11
Dolgainkról
Szloboda János
A DUDÁS GYULA MÚZEUMÉS LEVÉLTÁRBARÁTOK KÖRÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE
E
gy embercsoport – mondjuk: egy település lakossága – akkor válik közösséggé, amikor felismeri közös érdekeit, és érdeklődni kezd a saját múltja iránt. Persze, ez utóbbihoz szükség van bizonyos időre, azaz a történelmi folyamatnak egy olyan távlatára, amelyre visszatekintve az együvé tartozás érzetét erősítő, kollektíven átélt dicső vagy tragikus eseményekre lehessen visszaemlékezni. Nos, helységünk történelmében – az első okiratos említéstől (1216) a mai napig – bőven akadtak ilyen lélekemelő és szívszorongató események, amelyek együttesen képezik többször is várossá emelkedett, majd ismét községi rangra süllyedt szülő- vagy lakóhelyünk történetét, s melyeknek összessége mindig is lehetőséget nyújtott „zentaiságunk” átélésére és megvallására. Maga a ma már tíz év híján nyolc évszázados múlt is elég alapot adna a büszkélkedésre, hiszen a miénknél jóval jelentősebb helységek – mint Szabadka vagy Újvidék – sem dicsekedhetnek ilyen tetemes korral, ám nem egy olyan eseményt is felidézhetünk múltunk mélységéből, amelyek csak növelhetik hajdan élt őseink, földijeink iránti megbecsülésünket és szeretetünket, ami azonos a szülőföld és a lakóhely iránti szeretettel és megbecsüléssel is, és tulajdonképpen ez „zentaiságunk” alapja és talpköve. Mint már mondottuk, Zenta története bővelkedik felemelő és lesújtó eseményekben, amelyek mindegyike méltó volna a megemlékezésre. A hajdan élt zentaiak mégis úgy döntöttek, hogy a történelmi tudat reflektorfényét elsősorban a 150 éves török hódoltságnak véget vető zentai csatára fókuszálják. A „zentaiság” kollektív önazonosság-tudata a jelek szerint a 19. század elejére érte el azt az intenzitást, amelyen már nem elégedtek meg a múlt népköltészeti szinten történő megörökítésével, a túlontúl képlé-
12
SzlobodaSzerző János
keny, mondaszerű felidézést a bizonyítható történelmi tények valósághű megelevenítésével kívánták felváltani, ami az akkoriban kialakuló polgári réteg magasabb műveltségi szintjéről tanúskodik. Zenta mezővárosának elöljárósága nem sajnálta a költséget, hogy a hírneves csatának UGRÓCZI FERENC szegedi kegyes oskolabéli hitoktató által megírt hiteles történetével öregbítsék városunk hírnevét, és fokozzák a helybeli polgárok öntudatát. Ettől kezdve Zenta lakossága minden esztendőben megünnepelte a nevezetes csata évfordulóját, kivéve az orosz–török háború éveit, amikor is a magyar forradalmat vérbe fojtó cári sereggel szemben a zentaiak is a törökökkel rokonszenveztek. A helytörténeti érdeklődés kibontakozását Zentán leginkább Dudás Gyula történész munkássága jelzi, aki Bács–Bodrog vármegye történetének szerkesztése mellett zentai felkérésre szülővárosának történetét is megírta, csakhogy ez a műve anyagiak híján sohasem került kiadásra. A kiváló helytörténész halála után hamarosan bekövetkezett véres események (világháborúk, országhatárváltozások) jó időn át nem tették időszerűvé az átfogó helytörténeti kutatásokat. Különösen a II. világháborút követő rendszerváltás járt eleinte a történelmi emlékek szándékos pusztításával, bár később is a rendszeres helytörténeti kutatás helyét inkább a munkásmozgalmi és a párttörténeti kutatómunkával igyekeztek helyettesíteni. Mindenesetre a helyi önkormányzatot képviselő Népfelszabadító Bizottság javára kell írnunk a Városi Múzeum létrehozását 1946ban és a Történelmi Levéltárét 1952-ben. A helytörténeti kutatómunka újrakezdése viszont csak az 1950-es évekre datálható E RDÉLYI ISTVÁN tanár, könyvtárigazgató, majd közművelődés-ügyi titkár és FÁBRI JENŐ katolikus lelkész, valamint K ATONA PÁL tanító (később a közoktatási-művelődési ügyosztály vezetője és muzeológus-levéltáros) nevéhez fűződik. Munkájuk első számottevőbb eredménye az 1954-ben bemutatásra került helytörténeti kiállítás, amelynek tárlatkalauzát Katona Pál, a Zenta rövid története c. füzetet pedig Fábri Jenő készítette.
