ÉLŐ TÖRTÉNELEM A román-magyar filmkapcsolatok múltjából A r o m á n filmtörténet e g y i d ő s a szocialista r o m á n f i l m m e l , f i l m e s z t é t i k á v a l és f i l m k r i t i k á v a l . A kutatások szinte a s e m m i b ő l i n d u l t a k : a s z e r é n y k e z d e t e t e g y szerű v a l l o m á s o k jelentették, m e l y e k az ú t t ö r ő k n e h é z s é g e i t és é r d e m e i t ö r ö k í t e t ték m e g , aztán m e g i n d u l t a k a d o k u m e n t u m k ö z l é s e k , s 1956-ban elkészült az első r o m á n f i l m t ö r t é n e t vázlata. A filmtörténeti kutatásra ö s z t ö n z ő l e g hatott az a k k o r alakult Nemzeti Filmarchívum. A N e m z e t i F i l m a r c h í v u m s z o r g a l m a z t a kutatások s z é l e s e b b k ö r ű k i b o n t a k o zása é r d e k é b e n 1967 á p r i l i s á b a n m u n k a ü l é s t tartottak, m e l y e n az o r s z á g k ü l ö n b ö z ő v á r o s a i b ó l j ö t t t ö b b m i n t húsz kutató tartott előadást. A z itt elhangzott, m a j d n y o m t a t á s b a n is m e g j e l e n t e t e t t d o l g o z a t o k (Caietul de documentare cinematogra fică. 1967. 5.) s a r o m á n f i l m e g y i k j e l e n t ő s ú t t ö r ő j é n e k , Jean M i h a i l n a k e m l é k iratai ( k ö n y v a l a k b a n a szerző halála után láttak n a p v i l á g o t Filmul românesc de altădată c í m e n , 1967-ben), v a l a m i n t saját k u t a t á s a i m a l a p j á n m e g p r ó b á l o m r ö v i d e n v á z o l n i itt a k é t n é p m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t é n e k szerves részét a l k o t ó r o m á n — m a g y a r filmtörténeti k a p c s o l a t o k f ő b b á l l o m á s a i t . T ö r t é n e l m i s z e m p o n t b ó l e k a p c s o l a t története h á r o m f o n t o s a b b szakaszra o s z lik: 1. 1896-tól, az e g y e t e m e s f i l m t ö r t é n e t k e z d e t e i t ő l 1918-ig; 2. 1918-tól 1948-ig (a f i l m g y á r t ó és f i l m f o r g a l m a z ó v á l l a l a t o k á l l a m o s í t á s á i g ) ; 3. a szocialista r o m á n f i l m korszaka. A kezdeti i d ő k b e n a r o m á n — m a g y a r f i l m k a p c s o l a t o k e l s ő s o r b a n a k ö l c s ö n ö s filmforgalmazásban valósultak meg. Példaként a t ö b b erdélyi városban (például S z á s z v á r o s b a n ) 1911-ben sikerrel vetített d o k u m e n t u m f i l m e t említhetjük Aurel V l a i c u b u k a r e s t i pilóta r e p ü l é s é r ő l . E g y é v v e l k é s ő b b , 1912 első h ó n a p j a i b a n — a k o l o z s v á r i Újság t a n ú s á g a szerint — a b u d a p e s t i és k o l o z s v á r i k ö z ö n s é g l e l k e s e d é s sel f o g a d t a R e j ő d A l p á r 3 r é s z b ő l , 170 m o z g ó k é p b ő l á l l ó Románia c í m ű filmjét 1913-ban a b u d a p e s t i Războiul ezzel a
Independenţei filmmel
Apolló
Filmstúdió
(Függetlenségi
kapcsolatban,
állítja
háború)
című
elő a n a g y v i s s z h a n g o t filmet.
