KAZINCZY FERENC KÖZÉPISKOLA NYÍREGYHÁZA, SZÉCHENYI UTCA 11. OM azonosító: 202998
PEDAGÓGIAI PROGRAM
NYÍREGYHÁZA 2016.
1
1. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI............................................................................... 4 1.1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ................................................................................. 5 1.2. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI............................................................... 6
2. NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................... 8 2.1. Az iskola pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ......... 8
2.1.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenység fő célkitűzései ................. 9 2.1.2. A nevelő-oktató munkában alkalmazott eljárások, módszerek ................... 11 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok ................................... 12 2.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................. 16 2.4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................................................... 17 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................................................................................................................. 24 2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...... 25
2.6.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ............................................................................................................... 25 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek, eljárások 27 2.6.2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ..................... 27 2.6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................... 30 2.6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ..... 32 2.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .............................. 35 2.7. A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga, rendje ...... 37 2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ..................................................................................................................... 38 2.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ..................... 42 2.10. A felvétel és átvétel helyi szabályai ................................................................. 53 2.11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ....... 54
3. HELYI TANTERV ........................................................................................................ 55 3.1. A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését ......................................................................................................... 55 3.1.1.Óraterv a felnőttek gimnáziuma számára……………………………………………….57 3.1.2. Óraterv a szakközépiskolai képzés számára………………………………………….59 3.1.2. Óraterv a szakközépiskolai képzés számára………………………………………….60 3.2.A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötele ző tanórai foglalkozások .......................................................................................................... 65 3.3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ................................................................................. 66 3.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai .................................................................................... 67 3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .................... 68 3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében pedagógusválasztás szabályai ................................................................................ 68 3.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja ................................................................................................... 68 3.8.Középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei ..................................................................................................... 69
2
3.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ......................................................... 75 3.10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ..................... 79 3.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ......................................................... 79 3.12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................. 80 3.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................ 83 3.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ...................................................... 84 3.15. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ................................. 85 3.16. Középiskola esetében a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési felada tok és követelmények ........................................................................................................ 86 3.17. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .................................. 86 3.18. A magasabb évfolyamra lépés feltételei .......................................................... 87 3.19. Projektoktatás és egyéb sajátos módszerek a tanítás –tanulás folyamatában .. 87 3.20. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ......................................................................................... 88 3.21. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................................................................................................... 89
4.SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................. 91 5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................ 93 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.
A Pedagógiai Program legitimációja .................................................................. 93 A pedagógiai program érvényességi ideje ........................................................ 93 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .............................................. 93 A pedagógiai program módosítása ................................................................... 94 Nyilvánosságra hozatal módja .......................................................................... 94
6. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK ............................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.1. A szakmai munkaközösségek véleménye ........... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.2. A nevelőtestület elfogadó nyilatkozata ............... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.3. Az iskolaegészségügyi-szolgálat véleményező nyilatkozata ... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.4. Az intézmény vezetőjének jóváhagyó nyilatkozata .......... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.5. Az intézmény fenntartójának jóváhagyó nyilatkozata ...... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
7. MELLÉKLETEK ..........................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3
1. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI Az iskola neve Rövid neve: OM azonosító Az iskola székhelye
Kazinczy Ferenc Középiskola 202998 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u.11.
Az iskola telefonszáma
0670/6236327 0670/6299114 Nyíregyháza és Térsége Oktatási Nonprofit Kft. 4400 Nyíregyháza, Gálya u. 60.
Az iskola fenntartója A fenntartó címe
Központ
Az intézmény típusa Az intézmény alapfeladatai
középiskola gimnáziumi nevelés-oktatás szakgimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás, köznevelési és szakképzési HÍD program keretében folyó nevelés-oktatás felnőttoktatás
Telephelyei
1073 Budapest, Erzsébet krt.50. 4741 Jánkmajtis, Kossuth út 7. 4948 Milota, Vörösmarty utca 71. 4946 Tiszakóród, Kossuth utca 42. 4356 Nyírcsaholy, Hunyadi János út 25. 4333 Nyírkáta, Hodászi utca 3. 4267 Penészlek, Vasvári Pál utca 47. 4341 Nyírvasvári, Kossuth utca 65. 4331 Nyírcsászári, Kossuth út 19-21.
Tagintézményei
Kazinczy Ferenc Középiskola Pácini tagintézménye 3964 Pácin Honvéd út 2. Telephelyei: 3626 Hangony, Rákóczi Ferenc u. 136. 3965 Nagyrozvágy, Zrínyi u. 3. 3373 Besenyőtelek, Fő út 108. 3388 Poroszló, Alkotmány u. 3. 3351 Verpelét, Ifjúság u. 34. Kazinczy Ferenc Középiskola Jászkiséri Tagintézménye 5137 Jászkisér, Petőfi Sándor út 1. Telephelyei: 4183 Kaba, Kossuth u. 2. 5331 Kenderes, Szent István út 36. 4080 Hajdúnánás, Óvoda utca 2-10.
Alapításának éve
2014 4
Beiskolázási körzet
Az iskola alapító okiratának száma, kelte:
Szabolcs-Szatmár Bereg megye, Pest megye, Borsod-Abaúj Zemplén megye, Heves megye, Jász- Nagykun Szolnok megye, Hajdú Bihar megye A Nyíregyháza és Térsége Oktatási Központ Nonprofit Kft. 1/2014. (IV.17.) NYTOKKFT határozata középiskolai nevelés-oktatás: nappali, esti, egyéb munkarend szerint szakképzés: kizárólag szakképzési évfolyamokkal működő szakgimnáziumi és szakközépiskolai formában, alap- illetve érettségi vizsgához kötött szakmákban, szakmai képesítő vizsgára való felkészítés.
Tevékenységei
1.1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA A Nyíregyháza és Térsége Oktatási Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság egy olyan szakképző iskolát kívánt létrehozni, melynek elsődleges célja a Szabolcs-SzatmárBereg Megyében és az ország egész területén folyó szakmai és idegen nyelvi oktatás színvonalának,
választékának
javítása,
összekapcsolása,
valamint
tananyagfejlesztés.
Másrészről azoknak a frissen érettségizett fiataloknak tovább tanulási és az első szakmához jutás lehetőségét biztosítani, akik nem nyertek felvételt felsőfokú oktatási intézménybe, vagy nem tudtak elhelyezkedni. Az intézményben nappali és esti és egyéb munkarend szerint folyik képzés. Az egyes szakokon a kötelező szakmai órákon kívül az idegen nyelvek, valamint a számítástechnikai ismeretek kapnak kiemelkedő szerepet az oktatásban. Napjainkban az európai polgárnak legalább két közösségi nyelvet kell tudni, hiszen ez az alapfeltétele az állások elnyerésének, és egyben lehetőséget ad más emberek, kultúrák és gondolkodásmódok megismeréséhez, s ez által nyitottá teszi az embert. Ezért helyezünk nagy hangsúlyt az idegen nyelvek oktatására. Tanulóink nyelvtanulásának elősegítése érdekében az idegen nyelveket magas óraszámban oktatjuk, tanáraink hatékony, modern módszerekkel segítik diákjainkat. Iskolánkban a gimnáziumi szakiskolai és a szakközépiskolai képzési program részeként indítani kívánunk egy olyan képzési formát, ahol nem szakközépiskolai, ill. szakiskolai programot valósítunk meg, hanem egy egyéves nyelvi és informatikai alapozó osztályt indítunk be, amely megfelel a társadalmi igényeknek, s a fiatalok munkaerő-piaci esélyeit jelentős mértékben növeli. Ezt követően kerül sor a szakmai képzés megkezdésére. 5
Az elméleti képzés mellett gyakorlati lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, nemcsak az iskola keretein belül (taniroda, tanműhely), hanem más gazdasági és kereskedelmi intézményeknél és vállalkozásoknál is. Az iskolában korszerű berendezésekkel, és technikai eszközökkel felszerelt taniroda segíti az új, gyakorlati ismeretanyagok elsajátításában tanulóinkat a székhelyen, a megállapodási szerződés szerinti gyakorló helyeken illetve a tanuló szerződéssel létesített korszerű gyakorlóhelyeken.
1.2. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI Személyi feltételek A nevelőtestület létszáma, valamint szakképesítése a székhelyen, tagintézményekben és a telephelyeken egyaránt megfelel a törvényi szabályozásnak. Tanáraink egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkeznek, többen másoddiplomás képzés hallgatói, illetve szakirányú oktatás résztvevői. Tanáraink sokoldalú tapasztalattal rendelkeznek, az elméleti és gyakorlati oktatás mellett kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a tehetséggondozásra, a versenyekre való felkészítésre. Szaktanáraink mellett kiemelkedő szerepet kapnak az idegen nyelvi oktatók is, s ezzel együtt a nyelvoktatás, amely részben egy jól használható nyelvtudás elsajátítására ad lehetőséget, másrészt a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésére is lehetőséget teremt. Tanáraink egy része megbízási szerződéssel oktatja a diákokat, akik a gazdaságban, vállalkozásoknál, cégeknél dolgoznak, így nagy segítséget jelentenek a gyakorlatra orientált oktatás megvalósításában (számvitel, titkári ismeretek, üzleti levelezés, marketing, vállalkozási ismeretek, éttermi, szállodai gyakorlat stb.). Tárgyi feltételek A székhely szerinti oktatási épület Nyíregyházán a Széchenyi utca 11. szám alatt található, ahol az elméleti képzéshez szükséges tantermeken kívül tanműhely áll a tanulók rendelkezésére, a gyakorlati képzés számára. Az intézmény eszközellátottsága kiemelkedő. A szakmai tárgyak oktatásához a legkorszerűbb eszközök is rendelkezésre állnak. A tagintézmények székhelyein és a telephelyeken együttműködési megállapodás keretein belül iskola bérleményben biztosítjuk az oktatás tárgyi feltételeit.
