Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások
Aktív Osztálykirándulás Az általános iskolás korosztálynak, a szabadidőben szervezett helyi programokat megvalósító szakemberek részére
Az Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások (EPSZA) sorozat eddig megjelent füzetei • • • • • • • • •
Iskolakert Élelmiszer-táplálkozás Ivóvíz Test- és szájhigiéné Sérülés megelőzés – elsősegély Egészség kommunikáció „Spuri a suliba” – „Kincsesláda” „Lépéselőnyben” Délutáni szabadidő – „Kincskeresés” „Eszközbox”
–
• „Sportos iskolai rendezvény” (Hagyomány)
letölthető: http://egeszseg.hu/web/tie/tudastar 2
SZAKMAI TARTALOM KIALAKÍTÓI
• Reigl Mariann • Dóczi Tamás • Dávid Kata
SZÍVESSÉGI LEKTOROK
• Lacza Gyöngyvér • Horváth-Zelei Attila
KIADVÁNY SZERKESZTŐ: Kovács Piroska SOROZAT SZAKMAI KOORDINATOR: Solymosy József Bonifácz
Készült:
TÁMOP-6.1.2.A-14/1-2014-0001 „Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával” című projekt termékeként Budapest, 2016
3
Tartalom POZICIONÁLÁS ...................................................................................................................................... 5 CÉLOK..................................................................................................................................................... 8 FEJLESZTÉSI FELADAT ........................................................................................................................ 9 ELŐKÉSZÍTÉS ...................................................................................................................................... 11 Irányított beszélgetések lehetséges témái ..................................................................................... 15 MEGVALÓSÍTÁS .................................................................................................................................. 17 Mérés-kezdetek .............................................................................................................................. 18 Tanulók bevonása a program tervezésébe .................................................................................... 19 Dokumentációs feladatok (a TIE-segítő projekt fenntartási időszakára vonatkozóan) .................. 19 Témaköri feldolgozási javaslatok ................................................................................................... 21 Mérés- zárás .................................................................................................................................. 25 ÉRTÉKELÉS ......................................................................................................................................... 26 Elérte a tevékenység a célját? ........................................................................................................... 26 Döntés a folytatásról .......................................................................................................................... 27 PÉLDÁK................................................................................................................................................. 27 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................... 32 Felnőtt Komplex mérés ...................................................................................................................... 32 Diák attitűd- és ismeretmérés ............................................................................................................ 34 Szülői nyilatkozatminta ...................................................................................................................... 38 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK..................................................................................................................... 39
4
POZICIONÁLÁS Jelen on-line „füzetcsomag” a TIE projekt fenntartási időszakában, az iskolai szakemberek egészségfejlesztési tevékenységét hivatott támogatni az alábbi témákban:
Egészségfejlesztési programelemek:
1.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program I. (Élelmiszer-táplálkozás) 2.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program II. - Iskolakert program. 3.) Az ivóvíz-fogyasztás népszerűsítését célzó program. 4.) A helyes test- és száj-higiénés szokások kialakulását támogató program 5.) Sérülés megelőzés-elsősegély (előkészület után nagyrendezvény) 6.) Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése. (előkészület után nagyrendezvény) 7.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során I. (”Spuri a suliba” – „Kincsesláda "). 8.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során II. ("Lépéselőnyben”). 9.) A kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetőleg a délutáni tanítási időszakban, de nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló, szabadidősport jellegű egészségfejlesztő és életmódformáló programok megvalósítása. (Délutáni szabadidő – „Kincskeresés” – „Eszközbox”). 10.) Időszakos, rendszeresen visszatérő, hagyományteremtő jelleggel szervezett, a tevékenységek változatosságára építkező iskolai rendezvények megvalósítása. (Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány)). 11.) Aktív osztálykirándulás
5
Az egészségkultúra komplex rendszerében, az iskolai színtérhez kötötten, az egészség, mint általános jól lét érdekében folytatott „ Aktív osztálykirándulás” témával foglalkozunk az alábbiakban. A közösségi mozgásprogramok szerepe Az intézmények mozgásos aktivitást fokozó programjának fontos összetevője a közösségi mozgásprogram-elemek, melyeket a családok és intézmények közötti kapcsolatok mozgásos tevékenységeken keresztül történő mélyítésére használnak fel gyakran. Az alkalomszerű vagy rendszeres késődélutáni, hétvégi, szünidei szabadidős aktivitások, közös tanár-diák-szülő játékok, mérkőzések, kirándulások, hétvégi családi sportprogramok, aktív osztálykirándulások és sporttáborok nemcsak fokozzák az aktivitási szintet az adott eseményen, hanem megerősítik a családok és az intézmények közötti elköteleződést, ugyanakkor mintafunkciót is ellátnak a szülők és a gyermekek viszonyában. Ez az a közösségi minta, mely lehetővé teszi az egészséggel kapcsolatos kívánatos attitűd kialakítását, fenntartását és megalapozza, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb választás.
A
köznevelési
intézmények
munkavállalói
közösségének
közösségi
mozgásprogramba történő bevonása hosszú távon is komoly szocializáló erővel bír, továbbá jelentősen hozzájárulhat a munkatársak egészségi állapotának javulásához is. A rendszeres testmozgással együtt járó egészségre ható előnyök akár gazdasági értelemben is kimutathatóan segíthetik az intézményt. A közösségi kohézió erősödése a lelki egészség szempontjából lényeges, támogató elem.
Az iskolán kívüli csoportos mozgás- és sportprogramok szerepe Az iskolai kereteken kívül szervezett programok mozgásos tartalmát különböző formákban oldhatják meg az iskolák, így például az osztálykirándulás, a hétvégi közös és/vagy családi szabadidősport és rekreációs programokon, valamint sportra épülő táborok szervezésén keresztül. A (szabadidő)sport közösségteremtő és személyiségformáló ereje A sportoktatás nagyon sok lehetőséget nyújt az igazi közösségi életre, ezáltal a szilárd közösségek kialakítására. A közös gyakorlatozások, a játékos együttes munka, közös eredményre törekvés kollektív magatartást igényel a sportolóktól.
6
„A sport közösségfejlesztő hatása különösen jelentős azoknál a sportágaknál, ahol az eredmény több sportoló együttes tevékenysége következtében jön létre, egész akciósort
igényel.
Ezek
a
csapatsportok,
váltók,
sportjátékok,
összetett
versenyszámokra jellemzők. A játékosokat a csapat fogja össze, az eredményes játék a csapat összes játékosának közös, együttes cselekvését feltételezi. A közös érdek semmibe vétele, egyénieskedés a saját csapatot hozza hátrányos helyzetbe.” 1
Osztálykirándulás Az osztálykirándulás céljait és szemléletét elsősorban az azt összefogó és szervező pedagógusok határozzák meg. Az osztályfőnök a kirándulások során indirekt nevelési módszerekkel nevel, például új kihívások biztosításával, példamutatással, megfelelő mintaadással. Az osztály, mint közösség, kiemelkedő szerepet játszik a gyermekek szocializációs folyamatában. Az indirekt (közvetett) nevelő hatások az osztályban a közös feladatok megoldása közben, illetve a tanulók közötti interakciók során jönnek létre. Ez a közösségi tevékenység alapja, amely magát a közösséget is formálja. A tanár szerepe a folyamatban elsősorban a megfelelő feladatok, kihívások biztosítása, a közösségi tevékenység szervezése, hiszen az egyén a közösség által fejlődik. Szécsényi (www.osztalyfonok.hu) szerint ez a fejlődés indirekt, mert a nevelő a közösségen keresztül, közvetetten tudja segíteni az autonóm személyiséggé válást. 2 Az indirekt nevelő hatások fő forrása tehát a közösség, a közösségi tevékenység. Bábosik szerint „A direkt és az indirekt nevelési módszerek együttes alkalmazása szükséges és nélkülözhetetlen az egyén fejlődéséhez, szocializációjához, mert megfelelő módon egészítik ki egymást. Ilyen meghatározó közösségi élmény az osztálykirándulás. 3
Fontos cél, hogy a projekt keretében megvalósuló aktív osztálykirándulások élménydús és egészséges alternatívaként jelenhetnek meg mind a tanulók, mind az azt szervező pedagógusok számára. Évközi és nyári táborok A fentiek vonatkoznak a tanév folyamán, illetve a nyári szünetben rendezett táborokra is. Utóbbiak esetében azonban a gyermekek másfajta szabadságélményt élhetnek át, hiszen a több napos- hetes elvonulásoknak sajátos ritmusa és szocializációs közege alakul ki. Ezt lehet összekapcsolni egy újfajta természet- és közösségélménnyel. Egy 7
jól szervezett tábor végére ennek köszönhetően a résztvevők többek lesznek valamivel, újfajta tudással gazdagodnak. 4 Egy mozgásos aktivitásra épülő tábor esetében ez új mozgásformákkal (pl. evezés, tánc, lovaglás stb.) vagy mozgásos, közösségfejlesztő játékokkal való megismerkedést, azok elsajátítását is jelentheti.