Érdekes
hogy Leon Popescu producer
a
film
keltő
megjegyezni vetítésre
ke
r ü l é s e k o r kiadott e g y f i l m m ű s o r t , h á r o m v á l t o z a t b a n : az első kettőt r o m á n n y e l v e n , a
harmadikat
magyarul,
melyet
Budapesten
nyomtatott
ki
a
Thália
nyomda,
16
oldalon. A b u d a p e s t i c é g e k az első v i l á g h á b o r ú előtt és alatt t ö b b f i l m e t készítettek E r d é l y b e n . 1913-ban dr. J a n o v i c s Jenő, a k o l o z s v á r i m a g y a r színház e g y k o r i igaz gatója, lerakta az e r d é l y i f i l m g y á r t á s alapjait*: a f r a n c i a P a t h é c é g g e l e g y ü t t m ű * Az erdélyi filmgyártás az emlékezet vásznán. Korunk,
hőskoráról 1968. 6.
lásd
Török
László:
Janovics
Jenő
filmjei
k ö d v e , elkészítette az első k o l o z s v á r i f i l m e t , a Sárga
csikót,
mely nemcsak
Európá
b a n aratott sikert, h a n e m ismertté lett J a p á n b a n is. 1914-ben J a n o v i c s m e g a l a p í t j a az első e r d é l y i filmstúdiót, a ,,Projá"-t, a m e l y b e n 1914—1916 k ö z ö t t a k é s ő b b v i l á g h í r ű v é v á l t K e r t é s z M i h á l y és K o r d a S á n d o r k ö z r e m ű k ö d é s é v e l t ö b b f i l m készül. A z e g y i k l e g é r d e k e s e b b a Havasi Magdolna (1915), az első e r d é l y i f i l m , m e l y b e n r o m á n o k és m a g y a r o k a festői T o r d a i H a s a d é k v i d é k é n együtt j e l e n n e k m e g a v á s z n o n , színes n é p v i s e l e t b e n . A Janovics-féle s t ú d i ó az e l k ö v e t k e z ő é v e k b e n is m ű k ö d ö t t , 1918 után s a k a p c s o l a t o k új s z a k a s z á b a n lelkes t á m o g a t ó j a v o l t a r o m á n f i l m g y á r t á s n a k .
*
A h á b o r ú utáni n e h é z s é g e k — az ü z é r k e d é s , az á l l a m k ö z ö n y e a k u l t ú r á v a l , a m ű v é s z e t t e l s z e m b e n — n e m biztosították a l e g j o b b talajt a r o m á n f i l m m ű v é s z e t számára, s a román film j ó v a l elmaradt a többi európai ország mögött. Éveknek kellett eltelniök, m í g l e l k e s f i l m b a r á t o k k e z d e m é n y e z é s é b ő l , n e v e t s é g e s t e c h n i k a i f e l t é t e l e k között, megszületett n é h á n y félszeg, n a i v r o m á n k i s f i l m v a g y j á t é k f i l m . I l y e n m o s t o h a k ö r ü l m e n y e k k ö z ö t t is, a r o m á n f i l m úttörői t ö b b m i n t 50 f i l m e t készítettek. K ö z ö t t ü k szép s z á m m a l v o l t a k a r o m á n és m a g y a r m ű v é s z e k k ö z ö s e r ő f e s z í t é s é v e l l é t r e h o z o t t a l k o t á s o k , s az é v e k m ú l t á v a l ez a k a p c s o l a t e g y r e g y a k o r i b b á vált. M é g 1920-ban J a n o v i c s K o l o z s v á r t f i l m r e viszi dr. C. L e v a d i t i p r o f e s s z o r és E. G y u l a i Grozăviile lumii ( A v i l á g b o r z a l m a i ) c í m ű f o r g a t ó k ö n y v é t , d e ezután t ö b b é v e s szünet k ö v e t k e z i k a r o m á n f i l m g y á r t á s b a n , í g y tehát a r o m á n — m a g y a r f i l m k a p c s o l a t o k t e r é n is. A z első l é p é s e k e t b u d a p e s t i s t ú d i ó k t e c h n i k a i s z a k e m b e r e i tették m e g , a k i k m e g h í v o t t k é n t k ö z r e m ű k ö d t e k r o m á n f i l m e k előállítási m u n k á l a t a i b a n . E z