezeti és működési szabályzatról, illetve annak módosításáról a Szenátus dönt.
(6)
Az SzMSz módosítása kötelező érvényű az átalakulást, egyesülést, szétválást érintő ügyekben.
(7)
A szabályzatot a főiskola belső informatikai hálózatán minden érintett számára hozzáférhetővé kell tenni.
15
ELSŐ RÉSZ A FŐISKOLA SZERVEZETE ÉS VEZETÉSE
16
I. A főiskola szervezeti struktúrája 1. A főiskolán működő szervezeti egységek felsorolása 12. § (1)
A főiskola oktatási, tudományos kutatási és alkotó művészeti alapfeladatának és ezekhez kapcsolódó kiegészítő feladatainak, továbbá a működést biztosító funkcionális és fenntartási feladatainak szakszerű, hatékony és gazdaságos ellátása érdekében oktatási és tudományos kutatási, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységeket működtet.
(2)
A főiskolán az alábbi oktatási, illetve tudományos kutatási egységek működnek: karok, intézetek, intézeten belüli tanszékek, önálló tanszékek, botanikus kert, kutatócsoportok.
(3)
Kutatási szervezeti egység pályázat megvalósítása érdekében a pályázatban meghatározott feladatok ellátására, a pályázat időtartamára karközi egységként is létrehozható az erre vonatkozó megállapodás alapján.
(4)
A főiskolán az alábbi szolgáltatói feladatokat ellátó egységek működnek: könyvtár, kollégiumok, Líceum Kiadó, Informatikai Központ, Projektiroda, akkreditált vizsgahelyek, gyakorlóiskola, oktatási és kutatási bázisok.
(5)
A főiskola működési feladatainak ellátásához az alábbi funkcionális szervezeti egységeket működteti: Rektori Hivatal, Dékáni Hivatal, Gazdasági Főigazgatóság, Tanulmányi és Információs Központ, Belső Ellenőrzési Iroda, Humán Erőforrások Osztálya, Nemzetközi Kapcsolatok Központja.
(6)
Szolgáltató és funkcionális egységeket elsősorban főiskolai szintű központi egységként lehet létrehozni, de funkcionális szolgáltató egység a karokon is működtethető.
(7)
A szervezeti egységek létrehozása, átalakítása és megszüntetése a Szenátus kizárólagos hatáskörébe tartozó döntés, melyről a Gazdasági Tanács előzetesen véleményt nyilvánít.
(8)
A főiskola szervezeti egységeinek részletes felsorolását jelen szabályzat függeléke tartalmazza.
(9)
A főiskola szervezeti egységei működési rendjüket az Ftv. valamint a főiskolai szabályzatok keretei között saját maguk alakítják ki, illetve az egységvezető által kiadott utasítás szerint működhetnek.
17
2. A főiskola oktatási-kutatási szervezeti egységei A kar szervezete 13. § (1)
Az oktatási-kutatási egységeket elsősorban a főiskola karain kell kialakítani. A nem karon kialakított szervezeti egység oktatási tevékenységét csak valamelyik kar szakmai felügyelete mellett végezheti.
(2)
A kar a hallgatók képzését, a tudományok művelését, illetve művészeti alkotótevékenységet megvalósító, a képzésben, tudományos és művészeti alkotómunkában együttműködő oktatókat, kutatókat, valamint oktatási, kutatási és más szervezeti egységeket magában foglaló oktatási tudományos kutatási szervezeti egység, amely a jogszabályokban biztosított hatáskörében eljárva egy vagy több képzési terület szakjain folyó felsőfokú képzés feladatának ellátását szervezi és biztosítja.
(3)
A kar a főiskola önálló oktatási szervezeti egysége, amely a rendelkezésére bocsátott költségvetési összegekkel, valamint a költségvetésen kívüli bevételekkel a főiskolai szabályzatok rendelkezései szerint gazdálkodik.
(4)
A kar feladatai különösen: a) oktatás, tudományos kutatás, kapcsolattartás a felhasználókkal; b) a hallgatói és oktatómunka feltételeinek biztosítása, fokozatos fejlesztése; c) tantervek, tanegységlisták alapján oktatásszervezés, illetve az irányítás, koordinálás feltételeinek racionalizálása; d) az oktatásszervezés és irányítás feltételeinek racionalizálása; e) a képzési terület, tudományterület szerint összetartozó képzések feladatainak szervezése; f) a képzési területek, képzési ágak között az átoktatás, áthallgatás feltételeinek biztosítása; g) a főiskola különböző szakterületei között az oktatásban, gyakorlati képzésben és a foglalkoztatásban hatékony együttműködés megvalósítása; h) a tanszéki és intézeti rendszerrel az adott képzésekben elvárt ismeretek sajátosságainak figyelembevételével az oktatási és tudományos feladatokat ellátó alkalmazottak együttműködésének erősítése; i) a tudományos kutatási tevékenység feltételeinek biztosítása, fejlesztése; j) a tudományos kutatást szolgáló szervezeti egységek intézménybe történő integrálásának, illetve a kutatói munkakörben alkalmazottak oktatásba történő bevonásának segítése.
(5)
A karok oktatási és kutatási tevékenységük megszervezése érdekében intézeti és/vagy tanszéki struktúrát működtethetnek.
(6)
Amennyiben a karon olyan tanszék működése is szükséges, amely intézetbe nem sorolható, annak az intézet mellett önálló tanszékként történő létrehozása is kezdeményezhető.
18
(7)
Amennyiben a kar a tanszéki struktúra kialakítását javasolja, azonban valamely szak vagy szakmai terület gondozása az intézeti formát indokolja, ebből a célból intézet létrehozása is kezdeményezhető.
(8)
A kar oktatási és kutatási tevékenységét a kari tanács segítségével, a dékán vezetésével intézetigazgatók, valamint tanszékvezetők közreműködésével láthatja el. Az intézet 14. §
(1)
Az intézet több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység, amely a kar által folytatott alap- és mesterképzés, korábban hatályos képzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés keretében egy vagy több szak oktatási feladatainak ellátására és az ezekhez tartozó tudományág(ak)ban folyó kutatás céljából létrehozott, oktatás- és kutatásszervezési és gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység.
(2)
Az intézet élén intézetigazgató, illetve intézeti tanács áll.
(3)
Az intézet tanácsa és igazgatója gondoskodik a hozzá tartozó tantárgyak oktatásának megszervezéséről, koordinálásáról és ellenőrzéséről, és ezzel összefüggésben az intézeti belső struktúra működtetéséről és az intézetre kinevezett oktatók, kutatók és nem oktatókutató közalkalmazottak foglalkoztatásáról.
(4)
Az intézet létesítéséhez szükséges – az oktatási és kutatási feladatainak ellátásában közreműködő – közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók minimális számának meghatározása a karok jogosultsága.
(5)
Az intézet tevékenységét az alábbiak szerint végzi: a) az oktatási és oktatásszervezési tevékenységét intézeti tanszékvezetők, valamint szakfelelősök, tantárgyfelelősök közreműködésével, b) a kutatási tevékenységét az oktatók kutatási feladatainak összehangolásával, továbbá e tevékenységre alkalmazott tudományos munkatársak közreműködésével, c) az oktatásigazgatási és gazdálkodási tevékenységét közvetlenül az intézet igazgatója irányításával, d) a működéshez és fejlesztéshez szükséges döntések meghozatalát az intézetigazgató vezetésével és az intézeti tanács segítségével.
Intézeti tanszék 15. § (1)
Az intézeti tanszék több tantárgy oktatását végző és az ehhez kapcsolódó tudományágban kutatást folytató oktatási szervezeti egység.
19
(2)
Az intézeti tanszék mint oktatási egység szerveződhet: a) a korábban hatályos képzés rendszerében a képesítési követelményekben meghatározott egy vagy több szigorlati és/vagy záróvizsgatárgy és az ezekhez kapcsolódó más tantárgy oktatási feladatának ellátására vagy b) alapképzésben (BA/BSc) és/vagy mesterképzésben (MA/MSc) a kiadott képzési és kimeneti követelményekben meghatározott alapozó vagy törzstantárgy, kötelezően választható kollégium és/vagy záróvizsgatárgy és az ezekhez kapcsolódó más tantárgy oktatási feladatának ellátására.
(3)
Az intézeti tanszék feladatai: a) végzi a rábízott tantárgyak oktatását, b) biztosítja az ismeretek számonkérését, c) intézi az oktatással kapcsolatos, hallgatókat érintő, a Tanulmányi és Információs Központ hatáskörébe nem tartozó tanulmányi ügyeket, d) kutatást végez, e) foglalkozik a kiemelkedő képességű hallgatókkal.
(4)
Az intézeti tanszék által használt infrastruktúrát és a működéséhez szükséges adminisztrációt az intézet biztosítja.
(5)
A tanszéket tanszékvezető irányítja, amennyiben jelen szabályzat másként nem rendelkezik. Önálló tanszék 16. §
(1)
Az önálló tanszék valamely tudományos diszciplínában végez oktató- és kutatómunkát.
(2)
Az önálló tanszéket tanszékvezető irányítja.
(3)
Az önálló tanszék ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jelen szabályzat az intézeti tanszékre meghatároz azzal a megszorítással, hogy a dékán külön utasításban az önálló tanszékek működéséhez további feladatokat írhat elő. 17. § Törölve Botanikus kert 18. §
(1)
A botanikus kert a főiskolán oktatási, kutatási és természetvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egység.
20
(2)
A botanikus kert a hazai természetes flórát bemutató, valamint mérsékelt övi dendrológiai és évelő lágyszárú növényfajokból álló növénygyűjteményt tart fenn és fejleszt. A gyűjtemény szolgálja az oktatás minden szintjét, és a nagyközönség számára is látogatható. Kiemelt természetvédelmi feladata a veszélyeztetett, védett növények megőrzése, mesterséges elszaporítása, visszatelepítése. A veszélyeztetett növényfajok megőrzését elősegítő ökológiai, cönológiai, valamint alkalmazott kertészeti, növénynemesítési, és génmegőrzéssel kapcsolatos kutatásokat végez.
(3)
A botanikus kert a TTK dékánjának felügyelete mellett végzi tevékenységét, működéséért a Biológiai Intézet igazgatója felelős. A botanikus kert tevékenységének rendjét az intézetigazgató igazgatói utasításban határozza meg.
(4)
A botanikus kert helyi jelentőségű védett terület, melynek természetvédelmi szakmai felügyeletét a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látja el.
A főiskolán működő kutatási egységek 19. § (1)
EGERFOOD Regionális Tudásközpont a főiskola központi kutatási egysége, amely országos meghatározó szakmaspecifikus klaszterközpontjaként működik az élelmiszertudományok, élelmiszerbiztonsági technológiák és a bioanalitika vonatkozásában. Az Észak-Magyarországi Innovációs Stratégia élelmiszeripart érintő fejlesztéseinek a megvalósításában kiemelt fontosságú tevékenységeként kezeli az általa koordinált ipari klaszter tagjai erőforrásainak kiaknázását, innovációs képességének fejlesztését, illetve K+F potenciáljának bővülését. Innovációs tevékenységei fókuszában alkalmazásorientált élelmiszeranalitikai, élelmiszerbiztonsági és technológiai fejlesztések állnak. Új eljárások és termékek kidolgozására helyezik a legfőbb hangsúlyt, melyek az élelmiszertermelő vállalkozásoknál értéknövelő tényezőként, illetve gazdasági haszonként jelennek meg. A termékfejlesztések elsődlegesen új funkcionális élelmiszerek kifejlesztésére irányuló kutatásokat, illetve egyedi és új bioszenzorok és analizátorok prototípusainak létrehozását jelentik, illetve multifunkciós, hordozható műszerek prototípusainak kidolgozására irányulnak. E fejlesztések jelentős innovációként jelennek meg a piacon, így a licenszjogok értékesítése hozzájárulhat addicionális források biztosításához. Szakmai munkájához kapcsolódva az ott létrehozott termékek, prototípusok, illetve egyéb gazdasági értékeket képviselő fejlesztések hasznosítását végzik a főiskola tulajdonában lévő spin-off cégek az EGERFOOD Kft. és az Eger Innovations Kft.
(2)
Az Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport elsősorban a tudásalapú gazdaság és tudásközpontú társadalom humán komponensére koncentráló kutatásokat folytat, különös súlyt helyezve az új típusú virtuális tanulási környezetek, e-learning tanulási formák és tanulási kapcsolatok valóság- és gyakorlatközeli kutatására. Tevékenységét a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar szakmai felügyelete mellett végzi.
21
(3)
A Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport erősíti az intézmény és a gazdaság kapcsolatát, amely egyrészről az intézményben dolgozó kutatóknak, másrészről a térségben gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek nyújt lehetőséget a kutatási tevékenységben való részvételre, és a regionális gazdaságfejlesztési témákban folyó kutatásokhoz való kapcsolódásra. A csoport működése lehetővé teszi regionális témák koncentrált kutatását. A kutatócsoport a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdaságtudományi Intézetében működik.
(4)
Bryológiai Kutatócsoport a Természettudományi Kar szervezeti egysége, kiemelt fontosságú kutatási témája a kryptogám szervezetek (mohák, zuzmók, gombák és cyanobaktériumok) biodiverzitási, taxonómiai és ökológiai vizsgálata. A kutatócsoport a Biológiai Intézet keretében működik.
(5)
Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ működik a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon. A Központ kutatást, fejlesztést végez, a pedagógusképzést érintő témakörökben, kidolgozza a pedagógusképzéshez kapcsolódó kompetenciákat, sztenderdeket. A pedagógus kutatásokat koordinálja intézményi, regionális, interregionális és nemzetközi szinten. Disszeminálja a kutatási eredményeket. Előkészíti a Neveléstudományi Doktori Iskola létrehozását. Koordinálja szolgáltató tevékenységként a pedagógus továbbképzést, valamint a mestertanárképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést. Részt vesz a kart érintő pályázati feladatok végrehajtásában. A régióban jelentkező közoktatási igények figyelembe vételével oktatási-kutatási és szolgáltató tevékenységet végez.
(6)
Az Egészséges Társadalom Oktató- és Kutatócsoport a Természettudományi Kar Sporttudományi Intézetének szervezeti egysége. Az oktató- és kutatócsoport célja magas színvonalú, független, interdiszciplináris kutatások folytatása az egészséges társadalom trendjéről (ennek társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai hatásáról), valamint a kutatási eredmények hasznosítása konkrét cselekvési terveken keresztül. Az oktató- és kutatócsoport tevékenysége, témái szervezésénél figyelembe veszi az intézmény és a helyi társadalom igényeit, a hazai sporttudományi, rekreációs, egészségtudományi és egészségturisztikai kutatások irányait, a kormányzati és regionális egészségterveket, valamint az EU stratégiai célkitűzéseit és a világtrendet.
(7)
Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport az EKF Bölcsészettudományi Karán a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet önálló szervezeti egységeként működik. Célja olyan önálló, interdiszciplináris kutatások szervezése, irányítása, amelyek a felsőés közoktatásban a fiatal korosztály kommunikációs kultúráját, kommunikációs kompetenciáját hivatottak tudatosítani, fejleszteni. Törekszik a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítására elsősorban az oktatási programok és a gyakorlat, valamint az iskolai készségfejlesztés területén. Véleményt mond és állást foglal a kommunikáció oktatásának tartalmi, módszertani és oktatásszervezési kérdéseiben. Szakmai fórumot (tanácskozások, tanfolyamok szervezése, kiadványok készítése, tanácsadás stb.) biztosít a kommunikáció oktatásával és művelésével kapcsolatos feladatokhoz. Szakmai kapcsolatokat épít és ápol más hasonló szervezetekkel, intézményekkel. A kutatócsoport tevékenysége, témái szervezésénél figyelembe veszi az intézmény és a helyi társadalom igényeit, a hazai kutatások meghatározó paradigmáit, a kormányzati és a regionális tervek által meghatározott irányokat, az Európai Unió stratégiai célkitűzéseit és a globális kihívásokat. 22
(8)
Az Agria-Innorégió Tudáscentrum az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának alap és alkalmazott kutatási, képzési és szakértői szolgáltatásokat lebonyolító tudományos és operatív szolgáltató centruma. A Tudáscentrum a Természettudományi Kar képzéseihez, geográfus mesterképzésében részt vevő fiatal szakemberek tapasztalatszerzése céljából alakult. Kiemelt feladata továbbá a releváns szubregionális térségi szerveződések fejlesztésének elősegítése, a fenntarthatóságra és a helyi erőforrásokra épülő fejlesztési feltételek és adottságok meghatározása. A Tudáscentrum működése elősegítheti a főiskola hatékonyabb beágyazódását a térségi tervezési és fejlesztési folyamatokba, valamint a fiatal pályakezdő szakemberek munkaerő-piaci esélyeinek növekedését. Feladata továbbá Eger Megyei Jogú Város és a szubrégió településeivel történő folyamatos szakmai együttműködés kialakítása és annak hosszú távú megszilárdítása. Szerződés, illetve pályázat alapján működő oktatási-kutatási egységek 20. §
(1)
Amennyiben a főiskola az általa megkötni kívánt szerződésben foglaltak teljesítése érdekében kíván oktatási-kutatási vagy kutatási egységet létrehozni, a szervezeti egység létrehozását a szerződés előzetes jóváhagyására irányuló eljárás részeként a Gazdasági Tanács javaslatát figyelembe véve kell a Szenátus elé elvi jóváhagyás céljából előterjeszteni.
(2)
A szerződés megkötését követően – figyelemmel a Gazdasági Tanács álláspontjára – a Szenátus határoz az egység megalapításáról, működésének pénzügyi, infrastrukturális és személyi feltételeiről, valamint működéséről. Az egységek fenntartása a szerződő fél támogatásából, illetve pályázatból biztosítható.
(3)
Pályázat alapján alapítandó szervezeti egység létrehozásáról a Szenátus legkésőbb a pályázati támogatási szerződés megkötését követően első ülésén határoz. Határozatának tartalmára a (2) bekezdés előírásai megfelelően alkalmazandók. 3. A főiskola szolgáltató szervezeti egységei Központi Könyvtár 21. §
(1)
A Központi Könyvtár (továbbiakban: Könyvtár) munkáját főigazgató irányítja.
(2)
A könyvtári tevékenység elvi irányítását és ellenőrzését a Könyvtári és Információszolgáltatási Bizottság gyakorolja, a Szenátus által átruházott hatáskörben.
(3)
A Könyvtár mint nyilvános felsőoktatási szakkönyvtár, gyűjteményével, tevékenységével, személyzetével és egyéb eszközeivel támogatja az intézményben folyó oktató és kutató munkát.
23
(4)
Könyvtár a (3) bekezdésben meghatározott alapfeladatokon túlmenően ellátja a főiskola Központi Irattárának és Központi Szakdolgozattárának működtetéséhez kapcsolódó feladatokat, és közművelődési tevékenységet is folytathat.
(5)
Feladatait és működését részletesen a Könyvtári Szabályzat és a Központi Irattári Szabályzat tartalmazza. A Könyvtár szabályzatát a Szenátus hagyja jóvá.
(6)
A Központi Könyvtár szervezeti felépítése: - Társadalomtudományi Szakrészleg - Nyelv- és Irodalomtudományi Szakrészleg - Természettudományi Szakrészleg - Médiatár - Feldolgozó Csoport - Központi Irattár - Központi Szakdolgozattár - Amerikai Regionális Információs Programközpont (Amerikai Kuckó) - Tanszéki letétek
(7)
A Könyvtár munkatársai a tevékenységükkel összefüggő és szakképzettségüknek megfelelő szakterületen oktatói feladatokat is – megbízással – elláthatnak. Kollégiumok, diákotthonok, szakkollégiumok 22. §
(1)
A kollégiumok a hallgatók lakhatási feltételeit biztosító, a főiskola szerves részét képező, önkormányzati elv alapján működő, a nevelés és oktatás egyes kiegészítő feladatait ellátó, a közösségi életet szolgáló diákszociális intézmények. Az önkormányzati jogköröket a kollégiumi közgyűlések és a kollégiumi bizottságok gyakorolják.
(2)
A főiskola kollégiumai: Almagyardombi Kollégium Apartmanházak Leányka Úti Kollégium Sas Úti Kollégium
(3)
A kollégiumok feladatáról, működéséről a Szenátus által jóváhagyott Kollégiumi Szabályzat és az egyes kollégiumok házirendjei intézkednek.
(4)
A főiskolán a tehetséggondozás műhelyeként Szakkollégium működik, mely önállóan szabályozza működését, és alapszabályát a Szenátus hagyja jóvá. A Szakkollégium szakmai felügyeletét a Tudományos Diákköri Bizottság látja el. A Szakkollégium megnevezése: Kepes György Szakkollégium
(5)
A főiskolához szervezetileg nem tartozó intézményként diákotthon hozható létre.
24
Líceum Kiadó 23. § (1)
A kiadó feladatköre: a) a főiskola oktatási és tudományos műhelyeiből kikerülő szellemi termékek megjelentetése; b) a jegyzetbolttal együttműködve az oktatáshoz szükséges tankönyvek és más oktatási anyagok biztosítása; c) a kiadó szabályzatában foglaltak szerint a főiskola tudományos kiadványainak kiadása.
(2)
A kiadó a vállalkozó jelleggel működő jegyzetbolttal együtt gondoskodik az oktatáshoz szükséges jegyzetek és tankönyvek beszerzéséről, megrendeléséről és előállításáról.
(3)
A kiadó tevékenységét az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes irányítja és felügyeli. Informatikai Központ 24. §
(1)
Az Informatikai Központ (továbbiakban: IK) a főiskola és a csatlakozó intézmények által az oktatás és kutatás területén széleskörű szolgáltatások ellátására létrehozott, központi szolgáltató szervezeti egység.
(2)
A központ tevékenységét főigazgató irányítja.
(3)
Az IK feladatköre: a) a főiskolai hálózatba kötött gépek fejlesztése, karbantartása, selejtezése, b) szerverpark üzemeltetése, c) oktatói- és hallgatói notebook projekt koordinálása, d) az EKF-NET hálózat fejlesztése- karbantartása, e) ügyviteli rendszerek üzemeltetése (NEPTUN, TÜSZ, NEXONbér), f) pályázatok szakmai előkészítése- megvalósítása, g) HBONE regionális internet-szolgáltatás, h) telefon- beléptető- biztonsági kamera rendszer és a DMS üzemeltetése, i) fénymásoló gépek kellékanyag-ellátása, j) rendezvények és előadások technikai kiszolgálása, k) a Hallgatói Információs Központ (HIK), Városi Információs Portál (VIP) üzemeltetése l) az Informatikai Szolgáltató Centrum (ISC) működtetése irodatechnikai szolgáltatások, digitális nyomdai szolgáltatások főiskolai emblémás tárgyak értékesítése
(4)
A Központ a TKTK Médiainformatika Intézetével szakmai együttműködést tart fenn.
25
Projektiroda 25. § (1)
A főiskola a pályázati tevékenység elősegítésére és a pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátására Projektirodát működtet.
(2)
Az iroda pályázati tevékenységgel kapcsolatos feladatai: a) a pályázatok elérésének, elkészítésének és benyújtásának támogatása, b) a nagypályázatok koordinációja, c) a pályázatok adminisztrációs feladatainak végzése, d) a pályázatokhoz kapcsolódó tájékoztatás, információ- és adatszolgáltatás.
(3)
Az iroda tevékenységét az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes irányítja. Akkreditált vizsgahelyek a főiskolán 26. §
(1)
A vizsgahelyek feladatköre: a) ellátni a vizsgára jelentkezéssel kapcsolatos információs és adminisztrációs feladatokat; b) összeállítani a vizsgáztató bizottságokat és megteremti a vizsga lebonyolításának összes feltételét; c) a nyelvvizsga dokumentumait átadni a nyelvvizsgaközpontnak.
(2)
A Bölcsészettudományi Karon akkreditált vizsgahely szerződésben foglalt feltételek mellett szervezi és lebonyolítja az állami és államilag elismert nyelvvizsgákat. A nyelvvizsgahely az Idegen Nyelvi Továbbképző Központ vizsgahelyeként működik. A vizsgahely – a vizsgaközpont előzetes tájékoztatása után – más vizsgaközpontok vizsgarendszere szerint is szervezhet és lebonyolíthat vizsgáztatást.
(3)
A főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Szakmai Idegen Nyelvi Csoportja biztosítja a hallgatók gazdasági szakmai idegen nyelvi képzését, és akkreditált gazdasági vizsgahelyet működtet, amely szervezi és lebonyolítja az államilag elismert gazdasági nyelvvizsgákat. A vizsgahely a BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ vizsgahelyeként működik.
(4)
A Goethe Intézet akkreditált vizsgahelye a főiskola Bölcsészettudományi Karának Német Nyelv és Irodalom Tanszékén működik, amely nemzetközileg elfogadott és Magyarországon is akkreditált nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzését teszi lehetővé. Gyakorlóiskola 27. §
(1)
A főiskola gyakorlóiskolájának megnevezése: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény Rövidített neve: Eszterházy Károly Gyakorlóiskola
26
(2)
Az intézmény székhelye: Eger, Eszterházy tér 1. Feladatellátási helyek: Eger, Bartók Béla tér 4. Eger, Barkóczy u. 5.
(3)
A gyakorlóiskola a főiskola önálló oktatási szervezeti egysége, a főiskola költségvetési rendje szerint önállóan gazdálkodik.
(4)
A gyakorlóiskolát a rektor felügyelete mellett az intézmény igazgatója önállóan irányítja. A rektor felügyeleti jogkörét (az igazgató kinevezése és felmentése kivételével) az oktatási rektorhelyettesre átruházva gyakorolja.
(5)
A gyakorlóiskola igazgatóját a rektor által kiírt pályázat alapján a Közoktatási Törvény és a Kjt. előírásai szerint a Szenátus véleményének meghallgatásával a rektor nevezi ki.
(6)
Az igazgató a gyakorlóiskola valamennyi pedagógus és alkalmazott munkakörben foglalkoztatott dolgozója felett munkáltatói jogkört gyakorol.
(7)
A gyakorlóiskola alapvető feladata az általános és középiskolai tanulók oktatása, nevelése. A gyakorlóiskolának a jogszabályban rögzített közoktatási, szakképzési, alapfokú művészetoktatási, szakszolgálati és szakmai szolgáltatási tevékenységen túlmenően feladata a tanárjelölt hallgatók gyakorlati képzésének, illetve pedagógiai, módszertani, továbbá napközis gyakorlatainak ellátása.
(8)
A tanárjelöltek gyakorlati képzését a gyakorlóiskola a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar koordinálásával biztosítja. A főiskola a tanárjelöltek gyakorlati képzésébe (külön megállapodásban rögzített feltételek mellett) a város önkormányzati és egyéb általános és középiskoláit is bevonhatja.
(9)
A gyakorlóiskola a hatályos jogszabályok alapján kidolgozott működési szabályzata szerint végzi tevékenységét. Működési szabályzatát a nevelőtestület fogadja el, a Szenátus hagyja jóvá. Oktatási és Kutatási Bázisok 28. §
(1)
A főiskola oktatási és kutatási bázisai oktatási és szolgáltató egységek, melyek az oktatási rektorhelyettes felügyelete mellett végzik tevékenységüket.
(2)
A főiskola oktatási és kutatási bázisai: Tiszafüredi Oktatási Központ Leányfalui Kutatóbázis
(3)
A (2) bekezdésben felsorolt egységek tevékenységét ügyrendjük, vagy házirendjük szabályozza. 29. § (Törölve)
27
30. § (Törölve)
4. A főiskola funkcionális szervezeti egységei Rektori Hivatal 31. § (1)
A főiskola rektorának alárendelt Rektori Hivatal, amely a főtitkár irányításával: a) ellátja a rektor és helyettesei, valamint a Gazdasági Tanács és Szenátus döntési, javaslattételi és más jellegű jogkörébe tartozó ügyek előkészítésével, a határozatok és döntések végrehajtásával összefüggő igazgatási, szervezési feladatokat, valamint a főiskola központi irányításával összefüggő ügyviteli teendőket; b) közreműködik a főiskola igazgatási feladatainak végrehajtásában, a főiskolára vonatkozó jogszabályok bevezetésében, a főiskolai szabályzatok és belső utasítások kidolgozásában; c) végzi a központi szervezési, ügyintézési és nyilvántartási feladatokat; d) a vonatkozó jogszabályok és főiskolai szabályzatok rendelkezései szerint segíti a rektort, a helyetteseit, a főtitkárt és a gazdasági főigazgatót a feladataik ellátásában, segítséget nyújt a kari és más vezetőknek feladataik ellátásához.
(2)
A hivatal szervezetében a rektor felügyelete mellett dolgozik a PR programigazgató. Feladatköre: a) a főiskola PR tevékenységének szervezése; b) a főiskola kapcsolatainak ápolása magyarországi és külföldi felsőoktatási intézményekkel, gazdasági társaságokkal, a médiával és egyéb szervezetekkel.
(3)
Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a Rektori Hivatal ügyintézői és ügyviteli dolgozói hivatali egységekben látják el.
(4)
A Rektori Hivatal szervezetében, az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes felügyeletével végzi tevékenységét a kulturális programigazgató. Feladata a főiskolai kulturális tevékenység segítése, koordinálása, hallgatói kulturális programok szervezése. Gazdasági Főigazgatóság 32. §
(1)
A Gazdasági Főigazgatóság a rektornak közvetlenül alárendelt gazdaságigazgatási szervezet, amely a gazdasági főigazgató irányításával: a) ellátja a költségvetés tervezésével és felhasználásával, az adatszolgáltatással, a gazdasági folyamatba épített belső ellenőrzéssel, a főiskola fenntartásával, üzemeltetésével és műszaki fejlesztésével kapcsolatos központi feladatokat; b) szervezi és végzi a főiskolai költségvetés felhasználásáról és a gazdálkodásról szóló beszámolók összeállítását, értékelését és az illetékes főiskolai testületekhez és felettes szervekhez történő terjesztését;
28
c) az érintett egységgel együttműködve előkészíti, szervezi és folyamatosan ellenőrzi a főiskolán folyó beruházási és fejlesztési tevékenységet; d) összeállítja a főiskola gazdálkodási szabályzatát és az intézmény egészét érintő, a gazdálkodás, a pénzügyi elszámolás és a vagyonnyilvántartás rendjére vonatkozó szabályzatokat; e) ellátja a főiskola szervezeti egységeinek gazdasági, pénzügyi és műszaki ellátásával, nyilvántartásával és ügyvitelével kapcsolatos feladatokat; f) gondoskodik a gazdasági, pénzügyi területen a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer működtetéséről és továbbfejlesztéséről. (2)
Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a Gazdasági Főigazgatóság vezetői, ügyintézői és ügyviteli dolgozói a hivatali keretben működő egységekben látják el.
29
Tanulmányi és Információs Központ 33. § (1)
A központ feladatköre: a) a felvételi vizsgák, záróvizsgák és szakmai vizsgák szervezése; b) a végzett hallgatók bizonyítványainak, okleveleinek és oklevélmellékleteinek, valamint kreditigazolásainak előkészítése és kiállítása; c) a hallgatók tájékoztatása a tanulmányi kötelezettségeikről, azok teljesítésének módjáról; d) adatszolgáltatás az Oktatási Hivatal számára; e) a hallgatói pénzügyek (ki- és befizetések) koordinálása f) a hallgatók számára gazdasági, életvezetési, szabadidős és tanulmányi információk szolgáltatása; g) DPR (Diplomás Pályakövetési Rendszer) és alumni tevékenység végzése; h) karrier tanácsadó szolgáltatás nyújtása; i) a dékáni hivatalok szakmai segítése; j) nyelvvizsgák szervezése; k) tanulmányi nyilvántartó rendszer (NEPTUN) karbantartása, fejlesztése.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a központ ügyintézői és ügyviteli dolgozói az egység keretében működő részegységekben látják el.
(3)
A Központ részegységei: a) Oktatásszervezési Centrum: Pénzügyi Csoport Felvételi Iroda NEPTUN Csoport Akkreditált Nyelvvizsga Iroda b) Hallgatói Centrum: Tanulmányi Tanácsadó és Kollégiumi Iroda Karrier- és Gyakorlati Hely Koordinációs Iroda Alumni és DPR Iroda Kortárs Mentálhigiénés Tanácsadó Iroda.
(4)
A Központ tevékenységét főigazgató irányítja. A főigazgató munkáját két igazgató segíti. A Központ tevékenységének felügyeletét az oktatásfejlesztési rektorhelyettes látja el.
Belső Ellenőrzési Iroda 34. § (1)
A belső kontrollrendszer keretén belül működő belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az intézmény, illetve ellenőrzött szervezet működését fejlessze, eredményességét növelje; rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékelje és fejlessze az ellenőrzött szervezet irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát. 30
(2)
A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg az intézmény vezetése részére.
(3)
A belső ellenőrzési feladatokat – a rektor közvetlen irányítása mellett – a belső ellenőrzési szervezet látja el. A belső ellenőrzési vezető megbízását, illetve a megbízás visszavonását a Szenátus véleménye alapján a rektor kezdeményezi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél.
(4)
A belső ellenőrzés részletes feladatait, a tevékenység folyamatát, szabályait a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. Humán Erőforrások Osztálya 35. §
(1)
Az osztály feladatköre: a) segíti a rektort, valamint a munkáltatói jogokkal rendelkező vezetőket személyzeti munkájuk ellátásában; b) rendszeresen áttekinti a közalkalmazottak besorolását, végrehajtja a bérfejlesztés feladatait; c) vezeti a főiskola személyi állományával kapcsolatos személyügyi és munkaügyi nyilvántartásokat; d) összehangolja a tanszékek kinevezési, felmentési, előléptetési tevékenységét; e) figyelemmel kíséri a határozott idejű vezetői megbízásokat, közalkalmazotti kinevezéseket – gondoskodik a pályáztatásról és a megbízások, szerződések elkészítéséről; f) a minősítési ütemtervnek megfelelően az illetékes vezetőkkel együtt gondoskodik a minősítések elkészíttetéséről, nyilvántartásáról; g) karbantartja és nyilvántartja a munkaköri leírásokat; h) nyugdíjazási ütemtervnek megfelelően gondoskodik a nyugdíjazások előkészítéséről, határozatok elkészítéséről; i) összehangolja és előkészíti a tanszékek és egységek gyakornokainak foglalkoztatásaival kapcsolatos tevékenységet, engedélyeztetést; j) összehangolja a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenységet; k) szervezi és koordinálja a főiskolai belső továbbképzéseket; l) adatokat szolgáltat az OFIK-nak.
(2)
Az osztályt osztályvezető irányítja a rektor felügyelete mellett. Nemzetközi Kapcsolatok Központja 36. §
(1)
A központ alapvető feladatai: a) a főiskola külföldi kapcsolatainak szervezése és koordinálása; b) tanár- és hallgatócserék szervezése; c) idegen nyelvű képzések szervezése; d) ösztöndíjas külföldi tanulmányutak szervezése;
31
e) nemzetközi konferenciák szervezése; f) a külföldi felsőoktatási intézményekkel kötendő együttműködési megállapodások előkészítése, a külkapcsolatokkal kapcsolatos adminisztráció végzése, nyilvántartások vezetése. (2)
A központ tevékenységét a külügyi igazgató irányítja, aki munkáját a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes közvetlen felügyelete mellett végzi.
Dékáni Hivatalok, Dékáni Titkárságok 37. § (1)
A Hivatal a Kar központi adminisztratív szervezeti egysége. Munkáját a Dékáni Hivatalvezető irányítja. A hivatalvezető függelmi viszonyban a dékánnal áll.
(2)
A Hivatal feladata a hallgatókkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése tanulmányi ügyeinek intézése, hallgatói mobilitás és szakmai gyakorlatok koordinálása, szervezése, a kar gazdasági ügyeinek, valamint a kar személyzeti és munkaügyi feladatainak kezelése. A Hivatal ezen tevékenységeinek felügyeletét a dékánja látja el. A Hivatal tanulmányi ügyekben együttműködik a TIK főigazgatójával. A Hivatal hallgatói tanulmányokkal összefüggő munkáját a kari Kreditátviteli és Tanulmányi Bizottságok segítik.
(3)
A Titkárság feladata a Hivatal ügyviteli tevékenységének végzése. A kari iratkezelés lebonyolítása, a kari tanács és a tanács mellett működő bizottságok hatáskörébe tartozó ügyek adminisztrációs előkészítése, szervezési feladatok ellátása, továbbá vezetői és testületi döntések adminisztratív előkészítése. A Titkárság ezen tevékenységeinek felügyeletét a dékán irányításával a hivatalvezető látja el.