CÉLOK Általános, hosszú távú cél A szakemberek érzékenyítése és felkészítésük a kifejezetten egészségfejlesztési célú aktív osztálykirándulások, illetve közös kirándulások és sportos táborok szervezésére, megvalósítására, hogy közreműködésükkel és a tanulók bevonásával ilyen programok a gyakorlatban is megvalósuljanak a nevelési-oktatási intézményekben vagy annak falain túl.
Specifikus, középtávú cél Komplex intézményi egészségfejlesztési programok megvalósítása az állami fenntartású általános iskolákban, többcélú intézményekben. Működési cél A tanulók fizikai aktivitásának növelése az éves osztálykirándulások, táborok alkalmával az Aktív osztálykirándulás programelem megvalósításával.
Leírás A testmozgás programok tartalmi elemei kooperáción alapuló, közösségi, családi, együttes élmény jelleggel megszervezett alkalomszerű, de éves rendszerességgel ismétlődő programok. Az intézményeknek lehetőségük van a különféle erőforrásaik és lehetőségeik tekintetében választani a mozgásprogramok közül.
- Az aktív osztálykirándulások
Az osztálykirándulás fókuszában egy vagy több rekreációs mozgásforma áll, tematikája arra épül. Például gyalogos túra,
8
kincskeresés vagy kerékpáros túra, vízi túra, kalandpark látogatás stb.
Továbbá
kiegészítő
sporttevékenységeket,
jelleggel
sportfoglalkozásokat,
sportágmegismerő
lehetőségeket,
táncfoglalkozásokat (táncház), népi játékokat, mercy jellegű házi bajnokságokat, amelyek
játékos
szervezett
sportvetélkedőket
formában
a
tartalmazhatnak,
kirándulás
helyszínén
kerülhetnek lebonyolításra.
- Sportos évközi és nyári táborok
Az évközi és nyári táborok fókuszában egy, vagy több rekreációs mozgásforma áll, tematikája arra épül. Például tánctábor, „cserkésztábor”
gyalogos
kirándulásokkal,
kincskereséssel,
sátorozással vagy kerékpáros túra, vízi túra szervezése.
Valamint
kiegészítő
jelleggel
(szabadidő)sportfoglalkozásokat,
tábori
játékokat,
sportágmegismerő
lehetőségeket, táncfoglalkozásokat (táncház), népi játékokat, mercy jellegű házi bajnokságokat, játékos sportvetélkedőket tartalmaznak, amely szervezett formában a táborozás helyszínén kerülnek lebonyolításra.
Célcsoport: 1-8. évfolyam Szervezési forma: Rendszeresen megvalósuló éves, illetve alkalomszerűen megvalósuló hétvégi, iskolai szünidei Időbeli feltétel: a teljes tanév, évente egy alkalommal
FEJLESZTÉSI FELADAT A pedagógusok és a tanulók érzékenyítése a fizikai aktivitás életmódba történő beillesztésére. Fontos, hogy a pedagógus számára az „aktív osztálykirándulás” szervezésének lehetősége megvalósítható és vonzó alternatívaként jelenjen meg. A pedagógusok és a diákok kezdeményezzék az iskolán belüli vagy azon kívüli csoportos és/vagy családi sportrekreációs programok szervezését. További cél a diákok érzékenyítése, illetve személyes élmény, tapasztalat nyújtása számukra a 9
szervezésbe történő bevonáson keresztül. Kiemelten fontos, hogy az iskolán keresztül szervezett szünidei és nyári táborok megvalósítása során megjelenjen az egészséges, élményszerű rekreációs sportra épülő táborozás alternatívája. A fentieken keresztül bővíthető a szabadidős, szünidei, aktív tevékenységek palettája; fejleszthető a gyermekek önállósága.
Pedagógiai fejlesztési célok A tanuló ismerje meg az ülő életmód és az inaktivitás egészségre gyakorolt negatív hatásait és az aktív pihenőidő jelentőségét, rövid és hosszú távú előnyös hatásait például a keringési rendszerre, az általános közérzetre vagy a szellemi fittségi állapotra. •
Legyen képes •
aktívan eltölteni a hétvégi szabadidőt, illetve iskolai szünidőt,
•
saját maga szervezni szabadidejét, illetve aktívan tölteni azt,
•
aktivizálni a környezetében élőket és bevonni azokat az aktív fizikai rekreációs tevékenységekbe.
•
Ennek érdekében a tanuló tanulja meg beosztani, tervezni és szervezni saját és akár környezete szabadidejét tanári segítségnyújtással ezt követően pedig egyénileg.
•
Ehhez szükséges, hogy megismerje •
az aktív szabadidő-eltöltés, sport és játék különböző formáit, amelyet kortárs csoportban és/vagy családi körben űzhet,
•
ismerje
meg
a
lakóhelyéhez
közeli,
elérhető
sportrekreációs
lehetőségeket, létesítményeket és a természeti környezet nyújtotta lehetőségeket. •
A tanuló szerezzen jártasságot •
a szabadidő tervezésében, szervezésében,
•
olyan testnevelési és népi játékokban, valamint sporttevékenységekben, amelyeket az adott hely és eszközlehetőségek mellett önállóan is képes megszervezni és levezetni,
•
illetve saját élményt az információkeresésről, előkészítésről, tervezésről és a megvalósításról,
10
•
legyen tájékozott a tágabb lakókörnyezete által nyújtott aktív fizikai rekreációs lehetőségekkel,
illetve
a
különböző
sportjátékok,
testnevelési
játékok
szabályaival kapcsolatban. Ezért fontos a gyermekek – érettségüknek megfelelő szintű – bevonása a programok tervezési folyamatába, annak érdekében, hogy megfelelően motiváltak legyenek így válnak az aktivitások részeseivé és nem pedig ”passzív elszenvedőivé”. ELŐKÉSZÍTÉS A program előkészítése a helyi viszonyok pontos feltérképezésével kezdődik, amely az osztálykirándulások, táborok esetében az iskolára és az esemény helyszínére egyaránt vonatkoztatható. Tájékozódás után a helyi adottságokat figyelembe véve tisztázzuk céljainkat. Célkitűzésünket hangoljuk össze az iskola és környezete adottságaival, a közösségben rejlő igényekkel, lehetőségekkel, és építsünk az iskola tanulóinak véleményére. A programok illeszkedjenek a tanulók képességeihez, illetve kéréseihez figyelembe véve, hogy az eszközök rendelkezésre állnak-e az iskola számára. Kutassuk fel az együttműködő szakembereket (testnevelő tanár, tanító, sportolás iránt elkötelezett pedagógusok, önkéntesen bevonható edzők, táncoktatók stb.). Az előkészítő munka szerves része, hogy az iskola nevelőtestülete megfelelő tájékoztatást kapjon a programtervezetről épp úgy, ahogyan a szülők is. Nem csak udvariassági gesztus a helyi önkormányzat és az intézménnyel kapcsolatban lévő civil szervezetek tájékoztatása sem arról, hogy milyen új tevékenység indítását tervezik. A testmozgást támogató programok tervezésekor célszerű figyelembe venni azokat az ajánlásokat, amelyeket a területen számos bevált gyakorlattal rendelkező Egyesült Királyságban dolgoztak ki, kifejezetten az iskoláskorú gyermekek számára. 5 •
Dolgozzunk ki testmozgás-terveket - Azonosítsuk azokat a gyermekeket, akik nem teljesítik az ajánlott napi egy órás testmozgás követelményeit és vonjuk be őket a tervezésbe; - Konzultáljunk a tanulókkal, hogy megértsük, mi segíti, illetve mi akadályozza őket abban, hogy többet mozogjanak.
