Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai ajánlások Délutáni szabadidő – „Kincskeresés” – „Eszközbox” Az általános iskolás korosztálynak, a szabadidőben szervezett helyi programokat megvalósító szakemberek részére
Az Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások (EPSZA) sorozat eddig megjelent füzetei • • • • • • • •
Iskolakert Élelmiszer-táplálkozás Ivóvíz Test- és szájhigiéné Sérülés megelőzés-elsősegély Egészség kommunikáció „Spuri a suliba” – „Kincsesláda” „Lépéselőnyben”
• „Sportos iskolai rendezvény” (Hagyomány)
letölthető: http://egeszseg.hu/web/tie/tudastar
2
SZAKMAI TARTALOM KIALAKÍTÓI
● ● ● ●
Dávid Kata Lacza Gyöngyvér Dóczi Tamás Horváth-Zelei Attila
SZÍVESSÉGI LEKTOROK ● Benedek Elek Általános Iskola és Speciális Szakiskola ● Tarnamérai Általános Iskola ● Hevesi József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Körzeti Tagiskolája ● Mátraderecskei Általános Iskola ● Országh Kristóf Általános Iskola, Sirok ● Kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskola ● Bélapátfalvai Petőfi Sándor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
KIADVÁNY SZERKESZTŐ: Demjén Piroska SOROZAT SZAKMAI LEKTOR: Solymosy József Bonifácz
Készült:
TÁMOP-6.1.2.A-14/1-2014-0001 „Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok
megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával” című projekt termékeként Budapest, 2015
3
Tartalom POZICIONÁLÁS ................................................................................................................................................................ 5 CÉLOK .............................................................................................................................................................................. 7 FEJLESZTÉSI FELADAT .................................................................................................................................................. 9 ELŐKÉSZÍTÉS ................................................................................................................................................................ 10 MEGVALÓSÍTÁS ............................................................................................................................................................ 15 Dokumentációs feladatok ............................................................................................................................................ 17 Témaköri feldolgozási javaslatok ................................................................................................................................ 18 Mérés-zárás ................................................................................................................................................................. 21 ÉRTÉKELÉS ................................................................................................................................................................... 21 Elérte a tevékenység a célját?..................................................................................................................................... 21 Döntés a folytatásról .................................................................................................................................................... 22 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................................... 26 Felnőtt Komplex mérés................................................................................................................................................ 26 Diák attitűd- és ismeretmérés ...................................................................................................................................... 28 Megoldókulcs ............................................................................................................................................................... 33 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK .............................................................................................................................................. 36
4
POZICIONÁLÁS Jelen on-line „füzetcsomag” a TIE projekt Első Ütemében, az iskolai szakemberek egészségfejlesztési tevékenységét hivatott támogatni az alábbi témákban: Egészségfejlesztési programelemek: 1.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program I. 2.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program II. - Iskolakert program. 3.) Az ivóvíz-fogyasztás népszerűsítését célzó program. 4.) A helyes test- és száj-higiénés szokások kialakulását támogató program 5.) Sérülés megelőzés-elsősegély (előkészület után nagyrendezvény) 6.) Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése. (előkészület után nagyrendezvény) 7.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során I. (”Spuri a suliba” – „Kincsesláda "). 8.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során II. ("Lépéselőnyben”). 9.) A kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetőleg a délutáni tanítási időszakban, de nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló, szabadidősport jellegű egészségfejlesztő és életmódformáló programok megvalósítása. (Délutáni szabadidő – „Kincskeresés” – „Eszközbox”). 10.) Időszakos,
rendszeresen
visszatérő,
hagyományteremtő
jelleggel
szervezett,
a
tevékenységek változatosságára építkező iskolai rendezvények megvalósítása. (Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány)).
Az egészségkultúra komplex rendszerében, az iskolai színtérhez kötötten, az egészség, mint általános jól lét érdekében folytatott, „A kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetőleg a délutáni tanítási időszakban, de nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló, szabadidősport jellegű egészségfejlesztő és életmódformáló programok megvalósítása” témával foglalkozunk az alábbiakban.
5
Közösségi mozgásprogramok szerepe Az intézmények mozgásos aktivitást fokozó programjának negyedik összetevője a közösségi mozgásprogramelemek, melyeket a családok és intézmények közötti kapcsolatok mozgásos tevékenységeken keresztül történő mélyítésére használnak fel gyakran. Az alkalomszerű vagy rendszeres késő délutáni, hétvégi, szünidei szabadidős aktivitások, közös tanár-diák-szülő játékok, mérkőzések, kirándulások, hétvégi családi sportprogramok nemcsak fokozzák az aktivitási szintet, hanem megerősítik a családok és az intézmények közötti elköteleződést, ugyanakkor mintafunkciót is ellátnak a szülők és a gyermekek viszonyában. Ez az a közösségi minta, mely lehetővé teszi az egészséggel kapcsolatos kívánatos attitűd kialakítását, fenntartását és megalapozza, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb választás.
A köznevelési intézmények munkavállalói közösségének közösségi mozgásprogramba történő bevonása hosszú távon is komoly nevelő erővel bír, továbbá jelentősen hozzájárulhat a munkatársak egészségi állapotának javulásához is. A rendszeres testmozgással együtt járó egészségügyi előnyök akár gazdasági értelemben is kimutathatóan segíthetik az intézményt. A közösségi kohézió erősödése a lelki egészség szempontjából lényeges, támogató elem.
A tanórán kívüli iskolai délutáni mozgás- és sportprogramok szerepe Az iskolák tanórán kívüli mozgáslehetőségeit különböző szervezeti keretben is megoldhatják az iskolák így például tömegsport, szabadidősport, iskolai sportkörök, diák sportegyesületek, utóbbiak többféle céllal is szerveződhetnek. A Nkt. 1 által hatályba lépett szabályozással az intézmények két tanítási órát az iskolai sportkör keretein belül is biztosíthatnak a sportszervezeti keretek között nem sportoló gyermekek számára. Talán ez a szabályozás sok iskolában lehetőséget teremt arra, hogy szélesítse a tanulói számára elérhető tevékenységkínálatot. Hagyományosan az iskolai sportkör lehetőséget kínál a tehetséggondozásra, vagy éppen a felzárkóztatásra. Mai felfogásunk szerint a sportkör azok részére is kell szóljon, akiknek normál esetben erre nincs lehetőségük, vagyis, társadalmi-, gazdasági-, kulturális- vagy bármilyen más tényezők állják útjukat a részvételben, ami miatt ezeket a lehetőségeket nem tudták igénybe venni. Az iskolai sportkörök céljait és szemléletét elsősorban az azt összefogó és szervező pedagógusok határozzák meg. Az iskolai sportkörök a versenyek nélküli rekreációs jellegtől egészen az intenzív versenyeztetéssel járó sportági képzésig terjedően takarnak különféle sportolási lehetőséget. A tapasztalat szerint azonban ezek a programok sokkal inkább versenyeztetés központúak, mint 6
rekreációsak, amivel párhuzamosan a kevésbé tehetséges és ügyes gyermekek fokozatosan kiszorulnak, ezekből a programokból is. A projekt keretében megvalósuló testmozgás programok így nem is a kötelező sportköri foglalkozások alternatívájaként, hanem a tanítás utáni szabadidőben, rekreációs és mercy, azaz örömszerző jelleggel valósulnak meg. Az óraközi szünetek és a szabad játék szerepe a rendszeres testmozgásban A magyarországi iskolákban, bár eltérő tanítási rend szerint működnek, az első 6 tanítási órára vonatkozóan összesen 55-65 perc közötti az óraközi szünetek összideje, nem számítva a kötelező órák után pihenőidőt (így például a napközi idejében). A szünetek a mozgáslehetőségek szempontjából az egyik legbiztosabb pontot jelentik a testmozgásra a gyerekeknek 2. A kutatások szerint a szünetek a napi mozgásmennyiség 4,7-40%-át is képesek generálni 3. Az udvari mozgásos aktivitást növelő „színes” környezet [pl. telepített mászókák, mászópanelek, különböző mozgásfejlesztő eszközök, felfestett ugróiskolák és célbadobó lehetőségek, felfestett játékterek, és az udvari eszközkosarak (szabadon használható labdák, ütők, ugrókötelek stb.)] nagy hatékonysággal növelik az aktivitási szintet. 4 Stratton (2000) például az MVP 5A aktivitás 11,1%-os növekedését tapasztalta intervenciós kutatásában, ami a napi aktivitási ajánlás további kb. 10%-nyi részét jelentheti. További jó lehetőségek kínálkoznak az ún. sportszünetek, fitnesz-szünetek, játékszünetek bevezetésében. Újszerű lehetőség kínálkozik az udvaron és/vagy tornateremben, diákok által szervezett „mozgássarkok” megszervezésében. Ezek a foglalkozások elővezethetik a délutáni programokat, alkalmasak toborzásra és kedvcsinálásra is.
