Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások
„Sportos iskolai rendezvény” (Hagyomány) Az általános iskolás korosztálynak, a szabadidőben szervezett helyi programokat megvalósító szakemberek részére
Az Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások (EPSZA) sorozat eddig megjelent füzetei • • • • • • • • •
Iskolakert Élelmiszer-táplálkozás Ivóvíz Test- és szájhigiéné Sérülés megelőzés-elsősegély Egészség kommunikáció „Spuri a suliba” – „Kincsesláda” „Lépéselőnyben” Délutáni szabadidő – „Kincskeresés” – „Eszközbox”
letölthető: http://egeszseg.hu/web/tie/tudastar
2
SZAKMAI TARTALOM KIALAKÍTÓI ● Dávid Kata (NEFI) ● Lacza Gyöngyvér (NEFI) ● Dóczi Tamás (NEFI) ● Horváth-Zelei Attila (KLIK) SZÍVESSÉGI LEKTOROK ● Benedek Elek Általános Iskola és Speciális Szakiskola ● Tarnamérai Általános Iskola ● Hevesi József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Körzeti Tagiskolája ● Mátraderecskei Általános Iskola ● Országh Kristóf Általános Iskola, Sirok ● Kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskola ● Bélapátfalvai Petőfi Sándor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
KIADVÁNY SZERKESZTŐ: Demjén Piroska SOROZAT SZAKMAI LEKTOR: Solymosy József Bonifácz
Készült:
TÁMOP-6.1.2.A-14/1-2014-0001 „Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok
megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával” című projekt termékeként Budapest, 2015
3
Tartalom CÉLOK .............................................................................................................................................................................. 7 FEJLESZTÉSI FELADAT .................................................................................................................................................. 8 ELŐKÉSZÍTÉS .................................................................................................................................................................. 9 Irányított beszélgetések lehetséges témái .................................................................................................................. 15 MEGVALÓSÍTÁS ............................................................................................................................................................ 15 Mérés-kezdetek ........................................................................................................................................................... 16 Dokumentációs feladatok ............................................................................................................................................ 17 Témaköri feldolgozási javaslatok ................................................................................................................................ 18 Mérés-zárás ................................................................................................................................................................. 22 ÉRTÉKELÉS ................................................................................................................................................................... 22 Elérte a tevékenység a célját?..................................................................................................................................... 22 Döntés a folytatásról .................................................................................................................................................... 23 PÉLDÁK .......................................................................................................................................................................... 24 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................................... 33 Felnőtt Komplex mérés................................................................................................................................................ 33 Diák attitűd- és ismeretmérés ...................................................................................................................................... 35 Megoldókulcs ............................................................................................................................................................... 38 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK .............................................................................................................................................. 40
4
POZICIONÁLÁS
Jelen on-line „füzetcsomag” a TIE projekt Első Ütemében, az iskolai szakemberek egészségfejlesztési tevékenységét hivatott támogatni az alábbi programelemekben:
Egészségfejlesztési programelemek: 1.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program I. 2.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program II. - Iskolakert program. 3.) Az ivóvíz-fogyasztás népszerűsítését célzó program. 4.) A helyes test- és száj-higiénés szokások kialakulását támogató program 5.) Sérülés megelőzés-elsősegély (előkészület után nagyrendezvény) 6.) Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése. (előkészület után nagyrendezvény) 7.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során I. (”Spuri a suliba” – „Kincsesláda "). 8.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során II. ("Lépéselőnyben”). 9.) A kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetőleg a délutáni tanítási időszakban, de nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló, szabadidősport jellegű egészségfejlesztő és életmódformáló programok megvalósítása. (Délutáni szabadidő – „Kincskeresés” – „Eszközbox”). 10.) Időszakos, rendszeresen visszatérő, hagyományteremtő jelleggel szervezett, a tevékenységek változatosságára építkező iskolai rendezvények megvalósítása. (Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány)). Az egészségkultúra komplex rendszerében, az iskolai színtérhez kötötten, az egészség, mint általános jól lét érdekében folytatott „Időszakos, rendszeresen visszatérő, hagyományteremtő jelleggel
szervezett,
a
tevékenységek
változatosságára
építkező
iskolai
rendezvények
megvalósítása. (Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány))” témával foglalkozunk az alábbiakban.
5
Közösségi mozgásprogramok szerepe Az intézmények mozgásos aktivitást fokozó programjának negyedik összetevője a közösségi mozgásprogram-elemek, melyeket a családok és intézmények közötti kapcsolatok mozgásos tevékenységeken keresztül történő mélyítésére használnak fel gyakran. Az alkalomszerű vagy rendszeres késődélutáni, hétvégi, szünidei szabadidős aktivitások, közös tanár-diák-szülő játékok, mérkőzések, kirándulások, hétvégi családi sportprogramok nemcsak fokozzák az aktivitási szintet, hanem megerősítik a családok és az intézmények közötti elköteleződést, ugyanakkor mintafunkciót is ellátnak a szülők és a gyermekek viszonyában. Ez az a közösségi minta, mely lehetővé teszi az egészséggel kapcsolatos kívánatos attitűd kialakítását, fenntartását és megalapozza, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb választás.
A köznevelési intézmények munkavállalói közösségének közösségi mozgásprogramba történő bevonása hosszú távon is komoly nevelő erővel bír, továbbá jelentősen hozzájárulhat a munkatársak egészségi állapotának javulásához is. A rendszeres testmozgással együtt járó egészségügyi előnyök akár gazdasági értelemben is kimutathatóan segíthetik az intézményt. A közösségi kohézió erősödése a lelki egészség szempontjából lényeges, támogató elem. Ebben a program a kulcsszó a hagyomány! A programban megvalósításra kerülhet az adott intézményben kialakult hagyományos mozgással összefüggő rendezvény. (pl. Sportnap, túra). Nem csak a hagyományok ápolására, hanem hagyomány-teremtésre is felhasználható ez a program, időszakos, rendszeresen visszatérő, a tevékenységek változatosságára építkező iskolai rendezvények megvalósítása
6
CÉLOK Általános, hosszú távú cél A szakemberek érzékenyítése és felkészítésük a kifejezetten egészségfejlesztési célú tevékenységek megvalósítására, hogy közreműködésükkel, a tanulók bevonásával ilyen programok a gyakorlatban is megvalósuljanak a nevelési-oktatási intézményekben. Specifikus, középtávú cél Komplex intézményi egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az állami fenntartású általános iskolákban, többcélú intézményekben. Működési cél A tanulók fizikai aktivitásának növelése az időszakosan megvalósuló közös aktivitást igénylő változatos programok/rendezvények megvalósításán keresztül. Leírás A programelem időszakos, rendszeresen visszatérő, hagyományteremtő jelleggel szervezett, a tevékenységek változatosságára építkező iskolai rendezvényeket tartalmaz. A programelem lehetőséget teremt akár a szülők bevonásával játékos sportvetélkedők megvalósítására, sportnapok, sportágmegismerő rendezvények, sportbemutatók, vagy kampányszerű mozgáshetek lebonyolítására. Célcsoport: 1-8. évfolyam Szervezési forma: Rendszeresen megvalósuló napközbeni Időbeli feltétel: Teljes tanév (jó idő/rossz idő) Gyakoriság: Kéthavonta egy alkalom (ha többnapos, pl. sporthét akkor két alkalommal a tanév során – őszi és tavaszi félév)
7
FEJLESZTÉSI FELADAT A gyermekek és fiatalok testmozgását támogató beavatkozásokra vonatkozóan az iskoláknak kulcsszerep jut a testmozgással kapcsolatos saját pozitív élmények nyújtásában és a szervezési ismeretek közvetítésében, az iskolai létesítmények szorgalmi időszakon kívül és tanítási idő utáni hozzáférhetőségének biztosításában, valamint a tanórán kívüli tevékenységek fejlesztésében és programok lebonyolításában. A szorgalmi időszakban és utána megtartott, testmozgást támogató programok kialakítása az iskola, illetve a környék adottságainak és a tanulói igényeknek megfelelően, a tematikai ajánlások alapján, a korcsoportnak és nemeknek megfelelő módon és a biztonságot messzemenőkig szem előtt tartva történjen. ● A tanuló ismerje meg az ülő életmód és az inaktivitás egészségre gyakorolt negatív hatásait és az aktív pihenőidő jelentőségét, rövid és hosszú távú előnyös hatásait például a keringési rendszerre, az általános közérzetre vagy a szellemi fittségi állapotra. ● Legyen képes aktívan eltölteni a szabadidőt. ● Ennek érdekében a tanuló gyakorolja a sporteszközök használatát csoportban, tanári segítségnyújtással, ezt követően pedig egyénileg. ● Ehhez szükséges, hogy megismerje saját iskolájának létesítményi lehetőségeit, eszközállományát és azokat a sportolási lehetőségeket, amelyek ebben az iskolaidő után rendelkezésre állnak. ● A tanuló szerezzen jártasságot olyan testnevelési és népi játékokban, valamint sport tevékenységekben, amelyeket az adott hely és eszközlehetőségek mellett önállóan is képes megszervezni és levezetni. ● Legyen képes önállóan kisebb rendezvényszervezési feladatok ellátására. Például: készítsen plakátot, vezessen játékot ● Ennek érdekében ismerje meg a rendezvényszervezés alapvető lépéseit. ● Ehhez szükséges, hogy a szervezés alapvető lépéseit a csoport együttesen végre is hajtsa ● Legyen tájékozott a különböző sportjátékok, testnevelési játékok szabályaival kapcsolatban. ● Ezért fontos, hogy a gyerekek felügyelettel sajátítsák el a sporteszközök technikai ismereteit és a szabályokat. Továbbá fontos, hogy az ismereteket játékos formában, csoportosan, akár versennyel összekötve sajátíthassák el.