•
Fejlesszük a szóba jövő helyszíneket és létesítményeket - biztosítsuk, hogy a helyszínek gyermekbarátok legyenek, 11
- olyan
helyszíneket
kell
biztosítani,
amelyekben
a
gyermekek
biztonságban érezhetik magukat testmozgás közben, - támogassuk a parkok és szabad terek használatát. •
Vonjuk be a tanulókat a döntési folyamatokba.
•
Vonjunk be önkénteseket, akik megfelelő képzettséggel rendelkeznek ahhoz, hogy gyermekekkel foglalkozzanak.
•
Biztosítsunk informális és formális keretek közötti testmozgás-lehetőségeket egyaránt.
•
Több komponensű – iskolai és közösségi – programokat szervezzünk - biztosítsunk létesítményeket és felszerelést, - számoljunk a tanulók közti különbségekkel és nyújtsunk mindenki számára elérhető lehetőségeket.
•
Szenteljünk külön figyelmet a lány tanulók igényeinek.
A programot koordináló tanár Az osztálykirándulást és egyéb iskolán kívüli aktív programot szervező, koordináló pedagógus lehet testnevelő, de más tanár is, illetve igénybe veheti külső szakember segítségét is. Fontos azonban, hogy – amellett, hogy a téma iránt elkötelezett – bizonyos kompetenciákkal és tapasztalattal rendelkeznie kell. Ahhoz, hogy hitelesen képviselje a programot, szerencsés, ha maga is aktívan él, rendszeresen sportol. Fontos, hogy megfelelő kapcsolata legyen a tanulók szüleivel, hiszen a szülők bizalma és alkalomszerűen aktív részvétele elengedhetetlen a tanulók bevonásához, motiválásához. A pedagógussal szembeni elvárás továbbá a tanulók korosztályi és egyéni különbségeire való fogékonyság, az ehhez való alkalmazkodási képesség. Gyakran a kirándulásokat, táborokat összefogó pedagógusok felelnek az anyagi fedezet előteremtéséért is, ezért szerencsés, ha tisztában van azzal, hogy milyen forrásokat lehet megpályázni ilyen célokra. Együttműködő szakemberek azonosítása, felkutatása Ahhoz, hogy a program minél hatékonyabban működjön, kulcsfontosságú, hogy az azt koordináló pedagógus számos iskolai (testnevelő tanár, más elkötelezett tanár kollégák) és iskolán kívüli szereplővel (önkormányzat, edzők, táncoktatók, támogató szülők stb.) működjön együtt. A pedagógus kollégákkal elsősorban a gyermekekkel 12
kapcsolatos feladatok és felelősség megosztása érdekében fontos együtt dolgozni, de lehetnek közöttük használható többlettudással rendelkező oktatók is (pl. játszóházvezetői, drámapedagógiai, edzői, táncoktatói végzettség). Az iskolán kívüli partnerek közül az önkormányzat – helyben szervezett rendezvény esetén – a környezeti átalakítások végrehajtásával támogathatja a programot, de adott esetben eszközöket, segítő személyzetet is biztosíthat a programban résztvevők számára, esetleg anyagi segítséget nyújthat. A kívülről bevont önkéntes edzők, oktatók új sportágakkal, táncformákkal ismertethetik meg a gyermekeket, akár az iskolai sportnapokon, akár a táborok, kirándulások alkalmával. Érdemes a pályázati lehetőségeket is feltérképezni, így részben tehermentesíthetjük a szülőket, valamint plusz erőforrással színesíthetjük a programot. Szülők bevonása, szülői nyilatkozat Osztálykirándulások, táborok esetében – különösen, ha a programon több osztály vagy évfolyam vesz részt közösen - nehezebb lehet a tanulókat koordinálni és a biztonságos közlekedésre, viselkedésre felügyelni, ezért érdemes a szervezés során felmérni, hogy hány szülő tud ebben segítséget nyújtani. Ahogy a többi pedagógus, szakember, úgy a bevont szülők is rendelkezhetnek olyan többlettudással, melyet a program során hasznosítani tudunk (pl. sportági ismeretek, kerékpárszerelés). A szülők segíthetnek még eszközök beszerzésében, szállításában is. A program megkezdése előtt érdemes nyilatkozatot kérni a szülőktől a gyermekek egészségi állapotára, gyógyszer- és egyéb allergiáira, ételérzékenységére, állandóan szedett gyógyszereire vonatkozóan.
Helyi környezeti adottságok feltérképezése Döntsük el, beltéri vagy kültéri programot szervezünk-e. Válasszunk újszerű, érdekes helyszínt. Vizsgáljuk meg, milyen lehetőségeink vannak a helyszín és az időszak kapcsán: a. Helyszín adottságai: Pl. víz mellett, erdőben; szabadtéri illetve fedett létesítmények b. Évszakra jellemző adottságok kihasználása: Pl.: hó, jég, avar, víz
13
Időzítés A program előkészítésének időtartama nagymértékben függ annak jellegétől. Néhány naptól, akár egy vagy többhetes időtartamot is felölelhet. Az előkészítés jellemzően a megvalósítás időtartamának sokszorosa. A program időpontjának kiválasztásánál vegyük figyelembe az alábbiakat: •
ünnepnapok, munkaszüneti napok;
•
tervezett iskolai rendezvények időpontja;
•
időjárási viszonyok;
•
évzáró számonkérések időszaka.
Rendelkezésre álló sporteszközök felderítése A program megkezdése előtt derítsük fel, milyen eszközökkel rendelkezik az iskola, illetve az a helyszín, ahová a kirándulást vagy tábort szervezzük. Amennyiben van rá lehetőség, a fent említett szereplők bevonásával igyekezzünk beszerezni további eszközöket, amelyeket az azok iránt érdeklődő diákok a program időtartamára igénybe tudnak venni.
Biztonsági feltételek, eszközök ellenőrzése Fontos, hogy a program megkezdése előtt történjen meg a sporteszközök és – amennyiben kevésbé frekventált helyszínre tervezzük a programot - a helyszínek biztonsági ellenőrzése. A kerékpáros, vagy vízi túrák szervezésekor figyelembe kell venni a tanulók jártasságát is, hiszen ez alapvető feltétele a biztonságos lebonyolításnak.
Célcsoportok azonosítása és megismerése Mérjük fel, hogy az adott közösségből kik azok a gyermekek, akik könnyen bevonhatóak, illetve az osztály mely tagjainak milyen szerepet lehet szánni a programok során. Milyen az osztály összetétele (fiú-lány arány, rendszeresen sportoló-nehezen aktivizálható gyermekek stb). Számoljunk azzal is, hogy a ”nehezen bevonhatóság” hátterében akár lelki okok (pl. ”szégyenlősség”, testkép elfogadási problémák, csúfolódás vagy attól való félelem, stb.) állhat, vagy akár megfelelő öltözet, hiánya/hiányossága és/vagy anyagi hozzájárulás megteremtésének nehézsége is 14
okozhatja. Ezen problémák felderítéséhez és megoldásához értő, elfogadó körültekintés és tapintatos egyéni beszélgetések sorozatára is lehet szükség különös tekintettel a személyes adatvédelemre.
Igény felmérése A program megkezdése előtt fontos, hogy megismerjük a diákok érdeklődési körét, igényeiket. Az alkalmazott módszerek a következők lehetnek: •
alsó tagozatban: kis csoportos irányított beszélgetés, játékos foglalkozás (például közös rajz, montázskészítés, meseírás).
•
felső tagozatban: rövid kérdőív, csoportos irányított beszélgetés.
Mozgósítás Érdemes minden érintett osztályból kiválasztani néhány, a program iránt elkötelezett gyermeket. Ők lehetnek a rendszer „motorjai”, terjeszthetik a program hírét az intézményben. Hatékony eszköz lehet az iskolarádió- televízió- és újság is.