6
A pedagógiai program tartalmát meghatározó jogszabályok és dokumentumok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról – 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 5. mellékleteként Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 3., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 10. melléklete szerint 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről az
Országos
Képzési
Jegyzékről
és
az
Országos
Képzési
Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet Nkt.12.§ (1)-(4) + Az OKJ-ről szóló 25/2016 (II.25) Korm. rendelettel módosított 150/2012 (VII.6) Korm. rendelet (3. mell)
Nkt. 13.§ (1) a) + Az OKJ-ről szóló 25/2016 (II.25) Korm. rendelettel módosított 150/2012 (VII.6) Korm. rendelet (1. mell)
Nkt. 13.§ (1) b) az intézményi alapító okirat
7
2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskola pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola tanárai bizalommal, megértéssel tekintenek a tanulók személyiségére; jogaikat, emberi méltóságukat tiszteletben tartva, pedagógiai tapintattal nyújtanak lehetőséget önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakozására. Ugyanakkor határozott követelményeket is támasztanak a tanulókkal szemben. Erre kötelezi tanárainkat pedagógiai szakmai kompetenciájuk, hivatásuk; felelősségük a nevelési célok megvalósulásához vezető tanulói tevékenységek megszervezésében Az ismeretátadás mellett, attól elválaszthatatlanul, értékközvetítő intézmény is vagyunk. Értékrendszerünk nevelő-oktató tevékenységünk, pedagógiai filozófiánk alapvetései: Értelmi-szellemi értékek: A tudás, a műveltség értéke. A megismerés, a folyamatos önművelés igénye. Eligazodás, a kialakuló új információs környezetben, az információhordozók kritikai módon való használata. Erkölcsi értékek: Erkölcsi érzékenység és tudatosság. A humánus emberi kapcsolatok igénye: önzetlenség, megértés, őszinteség. Megbízhatóság, becsületesség. Munkaerkölcs: a munka társadalmi és emberi életben betöltött jelentőségének tudatosodása. A szakmában elvárt szolgáltatói magatartás normáinak megfelelő munkavégzés. A természeti és civilizációs környezet iránti felelős, óvó, tudatos viszonyulás Érzelmi értékek: Az érzelmi élet gazdagsága. Közösségekre, másokra, önmagukra irányuló, cselekvésre késztető pozitív érzelmek. Akarati értékek: A kitartás, a szorgalom értéke a személyiség önmegvalósításának folyamatában, a tanulásban. Fizikai értékek: A testi képességek fejlesztése, az aktív mozgásos, valamint az egészséges életmód iránti igény és cselekvés. Esztétikai értékek: Képesség a valóság lényeges tartalmainak esztétikai érzelmek keretében történő átélésére.
8
Szociális értékek: A közösségi, társas kapcsolatok értékei: az emberi együttélés normáinak betartása. Együttműködési és kommunikációs készségek. Udvariasság, önfegyelem. 2.1.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenység fő célkitűzései -
a szakmai képzés megalapozása, a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészítés. Azt kívánjuk elérni, hogy tanulóinkban igény és képesség alakuljon ki az ismeretek önálló megszerzésre, ill. azok összefüggéseinek felismerésére,
-
a tanulási kudarcok megelőzése valamennyi rendelkezésre álló eszközzel,
-
személyiség és közösségnevelési programunk célja a humánus értékek közvetítése, egyetemes kultúrák megismertetése, ill. igényes felnőtt emberi kapcsolatok kialakításának a képességét továbbadni a tanulók számára,
-
az egészség, az emberi környezet és természet megóvására irányuló felelősségérzet megteremtése,
-
az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók számára.
A fent megjelölt célok eléréséhez az alábbi feladatok tartoznak: -
változatos módszerekkel továbbépítjük, és kiszélesítjük a középiskolából hozott tantárgyi ismereteket. A helyi tantervünkben a tantárgyi és fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják a szakmai továbbképzést,
-
megtanítjuk tanítványainkat tanulni. Különböző tanulási tevékenységformákat ajánlunk számukra, és azokat az egyéni tanulási stratégiákat erősítjük meg bennük, amelyek az önálló ismeretszerzést és rendszerezést, feldolgozást segítik elő,
-
feladatunk továbbá az iskolában folyó nevelő-oktató munkaegységes értékelési rendszerének kialakítása és működtetése, a pedagógiai folyamatban érintett tanulók és a tanárok újabb együttműködési formáinak kialakítása, továbbfejlesztése (az ezzel kapcsolatos feladatokat külön fejezetekben részletezzük),
-
tudatos továbbképzési politikával kívánjuk emelni az iskolavezetés-irányítás színvonalát, növelni szakszerűségét, továbbfejleszteni a szaktanári módszertani kultúrát. Iskolánk akkor képes a szocio-kulturálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha nevelési eljárásaiban korszerű, követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez,
-
nevelési céljaink között fontosnak tartjuk tanulóink globális szemléletének kialakítását, s ennek nélkülözhetetlen feltétele a magyarságtudat, a nemzeti identitás és a világban elfoglalt helyünk tudatának együttes kezelése, 9
-
a fiatalok körében is megjelent az alkohol- és drogfogyasztás, és egyre nő az erősen dohányzók száma. Ezek visszaszorításában csak akkor képzelhető el eredményesség, ha iskolánkban is általánossá válik a mentálhigiénét központba állító egységes pedagógiai szemlélet,
-
nevelési és oktatási gyakorlatunkba folyamatosan beépítjük, azokat a fejlesztő célú problémakezelési módszereket és képzési tartalmakat, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, az ország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás parancsoló
szükségességéből
adódnak.
Tervező
munkánkban
számolunk
a
kultúraváltás jelenségeivel, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel, -
helyi tantervünkben a tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy alkalmazzuk, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára is adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve határozzuk meg az iskolánk egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó differenciált módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez,
-
gazdasági életünk az utóbbi években átalakult, így iskolánk egy újfajta dolgozói, munkavállalói szerepre készíti fel tanulóit, s igyekszünk a munkaerőpiac megváltozott viszonyai közötti eligazodáshoz szükséges képességeit kifejleszteni,
-
tanulóink döntő többségének társadalmi háttere tekintetében a legkisebb egység a család, mely nagyon labilis, sérült, szétesett. Ezért törekszünk arra, hogy hatékonyabbá váljon diákjaink felkészítése, nevelése a magánéletre, s ezen belül a különböző családban betölthető szerepekre - gyermeki, házastársi, szülői szerepekre.
-
e szerepekre történő felkészítés alapvető lényegének tartjuk azoknak a képességeknek, készségeknek, attitűdöknek a kifejlesztését tanulóinkban, amelyek az emberek közötti együttéléshez nélkülözhetetlenek: az egymás iránti toleranciát; az empátiát a feszültségek, konfliktusok kezelését; a másság elfogadását, kezelését.
10
Tisztában kell lennünk, azonban azzal, hogy tudatos pedagógiai munkánkat e téren a mai család ezer válságjelenségeivel erőteljesen rombolhatja. A nevelő-oktató munkánk eszköz- és személyi feltételei színvonalát lehetőségekhez igazodva fejlesztjük, a fenntartói és a szakképzési támogatás mellett újabb források bevonásával (pályázatfigyelés, pályázás, továbbképzések). Az intézményi célokhoz, feladatokhoz – ott, ahol lehet -”számszerűsíthető” vagy megközelítő (becsült) teljesítési kritériumokat kell kidolgozni, amelyek alapján az intézményi munka értékelhető. A tanév végi értékelő beszámolónak az éves munkatervi elszámoláson túl ki kell térnie nevelési programunk távlatos cél- és feladatrendszerére is, önértékelést kell készíteni, hiszen ez a helyi minőségbiztosítás- és fejlesztés nélkülözhetetlen feltétele. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének a fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. A jelenleginél is több hangsúlyt kell helyeznünk a szorongás, - a konfliktusok és kudarcok, tehát az életben felmerülő kínzó problémák megfelelő kezeléséhez szükséges technikáknak az elsajátítására. 2.1.2. A nevelő-oktató munkában alkalmazott eljárások, módszerek Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek, elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók Közvetlen (direkt) módszerek; azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
11
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Megnevezés
Közvetlen módszerek
1. Szokások kialakítását - követelmények, célzó, beidegző - gyakoroltatás, módszerek - segítségadás, - ellenőrzés, - ösztönzés
2. Magatartási - elbeszélés modellek - tények és jelenségek bemutatása, közvetítése - bemutatása - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes példamutatása 3. Tudatosítás - magyarázat, beszélgetés (meggyőződés - a tanulók önálló elemző kialakítása) munkája
Közvetett módszerek a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása hagyományok kialakítása követelmények ellenőrzés ösztönzés - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - szituációs játékok - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok Az új Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott és képviselt értékekre az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célkitűzései által kívánatos szükségletekre és értékekre a helyi sajátosságokból fakadó hagyományokra épül. A kívánt célok elérése során feladatunk a tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. E feladat megvalósítása során számolunk -
a tanulók eltérő szintű adottságaival,
-
a tanulók eltérő ütemű, mértékű fejlődésével,
-
életkori sajátosságokkal,
-
iskolai és iskolán kívüli tanulással,
-
szervezett ismeretközvetítéssel,
-
szociális és egyéb környezeti tényezőkkel, hatásokkal.
12
Építünk a nevelők személyes példaadására, felelősségtudatára -
az osztály és iskolai közösség pozitív hatására,
-
a szülői - társadalmi háttér támogatására,
-
a fejlesztési területek –nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg.
A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak: -
A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése.
-
A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok.
-
A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye.
-
Szakmai képzés alapozása.
-
Speciális kompetenciák fejlesztése.
Az intézmény teljes tevékenységével, az iskolai élet minden megnyilvánulásával nevel. Nevelőmunkánk fő célkitűzése a személyiségformálás, amelyben hangsúlyosnak tartjuk a művelődést
(a
társadalmi
értékrend
elsajátítását)
és
a
szocializációt
(társadalmi
viszonyrendszerbe való beilleszkedést). A személyiség megkülönböztető jegye az, hogy tudatosan viszonyul az őt körülvevő környezethez. Viselkedésében megnyilvánuló jellemvonásai, döntései, cselekedetei, magatartása, megjelenése nyomán összetéveszthetetlen másokkal. A tanulók értékrendje, értékorientációja nagymértékben összefügg a személyiség irányulásával, az érdeklődéssel és a motivációs rendszerrel. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában összegezve tehát a gyermeki tehetség, képesség sokoldalú kibontakoztatása, a felelős gondolkodás, szociális érzékenység áll. Olyan fiatalok nevelése, akiknek önmegvalósítása számukra pozitív életszemléletet, másokban társadalmi elégedettséget eredményez. A célok megvalósítása érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: -
a tanuló gondolkodási- tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése
A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő: -
az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését, a permanens tanulás igényének és képességének kialakítását,
-
a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését.
Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék: -
a tanulók tanulási kötelességtudatát,
-
segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerező képesség), 13
-
fejlesszék a kommunikációs készségeket (írás, olvasás, beszéd, beszédértés... ),
-
a vázlatkészítést és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét, előadói képességet,
-
a tanulási életprogram fejlődésének segítése, a tanulás gyakorlati értékét, mint motívum,
-
a tanulói kortárscsoport befolyásoló szerepét, a tanuló helyes önértékelését.
A tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés formái segítsék elő: -
a tanulói teljesítményvágy optimalizálásának igényét,
-
az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását,
-
a tudás birtoklásának örömét.
Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok: -
megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése,
-
döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás,
-
kötelességtudat kialakítása,
-
kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés,
-
személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása,
-
az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit közvetítő iskolai légkör, életrend elfogadásának, igényének kialakítása,
-
az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturáltformáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok birtoklása,
-
tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele,
-
az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés,
-
az empatikus képesség kialakítása,
-
társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése,
-
a társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása,
-
közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása,
-
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt,
14
-
aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia,
-
a mai bonyolult, nyitott világban való eredményes érvényesülés képességének kialakítása,
-
sajátos egyéni értékrendszerek kialakítása,
-
szociális szokások kialakítása,
-
szociális minták nyújtása,
-
nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés,
-
új érték teremtésének igényére, önkifejező képességre nevelés,
-
a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása,
-
elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség),
-
az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása,
-
harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása,
-
az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola, lakókörnyezet...), a tanulók ízlésének formálása.