8
ELŐKÉSZÍTÉS Az előkészítés során figyelembe kell venni a szezonalitás jellegzetességeit épp úgy, ahogy az adott időpontban rendelkezésre álló eszköz-ill. anyagforrásokat. Az előkészítő munka szerves része, hogy az iskola nevelőtestülete, valamint a szülők megfelelő tájékoztatást kapjanak a programtervezetről. Nem csak udvariassági gesztus a helyi önkormányzat és az intézménnyel kapcsolatban lévő civil szervezetek tájékoztatása sem arról, hogy milyen új tevékenység indítását tervezik. A testmozgást támogató programok tervezésekor célszerű figyelembe venni azokat az ajánlásokat, amelyeket a területen számos bevált gyakorlattal rendelkező Egyesült Királyságban dolgoztak ki, kifejezetten az iskoláskorú gyermekek számára. 1 ● Dolgozzunk ki testmozgás-terveket -
Azonosítsuk azokat a gyermekeket, akik nem teljesítik a napi egy órás testmozgás követelményeit és vonjuk be őket a tervezésbe.
-
Konzultáljunk a tanulókkal, hogy megértsük, mi segíti, illetve mi akadályozza őket abban, hogy többet mozogjanak.
● Fejlesszük a szóba jövő helyszíneket és létesítményeket -
Biztosítsuk, hogy a helyszínek gyerekbarátok legyenek.
-
Olyan helyszíneket kell biztosítani, amelyekben a gyermekek biztonságban érezhetik magukat testmozgás közben.
-
Nyissuk meg az iskolai létesítményeket iskola előtti, alatti és utáni foglalkozásokra.
-
Támogassuk a parkok és szabad terek használatát.
● Vonjuk be a tanulókat a döntési folyamatokba. ● Vonjunk be önkénteseket, akik megfelelő képzettséggel rendelkeznek ahhoz, hogy gyermekekkel foglalkozzanak. ● Több komponensű – iskolai és közösségi – programokat szervezzünk -
Biztosítsunk létesítményeket és felszerelést.
-
Számoljunk a tanulók közti különbségekkel és nyújtsunk mindenki számára elérhető lehetőségeket.
● Szenteljünk külön figyelmet a lány tanulók igényeinek. A sportos iskolai rendezvényeket koordináló tanár A programot koordináló pedagógus alkalmassága nem függ az általa oktatott tantárgyaktól. Fontos azonban, hogy – amellett, hogy a mozgás, illetve a rendezvényszervezés iránt elkötelezett – bizonyos kompetenciákkal és tapasztalattal rendelkeznie kell, elsősorban annak érdekében, hogy a rendezvények biztonságos körülmények között, szervezetten, minél több tanuló, valamint 9
iskolai és iskolán kívüli szereplő bevonásával kerüljenek lebonyolításra. Mélyrehatóan kell ismernie a törvényi és biztonsági előírásokat, a balesetmegelőzés alapjait, valamint tisztában kell lennie a programban szereplő eszközök alapvető működésével, használatával és veszélyeivel. Mindezeken túl a pedagógussal szembeni elvárás a tanulók korosztályi és egyéni különbségeire való fogékonyság, az ehhez való alkalmazkodási képesség. A sportos iskolai rendezvényeket koordináló tanár szervezi és felügyeli a programban megvalósuló tevékenységeket, illetve az előkészítő és záró munkálatokat; foglalkozásokat tart a tanulócsoportok részére; gondoskodik az eszközök használhatóságáról; dokumentálja a programban zajló tevékenységeket és a résztvevőkkel kapcsolatos információkat. Együttműködő szakemberek azonosítása, felkutatása Az iskolai rendezvények megszervezésében és lebonyolításában kulcsszereplők lehetnek az iskolai
testnevelő
tanárok,
tanítók,
a
fizikai
aktivitás
iránt
elkötelezett
pedagógusok,
művelődésszervező/szabadidő-szervező/rekreációs szakemberek és mindazon munkatársak, akiknek van tapasztalata az iskola rendezvényeinek megszervezésében. Helyi hatóságok, döntéshozók, egyéb szereplők bevonása A sportos iskolai rendezvények biztonsági, környezeti és jogi feltételeinek megteremtéséhez a koordináló tanárnak szükséges lehet bizonyos iskolán kívüli szereplők (önkormányzat, közlekedésrendészet, támogató szülők) bevonása. Az iskolán kívüli partnerek közül az önkormányzat, illetve az egyéb hatóságok elsősorban az esetleges engedélyek biztosításával, illetve környezeti átalakítások végrehajtásával támogathatják a programot, de adott esetben eszközöket, segítő személyzetet is biztosíthatnak a programban résztvevők számára. Továbbá nyújthatnak anyagi támogatást a sikeres megvalósítás érdekében. A döntéshozók segíthetik a médiakapcsolatok kialakítását, illetve a program bemutatását a helyi médiában. A rendezvény lebonyolítása a szülők aktív bevonásával még könnyebben megvalósítható. A rendezvény szervezésébe egyéb önkénteseket – egyetemi hallgatókat, korábbi diákokat, elhivatott nyugdíjasokat, stb. – is bevonhatunk. Fentieken kívül a helyben működő sportegyesületek részvétele is hozzáadott értéket jelenthet, mind a szakmai tapasztalatukon, mind pedig sporteszközök, esetleg sportlétesítmények rendelkezésre bocsátásán keresztül. Mivel egy rendezvény a helyi közösség jelentős részét mozgósíthatja, az ebből adódó publicitás érdekeltté teheti a helyi vállalkozókat, cégeket is, hogy anyagilag, vagy valamilyen egyéb formában támogassák a programot.
10
Bevonás lépései: ● nyitó, ráhangoló beszélgetés, a forgatókönyv bemutatása; ● feladatkiosztás (felelősök, határidők, ellenőrző személy); ● időszaki egyeztető összejövetel; ●
megvalósítás;
●
értékelő összejövetel.
Helyi környezeti adottságok feltérképezése Döntsük el, beltéri vagy kültéri programot szervezünk-e. Lehetőség szerint mozduljunk ki az iskolából, válasszunk újszerű, érdekes helyszínt. Vizsgáljuk meg, milyen lehetőségeink vannak a helyszín és az időszak kapcsán: a. Helyszín adottságai: Pl. víz mellett, erdőben; szabadtéri illetve fedett létesítmények b. Évszakra jellemző adottságok kihasználása: Pl.: hó, jég, avar, víz c. Évszakra jellemző ünnepi népszokások: Ötletadó lehet, ha a programnak témát választunk, pl. Márton nap ~ Liba-napok, Újévi népszokások, Farsang, Húsvét – ehhez kapcsolódó játékok Időzítés A rendezvény előkészítésének időtartama nagy mértékben függ a rendezvény jellegétől. Néhány naptól, akár több hónapos időtartamot is felölelhet. Az előkészítés jellemzően a megvalósítás időtartamának sokszorosa. A rendezvény időpontjának kiválasztásánál vegyük figyelembe az alábbiakat: ● ünnepnapok, munkaszüneti napok; ● tervezett iskolai rendezvények időpontja; ● időjárási viszonyok; ● évzáró számonkérések időszaka. Biztonsági feltételek megismerése A helyszín ellenőrzése biztonsági szempontból elengedhetetlen. ● Talaj: alkalmas-e a program jellegéhez, nem balesetveszélyes? ● Fűtés/hőmérsékletszabályozás: megfelelő-e a programhoz, az évszakhoz, a résztvevők számához? ● Világítás: szükség van-e világításra? Megoldható-e? ● Szellőzés: megfelelő-e a programhoz, az évszakhoz, a résztvevők számához? ● Bútorzat: alkalmas-e a program jellegéhez, nem balesetveszélyes? ● Elsősegély láda, elsősegélynyújtó hely: hol van, milyen felszereltségű? 11
● Menekülési útvonal tervezése, kiplakátolása Technikai eszközök-lehetőségek feltérképezése Milyen eszközök állnak rendelkezésre a rendezvény megszervezéséhez az iskolában és/vagy a településen? Vannak-e sporteszközök, van-e az iskolában, vagy a helyszínen színpad, hang- és fénytechnika, rendelkezésre állnak-e szállítóeszközök, egyéb kellékek. A sporteszközök, kellékek ellenőrzését el kell végezni, az új és a már meglévő eszközök esetében egyaránt. A hang- és fénytechnika ellenőrzése is szükséges minimum egy órával a rendezvény megkezdése előtt. Igény felmérése A program megkezdése előtt fontos, hogy megismerjük a diákok rendezvénytapasztalatait, érdeklődési körét, igényeiket, illetve az aktuális divatnak megfelelő programtípusokat. Amennyiben mi vagy más szervező/k már korábban biztosítottak programot, feltétlenül fontos megtudnunk mi az, ami tetszett, népszerű program volt és mi az, ami kevésbé. A tanulói igények felmérésére alkalmazott módszerek a következők lehetnek: ● alsó tagozatban: kis csoportos irányított beszélgetés, játékos foglalkozás; ● felső tagozatban: csoportos irányított beszélgetés. A tanulók bevonása a szervezésbe A rendezvény sikeres lebonyolítása nem csak abban nyilvánul meg, hogy az elképzelt forgatókönyv szerint zajlanak a történések, hanem abban is, hogy a különböző lépésekhez az iskola tanulóközösségét minél aktívabb részvételre sarkalljuk. Ennek érdekében a különböző részfeladatokhoz rendeljünk felelős csoportokat, válasszunk csoportvezetőket. Például: ● főszervező, koordinátorok; ● beszerzésért, szállításért felelős csapat; ● kommunikációs és marketing csapat; ● építés/bontásért, takarításért felelős csapat; ● végrehajtói csapat. A feladatok, felelősségek ilyen módon történő megosztása azért is lehet hasznos, mert így differenciáltan számolhatunk a tanulók eltérő érdeklődésével, motivációival.
