1. Napirend
a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítása
1. Napirend ELŐTERJESZTÉS és előzetes hatástanulmány a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítása Tisztelt képviselő-testület!
Bánk Község Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc. tv.) felhatalmazása alapján 4/2009. (III.27.) számon önkormányzati rendeletet alkotott a szociális ellátások helyi szabályaira vonatkozóan. Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény (valamint a 197/2013. (VI.13.) Korm.rendelet) 2014. január 1-jei hatállyal önkormányzati segély elnevezéssel új szociális és gyermekvédelmi ellátási formát vezet be. A törvénymódosítás értelmében: •
2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvad össze.
•
A méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos feladat 2014. január 1-jétől jegyzői hatáskörből a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe kerül.
A törvény 6.§-ával kiegészített Szoc.tv. 140/R.§-a úgy rendelkezik, hogy a települési önkormányzatoknak legkésőbb 2013. december 31-éig kell megalkotniuk az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletüket. A Szoc. tv. a bevezetett önkormányzati segélyre vonatkozóan a következő rendelkezéseket írja elő: 45. §1 (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (2) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok önkormányzati segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata. (3) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel. (4) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (5) Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál. (6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. (7) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.
1
Megállapította: 2013. évi LXXV. törvény 2. §. Hatályos: 2014. I. 1-től. 1
1. Napirend
a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítása
(8) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható. (9) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni. Az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összevonásával létrehozandó önkormányzati segély szabályait az Szt. tartalmazza. Az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozás a három korábbi ellátás sajátosságait figyelembe véve, az átmeneti segély törvényi szabályainak alapulvételével került kidolgozásra. Míg korábban az átmeneti segély és a temetési segély esetében a családi helyzet alapján került differenciálásra, hogy az önkormányzat a rendeletében jövedelemhatárként mely összegnél nem határozhat meg alacsonyabbat (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a és 150%-a), illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében nem tartalmazott a Gyvt. ilyen jellegű korlátozást, addig a javasolt módosítás szerint az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatár önkormányzati rendeletben szabályozott mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál nem lehet alacsonyabb. Az egységes jövedelmi értékhatár meghatározása során áttekintésre került az összevonásra kerülő segélyek funkciója, jogosulti köre és az önkormányzatok ellátásokra vonatkozó hatályos szabályozása. Tekintettel arra, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - a gyermek érdekeire tekintettel a nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére is megállapítható volt, az önkormányzati segély esetében is lehetőséget biztosít a törvény az ellátás hivatalból történő megállapítására. Mivel az ellátás a kérelmező, illetve családjának válsághelyzetét hivatott mérsékelni, ezért a mielőbbi segítségnyújtás érdekében indokolt a hatósági eljárások lefolytatására általánosan irányadó 30 napos határidő 15 napra csökkentése. A törvény a 45.§ (4) bekezdésében példálózó jelleggel sorolja fel azokat az eseteket, illetve az ezekhez kapcsolódó rendkívüli kiadásokat, melyek viseléséhez az önkormányzati segély nyújthat segítséget. A jogosultak körét az önkormányzat képviselő-testületének rendelete bővítheti. A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segélyt azon személy részére lehet megállapítani, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozója esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. A segély természetbeni ellátás formájában is biztosítható. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébetutalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, illetve kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Az önkormányzati rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek alapján a döntést • a települési önkormányzat képviselő-testülete • vagy átruházott hatáskörben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41.§ (4) bekezdésében meghatározott testületi szervek (pl. képviselő-testület bizottsága) illetve személyek (pl. polgármester) hozhatja meg. Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadók. Az önkormányzati segélyre való jogosultság hivatalból is megállapítható. Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzati rendelet szabályozza, azzal, hogy a jövedelemhatár nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (jelenleg 28.500 Ft) 130%-ánál (vagyis jelenleg 37.050 Ft) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követően 15 napon belül kell dönteni.