A Dudás gyula kör rövid története
13
Hogy a helytörténeti kutatás még a múlt század 50-es éveiben sem volt kockázatmentes munka, ez abból is kiderül, hogy Fábri atya Zenta történetét csupán a zentai csatával bezárólag írta meg, a továbbiakra vonatkozó kérdésemre azt válaszolta, hogy az 1700as évek taglalása a magyar–szerb ellentétek miatt már olyan feladat, amelyre nem szívesen vállalkozna. Ezt a véleményét 1968ban bekövetkezett, korai haláláig nem változtatta meg. Pedig a helyhatóság (és a pártvezetés) álláspontja igencsak megváltozott ezen a téren: Zenta első okleveles említésének 750. évfordulója közeledvén 1961. október 28-i határozatával kezdeményező bizottságot nevezett ki, amely december 13-án szerkesztőséggé alakult a helység monográfiájának megírása céljából DANILO BRANOVAČKI –D ŽATA, dr. BURÁNY BÉLA, Erdélyi István, Katona Pál, dr. SZELI ISTVÁN, TÓTH HORGOSI PÁL és NESTOR VUKOV összetételben. Főszerkesztővé Erdélyi Istvánt választották.1 A zentai községi népbizottság ezzel kapcsolatos, 05-7597/11961. számú határozata – a bevezetés (preambulum) nélkül – így hangzott: „I. Hogy Zenta város 750. évfordulójának megünneplése alkalmából kiadásra kerüljön a Zenta város monográfiája c. kiadvány, amelynek fel kell ölelnie a város történelmi múltját, jelenét és fejlődésének távlatait. II. A monográfia kiadásának költségeit Zenta község viseli. III. A monográfiát 800 példányban kell kinyomtatni, és a művelődési intézmények rendelkezésére bocsátani, hogy a saját vonalukon működhessenek a Zenta múltja és jelene ismeretének terjesztésén, és csere útján beszerezzék más helységek hasonló kiadványait. IV. A szerkesztő bizottságot Zenta községi népbizottságának művelődésügyi tanácsa nevezi ki. 1
Zentai Történelmi Levéltár, Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre (1961–1986). F: 628.2.1.
14
Szloboda János
V. Az egyes gazdasági ágazatokról és társadalmi tevékenységekről szóló fejezetek íróit a községi népbizottságnak a megfelelő ágazatokra illetékes tanácsai jelölik ki. Megindokolás 1966-ban tartjuk Zenta 750. évfordulóját. Erről az évfordulóról ünnepélyesen fogunk megemlékezni, és ezen bizottság művelődésügyi tanácsa indítványozza ebből az alkalomból egy reprezentatív kiadványnak, Zenta város monográfiájának a megjelenését, amely felölelné Zenta történelmi múltját és fejlődésének jelenlegi fokát és távlatait. Minthogy ezt az indítványt helyesnek és hasznosnak találjuk mind tudományos, mind politikai, társadalmi és kulturális szempontból, indítványozzuk a rendelkező részben foglalt határozat meghozatalát. Dobó Sándor s. k. a községi népbizottság elnöke” 2 Mint látjuk, a városunk első okleveles említése 750. évfordulójának megünneplését előterjesztő helyi önkormányzati határozatban még nem volt szó társadalmi egyesület alapításáról, csupán egy eléggé homályosan megfogalmazott „reprezentatív” kiadvány megjelenéséről. Viszont a fent idézett szerb nyelvű határozat lapszélére valaki magyar nyelven feljegyezte: „1961. nov. 19-én, a névadó születésének 100., valamint halálának 50. évfordulóján alakult a Kör.” A feljegyzés nyilvánvalóan a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Körének megalakulására utal. Az igazgatóbizottság 1962. március 29-i ülésén készült jegyzőkönyvéből viszont megtudjuk, hogy a jelen levő Nestor Vukov alelnök (M ILOVAN K LJAJIĆ elnök-iskolaigazgató távollétében), VUKOVIĆNÉ
2
Uo. F: 628.2.2.