5. Érdekképviseleti szervek Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács 38. § (1)
A főiskolán érdekegyeztető tanács (IÉT) működik. Az IÉT az érdekegyeztetés olyan fóruma, amely a munkabéke fenntartása érdekében szabályozza a munkáltatók és az intézményben dolgozó munkavállalók érdekképviseleti szervezetei közötti tárgyalások rendjét, az intézményi szintű egyeztetést, továbbá segíti a munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdésekben a munkaügyi konfliktusok megelőzését, illetve feloldását.
(2)
Szervezetét, az egyeztetés kötelező eseteit és a működés rendjét a tanács által alkotott külön szabályzat tartalmazza.
(3)
Az érdekegyeztető tanács tagjai: a) a munkáltató részéről a rektor vagy képviselője,
32
a Humán Erőforrások Osztályának vezetője, a gazdasági főigazgató. b) A munkavállalók részéről: a szakszervezet elnöke vagy képviselője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a Szakszervezeti Bizottság egy képviselője, aki a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével vesz részt a munkában. (4)
Az érdekegyeztető tanács szabályzatát a Szenátus fogadja el. A Közalkalmazotti Tanács 39. §
(1)
A főiskola közalkalmazottai nevében a részvételi jogokat az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács (továbbiakban: KT) gyakorolja.
(2)
A főiskolán egy KT-t kell választani, melynek feladatkörét, működésének eljárási és jogorvoslati szabályait a Közalkalmazotti szabályzat tartalmazza.
(3)
A KT a vezető testületek munkájában – megállapodás alapján – képviselője útján vesz részt.
(4)
A KT-t együttdöntési jog illeti meg a Kollektív Szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.
(5)
A főiskolai döntések előtt a KT véleményezi: a) a főiskola gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét; b) a főiskola belső szabályzatainak tervezetét; c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét; d) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket; e) a főiskola munkarendjének kialakítását. A Szakszervezet 40. §
(1)
A munkavállalók munkaviszonyával, közalkalmazotti jogviszonyával, munkakörülményeivel, a jóléti-szociális juttatásokkal kapcsolatos érdekeinek érvényesítése és megvédése érdekében a főiskolán Szakszervezet működik.
(2)
A reprezentatív Szakszervezet a közalkalmazotti törvényben foglaltak és a közalkalmazotti tanácsválasztáson elért eredmények alapján jogosult kollektív szerződés (továbbiakban: KSz) megkötésére.
(3)
A főiskolán csak egy KSz köthető.
(4)
A Szakszervezet jogosítványait a hatályos törvények és a KSz határozzák meg, melyben megjelenik a főiskola és a Szakszervezet együttműködésének szabályozása is. 33
II. A főiskola vezetési struktúrája 1. Főiskolai szintű tanácsadó és döntéshozó testületek A) Gazdasági Tanács A Gazdasági Tanács feladat- és hatásköre 41. § (1)
A Gazdasági Tanács a főiskola javaslattevő, véleményező, stratégiai döntések előkészítésében résztvevő, és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerve. Ha az Államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete a költségvetési szervek felépítésével, működésével kapcsolatban felügyelő testületet említ, azon az állami felsőoktatási intézmények vonatkozásában a Gazdasági Tanácsot kell érteni. A Gazdasági Tanács az Áht-ben foglaltaknak megfelelően felügyelő testületként értelmezendő.
(2)
A Gazdasági Tanács a főiskola feladatai végrehajtásának megalapozásában, a rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő, gazdasági stratégiai döntéseket előkészítő és végrehajtásuk ellenőrzésében részt vevő, a felsőoktatási törvényben meghatározott fenntartói döntések előkészítésében közreműködő testület.
(3)
A tanács közreműködik a Szenátus döntéseinek előkészítésében, így különösen véleményezi: a) a főiskola intézményfejlesztési tervét; b) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elvei; c) a főiskola költségvetési éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét, továbbá vagyongazdálkodási terveit; d) a számviteli rendelkezések szerinti beszámolóját; e) a főiskola számviteli rendjét; f) fejlesztés indítását; g) gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzését, gazdálkodó szervezettel történő együttműködést; h) a főiskola rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lévő egymillió forintot meghaladó értékű ingó – ideértve a szellemi terméket, más vagyoni értékű jogokat – és ingatlan vagyon hasznosítását, elidegenítését; i) együttműködési megállapodás megkötését; j) a főiskola szervezete, szervezeti egysége létesítését, átalakítását, megszüntetését;
(4)
Gazdasági szempontból véleményezi: a) a főiskola által vagy a tulajdonában álló vagy többségi részesedésével működő jogi személyek által készített egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű, illetve az intézmény költségvetését önrész biztosításával terhelő pályázatokat; b) a főiskola kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáját; c) a főiskola kutatási programját.
(5)
A tanács dönt azokban az ügyekben, amelynek ellátására a Szenátus felhatalmazta.
34
(6)
A tanács véleményét be kell szerezni a főiskolán kettőszázmillió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz.
(7)
A tanács figyelemmel kíséri a főiskola gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. Ennek érdekében: a) rendszeresen – de legalább évente két alkalommal – áttekinti a főiskola működését, gazdálkodását, az Alapító Okiratban meghatározott feladatok végrehajtását; b) figyelemmel kíséri, hogy a főiskola szervezeti rendje biztosítja-e a feladatok hatékony ellátását.
(8)
A tanács a Szenátusnál, illetve annak eredménytelensége esetén a fenntartónál köteles jelezni, ha megítélése szerint a főiskola: a) gazdálkodásával, b) a rendelkezésére bocsátott vagy tulajdonában lévő ingatlanvagyon működtetésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatosan hozott döntés veszélyezteti az intézmény működését. E bekezdés vonatkozásában a fenntartón az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert kell érteni.
(9)
A fenntartó a tanács javaslatára: a) határozza meg a rektor juttatásait; b) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét.
(10) A fenntartó a rektor tekintetében az alábbi munkáltatói jogköröket a Gazdasági Tanácsra ruházza át: a) rendes évi szabadság kiadása időpontjának meghatározása b) fizetés nélküli szabadság engedélyezése c) 300 naptári napon belüli külföldi kiküldetés vagy távollét engedélyezése d) munkáltatói engedélyhez nem kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásulvétele e) magán-gépkocsi használatának engedélyezése hivatalos célra f) javaslattétel prémium kitűzésére, jutalom meghatározására; g) javaslattétel a prémium feladat teljesítésének értékelésére. (11) A tanács kezdeményezheti a fenntartónál a rektor, a gazdasági főigazgató, illetve a belső ellenőrzési egység vezetője megbízásának visszavonását. (12) Törölve. (13) Törölve. A Gazdasági Tanács működése 42. § (1)
A tanács jelen SZMSZ-ben meghatározott keretek között működési rendjét maga határozza meg azzal a megkötéssel, hogy: a) szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik; b) határozatképes, ha azon hét tag jelen van;
35
c) a Gazdasági Tanács döntéseihez a jelen lévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatásával hozott döntése szükséges; d) a Gazdasági Tanács vezetőjének megbízásával kapcsolatos döntéshez legalább öt szavazatra van szükség. Nem vehet részt a szavazásban az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire a döntés kihatással lehet, illetve az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélésére egyéb okból nem várható (elfogultság). (2)
A tanács elnökét maga választja meg azzal a megkötéssel, hogy a megbízással kapcsolatos döntéshez legalább öt támogató szavazatra van szükség. Az elnök jogosult a testület határozatainak kiadására, a fenntartó által a tanácsra átruházott munkáltatói jogok gyakorlása során a dokumentumok aláírására.
(3)
Nem vehet részt a szavazásban általában az a tag, a) akinek jogaira vagy kötelezettségeire az adott döntés kihatással lehet, b) az, akitől az adott ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.
(4)
A Szenátusba delegált szakszervezeti képviselő tanácskozási joggal részt vehet a Gazdasági Tanács ülésein, feltéve, hogy a szakszervezeti tagok létszáma az oktatók és kutatók együttes létszámának egyharmadát eléri.
(5)
A belső ellenőrzési vezető és az FHÖK elnöke állandó meghívottként vesz részt az üléseken.
(6)
A tanács üléseire, a napirend és az előterjesztések megküldésével az ülés előtt legalább öt munkanappal meg kell hívni a Kincstár képviselőjét, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, és véleményt nyilváníthat minden olyan kérdésben, amely a közpénz, közvagyon célszerű és gazdaságos felhasználását érinti. A megbízott részére a főiskola köteles a szükséges információt megadni. B) Szenátus A Szenátus feladat- és hatásköre 43. §
A Szenátus ellenőrzési feladatai 44. § (1)
A Szenátus hatáskörét kizárólag az ülésein gyakorolja. Határozatainak végrehajtását közvetlenül vagy bizottságain keresztül ellenőrzi.
(2)
Ellenőrzési feladatainak ellátása keretében a Szenátus a főiskola vezetőit az alábbiak szerint számoltatja be: a) a rektort évenként, b) a rektorhelyetteseket négyévenként, c) a gazdasági főigazgatót ötévenként, d) a karok vezetőit háromévenként.
36
Indokolt esetben a beszámoltatás időrendjétől a Szenátus eltérhet. (3)
Kari szervezetbe nem tartozó szervezeti egységek vezetőinek beszámolási rendjét és módját a Szenátus éves munkatervében határozza meg.
(4)
A Szenátus beszámolót kérhet az intézményben működő minden szervtől és más egységtől.
(5)
A Szenátus a főiskola tevékenységét érintő bármely ügyben vizsgálatot rendelhet el, a vizsgálat lefolytatására bizottságot hozhat létre.
(6)
A (4) és (5) bekezdésben foglaltak nem vonatkoztathatók a szakszervezet munkahelyi szervezetére. A Szenátus működése 45. §
(1)
A Szenátus működését a testület által meghatározott ügyrend szabályozza. A Szenátus ügyrendjéről külön szabályzat rendelkezik.
(2)
A Szenátus szükség szerint tart ülést.
(3)
A Szenátus ülései a főiskola alkalmazottai, hallgatói és a Gazdasági Tanács tagjai számára nyilvánosak.
(4)
A Szenátus ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van, döntéseit – ha törvény, illetve főiskolai szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő – jelen lévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza.
(5)
A Szenátus jelen lévő tagjai ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani.
(6)
A Szenátus üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, döntéseit határozatba kell foglalni, és nyilvánosságra kell hozni a főiskola honlapján.
(7)
A Szenátus döntéseinek meghozatalát és végrehajtását átruházhatja a főiskola szervezeti egységeire, illetve a szervezeti egységekben foglalkoztatott oktatók és hallgatók közösségeire, valamint azok testületeire.
(8)
Nem ruházhatók át az alábbi jogkörök: a) az intézményfejlesztési terv elfogadása, b) a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia elfogadása, c) a képzési program elfogadása, d) SzMSz elfogadása, e) minőségfejlesztési program elfogadása, f) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveinek elfogadása, g) elemi költségvetés, éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási terv és végrehajtásának ütemterve,
37
h) i) j) k) l) (9)
vagyongazdálkodási terv elfogadása; fejlesztés indítása; gazdálkodó szervezetek alapítása, részesedés szerzése, együttműködésük; ingatlanvagyon hasznosítása, értékesítése; hitelfelvétel;
A Hallgatói Önkormányzat részvételét a döntéshozatali eljárásban akkor is biztosítani kell, ha a Szenátus döntésének meghozatalát átruházta
(10) A 41. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben a Szenátus vagy az általa felhatalmazott szervezeti egység, közösség, testület által hozott döntések előkészítése során a döntési javaslathoz a Gazdasági Tanács által megfogalmazott írásos véleményt is mellékelni kell. 2. Főiskolai szintű egyéb testületek Tanácsok, bizottságok Rektori Tanács 46. § (1)
A Rektori Tanács a rektor mellett működő, döntés-előkészítő, véleményező, illetve a rektor által megjelölt operatív feladatokat ellátó testület. A testület feladata a főiskola zavartalan működtetésével kapcsolatos döntések előkészítése, az oktató-, nevelő- és tudományos kutatómunka koordinálása, a karok tevékenységének összehangolása.
(2)
A Rektori Tanács tagjai a rektor, rektorhelyettesek, dékánok, gazdasági főigazgató, főtitkár.
(3)
A tanács üléseire az esetenkénti meghívottak körét a rektor határozza meg.
Tudományos Tanács 47. § (1)
A Tudományos Tanács irányítja a főiskola kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának kialakítását és megvalósítását, továbbá elemzi a főiskola kutatási-fejlesztési-innovációs tevékenységét, ellenőrzi a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia megvalósulását.
(2)
Tagjait a főiskolai, egyetemi tanárok, a főiskolai, egyetemi docensek, továbbá a tudományos fokozattal rendelkező kutatók közül a rektor javaslatára a Szenátus választja meg.
(3)
A tanács működését, feladat- és hatáskörét külön szabályzat határozza meg.
38
Intézményi Doktori Tanács 47/A. § (1)
Az Intézményi Doktori Tanács (továbbiakban: tanács) tudományos kérdésekben független testület, amely a főiskolán folyó doktori képzést szabályozza és felügyeli, dönt a doktori fokozat odaítéléséről, továbbá a doktori eljárásokkal kapcsolatos elvi kérdésekben állást foglal.
(2)
A tanács tagjainak legalább fele a főiskola egyetemi tanára, kutató professzora vagy az MTA doktora címmel rendelkező oktatója, kutatója, legalább két olyan, az MTA doktora címmel rendelkező elismert szakember tagja legyen, aki a főiskolával nem áll foglalkoztatási jogviszonyban. A tanács egy – tudományos fokozattal rendelkező tagját – a doktorandusz hallgatók választják. A tanács többi tagját a rektor javaslata alapján a Szenátus választja meg öt évre.
(3)
A tanácsnak hivatalból tagja(i) – amennyiben nem választott tag(ok) – a Tudományos Tanács elnöke és a tudományos rektorhelyettes. A tanács üléseire tanácskozási joggal állandó meghívott a rektor és az FHÖK egy doktorandusz képviselője.
(4)
A tanács elnöke a főiskola kiemelkedően magas tudományos elismertségű egyetemi tanára, akit a tanács javaslatára a Szenátus választ meg és a rektor nevez ki öt évre. Az elnök munkáját titkár segíti. Tagjai közül a tanács – az elnök javaslata alapján – elnökhelyettest választhat, aki az elnök által meghatározott hatáskörökben helyettesítésre jogosult.
(5)
A tanács feladat- és hatásköre: a) véleményezi és jóváhagyja a doktori iskolák létesítésére vonatkozó kezdeményezéseket, valamint a már akkreditált iskolák fokozatszerzési követelményrendszerét; b) állást foglal a doktori iskolák működésének általános érvényű kérdéseiben, illetőleg irányelveket állapít meg a működésük számára, ezáltal biztosítva az odaítélt doktori fokozatok egységes és magas tudományos szakmai színvonalát; c) javaslatot tesz a doktori szabályzatra, illetve a szabályzat módosítására, d) rendszeresen értékeli a doktori iskolákban folyó képzést és fokozatszerzést; e) javaslatot tesz a doktori iskola vezetőjének személyére; f) a doktori iskola tanácsának javaslatára jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét, valamint a doktori felvételi bizottság tagjait; g) a doktori iskolák javaslatára dönt a fokozatszerzési eljárások indításáról, a felmentésekről, a doktori szigorlat tárgyairól és a szigorlati bizottságról, a hivatalos bírálókról és a bírálóbizottság tagjairól, valamint a doktori fokozat odaítéléséről; h) javaslatot tesz a Szenátus részére a doktori képzés működési feltételeit szolgáló pénzeszközök – közöttük különösen a doktori képzési normatíva és a tudományos célú normatíva – biztosításáról.
(6)
A tanács ügyrendjét maga alakítja ki és fogadja el.
39
Tanárképzési Tanács 48. §
(1)
A tanács elemzi, értékeli a főiskola tanárképzési tevékenységét, javaslatokat dolgoz ki a tanárképzés stratégiai kérdéseire vonatkozóan, ellátja a tanárképzéssel kapcsolatos bizottságok tevékenységének koordinálását.
(2)
A tanács elnökét és tagjait a Szenátus választja meg azzal a megkötéssel, hogy az elnökre a rektor, egy-egy tagjára a tanárképzést folytató karok, valamint egy tagjára a gyakorlóiskola tesz javaslatot. A tanácsba egy főt az FHÖK delegál.
(3)
A tanács működési rendjéről külön szabályzat rendelkezik. Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság 49. §
(1)
A testület a Szenátus javaslattevő testülete. Ellátja a főiskola minőségügyi szervezetét és működését szolgáló szabályozást, folyamatosan ellenőrzi a minőségügyet, a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztését.
(2)
A testület évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, a főiskolán működő képzések minőségét, személyi és tárgyi feltételeinek fennállását, összegzi az oktatási és kutatási tevékenység éves jelentését, valamint intézkedési javaslatait a Szenátus elé terjeszti. A Szenátus a jelentést megvitatja és jóváhagyja.
(3)
A testület ügyrendjét és munkaprogramját maga alakítja ki.
(4)
A bizottság elnökét és tagjait a rektor javaslatára a Szenátus választja meg.
VIR Kompetencia Központ 49/B. § (1)
Az intézményi Vezetői Információs Rendszer felügyeletére és működtetésére az intézményen belül VIR Komptencia Központ (továbbiakban: VKK) működik a rektor közvetlen felügyelete mellett.
(2)
A VKK munkáját a központ vezetője koordinálja, operatív szinten szervezi a központ munkáját, dönt a hozzáférési kérésekről, javaslatot tesz a VIR továbbfejlesztésére. A központ vezetője felelős a VIR-ből kinyert lekérdezésekben található adatok helyességéért.
(3)
A VKK feladata: a) a VIR üzemeltetése, b) ügyfélszolgálat biztosítása a VIR felhasználói felé a VIR kimenetelével (riportok, mutatószámok, ad hoc elemzések) kapcsolatos hibák, problémák bejelentésére, technikai, tartalmi segítségnyújtásra, 40
c) d) e) f)
a VIR-ben elérhető adatokhoz való hozzáférés szabályozása, a VIR továbbfejlesztése, A VIR-rel kapcsolatos belső tájékoztatás, a döntéselőkészítő folyamatok támogatása.
Munkabizottság a Fenntartható Fejlődésért 49/C. § (1)
A bizottság a rektor mellett működő döntés-előkészítő, véleményező, illetve a rektor által meghatározott feladatokat ellátó testület. Feladat- és hatásköre: az intézményi Fenntartható Fejlődési Stratégia folyamatos fejlesztése, aktualizálása, az intézményi döntések előkészítése a fenntarthatósággal kapcsolatban, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos pályázati együttműködések koordinálása, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos oktatások összehangolása, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendezvények összehangolása, az intézményi pályázatok horizontális szempontjainál vállalt mutatók egyeztetése.
(2)
A bizottság vezetője az elnök és társelnök. A munkabizottság elnökét, társelnökét, tagjait és a delegált jogú szakértőket a rektor bízza meg és hívja vissza. A bizottság szervezeti egységek által delegált tagjai karonként egy-egy fő koordinátor, a Projektiroda egy munkatársa, a Gyakorlóiskola egy munkatársa és az EGERFOOD RET egy munkatársa. A bizottság delegált jogú szakértői a Földrajz Tanszékről egy fő, a Környezettudományi Tanszékről egy fő, a Turizmus Tanszékről egy fő, a Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszékről egy fő.
(3)
A munkabizottság ügyrendjét maga alakítja ki. Állásfoglalásait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza.
(4)
A bizottság a stratégiai terv teljesítéséről évente értékelést készít a Rektori Tanácsnak. Jóváhagyás után a beszámoló az Intézményfejlesztési terv éves végrehajtásáról szóló jelentés részét képezi, amit a Szenátus fogad el. Kreditátviteli Bizottság 50. §
(1)
A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretanyag összevetésére, az átjárhatóság koordinálására a főiskola Kreditátviteli Bizottságot működtet. A Bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti a felsőoktatási törvényben meghatározott mértékben.
(2)
A Kreditátviteli Bizottság elnökét és tagjait a rektor javaslatára a Szenátus választja meg.
(3)
A Bizottság elnökét és tagjait a rektor bízza meg.
(4)
Működését a bizottság által elfogadott ügyrend határozza meg.
41
Informatikai, Könyvtári és Információszolgáltatási Bizottság 51. § (1)
A Bizottság összehangolja és felügyeli az elektronikus információáramlással kapcsolatos főiskolai tevékenységet, meghatározza a főiskola szakirodalmi információs igényeinek kielégítésére szolgáló könyvtári tevékenység elveit és a többi belső egységgel történő együttműködés rendszerének főbb szempontjait. Ellenőrzi mindezek érvényesülését, a könyvtár szakmai tevékenységét, a könyvtári állomány fejlesztésének a képzés, kutatás igényeivel való összehangoltságát.
(2)
A bizottság feladatkörébe tartozik: a) a főiskola információs rendszerének fenntartására, működtetésére vonatkozó elvek, szabályok meghatározása, b) a fejlesztés irányaira vonatkozó javaslat kidolgozása, c) középtávú fejlesztési terv koncepciójának, programjának kidolgozása, d) informatikai rendszerek összehangolt fejlesztésének kezdeményezése és támogatása, e) pályázatok benyújtása az IK nevében, f) javaslattétel az informatikai feladatokra felhasználható pénz- és egyéb eszközök felosztásáról, valamint azok felhasználásának ellenőrzése, g) informatikai célú helyiségek létrehozására, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó javaslatok véleményezése.
(3)
A bizottság elnökét és tagjait a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. Hallgatói Jogorvoslati Bizottság 52. §
(1)
A hallgató által a főiskola első fokú döntése vagy intézkedése, illetve intézkedések elmulasztása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelem tárgyában a rektor által létrehozott külön szabályzatban meghatározott Hallgatói Jogorvoslati Bizottság jár el.
(2)
A bizottság elnökét és tagjait a Szenátus döntése alapján a rektor bízza meg. Esélyegyenlőségi Bizottság 53. §
(1)
A főiskola működésében a nők és a férfiak arányos képviseletének figyelemmel kísérése, az arányos képviselet eléréséhez szükséges javaslatok kidolgozására, az intézkedések eredményességének ellenőrzésére, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseknek és a megkülönböztetés megnyilvánulásainak feltárására, valamint ezek megszüntetéséhez szükséges intézkedések kidolgozására, továbbá a fogyatékkal élő hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítására a Szenátus Esélyegyenlőségi Bizottságot hoz létre. A bizottság elnökére és tagjaira – a Közalkalmazotti Tanáccsal és a Szakszervezettel történő konzultációt követően – a rektor tesz javaslatot azzal a megkötéssel, hogy a bizottság elnökének és tagjai legalább felének nőt kell jelölni. A bizottság működéséről az Esélyegyenlőségi tervben kell rendelkezni.
42
(2)
A bizottság összetételét az Esélyegyenlőségi terv határozza meg. Tagjait a Szenátus döntése alapján a rektor bízza meg. Tudományos Diákköri Bizottság 54. §
(1)
Meghatározza a tehetséggondozás, illetve a tudományos diákköri munka irányítási formáit, a szakmai segítségnyújtás feltételeit. Támogatja, szervezi, koordinálja a hallgatók főiskolai (házi és országos) diákköri konferenciákon való részvételét, a főiskolának országos rendezvényekbe történő bekapcsolódását, szekcióülések megszervezését. Segíti a Szakkollégium tudományos és művészeti tevékenységét.
(2)
Elnökét és tagjait a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. A hallgatói tagokat az FHÖK saját szabályzata szerint delegálja. Arculati Bizottság 55. §
(1)
A Bizottság javaslattételi joggal rendelkező testület, melynek feladata az intézmény arculati megjelenésének gondozása, az egyes megnyilvánulási területek összehangolása, a szabályozási háttér kezelése és felügyelete. A Bizottság felügyeli az intézményi Arculati kézikönyvben leírtak betartását, véleményezi, és a Szenátus elé terjeszti az arculati szabályozás módosítási és kiegészítési javaslatait.
(2)
A Bizottság elnökét és tagjait a rektor javaslata alapján a Szenátus választja meg és menti fel. Tevékenységét éves munkaterv alapján, saját ügyrendje szerint végzi.
Kitüntetési Bizottság 56. § (1)
A főiskolai és állami kitüntetésekre irányuló egyes szervezeti egységektől származó javaslatok főiskolai szintű összehangolását a bizottság végzi.
(2)
Elnökét és tagjait a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. Főiskolai Szociális és Ösztöndíjbizottság 57. §
(1)
A hallgatók szociális térítési és juttatási ügyeinek intézését, kérelmeik elbírálását főiskolai szintű bizottság végzi, melynek elnökét és tagjait a Szenátus jóváhagyásával a rektor bízza meg. A bizottság munkájában főiskolai alkalmazottak és hallgatók vesznek részt. A hallgatói képviselőket az FHÖK delegálja.
(2)
A bizottság működéséről külön szabályzat rendelkezik.
43
Hallgatói Ügyek Bizottsága 58. § (1)
A bizottság feladata a hallgatói egyetértési jog megvalósítása érdekében a hallgatókat érintő szabályozási feladatok előkészítése, véleményezése egyes hallgatói pályázatok kiírása, elbírálási rendjének elfogadása, valamint egyéb hallgatói érdekeket érintő ügyekben történő egyeztetés.
(2)
A bizottság elnöke – amennyiben a Szenátus másként nem határoz - az oktatási rektorhelyettes, tagjai a dékánhelyettesek, a gazdasági főigazgató, a TIK igazgatója, az FHÖK elnöke és a hallgatói önkormányzat képviselői azzal a megkötéssel, hogy a hallgatói képviseletnek el kell érnie a tagok ötven százalékát.
(3)
Működését jelen szabályzatban meghatározott keretek közt végzi. Sport-, Kulturális és Művészeti Bizottság 59. §
(1)
Irányítja és szervezi a főiskola sport-, kulturális és művészeti tevékenységét, támogatja a hallgatók ilyen irányú kezdeményezéseit. A bizottság pályázatokat ír ki szakmai tudományos és közéleti tevékenység céljaira rendelkezésre álló összeg határáig.
(2)
A bizottság elnökét és tagjait a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. A bizottságba az FHÖK a tagok ötven százalékát delegálja. Lakásügyi Bizottság 60. §
(1)
A bizottság feladata a lakáscélú támogatási kérelmek elbírálása, javaslattétel a „Fecskeházban” betölthető helyek elosztására, valamint a városi önkormányzat által a főiskola részére rendelkezésre bocsátott lakások bérbevételére irányuló kérelmek elbírálása. A bizottság a rektor döntés-előkészítő, javaslattevő és véleményező szerveként működik.
(2)
A lakásügyi bizottság munkájában a közalkalmazotti tanács, a szakszervezet és az FHÖK delegáltja egy-egy fővel vesz részt.
(3)
Elnökét és tagjait a Szenátus választja meg a rektor, az érdekvédelmi szervezetek és az FHÖK javaslata alapján.
44
3. Kari szintű testületek Kari Tanács 61. § (1)
A Kari Tanács hatásköre: A Kari Tanács döntési jogkörében: a) pályázat alapján megválasztja a dékánt és megbízásra felterjeszti a rektorhoz. A beérkezett pályázatokról a tanácsnak a rektor véleményét meg kell hallgatnia, b) jóváhagyja a kari munkaterveket; c) a Szenátus által átruházott hatáskörben elfogadja a kar tudományos programjait és értékeli a kutatási eredményeket, d) dönt az alapképzési szakokhoz kapcsolódó szakirányok indításáról, e) elfogadja az alapképzés, mesterképzés, a szakirány, a szakirányú továbbképzés és a felsőfokú szakképzés tantárgyi programjait, f) meghatározza a rendelkezésére bocsátott kari költségvetési keret és más pénzügyi források felosztásának elveit, g) kari kitüntetéseket alapít és adományoz, h) elfogadja a záróvizsga-bizottságok elnökeit, i) dönt a szakfelelősök megbízásáról, j) dönt a kari minőségbiztosítás struktúrájának (az intézményi minőségbiztosítási szervezeti felépítéssel összhangban), elveinek kialakításáról, megszervezéséről, k) dönt hazai és külföldi intézményekkel való kari szintű együttműködés kezdeményezéséről és létesítéséről.
(2)
A Kari Tanács javaslatot tesz a Szenátusnak: a) oktatási és más szervezeti egységek létesítésére, megszüntetésére, b) új alapképzési, szakirányú továbbképzési és felsőfokú szakképzési szakok létesítésére és indítására, ezen szakok, képzési és kimeneti követelményeire, illetve szakképzési programjaira, c) felsőfokú szakképzés szakközépiskolával történő közös indítására.
(3)
A Kari Tanács véleményezi: a) a meghirdetett pályázatok alapján a kart érintő egyetemi tanári, főiskolai tanári és docensi pályázatokat, és határozatát megküldi a Szenátusnak, b) az adjunktusi, tanársegédi pályázatokat illetve kinevezéseket, c) a dékánhelyettesi pályázatokat, d) a kari oktatási szervezeti egységek vezetőinek pályázatát, megbízásának megismétlését, határozatát megküldi a Szenátusnak, e) a kar egyéb szervezeti egységei vezetőinek kinevezését, ill. megbízását, határozatát megküldi a Szenátusnak, f) a kar oktatási és kutatási tevékenységét, valamint az egyéb területen végzett kari munkát, g) minden, a kar tevékenységét, pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeinek teljesítését érintő előterjesztést.
(4)
A kari szabályzat a Kari Tanács egyes hatásköreit más kari testületre vagy az érintett oktatási szervezeti egység tanácsára átruházhatja. A Szenátus által átruházott hatásköröket nem lehet átruházni.
45
(5)
Az átruházott jogkör gyakorlásáról évente be kell számolni a Szenátusnak.
(6)
A Kari Tanács oktató, kutató és alkalmazott tagjainak mandátuma négy évre, a HÖK által delegált tagok megbízása két évre szól.
(7)
A kari tanácsok ülésein a reprezentatív szakszervezet delegáltjai – a karokkal történt megegyezés alapján – szavazati vagy tanácskozási joggal vesznek részt. Az intézeti tanács 62. §
(1)
Az intézeti tanács az intézet döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott vezető testülete.
(2)
Az intézeti tanács dönt az intézet: a) oktatási-kutatási tevékenysége fejlesztésének irányairól, b) szakmai tevékenységének tanévenkénti értékeléséről, c) létszám-gazdálkodási elveiről, d) költségvetési keretének felosztásáról, illetve a felhasználásról szóló beszámoló elfogadásáról.
(3)
Az intézeti tanács javaslatot tesz a) a kari tanács intézeti struktúrára vonatkozó határozatára figyelemmel az intézet által gondozott tantárgyak körére és annak módosítására, b) az intézeti tanszékek létesítésére, megszüntetésére az érintett tantárgykör egyidejű meghatározásával, valamint a kar vezetője számára az intézeti tanszékvezetői megbízásra, c) az intézet által kizárólagosan gondozott szakon a képzés indítására, szüneteltetésére vagy megszüntetésére, d) idegen nyelven történő képzés indítására, e) új oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói dolgozók álláshely-létesítésére, f) kitüntetések adományozására, g) a Professor Emeritus, a magántanári, a címzetes egyetemi tanári és főiskolai tanári, főiskolai docensi, egyetemi docensi, mestertanári, mesteroktatói cím adományozására.
(4)
Az intézeti tanács véleményt nyilvánít a) olyan szakokon a képzés indítása, szüneteltetése és megszüntetése tárgyában, amelyben az intézet közreműködik, b) az intézet oktatóinak intézeti tanszékekre beosztásáról c) a dékán vagy a kari tanács által kezdeményezett kérdésekben. Tanszéki értekezlet 63. §
(1)
A tanszéki tanács funkcióját a tanszéki értekezlet látja el.
46
(2)
A tanszéki értekezlet döntési hatáskörei különösen: a) a tantárgyi programok meghatározása, b) a vizsgakövetelmények meghatározása, c) a tananyagok meghatározása, d) a tanszék kutatási terveinek meghatározása, e) a tanszék költségvetési keretének felosztása, illetve felhasználása.
(3)
A tanszéki értekezlet javaslatot tesz: a) a tanszéki oktatói és kutatói állások betöltésére, b) a Professor Emeritus cím adományozására.
(4)
A tanszéki értekezlet véleményt nyilvánít különösen a tanszékvezető megbízásáról. Kari Bizottságok 64. §
(1)
A jelen szabályzatban meghatározott esetekben, továbbá más, a kar működése szempontjából nagy jelentőségű oktatási, tudományos, igazgatási, gazdasági és egyéb kérdések, általában kollektív munkát igénylő elemzések, javaslatok kidolgozására és az ilyen kérdésekben hozandó döntések előkészítésére állandó vagy ideiglenes kari bizottságok szervezhetők.
(2)
A bizottságok létrehozásának, összetételének, hatáskörének és működésének szabályait állandó bizottság esetében a kari ügyrendben, ideiglenes bizottság esetében a létrehozását elrendelő kari tanácsi határozatban kell megállapítani.
(3)
Kivételesen a kar bizottságai döntési jogkört is gyakorolhatnak. Döntési jogkörrel jár el minden karon: a) a tanulmányi bizottság, b) a tudományos bizottság.
(4)
A bizottságok tevékenységükről beszámolnak a kari tanácsnak.
(5)
A dékán – munkájának segítésére – dékáni tanácsadó testületet alakíthat, illetve tanácsadókat kérhet fel, valamint meghatározott feladat ellátásával biztost nevezhet ki.
(6)
A kari bizottságokban, szakmai testületekben a hallgatók képviseletét a testületek jellegére figyelemmel biztosítani kell. A tanulmányi, vizsga- és szociális ügyekben eljáró bizottságban a hallgatói tagok száma nem lehet kevesebb ötven százaléknál. 4. A főiskola magasabb vezetői Rektor A rektor megbízása 65. §
(1)
A rektor a főiskola vezetője és képviselője.
47
(2)
A rektort a főiskola teljes munkaidőre szóló közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanárai, főiskolai tanárai, egyetemi docensei vagy kutatóprofesszorai, illetve tudományos főmunkatársai közül a miniszterelnök bízza meg.
(3)
Rektori megbízást az kaphat, aki vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik.
(4)
A Szenátus a benyújtott pályázatok rangsorolását követően a tagjai többsége által támogatott pályázót rektorjelöltnek választja és felterjeszti az oktatási miniszterhez, kinevezésének a miniszterelnökhöz való továbbítása céljából.
(5)
A Szenátus a rektori pályázat kiírásának és elbírálásának előkészítésére bizottságot hoz létre.
(6)
A rektor megbízása legfeljebb négy évre szól, megszakítás nélkül egy alkalommal pályázat alapján megismételhető. A rektori megbízás második alkalommal is meghosszabbítható, feltéve, ha azt a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával támogatta. A megbízásnál figyelemmel kell lenni jelen szabályzat 116. § (9) bekezdésében foglaltakra. A rektori megbízás megszűnése 66. §
(1)
A rektori megbízás megszűnik a) a megbízás időtartamának lejártával, b) lemondással, c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel, d) a törvényben meghatározott életkor betöltésével, e) a főiskola megszűnése vagy átalakulása esetén.
(2)
Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a megbízási idő lejárta előtti visszahívásra – harminc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre – tagjai kétharmadának igenlő szavazatával a Szenátus jogosult.
A rektor feladat- és hatásköre 67. § (1)
A rektor mint a főiskola képviselője eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a jelen szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe.
(2)
A rektor teljes jogkörben képviseli a főiskolát, ennek során jogokat és kötelezettséget vállalhat (szerződést köthet), kiadmányozási jogkört gyakorol.