CÉLOK Általános, hosszú távú cél A szakemberek érzékenyítése és felkészítésük a kifejezetten egészségfejlesztési célú tevékenységek megvalósítására, hogy közreműködésükkel, a tanulók bevonásával ilyen programok a gyakorlatban is megvalósuljanak a nevelési-oktatási intézményekben. Specifikus, középtávú cél Komplex intézményi egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az állami fenntartású általános iskolákban, többcélú intézményekben.
7
Működési cél A tanulók fizikai aktivitásának növelése a kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetőleg a délutáni tanítási időszakban, nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló,
szabadidősport
jellegű
egészségfejlesztő
és
életmódformáló
foglalkozások
megvalósításán keresztül. Leírás A tanórán kívüli iskolai testmozgás programok tartalmi elemei kooperáción alapuló, közösségi együttes élmény jelleggel megrendezett tematikus programok periodikusan kapnak helyet ebben az idősávban. Az intézményeknek lehetőségük van a különféle erőforrásaik és lehetőségeik tekintetében választani a mozgásprogramok közül. •
A
délutáni
iskolai
sportágmegismerő
sportprogramok
lehetőségeket,
sportfoglalkozásokat,
táncfoglalkozásokat
sporttevékenységeket,
(táncház),
népi
játékokat,
hagyományos sportjátékokat, mercy jellegű házi bajnokságokat, játékos sportvetélkedőket tartalmaznak, amelyek szervezett formában a délutáni szünetben kerül lebonyolításra. •
A szünetekben célszerű a tanulók számára elérhető helyen eszközboxokat elhelyezni, ahol a gyerekek szabadon használhatják az ott elhelyezett sportszereket a tanítási órák között/előtt/után. Cél, hogy az eszközboxokban található eszközök használatát a gyerekek elsajátítsák, és pedagógus mentorálásával használják.
•
Az adott időben, visszatérő formában megszervezett „Kincskeresés” játék célja, hogy egy csoportélmény alapú, mozgásos játék révén örömforrássá váljon a fizikai aktivitás társas összehasonlítást nélkülöző formája, és az együttműködés során keletkező eredmények együttes építése révén kifejtse énhatékonyság, ágencia érzését erősítő hatását.
Célcsoport: 1-8. évfolyam Szervezési forma: Rendszeresen megvalósuló napközbeni Időbeli feltétel: 10 alkalom/tanév
8
FEJLESZTÉSI FELADAT A gyermekek és fiatalok testmozgását támogató beavatkozásokra vonatkozóan egy korábbi kutatásokat összegző szisztematikus tanulmány6 fontos prioritásként jelöli meg a parkok, játszóterek fejlesztését, a gyermek- és ifjúsági klubok, egyesületek támogatását, illetve a szabadidős szolgáltatók és az iskola közötti kapcsolatok erősítését. A dokumentum szerint az iskoláknak kulcsszerep jut a testmozgással, inaktivitással kapcsolatos ismeretek közvetítésében, az iskolai létesítmények tanítási idő utáni hozzáférhetőségének biztosításában, valamint a tanórán kívüli tevékenységek fejlesztésében és programok lebonyolításában. A tanítási idő után megtartott, testmozgást támogató programok kialakítása az iskola adottságainak és a tanulói igényeknek megfelelően, a tematikai ajánlások alapján, a korcsoportnak és nemeknek megfelelő módon és a biztonságot messzemenőkig szem előtt tartva történjen. Pedagógiai fejlesztési célok ● A tanuló ismerje meg az ülő életmód és az inaktivitás egészségre gyakorolt negatív hatásait és az aktív pihenőidő jelentőségét, rövid és hosszú távú előnyös hatásait például a keringési rendszerre, az általános közérzetre vagy a szellemi fittségi állapotra. ● Legyen képes aktívan eltölteni a délutáni szabadidőt. ● Ennek érdekében a tanuló gyakorolja a sporteszközök használatát csoportban, tanári segítségnyújtással ezt követően pedig egyénileg. ● Ehhez szükséges, hogy megismerje saját iskolájának létesítményi lehetőségeit, eszközállományát és azokat a sportolási lehetőségeket, amelyek ebben az iskolaidő után rendelkezésre állnak. ● A tanuló szerezzen jártasságot olyan testnevelési és népi játékokban, valamint hagyományos sportjátékokban és testmozgás-tevékenységekben, amelyeket az adott hely és eszközlehetőségek mellett önállóan is képes megszervezni és levezetni. ● Legyen
tájékozott
a
különböző
sportjátékok,
testnevelési
játékok
szabályaival
kapcsolatban. ● Ezért fontos, hogy a gyerekek felügyelettel sajátítsák el a sporteszközök technikai ismereteit és a szabályokat. Továbbá fontos, hogy az ismereteket játékos formában, csoportosan, akár versennyel összekötve sajátíthassák el.