A szakmai képzés alapozása: -
önállóság, önálló feladatmegoldásra való képesség erősítése,
-
az alkotóképesség, alkotótevékenység fejlesztése,
-
a pontos, fegyelmezett munkára, megbízhatóságra nevelés,
-
igényesség kialakítása az írásbeli munkák külalakjában,
-
tárgyalóképesség, konfliktusmegoldó képesség és önállóság fejlesztése,
-
céltudatosság, reális ítélőképesség fejlesztése,
-
karriertervezési képesség kialakulása.
A fent megfogalmazott célok hosszú távra szólnak, időtállóak, értékállóak. A külső és belső változásoknak, igényeknek megfelelően azonban tartalmuk részben korszerűsödhet. Speciális kompetenciák fejlesztése: -
alkotóképesség fejlesztése (szakkörök),
-
tapasztalati alkotóképesség fejlesztése,
-
értelmező alkotóképesség fejlesztése pl. szabályok.
A nevelés főbb színterei: -
a tanóra, 15
-
a tanórán kívüli iskolai élet,
-
az iskolán kívüli közös programok.
2.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszerének alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük. szabályozására, konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiéniában, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Megvalósítása a következő kereteken belül történik: Tanórai keretek: -
osztályfőnöki órákon,
-
munkahelyi
egészség
és
biztonság órákon,
szakmai
tantárgyakba
beépítve
tantárgyakba. Órán kívüli gyakorlati kivitelezés, délutáni –és egyéb szabadidős-programok Mozgás és egészség: -
biciklitúra,
-
sportnap,
-
torna, gerincvédelem és fitt forma lányoknak,
-
környezetvédelem a település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása, esetleg látogatás,
-
szelektív hulladékgyűjtés.
Drogprevenció -
évenként drogprevenciós előadás-és beszélgetéssorozat a 11. ill. 13. osztályban,
-
részvétel a városi szervezésű programokon,
-
a függőség fogalma és kialakulása-szenvedélybetegségek –beszélgetés.
16
Iskolai mentálhigiéné Iskolánkban különös gondot fordítunk a lelki egészségvédelemre. Cél, hogy az intézmény minden dolgozója: a tanár, diák, és segítő egyaránt jól érezze magát, a kapcsolatok egészségesen alakuljanak, öröm legyen a munka mindenki számára. Leglényegesebb feladatunk az elsődleges prevenció, hiszen hatékonyabb és humánusabb megoldás, mint a már a kialakult lelki zavarok és azok következményeinek orvoslása. Tudjuk, az iskolai élmények egy életre szólnak, hatásuk hosszú távú. A prevenció mellett természetesen akadnak olyan helyzetek is, amelyekre reagálni kell. Akár tanulási, akár magatartási problémát tapasztalunk, igyekszünk mindig a dolgok mélyére látni. Kollégánk szakszerű segítséget nyújt az érintetteknek legyen szó akár szorongásról, teljesítmény miatti problémákról, és természetesen a családban keletkezett zavarokat is igyekszik enyhíteni. Az egészséges iskolai szervezet kialakítása alapvető jelentőségű. Az iskolai egészségvédelem elsősorban az intézmény működésén, szervezeti jellemzőin, és nevelési-oktatási gyakorlatán nyugszik. Ebből következik, hogy ez a terület a pedagógusok, diákok és az iskola többi dolgozójának közérzetét és teljesítményét erősen meghatározza. Kiemelt területei: a szabályok kialakításának módja, azok helyessége, a döntésekben való részvétel lehetősége, külső és belső kontroll működése, a személyek és csoportok közötti kommunikáció nyitottsága, a konfliktusok kezelésének módja, a szervezeten belüli mentálhigiénés problémák kezelésének a módja. Elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció és együttműködés a különböző szinteken és a szintek között is. Ezek a szintek a következők: pedagógus-és tanuló együttműködése, pedagógus-pedagógus együttműködése, tanulók-tanulók együttműködése, pedagógus-szülők, és szükség esetén pszichológus bevonása.
2.4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el.
17
A közösségi nevelés területe: -
a család,
-
az iskola,
-
az iskolán kívüli közösségek.
A közösségfejlesztés színterei: -
a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra),
-
a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon (projektfeladatok, étterem/bank stb. látogatás),
-
a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon (DÖK iskolai ünnepélyek),
-
a szabadidős tevékenységek keretében (osztálykirándulás, klub délután, tanulmányi kirándulás).
Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: -
az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,
-
véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,
-
a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),
-
a másság elfogadásához,
-
az együtt érző magatartás kialakulásához,
-
a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés Oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több azonos korú tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Feladatai: -
a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.),
-
ismerje régiónk sajátosságait, értékeit,
-
a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség,
18
-
oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről,
-
segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában,
-
személyes példamutatás,
-
diákvezetők nevelése, munkájuk segítése,
-
a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása,
-
jutalmazás és büntetés alkalmazása,
-
a másság elfogadása,
-
váljon érzékennyé környezete állapota iránt,
-
ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit,
-
és ezek elkerülési módját.
A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: -
a tananyag elsajátítása segítse a tanulók kezdeményező képességét a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére,
-
alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,
-
ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre,
-
tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére,során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését,
-
alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén,
-
alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és a környezeti szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv,
19
-
irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és – kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,
-
fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai
módon
való
használatának
képességét,
adjon
ismereteket
a
betegségek,balesetek, sérülések elkerülése, az egészség megőrzésére és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, -
fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,
-
irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítése, során kapjon átfogó képet a munka világáról,
-
során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék a közösségért és az egymásért való felelősség érzését.
Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösségszámára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: -
ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,
-
megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit,
-
sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,
-
legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket,
-
valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, 20
-
legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát,
-
váljon érzékennyé környezete állapota iránt,
-
kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,
-
életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá,
-
szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén,
-
legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni,
-
tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni
-
az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani,
-
ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait,
-
kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez,
-
tanuljon meg tanulni,
-
tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet,
-
legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére,
-
tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.
A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a kéthavonta legalább egyszer szervezett osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. Lehetséges formái: -
kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére,
-
a kiállításokon, színházi, zenei, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását, 21
-
a közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását,
-
a csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő készség fejlődését,
-
az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség,
-
e feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére,
-
munkaközösségi programok,
-
szakmai versenyek.
A tanórákon kívül diákok által szervezett tevékenységek, a diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzat a tanulók irányító, önszervező közösségi, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségének megfelelő szinten önállóan intézi saját ügyeit. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladatai: -
olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,
-
a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő
tevékenységek
fejlesztése,a
régi
tevékenységek
mellett
új
hagyományok teremtése, -
olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,
-
a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,
-
a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,
-
olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait,
-
a tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat.
22
Minden további feladatát, jogköreit a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési illetve a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet alapján látja el. Szabadidős tevékenységek keretében megvalósítható közösségfejlesztés, munkaközösségi programok, az iskola, mint nagyközösség Iskolánk tanulói saját osztályközösségük mellett az iskola egészének, mint nagyközösségnek is tagjai. Fontosnak tartjuk az együvé tartozás érzésének erősítését. Ennek eszközei: -
az iskola közös rendezvényei,
-
az iskolai ünnepélyek, megemlékezések,
-
az iskolai túra,
-
a diáknap,
-
a farsangi bál.
A mindennapokban az iskolaközösség erősítésének eszközei az iskolán belül meghirdetett pályázatok, a különböző korcsoportok összefogását igénylő versenyek, az iskola egészét megmozgató versenyek, vetélkedések, sportrendezvények, házibajnokságok. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, közös programok érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: -
nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,
-
a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,
-
ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,
-
a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti...)járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,
-
a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését.
23
2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi feladatai -
a tanítási órákra való felkészülés,
-
a tanulók dolgozatainak javítása,
-
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
-
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
-
különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
-
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
-
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
-
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
-
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
-
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
-
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
-
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
-
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
-
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
-
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
-
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
-
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
-
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
-
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
-
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
-
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve:
az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire,
együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását,
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével,
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, 24
minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti,
szülői értekezletet, fogadóórát tart,
ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása,
segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát,
kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével,
tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,
javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére,
részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását,
rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása.
2.6. A kiemelt figyelmet pedagógiai tevékenység
igénylő
tanulókkal
kapcsolatos
A sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatását nem saját alkalmazottal, hanem utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevételével láttatjuk el.
2.6.1. Beilleszkedési, tevékenységek
magatartási
nehézségek
enyhítését
szolgáló
Mindennapi gyakorlatban sokszor megmagyarázhatatlan a tanulók viselkedése. Ez nagyon gyakran
agresszivitásban,
a
tanulásban,
való
lemaradásban
jelentkezik.
Ezt
a
megmagyarázhatatlan viselkedést, magatartást nevezhetjük beilleszkedési, magatartási nehézségnek. Az
alkalmazkodási
nehézségek megjelölésére több
kifejezés
szolgál.
Használatos
beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő
25
viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. De ebbe a körbe tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben (szociális inadaptációnak nevezik a jelenséget). Közismert tény, hogy minél kevésbé egyértelműek az iskolai követelmények és alkalmazott szankciók, valamint minél erősebb a tanárok büntető beállítódása, annál valószínűbb, hogy a tanár és a diák „áldozattá válik", azaz a gyerekek ellenállnak vagy szembefordulnak az iskolai szabályokkal. Míg ha az iskolai szabályok világosak és igazságosak, nem érzik az „áldozattá válás " veszélyét, a kiszolgáltatottságot. Átgondolva tehát a nevelési intézmény, mint szervezet jellemzőinek szerepét a viselkedészavarok létrejöttében, eredményes kezelésében, világossá válik a cél: olyan intézménnyé kívánatos alakítani, az iskolát, amely jobban megfelel mind a tanár, mind a gyerek szükségleteinek, s így kedvezőbb feltételek adódnak az alkalmazkodási nehézségek csökkentésére. A magatartási nehézségek közül az alábbiak fordulnak elő leggyakrabban: Hiperaktivitás A tanuló: -
feltűnően gyorsan vált egyik cselekvésből a másikba
-
életkorához képest túlzott ellenőrzést igényel
-
figyelme, koncentráló képessége gyenge
A kognitív funkciók zavarai A tanuló figyelmének nem megfelelő működése súlyos tanulási problémákhoz vezethet. A figyelemzavarból adódó problémák évről-évre súlyosbodó gondot okoznak, hiszen az alapvető ismeretekben, készségekben keletkező hiányosságok a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. Agresszió Az agresszív gyerek sajátos hiányosságokat mutat a szociális információk kognitív kezelésében. Az életkornak megfelelő átlagnál sokkal gyengébben ismerik fel egy-egy szociális helyzet oksági hátterét, a szociális problémamegoldó készségük erősen korlátozott. 26
A magatartás-zavaros tanulók egy része az ismeretek elsajátításában, a szociális kultúrában elmarad társaitól, de rendelkezik a fejlődés potenciális lehetőségével. Lemaradása behozható, teljesítménye emelhető és felhozható az átlagos tanulók szintjére. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek, eljárások a magatartási problémák okainak alapos feltárása a fejlesztési stratégia meghatározása, egyénre szabottan szakember segítségével, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, felzárkóztató órák, folyamatos kapcsolattartás a tanuló és tanárok között, a család nevelési gondjainak segítése.