2
1. Napirend
a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítása
Ha testületi szerv (pl. a képviselő-testület) dönt, akkor az eljárás kezdő napjától számított 15 napon belül kell dönteni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a 15 napos határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül kell határozni. Ha átruházott hatáskörben pl. a polgármester dönt, akkor neki a kezdőnaptól számított 15 napon belül kell döntést hoznia. A szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője az eljárási határidőt annak letelte előtt – indokolt esetben – egy ízben, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Jogorvoslati lehetőség: amennyiben a hatáskört a képviselő-testület gyakorolja, a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Ebben az esetben az első fokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye. Amennyiben a képviselő-testület a hatáskörét az önkormányzati rendeletben átruházza, (például polgármesteri döntés) akkor a fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A törvénymódosítás a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, mint önálló támogatási formát is megszüntette. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyi szabályairól a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 11/2005. (X.14.) önkormányzati rendelet 8-9.§-a rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást megszüntette, szükségessé válik a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 11/2005. (X.14.) önkormányzati rendelet e tekintetben történő módosítása, vagyis a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó helyi szabályok hatályon kívül helyezése. A gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet eljárási szabályokat is tartalmaz, mely előírások még a Polgármesteri Hivatalt nevesítik, mint az eljárásban résztvevő hatóságot (pl. kérelem benyújtásának helye), ezért javasoljuk, hogy az önkormányzat hivatala tekintetében 2013. január 1-jétől bekövetkezett változások kerüljenek átvezetésre ezen önkormányzati rendeletben. Előzetes hatástanulmány: A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése értelmében a jogszabályok előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot kell lefolytatni, az alábbi tényezőkre vonatkozóan: A rendelet-tervezet: - Társadalmi hatás: A rendelet-tervezetben szabályozásra kerül a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtható, 2014. január 1-jétől hatályos önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályai. A szabályozás lehetőséget nyújt a törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott rászorulók támogatására. - Gazdasági hatása: Az önkormányzat állami támogatás keretében un. hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz jogcímen támogatásban részesül. (2013. évben megközelítőleg 2 millió Ft) - Költségvetési hatása: az önkormányzati segély összege várhatóan nem fogja meghaladni a korábbi években átmeneti segélyre, temetési segélyre és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra fordított kiadások összegét, tekintettel arra, hogy az önkormányzati segély ezen három korábbi önálló ellátást hivatott kiváltani. - A rendeletnek közvetlen környezeti hatása nincs. - A rendeletnek közvetlen egészségi hatása nincs. - A tervezetnek adminisztratív terheket befolyásoló hatása: a rendelet megalkotásának az adminisztratív terheket tekintve jelentős többlet terheket eredményező hatása nincs. - A rendelet megalkotásának szükségessége: Az önkormányzati rendelet megalkotása kötelező, a rendelet alkotást a Szoc. tv.) 140/R.§-a írja elő, melynek határideje 2013. december 31. - A jogalkotás elmaradásának várható következményei: a jogalkotás elmaradásának következménye, hogy a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet nem lesz összhangban a törvényi rendelkezéssel, és az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályok tekintetében a rendelet alkotási kötelezettség elmaradása, valamint a felsőbb szintű jogszabályi rendelkezésekkel való ütközés miatt törvényességi felügyeleti intézkedés várható. Amennyiben a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben a Polgármesteri Hivatal megjelölés nem kerül módosításra, az önkormányzati rendelet szerint nem lehet eljárni, az nem hajtható végre, és 3
1. Napirend
-
-
a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítása
ellentmondásba kerül a tényleges állapotokkal, miszerint a gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos eljárási feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: a rendelet a meglévő szervezeti, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekkel alkalmazható, további feltételek biztosítását nem igényli, a szükséges feltételek rendelkezésre állnak. A rendelet a meglévő állapotokat nem érinti.