(3)
A rektor felelős: a) a főiskola szakszerű és törvényes működéséért,
48
b) az egészséges és biztonságos munkafeltételek, c) oktatási és kutatási feltételek megteremtéséért, d) a főiskola vagyonkezelésébe, használatába adott, illetve tulajdonában lévő vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, e) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, f) a főiskola gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, g) az intézmény belső kontrollrendszerének létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért, melynek keretében köteles megfelelő kontrollkörnyezetet, kockázatkezelési rendszert, kontrolltevékenységeket, információs és kommunikációs rendszert, valamint monitoringrendszert kialakítani és működtetni, azok működését folyamatosan nyomon követni, vizsgálni és értékelni. h) a belső kontrollrendszer keretében a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. i) a főiskolán működő testületek munkájához szükséges feltételek megteremtéséért, a Szenátus jogkörébe tartozó ügyek előkészítéséért, a hozott döntések végrehajtásáért. (4)
A rektor hatáskörében: a) ellátja az igazgatási, gazdasági és ellenőrzési szervezet irányítását; b) a főiskola költségvetésével összhangban rendelkezik a főiskola rendelkezésére álló központi költségvetési előirányzatok, vagyoni és más források felett, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol; c) gyakorolja a főiskola által alapított, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezettel kapcsolatos tulajdonosi jogokat; d) előkészíti az intézményfejlesztési tervet és annak részeként a foglalkoztatási tervet, illetve az intézményfejlesztési tervvel összhangban a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát; e) ellátja a közoktatási intézmény fenntartói irányítását; f) főiskolai szinten irányítja és összehangolja a képzési programnak megfelelő oktatási tevékenységet és kutatómunkát; g) gyakorolja a főiskola kiadói és terjesztői jogkörét, h) előkészíti a Szenátus döntéseit, felügyeli azok végrehajtását; i) dönt a főiskola működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe.
(5)
A rektor hatáskörébe tartozik a munkáltatói jogok gyakorlása, jelen szabályzat 115/A. §ában foglaltak szerint.
(6)
A rektor az (1)–(5) bekezdésben meghatározott jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára jelen szabályzat felhatalmazása alapján rektori utasításban átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.
(7)
Az állandó jelleggel átruházott hatásköröket a jelen szabályzat – munkáltatói jogkör esetén a foglalkoztatási követelményrendszer, utalványozási jog esetén a jelen
49
szabályzat mellékleteként a Szenátus által elfogadott Gazdálkodási szabályzat – tartalmazza. (8)
A főiskola szerződéskötés során történő képviseleti jogának átruházását a rektor utasításban állapítja meg.
(9)
A rektor rendszeresen tájékoztatja a Szenátust határozatainak végrehajtásáról, beszámol a Szenátus által ráruházott hatáskörben hozott, továbbá valamennyi más jelentős intézkedésről, valamint az olyan intézkedéseinek indokairól, amelyekben a Szenátus javaslatától vagy véleményétől eltért.
(10) A rektor feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási és intézkedési joggal rendelkezik, nem utasíthatja azonban a Szenátust, a kari, az önálló oktatási szervezeti egység mellett működő tanácsokat, az érdekképviseleti szerveket és a hallgatói önkormányzatokat. (11) A rektor utasításban jogosult megállapítani különösen a) a jelen szabályzatban meghatározott szervezeti egységek működési szabályait, b) a rektorhelyettesek közötti munkamegosztás rendjét, c) a főiskola névhasználatának szabályait, d) a jelen szabályzat és a szenátus által elfogadott főiskolai szabályzatok, utasítások végrehajtása során alkalmazandó iratmintákat, formanyomtatványokat. (12) A rektor – a Szenátus döntéseinek kivételével – megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt vagy főiskolai szabályzatot sért.
A rektorhelyettesek 68. § (1)
A rektort munkájában a rektor által meghatározott számú, de legfeljebb három rektorhelyettes segíti. Ugyanarról a karról több rektorhelyettest nem lehet megbízni.
(2)
A főiskolán megbízott rektorhelyettesek: a) általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes, b) oktatásfejlesztési rektorhelyettes, c) tudományos és nemzetközi rektorhelyettes.
(3)
A rektort akadályoztatása esetén az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes helyettesíti.
(4)
A rektorhelyettesek számára, rektorhelyettesi tisztségre kiírandó pályázat szövegére a Szenátusnak a rektorjelölt megválasztását követően a megválasztott rektor tesz javaslatot.
(5)
A rektorhelyettesek munkamegosztási rendjét és konkrét feladataikat – a jogszabályokra és e Szabályzatra figyelemmel – rektori utasítás állapítja meg.
50
(6)
A rektorhelyettesi pályázatokat a kari tanácsok véleményezését követően a Szenátus rangsorolja és a megbízásról a rektor a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt.
(7)
A rektorhelyettesi megbízást egyetemi, illetve főiskolai tanár, valamint habilitált egyetemi docens kaphat. A rektorhelyettes tisztségét legfeljebb négy évig tölti be, a megbízás egy alkalommal megismételhető. A rektorhelyettes pályázat alapján megszakítás nélkül második alkalommal is újabb négy évre ismételten megbízható, amennyiben a 116. § (8) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezések teljesülnek.
(8)
A rektorhelyettesi megbízás megszűnésére a rektori megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Gazdasági főigazgató 69. §
(1)
A főiskola gazdasági szervezetének vezetője a gazdasági főigazgató, aki a főiskola működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a rektor helyettese. Feladatait a rektor közvetlen irányításával látja el.
(2)
A gazdasági főigazgató feladat- és hatásköre: a) a főiskola gazdálkodásának – a Szenátus határozatainak és a rektor utasításainak megfelelő – megszervezése, irányítása, ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos ügyviteli tevékenység kialakítása és irányítása; b) a Szenátus, a Gazdasági Tanács, valamint más, főiskolai szintű testületek elé kerülő, gazdasági témájú előterjesztések elkészítéséről való gondoskodás, más előterjesztések gazdasági szempontból történő előzetes véleményezése; c) a főiskolai költségvetés kialakításának és végrehajtásának irányítása és koordinálása; d) a gazdálkodásra vonatkozó ellenőrző tevékenység megszervezése és irányítása; e) a főiskola gazdasági tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése; f) a karokon és a kari szervezetbe nem tartozó egységekben folyó gazdálkodási tevékenység koordinálása és szakmai felügyelete; g) a Gazdasági Igazgatóság munkájának közvetlen irányítása, az egység közalkalmazottai felett munkáltatói jogkör gyakorlása a főiskolai szabályzat szerint; h) a Gazdasági Igazgatóság működési körében, valamint a főiskola gazdasági vonatkozású ügyeiben – a rektor által átruházott hatáskörben – kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a főiskolai szabályzat szerint; i) a főiskola valamennyi anyagi kötelezettségvállalásával és utalványozásával kapcsolatos ellenjegyzési jogkör gyakorlása a Gazdálkodási szabályzat szerint; j) a rektor által átruházott hatáskörben utalványozási jogkör gyakorlása; k) mindazon létesítményüzemeltetési és ingatlankezelési feladatok ellátása feletti szakmai felügyelet, amelyek nem tartoznak a Gazdasági Igazgatóság feladatkörébe.
(3)
A gazdasági főigazgató jogkörét a Gazdálkodási szabályzatban meghatározott körben más személyekre átruházhatja.
(4)
A gazdasági főigazgató megbízását pályázat alapján, a Gazdasági Tanács javaslatának figyelembevételével a Szenátus rangsorolását követően a rektor kezdeményezi az állami
51
vagyon felügyeletéért felelős miniszternél. A megbízás visszavonását a rektor a rektor a Gazdasági Tanács kezdeményezése alapján javasolja az illetékes miniszternek. (5)
A gazdasági főigazgató megbízása legfeljebb öt évre szól, és pályázat útján újabb öt évre többször is meghosszabbítható, figyelemmel a 116. § (8) bekezdésében foglaltakra.
(6)
A gazdasági főigazgató megbízása megszűnik a) a megbízás időtartamának lejártával, b) lemondással, c) a megbízás visszavonásával, d) a főiskola megszűnése vagy átalakulása esetén. Főtitkár 70. §
(1)
A főiskola igazgatási szervezetének szakmai vezetője a főtitkár. Feladatait a rektor közvetlen irányításával látja el.
(2)
A főtitkár feladat- és hatásköre: a) a főiskola igazgatási szervei ügyintéző, ügyviteli tevékenységének szakmai irányítása, a karok igazgatási tevékenységének koordinálása, segítése, az e tevékenység feletti felügyeleti jogkör gyakorlása, b) a főiskolán folyó igazgatási tevékenységgel összefüggő szabályzatok, rendelkezések előkészítése és erről, illetve az e tárgyban született vezetői döntésekről a karok és más szervezeti egységek vezetőinek, vezető testületeinek folyamatos tájékoztatása, c) a Szenátus titkári teendőinek ellátása az ügyrend szerint és gondoskodás a szenátusi határozatok főiskolai nyilvánosságának biztosításáról, d) a főiskola vezetőinek igazgatási tevékenységük során szakmai segítség nyújtása, e) a Rektori Hivatal munkájának irányítása, f) a rektor által átruházott hatáskörben a főiskolán született döntések, határozatok törvényességének vizsgálata, ez alapján javaslattétel a rektornak törvényességi felügyeleti intézkedés megtételére, g) a főiskolai iktatási, ügyirat-kezelési és irattározási tevékenység – főiskolai szabályzatokkal összhangban álló – szabályozása, h) a rektor által átruházott hatáskörben aláírási és kiadmányozási jogkör gyakorlása, i) együttműködés a minőségügyi vezetővel, a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése érdekében, j) ellátása mindazon feladatoknak, amelyeket jogszabály, a Szenátus vagy a rektor számára meghatároz.
(3)
A főtitkárt a kiírt pályázatra jelentkezők közül a Szenátus javaslata alapján a rektor bízza meg.
(4)
A főtitkár megbízása legfeljebb négy évre szól, és pályázat útján újabb négy évre többször is meghosszabbítható, figyelemmel a 116. § (8) bekezdésében foglaltakra.
(5)
A főtitkár megbízása megszűnik a) a megbízás időtartamának lejártával, b) lemondással,
52
c) a megbízás visszavonásával, d) a főiskola megszűnése vagy átalakulása esetén. (6)
Amennyiben a főtitkár teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató, tanár vagy kutató, megbízatása idejére oktatói, kutatói tevékenységét részben vagy egészében szüneteltetheti. Dékánok 71. §
(1)
A kar vezetője a dékán.
(2)
A dékánt a főiskola teljes munkaidőre szóló közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi és főiskolai tanárai, illetve egyetemi docensei közül pályázat alapján a kari tanács választja meg és a rektor bízza meg.
(3)
A dékán megbízása legfeljebb négy évre szól, pályázat alapján egy alkalommal megszakítás nélkül megismételhető. A megbízás második alkalommal is meghosszabbítható a Szenátus tagjai kétharmadának támogatásával, amennyiben a megbízáshoz a 116. § (8) és (9) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(4)
A dékáni megbízás megszűnik a) a megbízás időtartamának lejártával, b) lemondással, c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel, d) a törvényben meghatározott életkor betöltésével, e) a kar megszűnése vagy átalakulása esetén.
(5)
A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a megbízási idő lejárta előtti visszahívás kezdeményezésére – harminc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre – tagjai kétharmadának igenlő szavazatával a Kari Tanács jogosult, a véleményezés után a visszahívásról a rektor dönt.
(6)
A dékán feladat- és hatásköre különösen a) a rektor által átruházott hatáskörben és a rektor által meghatározott körben a főiskola képviselete, valamint a kar képviselete, b) kari ügyekben kiadmányozási és – a kar rendelkezésére álló pénzügyi keretek tekintetében – utalványozási jogkör gyakorlása, c) a kari személyzeti munka irányítása, d) a dékánhelyettes megbízása, munkaköri feladatainak meghatározása, e) a kari oktatási-kutatási tevékenység és a karon szervezett továbbképzés irányítása és ellenőrzése, f) a kari szintű szervezeti egységek irányítása és ellenőrzése, g) kari kitüntetés átadása, h) a kari tanács ülésének előkészítése és az ott hozott határozatok végrehajtása, i) a jogszabályokban és a főiskolai szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, hatáskör gyakorlása, j) a rektor által átruházott hatáskörök – így különösen a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott munkáltatói jogok – gyakorlása.
53
(7)
A dékán köteles a kari tanácsot tájékoztatni a tanács határozatainak végrehajtásáról, továbbá valamennyi jelentős intézkedésről. Köteles tájékoztatni a tanácsot az olyan intézkedéseinek indokairól is, amelyekben a tanács javaslatától vagy véleményétől eltért.
(8)
A dékán javaslatot tehet a rektor számára minden olyan döntés, határozat, intézkedés megsemmisítésére, amely jogszabályt, főiskolai vagy kari szabályzatot sért.
EGERFOOD Tudásközpont főigazgatója 71/A. § (1)
A Tudásközpont vezetője főigazgató, akit nyilvános pályázat alapján a rektor nevez ki határozott időre, négy éves időtartamra, a megbízás pályázat alapján egy alkalommal megszakítás nélkül megismételhető. A megbízás második alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben a 116. § (8) és (9) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(2)
A főigazgató munkáját a rektor felügyeli.
Észak-Magyarországi regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ főigazgatója 71/B. (1)
A Központ vezetője főigazgató, akit nyilvános pályázat alapján, határozott időre, legfeljebb öt éves időtartamra a rektor nevez ki. A megbízás pályázat alapján megszakítás nélkül több alkalommal megismételhető a 116. § (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
(2)
Feladatkörét munkaköri leírásban kell meghatározni.
(3)
Munkáját a TKTK dékánjának felügyelete mellett végzi
Központi Könyvtár főigazgatója 71/C. § (1)
A Központi Könyvtár vezetője a főigazgató, akit pályázat alapján a rektor nevez ki határozott időre, legfeljebb ötéves időtartamra. A megbízás többször megismételhető a 116. § (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Feladatkörét a munkaköri leírás határozza meg.
(2)
A főigazgató munkáját az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes felügyeli.
54
Informatikai Központ főigazgatója 71/D. § (1)
A Központ vezetője főigazgató, akit nyilvános pályázat alapján, határozott időre, legfeljebb öt éves időtartamra a rektor nevez ki. A megbízás pályázat alapján megszakítás nélkül több alkalommal megismételhető a 116. § (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
(2)
Feladatkörét munkaköri leírásban kell meghatározni.
(3)
Munkáját az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes felügyelete mellett végzi. Tanulmányi és Információs Központ főigazgatója 71/E. §
(1)
A Tanulmányi és Információs Központ vezetője főigazgató, akit nyilvános pályázat alapján határozott időre, legfeljebb öt éves időtartamra a rektor nevez ki. A megbízás pályázat alapján megszakítás nélkül több alkalommal megismételhető, a 116. § (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
(2)
Feladatkörét munkaköri leírásban kell meghatározni.
(3)
A főigazgató tevékenységét az oktatásfejlesztési rektorhelyettes felügyelete mellett látja el.
5. Vezető beosztások a főiskolán A) Oktatási szervezeti egységek vezetői Dékánhelyettesek 72. § (1)
A dékánt munkájában helyettes segíti. Karonként egy dékánhelyettes bízható meg.
(2)
A dékánhelyetteseket pályázat alapján a kar egyetemi és főiskolai tanárai, illetve docensei közül a kari tanács véleményének meghallgatása, a pályázatok rangsorolása után a dékán bízza meg.
(3)
A dékánhelyettes megbízása legfeljebb négy évre szól, amely pályázat alapján megszakítás nélkül többször is meghosszabbítható.
(4)
A dékánhelyettes feladatkörét a dékán dékáni utasításban határozza meg.
(5)
A dékán távollétében a dékánhelyettes – meghatározott körben – annak jogkörét gyakorolja.
55
Intézetigazgatók 73. § (1)
Az intézet igazgatói feladataival, a főiskolával teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár, illetve főiskolai tanár vagy docens bízható meg. Az intézetigazgatói megbízatás pályázat alapján tölthető be.
(2)
Az intézetigazgatót a kari tanács javaslatára, a Szenátus véleménye ismeretében a rektor bízza meg. A rektor az intézetigazgatót – munkaköri leírásban foglaltak szerint – egy intézeti tanszék vezetésével is megbízhatja, az intézetigazgatói megbízás megszűnésének időpontjáig. Az intézetigazgatói megbízás időtartamára az intézetigazgató tanszékvezetői kinevezése felfüggesztődik.
(3)
Az intézet igazgatójának megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely az intézeti tanács véleményére is figyelemmel újabb legfeljebb öt évre pályázat alapján többször megismételhető.
(4)
Az intézetigazgatói megbízás megszűnésének szabályaira a dékáni megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5)
Az intézetigazgató feladat- és hatásköre különösen: a) az intézeti képzési tevékenység irányítása és ellenőrzése, b) az intézet képviselete, c) az intézet keretében folyó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) intézeti ügyekben a kiadmányozási és az intézet rendelkezésére álló pénzügyi keretek tekintetében a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör gyakorlása, e) intézeti tanszékvezető megbízásának kezdeményezése, f) átruházott hatáskörben a szakfelelősök megbízásának kiadása a kari tanács döntésének figyelembevételével, g) az egyes intézeti tanszékek által gondozott tantárgyak körének meghatározása, módosításának kezdeményezése, h) az intézeti tanács ülésének előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtása, i) az intézeti adminisztráció irányítása, j) a felsőbb szintű szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, hatáskör gyakorlása.
(6)
Az intézet igazgatója irányítja az intézet személyzeti munkáját, ennek keretében gyakorolja a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott közvetlen munkahelyi vezetőt megillető jogokat, ennek keretében: a) az intézeti tanács véleményének ismeretében dönt az intézet oktatóinak intézeti tanszékekre beosztásáról, b) meghatározza az intézet kutatóinak és nem oktató-kutató dolgozóinak munkakörét, javaslatot tesz előléptetésükre.
56
Tanszékvezetők 74. § (1)
A tanszékvezetőt a kar közalkalmazotti jogviszonyban teljes munkaidőben, vagy további jogviszonyban foglalkoztatott egyetemi és főiskolai tanárai, egyetemi docensei vagy legalább doktori fokozattal rendelkező – főiskolai docensei közül a kari tanács javaslatára, a Szenátus véleménye ismeretében a rektor bízza meg.
(2)
A tanszékvezetői megbízás pályázat útján nyerhető el. A tanszék vezetőjének megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely a tanszéki tanács véleményére is figyelemmel újabb, legfeljebb öt évre többször megismételhető.
(3)
A tanszékvezetői megbízás megszűnésének szabályaira a megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4)
A tanszékvezető feladatai különösen: a) a tanszék képviselete, b) a hozzá beosztott oktatók és nem oktató közalkalmazottak munkájának irányítása és ellenőrzése (szabadság kiadása, minősítés, munkaköri leírásra javaslat), c) a tanszék keretében folytatandó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) véleménynyilvánítás, javaslattétel a tanszéket érintő valamennyi kérdésben az intézeti kari, illetve főiskolai testületek felé, e) a tanszéki értekezlet előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtása, f) a tanszéki adminisztráció irányítása, g) a főiskolai szabályzatokban meghatározott egyéb feladatok.
(5)
Az önálló tanszékek vezetői értelemszerűen ellátják az intézetigazgatói feladatokat.
(6)
A tanszékvezető megbízásának lejártakor beszámol a kari tanácsnak.
dékáni
megbízás
75. § (Törölve) B) Szolgáltatási szervezeti egységek vezetői 76. § (Törölve) 77. § (Törölve)
57
C) Funkcionális szervezeti egységek vezetői Gazdasági főigazgató-helyettes 78. § (1)
A gazdasági főigazgató feladatainak ellátásában gazdasági főigazgató-helyettes működik közre. Feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza.
(2)
A főigazgató-helyettest pályázat alapján a Szenátus véleményének meghallgatásával a rektor nevezi ki határozott időre, legfeljebb öt éves időtartamra. A megbízás megszakítás nélkül többször megismételhető.
(3)
A gazdasági főigazgató akadályoztatása esetén helyettese a főigazgató jogkörét gyakorolja. 79. § (Törölve)
A Humán Erőforrások Osztálya vezetője 80. § (1)
Az osztályvezető feladata a főiskolai személyzeti munkával kapcsolatos tevékenységek ellátása. Az osztályvezető a rektor közvetlen irányítása mellett végzi munkáját. Feladatkörét munkaköri leírásban kell meghatározni.
(2)
Az osztályvezetőt pályázat alapján a rektor nevezi ki, határozott időre, legfeljebb öt éves időtartamra. A megbízás megszakítás nélkül többször megismételhető. Külügyi igazgató 81. §
(1)
A külügyi igazgató a Nemzetközi Kapcsolatok Központjának munkáját irányítja. Munkáját a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes közvetlen felügyelete mellett végzi. Feladatkörét munkaköri leírás határozza meg.
(2)
A külügyi igazgatót pályázat alapján legfeljebb ötéves időtartamra a Szenátus véleményének meghallgatásával a rektor bízza meg. Újabb pályázat alapján a megbízás többször megismételhető.
58
III. A főiskola működési rendje 1. A főiskola minőségirányítási rendszere A minőségirányítási rendszer főbb céljai 82. § (1)
A főiskola minőségirányítási rendszere kiterjed minőségértékelésre, valamint a minőségfejlesztésre.
a
minőségbiztosításra,
a
(2)
Célja, hogy a főiskola hagyományaihoz és kialakult szervezetéhez alkalmazkodva erősítse a magas színvonalú oktatás feltételeinek biztosítását, fejlesztését, tervezését, segítse elő a szakok képzésében részt vevő tanszékek feladatainak összehangolását, új képzések indításában a tanszékek és karok közötti hatékony együttműködést.
(3)
A rendszer működtetésétől elvárt eredmény: a) visszajelzéseivel tegye hatékonnyá az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotómunka és szolgáltatás területén dolgozók folyamatos továbbképzését. Segítse elő a tudományos minősítettségi mutatók javítását, ösztönözze a kutatási előmenetelt, serkentse intézményen belül a közös kutatásokban való együttműködést és pályázati aktivitást, b) járuljon hozzá a könyvtári szolgáltatások színvonalának növekedéséhez, a könyvtár és a tanszékek eredményes szakmai együttműködéséhez, c) járuljon hozzá a főiskolai szabályzatok betartási fegyelmének erősítéséhez, a vezetők minőségirányítási felelősségének fokozásához, d) a főiskolai képzés hatékonysága érdekében erősödjön az intézmény partnerközpontú működése, épüljön a közreműködők, az érintettek, a felhasználók és az együttműködők kapcsolata, e) a folyamatos fejlesztés biztosítsa, hogy a rendszer megfeleljen az ágazati minőségpolitika elvárásainak, a felsőoktatási törvény és más jogszabályok által meghatározott követelményeknek, az Oktatási és Kulturális Minisztérium irányelveinek, a MAB követelményrendszerének és az európai uniós ajánlásoknak. A minőségirányítási rendszerben szabályozott tevékenységi körök 83. §
(1)
A főiskola minőségirányítási rendszere magában foglalja a közvetlen felsőoktatási feladatok körében végzett tevékenységek, folyamatok, eljárások szabályozását.
(2)
Nem része a rendszernek a központi könyvtár, a kollégiumok és a gyakorlóiskola tevékenységének szabályozása. Ezen szervezeti egységeknél sajátos szakterületüknek megfelelő szakspecifikus rendszer kiépítése szükséges.
59
A minőségirányítási rendszer alapdokumentumai 84. § (1)
A minőségirányítási alapdokumentumok: a minőségirányítási kézikönyv, minőségirányítási eljárás-utasítások (szabályzatok) és minőségirányítási űrlapok.
a
(2)
A minőségirányítási kézikönyv a rektor által jóváhagyott a minőségirányítási vezető által kiadott összefoglaló leírás a főiskola minőségirányítási rendszeréről.
(3)
A minőségirányítási eljárások a minőségirányítási vezető által szerkesztett és a rektor által jóváhagyott leírások a főbb folyamatokról és tevékenységekről, amelyek tartalmazzák a teendők leírását és a felelősségi köröket.
(4)
A minőségirányítási utasítások a munkahelyi vezetők által kiadott, a rektor által jóváhagyott rendelkező leírások, a minőségirányítási rendszer érvényességi tartománya alá tartozó egyes tevékenységek részletes, pontos szabályozásáról.
(5)
A minőségirányítási dokumentumsablon a minőségirányítási dokumentumok szerkezeti elemeivel szembeni követelményeket tartalmazza.
(6)
A minőségirányítási űrlapok a minőségirányítási vezető által kiadott, a rektor által jóváhagyott üres bizonylatok, sablonok, amelyek használatát az eljárások, illetve utasítások teszik kötelezővé.
(7)
Az intézkedési tervek a minőségirányítási vezető által kiadott, a rektor által jóváhagyott projekttervek, amelyeket az intézmény vezetése határoz meg az intézményi működés értékelésekor. Az intézkedési tervek és intézkedések határozzák meg az intézményi szintű folyamatos fejlesztési tevékenységeket.
(8)
A követelmények, specifikációk a minőségirányítási dokumentációs rendszer (2)–(7) bekezdésében meghatározott dokumentumok, melyek a szerződések, tevékenységek, termékek és szolgáltatások követelményeit tartalmazzák. Elkészítésük szabályozása a minőségirányítási kézikönyv egyes fejezeteiben, az eljárásleírásokban (szabályzatokban) és a minőségirányítási utasításokban történik meg.
(9)
A bizonylatok: a minőségirányítási és szakmai tevékenység során keletkező nyilvántartások, igazolások, feljegyzések és rögzített adatok, amelyek készülhetnek szabad formában vagy az előírt űrlapokon papíron és/vagy elektronikus formában. A főiskola minőségirányítási rendszerének szervezete és vezetése 85. §
(1)
A Minőségbiztosítási Iroda látja el a minőségüggyel kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási, adat- és dokumentációkezelési feladatokat, közreműködik a szükséges információk összegyűjtésében, feldolgozásában.
(2)
A minőségirányítási rendszer működéséért, fejlesztéséért a rektor által megbízott minőségirányítási vezető felelős.
60
(3)
A Minőségbiztosítási Iroda vezetője a rektor által megbízott minőségfejlesztési programigazgató. Feladata különösen: a) a minőségirányítási rendszer folyamatainak irányítása, megfigyelése, értékelése és koordinálása, a rendszer hatékony és eredményes működésének elősegítése érdekében; b) jelentés készítése a rektor részére; c) folyamatos kapcsolattartás a közvetlen partnerekkel és egyéb érdekelt felekkel a minőségirányítási rendszerre vonatkozó kérdésekben; d) az akadémiai tevékenység feltételrendszerére, minőségére vonatkozó információk meghatározása és összegyűjtése; e) az éves összefoglaló jelentés elkészítése, ezzel kapcsolatos javaslatok kimunkálása, valamint a Minőségbiztosítási Bizottság és a Szenátus elé terjesztése. f) éves minőségfejlesztési terv elkészítése és a terv végrehajtásáról szóló beszámoló Szenátus elé terjesztése.
(4)
A rendszer folyamatos fejlesztését a Minőségi Körök működése biztosítja.
(5)
A folyamatgazdák a szabályozott folyamatok felelősei, akik figyelemmel kísérik a folyamatra vonatkozóan a külső és belső szabályzatok betartását, érdemi, tartalmi érvényesülését, értékelik azok alakulását, és javaslatokat dolgoznak ki a szükséges módosításokra, fejlesztésekre, frissítésekre.
(6)
A minőségirányítási rendszer egyes területeinek, elemeinek továbbfejlesztése vagy javítása érdekében a rektor Problémamegoldó Minőségi Köröket nevezhet ki, akik közreműködnek a minőségügyi audit feladatainak ellátásában is.
(7)
A minőségirányítási rendszerhez szorosan kapcsolódik, annak részét képezi a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer (FEUVE). A rendszer megfelelőségét, működését a főiskola belső ellenőrzése folyamatosan vizsgálja, értékeli és javaslatokat tesz az intézményi munka eredményességét növelő változtatásokra, fejlesztésekre. E munkában kölcsönösen együttműködik a Minőségbiztosítási Irodával.
Az ellenőrzés, mérés, nyomon követés, értékelés rendszere 85/A. §
(1)
Rendszeresen gyűjtjük mindazon adatokat, amelyek a minőség, hatékonyság, és a partneri elégedettség szempontjából fontosak. Az alkalmazott módszerek körét a minőségirányítási rendszerben meghatározott vezetők határozzák meg, akik felügyelik, kiértékelik az adatok gyűjtését és az adatelemzéseket, meghatározzák a szükséges intézkedéseket.
(2)
A méréseket elsősorban az alábbi területeken végezzük: oktatási, kutatási és azokat közvetlenül segítő folyamatok, minőségmutatók, az oktatást segítő infrastruktúra fejlesztése, az oktatás hatékonyságának mérése. Pályakövetési rendszer keretében
61
utókövetéses vizsgálattal gyűjtjük a végzett hallgatók és a munkaerőpiac szereplőinek adatait. (3)
A felmerült és dokumentált eredmények tükrében a lehetséges veszteségek elkerülése céljából folyamatosan törekszünk olyan megelőző, helyesbítő beavatkozások kidolgozására, mellyel célunk tevékenységünk minőségének folyamatos fenntartása, illetve a bekövetkező eltérések kedvezőtlen hatásának enyhítése. 2. A képzések rendje Képzések indításának szabályozása 86. §
(1)
A főiskola alapképzést (Ba/BSc), szakirányú továbbképzést, felsőfokú szakképzést, a korábban hatályos képzés szerinti egyetemi és főiskolai képzést, valamint ezeken felül részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzést, valamint tanfolyami és más felnőttképzést, illetve egyéb képzéseket folytat magyar és idegen nyelven.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott képzések előkészítésének, megszervezésének, indításának és folytatásának szabályait a jelen fejezetben foglalt szempontok alapján elkészített és a Szenátus által elfogadott képzési szabályzat rögzíti.
(3)
A képzési szabályzatban kell rögzíteni különösen a) a képzés indítása és megszüntetése kezdeményezésének szabályait alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben, b) a képzési és szakképzési program kidolgozásának szabályait, c) az a)–b) pontokba nem tartozó képzések (tanfolyam, szakképesítést nem nyújtó képzés stb.) indítása feltételeinek meghatározását, d) az a)–c) pontokba tartozó képzések indításának, szervezésének és lebonyolításának szabályait, e) jelen bekezdésben meghatározott egyes előterjesztések formai követelményeit, f) a szakfelelős és tantárgyfelelősök feladatkörét, valamint a megbízásukhoz szükséges szakmai követelményeket.
Teljes idejű képzés, részidős képzés, távoktatás 86/A. § (1)
A főiskolán a képzés megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként.
(2)
A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll. A teljes idejű képzést a nappali idejű képzés munkarendje szerint kell megszervezni.
(3)
A részidős képzés lehet esti vagy levelezős képzés munkarendje szerint tervezett képzés. A részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet.
62
(4)
Az esti és levelező képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, és/vagy a heti pihenőnapon. Levelezőképzésben – a hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráit tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kell megtartani.
(5)
A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet. Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés 86/B. §
(1)
Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés a főiskola maximális létszámának figyelembe vételével, költségtérítéses képzés keretében, a 86. § (1) bekezdésben meghatározott képzésekre vonatkozó képzési program alapján folytatható.
(2)
A képzés meghirdetésére vonatkozó szabályokat a képzési szabályzat határozza meg, a hallgatói jogviszony létesítéséről, a képzés rendjéről, a kreditek beszámíthatóságáról a Tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezik.
(3)
E képzésben a hallgatói jogviszony külön feltételi eljárás nélkül a beiratkozással keletkezik. A jogviszony időtartama nem lehet több két félévnél. A szakindítási dokumentumok elkészítése 87. §
(1)
Alapképzésben, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben a képzési és kimeneti követelmények módosítását, illetve új követelmények meghatározását, valamint képzés indítását a főiskola bármely oktatási szervezeti egysége kezdeményezheti az illetékes kari tanácsánál.
(2)
A kari tanács döntése alapján a dékán kezdeményezi a rektornál a javaslat Szenátus elé terjesztését, az előterjesztés és a kari tanács határozatának egyidejű megküldésével.
(3)
Az előterjesztés feltétele, hogy megfeleljen a szakindítási kérelem jogszabályokban meghatározott formai szempontú előírásoknak.
(4)
Az előterjesztés alapján a Szenátus dönt a képzés indításának kezdeményezéséről. Az alap – és mesterszak indításával kapcsolatos dokumentációt a rektor megküldi a MABnak. A képzés akkor indítható, ha a MAB szakértői véleményében támogatta, továbbá ha a főiskola az indítás tényét a Regisztrációs Központnak bejelentette.
(5)
A jelen szakasz rendelkezései megfelelően irányadók a szakképzési program meghatározása esetén is.
63
A tanárképzésre vonatkozó külön rendelkezések 87/A. §
(1)
Tanári szakképzettség csak mesterképzésben szerezhető.
(2)
A tanári mesterképzés több oktatási szervezeti egységben folyik. A tanári mesterszakos hallgatók szervezetileg a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karhoz (a továbbiakban TKTK) tartoznak.
(3)
A főiskola közoktatási intézmény fenntartója is, amely ellátja a tanárképzésben részt vevő hallgatók gyakorlati felkészítésének feladatait, ugyanakkor a hallgatók gyakorlati felkészítése megvalósítható bármelyik közoktatási intézményben, amelyet az EKF bázisiskolaként akkreditál.
(4)
A tanári szakképzettség megszerzésének előfeltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése.
(5)
A TKTK szervezi és közreműködik a pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatásokban, és segíti a szakminiszter közoktatással összefüggő ágazati feladatainak végrehajtását.
(6)
A főiskola szenátusa által létrehozott Tanárképzési Tanács elemzi, értékeli, javaslatokat dolgoz ki a tanárképzés stratégiai kérdéseiben, és ellátja a tanárképzéssel kapcsolatos bizottságok tevékenységének koordinálását.
(7)
A TKTK szervezi és közreműködik a pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatásokban, és segíti a szakminiszter közoktatással összefüggő ágazati feladatainak végrehajtását.
(8)
A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja felel a főiskola tanárképzési tevékenységének egészéért. Tanfolyami képzés és felnőttképzés 88. §
(1)
Tanfolyami és más felnőttképzést, illetve egyéb képzést a főiskola bármely szervezeti egysége a tudományterületi besorolásnak megfelelően a képzési szabályzatban meghatározott jóváhagyás alapján indíthat. A jóváhagyott képzésekről az ÉszakMagyarországi Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központnak nyilvántartást kell vezetnie.
(2)
A Szenátus hozzájárulhat ahhoz, hogy a főiskola valamely szervezeti egysége megállapodás alapján más felsőoktatási intézménnyel, annak szervezeti egységével vagy nem felsőoktatási intézménnyel közösen folytasson képzést. A képzési szabályzatban kell meghatározni a megállapodás tartalmát.
64
3. A kutatási tevékenység rendje 89. § (1)
A főiskola az oktatók, kutatók, hallgatók számára biztosítja a tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység szabadságát, támogatja feltételeinek megvalósítását.
(2)
A főiskola oktatóinak, kutatóinak a jelen szabályzat keretei között kötelessége tudományos munka folytatása. Az oktatók, kutatók jogosultak tudományos (művészeti) célú pályázatok benyújtására, munkaköri feladataikból származó kötelezettségeik mellett választott tudományos téma kutatására. Az oktatók és kutatók tudományos kutatási eredményeik közzétételére a szellemi tulajdon kezeléséről szóló szabályzat rendelkezései szerint jogosultak.
(3)
A tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység finanszírozásának forrásai: a) pályázatok, b) normatív támogatás, c) vállalkozási tevékenységből származó bevételek.
Kutatási pályázatok 90. § (1)
Pályázatok benyújtására jogosultak – a pályázati kiírástól függően – jelen szabályzat hatálya alá tartozó szervezeti egységek és személyek, ill. az együttműködésükkel létrejövő társulások.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt eseteken túl a főiskolával jogviszonyban nem álló személy az általa benyújtott pályázaton elnyert támogatás terhére a támogatott tevékenységet a főiskola valamely karán is megvalósíthatja, ha erre irányuló megállapodás alapján a főiskola az adott pályázatot befogadta (pl. OTKA).
(3)
A pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó jogszabályoknak, a pályázati kiírásnak, a pályázatokkal kapcsolatos szerződéseknek és a Szenátus által elfogadott, illetve a szenátusi és kari tanácsi határozatoknak megfelelően kell elvégezni.
(4)
A kutatási tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat a Szenátus által elfogadott kutatási szabályzatban kell rögzíteni. 4. Együttműködés más szervezetekkel 91. §
(1)
A főiskola Alapító Okiratában meghatározott feladatainak ellátása érdekében együttműködési megállapodást köthet bármely hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel.
