Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Egészség kommunikáció Az általános iskolás korosztálynak, a szabadidőben szervezett helyi programokat megvalósító szakemberek részére
Az Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások (EPSZA) sorozat eddig megjelent füzetei • • • • • • • •
Iskolakert Élelmiszer-táplálkozás Ivóvíz Test- és szájhigiéné Sérülés megelőzés – elsősegély „Spuri a suliba” – „Kincsesláda” „Lépéselőnyben” Délutáni szabadidő – „Kincskeresés” – „Eszközbox”
• „Sportos iskolai rendezvény” (Hagyomány)
letölthető: http://egeszseg.hu/web/tie/tudastar
2
SZAKMAI TARTALOM KIALAKÍTÓI ●
Szabó Ágnes (NEFI)
●
Kimmel Zsófia (NEFI)
SZÍVESSÉGI LEKTOROK ● Benedek Elek Általános Iskola és Speciális Szakiskola ● Tarnamérai Általános Iskola ● Hevesi József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Körzeti Tagiskolája ● Mátraderecskei Általános Iskola ● Országh Kristóf Általános Iskola, Sirok ● Kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskola ● Bélapátfalvai Petőfi Sándor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
KIADVÁNY SZERKESZTŐ: Demjén Piroska SOROZAT SZAKMAI LEKTOR: Solymosy József Bonifácz
Készült:
TÁMOP-6.1.2.A-14/1-2014-0001 „Komplex intézményi mozgásprogramok
és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával” című projekt termékeként Budapest, 2015
3
Tartalom POZICIONÁLÁS ...........................................................................................................................................5 CÉLOK .........................................................................................................................................................6 FEJLESZTÉSI FELADAT .............................................................................................................................7 ELŐKÉSZÍTÉS ...........................................................................................................................................12 Irányított beszélgetések lehetséges témái...............................................................................................14 MEGVALÓSÍTÁS .......................................................................................................................................16 Mérés-kezdetek ......................................................................................................................................17 Dokumentációs feladatok ........................................................................................................................18 Témaköri feldolgozási javaslatok.............................................................................................................19 Mérés-zárás ............................................................................................................................................30 ÉRTÉKELÉS ..............................................................................................................................................31 Elérte a tevékenység a célját? ................................................................................................................31 Döntés a folytatásról ...............................................................................................................................32 Példák ........................................................................................................................................................32 MELLÉKLETEK ..........................................................................................................................................38 Felnőtt Komplex mérés ...........................................................................................................................38 Diák attitűd- és ismeretmérés..................................................................................................................40 Megoldókulcs ..........................................................................................................................................45 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ..........................................................................................................................48
4
POZICIONÁLÁS Jelen on-line „füzetcsomag” a TIE projektben, az iskolai szakemberek egészségfejlesztési tevékenységét hivatott támogatni az alábbi témákban: Egészségfejlesztési programelemek: 1.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program I. 2.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program II. - Iskolakert program. 3.) Az ivóvíz-fogyasztás népszerűsítését célzó program. 4.) A helyes test- és száj-higiénés szokások kialakulását támogató program 5.) Sérülés megelőzés-elsősegély (előkészület után nagyrendezvény) 6.) Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése. (előkészület után nagyrendezvény) 7.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során I. (”Spuri a suliba” – „Kincsesláda "). 8.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során II. ("Lépéselőnyben”). 9.) A kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetőleg a délutáni tanítási időszakban, de nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló, szabadidősport jellegű egészségfejlesztő és életmódformáló programok megvalósítása. (Délutáni szabadidő – „Kincskeresés” – „Eszközbox”). 10.) Időszakos,
rendszeresen
visszatérő,
hagyományteremtő
jelleggel
szervezett,
a
tevékenységek változatosságára építkező iskolai rendezvények megvalósítása. (Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány)).
Az egészségkultúra komplex rendszerében, az iskolai színtérhez kötötten, az egészség, mint általános jóllét érdekében folytatott „Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése” témával foglalkozunk az alábbiakban.
5
CÉLOK Az egészséggel kapcsolatos kommunikáció fontos részét képezi az egészség minden aspektusának, beleértve a betegségek megelőzését, az egészségfejlesztést. A kommunikáció során nem csak az egyének számára közvetítünk információt, hanem lehetőségünk nyílik a társadalom
viselkedésére
hatni,
a
politikai döntéshozók
véleményét
megváltoztatni.
A
kommunikáció lehetőséget teremt a problémák feltérképezésére, a segítségre szoruló célcsoportok azonosítására, valamint sikeres programok kivitelezésére. A kommunikáció során elősegítjük a célcsoport alkotó és befogadó tevékenységének fejlődését, mely során a gyermek képes lesz kifejezni egészségről alkotott véleményét, valamint elősegítjük az egészséggel kapcsolatos információk megértését. Általános, hosszú távú cél: Érzékennyé tenni és felkészíteni a szakembereket a kifejezetten egészségfejlesztési célú tevékenységek megvalósítására annak érdekében, hogy közreműködésükkel és a tanulók bevonásával
ilyen
programok
a
gyakorlatban
is
megvalósuljanak
a
nevelési-oktatási
intézményekben. Specifikus, középtávú cél: Komplex intézményi egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az állami fenntartású általános iskolákban, többcélú intézményekben. Működési cél: Különböző,
a
kommunikációt
segítő
eszközök
megismerése,
használatuk
elsajátítása,
egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése, amelyek összességében az egészséges
életmódot,
a
szabadtéri
játékokat,
a
fizikai
aktivitás
egészségmegőrző,
egészségfejlesztő hatásait népszerűsítik. Leírás: A program során a kiválasztott csoport a meghatározott kommunikációs eszközök segítségével végig követi a közösség „egészség” változásait. Az egy tanévig tartó játékban minden korosztály a maga szintjén felméri az egészségi állapotát – saját maga által megvalósítható méréseket végez el a megfelelő szakmai felügyelet mellett - (testtömeg, vitálkapacitás, fizikai erő stb.), majd célokat tűz ki maga elé, amelyek teljesüléséről havonta beszámol a választott kommunikációs eszközökkel. Az év végére ezzel egy folyamatot is be tudnak mutatni úgy, hogy félévkor és év végén is felmérik (igény esetén és a pontosabb eredmények érdekében lehet gyakrabban is) az egészségi állapotot, és a változásokat ábrázolják 6
kreatív módon. A résztvevő csoportok - különösen az 1-4 évfolyamon - a szülőket is bevonhatják a játékba. Ez kiegészülhet a program további alprogramjainak (például: iskolakert, higiénia, ivóvíz stb.), az osztályra, közösségre jutó feladatainak rendszeres bemutatásával. Célcsoport:1-8. évfolyam Szervezési forma: rendszeresen megvalósuló tanórán kívüli (klub) foglalkozások (minimum 10 fős csoport maximum 1 osztály) Típus: a TIE projektbe bevont 288 iskola részére kötelező a fenntartási időszakban Időbeli feltétel: 1 tanév, 8 hónap, Sikeres teljesítés: ha a diákok legalább 80 százaléka aktívan részt vett a kommunikációs eszközök használatában.
FEJLESZTÉSI FELADAT A korszerű kommunikáció egyszerre térben és időben is számtalan felületen fut. Az üzenetek hatékony célba juttatásához ki kell tudni választani a megfelelő csatornákat, hálózatokat és pontosan meg kell határozni azt a közeget, amelyhez szólni akarunk. Tudni kell, hogy milyen kommunikációs felületeket lehet egymásra építeni, melyeket érdemes párhuzamosan használni annak érdekében, hogy az egészségüzenetek ténylegesen megragadjanak a megcélzott közösség tagjaiban, és ne csak az éterbe kiáltott szavak legyenek. A kommunikáció egy olyan kulcskompetencia, amely magába foglalja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek során a mai modern felgyorsult világ változásait követni tudjuk. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és az ezek hátterében lévő képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. A 2012-es Nemzeti Alaptantervben a kommunikáció tehát több fejezetben is hangsúlyos szerepet kap, az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésén túl, a digitális kompetencia kialakításában is fontos szerepe van. A 2012-es NAT művészet fejezetének egyik alappillére a kommunikáció, a vizuális kultúrán túl a mozgóképkultúra és médiaismeret fejlesztési feladatai közé tartozik.
7
A kommunikáción keresztül a vizuális kultúra fejleszteni kívánja a gyermek megismerő és befogadóképességét, valamint kreativitását, a mozgóképkultúra és médiaismeret pedig a kommunikáció fejlesztése mellett olvasás, szövegértés, elemzés, ismeretszerzés és kritikai gondolkozást szándékozik elősegíteni. A kommunikációs program során a gyermek megismeri az egészséges életmód meghatározását, kritérium
rendszerét, a
pedagógusoknak lehetőségük
lesz a
gyermekek
problémáinak
feltérképezésére, a hiányos ismeretek feltárására, viselkedésük befolyásolására. Jelen kommunikációs program összhangban van, azokkal a NAT-ban megjelenő konkrét tartalmakkal, amelyek a kommunikációs ismeretek, készségek fejlesztésére irányulnak. 1–4. évfolyam 1. A média kifejező eszközei · ·
Az egyes médiumok néhány jellemzője. Kapcsolatteremtés a hagyományos és az új médiában. Egyszerű történetek átfordítása különböző médiumokra a rajz, az írás és a szerepjáték eszközeivel. Kapcsolatteremtés, véleménynyilvánítás, önkifejezés az online kommunikációban.
·
A kép- és hangrögzítő eszközök használatának elemi technikái. Egyszerű képsorozat, hanganyag tervezése, kivitelezése, meseszerkesztés. 2. A média társadalmi szerepe, használata
·
Valóság, képzelet, fikció. A médiavalóság, mint konstruált világ. Közvetlen és közvetített tapasztalat.
·
Tájékozódás a világhálón. Online közösségek, a kialakult szokások értelme. A médiahasználattal kapcsolatos kockázatok, problémák tudatosítása. A biztonságos internethasználat segítése.
·
Ismerkedés médiaszövegekkel: a korosztálynak szóló alkotásokkal, különös tekintettel a mesére és az animációra. 5–8. évfolyam 1. A média kifejező eszközei
·
A figyelemirányítás, a hangulatteremtés és az ábrázolás legfontosabb eszközei.
·
A történet felépítése. A tér-idő szervezés néhány jellegzetes eszköze.
·
Verbális tartalmak képi vagy audiovizuális adaptációja; a kifejező eszközök tudatosítása a médiaszöveg értelmének megváltoztatását eredményező beavatkozásokkal.
·
Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott és az online felületek összehasonlítása. Sajtóműfajok. 8
·
Ismerkedés a korosztálynak kínált művekkel, műsorokkal; szerkezetük, kifejezésmódjuk elemzése, összehasonlítása. Szövegtípusok a hagyományos és az új médiában.
·
A valós és virtuális tér különbségének tudatosítása. Önreprezentáció megtervezése.
·
Anyaggyűjtés, audiovizuális szöveg létrehozása online források alapján. 2. A média társadalmi szerepe, használata
·
A kommunikáció történetének alapfordulatai: írás, nyomtatás, távközlés és képrögzítés, internet és hálózati kommunikáció.
·
A médiatartalom létrehozásának szereplői, a médiaszöveg megalkotásának célja, az alkotói szándék, célcsoportok.