A Dudás gyula kör rövid története
15
K ECSKÉS VERA pénztáros, DOBOS JÁNOS, BARÁTH JÓZSEF, K ECZELI K LÁRA végrehajtó bizottsági tagok, valamint Katona Pál egyesületi titkár, LUČIĆNÉ GUELMINÓ I LONA és D UDÁS ISTVÁN felügyelő bizottsági tagok, továbbá A NDRUSKÓ K ÁROLY, SZLOBODA JÁNOS és SŐREGI D EZSŐ vannak jelen. A napirend 1. pontja a tagfelvétel, mely szerint a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Körének alapítója a zentai Történelmi Levéltár, továbbá 20 felnőtt tag: Milovan Kljajić, Nestor Vukov, Katona Pál, Vuković Vera, Baráth József, Dobos János, H ATALA I RÉN, Lučić Ilona, TRIPOLSZKI GÉZA, Szeli István, Erdélyi István, VARGA FERENC, H ÍRES SÁNDOR, Andruskó Károly, Dudás István, GÁL JÁNOS, Szloboda János, Sőregi Dezső, M ILOŠ P RERADOV, K ECZELI GYÖRGY, 20 ifjúsági tag: K ECZELI-M ÉSZÁROS K LÁRA, BÁNSZKI M ÁRIA, SZELECKI I LONA, NAGY JENŐ, MUCSI GYÖRGY, H AJAGOS ERZSÉBET, GYETVAI FERENC, O LAJOS M IHÁLY, R AJMOND M ÁTYÁS, BARÁTH BÉLA, BÍRÓ I MRE , PAPP GYÖRGY, BARÁTH Á RPÁD, VAJDA GYÖRGY, BÍRÓ J. I MRE , FÖLDI ÉVA, R AFFAI FERENC, VARGA K ATALIN, K ECSKÉS ERZSÉBET, valamint a támogató tagok: TÓTH P ÉTER, BARICSEK GYÖRGY, GAZSÓ BÉLA, HUSZÁGH LÁSZLÓ és NAGY M ÉLYKÚTI LÁSZLÓ. A tagfelvétel – nem tudni, miért – jegyzőkönyvi bejegyzés szerint visszamenő hatállyal 1961. november 19-től volt érvényes. A 2. napirendi pont szerint előterjesztett munkaterv az 1962. évre a következőkből állott: „Az egyesület célja a múzeum és a levéltár munkájának támogatása és előmozdítása, a múzeumi és levéltári tevékenység előmozdítása. A munkaterv előirányozza a »múzeumi anyag és a levéltári dokumentumok gyűjtése és feldolgozása iránt érdeklődő, múzeum- és levéltárkedvelő polgárok széles körének összegyűjtését« (…) Kezdetként a következő szakosztályok alakítását tervezik: a numizmatikusokét, a történészekét, az etnológusokét és az úttörőkét (általános iskolások). A munkatervben kiemelt szerepe van
16
Szloboda János
Zenta monográfiája előkésztésének és kiadásának 1966-ig, valamint »Zenta szocialista fejlődésével kapcsolatos anyag és dokumentáció gyűjtésének.«” Az összegyűjtött és feldolgozott anyag közzététele céljából közlöny kiadását tervezik 1962-re egy, később évente két alkalommal. Az úttörők foglalkoztatására a vajdasági időleges sajtóban a Zenta szocialista fejlődéséről szóló cikkek figyelemmel kísérését, gyűjtését és albumba ragasztását, valamint az így gyűjtött anyagból tárgy- és névmutató összeállítását tervezték. Időnkénti előadásokat terveztek a Munkásegyetemen működő klubban a tagság és meghívott vendégek részére a muzeológia, az archivisztika Zenta múltjára vonatkozó tárgyköréből, továbbá az anyag előkészítését STEVAN SREMAC, THURZÓ LAJOS, JOVAN VUJIĆ, TEODOR BRANOVAČKI és más zentai írók, költők, művelődési és közéleti dolgozók születési évfordulójának a megünneplésére. A munkaterv előirányozza még a szoros együttműködést a szabadkai Múzeumbarátok Egyesületével és közös közlöny megjelentetését a terep etnológiai anyagával kapcsolatban.3 A működési szabályzat és a munkaterv alapvető célja, azaz a város monográfiája Zenta első okleveles említésének 750. évfordulójára történő megjelenése azonban nem teljesült, így a szabályzat többszöri bővítés és módosítás után a célok és feladatok tekintetében a következőképpen módosult az 1968. március 24-i évi közgyűlés által elfogadott egységes szerkezetbe foglalt szöveg szerint: 2. szakasz Az egyesület célja, hogy támogassa és előmozdítsa a múzeum és a levéltár munkáját, a múzeumi és levéltári tevékenységet Zentán, ami a következőkkel érhető el: 3
Uo. F: 628.2.23.