(2)
Az együttműködés irányulhat különösen: a) képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására; b) képzés, gyakorlati képzés közös megszervezésére;
65
c) tanulmányok beszámítására; d) pályázatok kidolgozására, lebonyolítására; e) kutatási és fejlesztési feladatok megoldására. (3)
Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell az együttműködés feltételeit, a felek jogait és kötelezettségeit, a felsőoktatási törvény és jelen szabályzat alapján.
(4)
A főiskola megállapodást köthet különösen: a) a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel és más kutatóintézetekkel közös kutatási és képzési feladatok ellátására; b) más felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására, közös kutatási pályázatok benyújtására; c) szakközépiskolával felsőfokú szakképzés feladatainak ellátására; d) gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal, kamarával, oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység finanszírozására, támogatására, továbbá ösztöndíj létesítésére. 5. A főiskola gazdálkodása 92. §
(1)
A főiskola jóváhagyott költségvetésének forrásai: a.) költségvetési támogatás a fenntartóval kötött három éves megállapodás alapján, melynek elemei: aa.) állandó jellegű támogatások: – a fenntartói normatíva – beruházásokkal összefüggő szolgáltatás vásárlásához biztosított minisztériumi hozzájárulás – normatívához nem köthető főiskolai feladattámogatások ab.) változó jellegű támogatások: – hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatások – képzési támogatás – a főiskola működését támogató tudományos normatíva – közoktatási feladatellátás támogatása – egyes speciális feladatokhoz nyújtott támogatás ac.) a hároméves időszakra vállalt teljesítmény-követelmények meghatározása az intézményfejlesztési terv alapján az adott területre jellemző mutatókkal az alábbi területeken: – az oktatás – a kutatás – a gazdálkodás (pénzügyi egyensúly fenntartása, ill. megteremtése, kapacitások kihasználtsága, az államilag támogatott hallgatói létszámon belüli részesedés megtartása) – az irányítási, szervezeti hatékonyság – más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, továbbá társadalmi és gazdasági szereplőkkel folytatott nemzetközi, regionális együttműködés bontásban b.) saját bevételek.
66
(2)
A főiskola a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokban és a jelen szakasz különleges előírásai szerint tervezi és hajtja végre költségvetését.
(3)
A költségvetés tervezése során az alábbi különleges előírásokat kell figyelembe venni: a) a következő évi költségvetés előkészítése során a rektor a gazdasági főigazgatóval együttműködve a költségvetés főbb irányelveit és az azok alapján kimunkált részletes számítást vagy szakmailag indokolt esetben konkrét változatokat készít elő; b) a gazdasági főigazgató figyelemmel a felügyeleti szerv által közölt előirányzatokra is, feladatonként kiemelt előirányzat szerinti bontásban közli az egységekkel a tervezett támogatási gazdálkodási kereteket, és tájékoztatást ad a tervezési irányelvekről, a gazdálkodási keretek közötti átcsoportosítás lehetőségéről és a teljesítendő határidőkről; c) a tájékoztatás alapján a gazdálkodó egységek számításokkal alátámasztva, főkönyvi jogcímekre és forrásra bontva, önállóan készítik el részköltségvetési javaslatukat, amelyet megküldenek a gazdasági főigazgatónak; d) a gazdálkodó egységek részköltségvetésének szakmai és számszaki ellenőrzését, összesítését és a szükséges egyeztetéseket követően a gazdasági főigazgató tesz javaslatot – a Gazdasági Tanács véleménye alapján – a Szenátus számára a főiskola költségvetésére, amely az egységek részköltségvetésén alapul; e) a gazdálkodó egységek vezetői az éves, illetve az eredeti és a módosított évközi gazdálkodási kereteket az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek között a Gazdálkodási szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével feloszthatják, amennyiben ez együtt jár a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör megosztásával (kiterjesztésével). Ebben az esetben a felosztásról értesíteni kell a gazdasági főigazgatót; f) a gazdálkodó egységek előirányzatainak módosítása a gazdasági főigazgató hatásköre.
(4)
A költségvetés végrehajtása során az alábbi különleges előírásokat kell figyelembe venni: a) a gazdálkodó egységek a költségvetésben tervezett, illetve év közben módosított kereteiket a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint használhatják fel; b) a gazdálkodó egység a jóváhagyott, illetve az év közben módosított kiadási kereteit nem lépheti túl. Olyan feladatokat (új feladat, feladatbővítés, beruházások működési többletigénye stb.), amelyeket eredeti költségvetése nem tartalmaz, csak akkor kezdhet el megvalósítani, ha annak pénzügyi fedezete folyamatosan biztosítva van; c) ha a gazdálkodó egység a tárgyévi költségvetési kereteinek főösszegét túllépte és azt egyéb feladatainak maradványából, tárgyévi és előző évi vállalkozási eredményéből nem pótolja, a többlet összegével a következő évi költségvetési keretét csökkenteni kell; d) ha a kereteivel önállóan gazdálkodó szervezeti egység időarányos költségvetési keretét túllépi, vagy költségvetési keretét jogellenesen használja fel, a rektor a gazdasági főigazgató javaslatára a kereteivel önállóan gazdálkodó szervezeti egység (kar) gazdálkodási jogát korlátozó döntést hozhat; e) azok a gazdálkodó egységek, amelyek a költségvetésben tervezett ár- és díjbevételeiket részben vagy egészben nem teljesítik, kiadásokat csak a realizált bevétel összegéig teljesíthetnek.
(5)
A költségvetés végrehajtását a gazdálkodásra vonatkozó ellenőrzés keretében kell folyamatosan figyelemmel kísérni.
67
(6)
A főiskola képviselőjeként a rektor jogosult eljárni, pénzügyi kötelezettségvállalása a gazdasági főigazgató ellenjegyzésével érvényes.
(7)
Ahol a szerződő fél cégszerű aláírást követel meg, továbbá pályázat esetén a rektor (távollétében helyettese) és a gazdasági főigazgató (távollétében helyettese) ír alá. E rendelkezés nem érinti a pályázó (témafelelős) felelősségét az elnyert támogatás szabályszerű felhasználásáért.
(8)
A (7) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalási és utalványozási jogát a rektor a gazdálkodó egységek vezetőire külön rektori utasítás által megállapított módon és mértékben ruházhatja át.
(9)
A főiskola gazdálkodásának részletes szabályait a Szenátus által elfogadott Gazdálkodási szabályzat határozza meg. 6. A főiskola vagyonkezelési szabályai 93. §
(1)
A főiskola vagyonkezelési szabályainak alapja az a körülmény, hogy a főiskola vagyonkezelésében álló kincstári vagyonnal gazdálkodik. A főiskola a rendelkezésére bocsátott ingó – ideértve szellemei terméket és más vagyoni értékű jogot is – és ingatlan vagyont az Alapító Okiratban meghatározott feladatainak ellátáshoz használhatja. A főiskola a rendelkezésére bocsátott vagyont és a saját vagyonát elkülönítetten kezeli.
(2)
A kincstári vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Az előirányzat- és pénzgazdálkodásra vonatkozó előírásokat a Gazdálkodási szabályzat, a vagyonkezelésbe átadott vagyontárgyak kezelésének szabályait a Szenátus által elfogadott vagyonkezelési szabályzat tartalmazza.
(3)
A főiskola köteles a fenntartói megállapodásban meghatározott összeget a vagyon állagának megóvására, karbantartására és felújítására fordítani. 7. Az iratkezelés szabályai a főiskolán 94. §
(1)
A főiskola iratkezelésének szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, az iratkezelés felügyeletét ellátó vezetőjének kijelölését és az irattári tervet a Szenátus által elfogadott Iratkezelési szabályzat tartalmazza.
(2)
A központi irattárban tárolt iratanyagokba történő betekintésről, az iratok kölcsönzéséről, iratmásolatok kiadásáról a Központi irattári szabályzat rendelkezik.
68
8. A kapcsolattartás rendje a főiskolán A belső kapcsolattartás szabályozásának célja és rendje 95. § (1)
A főiskolán belüli kapcsolattartás rendje meghatározásának célja, hogy biztosítható legyen a kapcsolódó párhuzamos és az ügyintézésben soron következő munkatestületek összehangolt munkavégzésének zavartalansága, az egymást követő munkafolyamatok tervszerűsége és fegyelmezettsége, a szervezeti felépítés tagoltságában feltüntetett vezetők és irányítási feladattal megbízott munkatársak folyamatos tájékoztatása, részvétele a munkavégzés irányításában és a feladatok ellátásában.
(2)
A kapcsolattartás rendje jelen szabályzat keretei között igazodik a főiskolai vezetők és alkalmazottak által gyakorolt feladat- és hatáskörhöz, valamint az ennek függvényében kialakult belső munkamegosztáshoz.
(3)
Az ügyintézők kapcsolattartási kötelezettségét munkaköri leírásuk tartalmazza.
(4)
A kapcsolattartás során az alábbi szabályokat a főiskola minden alkalmazottjának be kell tartania: a) minden alkalmazottnak fontos kötelezettsége a belső és külső munkakapcsolatok folyamatos építése, a munkafolyamatok végzése során az együttműködés feltételeinek és hatékonyságának állandó fejlesztése; b) haladéktalanul jelentést kell tenni a munkavégzésben tapasztalható – a munkamegosztásban együttműködő szereplők munkavégzését befolyásoló – akadályokról, elmaradásokról, tartalmi és terjedelmi változásokról, a szolgálati út szabályai szerint az irányítással megbízott beosztott munkatárs vagy szervezeti egység vezetője részére. A szolgálati út betartásának rendje 96. §
(1)
A főiskola minden alkalmazottjára kötelező a szolgálati út rendjének betartása az alábbiak szerint: a) valamennyi munkatárs alapvető kötelezettsége, hogy a munkavégzés helyzetéről, a feladatok tervszerű végrehajtásáról, a munkavégzés zavaráról, akadályairól, a tervtől való eltéréseiről, vezetői közbeavatkozást igénylő eseményekről szóló beszámolóit, jelentéseit minden esetben közvetlen felettesei részére adja meg; b) a vezetők, irányítással megbízott munkatársak a munkavégzés zavartalanságának biztosítása érdekében kiadott utasításaikat kötelesek a szervezeti felépítés szerint közvetlenül hozzájuk rendelt beosztott munkatársak részére kiadni. Rendkívüli intézkedést igénylő esetekben – általában az operatív szóbeli utasítások körében – utasításaikkal átléphetik vagy megkerülhetik a szervezeti felépítéssel meghatározott vezetői lépcsőket, illetve szervezeti kapcsolatokat. c) a vezetői beavatkozással ki nem zárható akadályokról, munkavégzésben jelentkező zavarokról a vezető felettesének köteles beszámolni, és vezetőtársaival együtt közös megoldást kezdeményezni, a halasztást nem tűrő esetben a rektor állásfoglalását/intézkedését kérni.
69
(2)
Az utasítás kiadása után azonban mind az utasítást kiadó személynek, mind pedig az utasítással érintett szervezeti egység vezetőjének vagy beosztott munkatársának fontos kötelezettsége a szervezeti felépítés szerint illetékes, közvetlen vezető mielőbbi, soron kívüli tájékoztatása az utasítás tényéről és tartalmáról. Ugyanezen tájékoztatásban kell közölni a szolgálati út betartása elmaradásának indokolását.
(3)
A szolgálati út rendjének jelen szabályozása nem érinti a bejelentési kötelezettségről szóló, magasabb szintű jogszabályokban meghatározott kötelezettségeket. A kapcsolattartás fórumai 97. §
(1)
Értekezletek: Összfőiskolai és kari tanszékvezetői értekezlet Összfőiskolai, kari és intézeti oktatói, kutatói értekezlet Összfőiskolai és kari alkalmazotti értekezlet.
(2)
Az alkalmazottak tájékoztatásának formái: b) tájékoztató a Szenátus üléséről és határozatairól; c) tájékoztató a Kari Tanácsok üléseiről és határozatairól; d) tájékoztató az IÉT üléseiről és megállapodásairól; e) rektori hírlevél (havonta); f) körlevelek (magasabb vezetői és vezetői); g) belső informatikai hálózat.
(3)
Az információk közvetítésének belső és külső eszközei: a) Webrádió b) Líceum Televízió c) Líceumi Paletta d) a főiskola honlapja. A médiával való kapcsolattartás rendje 98. §
(1)
A főiskola működésével kapcsolatos, a nyilvánosság tájékoztatását igénylő kérdésekről, eseményekről helyi, illetve országos médiummal való kapcsolattartás folyamatos feladat. A belső egységek vezetői kötelesek elősegíteni, hogy a nyilvánosságot érintő ügyeket, eseményeket, rendezvényeket a média közvetíteni tudja.
(2)
A főiskola nevében a főiskola egészét érintő kérdésekben a médiának a rektor, a rektorhelyettesek, az általuk kijelölt vezető, illetve a PR igazgató adhat tájékoztatást.
(3)
A karok, illetve a központi egységek vezetői a feladatkörükbe tartozó ügyekben nyilatkozhatnak a médiának. A nyilatkozattételről előzetesen tájékoztatják a rektort vagy az általa meghatalmazott személyt vagy a PR igazgatót.
70
(4)
A belső szervezeti egységek vezetői és az érdemi ügyintézést végző munkatársak feladatkörükbe tartozóan felettes vezetőjüktől kapott felhatalmazás alapján tehetnek sajtónyilatkozatot, illetve továbbíthatnak információkat a médiának.
(5)
A tájékoztatási tevékenység során az állami és szolgálati titokra, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat meg kell tartani. A nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.
(6)
A hallgatói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek saját hatáskörükbe tartozó ügyekben adhatnak tájékoztatást, figyelembe véve a (5) bekezdésben foglaltakat. 9. Az adatkezelés és az adatszolgáltatás a főiskolán Az adatok nyilvántartásának rendje 99. §
(1)
A főiskola azokat az adatokat tarthatja nyilván, amelyek rendeltetésszerű működéséhez, a munkáltatói jogok gyakorlásához, a képzés megszervezéséhez nélkülözhetetlenek, továbbá amelyek jogszabályokban és főiskolai szabályzatokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek.
(2)
A főiskola az alkalmazottak és hallgatók adatait csak a felsőoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, és célhoz kötötten kezelheti.
(3)
A főiskola az alkalmazottak személyes adatait – ha a társadalombiztosítási szabályok eltérően nem rendelkeznek – a foglalkoztatás megszűnésétől számított tíz évig kezelheti.
(4)
A hallgatók személyes adatait a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított nyolcvan évig kezelheti.
(5)
Az adatok kezelésének rendjét, a nyilvántartások szabályait, az adatvédelem, az adatbiztonság követelményeit, valamint az adatokhoz való hozzáférést és nyilvánosságra hozatalának rendjét külön szabályzat határozza meg.
(6)
A felvételi eljárással kapcsolatos személyes és különleges adatot – ha az eljárás eredményeként hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor – a felvételi jelentkezési lap benyújtásától számított egy évig lehet kezelni. Nyilvántartások vezetése 100. §
(1)
A főiskola jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programba, illetőleg a Felsőoktatási Információs Rendszerbe meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.
(2)
A főiskola alkalmazottairól az alábbi személyes és különleges adatokat tarthatja nyilván és kezelheti:
71
a) név, nem, születési év, születési hely és idő, anyja neve, állampolgárság, azonosító szám; b) állandó lakcím és tartózkodási hely; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok: – a munkáltató – több esetén valamennyi munkáltató – megnevezése megjelölve, hogy mely munkáltatóval létesített foglalkoztatásra irányuló további jogviszonyt; – végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegennyelv-tudás, tudományos fokozat; – munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok; – kitüntetések, díjak és más elismerések, címek; – munkakör, vezetői megbízás, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés; – munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja; – szabadság, kiadott szabadság; – az alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei; – az alkalmazottak részére adott juttatások és azok jogcímei; – az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei; – kutatói tevékenység, tudományos munka, művészeti alkotótevékenység, azok eredményei, a doktori képzésben és doktori fokozatszerzési eljárásban oktatói, kutatói minőségben történő részvételre vonatkozó adatok. – nyilatkozat – az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményei – az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok. (3)
A főiskolán a hallgatók adataiból a felsőoktatási törvény alapján nyilvántarthatók: a) felvétellel összefüggő adatok: – a jelentkező neve, neme, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány –megnevezése, száma; – az érettségi vizsga adatai; – a középiskola adatai; – a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok; – a felvételi eljárás adatai. b) a hallgatói (kollégiumi tagsági) jogviszonnyal összefüggő adatok: – a hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma; – a hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorjelölti, vendéghallgatói) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontja és módja, a hallgató által folytatott képzés megnevezése, állami támogatottsága és munkarendje, a hallgató
72
tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybe vett támogatási idő, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzési hozzájárulás adatai. – külföldi tanulmányok helye, ideje – az elért és beszámított kreditek, beszámított tanulmányok – a hallgatói juttatások, kollégiumi elhelyezés adatai, a juttatásokra való jogosultság elbírálásához szükséges adatok (szociális helyzet, szülők adatai, tartásra vonatkozó adatok); – a hallgatói munkavégzés adatai; – a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok; – a fogyatékossággal élőket megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatok; – a hallgatói balesetre vonatkozó adatok; – a hallgató diákigazolványának sorszáma, a törzslap azonosító száma, – a hallgató azonosítószáma, társadalombiztosítási azonosító jele; – záróvizsgára (szakmai vizsgára, doktori védésre) vonatkozó adatok; – a hallgatói jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok; c) a hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok, d) a hallgató adóazonosító jele, e) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok. (4)
Az alkalmazottakkal, illetve hallgatókkal kapcsolatos más adat csak az érintett hozzájárulásával tartható nyilván. Önkéntes adatszolgáltatás esetén az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.
(5)
A főiskola önkéntes adatszolgáltatás alapján ellátja a pályakövetés feladatait, melynek keretében figyelemmel kíséri azoknak munkaerő-piaci helyzetét, akik a főiskolán szereztek bizonyítványt, oklevelet.
(6)
A (3), (4), (5) bekezdésben felsorolt, a főiskola által kezelhető adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az adatok továbbíthatóságának rendje 101. §
(1)
A főiskolán nyilvántartott alkalmazotti adatok továbbíthatók: a) a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói jogok gyakorlásához szükséges mértékben; b) a társadalombiztosítás, illetmény és munkabér vagy más juttatás kifizetőhelyének minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más juttatás jogosultságának megállapításához, igénybevételéhez szükséges; c) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek minden olyan adat, amelyet az ftv. szerint a felsőoktatási információs rendszer kezelhet d) a MAB-nak minden olyan adat, amely ahhoz szükséges, hogy megállapíthassa a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételek meglétét; e) a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok;
73
f) a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak a foglalkoztatással összefüggő adatok; g) a nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi adat; h) az oktatói munka hallgatói véleményezése eredményeit a felsőoktatási intézménnyel hallgatói foglalkoztatási jogviszonyban állók számára az intézményi szabályzatban meghatározott módon. (2)
A főiskolán nyilvántartott hallgatói adatok továbbíthatók: a) a fenntartónak valamennyi adat a fenntartói irányítással összefüggő feladatok ellátásához; b) a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; c) a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; d) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére valamennyi adat; e) a Diákhitel Központnak a tanulmányok folytatásával összefüggő adatok. Az adatszolgáltatás rendje 102. §
(1)
A főiskolán adattovábbításra a rektor és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A rektor a főiskolán a TIK igazgatóját, valamint a HEO vezetőjét nevezi ki a felsőoktatási információs rendszer kérdésében kapcsolattartó személynek. A kapcsolattartók az Országos Felsőoktatási Információs Központtal tartják a kapcsolatot. A kijelölt kapcsolattartók adatait az OFIK részére továbbítani kell.
(2)
Az OFIK által a főiskola (illetve diákotthon) részére kiadott intézményi azonosítót fel kell tüntetni a főiskola okiratain, szerződésein, pályázatain, továbbá más jogszabályokban meghatározott esetekben. Az azonosító hiányában az irat érvénytelen.
(3)
A főiskola minden hónap első és tizenötödik napján köteles adatszolgáltatást teljesíteni a felsőoktatási információs rendszer felé.
(4)
A hallgatókra vonatkozóan a főiskola köteles bejelenteni: a) a hallgató személyes adatai és a hallgatói jogviszony létrejöttének tényét, a hallgatói jogviszony létrejöttétől számított első adatszolgáltatáskor; b) a hallgató – az információs rendszerben nyilvántartott – személyes adataiban bekövetkezett változást a saját nyilvántartásban történt átvezetést követő első adatszolgáltatáskor, c) a hallgatói jogviszony megszűnésének tényét a megszűnést követő első adatszolgáltatáskor.
(5)
Az alkalmazottakra vonatkozóan a főiskola köteles bejelenteni: a) az oktatói, kutatói, tanári (továbbiakban oktató) munkakörben foglalkoztatottakat a jogviszony létrejöttét követő első adatszolgáltatáskor; b) az oktató – az információs rendszerben nyilvántartott – személyes adataiban bekövetkezett változást a saját nyilvántartásban történt átvezetést követő első adatszolgáltatáskor;
74
c) az oktató foglalkoztatásának megszűnésekor: a munkáltatói megszűnését a megszűnést követő első adatszolgáltatáskor. (6)
jogviszony
A főiskola felsőfokú bizonyítványok, alap- és mesterképzési, valamint szakirányú továbbképzési oklevelek jogszabályokban meghatározott adatait legkésőbb azok kiadásától számított második adatszolgáltatáskor köteles megküldeni az információs rendszer felé. 10. Rendészeti és vagyonvédelmi szabályok 103. §
(1)
A főiskola feladata a működési területén folyó rendészeti és vagyonvédelmi tevékenység koordinálása, felügyelete, a vonatkozó rendelkezések megtartásának rendszeres ellenőrzése.
(2)
A főiskolai szabályzatokban foglaltaknak megfelelően a rendészeti és vagyonvédelmi tevékenység szakmai irányítására és ellenőrzésére, valamint a feladatok végrehajtására szervezetet kell létrehozni és működtetni.
(3)
A szervezet alapvető feladata az érvényben levő jogszabályok és a főiskolai szabályzatok rendelkezéseinek érvényre juttatása a rendészeti és a vagyonvédelmi szervezet tagjainak közreműködésével, a mechanikus, elektromos, illetve elektronikus biztonsági berendezések, készülékek működtetésével.
(4)
A főiskola a rendészeti, vagyonvédelemi tevékenységével kapcsolatos feladatok végrehajtását, a végrehajtásban résztvevők szakmai irányítását az e célra létrehozott szervezettel és komplex vagyonvédelmi rendszerrel biztosítja.
(5)
A Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzatban részletesen rendelkezni kell a) a főiskola rendészeti szervezetéről b) a főiskola komplex vagyonvédelmi rendszeréről c) a rendészettel és a vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatokról és azok rendszeréről d) a személyhez kötődő feladatokról, kötelezettségekről és jogosultságokról e) az egyes személyek rendészeti (vagyonvédelmi) feladatairól f) az egyes rendészeti (vagyonvédelmi) feladatokról g) a tudományos kutatási, és személyes adatok védelméről h) a biztosítás szabályairól i) a vagyonvédelmi felvilágosításról, oktatásról j) a rendészeti és a vagyonvédelmi szervezet tagjainak szakképesítéséről k) a tervekről, intézkedésekről és az iratokról. 11. A főiskolai ünnepek, megemlékezések rendje A főiskola ünnepei 104. §
(1)
A főiskola ünnepi Szenátusülést tart az alábbi esetekben: a) tanévnyitó díszünnepség;
75
b) oklevélátadó díszünnepség; c) jubileumi oklevelek átadása alkalmából rendezett díszünnepség. (2)
Az ünnepi ülések időpontját a tanév időbeosztásának keretében a rektor határozza meg.
(3)
Az ünnepi ülések a főiskola minden polgára számára nyilvánosak.
(4)
Az ünnepi ülések állandó meghívottjai: a) a Gazdasági Tanács tagjai; b) a Szenátus tagjai és állandó meghívottjai; c) a főiskola tanszékvezetői kara; d) a hallgatói önkormányzat elnöke.
(5)
Az ünnepi üléseken további meghívottak is részt vehetnek. Ezek körét és személyét a rektor határozza meg.
(6)
Az ünnepi ülések színhelye a Líceum díszudvara, amelyet ezen alkalmakkor a főiskola zászlója és emblémája, valamint a karok zászlói és jelvényei díszítenek.
(7)
Az ünnepi ülésen a rektor, rektorhelyettesek, dékánok és dékánhelyettesek díszöltözetüket és vezetői jelvényüket viselik.
(8)
Az ünnepi ülések előkészítése a Rektori Hivatal feladatkörébe tartozik.
Állami ünnepek 105. § (1)
Állami ünnepek alkalmából a főiskola nem tart együttes megemlékezést.
(2)
A karok vagy más szervezeti egységek, valamint a hallgatók szervezetei önállóan tarthatnak megemlékezéseket, szervezhetnek rendezvényeket.
(3)
Ezek zavartalan lebonyolításáért a mindenkori rendezők a felelősek.
76
MÁSODIK RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER
77
I. Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelmények 1. A foglalkoztatás általános szabályai 106. § (1)
A főiskolán az oktatással összefüggő feladatokat: oktatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak látják el, kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető.
(2)
Az oktatásban részt vevők munkáját ügyvivő-szakértői, ügyintézői munkakörben foglalkoztatottak segítik.
(3)
A főiskola működésével összefüggő feladatok ellátására pénzügyi, gazdasági, műszakiszolgáltató, szakmai-szolgáltató, ügyviteli, kisegítői munkakör létesíthető.
(4)
Az alkalmazottak foglalkoztatására a főiskolán a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, a Munka Törvénykönyve, a Felsőoktatási törvény, a Közoktatási törvény vonatkozó előírásait és a Kollektív Szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.
(5)
Közalkalmazotti jogviszony olyan személlyel létesíthető, aki a) büntetlen előéletű; b) betöltötte 18. életévét, továbbá c) magyar állampolgárságú vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, illetve bevándorolt vagy letelepedett, d) a munkakör betöltéséhez szüksége iskolai végzettséggel és/vagy szakképzettséggel rendelkezik; e) a munkakör betöltéséhez – jelen szabályzatban meghatározottak szerint – kiírt pályázaton eredményesen részt vett; f) részt vett kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton, és annak alapján a munkakör ellátásra alkalmas.
(6)
A főiskola az alkalmazási feltételekben megnyilvánuló, illetve a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző eljárás során hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz. Nem ír elő, nem alkalmaz olyan szakmai feltételt, amely: a) a főiskolával korábban foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyek számára nem, vagy csak aránytalanul terhesebb módon, illetve b) kizárólag a főiskola szervezeti egységében teljesíthető.
(7)
Az alkalmazás további feltételeit más főiskolai szabályzatok és a Kollektív Szerződés határozzák meg.
78
2. Az oktatókra és kutatókra vonatkozó külön szabályok Az alkalmazás általános feltételei 107. § (1)
A főiskolán oktatói feladat – jelen szabályzatban rögzített kivételtől eltekintve – oktatói munkakörben látható el oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban. Oktatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható.
(2)
Oktatói munkakörben alkalmazható, aki az alkalmazás általános feltételeinek megfelel, mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkezik.
(3)
Oktatói feladatok és tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetben a munkaszerződésben, illetve a közalkalmazotti kinevezésben meg kell határozni a foglalkoztatás munkaidejének megosztását.
(4)
Oktatói feladat megbízási jogviszony keretében akkor látható el, ha: a) az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá b) a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hetven százalékát (óraadó oktató) c) az oktató az alkalmazási feltételeknek megfelel.
(5)
Megbízási jogviszony létesíthető az eseti nem rendszeres oktatói feladatokra.
(6)
A főiskola az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet.
(7)
Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt a személyt, aki közalkalmazotti kinevezése alapján teljes munkaidejének legalább kilencven százalékát a főiskola tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a főiskola oktatással összefüggő tevékenységében is.
(8)
Tudományos kutatói tevékenység folytatható megbízásos kutatóként is. A tudományos kutatók foglalkoztatására alkalmazni kell a jelen §-ban foglalt követelményeket azzal az eltéréssel, hogy óraadó oktató helyett megbízásos kutatót kell érteni. A főiskolán kutatói munkakörben foglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra csak abban az esetben létesíthető megbízási jogviszony, ha a kutatási feladat nem esik a kutató munkaköri feladatainak körébe és a kutatás külső megbízás keretében valósul meg. A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerződést kell kötni. Az oktatók foglalkoztatásának általános szabályai 108. §
(1)
A főiskola külön szabályzatban határozza meg az oktatókkal szemben támasztott: a) alkalmassági b) előmeneteli és c) teljesítménykövetelményeket, valamint
79
d) azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket akkor kell követelményrendszerben foglaltakat az oktató nem teljesíti.
alkalmazni,
ha a
(2)
A főiskola a Kollektív Szerződésben határozza meg, hogy az oktató heti teljes munkaidejéből mennyi időt köteles fordítani: a) a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (továbbiakban: oktatásra); b) tudományos kutatásra; c) munkaidejének további le nem kötött részében – a munkáltató rendelkezései szerint – az oktatói szakértelmet igénylő, a főiskola működésével kapcsolatos feladatok ellátására.
(3)
A munkáltató az oktatásra fordított időt a KSz-ben meghatározott feltételek mellett: a) oktatók esetében hetven százalékkal megemelheti, illetve b) huszonöt százalékkal csökkentheti.
(4)
A tanítási idő csökkentése vagy növelése esetén az alábbi megkötést kell alkalmazni: a) oktatók esetében a tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két félév átlagában, egy oktatóra vetítve, heti tizenkét óránál; b) tanárok esetében az egy tanárra vetített, tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál.
(5)
Ha az oktatót nem teljes munkaidőben foglalkoztatja a főiskola, a tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni.
(6)
A főiskola oktatója – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot: a főiskola működési feltételei meglétének mérlegelése, valamint a költségvetési támogatás során egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe.
(7)
Az oktató írásban leadott nyilatkozata határozza meg, hogy melyik felsőoktatási intézményben lehet őt figyelembe venni. Nyilatkozat hiányában egyetlen intézményben sem vehető figyelembe. Alkotói szabadság 108/A. §
(1)
Az egyetemi/főiskolai docens, az egyetemi/főiskolai tanár, valamint a kutatóprofesszor: a) tudományos kutatás, illetve művészi alkotótevékenység végzéséhez; b) egyéni tudományos továbbképzéshez külön szabályzatban meghatározott feltételek szerint hétévenként alkotói szabadságra jogosult.
(2)
Az alkotói szabadság ideje legfeljebb egy év lehet, idejére távolléti díj jár. A munkáltatónak és az oktatónak, kutatónak megállapodásban kell rögzíteniük az elérendő célt és a mulasztás jogkövetkezményeit.
80
Oktatói, tudományos kutatói munkakörök és címek 109. § (1)
Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megszervezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(2)
A főiskolán létesíthető oktatói munkakörök: a) tanársegéd b) adjunktus c) főiskolai docens, egyetemi docens d) főiskolai tanár, egyetemi tanár.
(3)
Oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki megfelel az előírt követelményeknek.
(4)
A főiskolán létesíthető tudományos kutatói munkakörök: a) tudományos segédmunkatárs, b) tudományos munkatárs; c) tudományos főmunkatárs; d) tudományos tanácsadó; e) kutatóprofesszor.
(5)
Az (1) bekezdésben foglalt szabályoktól a tanársegédek esetében lehet eltérni, úgy, hogy az oktató három évig mint gyakornok munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható. A gyakornokkénti foglalkoztatás időtartamára alkalmazni kell a 112. § (3) – (9) bekezdéseiben foglaltakat is. A jelen szakasz (4) bekezdésben foglalt tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül gyakornokként nem foglalkoztatható.
(6)
A főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele a miniszterelnöki, illetve köztársasági elnöki kinevezés. Főiskolai tanári, illetve egyetemi tanári munkakör esetén, ha a pályázó még nem rendelkezik megfelelő munkaköri címmel, a munkaviszony létesítését megelőzően a rektor – munkaköri cím adományozása céljából – kezdeményezheti a főiskolai tanári, illetve egyetemi tanári kinevezést. Az egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatos javaslat elkészítése előtt a rektor beszerzi a MAB szakértői véleményét. A MAB véleményében foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát a kinevezésre. A cím használatára addig jogosultak, amíg a miniszterelnöktől, illetve köztársasági elnöktől a felmentést meg nem kapják. A cím használatára jogosultak másik munkáltatónál is létesíthetnek oktatói munkakört újabb kinevezés nélkül.
(7)
Oktatók esetében a (6) bekezdésben foglaltak kivételével, megszűnik a munkaköri cím használatának a joga az alkalmazás megszűnésével.
(8)
Ha az oktató munkahelyet változtat, új vagy további munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesít a munkáltató az előző munkáltatónál elért, vagy annál alacsonyabb munkaköri címnek megfelelő munkakörben is foglalkoztathatja.
81
Oktatói munkakörökhöz nem kapcsolódó címek 110. § (1)
Annak az oktatónak, akinek főiskolai tanári, illetve egyetemi tanári címe nyugdíjazására tekintettel megszűnik, a főiskolai Szenátus Professor Emeritus vagy Professor Emerita címet adományozhat. A címmel járó jogokat, kötelezettségeket, juttatásokat, azok időtartamát külön szabályzat határozza meg.
(2)
Óraadó oktatónak a Szenátus az alábbi címeket adományozhatja: a) magántanári, ha rendelkezik doktori fokozattal; b) címzetes egyetemi docensi, főiskolai docensi, címzetes egyetemi tanári és főiskolai tanári címet, ha országosan elismert szaktekintély; c) mesteroktatói címet, ha az oktató kiemelkedő gyakorlati munkát végez.
(3)
A főiskolán tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati munkát végző tanár részére a Szenátus mestertanári címet adományozhat.
(4)
A címek adományozásának és visszavonásának feltételeiről, az adományozás rendjéről, a címmel járó juttatásokról, a cím visszavonásának rendjéről külön szabályzat rendelkezik. Oktatói, kutatói munkakörben történő foglalkoztatás szabályai 111. §
(1)
A főiskola külön szabályzata rendelkezik az oktatói, kutatói munkakörökbe történő kinevezés és az előlépés feltételeiről, illetve a folyamatos alkalmazás követelményeiről.
(2)
Az alkalmazás minimális feltétele tanársegédi munkakörben a doktori képzés megkezdése, adjunktusi munkakörben a doktorjelölti jogviszony létesítése. Ugyanezen követelmények alkalmazandók a tudományos segédmunkatárs és tudományos munkatárs alkalmazására is.
(3)
Külön szabályzat rendelkezik arról, hogy a főiskolai/egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazáshoz tudományos főmunkatársi, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori, valamint a főiskolai/egyetemi tanári kinevezés kezdeményezéséhez szükséges feltételek meglétéről a Szenátus milyen dokumentumok alapján, milyen eljárás keretében győződik meg. A kinevezésre szóló javaslatot a rektor megküldi a fenntartónak.
(4)
Az egy évnél hosszabb időre szóló főiskolai/egyetemi docensi, főiskolai/egyetemi tanári munkaköröket nyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni.
(5)
A tanársegédi és adjunktusi munkakörre nyilvános pályázat vagy belső pályázat írható ki.
82
A foglalkoztatás megszüntetése 112. § (1)
Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette a munkába állásának napjától számított: a) harmadik év elteltéig tanársegédi munkakör esetében; b) nyolcadik év elteltéig adjunktusi munkakör esetében, illetve c) tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésébe nem számít be az az időszak, amely alatt a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig: a) szülési szabadság miatt; b) közeli hozzátartozó ápolása céljából; c) keresőképtelen betegség miatt, valamint d) külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás, vagy e) szakmai tanulmányút miatt szünetel.
(3)
A határidő elteltével az oktató munkaviszonya a felsőoktatási törvény erejénél fogva megszűnik. A felsőoktatási törvény erejénél fogva az egyetemi/főiskolai tanári munkakörben az oktató foglalkoztatásának lehetősége a 70. életév betöltését követően megszűnik, de a cím tovább viselhető.
(4)
Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése érdekében a Humán Erőforrások Osztálya minden év január 31-ig elkészíti az érintett oktatók listáját, egyeztet az oktatási egység vezetőjével, beszerzi a határidő esetleges meghosszabbítását célzó bizonylatokat. Utóbbiak hiányában a rektor kiadja a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó okmányt. E döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.