Javaslom a rendelet-tervezet elfogadását. Bánk, 2013. december 19. Tisztelettel: Ivanics András polgármester
4
Bánk Község Önkormányzata Képviselő – testületének …./2013. (XII…..) Önkormányzati RENDELETE a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról (tervezet) Bánk Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, 32. cikk (2)-(3) bekezdése alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 45.§ (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális ellátásokról szóló 4/2009. (II.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Szoc.Rendelet), valamint a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 11/2005. (X.14.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Gyermekvédelmi Rendelet) módosításáról a következőket rendeli el. 1.§ (1) A Szoc.Rendelet 12.§-a és az azt megelőző alcímmegjelölés helyébe a következő rendelkezés és alcímmegjelölés lép: „Önkormányzati segély 12.§ (1) Önkormányzati segély nyújtható eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy és családja részére, elsősorban az Szoc.tv. 45.§ (4) bekezdésében foglalt esetekben, valamint téli tüzelő vásárlásához, gyógyszerek beszerzéséhez, kórházi ápoláshoz, káresemény bekövetkezéséhez kapcsolódó kiadásokhoz, baleseti sérülésből fakadó kiadásokhoz, bűncselekmény sértettje részére, ha az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. (2) Az önkormányzati segély pénzbeli támogatásként vagy természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás.” (2) A Szoc.Rendelet 13.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13.§ Önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában abban az esetben nyújtható, ha a jövedelmi és vagyoni körülmények mérlegelése alapján a kölcsön visszafizetése előre láthatóan biztosított, és a kérelmező olyan készfizető kezest állít, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. A kölcsön visszafizetése akkor tekinthető előre láthatóan biztosítottnak, ha a havi törlesztő részlet nem haladja meg a családnak a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett összes bevételének és igazolt havi kiadásai különbözetének 50%-át.” (3) A Szoc.Rendelet 14.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14.§ (1) Az önkormányzati segély összege alkalmanként minimum 1.000 Ft. Önkormányzati segély egy naptári éven belül családonként legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg, és az egy naptári éven belül megállapított segélyek együttes összege legfeljebb 50.000 Ft. (2) A halálesethez, eltemettetéshez igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet a halál esetet követő 60 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, vagy ennek hivatalból történő beszerzéséhez szükséges hozzájárulást, és a kérelmező nevére szóló, a temetési költséget igazoló eredeti számlát, amelyet a másolást követően az eltemettetőnek vissza kell adni. Az eltemettetés költségeihez való 1
hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál. (3) Gyógyszerek beszerzéséhez önkormányzati segély az (1) bekezdésben foglalt jövedelmi feltételen túl abban az esetben nyújtható, ha a kérelmező által igazolt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban. A gyógyszer költséghez igényelt önkormányzati támogatás esetén a kérelemhez be kell nyújtani az eseti vagy havi költségről szóló igazolást. (4) Rendkívüli méltánylást esetben, különösen elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós betegség, haláleset miatt az önkormányzati segély jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. (5) Önkormányzati segély polgármesteri vagy képviselői javaslatra, valamint a gyermekek érdekeire való tekintettel a nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családsegítő javaslatára jövedelemre való tekintet nélkül hivatalból is megállapítható. (6) A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást igazoló dokumentumok, például számla, nyugta benyújtására hívhatja fel a támogatásban részesített személyt. (7) Nem adható önkormányzati segély annak, aki egy korábbi önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése kapcsán a (6) bekezdés szerinti igazolásának nem tett eleget, vagy a segély cél szerinti felhasználását nem tudta igazolni.” 2.§ (1) A Szoc.Rendelet 15.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: „15.