A Dudás gyula kör rövid története
17
múzeumi tárgyak és levéltári dokumentumok gyűjtése és tudományos feldolgozása, a múzeumi tárgyak és a levéltári dokumentumok mint múltunk tudományos tanulmányozása forrásainak fontossága tudatának fejlesztése, művelődési megnyilvánulások (jelentős történelmi események, jubileumok, kiemelkedő tudósok, irodalmárok és más közéleti dolgozók évfordulóinak megünneplése) szervezése és megrendezése, előadások és viták szervezése és megrendezése a muzeológia és a levéltártudomány valamennyi területével kapcsolatban, a múzeumi és levéltári tevékenység iránti érdeklődés terjesztése a tanuló- és egyéb ifjúság, továbbá a felnőttek körében, valamint a múzeum és a levéltár népszerűsítése a napi sajtóban és a szaklapokban, együttműködés tematikai és egyéb kiállítások előkészítésében és szervezésében, a múzeumi tárgyak és a levéltári dokumentumok gyűjtése, megőrzése és tanulmányozása iránti kezdeményezések támogatása, a múzeumi és levéltári anyag megóvását biztosító, továbbá a múzeumi és levéltári tevékenységet előmozdító, meghatározott törvényi és megelőző intézkedésekre vonatkozó minden kezdeményezés és tevékenység támogatása, bel- és külföldi tudományos társas kirándulások szervezése más múzeumok és levéltárak megismerése céljából, minden olyan tevékenységnek a sokoldalú támogatása, amelynek célja a múzeum és a levéltár fejlesztése vagy általában a muzeológia és a levéltártudomány előmozdítása.
18
Szloboda János
Mindezen feladatait az egyesület összejövetelek, tanácskozások és közgyűlések megtartásával, szakosztályainak a működésével, egyéb belföldi szervezetekkel és intézményekkel történő együttműködéssel, előadások szervezésével, szakmai elaborátumok készítésével, szakmai kiadványok megjelentetésével stb. éri el. (Sz. J. fordítása szerb nyelvről.)4 Minthogy ezek a célok és feladatok az 1994. nov. 22-én meghozott, majd 1996. dec. 17-én megerősített és a nagykikindai Belügyi Titkárság által 06-212-7/97. sz. alatt 1997. jan. 23-án bejegyzett 5 alapszabályban sem változtak lényegesen, már csak azt kell áttekintenünk, hogy megvalósultak-e a gyakorlatban is. Mi tagadás: a csaknem fél évszázados munka során bizonyos eltolódást tapasztalhattunk a kitűzött feladatok teljesítését illetően. Munkánk oroszlánrészét a kiadói tevékenység képezte, ami nem különösebben meglepő, hiszen az eddig elmondottakból világos, hogy egyesületünk létrejöttének indítéka is Zenta monográfiájának a létrehozása volt, sőt úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok körének létrejötte a monográfiaszerkesztőség érdeme, illetőleg annak folyománya, hogy az akkori helyhatóság által ad hoc kinevezett, majd kibővített szerkesztőség belátta, szélesebb körű támogatás nélkül nem képes feladatának teljesítésére. A Dudás Gyula Múzeum- és Levélbarátok Köre tehát 1961. nov. 19. óta a mai napig folyamatosan működött az 1968. március 24-én, majd még néhányszor (a legutóbb 1994. nov. 22-én megújított és 1999. november 19-én Zentán újra bejegyzett alapszabály értelmében.6 Az egyesület igazgató bizottságának elnökei az eltelt 45 év folyamán: Milovan Kljajić, R ÁCZ VINCE , NAGY M ÉLYKÚ-
4 5
Uo. F: 628.2.7. Uo. F: 628, valamint a Zentai Történelmi Levéltár irattárából (R. 407).