e k közt e m l í t h e t j ü k S c h a e f e r L á s z l ó operatőrt, aki 1929-ben részt vett a S a d o v e a n u r e g é n y é t f e l h a s z n á l ó Jött egy malom a Szereten c í m ű f i l m f o r g a t á s á b a n (a p r o d u c e r e k n é m e t e k és o s z t r á k o k , a s z e r e p l ő g á r d a n é m e t , olasz, b o l g á r , orosz, a k i s e b b s z e r e p e k b e n p e d i g r o m á n n e m z e t i s é g ű ) . U g y a n c s a k S c h a e f e r és B r u c k b a u e r n e v é h e z f ű z ő d i k a z első r o m á n h a n g o s f i l m is, a Ciuleandra, m e l y e t 1930-ban r e n d e z e t t M a r t i n Berger német rendező, Liviu Rebreanu regénye nyomán. U g y a n e b b e n az é v b e n I o n B r u n a fiatal színész r e n d e z i az Ecaterina c í m ű filmet, m e l y b e n szerepet k a p S a r k a d y Zibal
szerepére
kérnek
fel
magyar
(I. L. C a r a g i a l e
Teodoroiu
színész is, akit aztán a L e i b a
O făclie
de
paşti
című
novellájának
f i l m v á l t o z a t á b a n ) , d e a f i l m v é g ü l is n e m készül el. 1931 k ö z e p é n a
Jean
Mihail
rendezte
című film újabb alkalom a román—magyar nél szükséges v o l t a zenei aláfestés, szerelés; í g y
a
zenei
karmester s más r o m á n
rész
a
Chemarea
Romániában
budapesti
dragostei
(Hív a
k a p c s o l a t o k erősítésére. A
szerelem)
némafilmek
viszont n e m volt megfelelő
Hunnia
Stúdióban
zeneszerzők művét a Budapesti
készült.
Liviu
fel
Floru
Szimfonikus Zenekar
elő
a d á s á b a n v e t t é k fel. Ez a l k a l o m m a l
tartós e g y ü t t m ű k ö d é s
született
a
román
és
magyar
között. Jean M i h a i l í g y n y i l a t k o z i k e r r ő l : „ A k i t ű n ő m i n ő s é g ű m u n k á l a t o k értékelhettem
a budapesti
baráti szeretetét is."
» K o v á c s és F a l u d y « f i l m l a b o r a t ó r i u m
filmesek mellett
vezetőinek meleg,
M i v e l a b b a n az i d ő b e n h a n g f e l v é t e l r e a l k a l m a s k é s z ü l é k e k R o m á n i á b a n m é g n e m voltak, a budapesti laboratórium vezetői s a román filmesek megpróbáltak B u k a r e s t b e n e g y r o m á n — m a g y a r h í r a d ó - f i l m s t ú d i ó t létesíteni. A b u d a p e s t i c é g m e g egyezést kötött a b u k a r e s t i A r t i s t i c F i l m m e l ; az e l s ő h í r a d ó k a t (a t e r v b e n d o k u m e n t u m f i l m e k is szerepeltek) m a g y a r t e c h n i k u s o k készítették, h o g y m a j d f o k o z a t o s a n á t a d j á k a k é s z ü l é k e k e t a r o m á n s z a k e m b e r e k n e k . Így j e l e n n e k m e g az első h a n g o s híradók, m e l y e k R o m á n i a m i n d e n n a p i életéből m e r í t e t t é k témájukat. A román k o r m á n y v i s z o n t n e m h o g y segítette v o l n a , d e k ü l ö n f é l e a d ó k k a l a k a d á l y t gördített a v á l l a l k o z á s útjába. I l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a r o m á n — m a g y a r h í r a d ó f i l m e k gyártását beszüntették. D e n e m szűnt m e g e z z e l a r o m á n és m a g y a r f i l m e s e k e g y ü t t m ű k ö d é s e . U g y a n c s a k 1931-ben a K o v á c s és F a l u d y c é g egy r ö v i d zenés v í g j á t é k o t forgatott, s j a v a s o l t a , h o g y r o m á n változatát is készítsék el. A Füst c í m ű f i l m el is készült, d e elsietettsége miatt n e m aratott sikert.