Irányított beszélgetések lehetséges témái Itt az adott tematika mentén felmerülő beszélgetési témákat gyűjtöttük csokorba, elsősorban azzal a céllal, hogy a diákok motiválásához további ötleteket adjunk. Téma
Kulcsszavak •
Egészségfejlesztő testmozgás
kornak
és
fizikai
Korcsoport állapotnak
megfelelően •
tudatosan keresni kell a lehetőséget 1-8. osztály a mindennapi rendszeres fizikai aktivitásra
•
rendszeres mozgás – napi rutin része
Testmozgásban gazdag
•
szabadidősport
életmód jelentősége
•
iskolai sportolási lehetőség
•
kedvező hatással van az általános
1-8. osztály
egészségi állapotra 15
•
jó közérzet
•
fokozza a fizikai teljesítőképességet
•
erősíti a szívet és az érrendszert
•
javítja
a
tüdő,
a
légzés
hatékonyságát •
növeli
az
izomtömeget
és
az
izomerőt •
csökkenti a zsírtömeget
•
a szabadon felhasználható időkeret és a megélt szabadidő fogalma
Az egészséges
•
időgazdálkodás, időfolyatás
szabadidőeltöltés
•
éljünk a szabadidőnkkel
kultúrája
•
a szellemi és fizikai rekreációs
1-8. osztály
élmény fontossága
A mozgás=élmény, közösségi élmény üzenet erősítése.
•
aktív döntések
•
társaságban kellemesebb
•
közösséggé válás
•
mindenki együtt
•
generációk együtt
•
miért élmény a közös kirándulás
•
a különböző jármódok, sportágak,
1-8. osztály
programlehetőségek varázsa Aktív osztálykirándulás,
•
hova,
kedvenc sportágak, játékok
Táborozás
aktív osztálykirándulás lehetőségei, milyen
tevékenység
csoportosítva •
közös élmény
•
kihívás, kaland
•
a játék öröme
•
csapattá válás
•
miért szeretünk táborba menni
köré
1-8. osztály
1-8. osztály
16
•
a
táborozás
milyen
lehetőségei,
hova,
tevékenység
köré
csoportosítva •
a természeti környezet varázsa
•
közös élmény
•
kihívás, kaland
•
a játék, sport öröme
•
csapattá válás
MEGVALÓSÍTÁS Az iskolai testmozgás-programok hatékony támogatásához az alábbi lépésekre van szükség: •
mérés a kezdeti állapotról (ismeretanyag, érdeklődés és igények felmérése, időgazdálkodási kompetenciák mérése),
•
a lehetséges, könnyen elérhető helyszínek feltérképezése a személyi, tárgyi és anyagi forrásoknak megfelelően a különböző életkori csoportokra, illetve nemekre vonatkoztatva,
•
rendelkezésre álló szállítható sporteszközök feltérképezése, beszerzése,
•
aktív tanulói, a szervezést támogató csoportok kialakítása,
•
a szülők tájékoztatása,
•
szülői nyilatkozatok bekérése,
•
az érdeklődő, aktív szülők felkutatása, csapattá formálása, bevonása a részfolyamatokba,
•
a sporteszközök tárolása, mozgatása,
•
a programok tervezése, előkészítése, lebonyolítása (aktív osztálykirándulás, hétvégi kirándulás, közös sportprogram, sportos tábor, tábori játékok stb.),
•
hírek, információk terjesztése a programban zajló tevékenységekről,
•
folyamat-értékelés,
•
mérés a program zárásakor.
17
Mérés-kezdetek Mielőtt a kiválasztott csoporttal elkezdenénk az érdemi munkát, szükséges „mérni” a diákok és a foglalkozást tartó pedagógus(ok) tudás-szintjét, egészséggel kapcsolatos beállítódásait. A beállítódás (attitűd) méréséhez a mellékletben található a kérdőív. Ezt inkább évente érdemes mérni, nem egy programelem, hanem egy tematikusan felépített, több programelemet felölelő komplex egészségfejlesztési tevékenység (tan)éves ciklusa előtt és után. Az ismeret-változás mérése programelemenként történik a foglalkozások megkezdése előtt majd a programelem lezárásakor. Ebben, az egészségfejlesztési programelem megvalósítását támogató segédanyagban, az ismeretfelmérő kérdéseire adandó helyes válasz kifejtése eltérő betűszínnel jelölt, ami azt segíti, hogy a tematikus feldolgozás során azokra hangsúlyosan kitérhessünk és így a záráskor megismételt mérés során biztos, hogy olyat kérdezzünk, amiről volt szó. A kérdések és a megoldókulcsok a mellékletben találhatóak.
Tanév eleje Diák attitűdmérés (bemeneti)
Tanár attitűd és ismeret összevont (bemeneti)
Programelem(ek) eleje - bemeneti diák
-
Alsós kérdőív - Felsős kérdőív
Programelem(ek) vége - kimeneti diák
-
Alsós kérdőív - Felsős kérdőív
Tanév vége Diák attitűdmérés (kimeneti)
Tanár attitűd és ismeret összevont (kimeneti)
18
Tanulók bevonása a program tervezésébe Az igényfelmérés során döntsük el közösen, hogy a kirándulás vagy tábor milyen jellegű mozgásformát helyezzen előtérbe. A motivációs beszélgetések során bemutathatunk kevésbé ismert (vagy már elfeledett) sportágakat, mozgásformákat. Természetesen a tanulók érdeklődési körén és kívánságain kívül ezt számos tényező befolyásolhatja. Ilyen pl. a rendelkezésre álló összeg, amelyet a kirándulás/tábor lebonyolítására tudunk fordítani; az a maximális távolság, amelyen belül a program megvalósulhat; a kiválasztott helyszín földrajzi és infrastrukturális adottságai stb. Ha nem jutunk eszközhöz vagy szűkösek az anyagi keretek, beszéljük meg, hogy melyek a mindenki számára legkönnyebben elérhető mozgásformák. Ezek nem igényelnek költséges felszerelést vagy előismeretet. Ilyen lehet pl. a gyalogtúra, egyszerű vízi játékok vagy a népi játékok nagy része. Nagy segítség lehet, ha közösen kitalálunk egy adott tematikát, amelyet a program lebonyolítása során kibontakoztatunk (lásd: „Sportos iskolai rendezvény” EPSZA – Példák - Vetélkedők). Dokumentációs
feladatok
(a
TIE-segítő
projekt
fenntartási
időszakára
vonatkozóan)
IT Platform: A dokumentáció a projekt lényeges eleme. Az „IT-Platform” - számítógépes felszín ezt a munkát megkönnyíti. Alapvetően két fő része van. Első része – alap-személyes adatok bevitele. Itt a pedagógus elsősorban a saját és a gyermekek adatit kell, hogy rögzítse. A Második rész az ESEMÉNY NAPLÓ. Ebben a programmal kapcsolatos események kerülnek rögzítésre, többnyire legördülő menükből kell egyszerű választással jellemezni az adott eseményt, valamint mód van rövid, szöveges bejegyzésekre is. Itt kerülnek rögzítésre az induláskor és záráskor felvett kérdőívek is, a foglalkozások során készült fényképek. •
Programelemek adminisztrálása -
A programelemekhez kapcsolódó események IT felületre való feltöltése kapcsán az egyes események tartalmáról szóló rövid összefoglaló (vázlat,
emlékeztető,
beszámoló)
kitöltése
az
eseményekhez
kapcsolódó "Egyéb információ" szabad szöveges mező töltésével
19
-
Az eseményekhez legalább 1 db fénykép, programelemenként legalább 5 db fénykép csatolása
•
Diák adminisztráció -
•
Jelenléti ív kitöltése, IT portálon rögzíteni a résztvevői létszámot
bevont diákok adatainak kitöltése
Kérdőívek -
kitöltött kérdőívek felvitele az IT platformra
20
A feladatok végrehajtásához bemutató videók állnak rendelkezésre: http://egeszseg.hu/group/tie_intranet/bemutvid
További mérési lehetőségek Megfelelő testmozgási szintet elérő tanulók aránya Mutatószámok: •
Az egészségjavító testmozgásra vonatkozó ajánlásoknak megfelelő (napi 60 perc MPA 1) tanulók aránya; szabadidős fizikai tevékenységekben (strukturált fizikai aktivitás és életvitel) és aktív közlekedésben (aktív ingázás stb.) részt vevő tanulók aránya; a testmozgásra vonatkozó napi sémák intenzitás, gyakoriság és a tevékenység időtartama szempontjából.