A Dudás gyula kör rövid története
19
TI L AJOS, TRIPOLSKY G ÉZA , GUELMINO JÁNOS, FODOR I STVÁN, P EJIN ATTILA voltak, jelenleg BESZÉDES ISTVÁN tölti be ezt a tisztséget. Minthogy az egyesület munkája ez idő után főként a monográfia előkészítésére és megjelentetésére irányult, először 9 tagú kiadói tanács alakult, amelybe 6 tagot a zentai „szervek, szervezetek és közösségek” delegáltak (az I. helyi közösség, az Agrár-ipari Kombinát Žitopromet Társultmunka-alapszervezete, a Sentex Sental Társultmunka-alapszervezete, a Művelődési Önigazgatási Érdekközösség és a Községi Szakszervezeti Tanács), hármat pedig az egyesület végrehajtó bizottsága. A kiadói tanács hamarosan belátta, hogy a monográfia a rendelkezésre álló keretek között a megadott határidőre aligha készülhet el, ezért úgy döntött, hogy az annak tartalmát képező helyismereti és történelmi anyagot kisebb részekre tagolva megírásukat a részterület ismeretében jártas szerzőkre bízza, s az így elkészült írások külön füzetekként jelennek meg, hogy végül ezekből állítsa össze a szerkesztőség Zenta monográfiáját. Az anyaggyűjtés azonban az anyagi lehetőségek és a szellemi teljesítőképesség vonzatában az előirányzottnál jóval lassúbb ütemben haladt, így a kutatók egyébként derekas munkája ellenére a megjelenés kitűzött időpontjára (1966) a tartalom még csak nem is körvonalazódott. Az ún. monográfiafüzetek mellett viszont megindult néhány más sorozat is, amelynek célja szintén a helyi nevezetességek ismertetése volt (Zentai Füzetek, képzőművészeti kiadványok stb.). A politikai, de az anyagi körülmények folytán sem éppen könnyű és kockázatmentes szerkesztői munkát mintegy két évtizeden át Erdélyi István tanár látta el szívós elszántsággal, majd Dobos János történész és levéltár-igazgató folytatta, végül – mindkettejük korai távozása következtében – e sorok írója vette át immár negyed évszázada. S ha nagy célunk, Zenta monográfiájának megírása teljes egészében az újabb nagy történelmi határidőre, a zentai csata 300. évfordulójára sem sikerült, 2000-
6
Uo.