Az első szerelem 1933-ban
című a
román—magyar
Hunnia
Stúdió
Rindley angol író darabja című A
magyar
film
azt
nyomán
forgatásával
forgatókönyvet az
ismert
koprodukciós javasolta készülő A
párhuzamosan
Nóti
Eftimiu, a k i s z e m é l y e s e n is részt
Károly
írta,
film Jean
forgatása Mihail
Szucságban
rendezőnek,
kísértetek
vonata
készítsen
egy román
a
vett a budapesti
román
(1934)
(Trenul
változat
hogy
a
fantomă)
változatot
szerzője
is.
Victor
forgatáson. A f e l v é t e l e k e t E i b e n
István, a H u n n i a S t ú d i ó f ő o p e r a t ő r e készítette. Rövid
egy
hónap hongroise
múlva
a
Marie,
légende
román
francia
c é g é g i s z e alatt forgatott
Hunnia változatán film
Stúdió
az
aradi
Standard
dolgozott. Fejős Pál
m a g y a r változatát,
Filmmel
rendezte
a román
a
az O s s o
változatot
Jean
M i h a i l (végül is 8 v á l t o z a t o t ért m e g a f i l m ) , aki a f o r g a t ó k ö n y v o l v a s á s a k ö z b e n
Felvétel jobbra:
a Hunnia Stúdióból a „Két világ s egy szerelem" forgatása idején. Balról Theo L i n g e n , Latabár Kálmán, Ion Lucian. Háttérben Puiu Maximilian rendező
jött rá, h o g y a történetet r o m á n k ö r n y e z e t b e k e l l áttenni. A f o r g a t ó k ö n y v i l y e n értelmű átírását N . D . C o c e a v é g e z t e e l sikeresen, s s z e m é l y e s hozzájárulásával segített a B u d a p e s t e n készülő b e l s ő f e l v é t e l e k n é l is. A Prima dragoste (Első szere l e m ) c í m m e l v e t í t e t t f i l m b e n D i n u B ă d e s c u és T o m e l Spătaru, a k o l o z s v á r i o p e r a tenoristái, v a l a m i n t S t r o e A t a n a s i u és V . R o m a n o , a bukaresti N e m z e t i S z í n h á z m ű v é s z e i is k ö z r e m ű k ö d t e k . L i v i u F l o r u z e n é j é t a b u d a p e s t i o p e r a s z i m f o n i k u s z e nekara, a k ó r u s o k e g y részét a b u d a p e s t i o p e r a é n e k k a r a és e g y b u d a p e s t i g y e r m e k kórus a d t a elő. A külső f e l v é t e l e k e t a K o l o z s v á r melletti Szucság faluban készítették a l a k o s ság k ö z r e m ű k ö d é s é v e l . ( O p e r a t ő r ö k E i b e n István é s Bécsi József.) 1934-ben ú j a b b e g y ü t t m ű k ö d é s i a l k a l o m a d ó d i k a r o m á n és m a g y a r f i l m g y á r tásban: l é t r e j ö n a z „ I n d u s t r i a r o m â n ă de f i l m e s o n o r e " ( I n d r o f i l m s o n o r ) e l n e v e zésű társaság. V e z e t ő i k ö z ü l n é h á n y i s m e r t n é v : I o n Pillat, T u d o r V i a n u , I o n C a n tacuzino, Jean M i h a i l és k é t m a g y a r n é v : B é c s i József o p e r a t ő r , O r b á n F e r e n c h a n g m é r n ö k . (Ez u t ó b b i k ö z r e m ű k ö d ö t t a Se aprind făcliile — K i g y ú l n a k a f á k l y á k — c í m ű S a h i g h i a n r e n d e z t e f i l m b e n , 1939-ben.) Első m e g v a l ó s í t á s u k a România című dokumentumfilm volt. A felvételek elő hívását és a m á s o l á s t a K o v á c s és F a l u d y c é g készítette. S a j n o s , az a n y a g i a l a p elfogyott, s a szinte e g y é v e s m u n k a és h i á b a v a l ó r e m é n y k e d é s után az I n d r o f i l m sonor társaság t e r v e m e g h i ú s u l t . H á r o m é v m ú l v a k ü l ö n b ö z ő n e m z e t i s é g ű m ű v é s z e k (Mihai P o p e s c u , Gr. V a siliu-Bîrlic, M i ş u F o t i n o , A n c a B a l a b a n és m á s r o m á n s z í n é s z e k ; B e h r e n d Lajos fiatal m a g y a r o p e r a t ő r ; A l e x a n d r S t a p l e r a m e r i k a i h a n g m é r n ö k ; S t e i n e r b u d a -
pesti
maszkmester;
forgatása
Pollák
osztrák
k e z d ő d i k e l , Doamna
elektromernök)
de
la etajul
II.