2.6.2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tanulókkal való egyéni bánásmód kiemelt területe a tehetséges tanulókkal való foglalkozás képességeiknek megfelelően. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területen az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. Felfogásunk szerint tehetséges az, akinek egy vagy több kognitív, motoros vagy szociális képessége felülmúlja társaiét. A tehetség néhány jellemzője: -
logikus gondolkodás,
-
a következtetés képessége,
-
a figyelem, az emlékezet az absztrakció magas foka,
-
az ismeret megőrzésének képessége,
-
a külvilággal szembeni nyitottság,
-
magas fokú kreativitás, vitakészség,
-
kíváncsiság, érdeklődés,
-
szorgalom és kitartás,
-
becsvágy,
-
folyamatos kommunikáció,
-
kreativitás,
-
magas fokú problémamegoldó képesség. 27
A tehetségkutatás, tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése négy fő területe: általános intelligencia, specifikus képességek, kreativitás, szorgalom. Az ember egyéniségének, személyiségének, biológiai-testi felépítésének, lelki alkatának a kialakulása az öröklődés, a családi és a környezeti hatások eredménye. A családi háttér hatásai alatt a gyermeknevelés során érvényesített eltérő értékek, mint például a tanulás megbecsülése, a munka szeretete éppúgy értendők, mint az a feltételrendszer, amelyet a család biztosít a gyermekének. A környezeti hatások alatt elsősorban az iskola és az iskolák környezete értendő. Az iskolák felszereltsége és személyi feltételei szintén eltérőek. Mindezek eredményeképpen, ezen hatások eredőjeként a különböző helyekről, a rendkívül differenciált családi körülmények közül, a nagyon eltérő feltételek által indítva az iskolánkba kerülő tanulók összetétele igen heterogén. Ez a heterogenitás megmutatkozik az eltérő neveltségi szintben, magatartásformákban, az elsajátított tudás és ismeretek mennyiségében és minőségében, és abban is, hogy jelentős részük nem ébredt rá arra, hogy milyen képességei vannak, mihez van tehetsége, mivel szeretne foglalkozni. A középfokú oktatás és nevelés egyik célja éppen ezért az, hogy minden tanuló megtalálja azt, amihez tehetsége van, hogy csökkentsük, ha lehet, megszüntessük a tehetség kibontakozását, akadályozó tényezőket, kiküszöböljük a hátrányos helyzetet. Ez egyaránt jelenti azt, hogy a tanulói tevékenység számára biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket és azt is, hogy az értékrend, amit közvetítünk, azt sugallja, hogy az emberben levő képességek csak az aktív tevékenység során, munkával, gyakorlással hozhatók felszínre, fejleszthetők ki. Az, hogy valaki tehetséges, bármikor kiderülhet. Azonban az ifjúkor a fiatal emberek életében olyan időszak, amelyben ők maguk is keresik, mihez van kedvük, tehetségük, meg akarják ismerni önmagukat, képességeiket, törekednek arra, hogy valakivé, valamivé váljanak. Praktikusan itt dől el az is, hogy milyen pályát választanak. Ez megnöveli iskolánk felelősségét. Fel kell ismerni a tehetséget, gondozni kell, megfelelő pályát kell biztosítani a kibontakozásához, illetve el kell hárítani azokat az akadályokat, hátrányokat, melyek meggátolják a tehetség kibontakozását. A pedagógusnak, minél hamarabb fel kell ismernie a tehetséges tanulókat, és segíteni kell a gyerekek irányításában.
28
A tehetség igen gyakran felfokozott, sokirányú érdeklődésben nyilvánul meg, a tehetséges tanuló személyisége, viselkedése, esetleg életmódja is igen gyakran eltér az átlagostól, nem egyszer a deviancia határát súrolja. Máskor valamely speciális területre korlátozódik, művészi tevékenységre, a tudomány valamely területére, technikai kérdésekre, vagy manuális képességekben nyilvánulhat meg, - miközben más területeken hanyagnak, rossz tanulónak mutatkozik a gyermek. Mindennek a felismerése, megfelelő kezelése, a tehetség gondozása és kifejlődésének a segítése az oktató-nevelő munka során minden tanár feladata, egyéni felelőssége, azonban tudatos, intézményesített, szervezett formájának a kifejlesztése kötelessége iskolánknak is. Az
egész
tanévre
szóló
osztályfőnöki
programok
szintén
az
önismeret,
a
személyiségfejlesztés, a kommunikációs képességek fejlesztése, valamint a tanulás tanítása köré szerveződnek. Az osztályfőnöki munka így segíti a szaktanárok tehetséggondozó munkáját. A tehetséggondozás felfogható a szakmai oktató munka részének, ugyanakkor módszerében, formájában eltér attól. Másféle odafigyelést, másféle „technikákat” jelent. Nem elegendő hozzá a jó színvonalú hagyományos oktatás, differenciált, speciális és egyéni foglalkozást igényel. Ennek megvannak a hagyományos formái. Ilyenek a szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, sportkör szervezése és működtetése, ilyenek a fakultációk, az idegen nyelvek kis csoportokban történő oktatása, vagy az országos szakmai versenyekre való felkészülés. A nevelőtestület felelőssége igen nagy a tehetséges tanulók felismerésében, hogy ne kallódjanak el; s a velük való bánásmód megválasztásában. A tehetség-képesség kibontakozását segítő tevékenységi formák: -
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
-
nívócsoportos oktatás,
-
emelt szintű oktatás,
-
választható tanórák,
-
tehetséggondozó foglalkozás,
-
iskolai sportkör,
-
szakkörök,
-
versenyekre, vetélkedőkre (szaktárgyi, sport, műveltségi, kulturális) való felkészítés,
-
szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatások),
-
tehetséggondozó központba irányítás,
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, 29
-
a továbbtanulás segítése,
-
a projektmunka.
Pedagógiai tevékenységek: -
helyzetfelismerés és helyzetértékelés,
-
a magatartási zavar okainak feltárása,
-
együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel,
-
folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel,
-
az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása,
-
a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása.
A megfelelő tehetséggondozás eredményei: az önálló tanulói munka ellenőrzésével kevesebb alulteljesítése és a szociális
-
viselkedés várható, -
speciális érdeklődésük ellenére sokoldalú személyiséggé válás lehetősége,
-
javuló eredmények szakmai és tanulmányi versenyeken,
-
nyelv- és felvételi vizsgák terén javuló eredmény.
2.6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. a tanulók
fejlődését
veszélyeztető
körülmények
megelőzésében,
feltárásában,
megszüntetésében. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja az ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók
fejlődését
veszélyeztető
körülmények
megelőzésében,
feltárásában,
megszüntetésében. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre tejed ki: a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. Az ifjúságvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a diákok problémáit az iskola a szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai az ifjúságvédelem területén: -
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
30
A
-
meg kell keresni a problémák okait,
-
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
-
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. tanulók
fejlődését
veszélyeztető
okok
megszüntetésének
érdekében
iskolánk
együttműködik a területileg illetékes: -
Nevelési tanácsadóval,
-
Polgármesteri hivatallal,
-
Gyermekorvossal, iskolai védőnővel,
-
Továbbá
a
gyermekvédelemben
résztvevő
társadalmi
szervezetekkel, egyházakkal, -
Alapítványokkal
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -
Felzárkóztató foglalkozások,
-
Tehetséggondozó foglalkozások,
-
Az indulási hátrányok csökkentése,
-
A differenciált oktatás és képességfejlesztés,
-
A pályaválasztás segítése,
-
A személyes, egyéni tanácsadás,
-
Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
-
A családi életre történő nevelés,
-
Az egészségügyi szűrővizsgálatok,
-
A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
-
A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
-
Szülőkkel való együttműködés,
-
Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
Az ifjúságvédelem mellett a hátrányos helyzetű tanulók számára is segítséget kell nyújtani, a családi, szociális, tanulási és egészségügyi problémák és a kulturális különbségek leküzdése érdekében.
31
A már meglévő problémák feltárása és megszüntetése mellett a megelőzés még nagyobb odafigyelést igényel, hisz ez által a jövőben esetlegesen felmerülő gondokat megelőzhetjük. Prevenciós lehetőségek: -
személyiségfejlesztés, reális önértékelés, önbizalom kialakítása
-
közösségfejlesztés
-
egészséges életmódra nevelés (osztályfőnöki órák, meghívott előadók,)
-
drog-prevenció (meghívott előadók, osztályfőnöki órák, sportnap)
-
egészségügyi ellátás, egészségügyi szűrés (iskolaorvos, védőnő)
2.6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A nevelő-oktató munka eredményessége érdekében az iskola nevelőtestületének kiemelt feladata az egyéni bánásmód, a differenciált foglalkoztatás. Ez lehet garancia arra, hogy az oktató munka igazodik a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, hiszen az oktatás középpontjában a tanuló áll. A diagnosztizálás Minden gyermek lehetőségekkel születik és nem tudhatjuk, hogy hol vannak a határai. Mégis sok gyermek- a nagyon tehetségesek ugyanúgy, mint a „küszködők”- nem tudja kihasználni a képességeit. Az oktatásban elszenvedett kudarcok és frusztrációk lehetséges okai változatosak és gyakran nehéz diagnosztizálni őket. Az okok egy része a kognitív konfúzióból ered. Ez az, amikor a tanulók olyan üzenetekkel és követelményekkel szembesülnek, amelyek értelmetleneknek tűnnek számukra. A tanulók ilyenkor összezavarodnak, és két okból vallanak kudarcot: nem tudják leküzdeni a tanulás akadályait, nem tanulták még meg, hogyan kell tanulni. Ahhoz, hogy megtalálják a hatékony tanuláshoz számukra legkedvezőbb módszert, a megfelelő attitűdöt el kell sajátítaniuk. A tanulás akadályainak meghatározása: A tanulóban, magában lévő tényezők. Fiziológiai okok (genetikai meghatározók, alultápláltság stb.), pszichológiai tényezők (pl. emocionális problémák, önértékelési nehézségek)
32
A környezetben lévő tényezők (pl. közösség, taneszköz hiánya, higiéné hiánya, hőség, kényelmetlen ülőeszköz stb.) A tananyagban lévő tényezők (pl. túl nehéz, túl hosszú, olvashatatlan, nincs tankönyv, nincs téma, érdektelen számára stb.) A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók viselkedési tünetei: A tanulási nehézségeket nagyon gyakran kísérik jellegzetes viselkedési tünetek. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése döntheti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: ·
hiperaktivitás
·
szorongásos magatartás
·
térlátás nehézségei (jobb- bal tévesztése, betűk felcserélése)
·
mozgáskoordináció zavarai
·
a nyelvi működés zavarai (diszlexia, díszgráfia)
·
antiszociális cselekedetek
·
alacsony önértékelés
·
emlékezés zavarai
·
a logikus gondolkodás problémái
·
a spontán kíváncsiság hiánya
A tanulási zavarokkal küzdő tanulók jellemző viselkedési formái a kudarc kerülése és a hárítás, amelyek aztán újabb kudarcok okozói lehetnek. A kudarcok elkerülése gyakran az iskola elkerülésével is együtt ját. A távolmaradás újabb és újabb fehér foltokat eredményez a tanulók ismeretrendszerében, és megronthatja a tanár diák közötti viszonyt is. A fenti tényezők együttesen, pedig előbb-utóbb az iskola elhagyásához vezetnek. A fenti problémákkal egyre több tanuló küzd. Már az alapvető elvárás, a fizikai állóképesség is egyre több kívánnivalót hagy maga után. A Köznevelési törvény biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak
megfelelő
megkülönböztetett
ellátásban-,
különleges
gondozásban,
rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért.