•
Fittségi szint (kardiovaszkuláris fittség, erő stb.). Eszközök: a testmozgás monitorozása objektív eszközök (pl. mozgásérzékelők) és szubjektív eszközök (pl. kérdőívek) felhasználásával.
Témaköri feldolgozási javaslatok 1. Foglalkozás: a rendezvényszervezés alapjai, csapatépítés Az első alkalommal érdemes a gyermekeket bevezetni a rendezvényszervezés rejtelmeibe, így később részfeladatokat bízhatunk rájuk, ezáltal inkább magukénak érezhetik a programot. Annak érdekében, hogy minden zökkenőmentesen
haladjon,
pontos
ütemtervet
kell
meghatározni
az
előkészítéstől az értékelésig (ebben segítséget a „Sportos iskolai rendezvény EPSZA-füzet nyújt 6). Már a folyamat elején jelöljük ki az egyes munkafázisok felelőseit. Közösen mérjük fel a lehetséges kockázatokat (pl. jelentkezők kiesése, problémák a helyszínnel, közlekedéssel, betegségek, balesetek stb.) és készítsünk tervet a kezelésükre. A program mérföldköveinél hívjunk össze találkozókat a „szervezői csapat” tagjaival, az érdeklődőket pedig folyamatosan tájékoztassuk az iskolai faliújságon vagy az iskolai médián keresztül.
2. Foglalkozás: kevésbé ismert mozgásformák, népi játékok bemutatása
1
MPA: moderate physical activity- közepes intenzitású mozgás
21
Az aktív kirándulások és táborok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyermekeket kevésbé elterjedt mozgásformákkal ismertessük meg. Játékos sportágbemutatókra és vetélkedőkre számos példát kínál a „Délutáni szabadidő” EPSZA-füzet 7, népi és ügyességi játékokból összeállított váltók lebonyolításához pedig jelen füzet „Példák” fejezetében meríthetünk ötleteket. A mozgásos programokat összeállításakor tartsuk szem előtt, hogy a foglalkozások mercy jelleggel valósulnak meg, nem versengésre épülnek, és mindezt tudatosítsuk a tanulókban is már a program tervezése során. Ez alkalmat teremt arra, hogy a gyermekekkel a mozgás hatásairól beszélgessünk. Hangsúlyozhatjuk, hogy a rendszeres fizikai aktivitás jótékony hatással van a kognitív képességekre, valamit csökkenti a stresszt. 8 A felsősöknek már elmagyarázhatjuk, hogyan fejlődik az állóképességük és ez miként befolyásolja a szív- érrendszer működését. 9 3. Foglalkozás: „speciális esetek”- gyógyszer- és ételallergia, állandó gyógyszerek A programon résztvevő tanulók között szinte biztos, hogy lesz olyan, aki érzékeny valamilyen gyógyszerre vagy bizonyos ételekre. Annak érdekében, hogy megelőzzük a csúfolódást vagy az étkezés körüli vitákat, még indulás előtt beszéljünk a rájuk vonatkozó speciális szabályokról. A leggyakoribb gyógyszerösszetevők, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki, a penicillin, a szalicil, az inzulin, a jód, valamint a nyugtatók. Az allergiás reakció tünete lehet az enyhe bőrpír, bőrvörösség, csalánkiütés, viszketés, zavartság, az ajkak és a torok duzzanata, légzési nehézségek, szédülés, ájulás, idegesség, szapora szívverés, ájulás, hányinger, hányás, hasmenés. 10 Az ételek közül a leggyakoribb allergének a gyermekek esetében a tej, a szójás ételek, a kagyló és a mogyoró. A tünetek nem feltétlenül köthetőek az emésztéshez, a gyógyszerallergiához hasonló, széles skálán mozognak. 11 A fentieken kívül gyakori még a gluténérzékenység, illetve az annál jóval súlyosabb cöliákia, ezeknek az esetében a gabonaszemekben (búza, árpa, zab, rozs) található sikér (glutén) az oka az autoimmun folyamatoknak, melyek hasmenésben, haspuffadásban, görcsökben mutatkoznak meg. 12
22
A gyermekek tisztában kell, legyenek társaik allergiáival, nehogy a közös étkezések, nassolások alkalmával olyan étellel kínálják meg őket, amelyek kellemetlen vagy akár súlyos reakciókat válthatnak ki. Sok gyermek él olyan krónikus betegséggel, amely állandó gyógyszeres kezelést igényel. Ilyenek az asztma, a cukorbetegség és az epilepszia. A szülői nyilatkozatban ezért nagyon fontos rákérdezni, hogy milyen különleges tudnivalók
vannak
a
gyermekekkel
kapcsolatban
(nyilatkozatminta
a
Mellékletben található). A gyógyszerszedés felügyelete a kirándulások, táborok alkalmával a kísérők feladata, valamint az is, hogy tudják, milyen elővigyázatossági intézkedéseket kell betartaniuk (pl. epilepsziás gyermeket csak állandó felügyelettel szabad magasra mászatni, fokozottan ügyelni kell rájuk vizes környezetben). Az előkészítő foglalkozáson beszéljünk arról, hogy krónikus betegséggel is lehet tartalmas életet élni, ezek a gyermekek nem „bénábbak” és nem feltétlenül gyengébbek társaiknál és egy kis odafigyeléssel és empátiával a különbségek fel sem tűnnek. 4. Foglalkozás: higiénés szabályok a kirándulás alatt, kullancsveszély A helyes higiénés szokások kialakításához segítséget a „Higiéné” EPSZAfüzet 13 nyújt. A kirándulásokra, táborokra vonatkozóan ennek kiemelendő pontjai a mindennapos tisztálkodás, a kéz-és szájhigiéné, a menstruáció alatti higiénés szabályok, az évszaknak megfelelő öltözködés, a fürdőzéshez kapcsolódó tanácsok és a fényvédelem. Ahhoz, hogy kullancscsípést szerezzünk, nem feltétlenül kell az erdőben kirándulnunk, ugyanis a paraziták a fűben bújnak meg leggyakrabban. Ezért érdemes nekik minél kisebb felületet hagyni, a zokniba tűrni a nadrág szárát, a pólót betűrve viselni. A gyermekeket gyakrabban csípi meg a kullancs a nyakukon vagy a hajas fejbőrön, ezért a hosszú hajat célszerű összefogni, illetve fejfedőt viselni. A szabadban töltött idő után tavasztól őszig minden este ajánlott átvizsgálni a testünket kullancsok után kutatva. Tudatosítsuk a gyermekekben, hogy ilyenkor nem ciki a nehezen látható területek vizsgálatára valamelyik bizalmas barátunkat megkérni, mert a kullancsot minél előbb el kell távolítani, hogy megelőzzük a veszélyes a Lyme-kórt és a kullancsok által terjesztett agyhártya- és agyvelőgyulladást. Ha a Lyme-kór kórokozójával fertőzött kullancsot 24 órán belül eltávolítják, akkor a fertőződés valószínűsége 23
nagyon kicsi, 48 óra múlva már 30% esély van rá, 72 óra elteltével pedig majdnem 100%. Az eltávolítás helyes módja, az, hogy a kullancsot a bőrhöz lehető legközelebb csipesszel megfogjuk és lassú, folyamatos, csavaró mozdulattal kihúzzuk. A bőrben maradó fej problémát már nem tud okozni, ezért nem szabad a parazitát habbal vagy krémmel megfojtani, a potrohát összenyomni. 14.Ha mégis megtörténik a fertőzés, annak tünete lehet a csípés (vagy a feltételezett csípés) helye körül 24 óra lappangási idő után kialakuló, pár centiméteres, piros folt, súlyosabb esetben ízületi fájdalom, láz. A kullancsenchephalitis ritkábban előforduló betegség, fertőzött kullancsokkal nagyobb eséllyel Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kell számolni. A fertőzés első tünetei a csípés után 5-14 nappal jelentkeznek (jó eséllyel ekkor már a gyermek nem tartózkodik a kirándulás helyszínén, ezért is nagyon fontos az önvizsgálat). Ezek lehetnek láz, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalom. 15 5. Foglalkozás: sérülés megelőzés, elsősegélynyújtás A „Sérülés” EPSZA-füzet 16 Példák fejezetében az alábbi témákhoz találhatunk ismeretanyagot
és
foglalkozásterveket:
mentőhívás