(5)
A tanévenkénti követelmények teljesítésének nyilvántartása és ellenőrzése az alábbi eljárás szerint történik: a) A foglalkoztatási követelményrendszer, a kinevezési okmány, a munkaköri leírás alapján és az aktuális feladatok figyelembevételével minden oktató számára minden év szeptember 30-ig meg kell határozni a tanév feladatait az oktatás, képzésfejlesztés, kutatás és más tanszéki munka tekintetében. b) Az éves feladatok teljesítését a tanév végén – június 30-ig – írásban értékelni kell. c) Az éves feladat-meghatározás és értékelés – a vezető és az alkalmazott által aláírt – példányát június 30-án a tanszékvezető megküldi a Humán Erőforrások Osztályára. A tanszékvezető egyúttal azt is közli, hogy mely oktatók esetében szükséges alkalmazni a (3) bekezdésben foglalt jogkövetkezményt. d) A c) pont szerinti tanszékvezetői javaslatokat a Rektori Tanács megtárgyalja és a rektor dönt a felmondás illetve felmentés kérdésében. e) A felmondásra, illetve felmentésre irányuló rektori döntés alapján a Humán Erőforrások Osztálya az eljárást megindítja.
83
(6)
A rektor rendes felmondással, illetve felmentéssel – a MT-ben és a Kjt-ben meghatározottakon túl – az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti: a) amennyiben az oktató nem teljesítette a foglalkoztatási követelményeket; b) amennyiben az intézményben megszűnik az oktató által oktatott tárgyak oktatása, illetve a korábban oktatott témákban a tanítási időre eső munkavégzés – két félév átlagában – legalább ötven százalékban már nem biztosítható és más tanszéken oktatói munkakört az intézmény nem tud számára felajánlani. Erről a rektor hat hónappal korábban írásban értesíti az oktatót. Tudományos minősítéssel bíró oktató esetén törekedni kell a minősítésének megfelelő területen való további alkalmazásához. c) amennyiben az oktató nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató – megfelelő határidő biztosításával – a kinevezési okmányban, munkaköri leírásban előírt. d) amennyiben az oktató jelen szabályzat 108. § (87) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során, illetve a főiskola költségvetési támogatásának megállapítása során az intézményben nem vehető figyelembe.
(7)
Az egyetemi tanári és főiskolai tanári munkakörben történő foglalkoztatás megszűnik, ha a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök az oktatót felmentette.
(8)
A rektor köteles kezdeményezni az egyetemi tanár és főiskolai tanár felmentését a) ha azt az érintett kéri; b) ha a tanárral szemben jogerősen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki; c) a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta; d) ha az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. Oktatói/kutatók nyugdíjazásának, a nyugdíjkorhatárt elért oktatók/kutatók továbbfoglalkoztatásának szabályai 112/A. §
(1)
A 62. életév betöltésével az oktató/kutató főiskolával létrejött teljes munkaidős közalkalmazotti munkaviszonya nyugdíjazás címén a (2) – (6) bekezdésben foglaltak kivételével megszűnik.
(2)
Az egyetemi/főiskolai tanárok, kutatóprofesszorok/tudományos tanácsadók, valamint a tudományosan minősített egyetemi/főiskolai docensek, tudományos főmunkatársak 62. éves koron túli foglalkoztatása kérdésében a 61. életkor betöltésekor a tanszék/intézet javaslatára a kari tanácsnak javaslatot kell tenni, és erről a HEO-t és a rektort értesíteni kell.
(3)
Egyetemi/főiskolai tanár, kutatóprofesszor/tudományos tanácsadó teljes munkaidős közalkalmazotti munkaviszonya a 70. életév betöltéséig fennmaradhat, a kar előterjesztése és a Szenátus döntése alapján, ha azt az intézmény/szak érdekei indokolják.
84
(4)
Amennyiben az intézmény a teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt – 62–70 éves életkor között – nem kívánja fenntartani, vagy az egyetemi/főiskolai tanár nem kíván a teljes munkaidőben dolgozni, úgy kölcsönös érdekeltség esetén az alábbi címek és juttatások mellett részfoglalkoztatásuk biztosítható: a) egyetemi tanár, valamint habilitált főiskolai tanár további jogviszonyban (részfoglalkozású oktatóként) foglalkoztatható, az egyetemi tanári fizetés 40%-ának megfelelő díjazással. b) egyetemi tanár, valamint habilitált főiskolai tanár magántanári címet kaphat, az egyetemi tanári fizetés 40%-ának megfelelő díjazással. c) főiskolai tanár és egyetemi docens magántanári címet kaphat, a főiskolai tanári fizetés 40%-ának megfelelő díjazással d) kutatóprofesszor 40 %-os díjazással, tudományos tanácsadó 30 %-os díjazással tovább foglalkoztatható.
(5)
Tudományos minősítéssel rendelkező főiskolai docens, illetve tudományos munkatárs esetében – 62 és 70 éves kora között – az (1) és (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni az alábbi alkalmazási feltételekkel: a) amennyiben mesterképzésben (egyetemi) is részt vesz „címzetes egyetemi docens vagy címzetes főiskolai tanár” címmel, és a megfelelő beosztás részére járó fizetés 30%-ával; b) amennyiben csak alapképzésben (főiskolai) vesz részt „címzetes főiskolai tanár” címmel, és a főiskolai tanár részére járó fizetés 30%-ával” c) tudományos munkatárs 30 %-os fizetéssel.
(6)
A (3) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás szerinti foglalkoztatás esetén az oktatói besorolás KSz 4. sz. mellékletében meghatározott tanításra fordított idő 50%-át kell teljesítenie az oktatónak.
3. A tanárok foglalkoztatására vonatkozó különös szabályok 112/B. § (1)
Tanári munkakörben foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A tanári munkakör közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszony keretében is ellátható.
(2)
Tanári munkakörben közalkalmazottként történő foglalkoztatás esetén gyakornoki időt kell meghatározni, feltéve ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. A gyakornoki idő tanári munkakörben három év. A szakmai gyakorlat több jogi viszonyban is megszerezhető, az így megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek háromszázhatvanöt nap felel meg.
(3)
A gyakornoki idő tartamába nem számít be: a.) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség b.) harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
85
(4)
A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor elő kell írni. A gyakornoki idő alatt a közalkalmazottnak – a kinevezésben meghatározott munkakör, illetőleg munkaköri leírás figyelembevételével – az alábbi szakmai kötelezettségeket kell teljesítenie. A gyakornok: a.) ismerje a főiskola szervezeti és működési rendjét, foglalkoztatási követelményrendszerét, valamint képzési programját b.) ismerje a főiskola célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását c.) a gyakorlatban mélyítse el a korszerű oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges ismereteket d.) váljon alkalmassá a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő hallgatók egyéni fejlesztésére e.) ismerje meg a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait.
(5)
A gyakornokhoz az egység vezetője szakmai vezetőt rendel ki. A gyakornoknak és szakmai vezetőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy annak teljesítése mellett, rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen. A követelmények számonkérésnek feltételei a gyakornok szakmai vezetőjének feladatait a Kollektív Szerződés határozza meg.
(6)
A szervezeti egység vezetője tanévenként legalább egy alkalommal értékeli a gyakornok tevékenységét, az ismeretek elsajátítását, biztosítja a gyakornok számára a konzultációs lehetőségeket.
(7)
A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A szervezeti egység vezetője a minősítés elkészítésekor köteles a szakmai vezető javaslatát is figyelembe venni. A minősítés rendjét a Kollektív Szerződés szabályozza.
(8)
A minősítésről a szervezeti egység javaslatára a rektor dönt. A minősítést a gyakornokkal ismertetni kell a Kollektív Szerződésben meghatározott módon.
(9)
A tanári munkakörben gyakornokként foglalkoztatott közalkalmazott nem foglalkoztatható tovább, amennyiben a gyakornoki idő lejártának hónapjában történt minősítése során „nem megfelelt” minősítést szerzett. Ebben az esetben a Kjt. erejénél fogva a gyakornok közalkalmazotti jogviszonya a minősítés ismertetését követő tizedik napon megszűnik.
(10) Nem köthető ki gyakornoki idő azon tanári munkakörbe kinevezett közalkalmazott esetében, aki tudományos fokozattal (PhD, DLA) rendelkezik. (11) A tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében a külön szabályzatban meghatározott tanításra fordított időt a munkáltató tizenöt százalékkal megemelheti vagy csökkentheti. (12) A tanári munkakörben történő foglalkoztatás követelményeit külön főiskolai szabályzat határozza meg.
86
4. Más alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó külön szabályok 112/C. § (1)
Ügyvivő – szakértői munkakörbe lehet besorolni azt a mesterfokozattal vagy alapfokozattal és szakképzettséggel rendelkező önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat, továbbá a főiskola funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt az oktatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének mesterfokozat vagy alapfokozat mellett szakirányú szakképzettséggel is rendelkeznie kell.
(2)
Ügyintéző elnevezésű munkakörbe lehet besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel, vagy középiskolai végzettséggel és felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító (felsőfokú szakképzést igazoló) bizonyítvánnyal, vagy alapfokozattal rendelkező, szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.
(3)
Pénzügyi-gazdasági munkakörök elsősorban a Gazdasági Igazgatóságon, de indokolt esetben más szervezeti egységeknél is létesíthetők.
(4)
Műszaki-szakmai szolgáltató elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséget igénylő szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító (felsőfokú szakképzést igazoló) bizonyítvánnyal vagy alapfokozattal és szakirányú szakképzettséggel az oktató-kutató laboratóriumokban közvetlenül segíti az oktatókkutatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését, önállóan végez kutatási részfeladatokat. E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az „E” fizetési osztályban előírt, felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni. A technikus, laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni annak a közalkalmazottnak a képesítését, aki ipari, mezőgazdasági, vagy egyéb technikumokban szerzett ismereteket, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen dolgozott.
(5)
Ügyviteli alkalmazott elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat, akit alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és az arra épülő szakirányú képesítéssel vagy alapfokozattal rendelkezik.
(6)
A főiskola által fenntartott, gyakorlóiskolaként működő közoktatási intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakra a közoktatási törvény, továbbá a 138/1992. Korm. rendelet, valamint a 211/2007. sz. Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7)
A főiskola által fenntartott közgyűjtemények alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási feltételeket a Kjt. előírásain túl a 150/1992. sz. Korm.r., a 2/1993. MKM. r., az 1997. évi CXL tv., az 1/2000. MKM. r. és a 241/2007. sz. Korm. r. tartalmazza.
(8)
A képesítési feltételek, a szükséges iskolai végzettség megszerzése alól mentesül az a közalkalmazott, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultsága bekövetkeztéig kevesebb, mint öt éve van hátra.
87
(9)
Azon közalkalmazottnak, aki nem rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges feltételekkel, a kinevezési okmányban elő kell írni annak megszerzését legfeljebb öt éven belül.
II. Jogok és kötelességek 1. Az alkalmazottak jogai és kötelességei 113. § (1)
A főiskola minden alkalmazottjának joga, hogy a) a főiskola működésével kapcsolatos javaslatot tegyen, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül választ kapjon; b) jelen szabályzatban meghatározottak szerint részt vegyen a főiskola testületeinek megválasztásában, továbbá megválasztása esetén annak munkájában; c) az oktatási jogok biztosához forduljon; d) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálatot.
(2)
A főiskola minden alkalmazottjának kötelessége, hogy a) megtartsa a főiskola szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat; b) a munkaköri leírásban meghatározottak szerint ellássa feladatait.
(3)
A főiskolai szabályzatban meghatározott követelményrendszer alapján az intézmény meghatározza: a) az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat, továbbá b) szakmai feltételeket állapíthat meg, c) gyakorlati idő meglétét írhatja elő; d) összeférhetetlenségi szabályokat állapíthat meg; e) korlátozhatja, hogy az alkalmazott más felsőoktatási intézményben a főiskolán betöltött munkakörhöz hasonló munkakört töltsön be.
2. Az oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködők jogai és kötelességei Az oktatók, kutatók, tanárok jogai 114. § (1)
Az oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy: a) emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói, kutatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; b) a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket; c) világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót; d) jelen szabályzatban meghatározottak szerint megválassza a hallgatókat, továbbá irányítsa és értékelje a hallgató munkáját; e) hozzájusson a munkához szükséges ismeretekhez;
88
f) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; g) tudományos, illetve művészeti célú pályázatot nyújtson be; h) munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett a maga választotta tudományos témában végezzen kutatótevékenységet; i) tudományos kutatás, illetve művészeti eredményeit közzétegye; j) oktatói igazolványt igényeljen. (2)
A munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató, kutató, tanár oktatói igazolványa felmutatásával jogosult igénybe venni az oktatók részére biztosított kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány nyomtatvány előállításához és forgalmazásához az oktatási és kulturális miniszter engedélye szükséges. Az oktatók, kutatók, tanárok kötelességei 115. §
(1)
Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy a) az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; b) oktatótevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát; c) a hallgatókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre érdemi választ adjon; d) a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
(2)
Az oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatott személy, illetve a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Munkáltatói jogok gyakorlása és átruházás 115/A. §
(1)
A főiskola vezetője és törvényes képviselője a rektor. Az általános munkáltatói jogkört a főiskola minden dolgozója tekintetében – az egyetemi/főiskolai tanárok kinevezése és felmentése, valamint a gazdasági főigazgató, a vezető belső ellenőr kinevezése és felmentése kivételével – a rektor gyakorolja, aki a munkáltatói jogokat a főiskola magasabb vezetőire részben vagy egészében átruházhatja.
(2)
Az átruházott jogkör tovább nem ruházható.
(3)
A munkáltatói jogok gyakorlói e jogaik érvényesítése során kikérik a különböző erre jogosult fórumok, a közvetlen szakmai vezető véleményét, javaslatát, figyelembe veszik az érdekképviseleti szervezetek jogszabályokban előírt jogait.
(4)
A munkáltatói jogkörgyakorlás magában foglalja különösen a kinevezési, megbízási, illetménygazdálkodási, szakmai irányítási, értékelési, kitüntetési,, fegyelmi felelősségre vonási jogkört.
89
(5)
A munkáltatói jogkör átruházásának tényét és körét a magasabb vezetői megbízásban írásban kell rögzíteni. A foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos főiskolán belüli jogorvoslatok 115/B. §
(1)
A közalkalmazott valamely döntéshozatalra jogosult személy foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a közléstől – ennek hiányában a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül – írásban jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés vagy ezek elmulasztása ellentétes jelen szabályzatban foglaltakkal, vagy jogszabályba ütközik.
(2)
A jogorvoslati kérelmet a rektorhoz kell benyújtani, aki azt harminc napon belül elbírálja és annak alapossága esetén a határozatot megsemmisítheti, illetve a mulasztót új döntés meghozatalára, intézkedés megtételére utasíthatja.
(3)
A rektor, illetve a Szenátus döntése, intézkedése vagy mulasztása esetén a rektor a szükséges döntést, intézkedést harminc napon belül hozza meg, illetve ugyanezen határidőn belül kezdeményezi a Szenátus új eljárását.
(4)
Amennyiben a rektor a saját döntése, intézkedése, illetve mulasztása miatti eljárás lefolytatását megtagadja, a főiskolán belül további jogorvoslatnak nincs helye.
Közalkalmazottak minősítése, és munkájuk értékelése 115/C.§
(1)
A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.
(2)
A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítésnél a Kjt. mellékletét képező minősítési lapot kell alkalmazni.
(3)
A közalkalmazottat az alábbi esetekben kell minősíteni: a) megbízott vezetőként a megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal; b) a várakozási idő csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező; c) a garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt; d) a jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapításakor, illetve e) a közalkalmazott kérésére legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezetését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén; f) cím adományozását megelőzően; g) gyakornoki idő lejártának hónapjában.
90
(4)
Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – a közalkalmazott kérésétől és a munkáltató mérlegelése jogkörében elvégzett minősítésétől eltekintve – ha korábbi minősítésének, illetve közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkettő hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.
(5)
A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősítő a minősített alkalmasságának megítélését minősítő lapon indokolni köteles.
(6)
A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése alkalmatlan.
(7)
A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítési lapon aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza.
(8)
A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.
(9)
Minden olyan esetben, amikor a jogszabály a munka értékelése, a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak teljesítése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény – ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is – alkalmazásakor minősítést említ, azon a főiskolán foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.
(10) A főiskolán a teljesítményértékelés részletes szabályairól külön szabályzat rendelkezik.
91
III. Magasabb vezetői, vezetői állások, illetve megbízások 116. § (1)
A főiskolán a következő magasabb vezetői megbízások adhatók ki: a) rektor b) rektorhelyettes c) dékán d) gazdasági főigazgató e) főtitkár f) központi könyvtár főigazgatója
(2)
A főiskolán a következő vezetői megbízások adhatók ki: a) dékánhelyettes b) intézetigazgató c) tanszékvezető d) gazdasági főigazgató-helyettes e) szervezeti egység igazgatója f) önálló osztály vezetője g) dékáni hivatalvezető.
(3)
A főiskolán a magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők száma nem haladhatja meg az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak heti munkaidejének a heti teljes munkaidővel történő elosztásával számított létszám húsz százalékát.
(4)
Egy személy, egy időben legfeljebb egy magasabb vezetői és egy vezetői megbízást vagy két vezetői megbízást tölthet be.
(5)
A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben, illetve magasabb vezetői vagy vezetői beosztásban történik.
(6)
Magasabb vezetői, illetve vezetői beosztás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait.
(7)
A magasabb vezetői munkakör betöltésére, illetve a beosztás ellátására pályázatot kell kiírni.
(8)
A magasabb vezetői, valamint vezetői munkakörbe történő kinevezés, illetve a beosztás ellátásával történő megbízás határozott időre három – öt éves időtartamra adható. Az (1) bekezdés a) – c) pontjában meghatározott magasabb vezetői megbízások egy, az (1) bekezdés d) – f) pontjában, valamint a (2) bekezdésben felsorolt vezetői megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. A Szenátus tagjai kétharmadának támogatásával az (1) bekezdés a) – b) – c) pontja szerinti magasabb vezetői megbízás második alkalommal is meghosszabbítható.
92
(9)
A magasabb vezetői és vezetői megbízás általában a 65. életév betöltéséig szólhat. Amennyiben a magasabb vezetői megbízás időtartamának egy része a 65. életév betöltését követően kerülne kitöltésre, a magasabb vezetői megbízást a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatának döntésével – legfeljebb a 70. életév betöltéséig terjedő időszakra – adható meg.
(10) A magasabb vezető, valamint vezető beosztás ellátásról a közalkalmazott lemondhat. A lemondását követően a kinevezése szerinti munkakörben kell tovább foglalkoztatni. (11) A megbízás visszavonása, valamint határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő letelte után a közalkalmazottat kinevezése szerinti munkakörben kell tovább foglalkoztatni.
Magasabb vezetők, illetve vezetők helyettesítése 116/A. § (1)
A rektort – akadályoztatása esetén jelen szabályzat 68. § (3) bekezdésben meghatározott rektorhelyettes helyettesíti. Amennyiben akadályoztatásának időtartama előre látható, írásban megjelölheti azokat az ügyköröket, amelyekben hatáskörét fenntartja.
(2)
Az általános rektorhelyettes akadályoztatása esetén a rektor írásban, aláírási joggal eseti vagy tartós jelleggel helyettesítéssel megbízhat más rektorhelyettest, vagy a főiskola más magasabb vezetőjét, megjelölve azokat az ügyköröket, amelyekben hatáskörét a helyettesítés időtartamára átruházza.
(3)
A főiskola más magasabb vezetőjének, illetve vezetőjének tartós távolléte esetén a helyettesítésről – a dékánhelyettesek és a gazdasági főigazgató helyettes kivételével – a rektor írásban rendelkezik, megjelölve a helyettesítés idejére átruházott hatásköröket.
(4)
A dékánhelyettesek helyettesítéséről a dékán, a gazdasági főigazgató-helyettes helyettesítéséről a gazdasági főigazgató írásban rendelkezik, megjelölve a helyettesítés idejére átruházott hatásköröket.
(5)
Intézetigazgatók, illetve tanszékvezetők helyettesítéséről a dékán írásban rendelkezik, megjelölve a helyettesítés pontos időtartamát, és az átruházott hatásköröket.
Magasabb vezetői és más fontosabb munkakörök átadás-átvételi rendje 116/B. § (1)
A magasabb vezető, illetve vezető állású dolgozók, továbbá az önálló ügyintézők vagy az eszköz-és pénzkezeléssel megbízott dolgozók munkakörét – szervezeti változás vagy személyükben történő változások miatt– jegyzőkönyv felvétele mellett kell átadni, illetve átvenni.
93
(2)
A munkakör átadás-átvétele a közvetlen felettes vagy képviselőjének jelenlétében történik. Az átadás-átvételről készített jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. Ebből egy-egy példányt az átadó és átvevő kap, egy példányt az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a) az átadás átvétel időpontját, az abban résztvevő személyek megnevezését, a vezetői feladattal kapcsolatos általános jellegű információkat b) az átadott, folyamatban lévő konkrét ügyeket, az azokban teendő intézkedéseket, megjegyzéseket, különös tekintettel a kötelezettségvállalásokra c) az átadás tárgyát képező okmányok, utasítások, munkaeszközök felsorolását (iratok, bélyegzők, kulcsok, eszközök, elektronikus dokumentumok) d) e-mail címek jogosultsága átadás-átvételének időpontját e) az anyagi felelősséggel járó munkakörök átadásakor csatolni kell a leltárról készült jegyzőkönyvet f) a munkakört átvevő dolgozó anyagi felelőssége tudomásulvételéről szóló nyilatkozatot g) az átadó, illetve átvevő esetleges észrevételeit és aláírását.
(3)
Az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételénél, illetve aláírásánál jelen kell lennie az új vezető felett munkáltatói jogkört gyakorlónak, és a gazdasági főigazgató megbízottjának is. A jegyzőkönyvet az eljárásban résztvevők aláírják. A jegyzőkönyv a gazdasági főigazgató megbízottjának ellenjegyzésével hiteles.
(4)
Az átadás-átvételi eljárást az átadó utolsó munkában töltött napján be kell fejezni. Abban az esetben, ha az átadás-átvételi eljárásra akadályoztatás mellett kerül sor, a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles rendelkezni a feladatok átadásáról az akadályozott vezető egyidejű értesítése mellett. Ha a régi vezető megbízásának megszűnésekor még nincs új kinevezett vezető, a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki az átvevő személyt.
IV. Vagyonnyilatkozat-tételi és összeférhetetlenségi szabályok Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 117. §
(1)
Az a személy, aki a főiskolán önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, vagyonnyilatkozatot köteles tenni a hatályos törvényben foglalt formai követelményeknek megfelelően. A vagyonnyilatkozat kiterjed a saját és vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetére.
(2)
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakör, beosztás vagy feladatkör esetén a Humán Erőforrások Osztálya (továbbiakban HEO) köteles vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról a közalkalmazottat legalább harminc nappal korábban tájékoztatni.
94
(3)
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó feladatkör esetén a) amennyiben az érintett azt testület tagjaként gyakorolja, a testület működtetéséért felelős vezető, b) egyéb esetekben a feladat ellátására megbízást adó vezető köteles – a megbízás másolati példányának megküldésével - tájékoztatni a HEO vezetőjét olyan időben, ami lehetővé teszi a tájékoztató (2) bekezdés szerinti időpontban történő megküldését.
(4)
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését megelőzően az ehhez kötött munkakör, megbízás maximum 60 napig látható el, illetve legfeljebb ezen időtartamon belül gyakorolhatók a testületi tagságból eredő jogosultságok.
A vagyonnyilatkozatok kezelése 117/A. § (1)
A vagyonnyilatkozatot a HEO-n kell átadni a feladat végzésével megbízott munkatárs részére.
(2)
A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásba vételére akként kerül sor, hogy a lezárt és az átadó és átvevő által aláírt borítékra a HEO munkatársa évente 1-es sorszámmal kezdődő számozással sorszám/évszámból álló nyilvántartási számot vezet rá. Ezt a sorszámot kell feltüntetni a személyügyi nyilvántartásban és a vagyonnyilatkozatokról vezetett elektronikus nyilvántartásban.
(3)
Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, ezt a nyilvántartásban rögzíteni kell. Ez utóbbi esetben az új vagyonnyilatkozat nyilvántartásba vételére a (2) bekezdésben rögzítettek irányadók.
(4)
A vagyonnyilatkozatokat a HEO – az egyéb iratoktól elkülönítetten – zárt szekrényben kell őrizni, figyelemmel a személyes adatok védelmére. A nyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot a munkáltató csak a vagyongyarapodási vizsgálatra okot adó gyanú esetén bonthatja fel.
Eljárás ellenőrzés esetén 117/B. § (1)
Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén a HEO vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős munkatársa a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja.
(2)
A meghallgatást a munkáltató a vagyongyarapodási vizsgálatra okot adó gyanú tudomására jutásától számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki, amelyről írásban értesíti a kötelezettet.
(3)
A meghallgatást a munkáltatói jogkör gyakorlója illetve az általa kijelölt magasabb vezető vagy vezető beosztású közalkalmazott vezeti.
95
(4)
A meghallgatáson a kötelezett jogi képviselőt vehet igénybe.
(5)
A meghallgatásra az érdekképviselet jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor. Az érdekképviselet jelenléte mellőzendő, ha ezt a kötelezett előzetesen írásban kéri.
(6)
A meghallgatás során a kötelezett részére lehetőséget kell adni, hogy észrevételeket tehessen, illetve a meghallgatást követő három munkanapon belül iratokat csatoljon.
Összeférhetetlenségi szabályok 117/C. § (1)
A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.
(2)
A magasabb vezető, vezető, továbbá pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen: a) az olyan további munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyben közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne, továbbá b) a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői megbízatás, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, illetőleg ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább 50 %. Ettől eltérően a magasabb vezető, illetve vezető nem lehet vezető tisztségviselője a munkáltató tevékenységével azonos tevékenységet folytató, vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.
(3)
Törölve.
(4)
A főiskola magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottai és ezek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyelő bizottságnak, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a főiskola hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik.
(5)
A főiskola közalkalmazottja nyolc napon belül köteles írásban bejelenteni a rektornak, ha vele szemben jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül.
(6)
Összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, melynek keretében a közalkalmazott munkájában a főiskola üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how alkalmazására kerülne sor.
96
(7)
Az üzleti titkot, a gazdasági, illetve kutatási tevékenységhez kapcsolódó minden olyan témát, információt, megoldást, eljárási módszert, adatot, amelynek titokban maradásához a főiskolának méltányolható érdeke fűződik, a közalkalmazott kinevezési okmányában rögzíteni kell. Ebben a körben összeférhetetlenségre a főiskola csak akkor hivatkozhat, ha az üzleti titok említett módon történő meghatározása a közalkalmazott kinevezési okmányában előzetesen megtörtént.
(8)
Nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony olyan személlyel, aki egy éven belül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság főiskolát érintő döntése meghozatalában részt vett.
További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése 117/D. § (1)
A közalkalmazott munkaidejét nem érintő további létesítését – a tudományos, oktatói, művészeti, oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá kivételével – köteles a munkáltatónak előzetesen esetén a további jogviszony létesítését megtiltja.
munkavégzésre irányuló jogviszony lektori, szerkesztői, valamint jogi a közérdek önkéntes tevékenység bejelenteni, aki összeférhetetlenség
(2)
Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem a közalkalmazott bejelentése alapján szerez tudomást, a további jogviszony létesítését a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül tiltja meg.
(3)
Ha a közalkalmazott a további jogviszony létesítésének megtiltásáról szóló felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szerinti érvénytelenségre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Kártérítési felelősség 117/E. §
(1)
A magasabb vezető vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel.
(2)
A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke tizenkettő havi átlagkeresetéig terjedhet. Ugyanez a kártérítési mérték irányadó akkor is, ha a magasabb vezető a jogviszonyát jogellenesen szüntette meg.
(3)
Hat havi átlagkeresetével felel az a közalkalmazott, aki azzal okoz kárt a munkáltatónak, hogy súlyosan megsérti a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályokat, elmulasztja vagy hiányosan teljesíti ellenőrzési kötelezettségét, vagy ha a kár olyan utasítás teljesítéséből következett be, amelynek várható következményeire a beosztott felhívta utasítója figyelmét. 97
V. Az alkalmazottak díjazására vonatkozó rendelkezések Fizetési osztályba sorolás 118. § (1)
A főiskolán tanári munkakörökben, oktatói kutatói munkát segítő munkakörökben, valamint egyéb munkakörökben foglalkoztatottak fizetési osztályba sorolását kormányrendelet határozza meg.
(2)
A főiskolán oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottak havi rendszeres járandóságát az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani a Kjt. 2. sz. mellékletének alkalmazásával. A tanárokra és egyéb közalkalmazottakra a Költségvetési törvényben meghatározott, a Kjt. 1. számú mellékletét kell alkalmazni.
(3)
A gyakornok havi rendszeres járandóságát az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezések alapján kell meghatározni.
(4)
A garantált illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiemelkedő vagy megfelelő teljesítményértékelést kapott. Az újonnan létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a teljesítményértékelés mellőzhető a garantált illetménynél magasabb illetmény megállapítására, feltéve, hogy egy év elteltével a teljesítményértékelést elvégzik. További eltérésre csak teljesítményértékeléssel kerülhet sor.
(5)
Ha a teljesítmény értékelésekor a közalkalmazott nem megfelelő vagy kevéssé megfelelő értékelést kapott, illetményét – a besorolás szerinti – garantált mértékre kell csökkenteni.
(6)
A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb illetménnyel való alkalmazás lehetősége nem vonatkozik az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítésére.
Illetménynövekedés, többletjárandóság 119. § (1)
A főiskolán – külön szabályzatban meghatározott – illetménynövekedés illeti meg a tanári munkakörben foglalkoztatott alkalmazottat, ha a kinevezésben feltüntetett további szakképesítést a főiskolán indított alap- és mesterképzési vagy szakirányú továbbképzési szakon, illetve felsőfokú szakképzésben hasznosítja.
(2)
A főiskola alkalmazottai közül – Kollektív szerződésben meghatározottak szerint – illetménypótlékban részesülnek a magasabb vezető és vezető beosztású alkalmazottak és helyetteseik.
98
(3)
A főiskolán – oktatói és tudományos kutatói munkakörökön kívül – ha a közalkalmazott állami kitüntetésben részesült, a megszerzés évében a fizetési fokozatok közötti várakozás idejét egy évvel csökkenteni kell.
(4)
A közalkalmazott magasabb fizetési fokozatba lépése várakozási idejének csökkentésére – az oktatói és kutató munkakörök kivételével – megfelelő eredményű teljesítményértékelés (minősítés) esetén kerülhet sor. A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzés esetén csökkenthető, amelynek megállapításához kiemelkedő vagy megfelelő minősítés szükséges.
(5)
A főiskola – az éves költségvetési törvény alapján – meghatározza az oktatói és kutatói teljesítmény alapján szétosztható keretösszeget. Ez az összeg nem lehet kevesebb, mint az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata garantált illetményének húsz százalékát jelentő számítási alap. A szétosztásra kerülő éves keretösszeget az oktatói és kutatói munkakörökben foglalkoztatottak számított létszámának és a számítási alapnak tizenháromszoros szorzata adja.
(6)
A keretösszeg terhére a rektor megemelheti az oktató, illetve kutató havi rendszeres járandóságának összegét, illetve határozott időre legalább egy évre, de legfeljebb négy évre szóló kereset-kiegészítést állapíthat meg. Az egy személynek adható havi többletjárandóság összege nem lehet kevesebb, mint a számítási alap háromszorosa.
(7)
A differenciáló jövedelemelosztás elveiről a követelmények teljesítésének értékeléséről, annak nyilvánosságáról, valamint a követelmények nem teljesítésének jogkövetkezményeiről külön szabályzat rendelkezik.
Többletfeladat elrendelése 119/A. § (1)
(2)
(3) (4) a) b) c)
A munkáltatói jogkört gyakorló vezető valamely ellátatlan feladat teljesítése céljából megállapodást köthet – a KSz-ben rögzített eseteken kívül – a közalkalmazottal annak munkakörébe nem tartozó többletfeladat ellátására, meghatározott időre havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés ellenében, ide nem értve a helyettesítést, és az Mt. 83/A §-ában szabályozott átirányítás formájában ellátott többletfeladatot. A többletfeladat meghatározott időre rendelhető el, amelyet a feladat jellegének megfelelően kell meghatározni (tárgyév, hónap, tanév/szemeszter, illetve más meghatározott időszak). A többletfeladat elrendelésének feltétele, hogy a pénzügyi fedezet igazoltan rendelkezésre álljon. Többletfeladatként a közalkalmazott munkakörébe nem tartozó bármely olyan feladat ellátására elrendelhető, amely a főiskola tevékenységi körébe tartozik; amelynek többletfeladatként történő ellátása a főiskola érdekeit tekintve ilyen módon célszerű és gazdaságos; amelynek ellátásához az érintett közalkalmazott szakképzettséggel, szakértelemmel rendelkezik.
99
(5)
(6)
Ha az ellátandó többletfeladat a főiskola más gazdálkodási egységének feladatkörébe tartozik, az illetékes egység munkáltatói jogkör gyakorlója csak a közalkalmazott egysége vezetőjének előzetes írásos egyetértésével állapodhat meg a közalkalmazottal, a munkakörébe nem tartozó többletfeladat ellátásáról, meghatározott időre. A vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető keresetkiegészítésben nem részesíthető. Megbízott vezető esetén a feladatokat és azok teljesítését minden esetben dokumentálni szükséges.
Jutalom és prémium 119/B. § (1)
A munkáltató a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat jutalomban részesítheti. A jutalom összege naptári évenként nem haladhatja meg a közalkalmazott – tizenharmadik havi illetmény nélkül számított – tárgyévi illetményének harminc százalékát.
(2)
A magasabb vezető, illetve vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott részére vezetői tevékenysége ellátásával összefüggésben prémiumfeladat tűzhető ki. A prémium mértéke magasabb vezető megbízás esetén nem haladhatja meg az egy naptári évre számított illetményének tíz százalékát, vezető esetén öt százalékát.
(3)
A prémiumfeladat kitűzése és értékelése az alábbiak szerint történik. a) A kinevezési jogkör gyakorlója évente, legkésőbb március harmincegyedikéig prémiumfeladatot tűzhet ki, ha a vezető megbízása március harmincegyedike és szeptember harmincadika között történik, akkor a kinevezéstől számított harminc napon belül lehet prémiumfeladatot kitűzni. b) A prémiumfeladat kitűzésénél rendelkezni kell a teljesítési és értékelési határidőről. Az értékelésre november tizenötödike előtt nem kerülhet sor. A prémiumfeladat kitűzésekor meg kell határozni, hogy van-e lehetőség a feladatok részteljesítésére, és, hogy ez esetben a vezető jogosult-e a teljesítés mértékének arányos összegű prémiumra, valamint azt is meg kell határozni, hogy mekkora összegű prémium jár részteljesítés esetén. Több prémiumfeladat kitűzésekor külön-külön kell meghatározni a teljesítés esetén járó prémiumot. A prémiumfeladat teljesítését írásban kell értékelni. c) A prémiumot a feladat teljesítésének értékelését követően legkésőbb a tárgyévet követő évben a március havi illetménnyel együtt kell kifizetni. Év közben prémiumelőleg fizethető.
(4)
Ha a vezető közalkalmazotti jogviszonya a prémiumfeladat teljesítése előtt megszűnik, az értékelés és a részteljesítés esetén megállapított jogosultság alapján az arányos mértékű prémiumot legkésőbb a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
(5)
A magasabb vezetők és vezetők esetében jutalom csak a szakmai feladataik ellentételezésére szolgálhat. A jutalom és prémium együttes összege naptári évenként nem haladhatja meg a – tizenharmadik havi illetmény nélkül számított – tárgyévi illetményének harminc százalékát.
100
(6)
A vezetői tevékenységébe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető jutalomban nem részesíthető.