9
ELŐKÉSZÍTÉS A program előkészítése a helyi viszonyok pontos feltérképezésével kezdődik. Tájékozódás után a helyi adottságokat figyelembe véve tisztázzuk hosszú távú céljainkat. Célkitűzésünket hangoljuk össze az iskola és környezete adottságaival, a közösségben rejlő igényekkel, lehetőségekkel, és építsünk az iskola tanulóinak véleményére. A programok illeszkedjenek a tanulók képességeihez, illetve kéréseihez, figyelembe véve, hogy az eszközök rendelkezésre állnak-e az iskola számára. Kutassuk fel az együttműködő szakembereket (testnevelő tanár, tanító, sport iránt elkötelezett pedagógusok, önkéntesen bevonható edzők, táncoktatók, sportszakemberek, stb.). Az előkészítés során figyelembe kell venni a szezonalitás jellegzetességeit. Érdemes feltérképezni a szabadtéri helyszínek (iskolaudvar, játszótér, közeli parkok stb.) eddig rejtett lehetőségeit jó idő esetére, ám fontos, hogy a rosszabb időjárású napokon is motiváltak maradjanak a tanulók mind a tanórák közötti, mind a délutáni szünetek aktív eltöltésére. Az előkészítő munka szerves része, hogy az iskola nevelőtestülete megfelelő tájékoztatást kapjon a program tervezetről épp úgy, ahogyan a szülők is. Fontos a helyi önkormányzat és az intézménnyel kapcsolatban lévő civil szervezetek tájékoztatása arról, hogy milyen új tevékenység indítását tervezik. A testmozgást támogató programok tervezésekor célszerű figyelembe venni azokat az ajánlásokat, amelyeket a területen számos bevált gyakorlattal rendelkező Egyesült Királyságban dolgoztak ki, kifejezetten az iskoláskorú gyermekek számára. 7 ● Dolgozzunk ki testmozgás-terveket - Azonosítsuk azokat a gyermekeket, akik nem teljesítik az ajánlott napi egy órás testmozgás követelményeit és vonjuk be őket a tervezésbe; - Konzultáljunk a tanulókkal, hogy megértsük, mi segíti, illetve mi akadályozza őket abban, hogy többet mozogjanak. ● Vonjuk be a tanulókat a döntési folyamatokba. ● Biztosítsunk informális és formális keretek közötti testmozgás-lehetőségeket egyaránt. ● Használjuk a meglévő parkokat és szabad tereket. ● Több komponensű – iskolai és közösségi – programokat szervezzünk - Biztosítsunk létesítményeket és felszerelést; - Számoljunk a tanulók közti különbségekkel és nyújtsunk mindenki számára elérhető lehetőségeket. ● Szenteljünk külön figyelmet a lány tanulók igényeinek. 10
A programot koordináló tanár A délutáni programot koordináló pedagógus lehet testnevelő, de más tanár is, illetve igénybe veheti külső szakember segítségét is. Fontos azonban, hogy – amellett, hogy a téma iránt elkötelezett – bizonyos kompetenciákkal és tapasztalattal rendelkeznie kell. Ahhoz, hogy hitelesen képviselje a programot, szerencsés, ha maga is aktívan él, rendszeresen sportol. Fontos, hogy megfelelő kapcsolata legyen a tanulók szüleivel, hiszen a szülők bizalma elengedhetetlen a tanulók bevonásához, motiválásához. A pedagógussal szembeni elvárás továbbá a tanulók korosztályi és egyéni különbségeire való fogékonyság, az ehhez való alkalmazkodási képesség. Együttműködő szakemberek azonosítása, felkutatása Ahhoz, hogy a program minél hatékonyabban működjön, kulcsfontosságú, hogy az azt koordináló pedagógus számos iskolai (testnevelő tanár, más elkötelezett tanár kollégák, iskolai gondnok) és iskolán kívüli szereplővel (önkormányzat, edzők, táncoktatók és más sportszakemberek, támogató szülők stb.) működjön együtt. A tanár kollégákkal elsősorban a gyerekekkel kapcsolatos feladatok és felelősség megosztása érdekében fontos együtt dolgozni, de lehetnek közöttük használható többlettudással rendelkező oktatók is (pl. játszóház-vezetői, drámapedagógiai, edzői, táncoktatói végzettség), míg az iskola műszaki személyzete az esetleges átalakításokban tud segítséget nyújtani. Az iskolán kívüli partnerek közül az önkormányzat a környezeti átalakítások végrehajtásával támogathatja a programot, de adott esetben eszközöket, segítő személyzetet és felkészítő programokat is biztosíthat a programban résztvevők számára. A kívülről bevont önkéntes edzők, oktatók új sportágakkal és mozgásformákkal, táncformákkal ismertethetik meg a gyerekeket. Rendelkezésre álló sporteszközök felderítése A program megkezdése előtt derítsük fel, milyen eszközökkel rendelkezik az iskola. Amennyiben van rá lehetőség, az iskola/helyi önkormányzat/helyi szereplők bevonásával igyekezzünk beszerezni további eszközöket, amelyeket az azok iránt érdeklődő diákok a program időtartamára igénybe tudnak venni. Biztonsági feltételek, eszközök ellenőrzése Fontos, hogy a program megkezdése előtt történjen meg a sporteszközök és a helyszínek biztonsági ellenőrzése, illetve, hogy az ellenőrzés folyamatos maradjon (pl. a délelőtti szüneteket kihasználva). A helyszín ellenőrzése biztonsági szempontból elengedhetetlen. ● Talaj: alkalmas-e a program jellegéhez, nem balesetveszélyes? 11
● Fűtés/hőmérsékletszabályozás: megfelelő-e a programhoz, az évszakhoz, a résztvevők számához? ● Világítás: szükség van-e világításra? Megoldható-e? ● Szellőzés: megfelelő-e a programhoz, az évszakhoz, a résztvevők számához? ● Bútorzat: alkalmas-e a program jellegéhez, nem balesetveszélyes? ● Elsősegély láda, elsősegélynyújtó hely: hol van, milyen felszereltségű? ● Menekülési útvonal tervezése, kiplakátolása Célcsoportok azonosítása és megismerése Mérjük fel, hogy az adott közösségből, kik azok a gyerekek, akik könnyen bevonhatóak. Milyen az osztály összetétele (fiú-lány arány, rendszeresen sportoló-nehezen aktivizálható gyerekek stb.) Igény felmérése A program megkezdése előtt fontos, hogy megismerjük a diákok érdeklődési körét, igényeiket. Az alkalmazott módszerek a következők lehetnek: ● alsó tagozatban: kis csoportos irányított beszélgetés, játékos foglalkozás (például közös rajz, montázskészítés, meseírás). ● felső tagozatban: rövid kérdőív, csoportos irányított beszélgetés. Mozgósítás Érdemes minden érintett osztályból kiválasztani néhány, a program iránt elkötelezett gyereket. Ők lehetnek a rendszer “motorjai”. A diákok mozgósításában segíthet, ha bevonunk ismert embereket, sportolókat, kollégákat, akik jó példával járnak elő. Használjuk fel a tanórák közötti szüneteket mozgósításra, toborzásra, kedvcsináló sportági bemutatókra. Hatékony eszköz lehet az iskolarádió- televízió- és újság is. A szünetekben megszervezhetjük a délutáni házi bajnokságokat, tarthatunk eredményhirdetést.
12
Irányított beszélgetések lehetséges témái Itt az adott tematika mentén felmerülő beszélgetési témákat gyűjtöttük csokorba, elsősorban azzal a céllal, hogy a diákok motiválásához további ötleteket adjunk. Téma
Korcsopo
Kulcsszavak
rt
● kornak
és
fizikai
állapotnak
megfelelően
Egészségfejlesztő
● tudatosan
testmozgás
keresni
lehetőséget
a
kell
a
mindennapi
1-8. osztály
rendszeres fizikai aktivitásra ● rendszeres mozgás – napi rutin része ● szabadidősport ● iskolai sportolási lehetőség ● kedvező hatással van az általános egészségi állapotra ● jó közérzet Testmozgásban
gazdag
életmód jelentősége
● fokozza
a
fizikai 1-8.
teljesítőképességet,
így
a osztály
mindennapi teljesítőképességet ● erősíti a szívet és az érrendszert ● javítja
a
tüdő,
a
légzés
hatékonyságát ● növeli
az
izomtömeget
és
az
izomerőt ● csökkenti a zsírtömeget ● társaságban kellemesebb A
mozgás=élmény,
közösségi élmény üzenet erősítése.
● sportszövetségek
és
sportszervezetek ● civil szervezetek és eseményei
1-8. osztály
● közösségi kapcsolatok erősödése ● csoportépítő
13
● figyeljünk oda a másikra ● ne csináljunk olyat, ami nekünk is rosszul esne ● a mindennapoknak is megvannak a Fair play a sportban, fair play az életben
”játékszabályai” ● megteremtve
a
délutáni
szabadidősport növelhetjük
feltételeit, a
1-8. osztály
társadalom
mobilitását (a hátrányos helyzetű csoportok
nagyobb
eséllyel
kapcsolódnak be a folyamatokba) Hírességek
● keressenek
példaképeket, 1-8.
hírességeket
osztály
● zenés, táncos mozgásformák ● népi
játékok,
hagyományos
sportjátékok ● testnevelési játékok Délutáni
szabadidősport
lehetőségek, események
● nordic walking
1-8.
