Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Nagyecsed Rákóczi Ferenc utca 12. OM azonosító:

033668 Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

2016.

Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 4355 Nagyecsed Rákóczi Ferenc utca 12. OM azonosító: 033668

Pedagógiai Program

Fodorné Nyiregyházi Edit igazgató

Nagyecsed 2016 .


2016.

Tartalomjegyzék Bevezető ..................................................................................................................................... 3 Az iskola fontos adatai, fenntartója, alapító okirata ............................................................ 5 Az intézmény múltja, jelene és jövője .................................................................................... 6 A pedagógiai program törvényi háttere ................................................................................ 10 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................ 11 1.Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................................ 11 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 18 Erkölcsi elvárások tanulóinkkal és pedagógusokkal szemben ......................................... 23 3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................................... 27 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................ 32 5. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai ................................. 35 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ...................................................................... 37 7. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje .................................................................................................................................... 40 7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ................................................................................................................... 40 7.2. A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................... 43 7.3. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................... 46 7.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ............................ 48 7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő program....................................................... 51 8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ....................................................................................... 53 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges személyi feltételek ......................... 54 10. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban ............ 55 A diákönkormányzat célja és feladata .............................................................................. 55 A diákönkormányzat tagja ................................................................................................ 55 A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése .................................................. 56 11. A szülő, a tanuló, a pedagógus intézményi partneri kapcsolattartásának formái....... 57 Az iskola és a szülő kapcsolattartása ................................................................................ 57 A tanulókkal való kapcsolattartás, együttműködés formái .............................................. 60 Az iskola és a kollégium kapcsolattartása ........................................................................ 61 Az intézmény hagyományai .............................................................................................. 62 Rendszeresen visszatérő éves programok ......................................................................... 62 Egyéb iskolai tevékenységek, szolgáltatások .................................................................. 63 Igei alkalmak .................................................................................................................... 64 12. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ....................................................................... 64 13. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ........................................................................... 66 14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskola terv .............. 68 II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE.................................................................................. 72 Bevezető ............................................................................................................................... 72 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése és óraszámai .......................... 73 2. Tankönyv, taneszköz kiválasztásának elvei .................................................................... 75 3.Pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai……………………………….76 4. Mindennapos testmozgás megvalósításának módja ....................................................... 79 5. Pedagógusválasztás szabályai.......................................................................................... 79 6. Választható érettségi vizsgatárgyak, érettségi vizsgák szintjei, vizsgára történő felkészítés helyi szabályozása, választható érettségi vizsgatárgyak feltételei ..................... 80 1


2016.

7. Középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként ................................................. 80 8. 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények ................................................................................ 80 9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzési és értékelési módja .................................................................................................................................... 80 A beszámoltatás követelményei és formái ........................................................................ 83 Vizsgarendszer .................................................................................................................. 84 Az értékelés formái ........................................................................................................... 85 A szöveges értékelés alapjai ............................................................................................. 86 Az otthoni, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................. 92 10. A csoportbontás és egyéb foglalkozás szervezésének elvei ........................................... 93 11. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ............. 93 12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................... 94 13. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések....................................................................... 95 14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásával, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek ............................................................................................ 97 15. Az egész napos iskola nevelési-oktatási programja .................................................... 100 Az iskolaotthonos oktatás ............................................................................................... 101 Iskolán kívüli foglalkozások, programok az iskolaotthonos foglalkozás keretében ...... 101 16. Felvételi eljárás szabályai ............................................................................................ 103 Általános iskolában ......................................................................................................... 103 Gimnáziumban ............................................................................................................... 105 17. A tanuló átvételének szabályai .................................................................................... 105 18. Az intézmény egyes évfolyamain, tagozatain tanított tantárgyak előírt tananyagai és követelményei ................................................................................................................ 106 19. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ....................................................... 106 20. Folyamatos továbbhaladás feltételei ........................................................................... 107 21. Egészségfejlesztési elvek .............................................................................................. 108 22. Környezeti nevelési elvek ............................................................................................. 117 23. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ........................................... 129 Az infokommunikációs technológia alkalmazása ........................................................... 129 A projektmódszer ............................................................................................................ 130 Legitimációs záradék .......................................................................................................... 132 Mellékletek: Kollégiumi pedagógiai program Pedagógusok végzettsége Tantárgyi tantervek: 9-12 évfolyam Tankönyv- és taneszköz jegyzék tantárgyanként Érettségi vizsgakövetelmény, témakörök Javító, osztályozó vizsga témakörei tantárgyanként, évfolyamonként

2


2016.

Bevezető „A tanításnak célja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és tiszta hitből fakadó szeretet” (1Tim. 1,5.) Az Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium a nagyecsedi Református Egyházközség által fenntartott, ökumenikus jelleggel működő 8 évfolyamos alapfokú és 4 évfolyammal működő középfokú oktatási intézmény és kollégium. Biztosítjuk tanulóink részére az alapfokú ismeretek megszerzését, az általános műveltség megalapozását, és megteremtjük az alapjait a felsőfokú tanulmányok folytatásának. Az intézményben arra törekszünk, hogy diákjaink a tudományos és kulturális életben tudásuk, önbecsülésük, szociális érzékenységük, vallási műveltségük alapján méltó helyet foglaljanak el, művelt, jellemes keresztyén emberekké váljanak, legyenek áldozatkész, hűséges polgárai a hazának. Célunk, hogy tanulóink megértsék a körülöttünk levő világ jelenségeit, képesek legyenek a megfelelő ítéletek megalkotására, és úgy tegyenek fel kérdéseket a körülöttük levő világgal kapcsolatban, hogy közben tiszteletben tartják az értékeket. Nagy hangsúly fektetünk diákjaink egészséges életmódra nevelésére és a nyelvoktatásra. Diákjainkat a keresztyén életszemlélet megismertetésére, az erre épített szellemiség szeretetére és megvalósítására, valamint a református egyház értékeinek megbecsülésére neveljük. Iskolánk református, ökumenikus jelleggel működik. Az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztyén világszemléletben, s ezt ki is nyilvánítja. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Iskolánk tudatosan vállalja a fiatalok oktatását, nevelését, hogy vallásos lelkülettel, elkötelezettséggel álljanak helyt az életben. Magunkénak érezzük a Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkitűzéseit: Engedelmeskedve a Magyarországi Református Egyház- Jézus Krisztus missziói parancsának az évszázados gyakorlat folytatásaként. Működésünk és ránk vonatkozó egyházi szabályozás nem

ellentétes azokkal a

jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges

3


2016.

helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyereket Krisztusban testvérnek fogadja el. Jézus Krisztus missziói parancsa: „… tegyetek tanítványokká minden népet…”(Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt”. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat

feltételez,

akik

hivatásukat

Istentől

kapott

küldetésnek

tekintik.

Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban.

4


Az iskola fontos adatai, fenntartója, alapító okirata Az iskola neve: Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Székhely címe: 4355 Nagyecsed, Rákóczi Ferenc u. 12., 122/1 hrsz. OM azonosítója: 033668 A fenntartó neve: Református Egyházközség Nagyecsed Címe: 4355 Nagyecsed, Rákóczi u. 77. A fenntartó lelkészi elnöke: Fábián Csaba református lelkész Az alapító neve: Református Egyházközség Nagyecsed Címe: 4355 Nagyecsed, Rákóczi u. 77. Az alapító okirat kelte: 1994. 01. 17. Az alapító okirat száma: 3/94. Alapító Okirat módosítás: 2016. április 27. Az intézmény módosított alapító okiratának hatályba lépése: 2016. szeptember 1. Az intézmény jogállása: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önálló bérgazdálkodási jogkörrel Az intézmény típusa: közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény Az intézmény tevékenysége, feladata: Általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyamon • Nappali rendszerű általános iskolai nevelés-oktatás 1-4. évfolyam • Nappali rendszerű általános iskolai nevelés-oktatás 5-8. évfolyam • Általános iskolai napközis vagy tanulószobai nevelés-oktatás • Egésznapos oktatás, nevelés Gimnáziumi nevelés-oktatás • Nappali rendszerű iskolai oktatás • Kollégiumi ellátás Tehetséggondozás Tanulók ingyenes tankönyvellátásnak támogatása Iskolai, kollégiumi gyermekétkeztetés támogatása Munkahelyi étkeztetés

5

2016.


2016.

Könyvtári szolgáltatások Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Az intézmény múltja, jelene és jövője 1994-ben nyitotta meg kapuit a magyarországi református egyház új középiskolája Nagyecseden. Helyi és egyházi összefogással indult útjára ez a vállalkozás. Nagyecsed önkormányzata a település fejlődése szempontjából tervbe vette, hogy ismét megpályázza a valamikori mezővárosi rangot. Ehhez viszont arra volt szükség, hogy a nagyközség területén legalább egy középfokú intézmény működjön. Az önkormányzat a nagyecsedi református egyházközséget kereste meg, hogy legyen alapítója egy új református középiskolának. A presbitériumnál jó visszhangra talált a kezdeményezés. Nagyecsednek ugyanis az államosításig mindig volt református iskolája. A helyi önkormányzat nemcsak a volt református iskola épületét juttatta vissza az egyházközségnek, hanem a megszűnt mezőgazdasági

termelőszövetkezet

központi

épületegyüttesét

is

felajánlotta

az

iskolaindításhoz. A megkapott épület hamarosan szűknek bizonyult, hiszen a felmenő rendszerű képzésben néhány év alatt már 4 osztály működött az iskolában. Így további tantermek és kollégiumi szobák kialakítására volt szükség. Az eltelt időszak alatt két évig, 2005 szeptemberétől 2007 augusztusáig a Tiszántúli Református Egyházkerület fennhatósága alá tartozott a gimnázium. A fenntartói feladatok 2007 őszén kerültek vissza a nagyecsedi egyházközséghez.

A 2006/2007-es tanévtől folyamatosan hirdettük meg esti tagozatunkat a felnőttek oktatására. Ezzel a képzéssel az élethosszig tartó tanulás fontosságát akarjuk hangsúlyozni, hiszen sokan felnőttként szerzik meg az érettségi bizonyítványt, és utána kezdenek el felsőfokú intézményben tanulni. A mai világban elengedhetetlenül fontos az érettségi bizonyítvány megszerzése, hiszen egyre több munkahely, továbbképzés ettől teszi függővé a felvételt.

6


2016.

A 2005-től bevezetésre került új érettségi rendszerhez igazodva már nem kell külön a felvételire felkészíteni a tanulókat, hiszen a közép illetve emelt szinten szerezhető érettségi jegyek és a tanulmányi eredmények adják meg a felvételhez szükséges pontokat. Így nagyobb hangsúlyt kaptak már a tizenegyedik osztályban is a kötelező és a szabadon választható érettségi tantárgyak, amelyekből a szabadon tervezhető órakeret terhére felkészítő foglalkozásokat szervezünk a 11. és a 12. évfolyamokon, szakkör keretében. 2011 őszén merült fel a gondolat a fenntartó Nagyecsedi Egyházközség Presbitériumánál, hogy foglalkozzon a nagyecsedi szülők felvetésével: a gimnáziumot alulról, felmenő rendszerben bővítsük alapfokú képzéssel. Így indult a 2012-2013-as tanévtől Nagyecseden a református általános iskola. 2014 szeptemberében telephelyet létesített az intézmény a nagyecsedi Dancs Lajos Énekzenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi utcán lévő épületének 2. emeletén. A telephely létesítését a bővülő általános iskola indokolta. 2016 őszén épületcsere és az önkormányzattal kötött használatbavételi szerződés értelmében a Rákóczi utcai iskolaépületben kezdheti meg a tanévet az egyházi iskola minden osztálya.

Egy 12 évfolyamos képzéssel valósítható meg igazán a Magyarországi Református Egyház azon célkitűzése, hogy református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban.  Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásaikat, a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Szentlélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére.  Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát — elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat — megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.  Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a

7


2016.

jó és a rossz, az igaz és a hamis egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra.

Névadónkról: A névadó szellemisége kötelez. Ecsedi Báthori István (1555-1605) a nagy Báthori család ecsedi ágához tartozik, akit Rudolf császár Szabolcs-Szatmár megye főispánjává és országbíróvá nevezett ki. 1593-96 között harcolt a török ellen, élete végén Bocskai István híve lett. Teológiai tanulmányokat végzett. Zsoltárai és a szentháromság kérdéséből írt munkája – amely kéziratban maradt fenn – igen jelentős. Nagyban támogatta Károly Gáspár bibliafordításának kiadását. Nagy szerepe volt abban, hogy a reformáció tanai elterjedtek az észak-keleti részeken. Értékes írásos emlékeit a nyírbátori múzeum őrzi. Szellemisége kötelez a tudományok magas szintű művelésére, európai gondolkodásmódra, nemzeti cselekedetre s a keresztény hit nevelésére. A korszaknak és szellemiségének a nagy iskolai ünnepeken viselt Bocskai-egyenruha állít emléket. Az egyenruha a nemzeti öntudatot, hazafias érzéseket közvetíti viselői, és minden ember felé, és azt sugározza, hogy a keresztyén életszemlélet értékeit meg kell becsülnünk. Az összetartozást fejezi ki az egyen nyakkendő is. 2000 tavaszán avattuk fel névadónk szobrát, amit azóta minden ballagó osztály megkoszorúz.

Az intézmény képzési profilja Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola és 4 évfolyamos gimnázium, tehát tanulóink életkor szerinti megoszlása nagyon különböző. A kisiskolások életkori sajátosságuknál fogva kötődnek egy-egy nevelőhöz, számukra biztonságot jelent az állandóság. Fejlődésük, tanulmányi munkájuk töretlenebb, ha ugyanaz a pedagógus minél hosszabb ideig foglalkozik velük. Ezért az úgynevezett nagyfelmenő rendszert alkalmazzuk . Így a pedagógus is fejlődésében látja a gyermeket, s nagyobb az esély arra, hogy a lassabban haladók is teljesíteni tudják a követelményeket az alsó tagozat végére.

8


2016.

Már az első évfolyamon belép az első idegen nyelv tanítása, amelyet szaktanárok tanítanak, így a tanulók fokozatosan szoknak hozzá ahhoz, hogy a felső tagozaton több pedagógus foglalkozik velük. Az alsó tagozaton a testnevelést, az ének-zenét is az osztálytanítók tanítják, de ha a lehetőség engedi, akkor biztosítjuk, hogy ezeket a tantárgyakat szaktanár tanítsa az alsó tagozaton is. A felsőbb évfolyamokon (a követelmények egymásra épülése miatt) lehetőség szerint biztosítani kell a folyamatosságot, vagyis egy-egy tantárgyat 5-8. évfolyamig, illetve 9-12 évfolyamig ugyanaz a szaktanár oktassa, s lehetőleg az osztályfőnök személye sem változzon. Hagyományos évfolyamokra épített tanulócsoportok, osztályok működnek, az osztályokba sorolásnak nincsenek a tanulói képességtől, teljesítménytől függő szempontjai. A hagyományos osztály szerkezetet több ízben is megbontjuk, csoportot képezünk:  Általános iskolában az idegen nyelvet, valamint a nagy létszámú osztályokban a matematikát csoportbontásban tanítjuk.  Gimnáziumban az első és második idegen nyelv tanítása miatt létszámtól függően indokolt lehet a csoportbontás.  Az érettségi felkészítő foglalkozásokat érdeklődés szerint tervezzük, minden diáknak biztosítjuk a megfelelő szintű felkészítést.  A szakkörökbe a jelentkezés önkéntes, a jelentkezőknek a tanév alatt a részvétel kötelező. Iskolánkban emelt szintű oktatás nem folyik.

9


2016.

A pedagógiai program törvényi háttere A közoktatási intézmények működését szabályozó törvények, kormányrendeletek és azok módosításai: Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény és módosításai) 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet, 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelés-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról és módosításai Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Egyházi törvény 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, a 2003. évi XXIX. törvénnyel módosítva 27/2001. (VII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993..(XII.30.) MüM rendelet módosításáról Közalkalmazotti törvény (1992. évi XXXIII. törvény) 20/1994. (XI.10.) MKM rendelet 4/2001. (I.26.) OM rendelet A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. Törvény, módosítva a 2002. évi IX. törvénnyel, 23/2001. (VII.20.) OM rendelet a felnőttoktatásra vonatkozó kerettantervek, és a felnőttoktatás megszervezéséről, tantárgyi követelmények feldolgozásának módjáról. 277/1997. évi Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről, 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

A Magyarországi Református Egyház köznevelési törvénye, az 1998. évi I. és a 2005. évi II. törvénnyel és a végrehajtási utasítással továbbá a 2013.évi V. tv. átfogó módosításival egységes szerkezetben.

10


2016.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink. Programunk alapvető feladatát determinálja az iskola típusa – református általános iskola és gimnázium. Ebből adódóan központi feladat keresztyén hitben embert nevelni és korszerű műveltségi anyagot közvetíteni, tanítani. Keresztyén értékekre nevelni nemcsak a vallásórák és a vallástanár feladata, hanem az egész nevelőtestületé. Legfőbb nevelési célunk, hogy diákjainkat a magyar református iskolák nemes hagyományaihoz hűen, az evangéliumi hit és erkölcs szellemében neveljük. Nevelnek a szakórák tényei, ismeretanyaga, az osztályfőnöki órák szellemisége. A vallásórák és a szaktárgyi órák együttesen, harmonikusan, egymást kiegészítve fejlesztik a személyiséget. A Biblia megismerése kiemelt fontosságú az oktató-nevelő munkánkban, mert nemcsak hitünk alapja, hanem az egyetemes emberi kultúráé is. Iskolánk feladata, hogy összhangot teremtsen: egyfelől a műveltség és a hit, másfelől a hit és az élet között. Ez a szintézis a különböző tudományokba rendeződött emberi tudás sokféle tartalmának megismerése által valósulhat meg, az evangéliumi üzenet fényében és azoknak az erényeknek kifejlesztésében, amelyek a keresztyén embert jellemzik. Tehát a keresztyén ember, így a református intézmény életének és tevékenységének meghatározója, erkölcsi kódexe a Szentírás. Pál apostol Timótheushoz írt II. levelében (3:1617) a következőképpen fogalmazza meg a tanítási-nevelési elveket: „a teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” Ahogy Isten személyesen szólít meg minden embert, úgy a pedagógusnak is tudnia kell, hogy minden tanuló egy külön egyéniség, amit figyelembe veszünk. A református intézményünk nem teljesítményorientált, hiszen minden tanuló más talentumokkal érkezik hozzánk és nekünk fel kell ismernünk a már meglévő és a még hiányzó talentumokat. A pedagógus kötelessége fejleszteni a rá bízott fiatalokat fejleszthetőségük felső határáig. A nevelési-oktatási folyamatot a pedagógusnak egységben kell értelmeznie és ebben a folyamatban a pedagógusnak mindenkoron konstruktívan együtt kell működnie a családdal,

11


2016.

hiszen a nevelés-oktatás folyamatában a családé az irányító szerep, a család példanyújtása nem pótolható.

Pedagógiai céljaink: Elsősorban a helyi tantervben és a záróvizsgák, az érettségi követelményeiben megfogalmazott elvárások teljesítése a célunk, valamint tanítványaink magas szintű tudással történő felvértezése, amely biztosítja az iskola elvégzését követően a továbbtanulás, a munkába állás, egy életen át tartó tanulás megalapozását. Nevelési vonatkozásban fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ismerjék meg a kulturált viselkedés szabályait, a társadalmi normákat és mozgásformákat, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. Szerezzenek jártasságot ügyeik önálló elintézésében. Sajátítsák el a megszerzett ismeretek rendszeres frissítésének, bővítésének technikáit, képesek legyenek a folyamatos innovációra, és így készüljenek fel az élethosszig tartó tanulásra, művelődésre. Célunk, hogy a tanítás legyen szemléletes, érdeklődésfelkeltő, élményszerű, hogy a diák az órán minél többet tanuljon meg, s ezzel meg kell könnyíteni a felkészülést. Az érdeklődés felkeltése mellett fontos annak fenntartása is. Meg kell tanítani a tanulót a nyomtatott könyvek és az e-információszerzés használatára. tankönyv használatára. Kiemelt fontosságú az önálló tanulásra nevelés. A keresztyén értékrendek: hasznos tanítás, igazságban való nevelés, jó cselekedet. Mindezek gyakorlati megvalósításához nélkülözhetetlen az erkölcsi kategóriák: „a hit, remény, szeretet, ezek között pedig legnagyobb a szeretet”. (Pál I. levele a Korinthusbeliekhez 13) „Az igazságban való nevelésben” alapvető értékrend – a tolerancia, az empátiakészség, mások tragikus sorsával való együttérzés, a másság elfogadása, kitartás, akaraterő, tragikus élethelyzetek, konfliktusok kezelési képessége, az életigenlés, az újrakezdés, a felemelkedés hite, hűség, tisztelet, családszeretet. A Kárpát-medencében úgy maradunk meg magyarnak, ha együtt haladunk az egyetemes, európai fejlődéssel. Ezt kell megértetnünk diákjainkkal: haladniuk kell a korral, nyelvet kell tudniuk, hogy kinyíljon a világ, számítógépet kell tudni kezelniük, hisz ez is a fejlődés egyik útja, így jutnak az életben gyorsabban információhoz. Minél többet kell tudniuk, hiszen a tudás, az értelem legfőbb nemzeti kincsünk.

A nemzeti értékek őrzéséhez tartozik az

anyanyelvi kultúra s az iskolai hagyományok őrzése és ápolása is. Anyanyelvünk ápolása, a szép magyar beszéd a nemzeti identitás-tudat része. Tanítványainkban tudatosítani kell, hogy 12


2016.

a gondolkodás és a beszéd összefügg, logikus, tiszta gondolkodás szép beszédre tanít. Ennek igényét igyekszünk kialakítani. Iskolateremtéssel együtt hagyományt is akarunk teremteni, diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek az iskolához. A névadó kultusz ápolása érdekében lehetőséget kell adni a diákoknak, hogy minél többet tudjanak meg a történelmi múltú Báthori családról. Az iskolához való tartozást erősítik: egyenruha (Bocskai-ruha), iskolanyakkendő, iskolazászló, iskolajelvény, majd a tervezett évkönyv és emlékplakett. Iskolánkban olyan bizalommal teli légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: -

a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk és tanítványainkat is egymás elfogadására, tiszteletére neveljük.

-

az órákon és az iskolai élet egyéb szinterein is igyekszünk harmóniát, biztonságot és elfogadó légkört teremteni.

-

a diákokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

-

a tanulók egyéni képességeit, aktuális fizikai, érzelmi, szociális, értelmi állapotát az oktatás során figyelembe vesszük, és igyekszünk ennek megfelelő tanítási módszerek alkalmazására;

-

tanuláshoz, felkészüléshez igénybe vehetik az iskola taneszközeit, (meghatározott feltételek között: könyvtár, informatika terem,)

-

diákjaink

előre

megismerhetik

a

velük

szemben

támasztott

követelményeket, így tudhatják, mit várunk tőlük, -

minden diák számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

-

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott tanulókból. Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg. Ennek érdekében: -

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető műveltséget nyújt, 13


-

2016.

iskolánk olyan ismereteket közöl, melyek tovább fejlesztik tanulóink műveltségét,

világszemléletét,

világképük

formálódását

és

eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, -

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

-

valamint munkánk során figyelembe vesszük a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságokat.

-

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat,

-

közös

szabályok

megfogalmazásával,

megbeszélésekkel

és

következetes, kiszámítható értékeléssel törekszünk az iskolai konfliktusok megelőzésére, -

a felmerülő konfliktusokat, azok kiváltó okainak tisztázása után, igyekszünk gyorsan és hatékonyan kezelni.

-

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

-

fontosnak tartjuk a tanulók személyiségének kibontakoztatását, fejlesztését,

-

szeretnénk

tanulóinkat

történelmünk

megismertetni

eseményeivel,

nemzeti

kiemelkedő

kultúránk

és

személyiségeivel

és

hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: -

erkölcsös,

-

istenhívő,

-

templomba járó,

-

humánus,

-

fegyelmezett,

-

művelt,

-

kötelességtudó,

-

érdeklődő, nyitott,

-

kreatív alkotó, 14


-

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

-

becsüli a tudást,

-

öntevékenyen részt vesz a tanulásban,

-

képes tudását továbbfejleszteni, bővíteni,

-

tudását folyamatosan fejleszti,

-

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

2016.

 nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, -

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

-

ismeri

és

alkalmazza

a

közösségben

éléshez

szükséges

magatartásformákat, -

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

-

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

-

viselkedése udvarias,

-

beszéde kulturált,

-

társaival együttműködik,

-

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

-

képes szeretet adni és kapni,

-

szereti hazáját,

-

megértik, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

-

szellemileg és testileg egészséges,

-

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő-oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. A tanulás folyamatában, az ismeretanyag feldolgozása során a tanár és a tanuló egyenrangú partnerként vesz részt, amelyben mindketten sajátos feladatokat végeznek el. 15


2016.

Kiemelten fontos a napi munkában a diákközpontú szemlélet előtérbe helyezésével megvalósított ismeretszerzés. Mivel iskolánk nevelő-oktató tevékenysége 1-12 osztályig terjed, ez fokozottan oda kell figyelnünk, hogy az egységes cél- és feladatrendszer mellett az életkorhoz, a nevelő-oktató munka szakaszaihoz alkalmazkodó eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk.

Pedagógiai feladatok: A tanulók olyan – a keresztyén értékeket is magába foglaló – általános műveltséget szerezzenek, ami alkalmassá teszi őket nem csak a társadalomban, hanem az egyházi közéletben való eligazodásra, helytállásra is. Pedagógiai munkánkban olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszünk, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását és fejlesztését. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek kialakítani önmaguk reális pályaképét, ezzel megoldani a sikeres pályaválasztást. Szorgalmazzuk a valós önértékelés kifejlesztését, hogy tanulóink képesek legyenek kialakítani önmaguk reális pályaképét, ezzel megoldani a sikeres pályaválasztást. Lényegesnek tekintjük a társadalom elvárásai alapján az erkölcsi alapelvek és a kulturált viselkedésformák, közöttük az anyanyelvi műveltség elsajátíttatását tanítványainkkal. Mindentéren a legkorszerűbb tananyagot közvetítsük tanítványaink felé, de ne bocsátkozzunk egyes tudományterületek szakmai vitáinak ismertetésébe, elfogadtatásába. Fontos feladat az intézmény pedagógusai, dolgozói, tanulói előtt, hogy megismerjék a magyar és határon túli református, egyházunk történetét, hagyományait, nevelési alapelveit. Tudatosítani kell, hogy a néhány évtizednyi szünet még jobban összefogásra készteti az egyházi intézményeket, és az intézmények tanárait, tanulóit. Feladatunk, Nagyecsed város és a környékén élő gyermekek nevelése és oktatása, hogy valóban mindenki számára elérhetővé váljon a tudás, a műveltség megszerzése.

16


2016.

Az intézmény kollégiumának a feladata a távolabb élő szülők, családok megsegítése, hiszen a kollégium helyettesíti az otthont, a családot. Kiemelt pedagógiai feladat a képességfejlesztés, a tehetséggondozás. Magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból, minden évfolyamon fel kell mérni a tanulók képességét, előrehaladását, az átlagon felüli teljesítőkre külön oda kell figyelni. A kiemelten tehetséges tanulók fejlődését támogatjuk: többletfeladat, problémamegoldások, könyvtári munka, szakirodalom bemutatása, kiselőadások, bemutatók tartása, szakköri munka, versenyre, nyelvvizsgára való felkészítés. A tehetséges tanulók előmenetelét négy éven át figyelemmel kell kísérni – tudásuk pozitív példa legyen a nagyközösség előtt. A tehetséggondozás mellett lényeges pedagógiai munka hátrányok csökkentése, a felzárkóztatás, a szaktárgyi hiányosságok pótlása. Gyakorlással, gyakorlati feladatok megoldásával az eredményesség fokozható. Kiemelt feladatnak tartjuk a tanítás-tanulás értékteremtő tevékenységét. Részt veszünk az országos ösztöndíjprogramokban. (mentorálás)

Pedagógiai eszközök: Az iskolai nevelés legfontosabb eszköze a pedagógus személyisége, melyhez szervesen kapcsolódnak a pedagógus által alkalmazott módszerek és eszközök. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott nevelési módszerek: -

Közvetlen, direkt módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. Követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, a nevelő személyes példamutatása, magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája.

-

Közvetett indirekt módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül: a tanulói közösség tevékenységének megszervezése; közös célok kitűzése, elfogadtatása; hagyományok kialakítása; követelés, ellenőrzés, ösztönzés; a nevelő részvétele a tanulói közösség munkájában; a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből; vita; felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

-

A kooperatív tanulási módszerekkel a tanulóknak is teret engedve maguk fedezik fel a tudás rejtelmeit. 17


2016.

Eszközök: 1. Nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú 2. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok) 3. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha intézményünk végzős diákjainak legalább kilencven százaléka: -

minden tantárgyból megfelel az alap és középfokú nevelés-oktatás meghatározott követelményeinek,

-

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy középfokú, felsőfokú intézmények követelményeinek megfeleljenek, érettek legyenek a munkavállaláshoz,

-

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint

a

közösségben

éléshez

szükséges

viselkedés-

és

magatartásformákat, -

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés olyan hatás, mely változást hoz az ember személyiségében. Olyan szociális készségek elsajátításában kell segítenünk tanítványainkat, melyek lehetővé teszik, hogy testileg-lelkileg egészséges, harmonikus, érett személyiséggé válhassanak. Minden ember egyedi, így személyre alakítva kell érvényesíteni nevelési elveinket. A tanulók személyiségnevelését és annak hatását nem lehet elválasztani a pedagógus személyiségétől, aki a tanulók között végzett minden tevékenységével, megnyilvánulásával alakít, hat, nevel. Ezért:

18


-

2016.

Belső és külső továbbképzéssel, egyéb lehetséges ösztönzéssel növelni kell a pedagógus szakértelmét, megújulási képességét, felelősségét, munkaszeretetét, kommunikációjának és műveltségének alaposságát.

-

Fejleszteni kell a tantestületi közösség erkölcsének határozottságát, humanista tartalmú viselkedését, együttműködési képességét és elkötelezettségét.

A személyiség fejlődése-fejlesztése csak a közösségben képzelhető el. Ebből következően a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: -

A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető egyetemes és keresztény erkölcsi értékek megismertetése,

tudatosítása

életvitelben

és

magatartásban,

meggyőződéssé alakítása. -

A tanulók értelmi nevelése Feladat: a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, az önálló ismertszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése az IKT eszközök hatékony használatának megismertetése. A világ megismerésére való törekvés, az élethosszig tartó tanulás igényének, a nyitottságnak a kialakítása. Mindezzel egyidejűleg fejleszteni kell a tanulási képességeket is: a kognitív

műveleteket,

a

megismerést,

a

gondolkodást,

a

kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmező tanulást -

A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: "Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek."/Jn. 13, 15/ Feladat: ki kell alakítani egy olyan légkört, ahol a gyermekek biztonságban

érzik

magukat.

Olyan

iskolai

életrendet

kell

kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. Az intézménynek fel kell kínálnia a segítség, az együttműködés sokféle formáit. 19


-

2016.

A tanulók közösségi-társas kapcsolatokra felkészítő nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak, társadalmi normáinak a megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség fejlesztése. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Az együttműködési készség, valamint a tanulók

problémamegoldó

képességének

és

vitakultúrájának

fejlesztése. -

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és

önmagukra irányuló

helyes

cselekvésre és

aktivitásra, szolidaritásra késztető érzelmek kialakítása. -

A tanulók akarati nevelése Feladat:

Az

önismeret,

a

tanulók

saját

személyiségének

kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a hatékony munkavégzés, a szorgalom, a céltudatosság és áldozat vállalása, az elkötelezettség, a kudarctűrő képesség és a sikervágy együtteseinek kezelése, fejlesztése. -

A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismerése, értékeinek tisztelete. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek megbecsülése, ápolása. A hazaszeretet érzésének mint értéknek a fenntartása.

-

A tanulók állampolgári nevelése Feladat:

Az

alapvető

állampolgári

jogok

és

kötelességek

megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai közéletben való részvételre. Megtanítani, kipróbáltatni azokat a lehetőségeket, hogyan élhet a tanuló a jogaival. (Diákpresbitérium) -

A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka társadalmi és egyéni szinten való

fontosságának

a

tudatosítása.

(gyakorlókert)

és

környezetük

tevékenységek

gyakoroltatása,

20

A

rendben a

tanulók

önellátására

tartására

környezettudatos

irányuló magatartás


2016.

elveinek a megismertetése, a környezet- és egészségvédelem szempontjait is figyelembe véve. -

A tanulók testi nevelése Feladat: A testi képességek fejlesztése, a testmozgás, az edzettség iránti igény felkeltése. A testileg és lelkileg egészséges személyiség kialakítása. Az egészséges életmód fontosságának felismertetése és gyakoroltatása, a balesetelhárítási technikák elsajátíttatása.

-

A tanulók vallási nevelése Feladat: Heti két órában hit- és erkölcstan és az ötödik, hatodik, kilencedik,

évfolyamokon egyházi ének szerepel a tantervben.

Iskolai keretben megünnepeljük a nagyobb egyházi ünnepeket. Minden évfolyam bekapcsolódik a gyülekezeti életbe, részt vesznek az istentiszteleti alkalmakon. Minden tanítási nap reggeli áhítattal kezdődik. A vallási nevelés az iskolai élet minden területén jelen van. Kialakítjuk a tanulókban a vallási érzékenységet és az ökumenikus elfogadást, megszerettetjük református értékeinket. A pedagógusoknak arra kell törekedniük, hogy megtalálják a harmonikus egyensúlyt a saját következetes értékközvetítésük és a tolerancia között, amivel elősegíthetik a tanulók önálló személyiségfejlődését és nem akadályozzák. Így nem tekinthetjük deviánsnak azt a tanulót, aki nem azonosul a keresztyén nevelés eszméjével, de ha a mi intézményünket választotta elvárjuk tőle az intézmény szellemiségének elfogadását. Így azon tanulók, akik nem keresztényi nevelésben részesülő szülők gyermeke, nem kérdőjelezhetik meg a hittan tanulás, az egyházi ünnepek megünneplésének fontosságát, igei alkalmakon való részvételt. A diákoknak önismeretre van szükségük, hogy a nehézségekkel teli világunkban minden körülmények között megtalálják számukra a legmegfelelőbb utat. Az önismeret magába foglalja az önbecsülés és önértékelés képességét. A pedagógusoknak fontos feladata, hogy tanítványaikban elősegítsék a helyes önértékelés kialakítását. - Az önértékelést segítő tényezők: 

dicséret, elismerés



négyszemközti bírálat, kritika



a személyiség elfogadása, bátorítása

21




bizalom (felelősség, jogok gyermekre ruházása)



kontaktus a gyermekkel, elismerő, elfogadó metakommunikáció



meghallgatás



a szeretet kimutatása



sikerélmény biztosítása



beismerése annak, hogy valamit nem tudunk



nyitottság a fiatalok érdekei és szükségletei iránt



saját gyöngéink megmutatása



közös mulatság

2016.

- Az önértékelés gyengítő tényezők: 

felületes ítélkezés



szorongás okozása osztályzással



teljesítmény feletti elsiklás



túl nehéz kérdések feltevése, túlzott követelmények



példálózás jobbakkal



rangsorrend hangsúlyozása, ezáltal a versengés fokozása



butának esélytelennek nyilvánítás



lenéző megnyilvánulás, megnyilatkozás



kiközösítés



megszégyenítés



büntetés kicsinységekért



adminisztratív rendszabályok alkalmazása (benntartás tanítási időn túl, külön feladat adása, beírás, az iskolavezetés bevonása)



visszaélés a bizalommal



sajnálni az időt a tanulóktól



bizalmatlanság (semmit nem bízunk rájuk)



semmibe venni őket, keresztül nézni rajtuk



sértegetés



merev következetességgel leadni az anyagot



a tanár nem vallja be saját gyengeségeit



kompromisszumok kerülése

22


2016.

A pedagógiai hatást a gyermek személyiségfejlesztésében a tanár személyiségén túl a gyakorlatban a következő feltételek segítik: 

Minél kevesebb tanár vegyen részt a 6-8 éves kisgyermekek nevelésében, minél több időt töltsön tanítványaival, és minél hosszabb ideig érvényesüljenek az azonos pedagógiai elvárások.



Az azonos gyermekcsoportban dolgozó nevelők együttműködően építsenek egymás munkájára. Iskolánkban ezeknek az elveknek az érvényesülését segíti az egész napos oktatási rend, az 1-4. osztályig alkalmazott ún. nagyfelmenő rendszer és tantestületünk egymást segítő, egymás csoportjaira figyelő felelős magatartása. Felső tagozaton és a gimnáziumi osztályokban kiemelten fontos pedagógusok összehangolt tevékenysége a gyermek személyiségfejlődésének figyelembevételével (kollégium, tanulószoba napközi).



A mindennapjaink zaklatottsága jelentősen befolyásolja gyermekeink lelkivilágát. Ezt a hatást igyekszünk ellensúlyozni reggeli az Ige szavával. A gyerekek elmondják gondjaikat, megbeszélik egy-egy Ige aktuális mondanivalóját, de szólhatnak a Csendes percek

az

osztályt

foglalkoztató

problémákról

is.

Miközben

valamennyi

pedagógusunknak lehetősége nyílik tanítványai lelki fejlesztésére, a rendszeres készüléssel önmaga is fejlődik. A gyerekek a különböző tanáregyéniségek segítségével a napi dolgokban kapnak útmutatást, valós problémáikra bibliai választ. 

A református iskolák oktatási nevelési rendszerének kohéziója, összetartó lényege, a Biblia tanításaira épülő pedagógiai munka. Nem korlátozódhat tantervi keretek közé csupán, hiszen az egyházi iskolák identitását nem a hittan órák adják, hanem az egész napra kiterjedő, a gyermekek személyiségét és kapott tálentumait szem előtt tartó nevelőmunka.

Erkölcsi elvárások tanulóinkkal és a pedagógusokkal szemben a) Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. A nevelő pedagógusnak: 23


-

2016.

Nyitottnak kell lennie minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kultúra szépségeinek megtapasztalása, amelyek lelkiszellemi töltést adnak a napi munkához.

-

Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. Az objektív (tanuló, szülő, kollégák, szaktanácsadó) visszajelzéseket

figyelembe

kell

vennie

és

a

hasznosítható

tapasztalatokat be kell építenie további tevékenységei közé. -

A hívő református pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A nem hívő pedagógusokat is a diákok szeretetéből fakadó humánumnak kell vezérelnie.

-

A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az „adás vágya” és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell.

-

A személyre szabott nevelőmunkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni.

-

A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít és értékközvetítő tevékenysége tudatos. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon.

-

Minden pedagógus legyen tisztában saját értékeivel, szakmai felkészültségével, esetleges hiányosságaival. Ha szükséges, tudjon alkalmazkodni az esetleges elvárásokhoz.

-

Társas kapcsolataiban az együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység és más kultúrák elfogadása jellemzi.

-

A tanár élete összhangban álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel.

Ezért

fontos, 24

hogy

minden

pedagógus

pontos,


2016.

fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig legyenek összhangban, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. -

Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak református voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztyén tanítást, és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést az egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola református volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható.

-

A keresztyén szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen.

Ez

sohasem

jelentheti

azonban

azt,

hogy

az

egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják képviselni. Iskolánk ökumenikus jellege a tantestületben is lehetővé teszi ezt. Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi a továbbképzési tervben meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felkészültséggel, magas szakmai színvonalon dolgozhassanak.

b) Erkölcsi elvárások a diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatók meg

25


2016.

feléjük. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt. 5,14) Összefoglalva az elvárások a következők: -

belső igény szentre, a szépre, a jóra és az igazra,

-

részvétel a vallásának megfelelő (református, római katolikus, görög katolikus stb.) egyházi programokban,

-

tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt,

-

mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása,

-

alapos, rendszeres és pontos munka,

-

a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése,

-

a házirend felelős betartása.

Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző, a lelki fejlődést szolgáló vallási programokkal, szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport- és kulturális események szervezésével biztosítja.

c) Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha a szülők is közösséget alkotnak. Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola egyházi jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy

26


2016.

jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái az osztály- és fogadóórás szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek és természetesen a személyes beszélgetés.

3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Törvényi rendelet alapján 20/2012. EMMI r.128.-132. §-a alapján:  A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.  A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat,

amelynek

eredményeképpen

a

pedagógusok

a

nevelési-oktatási

intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.  A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, melyek összhangban vannak a 2012-es Nemzeti alaptanterv testi és lelki egészségre nevelésével.  Elsődleges cél, hogy - a fiatalok felismerjék, hogy az egészség érték, amelyet az egyénnek és a közösségnek egyaránt óvnia kell, - érezzék, hogy önmagukért és másokért felelősséggel tartoznak, - tudják, hogy az egészséges életmód erkölcsi kötelesség is.

Feladatok: 1. Az egészségnevelési tevékenység során az egyes egyének egészségtudatos magatartásának kialakítására kell törekedni, ezen belül is az egészségmegőrző szokások megformálására.

27


2016.

2. Az iskolának segítenie kell a helyes táplálkozás, mozgáskultúra és a testápolási szokások elsajátítását. 3. Meg kell ismertetni a tanulókkal az egészségkárosító tevékenységi formákat. A tanulókkal tudatosítani kell az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer fogyasztás, a szexuális szabadság következményeit, a testi bántalmazás, iskolai erőszak, internet használat veszélyeit. 4. Fel kell világosítani a fiatalokat, hogy a helytelen gyógyszerfogyasztás, vegyszerkezelés, a környezetszennyezés egészségüket veszélyezteti. 5. A tanulókban ki kell alakítani azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek gyakorlásával, s korszerű ismeretekkel képesek egészségük megőrzésére. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást. Bemutatjuk, s elsajátíttatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat. 6. Iskolaorvos, iskolavédőnő, fogorvos által szervezett, a jogszabályban meghatározott feladatok elvégzése. 7. Baleset megelőzés- elsősegélynyújtás ismeretek átadása. Eszközök, eljárások Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának kötelező feladata. Egészségfejlesztés területei: a tanítási óra, tanórán kívüli tevékenység, osztályfőnöki munka, valamint a szülői együttműködés. Tantárgyi lehetőségek: Alsó tagozat: Környezetismeret Testnevelés Felső tagozat: Természetismeret Biológia Életvezetési ismeretek és készségek a drog prevenciós program alapján osztályfőnöki óra keretében (évi 5 óra) Testnevelés, gyógytestnevelés, úszás Technika, életvitel óra D.A.D.A. program: Dohányzás – Alkohol - Drog – AIDS.

28


2016.

Elsősegélynyújtás ismeretek (8. évfolyam) Gimnáziumban: Természetismeret Biológia és egészségtan Történelem és társadalomismeret Etika Életvezetési ismeretek és készségek a drog prevenciós program alapján osztályfőnöki óra keretében (évi 5 alkalommal) Testnevelés Tanórán kívüli lehetőségek: Tanulmányi kirándulás: az általános iskola és gimnázium Évente egy sportnap Az iskola által szervezett sportfoglalkozások Tömegsport foglalkozások, úszásoktatás, természetjárás Osztályfőnöki szervezésben gyalog vagy kerékpártúra a környéken. Az iskolai egészségügyi szolgálat – iskolaorvosok, védőnő – segítségének igénybevétele: alkalmanként egy-egy osztályfőnöki óra megtartásához, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. Mentálhigiénés terület (pszichológus, logopédus munkája) Egészségnap vagy egészséghét programjának megszervezése. Egészséges táplálkozás: menza véleményezése A célokat, feladatokat tevékenységrendszerben valósítjuk meg. A speciális ellátást igénylő gyerekekre fokozott figyelmet fordítunk.

Feladatok Egészségkárosító tényezők

Alsó tagozat Baleset megelőzés: tűzgyújtás, gáz-, áramhasználat. Az egészségkárosító tényezők megismertetése. A befolyásolás, az információ értékelése,

Felső tagozat A drog fogalma, hatása az egyén szervezetére, a családra, a társadalomra. Legális szerek, gyógyszerek, illegális szerek. Az alkohol, a dohány –

29

Gimnázium A dohányzás rákkeltő anyagai. Az alkoholfogyasztás veszélyei, következményei az egyénre, a családra, a társadalomra nézve.


2016.

reklám. A visszaélés fogalma, tanuljon meg „nem”-et mondani.

kísértésnek kitéve akaratgyengeség, önsors rontás. Az egyén és a drogok, a drogok és a média és a társadalom. Veszélyben a bőr: testápolás és káros sugárzások hatásai. Serdülőkori devianciák. Bántalmazás. Internet veszélyei.

A kábítószerezés veszélyei. A megelőzés lehetőségei. Drogambulancia. Fertőző betegségek: a fertőzés fogalma, terjedése. Gyakoribb betegségek. Fertőzés elleni védekezés. A kulturált szexuális magatartás. A védekezés fontossága. Szexuálisan terjedő fertőző betegségek. Bántalmazás Internet veszélyei

Feladatok Balesetmegelőzéselsősegélynyújtás

Alsó tagozat Balesetvédelmi oktatás (környezet ismeret órán) Egészségnap

Felső tagozat Balesetvédelmi oktatás Elsősegélynyújtás ismeretek Egészségnap

Gyógyszer, vegyszer, környezetszennyezés ~ védelem

Életkorának megfelelően ismerje fel a lakásban és annak környékén lévő veszélyes anyagokat. Kövesse a használati utasítást! Környezetszennyezés, káros hatásai. Szelektív hulladékgyűjtés szokásrendjének kialakítása, gyakoroltatása Tisztelet, szófogás: NEM-ek, segítségkérés. Szabályvállalás, követés, alkalmazkodás helyzetekhez, személyekhez. Ítélőképesség fejlesztése az emberi kapcsolatokban, veszélyes személyek felismerése. Önmegfigyelés, felelősségtudat. Az együttműködés fejlesztés. A veszély, a kockázat fogalmának megértése. Veszélyhelyzetekben

Veszélyes anyagok, helyezetek és tényezők otthonunkban és környezetünkben. Kémiai anyagok hatása: gyógyító, terápiás vagy egészség és környezetkárosító, mérgező hatás. Környezet és természetvédelem jelentősége.

Gimnázium Balesetvédelmi oktatás Elsősegélynyújtás ismeretek Egészségtan modul Véradás (egészségnap) Az ember a természet része. Környezetünk védelméről. A víz-, talaj-, légkör-, sugárszennyeződés negatív hatása. A fák, erdők szerepe. A tűz elleni védelem A csend jelentősége.

Óvd és védd magad! (Készségfejlesztés)

Személyes biztonság: jogaim és kötelességeim, felelősségem. A megelőzés fontossága –a kollektív felelősség. Önkéntesség. Előrelátás, megfontoltság. A kísértésnek, csoportnyomásnak való ellenállás. Visszautasítási technikák, ellenállási készség fejlesztése. Énkép erősítése

30

Énképünk – a harmonikus személyiség jellemzői. Az élet értelme: szellemi s lelki értékek. Különböző értékrendek: fogyasztó értékfelfogás, belső értékek. Az ember viszonya önmagához, a társadalmi környezethez, a természeti környezethez, a munkához, életszemlélete és ezzel


segítségnyújtás. A segélykérés formái, közérdekű telefonszámok ismerete. Az óvatosság megfelelő helyzetekben. A döntés, kényszer, választási lehetőség, határozottság, önbizalom kifejezésmódjai. Egyértelmű helyzetekben határozott viselkedés, kommunikációban félreérthetetlen önkifejezés. Helyes kommunikációs technikák tanulása. Pozitív gondolkodás kialakítása. Másság elfogadása

2016.

összefüggő értékrendje. Értékek, érzelmek, felelősség. Szabadidő. Közösség, kreativitás, krízis. Problémamegoldás. Másság. Szeretet, szerelem, házasság. Választások – újrakezdések lehetősége.

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok megvalósulása: Az iskolaorvos, az iskolai védőnő az egészségügyi ellátásról szóló rendelet alapján végzik, mely tartalmazza többek között:  A tanulók életkorhoz kötött szűrővizsgálatainak elvégzését, mely magába foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Célja a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerése.  Elsősegélynyújtást: az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut betegségek ellátását, háziorvoshoz, vagy szakrendelésre való irányítást, -

a tanulók személyi higiénéjének ellenőrzését,

-

testnevelési csoportbeosztás elkészítését (gyógy-és könnyített testnevelési foglalkozásra, felmentésre utalások)

-

a tanulók pályaválasztásának segítését,

-

felkérés egészségnevelő előadások tartását.

Lehetséges témakörök: Személyi

higiéné,

egészséges

életmód,

egészséges

táplálkozás,

családtervezés, fogamzásgátlás, szenvedélybetegségek megelőzése Részt vesznek az egészségnapok szervezésében és lebonyolításában. Munkájukat az iskola vezetésével egyeztetett munkaterv szerint végzik.

31

elsősegélynyújtás,


2016.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: 

tanórák:

- szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák, 

tanórán kívüli foglalkozások:

- napközi, tanuló szoba - tábor - önképzőkörök, - kirándulások, - szakkörök, 

diák önkormányzati munka,



szabadidős tevékenységek,



kollégiumi nevelés.

Mind az öt terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: -

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

-

véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

-

a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

-

a másság elfogadásához,

-

az együttérző magatartás kialakulásához,

-

harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

32


2016.

Az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve. Kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a leglényegesebb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diák-presbitériummal egyeztetve határozta meg, és egyes pontjait kötelező feladatként jelölte meg az alkalmazotti közösség számára.

Főbb feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: -

Ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben

való

harmonikus

kapcsolatok

kialakításához

elengedhetetlenek. -

Tanítsuk meg arra, hogy felismerje: szeretve van Isten által és az emberek által; segítsük, hogy a ráirányuló szeretetet el is tudja fogadni. Segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben; hogy megtapasztalja, hogy igazi biztonságot az Istenbe vetett bizalom ad.

-

Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket.

-

Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

-

Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni, és azt szelektíven használni.

-

Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról anyanyelvükön szabatosan kommunikálni.

33


-

2016.

Kapjon hatékony támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez.

-

Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására.

-

Tanítsuk meg elfogadni és segíteni beteg, sérült embertársainkon.

-

Tanuljon meg tanulni.

-

Tudja,

hogy

életpályája

során

többször

pályamódosításra

kényszerülhet. -

Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére.

-

Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

A fenti feladatok megvalósítását az egyes tanárok az alábbi módon segíthetik: A tananyag elsajátítása során: -

alkalmazzanak

olyan

amelyek

módszereket,

a

diákokat

együttműködésre ösztönzik, -

segítsék a tanulók kezdeményezéseit, a tanulók motiválása, aktivizálása a cél,

-

figyeljenek oda az eltérő személyiségekre, azok sokoldalú feltárására,

-

biztosítsanak

elegendő

lehetőséget

a

közösségi

cselekvések

kialakításának/fejlesztésének segítésére, -

ösztönözzenek a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessenek az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre,

-

építeni kell a tanulók más forrásból szerzett ismeretire,

-

alakítsanak ki a tanulókban bátorító, vonzó jövőképet, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitelt, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését,

-

kapjon átfogó képet a munka világáról,

34


-

2016.

tudatosan alkalmazzák a közösségfejlesztés változatos módszereit, melyek erősítik az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését,

-

használja ki a tananyagban található lehetőségeket, amivel segítheti tanítványai tanulását, a különböző tanulási stratégiák elsajátítását.

5. Az osztályfőnöki munka tartalma, és az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnöki munka során az osztályfőnökök: -

segítik az új diákok beilleszkedését,

-

szervezik

és

irányítják

az

osztályszintű

és

az

évfolyami

nevelőmunkát, -

tájékoztatják a szülőket, a tanulókat az intézményi programokról, eseményekről,

-

megismertetik

a

szülőket,

tanulókat

az

intézményi

dokumentumokkal, -

kiemelten foglalkoznak a tanulók nevelési feladataival

-

biztosítják a speciális nevelési helyzetek megoldására a külső szakértőket (megkeresik, felkérik stb.),

-

szorosan együttműködnek a szülői munkaközösséggel,

-

szervezik és irányítják a szülőkkel történő kapcsolattartást,

-

osztály nevelési értekezletet hívnak össze problémás helyzetek megoldására,

-

segítik az ifjúságvédelmi felelős munkáját,

-

osztálykirándulásokat szerveznek,

-

közösségi munkák aktív szervezői, résztvevői

-

osztályukkal közösen vesznek részt istentiszteleti alkalmakon.

A tanulói közösségek, osztályközösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. A tanulói közösségek tevékenységének, fejlődésének, megismerésének szempontjai:

35


-

2016.

az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók, hátrányos helyzetű diákok aránya),

-

az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka),

-

a tanulási teljesítmény (tanulmányi átlagok, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók, versenyek eredményei),

-

az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra,

-

neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók),

-

közösségi tevékenység (közös programok, rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel),

-

a szülői házzal való kapcsolat (családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők kapcsolata az iskolával),

-

minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: milyen változások történtek, milyen új problémák jelentkeztek, milyen beavatkozás látszik célszerűnek.

Az osztályfőnökök a tanulók nevelését, oktatását a keresztyén világnézet alapján végzik. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően még az alábbiak a szakmai feladatai és a hatásköre: -

Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai

elvei

szerint

neveli

osztályának

tanulóit

a

személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. -

Segíti a munkaközösség kialakulását.

-

Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját.

-

Aktív

pedagógiai

kapcsolatot

tart

fenn

az

osztály

szülői

munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. -

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű 36


2016.

tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. -

Szülői értekezletet tart, családot látogat, ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, iskolai rendezvényekről, alkalmakról.

-

Ellátja az osztállyal kapcsolatos ügyviteli feladatokat, (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással kapcsolatos tennivalók).

-

Három

nap

távollétet

engedélyezhet

és

igazolhat

osztálya

tanulójának. -

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja a tanulók előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

-

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére.

-

A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.

-

Segíti

a

tanulók

pályaválasztását,

pályaorientációját,

azok

személyiségének ismeretében. -

Ügyel a reá bízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére.

6. Pedagógusok helyi intézményi feladatai Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A nevelési, pedagógiai célok meghatározásánál a tantervi előírásokat és az intézményi dokumentumok vonatkozásait tartja szem előtt. A pedagógus:  tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztésre, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;

37


2016.

 a pedagógiai munkát tanulási-tanítási egységekre (tematikus terv) és órákra bontva tervezi meg, figyelembe véve a pedagógiai folyamat elemeit: a tananyag tartalmát, a tanulók előzetes ismereteit, életkori sajátosságait, a tanulási környezetet;  tanítási óráit és tanórán kívüli foglalkozásait a céloknak megfelelően, logikusan építi fel;  a megfelelő módszerek, taneszközök kiválasztásánál a tanítási óra céljait tartja szem előtt;  a tervezés folyamatát az óra eredményességének függvényében mindenkor felülvizsgálja. Elemzi és folyamatosan fejleszti saját pedagógiai gyakorlatát;  a pedagógus alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik, amit változatos módszerekkel képes átadni tanítványainak;  rendszeresen

tájékozódik

szaktárgyára

vonatkozó

legújabb

eredményekről,

eszközökről, digitális tananyagokról, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről és konstruktívan szemléli azok felhasználhatóságát;  lehetőségekhez

mérten

aktívan

részt

vesz

online

megvalósuló

szakmai

konzultációkban;  rendelkezik a szaktárgya tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással, ki tudja használni a szaktárgyához kapcsolódó tantárgyi koncentrációt;  tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi és reálisan értékeli ezek megvalósulását;  a tervezés során a tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt;  a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez;  gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;  a tanítási-tanulási folyamat részeként kezeli a tanuló hibáit, tévesztéseit és megértően, a tanuló fejlesztését szem előtt tartva reagál arra;  a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;  saját követelményeit szaktárgya tantervi követelményeinek figyelembevételével, valamint a tanulócsoportok egyéni adottságainak ismeretében pontosan meghatározza és következetesen alkalmazza;

38


2016.

 munkája során a különböző értékelési módszereket változatosan és hatékonyan alkalmazza;  rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját; értékelése és visszajelzései az életkori sajátosságoknak megfelelőek, egyértelműek, tárgyilagosak és motiváló hatásúak legyenek;  a nevelő-oktató munkájában folyamatos, építő jellegű visszajelzéseivel támogatja a tanulási folyamatot;  a szaktárgy ismereteinek írásbeli számonkérésére különböző mérő eszközöket (tudásszintmérő teszteket, feladatlapokat) készít;  a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezi, megfelelő következtetéseket von le, és tapasztalataiból kiindulva, a tanulók fejlesztése érdekében képes új módszereket, illetve gyakorlatokat alkalmazni;  az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;  a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli;  a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, azt fejlődésében vizsgálja, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;  fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;  biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek;  feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;  lehetőséget biztosítani tanulóinak az önálló tanuláshoz szükséges eszközök használatára;  megfelelő útmutatókat, segítséges nyújt a tanulást segítő hagyományos eszközök, és online felületek megismeréséhez, használatához;  tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően;

39


2016.

 a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;  a hatékonyabb együttműködés és kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális és etikus használatában;  nagy gondot fordít arra, hogy kialakítsa tanítványaiban az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus és etikus módját; miközben ő is célszerűen használja a digitális, online eszközöket;  a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait, a tanulókat hatékony kommunikációra, véleménycserére ösztönzi, ezzel is fejlesztvén azok vitakészségét;  bekapcsolódik az egyházközsége életébe, a hitélet gyakorlásával is példát mutat tanítványai előtt;  megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor;  állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását;  pedagógiai feladatai során felmerülő problémáit önállóan képes megoldani;  értekezleteken kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes meggyőzni másokat és ő is meggyőzhető;  aktívan részt vesz az intézményi innovációban, pályázatok elkészítésében és megvalósításában.

7. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje 7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az intézmény nevelési elvei akkor érvényesülnek igazán, ha a hozzánk érkező tanulók minél hamarabb tudnak azonosulni az intézmény elvárásaival. Tanulóinknak meg kell ismerniük az iskola írott és íratlan szabályait, amiket mindenkinek be kell tartania. Ha azt

40


2016.

látják a hozzánk jelentkezett diákok, hogy a tanárok és a felsőbb évesek is betartják a szabályokat ők sem fogják megkérdőjelezni azok létjogosultságát. Következetesen

be

kell

tartanunk

és

tartatnunk

az

oktatási-nevelési

követelményrendszerünket, és a megszegők ellen szankciókat kell alkalmaznunk. Az bármikor előfordulhat, hogy egy-egy tanuló az iskola normáitól eltérő módon viselkedik, hiszen a gyermekek viselkedése az otthonról hozott normarendszert követi. A szélsőségesen deviáns tanulót az intézmény eltanácsolja, hiszen ez a viselkedés romboló hatással van a tanuló környezetére, osztályára, közvetlen közösségére. A szaktanárok és elsősorban az osztályfőnökök feladata, hogy feltárja a beilleszkedési, magatartási problémák okait, és azokat a keresztyén pedagógiai eszközökkel orvosolni igyekezzék. Mindenképpen szükséges a problémák feltárása és kísérlet azok megoldására, hiszen a deviáns magatartás mögött sokszor valaminek az elfojtása húzódik. Az sem közömbös, hogy a normaszegés milyen mértékű és akadályozza-e a beilleszkedés folyamatát. A gimnazista diákok előtt már elsősorban a kortárscsoportok viselkedése a mérvadó, ezért is fontos, hogy minél hamarabb kiszűrjük a negatív mintát nyújtó diákokat. Az osztályfőnökök feladata, hogy a szülőket pótolva bizalmi kapcsolatot építsen ki osztályával. A mai világunkban sajnos egyre több a beilleszkedési-magatartási problémákkal küzdő gyerek, így nagyon fontos egy iskolapszichológus feladata. Ha az intézményben nem működik iskolapszichológus, akkor a gyermekvédelmi felelős, a tanulót tanító pedagógusok és a lelkipásztor tud segítséget nyújtani. Az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a gyógypedagógia és a nevelési tanácsadó szakembereivel. Meg kell ismerniük a tanulók családi hátterét és törekedni kell a szülőkkel való együttműködésre, hiszen a szocializáció elsődleges helyszíne a család az iskola csak másodlagos. Így újra azt kell hangsúlyozni, hogy a szülők és az iskola szoros kapcsolata, értékrendének

azonossága

vagy

hasonlósága

elengedhetetlen

feltétele

a

tanulók

beilleszkedésének és a magatartási zavarok kiküszöbölésének. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk:  Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás

41


2016.

hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb.  Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelemhiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória).  Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. a.) A beilleszkedési, magatartási problémák elterjedését megelőző eljárások: -

az osztályközösségek megtartó erejének biztosítását szolgáló tevékenységek,

-

a humán pszichológiai, pedagógiai értékek jelenlétének biztosítása (türelmesség, beleélés, azonosulás képessége, hitelesség),

-

pedagógus továbbképzésbe beépíthető lehetőségek,

-

pedagógusoknak,

tanulóknak

mentálhigiénés,

életvezetési,

drogprevenciós programok. b.) A beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulók érvényesülését segítő eljárások, tevékenységek: -

egyéni bánásmód kidolgozósa a tanulóval foglalkozó pedagógus által,

-

személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával;

-

teljesíthető, reális követelmények támasztásával;

-

a

pozitív

énkép

kialakulásának

támogatásával

(dicsérettel,

biztatással); -

a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással;

-

az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával;

-

ha lehetséges, másik tanulócsoportba helyezés,

-

azonos ütemben haladni tudó tanulócsoportok kialakítása,

-

a kiváltó élethelyzet kezelésében való segítségnyújtás,

-

külső segítés koordinálása. 42


2016.

c.) A fejlesztés célja: -

pozitív énkép, jó kommunikációs képesség kialakítása,

-

érzelmi élet fejlődése,

-

mozgásfejlődés,

-

beszédfejlődés,

-

prevenció

7.2. A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A XXI. század iskolájában egyre több hátrányos helyzetű tanuló tanul és számuk évről évre egyre növekszik. Intézményünkben is általános tendencia, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű tanulóink száma fokozatosan növekszik. A hátrányos helyzetű tanulóink között vannak tehetségesek, akiknek fejlesztése, támogatása, megsegítése az intézmény kiemelt feladata. Nem csupán az oktatás terén kell az ilyen tanulókra odafigyelni, hanem a keresztyén értékek kialakítása terén is támogatást nyújtunk. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről). A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon. Az ember képessége Istentől kapott ajándék. Kiemelt fontosságú feladat a tehetség felismerése és fejlesztése. A tehetséggondozás kiterjed a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekre egyaránt. A tehetség felismerésének ismérvei: 

magas értelmi és érzelmi intelligenciaszint

43


2016.



fejlett képességek



kreativitás magas szintje



korának megfelelő fejlett személyiség



motivációs tényezők – a feladat iránti erős elkötelezettség, pozitív környezeti hatások A tehetségfejlesztés lehetőségei az iskolánkban:



differenciált tanórai munka



tehetséggondozó szakkörök



felkészítés versenyekre



felkészítés középiskolai és felsőfokú tanulmányokra



személyes beszélgetések, bíztatás, a jutalmazás megfelelő formájának megkeresése A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés

segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg. Kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők, vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával. A kiemelkedő szaktárgyi ismeretekkel érkező, illetve tanulmányokat kimagasló szinten teljesítő tanulóinkat rendszeresen felkészítjük különböző szaktárgyi versenyekre, pályázatokra. A versenyek közül az egyházi iskolák közötti versenyeket, a megyei és országos versenyeket ajánljuk. Az eredményes felkészüléshez segítséget nyújtunk tanulóinknak szakköri és egyéni felkészítések alkalmaival. A felkészülésekhez az iskola biztosítja tanulói számára a szükséges technikai eszközöket. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok tanulmányi eredményét korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások keretében tudjuk szintre hozni. Az is nagy segítség a nálunk tanuló diákoknak, hogy a napköziben, a kollégiumban ügyeletet tartó pedagógusok szakos tanárok, vagyis még jobban segíteni tudnak a felkészülésben, a felzárkózásban.

44


2016.

Fontos számunkra, hogy diákjaink minél sikeresebben fejezzék be tanulmányaikat. Az általános iskolában minden tanév végén előre meghatározott tananyagból adnak számot diákjaink az intézmény vezetősége előtt. Egy –egy szakasz lezárása után (4. 7. év végén) házi vizsgát szervezünk tanulóinknak. A 10- 11. évfolyamon tanulóink záróvizsgát tesznek a kötelező érettségi tárgyakból és hit és erkölcstan tantárgyból. A „kis érettségi” eredménye fontos szerepet tölt be a tanulók értékelésében, mert két érdemjegyként kerül be a naplóba. A záróvizsgának nagy a szerepe tanulóink személyiségfejlődésében és nem utolsó sorban előkészítik a 12. év végi érettségi vizsgát, hiszen tanulóink vizsgarutint szereznek. Így már a 11. évfolyamon elkezdjük, és a 12. évfolyamon a kötelező érettségi tárgyakból rendszeresen tartunk érettségi felkészítő foglalkozásokat. Anyagi lehetőségeinkhez mérten az érettségi felkészítéseket tanulói létszámtól függetlenül beindítjuk. A vizsgák eredményei visszacsatolásként szolgálnak a tanulók felkészültségéről, a hiányosságok feltárásáról. Képet kapunk egy-egy évfolyam tanulmányi eredményéről.

Egyéb ösztönző lehetőségek, melyek a tanulóinkat eredményeik javítására késztetik: -

pályázatok kiírása,

-

versenyek szervezése,

-

az eredményt elért tanulók jutalmazása (nyári táborokban való részvétel)

szabad, kötetlen felhasználási lehetőségek a tanulási időn túl: - konzultáció tanulási problémákról, -

kötetlen tárgyú konzultáció tanárral,

-

könyvtárhasználat,

informatikai

eszközök

használata

tanári

felügyelettel, A tanulmányi kirándulások (az éves munkatervben tervezetten) a fentieket az alábbi célok figyelembe vételével szolgálják: -

honismeret (értékeink megismerése és megbecsülése),

-

az általános műveltség növelése (múzeumok, műemlékek stb. látogatása, múzeumpedagógiai foglalkozások),

-

egészséges életmódra nevelés (gyalogtúrák).

Diákönkormányzat tevékenysége:

45


2016.

-

Sokféle képesség kibontakoztatásának és gyakorlásának a színtere.

-

Céljaink megvalósításához az iskola vezetése anyagi segítséget is nyújt.

-

Az

iskola

igazgatója

személyesen

is

kapcsolatot

tart

a

diákpresbitérium képviselőivel. Kötelezően minden tantárgyban, minden nevelő feladata: -

a gyermeket tanulni tanítani,

-

az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása.

7.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Valamennyi pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok

ellátásában,

a

gyermek,

tanuló

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Nagyon fontos, hogy feltárjuk a veszélyeztetettséget kiváltó okokat és megelőzésként külön tanórák keretében foglalkozzunk az okok feltárásával. A veszélyeztetettség lehetséges okai: - családi háttér (alkoholizmus) - környezeti okok (baráti társaság) - egészségügyi okok (szenvedélybetegség- alkohol, drog) - lelki okok - anyagi okok. A gyermek- és ifjúságvédelem a társadalmi veszélyeztetettség, a családok helyzete és a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan fontos feladata az iskolának, ezért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, akinek alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Az intézmény nevelési és szervezési tapasztalataival, kapcsolatrendszerével főleg a megelőző, esetenként a kezelő tevékenységre vállalkozhat:

46


2016.

-

felderítő munka (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség),

-

tanulók nyilvántartása (osztályfőnök, ifj. véd. felelős, isk. titkár),

-

környezettanulmány (családlátogatások),

-

előadások tartása, felvilágosítás, propaganda,

-

kapcsolattartás rendőrség,

szülőkkel,

szociális

segítő

irodák),

szervekkel

kollégiumokkal,

(ÁNTSZ,

orvos,

tanulói

kortárs

oktatókkal. Az iskolába járás fegyelmének megtartásában nagy figyelemmel leszünk a tanulói mulasztásokra, különösen az indokolatlan hiányzások ellenőrzésére. A szülő tájékoztatása nem maradhat el. Ha az iskolai költségvetés lehetővé teszi, bizonyos összeget tervezni kell a rászoruló tanulók támogatására: -

központi támogatások (pl. tankönyvvásárlás) elosztása mindig differenciált legyen a rászorulás arányában,

-

az iskola könyvtár fejlesztésében a kölcsönhasználat lehetőségét szem előtt tartjuk,

-

az iskolán kívüli segélyezési, támogatási lehetőségekről tájékoztatjuk a szülőket, tanulókat.

A törvény vagy rendelet által előírt kedvezményes étkezés támogatását betervezzük a költségvetésünkbe. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk pedagógusai együttműködnek a területileg illetékes nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő szolgálattal, a polgármesteri hivatallal és az iskolaorvossal. Személyes találkozók, esetmegbeszélések mellett online is tartja a kapcsolatot a szakemberekkel. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -

felzárkóztató foglalkozások,

-

tehetséggondozó foglalkozások

-

az indulási hátrányok csökkentése,

-

a differenciált oktatás és képességfejlesztés, 47


2016.

-

pályaválasztás segítése,

-

a személyes egyéni tanácsadás,

-

egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése,

-

a családi életre történő nevelés,

-

az iskolai étkezési lehetőségek,

-

az egészségügyi szűrővizsgálatok,

-

a tanulók szabadidejének szervezése,

-

a szülőkkel való együttműködés

-

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

7.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása terén teljesítendő feladatok A pedagógiai folyamatba iktatott elemző tevékenységével az elvárások és a motivációs rendszer folyamatos felülvizsgálataival kudarcmegelőző (prevenciós) tevékenységeket kell folytatnunk. 

Olyan légkört kell teremteni, hogy a tanulók őszintén fordulhassanak hozzánk a személyes dolgokban is.



Fokozott és folyamatos figyelmet kell fordítani a tanulók tanulni tanítására.

A pedagógus törekednie kell a kudarcélmények számának csökkentésére. Tisztázni kell, kit tekintünk tanulási kudarcnak kitett tanulónak. a) Prognosztizálhatóan kudarcnak kitett tanulók (pszichés funkciók fejletlensége, képességstruktúra hiányosságai, zavarai) 

előéletének, a korábban igénybevett segítségeknek a megismerése,



osztályfőnöki megfigyelése (szempontsorral),



szülőkkel történő megbeszélések,



külső szolgáltatás igénybevétele (nevelési tanácsadó, logopédia, szakértői bizottság),

48


2016.



kialakítani az állapot felülvizsgálatának rendszerét,



tanórai differenciált foglalkozás, egyéni fejlesztési program alapján.

b) A jelenleg is alulteljesítő tanulókkal kapcsolatosan 

az okok feltárása, a kiváltó (átmeneti) élethelyzet felderítése (osztályfőnök, gyermek és ifjúságvédelmi felelős),



mentálhigiénés segítségnyújtás,



a pedagógiai motiváció egyénhez igazított változtatása.

c) Eszközök:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  egész napos iskola, (az iskolaotthon, a napközi otthon);  az egyéni foglalkozások;  a felzárkóztató foglalkozások;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a továbbtanulás irányítása, segítése.

d) Szervezeti keretek: egyéni fejlesztés, kiscsoportos fejlesztés (3-4 fő) a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint, esetmegbeszélések

Az osztályfőnökök és a szaktanárok közösen keresik meg a tanulási nehézségek okai, és közösen keresnek megoldásokat. A szaktanárok időszakosan kötelezhetik tanulóikat a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre. A tanulószobás diákok tanulószobán, kollégista diákok szilenciumokon kérhetik a szaktanárok segítségét, akik még egyszer elmagyarázzák és felkérdezik a tananyagot. Igény szerint minden szaktantárgyból indulhat felkészítő, felzárkóztató foglalkozás. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van.

49


2016.

A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség. Ez megmutatkozik a következőkben: 

az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége).



olvasás-írás és a számolás zavara



mozgáskoordináció zavara



kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság



ritmusérzék fejletlensége



a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége



a tartós figyelem hiánya

Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben 

A pedagógusok fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és tárgyi tudását.



A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti, ezért a pontos fogalom és szakszókincshasználatra minden pedagógustól elvárt. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes.



Új

tantárgy

belépésekor

megismertetjük

tanulóinkkal

a

munkaeszközöket,

szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. 

Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása.

50


2016.



Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre.



Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk.



Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk, melyek a tanítás-tanulás eredményességét még jobban segíthetik.



Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését.

7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő program Iskolánkban fokozatosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő családokból származó tanulók száma. A fenntartó és az intézményvezetés közös célja az, hogy a családnak ne okozzon nagy nehézséget a gyermeke taníttatása. Az intézményi célja, hogy a közoktatás terén minden tanulónak egyenlő bánásmódot biztosítson, legyen szó tananyag kiválasztásról, vagy fegyelmezésről. Fontos, hogy az oktatási intézmény mindent megtegyen, annak érdekében, hogy a valamilyen hátránnyal induló diákok számára elősegítsük felzárkózásukat, és lehetővé tegyük meglévő hátrányaik csökkentését.

Feladataink:

- a gyermek és környezetének megismerése (helyzetjellemzés a tanév elején) -

megállapítani, hogy a képességek kibontakozását milyen tényezők gátolják leginkább,

-

meghatározni,

mihez

viszonyítva,

milyen

mértékben

vannak

lemaradva, -

a fentiek alapján az érdeklődésnek, képességnek megfelelő pozitív hatásrendszert kialakítani, melyben a segítés, a buzdítás, az érvelés, a sikerélmény legyen az uralkodó.

-

megismertetni a szülőket a pályázati lehetőségekkel (Útravaló, egyéb pályázatok)

51


-

2016.

az intézményben működő szakkörök, felkészítő és felzárkóztató foglalkozások működéséről, céljairól részletes tájékoztatást nyújtani, felkelteni a diákok érdeklődését.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: -

családlátogatásokkal ismereteket szerezni a család életéről, anyagi, kulturális állapotáról, benne a tanuló helyzetérő,

-

szülőknek tartott iskolai előadásokkal (pl. szülői értekezletekhez kapcsoltan) segítségnyújtás a nevelésben,

-

egész

napos

oktatási

rend

az

alapkészségek

elsajátításának

időszakában, -

ha szükséges, elősegíteni a tanuló tanulószobai elhelyezését,

-

rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás (iskolaorvos, fogorvos, védőnő),

-

egészségnevelési programok, felvilágosító tevékenység,

-

felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,

-

a tanuló beilleszkedését segítő tevékenység az iskolai környezetbe (az iskolai hagyományok felhasználásával és a Diákönkrományzat közreműködésével),

-

előrelátó tervezéssel mindig teljessé kell tenni a személyi ellátottságot, fejleszteni a tárgyi feltételeket, emelni a tanítás hatékonyságának színvonalát,

-

megőrizni az iskola közvetlen kapcsolatrendszerét és légkörét, a jó tanár-diák viszonyt,

-

a

továbbtanulás

irányítása,

segítése

(széleskörű

tájékoztatás,

felkészítő munka), -

folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulók helyzetét a különböző közösségekben,

-

tankönyvtámogatás,

étkezési

támogatás

elveinek,

meghatározása, a törvény kínálta lehetőségeken túl, -

iskolai egyenruha kölcsönzése,

-

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,

-

táborozási támogatás.

52

mértékének


2016.

8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1994 óta eltelt időszak alatt fokozatosan építettük, bővítettük gimnáziumunkat és szépítettük az intézmény udvarát. Jelenleg az intézmény székhelyén 5 tanteremmel, négy szertárral, egy tornaszobával, 4300 kötetes könyvtárral és egy 15 férőhelyes kollégiummal működik az intézmény. Itt alakítottak ki 2003-ban egy nagyobb nevelői szobát, és ekkor darabolták fel a legnagyobb tantermet három részre (számítógépterem, tanterem, szertár).

A fűtés

korszerűsítésével (radiátor cserék) átmenetileg megoldódott az intézmény fűtése, de egy modernebb, energiatakarékos kazán beépítésére még várni kellett, amit anyagi okokból 2009 nyarán tudtunk megoldani. A kollégiumban minden nyáron lehetőségeinkhez mérten néhány szobát kifestettünk, illetve 2008 szeptemberében adtuk át a lányrészlegen egy új zuhanyzót. Fokozatosan bővítjük az informatika terem gépparkját: 2008/2009-es tanévben 3 új gépet vásároltunk, és pályázatokon szeretnénk még tovább növelni a modernebb számítógépeink számát. 2010-ben nyerünk a TIOP pályázat keretében 4 interaktív táblát és 6 számítógépet. Az iskola könyvtárának bővítésére minden tanévben nagy gondot fordítottunk, felmérve tanáraink, tanulóink igényeit. 2014-ben létesítettünk telephelyet a Rákóczi utca 12. szám alatt, ahol 6 tanterem, egy nevelői került át az egyház használatába. 2 tanéven keresztül közös használatban volt az állami általános iskolával a tornaterem és az ebédlő. 2016 szeptemberében az egész intézmény álköltözött a Rákóczi Ferenc utca 12 szám alá, így egy 15 tantermes iskolaépületet vehetett birtokba a református iskola, tornateremmel, ebédlőkkel, 2 csoportszobával. Egyszerre kellett kialakítani, berendezni 3 tantermet, mivel a 2016/2017-es tanévet 12 évfolyammal kezdtük. Kialakításra került egy informatika szaktanterem, egy természettudományi szaktanterem. Az intézmény gépparkja folyamatos fejlesztésre szorul. A természettudományi szaktanterem berendezését, felszerelését pályázatból tervezzük megvalósítani. Az intézmény teljesíti a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. mellékletében szerelő eszköz és felszerelés jegyzék minimális elvárásait.

