Érdi mulatságok. Gyökerek Jó néhány évvel ezelõtt egy hatalmas vihar. Egy város akkor igazi város, ha nem csak esznek,

Ingyenes kétheti lap 12 000 példányban

Honlapunkra

X. évfolyam 18. szám • 2012. szeptember 20.

BANNER

ÉRDI LAP

elhelyezhetõ. www.erdilap.hu Várjuk megrendelésüket! [email protected]

Érdi mulatságok

Gyökerek

A

P O L G Á R I

E

gy város akkor igazi város, ha nem csak esznek, alszanak és dolgoznak benne, hanem a szabadidõt is kellemesen el lehet tölteni. Érd is egyre inkább hasonlít egy igazi városhoz, túl vagyunk már azon az idõn, amikor Európa legnagyobb faluja voltunk, és lassan túllépünk az alvóvároson is. Ezen nagyban segít a tavaly megújult fõtér és az évek óta megtartott Érdi Napok rendezvénysorozat, amelyhez az elmúlt idõszakban olyan rendezvények is csatlakoztak, amelyek eddig vagy nem voltak jelen városunkban, vagy ettõl függetlenül, külön kerültek megrendezésre. Ilyen volt az idén a Pincetulajdonosok Egyesülete által szervezett Szüreti mulatság és a Magyarok Szövetségének rendezésében a Magyarok vására is. Ezeket szombaton tartották, és nem csak az Érdi Napokhoz, de egymáshoz is kapcsolódtak, ugyanis a reggel óta tartó vásár helyszínérõl, a Fõtérrõl indult délben a lovaskocsis felvonulás, amely aztán végighaladt az Alsó utcán a Termál Hotelig. A szüreti mulatság a felvonulás után az idei bor megáldásával folytatódott, Erdélyi Takács István református tiszteletes mondott áldást a szõlõre. Ezután érdi széplányok ugrottak egy taposókádba, és mindenki gyönyörûségére mustot préseltek. A nagyszínpadon kulturális mûsort tekinthettek meg az érdeklõdõk, akik a szép szeptemberi napsütésben nagy számban látogattak ki az évrõl évre egyre épülõ és szépülõ pincesorra, este pedig utcabál kezdõdött. Nézegesse képes beszámolónkat!

(Folytatás a 3. oldalon)

Ö S S Z E F O G Á S

L A P J A

J

ó néhány évvel ezelõtt egy hatalmas vihar letarolta a Magas-Tátra oldalait, az oda betelepített fenyõk szinte kivétel nélkül kidõltek. Két éve, mikor arra jártam, még mindig sivárak voltak a hegyoldalak, halomban álltak a fenyõtuskók. Azért történt mindez, mert a nem õshonos fenyõk nem igazán tudtak meggyökerezni a számukra idegen környezetben, nem tudtak megkapaszkodni a sziklás talajon. Így jár az az ember, család, nemzet is, amely nem tud meggyökerezni, nem képes megfelelõ nagyságú és mélységû gyökeret fejleszteni. Igaz ez egész Európára is, nem csak népeire külön-külön. Európa gyökerei igen erõsek, sokezer évre nyúlnak vissza, de legerõsebbek a kétezer éve fejlõdõ keresztény gyökerek, hiszen – mint az a magyar népnél is igaz – ahhoz, hogy megmaradjunk, egész Európának kereszténnyé kellett válnia. Ez tartott életben minket, dacára a vallásháborúknak, reformációnak, felvilágosodásnak, ateizmusnak. Nyilván kereszténység nélkül is lennének itt államok, élnénk valahogy, lehetnénk muzulmánok vagy ateista kommunisták, semmilyen más vallást sem szabad lebecsülnünk, de mégis, ha egyszer a mi gyökereink keresztények, akkor ahhoz kellene ragaszkodnunk. Sajnos az Európai Unió alkotmányából ez kimaradt, és a magyar alaptörvény is kapott hideget-meleget, mert be merészelte emelni a kereszténységet. Az utóbbi idõben egyre dühödtebb támadásokat kell elszenvedni a kereszténységnek. Most nem csak arra gondolok, hogy a liberalizmus foggal-körömmel harcol mindenfajta vallás ellen, hanem arra, ami konkrétan is megjelenik mindennapjainkban. Jaroslaw Gizinskinek a Heti válaszban megjelent írásában olvashatunk néhány jellemzõ esetrõl: A múlt héten négy brit jelent meg a strasbourgi székhelyû Emberi Jogok Európai Bíróságán. Strasbourgba minden évben szinte az összes európai ország több ezer állampolgára elzarándokol, igazságot keresve olyan ügyekben, amelyekre a hazai joggyakorlatban nem találtak kielégítõ orvoslást. .... A felperesek nem muszlim bevándorlók vagy valamelyik kisebbségi szekta tagjai, hanem anglikán és katolikus keresztények. Shirley Chaplin 56 éves devoni ápolónõ. Több mint 30 éven keresztül kis ezüstkeresztet hordott a nyakában, míg egy napon, 2009-ben hirtelen megtudta, hogy „higiéniai okok miatt” ez nemkívánatos. Többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó levenni nyakláncát, aminek az lett a következménye, hogy elbocsátották. Egy másik nõ, Nadia Eweida hasonló okok miatt a British Airwaysnél veszítette el állását. Az õ kis keresztje állítólag nem felelt meg a cégnél elõírt öltözködési elõírásnak. Mindkét nõ bírósághoz fordult, és minden fokon elvesztették a pert. Más jellegû azonban Lillian Ladele panasza. Õt akkor bocsátották el, amikor a londoni anyakönyvi hivatal dolgozójaként nem volt hajlandó részt venni homoszexuális polgári esküvõn. Csakúgy, mint Gary McFarlane, aki a házasulandó párok tanácsadója volt, de az egynemûekkel nem szándékozott találkozni. Õk azzal indokolták panaszukat, hogy ez a fajta munkavégzés ütközne vallási és világnézeti értékeikkel. Valakik nagy buzgalommal munkálkodnak azon, hogy a hagyományos – keresztény – értékek eltûnjenek Európából, meggyengüljenek a gyökerek, talajtalanná váljanak az emberek, mert talán így könnyebben lehet õket – minket – manipulálni. Persze csak akkor, ha hagyjuk. ORLAI SÁNDOR

Következõ számunk október 4-én jelenik meg!

2

X. évfolyam 18. szám • 2012. szeptember 20.

ÉRDI LAP

Szívunk

Ki érti ezt? Gyurcsány-fitness

E

gyhetes éhségsztrájkot tartott Gyurcsány Ferenc a parlament elõtt – amely igazából csak öt napig tartott szabad szombattal és vasárnappal – sátrakban, melyek között volt ebédlõ is. Bejelentése szerint csak folyadékot és vitaminokat vett magához, és csatlakozott hozzá három párttársa is. Kérte, hogy minél többen csatlakozzanak, de felhívása nem aratott túl nagy sikert. Igen nagy szüksége van Gyurcsánynak minden médiafelületre – bár valószínûleg nem olyanra vágyik, mint a miénk –, mert látja, tapasztalja, hogy maroknyi nyugdíjason és elvakult vagy megfizetett rajongón kívül túl sokan nem kíváncsiak rá. Ezért a hét végén, a tisztító kúra befejezésekor tartott egy sajtótájékoztatót, amikor is kijelentette, hogy 2014-ben nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni, inkább Mesterházy Attilát fogja támogatni. Gondolom, ez az MSZP elnökének úgy hiányzik, mint púp a hátára, hiszen Gyurcsány szeretete olyan, mint Piszkos Fredé: öl, butít és nyomorba dönt. Egy olvasónk kint járt az éhségsztrájk alatt a parlamentnél, és annyira meghatotta szegény éhezõ Fletó, hogy rögtön gyûjtést is indított számára, némileg (persze szándékosan) félreértve éhezését. A tábla felirata: Adakozz a nyomorgó, éhezõ milliárdos Gyurcsány frizbi-celeb Ferenc részére!

VITRIO L.

Pest megyében 18 járás alakul

A

járások és az ahhoz rendelt kormányablakok létrehozásának fõ célja, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez. Ne a polgárok, az ügyiratok utazzanak – hangsúlyozta Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetõje. A járás területén a járási székhelyeken kívül is mûködnek kormányablakok, amelyek a járás lakosságát egyablakos ügyintézéssel szolgálják. A kormányablakok egyfajta államigazgatási trafikok lesznek: 2500 témakörben intézhetik ügyeiket a polgárok ügyfélbarát – reggel 8-tól este 8-ig nyitva tartó – ügyfélszolgálaton. Tarnai Richárd kormánymegbízott a napokban újra egyeztetett a leendõ megyei járási hivatalok székhelyein lévõ szakemberekkel. A megbeszélésen a kormánymegbízott bemutatta Csepregi Tibor járási koordinátort. Tarnai Richárd elmondta: a nemrégiben kinevezett szakember a megyei járási biztosok munkáját fogja össze. Pest megye járási rendszerének kialakítása különösen nagy feladat, mivel a megyék közül itt alakul a legtöbb, számszerûen 18 járás. A magyar közigazgatás egykor szerves egységét képezõ járások és járási hivatalok egykor elválaszthatatlan részei voltak a magyar államigazgatásnak. A több száz éves múltra visszatekintõ járási rendszert 1983-ban szüntették meg, jövõre tehát harminc év után, de új szervezeti rendben és új céllal alakulnak meg ismét a járások a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként. Errõl júniusban törvényt fogadott el az Országgyûlés. A járások létrejötte a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló Jó Állam kialakításának fontos állomása. A cél modern kori járások kialakítása, melyek alacsony társadalmi költséggel, hatékonyan és ügyfélközpontúan mûködnek. Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott az elmúlt hónapokban rendszeresen, személyesen egyeztetett a megyei települések polgármestereivel a járási rendszer kialakításáról. A kormányhivatalok járási központjainak legfontosabb feladata a helyben intézendõ államigazgatási feladatok ellátása. A jövõre megalakuló járási hivatalok elsõsorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyeket vesznek át a településektõl. A járási hivatalokban szakigazgatási szervek mûködnek majd: gyámhivatal, állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ hivatal, földhivatal, munkaügyi kirendeltség.

ÉRDI LAP

A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: 2030 Érd, Budai út 16-18. Telefon: 06-20/9205-496. E-mail: [email protected], Honlap: www.erdilap.hu ISSN 1589-9950 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, Cím: 8200 - Veszprém, Házgyári út 12., Felelõs vezetõ: Nagy Attila - ügyvezetõ igazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, 06-20/543-81-68 e-mail: [email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája a Budai út 16-18. szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/355-47-10

Érdi Városi Polgárõr Egyesület 2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Fogadóórája minden pénteken 17-18 óra között. Ügyelet: 0-24 óráig 2030 Érd, Duna utca 84. Telefon: 06-23/374-459, 06-30/621-2580, 06-30-621-2596, 06-30-621-2579.

Az alábbi rövid írást egy olvasónk küldte be, és nem mehetünk el mellette szó nélkül, mert több hasonló panasz érkezett már hozzánk szóban, telefonon is.

É

rden már jó ideje a csapból is a csatornázási munkákról szóló hírek folynak. És persze minden hír végén a lakosság türelmét és megértését kérik az illetékesek. Talán ez az, amibõl egyre kevesebb van. Mert mára már világos: a csatornázás nem csupán egy hatalmas jelentõségû fejlesztés, ami mindössze néhány napig nehezíti meg az átlag érdi lakos életét. Nem, a csatornázás egy olyan hatalmas jelentõségû fejlesztés, mely tavasz óta minden egyes nap megnehezíti mifelénk az életet. Nem elég ugyanis, hogy a környéken (Felsõvölgyi út – Luc utca) a munkálatok ideje alatt csak a legkülönfélébb, naponta változó, rosszabbnál rosszabb, járhatatlanabbnál is járhatatlanabb utakon lehetett közlekedni. Most, a munkálatok befejeztével sem lélegezhetünk fel, mert valami itt maradt nekünk: a por.

A Felsõvölgyi út aszfaltjának jelentõs részét ugyanis a munkálatok során elbontották, az utat kiszélesítették, megmaradt aszfaltcsík szélessége viszont sok helyütt egy személyautó szélességét sem éri el. A szabadon maradó felületet kõpor és zúzott kõ borítja. Lévén ez egy forgalmas útszakasz – olyannyira, hogy még a csatornázást immár a hegyen végzõ munkagépek is ezt az útvonalat választják – beborította a környéket a por. A fullasztó, légutakat folyamatosan irritá-

ló, mindent ellepõ fehér por. A helyzet rosszabb, mint a Felsõvölgyi út aszfaltozása elõtt volt. Hasonlóan ahhoz, mint amikor a szmog elhomályosítja egy-egy nagyváros levegõjét, nálunk a por az, ami jól láthatóan ott gomolyog az út és a házak felett. Természetesen érthetõ, hogy nincs lehetõség minden út azonnali újraaszfaltozására. De valamilyen áthidaló megoldásnak mégiscsak léteznie kell… MAGYAR DOROTTYA

A szerkesztõ megjegyzése: A Mérnök utcában lakók is hasonló panasszal fordultak több fórumhoz, köztük szerkesztõségünkhöz is, és panaszukat Segesdi János alpolgármesternek továbbítottam. A Jegyzõ utca lezárása miatt ugyanis ide terelték a forgalmat. Ez önmagában nem volna baj, de az utca a kõporosok közé tartozik, és az elterelt autósok egy része semmire és senkire sincs tekintettel. Száguldoznak, esetenként utánfutókkal, amivel a vastelepre viszik leadni az összegyûjtött ócskavasat stb. Hetek óta nehéz ott élni, száll a kõpor, mindent beterít. Segesdi János sem tudott megnyugtató választ adni, és igazából nem is lehet. A száguldozókkal az önkormányzat és az építõk sem tudnak mit kezdeni, az esetenként kihelyezett segességkorlátozó táblákat sem nagyon veszik figyelembe. Rendõrt sem lehet minden utcasarokra állítani. Sajnos a közlekedési morál nem csak Érden, de az egész országban ala-

csony szinten áll. Ezt a fejekben és a nevelésben kellene helyre tenni. A csatornázásnak sajnos ez az egyik hátulütõje. A kõporos utak a Döcsakovszky Béla vezette MSZPSZDSZ-civil városvezetés egyik terhes öröksége. Akkor pillanatnyilag jó ötletnek tûnt – mint a vicc is mondja –, de hamar kiderült, mekkora kárt okozott. A szerkesztõ is lakott hosszabb ideig ilyen utcában, és tapasztalhatta, hogy a száraz nyarakon – mint amilyen az idei is volt – szinte élhetetlen a környék. A magukat mérsékelni nem tudók hatalmas porfellegekben közlekednek, pedig ha mondjuk 20 km/órára lassítanának, a néhány perces idõveszteséggel szemben csak éppenhogy felkavarnák a port. A kõporos utakat aránylag könnyû volt létrehozni, de megszüntetni nagyon nehéz, mert az egész utat szinte ki kellene cserélni, elhordani a felsõ 20-30 centis réteget, újra alapozni és szilárd burkolattal látni el. Ez olyan hatalmas

összegeket emésztene fel, amire jelenleg nincs keret. A locsolás sem megoldás száraz idõben, mert ugyan naponta végigjárta egy locsolókocsi ezeket a szakaszokat, eredménye szinte semmi, percek alatt felszáradt. A csapadékos õsz lesz a megoldás – már ha lesz ilyen. Abba kell a most „szívó” érdieknek belegondolni, hogy ez olyan, mint egy lakásfelújítás. Akkor is sokat kell szenvedni, kipakolni, bepakolni, takarítani, kerülgetni a sittet, de ha vége, akkor hawaii. Ez kicsit tovább tart, és a városvezetés már az elsõ kapavágás elõtt felhívta az elkövetkezendõ nehézségekre mindenki figyelmét, türelmet és türelmet kért. Most is csak ezt lehet tenni: türelmet kérni, mert már nincs sok hátra, jövõ év végéig mindenütt be kell fejezni a munkálatokat, és bõ egy év múlva minden háztartás rá lesz kötve a csatornára, és az építõknek addigra helyre kell állítani az utak eredeti állapotát, különben nem jutnak hozzá pénzükhöz.