● fesztiválokon való részvétel (pl. osztály csoportos részvétel egy helyi vagy országos sportrendezvényen, mint pl. Családi Sportfesztivál, Kihívás Napja)
Hagyományos sportjátékokat szemléltető európai anyag: http://recallgames.com Nordic walking sportot szemléltető https://www.youtube.com/watch?v=hLtCMSyps7Q
anyag
(botkóstoló):
14
MEGVALÓSÍTÁS Az iskolai testmozgás-programok hatékony támogatásához az alábbi lépésekre van szükség: ● Kezdeti állapot és lehetőségek felmérése, helyzetfelmérés ● Rendelkezésre álló eszközök felmérése, előkészítése és beszerzése ● Aktivizálható kollégák felkutatása ● Mérés a kezdeti állapotról ● Biztonsági feltételek megismerése és megteremtése ● Testmozgást támogató helyszínek kiválasztása, kialakítása különböző életkori csoportokra, illetve nemekre vonatkoztatva ● Csoportok kialakítása ● Sporteszközök tárolása, mozgatása ● A tematikus foglalkozások lebonyolítása (sportjátékok, népi játékok tanítása, fitnesz bemutatók, jógaoktatás, táncórák, nordic walking, stb.) ● Hírek, információk terjesztése a programban zajló tevékenységekről ● Folyamat-értékelés ● Mérés a program zárásakor
15
Mérés-kezdetek Mielőtt a kiválasztott csoporttal elkezdenénk az érdemi munkát, szükséges „mérni” a diákok és a foglalkozást tartó pedagógus(ok) tudás-szintjét, egészséggel kapcsolatos beállítódásait. A beállítódás (attitűd) méréséhez a mellékletben található a kérdőív. Ezt inkább évente érdemes mérni, nem egy programelem, hanem egy tematikusan felépített, több programelemet felölelő komplex egészségfejlesztési tevékenység (tan)éves ciklusa előtt és után. Az ismeret-változás mérése programelmenként történik a foglalkozások megkezdése előtt majd a programelem lezárásakor. Ebben, az egészségfejlesztési programelem megvalósítását támogató segédanyagban, az ismeretfelmérő kérdéseire adandó helyes válasz kifejtése eltérő betűszínnel jelölt, ami azt segíti, hogy a tematikus feldolgozás során azokra hangsúlyosan kitérhessünk és így, majd a záráskor megismételt mérés során biztos, hogy olyat kérdezzünk, amiről volt szó. A kérdések és a megoldókulcsok a mellékletben találhatóak.
16
Dokumentációs feladatok IT Platform: A dokumentáció a projekt lényeges eleme. Az „IT-Platform” - számítógépes – reményeink szerint felhasználó barát – felszín ezt a munkát megkönnyíti. Alapvetően két fő része van. Első része – alap-személyes adatok bevitele. Itt a pedagógus elsősorban a saját és a gyermekek adatit kell, hogy rögzítse. A Második rész az ESEMÉNY NAPLÓ. Ebben a programmal kapcsolatos események kerülnek rögzítésre, többnyire legördülő menükből kell egyszerű választással jellemezni az adott eseményt, valamint mód van rövid, szöveges bejegyzésekre is. Itt kerülnek rögzítésre az induláskor és záráskor felvett kérdőívek is, a foglalkozások során készült fényképek. •
Programelemek adminisztrálása -
A programelemekhez kapcsolódó események (klubfoglalkozások) IT felületre való feltöltése kapcsán az egyes események tartalmáról szóló rövid összefoglaló (vázlat, emlékeztető, beszámoló) kitöltése az eseményekhez kapcsolódó "Egyéb információ" szabad szöveges mező töltésével
-
Az eseményekhez legalább 1 db fénykép, programelemenként legalább 5 db fénykép csatolása
-
A Spuri a suliba és a Lépéselőnyben programelemek esetében a 22, illetve 5 aktív nap teljesítését igazoló Excel táblázat csatolása (Dokumentumtárból elérhető)
•
-
Egy Záró rendezvényhez több programelemet is hozzá lehet rendelni
-
A Záró rendezvényen az iskola összes tanulójának legalább 50%-a részt kell vennie
-
Jelenléti ív kitöltése, IT portálon rögzíteni a résztvevői létszámot
Diák adminisztráció -
•
bevont diákok adatainak kitöltése
Kérdőívek -
kitöltött kérdőívek felvitele az IT platformra
A feladatok végrehajtásához bemutató videók állnak rendelkezésre: http://egeszseg.hu/group/tie_intranet/bemutvid
17
További mérési lehetőségek Megfelelő testmozgási szintet elérő tanulók aránya Mutatószámok: ● Az egészségjavító testmozgásra vonatkozó ajánlásoknak megfelelő (napi 60 perc MPA 8) tanulók aránya; szabadidős fizikai tevékenységekben (strukturált fizikai aktivitás és életvitel) és aktív közlekedésben (aktív ingázás stb.) részt vevő tanulók aránya; a testmozgásra vonatkozó napi sémák intenzitás, gyakoriság és a tevékenység időtartama szempontjából. ● Fittségi szint (kardiovaszkuláris fittség, erő stb.). Eszközök: a testmozgás monitorozása objektív eszközök (pl. mozgásérzékelők) és szubjektív eszközök (pl. kérdőívek) felhasználásával.
Csoportok kialakítása A csoportok kialakítása történhet osztályonként, illetve a tanulói igények felmérését követően sportágakra, mozgásformákra, táncfoglalkozásokra stb. specializálódva. Sporteszközök tárolása, mozgatása A programban használni kívánt eszközök közül a kevésbé balesetveszélyeseket a tanulók számára elérhetően célszerű tárolni (pl. játékdobozok, nyitott szertár), hogy kedvükre tudjanak válogatni. A balesetveszélyesebb manőverekhez (pl. akadálypálya építése ügyességi versenyhez, vagy nordic walking) tanári felügyelet és foglalkozástartás szükséges.
Témaköri feldolgozási javaslatok A tematikus foglalkozások lebonyolítása Az előkészítésnél már hangsúlyoztuk a tanórák közötti szünetek fontosságát, ekkor alkalom nyílik a programok „reklámozására”, az aktív szabadidő-eltöltés előnyeinek hangsúlyozására: Elsősorban a kognitív képességekre és a közérzetre kifejtett pozitív hatásokról érdemes beszélgetni, ugyanis a rendszeres mozgástól a problémamegoldó gondolkodás, a döntési képesség fejlődik; fejleszti az együttműködő – és kompromisszumkészséget. Az aerob, egyenletes, ritmikus mozgás hatására a szervezetben testi-lelki harmonizáló folyamatok indulnak meg, az agyalapi mirigy béta – endorfin hormont termel, a stressz hormon szintet csökkentő sejtek aktivitása fokozódik.
9
18
A nagyobbakkal beszélhetünk az állóképesség fejlesztésének módszereiről (hetente legalább 3szor minimum 20-30 perc, megnövekedett pulzusszámon végzett mozgás). Hangsúlyozzuk a fokozatosság elvét (anaerob laktacid energia felvétel esetén – vagyis rövid idejű, hirtelen nagy megterheléssel járó tevékenység közben - tejsav képződik a szervezetben, amely nagy mennyiségben káros lehet, ráadásul fájdalommal jár, ami nehezíti a mozgást) és a jó állóképesség keringésre gyakorolt jótékony hatásait (pl. alacsonyabb pulzusszám mellett több szíven átpumpált vér, hatékonyabb oxigénmegkötés).