33
A segítségnyújtás módjai: A Köznevelési törvény szerint a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét. Szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatását illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. A nevelő-oktató tevékenységünk során fel kell ismernünk a hátránnyal indulókat (szintfelmérések készítése, negyedéves tanulmányi eredmények elemzése, tanulási szokások feltérképezése stb.) ebben az osztályfőnököknek, de a szaktanároknak is komoly feladataik vannak. Osztályfőnöki órák keretében 8-10 órában a tanulás technikájának elsajátíttatása a tanulókkal (tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek). Felzárkóztató órák, foglalkozások szervezése (igény szerint és a szükséges ideig). Kiscsoportok ideális kialakítása (nyelvi, számítástechnikai, szakmai gyakorlatok stb.). Tanulói hiányzások okainak kiszűrése, felszámolása. A kerettanterv adta lehetőségekkel élve- helyi tanterv alapján- kommunikációs ismeretek tanítása. „A kudarcnak kitett” tanulók esetében a készségtárgyak jelentőségének felismerése (pl. sikerélményhez juthat testnevelés órán, sporteredmények kiemelése, elismerése stb.). Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése. A tanulást segítő közösség megteremtése az iskolában. A jutalmazás különböző formáinak tudatos alkalmazása (egyéni elismerés, dicséret a tanulóközösség előtt, megbízatások megtisztelő feladatokkal, tanulók véleményének kikérése stb.). Sikerélmények nyújtása. Szaktanárok együttműködései a problémás tanulók érdekében. Továbbtanulás irányítása, segítése. A tanulási hátrányok leküzdésében eredményesen alkalmazhatók a digitális pedagógia eredményeit tükröző számítógépes multimédia egyéni fejlesztő programok. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.
34
A szervezés elvei és eljárási rendje: A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Mindenható módszer nincs. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A beavatkozásoknál azonban célszerű figyelembe venni az alábbi szempontokat: -
Az intézkedések annál hatékonyabbak, minél korábban kerül rájuk sor
-
A beavatkozásokat hosszú távra tervezzük, de legalábbis addig, amíg a a kiváltó tényezők fennállnak.
-
A beavatkozás tervezésénél a tanuló környezetét is számba kell venni (család bevonása, tanulópárok szervezése az osztályon belül stb.)
2.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A hátrány viszonyfogalom, mert csak valaki máshoz képest lehet valaki hátrányos helyzetben. Hátrányos helyzetben van az egyén, aki nem tanulhatja azt, amire vágyik, és az, akivel nem az egyéniségéhez illeszkedő módon bánnak az intézményben, ahol tanul. Hátrányos helyzetben van az a tanuló is, akinek nem jut osztályrészül az érzelmi stabilitás, amely hatással van az iskolában elfoglalt helyére, s egyben a tanulásban nyújtott teljesítményére Hátrányos helyzetű tanuló az, aki családjuk jövedelmi, foglalkozási státusza, képzettségi szintje és a családi viszonyok rendezettsége szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Hangsúlyos szerepet kap a lakóhely, illetve a régióra jellemző munkaerő-piaci viszonyok is a hátrányos helyzet megítélésében. A hátrányok négy típusba sorolhatók (családi, anyagi, tanulási, etnikai), de ezek többnyire halmozottan jelennek meg. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek alappillérei 1. Helyzetfeltárás A gazdaság átalakulásával egyidejűleg több gyermek került olyan anyagi helyzetbe, amely egészséges testi és szellemi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Az iskolákban évrőlévre nõ a szociálisan veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók száma. A családok egyre nagyobb száma küzd komoly megélhetési gondokkal (munkanélküliség, családok felbomlása, komoly idegrendszeri betegségek, alkoholizmus, leszázalékolás, fél- vagy teljes árvaság, gyermekek elhagyása stb.). Tanulók döntő többségében szerény anyagi helyzetű családokból származnak. A tanulóknak és szüleiknek így növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel kell szembenézniük. A kulturális különbségek, okozta hátrányok is jelentősek.
35
Az iskola feladata, hogy a tanulók szociális nehézségeik ellenére is folytathassák tanulmányaikat, ne kerüljenek kiszolgáltatott, reménytelen helyzetbe. Az iskola célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció érvényesüljön. A tanuló képessé váljon az önvédelemre, és a destruktívitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát válassza. 2.A segítő tevékenység formái és rendjük: Ez egy komplex folyamat, amelybe az iskola ifjúságvédelmi tevékenysége, a tanárok egyéni képességekhez igazodó tanulói tanulás megszervezése, valamint a pedagógusok egyéni személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal. 3, Külső kapcsolatrendszer kiépítése: A megyében megtalálható ifjúságvédelemmel, foglalkozó intézményekkel. 4, Az anyagi hátteret biztosító rendszer felkutatása: Az önkormányzatok, alapítványok és egyéb pályázatok által elnyerhető támogatási formák felkutatása és megpályázása. Mivel tanulóink nagy többsége hátrányos helyzetű, így támogatásuk, a hátrányok csökkentése kiemelt pedagógiai feladatunk. Feladataink: a) az iskolai kudarcok megelőzése, a lemorzsolódás, a hiányzások csökkentése, a tanulási hátrányok csökkentése -
differenciált foglalkoztatás tanórán
-
felzárkóztató foglalkozások szervezése
-
kiscsoportos foglalkoztatás
-
tankönyv, taneszköz kiválasztás
b) az anyagi hátrányok kompenzálása -
ingyenes vagy kedvezményes tankönyv
-
szociális segélyek
-
gyakorló
munkahelyek
támogatása
ösztöndíjakkal,
nyári
diákmunka
lehetőségeivel -
táboroztatáshoz, tanulmányi kiránduláshoz való hozzájárulás
-
ruha, taneszköz, tankönyv, könyvgyűjtési akciók
-
továbbtanulók
esélyeinek
növeléséhez
pályázati,
ösztöndíj-lehetőségek
felkutatása c) Szociokulturális hátrányok csökkentése -
kulturális rendezvények, szabadidős programok szervezése 36
-
szakköri lehetőségek (életvitel- és gyakorlati ismeretek)
-
sportrendezvények
-
az iskolai könyvtár, sportlétesítmények, az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
-
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése
-
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal, valamint mindazokkal, akik a szociális hátrányt elszenvedő tanulók segítségére lehetnek
d) az etnikai hátrány kompenzálása -
A tanulás hatékony támogatása az iskolai pótló, felzárkóztató foglalkozások és az etnikai kultúra elismerésének együttes eljárásaival lehetséges
2.7. A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga, rendje A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. 37
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni -
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
-
a házirend elfogadása előtt.
A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: -
az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,
-
küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,
-
döntés az osztály belügyeiben.
2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott pedagógiai alapelveket, célkitűzéseket csak akkor tudjuk teljesíteni, ha a tanulókkal való kapcsolat rendszeres, folyamatos. A kapcsolattartás jellemző jegyei: a rendszeresség, nyitottság, kölcsönösség, őszinteség, bizalom. Ezek a jellemző jegyek adnak alapot arra, hogy az iskola és a tanulók részére kellő mértékű, sokrétű információt nyújtson az elhelyezkedés, továbbtanulás, az iskolai nevelőoktató munka helyzete, színvonala, a pedagógiai szakmai szolgáltatások lehetősége tekintetében. 1.A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon
38
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott
képviselőik,
tisztségviselőik
útján
közölhetik
az
iskola
igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 2.A tanulók és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Fogadóóra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás,
szabadidő
helyes
eltöltése,
egészséges
életmódra
nevelés,
tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) b) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről A fogadóórák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott
képviselőik,
tisztségviselőik
útján
közölhetik
az
iskola
és
kollégium
igazgatóságával, nevelőtestületével. 3.A külső kapcsolatok célja Az intézmény a feladatok elvégzése érdekében folyamatos és rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel, cégekkel. 3.1.Rendszeres külső kapcsolatok Az intézmény folyamatos, rendszeres kapcsolatot tart fenn: -
a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal
-
a fenntartóval,
-
megyei munkaügyi központtal,
-
gazdasági kamarákkal,
-
megyei szakképző intézményekkel,
-
középiskolákkal valamint a gimnáziumokkal (beiskolázási körzeten belül),
-
a települések jegyzőivel,
-
a tanulóképzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal.
39
3.2.A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát külső kapcsolataiban általában az igazgató, de átruházott hatáskörben - a szakterület, a feladat jellegétől függően - közvetlen vezetőtársai képviselik. Az egységes szemlélet és követelményrendszer kialakítása érdekében – gyakorlati oktatásvezetőn kívül - a szakmai munkaközösségek vezetői is rendszeresen meghívják foglalkozásaikra a külső gyakorlati munkahelyek képviselőjét, a tanulóképzésért felelős szakembereket. Formája, módja: értekezletek, kibővített vezetői ülések, munkaközösségi foglalkozások, rendezvények, ünnepségek. Az iskola kapcsolata a társadalmi környezettel: 1) A tanulók és az iskola kapcsolatára a nyitottság, a kölcsönös kapcsolatok keresése, az őszinte információcsere és a bizalom a jellemző. Ezek a jegyek adnak alapot arra, hogy iskolánk a környezetünkben élő állampolgároknak – szülők, tanulók számára – kellő információkat nyújtson a pályaválasztás, beiskolázás, a szülők-tanulók igényei és a gazdaság által megjelenített konkrét foglalkoztatási lehetőségek közötti ellentmondások csökkentése, oldása, illetve a felelős döntések meghozatala érdekében. Iskolánk éppen ezért széleskörű tájékoztatást igyekszik nyújtani a pedagógiai, szakmai szolgáltatások lehetőségeiről, színvonaláról, a feltételrendszerről, az oktatás-nevelés eredményességéről. Erre a különböző fórumokat, rendezvényeket használjuk fel. a. A pályaválasztási értekezleteket, amikor először találkozik iskolánk kínálta lehetőségekkel a tanulók által megfogalmazott igényekkel az iskola testülete. b. Az osztály-, illetve iskolai feladatok rendezvények megtervezését, előkészítését, a lebonyolítás feltételeinek zökkenőmentes megteremtését alakítjuk ki. 2) Iskolánk és a gazdálkodó szervezetek kapcsolatában – korábban is és ma is – meghatározó értéke a sokoldalúság, nyitottság, rendszeresség, az információcsere, ahol a kölcsönösség meghatározó, hiszen a munkahelyek, a gazdaság képviselői még szorosabb szálakkal kötődnek a szakképző intézményekhez. Ugyanakkor a hazai gazdaságfejlesztési folyamatok támogatása, valamint a piacgazdaság által igényelt munkakultúra stratégiai fejlesztése a szakképzés számára hosszabb távon ad feladatot. Ezek közül iskolánk a szakképzésünk fejlesztésének fontosabb céljait a következőkben látja: a gazdaság versenyképességének növekedésével párhuzamosan fel kell gyorsítanunk a szakmai képzésünk tartalmának és szerkezetének korszerűsítését, arra törekedve, hogy 40
ez szorosan kapcsolódjon a gazdaság által megfogalmazott munkaerő-igényekhez, s az új szakmarendszer (OKJ) lehetőségekhez; a szakképzési oktatásunkban az alapozást, az általános képzést meg kell erősíteni, hogy a továbblépés, a specializáció átmeneti zavarok nélkül legyen megvalósítható. Ezért az általános képzés során a tanuló ismerje meg: A munka világának általános összefüggéseit, A foglalkoztatásban lévő konfliktusokat, A társadalmi munkamegosztás alapvető formáit, A szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismeretek megfelelő szintjét. A szakmai specializáció szempontjából a szakmai képesítés (kvalifikáció) tartalmának, követelményeinek kialakításába, a minősítés folyamatába minden eddiginél jobban be kell vonni a gazdaság szakmailag illetékes képviselőit, szerepüket erősíteni szükséges. A gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatainkat ki kell alakítani és folyamatosan bővíteni, hiszen a gazdálkodó szervek gyakorlati lehetőséget is biztosítanak a tanulóink számára. Az együttműködés területei a munkaerőigényeiket iskolánk számára megfogalmazzák, jelzik, szakember-szükségleteiket
a
környezetünkben
működő
üzemek,
vállalatok,
vállalkozók, szakképző iskolánk végzős tanulóiból biztosítják, a gyakorlati képzés alapozásából részt vállalunk, a specializációt felvállalják, a szakma legjobb végzős tanulóit jutalomban részesítik, 3.) A fenntartó és iskolánk kapcsolatáról A kölcsönös és kétoldalú kapcsolatrendszerben fontosnak tartjuk, hogy a következő elvek érvényesüljenek: A törvényi előírások maradéktalan betartása, Az iskola autonómiája szervezeti, szakmai, gazdasági tekintetben Rendszeres tájékoztatás az oktató – nevelő - képző munkáról, annak feltételeiről, a fejlesztési igényekről, lehetőségekről A munka eredményességéről, hatékonyságáról. Iskolánk arra törekszik, hogy érzékelje a makro- és mikrokörnyezet vele szemben támasztott igényeit, és ezeket érvényesítse, illetve megvalósítsa az oktató – nevelő képző munkájában, s az ehhez szükséges feltételeket – személyi-, tárgyi és anyagi – a fenntartóval egyeztesse, kérve, hogy azokról gondoskodjon.
41
4.) Egyéb kapcsolatainkról a) Erősíteni, sokrétűbbé és folyamatossá kell tenni a székhely és telephely vonzáskörzetében
lévő,
működő
középiskolákkal
és
gimnáziumokkal
az
együttműködésünket, hiszen tanulóink ezekből az intézményekből érkeznek hozzánk. Fontos visszajelezni számunkra, hogy iskolánként mivel vagyunk elégedettek, s mivel nem - az oktató-nevelő munkájukat illetően. Szükségesnek érezzük, hogy a középiskolák és intézetünk nevelői szakmai fórumokon, megbeszéléseken évente legalább egyszer találkozzanak, vitassák meg a közös tennivalókat a szakképző iskolába készülő gyerekek hatékonyabb felkészítése érdekében. Az középiskola tizenkettedikes tanulóinak és szüleinek – a pályaválasztás időszakában – intézetünket, az itt folyó munkát, eredményeinket meg kel ismertetni, hogy megtapasztalhassák, milyen körülmények közé kerülnek, ha iskolánkat választják továbbtanulásuk helyszínéül. b) A kulturális intézményekkel tartott kapcsolatainkban arra kell törekednünk, hogy tanulóink egyre többen vegyenek részt az ott folyó szabadidős programok előkészítéséből, szervezéséből és lebonyolításából, illetve ezek aktív résztvevőivé váljanak, s így kulturálódjanak és szórakozzanak. c) A székhely és telephely szerinti sportegyesületeinek vezetésétől iskolánk azt várja el, hogy szakembereik a különböző sportágak utánpótlását tehetséges gyerekeinkből is válasszák ki és foglalkoztassák őket a szakosztályokban. d) A székhelyen és telephelyen működő egyházak vezetőivel kiegyensúlyozott, őszinte és nyitott iskolánk kapcsolata. A fiatalok lelkiismereti és vallásszabadsága intézményünkben biztosított, de ennek gyakorlása ma még csak kismértékben tapasztalható.
2.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A vizsgán való részvétel, a vizsgázás, valamint a vizsgáztatás intézményi jogszabályi hátterét a hatályos 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64-78. §-ai határozzák meg. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. 42
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: -
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
-
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
-
ha a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
-
a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
Egy osztályozó vizsga – a független vizsgabizottság előtti vizsga kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha: -
a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
-
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
43
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében: -
meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, 44
-
vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,
-
átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,
-
a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.
A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel
a
vizsga
jogszerű
előkészítéséért
és
zavartalan
lebonyolítása
feltételeinek
megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során: -
dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,
-
írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
-
ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
-
minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.
A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja 45
számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján: - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola 46
igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és -
a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
-
az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy
-
amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét.
A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 47
A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 48
A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján: - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja,
az
elért
eredményt
megsemmisítheti.
A
figyelmeztetést
a
vizsga
jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá.
49
A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész
helyére
és
a
munkavégzésre
vonatkozó
munkavédelmi,
tűzvédelmi,
egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának A tanuló a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. 50
A tanuló a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
51
A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: -
Osztályozó vizsgákra
-
Különbözeti vizsgákra
-
Javítóvizsgára vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: -
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
-
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
-
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá más intézmények tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az egyes képzésekhez kapcsolódó tantárgyak részeit és követelményeit az adott képzés központi programja tartalmazza. Alkalmassági vizsga szabályai Ha a szakképzésben csak olyan tanuló vehet részt, aki a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt egészségügyi alkalmassági vizsga és pályaalkalmassági követelményeknek is megfelel, és ez alapján előre láthatólag nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. Az alkalmassági vizsgát foglalkozás egészségügyi orvos vagy üzemorvos szakvizsgával rendelkező háziorvos végezheti el. A szintvizsga szabályai Az iskolában szakképzés folyik, így a szakiskolai képzésre vonatkozó tanulmányok alatti vizsgák között a szintvizsga is szerepel. Az első szakképzési évfolyam tanévében kerül megszervezésre. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 28. § (1) bekezdése szerint, „A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakközépiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban.” A törvény jelzett paragrafusa 2016. szeptember 1-től a szakközépiskolákra fog vonatkozni, tehát a szakiskola kifejezés helyett a szakközépiskola fog szerepelni. 52
2.10. A felvétel és átvétel helyi szabályai A tanulói jogviszony létesítése és feltételei Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján lehet beiratkozni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről az iskola igazgatója dönt, s a köznevelési törvény szabályozza a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola - a körzeti feladatok ellátásán túlmenően - a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. A felvételi eljárás során a tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy nem rendelkezik OKJ-s szakképesítéssel. Más intézményből való átvétel során a szakképzési évfolyamra jelentkezés esetén az intézménynek kell meggyőződni a jelentkező tudásszintjéről. Az igazgató ez alapján dönt - az érintett munkaközösség vezetőjével megbeszélve - arról, hogy a tanulmányokat melyik évfolyamon lehet folytatni, köteles-e a tanuló különbözeti vizsgát tenni és mely tantárgyból. A szakközépiskolai képzésre való bekerüléssel kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló törvény 13.§ (5) bekezdése megfogalmazza a következőket: „ Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele: a) a tizennegyedik életév betöltése, és b) a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.” A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A különböző vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért. Intézményünkben a helyi vizsgák évfolyamvizsgák. Amennyiben az intézménybe tanév közben új tanuló felvételére kerül sor, és a tanuló más iskolatípusból érkezik a teendők a következők:
a tanuló hozza magával bizonyítványát, félévi értesítőjét, az átvétel napjáig kapott érdemjegyeiről egy igazolást (osztálynapló tanulói oldalának hitelesített fénymásolata)
meg kell állapítani, tanult-e minden olyan tantárgyat, amelyet az átvevő intézményben tanulnak az adott képzési típusban
53
amennyiben más képzési típusból kerül átvételre, vagy korábbi iskolájában nem tanulták az adott képzési típusban az adott évfolyamon a tantárgyat különbözeti vizsga letételét kell előírni számára
ki kell jelölni a különbözeti vizsga letételének időpontját
Amennyiben a tanuló az adott intézmény egyik osztályából, intézményen belüli egyik képzési típusból megy át egy másik osztályba vagy másik képzési típusban szeretné folytatni tanulmányait:
a helyi tantervben szereplő óratervek alapján kell megállapítani részére, hogy mely tantárgyakból kell különbözeti vizsgát tennie
a különbözeti vizsga letételének időpontját ki kell jelölni.
A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét és időpontját az intézmény munkaterve tartalmazza.
2.11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: -
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,
-
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket,
-
tudják
a
leggyakrabban
előforduló
sérülések
élettani
hátterét,
várható
következményeit, -
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély nyújtási módokat,
-
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével,
-
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni,
-
osztályfőnöki órát tartunk az elsősegély nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
minden évben egy alkalommal elsősegély nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat bevonásával,
-
évente
egy
egészségvédelemmel,
helyes
táplálkozással,
elsősegélynyújtással
foglalkozó projektnap (témanap) szervezése.