§ (1) A helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló BM rendelet alapján juttatott szociális célú tűzifára jogosult az az aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásban, lakásfenntartási támogatásban részesülő, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család, akinek lakásában tűzifával történő fűtés van. A jogosultak közül előnyt élvez, aki a háztartásában három vagy több kiskorú gyermek neveléséről gondoskodik, valamint aki a tűzifa vásárlásról anyagi okok miatt önmaga nem tud gondoskodni, és a tűzifa hiánya veszélyeztetné a téli otthoni melegedés lehetőségét. (2) A szociális célú tűzifa az átmeneti segélyhez rendszeresített kérelem nyomtatványon benyújtott kérelemmel igényelhető. A képviselő-testület kérelem benyújtása nélkül, polgármesteri vagy képviselői javaslatra, a helyi társadalmi és szociális viszonyok ismerete alapján is juttathat szociális célú tűzifát a jogosultak részére. (3) A szociális célú tűzifára jogosultak közül a támogatásban részesülőkről és a támogatás mértékéről a képviselő-testület határozattal dönt, úgy, hogy háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa juttatható (4) Szociális célú tűzifa juttatásban háztartásonként vagy ingatlanonként egy személy részesülhet.” 3.§ A Szoc.Rendelet 8.§ c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) a 12-14.§ szerinti önkormányzati segély.” 4.§ A Szoc.Rendelet 3.§ (2) bekezdésében az „átmeneti segéllyel” szövegrész helyébe az „önkormányzati segéllyel” szöveg lép. 5.§ A Gyermekvédelmi Rendelet a) 4.§ (1) bekezdés második mondat első fordulatában a „Polgármesteri Hivatal” szövegrész helyébe az „önkormányzat hivatala” szöveg lép, a mondat második fordulatában a „Polgármesteri Hivatal” szövegrész helyébe az „ önkormányzat hivatalának” szöveg lép, b) a 12.§ (3) bekezdésében a„Polgármesteri Hivatalban” szövegrész helyébe az „önkormányzat hivatalában” szöveg lép. 6.§ Hatályát veszti a) a Szoc.Rendelet 8.§ a) pontja, 2
b) a Szoc.Rendelet 12/A.§-a, c) a Szoc.Rendelet hatályon kívül helyett 11.§-át megelőző alcímmegjelölés, d) a Szoc.Rendelet 16.§-a és az azt megelőző alcímmegjelölés, e) a Gyermekvédelmi Rendelet hatályon kívül helyezett 7.§-át megelőző alcímmegjelölés f) a Gyermekvédelmi Rendelet 8-9.§-a, valamint a 8.§-t megelőző alcímmegjelölés, g) a Gyermekvédelmi Rendelet „Természetben nyújtott ellátások” alcímmegjelölés, valamint az azt követő 10.§. 7.§ Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. Bánk, 2013. december….. Ivanics András polgármester
Torma Andrea jegyző
Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve: 2013. december …..-én
Torma Andrea jegyző
3
a …/2013. (XII…..) önkormányzati rendelet i n d o k o l á s a a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosításáról Általános indokolás
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésének 8. pontja kimondja, hogy a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében a helyi önkormányzat feladata különösen – többek között – a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosítása. Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény (továbbiakban: törvény) 2014. január 1-jei hatállyal új szociális és gyermekvédelmi ellátási formát vezet be önkormányzati segély elnevezéssel, egyúttal megszüntetve az átmeneti segély, a temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátási formát. A törvény 6.§-ával kiegészített, a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc. tv.) 140/R.§-a úgy rendelkezik, hogy a települési önkormányzatoknak legkésőbb 2013. december 31-éig kell megalkotniuk az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletüket.
Részletes indokolás 1.§ -hoz Az önkormányzati segély megállapításának feltételeit és az általános eljárási szabályokon túli speciális eljárási szabályait tartalmazza. 2.§-hoz A Szoc.Rendeletben a szociális célú tűzifa juttatásra vonatkozó előírások §-számozása módosul, valamint kiegészül a (4) bekezdés rendelkezésével. 3-4.§-hoz A Szoc.Rendeletben átvezetésre kerülnek az átmeneti segélyt felváltó önkormányzati segély változásból fakadó módosítások. 5.§-hoz A Gyermekvédelmi Rendeletben átvezetésre kerül a polgármesteri hivatalt felváltó közös önkormányzati hivatal változásból fakadó szükséges módosítások. 6.§-hoz A Szoc.Rendeletben, valamint a Gyermekvédelmi Rendeletben hatályukat vesztik azon rendelkezések, melyek önálló ellátási formaként megszűnt ellátásokra ( helyi lakásfenntartási támogatás, temetési segély, illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) vonatkoznak. 7.§-hoz A rendelet az önkormányzati segély törvényi hatályba lépéséhez igazodva 2014. január 1-jén lép hatályba, és miután beépül az alaprendeletbe, a módosító rendelet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12.§ (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján, a törvény erejénél fogva a hatályba lépést követő napon hatályát veszti.