10
Fontos, hogy a játékos, kötetlenebb délutáni foglalkozások is alapos, minimum 10 perces bemelegítéssel kezdődjenek, hogy elérjük az általános biológiai, fiziológiai, pszichikai készenléti állapotot a fokozott munkára, edzésterhelésre. A mozgás megkezdése előtt hagyjunk időt a tanulóknak nyugodtan ebédelni, de hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy sportolás előtt ne terheljék meg túlságosan a gyomrukat. 11 A programok végeztével ne feledkezzünk meg a megrövidült izmok alapos nyújtásáról sem, egyrészt, hogy megelőzzük a sérüléseket, másrészt, hogy ez által növeljük a gyerekek izmainak terhelhetőségét, fokozzuk a hajlékonyságot, az ízületi mozgásszög kiterjedését, ezzel együtt a koordinációt. 12 Gondoskodjunk róla, hogy a tanulók rendelkezésére álljon ivóvíz, esetleg rostos gyümölcslé a folyadékpótlás biztosítására, ügyeljünk rá, hogy kb. 20 percenként lehetőségük nyíljon egy pohár víz elfogyasztására. Rendezhetünk csoportok közötti mini bajnokságokat olyan egyszerű, pontozásos sportágakban mint pl. az asztalitenisz, a tollaslabda vagy a lábtenisz. (Szabályok: http://www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_asztalitenisz.htm http://www.badminton.hu/images/uploads/newsfiles/dokumentumok/szabalyzatok/jatekszabalyok.p df http://katlan.eu/sites/default/files/users/user1/letoltheto_anyagok/Labtenisz_szabalyok.pdf) Külső edzők, klubok bevonásával bemutatkozhat a csapatsportok közül pl. a rögbi, az amerikai futball (a felszerelés valószínűleg imponál a 13-14 éves fiúknak) vagy a floorball. Megfelelő végzettséggel rendelkező instruktor vagy tréner bevonásával bemutatkozhat a nordic walking, mint kiváló szabadidősportos mozgásforma (különösen lányoknál valószínűsíthető az érdeklődés).
19
A hagyományos, népi játékok között sok olyan akad, amelynek nincs túl nagy eszközigénye és mind kül-, mind beltéren játszható (pl. zsákbanfutás, karikadobálás, kötélhúzás), a különböző játékokból ügyességi versenyt állíthatunk össze. 13 A fogócskának számos fajtája ismert és egyáltalán nem igényel eszközt, ellenben hatékonyan fejleszti az állóképességet és nagyon élvezetes. 14 A délutáni alkalmak remek lehetőséget teremtenek a népszerű tánc- és aerobic fajták bemutatkozására külső oktatók vagy képzettséggel rendelkező kollégák bevonásával (pl. néptánc15, jazz balett 16, klasszikus balett, zumba 17 stb.). A tanulók megismerkedhetnek a jógával, a pilates-szel, a tai chi-vel, melyek segítségével megtanulhatnak hatékonyabban megküzdeni a stresszel. A kamaszkorú tanulókat már foglalkoztatja az esztétikai célú testedzés, emiatt fontos tájékoztatni őket a hatékony edzésmódszerekről, illetve a kapcsolódó diétáról (fehérje- szénhidrát- zsír megfelelő arányainak fenntartása, fehérjében gazdag táplálkozás) és életmódról. (A témában folytatott beszélgetés működhet a testképzavarok prevenciójaként is.) Hírek, információk terjesztése a programban zajló tevékenységekről
I.
Belső kommunikáció:
Az osztályon, iskolán belüli kommunikáció erősítése a program időtartama alatt és után. Tudósítás a programról az iskolarádióban-újságban. Alsó tagozat: ● Rajzok készítése, rajzverseny a témáról ● Osztályok közötti verseny hirdetése ● Egyéni naplófüzet -
Ajándékot kap a tanuló, ha sok mozgásformát kipróbál
Felső tagozat: ● Selfiek, fotók készítése és megosztása az aktív szabadidő-eltöltésről, fotópályázat iskolán belül ● Osztályok közötti verseny hirdetése ● Egyéni naplófüzet -
Ajándékot kap a tanuló, ha sok mozgásformát kipróbál 20
II.
Külső kommunikáció:
● A rajzverseny/ fotópályázat eredményeinek megosztása helyi közösségi tereken. ● Cikk írása a helyi nyomtatott sajtóba. ● Rövid összefoglaló eljuttatása a helyi online sajtóhoz. ● További média megjelenési lehetőségek kiaknázása.
Mérés-zárás Itt az indításkor felvett kérdés-sort ismételjük meg. Amennyiben a foglalkozások során a szövegben színessel jelzett ismeret-elemekre kitértünk, várható, hogy „jobb” eredmény születik, ha nem is minden egyén, de a csoport szintjén feltétlenül. A projekt szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az eredményeket, összehasonlítható módon, helyesen dokumentáljuk. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy a pedagógus saját magát is mérje, és az eredményeket dokumentálja) Záró foglalkozás Az utolsó foglalkozásnak mind az alsó mind a felső tagozatban nagy jelentősége van. A program tapasztalatainak összefoglalására, szubjektív eredmények azonosítására ekkor kerül sor.
ÉRTÉKELÉS Elérte a tevékenység a célját? Az értékelés során fontos visszatekinteni a program előkészítésére. Az akkor megfogalmazott célok, részcélok és kritériumok teljesítésének vizsgálatával és a kezdeti és záró mérés kiértékelésével lesz teljes a munka. Az értékelés során választ kell kapni a következő kérdésekre: ● Elérte-e a program a célját? ● Azt a célt érte el, amit az előkészítés során kitűztek? ● Mivel lehet ezt alátámasztani? (szubjektív – pl.: elégedettségi mérések és objektív pl.: a mérés-kezdet és mérés-végén adatainak összehasonlításával) ● Milyen problémák merültek fel a kivitelezés során? ● Hogyan oldódtak meg a problémák? ● Milyen következtetéseket, tanácsokat lehet levonni a jövőre vonatkoztatva? A folyamat lezárásához hozzátartozik a szakmai összegzés és visszajelzések küldése mindazoknak, akik részt vettek a programban, vagy segítették annak létrejöttét (diákok, 21
pedagógusok, segítők, meghívott edzők, oktatók, sportszakemberek, oktatási intézmény vezetése). A sikeres program zárásának egyik fontos eleme a köszönőlevelek kiküldése mindazok számára, akiknek részük volta program sikeres végrehajtásában. Az értékelés során, a megfelelő tapasztalatok birtokában kell megvizsgálni a program esetleges megismételhetőségének lehetőségét is. Amennyiben a program megismétlésre kerül, érdemes a program közép és hosszú távú hatásait is vizsgálni, erre vonatkozóan mérési-értékelési tervet készíteni. Ki értékeljen? ● A szervező pedagógusok, önkéntesek (hogyan végezték a munkájukat, milyen visszhangja volt az egyes programoknak, létesítmény, felszerelés megfelelő volt-e, problémák stb.) ● A szervező diákok (a program sikerét, saját munkájukat, a csapat munkáját értékelhetik) ● A résztvevők (a szervezőkről, a szervezésről, a programokról, a körülményekről stb.) ● Maga a főszervező tanár (a teljes folyamatról és a benne szereplőkről) Az értékelés során fontos a közösségi pozitív visszacsatolás (pl. ünnepségeken mint október 23., március 15. vagy iskolagyűléseken a projektelemet teljesítő csoportok nyilvános dicsérete, kiemelése), ezt akár apró kiegészítő tárgyjutalommal párosítva.