53


2016.

Az alapfokú oktatáshoz szükséges taneszközöket évente szereztük be, szaktárgyak tanításához szükséges szemléltető, kísérleti eszközök és felszerelések részben rendelkezésre állnak, és folyamatos fejlesztés alatt vannak. Igyekszünk élni a pályázati lehetőségekkel, hogy az elavult, elhasználódott taneszközeinket fokozatosan le tudjuk cserélni, pótolni.

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges személyi feltételek Az intézmény személyi ellátottsága alkalmas arra, hogy valamennyi évfolyamon magas színvonalú nevelő-oktató munka folyjék. Pedagógusaink, végzettsége megfelel a törvényben előírtaknak, vagy a törvény betartása érdekében jelenleg végeznek tanulmányokat. Minden évben az előzetes tantárgyfelosztás dönti majd el a szükséges alkalmazotti létszámot. Helyettesítést a rendelkezésre állás által megszabott időkeret terhére történik, melyet a tantárgyfelosztás tartalmaz. Pedagógusaink rendszeresen teljesítik a törvény által előírt kötelező továbbképzéseket, illetve érdeklődésüket, a törvényi változásokat követve egyéb továbbképzéseken is részt vesznek, szem előtt tartva a Református Pedagógiai Intézet ajánlásait. Ahhoz, hogy a pedagógus társadalom egy jól képzett, a kor követelményeit, változásait átadni tudó társadalmi egységet képezzen szükség van az önképzésre: szakmai anyagok, szakirodalom, törvényi változások nyomon követése, ismerete. Ezért a pedagógusaink folyamatosan képzik magukat, mind szakmailag, mind a pedagógiai módszertan területén. Célunk az, hogy minden tantárgyból a legmegfelelőbb, minden téren felkészült, humánus, megfelelő szakmai tudással felvértezett és a református hitben elkötelezett nevelők tanítsanak az iskolában. Igazi elismerést, eredményeket egy állandó tanári gárda kialakításával érhetünk el. A pedagógiai munkát a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítők (gazdasági ügyintéző, rendszergazda, iskolatitkár, pedagógiai asszisztens), illetve technikai személyzet (takarítónők, karbantartó, konyhai kisegítők) segíti, biztosítva a pedagógiai munka hátterét.

54


2016.

10. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban A diákönkormányzat célja és feladata: d.) A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. e.) A diákönkormányzat a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. f.) A diákönkormányzat véleményezi az intézményi dokumentumokat. g.) A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek a szervezésének és lebonyolításának segítésében is: -

tanulmányi munka: versenyek, vetélkedők szervezése, pályázatok

-

sportélet

-

közösségi munka szervezése,

-

túrák, kirándulások szervezése

-

táboroztatás, erdei iskola,

-

mikulás, karácsony, farsang, diák nap.

A diákönkormányzat tagjai -

a diákönkormányzat az osztályokhoz, mint tanulóközösséghez tartozó tanulók alkotják: 4-8 évfolyamig, évfolyamonként 2 fő, 9-12. osztályig évfolyamonként 2 fő, melyet az osztályközösség választ meg,

-

a

diákönkormányzat

tagjai

lehetnek

az

iskolával

tanulói

jogviszonyban álló tanulók. A tagság megszűnik, ha a tanulói jogviszony megszűnik, vagy méltatlanná válik rá, -

a

diákönkormányzat

minden

tagjának

joga

a

tisztviselők

megválasztásában részt venni, mint választható és választó személy,

55


2016.

A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése 1.A diákönkormányzat vezetősége: Az iskolai diákönkormányzat vezetőségét a diákönkormányzat tagjai által választott képviselőkből álló diákönkormányzat gyűlés egyénileg titkos szavazással választja meg. A diákönkormányzat vezetősége 3 főből áll. A vezetőség tagjai közül a következő tisztségviselőket választja meg:  elnök,  programfelelős,  hitéleti felelős. A diákönkormányzat diákvezetője a vezetőség elnöke. A diákvezető feladata a vezetőség üléseinek az összehívása, előkészítése, levezetése, a hozott döntések, határozatok végrehajtásának figyelemmel kisérése. A vezetőség üléseit éves munkaterv szerint félévente tartja. A vezetőség ülései a személyi kérdések tárgyalását kivéve nyilvánosak. A vezetőség külön döntése alapján más ügyekben is tarthat zárt ülést. A vezetőség döntéseit szóban, egyszerű többséggel hozza. Külön döntés alapján a döntést titkos szavazással is meg lehet hozni. A vezetőség üléseiről rövid írásos emlékeztető (jegyzőkönyv) készül. 2. A diákönkormányzat:

-

A

tanulóközösségek

véleménye

alapján

javaslatot

tesz

a

diákönkormányzat munkáját segítő felnőtt vezető, pedagógus személyére, akit az igazgató bíz meg ezzel a feladattal. -

Elfogadja a diákönkormányzat éves munkatervét.

-

Rendelkezik a diákönkormányzat rendelkezésére álló pénzeszközök felett.

A diákönkormányzat kötelessége, hogy

56


-

2016.

személyi döntései, a szervezeti és működési szabályzat, valamint az éves munkaterv elfogadása előtt kikérje az őt megválasztó tanulóközösség, tanulók véleményét.

-

félévente egy alkalommal a tanulóközösségek tagjait összehívja és tájékoztassa a vezetőség által végzett munkáról.

A diákönkormányzat az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban, tárgyalásban a diákönkormányzat segítő pedagógus képviseli

11. A szülő, a tanuló, a pedagógus intézményi partneri kapcsolattartásának formái Az iskola és a szülő kapcsolattartása A szülőkkel való kapcsolattartás igen fontos, mert nevelési céljainkat csak velük együttműködve érhetjük el optimális szinten. Az iskola, mint a tanulók második otthona a szülői nevelést egészíti ki intézményi keretek között. Ezért fontos, hogy a szülők minél hamarabb megismerjék az intézmény nevelési elveit, és ugyanúgy fontos, hogy az iskola is megismerje a diák családi hátterét, problémáit, hogy még hatékonyabban tudjon segítséget nyújtani. A szülőkkel történő kapcsolattartás fontos színterének tekintjük a különböző online felületek használatát. A Köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hoznak létre. A szülői szervezet tagjait az első osztályszülői-értekezleten a szülők választják meg, osztályonként két főt. A szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseltében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. Az osztályfőnök évente két alkalommal szülői értekezletet tartanak, meghatározott program szerint. Rendkívüli esetben több szülői értekezletet is összehívhatnak. Az iskola igazgatója figyelemmel kísérheti és jelenlétével megtisztelheti ezeket az alkalmakat.

57


2016.

Rendszeres írásbeli tájékoztatás a következő esetekben történik az intézmény részéről: -

az intézménybe való felvételről,

-

a tanulói jogviszony megszűnéséről,

-

a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor,

-

fegyelmi eljárás időpontjáról.

-

az intézmény, benne a diákság életét meghatározó változásokról (tanévkezdés, beköltözés a kollégiumba, rendkívüli szünet)

Szülői értekezleteken folyamatosan felhívjuk a szülők figyelmét, hogy az ellenőrző könyvet rendszeresen nézzék át és az osztályzatokat aláírásukkal vegyék tudomásul. Fontos, hogy a szaktanárok pontosan vezessék az érdemjegyek beírását, mert az a szülő, aki személyesen érdeklődni szeretne, pontos képet kap gyermeke tanulmányi eredményéről. A szülő igazolhat egy tanévben három nem összefüggő napot, amit szintén az ellenőrző könyv útján tehet meg. Az iskolai rendezvényeken való részvételre meghívók segítségével módot adunk a szülőknek. A pedagógus legfontosabb partnerei a célok megvalósításához a szülők. Célszerű minél gyakrabban megszólítanunk, megkérdeznünk a partnerek – szülők – véleményét, mennyire elégedettek ill. elégedetlenek az iskola működésével, milyen elvárásokat fogalmaznak meg az intézmény számára. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás:

feladata

a

gyermek

családi

hátterének,

körülményeinek

megismerése, illetve tanácsadás a gyermek fejlődésének érdekében ha ez szükséges. Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata. Továbbfejlesztés módja: jelentéseket készíteni a nehéz anyagi körülmények között élő diákok helyzetéről, feltérképezni a segítségnyújtás lehetőségeit, így biztosítani egyenlő esélyeket a tanuláshoz. b) Szülői

értekezlet:

együttműködés

feladata

kialakítása,

szülők a

szülők

és

a

pedagógusok

tájékoztatása,

a

közötti szülők

folyamatos kérdéseinek,

véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé. Rendkívüli alkalmak is lehetőséget adnak a szülői értekezlet összehívására: osztálykirándulás, megismerkedés, a végzős osztályban a továbbtanulás Továbbfejlesztés módja: a szülői értekezletek mellett kötetlen programok (kirándulás, Csendes nap) keretében is ápolni a szülőkkel a kapcsolatot.

58


2016.

c) Fogadó óra: feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, a szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás). Minden félévben kijelöl az intézmény 2 napot, amikor minden pedagógus az intézményben tartózkodik. Továbbfejlesztés lehetősége: a szülőket pontosan tájékoztatni a tanév kezdetekor, hogy melyik pedagógusnak, mikor van fogadóórája, amit a diákok ellenőrzőjébe rögzíteni is kell. d) Nyílt tanítási nap: feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül az iskolai életről. Továbbfejlesztés lehetősége: a kis óvodásoknak, a nyolcadikos diákoknak, szüleiknek és az intézménnyel már tanulói jogviszonyban álló diákok szüleinek is nyílt tanítási órákat kell szerveznünk. e) Írásbeli tájékoztató: feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Tájékoztatási kötelessége van a kollégiumi nevelőknek is. Félévi és év végi jegyek mellé a szülők szóbeli értékelést is kérhetnek az osztályfőnöktől. Így kapnak még pontosabb betekintést gyermekük előmeneteléről. Az osztályfőnökök a szaktanárokkal és a kollégiumi nevelő tanárokkal közösen fogalmazzák meg véleményüket a tanulókról. Továbbfejlesztés lehetősége: különösen oda kell figyelni, hogy minden olyan körülményről tájékoztassuk a kiskorú tanuló szüleit, ami a tanulót érinti. f) Kulturális bemutató: tanulóink szereplésével, egyéni és osztályprodukciókon keresztül mutatják be mit tudnak irodalom, zene, színjátszás, tánc területén. g) Rendkívüli megbeszélések. h) Pályaválasztási tanácsadás. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

59


2016.

További programjaink, amikor oldottabb hangulat alakulhat ki tanulók, szülők, pedagógusok között: 

farsang,



sport- és egészségnap,



anyák napja,



karácsony,



kirándulások,



családi napok.

A szülők részéről az alábbi közreműködési formákat várjuk el: -

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken (megemlékezések, házi vizsgák, jótékonysági estek)

-

őszinte véleménynyilvánítást,

-

együttműködést,

-

nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,

-

családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,

-

érdeklődő-segítő hozzáállást,

-

támogatást.

A tanulókkal való kapcsolattartás, együttműködés formái Az oktatási folyamatokon túl tanulóinkkal sokféle módon tartjuk, tarthatjuk a kapcsolatot, illetve fejleszthetjük az együttműködést, aminek pozitív hatása van a tanítás-tanulás folyamatára, a kooperatív munka kialakítására. A kapcsolattartás formái között előnyben lehet részesíteni a tanulók között elterjedt, megszokott online csatornák használatát. Az együttműködés feltétele egymás kölcsönös elfogadása, tiszteletben tartása, az együttműködési készség. Nagyon fontos a tanításon túl más jellegű kapcsolatot biztosítani a tanulókkal. Ennek formái: 

Biblia órák



Diákönkormányzat



Énekkar



Sportkör 60




Szakkörök



Családi napok



Iskolai és osztálykirándulások



Közös színház és hangverseny látogatások



Táncház



Klubdélutánok



Közösen végzett hasznos munkák



Személyes megbeszélések



Önkéntes munkák

2016.

Az iskola és a kollégium kapcsolattartása A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt, kiegyensúlyozott hátteret a tanuláshoz. Így a kollégiumi nevelés nem választható el az iskolaitól. A kollégiumi nevelők legtöbb esetben szaktanárként is tanítják a diákokat, így teljes mértékben ismerik képességeiket, nehézségeiket. Azon nevelők, akik egyébként nem tanítanak az intézményben az osztályfőnöktől és minden szaktanártól kaphatnak információt a kollégista diákok tanulmányi előmeneteléről, magaviseletéről. Fontos, hogy ez az információáramlás kölcsönös legyen, hiszen előfordulhat, hogy a kollégista diák szüleivel a nevelőtanár többet találkozik, mint a szaktanár, vagy az osztályfőnök. A diákokkal való együttmunkálkodás, tanulás, a szabadidő hasznos eltöltése közösen kitűnő alkalmak a diákság jobb megismeréséhez.

Rendszeresen visszatérő éves programok Rendszeres programjaink, rendezvényeink jól segítik az együttműködést. Ünnepek: a nemzeti ünnepeket Nagyecsed város más intézményeivel együtt, közösen szervezzük a városi Művelődési Házban. Így még jobb kapcsolatot tudunk ápolni a város vezetésével, az állami általános iskola diákjaival, tanáraival. A városi rendezvények mellett az intézmény falain belül is megemlékezünk az állami ünnepeinkről, hiszen így tudunk igazán a magyar nemzet szeretetére, hazaszeretetre nevelni.

61


2016.

Az egyházi ünnepekről a templomban istentisztelet keretében emlékezünk meg együtt a gyülekezet tagjaival.

Az intézmény hagyományai 

A tanévkezdés előtt néhány nappal csendes napokat tartunk, mely kiváló alkalom az ismerkedéshez. Augusztus hónapban 2 napos „Vár a suli” programot szervezünk a kisiskolásoknak.



Szalagtűző ünnepség: minden év őszén tartjuk a Művelődési Házban. Az ünnepség előkészítésében, szervezésében minden pedagógus és diák kiveszi a részét. A végzős osztály műsorát a 11. évfolyam táncos-zenés műsora követi.



Egészségnap keretében az intézmény dolgozói és tanulói szűrővizsgálaton vesznek részt minden tanévben.



Karácsonyi ünnepség



Farsangi rendezvény



Minden

tanév

végén

az

osztályfőnökök

iskolai

kirándulásokat

szerveznek

osztályuknak. 

Április elsején diáknapot tartunk, amikor az arra érdemes végzős tanulók, vagy az osztályok egy-egy kiemelkedő tanulója veszik át egy napra az oktató-nevelő munka irányítását.



A „Báthori Napok”-at szellemi, ügyességi, sport és táncversenyekkel a gazdagítva rendezzük minden második tanévben.



Kétévente kora tavasszal jótékonysági estet rendezünk, melyre nagy örömmel készülnek kicsik és nagyok egyaránt.



Anyák napi műsorok



Gyermeknap



Környezetvédelmi napok: Víz-Föld-Madarak és Fák napja.



Pedagógus napi műsor



Ballagás: miután a végzős osztály diákjai búcsút vettek iskolájuktól, a református templomba vonul az ünneplő gyülekezet, ahol istentisztelet keretében adják át az iskola zászlaját az alsóbb évesek képviselőjének.



A tavaszi sportnapon játékos ügyességi vetélkedőket, mérkőzéseket szervezünk.



Családi nap 62


2016.



Évkönyv megjelentetése lehetőségektől függően



A tanév első hetében minden új diákunk és új dolgozónk megkapja az intézmény nyakkendőjét és jelvényét, hogy ezzel is az összetartozást erősítsük tanulóinkban és tanárainkban.

Egyéb iskolai tevékenységek, szolgáltatások Az intézmény kollégiumát minden nem helybeli diákunk igénybe veheti, napi háromszori étkezéssel. Az intézmény könyvtára meghatározott időben a diákok rendelkezésére áll. Étkezés biztosítása: az intézmény minden diákjának és dolgozójának biztosít ebédet, a kollégistáknak és az általános iskolásoknak napi háromszori étkezést. Iskolaorvosi ellátás a város orvosi rendelőjében megoldott. Minden tanuló részt vehet humán és reálszakkörökön, felzárkóztató és felkészítő foglalkozásokon.

Igei alkalmak 

Tanévkezdő, tanévzáró istentisztelet



Tanévkezdő csendes nap



Ballagási istentisztelet



Minden reggel „Csendességgel”kezdődik



Minden hétfő reggel lehetőséghez mérten hétkezdő közös áhítat a gimnazista tanulóknak



Kollégisták részére minden szerda este bibliaóra van.



Természetesnek tekintjük és elvárjuk, hogy diákjaink részt vegyenek saját gyülekezetük istentiszteleti alkalmain, legalább félévente 10 alkalommal. Ez a pedagógusokra is igaz, hiszen így járhatnak élen példaadással diákjaink előtt.



Rendszeresen csatlakozunk a fenntartó egyházközség igei alkalmaihoz, egyházi ünnepekhez.

63


2016.

12. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők: a) javítóvizsga b) osztályozó vizsga c) különbözeti vizsga d) pótló vizsga A gimnázium szóbeli felvételi vizsgát nem szervez. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend  A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.  A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.  A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal értesítve van;  Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.  Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés jelentkezési lap leadásával az igazgatónál történik. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.  A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg, a

Pedagógiai

Program

mellékleteként

megtalálhatóak.

A

vizsga

részletes

követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők.  A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.

64


2016.

Vizsgaforma, vizsgarészek -

szóbeli vizsga

-

írásbeli vizsga

A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. Egy vizsgázónak, egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben szóbeli vizsga esetén egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 4. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgázó gondoskodik. 5. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 6. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 7. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 8. A tanulónak a szóbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani. 9. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 10. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 11. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 12. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan 65


2016.

13. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 14. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 15. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 16. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola bélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 17. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 18. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 19. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

13. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Belépés az iskola első évfolyamába  A törvény és a fenntartó által előírt létszámkeretig minden gyermek beiskolázható, akinek a szülei az iskolát választották és elfogadják a református, keresztyén nevelésünket, azonosulnak az iskola küldetésével, missziójával.  Gyermekük számára éltek a keresztség sákramentumával, vagy élni kívánnak.  További feltételek: a gyermek iskolaérettségét igazoló óvodai szakvélemény, illetve a nevelési tanácsadó véleménye, amennyiben az óvoda vizsgálatra küldte a gyermeket.  Beiratkozáson be kell mutatni: 

a tanuló felvételét javasoló lelkészi ajánlást,



a tanuló születési anyakönyvi kivonatát,



a tanuló személyi igazolványát,

66




a tanuló lakcímigazoló lapját



ha van adóazonosító kártyáját.

2016.

Belépés a gimnázium kilencedik osztályába minden jelentkező tanulót felvesz az intézmény, ha általános iskolai tanulmányi eredménye meghaladja a 3,0 átlagot. Az átlagot a magyar nyelv-és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, földrajz, biológia, fizika és kémia tantárgyak átlaga adja. A 9. évfolyamra történő beiratkozáson be kell mutatni: -

a tanuló általános iskolai bizonyítványát,

-

a tanuló felvételét javasoló lelkészi ajánlást,

-

konfirmációs emléklap (református vallásúaknak)

-

a tanuló egészségügyi törzslapját,

-

a tanuló születési anyakönyvi kivonatát,

-

a tanuló személyi igazolványát,

-

a tanuló lakcímigazoló lapját

-

és ha van az adóazonosító kártyáját.

Ha a tanuló más iskolából jelentkezik át intézményünkbe, akkor be kell mutatnia: -

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot,

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,

-

lelkészi ajánlást.

Ha a más iskolából átjelentkező tanuló az iskolánkban oktatott tantárgyak valamelyikét nem tanulta különbözeti vizsgát kell tennie az adott tantárgyból. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, az évfolyamot megismételheti, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozhat. (ld. különbözeti vizsga)

Belépés felsőbb évfolyamokra  Felvételt nyerhet az a tanuló, aki bármilyen ok miatt iskolát változtat, ha azt az évfolyam létszáma lehetővé teszi és elfogadják a református, keresztyén nevelésünket, azonosulnak az iskola küldetésével, missziójával, vállalja a konfirmáció pótlását.

67


2016.

 A felvétel során alkalmazott eljárás: elbeszélgetés a tanulóval, a tanuló szüleivel (az iskola küldetéséről, elvárásairól, házirendjéről). Ha van olyan tantárgy, ahol hiányosságok

várhatók,

az

ismeretek

pótlásának

rendjéről

megállapodunk

(osztályozóvizsga, különbözeti vizsga), különös tekintettel a hit- és erkölcstan tantárgy ismeretanyagára vonatkozóan. A felsőbb évfolyamra történő beiratkozáson be kell mutatni:  a tanuló felvételét javasoló lelkészi ajánlást,  konfirmációs emléklap (református vallásúaknak)  a tanuló egészségügyi törzslapját,  a tanuló születési anyakönyvi kivonatát,  a tanuló személyi igazolványát,  a tanuló lakcímigazoló lapját  és ha van az adóazonosító kártyáját.  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot,  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,

14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, kémia, fizika és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg többségében megfelelő végzettséggel rendelkező előadó meghívásával. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók –

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

–

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

–

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

–

tudják

a

leggyakrabban

előforduló

sérülések

élettani

következményeit; –

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

–

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

–

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

68

hátterét,

várható


2016.

 alkalmazásképes ismeretek nyújtása (vészhelyzet felismerése, mentő hívása, elsősegélynyújtási módok elsajátítása),  segítségnyújtásra nevelés.

A tanulók sajátítsák el:  az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,  az alapvető életműködések zavarainak felismerését, 

a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,

 a segélyhívás helyes módját. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:  tanórákon;  külső előadó által bemutatott film, demonstráció útján. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: –

évente az iskolaorvossal, iskolai védőnővel együttműködve egy egészségvédelemmel, helyes

táplálkozással,

elsősegélynyújtással

foglalkozó

projektnap

(témanap)

szervezése az alsó, felső tagozatos és gimnazista tanulók számára, ahová meghívást kapnak a mentőszolgálat munkatársai. Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos

feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében: –

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal (Mátészalkai Mentőállomás)

–

támogatjuk

a

pedagógusok


ismeretekkel

foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerűsegítség meg nem érkezik. A laikus elsősegélynyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. A tanulóknak tudniuk kell, hogy balesetet észlelve kit kell értesíteniük, hogy beavatkozásukkal további kárt ne okozzanak, viselkedésük határozott céltudatos legyen.

69


2016.

Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. Az iskolában az elsősegély-nyújtó felszerelést mindenki által ismert helyre kell elhelyezni, annak felszereltségét évente pótolni kell. Az elsősegély-nyújtási ismeretek tanítása évfolyamonként a tananyagba építve, illetve az osztályfőnöki órákon történik, a tanulók életkorának megfelelő szinten. évfolyam

tanóra

óraszám

1-4. évfolyam

természetismeret

2óra

5. évfolyam

osztályfőnöki

1óra,

Az „egészségnap” projekt

2 óra 2 óra

7. évfolyam

a természetismeret tantárgyba beépítve osztályfőnöki

8. évfolyam

biológia

2óra

9. évfolyam

fizika

2óra

10. évfolyam

kémia

2óra

11. évfolyam

testnevelés

2óra

12. évfolyam

osztályfőnöki

2óra

6. évfolyam

Az


alapismeretek

elsajátítását

2óra

elsősorban

a

következő

tevékenységformák szolgálják: –

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK biológia

kémia

-

rovarcsípések

-

légúti akadály

-

artériás és ütőeres vérzés

-

komplex újraélesztés

-

mérgezések

-

vegyszer okozta sérülések

-

savmarás

70


fizika testnevelés –

-

égési sérülések

-

forrázás

-

szénmonoxid mérgezés

-

égési sérülések

-

forrázás

-

magasból esés

2016.

az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

71


2016.

Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 4355 Nagyecsed Szatmári út 1. OM azonosító: 033668

Az iskola helyi tanterve Bevezető

Iskolánk helyi tantervének megalkotásakor a pedagógiai programjában meghatározott 1-8. évfolyamon való alapfokú nevelés és oktatás ellátásához, annak két képzési szakaszára (alsóés felső tagozat), a gimnáziumok 9-12. évfolyamára az emberi erőforrások minisztere által kiadott, az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete: 1. melléklete szerinti: Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára, 2. melléklete szerinti: Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára, 3.melléklete szerinti: Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyamára 12.melléklete szerinti: Kerettanterv a gimnáziumi felnőttoktatás 9-12 évfolyam számára készült kerettanterveket választotta A Hit- és erkölcstan kerettanterv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Zs. 244/2012.11.16. határozata szerint elfogadott kerettanterv alapján készült.

72


2016.

1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése és óraszámai ÓRAHÁLÓ Általános iskola tantárgyak

1.évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

5.évf..

6. évf.

7. évf.

8.évf.

Magyar nyelv és 7+1 7+1 6+1 6+1 4+0,5 4+1 3+1 4+0,5 irodalom Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1 4 3+1 3+0,5 3+1 Idegen nyelv – 1+(1) 1+(1) 1+(1) 2+(1) 3 3 3 3+0,5 angol Második idegen (1) (1) (1) nyelv- német Erkölcstan a hit és erkölcstan része Történelem, 2 2+1 2+0,5 2+0,5 társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Biológia2 1+0,5 egészségtan Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1+0,5 2 Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1 (Dráma és tánc)- 1 hon és népismeret Informatika 1 1 1 Technika, 1 1 1 1 1 1 1 életvitel és gyakorlat Testnevelés és 5 5 5 5 5 5 5 5 sport Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon 2 2 3 3 2 3 3 3 tervezhető órakeret Rendelkezésre 25 25 25 27 28 28 31 31 álló órakeret 2 2 2 2 2 2 2 2 Hit és erkölcstan 1 1 Egyházi ének + szabadon tervezhető órakeret terhére idegen nyelv oktatás: alsó tagozaton: 1 óra órarendben, 1 óra szülők által aláírt igény szerint szakkör formájában (a bizonyítványban heti 1 óra szerepel) 4. osztályban már 2 óra a kerettantervben szabályozott, +1 óra a szülők által kért, majd a felső tagozaton már 3 óra a törvényben szabályozott, ; német: 1 óra szülők által aláírt igény szerint szakkör formájában. A heti 5 órás testnevelésből 2 óra hetente táncoktatásra fordítható.

73


2016.

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv (ált. isk. tanult) II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika- vallás része Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek - Vizuális kultúra - Mozgóképkultúra és médiaismeret - Dráma és tánc Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki hit és erkölcstan egyházi ének Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret heti/ napi terhelés: NAT 8§ - a köt. vál. tanítási órák összegét meghaladhatja +4 órával, így jön ki a rendelkezésre álló órakeret

4 3+(1) 3 3+1

4 3+(1) 3 3

4+1 3+(1) 3 3+1

4+1+(1) 3+(1) 3+(1) 3+1

2

2+1

3+1

3+1+(1)

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2 (1) (1)

2+(2) (2) (2) (2)

2 1

2 0,5

0,5

1

1

1

1

0,5 (1)

5 1 2 1 4 35 8

5 1 2

5 1 2

0,5 (1) 1 5 1 2+(2)

4 36 8

6 35 8

8 35 8

31+4

31+4

31+4

31+4

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. 11. és a 12. évfolyamon () emelt, közép szintű érettségire való felkészítés esetén kell figyelembe venni; + a szabadon tervezhető órakeret terhére - napi, heti terhelésnél nem kell számítani a vallásórákat. Idegen nyelvből szintfelmérés alapján döntünk a csoportfelosztásról. A heti 5 órás testnevelésből 2 óra hetente táncoktatásra fordítható.

74


2016.

2. Tankönyv, taneszköz kiválasztásának elvei Jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII törvény 16/2013. (II.28.) EMMI-rendelet a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

A tankönyv kiválasztás alapelvei, hogy - a tankönyv tartalma igazodjon a kerettantervhez és feleljen meg az iskola helyi tantervének, - a több tanéven át használható eszközöket előnyben részesítjük, - a Református Pedagógiai Intézet ajánlásának figyelembe vétele, - konzultálni más református intézményekkel, - szakmailag korrekt, módszertanilag elfogadható, szemléletében iskolánk értékrendjéhez illő tankönyvet kell kiválasztanunk, - a tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük, - a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be, Az idegen nyelv oktatásánál megengedett, hogy a különböző szinten lévő tanuló csoportok más-más tankönyvből tanuljanak. A munkaközösségek minden tanév előtt áttekintik a meglévő szemléltető eszközök, segédeszközök állapotát, használhatóságukat. Szükség esetén a gimnázium fenntartójával, intézményvezetőjével konzultálva pótolják az elfogyott, illetve elhasználódott segédeszközöket. Ha anyagi lehetőségeink engedik bővítik a meglévő készletet. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi, többször módosított XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdése alapján normatív támogatásban részesülhet az a tanuló, aki  

 

tartósan beteg [szakorvos igazolja vagy a magasabb összegű családi pótlék], a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmivagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd [szakorvos igazolja], három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él [a megállapított családi pótlék igazolja], nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult [a megállapított családi pótlék igazolja],

75




2016.

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő [az erről szóló határozat igazolja].

A normatív támogatásra vonatkozó igényt az Igénylőlap (tanulói tankönyvtámogatáshoz) kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni, melyet a tankönyvfelelős pedagógus oszt ki az osztályokban. A hatályos tankönyvrendelet értelmében az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. (Illetve amennyiben ezek az igénylés pillanatában még nem állnak rendelkezésre, akkor nyilatkozni kell arról, hogy a bemutatás legkésőbb szeptember 1-ig megtörténik.) A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra, és az igazoló iratot lefénymásolja. A normatív támogatáson túl az iskola az iskolai könyvtár állományában lévő tartós tankönyvek kölcsönzésével tudja segíteni a normatív kedvezményre nem jogosult, de nehéz anyagi körülmények között élő tanulókat, a rendelkezésére álló tankönyvek mennyiségének mértékéig. Az erre vonatkozó igényt az Igénylőlap (tanulói tankönyvtámogatáshoz) kitöltésével és benyújtásával lehet bejelenteni. A kedvezményes tankönyvek biztosítása 2013. szeptember 1-jétől az állam évente felmenő rendszerben, térítésmentesen biztosítja a tankönyveket a tanulók részére. Az ingyenes tankönyveket iskolánk könyvtári kölcsönzéssel tudja biztosítani. Tanév végén a könyvtárból kölcsönzött könyveket visszakérjük. Amennyiben a tankönyvek elvesznek, vagy megrongálódnak, azok árát tanév végén meg kell téríteni.

3. Pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai Az alsó tagozaton sajátítják el a gyerekek az írás, olvasás, számolás alapjait. Gondolataik, érzelmeik értelmes közlésére képesekké válnak. Elsajátítják a közvetlen tapasztalatokhoz és gyakorlati cselekvésekhez kötődő gondolkodási műveleteket és logikai munkaformákat. Cél, hogy megismertessük és megszerettessük a Biblia örömhírét. A hittani, erkölcsi, egyháztörténeti és istentiszteleti ismereteket élményszerűen adjuk át tanulóinknak. Megtanítjuk őket környezetük megfigyelésére, az elemi összefüggések felismerésére. Kialakítjuk bennük az életkoruknak megfelelő szokásrendet. Biztosítjuk számukra az első idegen nyelv tanulásának megkezdését.

76


2016.

A felső tagozaton bővítjük, és magasabb szintre emeljük az alapozás során kialakult készségeiket és a gondolkodási műveletekben való jártasságukat. Jelentősen bővítjük a természetre és társadalomra vonatkozó ismereteiket. Segítjük a kortárs csoportba történő beilleszkedésüket, önállósodási törekvéseiket és a felnőttektől való érzelmi leválásukat. Közreműködünk az egyéni érdeklődési irányok kialakításában. Igyekszünk tanítványainkat az életkoruknak megfelelő keresztyén értéknormák birtokába juttatni. Az általános iskola alapvető célja az, hogy tudományosan rendszerezett ismeretek nyújtásával előkészítsük a tanulókat a továbbtanulásra, a pályaválasztásra, felkészítjük a középfokú iskolai továbbtanulásra. Megkezdődik az elvont, problémamegoldó gondolkodás kiművelése. Lehetőséget teremtünk önmaguk kipróbálására, érdeklődésük minél teljesebb kielégítésére. Megalapozzuk emberismeretüket. Hozzásegítjük őket ahhoz, hogy megismerjék képességeiket, lehetőségeiket, jó és rossz tulajdonságaikat. Ösztönözzük őket erkölcsi felfogásuk függetlenné válására, biztosítjuk önálló személyiségfejlődésüket az adott erkölcsi normák betartásával. Igyekszünk összhangba hozni vágyaikat a realitással, s ösztönözzük őket arra, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően válasszanak pályát. A konfirmációt segíti elő tudatosan ez a két esztendő, hogy igéből táplálkozó, gyülekezeti közösségben élő, a közösséget szolgáló, keresztyén embert formáljunk. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a cél. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre. Kialakítja tanulóiban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás - a stabil értékek mellett - mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is. Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban; intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre és kooperációra nevel, fejleszti a

77


2016.

konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezzel előmozdítja a tanulókban a konstruktív attitűd kialakulását. A gimnázium a tantárgyi képzésben előnyben részesíti a képességfejlesztést, ezért törekszik az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására. A rendelkezésre álló órakeretben a diszciplináris tudás közvetítése összekapcsolódik az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos az egyes diszciplinák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatás mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat. A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. Az iskola a maga arculatával, egész programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. A képzési folyamatban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Törekszik a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodik a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számít kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését. A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség - a művészeti nevelés és oktatás mellett - jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskola saját éthosza, mindennapjainak létmódja, az a légkör és környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium részesítse előnyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség. A gimnázium, mint általánosan művelő iskolatípus készítse fel tanulóit arra, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek. Tudatosuljon bennük a magyar társadalom

78


2016.

demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival.

4. Mindennapos testmozgás megvalósításának módja Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján: - az iskola minden osztályban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: - a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, - iskolai sportkörben való sportolással, - kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással - táncoktatással, - 5. évfolyamon úszásoktatást biztosítunk a mátészalkai uszodában. Az úszás megszervezésére heti 2 testnevelés óra egy tanítási napra összevonható.

5. Pedagógusválasztás szabályai  Az iskola igazgatója minden év április 15-éig készíti el és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad az érettségi felkészítés szintjéről.  Minden tanév május 20-áig kell leadni a tanulói kérelmeket az osztályfőnöknek, hogy a következő tanévben milyen szabadon választható tanórákon akar részt venni a tanuló. A szülők a helyi tantervből tájékozódhatnak a választható tantárgyakról.  Érdeklődésének, pályairányultságának megfelelő érettségi felkészítő foglalkozásokat választhat a tanuló a 11. évfolyamtól kezdődően. A tízedik évfolyamba járó tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy, felkészülési szint iránti kérelmét.  Minden esetben a tanuló írásban nyújtja be kérelmét az osztályfőnöknek, aki továbbítja az iskola igazgatójának.  A tanuló a tanév során egy alkalommal módosíthatja választását az igazgató engedélyével.  Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja.  Pedagógusválasztásra iskolánkban nincs lehetőség.

79


2016.

6. Választható érettségi vizsgatárgyak, érettségi vizsgák szintjei, vizsgára történő felkészítés helyi szabályozása, választható érettségi vizsgatárgyak feltételei  Választható érettségi vizsgatárgyak: Az intézmény a következő tantárgyakból vállalja a közép és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést: kémia, biológia, földrajz, vallás, fizika, informatika, testnevelés, angol vagy német nyelv  Vizsgázás feltételei: Az érettségi vizsgára bocsátás feltételeit a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló rendelet és módosítása tartalmazza. E rendelet rendelkezései az irányadóak az intézményben történő érettségi vizsgára való jelentkezéskor. A végzős tanuló köteles részt venni és legalább elégséges szinten teljesíteni az intézmény által szervezett kis érettségi vizsgákon, mind a kötelező mind a választott érettségi tantárgyból. A szaktanárok döntik el, hogy írásbeli és szóbeli vizsgát is szerveznek-e. A vizsgák nyilvánosak, vizsgabizottságok előtt zajlanak. Azokból a tantárgyakból, amelyek korábbi évfolyamokon befejeződtek, a leendő vizsgázó köteles a felkészítésen részt venni és a házi vizsga követelményeit teljesíteni.

7. Középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként Az érettségi vizsga témaköreit a helyi tantervek figyelembevételével a NEFMI által kiadott útmutatókat felhasználva a szaktanárok állítják össze, amely mellékletként megtalálható.

8. 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények A 11-12. évfolyamon a kerettanterv 35-35 órában határozta meg a helyi tantervi óraszámot, amelyből 6-8 órát az iskola maga tervez meg. A rendelkezésre álló órakeretben szervezzük a 11-12. évfolyamon az emelt és középszintű érettségi vizsgára történő felkészítéseket igény szerint. A tantárgyankénti fejlesztési feladatokat és követelményeket a NAT és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet és módosítása határozza meg.

9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzési és értékelési módja Az értékelés általános elvei és követelményei: 

Az értékelés folyamatos megfigyelésen alapul. Mindig a gyermek érdekében a fejlesztés és megerősítés szándékával történik, mely visszajelzés a pedagógus számára is.

80


2016.

 Érdemjegyek száma: - A tanuló tantárgyi munkáját a pedagógus értékeli, heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, - heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel, - heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli.  A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen nem térhet el a tanítási év közben szerzett érdemjegyek átlagától. A tanév végén az egész éves teljesítményt kell értékelni, figyelembe véve a fejlődési tendenciát.  A pedagógus a tanulóval rendszeresen értékeli a tanulmányi munka eredményeit és hibáit, útmutatást ad a szükséges változtatásokra. Figyelemmel kíséri a tanuló munkájának alakulását és szükség esetén korrekciót javasol. Az otthoni tanulmányi munka javításának érdekében a szülő (gondviselő) együttműködését kéri.  Az érdemjegyek osztálynaplóba való bejegyzésénél a következő színeket alkalmazzuk: piros színnel írjuk be a témazárók eredményeit, zöld színnel írjuk a memoriterek érdemjegyeit, kék színnel írjuk a szóbeli, írásbeli feleleteket, fekete színnel pedig az órai munkák értékelését.  Helytelen és szabálytalan osztálynaplóba és ellenőrző könyvbe féljegyeket, alá vagy fölé húzott jegyeket írni.  A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta.  A pedagógus saját követelményeit a szaktárgya tantervi követelményeinek és az iskola helyi tantervében meghatározott követelményeknek megfelelően határozza meg és azokat a tanulócsoportok egyéni sajátosságainak figyelembe vételével következetesen alkalmazza.  A tanulói teljesítmény értékelésekor visszajelzést kapunk és adunk a tanítás-tanulás eredményéről (cél  tanítási-tanulási folyamat - eredmény; visszajelzés: a tanuló felé, a tanítási-tanulási folyamatra, a célrendszerre).  Csak azt értékeljük (osztályozzuk), amit korábban megtanítottunk és meggyőződtünk az elsajátításáról.  Az értékelés legyen folyamatos, igazságos, körültekintő, következetes, humánus (egyénre szóló) és ösztönző a tanuló számára..  Igyekezzünk egyértelműen megfogalmazni a követelményeket és céljainknak megfelelően változatosan használni az értékelési módszereket, eszközök az egyes tantárgyakban. A tanuló tudja és értse, milyen teljesítményt és milyen irányú fejlődést várunk el tőle.

81


     

2016.

A tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de ne minden tevékenységét és ne mindig osztályozzuk. Használjuk fel a tanulók véleményét egymás feleletéről a sajátos tanulási módszerek, követelmények tudatosítása érdekében. A jól megválasztott módszerek és értékelési szempontok nagy segítséget nyújtanak a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének kialakításában. Az év végi osztályzatnak értékállónak kell lennie. Ezért győződjünk meg az eredményességről – a belső értékelési rendszeren kívül – külső felmérésekkel, vizsgálatokkal is. A gyermek szülőjének joga és kötelessége gyermeke tanulmányi előmenetelét figyelemmel kísérni. Az osztályfőnökök feladata folyamatosan informálni a szülőt a tanuló teljesítményéről. A tanuló magatartását szaktárgyi érdemjegyeibe nem lehet beszámítani.

Az érdemjegyek szerzésének lehetőségei:  szóbeli vagy írásbeli feleletek (röpdolgozat bejelentés nélkül) az előző órák anyagából,  témazáró dolgozatok témakörönként a tananyag feldolgozása és rendszerezése után,  év eleji, félévi és tanév végi felmérések,  házi dolgozatok,  házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,  órai munka,  önálló munkák (kutatómunka, beszámolók, kiselőadások, beadandó munkák),  a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított munkadarab, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.

Félévi és év végi osztályzat: Évfolyam 1.osztály 2.osztály 3.osztály 4.osztály 5-8. osztály

9-12. osztály

félév Szülőknek szóló szöveges értékelés

év vége Szülőknek szóló szöveges értékelés Érdemjegy

Érdemjegy Érdemjegy Magatartás, szorgalom megegyezéssel Érdemjegy Magatartás, szorgalom megegyezéssel

jegyek

jegyek

Érdemjegy közös Magatartás, szorgalom megegyezéssel Érdemjegy közös Magatartás, szorgalom megegyezéssel

jegyek

közös

jegyek

közös

1. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - KIVÁLÓAN TELJESÍTETT - JÓL TELJESÍTETT

82


-

2016.

MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

A tantárgyak minősítései alapján kerül be a félévi és az év végi bizonyítványba az általános minősítés a következő elvek alapján: -

-

-

Kiválóan teljesített minősítést kaphat az a tanuló, aki a fő tantárgyak (matematika, magyar, környezetismeret, idegen nyelv, hittan) minősítéseinek 60%-ára kiváló minősítést kapott és a tantárgyak között nincs „megfelelően teljesített” minősítés. Jól teljesített minősítést kaphat az a tanuló, aki esetében a tantárgyak minősítéseinek 60%-a legalább jó vagy annál jobb minősítésű, és a minősítések között nem szerepel a „felzárkóztatásra szorul” minősítés. Megfelelően teljesített általános minősítést kap az a tanuló, akinél a tantárgyak minősítései között nem szerepel a „felzárkóztatásra szorul” minősítés. Felzárkóztatásra szorul általános minősítést kap az a tanuló, aki a tantárgyak bármelyikére felzárkóztatásra szorul minősítést kapott.

A beszámoltatás követelményei és formái:

 Írásbeli beszámoltatás: - A szaktanár köteles a tanuló írásbeli feladatát 15 tanítási napon belül kijavítva és értékelve visszaadni. - A témazáró dolgozat írásának időpontját egy héttel előre a tanulókkal közölni kell, az írásbeli felelet formájában bármikor számonkérhető a tanuló. - Egy napon belül legfeljebb két témazáró dolgozatot írhatnak a tanulók. Az érdemjegyet az értékeléskor a tanár közli a tanulóval, melyet a tanuló köteles ellenőrző könyvébe azonnal bevezetni, és szüleivel (gondviselőjével) havonta egy alkalommal aláíratni. - A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Írásbeli feleletek értékelése: 0-33% 34-50% 51-75% 76-90% 91-100%

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Témazáró dolgozatok értékelése: 0-29% 30-47% 48-71% 72-86% 87-100%

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A témazáró dolgozatok értékelés kétszeres súllyal számít a tanuló teljesítményének

83


2016.

értékelésekor.  szóbeli beszámoltatás: egy-egy lecke után, a szaktanár döntése szerint szóban is számon kérhető a tanuló. Nagyon fontos, hogy megtanulják diákjainak a szóbeli megnyilvánulás módját, hogy saját szavaikkal tudják megfogalmazni mondanivalójukat. Ezért is működik az intézményben a házi vizsgák rendszere.

Vizsgarendszer: Általános iskolában: minden tanév végén előre meghatározott tananyagból adnak számot diákjaink az intézmény vezetősége előtt.  Vizsga tárgyai: - alsó évfolyamokon: magyar nyelv-és irodalom, matematika, - felső évfolyamon: 6. osztályban a nyelvi kompetencia mérést kiegészítjük szóbeli felelettel, 5. és 7. osztályban hit és erkölcstanból vizsgáznak a diákok, 8. tanév végén angol nyelvből tesznek szóbeli vizsgát. Gimnáziumban:  az intézmény fontosnak tartja, hogy tanulói ne csak az érettségi vizsga alkalmával szembesüljenek a vizsgaszituációval, és hogy átfogó képet kapjon egy-egy évfolyam tanulmányi szintjéről. Ezért belső vizsgarendszert dolgoztunk ki, mely a kötelező és választható érettségi tantárgyakra is vonatkozik. - 10. évfolyam végén matematikából (írásbeli) és hit és erkölcstan tantárgyból (szóbeli) tesznek vizsgát tanulóink, a 9. és a 10. évfolyam anyagából - 11. évfolyam félévekor magyar nyelv és irodalomból (írásbeli és szóbeli) - 11. évfolyamon áprilisban vizsgáznak egy idegen nyelvből (írásbeli és szóbeli). Mindenki aszerint, hogy melyik idegen nyelvből tesz majd érettségi vizsgát - 11. évfolyam végén, májusban történelemből (írásbeli és szóbeli). Azon tanulók számára, akik előrehozott érettségi vizsgát kívánnak tenni informatika és idegen nyelv tantárgyakból - és a vizsgatárgyra előírt tanulmányi követelményeket nem a vizsga évében teljesítették - az iskola a vizsga évében megtartandó szintfelmérő vizsga teljesítését teszi kötelezővé a vizsgatárgyból. A vizsgára bocsátás feltétele a szintfelmérő vizsgán elért 30 %-os eredmény. osztály 1-4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály 10. osztály 11. osztály

tantárgy magyar nyelv irodalom, matematika hit és erkölcstan angol nyelv hit és erkölcstan angol nyelv matematika hit és erkölcstan magyar nyelv irodalom idegen nyelv történelem

félév és

év vége +írásbeli +szóbeli + írásbeli, szóbeli +szóbeli +szóbeli

+ írásbeli + szóbeli és + írásbeli és szóbeli + írásbeli, szóbeli + szóbeli

84


12. osztály

választott tantárgy történelem

2016.

érettségi + írásbeli, szóbeli +írásbeli, szóbeli

A vizsgák menetéről a tanévek elején kell tájékoztatni a szülőket és a tanulókat. A vizsgák követelményeit (szóbeli vizsga esetén tételeket, írásbeli vizsga esetén témaköröket) a tanév elején közölni kell a szülőkkel és a tanulókkal. A vizsgák jegyei két érdemjegynek számítva kerülnek be a naplóba piros színű tollal.

Az értékelés formái Funkció

Lényege

Időpont

Alap

Formatív

formál (felismer)

folyamat közben

kritériumorientált

Szummatív

minősít (megállapít)

folyamat végén

normaorientált

Diagnosztikus

elemez (leír)

folyamat elején és végén

kritériumorientált normaorientált

Szóbeli és írásbeli formái írásbeli feleletek röpdolgozat óra eleji kérdések feleltetés házi feladat témazáró felmérő szóbeli és írásbeli beszámoló szintfelmérő szintfelmérő külső mérések

Gyakoriság Alkalomszerű

témazárás után félévkor és év végén 4. és 8. év végén év végén tanév elején ütemterv szerint

Osztályzatok Jeles (5): - ha a tanuló a tantervi követelményeknek maradéktalanul eleget tesz, - ismeri, tudja a tananyagot és azt alkalmazni is képes, - pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál, de saját szavaival is képes visszaadni a tananyag lényegét, - beszéd és kérdéskultúrája életkorának megfelelő. Jó (4): - ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés hibával tesz eleget, - saját szavaival a tananyag lényegét nem mindig képes visszaadni. Közepes (3): - ha tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, - nevelői segítségre többször rászorul, - ismeretei felszínesek, - kevésbé tud önállóan dolgozni, - segítséggel képes megoldani szóbeli feladatait, - tőmondatokban fejti ki gondolatait. Elégséges (2): - ha a tantervi követelményeknek komoly hiányosságokkal tesz csak eleget, - rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal, - egyszavas válaszokat használ, - fogalmakat nem ért, - gyakorlatilag képtelen az önálló feladat végzésére.

85


2016.

Elégtelen (1): - ha a tantervi követelmények minimumának nem tesz eleget segítséggel sem.

A szöveges értékelés alapelvei A szöveges értékelés koncepciójának elvi kiindulópontjai a következők lehetnek:  az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon, de a szülő számára ad tájékoztatást,  alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet,  a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének. A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények az alábbiakban összegezhetők:  a minősítést a fejlesztőközpontúság jellemezze,  vegye figyelembe az életkori sajátosságokat,  legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között,  az értékelés legyen rendszeres és folyamatos,  személyre szóló és ösztönző jellegű legyen,  a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni. A helyi szöveges értékelés alapelvei: A tanév folyamán két alkalommal értékeljük tanulóink munkáját, félévkor és év végén. Tanév közben az élért eredményeket a nevelő az üzenő füzetbe jegyzi be. Az értékelés a tantárgyak beírása szerint, előre meghatározott szempontok szerint történik. Célunk, hogy az adott időszakról átfogó, a gyermek személyiségét, szociális fejlettségét, munkafegyelmét és az egyes tantárgyak tanulása során nyújtott teljesítményét értékeljük. Szöveges értékelésünk a gyermek sokféle tevékenységére, megnyilvánulására is reagál, melyek nincsenek kapcsolatban a tanulási teljesítménnyel, de fontosak lehetnek a teljes személyiségfejlődés szempontjából. Törekszünk arra, hogy a gyermek önmagához mért fejlődéséről is reális képet tudjunk adni. Értékelésünk állapotkép, ugyanakkor a tanítás-tanulás folyamatában tanulói teljesítményt ösztönző funkcióval bír. Mindennapi munkánk során a gyermekek belső motivációját kell feléleszteni és azt folyamatosan ébren tartani.

Osztálynaplóba: Az értékelő naplóba havi összegző értékelést készítünk a tanulók napi, heti teljesítményéről, ahol - kiválóan megfelelt kmf - jól megfelelt - jmf, - megfelelt - mf. - felzárkóztatásra szorul – felz. kifejezéseket alkalmazzuk rövidítve. - A kiválóan megfelelt minősítés a jól megfelelt minősítésből kiemelkedő, ha az arra érdemes tanulókat dicsérettel jutalmazzuk. Első évfolyamon félévkor és év végén a szöveges értékelés alapelvei a következők: Magyar nyelv és irodalom - Kiválóan teljesített a tanuló, ha - beszéde tiszta, érthető, összefüggő,

86


2016.

- szókincse gazdag, választékos, - olvasásnál betűfelismerése gyors, - folyamatosan olvas hibátlanul, - az elolvasott szöveget megérti, önállóan megfogalmazza az olvasottakat, - az írás üteme lendületes, jó, - betűalakítása szabályos, - betűkapcsolása szabályos, - önállóan ír diktálás után is. -

Jól teljesített a tanuló, ha - tagoltan beszél, de néhány hang képzése bizonytalan, - szókincse korának megfelelő, - olvasásnál betűfelismerése jó, - összeolvasása kicsit lassú, - szövegértésnél mondatokat megért, kérdések segítségével mondja el, - az írás üteme túl gyors, kapkodó, - betűalakítás némely betűje egyéni, - kevés betűkapcsolási hiba, - íráshasználata nyomtatottról írottra jól másol, írottról írottra jól másol.

-

Megfelelően teljesített a tanuló, ha - beszédében szavakkal, szókapcsolatokkal válaszol, sok hangképzési hibája van, - szókincse szegényes, - olvasásnál betűfelismeréskor sok betűt téveszt, - összeolvasása nagyon lassú, - szövegértésnél szavakat ért meg, - az írás üteme kicsit lassú, - betűalakítása nem tetszetős, - betűkapcsolásnál sok hibát vét, - íráshasználatnál írottról írottra hibával másol, nyomtatottról írottra hibával másol.

-

Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha - kérdésekre válaszol, beszéde korrekcióra szorul, - nehezen fejezi ki magát, - olvasásnál, betűket nem ismeri fel, - összeolvasása nem kielégítő, - szövegértésnél nem érti meg, amit olvas, nem tudja elmondani, - az írás üteme nagyon lassú, - betűalakítása torzított, - betűkapcsolása rossz, - írásnál írottról írottra sem másol.

-

Kiválóan teljesített a tanuló, ha - matematika eszközökkel és azok nélkül önállóan dolgozik, - számfogalma 0-20-ig biztos, - összeadása, kivonása biztos, pontos, hibátlan,

Matematika

87


2016.

- logikai gondolkodása kimagasló, - kisebb, nagyobb, egyenlő jel használata biztos, hibátlan, - számok pótlása hibátlan, - számok bontása gyors, hibátlan, - számok sorba rendezése hibátlan, gyors, - szöveges feladatok megoldása önálló, hibátlan, -

Jól teljesített a tanuló, ha - matematika eszközökkel és azok nélkül eszközök használatával kevés nevelői segítséggel dolgozik, - számfogalma 0-20-ig kicsit bizonytalan, - összeadása, kivonása néha hibás, kis segítséggel végzi, - logikai gondolkodása jó, - kisebb, nagyobb, egyenlő jel használata időnként hibás, - számok pótlása kevés hibával, - számok bontása gyors, hibás, - számok sorba rendezése hibátlan, kicsit lassú, - szöveges feladatok megoldása kis segítséggel, hibátlanul.

-

Megfelelően teljesített a tanuló, ha - matematika eszközökkel és azok nélkül sok nevelői segítséget igényel, - számfogalma 0-20-ig bizonytalan, - összeadása, kivonása gyakran hibás, - logikai gondolkodása átlagos, - kisebb, nagyobb, egyenlő jel használata sokszor hibás, - számok pótlása sok hibával végzi, - számok bontása lassú, hibátlan, - számok sorba rendezése hibás, lassú, - szöveges feladatok megoldása hibás.

-

Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha - számfogalma 20-as számkörben kialakulatlan, - számfogalma még nem alakult ki, - összeadást, kivonást sok segítséggel végzi, - logikai gondolkodása gyenge, - kisebb, nagyobb, egyenlő jel használata több gyakorlást igényel, - számok pótlását nem tudja elvégezni, - számok bontása lassú, hibás, csak eszközzel tudja, - számok sorba rendezését még nem tudja, - szöveges feladatok még nem tudja megoldani.

Környezetismeret - Kiválóan teljesített a tanuló, ha - környezetében jól tájékozott, - az évszakok jellemzőit jól ismeri, - a környezetét óvja, figyel rá, - a megismert állatokról sok mindent tud, - a megismert növényekről ismeretei pontosak.

88


-

Jól teljesített a tanuló, ha - környezetében kevésbé tájékozott, - az évszakok jellemzőit hibásan ismeri, - a környezetére időnként nem figyel rá, - a megismert állatokról ismeretei nem pontosak, - a megismert növényekről ismeretei nem pontosak.

-

Megfelelően teljesített a tanuló, ha - a növényekről és az állatokról ismeretei kissé hiányosak, - a környezete nem érdekli, - az évszakok jellemzőit nem ismeri.

-

Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha - ismeretei teljesen hiányosak, - az évszakokat nem ismeri, - a környezetét rongálja, - a növényekről és az állatokról ismeretei hiányosak.

-

Kiválóan teljesített a tanuló, ha - szívesen énekel egyedül, - körjátékban szívesen részt vesz, - ritmusérzéke kiváló, - a tanult dalokat tudja, zenei ismeretei jók.

-

Jól teljesített a tanuló, ha - szívesen énekel társakkal, - körjátékban nem mindig vesz részt, - ritmusérzéke megfelelő, - a tanult dalok és zenei ismeretei kicsit hiányosak.

-

Megfelelően teljesített a tanuló, ha - bíztatásra énekel, - körjátékban nem vesz részt, - ritmusérzéke kicsit bizonytalan, - a tanult dalok és zenei ismeretei nagyon hiányosak.

-

Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha - nem énekel, nem vesz részt körjátékokban.

Ének-zene

Rajz és vizuális kultúra - Kiválóan teljesített a tanuló, ha - szín és formaérzéke nagyon jó, - szívesen tevékenykedik, - eszközhasználata jó, - fantáziája gazdag, változatos, - megfigyelései pontosak.

89

2016.


-

Jól teljesített a tanuló, ha - szín és formaérzéke jó, - csak bíztatásra dolgozik, - eszközhasználata megfelelő, - fantáziája jó, - megfigyelései jók.

-

Megfelelően teljesített a tanuló, ha - rajzaiban segítséget igényel, - ha teheti, nem vesz részt alkotásban, - eszközhasználata gyenge, - fantáziája átlagos, - megfigyelései átlagosak.

-

Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha - rajzai nem az életkorának megfelelőek, - sok unszolásra vesz részt alkotásban, - fantáziája egyszerű, szegényes, - megfigyelései felületesek.

Technika és életvitel - Kiválóan teljesített a tanuló, ha - kézügyessége kiemelkedő, - anyagismerete biztos, - az elkészített munkadarabja szép tetszetős. -

Jól teljesített a tanuló, ha - kézügyessége jó, - anyagismerete kissé hiányos, - az elkészített munkadarabja jó.

-

Megfelelően teljesített a tanuló, ha - kézügyessége megfelelő, - anyagismerete hiányos, - az elkészített munkadarabja pontatlan.

-

Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha - kézügyessége fejletlen, - nem ismeri a különböző anyagokat, - az elkészített munkadarabja nem életkorának megfelelő.

-

Kiválóan teljesített a tanuló, ha - nagy teherbírású, - aktív, betartja a szabályokat, - mozgása harmonikus, fejlett, - egyensúlyérzéke biztos, - labdás játékokban ügyes, - gyakorlatok elsajátítása könnyen, segítség nélkül történik.

Testnevelés

90

2016.


2016.

-

Jól teljesített a tanuló, ha - teherbírása jó, - átlagos teherbírású, - aktív, türelmetlen, - mozgása fejlesztésre szorul, - egyensúlyérzéke kissé bizonytalan, - labdás játékokban átlagos, - gyakorlatok elsajátítása segítséggel történik.

-

Megfelelően teljesített a tanuló, ha - átlagos teherbírású, - passzív, - labdakezelése kissé bizonytalan.

-

Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha - erőtlen, gyenge, - nehezen vonható be a közös játékokba.

-

Kiválóan teljesített a tanuló, ha - a bibliai történeteket ismeri, a történeteket tudja személyekhez kapcsolni, - a történetekhez tartozó aranymondásokat ismeri, - hitvallásunkat, református vallásunkat ismeri, - az ismeretek tudja mindennapjainkban alkalmazni, - viselkedési kultúrája példamutató, - saját gyülekezete életébe bekapcsolódik, - saját felekezete ünnepeit jól ismeri.

-

Jól teljesített a tanuló, ha - a bibliai történeteket kevés hibával ismeri, a történeteket kevés hibával tudja személyekhez kapcsolni, - a történetekhez tartozó aranymondásokat kevés hibával ismeri, - hitvallásunkat, református vallásunkat megfelelően ismeri, - az ismeretek részben tudja mindennapjainkban alkalmazni, - viselkedési kultúrája jó, - saját gyülekezete életébe részben kapcsolódik be, - saját felekezete ünnepeit ismeri.

-

Megfelelően teljesített a tanuló, ha - a bibliai történeteket tanári segítséggel ismeri, a történeteket csak tanári segítséggel tudja személyekhez kapcsolni, - a történetekhez tartozó aranymondásokat tanári segítséggel tudja elmondani, - hitvallásunkat, református vallásunkat részben ismeri, - az ismeretek ritkán tudja mindennapjainkban alkalmazni, - viselkedési kultúrája változó,

Hittan

91


2016.

- saját gyülekezete életébe ritkán kapcsolódik be, - saját felekezete ünnepeit részben ismeri. -

Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha - a bibliai történeteket nem ismeri, a történeteket nem tudja személyekhez kapcsolni, - a történetekhez tartozó aranymondásokat nem tudja elmondani, - hitvallásunkat, református vallásunkat nem ismeri, - az ismeretek nem tudja mindennapjainkban alkalmazni, - viselkedési kultúrája rossz, - saját gyülekezete életébe nem kapcsolódik be, - saját felekezete ünnepeit nem ismeri.

Az otthoni, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok kiadásának szempontjai:       

a tanulók napi és heti terhelése, az egyes diákok képességeit, adottságai, az életkori sajátosságok, az értelmi fejlettség, a fejlődés üteme, házi feladat előkészítettsége, iskolaotthonos oktatásban csak hétvégére adható házi feladat, szülőkkel történő egyeztetés alapján hétköznap is adható, amely elsősorban a gyakorlást szolgálja.

A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei:       



A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre! A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint! Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

92


2016.

10. A csoportbontás és egyéb foglalkozás szervezésének elvei  Évfolyamonként 1-1 osztályba szerveződnek a tanulók: ha a jelentkezők száma lehetőséget ad, és a fenntartó engedélyezi az évfolyamonkénti 2 osztály indítását, akkor „a” és „b” osztály indul.  Az osztályba sorolásnál lehetőség szerint figyelembe vesszük a szülők kéréseit: osztály, tanító választása.  Az érettségi szintje és tantárgya szerint képeznek csoportot az érettségi vizsgára készülő diákok.  A magasabb osztálylétszámok esetén (25 fő) csoportbontásban tanítjuk az általános iskolai osztályokban a matematika és angol nyelvi tantárgyakat. A gimnáziumi osztályokban az idegen nyelv oktatása történik csoportbontásban, amennyiben az osztály létszáma ezt indokolja. Itt egy szintfelmérő megírása alapján történik a csoportok kialakítása.  A tanulók érdeklődése szerint szervezünk tanórán kívüli foglalkozásokat.  Felzárkóztató, felkészítő és tehetséggondozó foglalkozásokat minden tanévben, minden osztályban meghirdetjük. Az egész napos oktatási formában órarendbe iktatva tartjuk, egyéb évfolyamokon a tanítási órák után.

11. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A nemzeti, etnikai kisebbségséghez nem tartozó tanulók részére alapvetően integrált oktatást biztosítunk. A tantárgyi keretek között megjelenő etnikai kisebbség kultúrájának, képzőművészetének, zenei világának, népviseletének és életmódjának megismerése nem elkülönítetten, hanem az évfolyamok tantervi követelményeibe beépítve, az egyes témakörök részterületeiként megjelennek, és azok a Magyarországon élő többi népcsoporttal együtt tárgyalásra kerülnek. A településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését az alábbi tevékenységek szolgálják: - tanórák - osztályfőnöki órák - tanórán kívüli tevékenységek:  szakkörök,  hagyományőrző rendezvények,  kiállítások szervezése, rendezése, szabadidős tevékenységek,  táborozások,  színház- és múzeumlátogatás,  hangverseny látogatás,  iskolai fellépések. A tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség nyílik a toleranciára való nevelésre, a másság megismerésére, tiszteletben tartására

93


2016.

12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Fiataljaink testi-lelki egészsége javításának kiindulópontja a tanulók általános fizikai állapotának mérése. A felnövekvő fiatalok egészségi állapotának javítása, a gyenge fizikumú tanulók felzárkóztatása nemcsak a szellemi-fizikai terhelhetőségük, hanem az önbecsülésük, az önértékelésük, az akaratuk területén is esélyegyenlőséget biztosítana mindenki számára. A hatályos jogszabályok értelmében évente egy alkalommal tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai képességének méréséről. A mérés során feltérképezhető az egyes fizikai képességek jelenlegi, aktuális állapota, illetve azok hiányossága.

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) a testnevelés és sport területén pedagógiai eszközként alkalmazott tesztrendszer, mely képes a tanulók fizikai-fittségének mérésére, nyomon követésére Mi a NETFIT küldetése? NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. Miben jelenik meg a NETFIT újszerűsége? A NETFIT újszerűsége többek között az alábbi területeken érhető tetten:       

a tudományos megalapozottságban; a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében; a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban; az egészségközpontúságban; a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában; pedagógiai alkalmazhatóságában; online adatkezelő rendszerében

Iskolánk az alábbi feltételeket nyújtja a tesztsorozat elvégzéséhez: 20 X 10 m tornaterem (telephelyen) tornaszoba iskolaudvar heti öt testnevelés óra felméréshez szükséges sporteszközök, amit az MDSZ biztosított iskolánk számára

94


2016.

A tesztrendszer sztenderdjei a következő mért paraméterek alapján kerülnek meghatározásra:   

kardiovaszkuláris fittség (aerob kapacitás) vázizom funkcionális fittsége (izomerő, erő állóképesség, hajlékonyság) testösszetétel (testzsír százalék, testtömeg index)

Iskolánkban a következő módszereket alkalmazzuk a fizikai állapot mérésére: 1. Az aerob állóképesség mérésére: - kitartó futás (6-12 perc) 2. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére: - helyből távolugrás - egykezes labdalökés helyből - kétkezes dobás hátra, fej fölött - hason fekvésből törzsemelés folyamatosan (4 perc) - hanyatt fekvésből felülés folyamatosan (4 perc) - fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás folyamatosan (lányok 2 perc, fiúk 4 perc) Ezek a módszerek egyszerűek, természetes mozgásra épülnek. A folyamatos mérés eredményeként 3-4 év alatt a leggyengébb fizikumú tanuló is eléri a közepes szintet, amely már megfelelő egészségi állapotot és jó közérzetet biztosíthat számára

13. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések A közoktatási esélyegyenlőség elősegítése érdekében iskolánk törekszik a szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrésével mindenki számára a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, és az oktató-nevelő folyamatban hátránnyal résztvevő HHH-s tanulók részére is az esélyegyenlőséget biztosítani. A vallásos és erkölcsi nevelés: A református iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jutását a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatás által. Megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság, a hétkezdő áhítat, valamint a többi hitéleti alkalom lehetőségét (csendesnapok, bibliaórák, stb.) Segítjük a növendékek életkori sajátosságainak megfelelően a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását. Fontosnak tartjuk a vallási ünnepeinken való részvételt és azok méltó megünneplését, igyekszünk előmozdítani a gyülekezeti közösséggel való kapcsolatot. A szeretet és az összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk tevékenységünk minden szintjén. A lelkész (a hitoktatók és pedagógusok segítségével) kitüntető felelőssége az iskola református keresztyén szellemiségének és erkölcsiségének előmozdítása. A hatékony nevelési - tanítási folyamat Tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit, törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására. Tanítási módszereinkkel hozzásegítjük tanulóinkat az életkori

95


2016.

sajátosságaiknak megfelelő önálló gondolkodáshoz, tanuláshoz és kritikai képességeik kifejlesztéséhez, melyek segítségével - figyelemmel az egyes tanulók képességeire - az általunk közvetített tananyagot a diákok el tudják sajátítani az alkalmazási készség szintjén. Arra törekszünk, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék és szeressék hazánk kulturális örökségét és nemzeti hagyományait, s azokat képességeikhez mérten gazdagítsák. Az iskolát befejező növendékeinket segítjük, hogy megismerjék és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő tovább tanulási - és munkalehetőségek között. A szociális nevelés: Szorgalmazzuk a tanulók családjainak együttműködésével az emberi, keresztényi értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kibontakoztatására. Igyekszünk kibontakoztatni a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kialakításával. Különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a nemes célokért való együttműködési készség kialakítására a dialógus, a szolgálatkészség és a kulturált társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával, gyakoroltatjuk a szolidaritás gondolatát a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmaival. Már az iskola életében felkészítjük a tanulókat a felelősségteljes viselkedésre, szorgalmazzuk a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek fokozatos megismertetését. Szakszerű segítséget igyekszünk igénybe a sérült és a nehezen beilleszkedő tanulók nevelésében, külön gondot fordítunk a tervszerű, rendszeres tehetséggondozásra.

Az egészséges életre nevelés: Felvilágosítjuk tanulóinkat a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról, a keresztyén erkölcsi elvek alapján. Alapvető ismereteket adunk a betegségek megelőzéséről, gyógyításáról és az elsősegélynyújtásról, ha lehet szakemberek bevonásával is. Nevelünk testápolás és a tisztálkodás szükséges és egészséges módjára, az egészséges táplálkozás szabályaira, és megismertetjük a tanulókkal a rendszeres testedzés formáit. Óvjuk őket a káros szenvedélyek veszélyeitől (alkohol, drog, dohányzás, tv, szerencsejátékok) és oktatjuk a balesetmegelőzés, tűzvédelem alapvető szabályait.

Az esztétikai nevelés: Igyekszünk megismertetni az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában, közvetlen környezetünkben, felszerelésük rendben tartására és megbecsülésére neveljük diákjainkat. Nevelésünkben a természet és a környezet megbecsülése, védelme, az ízléses és egyszerű öltözködés, a gondozott, ápolt megjelenés, a szabatos fogalmazás és a szépírás éppúgy fontos, mint az igényes és gondos munka.

Környezeti nevelés: A környezeti nevelésben kiemelkednek a természettudományos tantárgyak. Ezek keretében ismerik meg tanulóink, hogyan lehet képes nemzedéke a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Fontos, hogy tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődjenek, akik felelős elkötelezettséget vállalnak tetteikben. Konkrét hazai példákból ismertetjük meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Fontos, hogy a tanulók meglássák a természet értékeit, szépségét, kötelességüknek érezzék annak megőrzését, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, és képesek legyenek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, a környezetkímélő magatartásformák beépítésére életvitelükbe.

96


2016.

Tevékenységek az esélyegyenlőség érdekében: Az iskolában minden tanulónak esélyt adunk szocio-kulturális hátrányainak leküzdésére, elítéljük és igyekszünk kiküszöbölni a hátrányos megkülönböztetés minden formáját. Azonosítjuk a tanulási és beilleszkedési hátrányokkal küzdő tanulókat, megpróbáljuk kiválasztani a hátránykompenzáció megfelelő formáját és folyamatosan értékeljük a segítő munkát. Az egymás iránti felelősség, az elfogadás és a segítőkészség kialakulását szorgalmazzuk tanulóinkban. Az állami iskolákból érkezett tanulók bibliai ismeretét bővítjük és odafigyelünk felzárkóztatásukra hittanból. Differenciált foglalkozásokat alkalmazunk a tanítási órákon. A lemaradókat felzárkóztató -, fejlesztő-, és egyéni korrepetálás foglalkozásokon segítjük, szükség esetén a szakszolgálatok segítségét vesszük igénybe. Veszélyeztetettség esetén az ifjúságvédelmi felelős szakszerű segítő munkájára tartunk igényt, a lelki gondozás feladatában a lelkészre és a hitoktatókra számítunk.

14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek A tanulók motiválásának egyik nagyon jól bevált eszköze a jutalmazás. Intézményünk a következő jutalmazási formákat alkalmazza: - jutalomkirándulás a versenyeredményekért  országos verseny 1-20. hely (20, 19, 18….1 pont)  megyei verseny 1-10. hely (10, 9, 8…..1 pont)  területi verseny 1-5. hely (5,4….1 pont)  helyi szervezésű verseny 1-3. hely (3, 2, 1 pont) - iskola legjobb tanulója cím: kitűnő tanulmányi eredmény és a dicséretek száma, (oklevél és jutalomkönyv) - igazgató dicséret adható kitűnő tanulmányi eredményért, versenyeken való aktív részvételért, közösségi és kulturális munkáért. - Báthori plakett: 12. évfolyam végén a 4 éves munkáért - nevelőtestületi dicséret: 5-től több tantárgyi dicséret után. Az iskola a Szülői Munkaközösség Tagjainak ajándékkal köszöni meg az aktív szolgálatot.

A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése: A magatartás minősítésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe:  igei alkalmakon való részvétel,  a tanuló magaviselete tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon, szünetben,  a tanuló viszonya a közösséghez,  a tanuló tanuláshoz, munkához való viszonya,  a tanulókra vonatkozó törvények, szabályok (házirend) betartása,  személyiségjegyek és azok változásai,  viselkedési normák, az általános emberi értékek elfogadása,  a félév folyamán milyen elismerési, illetve elmarasztalási formákban részesült. 97


2016.

 A magatartás értékelésének fokozatai: példás, jó, változó, rossz.  A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.  Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - legalább félévente 10 alkalommal vett részt igei alkalmon, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása, - nincs igazolatlan órája! Nem lehet példás magatartása a tanulmányait változó szorgalommal teljesítő tanulónak. A példás magatartás feltétele a „Hitéleti füzetben” legalább 10 alkalom leigazolása. Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre vesz részt, - nincs írásbeli intője vagy megrovása. (legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetője van) - max. 2 igazolatlan órája van. Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - max. 5 igazolatlan órája van - osztályfőnöki megrovása van. Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

98

durván


-

2016.

tíznél több igazolatlan órája van, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. A tanuló év végi magatartásjegye a félévinél eggyel jobb lehet, ha a második félévben újabb igazolatlan órái nincsenek. A szorgalom minősítésének fő területei:  a tanulmányi követelmények képességekhez viszonyított teljesítése, folyamatossága,  kötelességtudat,  érdeklődés, aktivitás, önként vállalt feladatok,  az önálló ismeretszerzésre való törekvés.  A szorgalom értékelésének négy fokozata van: példás, jó, változó, hanyag. Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de teljesíti, - taneszközei rendezettek, - rontott tanulmányi átlageredményén. Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik, - tanulmányi átlaga legalább 4 tizedet romlott. Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többnyire nem végzi el,

99


-

2016.

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott segítséget nem fogadja el, félévi vagy év végi osztályzata egy vagy több tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. A szorgalom minősítése során a teljesítményen túl figyelembe kell venni a tanulók erőfeszítéseit és a végzett munkáját. A magatartás és a szorgalom közötti összefüggéseket minden tanuló esetében egyéni elbírálás alapján kell megállapítani. Az elvi kiindulópont, hogy a rossz magatartás nem befolyásolhatja hátrányosan a teljesítmény értékelését. A tanulók magatartását és szorgalmát az 1-4. és 5-8. évfolyamon minden hónap végén, 9-12 évfolyamon félévente érdemjeggyel az osztályfőnök értékeli. Az osztályfőnök az általa gyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára. A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok véleményére és a minősítést megvitatja az osztályközösséggel, valamint az érintett tanulóval. A magántanuló magatartását, szorgalmát nem kell értékelni.

15. Az egész napos iskola nevelési-oktatási programja Az iskolaotthonos oktatás A 2013-2014-es tanévtől kifutó rendszerben A 2-4. évfolyamon az iskolaotthonos oktatásra biztosított időkeret adja: a kötelező tanórai foglalkozás, valamint a napi önálló és szabadidős tevékenységre fordítható 4,5 óra. (53.§ 1-4 bekezdés). Az iskolaotthonos nevelés a 2-4. osztályokban a gyerekek saját osztálytársaikkal, nevelőikkel ugyanabban a teremben oldják meg a tanítási órán adott házi feladatot. A nevelők – mivel jobban ismerik a gyermekek tulajdonságait, tudásszintjüket – hatékonyabban tudják a tanulókat segíteni, foglalkoztatni.  Az iskolaotthonban tanító pedagógus nemcsak a tanítási órákat vezeti, hanem gondoskodik a szabadidő tartalmas eltöltéséről. 

A gyerekek tanszerei hét közben az iskolában maradnak. A szülők kérésére haza is lehet vinni, de iskolaotthonos oktatásban csak hétvégére adható házi feladat, szülőkkel történő egyeztetés alapján hétköznap is adható, amely elsősorban a gyakorlást szolgálja.

100




2016.

A diákok a tanítók vezetésével együtt étkeznek, lehetőség szerint a többi osztálytól eltérő időpontban, biztosítva ezzel a nyugodtabb, szervezettebb ebédlőhasználatot. Értelemszerűen az osztály minden tanulójának kötelezően igényelnie kell az ebédet.



Az étkezések közül a tízórait és az uzsonnát nem kötelező igénybe venni.

Tanulószobai foglalkozás Az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére tanulószobai foglalkozást szervezni. A tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A tanulószobai foglalkozásra 5-8. évfolyamon napi 3 óra áll rendelkezésre, mely indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.

Iskolán kívüli foglalkozások, programok iskolaotthonos foglalkozás keretében Tanórán kívüli foglalkozások keretében megtanítjuk a gyerekeknek a helyesen, aktívan eltöltött szabadidő fontosságát. Új játékok tanulásával egy közösséggé formáljuk őket. A szabályok betartásával egymást elfogadóvá, egymást szeretővé neveljük őket. Hagyománnyá válik a karácsony és a húsvét előtti kézműves foglalkozás, nemcsak reformátusok számára. 

Megfigyelő- és gyűjtőmunkát szolgáló tanulmányi séták.



A természet szépségének észlelése, tudatos élvezése és megóvása.



A természetben a kulturált viselkedési formák kialakítása.



A közvetlen és tágabb környezet megismertetése, megszerettetése, tájékozódási gyakorlatok.



Nagyecsed

nevezetességeinek,

műemlékeinek

megismertetése

gyalog-

vagy

kerékpártúra során. 

A környezetben lezajló változások megfigyelése.



Kiállítások, tárlatok megtekintése.



Könyvtár- és múzeumlátogatás.



Művelődési és gyermekintézmények rendezvényeinek meglátogatása.



Az iskolában tanult elmélet, a valóság és a gyakorlat egységének megteremtése.



A környezethez, a természethez való pozitív viszony, a helyes környezetvédelemi szemlélet és gyakorlat kialakítása.

101




2016.

Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság) fejlesztése, a tanulók egymáshoz való jó viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának elősegítése.



A tanulók megismerőtevékenységének, érzelmi életének fejlesztése, idegrendszerük pihentetése,

mozgásszükségletük

részbeni

kielégítése,

személyiségük

kiegyensúlyozottságának biztosítása. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás: Feltétel:  egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki - kiskorú tanuló esetén akinek a szülei - nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni.  egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni  az egész napos iskola az általános iskola mind alsó, mind felső tagozatán megvalósítható, nem kötelező jelleggel, hanem az iskola által felvállalt feladatként. Célok, lehetőségek: - lehetővé kell tenni mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeinek folytatását az iskolában, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait - kötelező tanórai foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve önálló tanulásnak,

Időkeret részei: - az egész napos iskolai nevelés-oktatás az adott évfolyamra meghatározott kötelező, nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva az egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet (e tekintetben teljes az egyezés az iskolaotthon normái vonatkozásában) Nevelés-oktatási tartalmak: Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani  a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,

102


2016.

 a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,  a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. Az egész napos oktatás a miniszter által kiadott nevelési-oktatási program alapján kerül megszervezésre.

16. Felvételi eljárás szabályai Az intézmény felvételi vizsgát nem szervez. A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. Az intézmény városi és járási beiskolázású, kötelező beiskolázási körzettel nem rendelkezik. A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény pedagógiai programját, a vallásos nevelés alapjait, és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. A gyermek felvételéről az intézmény vezetője a szülőt a beiratkozási eljárás után nyolc napon belül értesíti. Az elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül. A beiskolázáskor benyújtandó dokumentumokat a beiratkozás előtt az intézmény honlapján közzéteszi.

1. Az általános iskola első osztályába Az iskolába történő beiratkozáskor a közoktatásról szóló 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az irányadó. Az adott évben tanköteles korba lépő gyermekeket a szülő március 1-je és április 30-a között –a kormányhivatal által közleményben közzétett időpontban – köteles beíratni a választott iskola első évfolyamára. A kormányhivatal helyben szokásos módon köteles a beiratkozás első napját megelőző 30 nappal közleményt közzétenni a beiratkozás idejéről. Intézményünk 1. osztályába felvételt nyerhetnek mindazok a 6. életévüket betöltött gyermekek, akik testileg, szellemileg, koruknak megfelelő fejlettséggel rendelkeznek. Általános iskola első osztályába beléphet az a tanuló, aki az óvodától megkapja az iskola érettséget igazoló óvónői véleményt. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:  a gyermek nevére kiállított személyi azonosító,  a gyermek betegbiztosítási kártyája,  lakcímet igazoló hatósági igazolvány,  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás,

103


2016.

 a születési anyakönyvi kivonat,  lelkészi ajánlás. Belépés az iskola első évfolyamába Ősszel meglátogatjuk az óvodákat, a szülőknek tájékoztató szülői értekezleteket tartunk és kiosztjuk a szándéknyilatkozatot. Tavasszal a szülőknek nyílt tanítási órákat tartanak a leendő első osztályos tanító nénik, a beiratkozás előtti hétvégéken iskolaváró foglalkozásokra hívjuk és várjuk leendő tanítványainkat és szüleiket. A beiratkozás feltétele: - a szülő kérelme: jelentkezési lap (szándéknyilatkozat) kitöltése; - a felvételi eljárásban (megjelenés iskolaváró foglalkozáson, keresztlevél bemutatása) való részvétel, annak során a feltételeknek való megfelelés, szándéknyilatkozat aláírása; - férőhely az engedélyezett osztályban; A beiskolázási terv szerint elsősorban a református vallású, elsősorban nagyecsedi gyerekeket várjuk iskolánkba, de az intézmény nyitva áll a történelmi egyházakhoz tartozó, úgy, mint református, római katolikus, görög katolikus vallásúak előtt is. A törvény és a fenntartó által előírt létszámkeretig minden gyermek beiskolázható, akinek a szülei az iskolát választották és elfogadják a református keresztyén nevelésünket, azonosulnak az iskola küldetésével, missziójával. Gyermekük számára éltek a keresztség sákramentumával, vagy élni kívánnak. (keresztlevél bemutatása) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. Ha az általános iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásnál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen (kerületben) található, ahol az iskola székhelye található. A sorsolásban közreműködik: - Sorsolási bizottság tagjai: minimum 4 fő, leendő elsős tanítók, alsós munkaközösség vezetője, 1 fő vezetőségi képviselő (igazgató vagy igazgatóhelyettes), jegyzőkönyvvezető. A sorsolás az érintett szülők számára nyilvános. A sorsolás helyszíne: az Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium székhelye. A sorsolás menete: Az iskola igazgatójához érkezett kérelmek jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt behelyezésre kerülnek a sorsolási urnába. Az urnából a jelenlévő szülők közül önként

104


2016.

vállalkozó/k, ennek hiányában a sorsolási bizottság 1 tagja 1-1 dokumentumot kiemel, majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmezőszülő gyermekének nevét, mely azonnal jegyzőkönyvezésre kerül. Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek be nem töltődnek. Értesítési kötelezettségek: A kérelmező szülőket az iskola bejáratánál elhelyezett hirdető táblán illetve honlapunkon értesítjük a sorsolás időpontjáról, helyszínéről. A szülőket írásban (tértivevényes levélben) értesítjük a sorsolás eredményéről. A szabályzat közzététele: A szabályzatot az érintettekkel ismertetni kell, melynek módja: - hirdető táblán való közzététel, - beiratkozáskor, kérvény beadásakor való figyelemfelhívás, bemutatás, - honlapon való közzététel.

2. A gimnáziumba Az emberi erőforrások minisztere által kiadott a tanév rendjéről szóló EMMI rendelet szabályozza a középfokú iskolai felvételi eljárást, amely alapját képezi a gimnáziumi felvételi eljárásnak. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: - a tanuló születési anyakönyvi kivonata, - a tanuló általános iskolai bizonyítványa, - a tanuló személyi igazolványa, lakcímkártyája, - a tanuló adókártyája, betegbiztosítási kártyája, - konfirmációs, bérmálási emléklap, - lelkészi ajánlás. Az intézménynek nem lehet tanulója az, aki a Magyarországi Református Egyház Köznevelési törvényével nem összeegyeztethető magatartást tanúsít, illetve olyan közösségnek tagja, amely a törvénnyel nem összeegyeztethető nézeteket hirdet.

17. A tanuló átvételének szabályai, beiratkozás felsőbb évfolyamokra Felvételt nyerhet az a tanuló, aki bármilyen ok miatt iskolát változtat, ha azt az évfolyam létszáma lehetővé teszi. Az átvétel során alkalmazott eljárás: elbeszélgetés a tanulóval, a tanuló szüleivel (az iskola küldetéséről, elvárásairól, házirendjéről). Az elbeszélgetés és a bemutatott bizonyítvány alapján az intézmény vezetője dönt az átvételről. Ha van olyan tantárgy, ahol hiányosságok

105


2016.

várhatók, az ismeretek pótlásának rendjéről megállapodunk (osztályozóvizsga, különbözeti vizsga), különös tekintettel a hit- és erkölcstan tantárgy ismeretanyagára vonatkozóan.

18. Az intézmény egyes évfolyamain, tagozatain tanított tantárgyak előírt tananyagai és követelményei A tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak tananyagait és követelményeit, melyek e dokumentum mellékleteként megtalálhatóak. Így elkészült az általános iskola, a gimnázium helyi tanterve nappali az esti tagozatra.

19. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskola magasabb évfolyamára az a tanuló léphet, aki az előírt tanulmányi követelményeket valamennyi kötelező és választott tantárgyból legalább elégséges szinten teljesítette, vagyis az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Az intézmény vezetője a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Tanév végén a tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti. Ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, és a szaktanár nem változtatja meg döntését, a nevelőtestület az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja.

Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak, ha:  

felmentést kapott a tanórai foglalkozások látogatása alól engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és a nevelőtestület engedélyezi. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét megtagadhatja, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.  ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.  a tanuló bármely tantárgyból az óraszám 30%-ánál többet hiányzik, a nevelőtestület engedélyezheti. Ha a nevelőtestület nem engedélyezi a osztályozó vizsga letételét, a tanuló évfolyamismétléssel folytathatja tanulmányait.  más intézményből történő átvételkor a gimnázium igazgatója előírhatja bizonyos tantárgyakból a különbözeti vizsga letételét. A különbözeti vizsga ideje: az átvételt követő egy hónap múlva.  A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó

106


2016.

vizsga tantárgyai a következők: -

1-2. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, angol nyelv, hittan

-

3-4. évfolyamon: magyar nyelv környezetismeret, angol nyelv, hittan

-

5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret, földrajz, angol nyelv, hittan

-

7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, angol nyelv, hittan

-

9-12 évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, angol és német nyelv, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, hittan.

és

irodalom,

matematika,

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha:   

a tanuló a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. a vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott, augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

A különbözeti és a beszámoltató vizsgák:  tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni,  osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.  Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására,  a tanulmányok alatti vizsgák esetén – osztályozó, különbözeti, javító – minden esetben a szaktanár joga eldönteni, hogy írásbeli, szóbeli vizsgán kérdezi meg a tanulót. A vizsgarészek értékelésénél a „témazáró dolgozatok” értékelése a mérvadó.  Különbözeti vizsga: a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A jelentkező bizonyítványa alapján dönti el az intézmény, hogy milyen tantárgyakból kell különbözeti vizsgát tenni. A tantárgyak számától függően haladékot biztosítunk, de minden esetben legalább 3 hét felkészülési időt kell adni a különbözeti vizsgát tevő diáknak.

20. Folyamatos továbbhaladás feltételei Az általános iskola befejezése után folyamatosan lehet továbbhaladni a 9. osztályba, amennyiben a tanuló teljesítménye eléri a gimnáziumi felvételhez szükséges szintet. A középiskolákra vonatkozó felvételi eljárás szerint kell a tanulónak jelentkeznie a gimnáziumba.

107


2016.

21. Egészségnevelési elvek Bevezetés Az egészségnevelés alapvető célja, hogy segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket, a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzésében. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására, valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. Minderre azért van nagy szükség, mert Magyarország élen jár a helytelen életmód, életforma okozta megbetegedésekben, halálozásban. Célunk az, hogy a tanulók iskolából való kikerüléskor önmagukhoz mérten a lehető legharmonikusabb, legegészségesebb életet tudják élni. A jogszabályi háttér ismeretében a helyi feltételekre, adottságokra vonatkoztatva készítettük el az iskola egészségnevelési és egészségfejlesztési programját.

Az iskola oktató – nevelő feladata Az iskola egyik nevelési feladata:  az ép személyiség kialakítása,  az életben szükségszerűen jelentkező fizikai és lelki terhelések elviselésére történő felkészítés,  a testi és lelki egészség fejlesztése, megőrzése,  az ehhez szükséges szokásrendszer kialakítása. Ahhoz, hogy mindezek megvalósuljanak, a társadalom egészének szemléletváltására van szükség, amely magával vonz egy magatartásváltozást (attitűdváltás) is. Ennek eredményeként fontos értékként kezeli az egészséget, s minden olyan tevékenységet, amely hozzásegít az egészséges élethez, a kiegyensúlyozottsághoz és egyben az életminőség változásának szükségességét indukálja.

Az egészségnevelés célja Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az iskola egészségfejlesztő tevékenységét hangsúlyozza, melynek révén az iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ezen elveket – melyet a tantestület és a vele kapcsolatban álló külső intézmények szakemberei egyaránt elfogadtak – szem előtt tartva egészségfejlesztő programunk céljainak a következőket tartjuk:  Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberekkel, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.  Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat igyekszünk biztosítani, ezekkel párhuzamosan együttműködünk a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaikkal, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal is.

108






2016.

Olyan oktatási – nevelési gyakorlatot igyekszünk folytatni, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszünk arra is, hogy segítsük diákjainkat, az iskola személyzetét, valamint a helyi közösség tagjait egészségük megőrzésében lehetőségeinkhez mérten.

Az egészségmegőrzés, egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: a) a helyes életmód kialakítása, melyben a testi és lelki egészség egyaránt fontos:  Mozgás, rendszeres testedzés, mindennapos testnevelés  Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében, (változatos étrend), egészséges táplálkozás  Öltözködés,  Higiénia, tisztálkodás,  Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése  Ésszerű napirend kialakítása.  Baleset megelőzés, baleseti ellátás: rendszeres balesetvédelmi oktatásban részesíteni tanulóinkat, az elsősegélynyújtás fontossága, b) iskola orvosi, iskola védőnői ellátás c) egészségnap keretében minden évben szűrővizsgálatokon vesznek részt az intézmény tanulói és dolgozói.

Az egészségnevelés színterei: A tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait figyelembe véve kell kialakítani az intézményben folyó egészségfejlesztést. 1. Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: - Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, stb. 2. A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli lehetőségek: - Szakkörök, egészségnevelési rendezvények, nyári táborok, előadások, kiállítások, rendszeres, egészséges környezetben végzett túrák, kirándulások. - Diáksport-nap: egész napos rendezvény, sport, egészség, baleset megelőzés. Dohányzásmentes Világnap: filmvetítés, beszélgetés - A továbbiakban újabb témákban hívjuk fel diákjaink figyelmét 2-3 jeles nap (Egészségügyi Világnap, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Lelki Egészség Napja) kapcsán az ügy fontosságára. Ennek lehetséges módjai: - helyi rajzverseny és kiállítás (diákok által szervezetten) - faliújság - felkért előadó - helyi vetélkedő.

109


2016.

3. Mindennapi testedzés: - Testnevelés órák. - Diáksportkör működtetése. - Egy-egy sportágban az iskola által biztosított szervezett sportolási lehetőségek. Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával tud az életmódra hatást gyakorolni. Az egészségfejlesztő munka ennek okán alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapját. A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást tudunk gyakorolni a személyiségfejlesztésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat és a preferenciák kialakítását. Az iskolának a tanulóra gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció által valósul meg. Ezeket az adott lehetőségeket használjuk ki programjainkban, egyrészt a tanórai és a tanórán kívüli keretekbe folyamatosan beépítjük az életvitel vonatkozó területeit, másrészt az egészséggel kapcsolatos beállítódások alakításában a pedagógus, mint mintaadó személy pozitív hatásait tudatosan alkalmazzuk a nevelő – oktató tevékenységben. A szemléletváltás eléréséhez elengedhetetlen a pedagógus magatartása, aki az életmódmintával érheti el azt, hogy értékké váljon az egészség, és hangsúlyt kapjon ezáltal az, hogy folyamatosan tenni kell az egészségesebb életért az egyénnek. A programunk egyik fontos alapgondolata az, hogy az iskola akkor tudja az egészség értékét átadni, ha a tanulók közelében dolgozó pedagógusok maguk is megfelelő figyelmet fordítanak a saját egészségükre, ha a mindennapi életük, a megnyilvánulásaik hitelesen közvetítik az egészség értékeit. Mindezeken túl célunk, hogy az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak a színterévé váljon, ahol módunk nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására a tanulók körében. Ebben segítséget tudunk nyújtani a családoknak azzal, hogy lehetőséget biztosítunk a tanulóknak arra, hogyha anyagi helyzetük és szociális körülményeik nem kielégítőek, akkor lehetővé tesszük számukra a szociálpolitikai támogatásokat, valamint igénybe vehetik az iskolában rendelkezésre álló szabadidő eltöltését szolgáló eszközöket: könyvtár, internet, számítógép, tömegsport, kondicionáló terem, sportoláshoz eszközök, túrák, tanulmányi kirándulások, szakkörök. (Lásd: gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok). A programunk másik alapgondolata, hogy akkor tud az iskola egészséges életmódra nevelni, ha maga is egészséges munkahelyként működik. Ez összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével:     

Biztosítjuk az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetését. Tájékozódunk (szülő, iskolaorvos) a tanulók tanulását befolyásoló tényezőkről, egészségi állapotáról, részképesség-zavarokról: osztályfőnök, szaktanár, szülő, külső szakember. (Lásd: gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok). Az osztálytermek berendezési tárgyainak elhelyezésekor az egészségügyi szempontokat igyekszünk szem előtt tartani. Az ülésrend kialakításakor figyelembe vesszük minden tanuló számára a megfelelő lehetőségeket (testhelyzet, rövidlátás, hallási zavarok stb.). Sportolási lehetőséget biztosítunk.

110


2016.

Természetesen az iskola más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, ezt kihasználva hatást gyakorolhatunk szűkebb és tágabb környezetünk kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére, és ezáltal érhetjük el a kitűzött céljainkat.

Iskolánk egészségnevelő programjának fő pontjai: I. II. III. IV.

Egészséges táplálkozás Mindennapi testedzés megvalósítása Komplex intézményi mozgásprogram és szabadidős mozgásprogram, iskolán kívüli szereplők bevonásával Lelki egészségvédelem

közösségi

I. Egészséges és korszerű táplálkozás Cél: az egészségtelen táplálkozás okozta betegségek kialakulásának visszaszorítása, a helyes táplálkozással a tanulók egészségi állapotának javítása Védőnői előadásokkal ismertetni az egészségtelen táplálkozás okozta megbetegedéseket, rávilágítani a mindennapi vitaminszükségletre, folyadékbevitelre.

II. Mindennapi testedzés Cél: tanulóinkat hozzászokatni a mindennapi testedzéshez, mely az egészséges életmód része. A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük elő tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten pótolható. A közoktatásról szóló, többször módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről biztosítja tanulóinknak a mindennapi testedzés lehetőségét. A testnevelés és a sport a közoktatásban az egészséges életmód, rendszeres testedzés szokásrendszerének megalapozását, a testi és lelki harmónia kialakítását, az alapvető fizikai képességek és mozgáskészségek fejlesztését, a versenyszellem kibontakozását, a testedzés, a sportolás megkedveltetését tűzi ki célul. A többfajta mozgáslehetőség biztosításával arra törekszünk, hogy növekedjen a tanulók fizikai teljesítményképessége, és olyan mozgásformákkal ismerkedjen meg, amelyek rendszeresen végezhetnek, s amelyek életmódjuk részévé válhatnak. A mindennapi testedzéshez és sporthoz a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésünkre, hiszen nincs az intézménynek tornaterme. A Nagyecsedi állami általános iskola tornatermében, a tornaszobánkban, vagy a gimnázium melletti sportpályán oldjuk meg a testnevelés órákat és a sportköröket. Az állami általános iskolában használhatjuk a tornaterem melletti kiszolgálóhelyiségeket (öltözők, zuhanyzók), illetve a kollégiumban is át tudnak öltözni a tanulók. Alsó tagozaton heti 5 óra testnevelés mellett tánc és úszásoktatással biztosítjuk a mindennapi testedzést, egészséges életmódra nevelést. A felső tagozaton és a gimnazista diákoknak heti 5 testnevelés óra mellett heti 4 órában sportköröket, táncoktatást kínál az intézmény, így valósul meg a mindennapi testedzés. Igény szerint futball, kézilabda, kosárlabda és pingpong közül választhatnak tanulóink. A testnevelő pedagógusok figyelemmel kísérik az egyházi intézmények és állami fenntartású középiskolák

111


2016.

által szervezett sportrendezvényeket, versenyeket. Minden tanévben szervezünk házi bajnokságokat, túrákat. Ezen kívül minden diákunk igénybe veheti a város kínálta lehetőségeket (sportpályák, városi edző terem). Alkalmanként a mátészalkai városi uszodába úszó tanfolyamon vesznek részt diákjaink.

IV. Lelki egészségvédelem Cél: minden diák ismerje meg önmagát, lehetőségeit, korlátait. Tudatosítani kell az erkölcsi értékeket és erkölcsös magatartásformákat, Fontos, hogy fejlesszük a diákok önismereti képességét, hogy fedezzék fel a bennük rejlő lehetőségeket, képességeik felső fokát. Osztályfőnöki órák keretében, közös beszélgetésekkel, mentálhigiénés előadásokkal, vitákkal tudjuk tanulóink önismeretét fejleszteni.

Az iskolánk egészségnevelő programjának „belső” szereplői Az egészségnevelő program szereplői diákok/ tanulóközösség

Szerepük/ feladatuk

Korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. a tantestület- Bemutatják és gyakoroltatják velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat az egészségbarát szaktanárok viselkedésformákat. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak osztályfőnökök az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel diákönkormányzatot - a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer segítő pedagógus fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, a gyermekvédelmi - a családi és kortárskapcsolatok, felelős, - a környezet védelme, az iskolaorvos, - az aktív életmód, a sport, védőnő, - a személyes higiénia, iskolapszichológus - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén

szülők

szülői szervezet (SZMK) képviselteti magát az iskola életében, akik javaslattevő és véleményezési jogkörrel rendelkeznek: - éves munkaterv elfogadásában, - félévi/év végi iskolai értékelések esetén, - javaslatot tehetnek programok szervezésére, - felajánlhatnak egészségmegőrzéssel kapcsolatos előadásokat pl.: egészségügyben dolgozó szülők stb.

112


2016.

Az egészségnevelési programban résztvevők Az iskola társadalma Célunk, hogy egészségfejlesztő csoportot hozzunk létre, melynek feladata az, hogy folyamatosan felmérje az igényeket, a külső szakemberekkel konzultáljon, szervezzen programokat, szülőkkel, civil szervezetekkel tartsa a kapcsolatot, anyagi erőforrásokat kutasson fel a megvalósításhoz. A maga területén természetesen minden pedagógus végez ilyen jellegű munkát, de ez nem eléggé koordinált, hanem meghatározott iskolai események megvalósításakor fognak össze a különböző területeket képviselő szaktanárok. Az egészségfejlesztő csoport összetétele:  iskolavezetés,  szaktanárok (biológia, testnevelés, földrajz, művészetek),  osztályfőnökök,  munkaközösség vezetők,  diákönkormányzatot segítő pedagógus,  diákok (DÖK, Kortárssegítők),  iskolaorvos, védőnő,  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Feladatuk:  belső innováció,  egészségnevelési feladatok meghatározása, problémakezelés,  szakmai kompetenciák rögzítése az iskolai dokumentumokban,  célirányos továbbképzéseken való részvétel,  külső szakemberekkel való kapcsolattartás,  szakirány,  tájékoztató anyagok beszerzése,  egészségfejlesztési munka kiszélesítése megyei, országos szintre. Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok 1. Szülők (család) részére: megfelelő tájékoztatást nyújtunk, folyamatos információáramlást igyekszünk biztosítani, támogatjuk aktív részvételüket programjainkban, illetve szakértelmükre támaszkodunk. 2. Szülői munkaközösség: bevonjuk az iskolai egészségfejlesztő programjának kialakításába, támogatásuk megnyerésére törekszünk, hogy a lehetőségeikhez képest minden területen segítsék az iskolai rendezvények megvalósulását. 3. Iskolaorvos, védőnő, iskolafogász: szűrési és ellátási feladatuk mellett felkérésre közreműködnek egészségügyi szakértői feladatokban, ismereteket nyújtanak a diákoknak és a pedagógusoknak az iskola egészségügyi ellátás területein: - életmód és betegségek összefüggései, - serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartási, életmód- és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában; - környezet-egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás-egészségügyi kérdésekben.

113


2016.

4. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ, Települési Önkormányzat: gyermekvédelmi munkában, valamint konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segíteni. Lásd: gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok. Egyéb feladatuk: osztályfőnöki órák tartása, foglalkozások, iskolai, városi szintű programok szervezése, pedagógusok továbbképzése, folyamatos kommunikáció. 5. Rendvédelmi szervek: ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzésekkel, jogi, gyermek-és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedésbiztonsági témájú előadások tartásával tudnak hozzájárulni munkánkhoz. 6. ÁNTSZ: helyi, megyei programok megvalósításához nyújtanak szakmai segítséget az egészségfejlesztési szakemberek. Szerteágazó tevékenysége által az iskolás korosztály kábítószerfogyasztási szokásait befolyásolva és az életminőséget meghatározó tényezőket eszközként felhasználva próbálja a szociális területeken tevékenykedő intézmények szakembereinek bevonásával az egészség értékszemléletét minél szélesebb körben kiterjeszteni. Megfogalmazott feladatai:  Helyi szervezete szabadidős programok szervezésével és támogatásával, előadások, konferenciák szervezésével, a különböző képzettségű szakemberek összefogásával foglalkozik.  Szakmai műhelymunkával a drogprevenciós programok eredményességét kívánja növelni. Területei:  Prevenciós,  bűnmegelőzési,  jogi bizottság (Lásd: gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok),  szórólapok eljuttatása minden korosztály számára,  középiskolás fiatalok részére Kortársképzés szervezése. Iskolánk együttműködik az ÁNTSZ szervezetével, mindinkább bevonjuk a tanórai és tanórán kívüli egészségfejlesztő programjainkba. A szakemberek jól követhető irányt mutatnak az iskola szabadidős tevékenységéhez és a tanórán feldolgozásra kerülő életmód témakörökhöz, valamint a gyakorlatban hasznosítható szakmai segítséget nyújtanak.

Iskolai programok Tanórai foglalkozások Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. A szaktárgyi és az osztályfőnöki órák, kollégiumi csoportfoglalkozások anyagához kapcsolódó konkrét egészséges életmód témaköreinek feldolgozását, módszerét részletesen taglalja a helyi és a kerettanterv, a kollégiumi nevelési program. Az általunk használt módszerek sokszínűsége lehetővé teszi, hogy a tanulók készségszintjüknek megfelelően tudatosságot biztosító ismeretekkel párosulva érzelmi kognitív egységet alkossanak. A tantárgyi oktatás során, és ezáltal a nevelőmunka egészében, így tud érvényesülni a mentálhigiénés szemléletmód és attitűd átadása. Az alkalmazott személyiségfejlesztő tevékenységek célja a kulturális értékek birtokbevétele és alkalmazása, a személyiség legfőbb szféráit, a kognitív, az affektív és a motoros részeit egyaránt igénybe veszik, vagyis a személyiséget minden tulajdonságával igénylik.