54
3. HELYI TANTERV 3.1. A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 12. melléklet –Kerettanterv a felnőttoktatás 9-12. évfolyama számára (nappali, esti és egyéb munkarend szerint) A választott kerettanterv tantárgyait és azok kötelező minimális óraszámait tagozatonkénti bontásban az alábbi táblázat tartalmazza: 3.1.1.Óraterv a felnőttek gimnáziuma számára 1. az esti képzés óraszáma mindenütt minimum 50%-a a nappalinak 2. a levelező képzés óraszáma pedig kevesebb, mint 1/3-a a nappalinak (10–10,5 óra) Tantárgyak és óraszámok a felnőttek gimnáziuma esti és levelező tagozatára Évfolyam/ Tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Érettségire felkészítés Összesen:
9. évfolyam esti
10. évfolyam
levelező esti levelező
11. évfolyam
12. évfolyam
esti
levelező
esti
levelező
1 2 3 3
0,5 2 2 2
1 2 3 3
0,5 2 2 2
1 2 3 3
0,5 2 2 2
1 2 3 3
1 1 2 3
2
1
2
1
2
1
2
1
1 1 1 1 1 1 -
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 -
1 1 1 1 1 1 -
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 -
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 -
10
17
10
1 1 1 1 2 17
0,5 0,5 0,5 0,5 -
17
1 1 1 0,5 0,5 1 1 17
10,5
10
55
A szabadon tervezhető órakeret felhasználása az egyes évfolyamokon
Levelező
Esti
Levelező
1 1
-
1 --
-
2
1 2
2
Levelező
Esti
-
12. évfolyam
Esti
Levelező
11. évfolyam
1 1
Tantárgyak
Anyanyelv/kommunikáció Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Informatika Matematika Érettségire való felkészítés Felhasznált szabad órakeret összesen
10. évfolyam
Esti
9. évfolyam
0,5 1 2 3,5
0,5 1 -
1,5
Tantárgyak és óraszámok a felnőttek gimnáziuma nappali tagozatára Tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Érettségire felkészítés Összesen
9. 3 3 5 5 2 2 2 2 2 2 1 3 32
Évfolyamok 10. 11. 3 3 3 3 5 5 5 5 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 3 3 1 32 32
12. 3 4 5 6 3 2 2 1 1 3 2 32
A szabadon tervezhető órák felhasználása az egyes évfolyamokon Tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció Matematika Informatika Érettségire való felkészítés Történelem, állampolgári ismeretek
9. 1 1 2 4
Évfolyamok 10. 11. 1 1 1 1 2 1 1 4 4
12. 1 1 2 4
56
A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait
és
korábbi
(általános
iskolai,
illetve
megszakított
középiskolai)
tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon
történő
előnyösebb
elhelyezkedés,
illetve
a
szakmai
végzettség
megszerzésének lehetőségét.
3.1.2. Óraterv a szakközépiskolai képzés számára
2016. szeptember 1-től a szakiskolák szakközépiskola elnevezéssel fognak működni. A szakközépiskolai képzésnek öt évfolyama van. Az első három évfolyam, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam. Ennek közismereti kerettanterve az előterjesztést figyelembe véve, azonos a korábbi szakiskolai közismereti képzés óraterevével. A szakközépiskolai közismereti képzés óraterve a következő A közismereti és szakmai órák aránya nappali képzésben Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám
9. évfolyam 15 óra
10. évfolyam 9 óra
11. évfolyam 6 óra
3 óra
2 óra
3,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar – Kommunikáció
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra
1 óra
0,5 óra 57
Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő program Informatika Összesen: Szabad órakeret
2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra
2 óra 1 óra 1 óra – 5 óra
2 óra 1 óra – – 5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra 18 óra 1 óra
11 óra 0 óra
9,5 óra 1,5 óra
A szabad órakeret felhasználása a közismereti képzés során Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Matematika Informatika Felhasznált szabad órák összesen
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
-
-
0,5 óra
1 óra
-
1 óra -
1 óra
-
1,5 óra
A szakmai tantárgyak óraterveit a szakmai program tartalmazza a szakképzési kerettantervek alapján. Az esti munkarend szerinti óraszámok a nappali képzés óraszámainak az 50 %-a. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 13.§ (4) bekezdése alapján „A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.” Az intézményben a tanulók a szakközépiskola 3. évfolyama után jelentkezési lapot töltenek ki, amely alapján nyilatkoznak arról, hogy akarnak-e továbbtanulni a 12-13. évfolyamon, ahol érettségi vizsgát szerezhetnek. Az alapító okiratban három szakközépiskolai évfolyam van megjelölve. A szakközépiskolának viszont öt évfolyama van, tehát lehetőséget kell adni a tanulóknak, hogy az intézményben érettségi vizsgát szerezzenek további két évfolyamon. 3.1.3. Óraterv a szakgimnáziumi közismereti képzéshez A szakgimnáziumnak négy középiskolai és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. A 9–12. évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó közismereti, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. A tanulók az érettségi bizonyítvány, valamint a középfokú szakképesítés megszerzése mellett felkészülnek a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra vagy a szakirányú munkába állásra.
58
A közismereti képzés alapvetően egységes kerettanterv alapján történik, de a szakképzési irányok alapján egyes tantárgyak óraszáma eltérő, ezért az ágazatok összevonásával hat csoportban kerültek meghatározásra. A nappali képzés óraszámai a szakgimnáziumi képzésben ágazatok szerinti csoportosításban Az esti munkarend szerinti óraszámok a nappali képzés óraszámainak az 50 %-a.
59
XXX. Szépészet XXXVII. Sport ágazatok esetében a nappali képzés közismereti óraszámai a 9-12. évfolyamra (A szakképzési évfolyam tantárgyai és óraszámai a szakképzési kerettantervek alapján) Évfolyamok
13. évf.
13. évf. óraszám összesen
9.
10.
11.
12.
9–12. óraszám összesen
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
–
–
Idegen nyelvek
3
3
3
3
417
–
–
Szakmai idegen nyelv
1
1
1
1
139
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
–
–
Történelem
2
2
3
3
345
–
–
Etika
–
–
–
1
31
–
–
Informatika
1
1
–
–
72
–
–
Művészetek: Vizuális kultúra
–
–
1
–
36
–
–
Testnevelés
5
5
5
5
695
–
–
Osztályfőnöki
1
1
1
1
139
–
–
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia
2
2
1
1
211
–
–
Érettségi felkészítésre vagy Idegen nyelvre fordítandó órakeret
–
–
2
2
134
–
–
Érettségire épülő (fő) szakképesítés
8
8
8
8
1112
31
961
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
4
5
3
3
525
–
–
Szabadon tervezhető órakeret
1
–
–
–
36
–
–
Vállalkozói ismeretek
–
1
–
–
36
–
–
Rendelkezésre álló órakeret /hét
35
36
35
35
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Tantárgyak
Éves összes óraszám
1260 1296 1260 1085
4901
1085
1085
60
XII. Távközlés XIII. Informatika XXXI. Agrárgépész ágazatok esetében a nappali képzés közismereti óraszámai a 9-12. évfolyamra (A szakképzési évfolyam tantárgyai és óraszámai a szakképzési kerettantervek alapján) Évfolyamok Tantárgyak
9–12. 13. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
–
–
Idegen nyelvek
3
3
3
3
417
–
–
Szakmai idegen nyelv
1
1
1
1
139
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
–
–
Történelem
2
2
3
3
345
–
–
Etika
–
–
–
1
31
–
–
Informatika
1
1
–
–
72
–
–
Művészetek: Vizuális kultúra
–
–
1
–
36
–
–
Testnevelés
5
5
5
5
695
–
–
Osztályfőnöki
1
1
1
1
139
–
–
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika
2
2
1
1
211
–
–
Érettségi felkészítésre vagy Idegen nyelvre fordítandó órakeret
–
–
2
2
134
–
–
Érettségire épülő (fő) szakképesítés
8
8
8
8
1112
31
961
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
4
5
3
3
525
–
–
Szabadon tervezhető órakeret
1
–
–
–
36
–
–
Vállalkozói ismeretek
–
1
–
–
36
–
–
Rendelkezésre álló órakeret /hét
35
36
35
35
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Éves összes óraszám
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
61
XXVIII Turisztika ágazat esetében a nappali képzés közismereti óraszámai a 9-12. évfolyamra (A szakképzési évfolyam tantárgyai és óraszámai a szakképzési kerettantervek alapján)
Évfolyamok Tantárgyak
9–12. 13. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
–
–
Idegen nyelvek
3
3
3
3
417
–
–
Szakmai idegen nyelv
1
1
1
1
139
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
–
–
Történelem
2
2
3
3
345
–
–
Etika
–
–
–
1
31
–
–
Informatika
1
1
–
–
72
–
–
Művészetek: Vizuális kultúra
–
–
1
–
36
–
–
Testnevelés
5
5
5
5
695
–
–
Osztályfőnöki
1
1
1
1
139
–
–
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz
2
2
–
–
144
–
–
Érettségi felkészítésre vagy Idegen nyelvre fordítandó órakeret
–
–
3
3
201
–
–
Érettségire épülő (fő) szakképesítés
8
8
8
8
1112
31
961
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
4
5
3
3
525
–
–
Szabadon tervezhető órakeret
1
–
–
–
36
–
–
Vállalkozói ismeretek
–
1
–
–
36
–
–
Rendelkezésre álló órakeret /hét
35
36
35
35
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Éves összes óraszám
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
62
XXIV. Közgazdaság XXV. Ügyvitel XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar ágazatok esetében a nappali képzés közismereti óraszámai a 9-12. évfolyamra (A szakképzési évfolyam tantárgyai és óraszámai a szakképzési kerettantervek alapján)
Évfolyamok Tantárgyak
9–12. 13. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
–
–
Idegen nyelvek
3
3
3
3
417
–
–
Szakmai idegen nyelv
1
1
1
1
139
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
–
–
Történelem
2
2
3
3
345
–
–
Etika
–
–
–
1
31
–
–
Informatika
1
1
–
–
72
–
–
Művészetek: Vizuális kultúra
–
–
1
–
36
–
–
Testnevelés
5
5
5
5
695
–
–
Osztályfőnöki
1
1
1
1
139
–
–
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Tanult idegen nyelv
1
1
1
1
139
–
–
Érettségi felkészítésre vagy Idegen nyelvre fordítandó órakeret
1
1
2
2
206
–
–
Érettségire épülő (fő) szakképesítés
8
8
8
8
1112
31
961
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
4
5
3
3
525
–
–
Szabadon tervezhető órakeret
1
–
–
–
36
–
–
Vállalkozói ismeretek
–
1
–
–
36
–
–
Rendelkezésre álló órakeret /hét
35
36
35
35
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Éves összes óraszám
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
63
III. Szociális IV. Pedagógiai V. Képző- és iparművészet ágazatok esetében a nappali képzés közismereti óraszámai a 9-12. évfolyamra (A szakképzési évfolyam tantárgyai és óraszámai a szakképzési kerettantervek alapján)
Évfolyamok Tantárgyak
9–12. 13. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
–
–
Idegen nyelvek
3
3
3
3
417
–
–
Szakmai idegen nyelv
1
1
1
1
139
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
–
–
Történelem
2
2
3
3
345
–
–
Társadalmi és állampolgári ismeretek
–
–
–
1
31
Etika
–
–
–
1
31
–
–
Informatika
1
1
1
–
108
–
–
Művészetek: Vizuális kultúra
–
–
1
–
36
–
–
Testnevelés
5
5
5
5
695
–
–
Osztályfőnöki
1
1
1
1
139
–
–
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Tanult idegen nyelv
1
1
–
–
72
–
–
Érettségi felkészítésre vagy Idegen nyelvre fordítandó órakeret
1
1
2
2
206
–
–
Érettségire épülő (fő) szakképesítés
8
8
8
8
1112
31
961
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
4
5
3
3
525
–
–
Szabadon tervezhető órakeret
1
–
–
–
36
–
–
Vállalkozói ismeretek
–
1
–
–
36
–
–
Rendelkezésre álló órakeret /hét
35
36
35
35
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Éves összes óraszám
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085 64
3.2.A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások A kötelező tanórai foglalkozások felett nem tervezünk több tanórai foglalkozást. Adódik ez a képzés munkarendjéből: esti és levelező munkarend. A kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad mozgástér a megtanított ismeretek elmélyítésére és a gyakorlásra kerül felhasználásra, tehát új tartalmi elemekkel a témák nem bővülnek, csak bizonyos résztémákra szánt órakeret került megnövelésre.