12
Forgatókönyv készítése Az előkészítési feladatok kiosztása, elvégzése egy előre elkészített ’forgatókönyv’ alapján történik. Ennek része az egyes munkafeladatok megnevezése, az azért felelős munkatárs mellérendelése és a határidő, valamint az azt ellenőrző személy kijelölése. Gondoljuk át szervezési szempontból milyen programformák lehetnek! Mik az egyes típusok előnyei, illetve hátrányai. ● versenyre
épülő:
előnye,
hogy szervezett, nyomon követhető és
a
résztvevők
elkötelezettségére épít, pl. többfordulós versenyek, bajnokságok; ● nyitott, ki-be járható programforma: előnye, hogy kötetlen, így szabadságérzetet ad, pl. erőpróbák. Kockázatok kezelése A rendezvény megvalósításával kapcsolatos kockázatok számba vétele már a szervezés és az előkészítés fázisában javasolt. A kockázatok között a legfontosabbak az időjárásból adódó nehézségek, az esetleges balesetek, illetve az, hogy valamely részfeladatra kijelölt felelős/csapat nem tud megfelelően működni. Az időjárásból adódó kockázatokra kétféle válasz lehetséges, vagy esőnap beiktatása, vagy pedig egy alternatív – fedett – helyszín kiválasztása (B-terv). A baleseti helyzetek kezelésére célszerű baleseti forgatókönyv készítése, illetve egy baleseti jegyzőkönyv, elsősegély doboz ellenőrzése és előkészítése. Az előre nem látható helyzetek kezelését leginkább a döntéshozás folyamatának tisztázásával lehet megoldani, hiszen ha minden esetben egyértelmű, hogy kinek kell adott helyzetben döntést hoznia, akkor minimálisra csökkenthető a bizonytalanság, a nem hatékony intézkedések kockázata. Reklám, marketing, tájékoztatás A program előkészítésének kulcsfontosságú része a program reklámozása. Ezen múlhat a rendezvény vagy az adott program sikere. A reklámozással kapcsolatban felmerülő alapvető kérdések a következők: ● Hogyan, milyen reklámeszközökkel hirdessük a programot? ● Hol helyezzük el a hirdetéseket? ●
Mikor kezdjük el hirdetni a programot?
● Hogyan, milyen reklámeszközökkel hirdessük a programot?
13
Rendezvény esetében az alábbi lehetőségeink vannak: Előnyök
Típus
Hátrányok
nagy mennyiség, sok emberhez
Szórólap
nem nézik meg, kidobják
eljut, elvihető, olcsó korlátlan mennyiség, sok
Internet
emberhez eljut, ingyenesség
bizonyos célcsoportokat kizár, aki nem használ
vagy alacsony költségek, állandó
internetet
frissítési lehetőség
E-mail
korlátlan mennyiség, maradandó, személyes, gyors, ingyenes
rendszerhibák révén nem jut el a címzetthez, bizonyos célcsoportokat kizár
személyesség, mérhetőbb
idő- és erőforrás-igényes, kevés emberhez
hatásfok
juthatunk el
látványos, sok emberhez eljut,
könnyen sérül, csak további ráfordítással
előállítása olcsón is lehetséges
frissíthető
Személyes
Plakát
nem nézik meg, ki sem nyitják, esetleges
Milyen a jó plakát, szórólap? ● Figyelemfelkeltő, fontos a jó cím! ● Lehetőleg humoros ● Színek, képek, illusztrációk jelennek meg rajta (ízléses határon belül, a túl sok szín és betűtípus zavaró) ● Egyszerű mondatok, címszavak szerepelnek rajta ● Könnyen átlátható, levegős (nem túlzsúfolt) Milyen információt kell hordoznia a plakátnak, szórólapnak? ● Program címe (figyelemfelkeltő, tömör, célirányos) ● Kiknek? ● Mit (rövid programleírás)? ● Mikor? ● Hol? ● * Ár ● * Jelentkezés feltételei, határideje ● * Terv előre nem látható körülmények esetére (a program elmarad, esőnapot tartunk, helyszínváltozás…) ● * További információ: honlap cím, szervezők elérhetősége Hova helyezzük el a plakátot? Ahol sokan megfordulnak, rendszeresen eljárnak, és van idejük megállni, olvasgatni. 14
Célszerű a típusokat keverni (pl. szórólappal és plakáttal is hirdetni.) Irányított beszélgetések lehetséges témái Téma Kulcsszavak
Korcsoport
● rendezvény ● program
Alapfogalmak
● rendezvényszervezés
megismerése:
Felső tagozat
● projekt ● forgatókönyv ● feladatok
A rendezvényszervezés alapvető lépései
Alsó és felső tagozat
● felelősségi körök
Érdekes/sikeres iskolai
● jó gyakorlatok bemutatása
sportrendezvények
Alsó és felső tagozat
MEGVALÓSÍTÁS A foglalkozások, melyek egymásra épülnek, azt a célt szolgálják, hogy a diákok új mozgásformákkal ismerkedjenek meg, illetve kedvenc mozgásformáikat csoportban, mercy jellegű tevékenységek során gyakorolják. Fontos, hogy a fizikai aktivitás növelésével párhuzamosan elsajátítsák a rendezvényszervezés alapelveit, elősegítve ezzel, hogy a diákok a későbbiekben „önállóan” (tanári mentorálással) is szervezzenek sporteseményeket. A projekt megvalósítása során fontos, hogy a szabadidőben végzett tevékenység révén, vegyük figyelembe az adott csoport igényeit, lehetőségeit, korosztály és infrastruktúra specifikusan. Természetesen figyelembe
kell
venni
az
individuális
különbségeket,
amelyek
neveltetésből,
lakhelyi
adottságokból, eddigi élet során megszerzett ismeretekből, attitűdből fakadnak. Fontos, hogy az első foglalkozások megkezdésekor a tanulók eddigi tudásának, ismeretének megfelelően kezdjük el az anyag átadását. Hiszen teljesen eltérő lehet a különböző csoportok jelenlegi tudása, ismerete. Ennek megfelelően mérjük fel minden esetben egy általános beszélgetés formájában, milyen tudásbázissal rendelkezik a csoport és annak megfelelő mélységben adjuk át az ismereteket. A megvalósítás során nagy hangsúlyt kell fektetni a résztvevők motivációjára, hogy előre tervezzenek, és valóban részt vegyenek a szervezésben is. Fontos minden foglalkozás során a diákok bevonása az ismeret elsajátításba. Játékos feladatok formájában lehetőség nyílik arra, hogy a megszerzett tudás és annak gyakorlati alkalmazása érdekes, élvezetes foglalkozások folyamán történjen.
15
A rendezvény kapcsán a résztvevők aktivizálása szintén segíti az eredményes megvalósítást, a közös célnak és munkának köszönhetően a diákok lelkesen foglalkoznak majd az adott témát érintő kérdésekkel, feladatokkal. Minden folyamatnak, mind a foglalkozások lebonyolításának, mind a rendezvény szervezésének fontos részei a folyamatos visszacsatolás, a dicséret és a pozitív megerősítés. A folyamat elején és végén végrehajtandó mérés pedig elősegíti a megvalósítás eredményének értékelését.
Mérés-kezdetek Mielőtt a kiválasztott csoporttal elkezdenénk az érdemi munkát, szükséges „mérni” a diákok és a foglalkozást tartó pedagógus(ok) tudás-szintjét, egészséggel kapcsolatos beállítódásait. A beállítódás (attitűd) méréséhez a mellékletben található a kérdőív. Ezt inkább évente érdemes mérni, nem egy programelem, hanem egy tematikusan felépített, több programelemet felölelő komplex egészségfejlesztési tevékenység (tan)éves ciklusa előtt és után. Az ismeret-változás mérése programelmenként történik a foglalkozások megkezdése előtt majd a programelem lezárásakor. Ebben, az egészségfejlesztési programelem megvalósítását támogató segédanyagban, az ismeretfelmérő kérdéseire adandó helyes válasz kifejtése eltérő betűszínnel jelölt, ami azt segíti, hogy a tematikus feldolgozás során azokra hangsúlyosan kitérhessünk és így, majd a záráskor megismételt mérés során biztos, hogy olyat kérdezzünk, amiről volt szó. A kérdések és a megoldókulcsok a mellékletben találhatóak.
16
Dokumentációs feladatok IT Platform: A dokumentáció a projekt lényeges eleme. Az „IT-Platform” - számítógépes – reményeink szerint felhasználó barát – felszín ezt a munkát megkönnyíti. Alapvetően két fő része van. Első része – alap-személyes adatok bevitele. Itt a pedagógus elsősorban a saját és a gyermekek adatit kell, hogy rögzítse. A Második rész az ESEMÉNY NAPLÓ. Ebben a programmal kapcsolatos események kerülnek rögzítésre, többnyire legördülő menükből kell egyszerű választással jellemezni az adott eseményt, valamint mód van rövid, szöveges bejegyzésekre is. Itt kerülnek rögzítésre az induláskor és záráskor felvett kérdőívek is, a foglalkozások során készült fényképek. •
Programelemek adminisztrálása -
A programelemekhez kapcsolódó események (klubfoglalkozások) IT felületre való feltöltése kapcsán az egyes események tartalmáról szóló rövid összefoglaló (vázlat, emlékeztető, beszámoló) kitöltése az eseményekhez kapcsolódó "Egyéb információ" szabad szöveges mező töltésével
-
Az eseményekhez legalább 1 db fénykép, programelemenként legalább 5 db fénykép csatolása
-
A Spuri a suliba és a Lépéselőnyben programelemek esetében a 22, illetve 5 aktív nap teljesítését igazoló Excel táblázat csatolása (Dokumentumtárból elérhető)
•
-
Egy Záró rendezvényhez több programelemet is hozzá lehet rendelni
-
A Záró rendezvényen az iskola összes tanulójának legalább 50%-a részt kell vennie
-
Jelenléti ív kitöltése, IT portálon rögzíteni a résztvevői létszámot
Diák adminisztráció -
•
bevont diákok adatainak kitöltése
Kérdőívek -
kitöltött kérdőívek felvitele az IT platformra
A feladatok végrehajtásához bemutató videók állnak rendelkezésre: http://egeszseg.hu/group/tie_intranet/bemutvid
17
Témaköri feldolgozási javaslatok Folyamatértékelés A folyamatértékelés a program előkészítésének, majd hatékony megvalósításának fontos eleme; a folytonos monitorozás lehetővé teszi, hogy az esetleges nehézségek, problémák azonosításra kerüljenek és azokra adekvát választ találjunk, illetve megerősítést kapjanak azok a megoldások, amelyek sikeresek és előre vihetik a programot. A folyamatértékelés során az alábbi kérdéseket kell kb. az előkészítő szakasz során bizonyos rendszerességgel feltenni (elsősorban a programot koordináló tanár szemszögéből): ● Hogyan alakul a rendezvényszervezésben résztvevők száma? Vannak-e kieső tanulók? ● A program kapcsán létrejövő együttműködések, kooperációk a terveknek megfelelően alakulnak? ● Történt olyan – akár pozitív, akár negatív – esemény az elmúlt időszak során, amely váratlan volt és befolyásolhatja a rendezvény jövőbeli sikerességét? ● Milyen motivációs eszközök működnek a tanulók mozgósításában? ● Milyen akadályozó tényezőket tud azonosítani, amelyek hátráltatják a tanulók aktívabb részvételét a szervező munkában? Hogyan lehet ezeket hatékonyan kiküszöbölni? ● Megfelelőnek érzi saját és kollégái motivációját? Ha nem, mi hiányzik ehhez? ● Úgy érzi, jelenlegi szerepkörében megvannak az eszközei, amelyekkel megfelelően tud hozzájárulni a rendezvény végső sikeréhez? ● Megfelelő –e a feladatkiosztás? A szabadidő felelős és a testnevelő tanárok szervezési készségeinek hasznosítása, míg más szakos tanárok az adminisztrációs feladatokban tudnak segíteni. A rendezvény lebonyolítása A rendezvény lebonyolítása a következő főbb szakaszokat foglalja magában: 1. Előkészítés/Építés: a rendezvény helyszínének az előkészítése, amely egészen a vendégek érkezéséig tart 2. Lebonyolítás: mely a vendégek érkezéstől a távozásáig tart; tehát ez maga a rendezvény 3. Bontási szakasz: a vendégek távozása utáni időszak, amikor a rendezvény helyszínéről elszállítjuk az eszközöket, technikai berendezéseket, és a helyszínt igyekszünk az eredeti állapotába visszaállítani 4. Utókövetés: köszönetnyilvánítás, értékelés Előkészítési / építési szakasz Ez a szakasz akkor kezdődik, mikor a rendezvényhelyszínt rendelkezésünkre bocsátják és addig tart, ameddig az első vendég át nem lépi a küszöböt. Ebben a szakaszban kell a helyszínt úgy 18
"felépíteni" (technikai eszközök felszerelése, dekoráció) hogy a rendezvény ténylegesen el tudjon kezdődni. Az építési forgatókönyv a következő fontos elemeket tartalmazza: Iskolai Családi Sportnap Szeged; 2015. június 15. Időpont 2015.
Érkezés június 07. 00 óra
Távozás
Felelős
Feladat
24. 00 óra Kitelepülés,
15.
Kiss
pályajelölés,
a Margit
játékeszközök elhelyezése, díszlet Helyszínek ellenőrzése Technikai
eszközök
ellenőrzése Főpróba Végső ellenőrzés Mielőtt megkezdődik a rendezvény helyszínének építése, ajánlatos és célszerű a helyszíni feltétek ismételt ellenőrzése. Kiemelt fontosságúak a biztonsági előírások, amelyeket az alábbiakban részletezünk: Létesítmény: -
Világítás ellenőrzése
-
Vannak-e korábbról ottmaradt eszközök?
-
Van-e potenciális veszélyhelyzet a közelben (úttest, folyó…)?
-
Megfelel-e az időjárási viszonyoknak?
-
Tiszta-e?
-
Minden működik-e?
-
Merre van a legközelebbi elsősegélynyújtó hely (hol legyen kialakítva?)
Padló/terep: -
Tiszta, csúszásveszély
-
Megfelelő-e az adott tevékenységre?
-
Könnyen átlátható-e, ellenőrzés alatt tartható-e?
Felszerelés: -
Használták-e már korábban?
-
Megfelelő-e a korosztály számára?
-
Biztonságos-e (éles, hegyes felületek…)?
-
Esetlegesen tönkremehet-e a tevékenység közben (Pótlására felkészülni!)
-
Lehet-e nem megfelelően használni? 19
-
Lehet-e felügyelet nélkül használni?
Még egyszer pontosítani kell a forgatókönyv szerint a feladataikat és a feladatok elvégzéséhez rendelkezésre álló időt. Tehát, ha tisztáztuk a saját és diákjaink feladatait, az elkészülési időpontot, a helyszínt, akkor ezeket az előírásokat folyamatosan, az építési szakasz teljes időtartama alatt ellenőrizni kell. A jó forgatókönyvnek megfelelő tartalék időt kell tartalmaznia az esetleges csúszások behozatalára. A program kezdése azonban nem csúszhat! Próbáljuk ki az eszközöket, tartsunk főpróbát, mivel fontos, hogy a rendezvény, sőt közvetlenül az adott program megkezdése előtt (lehetőleg minél előbb, hogy az esetlegesen felmerülő problémákat legyen időnk megoldani) teszteljük a hangosítást, az egyes technikai berendezések készültségi fokát. A végső ellenőrzés Lehetőleg minden legyen kész minimum 30 perccel a rendezvény megkezdése előtt. Nagyon fontos a rendezvény helyszíne körül megvizsgálni, hogy minden tiszta-e, biztosítva van-e a környezet a zavartalan kezdéshez. Készen állnak –e a szervezők? Ekkor még van időnk az apróbb hibák kijavítására.
Lebonyolítás Elkezdődött a rendezvény, a program. Ebben az időszakban már „csak” hagynunk kell folyni az eseményeket. Fontos, hogy a főszervező átlássa az egész eseményt és lehetőleg „fejben előbbre járjon”, mint az aktuális programok. Amennyiben valamilyen probléma merül fel, azt a szervezőnek azonnal tudnia kell orvosolni. A lehetséges váratlan fordulatokat érdemes előre végiggondolni és ezekre egy vészforgatókönyvet kidolgozni. Mindig legyen például csereemberünk! Készüljünk fel leggyakrabban előforduló nehézségre, valamely technikai eszköz meghibásodására is. Érdemes bevonni a szabadidő felelőst is, hogy a lebonyolítás gördülékeny legyen. Forgatókönyv A lebonyolításra is külön forgatókönyvet készítünk. Először is miért van szükség lebonyolítási forgatókönyvre? ●
Keretet ad a rendezvénynek
●
A rendezvény minden fontos mozzanatát tartalmazza, átláthatóvá, ellenőrizhetővé teszi
●
Ezáltal a hibázási lehetőségek minimálisra csökkennek
●
Minden közreműködő egységesen ez alapján dolgozik
●
A rendezvényhez tartozó dokumentáció egyik fontos eleme
A forgatókönyv részei az előkészítés forgatókönyvével megegyezők. Azaz időpont, feladat (programelemek), felelős és, hogy ezt ki ellenőrzi. 20
Legyünk figyelmesek és rugalmasak!
Forgatókönyv igazából csupán a sarokpontokat adja, a
rendezvény alapvetően a résztvevőkért van. Figyeljük meg igényeiket, hangulatukat, reakcióikat. Legyünk készek az azonnali, gyors intézkedésre, változtatásra. Ha szükséges, változtassunk a programok sorrendjén, időtartamán, sőt lehetséges programokat, eseményeket kihagyni, a történéseket gyorsítani vagy éppen lassítani. Teendőink baleset esetén, baleseti jegyzőkönyv A biztonsági előírások betartása nagy mértékben csökkenti az esetleges balesetek esélyét, de sajnos teljesen nem zárja ki azok előfordulásának lehetőségét. Amennyiben mégis baleset történik, ilyen helyzetekben sokat segít, ha már előre átgondoltuk mi a teendő egy hasonló esetben, azaz tudjuk, hol van az elsősegélynyújtó hely/láda, tudjuk, milyen telefonszámot kell felhívnunk. Készüljünk tehát rá, egyeztessünk a balesetvédelmi felelőssel, elsősegélynyújtóval! Alapvető szabály, hogy amíg a professzionális segítség (mentő) a helyszínre nem érkezik, a sérültet nem hagyhatjuk magára! Ha segítséget kell hívnunk, ne mi induljunk útnak, inkább kérjünk segítséget a körülöttünk levőktől. Milyen információkat tartalmazzon a baleseti jegyzőkönyv: -
a sérült neve, kora, címe, lakcíme, telefonszáma
-
az esemény helye, pontos helyszín
-
dátum, pontos időpont
-
a baleset körülményeinek leírása
-
a sérülés jellegének leírása (szúrt seb, vágott seb, horzsolt seb stb.)
-
a segítségnyújtás leírása (ha volt)
-
kit, mikor, hogyan értesítettünk
-
ellenőrzött volt – e a létesítmény, eszköz
-
korábbi sérülések (ha volt és ismert)
-
a szemtanú neve, címe, telefonszáma
21
Levonulás, bontás A levonulás, a pakolás és takarítás is meghatározott forgatókönyv alapján történik. Erre támaszkodva a munka hatékonyabban, szervezett keretek között zajlik. Fontos, hogy a helyszínt igyekezzünk az eredeti állapotába visszahozni. Utómunkák Az utómunkák részei a következők: ● Köszönőlevelek ● Videófelvételek, fényképek megosztása ● Pénzügyi elszámolások Fontos, hogy a rendezvénynek legyen utóélete is, például: ● Kiírhatunk fotópályázatot a következő témákra: „A legsportosabb tanár”, „A leggyorsabb Apuka”, „A legvidámabb pillanat” , „A legszebb gól” ● Írhatunk cikket a helyi újságba ● Készíthetünk fotómontázst, videóösszeállítást a rendezvényekről Mérés-zárás Itt az indításkor felvett kérdés-sort ismételjük meg. Amennyiben a foglalkozások során a szövegben színessel jelzett ismeret-elemekre kitértünk, várható, hogy „jobb” eredmény születik, ha nem is minden egyén, de a csoport szintjén feltétlenül. A projekt szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az eredményeket összehasonlítható módon, helyesen dokumentáljuk. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy a pedagógus saját magát is mérje, és az eredményeket dokumentálja) Záró foglalkozás Az utolsó foglalkozás mind az alsó, mind a felső tagozat tematikájába illeszkedjék. Itt történhet a rendezvény tapasztalatainak összefoglalása, a szubjektív eredmények azonosítása.
ÉRTÉKELÉS Elérte a tevékenység a célját? A rendezvényszervezés egyik legfontosabb része a program értékelése. Az értékelés célja, hogy visszajelzést kapjunk. A jól elvégzett értékelés nagymértékben elősegíti a későbbi tervezés, egy következő program sikerességét. Rendezvényeken az értékelésről mindig készítsünk írásos feljegyzést, emlékeztetőt. 22
Ki értékeljen? ● A szervező pedagógusok, önkéntesek (hogyan végezték a munkájukat, milyen visszhangja volt az egyes programoknak, létesítmény, felszerelés megfelelő volt-e, problémák stb.) ● A szervező diákok (a program sikerét, saját munkájukat, a csapat munkáját értékelhetik) ● A résztvevők (a szervezőkről, a szervezésről, a programokról, a létesítményről, körülményekről stb.) ● Maga a főszervező tanár (a teljes folyamatról és a benne szereplőkről) Elérte a tevékenység a célját? ● Amennyiben a rendezvény sikeres volt, az alapkoncepción a jövőben sem kell változtatni. ● Részleges siker esetén kisebb változtatások szükségesek lehetnek; ezek azonosításában az alapos értékelő munkának kulcsszerepe van (panaszok elemzése) ● Amennyiben a rendezvény valamilyen oknál fogva sikertelennek bizonyul, az esetleges új program szervezése, az okok feltárásával kell, hogy kezdődjön (panaszok elemzése, új felmérések) Döntés a folytatásról A megvalósító pedagógusok a tantestület elé tárják a program eredményeit. Ennek függvényében szakmai
döntést
kell
hozni
a
folytatásról.
Egyértelműsíteni
kell,
hogy
a
programok
összességükben mennyire tekinthetőek hagyományteremtésnek, illetve hogyan illeszkednek a meglévő a hagyományokhoz. A program további működésének tényét érdemes az intézmény szakmai dokumentumaiban (pl.: házirend, munkaköri leírások, intézményi éves munkaterv, stb.) rögzíteni, megteremtve a további működés adminisztratív feltételeit is. Komplex
egészségfejlesztési
programokhoz
kérhető
szakmai-módszertani
ajánlás
is
(http://www.oefi.hu/iskolaiprajanlas/iskolaiprogramokajanlasa.html)
23
PÉLDÁK Az alsó és a felső tagozatosok ugyanazon a programon dolgoznak, a feladatokat megosztják. A rendezvény tematikájához az alábbi példák is felhasználhatók: „Keréken a suliba” nap A foglalkozáson megtanulandó ismeretek felhasználása a „Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során” témakör köré fonódó rendezvényen. Tanulók ösztönzése, a rendezvény szervezése már a foglalkozásokon kezdődjön meg részfeladatok meghatározásával (helyszín, időpont, kommunikációs csatornák). A rendezvény napján minden bevont szereplő próbáljon kerékpárral érkezni az iskolába. Lehetséges programelemek: ● Kerékpáros ügyességi pálya kialakítása az udvaron -
időfutamok, egyéni verseny
-
osztályok közötti verseny, amelyben az öt legjobb idő összege számít
-
tanár-diák csapatverseny (5-5 fővel)
● KRESZ kvíz ● Bringaszerelés időre: első kerék, hátsó kerék belső csere ● Játékos
feladat:
különböző
védőfelszerelések
közül
kiválasztani
a
kerékpáros
közlekedéshez valókat.
Sportági bemutatók Játékos sportvetélkedők, sportágmegismerő rendezvények Sportnapok A foglalkozáson megtanulandó ismeretek felhasználása „A kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetőleg a délutáni tanítási időszakban, de nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló, szabadidősport jellegű egészségfejlesztő és életmódformáló programok megvalósítása” témakör köré fonódó rendezvényen. Tanulók ösztönzése, a rendezvény szervezése már a foglalkozásokon kezdődjön meg részfeladatok meghatározásával (helyszín, időpont, kommunikációs csatornák). Megvalósítási javaslatok: ● Minden résztvevő osztály/csoport egy-egy játékhelyszínt alakít ki, az általa legkedveltebb sporteszközök és játékok kiválasztásával az iskola különböző pontjain. A diákok kipróbálhatják egymás állomásait, játékait, nyitott, ki-be járható rendszerben. 24
● A felsős osztályok egy állomásrendszerű játékot készítenek elő az alsós osztályoknak. Minden állomás rövid 10-15 perces feladatokat tartalmaz. Az alsós osztályok feladata, hogy minél több gyakorlatot teljesítsenek sikeresen. Menetlevelükbe pecséteket gyűjtenek. A legaktívabb osztályokat jutalmazzuk. Lehetséges programsorozat javaslatok: ● A tanulók kiválasztanak 5 nagy témát, amelyek egy-egy sportágcsoporthoz kapcsolhatóak. Például: labdajátékok, vízi sportok ● A tanulók nagyobb ’elméleti’ témákon dolgoznak. Például: Fair-play, azaz a becsületes játék, Népek testkultúrája (hol, milyen sportot űznek) ● A tanulók egy-egy évszakhoz köthető sportnapot szerveznek. Például: Mit sportoljunk, nyáron, ősszel, télen, tavasszal? Vetélkedők Tarzan világa (játékos vetélkedő gyerekeknek) Helyszín: Dzsungel (iskolai tornaterem, kicsit kidíszítve). Résztvevők: Nyolc hatfős csapat. Lebonyolítás: Tetszőleges körforgás az állomások között. A beérkező csapatok rajzfeladatot vagy játékos toto kitöltési feladatot kapnak. Mese: A csapatok eltévedtek a dzsungelben, ahhoz hogy kiszabaduljanak, pontokat kell gyűjteni. Amelyik csapat összegyűjtött 100 pontot, megtudja a helyes irányt. Ha végigjárva az összes állomást nem sikerült 100 pontot szerezni, ismételni kell a választott helyeken. A nagyon ügyes csapat esetleg a nélkül végezhet, hogy minden állomást végigjárt volna. Az eredményt a teljesítés sorrendje adja.