VI. Oktatók, kutatók, magasabb vezetők és vezetők részére kiírt pályázatok elbírálásának rendje Oktatói, kutatói pályáztok kiírásának a rendje 120. § (1)
Az egy évnél hosszabb időre szóló tanársegédi és adjunktusi munkakörre, valamint tudományos segédmunkatárs és tudományos munkatárs munkakörök betöltésére nyilvános pályázat is kiírható, de az állások betöltésére lehetőség van belső pályázat kiírására is.
(2)
Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi/főiskolai docensi, egyetemi/főiskolai tanári, valamint tudományos főmunkatársi, tudományos munkatársi, tudományos tanácsadói és kutatóprofesszori munkaköröket nyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni.
(3)
A nyilvános pályázaton részt vehetnek a főiskolán alkalmazásban állók, továbbá azok is, akik nem állnak munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel.
(4)
A nyilvános és belső pályázatokat a rektor írja ki. A nyilvános pályázati felhívásokat Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján és a főiskola honlapján, a belső pályázatokat helyi lapokban, illetve a főiskola belső információs hálózatán lehet meghirdetni.
Magasabb vezetői és vezetői pályázatok kiírása 121. § (1)
A rektori pályázat kiírására a Szenátus tesz javaslatot.
(2)
A rektor esetében a pályázatot az oktatási miniszter hirdeti meg a minisztérium hivatalos lapjában.
(3)
A magasabb vezetői és vezetői beosztásra irányuló pályázatokat a rektor hirdeti meg. Magasabb vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot, vezetői megbízásokra belső pályázatot kell kiírni. Amennyiben a magasabb vezetői, illetve vezetői pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni. Erre az időszakra a rektor a korábbi vezető megbízását legalább három hónappal – több alkalommal is – meghosszabbíthatja azzal a megkötéssel, hogy a pályázat nélküli vezetői beosztás időtartama nem lehet hosszabb egy évnél.
(4)
101
A pályázatok benyújtásának és elbírálásának rendje 122. § (1)
A pályázati felhívás tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó mellékleteket részletesen, külön főiskolai szabályzat határozza meg. Amennyiben a pályázó a főiskolával a pályázat benyújtását megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt és a pályázathoz mellékletként előírt okiratok eredeti példányát a főiskola őrzi, a főtitkár igazolhatja, hogy az azokról készült fénymásolat az eredetivel megegyezik.
(2)
A pályázatok benyújtására rendelkezésre álló időszak nem lehet kevesebb a megjelenéstől számított tizenöt napnál.
(3)
A rektori pályázat véleményezésére a Szenátus háromtagú pályázati bizottságot hoz létre. A bizottság előterjesztést készít a Szenátusnak.
(4)
A rektori megbízásra benyújtott pályázatokat a Szenátus véleményezi, rangsorolja. A Szenátus tagjai többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről.
(5)
A Szenátus döntését felterjeszti az oktatási miniszterhez, aki kezdeményezi a miniszterelnöknél a rektor megbízását. A főiskola rektorát a Magyar Köztársaság miniszterelnöke bízza meg.
(6)
A magasabb vezetői és vezetői, illetve oktatói, kutatói pályázatok esetében a rektor háromtagú pályázati bíráló bizottságot nevez ki. A pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához – a pályázatnak a véleményező testület részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább tizenöt napot köteles biztosítani a munkáltató.
(7)
A rektorhelyettesek, a gazdasági főigazgató, a főtitkár, a központi könyvtár főigazgatója, a belső ellenőrzési vezető, valamint a jelen szabályzatban meghatározott központi egységek vezetőinek pályázatát a Szenátus véleményezi. A Szenátus véleménye alapján a megbízást – a gazdasági főigazgató és a belső ellenőrzési vezető kivételével – a rektor adja ki. A pályázatok elbírálása után a Szenátus véleményének figyelembevételével a rektor javaslatot tesz az oktatási miniszternek, mint fenntartónak a gazdasági főigazgató, illetve a belső ellenőrzési egység vezetőjének megbízására. A megbízás a fenntartó jogkörébe tartozik.
(8)
A dékánt a Pályázati Bizottság véleményének ismeretében a rektor álláspontjának meghallgatásával a Kari Tanács választja meg, első alkalommal a tanács tagjai többségének igenlő szavazatával. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható a tanács jelenlévő tagjai több mint kétharmadának igenlő szavazatával. A megbízás második alkalommal is megismételhető a Kari Tanács és a Szenátus tagjai kétharmadának támogatásával.
(9)
A dékánhelyettesek megbízásának mérlegelésével a dékán dönt.
kiadásáról
a
Kari
Tanács
véleményének
102
(10) Az oktatói, kutatói pályázatok közül a tanársegédi, adjunktusi, tudományos segédmunkatársi és tudományos munkatársi pályázatokat a kari tudományos bizottságok és a Kari Tanácsok véleményezik. (11) A Kari Tanácsok a pályázatok véleményezésénél a kiírásnak minden tekintetben megfelelő pályázatokat rangsorolják. A tanársegédi, adjunktusi, tudományos segédmunkatársi és tudományos munkatársi kinevezéshez a Kari Tanács tagjai többségének igenlő szavazata szükséges. A rektor a pályázatok közül választva létesít munkaviszonyt, illetve ha a pályázó a főiskolán oktatói vagy kutatói munkakörben dolgozik, módosítja közalkalmazotti kinevezését. (12) A főiskolai/egyetemi docensi, valamint a főiskolai/egyetemi tanári pályázatokat a rektor által kijelölt bizottság, a Kari Tanácsok és a főiskola Tudományos Tanácsa álláspontjának figyelembevételével a Szenátus véleményezi. A pályázat elfogadásához a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazata szükséges. Az egyetemi tanári cím adományozásánál ki kell kérni a MAB véleményét. (13) A Szenátus által elfogadott rangsor alapján a rektor az egyetemi/főiskolai docensi pályázatok közül választva létesíthet munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt vagy módosíthatja a kinevezést. Egyetemi/főiskolai tanári pályázatoknál kezdeményezheti a tanári kinevezést az oktatási miniszternél. A főiskolai tanárt a miniszterelnök, az egyetemi tanárt a köztársasági elnök nevezi ki. (14) A főiskolán foglalkoztatott oktató és kutató a pályázaton csak akkor mellőzhető, ha a dékán, illetve a rektor olyan pályázót választ ki, aki a rangsorban megelőzi a foglalkoztatott oktatót.
Pályáztatás alól mentesített munkakörök 122/A. § (1)
Pályázat kiírása nélkül is betölthető a) olyan munkakör vagy vezetői megbízás, amely tekintetében – kilencven napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására; b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosítható, c) egy évet meg nem haladó határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén, vagy d) ha azt végrehajtási jogszabály előírja.
(2)
Nem kötelező pályázat kiírása technikus, informatikus, előadó, adminisztrátor, gondnok, szakmunkás munkakörökben.
(3)
Közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – létesíthető határozott időre történő kinevezéssel a) helyettesítés céljából, vagy b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására.
103
VII. A főiskola alkalmazottainak részvétele a döntéshozatali eljárásban 1. Az autonómia elve a döntéshozatalban 123. § (1)
A főiskola az Ftv-ben biztosított autonómia szerint működik, biztosítja az autonómia gyakorlásában való részvételt az oktatók, kutatók és hallgatók számára.
(2)
A főiskola szervezeti és működési autonómiáját jelen szabályzatban és más főiskolai szabályzatokban előírt demokratikus eljárási és döntési rend szerint valósítja meg az intézményben működő szervezetek, tanácsok és egyéb testületek keretei között.
(3)
A főiskola alkalmazottjának, oktatójának és hallgatójának joga van részt vennie a főiskola közéletében választóként és megválasztott képviselőként részt venni a főiskola véleményező, döntéshozó és ellenőrző testületeinek munkájában.
(4)
A főiskola testületeinek ülései jelen szabályzatban és más főiskolai szabályzatokban meghatározott keretek között nyilvánosak az oktatók, kutatók, alkalmazottak és hallgatók részére. 2. A főiskolai testületek létrehozásának szabályai Gazdasági Tanács A Gazdasági Tanács létrehozásának elvei 124. §
(1)
A testület megalakulását a rektor készíti elő.
(2)
A testület tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(3)
A tanács tagjai a felsőoktatási törvényben meghatározottak szerint delegált tagok, illetve a törvény előírásai szerint hivatalból tagok.
(4)
A Gazdasági Tanács tagjai részére a delegálók utasítást nem adhatnak.
(5)
A testület delegált tagjainak megbízatása öt évre szól, amely egy alkalommal meghosszabbítható.
(6)
A tanács Szenátus által delegált tagjai tevékenységükért díjazásra jogosultak. A delegálás és megismételt delegálás esetén a főiskola megbízási jogviszonyt létesít a tagokkal. A miniszterek által delegált tagok tevékenységükért díjazásra nem jogosultak.
(7)
A tanács tagjának delegált személy a megbízási jogviszony létrejöttét megelőzően a rektor részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.
104
(8)
A tanács tagja a tagsági viszony fennállása alatt a rektor írásbeli felhívására tizenöt munkanapon belül hatósági igazolvánnyal igazolja büntetlenségét. Akadályoztatása esetén az ok megszűnését követően a hatósági igazolványt haladéktalanul bemutatja.
(9)
A rektor a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztási jogkövetkezmények ismertetésével felhívhatja a tanács tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű.
(10) A bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány eljárási díját büntetlenség igazolása esetén a főiskola megtéríti a tagnak. (11) A rektor a tanács tagjának személyes adatait megbízás esetén a tagsági megbízatás megszűnéséig kezelheti. Amennyiben a jelölt megbízására nem kerül sor, a rektor az adatokat az erről szóló döntés meghozataláig kezelheti. A Gazdasági Tanács összetétele, tagok delegálása 125. § (1)
A Gazdasági Tanácsnak 9 tagja van.
(2)
A testület összetétele: a) hivatalból tagja a testületnek: – a rektor, – a gazdasági főigazgató. b) a testület delegált tagjai: b/1) A Szenátus által delegált tagok száma 3 fő, ebből egy tagot a Szenátus az FHÖK javaslata alapján delegál. A Szenátus által delegáltak közül legalább egy tagnak jogász, vagy a gazdaságtudományok képzési területen mesterképzésben szerzett vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel kell rendelkeznie. A Szenátus által delegált tagok egyike nem állhat a főiskolával foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban. b/2) A tanácsba 4 fő delegálása az alábbiak szerint történik. Egy-egy tagot delegál: az oktatásért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter.
(3)
Nem lehet tagja a testületnek az, aki a) büntetett előéletű, b) polgármesteri tisztséget tölt be, c) a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagja és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerint politikai vezetőnek minősülő állami vezetői tisztséget tölt be, d) politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták, vagy foglalkoztatják, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt el legalább öt év, e) önkormányzati, országgyűlési, vagy európai parlamenti képviselő, f) tagja a Szenátusnak, g) tagja más felsőoktatási intézmény Gazdasági Tanácsának, e korlátozást nem kell alkalmazni a miniszterek által delegált tagok esetében,
105
h) az állami felsőoktatási intézmények kivételével a miniszter felügyelete alatt álló költségvetési szervvel közalkalmazotti jogviszonyban áll, i) betöltötte hetvenedik életévét, j) más felsőoktatási intézmény szenátusának tagja, k) más felsőoktatási intézmény vezető beosztású alkalmazottja. (4)
A rektor tekintetében az a) és a g–i) pont kivételével a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
A tagság megszűnése, tag visszahívása 126. § (1)
A tagság megszűnik: a) a megbízatás lejártával, b) a tag lemondásával, c) a tag visszahívásával.
(2)
A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás – amennyiben jelen szabályzat másként nem rendelkezik – a delegáló hatáskörébe tartozik.
(3)
A rektor visszahívja a tanács tagját, és felhívja az őt delegálót új tag delegálására, amennyiben: a) az büntetett előéletűvé válik, b) jelen szabályzat 124. § (5) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja.
(4)
A tanács elnökének – az elnök esetében egy tanácstag – kezdeményezésére vissza kell hívni azt a tagot: a) aki egy éven keresztül az ülések több mint felén nem vett részt és mulasztását nem tudta megfelelően igazolni; b) aki bármilyen okból a tagságból eredő feladatait – több mint fél éven keresztül – nem tudja ellátni; c) akivel szemben olyan körülmény merül fel, amely miatt nem lehet tagja a tanácsnak.
(5)
Lemondás és visszahívás esetén a delegáló harminc napon belül köteles új tagot delegálni. Az újonnan megválasztott tag megbízatása öt évre szól, függetlenül attól, hogy a lemondott, illetve visszahívott tag megbízásából mennyi idő telt el. Szenátus A Szenátus létrehozásának elvei 127. §
(1)
A Szenátus elnöke a rektor, titkára a főtitkár.
(2)
A Szenátus tagja az lehet, aki a főiskolán munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be.
106
(3)
A (2) bekezdésben meghatározottakat nem kell alkalmazni az FHÖK és a reprezentatív szakszervezet képviselői esetében.
(4)
Nem lehet tagja a Szenátusnak – a rektor kivételével – az, aki tagja a Gazdasági Tanácsnak.
(5)
A Szenátus létszáma nem lehet kevesebb hét főnél.
(6)
A Szenátus tagjai – a rektor kivételével – választott tagok.
(7)
Az oktatók és kutatók által választott tagoknak – az elnökkel együtt – a testület tagjainak többségét kell alkotniuk.
(8)
Az FHÖK az alábbi általános szabályok szerint választhat képviselőket a testületbe: a) amennyiben a hallgatói önkormányzati választásokon a hallgatók több mint egynegyede részt vett, az FHÖK a testület létszámának legalább egynegyedének, legfeljebb egyharmadának megfelelő tagot választhat a testületbe. A választható tagok létszámát jelen szabályzat 128. § (4) bekezdés határozza meg. b) amennyiben az FHÖK választáson a hallgatók legfeljebb egynegyede vett részt, a Hallgatói Önkormányzat egy tag választására jogosult.
(9)
A reprezentatív szakszervezet választott képviselőinek száma nem lehet kevesebb, mint a Szenátus létszámának öt százaléka, de legalább egy fő.
(10) A gyakorlóiskola egy fő képviselőt választ. (11) A nem oktatói, kutatói munkakörben foglalkoztatott dolgozók választott képviselőinek létszáma nem lehet kevesebb, mint a testület létszámának öt százaléka, de legalább kettő fő, melyből egy fő vezetői és egy fő beosztott munkakört tölt be. (12) A Szenátus tagjait a főiskola közalkalmazottai közül négyéves időtartamra választják. Az FHÖK képviselőinek megbízása két évre szól. A Szenátus tagjainak a megbízólevelet a rektor adja ki.
107
A Szenátus összetétele 128. § (1)
A Szenátus szavazati jogú tagjainak száma 24 fő. A 127. § (8) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmények érvényesülése esetén 18 fő.
(2)
A Szenátus összetétele: a) nem választott tag a rektor 1 fő b) választott oktató és alkalmazott tagok: 14 fő c) a 127. § (8)-(10) bekezdésében meghatározott választott tagok száma a (8) a) pontjának érvényesülése esetén 9 fő, a (8) b) pontjának érvényesülése esetén 4 fő.
(3)
A Szenátus oktatók és nem oktató alkalmazottak köréből választott tagjai: a) egyetemi és főiskolai tanárok, docensek, kutatóprofesszorok képviselői: – karonként 2 fő b) tanársegédek, adjunktusok és kutatók képviselői: – karonként 1 fő c) nem oktató dolgozó 2 fő.
(4)
A Szenátus további választott tagjai: a) a gyakorlóiskola képviselője 1 fő b) a reprezentatív szakszervezet képviselője 1 fő c) az FHÖK az alábbiak szerint választhat hallgató képviselőket: c/1) a 127. § (8) bek. a) pontja szerint: 7 főt c/2) a 127. § (8) bek. b) pontjának érvényessége esetén 1 főt.
(5)
A Szenátus üléseire tanácskozási jogú állandó meghívottak: a) a Gazdasági Tanács elnöke b) a gazdasági főigazgató Amennyiben nem választott tagok: a) a rektorhelyettesek b) a dékánok c) a főtitkár d) a belső ellenőrzési vezető e) a TIK igazgatója f) a HEO vezetője g) a KT elnöke.
(6)
Tanácskozási joggal vehetnek részt a testület munkájában, akiket a rektor esetenként meghív. A tagság megszűnése 129. §
(1)
A szenátusi tagság megszűnik: a) a megbízatás lejártával, b) a tag lemondásával, c) a tag visszahívásával.
108
(2)
Lemondás és visszahívás esetén a Szenátus harminc napon belül köteles új tagot delegálni a választáson legtöbb szavazatot kapott póttag megbízásával. Póttag hiányában időközi választást kell tartani harminc napon belül.
(3)
A Szenátus elnökének kezdeményezésére vissza kell hívni azt a tagot: a) aki egy éven keresztül az ülések több mint felén nem vett részt és mulasztását nem tudta megfelelően igazolni; b) aki bármilyen okból a tagságból eredő feladatait – több mint fél éven keresztül – nem tudja ellátni; c) akivel szemben olyan körülmény merül fel, amely miatt nem lehet tagja a Szenátusnak. Kari Tanács A Kari Tanács létrehozása és összetétele 130. §
(1)
A Kari Tanács összetételéről, a tagok megválasztásának, illetve delegálásának szabályairól kari szabályzatban kell rendelkezni azzal, hogy a tanács tagjainak száma nem lehet kevesebb hét főnél, de legfeljebb tizenöt fő lehet.
(2)
A Kari Tanács létrehozásánál és összetételének megállapításánál, valamint a tagság megszűnése esetén a Szenátusra vonatkozó jelen szabályzatban meghatározott elveket értelemszerűen alkalmazni kell.
(3)
A tanács tagjainak választása a kari választási szabályzat szerint történik. A hallgatók a HÖK Alapszabályzatában foglaltak szerint delegálnak tagokat a tanácsba azzal a megkötéssel, hogy a hallgató tagok száma nem haladhatja meg a tanács létszámának egyharmadát.
(4)
A Kari Tanács ülései nyilvánosak a kar oktatói, kutatói, alkalmazottai és hallgatói részére.
(5)
Az állandó meghívottak listájáról a dékán dönt. Egyes esetekben a dékán más személyeket is meghívhat a tanács üléseire. Intézeti Tanács Az Intézeti Tanács létrehozása és összetétele 131. §
(1)
Az intézeti tanács létrehozásáról az intézet dönt azzal a megkötéssel, hogy az intézet dolgozóinak, oktatóinak, kutatóinak és a hallgatói önkormányzatnak képviseletéről gondoskodni kell.
109
(2)
A tanács elnöke az intézetigazgató, tagjai az intézeti tanszékvezetéssel megbízott oktatók, valamint az intézet ügyrendjében meghatározott számú választott oktatói, illetve kutató, az alkalmazottak egy képviselője, valamint a HÖK által delegált, az intézet által meghatározott számú hallgatói képviselő.
(3)
Az intézetigazgató az intézeti tanács ülésére tanácskozási joggal bárkit meghívhat, akinek részvételét a napirendi pont tárgyára tekintettel indokoltnak tartja.
(4)
Az intézeti tanácsot az intézetigazgató hívja össze szükség szerint.
(5)
Az intézeti tanácsot tizenöt napon belül össze kell hívni, ha azt valamely intézeti tanszékvezető, vagy a dékán vagy a tanács tagjainak legalább ötven százaléka a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi. A tanszéki értekezlet összehívása 132. §
(1)
A tanszék vezető testülete a tanszéki értekezlet, amely döntési, javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik.
(2)
A tanszéki értekezlet elnöke a tanszékvezető, tagjai a tanszék oktatói, kutatói, alkalmazottai és a HÖK által delegált hallgatói képviselő(k).
Főiskolai szintű bizottság, tanács, kollégium létrehozása 133. § (1)
A Szenátus a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, oktatási, kutatási, igazgatási, gazdálkodási, információs, szociális, esélyegyenlőségi és egyéb tevékenységével összefüggő elemző, helyzetfeltáró és célvizsgálatok elvégzésére alakult állandó vagy eseti testületeket (bizottság, tanács, kollégium) hozhat létre.
(2)
A felsőoktatási törvény, illetve más jogszabályok és főiskolai szabályzatok rendelkezései alapján a hallgatók tanulmányi, közművelődési, sport- és rekreációs, szociális és fegyelmi, valamint az oktatók vagy hallgatók más ügyeinek koordinálására szervezésére, intézésére a rektor operatív bizottságokat hozhat létre.
(3)
A bizottságokban biztosítani kell az oktatók és kutatók képviseletét. Azon bizottságokban, melyeknek feladatkörébe hallgatókat érintő ügyek is tartoznak biztosítani kell a hallgatók részvételét azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsgaés szociális ügyek intézésére létrehozott bizottságokban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak ötven százaléka.
(4)
A Szenátus feladatkörébe tartozó bizottságok elnökét és tagjait a rektor javaslata alapján a Szenátus választja meg határozatával. Egyéb állandó és eseti főiskolai bizottságok esetében a bizottságok elnökét és tagjait a rektor bízza meg.
110
(5)
A bizottságok hallgatói képviselőit az FHÖK Alapszabályzatában meghatározottak szerint delegálja, a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel. 3. A testületek választásának szabályai A választás általános szabályai 134. §
(1)
Főiskolai testületek választásánál választói jogokkal rendelkeznek azok a dolgozók, akik a testület működési körébe tartozó egységeknél állnak alkalmazásban, illetve a testület működési körébe tartozó oktatási egységek beiratkozott hallgatói, akik nem esnek a (2) bekezdés pontjában foglalt korlátozások alá. A testületekbe választhatók a főiskolán teljes munkaidőben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, a testület működési körébe tartozó oktatási egységek dolgozói, illetve a testület működési körébe tartozó oktatási egységek hallgatói, ha nem vonatkoznak rájuk a (3) bekezdésben foglalt korlátozások.
(2)
Nem vehet részt a választásokon: a) aki a választás idején egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságát tölti, (pl. GYES) b) aki a választás idején betegség miatt 30 napnál hosszabb ideig nem dolgozik.
(3)
Nem választható testületi tagnak: a) aki beosztásából következően a testület tagja, b) aki indokolással kéri nevének törlését a jelölőlistáról, c) aki a választás idején hallgatói jogviszonyát szünetelteti.
(4)
A testületek tagjainak jelölése és választása titkosan történik.
(5)
Az oktatók, kutatók képviselőinek választása a szenátustagok esetében karonként, egyéb testületekben a testület határozata szerint történik.
(6)
A nem oktató alkalmazottak képviselőit a Szenátusba összfőiskolai szinten kell megválasztani, más testület esetében a testület határozata szerint.
(7)
A hallgatók képviselőit az FHÖK Alapszabályzatában meghatározottak szerint kell megválasztani.
(8)
A reprezentatív szakszervezet képviselőjének választása a Szenátusba, illetve más főiskolai testületekbe - az Ftv-vel és a főiskolai SzMSz-szel összhangban - a szakszervezet SzMSz-ében rögzítettek alapján történik.
(9)
A Gyakorlóiskola képviselőinek megválasztásáról az iskola SzMSz-e rendelkezik. A választás meghirdetése 134/A. §
(1)
A választásokat az illetékes testület elnöke kezdeményezi. A választásokat a testületi tagok mandátumának lejárata előtt egy hónappal kell meghirdetni.
111
(2)
A választások megszervezése a testület elnöke által kijelölt személy feladata.
(3)
A választási bizottságok munkáját törvényességi szempontból a testület elnöke felügyeli.
(4)
A választás meghirdetésével egy időben az elnök választási bizottságokat kér fel.
(5)
A nem oktató dolgozók választási bizottságának kiválasztásánál figyelembe kell venni a Közalkalmazotti Tanács és a reprezentatív szakszervezet javaslatát. A Választási bizottságok összetétele és feladatköre 134/B. §
(1)
A bizottságok egy elnökből és két tagból állnak. A bizottságok elnökei felelősek a testületi tagok jelölésének és választásának előkészítéséért és lebonyolításáért.
(2)
A választási bizottság felelős a jelölés és a választás tisztaságáért, valamint a választási szabályok betartásáért.
(3)
A választási bizottság feladatköre: a) választási névjegyzék ellenőrzése, b) választási névjegyzék eljuttatása a választókhoz, c) a listák összegyűjtése, d) jelöltlista elkészítése, e) szavazólap elkészítése, f) jelölőgyűlés összehívása, g) választás lebonyolítása, h) a választás eredményének dokumentálása. A testületek tagjainak jelölése 134/C. §
(1)
A jelölőlistát a HEO készíti el és megküldi a választások megszervezéséért felelős személynek, aki eljuttatja a bizottsági elnököknek.
(2)
Külön lista készül a vezető és nem vezető oktatókról, valamint az alkalmazottakról.
(3)
Minden jelölő személy aláírása ellenében megkapja a jelöléshez szükséges teljes listát.
(4)
A választási listára felvehetők közül törölni kell azt a személyt, aki írásbeli indoklással kéri, hogy neve ne szerepeljen a választhatók listáján.
(5)
Az oktatók és kutatók vezető és nem vezető oktatókat, a nem oktató közalkalmazottak saját képviselőt jelölnek. Minden jelölési joggal rendelkező személy annyi nevet jelölhet meg, amennyit a testület összetételére vonatkozó határozat megállapít. A jelölési lapokat zárt borítékban egységenként, a kiosztástól számított 8 napon belül kell eljuttatni a választási bizottság elnökének.
(6)
112
(7)
A jelölés akkor eredményes, ha a jelölési joggal rendelkezők több mint egynegyede a jelölési lapot a választási bizottság elnökének eljuttatta.
(8)
Ha a jelölés eredménytelen, 5 nappal később meg kell ismételni. Ekkor a jelölés a beérkezett lapok számától függetlenül érvényes.
(9)
A jelölőgyűlésen további jelöltállítás lehetséges. A szavazólapra újabb jelöltek felvételére akkor kerülhet sor, ha a jelölőgyűlésen a résztvevők több mint fele nyílt szavazással támogatja a jelöltet.
(10)
A szavazólapra újabb jelöltek csak a jelölőgyűlésen részt vevők köréből kerülhetnek ki, akik a jelölőgyűlésen – jegyzőkönyvben rögzített – szóbeli nyilatkozatot tesznek a jelölés elfogadásáról, és nyilatkoznak a megbízás vállalásáról. A választás előkészítése 134/D. §
(1)
A választási bizottság összesíti a jelölési lapokat, és elkészíti a jelöltek listáját. A listán fel kell tüntetni, hogy a jelöltek a jelölésen hány szavazatot kaptak.
(2)
A szavazólapra a jelöltek akkor kerülhetnek fel, ha elfogadják a jelölést és nyilatkoznak arról, hogy megválasztásuk esetén vállalják a megbízást.
(3)
A választás lebonyolítása oktatói értekezleten, illetve alkalmazotti értekezleten (továbbiakban: jelölőgyűléseken) történik.
(4)
A jelölőgyűlést a választási bizottság elnöke hívja össze és vezeti le.
(5)
A jelölőgyűlés akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak több mint fele jelen van.
(6)
Amennyiben a jelölőgyűlés nem határozatképes, 5 munkanapon belüli időpontra újra össze kell hívni. A választás lebonyolítása 134/E. §
(1)
A jelölőgyűlésen a választási bizottság elnöke ismerteti a jelölés eredményét, és a bizottság által összeállított szavazólap listáját.
(2)
A végleges szavazólapra javasolt jelöltekről nyílt szavazást kell elrendelni. A szavazólapra annak a személynek a neve kerülhet fel, akit a jelölőgyűlésen a résztvevők több mint fele támogat.
(3)
A bizottság elnöke a jelölőgyűlés megnyitása után lehetőséget biztosít a résztvevőknek a felszólalásra, majd ismerteti a szavazás szabályait.
113
(4)
A szavazólap elkészítésének idejére rövid szünetet kell elrendelni.
(5)
A szavazáson az oktatók és kutatók vezető és nem vezető oktatókat, az alkalmazottak alkalmazott jelölteket választanak.
(6)
A szavazólapnak a jelöltek nevén kívül tartalmaznia kell a választható személyek számát, a szavazás módját, és tájékoztatást az érvényes szavazás feltételeiről.
(7)
Érvényes szavazáshoz a szavazólapon előírt módon annyi nevet lehet igenlően megjelölni, ahány fő megválasztható az adott területről. A szavazólapra a választó új nevet is írhat, és szavazhat rá, de a megválasztható személyek számánál több személyre nem szavazhat.
(8)
Érvénytelen az a szavazat, amelyen a megválasztható létszámnál többet jelöltek meg, illetve amelyet teljes egészében áthúztak, vagy más okból nem dönthető el egyértelműen, hogy a választó kire adta le szavazatát.
(9)
A szavazás eredményes, ha a választásra jogosultak több mint 50%-a szavazott. Ennek hiányában új választást kell tartani.
(10)
A szavazatokat a bizottság által lezárt és lepecsételt ládákban kell összegyűjteni. A szavazás lezárása után a bizottság megkezdi a szavazatszámlálást. A szavazatszámlálás idejére szünetet kell elrendelni.
(11)
Az első fordulóban azokat kell megválasztottnak tekinteni, akik a szavazatok több mint 50%-át megkapták. Ennek hiányában, vagy szavazategyenlőség esetén második fordulót kell tartani. A második fordulóban megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a meghatározott kereten belül, sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. A listán meg nem választottak közül a legtöbb szavazatot szerzett személy póttag lesz, aki megüresedett mandátum esetén elfoglalja a megüresedett helyet. Amennyiben póttag nincs, megüresedés esetén új tagot kell választani. A pótválasztást a megüresedést követő 30 napon belül meg kell tartani.
(12)
Szavazategyenlőség esetén rövid szünet közbeiktatásával, ugyanazon a jelölőgyűlésen új szavazást kell tartani. A szavazólapon már csak az egyenlő szavazatot szerzett személyek nevét kell feltüntetni.
(13)
A jelölés és a választás törvényességét illetően a választást követő 3 munkanapon belül a választást meghirdető vezetőnél kifogás emelhető. A választások dokumentálása 134/F. §
(1)
A választások eredményét 3 példányban elkészített jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet a választási bizottság elnöke és tagjai írnak alá. A jegyzőkönyvet és a szavazólapokat 24 órán belül meg kell küldeni a választást elrendelő elnöknek.
(2)
A jegyzőkönyveket a testület kézi irattárában 5 évig kell őrizni, a szavazócédulákat 3 hónap őrzés után meg kell semmisíteni.
114
A testületi tag megbízása 134/G. § (1)
A testületek oktatói, kutatói, alkalmazotti képviselőinek mandátuma 4 évre, a hallgatói képviselőké legalább egy, legfeljebb 3 évre szólhat.
(2)
A megválasztott tagok a testület első ülésén megbízólevelet kapnak, amelyet a testület elnöke és a Választási bizottság elnöke ír alá.
(3)
A gyakorlóiskola, a hallgatói önkormányzat és a reprezentatív szakszervezet által delegált testületi tagok megbízólevelét a testület elnöke írja alá. A megbízólevél átadása az alakuló ülésen történik.
(4)
A testületi tagoknak joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek a testület munkájában, javaslataikkal, véleményükkel elősegítsék annak eredményes működését.
(5)
A tagság megszűnéséről a főiskolai SzMSz rendelkezik. Ilyen esetekben az elnök a megbízást visszavonja. A megbízás visszavonása írásban történik.
(6)
Az újonnan megválasztott testületet a választást követő 15 napon belül össze kell hívni.
4. A testületek tevékenységének nyilvánossága 135. § (1)
Az egyes szervezeti szinteken működő testületek a következők szerint nyilvánosak: – a Gazdasági Tanács és a Rektori Tanács ülései nem nyilvánosak; – a Szenátus: a főiskolával közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban állók számára; – a Kari Tanács: a kari közalkalmazottak illetve hallgatók számára; – az oktatási szervezeti egységek tanácsa: az egységbe beosztott közalkalmazottak illetve az oktatott hallgatók számára.
(2)
A testületi előterjesztések, jegyzőkönyvek és határozatok a főiskola közalkalmazottai és hallgatói számára nyilvánosak. Ennek biztosítására a felsorolt dokumentumokat a Rektori Hivatal irattárában, illetve a Központi Irattárban kell elhelyezni. A nyilvánosság technikai feltételeinek biztosítása a testület titkárának a feladata. Az állami vagy szolgálati titkot képező dokumentumra külön jogszabály vonatkozik.
(3)
A testületek határozatait a főiskolai információs csatornákon közzé kell tenni.
(4)
A testület zárt ülését, illetve dokumentumainak bizalmas kezelését az érintett testület rendelheti el többségi szavazással.
115
5. A testületek működése Az ülések összehívásának rendje 136. § (1)
Az újonnan megválasztott testület első ülését a tagok megválasztását követően legkésőbb tizenöt napon belül az elnök hívja össze.
(2)
A különböző szintű testületeket szükség szerint a testület elnöke hívja össze. A testületet tizenöt napon belül össze kell hívni akkor is, ha a tagok legalább ötven százaléka ezt írásban kéri. Ebben az esetben a testület dönt arról, hogy tárgyalni kívánja-e a napirendre javasolt kérdést.
(3)
Az érintett testület ülésének időpontját és napirendjét az ülés előtt legalább öt munkanappal írásban kell közölni a tagokkal, ezzel egyidejűleg meg kell küldeni az írásbeli előterjesztéseket is.
(4)
Az egyes napirendek előadói – amennyiben nem tagjai a testületnek – tanácskozási joggal vehetnek részt a napirend vitájában.
(5)
Az elnök kivételes esetben rendkívüli ülés összehívását is kezdeményezheti az ok pontos megjelölésével. Rendkívüli ülés esetén a meghívót és az ülés anyagát legalább három munkanappal az ülés előtt kézbesíteni kell.
Az ülések rendje 137. § (1)
A testület akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van.
(2)
Az ülést az elnök vezeti. Az ülés megnyitása után be kell jelenteni azokat, akik az ülésről kimentették magukat. Ez a titkár feladata. Ezután az elnök megállapítja a határozatképességet és ismerteti az ülés tárgysorozatát. A napirendről a testület szavazással dönt.
(3)
A kiküldött napirendtől eltérni, illetve bővíteni csak a testületnek van joga. Erre javaslatot az elnök, illetve bármelyik testületi tag tehet. Az eltérést indokolni kell, amelynek elfogadásáról a testület határoz.
(4)
A testület tagjai az ülésre meghívott és jelen lévő vezetőkhöz kérdést intézhetnek. A kérdésre lehetőség szerint az ülésen kell válaszolni. Indokolt esetben nyolc napon belül írásban válaszolhatnak.
(5)
A testület ülésén a felszólalóknak az elnök adja meg a szót. A vitában felszólalási joga van a tagoknak és a tanácskozási joggal meghívottaknak.
(6)
A vita korlátozásáról, illetve a hozzászólások időtartamának meghatározásáról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
116
(7)
Döntést igénylő ügyekben a testület írásos előterjesztés alapján foglal állást.
Határozathozatal 138. § (1)
A testület határozatait általában nyílt szavazással, – ha törvény, illetve főiskolai szabályzat magasabba szavazati arányt nem ír elő – jelenlévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza. Nyílt szavazásnál az elnök utolsóként szavaz.
(2)
Titkos szavazást kell elrendelni, ha a testület személyi ügyekben dönt vagy véleményt nyilvánít, illetve ha a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok ötven százaléka a titkos szavazás elrendelését kéri. A titkos szavazás lefolytatását szavazatszedő bizottság végzi, amelyet a testület esetenként választ meg.
(3)
Ha a tagok ötven százaléka kéri, név szerinti szavazást kell tartani.
(4)
A titkos szavazás általában “igen” és “nem” feliratú szavazókártyákkal, személyi kérdésben a jelöltek nevét tartalmazó szavazólappal történik, amelyen az “igen” és “nem” szavazat megjelölésére a nevek mellett külön rovatokat kell biztosítani. A rovatok egyikébe a szavazat + vagy x jellel jelölhető.
(5)
A minősített többségű szavazás esetei: a) a testület összes tagjának kétharmada igennel szavaz, b) a testület jelenlévő tagjainak kétharmada igennel szavaz. A szavazás eseteinek részletes felsorolását a főiskola választott testületeinek ügyrendje határozza meg.
(6)
Ha a testület nem döntési jogkörében jár el, hanem véleményt nyilvánít vagy állást foglal, a szavazati arányokat kell közölni. Az ülések dokumentálása 139. §
(1)
A Szenátus üléseiről és a Kari Tanácsülésekről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül. A többi testület üléséről emlékeztetőt kell készíteni.