veszélyhelyzetben;
sportsérülések megelőzése; felnőtt alapszintű újraélesztés elsajátítása; az elsősegélynyújtás alapjai; közlekedési balesetek megelőzése; sebek és vérzések; hőártalom okozta sérülések megelőzése; otthonbiztonság, veszélyek a háztartásban; játék közbeni egymásra figyelés, veszélyhelyzetek felismerése. A program előkészítése során ajánlott a „Sérülés” programelemet is megvalósítanunk a résztvevő gyermekek körében. 6. Foglalkozás: rizikómagatartások- alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás, kockázatos szexuális magatartás A közös elvonulás, a szülőktől való távollét gyakran „kihágásokra” ösztönzi a tanulókat, ezért feltehetőleg a legnagyobb igyekezet ellenére is találkozhatunk rizikómagatartásokkal a program alatt. Ezek prevenciója a bizonyítékok alapján 17 folyamatos és komplex beavatkozásokat igényel, ezért a táborokra, kirándulásokra vonatkozó viselkedési normákat szerencsés esetben már meglevő programok keretében tudjuk megbeszélni. Amennyiben a gyermekek korábban nem vettek részt hasonló intervenciókban, úgy önmagában nem elég, 24
ha
néhány
foglalkozás,
megbeszélés
keretében
ismeretet
adunk
át
szerhasználat, dohányzás és szexuális viselkedés témakörökben, mivel az ilyen alkalmak (ugyan növelik a gyermekek ismereteit) nem befolyásolják a magatartást. Ezért az információátadáson kívül ki kell dolgoznunk egy stratégiát arra vonatkozóan, hogy a mozgásos tevékenységekbe és azokat követő közösségi programokba hogyan építünk be olyan elemeket, amelyek növelik a gyermekek önbecsülését (ebben nyújtanak segítséget a mercy jellegű foglalkozások) és döntéshozatali képességét, erősítik a társas kapcsolatokat. Mivel az osztálykirándulások, táborok egy másfajta szabadságélményt kínálnak a tanulóknak, fontos, hogy jól strukturáljuk az idejüket, természetesen szükségük van saját időre, de ez nem nyúlhat olyan hosszúra, hogy unatkozni kezdjenek. Mérés- zárás Itt az indításkor felvett kérdés-sort ismételjük meg. Amennyiben a foglalkozások során a szövegben színessel jelzett ismeret-elemekre kitértünk, várható, hogy „jobb” eredmény születik, ha nem is minden egyén, de a csoport szintjén feltétlenül. A projekt szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az eredményeket, összehasonlítható módon, helyesen dokumentáljuk. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a pedagógus saját magát is mérje meg, és az eredményeket dokumentálja.
Hírek, információk terjesztése a programban zajló tevékenységekről Belső kommunikáció:
I.
Az osztályon, iskolán belüli kommunikáció erősítése a program időtartama alatt és után.
Alsó tagozat: •
Rajzok készítése, rajzverseny a témáról
•
Egyéni naplófüzet - Ajándékot kap a tanuló, ha sok mozgásformát kipróbál
Felső tagozat:
25
•
Selfiek, fotók készítése és megosztása az aktív szabadidő-eltöltésről, fotópályázat iskolán belül
•
Egyéni naplófüzet - Ajándékot kap a tanuló, ha sok mozgásformát kipróbál
Tudósítás a programról az iskolarádióban-újságban.
II.
Külső kommunikáció:
A rajzverseny/ fotópályázat eredményeinek megosztása helyi közösségi tereken. Cikk írása a helyi nyomtatott sajtóba. Rövid összefoglaló eljuttatása a helyi online sajtóhoz. További média megjelenési lehetőségek kiaknázása.
ÉRTÉKELÉS Elérte a tevékenység a célját? Az értékelés során fontos visszatekinteni a program előkészítésére. Az akkor megfogalmazott célok, részcélok és kritériumok teljesítésének vizsgálatával és a kezdeti és záró mérés kiértékelésével lesz teljes az értékelés. Az értékelés során választ kell kapni a következő kérdésekre: ● Elérte-e a program a célját? ● Azt a célt érte el, amit az előkészítés során kitűztek? ● Mivel lehet ezt alátámasztani? (szubjektív – pl.: elégedettségi mérések és objektív pl. a mérés-kezdet és mérés-végén adatainak összehasonlításával) ● Milyen problémák merültek fel a kivitelezés során? ● Hogyan oldódtak meg a problémák? ● Milyen következtetéseket, tanácsokat lehet levonni a jövőre vonatkoztatva? A folyamat lezárásához hozzá tartozik a szakmai összegzés és visszajelzések küldése mindazoknak, akik részt vettek a programban, vagy segítették annak létrejöttét (diákok, pedagógusok, segítők, szakemberek, oktatási intézmény vezetése). A sikeres program zárásának egyik fontos eleme a köszönőlevelek kiküldése 26
mindazok számára, akik segítették a program sikeres végrehajtását. Az értékelés során, a megfelelő tapasztalatok birtokában kell megvizsgálni a program esetleges megismételhetőségének lehetőségét is. Amennyiben a program megismétlésre kerül, úgy érdemes a program közép és hosszú távú hatását is vizsgálni, erre vonatkozóan mérési-értékelési tervet készíteni.
Döntés a folytatásról A megvalósító pedagógusok a tantestület elé tárják a program eredményeit. Ennek függvényében szakmai döntést kell hozni a folytatásról. Egyértelműsíteni kell, hogy a programok összességükben mennyire tekinthetőek hagyományteremtésnek, illetve hogyan illeszkednek a meglevő a hagyományokhoz. A
program
további működésének
tényét
érdemes
az
intézmény
szakmai
dokumentumaiban (pl.: házirend, munkaköri leírások, intézményi éves munkaterv, stb.) rögzíteni, megteremtve a további működés adminisztratív feltételeit is. Komplex egészségfejlesztési programokhoz kérhető szakmai-módszertani ajánlás is, ennek linkjét itt találják: http://www.oefi.hu/iskolaiprajanlas/iskolaiprogramokajanlasa.html .
PÉLDÁK
Aktív osztálykirándulások: •
Gyalogtúrák szervezése az osztálykirándulás során, benne térképes vagy gpsas kincskeresés
•
Kerékpártúra az osztálykirándulás során
•
Vízitúra: Sárkányhajó/k vagy kenuk
•
Barlangászat
•
Kalandparkok
•
Lovastanya-látogatás 27
Tábori, sport- és népi játékok gyűjteménye: Telefon A kezdő játékos úgy tesz, mintha felvenne egy telefont, és beszélni kezd bele. Mondanivalóját a csoport egyik tagjának címzi, de az ő nevét nem árulja el, sőt utalást sem nagyon tesz rá. Addig beszél így, amíg az illető magára nem ismer. Ekkor ő "válaszol" a hívásra, majd hozzá kerül a híváskezdeményezés joga. Ha véletlenül valaki más veszi fel, akkor "téves hívás" közlésével el kell utasítani, és folytatni kell a telefonálást,
amíg
az
igazi
címzett
magára
nem
ismer.
A játék különleges helyzetet teremt, ami eleinte zavarba ejtő, de egyúttal szórakoztató. Nagy ráhangolódást és empátiát igényel mindkét fél részéről, hogy valóban ráutaló információk nélkül, pusztán a hangsúlyozásból, hangszínből és más nem verbális jegyekből ki lehessen találni, hogy ki a hívott fél. http://www.cegtrening.hu/trening-gyakorlatok/ Kidobós akadályokkal Szer: 1 db gumilabda. Játéktér: fás terület. A játék leírása: Két csapatot alakítunk. A csapattagok adogatással (száma megköthető) közelítik meg az ellenfelet. Akit eltalálnak, leül, de az adogatásban részt vehet. A menekülők a labda elől a fák mögé bújhatnak. Győztes: az a csapat, amelyik hamarabb kidobja az ellenfél összes játékosát. Számháború Létszám: tetszőleges, de azonos létszámú 2 csapat. Szer: 1 zászló, mindenkinek a fejére erősíthető, papírra írt négyjegyű szám. Játéktér: körülhatárolt fás terület.
