Egészséggazdaságtan és - biztosítás 3. elıadás: Az egészségügyi piac – sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok
Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. 2.
Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák Az egészségügyi rendszer felépítése, szereplıi, feladatai, lehetséges egészségügyi rendszerek
3.
Az egészségügyi piac – sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok
4.
Az egészségügy finanszírozási kérdései – forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás modelljei, a jóléti rendszerek alapmodelljei (Bismarck, Beveridge, Szemaskó) A magánfinanszírozás típusai – forrásteremtés. Magánbiztosítás, önrészesedés, kockázatmegosztás, piaci kudarcok, elınyök és hátrányok A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek Az állami szabályozás eszközei – hozzájutást illetve tartalmat garantáló sztenderdek. Forrásallokációs mechanizmusok – fizetés, fejkvóta, költségvetési korlát, kórházi napok díjazása, szolgáltatás finanszírozás, esetfinanszírozás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben – az ellátás szintjei, egészségügyi termelési függvény, a hatékonyság értelmezései és mérése (allokációs, termelési, költség), a hatékonyság elérésének módjai. Verseny a szolgáltatók közt. Nemzetközi példák Az egészségügyi közkiadások korlátozása – A kiadásokat befolyásoló tényezık: gazdasági, társadalmi, demográfiai, ellátórendszertıl függı, és technikai fejlıdéstıl függı tényezık. Kiadáskorlátozó technikák. A gyógyszerpiac sajátos vonásai. A klasszikus és a posztmodern egészségügy, az egészségügy kiadásait befolyásoló tényezık napjainkban. A magyar egészségügyi rendszer – történeti áttekintés 1945-89, 1989-2000, 2000-2007 idıszakok jellemzıi, reform-elképzelések A magyar egészségügyi rendszer szereplıi, egészségpolitikai alternatívák, egészségfinanszírozás pillérei
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
1
Az egészségügyi piac elemei • Kereslet: fogyasztó/vásárló • Kínálat: eladó/termelı v. szolgáltató • Áru: termék v. szolgáltatás – itt: az egészségügyi szolgáltatás • Az egészségügyi piac sajátosságai – A fogyasztó és a vásárló elkülönülhet: „third party payment”, harmadik fél fizet (állam, v. biztosító) – v.ö. közjavak! – Az egészség unikális értéke: az egészség határhaszna nem értelmezhetı, nincs határköltséggel való összehasonlítási lehetıség! – Következmény: Állami beavatkozás szükséges
Piaci kudarcok az egészségügyi szolgáltatások piacán Emlékeztetı: • Kompetitív piac: homogén termék, tökéletes informáltság, szabad verseny, nincsenek externáliák • Piaci kudarcok: – a fentiek valamelyike nem teljesül – Állami beavatkozás javítja a Pareto-hatékonyságot – Pareto-hatékonyság: olyan megoldás, amelyben senkinek a helyzete nem javítható mások helyzetének a rontása nélkül
2
Piaci kudarcok okai, típusai • Verseny hiánya a szolgáltatók közt – – – –
Kevés szereplı, piacra belépés korlátai Földrajzilag és intézményileg koncentrált szolgáltatások Import nem lehetséges („non-tradable” termék) Következmény: Oligopolisztikus piac
• Tökéletlen informáltság: – az orvoslás bizonytalan jellege
• Asszimmetrikus informáltság: – a beteg nem ismeri a terápiák hatékonyságát és költségét
• • • •
Az egészségügyi szolgáltatások közjószág jellege A beteg kiszolgáltatottsága A származékos, kínálat vezérelte kereslet Az egészség unikális értéke
Az egészségügyi szolgáltatások közjószág jellege Tiszta közjószág: a fogyasztásból senkit kizárni • nem lehet – a jószág nem adagolható, nincs rivalizálás • nem célszerő – a többletegység elıállításának határköltsége elhanyagolható •
Pl. védıoltások, tiszta ivóvíz-ellátás
Magánjavak: • Rivalizálás (az elıállított mennyiség adagolható, korlátozható) • a nemfizetı kizárása •
Egészségügyi példa: CT, MR eljárások…(határköltség = határbevétel elv!)