Döntés a folytatásról A megvalósító pedagógusok a tantestület elé tárják a program eredményeit. Ennek függvényében szakmai döntést kell hozni a folytatásról (kötelező 3 évig fenntartani). Egyértelműsíteni kell, hogy a programok összességükben mennyire tekinthetőek hagyományteremtésnek, illetve hogyan illeszkednek a meglévő a hagyományokhoz. A program további működésének tényét érdemes az intézmény szakmai dokumentumaiban (pl.: házirend, munkaköri leírások, intézményi éves munkaterv, stb.) rögzíteni, megteremtve a további működés adminisztratív feltételeit is. Komplex
egészségfejlesztési
programokhoz
kérhető
szakmai-módszertani
ajánlás
is
(http://www.oefi.hu/iskolaiprajanlas/iskolaiprogramokajanlasa.html)
22
PÉLDÁK Lábtenisz házi bajnokság: Szervezzünk vegyes csapatokat, lehetőleg 3 fővel (fiú-lány, különböző életkorúak).
Ajánlott
körmérkőzéses bajnokságot rendezni, hogy minden csapat sok időt tölthessen a pályán. Ügyességi csapatverseny népi játékokból: Alakítsunk ki állomásokat (pl. zsákbanfutó pálya, karikadobó keresztek, kötélhúzó pálya), szervezzünk 4 fős csapatokat. Minden állomáson a csapat teljesítményét pontozzuk, így kisebb kudarcélményt jelent, ha valaki valamelyik feladatban ügyetlenebb. Jógabemutató: Meghívott oktató kis létszámú csoportokat vezet be a meditáció gyakorlásába, megtanítja helyesen végezni az egyszerűbb ászánákat. Népi játékok: 1. Váltó Létszám: 10-12 tanuló körönként. A játék leírása: Kijelölünk 1 tanulót, aki kimegy a teremből vagy távolabb háttal áll a társainak. A többiek körben állnak, s egy embert kineveznek váltónak. Minden tanuló őt figyeli, s a lehető leggyorsabban utánozza minden mozdulatát. A behívott játékos próbálja kitalálni, hogy ki irányítja a mozgásokat. Ha sikerül, szerepet cserélnek. Győztes: aki úgy irányít, hogy nem tudják felfedezni. 2. Pecsenyeforgatás Létszám: 10-12 tanuló körönként. A játék leírása: Kijelölünk 1 fogót és 1 menekülőt, a többiek egy felrajzolt kör vonalán helyezkednek el, minden második gyermek a kör közepe felé, a többiek kifelé arccal. Ők a pecsenyék. A menekülő úgy szabadulhat meg, hogy a körön állók közül egy arccal felé álló gyermeket (pecsenyét) kicsit megemelve be- vagy kiforgat a körbe illetve a körből. A menekülő marad a körön, akit megforgattak lesz az új menekülő. A körből ki, illetve bemenni mindig csak forgatás után lehet. A fogó is így játszik, de ő nem cserél a körön állókkal. Győztes: aki a legkevesebbszer volt fogó. 3. Árokcicázás A játék leírása: A teremben másfél méter széles párhuzamos vonalat rajzolunk a földre (szabadban ez egy árok). A kiválasztott cicák az árokban áll, a játszók az árok két oldalán
23
helyezkednek el. A játszók az árokrészen átugranak, átszaladnak, miközben a cicák igyekeznek valakit megérinteni. Akit megérint egy cica, azzal helyet cserél. Győztes: aki nem volt cica. 4. Hídőr A játék leírása: A pálya közepén kb. 3 m széles sávot jelölünk ki. Ez a híd. A hídra őrt állítunk. A játékosok megpróbálnak átjutni a hídon úgy, hogy az őr ne fogja meg őket. Akit mégis megérint az őr, ott marad és belőle is őr lesz. Győztes: akit nem tudnak megfogni. 5. Őrbácsi, fogjon meg! Létszám: 10-15 fős csoportok. A játék leírása: A tanulók kört alakítanak, egy leguggol a kör közepére, ő lesz az őr. A körtől kb. 15 m-re házat jelölünk ki. A többiek kézen fogva körbe járnak, és közben mondogatják: őrbácsi fogjon meg! Az őr egy darabig hallgatja, majd kergetni kezdi a többieket, akik megpróbálnak bemenekülni a házba. Akit házon kívül megérintenek, az lesz a következő játék "őrbácsija". Győztes: aki nem volt fogó 6. Hegyi ember A játék leírása: A hegyi ember fekszik a kincsei mellett (bármilyen terepen található tárgyat kinevezhetünk erre, pl.: kő, fadarabok stb.). A többiek megpróbálnak a kincsekből minél többet megszerezni. Akit kincskeresés közben a hegyi ember megérint, fogoly lesz és amit megszerzett vissza kell vinnie. Időre játsszuk. Győztes: aki a legtöbb embert fogta meg, illetve a legtöbb kincse maradt. A többieknél az, aki a legtöbb kincset szerezte meg. 7. Kecskézés Szer: 2 pár magasugrómérce léccel. (Szabadtéren két-három keresztbe fektetett bot.) A
játék
leírása:
Kijelölünk
3
fogót
(farkast),
a
többiek
a
kecskék
(menekülők).
A
magasugrólécekkel a terem végeiben elkerítünk egy-egy aklot (házat). A menekülők a magasugrólécen átugorva futhatnak be az akolba, ahol nem lehet megfogni őket. Kétszer ugyanabba az akolba nem lehet bemenni! Győztes: akit utoljára fognak meg. Változat: - az aklok számát bővíthetjük 4-6-ra is. A magasugróléc helyettesíthető paddal, gumikötéllel, szabadban faággal. 8. Kötőfékecske Létszám: 15-20 tanuló. Szer: 1 magasugró állvány (fa), 1 kötél, 1-1 zálogtárgy. A játék leírása: Az állvány köré kört rajzolunk, ahová mindenki beteszi a zálogtárgyát. Az állványra erősített kötelet fogva a fogó megpróbálja megakadályozni, hogy a zálogtárgyakat a tanulók felvegyék. Ha a körön belül - a kötelet tartva - sikerül valakit megérinteni, akkor helycsere következik.
Győztes: aki nem volt fogó. 24
9. Köteles Létszám: 8-10 tanuló kötelenként. Szer: hosszabb kötelek. A játék leírása: A tanulók körbe állnak, a fogó a kör közepén helyezkedik el a kötél két végét a kezében tartva. A többi tanuló is egy kézzel fogja a kötelet. A fogónak a kötél elengedése nélkül kell elfognia valakit. Ha valamelyik menekülő játékos elengedi a kötelet, helyet cserél a fogóval. Győztes: aki nem volt fogó. 10. Házcsere kidobással Szer: 1 gumilabda. Játéktér: fás terület. A játék leírása: Minden gyerek - a dobót kivéve - egy fához áll. A dobó játékos a labdával igyekszik eltalálni valakit, miközben házat cserélnek. Időhöz köthetjük a házban tartózkodást. Akit eltalálnak, az lesz az új dobó. Győztes: aki nem volt dobó. 11. Komámasszony hol az olló? Játéktér: fás terület. A játék leírása: A gyerekek egy-egy fához állnak a hívót kivéve, aki valakihez odasétál és kérdezi: komámasszony hol az olló? Mire a kérdezett valakinek a nevét mondja, oda küldi a hívót. A kérdés alatt a távolabbi fáknál állók helyzet cserélnek. Helycsere közben a hívó is igyekszik egy fához érni. Ha sikerül, a kimaradt játékos lesz az új hívó. Győztes: aki nem volt kérdező.
25
MELLÉKLETEK Felnőtt Komplex mérés Egyedi mérési azonosító kód:
Felnőtt attitűdmérés Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy Ön hogyan viszonyul az egészségéhez. 1 = Egyáltalán nem érzem most igaznak, 5= Most teljesen ezt érzem igaznak
Osztályozza 1-től 5-ig a következő állításokat! (Egy sorba csak egy "x"-et tegyen!)
1
2
3
4
5
1. Nem foglalkoztat különösebben, hogy mi egészséges és mi nem. 2. Nincs elég szabadidőm, hogy mozogjak, sportoljak, testedzést végezzek. Ha beszélek valakinek a gondjaimról, lehet, hogy gyengének és szerencsétlennek fog tartani vagy megijed tőlem. Az egészségtelen (túl zsíros vagy sok cukrot tartalmazó) ételeket 4. kerülöm. 3.
5. Inkább cukormentes üdítőket iszom, mint cukrosakat. 6.
Jobban szeretek számítógépezni, elektronikus játékokat játszani, tévét nézni mint sportolni, táncolni, kirándulni stb.
7. Ha dohányzom, több barátra teszek szert. 8. Az alkohol segít ellazulni, oldja a gátlásaimat, felszabadulttá tesz. 9. Nem szívesen vásárolnék óvszert, mert ciki lenne. 10. A vidám emberek több barátra tesznek szert. 11. Jelenleg milyennek ítéli meg saját egészségét? (5- nagyon jó; 4- jó; 3- Kielégítő; 2- Rossz; 1- nagyon rossz)
26
Komplex - Feladatok felnőtt ismeretbővülés méréséhez Kérjük az egész mondatra vonatkozóan döntse el, hogy igaz vagy hamis, és karikázza be az Ön szerint megfelelőt! A vegyszerek által okozott marási sebek a nyílt sérülések közé tartoznak, ezért a sebkörnyéket mindig fertőtleníteni kell. Az élelmi rostok rossz vízmegkötő képességük miatt lelassítják az 2. elfogyasztott táplálék haladását a bélrendszerben és ezáltal a tápanyagok optimális felszívódását segítik elő. Ha az elszenvedett bokasérülés erőteljesen fáj, megduzzad, és a 3. lábfej/boka rendellenesen, torzult helyzetben áll, akkor lehet rándulás, ficam vagy törés is. Az alkar (csontok) törésének gyanúja esetén a sérült végtagot rögzíteni kell 4. valamilyen rendelkezésre álló, szilárd eszközhöz pl.: faághoz, hogy a mentő/orvos megérkezéséig ne mozdulhassanak el a sérült csontvégek. A kalcium felszívódását elősegíthetjük napi többszöri étkezéssel és 5. rendszeres testmozgással. Az antioxidánsok azoknak az anyagoknak az összefoglaló elnevezése, 6. amelyek olyan szöveti/sejti elváltozásokat okoznak, melyek hatására felgyorsul az öregedés és a különböző megbetegedések kialakulása. A magok csírázásához oxigén-dús levegő, sok napfény és tápanyagban 7. dús talaj szükséges. A viszkóz olyan műszál, ami a test természetes szellőzését képes 8. biztosítani, mert természetes alapanyagból, cellulózból készül. 9. A hallójárat öntisztuló, ezért a fülzsírt nem kell eltávolítani belőle. Hazánkban a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 30%-át 10. használja fel, míg a 70%-ot az ipar és a háztartásokban közvetlenül felhasznált, csapból kifolyó víz teszi ki. A zsiradékok bevitelére rendszeresen szüksége van a szervezetünknek, 11. mert segítik a testhőmérséklet szinten tartását, a sejthártya felépítését és a D-vitamin képzését, de mechanikai védőszerepet is betöltenek. A zsírban oldódó vitaminoknak (pl.: K, A, E, D vitaminok) magas az 12. energiatartalmuk, ezért az energiatermelő anyagcsere folyamatokban fontosak. 1.
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
27
Diák attitűd- és ismeretmérés Diák Adatlap:
OM azonosítója: Válaszadó neve: Válaszadó neme: Válaszadó életkora Kitöltés helye:
fiú lány : …..év
(iskola megnevezése, székhelye)
Kitöltés időpontja:
20….. év ….. hó ….. nap
Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma:
Attitűd változás méréséhez kérdőív (Diák) Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy Te hogyan gondolkodsz és érzel az egészséggel kapcsolatban. I.
Osztályozd 1-től 5-ig mennyire igazak rád szerinted a következő állítások?
D
Nem foglalkoztat különösebben, hogy mi egészséges és mi nem. Nincs elég szabadidőm, hogy mozogjak, 2. sportoljak, testedzést végezzek. Ha beszélek valakinek a gondjaimról, lehet, 3. hogy gyengének és szerencsétlennek fog tartani vagy megijed tőlem. Szerinted milyen az egészséged? 4. (5- nagyon jó; 4- jó; 3- Kielégítő; 2- Rossz; 1nagyon rossz)
egyáltalán nem érzem most igaznak 1
most teljesen ezt érzem igaznak 2
3
4
5
1.
28
Diák Adatlap: OM azonosítója: Válaszadó neve: Válaszadó neme: Válaszadó életkora Kitöltés helye:
fiú lány : …..év
(iskola megnevezése, székhelye)
Kitöltés időpontja:
20….. év ….. hó ….. nap
Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma:
Délutáni szabadidő ismeretbővülés méréséhez kérdőív (Diák) Alsó tagozat Igaz, vagy hamis az állítás, karikázd be az általad megfelelőnek gondolt választ. Kérdés 1. Sportolás előtt a bemelegítésre elegendő 1-2 perc.
IGAZ
HAMIS
2. Tornaóra után nehezebben megy a gondolkodás a fáradtság miatt.
IGAZ
HAMIS
3. Az izmaid rendszeres nyújtásától hajlékonyabb leszel.
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
5. Sportolás előtt ajánlott sokat enni.
IGAZ
HAMIS
6. Sportolni csak torna- és edzőtermekben, illetve sportpályákon szabad.
IGAZ
HAMIS
4.
Sportolás közben és után a legjobb szomjoltók a szénsavmentes ásványvíz és a rostos gyümölcslevek.
29
7. Asztaliteniszezni kint és bent is lehet.
IGAZ
HAMIS
8. A lábteniszt csak párosban játsszák.
IGAZ
HAMIS
9. Zsákbanfutás közben tilos szökdelni.
IGAZ
HAMIS
10. Fogócskázás közben mindig csak 1 fogó lehet.
IGAZ
HAMIS
11. Jazz balettezni lányok és fiúk is megtanulhatnak.
IGAZ
HAMIS
12. Néptáncolni lehet párban és csoportban is.
IGAZ
HAMIS
30
Diák Adatlap: OM azonosítója: Válaszadó neve: Válaszadó neme: Válaszadó életkora Kitöltés helye:
fiú lány : …..év
(iskola megnevezése, székhelye)
Kitöltés időpontja:
20….. év ….. hó ….. nap
Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma:
Délutáni szabadidő ismeretbővülés méréséhez kérdőív (Diák) Felső tagozat Igaz, vagy hamis az állítás, karikázd be az általad megfelelőnek gondolt választ. Állítás 1. 2.
3.
Sportolás előtt a bemelegítésre elegendő 1-2 perc. Sportolás közben az izmok megnyúlnak, ezért felesleges lenyújtani utána. Az izomláz megelőzhető, ha fokozatosan szoktatod hozzá izmaidat a terheléshez.