(2)
A személyi kérdésekről, illetve a jogszabályok által meghatározott ügyekről a felterjesztésekhez jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni.
(3)
A jegyzőkönyvet a testület elnökének javaslata alapján a testület által választott személyek hitelesítik.
(4)
Az ülés határozatait évenként újra kezdődően számozva, minden esetben írásban kell rögzíteni és megőrizni. A határozatokat – az ügyrendnek megfelelően – a testület elnöke vagy titkára hitelesíti. A határozatot – az ügyrend szerint – meg kell küldeni az érintetteknek.
117
VIII. Az alkalmazottak jogorvoslati kérelmének elbírálási rendje 1. Általános rendelkezések 140. § (1)
Mindazokban az esetekben, amelyekben jogszabály, jelen szabályzat vagy más főiskolai szabályzat jogorvoslati eljárást tesz lehetővé és ennek eljárási rendjét is meghatározza, a vonatkozó jogszabályi illetve szabályzati rendelkezés szerint kell eljárni.
(2)
E fejezetben meghatározott eljárásokban – a rendes jogorvoslati lehetőséget is figyelembe véve – az ügyet a főiskolán belül kell lezárni. Főhatósági illetve bírósági jogorvoslatnak csak erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés esetén van helye. A jogorvoslati eljárás elindítása 141. §
(1)
Az oktatók és más beosztású közalkalmazottak javaslattal, észrevétellel, panasszal (a továbbiakban: beadvány) fordulhatnak a főiskola, a karok, az oktatási szervezeti egységek (intézet, tanszék) és más központi szervezeti egységek vezetőihez és vezető testületeihez. A beadványokat írásban kell benyújtani, részletesen kifejtve annak tartalmát, célját, megjelölve a kért, illetve várt intézkedést is.
(2)
Az (1) bekezdésben írt beadványokat a címzett vezető titkárságára, ha a címzett testületi szerv, akkor elnökének titkárságához kell benyújtani.
(3)
A (2) bekezdés szerint benyújtott beadványt az ügyiratkezelés szabályai szerint iktatni kell, be kell mutatni a címzett vezetőnek, illetve amennyiben vezetőtestület a címzett, annak elnökének. A címzett, illetve az elnök intézkedése szerint szükség esetén ki kell adni szakértői felülvizsgálatra illetve véleményezésre, egyidejűleg (az átvételtől számított tíz napon belül) értesítve a beküldőt beadványának további sorsáról és az ügyben hozandó döntés várható határidejéről. Amennyiben a szakértői felülvizsgálat, véleményezés megtörtént, illetve mellőzhető: - a vezetőhöz intézett beadvány esetén közvetlenül, - a testülethez intézett beadványnál pedig annak állásfoglalása után a beküldőnek harminc napon belül, illetve az előre jelzett határidőre érdemi választ kell adni. Tájékoztatni kell a benyújtót a megtett vagy tervezett intézkedésről is.
(4)
Amennyiben a beküldő a válasszal, illetve a tett vagy jelzett intézkedéssel nincs megelégedve, jogorvoslati panasszal fordulhat a szolgálati feletteshez (testületi szerv esetén a felettes vezetőtestülethez), a rektorhoz címzett beadvány esetén a Szenátushoz.
118
2. A főiskolai döntések elleni jogorvoslatok elbírálása 142. § (1)
A 141. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az oktatók, más beosztású közalkalmazottak dolgozói közösségei a jelen szabályzatban, illetve más főiskolai szabályzatban is meghatározott, valamint az egyes vezetők által hozott döntések ellen jogorvoslattal élhetnek.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmek előzetes elbírálásáról és ennek alapján a jogorvoslati folyamat beindításáról, illetve a jogszerűtlen kérelmek elutasításáról a rektor intézkedik, illetve dönt.
(3)
A jogorvoslati kérelmeket a rektornak címezve a Rektori Hivatalba kell benyújtani. A kérelemben pontosan meg kell határozni a sérelmezett intézkedést, döntést és megjelölni a kért jogorvoslati intézkedést.
(4)
A Rektori Hivatal végzi e kérelmek nyilvántartását, előkészíti az ügyeket, az üggyel kapcsolatos leveleket és ellátja az ügyintézéssel, ügyvitellel kapcsolatos egyéb teendőket.
(5)
A jogorvoslati kérelmek elbírálására a rektor eseti Fellebbviteli Bizottságot nevez ki.
(6)
A jogorvoslati kérelmeket a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kell előkészíteni és a bizottság elnöke elé terjeszteni. Az elnök rendelkezése szerint a kérelmet ki kell adni szakértői vizsgálatra, vagy a bizottság ülése elé kell terjeszteni. A szakértői vizsgálat után, illetve annak mellőzése esetén az ügyeket a bizottság ülésén a titkár ismerteti, majd a bizottsági állásfoglalás után: a) a megalapozatlan (jogszerűtlen) kérelmeket a bizottság elutasítja, b) a jogszerű kérelmeket jogorvoslatra az illetékes főiskolai vezetőhöz, illetve vezetőtestülethez továbbítja. A bizottság a kérelmekhez csatolja a véleményét is. Különösen szükséges ez, ha a bizottság törvénytelenséget tár fel. A bizottság döntéséről mindkét esetben tájékoztatni kell a kérelmezőt is.
(7)
A jogorvoslati eljárásra bocsátott kérelmeket az arra illetékes vezető, illetve vezetőtestület elbírálja, és a döntéséről, intézkedéséről határozatban értesíti a kérelmezőt, egyidejűleg döntéséről tájékoztatja a bizottságot.
(8)
Az (6) bekezdés szerinti határozatban közölni kell, ha az ügyben további jogorvoslatnak nincs helye.
119
HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER
120
1. A tanulmányok megkezdésének feltételei 143. § (1)
A főiskolán államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben való részvétel joga megilleti: a) az EU Gazdasági Térségéhez tartozó országok állampolgárait, valamint családtagjaikat; b) a Magyarországon élő menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet; c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit; d) azon országok állampolgárait, melyekben viszonosság alapján magyar állampolgár tanulhat.
(2)
Az (1) bekezdésben fel nem soroltak csak költségtérítéses formában folytathatnak tanulmányokat.
(3)
A főiskolán az kezdheti meg tanulmányait, aki felvételt nyert. A jelentkezés feltételrendjét külön főiskolai szabályzat határozza meg.
(4)
Hallgatói jogviszonyt az létesíthet, aki a főiskolára felvételt vagy átvételt nyert. A hallgatói jogviszony a beiratkozással, törzslapkiállítással jön létre.
(5)
A főiskola külön szabályzatban meghatározott módon előnyben részesítési követelményt állapít meg hátrányos, vagy fogyatékossággal élő hallgatók részére, de az előny nem vezethet az oktatási követelmények alóli felmentéshez. 2. A hallgatói és kollégiumi jogviszony, valamint ezek megszűnése A hallgatói és kollégiumi jogviszony létesítése 144. §
(1)
A hallgatónak a főiskolán egy hallgatói jogviszonya lehet.
(2)
A hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató jelen szabályzatban meghatározott keretek közt a főiskolán: a) kérheti átvételét államilag támogatott képzésre; b) párhuzamosan folytathat tanulmányokat a főiskolán; c) másik felsőoktatási intézménybe kérheti átvételét, és felvételi eljárás nélkül folytathatja tanulmányait; d) benyújthat kérelmet más intézményben új szakra, új felvételi eljárással; e) vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, a főiskola hozzájárulásával, másik intézményben költségtérítés nélkül résztanulmányokat folytathat.
121
(3)
A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy szünetelteti. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki az időarányos fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget. A hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésbe való besorolása egy tanév időtartamra szól. A főiskola a hallgató besorolásáról a felsőoktatási törvény rendelkezései alapján hoz döntést.
(4)
A kollégiumi (diákotthoni) tagsági jogviszony a kollégiumi (diákotthoni) felvétellel jön létre.
(5)
A kollégiumi (diákotthoni) felvételi ügyekben a főiskolai Kollégiumi Képviselőtestület dönt. A testület ezen jogkörét átruházhatja az illetékes Kollégiumi Bizottságra.
(6)
A kollégiumi (diákotthoni) jelentkezések elbírálásáról, a térítési díjról, fizetési kötelezettségekről külön főiskolai szabályzatok rendelkeznek. A hallgatói és kollégiumi jogviszony megszűnése 145. §
(1)
A hallgatói jogviszony megszűnik: a) az átvétel napján, ha a hallgatót más felsőoktatási intézmény átvette; b) a bejelentés napján, ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti hallgatói jogviszonyát; c) ha a hallgató államilag támogatott képzésben nem folytathatja, és költségtérítéses képzésben nem kívánja folytatni tanulmányait; d) az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján.
(2)
A főiskola egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki: a) a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti; b) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, és a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait.
(3)
Egyoldalú nyilatkozattal a hallgatói jogviszony csak akkor szüntethető meg, ha a hallgatót a főiskola legalább két alkalommal írásban felhívta arra, hogy kötelezettségének megadott határidőig tegyen eleget, valamint tájékoztatást kapott a mulasztás jogkövetkezményeiről.
(4)
A hallgatói névsorból törölni kell a hallgatót, amikor a hallgatói jogviszonya megszűnt.
(5)
A hallgató kollégiumi tagsági jogviszonya megszűnik: a) a felvételről szóló döntésben meghatározott határidő lejártakor; b) a hallgatói jogviszony megszűnésével; c) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével; d) ha a hallgató kollégiumi elhelyezését fizetési hátralék miatt megszüntetik, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;
122
e) ha a hallgató kollégiumi tagságáról írásban lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon; f) ha a hallgatót másik kollégium átvette, az átvétele napján.
3. A hallgatók fizetési kötelezettségei és teljesítési rendje A hallgatók képzéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségei 146/A. § (1)
A főiskolán folyó képzés lehet: a) államilag támogatott, vagy b) költségtérítéses képzés.
(2)
Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés viseli.
(3)
A költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli.
(4)
Ha az államilag támogatott létszámkeretre felvett hallgatónak tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy egyéb okokból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja, helyébe főiskolai szabályzat által meghatározott módon, kiemelkedő teljesítményű, költségtérítéses hallgató léphet.
(5)
Ha a hallgató kimerítette a törvény által meghatározott rendelkezésére álló időt, csak költségtérítéses formában folytathat felsőoktatási tanulmányokat. Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások 146. §
(1)
Államilag támogatott képzésben a hallgató térítésmentesen az alábbi szolgáltatásokat veheti igénybe: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történő felvétele, beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, valamint a szakmai vizsga és a záróvizsga letétele; b) a kollégiumi, szakkollégiumi foglalkozások; c) a főiskola létesítményeinek – könyvtár és könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények – eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan; d) a felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, más képzési formákban egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz; e) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadás; f) a képzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása;
123
g) a főiskola által szervezett kötelező záróünnepségen, más ünnepségen vagy megemlékezésen való részvétel; h) a karrier tanácsadással kapcsolatos szolgáltatásokat. (2)
Az államilag támogatott képzés keretében – eltérő jogszabályi rendelkezések hiányában – a főiskola nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat. Térítési díj fizetéséhez kötött szolgáltatások 147. §
(1)
Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe a főiskolán. a) az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek – a hallgató választása alapján – nem magyar nyelven történő oktatása; b) a főiskola eszközeivel előállított, a főiskola által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába került dolog; c) a főiskola létesítményeinek – könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények – eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatások kívüli körben; d) kollégiumi és szakkollégiumi elhelyezés, ennek keretei között a kollégium létesítményeinek, eszközeinek használata; e) kötelező, illetve az Ftv. alapján a főiskola által kötelezően biztosítandó mértéken felül felvehető kreditértéket eredményező képzés.
(2)
A főiskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott módon ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát fizetési kötelezettség terheli.
(3)
A térítéshez kötött szolgáltatások esetében a kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzat határozza meg. A térítési díj összege nem lehet magasabb az önköltségnél.
(4)
A szolgáltatások igénybevételének rendje vonatkozik a főiskolán vendéghallgatói jogviszonyban tanulmányokat folytató hallgatóra is.
(5)
A kollégiumban az alapszolgáltatáson felüli további szolgáltatásokért a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott esetekben kérhető térítési díj.
A költségtérítés-fizetési kötelezettség 148. § (1)
A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató a térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatásokért költségtérítést, a többi szolgáltatásért térítési díjat köteles fizetni. A költségtérítés és a térítési díj megállapításának és módosításának rendjét a főiskola a térítési és juttatási szabályzatban határozza meg.
124
(2)
A térítési és juttatási szabályzat alapján a hallgató és a főiskola megállapodásban rögzíti a költségtérítés és a térítési díj összegét. A költségtérítés mértékét a felvételi tájékoztatóban kell közzétenni. A megállapodás nem terjed ki a diákotthoni térítési díj megállapítására, ebben a felek szabadon állapodnak meg.
(3)
A költségtérítés összegét – a képzéssel kapcsolatos valamennyi ráfordításra tekintettel – a főiskola határozza meg azzal a megkötéssel, hogy annak összege nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy hallgatóra jutó hányadának ötven százaléka.
(4)
Ha a hallgató főiskolán megkezdett tanulmányai meghaladják a tizenhat félévet, a hallgató nem jogosult a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére. Ez esetben a költségtérítés összege nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy hallgatóra jutó hányada.
(5)
A főiskola a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott módon visszafizeti a befizetett költségtérítés arányos részét, ha a hallgató a képzési időszak megkezdése előtt bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát.
(6)
A főiskola térítési és juttatási szabályzata határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a részletfizetés engedélyezéséről.
(7)
A főiskola megállapodhat gazdálkodó szervezettel, hogy a gazdálkodó szervezet által megjelölt személyekkel hallgatói jogviszonyt létesít. A felvételi követelményeknek megfelelő személyekkel hallgatói jogviszony létesíthető, a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget a gazdálkodó szervezet fizeti ki. 4. A tanulmányi kötelezettség teljesítése A hallgatók teljesítményének értékelése 149. §
(1)
A képzési időszak szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A hallgató teljesítményét a főiskola a szorgalmi időszakban és a vizsgaidőszakban értékeli.
(2)
A hallgató teljesítményének értékelése lehet: a) ötfokozatú minősítés; b) háromfokozatú minősítés; c) a főiskola által bevezetett, a főiskolai tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített más értékelési rendszer, amely biztosítja az összehasonlíthatóságot.
(3)
A főiskola a beiratkozáskor írásbeli tájékoztatót ad át a hallgatónak, amely tartalmazza tanulmányai folytatásához és megtervezéséhez szükséges információt.
(4)
A beiratkozáskor a hallgató leckekönyvet kap, amely a tanulmányok és a végbizonyítvány igazolására szolgáló közokirat.
125
(5)
A hallgató tanulmányi követelményeinek teljesítését a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott módon kreditben kell kifejezni. A képzésben történő előrehaladást a megszerzett kreditek összege fejezi ki. Kredit a tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhető.
(6)
A kredit értéke nem függ a hallgató tudására adott értékeléstől.
(7)
A főiskola a hallgató részére biztosítja, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vegyen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson.
(8)
Államilag támogatott képzésben a főiskola biztosítja, hogy a hallgató költségtérítés fizetése nélkül, egyéni tanulmányi rendjében az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel.
(9)
A főiskolával hallgatói jogviszonyban álló hallgató tanulmányaihoz tartozó tárgyakat a főiskolán más képzésben, továbbá vendéghallgatóként más intézményben felveheti.
(10) A főiskola ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A hallgató ettől eltérhet, a krediteket a képzési időtől rövidebb vagy hosszabb idő alatt is megszerezheti. (11) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. (12) A megszerezhető krediteket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint el kell ismerni. A Kreditátviteli Bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény telesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb harminc lehet azzal a megkötéssel, hogy – a főiskolán folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá munkatapasztalatok kreditértékként való elismerése esetén is – a főiskolán legalább harminc kreditet köteles teljesíteni. (13) Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményeket felmenő rendszerben lehet bevezetni. A vizsgák teljesítésének rendje 150. § (1)
A főiskola a tanulmányi és vizsgaszabályzatban határozza meg: a) a képzési időszakokat és azok belső ütemezését, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének szabályait, illetőleg az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének módját; b) a vizsgákra történő jelentkezésnek, a vizsgák megszerzésének és lebonyolításának a rendjét; c) a hallgató által összegyűjtendő kreditek számát, amely elegendő ahhoz, hogy tanulmányait az államilag támogatott képzésben folytathassa.
126
(2)
A felsőfokú szakképzésben külön szabályzatban meghatározott módon szakmai vizsgát kell tenni.
(3)
A hallgató tanulmányait alap- és továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.
(4)
A záróvizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezés módját, a megszervezés és lebonyolítás rendjét, az eredmények kiszámítási módját a tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg. Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a főiskolával szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
(5)
Záróvizsgát a főiskola más felsőoktatási intézménnyel közösen is szervezhet.
(6)
A fogyatékossággal élő hallgató számára biztosítandó feltételekről a tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezik.
mesterképzésben,
valamint
szakirányú
Az oklevél, a bizonyítvány 151. § (1)
A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga továbbá – más jogszabályi előírás hiányában – az előírt nyelvvizsga letétele. Az előfeltételek teljesítésének részletes szabályait a tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg.
(2)
Az oklevelet, illetve bizonyítványt a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül ki kell állítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett.
(3)
Az oklevél közokirat, melynek kiadásáról, az abban feltüntetett adatokról, a nyilvántartásról a tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezik.
(4)
Nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában a főiskola igazolást állít ki a záróvizsga eredményes letételéről. Az igazolás szakképzettséget nem igazol. A kiadott igazolásokról központi nyilvántartás készül.
(5)
A diploma különböző nyelveken kiadható a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint.
(6)
Alapképzésben és mesterképzésben a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közokiratnak minősülő oklevélmellékletet kell kiadni.
(7)
Az alapképzésben, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.
(8)
Az intézmény felsőfokú szakképzésben végzett hallgató részére szakképesítést igazoló bizonyítványt és a hallgató kérésére bizonyítvány-kiegészítő lapot ad ki.
(9)
A felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány kiadásának előfeltételét a tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg.
127
5. A tehetséggondozás 152. § (1)
A főiskola biztosítja a kiemelkedő képességgel rendelkező hallgatók tudományos szintű felkészítését, hogy a korszerű ismeretek átadása járuljon hozzá a tudásalapú társadalom létrejöttéhez.
(2)
A főiskolán a hallgató tehetségének kibontakoztatását a minőségi oktatás, a tudományos diákkör és a szakkollégium segíti az alábbiak szerint: a) a minőségi oktatás keretében a kiemelkedő képességű hallgató tehetségének kibontakoztatását segítő többletkövetelmények teljesítéséhez kap segítséget; b) a tudományos diákkör a kötelező tananyaggal kapcsolatos, azon túlmutató tudományos és művészeti ismeretek elmélyítését, bővítését, a hallgatók kutatómunkáját, illetve alkotótevékenységét szolgálja. A tudományos diákköri tevékenység alkalmat ad a szakmai tudományos zsűri és az érdeklődő hallgatóság előtti érvelésre, vitára, felkészít a szakterület hazai és külföldi konferenciáin való szereplésre, illetve ösztönzést ad a kutatómunka további folytatására; c) a szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.
(3)
A szakkollégiumban tudományos diákkör is működhet. A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal.
(4)
A főiskola a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének biztosításához mentorprogram keretében nyújt segítséget. 6. A hallgató egyéni jogai és kötelességei Alapvető hallgatói jogok 153. §
(1)
A főiskola autonómiája garantálja a hallgatók egyéni és kollektív jogainak érvényesülését.
(2)
A hallgató alapvető joga, hogy szabadon megválassza felsőfokú tanulmányai helyszínét.
(3)
A hallgatót megilleti emberi méltósága tiszteletben tartásának joga, mely kiterjed különösen: a) a személyiségi jog tiszteletben tartására, amely magába foglalja személyisége szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogának tiszteletben tartását, feltéve, hogy a jog érvényesítése nem veszélyezteti a főiskola polgárainak egészségét, testi épségét; b) szabadon véleményt nyilvánítson a főiskola, a kollégium működéséről, az oktatók munkájáról, az emberi méltóság tiszteletben tartásával;
128
c) tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről; d) javaslattal éljen, kérdéseket intézzen a főiskola, kollégium vezetőihez és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon; e) véleményezze az oktatói munkát; f) kifejezésre juttathassa és tiszteletben tartsák vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását, feltéve ha mások hasonló jogát ezzel nem sérti vagy korlátozza; g) tiszteletben tartsák a kollégiumban a lakhatáshoz való jogát, továbbá a levelezéshez való jogát feltéve, hogy nem sérti és korlátozza ezzel mások jogának gyakorlását; h) biztonságban, egészséges környezetben folytassa tanulmányait. A tanulmányok folytatását biztosító jogok 154. § (1)
A hallgató joga hogy tanulmányai során tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon tanulmányaihoz és pályakezdéséhez, lehetősége legyen ahhoz, hogy: a) igénybe vegye a főiskolán, illetve kollégiumaiban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat; b) a képzési program alapján összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, igénybe vehesse a főiskola által nyújtott képzési lehetőségeket; c) látogassa a főiskolán meghirdetett előadásokat, szemináriumokat; d) válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások és oktatók között; e) teljes körű, tárgyilagos tájékoztatást kapjon a főiskolától; f) állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön; g) segítséget kapjon a főiskola közösségeibe való beilleszkedéshez, fizikai állapotának megőrzéséhez, egészséges életvitelhez; h) részt vegyen a tudományos diákköri munkában a főiskolai kutató-fejlesztő tevékenységben; i) tanulmányi ösztöndíjban részesüljön; j) tudományos és művészeti pályázatot nyújtson be, megválassza szakdolgozatának témáját; k) a főiskolán megszervezett tanulmányi és életpálya-tanácsadás szolgáltatásait igénybe vegye; l) szüneteltesse hallgatói jogviszonyát; m) vendéghallgatói és párhuzamos hallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje átvételét más intézménybe; n) megismerje tanulmányai során a nemzetközi gyakorlatot, az Európai Gazdasági Térség országaiban résztanulmányokat folytathasson, ehhez igénybe vegye a hallgatói hitelt vagy ösztöndíjat.
129
A juttatásokhoz való jog, az érdekérvényesítés joga 155. § (1)
A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, különösen, hogy: a) kollégiumi ellátásban, vagy lakhatási támogatásban részesüljön; b) tanulmányi vagy más ösztöndíjban, szociális, tankönyv-, jegyzetvásárlási támogatásban részesüljön; c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez – a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint – mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon; d) diákigazolványt állítsanak ki részére, és igénybe vegye az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, kedvezményeket; e) a főiskolán hallgatói munkadíj ellenében munkát végezzen; f) a főiskola által létrehozott gazdasági társaság tagja legyen, ott hallgatói munkát végezzen; g) tanulmányi szerződést kössön, munkavégzés melletti tanulás esetén tanulmányi szabadságot vegyen igénybe.
(2)
A hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és jogorvoslat joga, e körben különösen, hogy a) a jogai gyakorlásához szükséges információhoz hozzájusson; b) személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő főiskolai és kollégiumi döntések meghozatalában; c) jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; d) az oktatási jogok biztosához forduljon; e) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálatot; f) választó és választható legyen a hallgatói önkormányzatban.
(3)
A hallgatók által előállított dolgok tulajdonjogáról és a tevékenység díjazásáról jelen szabályzat úgy rendelkezik, hogy: a) a hallgató által előállított a hallgatói vagy kollégiumi jogviszonyának kötelezettségének teljesítéséből fakadó, a főiskola illetve kollégium birtok feletti tulajdonjogot a főiskola illetve kollégium szerzi meg – a szellemi alkotások kivételével – feltéve, hogy a hallgatók közt nem született eltérő megállapodás, továbbá a dolog elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a főiskola vagy a kollégium biztosította. b) a hallgatót díjazás illeti meg, ha a főiskola vagy a kollégium a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. c) a megfelelő díjazásban a főiskola, illetve kollégium állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből származik a bevétel. d) az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenység bevétele terhére kell megállapítani, a költségek figyelembevételével. e) a díjazás módját a főiskola bevételes tevékenységek rendjéről szóló szabályzata határozza meg. f) a hallgató által előállított szellemi alkotás esetén a( 3) bekezdés a) pontjában foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a főiskola vagy kollégium részére történő átadás esetén a munkaviszonyban vagy más jogviszonyban
130
létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. g) ha az alapképzésben résztvevő hallgató hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére legalább a minimálbér tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a munkáltató. h) a szakmai gyakorlat megszervezésére a főiskola és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a főiskola folyósítja a hallgatóknak a munkadíjat.
A hallgató kötelességei 156. § A hallgató kötelessége, hogy: a) teljesítse a főiskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeket; b) megtartsa a főiskola SzMSz-ében, illetve a Kollégiumi szabályzatban foglaltakat; c) megtartsa a főiskola épületeinek, a főiskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megőrizze a rábízott eszközöket, óvja a főiskola létesítményeit, felszereléseit; d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket; e) tiszteletben tartsa a főiskolai hagyományokat, ne sértse a főiskola jó hírnevét; f) tartsa tiszteletben a főiskola alkalmazottai és hallgatótársai emberi méltóságát; g) teljesítse tanulmányai folytatásához kapcsolódó fizetési kötelezettségét, így költségtérítéses képzésben költségtérítést fizessen.
A jogok és kötelezettségek gyakorlása 157. § (1)
A jelen szabályzatban meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A főiskola döntései, intézkedései nem vezethetnek hatályos jogszabályokban biztosított hallgatói jogok csorbításához, érdekérvényesítési lehetőség korlátozásához, a tájékozódási jog korlátozásához.
(2)
A hallgatói jogviszonyból fakadó jogok a főiskolára történő beiratkozás napjától gyakorolhatók.
(3)
A főiskolán jelen szabályzat határozza meg, hogy a hallgatói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve végrehajtani.
131
7. A hallgató fegyelmi és kártérítési felelőssége, a főiskola kártérítési felelőssége A fegyelmi eljárás 158. § (1)
A kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegő hallgatót fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítheti a főiskola.
(2)
A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) térítési és juttatási szabályzatban meghatározott juttatások csökkentése, illetőleg megvonása legfeljebb hat hónapra, a szociális támogatás kivételével; d) határozott időre – legfeljebb két félévre szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, mely időtartam alatt a hallgatói jogviszony szünetel; e) kizárás a főiskoláról, a hallgatói jogviszony végleges megvonásával.
(3)
A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire figyelemmel kell lenni.
(4)
Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta három hónap már eltelt. A tudomásszerzés időpontjának az számít, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárásra jogosult tudomására jutott.
(5)
A fegyelmi eljárás megindításáról, lefolytatásáról, a határozathozatalról külön főiskolai szabályzat rendelkezik.
(6)
Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig, illetve ha a hallgató meghallgatása, tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges, legfeljebb az akadály megszűnéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(7)
A fegyelmi eljárást rendes körülmények között egy hónapon belül be kell fejezni.
(8)
Végrehajtani csak jogerős ítéletet lehet.
(9)
A hallgatót a fegyelmi büntetés lejárta előtt – indokolt határozattal – mentesíteni lehet a kiszabott büntetés alól.
(10) A fegyelmi felelősségre vonás szabályait a kollégiumban és a kollégiumként működő diákotthonban is alkalmazni kell.
132
A hallgató kártérítési felelőssége 159. § (1)
Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a főiskolának, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, kártérítési felelősséggel tartozik.
(2)
Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér egyszeri összegének ötven százalékát.
(3)
Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni.
(4)
A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli, mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. A főiskola kártérítési felelőssége 160. §
(1)
A főiskola, a kollégiumok, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói és kollégiumi jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel.
(2)
A főiskola, a kollégiumok, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
(3)
Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása idézte elő.
(4)
A gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a hallgatónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben a hallgató hallgatói szerződést kötött. 8. A hallgatói balesetek megelőzése, baleset esetén követendő eljárások A hallgatói balesetek megelőzésének feladatai 161. §
(1)
A hallgatókat a beiratkozást követő tájékoztatók sorában baleset-megelőzési oktatásban kell részesíteni. Az oktatás feladata a biztonsággal, a testi épség megóvásával kapcsolatos ismeretek átadása, rendszabályok és viselkedési formák ismertetése.
(2)
A hallgatók oktatásában figyelmet kell fordítani különösen: a) a főiskola épületei környékén a közlekedési szabályok ismertetésére;
133
b) a főiskola balesetvédelmi előírásaira; c) rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendők ismertetésére, a menekülés útvonalára, a menekülés rendjére, a hallgatók kötelességeire a balesetek megelőzésével kapcsolatban; d) tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok során követendő szabályok ismertetésére, a baleseti veszélyforrásokra a kötelező viselkedés szabályaira; e) rendkívüli események bekövetkezésekor a követendő szabályokra. (3)
A főiskolai oktatói, kutatói a foglalkozásokon, gyakorlatokon kötelesek a rájuk bízott hallgatók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a hallgatókkal betartatni.
(4)
A fokozottan balesetveszélyes főiskolai foglalkozásokat vezető oktatók balesetmegelőzési feladatait részletesen kell szabályozni munkaköri leírásaikban a főiskolai munkavédelmi utasítás alapján. Az intézkedés rendje baleset esetén 162. §
(1)
A hallgatót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni az alábbi intézkedéseket az oktatónak, illetve gyakorlatvezetőnek: a) a sérült hallgatót elsősegélyben kell részesíteni, szükség szerint orvost kell hívni; b) a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; c) minden hallgatói balesetet, sérülést, rosszullétet jelenteni kell a Dékáni Titkárságon.
(2)
A balesetet szenvedett hallgatóval az elsősegélynyújtásban részt vevő személy csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozáshoz meg kell várni az orvosi segítséget.
(3)
A főiskolán történt minden balesetet a munkavédelmi vezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
(4)
A hallgatói balesetekkel kapcsolatban a főiskola feladata: a) a balesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani; b) a nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó hallgatói balesetről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a hallgatónak. A jegyzőkönyv egy példányát a főiskola őrzi meg.
(5)
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az oktatási miniszternek. Súlyos baleset kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakértőt kell bevonni.
134
9. A hallgatói jogorvoslat joga Jogorvoslati eljárás 163. § (1)
A főiskola a hallgatóval kapcsolatos döntéseit – hatályos jogszabályokban és a főiskolai SzMSz-ben meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri – írásban közli a hallgatóval.
(2)
A hallgató a döntés ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet.
(3)
A jogorvoslat joga nem vonatkozik a tanulmányok értékelésére. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha az nem a főiskola által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a főiskola szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.
(4)
A jogorvoslati eljárás rendjéről és a határozathozatalról külön főiskolai szabályzat rendelkezik.
(5)
A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírásági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.
(6)
A főiskola döntése jogerős, ha a közléstől számított tizenöt napon belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak.
(7)
A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatot kérte.
(8)
A jogorvoslat joga jogszabályban, illetve főiskolai dokumentumokban található olyan rendelkezésekre vonatkozik, amelyek jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. Eljárás semmis és jogsértő döntés esetén 164. §
(1)
A hallgató ügyeiben intézményi hatáskörben, gyakorlati képzés során hozott, az egyenlő bánásmód követelményeit sértő döntés semmis.
(2)
A főiskolai eljárás keretében vagy a gyakorlati képzés szervezője által hozott döntés esetében a semmisség megállapítását a bíróságtól lehet kérni.
(3)
A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint. Ha ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, ha a döntéshozóval folytatott egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
135
(4)
A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok.
(5)
A semmisség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.
(6)
Semmisség megállapítása esetén a bíróság elrendelheti a jogsértés abbahagyását, elégtételre kötelezhet, illetve elrendelheti a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését.
(7)
A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.
(8)
A jogsértést megállapító bírósági ítéletben meghatározott időpontig a főiskola az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének követelményeit köteles megszüntetni. Ellenkező esetben a bíróság elrendelheti a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztését harminc napon belül. A jogorvoslati jog különös esetei 165. §
(1)
Nincs helye a jelen szabályzatban foglalt jogorvoslatnak abban az esetben, ha a főiskola és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírósághoz fordulhat.
(2)
A hallgatói jog sérelme esetén az érintett igénybe veheti az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot.
(3)
A hallgató az oktatási jogok miniszteri biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha a jelen szabályzatban meghatározott jogorvoslati eljárás indítási jogát – a bíróság kivételével – kimerítette.
(4)
A jogorvoslati eljárás indításának a joga kiterjed a felvételi eljárás főiskolai hatáskörbe tartozó cselekményeire és a beiratkozási eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt. 10. A hallgatók közösségei, hallgatói önkormányzatok A hallgatói önkormányzat működése 166. §
(1)
A főiskolán a hallgatói érdekek képviseletére – a főiskola részeként – hallgatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak minden hallgató tagja.
(2)
A főiskolai hallgatói önkormányzat (rövidítése: FHÖK) tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A főiskolai szabályzatokban foglalt eljárásokban a hallgatói képviseletében – megbízás alapján – a hallgatói önkormányzat is eljárhat.
136
(3)
Az FHÖK a hatályos jogszabályokban és főiskolai szabályzatokban meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselőit, és a Szenátus jóváhagyta Alapszabályzatát.
(4)
Az FHÖK dönt: a) saját működéséről; b) az FHÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; c) hatáskörei gyakorlásáról; d) a főiskolai tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről; e) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott ügyekben.
(5)
Az FHÖK részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható.
(6)
Az FHÖK megválasztja tisztségviselőit, ennek során minden érintett hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon a hallgatók húsz százaléka részt vett.
(7)
Az FHÖK működési rendjét Alapszabálya határozza meg. Az Alapszabályt az FHÖK küldöttgyűlése fogadja el, és a Szenátus jóváhagyásával válik érvényessé.
(8)
Az Alapszabály jóváhagyását a Szenátus csak akkor tagadhatja meg, ha a jogszabálysértő vagy ellentétes a főiskola SzMSz-ével. Az Alapszabály jóváhagyásáról a Szenátusnak legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell. Ellenkező esetben az Alapszabályt vagy módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni.
(9)
Az FHÖK működéséhez és feladatai elvégzéséhez a főiskola biztosítja a feltételeket, amelyek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni.
(10) Az FHÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a főiskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a főiskola, kollégium működését. (11) Az FHÖK jelen szabályzatban meghatározott jogának megsértése esetén – beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják – a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre, vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat. A határidő jogvesztő. A bíróság a döntést megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Bíróság az illetékes. A kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. (12) A törvényességi kérelem elbírálásának rendjére, valamint a hozott megtámadására jelen szabályzat 163. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
döntés
A hallgatói önkormányzat jogosítványai 167. § (1)
Egyetértési jogot gyakorol az FHÖK a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az alábbi szabályzatok esetében: a) tanulmányi és vizsgaszabályzat; b) térítési és juttatási szabályzat;
137
c) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje. (2)
Egyetértési jogot gyakorol az FHÖK továbbá az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.
(3)
Az FHÖK közreműködik véleményezésében.
(4)
Az FHÖK részvétele a főiskolai testületek munkájában: a) javaslatot tesz a Szenátusnak a Gazdasági Tanács egy tagjára; b) egy képviselője állandó meghívottként részt vesz a Gazdasági Tanács ülésein; c) jelen szabályzatban meghatározott keretek közt tagokat delegál a Szenátusba és a Kari Tanácsokba; d) tagokat delegál a főiskolai és kari bizottságokba, szabályzatokban meghatározott módon és arányban.
(5)
Az FHÖK véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet a főiskola működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: a) javaslattal élhet a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, külső oktató (előadó) meghívására; b) részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, a dolgozatok közzétételében, a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében; c) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint részt vehet a szociális, kulturális, sport- vagy más szabadidős tevékenység szervezésében, és gondoskodik az e célból rendelkezésre bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról, megóvásáról; d) véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét; e) gondoskodik a delegálásról, ha e törvény vagy más jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell; f) dönt a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott ügyekben, továbbá a térítési és juttatási szabályzatban meghatározottak szerint közreműködik a hallgatók tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében; g) véleményezi a felsőoktatási intézmény sportlétesítményeinek hasznosítását; h) a főiskolai szabályzatban foglaltak szerint közreműködik a kollégium vezetésében.