Állomások: •
Kókuszdió-dobálás – Kislabdával célba dobás karikába vagy zsámolyba. Mindenki kétszer próbálkozhat. Minden célba dobott labda egy pontot ér. Maximális pont: 12
•
Sziklagörgetés – A játékosok egyenként egy nagyméretű tömöttlabdát gurítanak a kijelölt öt méter hosszú pályán oda és vissza, váltóverseny formában.
A játék időre megy (három perc), a pontszámot a visszagurított labdák száma adja. 25
•
Őserdőmászás – Öt egymás melletti kötelet kieresztünk. A gyerekeknek az elsőtől indulva vízszintesen végig kell mászni az öt kötélen. Mindenki kétszer próbálkozhat. Minden sikeres végrehajtás egy pontot ér. Sikeres, ha úgy ér végig a tanuló, hogy nem teszi le a lábát közben a földre.
Maximális pont: 12 •
Liánon átugrás – Leengedjük a lengő gyűrűt. A tanulóknak lendületet véve, hátra lendület közben elengedve a gyűrűt célba kell ugrani, a szőnyegen kijelölt körbe.
Mindenki kétszer próbálkozhat. Maximális pont: 12. •
Futás az oroszlán elől – A csapatok váltóverseny formában úgy futnak a kb. tíz méteres pályán oda-vissza, hogy a derekukra van kötve egy kötélen lógó súly (homokzsák). Visszaérkezéskor a súlyt át kell kötni a következő játékos derekára. Minden teljesített hossz egy pontot ér. Ha a homokzsákot a futó rángatja, és hozzá ér a lábához, akkor azt a hosszt nem számoljuk (elkapta az oroszlán).
A játékidő három perc. •
Hídon átkelés – Egy háromrészes hosszába állított ugrószekrényre mindkét irányban feltámasztunk egy padot. A tanulóknak végig kell futni a padokon és visszafelé szintén két összetolt felfordított padon kell átjutni, és visszaérni a kiindulóhelyre. Váltóverseny formában kell teljesíteni a hosszakat.
A játékidő három perc. •
Mocsárjárás – Váltóverseny formában földre helyezett színes papírlapokra lépve kell átjutni a mocsáron és visszavinni a labdát (ételt) a következő társnak. A papírlapok színét megköthetjük úgy, hogy odafelé csak piros, visszafelé csak kék lapokra lehet lépni. Minden visszaért játékos egy pontot szerez.
Játékidő három perc. •
Menekülés a majom elől
- Kijelölünk a teremben négy-öt bújóhelyet (pad, zsámoly,
szőnyeg stb.) . A tanulóknak egyesével kell átjutni a menekülőhelyeket érintve a túloldalra. Közben egy ellenség (majom) kislabdával dobálja őket. A majomnak meghatározott számú kislabda áll rendelkezésére. Amikor átjutott egy játékos, akkor indulhat a következő. Aki találat nélkül átjutott egy pontot szerez. Mindenki kétszer próbálkozhat. Maximális pontszám: 12 26
Egri csillagok – (játékprogram felső tagozatosoknak) Helyszín: Nagyméretű tornaterem. Csapatok: Nyolc csapat nyolc fővel (négy fiú, négy leány). Nevezés: Csapatonként egy rajzolt zászló. Kezdés: Dobó István várkapitány üdvözli a csapatokat és elmondja a játék lényegét. Felhívja a figyelmet a sportszerű küzdelemre és elmondatja a várvédők esküjét. Szervezés: A csapatok öt perces időközökben indulnak, kezükben a nevezési lappal, melyre az állomásokon ráírják a megfelelő pontszámot. Minden egyes feladatnál a csapat végrehajtási idejét kell mérni. Minden állomáson a legjobb időt teljesítő csapat tíz pontot kap, a többi csapat pontszáma a helyezésének megfelelően csökken.
Vica és Gergő menekül a törököktől (négy kötél, négy karika) – A csapat párokba áll (egy fiú, egy leány), a közelebbi lábukat összekötik és bele kell bújniuk egy karikába. A menekülés a 20 méterre lévő táborba történik, ahol biztonságban vannak. Átéréskor le kell szedni a lábról a kötelet, és amikor azt magastartásba emelik, indulhat a következő pár. Létramászás – A magyarok kint jártak a török táborban, és vissza akarnak jutni a várba. Egyenként indulva fel kell mászni a bordásfal tetejéig, hogy a legfelső fokot elérje a mászó. Aztán végig kell mászni a nyolc bordásfalon vízszintesen. A végén leugorva az ott található zászlót meglengetve lehet jelt adni a következő játékosnak az indulásra. Aknás talajon járás – A kb. 15 méter hosszú utat oda-vissza úgy jelöljük ki, hogy a földre különböző szerekkel pályát építünk. A tanulóknak a kezébe egy lapra kavicsokat (kislabdákat, golyókat) teszünk, amellyel úgy kell átérni, hogy azok ne essenek le a lapról. Ha valaki hibázott, ismétli a feladatot. Várépítés – A török ágyuk nagy lukakat szakítottak ki a falból. A faltól 10 méterre elhelyezünk 16 zsámolyt. A falnál lerakjuk a vár építésének tervét. A játékosoknak egyenként indulva, egy zsámolyt megfogva és a falhoz szaladva vele, fel kell építeni a várat. Tüzes karikával az ellenség ellen! – Támadnak a törökök! Az indulóvonaltól tíz-tizenöt méterre öt bója tetejére rátűzünk egy-egy kislabdát (ez jelképezi a törököket). A játékosok egyesével, a kiindulóvonaltól gurítják a pirossal bevont karikákat a célpontok felé. A karikákért ki lehet menni. Addig kell gurítani, amíg minden töröknek leesett a feje. 27
Sebesülthordás – A csapat tagjai közül négyen megsebesültek. Az egészséges négy katonának el kell őket juttatni a felcserhez (a kijelölt helyre). Egy sebesültet legalább két embernek kell vinnie. A felcserhez vezető út nehézségekkel van tele (palló, kerítés alatt átjutás stb.). Dárdahajítás – A játékosok kezébe fadárdát (botot) adunk. A játékostól 8-10 méterre két segítő egymás között egy karikát gurít oda-vissza. A játékosoknak át kell tudni dobni a dárdát a guruló karikán. Sikertelen kísérletnél, újra kell próbálkozni. Bajvívás – Egy madzagra fellógatunk nyolc lufit. A játékosok egyesével próbálkoznak, hogy egy lépés-kitörés és szúrás mozdulattal valamelyik lufit kiszúrják.
Játékóra két csoport részére Az iskolai testnevelésórák lezárásaként félévben, év végén lehet szervezni két párhuzamos osztály között játékos vetélkedést. A szervezést különböző típusú játékokkal úgy kell megoldani, hogy a gyerekek több játékba bekapcsolódhassanak, de olyan játék is szerepelhet a programban, amelyben nem játszik egyszerre mindenki. Kiegészítésként - a pihenők részére - adhatunk valamilyen kreatív feladatot (álarckészítés, játékos kérdőív kitöltés, versírás stb.) Ezt a feladatot szintén lehet értékelni. Az alábbi program egy 45 perces két felső tagozatos osztály részére tervezett játékórát mutat be. Létszám: Osztályonként húsz-huszonkét fő, különböző színű egyentrikóban. Segítők: Két testnevelő tanár, egy fő, aki az eredményeket írja. A tanulók a szünetben már bemelegítettek, így azonnal kezdhetőek a játékok. •
Egyperces fogó – A csapatok a tornaterem két térfelén állnak fel. Az ellenféltől átmegy egy játékos, aki a fogó lesz. A játékidő kétszer egy perc. Akit megfogtak, az leül a pályán. A csapat annyi pontot gyűjtött, ahány sikeres fogást a fogók teljesítettek.