·
Médiahasználati szokások: a média közönsége és az interaktivitás lehetőségei. Az internetes és mobilkommunikáció főbb jellemzői, a társadalmi részvétel lehetőségei. A hálózati kommunikáció hatása az életmódra.
·
Társadalmi csoportok, közéleti események ábrázolása, megjelenítése a médiában (sztereotípia, reprezentáció, tematizáció).
·
A médiában megjelenő erőszak, a jelenség értelmezése és hatásának tudatosítása.
·
Médiaetika: alkotók és felhasználók felelőssége az írott és elektronikus médiában.
·
Egyének és közösségek jogai.
·
Biztonságos internethasználat. Jelen kommunikációs program során célunk elősegíteni a gyermekek alkotó és befogadó képességének fejlesztését, ezáltal hozzásegítjük a gyermekeket az egészség fogalmának, fontosságának megértéséhez, és elősegítjük saját véleményük közlését. Konkrét fejlesztési feladatok A tanuló ismerje meg, hogy az életkori sajátosságainak, ismereteinek, tudásának megfelelően milyen kommunikációs eszközök állhatnak a rendelkezésére. Gyakorlatban sajátítsa el az információ átadás formáit. Tanulja meg, hogy a közölnivalóját a lényegre koncentrálva ismertesse. Ismerkedjen meg információforrásokkal, tudja azok hitelességét felmérni. Legyen képes pontosan meghatározni, hogy kihez akar szólni, milyen eszközökkel teheti ezt meg. Értse meg, hogy a különböző kommunikációs csatornák között mik az alapvető különbségek, ezek ismeretében, hogyan alkalmazhatja, használhatja azokat a saját érdekében. A következő fejlesztési szintek és témák alapvetően egymásra épülnek, melyek csak úgy használhatóak ténylegesen, ha a foglalkozásokon a tanulók komplexen foglalkoznak a fejlesztési 9
feladatokkal. A komplexitás alatt ebben az esetben azt értjük, hogy a tematikai egységek minden foglakozáson kisebb-nagyobb mértékben megjelennek még annak ellenére is, hogy ha egy adott téma csak egy későbbi foglakozáson kerül részletesen kifejtésre. Mivel a diákok a mindennapjaikban hasonló komplexitásban kapják az információkat, így nem lesz számukra idegen ez fajta szintetizáló folyamat. 1. Az egészségkommunikáció célja, feladata A diák értse meg, hogy mit értünk egészségkommunikáció alatt. Tanulja meg a kapcsolódó egészségi-
és
kommunikációs
alapfogalmakat:
megelőzés,
egészségtudatos
életmód,
érzékenyítés, attitűdváltozás, problémafelvetés, megoldási javaslat, ismeretterjesztés stb. A saját mikrokörnyezetében fedezze fel és szedje össze a fogalmakhoz köthető jellemzőket. 2. Kommunikációs útvonalak fajtái Ismerje meg a különböző kommunikációs elérési csatornákat. Tanulja meg azok előnyeit, hátrányait, legyen tisztában a kockázatokkal. A kommunikációs útvonalakat úgy határozzuk meg, hogy az adott egészségüzenet hogyan, milyen útvonalon, mennyi közvetítővel jut el a célközönséghez. A hatékony kommunikáció alapja az interaktivitás, a kibocsátó és a befogadó között létrejövő azonnali akció-reakció. A projekt szempontjából releváns közvetlen kibocsátói és befogadói kapcsolatok: diák-diák, diák–szülő, szülő-diák, pedagógus-diák, diák-pedagógus. Közvetett eléréskor a kibocsátó és a befogadó közé beépül egy mindegyiküktől független kommunikációs eszköz (újság, rádió, televízió, internet) így az akció-reakció késleltetett lesz, ezért az üzenetközvetítés hatásfoka gyengülhet. Mindkét esetben erősíthető a hatékonyság, az üzenet, az ismeret átadását alátámasztó, a feladó által készített eszköz (rajz, fénykép, video, stb.) segítségével.
3. Célcsoport meghatározás A sikeres kommunikáció érdekében előre szükséges meghatározni, hogy kihez akarunk szólni, mert ennek ismeretében tudjuk a leghatékonyabb kommunikációs eszközöket, módszereket kiválasztani és alkalmazni. A tanulónak a célcsoport meghatározásnál figyelembe kell venni a célcsoport ismert vagy feltételezhető médiafogyasztási szokásait, kommunikációs szintjét, attitűdjét, szociális helyzetét. A diákok végezzenek báziskutatást a szűkebb és tágabb család, baráti társaság vagy más olyan közösség médiafogyasztási szokásairól, amelyekhez a tanuló tartozik. A tanuló legyen képes különbséget tenni az elsődleges és a másodlagos célcsoportok között. Elsődleges csoportnak nevezzük azt a közösséget, amely az üzenet fókuszában van. Számukra készül minden kommunikációs anyag, az ő igényeiket, érdeklődésüket próbálja 10
felkelteni és kielégíteni. Másodlagos célcsoportnak nevezzük azt a közönséget, amelyhez az információk, üzenetek az elsődleges célcsoport szűrőjén keresztül jutnak el. Éppen ezért a diákoknak érdemes tisztában lenniük azzal, hogy az információ minél több közvetítőn megy keresztül, annál inkább torzul. Ezt kivédeni úgy lehet, hogy az üzenet érthetősége, nyelvi, képi megjelenési formája attraktív, könnyen elsajátítható, ismételhető, az információ vesztés kockázata pedig alacsony legyen. 4. Kommunikációs eszközök Az
infokommunikációs
robbanással
a
kommunikációban
bevethető
eszközök
száma
megtöbbszöröződött. A hagyományos csatornák mellett egyre nagyobb szeletet hasít magának a digitális világ, különösen a web2.0 és a feltörekvőben lévő web3.0 is. A web2.0 kifejezéssel definiáljuk, az interneten fellelhető tartalmak (weboldalak, blogok) közös szerkesztését, valamint az internetezők közösségépítését. 1 A web3.0. célja az interneten található információk rendszerezése,
egy
környezetbe
kerülése,
amelyek
az
automatizált
alkalmazásoknak
köszönhetően egyszerűbben értelmezhetők, kezelhetők a felhasználó számára, így elkerülhető az oldalakról oldalakra tartó barangolás. 2 Ezeknek a mindennapos felhasználói az Y és Z generáció tagjai. Az Y generáció kiskoruk óta használják a számítástechnikai eszközöket és a mobiltelefonokat, valamint a Z generáció tagjai a digitális eszközöket. Ezek segítségével kommunikálnak egymással és élik társas életüket. 3 A társadalomban még nem ment végbe az az áttörés, amikor a digitális platformok kerülnek többségbe az üzenetközvetítésben. A sikeres kommunikációhoz a diáknak meg kell ismernie és meg kell értenie a hagyományos kommunikációs
eszközöket,
azok
erősségeit,
gyengeségeit,
a
társadalomban
elfoglalt
pozíciójukat. Hagyományos felületeknek tekintjük azokat, amelyek nem teszik lehetővé az üzenetek azonnali közzétételét és terjedelmi korlátjuk van (újság, tv, rádió, faliújság, sajtótájékoztató, rendezvény, óriásplakát stb.). A digitalizáció eredményeként megnyíló új csatornák - a web2.0 és a web3.0 éppen a terjedelmi korlátok teljes hiánya miatt - olyan mennyiségű információ átadásának teremti meg a lehetőségét, amire a hagyományos eszközök képtelenek. Emellett ezeken a felületeken éppen annyira lehet közvetlenül, azonnal kapcsolatot teremteni, mint a személyes interaktivitásban. Alkalmazásukhoz a diáknak meg kell értenie a digitális terület működési mechanizmusait, a felelős használat kritériumait. Meg kell ismernie és lehetőség szerint el kell mélyíteni a működést szabályozó jogi környezet lényeges összefüggéseit.
11
5. A kommunikációs eszközök alkalmazása A célcsoport médiafogyasztási szokásainak, kommunikációs attitűdjének ismeretében és a kiválasztott üzenetek jellemzőinek tudatában választhatunk kommunikációs eszközök közül. A diák legyen képes értékelni a célcsoport szokásairól szerzett adatokat, az eredmény alapján tudjon választani a kommunikációs eszközök közül, legyen képes az eszközök mixének megalkotására. Ismerje meg a különbségeket a hagyományos, a digitális és az integrált kommunikáció között. Integrált kommunikáció alatt 4 a rendelkezésre álló összes vagy többféle kommunikációs eszköz és csatornák használata által megvalósuló kommunikáció maximalizálását értjük. Tudjon meggyőzően érvelni a választott eszközrendszer hatékonyságáról, érveit legyen képes hitelesen, forrásokkal alátámasztani és legyen képes megítélni a forrás hitelességét. Sajátítsa el a tervezés, kivitelezés, utánkövetés és az értékelés fontosabb kritériumait, ezeket legyen képes tudatosan alkalmazni. 6. Belső kommunikáció A közösségen belül a kommunikációs feladatok megvalósításához szükséges kialakítani azokat a belső csatornákat, amelyeken a részfeladatok végrehajtói egymással egyeztetnek. A szervezeten belüli kommunikációban a diák elsajátíthatja az érvelés-, a tudatos gondolkodás főbb jellemzőit. Megtanulhat, a kortársaival kialakított hierarchiában dolgozni. 7. Jogi környezet A különböző kommunikációs feladatok kivitelezésénél számos jogszabályt (szerzői jog, rendezvény bejelentési kötelezettség, közterület használat stb.) kell alkalmazni. A diákokkal különösen a felső tagozaton meg kell ismertetni a jogi kereteket. A tanulónak meg kell értenie, hogy
miért
szükséges
a
vonatkozó
jogszabályok
betartása,
milyen
szervezetekhez,
intézményekhez, hatóságokhoz fordulhat segítségért, és melyekhez kell fordulni a szükséges engedélyekért.
ELŐKÉSZÍTÉS Az előkészítő munka szerves része, hogy az iskola nevelőtestülete megfelelő tájékoztatást kapjon a program tervezetről ép úgy, ahogyan a szülők is. Nem csak udvariassági gesztus a helyi önkormányzat és az intézménnyel kapcsolatban lévő civil szervezetek tájékoztatása sem arról, hogy milyen új tevékenység indítását tervezik.