28
A játék leírása: A játékot erdős, hegyes vidéken játsszuk. Az egyik csapat a védő, amelyik a zászlót valahol eldugja, és azt védi. A támadók feladata, hogy a zászlót megtalálják. Akinek játék közben a számát leolvassák, kiesik és egy központi helyen várakozik. Akit egy ellenfél úgy megközelít, hogy meg tudja érinteni, az is kiesik a játékból Győztes: a védők, ha minden támadót leolvastak. A támadók, ha megszerezték a zászlót.
Nagy vadászat Játéktér: fás terület. A játék leírása: Fás, bokros területen játszassuk a játékot, a játéktér határait kijelölve. A játék a kijelölt vadász jelére (síp, fütty) indul. Ekkor az őzek elfutnak, elbújnak, s kezdődik a vadászat. Akit a vadász megérint, hajtója lesz - jelzést vesz magára - s ő is foghat őzet. A vadásznak jeleznie kell, hogy merre jár. A következő játékot az utoljára megfogott kezdheti. Győztes: aki legtöbbször volt vadász. Ipics-apacs (Bújócska) Létszám: 15-20 tanuló. Játéktér: erdős, rétes terület. A játék leírása: A játékterületen belül kijelöljük az apacsoló (lekopogó) helyet, ami általában egy fa. A hunyó becsukott szemmel számol - pl.: 20-ig -, miközben a többiek elbújnak. A számolás után elindul, hogy megkeresse a játszókat. Ha valakit megtalál, visszafut a lekopogó helyre és a kijelölt helyen lekopogja a meglátott játékost: ipi-apacs 1, 2, 3. Ha a bújó ér előbb vissza, ő kopogja le a hunyót. Általában az először megtalált játékos lesz az új hunyó. Játszható úgy is, hogy az utolsó megtalált "brancsot ment". Tehát, ha leüti a hunyót, a következő játékban nincs csere. 29
Csendőr-zsivány Játéktér: bokros, fás szabadterület. A játék leírása: A tanulókat két csoportba osztjuk. Egyik a zsiványok, másik a csendőrök. Jelre a zsiványok szétfutnak, majd kis idő múlva a csendőrök üldözőbe veszik őket. A zsiványok a kijelölt területen menekülhetnek, elbújhatnak. Ha a csendőrök a zsiványok közül hármat elfognak, a játék véget ér, majd szerepcserével folytatható. Minden fogoly elfogását hangosan tudatni kell. Győztes: az a csapat, amelyik hamarabb tudja a három foglyot megérinteni.
Hatos labda Létszám: csapatonként 3-6 tanuló. Szer: 1 labda. A játék leírása: A két csapat 15-20 m-re feláll egymással szemben. Az "A" csapat földobja és átüti a túloldalra a labdát. Ott valaki aláfut és visszaüti. A labda oda-vissza jár. Ha valamelyik csapat vét, az ellenfélé a kezdés. A kezdéseket számoljuk. Az ütés módját meg lehet kötni. Győztes: az adott idő alatt több pontot szerzett csapat. Ököllabda Létszám: csapatonként 6-7 tanuló Szer: 1 röp-, vagy focilabda, két kiskapu A játék leírása: A két csapat egy kézilabda méretű pályán áll fel. A játékosok a labdát csak ököllel érintve adhatják tovább. A labdát meg lehet fogni, de az átadást már ököllel ütve kell végrehajtani. A cél az ellenfél kapujába juttatni a labdát. Alakíthatjuk úgy a szabályokat, hogy a labdát ököllel ütve lehet vezetni, illetve kapura csak a társtól érkező labdát lehet továbbítani. Mindig az utolsó játékos szerepelhet kapusként, aki testtel is védheti a kaput. 30
Farbaméta Létszám: 10-15 tanuló. Szer: 1 labda. A játék leírása: Két párhuzamos vonalat húzunk egymástól 5 m-re. 1 játékos a dobó, az egyik vonal mögött áll fel. A többiek a másik vonal mögött helyezkednek el, az első tanulónál van a labda. A labdát a dobó kezébe továbbítja, s ezzel együtt mindenki futásnak ered. A dobó játékos a következő vonalig elviheti a labdát és céloz. Addig marad dobónak, amíg talál. Győztes: aki meghatározott körön belül a legtöbb találatot gyűjtötte.
31
MELLÉKLETEK Felnőtt Komplex mérés Egyedi mérési azonosító kód:
Felnőtt attitűdmérés Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy Ön hogyan viszonyul az egészségéhez. 1 = Egyáltalán nem érzem most igaznak, 5= Most teljesen ezt érzem igaznak
Osztályozza 1-től 5-ig a következő állításokat! 1 (Egy sorba csak egy "x"-et tegyen!) Nem foglalkoztat különösebben, hogy mi egészséges és mi 1. nem. Nincs elég szabadidőm, hogy mozogjak, sportoljak, testedzést 2. végezzek. Ha beszélek valakinek a gondjaimról, lehet, hogy gyengének 3. és szerencsétlennek fog tartani vagy megijed tőlem. Az egészségtelen (túl zsíros vagy sok cukrot tartalmazó) 4. ételeket kerülöm.
2
3
4
5
5. Inkább cukormentes üdítőket iszom, mint cukrosakat. 6.
Jobban szeretek számítógépezni, elektronikus játékokat játszani, tévét nézni mint sportolni, táncolni, kirándulni stb.
7. Ha dohányzom, több barátra teszek szert. Az alkohol segít ellazulni, oldja a gátlásaimat, felszabadulttá tesz. 9. Nem szívesen vásárolnék óvszert, mert ciki lenne. 8.
10. A vidám emberek több barátra tesznek szert. 11.
Jelenleg milyennek ítéli meg saját egészségét? (5- nagyon jó; 4- jó; 3- Kielégítő; 2- Rossz; 1- nagyon rossz)
32
Komplex - Feladatok felnőtt ismeretbővülés méréséhez Kérjük az egész mondatra vonatkozóan döntse el, hogy igaz vagy hamis, és karikázza be az Ön szerint megfelelőt! A vegyszerek által okozott marási sebek a nyílt sérülések közé tartoznak, ezért a sebkörnyéket mindig fertőtleníteni kell. Az élelmi rostok rossz vízmegkötő képességük miatt lelassítják az 2. elfogyasztott táplálék haladását a bélrendszerben és ezáltal a tápanyagok optimális felszívódását segítik elő. Ha az elszenvedett bokasérülés erőteljesen fáj, megduzzad, és a lábfej/boka 3. rendellenesen, torzult helyzetben áll, akkor lehet rándulás, ficam vagy törés is. Az alkar (csontok) törésének gyanúja esetén a sérült végtagot rögzíteni kell 4. valamilyen rendelkezésre álló, szilárd eszközhöz pl.: faághoz, hogy a mentő/orvos megérkezéséig ne mozdulhassanak el a sérült csontvégek. A kalcium felszívódását elősegíthetjük napi többszöri étkezéssel és 5. rendszeres testmozgással. Az antioxidánsok azoknak az anyagoknak az összefoglaló elnevezése, 6. amelyek olyan szöveti/sejti elváltozásokat okoznak, melyek hatására felgyorsul az öregedés és a különböző megbetegedések kialakulása. A magok csírázásához oxigén-dús levegő, sok napfény és tápanyagban dús 7. talaj szükséges. A viszkóz olyan műszál, ami a test természetes szellőzését képes 8. biztosítani, mert természetes alapanyagból, cellulózból készül. 9. A hallójárat öntisztuló, ezért a fülzsírt nem kell eltávolítani belőle. Hazánkban a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 30%-át 10. használja fel, míg a 70%-ot az ipar és a háztartásokban közvetlenül felhasznált, csapból kifolyó víz teszi ki. A zsiradékok bevitelére rendszeresen szüksége van a szervezetünknek, 11. mert segítik a testhőmérséklet szinten tartását, a sejthártya felépítését és a D-vitamin képzését, de mechanikai védőszerepet is betöltenek. A zsírban oldódó vitaminoknak (pl.: K, A, E, D vitaminok) magas az 12. energiatartalmuk, ezért az energiatermelő anyagcsere folyamatokban fontosak. 1.