Kvázi közjószág: a két feltétel közül az egyik teljesül, a másik nem
Tiszta közjavak piaca: • • •
Nincs fizetı kereslet, potyautas magatartás, csökkenı fizetési morál Kínálat: piaci alapon zérus lenne, mivel a nemfizetıt nem lehet kizárni Következmény: az állam feladata: a fizetı fogyasztói szerep biztosítása (pl. adókból v. a fizetés törvényi úton való kikényszerítésével)
3
A beteg kiszolgáltatottsága – A származékos, - kínálat vezérelte kereslet
A beteg nem tudja visszautasítani az ajánlott terápiát • Asszimmetrikus informáltság • Az egészség unikális értéke • Betegség miatt nincs döntésképes állapotban A terápiát az orvos (a szolgáltató) írja elı A terápia iránti keresletet a kínálati oldal generálja • A szolgáltatónak lehetısége van a kereslet indokolatlan növelésére • A teljesítményalapú finanszírozás is gerjeszti ezt
Az egészség unikális értéke • Ha piacosítani lehetne az egészségügyi ellátást: • Az igénybevétel a fizetıképes keresletnek megfelelıen alakulna • A gazdagabbak jobb ellátáshoz jutnának, mint a szegényebbek (ld. hálapénz, magánrendelések) • Ez lehet Pareto-hatékony, de nem igazságos/méltányos/egyenlı Fı probléma: • Az élet pótolhatatlansága: a „gazdasági totálkár” fogalma nem értelmezhetı • A kiadásoknak nincs felsı határa! • „Specifikus egalitarizmus” elve: a szükséges alapellátáshoz való hozzájutás ne legyen a jövedelmi helyzet függvénye
4
A 35 éves magyar nôk és férfiak egészségben és betegségben várható hátralevı élettartama, településtípus és iskolai végzettség szerinti bontásban (2005)
F O R R Á S : Faragó; 2007
Az állami beavatkozás szükségessége • Fı ok: a társadalmi szolidaritás • Másodlagos ok: a piaci kudarcok kezelése • A társadalmi szolidaritás lényege: – Teljesítıképesség szerinti hozzájárulás – Szükségletek szerinti igénybevétel
Az állami beavatkozás következménye: • „Harmadik-fél-fizet (third-party-payment)” rendszer: az állam/társadalombiztosító/magánbiztosító fizeti a szolgáltatást a fogyasztó (páciens)helyett • Erkölcsi kockázat (moral hazard) – Ex ante: az egyén kevésbé törıdik a betegség megelızésével – Ex post: se a páciens, se az orvos nem motivált a költséghatékony gyógyításra
• Következmény: túlfogyasztás, túlköltekezés • Megoldás:? Költségmegosztás (cost-sharing)
5
Aktív (nem nyugdíjas) korú rokkantnyugdíjasok száma
F O R R Á S : ONYF
A 100 000 lakosra jutó kórházból elbocsátottak száma betegségcsoportonként Európában (1998 és 2004 közötti adatok)
F O R R Á S : KSH
6
Az országonként megkérdezettek közül a saját bevallásuk szerint sohasem sportolók aránya, 2004 Ex-ante erkölcsi kockázat
F O R R Á S : Eurobarometer; 2005
Ország Portugália Magyarország Olaszország Spanyolország Lengyelország EU-25 Belgium Németország Szlovákia Franciaország Ausztria Csehország Hollandia UK Írország Szlovénia Dánia Svédország Finnország
% 66 60 58 47 46 40 36 36 36 35 34 34 31 31 28 24 17 7 4
A dohányzás gyakorisága Európa országaiban (1998 és 2002 közötti adatok)
Forrás: British Health Foundation
7
Egy fıre jutó alkoholfogyasztás Európában
Forrás: AndersonBaumberg,2006
Az elhízottak aránya nemenként Európa országaiban (2002)
Forrás: British Health Foundation
8
A felnıtt lakosság egészségügyi magánkiadásainak összetétele (Medián közvélemény kutatása:2007.április)
A kórházhálózat jellemzı adatai nemzetközi összehasonlításban
(Forrás: Orosz, 2001 – 207. old.)
9
Az aktív kórházi ellátás fıbb adatai nemzetközi összehasonlításban
(Forrás: Orosz, 2001 – 207. old.)
10