Tanmese a csatornázáshoz Tényleg megéri neked? Egy este egy koktélpartin egy híres zongorista eljátszott néhány számot. Késõbb odajött hozzá a háziasszony és azt mondta: – Bármit megadnék azért, hogy úgy játsszak, mint Ön! A zongorista egy darabig gondolkozva nézte, majd így szólt: – Nem, nem hiszem. A háziasszony meglepetten és zavarban a vendégei elõtt azt mondta: – De igen, teljesen biztos vagyok benne. A zongorista megrázta a fejét. – Ön szeretne úgy játszani, mint én, de nem szeretne napi nyolc órát gyakorolni húsz éven át, hogy megtanulja hogyan kell. Egy idõre csönd lett. A vendégek a tányért bámulták. De senki nem kezdett vitatkozni. Mindenki tudta, hogy a zongoristának igaza van. A háziasszony blöffölt. Szeretett

volna zongoramûvész lenni, de nem szeretett volna azzá válni. Megkaphatsz bármit, ha hajlandó vagy megadni az árát. Az árat kifejezheted dollárban, centben vagy éppen munkaórában. Lehet az ár az erõfeszítés, amit egy képesség elsajátításába fektetsz vagy az, amirõl le kell mondanod azért, hogy megkapd, amire vágysz. Bármi is legyen az ár, meg kell fizetned az utolsó fillérig. A sors nem alkuszik. Azon elhatározásod, hogy te igenis MEGFIZETED az árat, adja neked az erõt ahhoz, hogy valóra váltsd a kívánságod. Ha száz százalékig biztos vagy benne, hogy hajlandó vagy kifizetni: akkor száz százalék, hogy sikerül. Ha ötven százalékig vagy biztos benne, akkor az esélyed ötven százalék a sikerre. Ok és okozat összefüggése az egész. Az ár az ok, a kívánság az okozat. Add meg az árát és a kívánságod teljesül! (KEITH ELLIS - A CSODALÁMPA)

X. évfolyam 18. szám • 2012. szeptember 20.

3

ÉRDI LAP

Érdi mulatságok

Merni dönteni B

(Folytatás az 1. oldalról)

60 év 60 koncert Dal-opera-operett est PITTI KATALIN Liszt és Érdemes díjas operaénekes és SÁNDOR SZABOLCS zongoramûvész közremûködésével. Érd, Szepes Gyula Mûvelõdési Központban, 2012. október 27-én 18.00 órakor Jegyek elõvételben a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban kaphatók 2000,- Ft-os áron, valamint a helyszínen 2500,- Ft-ért.

uridán szamarához kötik az alábbi történetet. Nevezett füles gazdája egyszer hosszabb idõre elutazott. Buridán nem akarván, hogy szamara ez alatt éhezzen, de azt sem, hogy az eléje felhalmozott szénát egyszerre felzabálja, két egyforma csomóra osztotta és egyenlõ távolságra helyezte el a jászolba kötött állattól. A szamár magára maradván a temérdek étellel, maga is gondolkodóba esett. Melyik csomó szénával kezdje? Harapott egyik felé, de meggondolta magát, hátha a másik jobb lesz. Amaz felé is harapott, da akkor meg a másik tûnt finomabbnak. Teltek, múltak a napok, a csacsi csak nem jutott dûlõre, de aztán egyre jobban gyengült is az étlen-szomjan való fejtöréstõl, és mire szegény Buridán megérkezett az üzleti útjáról, ott találta a jászol elõtt a csontsovány, döglött szamarát, aki nem tudott dönteni, melyik csomag szénából falatozzon. A döntés felnõttet igénylõ, igazán felelõsségteljes tevékenység. Nem döntés a valamerre való hajlás. Szintén nem a többiekkel való sodródás. De még az sem, ha valamely, általunk nagyra tartott embert utánozunk, és amit õ mond, gondolkodás nélkül utána megyünk. A döntés megfontoltságot, sok-sok információ begyûjtése utáni elemzést igénylõ elhatározás. Nem összekeverendõ a reakcióval, amelyik egy pillanat alatti választ igényel valamely külsõ ingerre. Ha látunk egy balesetet el is futhatunk a helyszínrõl, de oda is mehetünk segíteni. Ez nem döntés, hanem olyan reakció, amely az addig felhalmozott személyiségjegyeink, lelki profilunk alapján szinte akaratlan, azonnali cselekvésre késztet. A döntéshez idõ kell, megfontoltság, az érvek és ellenérvek összevetése utáni akarat, szándék kikristályosodása, majd valamilyen tettben való megnyilvánulása. Döntés kell, ha egy új mesterség elsajátítása miatt elkezdünk egy iskolát, tanfolyamot. Döntés kell (kellene), ha egy ellenkezõ nemû, nekünk tetszõ emberrel össze akarunk házasodni. De ahhoz is, ha ez a házasság olyan mértékben megromlott, hogy már nem fenntartható, a váláshoz is. Döntés kell, ha országunk, vagy lakóhelyünk közéletének irányítói, politikusai felõl döntünk. Alapos, körültekintõ, mérlegelést megelõzõ, racionális döntés. A döntés (vagy a nem döntés) elengedhetetlen velejárója a felelõsség. Ha hatalmunkban van valamirõl dönteni és nem tesszük meg, a ránk esõ felelõsség alól ugyanúgy nem mentesülhetünk, mint az, aki csak mások után sodródva bólintott. A felnõttség alapja, hogy oda állunk a döntésünk mellé. Mennyire szánalmas, amikor valakitõl megkérdezik, kire is szavazott, fontoskodó képpel hivatkozik a szavazás titkosságára. Pulya lélek. Persze tudom én, hogy a dönteni képes, dönteni tudó és dönteni akaró ember nem mindig és nem mindenkinek kedves. Fõleg nem, a bármilyen hatalom számára. Ugyanis az ilyen ember kritizál. Uram bocsánat, még a tévedhetetleneket is képes vegzálni a hülye kérdéseivel. Szembesít, képes mást is mondani, mint az éppen divatos fõ csapásirány. Utálja is a hatalom, akár a kukorica gölödint, hisz idõnként temérdek energiája megy el az ilyen fafejûekkel való vitában, pedig ha valakinek, neki – már csak a helyzete miatt is – igaza van. A hatalom már csak ilyen természetû. Nem lehet az véletlen, hogy a békés és jámbor emberek többsége fázik a konfrontációtól, nem akar õ senkit ingerelni, kérdezgetni és fõleg nem, kényes kérdésekben magától dönteni. Fölösleges bárkit is magára haragítani. De minek is, hisz a dolgok természete már csak olyan, hogy elõbb-utóbb elrendezõdnek. Ha nem kavargatják a fekáliát, sokkal kevésbé bûzlik, azt a kis szagot meg, amit magától enged, meg is lehet szokni. A rossz nyelvek szerint még a bürokratikus ügyintézésben is úgy vannak kitalálva a határidõk, hogy azok egy része maguktól megoldódjék. Hisz a kérelmezõ maga is végére járhat a kérelmezett dolognak, kibékülhet a haragosával, elköltözik, vagy végsõ esetben akár el is patkolhat. Akár az ügyiratok fele is beleeshet a spontán rendezõdés sodrába. Akkor meg minek kapkodni? A logika szabályai szerint, ami az egyik helyen mûködik, miért is ne mûködne a másik helyen. Fõleg miért ne az emberi viszonyok egész tartományában. Ha a hivatalokra igaz a problémák egy részének spontán megoldódása, igaz lehet a családi, kis közösségi, munkahelyi, de a politikai viszonyok területén is. A magukat – bármilyen szinten is – politizálásra adó emberek érzelmileg magasabban lobogók, mint azok, akik meg nem adják ilyesmire a fejüket. A politizálók jót akarnak. Függetlenül a valamilyen oldalhoz való tartozásuktól. El ne feledjem, ez maradéktalanul csak a „talpasokra”, a mezei párttagokra igaz. Õk tényleg az értékrend melletti elkötelezõdésbõl végzik hangyaszorgalommal napi munkájukat. Hivatalba kerülésükkor, a hivatalviselés nagysága aztán erõsen tompítja ezt az „eltévelyedésüket”. A politizálók azonban mégsem mentesülhetnek döntéseik, vagy nem döntéseik következményei alól. Amikor gyõz a csapat, nem is akarnak. Jól esik a dicsõség, a gyõzelem semmi mással össze nem hasonlítható eufóriája. A politikai porondon nem könnyû az értékek, ideológiák és ígéretek bábeli piacán gyõzelmet aratni. De még ettõl is nehezebb a megszerzett pozíciókat megtartani, a gyõzelmet megismételni. Ehhez nem elegendõ a jó kampány, de a mindennapokban kell bizonyítani a megszerzett bizalom jogosságát, folyamatos meglétét. A politizálás nagyon érzékeny, nagyon különleges és mégis nagyon egyszerû két képleten nyugszik. Nem elég tisztességesnek látszani, annak is kell lenni és ugyanígy igaz az is, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Ha a két tétel bármelyikébe hiba csúszik, meg kell állni a csapatnak, ki kell elemezniük a hibák okát és meg kell hozni a szükséges döntéseket. Közösen, a kollektív bölcsesség összes nehézségeivel és összes erejével. Vitázva, a kérdések felvetésével, az okok megkeresésével. Ha a közösség nem képes ennek a végrehajtására, vagy akár a kikényszerítésére – gyorsan, vagy lassan elhúzódóan de –, halálra van ítélve. Tehát nem mentesülhet senki a döntés terhe és felelõssége alól. KOPOR TIHAMÉR

www.erdilap.hu www.t-meszaros.hu www.erdifidesz.hu www.erd.hu • www.erdicsatornazas.hu

4

X. évfolyam 18. szám • 2012. szeptember 20.

ÉRDI LAP XVI. Benedek: Számûzni kell a verbális és fizikai erõszakot

A verbális és a fizikai erõszak felszámolását sürgette XVI. Benedek pápa, aki szerint a kulturális, társadalmi és vallási sokszínûségnek a testvériség szellemét kell erõsítenie. A katolikus egyházfõ a libanoni elnöki palotában a politika, a kulturális élet és a vallási közösségek számos képviselõje elõtt mondott beszédében arra összpontosította mondanivalóját, hogy miként lehet megteremteni a térség békéjének vallási és társadalmi feltételeit. Ennek szellemében hangsúlyozta, hogy számûzni kell a verbális és fizikai erõszakot, amely "merénylet az emberi méltóság ellen", legyen szó akár az erõszakot elkövetõrõl, akár az elszenvedõrõl. A gonosz szövetségese A muzulmánok és keresztények közötti megbékélés üzenetével érkezett Bejrútba XVI.Benedek pápa, akit harangzúgással és díszlövésekkel fogadtak a repülõtéren. Kifejtette: a „gonosz” nem valamiféle névtelen erõ, amely személytelen és mindent meghatározó módon érvényesíti erejét a világban, hanem olyan erõ, amelynek „szövetségesre” van szüksége, és azt az emberben akarja megtalálni. A pápa ennek tükrében hívta fel a figyelmet az ember szabad cselekvésének fontosságára, arra, hogy képes legyen ellenállni saját bosszúvágyának, beismerni saját tévedéseit, és megbocsátani. Csakis a mások iránti és a mások által kapott megbocsátás biztosíthatja mindenki számára a megbékélés szilárd alapjait – hangoztatta XVI. Benedek. XVI. Benedek szerint kölcsönös tiszteletre és folyamatos párbeszédre van szükség A közel-keleti viszályra utalva kiemelt jelentõséget tulajdonított a sokszínû társadalom értékeinek, annak, hogy például Libanonban több vallás hívei is képesek békében együtt élni, akár egy családon belül is. Ha ez lehetséges családi körben, miért ne lehetne lehetséges akár az egész társadalom szintjén? – tette fel a kérdést az egyházfõ. A kulturális, társadalmi és vallási különbségeknek egy újfajta testvériséghez kell elvezetniük – hangoztatta XVI. Benedek, aki szerint sokszínû társadalom csak kölcsönös tiszteletre és folyamatos párbeszédre épülhet. FORRÁS: MTI

Új megyei rendõr-fõkapitány Pest Megye Közgyûlése 22 igen és 17 tartózkodás mellett elfogadta dr. Mihály István kinevezését a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság élére.

P

intér Sándor belügyminiszter – az országos rendõrfõkapitány javaslatára – szeptember 1-jei hatállyal a 33 éves szakmai tapasztalattal rendelkezõ dr. Mihály István rendõr dandártábornokot bízta meg a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság vezetésével. Dr. Mihály István a Rendõrtiszti Fõiskola elvégzését követõen a PMRFK Budai Rendõrkapitányság Bûnügyi Osztályán vizsgálói beosztásban, majd a fõkapitányság Bûnügyi Osztályán fõnyomozóként teljesített szolgálatot. 1988. március elsejétõl minimális megszakítással tizenkilenc éven át vezette az Érdi Rendõrkapitányságot, majd a Gödöllõi Rendõrkapitányság vezetésével bízták meg. 2010. november 1-jétõl a Nógrád Megyei Rendõr-fõkapitányság vezetõje volt. A közgyûlésen az új rendõrfõkapitány elmondta, hogy mindenkivel

együtt fog dolgozni, akinek az a célja, hogy a Pest megyei emberek életét, hétköznapjait nyugodttá tegye. Egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy az érdi rendõrkapitányság megfelelõ elhelyezése végre megtörténjen, elsõsorban azért, hogy az embereket kulturált körülmények között tudják kiszolgálni. Az ülésen megjelent Lajtár József rendõr vezérõrnagy, országos rendõrfõkapitány-helyettes hangsúlyozta, hogy a rendõrség elkötelezett a

változások mellett – a stabil vezetés és az eredményes mûködés feltételeinek megteremtésével, a képzettség növelésével, a feltételek javításával. Kiemelte a fegyelmezett gazdálkodás jelentõségét, s azt, hogy milyen fontos a személyes jelenlét, a szoros kapcsolat az emberekkel. Tájékoztatása szerint országos szinten 219 komplexum felmérése történt meg, amelyek felújítása, átépítése hamarosan megkezdõdhet. WWW.PESTMEGYE.HU

Egymilliárdos csatornafejlesztés kezdõdik Sóskúton Több mint egymilliárd forint értékû beruházás keretében száz százalékos lefedettségû szennyvízcsatorna-hálózat épül ki Sóskúton. A környezetvédelmi szempontból is kiemelkedõ, több évtizede tervezett beruházás az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjában (KEOP) elnyert európai uniós támogatás révén valósulhat meg a Pest megyei településen.

S

óskúton jelenleg a szennyvízelhelyezés egyedileg történik, részben a talajban történõ elszikkasztással, illetve kisebb mennyiségben elszállítással, így eddig a településen keletkezett szennyvíz mintegy 80-90 százaléka a természetbe került. A sóskúti csatornahálózat tervezése 1994-ben kezdõdött, azonban a beruházás nagyságrendje miatt a település önerõbõl nem tudta finanszírozni a fejlesztést, így éveken át csupán a tervek mûszaki továbbfejlesztésére, korszerûsítésére volt lehetõség. A Magyarország uniós csatlakozása nyomán megnyílt közösségi fejlesztési forrásoknak köszönhetõen Sóskút sikeresen pályázott az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Környezet és Energia Operatív Programjában (KEOP) elérhetõ, vissza nem térítendõ támogatásra. A település csatornafejlesztési pályázata alapján 2011 decemberében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 83,1 százalékos támogatást ítélt meg az összesen mintegy 1,3 milliárd forint értékû beruházásnak. Sóskút önkormányzata 2012 februárjában írta alá a támo-

König Ferenc polgármester gatási szerzõdést (KEOP-1.2.0/0911-2011-0024). Az elõzetes szándéknyilatkozatok alapján a sóskúti szennyvízközmû-beruházás kiemelkedõ lakossági támogatottságot élvez. A Sóskúti Vízközmû Társulat felé eddig a település mintegy háromezer fõs - lakosságának több mint 80 százaléka jelezte, hogy élni kíván a csatornahálózatra való csatlakozás lehetõségével. A községvezetés várakozásai szerint ugyanakkor a rácsatlakozás aránya a beruházás befejezéséig megközelítheti a száz százalékot, hiszen a jelenlegi, egyénileg megoldott szennyvíz-elszállításhoz képest a településen teljes lefedettséget kínáló csatornahálózat jelentõs pénzügyi megtakarítást jelent majd a háztartások számára. Mintegy húsz év tervezés után Sóskút életében egy álom válhat valóra - fogalmazott a beruházás ünnepélyes nyitórendezvényén a település polgármestere. König Ferenc szerint

Szeptember 22-én, szombaton 11 órakor

Énekkari és népdalköri találkozó a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban A térség népdalköreinek és énekkarainak találkozója, amelyen a mûvészeti együttesek bemutatják új produkcióikat. A bemutatókat közös éneklés követi.

a csatornafejlesztés környezetvédelmi szempontból is kiemelt jelentõségû, hiszen Sóskút teljes közigazgatási területe fokozottan érzékeny besorolású a felszín alatti vizek tekintetében. Az elkészült talajmechanikai vizsgálatok szerint a község mélyebb fekvésû területei magas talajvízállásúak, a csatornázottság híján elszikkasztott szennyvíz így a talajvízbe juthat és ezzel akár nagy területeket is beszennyezhet, akár a talaj mélyebb rétegeibe is eljuthat. A tervek szerint a következõ mintegy másfél évben kiépítendõ, Sóskút teljes területét lefedõ csatornahálózat, illetve a kapcsolódó szennyvízkezelõ rendszer azonban gyökeres változást jelent ebben a helyzetben. A beruházás ünnepélyes nyitórendezvényén elhangzott, hogy az önkormányzat a begyûjtött szennyvíz kezelésére olyan mûszaki megoldást tervez megvalósítani, amely nem csupán semlegesíti a kommunális szennyvízben található káros anyagokat, de további víztisztítást is lehetõvé tesz. Sóskút fenntartható, környezeti szempontból is hozzáadott értéket képviselõ megoldást alkalmaz majd, ennek köszönhetõen pedig a károsanyag-mentesített víz mezõgazdasági öntözésre újrahasznosító lesz, jelentõsen csökkentve ezáltal a település vízfelhasználását. Sóskút hosszú távú jövõjét a helyi ipari park fejlesztésére alapozza, amelyben kiemelt jelentõsége van a most induló csatornafejlesztési beruházásnak. A csatornahálózat kiépítésére és a szennyvízkezelõ rendszer kialakítására Sóskút önkormányzata idén õsszel, nyílt közbeszerzési eljárás keretében választja ki a kivitelezõ partnert.

Az érdi Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény egyik betegtõl jelzést kapott arra vonatkozóan, hogy valaki az intézményre hivatkozva próbált neki orvosi segédeszközt eladni. Az Intézmény kijelenti, hogy semmilyen cégnek vagy személynek nem adott felhatalmazást arra, hogy rá való hivatkozással betegeket keressen meg. Az ilyen hivatkozások hamisak. Kérjük betegeinket, hogy amennyiben ilyen megkeresést kapnak, jelezzék az intézménynek, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket. DR. KÕSZEGI GÁBOR FÕIGAZGATÓ FÕORVOS

X. évfolyam 18. szám • 2012. szeptember 20.

A Kékvércse útján

Az alpolgármester naplójából…

Múltidézõ M

egkezdõdött az MSZP választási kampánya. Televízióban, rádióban, újságokban láthatjuk, hallhatjuk, olvashatjuk épületes kritikáikat a jelenlegi kormányzásról, és ötleteiket arról, mit tennének õk, ha 2014-ben kormányzásra kerülnének. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha nyilatkozataik nem tükröznék az elmúlt rendszer megannyi elemét. Minden magyar szeretett költõjének, József Attilának nevét csúfolják meg azzal, amiket fémjele alatt - ld. József Attila alapítvány - nyilatkoznak. József Attila soha nem volt kommunista költõ, õt a magyar kommunisták nevezték ki annak. Szégyen és gyalázat, hogy az elmúlt rendszer „hagyományát” követve az MSZP József Attilát pártjának költõjévé degradálta, és a kommunistákhoz hasonlóan használja fel sorait álságos magyarázatokhoz. Születésnapomra címû versében szerepel a sokszor nemtelen célra használt idézet, „…a hont kivont szablyával óvta ellenem.” Tanulmányainkból ismerhetjük, ezt Holger Antal professzor tette, amikor eltanácsolta József Attilát az egyetemrõl a Tiszta szívvel címû verse miatt, és az idézetnek semmi köze sincs a közélethez, politikához. A szocialisták az induló kampányban kinyilatkoztatták, hogy Magyarországot a saját kormányától kell megvédeni… Felháborító! Engem ne védjen meg senki, elég nagykorú vagyok! A szocializmusban békeharcban védtek meg minket a háborútól, és ebbe majdnem belehaltunk. Megvédtek a kizsákmányolástól, az önkizsákmányolástól - lásd maszek munka melynek eredménye az lett, hogy az európai bányászbéka alá kerültünk. Úgy védtek meg minket, hogy eladták az energiaszektort, ezáltal kiszolgáltattak a külföldi nagytõkének. Megvédtek a nagymarosi gát „szörnyûséges” hatásaitól, és ma a magyarországi Duna-szakasz rosszul hajózható, kevés a vízhozama, nincs környezetbarát nagymarosi villamos energiánk, nyögjük az energiaadósság terhét. Jól emlékszem, 1949-ben 12 éves úttörõként énekeltem a VIT egyik közismert dalát, … Amerika eltiporna minket, hogyha módja volna…, mire bölcs nagyapám csak ezt mondta, MARHASÁG! Igen, MARHASÁG! Minket nem kell megvédeni, nem lehet eltiporni! Azt is mondják, hogy …azonnal helyre kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét… a jogállam alapintézményeit… Köszönöm, nem kérek a helyreállításból! Emlékezzünk! Jogszerûen ítéltek halálra állítólagos árulókat, kémeket, gyilkosokat, kapitalista kizsákmányolókat. Emlékezzünk a szocialista börtönök foglyaira, a kitelepítettekre, a közoktatás számûzöttjeire! Tûrnünk kell, hogy gyermekeinket megrontsa a „szabad” média? Mondják, … Legyen tanszabadság!... Köszönöm, de ebbõl sem kérek! Volt idõ, amikor a tanszabadság azt jelentette, hogy „osztályidegen” családok gyermekei csak korlátozott

5

ÉRDI LAP Konferencia és kiállítás Magyar László munkásságáról a Magyar Földrajzi Múzeumban

A

intézményekben tanulhattak. A rendszerváltást követõen olyan liberális közoktatási rendszert hoztak létre, amelynek eredménye sok, írni-olvasni rosszul tudó, képzettséget igénylõ munkára alkalmatlan felnõtt polgár lett. Igaz, voltak, akik az elit iskolákban elit képzést kaptak közpénzen, miközben állandóan azt hallottuk, …Biztosítjuk az esélyegyenlõséget…. Úgy vélem, nem mondok újat azzal, hogy tanszabadsággal nem biztosítható az esélyegyenlõség. A liberalista oktatási rendszer következménye lett az is, hogy a felsõoktatásból kikerülhettek rajzot olvasni nem tudó mérnökök, számolni nem tudó közgazdászok, pedagógiai munkára alkalmatlan pedagógusok, és még sorolhatnám… Nekünk nem tanszabadság kell, hanem jó Nemzeti Alaptanterv, magas színvonalú, szigorúan ellenõrzött közoktatás, amelynek eredménye magas színvonalú munkára alkalmas felnõtt polgár lesz. Mondják, … Mi továbbra is elkötelezettek vagyunk a demokratikus értékek mellett… Köszönöm, demokratikus értékekbõl szocialista módra nem kérek! Emlékezzünk, 1992-ben a Demokratikus Charta az Antall kormánytól „védett” minket a demokrácia védelmének érdekében! Mondják, …Változtatunk az adózás mai áttekinthetetlen és igazságtalan rendszerén… Nevetséges! A rendszerváltás óta nem volt még ilyen könnyen áttekinthetõ és igazságos adórendszer! Csupán az lehet kérdéses, hogy méltányos-e az adórendszerünk? Minden esetre – 12 évi szocialista kormányzás „eredménye”, az adósságfelhalmozás alapján nem kérek semmiféle szocialista adórendszerbõl! A kommunisták tönkretették, az MSZP adósságcsapdába kergette Magyarországot, megrontotta felnövekvõ nemzedékeinket. Most az MSZP azt bírálja, hogy kormányzásuk negatív következményeit nem tudja négy év alatt kormányunk semmissé tenni. Én pedig azt mondom, soha többé nem kérek belõlük! Mert nagy igazság – Konficiustól idézek – Beszéld el nekem a múltat, s megismerem belõle a jövõt! TÓTH TAMÁS

ZÖLD TAGOZAT EGY ÉVES AZ ÉRDI FIDESZ ZÖLD TAGOZATA Ebbõl az alkalomból minden érdeklõdõt szeretettel várunk az újra induló nagysikerû környezetvédelmi fórumsorozat nyári szünet utáni elsõ és egyben rendhagyó születésnapi rendezvényére. Visszatekintünk az elmúlt 1 év alatt történt munkára, és megbeszéljük a következõ fórumok környezetvédelemmel kapcsolatos témáit. Nagyon várunk mindenkit, aki szívügyének tekinti a helyi környezetvédelem jelenét és jövõjét. Idõpont: 2012. szeptember 21., péntek, 18.00 óra Helyszín: a Városi Galéria emeleti elõadóterme

z V. „Balázs Dénes” tudománytörténeti konferenciával és a ,,Közel Afrikához” címû kiállítással a Magyar Földrajzi Múzeum 2012-ben is csatlakozott az Érdi Napok kulturális programsorozathoz. Mindkét esemény Magyar László utazó és Afrikakutató életét, utazásait és kutatási eredményeit mutatta be az érdeklõdök számára. Magyar László kalandvágya már nagyon fiatal korában megmutatkozott, ezt bizonyítja, hogy 1842-ben Fiuméba ment és a tengerészeti akadémiát elvégezve tengerészkadét lett. Különbözõ hajókon teljesített szolgálata alatt eljutott Brazíliába és bejárta a Karibi térséget. Eredetileg DélAmerikába készült, hogy expedíciót vezessen az inka romvárosokba, ez azonban megfelelõ anyagi támogatás nélkül meghiúsult. 1848 májusában érkezett meg Afrikába a Kongó torkolatához. Eredeti célja a folyó forrásvidékének felkutatása volt. 1848 decemberében érkezik meg Benguelába, majd innen Biébe utazik és Masisi Kuitóban telepszik le. A helyi fejedelemnél tett látogatása gyömülcsözõnek bizonyult, elnyeri az uralkodó lányának a kezét. A tartományúr támogatásával és engedélyével tesz utazásokat a Kwanza folyó forrásvidékére, majd 1853-ban a Kunene és Kubango folyók vidékére. 1855-ben Lunda és Lobál országokba is eljut. 1857-ben egy lázadás alkalmával apósát megölik és menekülni kényszerül Biébõl, majd Lucirában telepszik le. Ponto de Cuioban hunyt el 1864-ben. A szeptember 6-án megrendezett konferencián betekintést nyerhettünk Magyar László életébe, a korai évekrõl leszármazottja Fluck Dénes tartott elõadást. Megismerhettük Afrikából írt leveleit Dr. Mázi Béla jóvoltából, Szilasi Ildikó Hermina tereptanulmányából pedig átfogó képet kaptunk a Kongó-medencérõl. A konferencián elõadást tartott a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, Dr. Kubassek János és két munkatársa, Lendvai Timár Edit valamint Kovács Sándor is. Magyar útleírásait, térképeit és könyvének kéziratát a Magyar Tudományos Akadémiának postai úton küldte el, így Hunfalvy János akadémikus szerkesztésében, 1859-ben az Akadémia kiadhatta könyvét "Magyar László dél-afrikai utazásai 18491857. években" címmel. Munkája elismeréseként a MTA levelezõ taggá

A Magyar László konferencia résztvevõi

Családi nap a Magyar László kiállításon választotta. Magyar életmûve, tevékenysége távoli országokat, kultúrákat kötött össze, a kiállítás és a konferencia célja neves utazónk, földrajzi felfedezõnk kutatásainak, térképészeti tevékenységének bemutatása. A ,,Közel Afrikához” címû kiállítás és az ahhoz kapcsolódó kiadvány virtuális utazásra hív minden kedves érdeklõdõt Délnyugat-Afrika rejtelmes világába. Érdekesség, hogy a már említett területeken telel át minden évben a hazánkban is fészkelõ ragadozó madár, a kékvércse. Így a gyermekek az idõszakos kiállításon, az alföldi vándormadár útját virtuálisan végigkövetve nyernek betekintést egy távoli földrész kulturális szokásaiba a kiállított fotók, néprajzi tárgyak, állatpreparátumok által. Tehették ezt szeptember 15-én is a Családi Nap alkalmából ahol játékos feladatok kísérték õket végig a ,,Közel Afrikához" címû kiállításon. A kiadvány és a kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A kiállítást Buttinger Dániel, Lendvai

Timár Edit, Puskás Katalin rendezte; szakmailag Dr. Kubassek János ellenõrizte; Grafika: Gelencsér Judit; látványterv és kivitelezés: Foka art Bt.; az állatpreparátumokat a Magyar Természettudományi Múzeum kölcsönözte; az eredeti dokumentumok másolatait a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattára bocsátotta rendelkezésre. A szakmai tanácsokért, kiállított tárgyakért, fotókért, dokumentumokért és a diorámában bemutatott állatokért köszönettel tartozunk Szilasi Ildikó Herminának, Lantai-Csont Gergelynek, Fluck Dénesnek, Dr. Matskási Istvánnak és Dr. Csorba Gábornak, Vas Zoltánnak, Rácz Róbertnek, Szilágyi Attilának, Dr. Krizsán Lászlónénak, Dr. Pócs Tamásnak Dr. Mázi Bélának, Sipos Györgynek, Barkóczi Csabának Erdõs Károlynak és Erdõs Ágnesnek. A kiállítás megtekinthetõ 2013. május 31-ig, hétfõ kivételével naponta 10:00-18:00-ig a Magyar Földrajzi Múzeum tetõterében. SZABÓ DÁNIEL

Magyarok vására

6

X. évfolyam 18. szám • 2012. szeptember 20.

ÉRDI LAP

A létrontásról

Felhívás minden 15. életévét betöltött amatõr alkotónak

Közelítések Hamvas Béla gondolkodásához – 12.

Az Érdi IRKA irodalmi pályázatot hirdet vers- és prózaíróknak emberi kapcsolatok címmel. Felölelheti a szülõk és gyerekek viszonyát, a nemzedéki ellentét (ha van) okait, az életkor, a hagyományok, szokások jellemzõit, különbözõségeit, a hála/gondoskodás/törõdés/kötelesség témakörét vagy ezek hiányát. Megértjük-e egymás érzéseit, világát? El kell-e hallgatni, és mikor? Feltételek: névvel, (e-mail)címmel, telefonszámmal ellátott, nyomtatásban meg nem jelent két darab vers/próza mûfaji megkötés nélkül, maximum két oldalnyi terjedelem (A4), 12-es betûméret, 2,5 cm-es margószél, 1,5-es sortávolság. Elvárás/biztatás: a pályázók bátran merítsenek az irodalmi eszközök gazdag tárházából. A pályamûveket az irodalmi klub nem alkotó tagjai bírálják el: Somfai István (Poly-Art) Vikár János Daróci Lajosné (klubvezetõ) Nevezési díj nincs. Határidõ: 2012.október 31. Eredményhirdetés: 2012. november 30-án a Szepes Gyula Mûvelõdési Házban. Díjazás: a kiemelkedõknek neves érdi képzõmûvészek adják át saját mûalkotásukat. A legjobbnak ítélt mûvekbõl válogatás jelenik meg a 2013. évi IRKA Zsebkönyvben. Beküldési cím: [email protected], valamint postai úton a kiadóba: Szepes Gyula Mûvelõdési Központ, 2030 Érd, Alsó u. 8.

Kedves Olvasók! Mielõtt a kijelölt témát elkezdeném, szeretném az elnézésüket kérni. Elõzõ írásom „A teljesség tere” mellé kívánkozott volna az alcím is: „Közelítések Hamvas Béla gondolkodásához”. Sajnos, ez elmaradt. Ez a kitétel a továbbiakban viszont elengedhetetlenül szükséges, mivel célom az, hogy az általam mélyen tisztelt és szeretett nagy magyar bölcselõ gondolatait tárjam az olvasók elé. Nem véletlenül van a sok idézet. Talán a saját szavaimmal is ki tudnám fejezni az adott mondanivalót, de az érzékletes, pontos, magával ragadó hamvasi írásmódot így nélkülözné a kedves olvasó. Én pedig semmi mást nem szeretnék jobban, mint ezekkel a rövid írásokkal felkelteni az figyelmüket és rábírni Önöket arra, hogy olvassák Hamvas Béla mûveit.

E

lõzõ írásomban Hamvas Béla az aranykori harmóniának megjelenését ünnepelte a kert szépségében. Azt az idillt tárta fel, ami az embert csendesen élteti, és amit rövid idõre megszerezhetünk. Azt a magatartást, ami a teljességet folytonosan kikezdi, megtámadja, Hamvas Béla létrontásnak nevezi. „Olyan magatartás és életrend és belátás terjedt el, sõt vált csaknem kizárólagossá, amely a lezajlott ötven év történeti eseményeit nemcsak engedélyezi, hanem azokat magától értetõdõnek tartja, mint mondják, ez, kérem, történeti szükségszerûség.” Természetesen mindez a múltban ideológiailag jól meg lett alapozva; az elsõ, és talán a legdöntõbb érv, hogy az ember természetes kiválasztódás útján jött létre, és ha már így van, „… ha egészséges állat akar

lenni, morális gátlásait le kell vetnie, és ha népének és osztályának érdekeit hangoztatja, nyugodtan fosztogathat és hazudozhat.” Sajnálatos ebben az, hogy ezzel minden ember tisztában van, mégis beletörõdik. Miért? Történt korunkban valami sajátos közmegegyezés, ami az embereket a régi erkölcsi értékeiktõl elszakította és a világban a mindenáron való anyagi boldogulást, a karriert, a sikert tette meg eszménnyé. Jól megfigyelhetõ ez a szemléletváltozás a bûn és a botrány fogalmához való viszonyulásunkban. A bûnben van valami nagyság: a bûnös a legtöbb esetben elismeri bûnét, megtörik, megbocsájtást vár, tudja, hogy bûnéért el kell szenvednie a büntetést, és lelke mélyén még azt is érzi, hogy ez igazságos így. A bûn és bûnhõdés összetartozik, mint ezt Dosztojevszkij regénye által is jól tudjuk. A botrány egészen más, szemérmetlen tény, amivel nem lehet mit kezdeni. Nincs az a bíróság, amely elítélhetné az apró csalásokat, rosszindulatú rágalmazásokat, a másokkal szembeni sértõ magatartást. A botrányhõs a hagyományos kategóriákkal nem mérhetõ, „mert a botrány hõse nem vétkes, hanem szennyes.” A pimasz a

képünkbe nevet és ránk ölti a nyelvét. Az elsõ világháború óta életünk botrányokkal szövõdik át. A világtörténet egyre inkább botránykrónikává vált, s hogy ez mennyire így van manapság elegendõ a televízió mûsorait megfigyelnünk. „A bûn fogalma tulajdonképpen elavult; az ember oly erõkkel él bizalmas közelségben, amelyektõl eddig mindig irtózott, és amelyeket megtagadott és üldözött; viszont itt ma a tisztátalanságban való jártasság olyan tüneményesen virtuóz fokát érték el, az élettechnika annyira állandósult és olyan általánossá vált, amire eddig nem volt példa.” (kiemelés: B. GY.) Döbbenetes, hogy ezelõtt mintegy ötven évvel Hamvas Béla milyen jól ismerte azt a világot, amely ma már teljes fegyverzetével vesz körül bennünket. Kíméletlenül az arcunkba vágják, hogy a tisztességes ember gyenge, a becsület felesleges, az igazság fantazmagória. Jobban tesszük, ha hódolunk a pimasz, az alattomos, a csaló elõtt és meghunyászkodunk az elõtt, aki brutális és erõszakos. A létrontás mára az élet gyõztese lett. „Botrány, hogy az élet azok zsákmánya, akik bepiszkolják.”

A létrontásban valamennyien résztveszünk, hiszen valamennyien követünk el vétkeket, okozunk botrányokat, elég csak szeretetlenségünk tetteire gondolnunk. Létrontásnak nevezhetõk az alig észrevehetõ aljasságok, félrevezetések, hazugságok is. Nem lehet külsõ körülményekre, és a társadalmi igazságtalanságra hivatkozva felmenteni önmagunkat. A felelõsség személyes. Nincs olyan igazságtalanság, bûn ütötte seb, amit újabb igazságtalanság elkövetésével helyre lehetne hozni. Ezzel csak a létrontást állandósítjuk. „A világnak a létrontás által megbontott egyensúlya csak akkor áll helyre, ha valaki, aki a tettet elkövette, azt jóváteszi.” A jóvátétel a legemberibb cselekedet, mivel a rosszat nem ellencsapással szünteti meg, hanem azáltal, hogy felemeli, átformálja, átalakítja. Amit nem emelünk fel, az ránk nehezedik. Ami a legemberibb, az egyúttal a legnehezebb is. Éppen ezért érdemes vele próbálkoznunk. (Az idézetek Hamvas Béla: Patmosz II. c. könyvébõl valók.) BAKA GYÖRGYI

VOTIN JÓZSEF: Múló napok hordaléka – 4. Írni annyit tesz, mint válogatni és elhallgatni. A naplóban, ahogy a versben is, megengedheti magának az ember, hogy hosszú csendet tartson, hogy félbehagyjon egy szót. Jean Guitton 2012. július 16., hétfõ MEGTALÁLTAM HAJDÚ LALÁT, osztálytársamat, aki 1956 novemberében tûnt el. Amikor a forradalom után újra kezdõdött a tanítás Pesten, a Vörösmarty Gimnáziumban, a 3/B osztályból három hiányzóvolt. Két fiúról volt hírünk, Az egyik Ausztriából írt, ahol a szüleivel megtelepedtek valamilyen burgenlandi rokonnál, Géczy Jóska pedig a Feyenord focicsapatának kollégiumában volt. Hiányzott Hajdú Lajos. Kósza hírek szerint a Nagykörút egyik mellékutcájában ment hazafelé, amikor lezárták az utcát az orosz katonák és ponyvás teherautóval válogatás nélkül mindenki elhurcoltak. Osztálytársunkat is. Többet nem tudtunk róla, az érettségiig sem került elõ. Most a nyomára akadtam. És másokéra, érdiekére is. Véletlenül. A városi könyvtárban, ahol az újdonságok között bogarásztam. *** Megint ezek a régi történetek… Már megint '56. Mi értelme errõl beszélni? Kit érdekel? Kit érdekelnek nagyapó meséi? Fél évszázad elhallgató hagyománya még ma is él: még mindig sokan azt hiszik, hogy amirõl nem beszélünk, az nincs is. A zûrzavaros múlt század eseményei azonban máig is hatnak, a mindennapjainkban is. Búvópatakként felbukkannak, hol itt, hol ott. Váratlanul. Még vagyunk túlélõk, mindkét oldalon. Igaz már nincs élõ tanúja Isonzó poklának és sokaknak Doberdó is csak egy kopár táj helyneve itt, Érden. Ám az jó, hogy a dédunokáknak mesél néha az unoka, Stenczinger Norbert, a gimnázium tanóráin, vagy a Földrajzi Múzeum baráti körének elõadásain. De ezen kívül? Mindenkit, minden családot, minden utcát, minden falut, minden várost, az egész országot, sõt, a hazánkat körülölelõ egész Magyar-meden-

cét érintette a 20. század történelme. Meggyötörte, megtaposta, megrostálta, szétzilálta, összekeverte, Trianontól napjainkig -- és még ma is tart a reménykedõ/reménytelen népvándorlás, Kárpátaljából, Erdélybõl, Bukovinától Kanadáig. És, akár akarjuk, akár nem, máig köztünk él a múlt. Akkor is, ha beszédes tanúi lassan mind meghalnak. Mert igaz ugyan, hogy minden februárban ott vacogunk Domonkos Béla szobra elõtt a málenkij robot áldozataira emlékezõ ünnepségen. De a hazatértek közül alig-alig látok ott valakit. És nem tudom kik élnek még azok közül, akik az Eszes fivérekkel együtt fogadalmat tettek, hogy ha élve hazatérnek, minden évben elzarándokolnak Máriaremetére, megköszönve a Szûzanya szabadító segítségét. És nem vásárolhatok már, évek óta, a Lusztigtól a húsboltban, a református templom oldalánál. Nem élnek már az Auschwitzet is túlélõ ikrek, a Lusztig fiuk. Vajon hányan tudják, melyik volt azelõtt a Lusztig-ház? Az egykori Fõ, majd Lenin, ma Felsõ utcán áll még az épület. Lakóinak nyilván fogalmuk sincs, minek a tanúja az a jellegtelen szürke ház.

„Jegyzõkönyv 8 magyar állampolgár szovjet katonák általi õrizetbe vételérõl Érdliget körzetében - 1956. november 8.

*** Említettem, hogy a könyvtárban akadtam eltûnt osztálytársam nyomára. De nem csupán az övére: érdiekére is. Lapozgattam ugyanis a „Kényszerkirándulás a Szovjetunióba / Magyar deportáltak a KGB fogságában – 1956” címû könyvben. Eszembe jutott mindaz, amit eddig olvastam, hallottam a forradalom érdi eseményeirõl. Már nem foglalkoztatnak az ellentmondó emlékezések. Inkább az érdekelt, tudhatnak-e mások valami mást is arról az õszrõl, az akkori Érdrõl. Nem kellett sokáig lapoznom. A 47. oldalon ez olvasható: „A Budapesthez közeli települések megszállása során sokan estek fogságba. Például Érdliget november 8-án végrehajtott átfésülése során tartóztattak le 8 fegyveres diákot, a Nemzetõrség tagjait, akiket a magyar államvédelmisek hallgattak ki több ízben, majd Tökölre vitték õket, onnan pedig Ungvárra kerültek.” Jegyzõkönyv a 167. oldalon:

Ugyancsak a 47. oldalon: „Ugyanezen a napon Érden 4 fegyverest tartóztattak le, akik közül az egyik légvédelmi ágyúval lõtt rá a szovjet harckocsi- és autókonvojra.” Nem vagyok helytörténész, csak egy egyszerû, Érden lakó ember, akit valamennyire érdekel a hely, ahol él, a táj és az emberek. Régebben kíváncsi voltam, szerettem volna megérteni, mi, miért van, ki mit, miért tesz úgy, ahogy. Ma már csak érdekel a világ, a dolgok, nézelõdöm. Ha érdi helytörténész lennék, feltétlenül utánajárnék a lapalji lábjegyzetben közölt ügyiratnak. Így azonban megmaradok az adatközlésnél. Hátha hasznát veszi valaki. Engem, a többször, több változatban hallott légvédelmi ágyúval kapcsolatos történet miatt ez az adat érdekelne a legjobban. Szeretem a nem szapárys városi legendákat, akkor is, ha falun keletkeztek. Fõleg, ha van valóságmagjuk. „A Fejér megyei Adonyban a Különleges

Jegyzõkönyv 1956. november 8. folyamán történt õrizetbe vételrõl Érdliget átfésülésekor a 19742-es katonai alakulat a következõ személyeket fogta el: 1. Török Jánost géppisztollyal és gránáttal; 2. Kincses Jánost géppisztollyal; 3. Kincses Józsefet géppisztollyal; 4. Kincses Jánost géppisztollyal; 5. Zsigmond Józsefet géppisztollyal és golyószóróval; 6. Egry Valér diákot géppisztollyal; 7. Fülöp Attila diákot géppisztollyal; 8. Hankó Sándort golyószóróval. (Plahov õrnagy) Hiteles: (Olvashatatlan aláírás) százados Az eredeti Sztrijben, a Türk-ügy aktáiban található.”

Hadtest katonái az érdligeti Nemzetõrség néhány felfegyverzett tagját fogták el, akik élelmiszert próbáltak felkutatni a településen.” Jegyzõkönyv a 170. oldalon: „Jelentés a 32 287-es szovjet katonai alakulathoz tartozó gépkocsizó zászlóalj 3. százada parancsnokának magyar állampolgárok egy csoportjának õrizetbe vételérõl – 1956. november 8. A 32 287 katonai alakulat gépkocsizó-zászlóalja 3. százada parancsnokának jelentése Ezúton tájékoztatom Önt, hogy 1956. november 8-án 11 óra 30 perckor Adony északkeleti határában szakaszommal elfogtuk magyar állampolgárok egy felfegyverzett csoportját, melynek tagjai: 1. Nobisz József. 2. Kovács János. 3. Moldoványi József. 4. Gyüre Ferenc. 5. Cseh Nagy Sándor. 6. Juhász Tibor. 7. Szalai László. A letartóztatott személyektõl s következõ fegyvereket koboztuk el: 1. „Dektyarev" golyószóró - 1 (egy) és7 tár; a fegyver élesre volt állítva, és csövét a szakasz felé irányították. 2. PPS géppisztoly - 3 (három) és 7 tele tár 1500 golyóval a PPS-hez. 3. Karabély - 3 (három) és 1200 db golyó. 4. Gránát - 26 (huszonhat). Szakaszparancsnok Dzljublo fõhadnagy” *** Úgy látom ma már nem jutok el Hajdú Lajos történetéig. Jobban érdekelt, mi történt az érdiekkel, a ligetiekkel. De holnap folytatom. Vagy holnapután. Addig is feljegyzem, hogy el ne felejtsem, a könyv címe után a szerzõit is: HORVÁTH Miklós hadtörténész, nyugállományú ezredes, egyetemi tanár, stb. és Olekszandr PAHIRYA, ungvári születésû, kijevi egyetemi oktató, levéltáros.

X. évfolyam 18. szám • 2012. szeptember 20.

7

ÉRDI LAP

Trianonról – másképp M

indig felvetõdhet a magyar emberben az a kérdés, hogyan reagáljon, amikor egy Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet, vagy egy Trianon emlékmûvet pillant meg. Erre nem lehet történelmünk ismerete nélkül válaszolni. A hazaszeretetet 1945 után megpróbálták kiirtani a magyarságból és szolgalelkû néppé szerették volna tenni nemzetünket. Ennek a törekvésnek részben meg is lett az eredménye. Trianonról, a nemzetünk nagy történelmi megrázkódtatásról, még csak beszélni sem lehetett. Az elferdített igazság még ma is sok emberben él. Még ma is probléma, hogy olyan emberek, politikusok szólalnak meg a különbözõ médiákban Trianon kapcsán, akiknek történelem ismerete hiányos. Amikor a gyakran emlegetett „elnyomás” vádja kerül szóba, az akkori soknemzetiségû hazánkkal kapcsolatban, érdemes feltenni a kérdést, hogy vajon ez kiket is érintett. Ugyanis a népeket elnyomó hatalom évszázadokig a Habsburg Birodalom volt, és a magyarság ugyanúgy elnyomást szenvedett, mint a velünk együtt élõ más nemzetiségiek, más anyanyelvûek. Ez a kiszolgáltatottság minden téren megvolt a törökök kiûzése után. Érintette a politikai, katonai, pénzügyi, de még a kulturális függõséget is, az Osztrák-dinasztiától. Noha látszólag a magyarságnak voltak Bécsben delegáltjai, a nemzet akaratát, a kisebbségük tudatában nem tudták érvényesíteni. Amikor egyesek azt akarják hazánk nyakába varrni, hogy elnyomtuk a különbözõ nemzetiségeket és nem engedtük kultúrájuk fejlõdését és nyelvük szabad gyakorlását, akkor érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy 1844-ig a Habsburg Birodalom akaratából a latin nyelv volt a hivatalos nyelv hazánkban és az iskolákban. A magyarság a reformkorban ez ellen már tiltakozott! Az 1848-as szabadság harcunkkal rövid idõre kivívtuk az oly régen várt függetlenséget, hazánk Európában elsõként mutatott példát ekkor toleranciából és testvériségbõl. A magyarok nem igáztak le egyetlen nemzetet se. A nemzetiségek hazánk határain belül még a török pusztítás és elnyomás alatt is sokasodtak. Sokan elfelejtik azt is, hogy a kiegyezést követõen Magyarország gazdaságilag és kulturálisan felvirágzott és 3 millióan vallották magukat büszkén magyarnak, noha más nemzetiségûek voltak. Népünkhöz való tartozás

tudata fõként a németek körében volt kiemelkedõ, de más nemzetiségeknél is megjelent. Trianonnal jogos sérelmek érték a magyarságot, fõleg azért, mert a népszavazás elmaradt a határ megállapodásoknál. A határok kijelölésénél a háborúból gyõztesen kikerült hatalmak azt nézték, hogyan lehet teljesen tönkretenni és gazdaságilag ellehetetleníteni a magyarságot. Fõként francia politika törekvése volt, hogy meggyengítse a Közép-Európai államokat és megossza õket. Népszavazásra még a Felvidéken sem került sor, noha annak teljes alsó harmada, mintegy 80%-a, magyar volt. Az I. Világháborút követõ béketárgyaláskor Edvard Benes és szabadkõmûves társa André Tardieú, dühvel és gyûlölettel mondta: „Magyarország semmiképpen nem számíthat részvétre” és ebben a szabadkõmûves gyûlöletben a szövetségesek mind osztoztak. Az amerikai küldött Bowman ezt a gyûlöletet így mondja el: „Minden lehetõ alkalommal a gyûlölet fogható bizonyítékát kellett mutatni az ellenséggel szemben. Magyarországot a Versailles-i szerzõdésben nem a bûnei miatt, hanem a hite miatt feszítették keresztre. A fanatikus szabadkõmûves gyûlölet és prédalesés áldozata lett.” A világháborúba végül Amerika belép és az Amerikai Egyesült Államok Elnöke Thomas Woodrow Wilson ekkor meghirdeti az örök békét, ami azzal vált volna örökbékévé, hogy nem diktátumok, hanem népszavazás dönttötte volna el a határvitákat. Nem a gyõztesek és legyõzöttek tárgyaltak volna egymással a béketeremtés asztalainál, hanem egyenrangú nemzetek, akiket megilletett volna a legszentebb jog: a népek önrendelkezési joga. Wilson azonban Versailles-ban és Trianonban szembefordul eszméivel, megtagadja nyilatkozatait, a korábbi önmagát és a saját elképzelései helyett Masarykéit fogadja el. Desbons francia publicista ekkor errõl így nyilatkozott: ,,A béketárgyalásokon a tudatlanság, a lelkiismeretlenség és az elfogultság uralkodott.” Sokan tudták, hogy e feltételek megszabásánál egyedül a bosszúszomj diktál a vesztes országokkal szemben. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy ez nem béke, csak fegyverszünet, és ezzel egy újabb háború magvát ültette el, ami be is következett a második világháború kitörésével.

Arról sem sokat hallani, hogy a hazánkban élõ német lakosok hûsége, más nemzetiségekkel szemben, többször megmutatkozott történelmünk során. Amikor az elsõ világháború után pl. a román csapatok a Tiszáig akarták kitolni a román határt, az erdélyi szászok próbálták megvédeni a határokat. Végül a véletlen szerencse kapcsán csak Sopronban kerülhetett sor népszavazásra. A többségében német lakosságú város szíve a magyarságé lett, ezért méltán kapta meg a „hûség városa” címet. Amikor pedig a második világháború után az oroszok, a német lakosságot erõszakkal kitelepítették, a német ajkú svábok, a magyar himnuszt énekelték búcsúzóul. Ez az összetartozás kifejezése volt, noha megvolt saját nyelvük, identitásuk és kultúrájuk, amit mindig szabadon gyakorolhattak. Ugyanez a hûség volt tapasztalható már az 1848-as szabadságharc idején is, mert az aradi vértanúk között három német anyanyelvû mártír és sok katona is volt, akik magyar oldalon, az Osztrák-dinasztia ellen harcoltak. Viszont az is tény, hogy jelentõs számú cigány hazafi vett részt, az 1848-as szabadságharcunkban. Az elsõ világháború kitörésekor a nemzetiségi pártok vezetõi a parlamentben, a hûségükrõl biztosították a magyar kormányt. Majd a háború végén magyarság szétzúzását célzó követelésekkel és a történelmünket meghamisító adatokkal pártoltak át a gyõztes hatalmakhoz. A Monarchia ekkor ott hibázott, hogy nem mérte fel kellõ idõben ezeket a veszélyeket és azt sem tudta, hogyan kezelje. Napjainkban egyes médiák és politikai pártok vezetõi, amikor Trianon kerül szóba, sok esetben a szomszédos népek elõtt akarnak tetszelegni. Az sem tetszik nekik, hogy nyíltan kimondjuk, ez a békefeltétel igazságtalan volt. Tudatlanság, balhiedelem és rosszakarat, ha egyszerre hatnak, igen károsak egy nemzetre. Tönkretenni valamit könnyû, megjavítani és begyógyítani a sebeket annál nehezebb. Sõt, vannak olyan politikusaink is, akik a trianoni békét úgy emlegetik, mint a szomszédos népek felszabadulását az „elnyomás alól”, és nem, mint a magyarságot ért, legnagyobb történelmi tragédiát. Az ilyen magyar politikusnak nem csak történelemtudása hiányos, de a hazaszeretete is. HORVÁTH PÁL

100 kérdés az onkológushoz I

mmár 3. kiadásban jelent meg dr. Karácsony István érdi onkológus könyve, a 100 kérdés az onkológushoz. Elõször 2005-ben, az érdi Mustármag szervezet kiadásában látott napvilágot a kötet. Ennek elõszavában Bartos Csilla, akkori elnök a következõket írta: „Nagyanyáink, még úgy mondták, hogy amitl félsz, abba beleesel. Ma már lehet árnyaltabban fogalmazni: félni annyi, mint a félelem mágnesévé válni. Ennek a könyvnek az a célja, hogy Ön, aki kézbe veszi, ne féljen! Sok száz, talán ezer ember tette fel ezeket a kérdéseket, mert félt, mert nem tudta, mit kezdjen a titokzatos, alattomos kórral, a rákkal. A szerzõ több, mint 30 éve onkológus, naponta találkozik olyan betegekkel, akik félnek, mert elbizonytalanodtak, mert nem látnak kiutat. Karácsony István azért írta meg ezt a könyvet, hogy vezetõt adjon mindannyiunk kezébe, akik törõdni szeretnénk egészségi állapotunkkal. A bizonytalantól mindig jobban félünk, merjünk szembe nézni a gondokkal, misztifikálás nélkül beszélni róluk. A rejtõzködés, titkolózás, fölösleges szégyenérzet nem vezet sehova.

Mondják: a rák legyõzhetõ! Mi azt mondjuk: meg kell elõzni, akkor nem kell legyõzni! Ehhez azonban többet kell tudnunk önmagunkról, lelkünkrõl, testünkrõl, mködésünkrõl, észre kell vennünk, ha valami változik bennünk. Fel kell ismerni, megnézni és átmenni az út túloldalára.” Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga Elnöke a következõkkel ajánlja figyelmükbe a kötetet: „Ez, a kérdésekbe foglalt egészségnevelõ és betegtájékoztató a rákbetegségrõl igen fontos és hasznos kiadvány. Napjainkban a rák diagnózis nem egyenlõ a halálos ítélettel. Sok daganatot meg lehet elõzni, sok daganatos beteget meg lehet gyógyítani és azok, akik gyógyíthatatlanok, sokkal tovább élnek, viszonylag jó életminõségben. Ez a könyv igen hasznos segítség egészségeseknek, betegeknek, hozzátartozóknak. Segít eligazodni és alkalmas a szorongások oldására, de felhívja a figyelmet arra, hogy gyanú esetén orvoshoz kell fordulni, és hogy az orvosi tanácsokat be kell tartani. A Magyar Rákellenes Liga örömmel vállalta a könyv megjelentetését, segítve ezzel minden érdeklõdõt.”

Dr. Karácsony István: 100 kérdés az onkológushoz címû kötetét október 5-én, pénteken 14 órakor mutatja be dr. Kõszegi Gábor, az érdi szakorvosi rendelõ fõigazgatója a Bíró András könyvesboltban

Szeptemberi történet

I

stenem, ismét az évi termés beérett, közben a jövõ is formálja magát, az iskola kapui kitárultak, nyári élményeiket mesélik a diákok, a tanítók, tanárok fürkészik a gyerekarcokat, olvasnak a szemekbõl és van, aki mellé oda ülnek. Istenem, oda kell ülni, mert a szülõ éppen elfeledkezett valamirõl, egy biztató szó, egy simogatás, biztonság, egy nyugodt tekintet, helyette borgõzös fejû, zilált tekintetû cigarettázó, ordibáló lény, aki csak magára gondol talán nem is ismeri azt a szót, hogy szülõ. Istenem, persze, hogy nem õ a hibás, hanem a társadalom, nincs munka, nincs pénz, nincs tisztelet, lelkiismeret, nincs csupán a garmadába hordott jog, és abból van aki próbálja kibányászni a maga igazát. Közben kiderül: a jog az nem egyenlõ az igazsággal, a jog az, ami magyarázható, s míg magyarázzák, addig éppen elsikkad az, amirõl szól. Istenem, a szeptemberi felhõk könnyeznek, próbálják lemosni a rárakódott port a széprõl, nem magyaráznak, hanem tetteikkel cselekednek, mert tenni kell a jóért, az igazért fel emelt fõvel és hinni kell, hogy itt van és mindig is itt volt az igaznak ideje. Istenem, elém küldtél egy történetet, amire rácsodálkoztam, elém küldtél egy történetet, egy tanárt, egy osztályfõnököt, aki nemcsak meghallgatta tanulóját, hanem azonnal cselekedett és a szinte megfordíthatatlan helyzetet próbálta a helyes mederbe vissza terelni. Biztosan több ilyen pedagógus van, efelõl nincs kétségem, az én történetem szereplõi a Kós Károly Szakképzõ Iskolában vannak. Mint kiderül, a tanár a Kós Károly iskola tanulója volt, és nagyon boldog, hogy most volt iskolájában nevelheti a diákokat, mesél az iskoláról, múltról, jövõrõl, volt tanárairól, a mostani diákokról, minden szava izzik a lelkesedéstõl. A diákjaiért tûzbe menne, mindegyikben meglátja a jót, még ha az szikrányi is, úgy gondolja, lehet abból lángot lobbantani. Aztán arra is büszke, hogy éppen Kós Károly iskolájuk neve, hiszen köztudott, egy polihisztor volt. Amint beszél róla, szinte megelevenedik Kós Károly, érzem parázslik a levegõ körülöttem, szinte átveszem az õ biztonságos jövõt árasztó ritmusát s mikor elbúcsúzunk, keze szorításában õszinte szavainak hitelességét érzem. Elment, de nem maradtam egyedül, behunytam a szemem és volt tanáraim sorakoztak elém: Mészáros Sándor igazgató bácsi, Hegedûs Katalin tanítónõ, Fazekas József, Csanádi János, Csáky Apollónia, az én kedves zerindi tanáraim, aztán Ficzay Dénes tanár úr, Bogdán Regina, Steinhübel Magdolna. Õsz van, õszülõ hajszálaim megsimogatom, látszólag minden rendben van körülöttem, az elõttem álló feladatokat megoldani kell és nem sajnálkozni meg siránkozni, erre döbbentett rá a Kós Károly Szakképzõ Iskola tanára, no meg ezt súgják felém volt tanáraim és Szabó Margit Zerindrõl. Kinézek az ablakon és egy gyönyörû lány suhan el az utcán, ez egy újabb szeptemberi történet lehetne, de rögvest ráébredek, jobb ha elhessentem ezt a gondolatot s figyelem az õsz jeleit, hangjait. Csuka Zoltán sorai kúsznak elém: „Emelkedik, bomlik az õszi táj,/Mind ragyogóbb s szomorúbb szépség/Töri szét pántját a boltozatnak,/S árad, zuhog, veti szét fényét.” Az ablakon beszûrõdik a fény, s amint kinézek, elém tárul az érdi különös táj, a szobában a sugarak aranyló máza, s amint állok, szinte érzem az õsz sajátos szeptemberi illatát. FEKETEGYARMATI SÁNDOR

Fotópályázat A Szepes Gyula Mûvelõdési Központ Duna-Art Fotóklubja fotópályázatot ír ki

Érd képeslapokon címmel Érd nevezetességeit, szépségeit bemutató fotókat várunk, amelyek képeslap formájában mutatják be városunkat. Az alábbi feltételekkel: – amatõr fotósok pályázhatnak – az alkotásokat A4-es formátumban, nyomdai minõségben kérjük, csatolva hozzá CD-én a kép eredeti digitális anyagát is, a további felhasználás céljából. A kiállítás képeivel a Fotóklub rendelkezik. A zsûri által kiválasztott képeket díjazzuk és a legjobbakat képeslap formában is elkészítjük. A beadott pályamûvekbõl kiállítást rendezzünk a mûvelõdési központban.

A fotókat névvel, elérhetõséggel ellátva a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ információján (Érd, Alsó u 9.) kérjük leadni. Beadási határidõ: október 17-tõl 19-ig, 8-19 óráig. Bõvebb információ: 30/981-5967

Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetem Kultúrák találkozása Százhalombattán Népfõiskolai sorozat 2012. I. félév Hamvas Béla Városi Könyvtár 2440 Százhalombatta, Szent István tér 5. I. 2012. szeptember 20. csütörtök 18. óra A szerbek Magyarországon – kezdetektõl napjainkig Elõadó: Dr. Uresevics Danilo történész II. 2012. október 10. szerda 18. óra A szerb irodalom története – könyvbemutató zenés,- színházi,- filmes illusztrációkkal Milosevits Péter író, a könyv szerzõje, Milosevits Mirkó zongoramûvész, Rusz Milán színmûvész és tangóharmonika mûvész, Jurkovits Zorina és Ember Tibor színmûvészek közremûködésével. III. 2012. október 25. csütörtök 18. óra A horvát-magyar államközösség nyolc évszázada Elõadó: Dr. Heka László a Szegedi Tudományegyetem Jogi karának docense IV. 2012. november 15. csütörtök 18. óra A magyarországi horvátok irodalmáról Elõadó: Dr. Blazsetin István a Pécsi Tudományegyetem Horvát tanszékének egyetemi adjunktusa

8

X. évfolyam 18. szám • 2012. szeptember 20.

ÉRDI LAP

Érdi portrék: Kéri Mihály Folytatjuk a Környezetvédõ Egyesület „Jót tenni jó – érdi portrék” címû kötetébõl való válogatásunkat. Most Kéri Mihály mutatkozik be.

F

öldmûves családban születtem 1949ben, Sárbogárdon. Ez az évszám erõsen determinálta a család életét. Abban az idõben a kisbirtokos parasztság megszenvedte a Rákosi-rendszert, késõbb a Kádár-rendszer durva kollektivizálását. A téeszesítés okán mindent elvettek tõlünk, a szüleim kénytelenek voltak elköltözni a faluból, így kerültek 1960ban Budapest közelébe, Érdre. Természetesen annak idején engem is befogtak dolgozni, 7-8 éves koromtól a nagyapámmal kapáltuk a kukoricát reggeltõl estig, vagy éppen az állatok etetésében, õrzésében segédkeztünk. Van egy leány ikertestvérem, természetes volt, hogy mindketten dolgozunk, ezt láttuk a családtól is. Az általános iskolát is ott kezdtem el, mondhatni egy tanyasi iskolában, de csak jót tudok mondani a tanítóimról. Ministráltam ebben az idõben, arra emlékszem, hogy télen egy kis félcipõben órákat térdepeltem a hatalmas és hideg templomban, néha durcás párbeszédet folytatva a Jóistennel. Érdre költözve, a pesti Bem József középiskolába kerültem, ott már foglalkoztam rajzolással, mindenféle versenyen részt vettem, díjakat nyertem. Ez volt az alapja képzõmûvészeti érdeklõdésemnek. De nem nyílegyenes úton. A középiskola után mindenféle munkát végeztem, és mellette különféle mûvészeti szabadiskolákba jártam. Így az érdi Nagy Balogh János képzõmûvészeti körbe, amelyet Szepes Gyula festõmûvész vezetett. Gyula bácsi szigorú, pedáns festõtanár volt, itáliai és párizsi tanulmányútjait követõen finom posztimpreszszionista képeivel a korabeli irányzatos festészettõl eltérõ példát mutatott

tanítványainak. Késõbb a Vasutas Képzõmûvészeti Körben folytattam, ott leginkább a fõiskolára való felkészítõ munka folyt, azonban oda nem vettek fel, annak ellenére, hogy minden szakmai szûrõn átjutottam. Helyhiányra hivatkoztak, ami a család múltja miatt sem volt nagy meglepetés. Törést nem okozott, de gondolkodni se nagyon volt idõm, mert elvittek két évre katonának. Az megpecsételte a sorsomat, legalábbis a hivatalos mûvészeti tanulmányokat illetõen. Számos kortársamhoz hasonlóan, kerülõ úton jutottam odáig, hogy több hazai és külföldi kiállítást tudhatok a hátam mögött. A kultúra világához vonzódva a Debreceni Tanítóképzõ Intézetben és az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytattam tanulmányaimat. Évtizedekig a közmûvelõdésben dolgoztam, többnyire nagyobb városi intézmények vezetõjeként. Például Ráckevén, ahol sikerült felújítani a mûvelõdési központ mûemléképületét, amely azóta is a város egyik legszebb, legpatinásabb épülete. Kiváló munkatársakkal dolgoztam, galériát alapítottunk, amely ma is mûködik. Nagy segítséget jelentett számomra Patai László festõmûvész, aki a fõiskola anatómiai tanszékvezetõ tanára volt, ott élt Ráckevén. Hozzáteszem ott alakult ki szoros kapcsolat Somogyi György és Puha Ferenc festõmûvészekkel, akikkel azóta is együtt dolgozunk a Patak Csoportban. Visszatérve még az érdi évekhez, a '60-as években Érd tökéletes alvóváros volt. És ha lehet, egyik legcsúnyább települése az országnak. Ha vonattal végigmentünk a falun, szemetes hátsó udvarokat, disznóólakat, melléképületeket láttunk. Bella István, aki rövid ideig itt lakott, Székesfehérvárra utazva, ugyanezeket a benyomásokat vetette papírra. Érdligeten laktam, baráti, jó viszonyban tíz-tizenkét képzõmûvésze-

ti érdeklõdésû emberrel, köztük Eõry Emillel, Karsch Manfréddal, Pápai Gáborral, T. Mészáros Andrással. Akkoriban talán 10-15 ezres lehetett a falu, a kulturális tér a mostani Földrajzi Múzeum épületében egy pici teremre korlátozódott – így a közösségi életre a legnagyobb hatással a mûvelõdési ház átadása volt 1972-ben. Hirtelen mindenféle csoportok alakultak, én 1974-ben kerültem oda munkatársként. A budai járásban lévõ intézmények felügyeletét láttam el, módszertani referensként. Ezen túl az új intézmény képzõmûvészeti kiállításainak szervezõjeként számos képzõmûvészt mutattunk be, csak az ismertebbek közül: Hincz Gyulát, Birkás Ákost, Aknay Jánost. A Kádár-rendszerben nem foglalkoztam politikával, ahogyan sokan mások sem, hiszen egyfajta politikai irány létezett, nem volt alternatíva az önálló gondolatok számára. De a '68as prágai eseményekre már odafigyeltünk, részt vettünk olyan szabad hangvételû kiállításon, amit a megnyitót követõen rögtön be is zártak. A közvetlen politikai közéletbe a rendszerváltás hajnalán keveredtem az MDF révén. Alapítónak számítok, hiszen 1988-ban kapcsolódtam a mozgalomhoz, aztán a párt munkájába is bekapcsolódtam, mindaddig, míg a belsõ ellentmondások a bomlásig ve-

zettek. A marakodásban már nem akartam részt venni – Érdrõl több társamat, például Harmat Bélát is kizárták, én meg önként kiléptem 1994ben. Még ebben az évben csatlakoztam a Fideszhez, és a helyi szervezet jelölésével választottak megyei és helyi önkormányzati képviselõvé. Jobbára a mûvelõdéspolitika vonzott. Az állami, önkormányzati intézményrendszer mûködése éppúgy mint a civil vagy alternatív alakulatok. Bizottsági elnökként több mint tíz éve hivatalosan is kapcsolatban vagyok ezekkel a szervezetekkel, szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy komoly pénzalapokat teremtettünk a városban a civil szervezetek kulturális szándékainak megvalósításához. A kulturális alapból, pályázatok útján juthatnak egy-egy érdemes szándék megvalósításához szükséges pénzhez. Ilyen módon tudjuk támogatni az Érden kiterjedt, széles hálózatot képezõ civil szervezeteket, a környezetvédõktõl, a nagycsaládosokon át a mûvészeti csoportokig. Sok jó kezdeményezéssel állnak elõ, és ennek csak örülni lehet. Magyarországon a rendszerváltozást megelõzõen, érthetõ okokból, de azt követõen sem gyökeresedett meg eléggé az önkéntesség, a civil mozgalom. A magyar emberbõl a szocializ-

mus kiölte az önkéntességet, az adományozást, a mecenatúrát, az egymáson segíteni akarást, az összefogás erejében való hitet. 1947-ben Rajk László egy csapásra megszüntette az országban kiépült egyesületi életet, legyenek azok egyházi, világi, polgári szervezõdések. Ma is nehéz azoknak, akik ilyen közösségeket akarnak összefogni, cselekvésre késztetni és társadalmi szerepet vállalni. Két-három éve látszik, hogy van erõ a magyar civil életben – de a lehetõségeik szûkülnek. Gátló tényezõ talán, hogy a politikai megosztottság a társadalmi közösségek életében is megjelent, amit csak tovább élez az állami támogatások kiépült rendszere. A lojalitást vagy direkt támogatást elváró mecenatúra, hogy a szervezetek életét az értékelvûség mellett mind inkább a csupasz érdekek determinálják. Hogy a ‘70-es évek közepétõl kiállító mûvész lehetek, nagyban köszönhetõ azoknak a formális vagy informális mûvészeti csoportoknak, amelyekkel kapcsolatba kerültem: a Nagy István Csoportnak, a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak, az érdi XArt Egyesületnek, a Patak Csoportnak, a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének, a Magyar Festõk Társaságának. Mindezen közösségekben tapasztaltam a civil szervezetek, az egyesületi élet dilemmáit. Ezek ellenére inkább megerõsítettek és segítettek szándékaimban. Így például a Városi Galéria vagy az Érdi Mûvésztelep megvalósulásában. Mindkettõ az 1992-ben alakult mûvészeti csoport, az X-Art Egyesület támogatásának köszönhetõ elsõként, és természetesen a városénak, amely biztosítja a mûvésztelep és a Galéria mûködésének feltételeit. A közös eredmény mára tapasztalható. Érd a magyar mûvészeti élet térképére került, a képzõmûvészet regionális központjává vált. BARTOS CSILLA

Kósa János kiállítása

R

évész Emese mûvészettörténész nyitotta meg az Érdi Galériában Kósa János festõmûvész kiállítását. Kósa János, aki a Magyar Képzõmûvészeti Egyetem adjunktusa, Érden él. A kiállítás megnyitásával egyidõben egy szép kiállítású album is jelent meg a Mûvelõdési Központ kiadásában, amelynek az elõszavát szintén Révész Emese írta. Ebbõl idézünk: „Kósa mûvészete radikálisan anti-avantgárd. Legelõbb is az, mivel kizárólag festészetben gondolkodik, nem is akármilyenben: amolyan régimódi terpentin-szagú, lazúros-firniszes olaj-vászon piktúrában. Másodjára az, mert dacol a nagy elõdök olyan forradalmi vívmányaival, mint az eredetiség vagy képi autonómia. Festészete ezzel szemben mívesen kidolgozott, szenzuális gyönyörkeltésre alkalmas, történeti idézetekben bõvelkedõ jelenség. Hogy mégis mitõl nem végzete-

sen retrográd, realista vagy konzervatív? Mivel mindvégig megõrzi a konceptualizmusból örökölt önreflektív érzékenységét, mindenkor tudatában van szerepjátszásának és soha nem téveszti szem elõl eredeti célját, ami nem egyéb mint folytonos gondolkodás a festészetrõl magáról. Kósa festészete – korunk világpolgárához hasonlatosan - nem tagadja sóvárgását a letûnt Aranykor, Árkádia békéje és teljessége után. A festészetet éppen olyan eszköznek tekinti, amivel a játékos kedvû nézõ részese lehet egy mesés „hoppanálásnak”. Az 1996-ban festett Hackerek, az ezredforduló magyar újfestészetének egyik eblematikus mûve átgondolt képfilozófiai mondandóját gondosan kivitelezett látványba csomagolja. Az idõsíkok összecsúszása egy olyan borzongató negatív utópia képeit vetíti elõre, amelyben a túlélõk Vermeer szobájában álló számítógépen keresik a kivezetõ utat az idõcsapdából.”

X. évfolyam 18. szám • 2012. szeptember 20.

Birkózás Dénes Mercédesz junior világbajnoki bronzérmes, ismét sporttörténelmet írt attayában, szeptember 7-én léptek szõnyegre a junior világbajnokság 48 kg-os nõi versenyzõi. Mercédesz a világ és Európa bajnokságon már érmeket szerzett török Busra Kengerrel kezdett, akit két menetben sikerült legyõznie. A negyeddöntõben a svéd Viktoria Emma Jeppsson ellen szintén két menetben sikerült túllépni. Az elõdöntõben a vietnámi Vu Thi Han ellen Merci egy billentéssel elvesztette 3-1-re az elsõ menetet, a másodikban 0-0-s végeredmény után a korong a vietnámi versenyzõnek kedvezett, így Mercédesz a világbajnoki bronzéremért mérkõzhetett a lengyel Sara Jezierzanska ellen, akit 1-0, 3-0 arányban gyõzött le és szerezte meg érdi kiválóságunk Magyarország és Érd számára - ismét sporttörténelmet írva - az elsõ junior nõi érmet, mely számunkra gyönyörûen csillogó bronzérem.

P

Négy aranyérem Komáromból zeptember 8-án a komáromi Sportcsarnokban tizedik alkalommal került megrendezésre szlovák, ukrán, magyar, cseh, román, horvát birkózók részvételével a Kur Géza emlékverseny. Az érdi birkózók öt fõvel képviseltették magukat - nem is akárhogyan - négyen a dobogó legfelsõ fokára állhattak. Gyerek korcsoport 23 kg-ban Virág Henrik I., diák I. korcsoport 35 kg-ban Váncza István I., 73 kg-ban Pataki Sámuel I., serdülõ korcsoport 85 kg-ban Lajsz Dominik szintén I. helyen végzett.

Kézilabda

portban - Prim Martin képviselte az érdi színeket. Dénes három gyõzelem után az ukrán - idõ elõtti indulását követõen - ellenfelét nem tudta megállítani, így csak bronzéremért küzdhetett tovább, amelyet meg is szerzett az igen erõs mezõnyben. Jó versenyzése igen biztató a honkongi világbajnokság elõtt. Prim Martin juniorként indulva tisztes helytállás után sem tudott dobogóra kerülni, de bízunk benne, hogy a VB-n a juniorok között éremszerzõként ünnepelhetjük. Csapatbajnokság

S

Sumo zelp Dénes a Lengyel Nagydíjon, csapatunk a Gordius Inox Kupán bronzérmes. Krotoszynban szeptember 7-8-án került megrendezésre a 2012. évi Lengyel Nagydíj felnõtt korcsoportban, melyen a magyar válogatott az októberi honkongi világbajnokságon induló csapata is részt vett. -85 kg-ban Szelp Dénes, valamint junior korcsportú - VB-n -80 kg-ban junior korcso-

S

Az érdi csapat: Katona Enikõ, Szelp Dénes, Katona Gyula, Kovács János, Prim Martin, Prim Zsolt, Prim Roland, Metzl Ádám, Bodorkos Dániel, Sárosi János és Tar Mihály

S

zeptember 9-én Dágon a Falunap keretén belül került megrendezésre a 2012. évi Sumo Gordius Inox Kupa Csapatbajnokság. Sajnos felsõ súlyainkból munkahelyi elfoglaltság és sérülés miatt felsõ súlycsoportú embereink hiányoztak, Szelp Dénes, Prim Martin a lengyelországi verseny után egész éjjeli utazás után csatlakozott a csapathoz. „Könnyû” csapatunk - átlagosan 85 kg - kitett magáért, a dobogó harmadik fokára küzdötte fel magát Csapat eredmények: Kertváros-Érd: 2-12, Érd-Szolnok: 5-9, Dorog-Érd: 7-7, Érd-Vasas: 4-10. TAR MIHÁLY

SPEEDFITNESS A szabad idõ ma már érték. Rohanás a munkába, utána a gyerekért, fõzni-mosnivasalni, és végül hullafáradtan beesni az ágyba. A pihenés vagy az értékes mozgás máris a háttérbe szorult. Kinek van már ma ideje órákat a konditeremben izzadni, hogy megfelelõ vitalitást és testalkatot elérje? Az innovatív speedfitness módszerével heti kétszer húsz perc edzéssel látható javulásokat és változásokat érhet el mind a sport és dinamika, mind a szépség és alakformálás, de akár a rehabilitáció különbözõ területein is. Maga a speedfitness név is ebbõl fakad: gyors edzésidõ, a gyors eredmények és a gyorsaságra, dinamikára, reakcióidõre gyakorolt rendkívüli fejlesztõ hatása miatt. Hogy miben rejlik a gyors edzésidõ? A speedfitness edzések során nem csak egy adott testrészt mozgatnak meg, hanem a legfontosabb 8 fõ izomcsoportot egyszerre. Az elektrostimulációs módszer, amellyel a Speedfitness mûködik, kis erõsségû váltóárammal feszíti meg az izmokat négy másodpercenként, ami nem csak biztonságossá, de igen hatékonnyá is teszi ezt a típusú edzést. A személyi edzõk egyénre szabott statikusabb és dinamikusabb feladatkombinációkkal egészítik ki, és az impulzusok erõssége is teljesen egyénileg állítható be testrészenként. 15 perc után a vendégek úgy érzik magukat, mintha másfél órát dolgoztak volna a konditeremben - és az egy-két napig tartó, mindenhol érezhetõ izomláz sem marad el. A rövid ideig tartó tréning

9

ÉRDI LAP

alatt csupán a színtiszta izommunka érezhetõ, anélkül, hogy az inakat és ízületeket megterhelnénk. Az elektromos impulzus nem koncentrálódik egy pontban, hanem egyenletesen oszlik el az elektróda egész felületén, nincsenek erõs ütéseket közvetítõ, csípõs pontok. Az elektromos impulzusok egyedülálló módon biztosítják, hogy a testizomzat 90%-a egy idõben dolgozzon. Eredménye: napokig tartó fokozott zsírégetés, csökkenõ súly, egyre szebb, áramvonalasabb test, formás izmok, és megszûnõ derék-és hátfájdalmi problémák. A speedfitness edzések abszolút ízületkímélõk, így szinte bárki alkalmazhatja. Klinikai tanulmányok bizonyítják, hogy hát- és nyaki panaszok esetén is segítséget nyújt ez az edzésmódszer hiszen a nehezen edzhetõ mélyizmokat is megerõsíti, így a panaszok rövid idõ alatt csökkennek, illetve teljesen megszûnnek. Emellett a gátizmokat is stimulálja így az inkontinenciát is hatékonyan csökkenti, klinikai tesztek pedig teljes gyógyulásról is beszámoltak az esetek 70%ában. És hogy hol tudod kipróbálni? Keresd kollégáinkat Érden, a Tesco üzletsorán lévõ OREAD SPEEDFITNESS STÚDIÓBAN. Vagy érdeklõdj telefonon edzõinknél Kittinél vagy Andinál, a 0620 41 33 600-as telefonszámon. Ne késlekedj, heti 2x20 perced neked is van, hogy bombaformába kerülj!

Végig vezettük a meccset Küzdelmes mérkõzésen nyertünk hazai pályán. Sok kiállítás, rengeteg hétméteres ÉTV-Érdi VSE - Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia 33:27 (16:16) ÉRD: Gridnyeva, Janurik, Oguntoye (kapusok), Török, Kovács A. 9, Vukcevic 1, Balog 1, Szekeres, Kisfaludy, Vincze 1, Wolf 4(3), Koren 7, Bognár 3, Elez 7, Tóth. Dunaújváros: Pisák, Török D., Knezovic (kapusok), Ferling 7(5), Gera 3, Vadász, Takács L. 1, Berta 5, Takács D. 5, Sánta 2, Takács F. 4(3), Gáspár, Szabados, Orbán, Kõvári, Újhelyi Elsõ hazai mérkõzésére készült az idei szezonban az ÉTV-Érdi VSE. Így voltak különleges bemutatkozók, akik most debütáltak az érdi közönség elõtt. Ilyen volt az új szezonra lecserélt és aktualizált molinó, melyet a mérkõzés elõtt avattunk. Nem biztos, hogy a játékosok izgultak a legjobban a kezdõ sípszó elõtt, ugyanis a Felhõ Ferenc, Öcsi Tamás bírópárosnak ez volt élete elsõ NB1-es felnõtt nõi kézilabda mérkõzése. Sikeres pályafutást, hangos nemzetközi elismerésekben gazdag karriert kívánunk a fiataloknak! Könnyen indult az összecsapás, három perc, három sánc, három érdi gól, három-null. Aztán gólcsend és a 6. percben máris 3-2. Nehezen tudott gólhelyzetbe kerülni az ellenfél, az elsõ húsz percben mindössze egyetlen akciógólra futotta a vendégektõl. Közben viszont lõttek négy büntetõt, így is vezettünk azonban 11-5-re. A 17. percben már a negyedik kiállítást szenvedték el az újvárosiak, a védekezésben mindkét oldalon voltak hiányosságok. A megsérülõ Törököt Koren váltotta a szélen és emberelõnyös akcióinkat rendre góllal fejeztük be a jobbszélen. Az elsõ félidõ utolsó 10 percében viszont hamar visszakapaszkodott 12-9-re az ellenfél, aztán Elez volt az érdi gólfelelõs, újra 5 gól volt a különbség 15-10-nél. A vendégekre és a félidõ egészére nézve hízelgõ volt a háromgólos érdi vezetés a szünetben. Az elsõ félidõben nálunk egyetlen kétpercest osztott ki a játékvezetõ páros, ezt még nyolccal fejelték meg a fordulást követõen. Ráadásul a 35., 36. és 38. percben is kiállítottak egy érdi játékost, a hosszú emberhátrányos idõszak következtében a 40. percre újra szoros volt a meccs 2120-nál. Többször is támadhatott az egyenlítésért az ellenfél, de lövésig sem jutottak ilyen szituációnál. Az érdi recept az volt támadásban, hogy Kovács felugrott és lõtt, ezzel semmit nem tudott kezdeni az újvárosi fal. Nyugodtabb, kiállítások nélküli idõszak jött, amit kihasználtunk és vissza-

vettük a magabiztos vezetést, negyed órával a vége elõtt 25-21-re vezettünk. Csak az ötvenedik percben lõttük elsõ beállós gólunkat, ugyanúgy mint Debrecenben, három góllal vezettünk a hajrá elõtt. Máshogy alakult azonban a végjáték, mint idegenben. Õrült rohanás kezdõdött, amit újra kiállításokkal és büntetõkkel tarkítottak a játékvezetõk. Öt perccel a vége elõtt 30-26-nál Ferling hetest hibázott, amivel ellõtte a Dunaújváros puskaporát, három érdi gólra csak két újabb rontott büntetõ volt a vendégek válasza, az utolsó gólt pedig Takács Dusmáta lõtte 33-27. A legjobban a két pontnak és a végsõ sípszónak örülhettünk. Nyertünk. Nem volt egyszerû, nem játszunk még csúcsformában. A szurkolók ma is kitettek magukért, a hangulat és a buzdítás a kritikus pillanat(ok)ban is remek volt. Két hét múlva lépünk parkettre legközelebb, idegenben folytatódik a bajnokság számunkra Kiskunhalason. Aztán szerdán Siófokra kell utaznunk, a szeptember 29-i hétvégén pedig a Gyõr érkezik Érdre. Sikerült megegyezni az ellenféllel, egy hétvégén - mindkétszer itthon lépünk pályára történetünk elsõ EHF-Kupa párharcában. Bár nem a megszokott környezetben, hazai pályán fogadhatjuk a fehérorosz ellenfelet. Ahogyan már korábban megírtuk, az október 13i hétvégére kiírt bajnoki mérkõzést, a Siófok KC elleni találkozót szeptember 26-án szerdán játszuk le. Az EHF-Kupában október 12-én pénteken és 14-én vasárnap lépünk pályára, a Budaörsi Városi Sportcsarnokban. EHF-Kupa 2. forduló - 1. mérkõzés HC Gorodnichanka (fehérorosz) – ÉTVÉrdi VSE Október 12. Péntek 18:00 Budaörs, Városi Sportcsarnok EHF-Kupa 2. forduló - 2. mérkõzés ÉTV-Érdi VSE – HC Gorodnichanka Október 14. Vasárnap 15:30 Budaörs, Városi Sportcsarnok

SAKKVERSENY ÉRDEN 2012 szeptember 29.-én (szombaton) 9.30-kor a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban (Alsó u. 9.) Az Érdi VSE sakkszakosztálya 9 fordulós svájci rendszerben, 2x10 perces játszmákkal nyílt versenyt rendez. Nevezési díj: 1000 Ft/fõ, ifjúságiaknak 500 Ft/fõ, befizetése a helyszínen. Díjazás: I.díj: Érd, megyei jogú város serlege, tárgyjutalom II.-V. díj: tárgyjutalmak Különdíjak: A legjobb nõi versenyzõ tárgyjutalomban részesül A legjobb 2000 élõpont alatti versenyzõ tárgyjutalomban részesül A legjobb 1600 élõpont alatti versenyzõ tárgyjutalomban részesül A három legjobb ifjúsági versenyzõ tárgyjutalomban részesül A három legjobb érdi ifjúsági versenyzõ tárgyjutalomban részesül A három legjobb Érdi VSE versenyzõ tárgyjutalomban részesül A legjobb 55 év feletti versenyzõ tárgyjutalomban részesül. Egyebek: Kérjük, hogy a versenyzõk sakkot és órát hozzanak Büfé a helyszínen üzemel. A verseny támogatói: ÉRD VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Szepes Gyula Mûvelõdési Központ Érdi Lap SOLYMOSI LÁSZLÓ PEST MEGYEI SAKKSZÖVETSÉG ELNÖKE

10

X. évfolyam 18. szám • 2012. szeptember 20.

ÉRDI LAP

Sudoku Megfejtésként hét betût kérünk! Azt, amelyik az ábra színezett négyzetébe kerül. Beküldendõ levelezõlapon névvel és címmel az alábbi címre: Kurusa József, 2030 Érd, Emma u. 5/a fsz. 1. Elõzõ számunk megfejtése az ''ÉVNYITÓ" A három leggyorsabb beküldõnk: 1. Veres Éva, Érd 2. Nagy Imre, Érd 3. Vass Család, Budaörs Gratulálunk nekik! Õk részt vesznek a sorsoláson!

Szennyvízszállítás 24 órán belül A SZIPPANTHAT Konzorcium tagja Miért fizetné ki az egész fuvart, ha nem kell! Fizessen m3-enként! Az autóinkon ezt is ellenõrizni tudja, korrekt szintjelzõ berendezésen

Tevékenységeink: Szennyvízszállítás, duguláselhárítás, csatornatisztítás nagynyomású WOMA gépkocsival, szennyvízaknák nagynyomással való átmosása, tisztítása. Veszélyeshulladék szállítása: autómosók, olajos iszap, konyhai zsírfogók.

Fülöp 2004 Csatornatisztító Kft. Telefon: (23) 377-062, 06-30 9-540-003

Kedves Olvasó! Ha otthonában, munkahelyén elektronikus formában szeretné újságunkat megkapni már a nyomdai megjelenést megelõzõ nap, jelezze az [email protected], és a következõ számtól elküldjük Önnek.

X. évfolyam 18. szám • 2012. szeptember 20.

11

ÉRDI LAP HIRDETÉSFELVÉTEL:

Nagy Gábor: 06-20-543-8168, 06-20-355-4710, e-mail: [email protected] • Tel./Fax: 06-23-364-017 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 16-18. (Központi Kávéház épületében) SZOLGÁLTATÁS • Tûzifa kemény hasított eladó! 11.500 Ft/m3 (1mx1mx1m ömlesztve) 4 m3 rendelése esetén a kiszállítás díjtalan. Tel: 06-70/425-3900, 06-20/351-63-60. • VILLANYSZERELÕ Érdrõl érdieknek. Kisebb munkákat is vállalok. Pálfi Zoltán Tel:06-30 9476 036. • KÖNYVELÉS! Vállakozások, KFT, BT, KKT, egyéni vállalkozók könyvelését, bérszámfejtését, teljes körû adminisztrációját vállalja 17 éves tapasztalattal rendelkezõ diósdi cég. Adótanácsadás, NAV elõtti képviselet. Tel.: 06 30 471-4790. • Pihenjen és szórakozzon Mezõkövesd ZsóryFürdõn. Szeptember 29. -én 19 órától SZÜRETI BÁL Belépõ 1.500,-/fõ, amely magába foglalja a vacsorát Szállás 6.990,-/ 2 fõ/éj. Asztalfoglalás: 06-49/413-227 www.zsoryfurdo.hu [email protected]. • Gázkészülék javítás, karbantartás. Tel.: 06 30 352 - 9818. • FINOM GYÜMÖLCSLÉ! 100%-os natúr préselt almalé és õszilé 5 literes kiszerelésben megvásárolható! Tartósítószert és hozzáadott cukrot nem tartalmaz! Csupa csupa vitamin! Tel: 30/2721769 / www.finomgyumolcsle.hu.L • Duguláselhárítás non-stop, garanciával, bontás nélkül, díjtalan kiszállás. Vízvezeték szerelés, gyorsszerviz. Nyugdíjas és nagycsaládos kedvezmény! Tel: 0620-317-3363. • Számítógép javítás, telepítés helyszíni kiszállással vagy szervizünkben , Érd, Diósdi u.4. /Lidl parkoló/ Tel: 23/363-006, e-mail: [email protected]. • Cserépkályha, kandalló, kemenceépítés, átrakás. Hujber László +36 30 394-4246. • Költöztetés, teherfuvarozás, garanciával! Bútorszállítás, házhoz szállítás bel- és külföldön. Mizsei István 06 30 200-1426, www.mizseifuvar.hu. CSATORNAÉPÍTÉS ÚTÁTFÚRÁS ÁTEMELÕÉPÍTÉS Teljeskörû szolgáltatással (kivitelezés, tervezés, ügyintézés). Tel.: 06 20 920-4261. • Beépített szekrények, konyhabútorok, kiegészítõk beépítése, javítása. Hétvégén is! Tel:06-30-5170013 • Csókás vízvezeték szerelõ. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. • Mûanyag és fa nyílászárók karbantartása, javítása, átalakítása korszerûsítése utólagos hõ-, hang és por elleni szigeteléssel. Ingyenes felméréssel. Alternatív megoldás ablakcsere helyett. Bakos István, 06-306872302. • Épületek kézi-gépi bontása, sávalap, emésztõ kiemelés, sittszállítás, lomtalanítás, szántás, kertkarbantartás, fakivágás, gépi fûkaszálás, zöldhulladék elszállítás. Ugyanitt 10-200 m3 duplafalú acéltartályok eladók. Tel.: 06 30 353-3761.

• Duguláselhárítás, víz, gáz, központifûtés-szerelés, WC-k, mosdók, tartályok, szifonok cseréje. Megbízhatóan garanciával. Tel: 06-20-491-5089. • Redõny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel: 06-30-245-1151, 06-23-375-111. • SZIPPANTÁS! TO-NO Bt. várja megrendelésüket! Megbízható, udvarias személyzet, pontos munkavégzés! Tel: 06/23-363-166 vagy 06/20-9220-246. • Szeretne kevesebb fûtésszámlát fizetni? Szeretné, ha légmentesen zárnának ablakai esetleg mûanyagra, cserélné? Dryvit hõszigetelés, ablakcsere, lakásfelújítás kedvezménnyel! Tel.: 06 70 510-7868, 06 20 2832378. • SZENNYVÍZ - CSATORNA KIÉPÍTÉS ÉS RÁKÖTÉS!!! Tervezéssel, engedélyeztetéssel, garanciával. csatornabekotes.blogspot.com. 06-23-361-464, 0630-995-6217. A hirdetés felmutatója 5000 Ft kedvezményt kap! • Redõnyös munkák teljes körûen, szalag függöny, szúnyoghálók reluxa, roletta, napellenzõk gyártása, szerelése kiváló minõségben, korrekt áron garanciával. Németh Miklós, 06 20 219-3061. EGÉSZSÉGÜGY • Dr. Szalai Ilona belgyógyászati magánrendelésére bejelentkezés Tel.: 06 30 832-0056. Érd, Fehérvári út 32/b. www.fundabel.hu. ÁLLÁS • Nemzetközi viszonylatra tehergépkocsi vezetõket keresünk 40 tonnás szerelvényre. Kezdõk jelentkezését is várjuk.06-30/4885-159, 06-30/4885-024 • Érd - Parkvárosi virágüzletünkbe szakképzett virágkötõt keresünk. Érdeklõdni: 06 30 635-2655 • Keress pénzt szabadidõdben kozmetikumokat árulva! Lehetsz diák, kismama vagy nyugdíjas, de munka mellett is foglalkozhatsz vele. 06 30 289-1814. MUNKÁT VÁLLAL • Leinformálható nyugdíjas hölgy háznál takarítást vállal.Tel.:06 30 232-0067 • Szállodai gyakorlattal házvezetõi munkát keresek. Takarítás, vasalás, ruhajavítás, bevásárlás, fõzés, ügyintézés. Saját autómmal elkísérem, érte megyek. Tel.:06 70 269-2572 INGATLANT KÍNÁL, KERES • Tulajdonostól eladó lakás Érden a Fácán közben. Sorházi szélsõ lakás, saját, körbejárható kerttel, kocsibeállóval. 99 m2-es, világos, 2+2 szoba +26 m2-es fedett terasz. Felújított tetõ, hõszigetelt, új nyílászárókkal, gépészetileg felújított; garázs. Ár: 15,8 M Ft., Érd.: 30/400-8410, [email protected].

• Érd Postástelepen új állapotú, 55 négyzetméteres társasházi lakás eladó. Telefon: 06-30-298 66 71. • Eladó Érd-Parkvárosban egy két szintes 5 szobás fürdõmedencés családi ház 35 millió helyett 27 millió Ft -ért sürgõsen, családi okok miatt. Tel.: 06 70 523-8122.

• Régi dunyhákat, párnákat veszek magas áron. Tel.: 06 20 221-0716

• Érdi ingatlanok az interneten ingyenes hirdetéssel: www.erdi-ingatlanok.hu.

• Társközvetítõ iroda fényképes adatbázissal, diszkréten, hogy önnek is legyen társa! Azonnali ügyintézéssel, személyre szabott segítséggel várjuk irodánkban! Tel: 06-30-217-5151.

KIADÓ INGATLAN - kínál, keres • Érden a Bagoly utcában 200 m2-es raktár kiadó. Tel.: 06 30 210-3544. • Érdligeten 2 szobás családi ház kiadó 65e+rezsi+2 havi kaució. Tel.: 06 70 523-8115. • Kiadó! Érden, jó helyen 40 m2-es összkomfortos kis ház lehetõleg két személynek. Érdeklõdni: 06 70 776-2885. • Korall -Ház I. ben kiadó 40 nm-es garzonlakás, 50.000.-Ft +rezsi. Érd: 70/940-3556. • Érdligeten 25 m üzlethelység kiadó kozmetika mellett fodrásznak, manikûr-pedikûrnek. Ár: 50e Ft/hó. Tel.:06 30 665-0745. 2

• Érd központjában kiadó 3 szobás családi ház, garázs, kerthasználattal. 80 ezer/hó. Tel.: 06 30 302-3291. • Virágnevû utcáknál kiadó egy kétszobás összkomfortos, 70 nm-es társasházi lakás garázzsal. Érd.: 06 70 3839-596. • Zárt teremgarázsban garázshely kiadó a KorallI-ben. Érd: 06 70 940-3556. • Érdligeten közel a 7-es úthoz (Lótusz utca) 2 szobás albérlet kiadó, bútorozva. 50e Ft + rezsi (azonnal költözhetõ) 2 havi kauciót kérünk. Tel.: 06 23 375499, 06 20 577-6173. • M7-es közelében lakóparkban 2 szobás lakás hosszú távra bérbeadó. Tel.: 06 20 972-7717. • Megbízható, egyedülálló férfinak szoba és fürdõszoba kiadó. A vasútállomáshoz közel. Tel.: 06 30 587-8625.

TÁRSKERESÉS

AUTÓ • Autófelvásárlás azonnali készpénzfizetéssel! Állapottól függetlenül 0-18 éves korig hitelkiegyenlítéssel is. Kérésre házhoz megyünk. NON-STOP Tel.: 06 30 6821390.

Hirdessen az Érdi Lapban! Nyomtatott és elektronikus formában megjelenésünk, példányszámunk biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az ÖN hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az ÖN hirdetése egy olvasó elérésére akár 50 fillérjébe sem kerül! Ingyenesen elkészítjük hirdetését!

Hirdetésfelvétel: Nagy Gábor: 06 20 355-4710. Ügyfélszolgálati irodánk: Érd, Budai út 16-18, Tel/Fax: 06 23 364-017. www.erdilap.hu • [email protected] Már 10 éve az olvasókért és az Érdiekért…

OKTATÁS • Angol nyelvtanítás Parkvárosban kezdõtõl a nyelvvizsgáig. Tel: 06 20 521-1439. • English classes from native teacher in Érd. Will come to you! Call Robert on 06 30 7531-069. RÉGISÉG • Készpénzért vásárolok régi könyveket, antik tárgyakat, öreg rádiót, képeslapot, jelvényt, kitüntetést, porcelánt, katonai emléktárgyakat. Huszár Károly 06 20 388-8983.

Dr. Szegedi László állatorvos

EGYÉB

Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. Telefon: 375-879

• Eladó 50 literes akvárium, nagyméretû kalitka, 5kg LEGO, táskaírógép, irhabunda, benzinmotoros permetezõ (nem háti), magasnyomású mosó, parabola antenna beltéri egységgel, 1 tek. víztiszta FOLEX film, HO Piko villanymozdonyok, Mecsbox kisautók, több ezer stancolt betû, IDEM ábra katalógus. Tel.:06 70 523-8122

Kedves Érdi Polgárok! Várjuk Önöket az Összefogás Egyesület székházában (Alsó u. 8.) minden csütörtökön 18 órától. Találkozhatnak önkormányzati képviselõkkel, a város vezetõivel, a polgári oldal aktivistáival, tájékozódhatnak a város életérõl. A Fidesz Érdi Szervezete

Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig, csütörtök: de. 8–10-ig www.drszegedi_mlap.hu • [email protected]

Megjelentetés száma (ahányszor a hirdetést kéri): …………….. Töltse ki a kupont nyomtatott, olvasható betûkkel, majd vágja ki a szelvényt! A kivágott hirdetési kupont és a rózsaszínû utalvány ellenõrzõ szelvényét tegye borítékba és küldje el címünkre: Érdi Lap Ügyfélszolgálat, 2030 Érd, Budai út 1618. Lapzártánk a megjelenést megelõzõ hét péntek 16.00 óra. A hirdetés ára 20 szóig 1400 Ft + áfa, majd szavanként 100 Ft + áfa. Keret, vastagon szedés: 300 Ft + áfa. A szerkesztõség a számlát postán juttatja el Önhöz. Ehhez kérjük, adja meg a nevet, címet, amire a számlát ki tudjuk állítani: Hirdetésfelvétel: [email protected] Szerkesztõség: [email protected]

12

X. évfolyam 18. szám • 2012. szeptember 20.

ÉRDI LAP

SÖTÉTÍTÕ, FÉNYÁTERESZTÕ FÜGGÖNYÖK 650.– Ft-tól ISKOLÁKNAK, ÓVODÁKNAK, TÖRZSVÁSÁRLÓINKNAK KEDVEZMÉNYEK

Nálunk olcsóbb! Érd, Riminyáki út 79. Nyitva tartás: H-P: 9-18 óráig, SZOMBAT: 9-12 óráig Tel.: 06-30/227-4494 e-mail: [email protected] web: www.fuggonybolterd.hu

KELL EGY JÓ CSAPAT! Az ÉTV-ÉRDI VSE NÕI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA szeretettel várja utánpótlás csapataiba

a kézilabda iránt érdeklõdõ lányokat. Jelentkezés és érdeklõdés: 2000-és fiatalabbak, szivacs-kézilabda KISGERGELY CSILLA, Tel.: 06 30 554-29-56 97-98-99-as korosztály OLÁHNÉ BALOGH TÜNDE, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály HAVRIL KÁROLY, Tel.: 06 20 343-17-78