(öt perc, mindenki játszik) •
Csapatkidobós időre – A két csapat a pálya teljes területén játszik egymás ellen. A csapat tagjai egymás között átadásokat végezhetnek. Akit kidobtak leül, de onnan segítheti a társait. A játékidő 5 perc, a sikeres kidobottak száma adja a csapatok pontjait. (7 perc, mindenki játszik)
•
Tartsd a levegőben – A csapatokból három-három kört szervezünk, körönként hat-hét fővel. Minden csoport egy röplabdával játszik. Folyamatos átadásokkal kell levegőben tartani a labdát, amelyik kör hibázott, leül. Az elsőnek kieső egy pontot kap, a másodiknak kieső 28
kettőt stb. Kétszer ismételjük meg a feladatot. A csoportok pontjait a csapatéhoz adjuk. (7 perc, mindenki játszik) •
Váltóversenyek – A körök adják a következő játék csapatait (amennyiben a létszám nem azonos, valaki mindig pihenhet). Az öt-hat feladathoz használjunk szereket (padot, labdát, tömöttlabdát), vicces eszközöket. A győztes csoport hat pontot kap, az utolsó egyet gyűjt az osztályának. (8 perc, mindenki játszik)
•
Ugrókötélhajtó és futóverseny – Osztályonként öt futó és öt kötélhajtó vesz részt a játékban. Kijelölünk egy kör alakú futópályát a teremben, ahol az öt játékos váltófutást fog végezni (a terem ellenkező oldaláról indítsuk a két osztályt). Amíg a futók teljesítik a távot, addig az ugrókötelesek tetszőleges módon áthajtásokat végeznek, tíz áthajtás után a következő játékos folytatja az ugrókötelezést. Minden tíz áthajtás két pontot ér a csapatnak. (5 perc)
•
Távolugró és célba dobó verseny – Csapatonként öt távolugró és öt célba dobó vesz részt a játékban. A távolugrók helyből távolugrást végeznek, ahová az első ugró érkezett, onnan folytathatja a második játékos. A távolságot 50 centiméter pontossággal jegyezzük le, mert ennyi kislabdát kapnak a dobók. A kislabdákkal a 10 méterre lévő célfelületet kell eltalálni. Minden találat két pontot ér a csapatnak. (6 perc)
•
Kapitánylabda – A gyerekek kedvenc játékával fejezzük be az órát. A játékidő 6 perc. Minden kidobott tanuló két pontot jelent az ellenfélnek.
Az óra végén eredményhirdetés, jutalmazás.
29
Népi olimpiai játékok (három helyszínen – egyéni versenyzőknek és családoknak) Helyszín: Füves rét három területre osztva. Résztvevők: 100-150 fő, különböző korosztályokat képviselve (5-80 éveseket).
Ennek
megfelelően a gyerekek, a szülők, tanárok együtt sportolhatnak. A rendezvényt három különböző csoport számára lehet meghirdetni.
csoport: az igazi olimpikonok - egyéni verseny 8-16 év között. csoport: családi versenyek – egy felnőtt +egy-három gyermek; két felnőtt+egy-három gyermek (a gyermekek lehetőleg 12 év alatt legyenek). csoport: minden érdeklődő, különösen a szülők és pedagógusok – egyéni versenyek.
Így mindenki korra és nemre való tekintet nélkül bekapcsolódhat a játékokba, természetesen a korosztály csak javasolt, mindenki mindent kipróbálhat.
1.
Csoport – Jelentkezés az „olimpiai tízpróbára”. Jelentkezéskor a jelölt névre szóló lapot kap,
amelyet magával visz az egyes állomásokra, ahol ráírják az eredményt. Az állomások teljesítésének sorrendje szabadon megválasztható. Aki mindenhol végzett, a lapot a zsűri asztalnál
leadja.
Eredményhirdetés
versenyszámonként
és
a
tízpróbában.
(Minden
versenyszámban fel kell állítani egy húszas ranglistát, visszafelé pontozva. Az összetett eredmény a pontok összesítéséből alakul ki.)
Versenyszámok (az ókori olümpiai játékok versenyeinek leképezése):
•
Stadionfutás (100 méter, 50 méternél van a fordító, oda vissza kell futni),
•
Akadályfutás (100 méter hat akadállyal, oda-vissza kell futni).
•
Kőhordás időre – Tíz db különböző nagyságú kő behordása egyenként a 10 méterre lévő kosárba.
•
Rönkkinyomás – farönk kinyomása fekvő helyzetben melltől teljes karnyújtásig 30 mp/db.
•
Helyből távolugrás – három kísérlet. 30
•
Bothajítás – lendületszerzés után távolságra, három kísérlet.
•
Kőlökés – helyből oldalt felállásból súlylökésszerűen, három kísérlet.
•
20 méteres távon súlyhúzás időre – derékra szerelt övvel rögzített, a földön fekvő 2 kg-os súly (homokzsák) húzása futás közben (legalább egy méterre a futó mögött legyen a homokzsák).
•
Kislabdával célba dobás – tíz kísérlet (a célfelület lehet vödör, karika stb., a távolság kb. 5 méter).
•
Egyensúlyozó járás farönkökön időre – minden talajra lépésnél az adott farönköt újra kell kezdeni.
2.
Csoport – Családi versenyek
A család névre szóló lapot kap, amelyet magával visz az egyes állomásokra, ahol ráírják az eredményt. Az állomások teljesítésének sorrendje szabadon megválasztható. Ha mindenhol végzett a család, a lapot a zsűri asztalnál leadja. Eredményhirdetés versenyszámonként és összetettben. (Minden versenyszámban fel kell állítani egy húszas ranglistát, visszafelé pontozva. Az összetett eredmény a pontok összesítéséből alakul ki.)
•
Akadályjárás – Szalagokkal kijelölt pályán kell végigmenni úgy, hogy a szalagokhoz nem lehet hozzáérni (a gyerekeknek kúszással, a felnőtteknek gólyajárással) – mérés hibaponttal öt futam, mindenki legalább egyszer megy.
•
Köcsögdöntés – Bekötött szemmel (kétszer megforgatva) indulás a köcsög felé, úgy hogy a család többi tagja szóval irányítja a játékost. Egyméteres bottal kell a köcsögöt leütni. Öt futam, hibapontot számolnak.
•
Az olimpiai ötkarika kirakása - 20 méterre kell váltóversenyszerűen elvinni egyesével a színes karikákat, és ott helyesen felépíteni a jelképet. (Időmérés.)
•
Célba dobás az olimpiai ötkarikába – 5 méterről tíz nemez- vagy rongylabdával célzás, minden karikába kettőt kell beledobni. (Sikeres találatok száma.)
•
Kőgyűjtő verseny - A szétrakott és egy körben lévő köveket kell váltóversenyszerűen egy köcsögbe begyűjteni. (Időmérés.)
•
Mocsárjárás – A családból három fő vesz részt rajta. Négy kartonlapot folyamatosan egymás elé téve kell átjutni a 10-15 méteres mocsáron. (Időmérés.) 31
•
Kötélfutás – három fő/család fogja a kötelet (a két végén, egy fő a közepén) – 60 méter futás időre, 30 méternél forduló. (Időmérés)
3. Csoport - Egyéni versenyek mindenkinek, aki máshol szerepelt természetesen az is részt vehet (de főleg szülők, pedagógusok). Jelentkezés az adott helyszíneken, az eredményhirdetés próbánként történik. Akár egy versenyszámba is be lehet kapcsolódni.
•
Olimpiai totó – 13+1 kérdés megválaszolása.
•
Tájfutás – A játék területén öt-nyolc pont kijelölése, ahol az ott található kérdésre kell válaszolni, plusz pecsételni. A távot úgy kell kijelölni, hogy gyors gyaloglással max. 20 perc alatt teljesíthető legyen.
•
Petrencerúdtartás időre – Korosztályonként és nemenként meghatározott súlyú és hosszú fadarab tartása.
•
Asztalnál képkirakás, régi olimpiai bajnokok összevágott képéből, meg kell mondani ki ő.
•
Az olimpiai ötkarika célba dobása kisbábukra.
•
Krokett - A labda, ütővel meghatározott pályán történő végiggurítása – az ütésszám adja az eredményt.
•
Kosárradobás – Állványon lévő kosárra dobás (tíz kísérlet).
32
MELLÉKLETEK Felnőtt Komplex mérés Egyedi mérési azonosító kód:
Felnőtt attitűdmérés Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy Ön hogyan viszonyul az egészségéhez. 1 = Egyáltalán nem érzem most igaznak, 5= Most teljesen ezt érzem igaznak
Osztályozza 1-től 5-ig a következő állításokat! (Egy sorba csak egy "x"-et tegyen!)
1
2
3
4
5
1. Nem foglalkoztat különösebben, hogy mi egészséges és mi nem. 2. Nincs elég szabadidőm, hogy mozogjak, sportoljak, testedzést végezzek. Ha beszélek valakinek a gondjaimról, lehet, hogy gyengének és szerencsétlennek fog tartani vagy megijed tőlem. Az egészségtelen (túl zsíros vagy sok cukrot tartalmazó) ételeket 4. kerülöm. 3.
5. Inkább cukormentes üdítőket iszom, mint cukrosakat. 6.
Jobban szeretek számítógépezni, elektronikus játékokat játszani, tévét nézni mint sportolni, táncolni, kirándulni stb.