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
31
4.
A jobb állóképességgel rendelkező embereknek alacsonyabb a
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
11. A zumba a salsa és a merengue alaplépéseire épül.
IGAZ
HAMIS
12. Az izomtömeg növeléséhez elsősorban szénhidrátra van szükség.
IGAZ
HAMIS
5.
6.
7. 8. 9.
10.
pulzusszámuk. Az állóképesség növelésének az érdekében legalább hetente 3-szor 20-30 percen át kell sportolni. Ha csak egy órára mész ki focizni, akkor nem kell vizet vinned magaddal. A rögbit védőfelszerelésben, míg az amerikai futballt védőfelszerelés nélkül játsszák. A tollaslabdában nincs térfélcsere. Kötélhúzás közben megengedett taktika nehezíteni az ellenfelek dolgát a kötél hirtelen elengedésével és visszarántásával. A jógagyakorlatok helyes kivitelezése nem egyszerű, nagyfokú koncentrációt igényel.
32
Megoldókulcs
Felnőtt megoldókulcs 1. IGAZ
-
2.
Az élelmi rostoknak kitűnő vízkötő képességük van, ezért gyorsítják az elfogyasztott táplálék áthaladását a bélcsatornában.
HAMIS
3. IGAZ
-
4. HAMIS
A sérült végtagot nem szabad szilárd, merev tárgyhoz rögzíteni, hanem csak lazán a testhez háromszög kendővel.
5. IGAZ
-
6. HAMIS
Az antioxidánsok védik a szervezetet, a kémiailag aktív, reakcióképes szabad gyökök ellen harcolnak a szervezetben, melyek mennyiségének túlzott növekedése a szöveti, sejti elváltozásokat okozzák, gyorsítják az öregedést és különböző megbetegedések kialakulásához vezethet.
7. HAMIS
A csírázáshoz megfelelő hőmérsékletre és vízre van szükség
8. IGAZ
-
9. IGAZ
-
10 HAMIS
Hazánkban a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 70%-át használja fel, és csak a 30%-ot tesz ki az ipar és a háztartásokban közvetlenül felhasznált, csapból kifolyó víz.
11 IGAZ
-
12 HAMIS
A vitaminoknak nincs energiatartalma.
33
Délutáni szabadidő ismeretbővülés méréséhez megoldókulcs (Diák) Alsó tagozat 1.
Sportolás előtt a bemelegítésre elegendő 1-2 perc.
HAMIS
2.
Tornaóra után nehezebben megy a gondolkodás a fáradtság miatt.
HAMIS
3.
Az izmaid rendszeres nyújtásától hajlékonyabb leszel.
IGAZ
4.
Sportolás közben és után a legjobb szomjoltók a szénsavmentes ásványvíz és a rostos gyümölcslevek.
IGAZ
5.
Sportolás előtt ajánlott sokat enni.
HAMIS
6.
Sportolni csak torna- és edzőtermekben, illetve sportpályákon szabad.
HAMIS
7.
Asztaliteniszezni kint és bent is lehet.
IGAZ
8.
A lábteniszt csak párosban játsszák.
HAMIS
9.
Zsákbanfutás közben tilos szökdelni.
HAMIS
10.
Fogócskázás közben mindig csak 1 fogó lehet.
HAMIS
11.
Jazz balettezni lányok és fiúk is megtanulhatnak.
IGAZ
12.
Néptáncolni lehet párban és csoportban is.
IGAZ
34
Délutáni szabadidő ismeretbővülés méréséhez megoldókulcs (Diák) Felső tagozat 1. Sportolás előtt a bemelegítésre elegendő 1-2 perc.
HAMIS
2. Sportolás közben az izmok megnyúlnak, ezért felesleges lenyújtani utána.
HAMIS
3.
Az izomláz megelőzhető, ha fokozatosan szoktatod hozzá izmaidat a terheléshez.
4. A jobb állóképességgel rendelkező embereknek alacsonyabb a pulzusszámuk. 5.
Az állóképesség növelésének az érdekében legalább hetente 3-szor 20-30 percen át kell sportolni.
6. Ha csak egy órára mész ki focizni, akkor nem kell vizet vinned magaddal. 7.
A rögbit védőfelszerelésben, míg az amerikai futballt védőfelszerelés nélkül játsszák.
8. A tollaslabdában nincs térfélcsere. 9.
10.
Kötélhúzás közben megengedett taktika nehezíteni az ellenfelek dolgát a kötél hirtelen elengedésével és visszarántásával. A jógagyakorlatok helyes kivitelezése nem egyszerű, nagyfokú koncentrációt igényel.
IGAZ IGAZ IGAZ HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS
IGAZ
11. A zumba a salsa és a merengue alaplépéseire épül.
IGAZ
12. Az izomtömeg növeléséhez elsősorban szénhidrátra van szükség.
HAMIS
35
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
IRODALOMJEGYZÉK Nemzeti köznevelésről szóló törvény Sarkin, McKenzie és Sallis, 1997 3 Ridgers és mtsai, 2006 4 Giles-Corti és Donovan, 2002 5 MVPA: moderate to vigorous physical activity - közepes-erős fizikia aktivitás 6 Brunton et al., 2003 7 NICE Guidance, (2009): Promoting physical activity for children and young people 1 2
https://www.nice.org.uk/guidance/ph17 [Bp. 2014.11.24] MPA: moderate physical activity - közepes erősségű fizikai aktivitás http://pszk.nyme.hu/attachments/805_mozgasfejlodes_mozgasfejlettseg_iskolaerettseg_201211.
8 9
pdf Király, T. Szakály, Zs. (2011): Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban. Dialóg Campus Kiadó. Pécs 10
Frenkl R. (1995): Sportélettan, Magyar Testnevelési Egyetem tankönyve. Budapest.
11
Boros, Sz. (2008): Sporttáplálkozás - Sportorvoslás a gyakorlatban sorozat. Krea-Fitt kiadó.
12
Müller,
A.
Rácz,
I.
(2011):
Aerobik
és
fitnesz
irányzatok,
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Muller_Anetta-Racz_IldikoAerobic_es_fitnesz_iranyzatok/ch11.html [Bp, 2014.11.24] 13
Esztergályos, J. (1990): Ezer játék, Sylvester János Nyomda. Szombathely.
14
Becsy, B. S. Esküdtné, S. I. (1986): Mozgásos játékminták, játékgyűjtemény. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó
Vállalat, Budapest 15
Antal, L.(2003): Néptáncpedagógia. Hagyományok Háza. Budapest.
16
Uhrik, D. (2004): Klasszikus balett képeskönyv, Eötvös Lóránd Tudományegyetem. Budapest
17
Perez, B (2011): Zumba riva Verlag, München
Az asztalitenisz szabályai 2014.11.24Magyar
http://www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_asztalitenisz.htm [Bp.
Tollaslabda
Szövetség
(2007):
A
tollaslabdázás
játékszabályai
http://www.badminton.hu/images/uploads/newsfiles/dokumentumok/szabalyzatok/jatekszabalyok.pdf [Bp.2014.11.24] Magyar
Lábtenisz
Szövetség
(2003):
Lábtenisz
szabályok
http://katlan.eu/sites/default/files/users/user1/letoltheto_anyagok/Labtenisz_szabalyok.pdf Iskolai
egészségfejlesztési
programok
ajánlása
http://www.oefi.hu/iskolaiprajanlas/iskolaiprogramokajanlasa.html TÁMOP 6.1.2.A-14/1 kiemelt projekt megvalósíthatósági tanulmány TÁMOP 6.1.2.A-14/1 kiemelt projekt pályázati útmutató 36