20
Szloboda János
ben mégis az asztalra tehettük annak első kötetét, amely a kutatástörténet mellett Zenta természeti földrajzát (URBÁN JÁNOS), élővilágának ismertetését (Guelmino János), régészetét (SZEKERES LÁSZLÓ) és a kezdetektől az első világháború befejezéséig terjedő történetét (Dobos János és Pejin Attila) tartalmazza. A munka természetesen ezzel még nem ért véget, a háromról öttagúra bővült szerkesztő bizottság (Fodor István, H AJNAL JENŐ magiszter, MOLNÁR TIBOR, Pejin Attila és Szloboda János tovább fáradozik a helytörténeti anyag összegyűjtésén és feldolgozásán. Sajnos, a hajdani lelkes kutatógárdát már jócskán megtizedelte az idő: a munka elindítói közül sokan már nincsenek közöttünk, így Erdélyi István, ft. FÁBRI JENŐ, FÁBRI NÁNDOR, HUSZÁGH LÁSZLÓ magiszter, Katona Pál, Rácz Vince magiszter, TOLMÁCSY GÉZA, TÓTH P ÉTER, Tripolsky Géza, dr. VIGH ÁGOSTON, sőt a második generáció soraiból is olyan munkatársakat veszítettünk el, mint Dobos János magiszter, K ALMÁR K ÁROLY főlevéltáros, Urbán János tanár, a vidéki munkatársak közül pedig Szekeres Lászlót. S bár a hézagok pótlására már felsorakozott a „fiatal nemzedék”: a már említett Molnár Tibor, Pejin Attila, TÁBOROSI LÁSZLÓ, TARI LÁSZLÓ és VIDA JÁNOS, a veszteséglista sajnos jóval hosszabb, mint az újonnan csatasorba álltak névsora még ha örvendetes tényként azzal is eldicsekszünk, hogy az utóbbi években szerb barátaink is kedvet kaptak a helytörténeti munkához, és jelentős segítséget nyújtottak dr. M ILORAD Ć URČIĆ orvostudomány-történeti és STEVAN TERZIĆ helyi társadalom- és vallástörténeti műveik által.7
7
A zentai kiadványok sorozataiban eddig 105 könyvtári egység jelent meg, ebből 64 zentai Monográfia füzet, 34 Zentai füzet és 7 egyéb (sorozaton kívüli és részben nem Zentával kapcsolatos) kiadvány. A Zentai füzetek 1–23. számait a zentai Napredak Népkönyvtár adta ki, a többi 82 címszó kiadása a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Körének sikeres kiadói tevékenységét dicséri.
A Dudás gyula kör rövid története
21
Sajnos, el kell mondanunk azt is, hogy a kiadói tevékenység ilyetén kiterebélyesedése folytán fokozatosan elhaltak az egyesület statútumban előirányzott munkaformái. Míg tagságunk – mint láttuk – kezdetben 25 felnőtt és 20 ifjúsági tagból állt, az 1960-as években ez a létszám 30 alá csökkent (igaz, 1996-ban a politikai események hatására ismét 64-re növekedett), s ma is stagnál. Ennek oka talán éppen az egyesületi tevékenység munkaformáinak a hiánya, illetőleg főként a kiadótevékenységre történt redukálódása. Az utóbbi időben megtartott évi közgyűlések is főként könyvbemutatókká változtak, ahol a megjelent tagok és más érdeklődők megismerhették és megvásárolhatták az év folyamán megjelent kiadványainkat. Ezen kívül érdemleges munkáról nemigen számolhatunk be. Számomra a legfájdalmasabb, hogy gyakorló pedagógusaink – különösen az iskolákban dolgozó történelemtanárok – nem vesznek részt munkánkban, így a kezdetben szépen megindult ifjúsági tevékenység is teljesen elsorvadt. Pedig egyesületünk alapszabályai a kitűzött célok tekintetében mit sem változtak. Ezért nem tartom feleslegesnek a fentebbiekben már közölt szöveg újbóli elolvasását, annál is inkább, mert ez a rész az eltelt csaknem négy évtized és a többszöri módosítások ellenére mit sem változott, csupán két újabb ponttal bővült, amelyek a városmonográfia kiadására vonatkoznak. 7. Kiadói tevékenység: Zenta monográfiájának anyaga, a Zentai Füzetek, továbbá a saját és szakosztályainak a tevékenységi körébe és egyáltalán Zenta kulturális életéhez tartozó egyéb kiadványok megjelentetésével a Zenta történetére jelentős dokumentáció, emlékirat és egyéb anyag összegyűjtése céljából, Zenta művelődési életének serkentése és népszerűsítése céljából, anyaggyűjtés és előkészítés végett a Zentáról szóló terjedelmesebb kiadvány részére.
22
Szloboda János
12. Az egyesület keretében folyó kiadói tevékenység egyik fő célja Zenta város monográfiájának előkészítése és kiadása. Minthogy ez a feladat részben már teljesült, a befejezésen való további munkálkodás mellett jó volna újraindítani a munkát az alapszabályok által kijelölt egyéb tevékenységek területén is, és így kiteljesíteni és fellendíteni a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Körének társadalmi szerepét és jelentőségét.