7. Ha dohányzom, több barátra teszek szert. 8. Az alkohol segít ellazulni, oldja a gátlásaimat, felszabadulttá tesz. 9. Nem szívesen vásárolnék óvszert, mert ciki lenne. 10. A vidám emberek több barátra tesznek szert. 11. Jelenleg milyennek ítéli meg saját egészségét? (5- nagyon jó; 4- jó; 3- Kielégítő; 2- Rossz; 1- nagyon rossz)
33
Komplex - Feladatok felnőtt ismeretbővülés méréséhez Kérjük az egész mondatra vonatkozóan döntse el, hogy igaz vagy hamis, és karikázza be az Ön szerint megfelelőt! A vegyszerek által okozott marási sebek a nyílt sérülések közé tartoznak, ezért a sebkörnyéket mindig fertőtleníteni kell. Az élelmi rostok rossz vízmegkötő képességük miatt lelassítják az 2. elfogyasztott táplálék haladását a bélrendszerben és ezáltal a tápanyagok optimális felszívódását segítik elő. Ha az elszenvedett bokasérülés erőteljesen fáj, megduzzad, és a 3. lábfej/boka rendellenesen, torzult helyzetben áll, akkor lehet rándulás, ficam vagy törés is. Az alkar (csontok) törésének gyanúja esetén a sérült végtagot rögzíteni kell 4. valamilyen rendelkezésre álló, szilárd eszközhöz pl.: faághoz, hogy a mentő/orvos megérkezéséig ne mozdulhassanak el a sérült csontvégek. A kalcium felszívódását elősegíthetjük napi többszöri étkezéssel és 5. rendszeres testmozgással. Az antioxidánsok azoknak az anyagoknak az összefoglaló elnevezése, 6. amelyek olyan szöveti/sejti elváltozásokat okoznak, melyek hatására felgyorsul az öregedés és a különböző megbetegedések kialakulása. A magok csírázásához oxigén-dús levegő, sok napfény és tápanyagban 7. dús talaj szükséges. A viszkóz olyan műszál, ami a test természetes szellőzését képes 8. biztosítani, mert természetes alapanyagból, cellulózból készül. 9. A hallójárat öntisztuló, ezért a fülzsírt nem kell eltávolítani belőle. Hazánkban a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 30%-át 10. használja fel, míg a 70%-ot az ipar és a háztartásokban közvetlenül felhasznált, csapból kifolyó víz teszi ki. A zsiradékok bevitelére rendszeresen szüksége van a szervezetünknek, 11. mert segítik a testhőmérséklet szinten tartását, a sejthártya felépítését és a D-vitamin képzését, de mechanikai védőszerepet is betöltenek. A zsírban oldódó vitaminoknak (pl.: K, A, E, D vitaminok) magas az 12. energiatartalmuk, ezért az energiatermelő anyagcsere folyamatokban fontosak. 1.
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
34
Diák attitűd- és ismeretmérés Diák Adatlap:
OM azonosítója: Válaszadó neve: Válaszadó neme: Válaszadó életkora
fiú lány : …..év
Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye)
20….. év ….. hó ….. nap
Kitöltés időpontja: Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma:
Attitűd változás méréséhez kérdőív (Diák) Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy Te hogyan gondolkodsz és érzel az egészséggel kapcsolatban. I.
Osztályozd 1-től 5-ig mennyire igazak rád szerinted a következő állítások?
D
Nem foglalkoztat különösebben, hogy mi egészséges és mi nem. Nincs elég szabadidőm, hogy mozogjak, 2. sportoljak, testedzést végezzek. Ha beszélek valakinek a gondjaimról, lehet, 3. hogy gyengének és szerencsétlennek fog tartani vagy megijed tőlem. Szerinted milyen az egészséged? 4. (5- nagyon jó; 4- jó; 3- Kielégítő; 2- Rossz; 1nagyon rossz)
egyáltalán nem érzem most igaznak 1
most teljesen ezt érzem igaznak 2
3
4
5
1.
35
Diák Adatlap:
OM azonosítója: Válaszadó neve: Válaszadó neme: Válaszadó életkora
fiú lány : …..év
Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye)
20….. év ….. hó ….. nap
Kitöltés időpontja: Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma:
Sportos iskolai rendezvény ismeretbővülés méréséhez kérdőív (Diák)
Igaz, vagy hamis az állítás, karikázd be az általad megfelelőnek gondolt választ. Kérdés 1. 2. 3. 4. 5.
A rendezvényszervezés mindig igényfelméréssel kezdődik. A forgatókönyv a következőket tartalmazza: feladat, felelős, határidők, ellenőrző személy. A rendezvény meghirdetésére a szórólap a legalkalmasabb eszköz. A
rendezvény
tervezésénél
támaszkodhatunk
tapasztalataira. A rendezvényt érdemes plakátokkal is hirdetni.
az
elmúlt
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
évek
36
6.
A szórólap készítésének legnagyobb előnye, hogy olcsó.
IGAZ
HAMIS
7.
A rendezvény levezetésének szakaszai az építés és a bontás.
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
11. Baleset esetén ajánlott baleseti jegyzőkönyv készítése.
IGAZ
HAMIS
12. Az értékelést csak a résztvevők végzik.
IGAZ
HAMIS
8. 9. 10.
Az ellenőrzésnél nem elegendő, ha csak az újonnan beszerzett játékeszközöket, sportszereket ellenőrizzük. A rendezvény előtt minimum 1 órával mindennek készen kell állnia. A rendezvény levezetéséhez már nem kell forgatókönyvet készíteni, inkább a résztvevők igényeire kell koncentrálni.
37
Megoldókulcs
Felnőtt megoldókulcs 1. IGAZ
-
2. HAMIS
Az élelmi rostoknak kitűnő vízkötő képességük van, ezért gyorsítják az elfogyasztott táplálék áthaladását a bélcsatornában.
3. IGAZ
-
4. HAMIS
A sérült végtagot nem szabad szilárd, merev tárgyhoz rögzíteni, hanem csak lazán a testhez háromszög kendővel.
5. IGAZ
-
6. HAMIS
Az antioxidánsok védik a szervezetet, a kémiailag aktív, reakcióképes szabad gyökök ellen harcolnak a szervezetben, melyek mennyiségének túlzott növekedése a szöveti, sejti elváltozásokat okozzák, gyorsítják az öregedést és különböző megbetegedések kialakulásához vezethet.
7. HAMIS
A csírázáshoz megfelelő hőmérsékletre és vízre van szükség
8. IGAZ
-
9. IGAZ
-
10. HAMIS
Hazánkban a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 70%-át használja fel, és csak a 30%-ot tesz ki az ipar és a háztartásokban közvetlenül felhasznált, csapból kifolyó víz.
11. IGAZ
-
12. HAMIS
A vitaminoknak nincs energiatartalma.
38
Sportos iskolai nagyrendezvény ismeretbővülés méréséhez megoldókulcs (Diák)
1. 2.
A rendezvényszervezés mindig igényfelméréssel kezdődik. A forgatókönyv a következőket tartalmazza: feladat, felelős, határidők, ellenőrző személy.
IGAZ IGAZ
3.
A rendezvény meghirdetésére a szórólap a legalkalmasabb eszköz.
HAMIS
4.
A rendezvény tervezésénél támaszkodhatunk az elmúlt évek tapasztalataira.
IGAZ
5.
A rendezvényt érdemes plakátokkal is hirdetni.
IGAZ
6.
A szórólap készítésének legnagyobb előnye, hogy olcsó.
IGAZ
7.
A rendezvény levezetésének szakaszai az építés és a bontás.
HAMIS
8. 9. 10.
Az ellenőrzésnél nem elegendő, ha csak az újonnan beszerzett játékeszközöket, sportszereket ellenőrizzük. A rendezvény előtt minimum 1 órával mindennek készen kell állnia. A rendezvény levezetéséhez már nem kell forgatókönyvet készíteni, inkább a résztvevők igényeire kell koncentrálni.
IGAZ HAMIS HAMIS
11. Baleset esetén ajánlott baleseti jegyzőkönyv készítése.
IGAZ
12. Az értékelést csak a résztvevők végzik.
HAMIS
39
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK TÁMOP 6.1.2.A-14/1 kiemelt projekt megvalósíthatósági tanulmány TÁMOP 6.1.2.A-14/1 kiemelt projekt pályázati útmutató Finger C., Váczy S. (2002) : Az animáció alapjai, Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola Endrődy G., Kozma K. (1998) Rendezvényszervezés I., Budapest, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola Gyarmati I (2005) Rendezvényszervezési Kalauz, Budapest, Atheneum 2000 Kiadó Grosz P., Váczy S. (2003) Gyerek animáció, Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola Németh Zs. (2000) Versenyszervezés, Budapest Vass A.: Ifjúsági közösségi programok szervezése In: IKSZT Módszertani és minőségügyi kézikönyv, Kecskemét, HROD http://ikszt.modszerkozpont.hu/kezikonyv/Ifj%C3%BAs%C3%A1gi_k%C3%B6z%C3%B6ss%C3% A9gi_programok_szervez%C3%A9se [Bp.,2014.11.28.] Jó gyakorlatok: http://www.kindersport.hu/ http://www.szon.hu/mozdul-a-csalad-jatekos-sportvetelkedo-debrecenben/2108113
1
NICE Guidance, 2009
40