12
Nincsen ház alap nélkül. Bárminemű kommunikáció is csak akkor tud kiteljesedni, ha a szükséges fundamentumokra épül. Az alapozás során fel kell kutatni a szakmai segítőket, a helyi egészségügyi szakembereket. Meg kell határozni a rendelkezésre álló technikai eszközöket. Fel kell térképezni a helyi médiaviszonyokat, megismerni a már működő kapcsolatokat. Érdemes összesíteni a megszerzett információkat, és meghatározni az erősségeket, a hiányosságokat és a kockázatokat. Az előkészítés során különösen fontos, hogy az osztály, a közösség belső hálózati kapcsolatait is mélységében megismerjük. Ezért el kell készíteni a közösség szociometriáját. A belső kapcsolati hálózat segítségével könnyebben lehet majd a gyerekeket bevonni a feladatokba, fejleszteni lehet a közösséget és az egészségüzenetek átadása és beágyazódása is hatékonyabb, sikeresebb lehet. A projekt a 6-14 éves korosztályt fogja át. Ez ismeretanyagban és tudásszintben is óriási különbségeket jelent, nem beszélve a résztvevő iskolák infrastrukturális és egyéb szocio-kulturális helyzetéről. A tematikus ajánlás éppen ezért olyan - korosztályokra szétbontott - javaslatokat tesz, amelyek megvalósításához a projekt keretében lehetőség lesz a szükséges eszközök beszerzésére. A kommunikációs alprojekt elsődleges célja, hogy a tanulók intenzíven, alkotó módon vegyenek részt az egészségfejlesztési kommunikációban. Fontos, hogy a feladatok a kommunikáció mellett a közösségfejlesztést, a diákok közötti kapcsolatok elmélyítését, az integrációt, az elfogadást is segítsék. A tematikus egységek kialakításakor figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, képességeket, tudást. Alsó tagozat: A közösség bázisadatainak rögzítése, a változások nyomkövetése azért, hogy a befejezésre kirajzolódjon a kommunikációs folyamat eredményessége. A tanév során rendszeresen (havonta legalább egyszer) megújuló, új témákat feldolgozó osztály faliújság, rajzokkal, kis írásokkal, esemény beszámolókkal, fényképekkel, a résztvevők fotóival, esetleges egyéni vállalásokkal. A program kezdetekor és zárásakor flash mob (villámcsődület) szervezésére is érdemes időt fordítani. Felső tagozat: A tevékenységek kezdetekor osztályblog indítása,
amiben
rögzítik
a
közösség
bázisadatait, követik a gyerekek aktivitásait, 13
véleményüket, tapasztalataikat, elképzeléseiket az egészségről, az egészségmegőrzésről. Annak érdekében,
hogy
minél
több
gyerek
vegyen
részt
örömmel
és
kreatívan
az
egészségkommunikációs feladatokban, érdemes mikroközösségeket alakítani, amelyek egy-egy kommunikációs eszközre specializálódnak. Ilyen eszközök: az infógrafikák, az illusztrációk, animált gif-ek (rövid mozgóképek), a mémek (érdekes és szórakoztató, több értelmezéssel bíró szöveg és képi együttes megjelenése) az iskolarádió vagy az iskolaújság egészségrovata, a saját készítésű video, ami a tanulók szemével közelít az egészséges életmódhoz. Lehetséges témák a teljesség igénye nélkül: kedvenc fizikai aktivitásunk, miért jó mozogni, hogyan előzzük meg a balesetet, kerüljük el a sérülést, hogyan tisztálkodjunk. Természetesen a témák igazodjanak a helyi lehetőségekhez, sajátosságokhoz. Megvalósítás lehetőségei: A teljes iskola részt vesz, de a felhasználandó kommunikációs csatornák életkorhoz igazítottak. Például: 1-2. osztály: faliújság flash mob 3-4. osztály: faliújság, blog, flash mob 5-6. osztály: blog, flashmob, infografika, animációs gif, iskolaújság, iskolarádió 7-8. osztály: blog, osztályhonlap, iskolarádió, iskolaújság Irányított beszélgetések lehetséges témái Itt az adott tematika mentén felmerülő beszélgetési témákat gyűjtöttük csokorba, elsősorban azzal a céllal, hogy a diákok motiválásához további ötleteket adjunk.
Téma
Kifejtés
Egészség fogalma, Mi az egészség?
Korcsoport 1-8. osztály
egészség
Mi a különbség egészség és egészségügy (az életkori
fontossága
között?
sajátosságoknak
Miért fontos az egészség, és milyen tényezők megfelelően befolyásolják?
tárgyalva)
14
Egészségfejlesztő
A rendszeres fizikai aktivitás hogyan befolyásolja 1-8. osztály
testmozgás
az
Szabadidő
sportnak?
sajátosságoknak
Mennyi az a rendszeres testmozgás?
megfelelően
Milyen sportokat űzhetek? Mikor sportoljak?
tárgyalva)
egészségünket?
Milyen
hatása
van
a (az életkori
Mi az energiaegyensúly? A sport hogyan segíti a közösség fejlesztését? Hogyan osszam be a szabadidőmet? Miért veszélyes az internet függőség? Az
egészséges
Mit jelent az egészséges táplálkozás és hogyan 1-8. osztály
élelmiszerek,
befolyásolja az egészséget?
változatos
Miért
elkészítési módok; Iskolakert Az
fontos,
hogy
mit
(az életkori eszem
(zöldség, sajátosságoknak megfelelően
gyümölcs, gabona, hal, tejtermék)? Mikor és mennyit egyek?
ivóvíz-
fogyasztás népszerűsítése
tárgyalva)
Miért fontos, hogy hogyan van elkészítve? Én hogyan tudom magam elkészíteni? Vásárlás
közben
honnan
tudjam,
mit
kell
vennem? Szükségem
van
diétára,
ha
igen,
hogyan
csináljam? Mit
kell
tudni
a
bio-élelmiszerekről,
divatdiétákról? Mik azok a táplálkozási zavarok? Kihez fordulhatok táplálkozási tanácsért? Minden víz, jó ivóvíz? Mennyi folyadékot kell inni? A helyes test- és
Mi a higiéné?
száj-higiénés
Miért fontos a test- és száj-higiéné? Mit tehetek a (az életkori
szokások
higiénéért?
1-8. osztály
sajátosságoknak megfelelően tárgyalva)
15
Sérülésmegelőzés/
Mi a sérülés?
elsősegély
Hogyan lehet a sérülést megelőzni? Miért fontos (az életkori a sérülés-megelőzés? A sérülés nem baleset?
1-8. osztály
sajátosságoknak megfelelően
Miért fontos az elsősegély? Hogyan nyújthatok tárgyalva) elsősegélyt? Káros
Mik a káros szenvedélyek?
szenvedélyek
Mit lehet tenni káros szenvedélyeink ellen? Miért (az életkori jó. ha nem próbáljuk ki a káros dolgokat?
1-8. osztály
sajátosságoknak
Hogyan lehet segíteni azoknak a barátainknak, megfelelően akiknek van káros szenvedélyük?
tárgyalva)
MEGVALÓSÍTÁS Általános bemutatás A projekt a 6-14 éves korosztályt fogja át. Ez ismeretanyagban és tudásszintben is óriási különbségeket jelent, nem beszélve a résztvevő iskolák infrastrukturális és egyéb szociális helyzetéről. A tematikus ajánlás éppen ezért olyan korosztályokra szétbontott javaslatokat tesz, amelyek megvalósításához a projekt keretében lehetőség lesz a szükséges eszközök beszerzésére. A kommunikációs alprojekt elsődleges célja, hogy a tanulók intenzíven, alkotó módon vegyenek részt az egészségfejlesztési kommunikációban. Fontos, hogy a feladatok a kommunikáció mellett a közösségfejlesztést, a diákok közötti kapcsolatok elmélyítését, az integrációt, az elfogadást is segítsék. A tematikus egységek kialakításakor figyelembe vettük az életkori sajátosságokat, képességeket, tudást.
16
Mérés-kezdetek Mielőtt a kiválasztott csoporttal elkezdenénk az érdemi munkát, szükséges „mérni” a diákok és a foglalkozást tartó pedagógus(ok) tudás-szintjét, egészséggel kapcsolatos beállítódásait. A beállítódás (attitűd) méréséhez a mellékletben található a kérdőív. Ezt inkább évente érdemes mérni, nem egy programelem, hanem egy tematikusan felépített, több programelemet felölelő komplex egészségfejlesztési tevékenység (tan)éves ciklusa előtt és után. Az ismeret-változás mérése programelmenként történik a foglalkozások megkezdése előtt majd a programelem lezárásakor. Ebben, az egészségfejlesztési programelem megvalósítását támogató segédanyagban, az ismeretfelmérő kérdéseire adandó helyes válasz kifejtése eltérő betűszínnel jelölt, ami azt segíti, hogy a tematikus feldolgozás során azokra hangsúlyosan kitérhessünk és így, majd a záráskor megismételt mérés során biztos, hogy olyat kérdezzünk, amiről volt szó. A kérdések és a megoldókulcsok a mellékletben találhatóak.
Tanév eleje Diák attitűdmérés (bemeneti)
Tanár attitűd és ismeret összevont (bemeneti)
Programelem(ek) kezdete - Ismeretmérés bemeneti
-
Alsós kérdőív - Felsős kérdőív
Programelem(ek) vége - Ismeretmérés kimeneti
-
Alsós kérdőív - Felsős kérdőív
Tanév vége Diák attitűdmérés (kimeneti)
Tanár attitűd és ismeret összevont (kimeneti)
17
Dokumentációs feladatok T Platform: A dokumentáció a projekt lényeges eleme. Az „IT-Platform” - számítógépes – reményeink szerint felhasználó barát – felszín ezt a munkát megkönnyíti. Alapvetően két fő része van. Első része – alap-személyes adatok bevitele. Itt a pedagógus elsősorban a saját és a gyermekek adatit kell, hogy rögzítse. A Második rész az ESEMÉNY NAPLÓ. Ebben a programmal kapcsolatos események kerülnek rögzítésre, többnyire legördülő menükből kell egyszerű választással jellemezni az adott eseményt, valamint mód van rövid, szöveges bejegyzésekre is. Itt kerülnek rögzítésre az induláskor és záráskor felvett kérdőívek is, a foglalkozások során készült fényképek. •
Programelemek adminisztrálása -
A programelemekhez kapcsolódó események (klubfoglalkozások) IT felületre való feltöltése kapcsán az egyes események tartalmáról szóló rövid összefoglaló (vázlat, emlékeztető, beszámoló) kitöltése az eseményekhez kapcsolódó "Egyéb információ" szabad szöveges mező töltésével
-
Az eseményekhez legalább 1 db fénykép, programelemenként legalább 5 db fénykép csatolása
-
A Spuri a suliba és a Lépéselőnyben programelemek esetében a 22, illetve 5 aktív nap teljesítését igazoló Excel táblázat csatolása (Dokumentumtárból elérhető)
•
-
Egy Záró rendezvényhez több programelemet is hozzá lehet rendelni
-
A Záró rendezvényen az iskola összes tanulójának legalább 50%-a részt kell vennie
-
Jelenléti ív kitöltése, IT portálon rögzíteni a résztvevői létszámot
Diák adminisztráció -
•
bevont diákok adatainak kitöltése
Kérdőívek -
kitöltött kérdőívek felvitele az IT platformra
A feladatok végrehajtásához bemutató videók állnak rendelkezésre: http://egeszseg.hu/group/tie_intranet/bemutvid
18
Témaköri feldolgozási javaslatok A következő fejlesztési szintek és témák alapvetően egymásra épülnek, melyek csak úgy használhatóak ténylegesen, ha a foglalkozásokon a tanulók komplexen foglalkoznak a fejlesztési feladatokkal. A komplexitás alatt ebben az esetben azt értjük, hogy a tematikai egységek minden foglakozáson kisebb-nagyobb mértékben megjelennek még annak ellenére is, hogy ha egy adott téma csak egy későbbi foglakozáson kerül részletesen kifejtésre. Mivel a diákok a mindennapjaikban hasonló komplexitásban kapják az információkat, így nem lesz számukra idegen ez a fajta szintetizáló folyamat. A foglalkozásokon a gyerekek üljenek körbe úgy, hogy mindenki mindenkit lásson. Ebben a körben foglaljon helyet a pedagógus is. A kör közepén legyen mindig nagy szabad tér, a „játéktér”. Ez különösen az alsósoknál fontos, akiknél a foglalkozást minden esetben játékosan érdemes megtartani.