114


2016.

Az egyes tantárgyak tanításakor az ismeretközvetítés mellett megfelelő arányban törekszünk az értékek átadására, így életmódmodellt tudunk közvetíteni. A különböző tantárgyakban az életmód területek folyamatosan jelen vannak, komplexet alkotnak:  Irodalomórákon a tanuló megtanulja, hogy egy-egy feszült, feldúlt állapotban, hogyan lehet oldani a feszültséget egy-egy mű elolvasásával.  Műalkotások élvezetének vagy a művészetek gyakorlásának közvetlen fejlesztő hatása van, illetve a zene lehet a problémahelyzetek elviselésének eszköze, egy dal éneklése képes kikapcsolni bennünket.  Biológia, földrajz, testnevelés órák teszik lehetővé, hogy a mindennapi testmozgás (kihasználva a környezet erőinek pozitív fejlesztő hatásait), az egészséges táplálkozás ismerete, az ember szűkebb és tágabb természetes és mesterséges környezetének hatásait összekapcsolva hogyan befolyásolják az egészségvédő és fejlesztő erőket.  Történelem, társadalomismeret, hit-és erkölcstan, idegen nyelvi órákon az életkori sajátosságokat figyelembe véve a kulturális változatosságra, az élményszerűségre építhetünk.  Matematika példák szólhatnak arról is, pl.: ha adott kalóriát elfogyasztok, akkor mennyit kell mozogni ahhoz, hogy elégesse a szervezet a bevitt energiát. Ez a probléma mind a fizika, mind a kémia során megjeleníthető. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Egészségnap: a szűrővizsgálatok mellett aktuális világnapi eseményhez fűződő téma feldolgozására kerül sor:  egészségügyi,  környezetvédelmi,  lelki egészség,  füstmentes,  AIDS – elleni,  kábítószer elleni Világnap. 2. Sportrendezvények: sportkör keretén belül biztosítja az intézmény a tanulók sportolási lehetőségeit. Bekapcsolódunk a városi szervezésű programokba, valamint az egyházi iskolák által rendezett versenyekbe is (Keresztény Ifjúsági Találkozó). Azzal a céllal szorgalmazzuk az életmód sportokat, hogy a mozgást a fiatalok beépítsék mindennapi életükbe, ezek olyan jellegű feszültségoldó, a terhelések elviselést növelő mozgástevékenységek, amelyek felszabadultságot, örömet adnak, melyben lehetőség van a személyiség kiteljesedésére. 3. Tanulmányi kirándulások, túrák (Lásd: környezeti nevelés program) Törekvésünk, hogy iskolánkban a konkrét tantárgyaktól függetlenül minden oktatási és nevelési szituációban segítséget kapjanak a tanulók ahhoz, hogy önmagukat értékként tételezzék fel, bízzanak önmagukban, képességeikben, vállalják önmagukat. Abban reménykedünk, hogy a felnövekvő generáció életvezetése kevésbé lesz önpusztító, és a kapott ismeretek mindennapjaikba hatékonyan beépülnek. Természetesen ez egy hosszú távú cél, amit fokozatos építkezéssel, olykor kudarcokkal terhes programokban lehet megvalósítani.

Iskolán kívüli rendezvények

115


2016.

1. ÁNTSZ, Városi Könyvtár, Művelődési Ház szabadidős programjai: - előadássorozatokat szerveznek, a meghívott előadók megyei, országos intézetek szakemberei, - világnapi versenyeket hirdetnek meg a város diákjai számára, - ehhez kapcsolódóan plakát, vers, próza pályázati versenyeket szerveznek, - országos kiállítások lehozása pl: „Drogokról képekben, tárgyakban”. 3. Közlekedésbiztonsági és baleset megelőzési rendezvények: települési, megyei, országos ügyességi, KRESZ elméleti, bűnmegelőzési, elsősegély-nyújtási, műszaki ismeretek versenyeken egyénileg és csapatban vehetnek részt a tanulóink. 4.

Vöröskereszt: elsősegély-nyújtási, gondozási, egészséges életmód és szenvedélybetegségek témából versenyfelhívást tesz közzé az általános és középiskolás csapatok számára. A „segítés” szemlélet mélyítése céljából véradást szervez a fiatalok körében.

22. Környezeti nevelési elvek A világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejlesztendő területei között. A környezeti nevelés fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük a környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: -

megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz:      

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésre, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004)

116


2016.

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970)

Alapelvek és célok Jövőkép: a környezeti nevelés céljai, alapelvei Fő célunk a fenntarthatóság. Ennek biztosítása érdekében az általános céljaink:  Az egyetemes természetnek, mint létező egésznek a tisztelete és megőrzése – beleértve az élő és élettelen környezetet és az embert is és annak kultúráját.  A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára való törekvés.  A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. Helyi céljaink:      

Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. A lakóhely fenti értékeinek kezelése. Hagyományok megismerése és védelme (iskola, család, település, nemzet). Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken. Az iskolai környezet és életvitel „zöldítése”. Folyók, vizek élővilágának megismerése, megóvása (Ecsedi láp)

Pedagógia céljaink:               

Az általános célokra vonatkozó érték – és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. Rendszerelméletre nevelés; ok-okozati összefüggések megláttatása Az alternatív gondolkodás elsajátítása. A problémamegoldó gondolkodás és döntésképesség kialakítása. A szerves (organikus) kultúra fontosságának felismertetése. A fenntarthatóságra nevelés összefüggésben a fogyasztóvédelmi feladatokkal. A környezetetika hatékony fejlesztése. Az értelmi és érzelmi környezeti nevelés. A tapasztalatokon alapuló, kreatív környezeti nevelés. A toleranciára és segítő életmódra nevelés. Az állampolgári és egyéb közösségi felelősségtudat felébresztése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése (értékek, normák, fogyasztóvédelem). Az egészség és környezet összefüggéseinek megláttatása.

117


2016.

Tanórai és tanórán kívüli célok és feladatok Osztálykirándulások A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás szervezése. A helyi tanterv megvalósulását szolgálja. A valóságos környezet megismerése, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabad idő megszervezése, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású. A kirándulás költségeit a tanulók fedezik, melyet az osztályfőnök a szülőkkel előzetesen megbeszél.

Virágládák, virágágyak folyamatos gondozása

Az iskola területén található virágládák és virágágyak gondozását a technikai dolgozók végzik. Diavetítéses természeti elődadások Meghívott előadók által tartott diavetítéses előadásokat tartunk az érdeklődő diákoknak.

Jeles napok A környezeti nevelés a környezetkultúra átadásáról is szól. Ezeket a legváltozatosabb formában tesszük emlékezetessé. Minden évben megemlékezünk a Víz, a Föld, a Madarak és Fák Napjáról, a Takarítási és Környezetvédelmi Világnapról. Szakkör Környezet- és természetvédelmi szakkört szervezünk kimondottan a környezeti nevelési céljaink megvalósítása érdekében az ez iránt érdeklődő tanulók számára. Tábor Iskolánk minden év nyarán kézműves és hitéleti tábort szervez (anyagi lehetőségeink függvényében), ahol alkalmunk nyílik a környezeti nevelési céljaink megvalósítására is.

A környezeti nevelés színterei Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat

118


2016.

szerezzenek, mert véleményük szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Környezeti nevelés az általános iskola 1-4. évfolyamán Az iskolába kerülő gyermekeket két pedagógus gondjaira bízzák. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy – egy természeti jelenségre, szépségre is. Nevelési cél: a természet élvezete, szeretete, fontossága, az egyéni felelősség felébresztése (nem pazarolok, nem szemetelek, nem ártok senkinek, magamat megvédem), nem akarom, hogy a természet megváltozzon, hogy a növényeknek, állatoknak, embereknek rossz legyen. A természet védelmére nevelés érzelmi, esztétikai, erkölcsi, értelmi folyamata. Tanórai keretek A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében. Ahhoz azonban hogy, a tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést kell létrehozni, mely e viselkedés egyik motivációs bázisa. Erre lehetőség kínálkozik a magyar nyelv és irodalom órákon is. A versek, a történetek személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Nagy íróink és költőink természetszeretete átsugárzik a gyerekekre. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során. Itt lehetőség nyílik a természet sokszínűségének, formagazdagságának tanulmányozására. A természetes anyagok használata új érzékelési területen, a tapintáson, a szagláson keresztül ad élményt a gyerekeknek. A technika - életviteli órákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára. Az ének – zene órákon tanult népdalokban gyakran jelenik meg a természet szépsége. Zenehallgatáskor a gyermekek átérzik a természet szépségét. Törekvés ébred bennük a természet őrzése iránt. A zenehallgatás közös élményt nyújt számukra. Testnevelés órán közvetlenül találkoznak a természeti környezettel, melynek tisztasága, rendezettsége, egészsége közvetlenül is befolyásolhatja tanulóink teljesítményét, „mozgási kedvét”. Az örömmel végzett tevékenység együttműködésre, toleranciára, önnevelésre serkent. A matematika tanulása közben tanulóink megismerkednek az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival. A hit és -erkölcstan órákon a teremtett világ értékeinek felismerése és megőrzése, Isten alkotó munkájának tiszteletben tartása.

119


2016.

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei felső tagozaton és a gimnáziumi osztályokban

biológia

-

földrajz és természetismeret

kémia

-

-

fizika

-

-

matematika -

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; ismerjék és szeressék a természeti, ill. az épített környezetet; ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; ismerjék meg a környezet – egészségügyi problémákat; sajátítsák el a testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; ismerjék meg a világ globális problémáit; rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazására tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek

120


informatika

technika és életvitel

-

-

képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - legyenek képesek az interneten, ill. a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni. - ismerjék meg az informatikában rejlő környezetvédelemi lehetőségeket - használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre - szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi cikkeket is posztereket - ismerjék meg a távközlési – informatikai berendezések környezetkárosító hatásait legyenek képesek annak a felismerésére, hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. a környezetgazdálkodás lényegének megismerése. a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatása. -

magyar nyelvés irodalom

-

történelem

-

idegen nyelv -

testnevelés

2016.

-

legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre; ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére. értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; állampolgári felelősségtudata fejlődjön. fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentés mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport

121


ének-zene és egyházi ének

rajz és vizuális kultúra

tánc és dráma média és mozgókép ismeret

-

kollégium

nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és tolerancia fejlesztésében, - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. zsákban futás) - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - tudjanak példát mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. természeti jelenségek improvizálása a tánc és a dráma eszközeivel. a néptánc elemeinek elsajátítása. a média társadalmi szerepe. a média befolyásolási technikái. a média szabadságának morális határai (a személyiség védelme, az erőszak ábrázolása stb.) a valóságtól való elszakadás társadalmi veszélyei -

osztályfőnöki óra

2016.

-

-

ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és tanulják megbecsülni azt; ismerjék fel a környezetkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak elkerülésére; legyenek képesek pozitív, környezettudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani. a környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondolkodás alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit,

122


-

2016.

például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyag- és energiatakarékosság. a közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat.

Nem hagyományos tanórai szervezésben Témanap     

Témanapot szervezni a kötelező tanórákkal azonos időkeretben lehet. Nem szabad erőltetnünk azoknak a tanulóknak részvételét, akik tanulási képességeit fejletlensége, hiányosságai okán a programban csak sodródnának a többiekkel, nem kaphatnának nekik megfelelő feladatot. A tanulók folyamatosan szembekerülnek döntéseik következményével. Gyakorlatot szerezhetnek különböző ismerethordozók vezetésében, alkalmazgatják a többi tantárgyban megtanultakat és mozgósíthatják a tananyagon kívüli ismereteket is. Az előkészítő munkában helyet kell kapnia könyvtári munkának, az információszerzési, - feldolgozási gyakorlatoknak. A tantestület döntése alapján évente egy témanapot tartunk, amely a környezetvédelemmel kapcsolatos. A témaválasztás tanévenként történik és az éves munkatervben kerül pontosításra.

Tanulmányi kirándulás 



 

A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Lehetőséget ad a jelentős, híres érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel jellegzetes helyekkel való találkozás élményének megélésére. Céljai főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is, kaphatnak a tanulók különböző ismeretszerző feladatokat, készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb. A szülők hozzájárulásával a szervezés és lebonyolítás az osztályfőnök feladata, de nem kötelessége. A kirándulások környezeti nevelési vonatkozásaiban a munkacsoport tagjai segítséget nyújtanak a kollégáknak. Vetélkedők, tanulmányi versenyek: Jeles napokon (pl. Föld Napja, Madarak és Fák Napja) versenyek, kirándulás, vagy egyéb rendezvény szervezésével hívjuk fel a figyelmet a helyi vagy globális környezeti problémákra. Tanulóink lehetőség szerint részt vesznek: a Hermann Ottó Országos Biológia Versenyen

123


2016.

Módszerek Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Kooperatív tanulási módszerek  Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása.  Problémafelvezetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás.  Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása.  Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés.  Esszé kidolgozása csoportosan.  Vélemények, gondolatok társítása posztereken.  Könyvtári, adattári kutatás. Játékok  Szituációs (bármely szakórán)  Bizalomerősítő  Kapcsolatteremtést segítő  Érzékelés és memóriafejlesztő Média alkalmazása  Kérdőívek felmérés  Riportok Művészeti kifejezés  Vizuális művészetek alkalmazása (rajz, fotó, videó és minden egyéb)  Irodalmi alkotások  Zene Projektek  Témanap  Egy adott téma többféle megközelítése és feldolgozása. Látogatások  Múzeum  Állatkert, botanikus kert, védett területek, nemzeti parkok, bemutató helyek, tanösvények  Üzemek, gyárak  Közüzemi szolgáltatók (víz, szennyvíz, hulladék, energia) Akciók  Vetélkedők  Jeles napok  Diákkonferencia Terepi  Tábor  Látogatások egy része 124


2016.

Iskola környezete, életvitele  Felhasznált anyagok  Takarékosság  Virágok, növények és egyéb természetes dekoráció Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetőség

Tanárok

Iskolaorvos, védőnő Technikai, adminisztratív dolgozók

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. Részt vesz az anyagi források előteremtésében. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat Dokumentációs és értékelő munkákat végeznek, pályázatokat írnak, kapcsolatot teremtenek a külső támogatókkal.

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára.

Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával.

Szakmai kompetencia, személyes ráhatás

Diákok

A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések).

Szülők

Szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

125

Minden tanár feladata a környezeti nevelés. (Együtt vesznek részt és bonyolítják le a témahét, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményein.)

Részt vállalnak a takarékossági programokban, az iskola környékének szépítésében Valamennyi diák érintett valamilyen módon az egyes akciókban. Elsődleges feladat a helyi értékek feltárása, fontosságának tudatosítása. A fő hangsúly a diákok szemléletformálásán van. Esetleges részvétel a programokban, a környezeti nevelés hasson a település lakosságára is.


2016.

Külső erőforrások Iskolán kívüli erőforrások Fenntartó

humán Feladat, szerepkör

Erősségek

Költségvetésben biztosítja a szükséges felszerelést Környezeti neveléssel Helyszín biztosítása, a foglalkozó intézmények környezeti nevelés tartalmi megerősítése Civil szervezetek Szakmaiság fokozása

Együttműködés az igazgatóval, az iskolával Gazdagabb, színesebb ismeret

Újítások, legfrissebb tartalmi elemek beépítése a programokba Megfelelő környezetvédelmi Javaslataik, véleményük és egészségügyi szempontok segítséget jelent az iskolai betartása környezet alakításában

Hivatalos szervek

A környezeti nevelés szintereinek résztvevői Résztvevők

Minden diák

Önkéntes diák

Minden tanár

Önkéntes Egyéb tanár alkalmazott

Szülő

Külső résztvevő

X

X

X

Színterek Tantárgyi

X

X

Témanap

X

X

Szakkör

X

X

Tábor

X

X

X

X

X

Egyéb rendezvények

X

X

X

X

X

X

X

X

Tisztaság Növényzet

X

X X

X

X

X

X

Udvar X

X

126

X

X

X


2016.

Minőségfejlesztés Pedagógusok értékelése Elvárások:       

Ismeretek, szakmai hozzáértés és személyiségvonások, amelyek a környezettudatosság és együttélési normák során mintaként szolgálnak. Együttműködésre törekvés. Egyensúlyt biztosítsanak a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Biztosítsanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Szervezzék meg az egyéni és a kooperatív tanulós formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:       

A tanulói kíváncsiság megőrzését. Az aktivitás fenntartását és megerősítését. A belső motivációs bázis fejlesztését. Az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését. A megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit. A tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére. Az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére, a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is.

Ellenőrző – értékelő tevékenységünk szempontjai:    

Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányulós, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbbképzéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

A nevelői követelmények teljesítés mérésének módszerei:  

A személyiség jellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése. Spontán és irányított személyes beszélgetés.

127


2016.

A tanulók értékelése A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. A tanórai, ezért nagy részt kötelező tartalmi, ismeret jellegű tudás mérése, értékelése az adott tantárgy sajátosságainak megfelelően történik. Az itt felsorolt lehetőségek a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódnak. A nevelési hatások vizsgálata az osztályfőnökök feladata, együttműködve a környezeti nevelési munkacsoporttal. Eredményvizsgálatunk egyes tanulók estében:     

Az iskolai cél és értékrendszer megvalósulására, A szociális képességek alakulására, A beállítódások és értékorientáció fejlődésére, A csoporthelyzet megismerése, A konfliktuskezelés módjára irányul.

Osztályközösségek esetében    

A csoportviszonyok alakulásának, A közvéleménynek, a morális gondolkodásnak, Az informális kapcsolatrendszernek, A tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

Módszerei     

A folyamatközlő megfigyelés A célzott megfigyelés A helyzetfelmérés Tevékenységelemzés Egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

A mérések időpontjai   

Az osztályfőnökök csoportos méréseket végezhetnek évente A környezeti nevelési munkacsoport évente egyéni interjúkat készíthet (tanári és tanulói) Kétévente az elemzéshez viszont kötelező a méréseket elvégezni.

Sikerkritériumok  

Az első elemzést követően a kapott átlagok, eredmények függvényében pontosabban meghatározzuk. Mostantól az első elemzésig kötelező mindenki számára az energiaköltségek csökkentése az iskolában.

128


2016.

A környezeti neveléshez kapcsolódó kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségével fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média – irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Belső információáramlás Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemlélet formálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A fali újság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak) és az iskolaújság hírei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. A hagyományos és nem hagyományos tanórákhoz kapcsolódó környezeti nevelési tevékenységet a környezeti nevelés munkacsoport vezetője ellenőrzi folyamatosan ill. az év végi beszámolójában kitér rá. A környezeti nevelési munkacsoport rendelkezésére áll egy füzet, amelybe minden környezeti nevelési tanórán kívüli tevékenységet be kell jegyezni (dátum, tevékenység, szereplők, eredmények rovatokkal). Ez képezi alapját a tanév végi beszámolónak, amit a munkacsoport vezetője készít el az éves munkaterv szerint. Az éves munkatervben megjelölt témanap felelőse a környezeti munkacsoport vezetője, az ellenőrzése a munkatervben megjelölt igazgató vagy helyettese. Az iskolán belüli kommunikáció formáinak lehetőségei: - kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel - házi dolgozat készítése - poszterek készítése és bemutatása - levelezés tanárokkal, diákokkal, szülőkkel - faliújságon közölt információk készítése Külső kommunikáció Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi és a megyei média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében az iskola igazgatója tájékoztatja a helyi újságot és a körzeti televíziót az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Pedagógusaink folyamatosan részt vesznek konferenciákon, tapasztalatcseréken.

23.Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Infokommunikációs technológia alkalmazása Iskolánk, pedagógusaink feladata az Infokommunikációs technológiával (IKT) támogatott oktatási módszerek, tananyagok adaptálása és megfelelő használata tanórákon, szakkörökön, versenyfelkészítő foglalkozásokon. 129


 -

2016.

Célunk: az oktatás hatékonyságának növelése, a kompetenciaalapú oktatás, kompetenciafejlesztés támogatása, a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának támogatása, a tanulók egyéni fejlődését figyelembe vevő tanulási folyamat kialakítása, a munkaerő piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodóképesség fejlesztése, a számítógéppel támogatott oktatási formák használata/projektmunka, témanap/a tanórai és önálló tanulás során.

 Az IKT eszközök használatának formái: -

 -

multimédiás prezentációval készített előadás; az önálló vagy mentorált tanulási folyamat alkalmazásainak használata a tanórákba beépítve, amely lehetővé teszi az egyénre szabott, helytől és időtől független tanulást, miközben továbbra is biztosítja a tanár számára a tanulási folyamat monitorizálását, az ellenőrzés lehetőségét: idegen nyelv oktatás során, számítógéppel támogatott tanítás/tanulás a részkészség zavarokkal küzdők, a különböző tankönyvcsaládokhoz kapcsolódó digitalizált tananyagok használata. Feladataink az IKT eszközök használata során: kritikusan értékelni a rendelkezésre álló digitális anyagokat folyamatos eszközfejlesztés iskolai honlap folyamatos aktualizálása, új pedagógiai módszerek alkalmazása, a tanórák keretében IKT eszközök használata, a Nemzeti alaptanterv szellemében a digitális kompetenciák fejlesztése.

A projektmódszer A projektmódszer fogalma A projektmódszer a tanárok és diákok közös tervező és kivitelező tevékenységére épülő pedagógiai didaktikai módszer. A projekt olyan összetett feladat, amelynek a középpontjában egy többnyire gyakorlati természetű, a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll, és amelyet a tanárok és diákok közösen, együttműködve, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A kivitelezés egyrészt kollektív, mivel egy közösség együttműködéséből születik meg az eredmény, másrészt egyéni, hiszen mindenki saját érdeklődése, képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához.

A projektszervezés állomásai    

témaválasztás tervezési és szervezési feladatok célok, részcélok megfogalmazása, csoportok kialakítása, megoldási terv és időterv készítése

130


2016.

 kivitelezés és bemutatás,  értékelés. Iskolánkban alkalmazott leggyakoribb projekt típusok  környezeti projektek,  kutatási projektek,  művészeti projektek,  lelki nevelés projektek. A projektmódszer pozitív hatásai  a tanulókat saját érdeklődésük vezeti, így a motiváció igen erős;  a tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak, saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában;  fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását;  az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja;  konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt;  lehetőség nyílik a tanár-diák kapcsolat megerősítésére;  megvalósul az egymástól tanulás elve. Témanap Adott napon az egész iskola vagy legalább meghatározott korcsoportok ugyanazzal a témával foglalkoznak. A választott témát a pedagógusok a hagyományostól eltérő formában dolgozzák fel a lehető legkomplexebb módon úgy, hogy az a tanulóknak sikerélményt adjon. Lényege, hogy nem a tényszerű ismeretekre, hanem az ismeretek megszerzésének folyamatára, a kivitelezés módjára helyezi a hangsúlyt. A választott téma a tanulók által elfogadott és a megoldása csoportosan történik, megszüntetve a hagyományos osztály és tanórai kereteket. A témanap szakaszai  témaválasztás,  tervkészítés a feldolgozáshoz,  a téma feldolgozása,  a produktum összeállítása bemutatható formában  a produktum bemutatása,  a projekt értékelése,  a zárást követő feladatok elvégzése, következtetések megfogalmazása. Iskolai alkalmazása  pályázatok megvalósításakor: pl. Határtalanul program;  Báthori-Nap keretében;  nyári tábor keretében (ebben az esetben témahétté is bővíthető),  Csendes Napi programok keretében.

131


2016.

III. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Záró rendelkezések A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa

1.A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje A véleményezésre jogosultak számára, a program elfogadása előtt, az igazgató biztosítja a programtervezet 1-1 példányának átadásával a megismertetést 30 napos véleményezési határidővel.

2.A hozzáférés biztosítása A helyi pedagógiai program 1-1 példánya az intézmény igazgatói irodájában és a nevelői szobában kerül elhelyezésre. Az intézmény honlapján mindenki számára hozzáférhető.

3. A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje Az érdeklődők az iskolai könyvtárban olvashatják el a dokumentumot, illetve az intézmény honlapjáról is lehetőség van azt letölteni.

4. A pedagógiai program módosítása Az iskola Pedagógiai Programjának módosítását a törvényi előírásokhoz igazodva és a belső szabályozás rendje szerint lehet megtenni. Kezdeményezheti: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - az iskola fenntartója. A módosítási kezdeményezésének javaslatát és annak indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (jelenlévők 50%-a +1 fő) dönt a javaslatról. A pedagógiai program felülvizsgálatát és annak módosítását évente egyszer, a tanévzáró értekezleten lehet megtenni. Amennyiben a nevelőtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a tantestület döntés után, jóváhagyásra a fenntartónak felterjeszteni. A Pedagógiai Program érvényessége képzési időszakra 8 tanévre szól.

A Pedagógiai Program minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését a nevelőtestületnek, évente, illetve a törvényi előírásoknak megfelelően kell elvégeznie, szükség esetén módosítania.

132


2016.

A PEDAGÓGIA PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2016. év április 21. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Nagyecsed, 2016. április 21. Szucsik András s.k. az iskola DÖK vezetője 2. A pedagógiai programot a szülői szervezet iskolai vezetősége 2016. év április 22. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Nagyecsed, 2016. április 22. Nyíri Attiláné s.k. az iskolai SZMK elnöke 3. A pedagógiai programot a nevelőtestület 2016. év április 25. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Felülvizsgálatát 2017. évben határozta meg. Kelt: Nagyecsed, 2016. április 25. Fodorné Nyiregyházi Edit s.k. az iskola igazgatója 4. Az Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai programját a fenntartó a Nagyecsedi Református Egyházközség Presbitériuma 2016. év április hó 27. napján tartott ülésén véleményezte és 14/2016. számú határozatában jóváhagyta. Kelt: Nagyecsed, 2016. április 27. Fábián Csaba s.k. a fenntartó képviselője

133

Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Nagyecsed Rákóczi Ferenc utca 12. OM azonosító:

Recommend Documents