összefogásával
új
román
(Hölgy a második emeleten)
film címen,
M a j o r D e z s ő s z e r é n y i g é n y ű , n a i v f o r g a t ó k ö n y v e n y o m á n és r e n d e z é s é b e n . A
techni
k u s o k e g y része B e h r e n d
de
mană
(Haszontalan
forgatókönyvet), a
Visul
unei
vezetésével közreműködött
éjszaka)
majd
nopţi
című
Behrend
de
Ion Sahighian-filmben
Lajos Gerard
iarnă
1939-ben a z O noapte
(Egy téli
(Tudor Muşatescu
Perrinnel együtt
éjszaka
álma)
készíti
csodálatos
po
írta
a
1944—45-ben
felvételeit
(Jean
G e o r g e s c u r e n d e z i a filmet, T u d o r M u ş a t e s c u v í g j á t é k a n y o m á n ) . A háború
éveiben a Balcan-Film
C o m p a n y bukaresti cég próbálkozott
m a g y a r k o p r o d u k c i ó k k a l — k e v é s sikerrel. pás
Arizonában)
című
magyar
színészekkel,
magyar
operatőrök
film,
magyar
melybe
a
segítségével
készült a Furtul
szövegkönyv alapján
román —
Így
producer
beékelt
egy
a
de egy
és
(Lo
varieté-műsorból,
music-hall
kis
dán
la Arizona számok
krimi-történetet,
közé
román
— sze
reposztásban. Közvetlenül Budapest
felszabadulása
után a H u n n i a S t ú d i ó b a n
(csodákkal
ha
lumi
dra
tárosan m a r a d t é p e n a h á b o r ú pusztításai k ö z e p e t t e ) k é s z ü l el a Două goste
(Két világ s egy szerelem) c í m ű román—magyar
színészekkel; a forgatókönyv, rendezés, technikai
şi o
koprodukciós film —
kivitelezés a magyar
román
szakemberek
munkája. A filmet három
változatban
e g y a z o n r e n d e z ő v e l és t e c h n i k a i nek
megfelelően. A
zenéjét
Fényes
Latabár
forgatókönyvet
Szabolcs
Kálmán,
a
forgatták
német
párhuzamosan
(román,
magyar,
apparátussal, csak a s z e r e p l ő k v á l t o z t a k
szerezte.
Nóti A
változatban
Károly,
magyar
Bihari
változat
ez u t ó b b i
és
Békeffy
főszereplői
szerepét
Theo
német), a
nyelv
László
Básti
Lingen,
írták,
Lajos a
és
román
v á l t o z a t b a n a n a g y o n fiatal, d e m á r i s m e r t I o n L u c i a n alakította. Nyilván csak
ebben
leglényegesebb
a
rövid
felsorolásban
állomásait
a
említhettük
szereplését Básti L a j o s o l d a l á n a Butaságom
román—magyar
(ide
sorolnám
története
filmkapcsolatoknak
Irina
Petrescu
vendég
című magyar filmben), s mint
m á r a z e l e j é n is j e l e z t e m , t á v o l r ó l s e m a teljesség i g é n y é v e l . A f i l m t ö r t é n e t i tások
újabb
és
újabb
közös
momentumokat
fedhetnek
fel,
tovább
kuta
gazdagítva
a
r o m á n — m a g y a r m ű v e l ő d é s i k a p c s o l a t o k kincsestárát. A
román—magyar—szlovák
koprodukcióban
a h a g y o m á n y o k n a k lesz m i n d e n b i z o n n y a l m é l t ó
most
készülő
Dózsa-film
ezeknek
folytatása.
Gheorghe I. Bodea