A kommunikációs ismereteket mindig gyakorlatokon keresztül ismertessük, úgy hogy a gyermek saját tapasztalatszerzés során sajátítsa el ezeket, illetve így teret biztosítunk arra is, hogy ezekkel 19
az új ismeretekkel kapcsolatban képes legyen állást foglalni. Engedjük, illetve biztassuk a gyerekeket arra, hogy a saját szavaikkal írják le a megszerzett új ismeretet és ne ragaszkodjunk a terminus technicusokhoz. Engedjük, hogy a gyerekek saját szaknyelvet alkossanak! A foglalkozásokon mindig legyen vita, ahol a diákok gyűjtsék összes azokat az érveket és ellenérveket az elhangzottakkal kapcsolatban és képesek legyenek saját álláspont kialakítására. Ebben a pedagógus moderátorként, facilitátorként vegyen részt. Foglalkozás 1. Az egészség, a kommunikáció és az egészségkommunikáció Tematika: A programelemet megvalósító csoporttagoknak az induláskori bizonyos egészségi paramétereinek rögzítése (bázisadat). Az egészség fogalmak tisztázása, a kommunikáció fogalmának, jellemzőinek megismerése. Az egészségkommunikációs fogalmak összegyűjtése. A kommunikációs feladat előkészítése (anyaggyűjtés a faliújsághoz, bloghoz, iskolaújság cikkhez, iskolarádió műsorhoz, videofilmhez). Kifejtés: Bevezetésként tisztázni kell, hogy mi az egészség. Meg kell határozni, hogy milyen mérésekkel, adatokkal írható le az egészség. Érdemes egy szubjektív állapotfelmérést tartani (testtömeg, testtömeg-index, stb.). Fontos, hogy a pedagógus az adatvédelmi szabályoknak megfelelő körültekintéssel kezelje a tanulók adatait. A felmérhető adatok rögzítése szükséges a közösség minden tagjáról, beleértve a pedagógust is. Ez a felmérés tartalmazhat szubjektív állapotfelmérést 1 és 10 közötti skálával. Ennél fontos, vagy ajánlott a kérdéseket úgy összeállítani, hogy nem a pillanatnyi egészség-betegség státuszt alapján jelöljenek a tanulók, mert a kontroll adatoknál téves eredményhez vezethet.
Alsó tagozat: Az adatok rögzítéséhez készítsünk elő megfelelő méretű, és beosztású papírt, amit majd ki lehet tenni az osztály falára, és a változások vezetéséhez is elég hely marad, készüljünk úgy, hogy még legalább két mérés várható. A bázisadatok a csoport összesített adatait tartalmazza (adatvédelmi szabályok) Beszéljük meg a diákokkal, hogy mi jut eszükbe, ha azt mondjuk egészség, ezeket írjuk fel egy nagy lapra a játéktér közepén. Kérdezzük meg a diákokat, hogy milyen formában, milyen közösségben, mikor, hol és hogyan szoktak beszélni, hallani az egészségről, a válaszaikat írjuk fel egy másik nagy papírra. Nézzük meg a két halmazt és irányítsuk őket úgy, hogy kialakuljon egy közös halmaz, amit egészségkommunikációnak nevezünk majd. Ezek után ismertessük a kommunikációs feladatot, és határozzuk meg a diákokkal a főbb jellemzőket és az első „kiadást” a foglalkozás elején készített adatokkal készítsük el. A foglalkozás végén 20
összesítsük a diákok, szűkebb családjuk médiafogyasztási szokásait. Ezekről is készüljön táblázat! Fontos tudni (alsó tagozat): ● Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. ● A testtömeg-index kiszámításához meg kell mérni a testtömeget (testsúlyt) és a testmagasságot is. Felső tagozat: Vigyük fel az adatokat az előre elkészített blog, honlap alapra. Beszéljük meg a diákokkal, hogy mit jelent nekik az egészség, milyen más fogalmakkal társítják. Kérdezzük meg a diákokat, hogy milyen formában, milyen közösségben, mikor, hol és hogyan szoktak beszélni, hallani az egészségről, az egészséggel kapcsolatos dolgokról, melyek számukra a legemlékezetesebbek, a legérdekesebbek, ők, milyen felületeken, eszközökön, helyzetekben beszélnek az egészségről, a válaszaikat írjuk fel egy másik nagy papírra. A tanulók kisebb csoportokban alakítsanak ki közös halmazokat a fogalmakból, indokolják a választásaikat. A közös halmazok elkészülte után irányított beszélgetéssel közösen alakítsák ki az egészségkommunikációs halmazt. Ezek után beszéljük meg a diákokkal, és válasszuk ki, hogy milyen kommunikációs eszközzel dolgoznának, és a döntésüknek megfelelően kezdjünk hozzá a feladat elkészítéséhez. A foglalkozás végén összesítsük a diákok és szűkebb családjuk médiafogyasztási szokásait. Ezekről is készüljön táblázat. Fontos tudni (felső tagozat): ● Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. ● Hazánkban a testi és lelki egészséghez. a fájdalom- és betegségmentes élethez mindenkinek alkotmányos joga van. (Magyarország Alaptörvénye XX. cikk (1) bekezdés) Foglalkozás 2. Ki, mit fogyaszt? Kommunikációs és médiatartalmak Tematika: Megismerkedés az információcsere négy legfontosabb eszközével (állókép, hang, mozgókép, szöveg). Kifejtés: Ismétlésként az elkészült kommunikációs feladat átnézésével elevenítsük fel, amit az egészségkommunikációról megismertünk. Vegyük elő újra a médiafogyasztási szokásokat mutató táblázatot és beszéljük át az adatokat. Következtessünk: kihez, milyen eszközökkel érdemes 21
szólni, ha egészségkommunikációs üzenetet akarunk közvetíteni. Gondolkodjunk el azon, hogy lehet a közvetítő közeg segítségével interaktivitásra bírni a megcélzott embereket. Alsó tagozat: Ha már tudjuk, hogy a család milyen média típusokat fogyaszt, akkor érdemes arra is kitérni, hogy a nap melyik szakában, mennyi időt áldoznak médiafogyasztásra, aktív vagy passzív nézők/hallgatók, mit és mennyit olvasnak. Találjuk ki, hogy a következő faliújság milyen témában készül el. Ezek ismeretében próbáljuk azt meghatározni, hogy a faliújságon milyen képeket társítanánk a különböző célcsoportokhoz. Beszéljük át azt is, hogy a képek mellé milyen szöveg kerülne. Alakítsuk úgy a faliújságot, hogy legyen egy része, ami a kortársaknak szól és legyen egy olyan része is, ami a felnőtteket célozza meg. A következő órára keressenek, gyűjtsenek egészséggel kapcsolatos képeket (újságkivágás és vagy internetről letöltött és kinyomtatott kép is lehet) Fontos tudni (alsó tagozat): •
A kommunikációs célcsoport azoknak az embereknek a közössége, akiknek az információt, üzeneteket szeretnénk eljuttatni, átadni. Pl.: az osztály, csak a lányok/ fiúk csoportja, a tanárok is lehet kommunikációs célcsoport.
•
Az egészségről, egészséges életmódról szóló tudnivalókkal megismerkedhetünk az iskolai faliújság segítségével is, mert a faliújság is egészségkommunikációs csatorna lehet.
Felső tagozat: Ha már tudjuk, hogy a barátok és család milyen médiatípusokat fogyaszt, akkor érdemes arra is kitérni, hogy a nap melyik szakában, mennyi időt áldoznak médiafogyasztásra, aktív vagy passzív nézők/hallgatók, mit és mennyit olvasnak. Találjuk ki, hogy a következő blog, honlap tartalom, rádióműsor, videó milyen témában készül el. Ezek ismeretében próbáljuk azt meghatározni, hogy különböző eszközök melyik célcsoport eléréshez a leghatékonyabbak, milyen szöveget, milyen képi világot kell választani, hogy az egészségüzenet átmenjen. Alakítsuk úgy a kommunikációs feladatot, hogy legyen egy része, ami a kortársaknak szól és legyen egy olyan része is, ami a felnőtteket célozza meg. A következő órára keressenek, gyűjtsenek egészséggel kapcsolatos blogot, internetes honlapot, rádióműsort, videót stb.
22
Fontos tudni (felső tagozat): •
Az egészségkommunikáció az egészségről, egészséges életmódról és a betegségek megelőzéséről szóló üzenetek, információk átadása a célcsoportnak. Nem tekinthető egészségkommunikációnak, ha valaki az egészségi állapotáról, betegségéről vagy a gyógyulásáról beszélget a rokonaival, orvosával stb.
•
Egészségkommunikációs üzeneteket blog, rádió, internet, video, faliújság segítségével is lehet közvetíteni az iskolában. Ezek az iskolai egészségkommunikációs csatornák.
Foglalkozás 3. Ne légy Mekk mester! Tematika: A megismert közvetítő eszközök felhasználhatósága a különböző platformokon. Kifejtés: Játékos ismétlés az egészségkommunikációs és a médiafogyasztás, célközönség és kommunikációs eszközválasztásról. Az előző foglalkozás végén kiadott gyűjtőfeladat ellenőrzése, az anyag feldolgozása, következtetések levonása. Mi alapján választunk képet? Mitől lesz érdekes a mozgókép? Mit és hogyan írjunk? A tanulságok és szabályok megalkotása után a kommunikációs feladat frissítése.
Alsó tagozat: Tegyük ki középre, a játéktérre az összes fizikai formában létező képet. Legyen a foglalkozáson projektor, hogy a nem nyomtatott képekről is lehessen beszélni. Szedjük különböző csoportokba az egészségtémában behozott képeket. A gyerekek alkossanak kiscsoportokat és egy-egy képet nézzenek néhány másodpercig, gyűjtsék össze, hogy mit látnak a képen, majd találjanak ki hozzá történetet. A gyakorlat célja, hogy a diákok megértsék: a kép önálló információhordozó, ezért a jó kommunikáció nem azt meséli el, ami a képen van, hanem a képhez tartozó történetet. Az ismeret birtokában nézzük át az eddig elkészült faliújságot és értékeljük, hogy a megfelelő képek kerülteke fel. Ha igen, indokoljuk, ha nem, akkor beszéljük meg, min változtatnánk. Fontos tudni (alsó tagozat): •
A jó kép önálló információhordozó, ezért nem csak azt meséli el, ami a képen van, hanem a képhez tartozó történetet is.
•
Azokat a híreket veszik komolyan az emberek, amelyek több érzékszervünkre és az érzelmeinkre is hatnak egyszerre, és nem pusztán csak adatokat, információkat közölnek.
Felső tagozat: 23
Az összegyűjtött anyagokból válasszák ki a diákok, hogy melyik a legérdekesebb és a legkevésbé izgalmas, indokolják döntésüket. Az elemzések után beszéljük meg velük, hogy melyek azok az alapvető
kérdések,
amelyekre
egy
jó
kommunikációs
üzenetnek
és
az
alkalmazott
médiaeszköznek válaszolniuk kell. Ezek a kérdések a következők: ● Kinek? ● Mit? ● Mikor? ● Hogyan? Az új ismeret birtokában elemezzük a kommunikációs feladat korábban készült verzióit. Megfelelnek minden kérdésre? Melyik maradt ki, csökkent-e az üzenet értéke emiatt. Minden esetben érveljenek a diákok az állításaik megvédésére. A feladat frissítése már az új ismeret alapján készüljön el, a témaválasztás illeszkedjen a médiaeszközhöz úgy, hogy a megvalósítás legyen könnyen kivitelezhető és izgalmas. Fontos tudni (felső tagozat): •
A rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket nem egyenlő mértékben kell használni egy egészséggel kapcsolatos kampány során, hanem mérlegelni kell a közvetítendő üzenet és a célcsoport szempontjából; melyeket használjuk illetve milyen mértékben és melyeket egyáltalán nem fogjuk alkalmazni.
•
A jó kép/fotó önálló információhordozó, mert képes megjeleníteni egy hozzá tartozó történetet, és nem pedig csak azt, ami rajta látható.
Foglalkozás 4. Így csinálják a nagyok! Tematika: A kommunikációs eszközrendszer professzionális alkalmazása, jó gyakorlatok a profiktól. Kifejtés: Ezen a foglalkozáson olyan kampányokat, kampányokban használt média eszközöket kell a diákokkal megismertetni, amelyek különösen hatásosnak bizonyultak. A foglalkozáson azt próbálják megfejteni a gyerekek, hogy mitől működött a kampány. Az eszközválasztás, az ötletesség vagy a helyesen megválasztott célcsoport eredménye a siker. A három felsorolt kritériumból lehet-e egyetlen elég a sikeres kommunikációhoz?
24
Alsó tagozat: Mivel a legtöbb egészségkampány a felnőttekhez szól, ezért erre a foglakozásra a korosztálynak mentális felkészültségének megfelelőt kell választani. Ez azt jelenti, hogy kizárólag pozitív gondolatokat, üzeneteket megfogalmazó kommunikációs gyakorlat jöhet szóba. Ilyenek például az egészséges táplálkozásra buzdító akciók. A foglalkozáson azt kell a gyerekeknek megérteniük, hogy a kampányokban egyszerre alkalmazunk többféle eszközt és ezek összessége vezethet oda, hogy az üzenet átmegy. Figyeljék meg, hogy egy adott egészségkampányban a különböző eszközök, hogy szólnak az emberekhez. Miben különbözik ugyanazon kampányon belül egy óriásplakát, egy tévéreklám, egy rádiós hirdetés vagy az internetes megjelenés. Hasonlítsák össze a saját faliújságukkal a megismert kampány hasonló elemét. Fontos tudni (alsó tagozat): •
Egy egészségkampányt nem csak országosan lehet lebonyolítani, hanem akár iskolai szinten is.
•
Azok a reklámok és információk, amiket a TV-ben látunk, rádióban hallunk, az újságban olvasunk, nem mindig felelnek meg a valóságnak!
25
Felső tagozat: A fellelt jó gyakorlatokat (érdemes több forrásból utána nézni ezeknek a jó gyakorlatoknak és kritikus szemmel olvasni őket) megnézve tegyenek megfigyeléseket: melyek az érzelmekre ható elemek, és melyek a tényeket bemutató elemek. Milyen arányban alkalmaz egy-egy kampány érzelmi láncolatokat és a tényeket. A foglalkozáson azt kell a gyerekeknek megérteniük, hogy a kampányokban egyszerre alkalmazunk többféle eszközt és ezek összessége vezethet oda, hogy az üzenet átmegy. Figyeljék meg, hogy egy adott egészségkampányban a különböző eszközök, hogy szólnak az emberekhez. Miben különbözik ugyanazon kampányon belül egy óriásplakát, egy tv reklám, egy rádiós hirdetés vagy az internetes megjelenés? Fontos tudni (felső tagozat): •
Egy egészségkommunikációs kampány akkor sikeres, ha nem a teljes lakosságot célozza meg, hanem a célcsoportra fókuszál, és csak azokat a kommunikációs eszközöket használja, melyek az üzenet szempontjából és a célcsoportnak a leginkább megfelelő.
•
Azokat a kampányüzeneteket veszik komolyan az emberek, amik több érzékszervre is hatnak és érzelmi hatást is kiváltanak egyszerre az információ átadásán túl.
•
Egy egészségkampány abban segít, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb választás.
Foglalkozás 5.Így csináljuk mi! Tematika: Önálló, figyelemfelkeltő egészségkommunikációs kampány tervezése. Kifejtés: A közösség egészségi adatainak figyelembe vételével egészségkampány terv készítése, amely egyrészt a közösség tagjainak szóló üzeneteket tartalmaz, másrészt megszólítja a szülőket és a pedagógusokat, hogy figyeljenek a gyerekek egészségére. A kampánytervhez kiválasztott eszközök használata, a kampányelemek megvalósítása.
Alsó tagozat: A kampányterv készítéséhez alakítsunk kiscsoportokat. Legyen, amelyik a képek válogatásáért felel, legyen, amelyik a faliújságra, a képek mellé kerülő szövegért, legyen, amelyik a faliújságok szín, forma és mintavilágáért, a dizájnért felel. Az osztályban több kampánycsapat is alakulhat, saját témával. A témák a projekthez igazodjanak (iskolakert, egészséges élelmiszerek, ivóvíz, tisztálkodás, sérülés megelőzés). Minden kiscsoportnak egy-egy faliújságot kell elkészítenie. 26
Fontos tudni (alsó tagozat): •
Lehetséges kommunikációs csatornák az iskolában (faliújság, iskolarádió, web site, blog stb., de pl.:a hangszóró nem kommunikációs csatorna!)
•
Ha azt szeretnénk, hogy a mondanivalónk biztosan eljusson azokhoz az emberekhez, akiknek szántuk, akkor mindig a célcsoportnak és az üzenetnek leginkább megfelelő kommunikációs csatornát kell kiválasztanunk. Nincs „legjobb” csatorna, mert ez mindig az adott kampánytól függ.
Felső tagozat: Az
osztályban
alakuljanak
kiscsoportok.
Legyenek
olyanok,
amelyek
a
különböző
kampányeszközökhöz dolgoznak majd ki kreatív terveket, és legyen egy kampányvezető csapat, amelyik a munkát felügyeli és jóváhagyja. A kampány célját, üzenetét és célcsoportját közösen döntse el a közösség. A kiscsoportok készítsenek vázlatot a saját kampányelemükre, ezt mutassák be és a közösség hagyja jóvá. Készüljön egy prezentáció, amiből kiderül, hogy milyen lesz a kampány. Fontos tudni (felső tagozat): • Akkor lehet eredményes egy egészségkampány, ha az érzelmekre is hat a pontos tények és adatok közlésén túl. •
Ha azt szeretnénk, hogy a mondanivalónk biztosan eljusson azokhoz az emberekhez, akiknek szántuk, akkor mindig a célcsoportnak és az üzenetnek leginkább megfelelő kommunikációs csatornát kell kiválasztanunk. Nincs „legjobb” csatorna, mert ez mindig az adott kampánytól függ.
•
Egészségkampány terv készítése során az előzetesen felmért egészségi adatok képezik a tervezés alapjait. Ugyanakkor fontos az adatvédelmi szabályok betartása is.
27
Foglalkozás 6. Záró foglalkozás – Így csináljuk mi! Tematika: Értékelés és mérés. Kifejtés: Az utolsó foglalkozás arra szolgál, hogy az elkészült kampányelemek, grafika, video, fotó blog, honlap stb értékelését az osztályközösség elvégezze, azt a célközönség felé bemutassa és ismertesse. Ezen túl ez a foglalkozás szolgál a megszerzett kommunikációs ismeretek, egészségi állapot mérésére és az adatok rövid áttekintésével körvonalazódhat, hogy változott-e a diákok attitűdje, gondolkodásmódja az egészségtudatos életről.
Alsó tagozat: A záró foglalkozást lehetőleg úgy tartsuk meg, hogy azon a szülők is részt tudjanak venni. Igyekezzünk őket is bevonni a feladatokba, de legalább kérdezzük ki őket, hogy miket tapasztaltak, hogyan változott a gyermekük gondolkodása az egészségtudatos életről, a feladatok hatására mennyire lett a mindennapok beszédtémája az egészség a családban. A diákok 28
mutassák be szóvivőik útján az elkészült faliújságokat, és röviden beszéljenek arról, hogy szerintük miért fontos az egészség. Felső tagozat: Az elkészült kampányelemeket mutassuk be, a diákok értékeljék saját munkáikat, foglalják össze, hogy milyen nehézségekbe ütköztek a készítés során. Az elkészült kampányelemeket tegyék fel a közösségi oldalakra, juttassák el a helyi médiának. A kommunikációs mérés és az egészségügyi mérés első gyors kiértékeléséből vonják le a következtetéseket, ellenőrizzék a hipotézist. Nagyrendezvény – iskolai egészségkommunikációs nap A rendezvény célja bemutatni azokat a megvalósított egészségkommunikációs feladatokat, amelyek a projekt keretében elkészültek. Előkészítő foglalkozás: Az időpont kiválasztása, a program összeállítása (egészségprogramok, tanácsadás, szűrések, bemutatók). Közreműködők, partnerek megkeresése, felkérése (Egészségfejlesztési Iroda, Mentőszolgálat, Magyar Vöröskereszt, iskolaorvos, iskolavédőnő,
stb.) A lebonyolításhoz
szükséges eszközök összeírása (paraván a faliújságoknak, projektor a videóknak, hangosítás a rádióműsoroknak, egyéb kellékek a flash mobhoz.) Az esemény protokoll és kommunikációs tervének készítése (kiket hívjunk meg, kik szerepeljenek, sajtómeghívó, sajtóközlemény, sajtó háttéranyag). A meghívott vendégek fogadásának az előkészítése, tervezése. A szükséges eszközök működőképességének az ellenőrzése. A program helyszínének bejárása, a helyszín berendezésének megtervezése. Engedélyek beszerzése, kiürítési terv készítése. A feladatok kiosztása. Hirdetések tervezése, készítése. A lebonyolító munkatársak kijelölése, feladataik meghatározása.
Fontos tudni (alsó és felső tagozat): ● Az egészségkommunikációs nap célja, az egészségmegőrzés, betegség megelőzés, egészségtudatos magatartás elősegítése, személyes felelősség tudatosítása.
Nagyrendezvény: Vendégek, látogatók fogadása, a sajtó eligazítása, sajtó háttéranyag kiosztása, sajtómunkatársak regisztrálása. A program, megnyitó műsor, egyéb műsorszámok lebonyolítása a forgatókönyv alapján. Krízis helyzetben a vészforgatókönyv alkalmazása. 29
Értékelő foglalkozás: az esemény tapasztalatainak megbeszélése, a rendezvény értékelése, a sajtóvisszhang
összegyűjtése,
rendezése.
A
jövőre
vonatkozó
tanulságok
összesítése,
felkészülés a következő évi egészségnap megrendezésére.
Mérés-zárás Itt az indításkor felvett kérdés-sort ismételjük meg. Amennyiben a foglalkozások során a szövegben színessel jelzett ismeret-elemekre kitértünk, várható, hogy „jobb” eredmény születik, ha nem is minden egyén, de a csoport szintjén feltétlenül. A projekt szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az eredményeket, összehasonlítható módon, helyesen dokumentáljuk. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy a pedagógus saját magát is mérje, és az eredményeket dokumentálja) Programzáró A teljes programsorozat zárásaként mind az alsó, mind a felső tagozat számára tartható záró foglalkozás azzal a céllal, hogy a rendezvénnyel kapcsolatos tapasztalatainkat összefoglalhassuk, szubjektív
véleményeket
megoszthassunk
egymással,
és
az
elért
eredményeinket
összegyűjthessük. Ez jó visszacsatolás lehet mind az intézményi koordinátorok (tanárok), védőnők, és a diákok számára is egyaránt. ● Indikátorok: pl.: részvételi létszámadatok, azok változása a program során, az egészségi mutatók változása a közösségünkben, elkészült egészségkommunikációs anyagok mennyiségi és minőségi adatai stb. ● Sikerkritériumok: Az adott közösség maga állapíthatja meg a kritériumrendszerét (a kiválasztott indikátorok esetében melyeket minősít sikeresnek, esetleg melyek voltak kevésbé sikeresek. Ebben az esetben érdemes lehet megvizsgálni az okokat is, és levonni a szükséges következtetéseket.) ● Feedback a tanárok illetve a diákok szubjektív visszajelzési lehetősége egymásnak építő szándékkal. Ez egy kitűnő alkalom megköszönni a diákoknak az együttműködést illetve apró ajándékot emlékeztetőül elkészíteni együtt vagy átadni számukra.
30
ÉRTÉKELÉS Elérte a tevékenység a célját? Az értékelés célja kettős. Egyrészt értékelni kell a diákok által elvégzett munkát, a projekt eredményességét.
Másrészt
az
összegyűjtött
tapasztalatok
alapján
vázolható
a
megismételhetőség, a folytatás lehetősége. Az értékelési folyamatban elsősorban abból kell kiindulni, hogy a kampánymutatók alapján sikerült-e az üzenetet átadni a kampány célcsoportjának. Ehhez a kommunikációs eszközök mellé rendelt mutatók visszafejtéséből nyerhetünk információt. Vizsgálnunk szükséges, hogy a megfelelő eszközöket használtuk-e a kampány során. Figyeljünk az elhibázott lépésekre is, mert ezek minden esetben tanulságul szolgálhatnak. Az értékelésbe mindenképpen vonjuk be a diákokat, próbáljuk őket rávenni arra, hogy bár résztvevői voltak a folyamatoknak, mégis a kívülálló objektivitásával vizsgálják a saját produktumukat. Az eredményességi mutatót már a kampány elején érdemes meghatározni, az értékeléskor könnyebb lesz látni a teljesülést. Hogyan? Az értékelésnek három időtávban kell hatnia. Mindegyik sajátos jellemzőkkel és feladatokkal bír, ezért érdemes ezeket röviden külön is tárgyalni. ● Rövid táv: Mint minden tanórán a programban megvalósuló foglakozásokon is alkalmazni kell a pedagógia értékelés módszereit. Fontos, hogy a diákok állandó visszajelzést kapjanak a munkájuk során. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a diákok motivációja ne csökkenjen, sőt ha lehet, erősödjön. ● Közép táv: Ez az értékelés alapvetően a módszertanban már fentebb leírt kérdőív, illetve a közösség egészségadatainak kiértékeléséről szól. A kérdőív a bemenetkor és a kimenetkor is ugyanazokat a kérdéseket tartalmazza. Az eredmények összevetésével válik majd láthatóvá, hogy a program során miként változott a diákok véleménye, tudása, attitűdje. Természetesen a kérdőívezést másképp kell lebonyolítani az alsósoknál és felsősöknél. Ez minden esetben a foglakozást vezető egyéni kompetenciájába tartozó feladat. A kezdeti és záró mérések összevetése objektív választ ad majd, de fontos, hogy a diákok szubjektív értékelését is kiderítsük. ● Hosszú táv: Az értékelés feladata a csoportok, közösségek közötti különbségek feltárása, összehasonlítása,
ezáltal
a
helyi
egészségfejlesztési
koncepció
kidolgozásának
megalapozása.
31
Döntés a folytatásról A megvalósító pedagógusok a tantestület elé tárják a program eredményeit. Ennek függvényében szakmai döntést kell hozni a folytatásról (kötelező 5 évig fenntartani). Egyértelműsíteni kell, hogy a programok összességükben mennyire tekinthetőek hagyományteremtésnek, illetve hogyan illeszkednek a meglévő hagyományokhoz. A program további működésének tényét érdemes az intézmény szakmai dokumentumaiban (pl.: házirend, munkaköri leírások, intézményi éves munkaterv, stb.) rögzíteni, megteremtve a további működés adminisztratív feltételeit is. Komplex
egészségfejlesztési
programokhoz
kérhető
szakmai-módszertani
ajánlás
is
(http://www.nefi.hu/iskolaiprajanlas/iskolaiprogramokajanlasa.html)
Példák 1. példa: Az egészség, a kommunikáció és az egészségkommunikáció témában Célunk, hogy megismerjük a gyerekek véleményét az egészség fogalmáról és saját egészségi állapotukról, valamint információt gyűjtsünk médiafogyasztási szokásaikról. Alsó tagozat: ● Az adatok rögzítéséhez készítsünk elő megfelelő méretű (1 méter magas és 2 méter széles), és beosztású (3 oszlop) papírt, amit majd ki lehet tenni az osztály falára. A 3 oszlopot úgy alakítsuk ki, hogy a változások vezetéséhez is elég hely maradjon, hiszen a foglalkozás kezdetekor és zárásakor is végzünk mérést. ● Kérdezzük meg a diákoktól: Mit gondolnak, mi az egészség? Miért fontos? Mi jut eszükbe az egészség szót hallva? A válaszaikat írjuk fel a nagy lap 1 oszlopába. ● Kérdezzük meg a diákoktól: Milyen tapasztalatuk van az egészséggel kapcsolatban? Mikor, hol és hogyan szoktak beszélni, hallani az egészségről? Válaszaikat írjuk a 3. oszlopba. ● Nézzük meg a két halmazt és irányítsuk őket úgy, hogy kialakuljon egy közös halmaz, amit egészségkommunikációnak nevezünk majd.
32
1 oszlop
3 oszlop
2 oszlop
egészséges Apukám a kórházban volt a Ha a szülőket látjuk, hogy zöldséget
Ha
vagyok, nem fáj a szívével, fogam.
és
anyukám
azt esznek mi is elkezdünk enni.
mondta, hogy sok zöldséget kell ennie.
Az egészség az, Apukám hogy
azt
mondta
a Ha
a
barátaim
sok
gyümölcsöt
nincs tesómnak, hogy ne cigizzen, esznek, vagy sokat mozognak én is
betegségem.
mert csúnyák lesznek a fogai követem a példájukat. és büdös lesz a szája.
Amikor
Azt mondta a tanító néni a
Ha az iskolában sokféle sportot
egészséges
testnevelés órán, hogy ha
próbálunk ki, akkor több esélyem van
vagyok,
iskolába sokat sportolunk,
arra,
megyek, ha beteg egészségesebbek leszünk. vagyok,
nem
megyek
az
hogy
megszeressem
a
rendszeres mozgást.
iskolába. Ha
egészséges Azt hallottam a TV-ben, ha Ha látom, hogy a kedvenc színészem
vagyok,
jobban minden
tudok tanulni.
nap
eszem
almát, nem dohányzik, én sem fogok.
egészségesebb leszek.
● Kérdezzük meg a gyerekeket arról, hogy szokták-e használni az alábbi eszközöket: televízió, rádió, magazin/újság, internet. Melyiket nézik/hallgatják/olvassák a legtöbbet? A válaszokat jegyezzük fel egy táblázatba. Felső tagozat: ● Alkossunk két csoportot, mindkét csoport jegyzeteljen egy kb. 1 méter széles és 1,5 méter hosszú papírra, amelyeket 2 oszlopot alakítunk ki. ● Az 1 csoport gyűjtsön ötleteket arról, hogy Mit gondolnak, mi az egészség? Miért fontos? Mi jut eszükbe az egészség szót hallva? A válaszaikat írják fel az első oszlopba. A 2 csoport gyűjtsön ötleteket arról, hogy Milyen tapasztalatuk van az egészséggel kapcsolatban? Mikor, hol és hogyan szoktak beszélni, hallani az egészségről? A válaszaikat írják fel az első oszlopba. 33
● Az ötletek összegyűjtése után az 1. csoport olvassa fel ötleteit és kérdezze meg a 2. csoport véleményét is. Az új gondolatokat írják fel a második oszlopba. Miután az Egészség fogalmának témakörét megbeszélték a gyerekek, a 2. csoport olvassa fel tapasztalataikat és a második oszlopba írják fel a másik csoport új ötleteit. ● Alakítsunk ki kisebb, vegyes csoportokat, melyben a tanulók a feljegyzett fogalmakból, tapasztalatokból halmazokat alakítanak ki, majd, indokolják választásaikat. A közös halmazok
elkészülte
után,
irányított
beszélgetéssel
közösen
alakítsák
ki
az
egészségkommunikációs halmazt. Egészség fogalma
Egészséggel kapcsolatos tapasztalatok
Egészségkommunikáció
egészséges A sok cigi miatt anyukám testvérének A környezetünkben élők
Ha
vagy, több pénzed tüdőbetegsége lesz.
lett,
ezért
sokat
volt életmódja,
mintaként
táppénzen, ami oda vezetett, hogy kirúgták szolgálhat nekünk is. a munkahelyéről. Azóta tőlünk kér kölcsön.
Az
egészség
amikor
az, A barátaim azt mondták, hogyha egyszer- Ha a barátaim szerint
szellemileg egyszer iszunk alkoholt, az nem árthat az nem menő cigizni, én
és fizikailag is jól egészségünknek.
sem fogok.
érzem magam. Ha
egészséges Azt hallottam a TV-ben, ha mindennap Ha látom, hogy a kedvenc
vagyok,
jobban eszek gyümölcsöt és minimum 30 percet színészem
tudok tanulni.
mozgok,
akkor
jobban
fogom
hogy
sokat
érezni sportol én is elkezdek
magam.
többet mozogni.
● Kérdezzük meg a gyerekeket arról, hogy szokták-e használni az alábbi eszközöket: televízió, rádió, magazin/újság, internet. Melyiket nézik/hallgatják/olvassák a legtöbbet? A válaszokat jegyezzük fel egy táblázatba. 2. példa: Ki, mit fogyaszt! kommunikációs és médiatartalmak Cél: A gyerekek megismerkedjenek az információcsere négy legfontosabb eszközével (állókép, hang, mozgókép, szöveg). Alsó tagozat: ● Vegyük
elő
a
táblázatot,
melyben
feljegyeztük,
hogy
a
gyermekeket
milyen
médiafogyasztási szokások jellemzik. 34
● Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy a család milyen média típusokat használ. Mi a jellemző a családban, közös TV nézés a nappaliban, a gyermekeknek saját TV-jük van, a szülő nem engedi TV-t nézni a gyermeket, a gyermeknek saját számítógépe van, a szülők inkább rádiót hallgatnak, a szülők sokat ülnek a számítógép előtt, használnak tabletet vagy mobiltelefont, esetleg a családban szoktak rendszeresen újságot olvasni? ● Mikor és mennyit szoktak TV-t nézni, internetezni? Milyen programokat néznek, közösen nézik a szülőkkel? Milyen honlapokat, magazinokat olvasnak? ● A gyermekek egészségről alkotott véleménye alapján találjuk, ki milyen témában készüljön el a faliújság: helyes táplálkozás; testmozgás, káros szenvedély (alkohol, dohányzás, drog); sérülésmegelőzés; száj,- és test higiéné. ● Vegyünk elő egy papírt és rajzoljuk meg a faliújság tervét a gyerekekkel. Középen tüntessük fel a témát, majd két oszlopba gyűjtsünk ötleteket. Alakítsuk úgy a faliújságot, hogy legyen egy része, ami az kortársaknak szól és legyen egy olyan része is, ami a felnőtteket célozza meg. Az 1. oszlopba írjuk bele, hogy milyen képeket képzelnek el a gyerekek az adott témában, a másik oszlopban gyűjtsük össze a gyerekek üzeneteit az adott képpel kapcsolatban.
Táplálkozás alma
csoki
Naponta
Tegyél
legalább
táskámba egy almát és cukrot juttatsz a csinálj
egyszer
az
uzsonnás A sok csokival sok A
egyél vigyél egyet magaddal szervezetedbe.
gyümölcsöt.
is!
csoki
helyett nekem
egészséges sütiket!
● Házi feladatként a gyerekek keressenek, gyűjtsenek egészséggel kapcsolatos képeket (újságkivágás és internet is lehet) a következő órára. Felső tagozat: ● Vegyük
elő
a
táblázatot,
melyben
feljegyeztük,
hogy
a
gyermekeket
milyen
médiafogyasztási szokások jellemzik. ● Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy a család milyen média típusokat használ. Mi a jellemző a családban, közös TV nézés a nappaliban, a gyermekeknek saját TV-jük van, a
35
gyermeknek saját számítógépe van, a szülők inkább rádiót hallgatnak, a szülők sokat ülnek a számítógép előtt, a családban szoktak rendszeresen újságot olvasni? ● Mikor és mennyit szoktak TV-t nézni, internetezni? Milyen programokat néznek, közösen nézik a szülőkkel? Milyen honlapokat, magazinokat olvasnak? ● Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy a barátaik milyen média típusokat használnak és milyen programokat, honlapokat, magazinokat néznek, olvasnak? ● A gyermekek médiafogyasztási szokásaik alapján határozzuk meg, melyik eszközön keresztül végezzük a kommunikációt, blog, honlap tartalom, rádióműsor, videó. ● A gyermekek egészségről alkotott véleménye alapján találjuk, ki milyen témában kommunikáljunk: helyes táplálkozás; testmozgás, káros szenvedély (alkohol, dohányzás, drog); sérülésmegelőzés; száj,- és test higiéné. ● Kezdjük a tervezést a gyerekekkel úgy, hogy átbeszéljük azt, hogy a különböző eszközök melyik célcsoport eléréshez a leghatékonyabbak, milyen szöveget, milyen képi világot kell választani, hogy az egészségüzenet sikeresen elérje a célcsoportját. A tervezésnél vegyük figyelembe, hogy a kortársak és a felnőttek is önálló célcsoportot képeznek. ● Házi feladatként a gyerekek keressenek, gyűjtsenek egészséggel kapcsolatos blogot, internetes honlapot, rádióműsort, videót stb. 3. példa: Így csinálják a nagyok! Cél: A gyerekek megismerjék azokat a média eszközöket, melyek segítségével hatásos lehet egy kampány. A foglalkozáson azt próbálják megfejteni a gyerekek, hogy mitől működik jól egy kampány. Alsó tagozat: ● A Médiaunió, Mesélj mindennap! című kampányának bemutatása. http://www.mediaunio.hu/meselj-mindennap-2011 ● A kampány elemei közül mutassunk be egy-egy videót, posztert, plakátot, mesét, hogy a gyermekek megértsék, hogy a kampányokban egyszerre alkalmazunk többféle eszközt és ezek összessége vezethet oda, hogy az üzenet elér a célközönséghez. ● Figyeljék meg, hogy egy adott kampányban a különböző eszközök, hogy szólnak az emberekhez. Miben különbözik ugyanazon kampányon belül a videó, plakát, poszter megjelenése. ● Hasonlítsák össze a saját faliújságukkal a megismert kampány hasonló elemeit.
36
Felső tagozat: ● Dohányzás
visszaszorítás
kampány
bemutatása:
A
Ne
szívj
tovább!
kampány
http://neszivj.postr.hu/ videóinak, infografikáinak, plakátjainak bemutatása. A Ciki a cigi iskolai
megelőzési
program
elemeinek
bemutatása:
http://dohanyzasvisszaszoritasa.hu/iskolai_megelozesi_program.html A szülőknek hasznos információ lehet: http://www.leteszemacigit.hu/, a Hordozható Érintőképernyős Számítógép és a programhoz tartozó oktatási eszközök (bábu), mint lehetséges kampányelemek megismerése; ● Játsszunk le egy videót, és beszélgessünk a gyerekekkel a videóban megjelenő érzelmekről, milyen érzelmekre ható elemek fedezhetők fel a videóban. ● Beszélgessünk arról, hogy milyen tényeket, információkat közöl a videó. Milyen arányban találhatóak érzelmekre ható és tényeket közlő elemek. ● A bemutatott videókon, infografikákon, programelemeken, honlapokon keresztül a gyerekeknek meg kell érteniük, hogy a kampányokban egyszerre alkalmazunk többféle eszközt és ezek összessége vezethet oda, hogy az üzenet elérje a célközönséget. ● Figyeljék meg, hogy egy adott egészségkampányban a különböző eszközök, hogy szólnak az emberekhez. Miben különbözik ugyanazon kampányon belül egy óriásplakát, egy tv reklám, egy rádiós hirdetés vagy az internetes megjelenés. ● Hasonlítsák össze saját egészségkommunikációs kampányuk elemeivel a megismert elemeket. ● A gyerekeknek meg kell érteniük, hogy a kampányokban egyszerre alkalmazunk többféle eszközt és ezek összessége vezethet oda, hogy az üzenet elérje a célközönséget. ● Figyeljék meg, hogy egy adott egészségkampányban a különböző eszközök, hogy szólnak az emberekhez. Miben különbözik ugyanazon kampányon belül egy óriásplakát, egy tv reklám, egy rádiós hirdetés vagy az internetes megjelenés. ● Hasonlítsák össze saját egészségkommunikációs kampányuk elemeivel a megismert elemeket.
37
MELLÉKLETEK Felnőtt Komplex mérés Egyedi mérési azonosító kód:
Felnőtt attitűdmérés Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy Ön hogyan viszonyul az egészségéhez. 1 = Egyáltalán nem érzem most igaznak, 5= Most teljesen ezt érzem igaznak
Osztályozza 1-től 5-ig a következő állításokat! (Egy sorba csak egy "x"-et tegyen!) 1. Nem foglalkoztat különösebben, hogy mi egészséges és mi nem. Nincs elég szabadidőm, hogy mozogjak, sportoljak, testedzést 2. végezzek. Ha beszélek valakinek a gondjaimról, lehet, hogy gyengének és 3. szerencsétlennek fog tartani vagy megijed tőlem. Az egészségtelen (túl zsíros vagy sok cukrot tartalmazó) ételeket 4. kerülöm. 5. Inkább cukormentes üdítőket iszom, mint cukrosakat. Jobban szeretek számítógépezni, elektronikus játékokat játszani, tévét 6. nézni, mint sportolni, táncolni, kirándulni stb. 7. Ha dohányzom, több barátra teszek szert. 8. Az alkohol segít ellazulni, oldja a gátlásaimat, felszabadulttá tesz. 9. Nem szívesen vásárolnék óvszert, mert ciki lenne. 10. A vidám emberek több barátra tesznek szert. 11. Jelenleg milyennek ítéli meg saját egészségét? (5- nagyon jó; 4- jó; 3- Kielégítő; 2- Rossz; 1- nagyon rossz)
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
38
Komplex - Feladatok felnőtt ismeretbővülés méréséhez Kérjük az egész mondatra vonatkozóan döntse el, hogy igaz vagy hamis, és karikázza be az Ön szerint megfelelőt! A vegyszerek által okozott marási sebek a nyílt sérülések közé tartoznak, ezért a sebkörnyéket mindig fertőtleníteni kell. Az élelmi rostok rossz vízmegkötő képességük miatt lelassítják az 2. elfogyasztott táplálék haladását a bélrendszerben és ezáltal a tápanyagok optimális felszívódását segítik elő. Ha az elszenvedett bokasérülés erőteljesen fáj, megduzzad, és a 3. lábfej/boka rendellenesen, torzult helyzetben áll, akkor lehet rándulás, ficam vagy törés is. Az alkar (csontok) törésének gyanúja esetén a sérült végtagot rögzíteni kell 4. valamilyen rendelkezésre álló, szilárd eszközhöz pl.: faághoz, hogy a mentő/orvos megérkezéséig ne mozdulhassanak el a sérült csontvégek. A kalcium felszívódását elősegíthetjük napi többszöri étkezéssel és 5. rendszeres testmozgással. Az antioxidánsok azoknak az anyagoknak az összefoglaló elnevezése, 6. amelyek olyan szöveti/sejti elváltozásokat okoznak, melyek hatására felgyorsul az öregedés és a különböző megbetegedések kialakulása. A magok csírázásához oxigén-dús levegő, sok napfény és tápanyagban 7. dús talaj szükséges. A viszkóz olyan műszál, ami a test természetes szellőzését képes 8. biztosítani, mert természetes alapanyagból, cellulózból készül. 9. A hallójárat öntisztuló, ezért a fülzsírt nem kell eltávolítani belőle. Hazánkban a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 30%-át 10. használja fel, míg a 70%-ot az ipar és a háztartásokban közvetlenül felhasznált, csapból kifolyó víz teszi ki. A zsiradékok bevitelére rendszeresen szüksége van a szervezetünknek, 11. mert segítik a testhőmérséklet szinten tartását, a sejthártya felépítését és a D-vitamin képzését, de mechanikai védőszerepet is betöltenek. A zsírban oldódó vitaminoknak (pl.: K, A, E, D vitaminok) magas az 12. energiatartalmuk, ezért az energiatermelő anyagcsere folyamatokban fontosak. 1.
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
IGAZ
HAMIS
39
Diák attitűd- és ismeretmérés Diák Adatlap:
OM azonosítója: Válaszadó neve: Válaszadó neme: Válaszadó életkora
fiú lány : …..év
Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye)
20….. év ….. hó ….. nap
Kitöltés időpontja: Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma:
Attitűd változás méréséhez kérdőív (Diák) Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy Te hogyan gondolkodsz és érzel az egészséggel kapcsolatban.
I.
D
Osztályozd 1-től 5-ig mennyire igazak rád szerinted a következő állítások? 1.
Nem foglalkoztat különösebben, hogy mi egészséges és mi nem.
2.