4
KÉRELEM önkormányzati segély igényléséhez 1. Kérelmező adatai: Név : ......................................................................................................................................... Születési név: ............................................................................................................................. Születési hely, idő: .................................................................................................................... Anyja neve: ................................................................................................................................ Lakóhely:..................................................................................................................................... Tartózkodási hely: ...................................................................................................................... TAJ szám:.................................................................................................................................... Telefonszám: ………………………………… e-mail: ………………………………………... A kérelmező családi állapota: □ egyedülálló □ házastársával/élettársával él együtt 2. Közeli hozzátartozók adatai Az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók száma: ……. fő
Név
Születési hely, idő
Anyja neve
Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ)
1. házastársa, élettársa 2. egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik) 3. gyermekei
Megjegyzés: • A táblázat 2. pontjában a táblázat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont kell feltüntetni. • A táblázat 3. pontjában a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket; a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató gyermeket; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket; továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket kell feltüntetni. Gyermekeken a kérelmező szülő vér szerinti, örökbe fogadott, valamint a házastárs és az élettárs gyermekeit egyaránt érteni kell.
3. Jövedelmi adatok
A jövedelmek típusai
A kérelmezővel A kérelmezővel közös A közös háztartásban kérelmező háztartásban élő Összesen élő jövedelme egyéb rokon házastárs jövedelme (élettárs) jövedelme
1. Munkaviszonyból, munkavégzésre/foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem 3. Nyugellátás, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás), korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, időskorúak járadéka, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozó ellátás 4. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások 6. Egyéb jövedelem (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 7. A család összes nettó jövedelme Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki!): ........................ Ft/hó. Megjegyzés: A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat 1–6. pontjában feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, kivéve a családi pótlék és a GYES igazolását, amennyiben azt nem munkáltatói kifizetőhely folyósítja, valamint a GYET és a fogyatékossági támogatás (FOT) igazolását.
4. Jogosultsági adatok Az önkormányzati segélyt az alábbiak miatt kérem (a megfelelőt kérjük aláhúzni): • közeli hozzátartozóm betegsége • közeli hozzátartozóm halála • elemi kár bekövetkezése miatt • születendő gyermekem megtartása céljából • iskoláztatás biztosítása érdekében • gyermek fogadásának előkészítéséhez
• családommal való kapcsolattartáshoz (kizárólag nevelésbe vett gyermek kérheti) • gyermekem családba való visszakerülésének elősegítéséhez • egyéb indok alapján: …………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 5. Nyilatkozatok Felelősségem tudatában kijelentem, hogy - életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó, ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik), - a közölt adatok a valóságnak megfelelnek - a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - az állami adóhatóság illetékes adóigazgatósága útján ellenőrizheti, - hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. Bánk, 20.…. év ………………………. …………………………………………. kérelmező aláírása
TÁJÉKOZATTÓ A személyi adatok kitöltéséhez: Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. Közeli hozzátartozónak számít és a jövedelemszámítás szempontjából figyelembe kell venni: - házastárs, - a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek, - a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek, - a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek, - korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. A tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolni kell. A jövedelmi adatok kitöltéséhez: Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást és az a melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.
A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelem kiszámításakor o rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt, o nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. A jövedelem típusai: Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, a nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát!!! Temetés költségeihez való hozzájárulás igényléséhez a jövedelemigazoláson kívül az alábbi mellékleteket kell csatolni: -
a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számlát.
-
Amennyiben a segélyt nem az elhalálozás helye szerinti önkormányzatnál igénylik, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát