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
33
Diák attitűd- és ismeretmérés Diák Adatlap: OM azonosítója:
Válaszadó neve: Válaszadó neme:
fiú lány …..év
Válaszadó életkora
Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye)
Kitöltés időpontja:
20….. év ….. hó ….. nap
Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma:
34
Attitűd változás méréséhez kérdőív (Diák) Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy Te hogyan gondolkodsz és érzel az egészséggel kapcsolatban. I.
Osztályozd 1-től 5-ig mennyire igazak rád szerinted a következő állítások?
egyáltalá n nem érzem most igaznak 1
most teljesen ezt érzem igaznak 2
3
4
5
Nem foglalkoztat különösebben, hogy mi egészséges és mi nem. Nincs elég szabadidőm, hogy 2. mozogjak, sportoljak, testedzést végezzek. Ha beszélek valakinek a gondjaimról, D lehet, hogy gyengének és 3. szerencsétlennek fog tartani vagy megijed tőlem. Szerinted milyen az egészséged? 4. (5- nagyon jó; 4- jó; 3- Kielégítő; 2Rossz; 1- nagyon rossz) 1.
35
Feladatok a diákok ismeretbővülésének méréséhez (felső tagozat) Kérdés 1. 2.
3.
4.
5. 6. 7.
8.
9.
10.
11.
12.
IGAZ HAMIS
A mercy jellegű sportjátékok versengésre épülnek. Kirándulás vagy tábor szervezése előtt minden esetben tervet kell készíteni a lehetséges kockázatok kezelésére. A gyermekek számára ajánlott napi, közepes erősségű testmozgás 30 perc. A rendszeres mozgástól elfáradsz, ezért nehezebben megy a tanulás. A gyógyszerallergia tünete lehet bőrpír, csalánkiütés, légzési nehézségek, akár ájulás is. A mogyoró ritkán okoz allergiás tüneteket.
jelenti. Ha a társad valamire allergiás, annak az ételnek már kis mennyiségű fogyasztásától is rosszul lehet. cukorbetegeknek
csak
rosszullét
esetén
kell
gyógyszert bevenniük. A kullancsot a bőrből kizárólag csipesz segítségével szabad eltávolítani. A kullancs bőrben „bennszakadt” feje is fertőzést okozhat. A
kullancs
által
terjesztett
IGAZ HAMIS
IGAZ HAMIS
IGAZ HAMIS IGAZ HAMIS
A gluténérzékenység és a cöliákia ugyanazt a betegséget
A
IGAZ HAMIS
agyhártya-
agyvelőgyulladás tünetei 24 órán belül jelentkeznek.
és
IGAZ HAMIS
IGAZ HAMIS
IGAZ HAMIS
IGAZ HAMIS
IGAZ HAMIS
IGAZ HAMIS
36
Diák megoldókulcs Kérdés 1. 2.
3.
4.
5.
HAMIS
A mercy jellegű sportjátékok versengésre épülnek. Kirándulás vagy tábor szervezése előtt minden esetben tervet kell készíteni a lehetséges kockázatok kezelésére.
IGAZ
A gyermekek számára ajánlott napi, közepes erősségű
HAMIS
testmozgás 30 perc. A rendszeres mozgástól elfáradsz, ezért nehezebben
HAMIS
megy a tanulás. A gyógyszerallergia tünete lehet bőrpír, csalánkiütés, légzési nehézségek, akár ájulás is.
IGAZ
6.
A mogyoró ritkán okoz allergiás tüneteket.
HAMIS
7.
A gluténérzékenység és a cöliákia egy és ugyanaz.
HAMIS
8.
9.
10.
11.
12.
Ha a társad valamire allergiás, annak az ételnek már kis mennyiségű fogyasztásától is rosszul lehet. A
cukorbetegeknek
csak
rosszullét
esetén
IGAZ
kell
HAMIS
gyógyszert bevenniük. A kullancsot a bőrből csak csipesz segítségével szabad eltávolítani. A kullancs bőrben „bennszakadt” feje is fertőzést okozhat. A
kullancs
által
terjesztett
agyhártya-
agyvelőgyulladás tünetei 24 órán belül jelentkeznek.
és
IGAZ
HAMIS
HAMIS
37
Szülői nyilatkozatminta
Szülői nyilatkozat táborozáshoz, osztálykiránduláshoz 20..
1. A gyermek neve:…………………………………………………………………. 2. A gyermek születési dátuma: ……………………………………………………. 3. A gyermek lakcíme: ……………………………………………………………… 4. A gyermek anyjának neve: ………………………………………………………. 5. Nyilatkozat arról, hogy a gyermeken nem észlelhetőek az alábbi tünetek:
a) Láz:……………………………………………………………………………. b) Torokfájás:…………………………..………………………………………… c) Hányás:………………………………………………………………………... d) Hasmenés:……………………………………………………………………... e) Bőrkiütés:…………………………………….................................................... f) Sárgaság:………………………………………………………………………. g) Egyéb súlyosabb bőrgennyesedés:……………………………... h) Váladékozó szembetegség, orrfolyás:…………………………
bőrelváltozás, gennyes
fül-
és
i) a gyermek tetű- és rühmentes:…………………………………………………. j) Speciális tudnivalók a gyermekről (gyógyászati segédeszköz, gyógyszerallergia, ételérzékenység, állandó gyógyszerek stb.):.…………………………………………………………………………….
A kiállító törvényes képviselő neve:………………………………………………………. A kiállító aláírása:………………………………………………………………………….. A kiállító lakcíme:…………………………………………………………………………. A kiállító telefonos elérhetősége:…………………………………………………………..
38
…………………………, 20.. ……………………hónap …………nap
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK 1
Bíróné N. E. és mtsai (2011) Sportpedagógia – Kézikönyv a testnevelés és sport pedagógiai kérdéseinek tanulmányozásához. Dialóg Campus Kiadó – Nordex Kft.
2
www.osztalyfonok.hu [Bp., 2016.02.01.]
3
Bábosik I. (1999.): A nevelés elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (85–88.)
4
ÖTM Sport Szakállamtitkárság (2008.): Komplex kistérségi táborozási módszertan http://hawaii2.ithelpportal.com/sportolonemzet/Repository/Uploads_RT/ohegyi/Documents/ksr/kiadv% C3%A1nyok/Komplex%20kist%C3%A9rs%C3%A9gi%20t%C3%A1boroz%C3%A1si%20m%C3%B3d szertan.pdf [Bp., 2015.11.10.] 5
NICE Guidance, (2009): Promoting physical activity https://www.nice.org.uk/guidance/ph17 [Bp., 2014.11.24]
for
children
and
young
people
6
NEFI (2015.): EPSZA- Sportos iskolai nagyrendezvény http://projektek.egeszseg.hu/web/tie/tudastar [Bp., 2016.02.01.]
NEFI (2015.): EPSZA- Délutáni szabadidő http://projektek.egeszseg.hu/web/tie/tudastar [Bp., 2016.02.01.] 7
Király, T. Szakály, Zs. (2011): Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban. Dialóg Campus Kiadó. Pécs http://pszk.nyme.hu/attachments/805_mozgasfejlodes_mozgasfejlettseg_iskolaerettseg_201211.pdf [Bp., 2015.06.11.] 8
9
Frenkl R. (1995): Sportélettan, Magyar Testnevelési Egyetem tankönyve. Budapest.
10
http://www.gondozo.hu/gyogyszerallergia/ [Bp., 2016.03.23.]
11
https://www.allergiakozpont.hu/etelallergia/etelallergia-tunetei [Bp., 2016.03.23.]
12
http://www.etelallergia.hu/allergia/liszterzekenysegrol_erthetoen.htm [Bp., 2016.03.23.]
13
NEFI (2015.): EPSZA- Higiéné http://projektek.egeszseg.hu/web/tie/tudastar [Bp., 2016.02.01.]
14
http://www.kullancs.hu/laikusoknak/7 [Bp., 2016.03.23.]
15
http://oltokozpont.hu/index.php?id=362 [Bp., 2016.03.23.]
16
NEFI (2015.): EPSZA- Sérülés http://projektek.egeszseg.hu/web/tie/tudastar [Bp., 2016.02.01.]
17http://drogfokuszpont.hu/bevalt-gyakorlatok-portalja/prevencio/iskola/
[Bp., 2016.03.10.]
39