Nincs elég szabadidőm, hogy mozogjak, sportoljak, testedzést végezzek.
egyáltalán nem érzem most igaznak 1
most teljesen ezt érzem igaznak 2
3
4
5
Ha beszélek valakinek a gondjaimról, lehet, 3. hogy gyengének és szerencsétlennek fog tartani vagy megijed tőlem. Szerinted milyen az egészséged? 4. (5- nagyon jó; 4- jó; 3- Kielégítő; 2- Rossz; 1nagyon rossz)
40
Diák Adatlap: Válaszadó neve: Válaszadó neme: Válaszadó életkora
fiú lány : …..év
Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye)
Kitöltés időpontja:
20….. év ….. hó ….. nap
Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma:
Kommunikáció: ismeretbővülés méréséhez kérdőív (Diák) Alsó tagozat: Olvasd el az állításokat! Döntsd el, hogy az egész mondat igaz vagy hamis! Karikázz a választásodnak megfelelően! Mindegyik feladatot oldd meg! Állítás 1.
Az az ember egészséges, fogyatékossága.
2.
Az egészségről, egészséges életmódról szóló megismerkedhetünk az iskolai faliújság segítségével is.
3.
A jó fényképről egy egész történet elmesélhető, nem csak azt mutatja IGAZ HAMIS meg neked, amit látsz rajta.
4.
A testtömeg-index kiszámításához meg kell mérni a testtömeget IGAZ HAMIS (testsúlyt) és a testmagasságot is.
5.
Azokat a híreket veszik komolyan az emberek, érzékszerveinkre (szem, fül) és az érzelmeinkre is hatnak.
aki
nem
beteg
vagy
nincs
testi IGAZ HAMIS
tudnivalókkal IGAZ HAMIS
amelyek IGAZ HAMIS
41
f
6.
A hangszóró egy kommunikációs csatorna.
7.
Egy egészségkampányt csak országosan lehet lebonyolítani és nagyon IGAZ HAMIS sok pénzbe kerül, ezért a kampány tervezésében gyerekek nem vehetnek részt.
8.
Az iskolai egészségkommunikációs nap lényege, hogy a gyerekek IGAZ HAMIS tanulással kapcsolatos tudást kapnak.
9.
Ha azt szeretnénk, hogy a mondanivalónk biztosan eljusson azokhoz az IGAZ HAMIS emberekhez, akiknek szántuk, akkor ehhez a legjobb kommunikációs csatornát kell kiválasztanunk.
10.
Azok a reklámok és információk, amiket a TV-ben látunk, rádióban IGAZ HAMIS hallunk, az újságban olvasunk, azok mindig megfelelnek a valóságnak.
11.
A kommunikációs célcsoport azoknak az embereknek a csoportja, akik IGAZ HAMIS információt, üzeneteket adnak át másoknak.
12.
Az iskolai egészségkommunikációs napon a gyerekek és a felnőttek az IGAZ HAMIS influenzáról beszélgetnek.
IGAZ HAMIS
42
Diák Adatlap: Válaszadó neve: Válaszadó neme: Válaszadó életkora
fiú lány : …..év
Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye)
Kitöltés időpontja:
20….. év ….. hó ….. nap
Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma:
Kommunikáció: ismeretbővülés méréséhez kérdőív (Diák)
Felső tagozat Olvasd el az állításokat! Döntsd el, hogy az egész mondat igaz vagy hamis! Karikázz a választásodnak megfelelően! Mindegyik feladatot oldd meg! Állítás 1.
Hazánkban az egészséghez, a fájdalom- és betegségmentes IGAZ élethez csak azoknak van joga, akik rendszeresen járnak egészségügyi szűrésre vagy orvosi vizsgálatokra.
HAMIS
2.
Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem IGAZ csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.
HAMIS
3.
Minden rendelkezésre álló kommunikációs eszközt egyenlő IGAZ mértékben kell használni az egészséggel kapcsolatos kampány során.
HAMIS
4.
Az egészségkommunikáció azt jelenti, ha valaki az egészségi IGAZ állapotáról, betegségéről vagy a gyógyulásáról beszélget, kommunikál rokonaival, orvosával stb.
HAMIS
43
5.
Az egészségről, egészséges életmódról és a betegségek IGAZ megelőzéséről szóló üzeneteket blog segítségével is lehet közvetíteni az iskolában.
HAMIS
6.
Egy egészségkommunikációs kampány akkor sikeres, ha a teljes IGAZ lakosságot célozza meg és valamennyi kommunikációs eszközt felhasználja.
HAMIS
7.
A jó kép/fotó önálló információhordozó, mert a hozzá tartozó IGAZ történetet képes megjeleníteni, és nem pedig csak azt, ami rajta látható.
HAMIS
8.
Akkor lehet eredményes egy egészségkampány, ha nem az IGAZ érzelmekre hat, hanem a pontos tények és adatok közlésére szorítkozik a helyes döntés elősegítése érdekében.
HAMIS
9.
Egy egészségkampány abban segít, hogy az egészségesebb IGAZ választás legyen a könnyebb választás.
HAMIS
10.
Egészségkampány terv készítése során az előzetesen felmért IGAZ egészségi adatokat adatvédelmi okokból tilos felhasználni.
HAMIS
11.
Ha azt szeretnénk, hogy minél sikeresebben adjunk át információt IGAZ a célcsoportnak, azt a kommunikációs csatornát kell kiválasztani, ami a legjobb és azon keresztül kell megszólítani őket.
HAMIS
12.
Azokat a kampányüzeneteket veszik komolyan az emberek, amik IGAZ több érzékszervre is hatnak és érzelmi hatást is kiváltanak egyszerre.
HAMIS
44
Megoldókulcs Felnőtt megoldókulcs 1.
IGAZ
-
HAMIS
Az élelmi rostoknak kitűnő vízkötő képességük van, ezért gyorsítják az elfogyasztott táplálék áthaladását a bélcsatornában.
3.
IGAZ
-
4.
HAMIS
A sérült végtagot nem szabad szilárd, merev tárgyhoz rögzíteni, hanem csak lazán a testhez háromszög kendővel.
5.
IGAZ
-
6.
HAMIS
Az antioxidánsok védik a szervezetet, a kémiailag aktív, reakcióképes szabad gyökök ellen harcolnak a szervezetben, melyek mennyiségének túlzott növekedése a szöveti, sejti elváltozásokat okozzák, gyorsítják az öregedést és különböző megbetegedések kialakulásához vezethet.
7.
HAMIS
A csírázáshoz megfelelő hőmérsékletre és vízre van szükség
8.
IGAZ
-
9.
IGAZ
-
2.
10. HAMIS
Hazánkban a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 70%-át használja fel, és csak a 30%-ot tesz ki az ipar és a háztartásokban közvetlenül felhasznált, csapból kifolyó víz.
11. IGAZ
-
12. HAMIS
A vitaminoknak nincs energiatartalma.
45
Kommunikáció - Diák megoldókulcs Alsó tagozat:
Állítás 1. 2.
HAMIS
Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.
IGAZ
3.
IGAZ
4.
IGAZ
5.
IGAZ
6.
HAMIS
A kommunikációs csatornán keresztül juttatjuk el az üzenetet a célcsoportnak pl.: blog, faliújság, iskolarádió stb., de nem magát a berendezést vagy eszközt jelenti.
7.
HAMIS
Egy egészségkampányt iskolai színtéren is meg lehet valósítani.
8.
HAMIS
9.
HAMIS
Az iskolai egészségkommunikációs nap lényege, hogy a gyerekek egészséggel és betegségek megelőzésével kapcsolatos tudást, szemléletet kapnak. Ha azt szeretnénk, hogy a mondanivalónk biztosan eljusson azokhoz az emberekhez, akiknek szántuk, akkor ehhez azt a kommunikációs csatornát kell kiválasztanunk, amelyik az üzenet és a célcsoport szempontjából a leginkább megfelelő.
10. HAMIS
Nem mindig felelnek meg a valóságnak a médiában sugárzott információk.
11. HAMIS
A kommunikációs célcsoport azoknak az embereknek a csoportja, akiknek az információt, üzeneteket célozzuk, szánjuk.
12. HAMIS
Ekkor szemléletformálás, betegségekről esik szó.
attitűdváltoztatás
a
cél,
nem
konkrét
46
Kommunikáció - Diák megoldókulcs
Felső tagozat: Állítás Alkotmányos joga van mindenkinek az egészséghez, a fájdalom- és
1.
HAMIS
2.
IGAZ
3.
HAMIS
4.
HAMIS
5.
IGAZ
6.
HAMIS
7.
IGAZ
8.
HAMIS
9.
IGAZ
10.
HAMIS
11.
HAMIS
12.
IGAZ
betegségmentes élethez Mindig azokat a kommunikációs eszközöket és csatornákat kell kiválasztanunk, amelyik az üzenet és a célcsoport szempontjából a leginkább megfelelő. Az egészségkommunikáció az egészségről, egészséges életmódról és a betegségek megelőzéséről szóló üzenetek, információk átadása a célcsoportnak. Egy sikeres egészségkommunikációs kampány a célcsoportra fókuszál és a számukra illetve az üzenetnek leginkább megfelelő kommunikációs eszközöket használja fel. Éppen ellenkezőleg, fontos az érzelmi hatás az objektivitáson túl.
Egészségkampány terv az előzetesen felmért egészségi adatokra épül. A célcsoport és az üzenet szempontjából leginkább megfelelő kommunikációs csatornát kell választani.
47
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK 1. Rimal, N. R., Lapinski, M. K. (2009): Why health communication is important in Bulletin of the World
Health
Organization
(87):247-247.http://www.who.int/bulletin/volumes/87/4/08-
056713/en/ 2. Snyder, L.: The Importance of Health Communication; http://www.cdc.gov/cancer/breast/pdf/The_Importance_of_Health_Communication_LeslieSnyd er.pptx 3. Nemzeti alaptanterv; 2012. 4.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200110.KOR,
valamint
http://dokumentumtar.ofi.hu/index_NAT_2012.html 5.
Iskolai egészségfejlesztési programok ajánlása http://www.oefi.hu/iskolaiprajanlas/iskolaiprogramokajanlasa.html
6.
Mesélj minden nap http://www.mediaunio.hu/meselj-mindennap-2011
7.
Ne szívj tovább http://neszivj.postr.hu/
8.
A dohányzás visszaszorítása Magyarországon http://dohanyzasvisszaszoritasa.hu/iskolai_megelozesi_program.html
9.
Leteszem a cigit http://www.leteszemacigit.hu/
Minden a füzetben felhasznált elektronikus hivatkozás utolsó elérhetőségi helye és ideje: Budapest, 2014. november 25.
Szűts Zoltán 2012. KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA 1-4. szám http://communicatio.hu/jelkep/2012/1_4/szuts_zoltan.htm (2015. október 15.) 2 Gayer Zoltán – Balog Barabás Tibor 2011. http://www.mediakutato.hu/cikk/2011_03_osz/01_adatbiztonsag_adattudatossag (2015. október 15.) 3 Pál Eszter 2013. a Z generációról… Tudománykommunikáció a Z generációnak http://www.zgeneracio.hu/tanulmanyok (2015. október 15.) 4 Sziklai Gerda 2002. Az Integrált kommunikáció megvalósulása az Ericsson Magyarországnál http://elib.kkf.hu/edip/D_8746.pdf (2015. október 15.) 1
48