(6)
A hallgatói önkormányzat jogait Alapszabályában rögzített módon gyakorolja.
(7)
az
oktatók
oktatói
tevékenységének
hallgatói
Az FHÖK javaslatára a főiskolán intézkedésre jogosult személy vagy szervezet köteles érdemi választ adni az alábbiak szerint: a) főiskolai magasabb vezető vagy vezető harminc napon belül; b) a Gazdasági Tanács, a Szenátus, valamint egyéb főiskolai testületek a harmincadik napot követő első ülésen.
138
NEGYEDIK RÉSZ ÁTMENETI ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK
139
A főiskola szervezeti átalakításával kapcsolatos rendelkezések 168. §
(1)
A főiskola 2006. szeptember 1-től induló tanévtől kezdődően, a hallgatók pályakövetésének rendszerét bevezeti, és folyamatosan működteti.
(2)
A főiskola szolgáltató szervezeti egységként Karrierközpontot hoz létre. A központ működésének feltételeit az intézmény és a központ saját bevételei biztosítják. 2006. június 1-től 2008. február 28-ig a működési feltételek pályázati forrásból biztosítottak.
(3)
A főiskola 2006. szeptember 1-től új szolgáltató szervezeti egységként Hallgatói Centrumot hoz létre és működtet. 169. § Törölve
A foglalkoztatási követelményrendszer hatályba léptetése, az alkalmazottak foglalkoztatásának kérdései 170. § (1)
Az új Ftv. hatályba lépése közvetlenül nem érinti az oktatók, kutatók foglalkoztatását, a velük kötött munkaszerződést, illetve közalkalmazotti kinevezést, valamint részükre kiadott, foglalkoztatásukhoz kötődő címeket.
(2)
Az új törvény hatályba lépését követően is alkalmazható oktató és kutató az 1993. évi Ftv. rendelkezései szerint.
(3)
Azoknak az oktatóknak, kutatóknak a besorolása és foglalkoztatása, akik a régi követelmények szerint kerültek alkalmazásra, akkor változtatható meg, ha az új követelményeket teljesítik.
(4)
Az 1993. évi Ftv. rendelkezései szerint alkalmazott, és az új követelményeket teljesítő oktatókat, kutatókat egyetemi oktatókra meghatározott munkakör szerint kell besorolni a főiskolán. Ebben az esetben a foglalkoztatásra az új rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tanársegédi és adjunktusi, valamint tudományos segédmunkatársi és tudományos munkatársi munkakör betöltéséhez meghatározott határidőbe az oktatói munkakörben eltöltött időt be kell számítani. Ha az előírt feltételek teljesítésére kevesebb, mint öt év áll rendelkezésre, az oktató illetve kutató az új munkaszerződés, illetve közalkalmazotti kinevezés aláírásának napjától számított öt éven belül köteles az előírt feltételeket teljesíteni.
(5)
2008. szeptember 1-től kezdődően csak az új Ftv. által meghatározott oktatói, kutatói foglalkoztatás szabályainak alkalmazásával lehet oktatói, kutatói munkakört létesíteni.
140
(6)
Ha a főiskola az oktatót vagy tanárt alapképzésben szerzett szakképzettséggel alkalmazza a művészeti képzésben, de ennek lehetősége az új Ftv. követelménye alapján megszűnik, tovább foglalkoztatható az az oktató, illetve tanár, aki a foglalkoztatás feltételeinek beálltakor (tíz éve nem folyik mesterképzés) az ötvenedik életévét már betöltötte.
(7)
Az 1993. évi felsőoktatási törvény alapján a korábban adjunktusi munkakörbe besorolt és 2006 előtt mestertanári munkakörbe történt átsorolással mestertanári kinevezést kapott oktatókat az új Ftv. hatályba lépése után is az 1993. évi Ftv. követelményei szerint alkalmazza a főiskola. Az új törvény hatályba lépése után mestertanári címet a tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati munkát végző tanár részére adományozhat a Szenátus. A cím viselőjére az oktatói követelményrendszerben meghatározott követelmények vonatkoznak.
Átállás az új juttatási rendszerre 171. § (1)
Az új követelményeket teljesítő oktatót, kutatót ugyanabba az „egyetemi oktatói” fizetési fokozatba kell besorolni, mint amilyen „főiskolai oktatói” fizetési fokozatban volt, és a fizetési fokozatban eltöltött idő újra kezdődik.
(2)
Az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak rendszeres járandósága az új juttatási rendszerre történő átállás miatt nem csökkenthető.
(3)
A kiemelkedő oktatói és kutatói teljesítmény elismerését szolgáló juttatási rendszer fokozatos kialakítása érdekében az oktatói, kutatói rendszeres járandóság emelésére rendelkezésre álló összegnek az éves költségvetésben meghatározott hányadát az oktatói és kutatói teljesítmény elismerését szolgáló keret feltöltésére kell fordítani mindaddig, amíg el nem éri az előírt mértéket, azzal a megkötéssel, hogy az összeg nem lehet kevesebb mint a rendelkezésre álló összeg egyharmada.
(4)
Amíg a keret feltöltése nem történik meg, az egy személynek adható többletjárandóság összege nem lehet kevesebb, mint az adott évben az egy személyre jutó összeg háromszorosa.
(5)
A kiemelkedő oktatói és kutatói teljesítmény elismerését szolgáló juttatási rendszer fokozatos kialakítását megalapozó keretösszeg létrehozását a 2007. évi főiskolai költségvetésben kell elkezdeni. Címekhez kapcsolódó jogok 172. §
(1)
Az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető.
141
(2)
Az 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot szerzett személy továbbra is használhatja a „dr.univ.” megjelölést.
(3)
Az 1997. december 31-ig az egyetem által odaítélt doktori fokozat, illetőleg megállapított doktori fokozattal való egyenértékűség továbbra is érvényes.
(4)
Amennyiben jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként tudományos fokozatot említ, azon doktori fokozatot a tudomány kandidátusa, a tudomány doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni.
(5)
A tudomány kandidátusa fokozattal rendelkező személy a „doktori fokozat” megjelölést használhatja.
(6)
Az 1993. évi Ftv. alapján szerzett mester (DLA) fokozat megfelel az e törvény szerint művészeti területen adományozható DLA fokozatnak.
(7)
Az intézmény működésével kapcsolatos minőséghitelesítés során a doktori fokozattal egyenértékű díjakról és szakképzettségekről a 2005. évi CXXXIX számú törvény 150. § (3) bekezdése rendelkezik. A rendelkezés 2010. december 31-ig alkalmazható.
(8)
Azon főiskolai tanárok, akik az új Ftv. hatályba lépésekor jogosultak voltak a professzori cím használatára, továbbra is használhatják ezt a címet.
(9)
Az új Ftv. hatályba lépését megelőzően adományozott Professor Emeritus címekhez kapcsolódó jogok az alábbiak szerint alakulnak: a) ha a címhez kapcsolódó jogosultság gyakorlása – ide értve a kapcsolódó pénzbeli juttatásra való igényt is – határidőhöz nem kötött, 2010. december 31-ig illeti meg a jogosultat, azzal a feltétellel, hogy a juttatás mértéke nem lehet kevesebb, mint 2005. évben; b) 2011. január 1-jétől a főiskola további határozott, legfeljebb öt évre szóló megállapodást köthet a Professor Emeritus címmel járó feladatokra és juttatásokra, illetve a juttatásokat magasabb összegben is meghatározhatja.
(10) A Professor Emeritus cím használata a jogosultat akkor is megilleti, ha a juttatásokra már nem jogosult. (11) A határozott időre adományozott Professor Emeritus címekhez kapcsolódó jogok nem változnak. 173. § Törölve
A képzési rendszer átalakításához kapcsolódó feladatok 174. § (1)
Az 1993. évi Ftv. alapján megkezdett képzéseket változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni.
142
(2)
2006. szeptember 1-től – a művészeti képzést kivéve – képzés az új képzési rendszer szerint indítható. A képzési programban meg kell nevezni az alapképzés, a korábbi egyetemi és főiskolai szintű kifutó képzés szakjait, valamint a felsőfokú szakképzés és szakirányú továbbképzés programjait. 2006. szeptember 1-jétől nem indítható a régi képzési szerkezet szerinti főiskolai szintű, illetve egyetemi szintű képzésben új évfolyam, csak a Szenátus által elfogadott képzések indíthatók.
(3)
A képzési programban megjelenített tantervekben, szakképzési programokban 2006. szeptember 1-jétől alkalmazni kell az új Ftv. rendelkezéseit a tanegységek felvételére, a kreditrendszerű képzésre és a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére, a kreditátvitelek szakmai és szervezeti feltételeire, az oktatás szervezésére, a hallgatói jogokra és a támogatott képzésre vonatkozóan.
(4)
A tanulmányi és vizsgaszabályzatban meg kell határozni a kifutó rendszerben tanuló hallgatók tanulmányainak átmeneti szabályait. Azon hallgatóknak, akik a főiskolán tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi Ftv. rendelkezései alapján főiskolai, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. A 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott módon a szakok társítását illetően a főiskola jogosult a képesítési követelményekben a szakképesítésre vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezéseket hozni.
(5)
Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de az 1993. évi Ftv. szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint, az új Ftv. rendelkezései szerint folytathatják tanulmányaikat.
(6)
Az új Ftv. alapján indított mesterképzésbe bekapcsolódhatnak, akik főiskolai szintű, illetve egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkeznek.
(7)
A főiskola az 1993. évi Ftv. alapján kiadott követelményekre építve indíthat szakirányú továbbképzést, továbbá kiegészítő alapképzést mindaddig, amíg az új Ftv. alapján megkezdett alapképzésre épülve szakirányú továbbképzés nem indítható. E határidőn túl fenti képzések nem indíthatók. 2009. szeptember 1-jétől csak az új Felsőoktatási törvény szerinti szakirányú továbbképzések indíthatók.
(8)
A főiskolán 2006. szeptember 1-jétől kezdődően az új tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint kell megszervezni a vizsgaidőszakot, lehetővé téve a hallgatók számára, hogy a javítóvizsgát és az ismétlő javítóvizsgát a képzési időszak lejárta után teljesíthessék.
(9)
Az 1993. évi Ftv. rendelkezései alapján a nyelvvizsga-bizonyítványt akkor kell megkövetelni az oklevél kiadásának előfeltételeként, ha a képzés indításakor annak meglétét előírták.
(10) Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének előfeltétele az általános nyelvvizsga-követelmény megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál a hallgatóknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016-os tanévben tesznek záróvizsgát.
143
(11) A 2006. évi júniusi záróvizsga-időszaktól kezdődően az okleveleken fel kell tüntetni a főiskola OM azonosítóját, és a kiállított oklevélről jelen szabályzatban meghatározottak szerint tájékoztatást kell nyújtani az Oktatási Hivatalnak. (12) A főiskola Kreditátviteli Bizottsága határozza meg, hogy az 1993. évi Ftv. alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket az intézmény hány kredittel számítja be. Az ismeretek összegzését akkor is el kell végezni, ha a hallgató nem kreditrendszerű képzésben vett részt. (13) Az a hallgató, aki igazolja, hogy a főiskolán költségtérítéses képzésben szerzett oklevelet, jogosult igénybe venni az új Ftv. szerint államilag támogatott hallgatói képzést. (14) Az a hallgató, aki 2006. január 1-je után szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezd újabb felsőfokú tanulmányokat, és nem tudja igazolni, hogy korábbi tanulmányait költségtérítéses formában folytatta, azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vett igénybe az államilag támogatott képzésből. E vélelemmel szemben a hallgató beiratkozáskor igazolással élhet. (15) A hallgatói jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket 2006. március 1-től a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. (16) A hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó új rendelkezéseket kell alkalmazni azok tekintetében is, akik hallgatói jogviszonyukat 2006. március 1-je előtt létesítették. (17) A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató javára a gyakorlati képzés szervezője 2006. szeptember 1-jétől köteles felelősségbiztosítást kötni. Külföldi tanulmányok támogatásának bevezetése 175. § (1)
Az Európai Gazdasági Térség országaiban államilag elismert felsőoktatási intézményben oklevél megszerzésére irányuló képzésben a hallgatói hitel 2006. szeptember 1-jétől vehető igénybe.
(2)
A hallgatók külföldi tanulmányai támogatásának rendjét 2006. szeptember 1-jétől kell bevezetni. A támogatás feltétele, hogy a hallgató alapképzésben a kreditek legalább hatvan százalékát teljesítette. A főiskola szervezeti struktúrájának átalakításához kapcsolódó feladatok 175/A. §
(1)
A Szenátus az Integrált Természettudományi Szolgáltató és Kutató Centrumot megszünteti 2010. február 28-i hatállyal.
144
(2)
Az EGERFOOD Regionális Tudásközpont a kari felügyelet megszüntetésével a főiskola központi tudományos-kutatási szervezeti egységévé alakul át. Az egység felügyeletét a rektor látja el. Az átalakítás 2010. március 1-től december 31-ig történik meg.
(3)
A Bryológiai Kutatócsoportot a dékán felügyeli, a csoport a Biológiai Intézet igazgatójának szakmai irányításával működik 2010. március 1-től.
(4)
2010. március 1-től a TKTK-n működő Regionális Pedagógiai Kutatóközpont megnevezése: Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központra változik.
(5)
A Regionális Informatikai Központ 2010. március 1-től Informatikai Központ megnevezéssel működik.
(6)
Megszűnik a Diáktanácsadó Iroda szervezeti egység 2010. február 28-i hatállyal.
(7)
Megszűnik a Nyitott Képzési Programiroda szervezeti egység 2010. február 28-i hatállyal.
(8)
A TKTK-n önálló tanszékként új szervezeti egység jön létre 2010. szeptember 1-jei hatállyal, Multikulturális Nevelés Tanszék/Kisebbségtudományi Tanszék megnevezéssel. A tanszék végleges megnevezéséről a Kari Tanács hoz döntést 2010. március 31-ig.
(9)
2010. február 28-i hatállyal megszűnik központi szolgáltató egységként a Hallgatói Centrum és Karrieriroda.
(10) 2010. február 28-i hatállyal megszűnik a TIK részegységeként működő 4 kari tanulmányi csoport. 2010. március 1-től december 31-ig terjedő időszakban a kari tanulmányi nyilvántartási tevékenységeket végző csoportok a Dékáni Hivatalokba helyeződnek át. A Dékáni Hivatalok részét képezik a Kari Titkárságok. A hivatalok munkáját hivatalvezető irányítja. A kari hivatalvezetők megbízása – pályázat alapján – 2010. március 1. – december 31. között történik meg. A hivatalvezető kinevezéséig a hivatalt a dékánhelyettes irányítja. A hivatalvezetői megbízással egyidejűleg megszűnik a kari titkári beosztás. A Dékáni Hivatal felügyeletét a kar dékánja látja el. A hivatalok tanulmányi ügyekben kötelesek együttműködni a TIK főigazgatójával.
145
(11) A TIK-ben 2010. március 1-től az alábbi részegységek működnek: 1) Oktatásszervezési Centrum: Akkreditált Nyelvvizsga Iroda, NEPTUN Csoport, Felvételi Iroda, Pénzügyi Csoport; 2) Hallgatói Centrum: Kortárs Mentálhigiénés Tanácsadó Iroda, Tanulmányi Tanácsadó és Kollégiumi Iroda, Karrier- és Gyakorlati Hely Koordinációs Iroda, Alumni és DPR Iroda. (12) A Gazdasági Igazgatóság megnevezés 2010. március 1-től Gazdasági Főigazgatóság megnevezésre módosul. A HEO-ról a munkaügyi tevékenység az ügyintézővel együtt a Gazdasági Főigazgatóságra kerül át. A Munkaügyi Csoport megnevezése Bér- és Munkaügyi Csoportra változik. (13) A Belső Ellenőrzés 2010. március 1-től Belső Ellenőrzési Iroda megnevezésre módosul. (14) A Szenátus határozata alapján 2010. március 1-től a RET, az IK és a TIK, továbbá az Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ vezetője magasabb vezetői beosztásban, főigazgatóként irányítja a szervezeti egységet. Az átsorolásokat e határidőig kell megtenni. (15) A szervezeti egységek változásaihoz kapcsolódó összes intézkedéseket, átalakításokat 2010. december 31-ig kell lezárni.
Gazdasági Tanács átalakításával kapcsolatos feladatok 175/B. (1)
A 2011. január 30-án fennálló gazdasági tanácsi tagság – a rektor és a gazdasági főigazgató tagsága kivételével – megszűnik. Ugyancsak megszűnik a Gazdasági Tanács elnökének megbízása is 2011. január 31-én (a Felsőoktatási törvény 182/A. §-a szerint).
(2)
A Szenátus 2011. január 31-ig gondoskodik jelen szabályzat 125. § (2) bekezdés b)1. pontjában meghatározottak szerint a tanács három tagjának delegálásáról.
(3)
A delegálást követően a megalakult Gazdasági Tanács első ülésén dönt a tanács elnökének megbízásáról.
146
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
147
A Szabályzat függelékei 176. § Jelen szabályzat függelékét képezik: Az Eszterházy Károly Főiskola Alapító Okirata Az Eszterházy Károly Főiskolán folytatott képzés és kutatás tudományterületeinek, tudományágainak felsorolását tartalmazó jegyzék Szakindítási engedéllyel rendelkező szakok felsorolása karonként A MAB határozata az intézmény akkreditációjáról Az Eszterházy Károly Főiskola tevékenységi köreinek TEÁOR szerinti részletes felsorolása és feladatmutatók Az EKF kezelésében lévő, valamint tartósan bérelt ingatlanainak jegyzéke A főiskolán működtetett társaságok, alapítványok, továbbá egyéb szervezetek, sportegyesületek jegyzéke és alapító okiratai, illetve az alapítással összefüggő más dokumentumai Az alap- és kiegészítő tevékenységeket meghatározó jogszabályok jegyzéke A főiskola organogramja A karok organogramja A Gazdasági Főigazgatóság organogramja Informatikai Központ organogramja A Tanulmányi és Információs Központ organogramja A Gyakorlóiskola SzMSz-e Hatályba léptető és záró rendelkezések 177. § (1)
Jelen szabályzatot a főiskola Szenátusa 2006. június 7-i ülésén 37/2006. (VI. 7.) sz. határozatával jóváhagyta. A szabályzat 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2)
2006. szeptember 1-jén hatályát veszti a Főiskolai Tanács által 2002. június 14-én elfogadott Szervezeti és működési szabályzat.
(3)
A Szenátus 2006. október 18-i ülésén a 78/2006. (X.18.) sz. határozatával az alábbi módosításokat fogadta el: 8. § (3), 10. § (2) b), 20. § (2), 22. § (5),50. § (2), 52. § (4), 53. § (2), 54. § (2), 55. § (3), 58. § (2), 61. § (1), (2) b), 67. § (13), 86. § (1), 87. § (5), 107. § (6), (8), 110. § (2) c), 141. § (1), 142. § (1), 155. § (3), 176. § (4).
(4)
A Szenátus 2006. december 13-i ülésén a 98/2006. (XII.13.) sz. határozatával elfogadta a főiskola küldetésnyilatkozata módosított változatát.
(5)
A Szenátus 2007. március 7-i ülésén a 5/2007. (III. 7.) sz. határozatával módosította a 43. § (11) g), h) pontját, a 46/A. §, a 61. § (3) bekezdésének a), b), d) pontját, a 67. § (5) bek. a), c) és d) pontját, 71. § (6) bek. j) pontját, 73. § (2) bekezdését, 74. § (1) bekezdését, 102. § (1) bekezdését, 121. § (4) bekezdését, 122. § (10), (11), (12), (13) bekezdését.
(6)
A Szenátus 2007. április 25-i ülésén a 23/2007. (IV.25.) sz. határozatával módosította a 3. § (2), a 6. §, a 48. § (1), (4) bekezdését törölte, új szakaszként elfogadta a 87/A. §, 87/B. §.
148
(7)
A Szenátus 2007. június 6-i ülésén a 40/2007. (VI.6.) számú határozatával az alábbi módosításokat tette: A Szenátus az 5/2007. (III.7.) számú határozatával elfogadott SZMSZ módosítást felfüggeszti. A felfüggesztés napján újabb módosításig hatályba helyezi a főiskolai SZMSZ 2006. október 18-án elfogadott változatát, kiegészítve a 2007. április 25-én elfogadott módosítással.
(8)
A Szenátus 2007. december 5-i ülésén 69/2007. (XII. 5.) számú határozatával a Szabályzat módosítására vonatkozó előterjesztést elfogadta. A módosítás 2007. december 6-án hatályba lép az alábbi kivételekkel: a) 108. § (6) bekezdésében foglaltakat 2010. szeptember 1-től kell alkalmazni a főiskola azon alapképzései tekintetében, amelyek nyilvántartásba vétele 2007. szeptember 1-ét megelőzően megtörtént, vagy amelyeknek akkreditációját a főiskola a MAB-nál már kezdeményezte. b) 21. § (2) bek., 31. § (2) bek., 116. § (1) bek. f) pontja, 122. § (7) bek. 2008. január 1-én lép hatályba.
(9)
A Szenátus 2008. február 6-i ülésén a 10/2008. (II. 6.) sz. határozatával módosította a 3. § (1) bekezdését, a 4. §-t, 5. §-t, 7. §-t, 25. §-t, 112. §-t, új szakaszként elfogadta a 112/A. §-t, megváltoztatta értelemszerűen a 112/A. §-t 112/B-re, a 112/B. §-t 112/C-re. A szervezeti egységek változása következtében módosította a TKTK, valamint a TTK organogramját.
(10) A Szenátus 2008. április 23-ai ülésén a 26/2008. (IV. 23.) sz. határozatával módosította a 21. §-t. (11) A Szenátus 2008. június 4-i ülésén a 32/2008. (VI.4.) sz. határozatával módosította a 12. § (2) bekezdést, törölte a 17. §-t és a 75. §-t. A 38/2008. (VI. 4.) sz. határozatával az alábbi szövegrészeket módosította: 21. § (7), 35. § (1) d), 41. § (9), 42. § (2), 81/A. § áthelyezve 111/A. §-nak, 116/B. §, 128. § (1), 128. § (4) c) c/1, c/2; 128. § (5) d), 146/A. § (2), 156. § (1) g). Az SzMSz kiegészül a főiskolai szabályzatok felsorolásával. (12) A Szenátus 2008. július 17-i ülésén a 53/2008. (VII. 17.) sz. határozatával az alábbi módosításokat tette: 117. §, 117/A. §, 117/B. §, 117/C. §. (13) A Szenátus 67/2008. (IX. 24.) sz. határozatával az alábbi módosításokat tette: 78. § (2) bekezdés, 79. § (2) bekezdés, 80. § (2) bekezdés, 112. /C. § címe, 134. § (1) bekezdés, 134/E. § (11) bekezdés, 146. § (1) bekezdés a) pont, 166. § (11) bekezdés, az 59/2008. (IX.24.) sz. határozatával kiegészítette a 19. § -t új (5) bekezdéssel. (14) A Szenátus 14/2009. (III.4.) sz. határozatával az alábbi módosításokat hagyta jóvá: 2. § (2), 10. § (2) b), 41. § (1), (3), (4), (5), (9), 42. § (1),(4), 43. § (10.b,c,d,e,), 45. § (8), (9), (10), 61. § (1/b.), 65. § (6), 77. § (1), 93. § (1), 106. § (5), (7), 115/C. §, 117/C (1)-(4), 117/D. § 117/E. §, 118. § (4)-(6), 119. § (4)-(7), 119/A. §, 119/B. §, 122/A. §, 125. § (2.b/1), 125. § (7). A módosítások az elfogadás napján hatályba lépnek.
149
(15) A Szenátus a 73/2009. (IX.23.) sz. határozatával az alábbi részeket módosította: 65. § (6) bekezdés, 68. § (7) bekezdés, 69. § (5) bekezdés, 70. § (4) bekezdés, 71. § (3) bekezdés, 71/A. § (1) bekezdés, 116. § (8) és (9) bekezdés, 117/C. § (3) bekezdés. A módosítások az elfogadás napján hatályba lépnek. (16) A Szenátus a 96/2009. (XII.9.) sz. határozatával az alábbi részeket módosította: 127. § (11) bekezdés, 128. § (1), (2), (3), (4) bekezdések, 134. § (2) bekezdés. (17) A Szenátus az 5/2010. (I.20.) sz. határozatával módosította a 134. § (1), (2), (3) bekezdéseit. (18) A Szenátus a 12/2010. (II.17.) sz. határozatával az alábbi módosításokat tette: a 19. § (1), (4), (5) bekezdés, 22. § címe, 24. § (1), (2), (3), (4) bekezdés, 29. § törölve, 30. § törölve, 32. § (1), (2) bekezdés, 33. § (1), (3), (4) bekezdés, 34. § (1), (4) bekezdés, 37. § (1), (2), (3) bekezdés, 41. § (1), (3) k), l) pontja, 43. § (10) o) pontja, 47/A.§ (1)-(6) bekezdés, 67. § (3) g) pontja, 71/A. §, 71/B. §, 71/C. §, 71/D.§, 71/E. §, 77. § törölve, 79. § törölve, 93.§ (3) bekezdés, 109. § (6) bekezdés, 112. § (6) bekezdés d) pontja, 116/B. § (2), (3), (4) bekezdés, 120. § (4) bekezdés, 122. § (8) bekezdés, 124. § (4)-(12) bekezdés, 126. § (2), (3), (4), (5) bekezdés. (19) A Szenátus a 20/2010. (IV.21.) sz. határozatával új, 55. §-t hagyott jóvá. (20) A Szenátus az 54/2010. (X.06.) sz. határozatával módosította a 10.§ (2) bekezdést, a 18. §-t, a 34. § (3) bekezdését, a 69. § (4) bekezdését, a 71. § (3) bekezdését, a 116. § (8) bekezdését, a 122. § (8) bekezdését, a 145. § (1) bekezdés d) pontját, törölte a 145. § (6) bekezdést, a 146/A. § (4) bekezdést. (21) A Szenátus a 2/2011. (I. 24.) sz. határozatával módosította: a 10. § (3) bekezdés, 34. § (1) bekezdés, 41. §, 42. §, 43. §, 67. § (3) bekezdés g,h,i), 124. §, 125. §, 126. §, 175/B. §. A módosítás az elfogadás napján hatályba lépett. (22) A Szenátus a 21/2011. (IV.13.) sz. határozatával kiegészítette a 19. §-t új, (6) bekezdéssel, illetve módosította az 5. sz. függeléket. (23) A Szenátus a 41/2011. (VI.8.) sz. határozatával kiegészítette a 19. §-t új, (7) bekezdéssel, illetve módosította a 2. és 3. sz. Függeléket. A kiegészítés és módosítás 2011. július 1-én lép hatályba. (24) A Szenátus a 48/2011. (IX.28.)) sz. határozatával módosította a 41. § (1) bekezdést, a 49/B. §-t, 49/C. §-t, 116. § (2) bek. g) pontját, a 120. § (4) bekezdését. (25) A Szenátus a 67/2011. (XI.9.) sz. határozatával kiegészítette a 19. §-t új, (8) bekezdéssel, illetve módosította az 5. sz. Függeléket. Eger, 2011. november 9. Dr. Hauser Zoltán rektor
150
MELLÉKLET
151
Az SzMSz részét képező főiskolai szabályzatok felsorolása: Az Eszterházy Károly Főiskola Alapító Okirata Az Eszterházy Károly Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az Eszterházy Károly Főiskola választott testületeinek ügyrendje A Főiskola Érdekegyeztető Tanácsának Működési rendje Iratkezelési szabályzat Az Eszterházy Károly Főiskola Központi Irattári Szabályzata Az ünnepségek és megemlékezések rendje a főiskolán Szabályzat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról Kitüntetések és kitüntető címek adományozása Szabályzat a bevételes tevékenység rendjéről A Főiskola gazdálkodási szabályzata Hallgatói térítési és juttatási szabályzat Belső ellenőrzési kézikönyv Arculati elemek használata Kollektív szerződés Az oktatás hallgatói véleményezésének rendje Felvételi szabályzat Tanulmányi és vizsgaszabályzat Informatikai szabályzat A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési szabályzata Hallgatói jogorvoslati szabályzat A Kepes György Szakkollégium alapszabályzata Oktatói, kutatói és tanári követelményrendszer Szabályzat a diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatokról Kollégiumi szabályzat Leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak feltárása, hasznosítása és selejtezése Közbeszerzési szabályzat Értékelési szabályzat Számviteli politika Előnyben részesítési szabályzat A Központi Könyvtár működési rendje Líceum Kiadó működési rendje Pénz és értékkezelési szabályzat FEUVE szabályzat A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Kincstári kártyák igénylésének és használatának szabályzata Szellemi tulajdon kezelési szabályzat Az Gazdasági Tanács ügyrendje Képzési szabályzat ERASMUS Szabályzat Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat Pályázatokkal kapcsolatos eljárások szabályzata Az EKF tulajdonában álló vagyon értékesítésére és az ahhoz kapcsolódó versenyeztetésre vonatkozó szabályzat Informatikai Biztonsági Politika Etikai kódex Doktori szabályzat
152
Minőségbiztosítási szabályzat Szenátus mellett működő bizottságok összetétele Kötelezettségvállalási szabályzat Diplomás pályakövetési rendszer szabályzata Kockázatfelmérési- és kezelési szabályzat Alma Mater szabályzat
153
FÜGGELÉK
154
Az SZMSZ 1. sz. függeléke AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ORGANOGRAMJA Gazdasági Tanács
SZENÁTUS
FHÖK Közalkalmazotti Tanács
Rektori Tanács
Rektor Szakszervezet Intézményi Minőségbiztosítási Iroda
Tanácsok, Bizottságok
Ált. és fejl. rektorh.
Oktatásfejl. rektorh.
Tud.és nemzetk.rektorh.
Főtitkár
Gazdasági főigazgató
Oktatási és tudományos-kutatási szervezeti egységek
Bölcsészettudományi Kar
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar
Természettudományi Kar
Intézetek
Intézetek
Intézet
Intézetek
Önálló tanszékek
Önálló tanszékek
Önálló tanszékek
Természettudományi Pályaorientációs és Módszertani Központ
Regionális Gazdaság-fejlesztési Kutatócsoport
Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport
Bryológiai Kutatócsoport
Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ
Idegen Nyelvi Csoport
EGERFOOD Regionális Tudásközpont
Idegen Nyelvi Csoport
Szolgáltató szervezeti egységek
Funkcionális szervezeti egységek
Oktatási és Kutatási Bázisok
Rektori Hivatal
Gyakorlóiskola
Gazdasági Főigazgatóság
Központi Könyvtár
Belső Ellenőrzési Iroda Humán Erőforrások Osztálya
Líceum Kiadó
Nemzetközi Kapcsolatok Központja
Kollégiumok, diákotthonok, szakkollégiumok
Tanulmányi és Információs Központ
Informatikai Központ
Projektiroda
A főiskola tulajdonában lévő gazdasági társaságok
EGERFOOD KFT.
INNOVATIONS KFT.
REND-TREND KFT.
AGRIA TISZK
E*STELLA TANSZÁLLODA
155
Az SZMSZ 2. sz. függeléke
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA Kari HÖK
Kari Tanács
Kari Bizottságok
Dékán
Dékánhelyettes
Dékáni Hivatal Intézetigazgató
Intézeti tanács
Intézetigazgató
Intézeti Tanács
Tszv.
ÖNÁLLÓ TANSZÉKEK Intézeti tanszékvezetők
Intézeti tanszékvezetők
TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI INTÉZET
NYELV – ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET
Ókor és Középkori Egyetemes Történeti Tsz.
Világirodalom Tanszék
Új- és Modernkori Egyetemes Történeti Tsz.
Magyar Irodalomtudományi Tanszék
Középkori és Újkori Magyar Történelem Tsz
Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.
Modernkori Magyar Történelem Tanszék
Magyar Nyelvészeti Tanszék. Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport
Amerikanisztika Tanszék Anglisztika Tanszék Francia Nyelv és Irodalom Tanszék Német Nyelv és Irodalom Tanszék Ének-zene Tanszék Vizuális Művészeti Tanszék Filozófia Tanszék
Utolsó frissítés: 2011.07.01.
156
Az SZMSZ 3. sz. függeléke
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA Kari HÖK
Kari Tanács
Kari Bizottságok
Dékán
Dékánhelyettes
Intézeti Tanács
Intézetigazgató
Intézeti tszv-k
Dékáni Hivatal Tanszékvezetők
GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET
ÖNÁLLÓ TANSZÉKEK Közgazdaságtan és Jog Tanszék
Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék
Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék
Politológia Tanszék Turizmus Tanszék Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék Szakmai Idegen Nyelvi Csoport Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsop.
Utolsó frissítés: 2011. 07.01
157
Az SZMSZ 4. sz. függeléke
TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR ORGANOGRAMJA Kari HÖK
Kari Tanács
Kari Bizottságok
Dékán
Dékánhelyettes
Dékáni Hivatal
Intézeti Tanács
Intézetigazgató
Igazgató Intézeti tanszékvezetők
MÉDIAINFORMATIKA INTÉZET
Informatika Tanszék Multimédia Kutató Laboratórium Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tsz. Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport
Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tsz.
Tanszékvezetők
Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ
ÖNÁLLÓ TANSZÉKEK
Andragógiai és Közművelődési Tanszék Neveléstudományi Tanszék Pszichológia Tanszék Szociálpedagógia Tanszék Kisebbségtudományi Tanszék
Mozgóképkultúra Tanszék Líceum Televízió
Idegennyelvi Csoport
158
Az SZMSZ 5. sz. függeléke
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA Kari Tanács
Kari HÖK
Kari Bizottságok
Dékán
Dékánhelyettes
Dékáni Hivatal
Intézeti Tanács
Intézetigazgató
Intézeti Tanács
Intézetigazgató
Intézeti Tanács
Tszv-k
Tszv-k
Intézetigazgató
Tszv-k
MATEMATIKAI ÉS INFORMATIKAI INTÉZET
BIOLÓGIAI INTÉZET
ÉLELMISZERTUDO -MÁNYI INTÉZET
Alkalmazott Matematika Tanszék
Állattani Tanszék
Élelmiszerkémiai és Biokémiai Tanszék
Információtechnológiai Tanszék
Növénytani Tanszék
Kémiai, Borászati-kémiai és Borászati Tanszék
Matematika Tanszék
Növényélettani Tanszék
Számítástudományi Tanszék
Bryológiai Kutatócsoport Egészséges Társadalom Oktató- és Kutatócsoport
Intézeti Tanács
Intézetigazgató
Intézeti Tanács
Tszv-k
Intézetigazgató
Tszv-k
FÖLDRAJZ ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET
SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET
Fizika Tanszék
Testkultúra-elmélet Tanszék
Földrajz Tanszék
Sportági Tanszék
Környezettudományi Tanszék
Sporttudományi és Módszertani Tanszék
Mikrobiológiai és Élelmiszertechnológia i Tanszék
„Varázstorony” Természettudományi Pályaorientációs és Módszertani Központ Idegennyelvi Csoport
Agria-Innorégió Tudáscentrum
Utolsó frissítés: 2011. november 9.
159
Az SZMSZ 6. sz. függeléke
INFORMATIKAI KÖZPONT ORGANOGRAMJA
Médiainformatika Intézet
Informatikai Szolgáltató Centrum
Főigazgató
Ügyviteli Csoport
PC-Network Support
160
Az SZMSZ 7. sz. függeléke
GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG ORGANOGRAMJA
Gazdasági Főigazgató
Gazdasági főigazgatóhelyettes
Munka- és tűzvédelmi vezető
Bérügyi és Munkaügyi Csoport
Pénzügyi és Keretgazdálkodási Csoport
Számviteli Csoport
Anyaggazdálkodási Csoport
Gondnokságok
Műszaki Osztály
Karbantartó műhely
Energetikus
161
Az SZMSZ 8. sz. függeléke
TANULMÁNYI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT ORGANOGRAMJA Dékáni Hivatalok
Főigazgató
Igazgató
Igazgató
Oktatásszervezési Centrum
Akkreditált Nyelvvizsga Iroda
NEPTUN Csoport
Felvételi Iroda
Hallgatói Centrum
Pénzügyi Csoport
Kortárs Mentálhigiénés Tanácsadó Iroda
Tanulmányi Tanácsadó és Kollégiumi Iroda
Karrier és Gyakorlati Hely Koordinációs Iroda
Alumni és DPR iroda
162