65
3.3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 1) Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép) használnak, melyek rajta vannak az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalos tankönyv és taneszköz-jegyzékén. 2) A tanítás-tanulás folyamatában a szervezés alapja a tanterv és nem a tankönyv. Ha a választott tankönyvben ehhez nem áll rendelkezésre alkalmas tananyag, ismeret, ezt a tanárnak kell pótolnia. 3) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4) Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 5) Fontos szempont, hogy a könyv a tanagyag követelményein kívül, a diákok igényeinek is megfeleljen. A legkorszerűbb ismeretekkel rendelkezzen, és természetesen a beszerzése valamennyi diák számára elérhető legyen. A kiválasztás elvei a) nyomtatott taneszközök, tankönyvek -
a tankönyv és segédlet feleljen meg a helyi tanterv, a vizsga követelményeinek,
-
felmenő rendszerben készüljenek,
-
legyen összhang a tankönyvek, tanári kézikönyvek és kiegészítő anyagok között,
-
korszerű szemléletű, világnézetileg semleges, jól tanulható és tanítható legyen (fogalmazása érthető, a fogalmak magyarázata világos és pontos, a felépítés, az összefüggések bemutatása logikus),
-
tartós legyen,
-
árban elérhető legyen a tanulók és a szülők számára,
66
-
a nyilvánvalóan szükséges tankönyveken és segédleteken túl egyéb eszköz beszerzése csak akkor lehetséges, ha feltétlenül szükséges, illetve megkönnyíti a tanulók vizsgákra történő felkészülését.
b) a nem nyomtatott eszközök beszerzési forrásai -
költségvetésből - taneszköz-jegyzék alapján,
-
pályázaton nyert pénzösszegek.
A beszerzéseknél prioritást élvez: -
az OKJ szerinti szakmai képzés feltételeinek biztosítása,
-
a közismereti tantárgyak feltételrendszerének javítása,
-
a nyelvtanulás és számítástechnikai eszközök színvonalának folyamatos fejlesztése.
3.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai A szakközépiskolai oktatás A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai vizsga. Érettségire épülő szakmai képzés és szakképesítő vizsga szervezése az Alapító Okiratban meghatározott szakmai területeken. A szakiskolai nevelés Iskolánk a nevelést-oktatást a szakiskolai kerettantervek alapján szervezi meg, amelyeknek a szakképzési törvényben meghatározott időkeretet kell biztosítaniuk a Nat követelményeinek megvalósítására. A kerettantervek egyrészt a Nat kiemelt fejlesztési területeire, nevelési céljaira, a kulcskompetenciákra épülnek, másrészt a szakiskola közismereti és szakmai tárgyai együttesét figyelembe véve érvényesítik a műveltségterületek alapelveit, céljait és fejlesztési
követelményeit.
A
szakiskolai
kerettanterveket
a
szakképzésért
és
felnőttképzésért felelős miniszter adja ki az oktatásért felelős miniszter egyetértésével.
67
3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az intézményünk többségében felnőttoktatási képzéseket tart, így csak a gimnáziumi nevelésoktatás nappali munkarendben van szükség a minden napos testnevelés oktatására. Ehhez a tornatermet együttműködési megállapodás keretein belül biztosítjuk.
3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében pedagógusválasztás szabályai Iskolánk középszinten a kötelező vizsgatárgyakon felül a következő, kötelező szabadon választ-ható érettségi vizsgatárgyakból vállalja a felkészítési kötelezettséget: fizika, kémia, biológia, földrajz és informatika. Iskolánk a kötelező szabadon választható érettségi vizsgatárgyakból biztosít a vizsgára való felkészítéshez órakeretet: a 12. évfolyamon évi 64 órát, azaz heti 2 órát. Az órakeret tagintézményi szinten, (esetleg gimnáziumi szinten) a helyi igények figyelembevételével kerül felosztásra, fenntartói jóváhagyás függvényében. Pedagógus választás szabályaira. A pedagógusok az érettségi vizsgatárgy felkészüléseit az intézmény igazgatója által kijelölt formában végzik.
3.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja Az érettségi vizsgán a következő vizsgatantárgyakból kötelező vizsgát tenni: -
magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv
Az órakeret felhasználására a szaktanár munkálja ki a felkészítő modult az érettségi vizsgaszabályzat követelményei alapján. Tanulóink a köznevelési törvény és az érettségi vizsgaszabályzat rendelkezéseinek figyelembe-vételével választhatják meg érettségi vizsgatárgyaikat. Szabadon választható vizsgatárgy lehet a tantervünkben szereplő bármely tanult tárgy, melynek van központi vizsgakövetelménye
68
3.8.Középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei Érettségi vizsga témakörei vizsgatárgyanként Vizsgatárgy
Témakörök Ember és nyelv Kommunikáció tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal - A magyar nyelv története - Nyelv és társadalom - A nyelvi szintek - A szöveg - A retorika alapjai - Stílus és jelentés - Életművek: (Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila) - Portrék: (Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János) - Látásmódok: (Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Németh László, Örkény István, Nagy László, Szilágyi Domokos, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes, Jannus Pannonius, Vajda János, Juhász Gyula, Tóth Árpád) - A kortárs irodalomból: (a 80-as évekből bármely magyar szerző valamelyik alkotása választható) - Világirodalom - Színház- és drámatörténet - Az irodalom határterületei - Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Írásbeli vizsgarész: - Az ókor és kultúrája - A középkor - A középkori magyar állam megteremtése és virágkora - Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban - Magyarország a Habsburg Birodalomban - A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora - A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon - Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig - Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig - Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig - A jelenkor - A mai magyar társadalom és életmód -
Magyar nyelv
Irodalom
Történelem
69
Matematika
Idegen nyelv (Angol vagy német nyelv)
Fizika
Szóbeli vizsgarész: - Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra - Népesség, település, életmód - Egyén, közösség, társadalom - Modern demokráciák működése - Politikai intézmények, eszmék, ideológiák - Nemzetközi konfliktusok és együttműködés - Halmazok - Matematikai logika - Kombinatorika - Gráfok - Alapműveletek - A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek - Racionális és irracionális számok - Valós számok - Hatvány, gyök, logaritmus - Betűkifejezések - Arányosság - Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek - Középértékek, egyenlőtlenségek - A függvény - Sorozatok - Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei - Elemi geometria - Geometriai transzformációk - Síkbeli és térbeli alakzatok - Vektorok síkban és térben - Trigonometria - Koordinátageometria - Kerület, terület - Felszín, térfogat - Leíró statisztika - A valószínűség-számítás elemei - személyes vonatkozások, család - ember és társadalom - környezetünk - az iskola - a munka világa - életmód - szabadidő, művelődés, szórakozás - utazás, turizmus - tudomány és technika Mechanika - Newton törvényei - Pontszerű és merev test egyensúlya - Mozgásfajták - Munka, energia
70
Termikus kölcsönhatások - Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly - Hőtágulás - Állapotegyenletes (összefüggés a gázok állapotjelzői között) - Az ideális gáz kinetikus modellje - Energia-megmaradás hőtani folyamatokban - Kalorimetria - Halmazállapot-változások - A termodinamika II. főtétele Elektromos és mágneses kölcsönhatás - Elektromos mező - Egyenáram - Az időben állandó mágneses mező - Az időben változó mágneses mező - Elektromágneses hullámok - A fény, mint elektromágneses hullám Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás - Az anyag szerkezete - Az atom szerkezete - Az atommagban lejátszódó jelenségek - Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat - A gravitációs mező - Csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek - A fizikatörténet fontosabb személyiségei - Felfedezések, találmányok, elméletek Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai kémiai alapismeretek
Biológia
Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók Az egyed szerveződési szintjei Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás 71
A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás, A szabályozás Szaporodás és egyedfejlődés Az egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek Bioszféra Ökoszisztéma A környezet és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója Térképi ismeretek - A térképi ábrázolás - Térkép gyakorlatok - Az űrtérképezés Kozmikus környezetünk - A naprendszer kialakulása, felépítése, világegyetemben - A Nap és kísérői - A Föld és mozgásai - Űrkutatás az emberiség szolgálatában
Földrajz
helye
a
A geoszférák földrajza - A kőzetburok - A levegőburok - A vízburok földrajza - A talaj - A geoszférák kölcsönhatásai A földrajzi övezetesség - A szoláris és a valódi éghajlati övezetek - A vízszintes földrajzi övezetesség - A forró övezet - Mérsékelt övezet - meleg-mérsékelt övezet - Hideg övezet - A függőleges földrajzi övezetesség Népesség- és településföldrajz - A népesség földrajzi jellemzői - Települések földrajzi jellemzői A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaság általános jellemzői, szerkezetének átalakulása és jellemzői folyamatai 72
-
A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszer-gazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor növekedésének növekedése
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok - A világgazdasági pólusok - A világgazdaság peremterületei - Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZA - A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai - Magyarország természeti adottságai - Magyarország társadalmi- és gazdasági jellemzői - Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmigazdasági képe - Hazánk nagy régióink (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom-földrajzi képe - Magyarország környezeti állapota Európa regionális földrajza - Európa általános természeti földrajza - Európa általános társadalom-földrajzi képe - Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai - Észak-Európa - Nyugat-Európa - Dél Európa - Közép-Európa tájainak és országainak természet-és társadalom-földrajzi képe - Kelet-Európa természet és társadalom-földrajzi vonásai Európán kívüli földrészek földrajza - A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe - Ázsia - Ausztrália és Óceánia - Afrika általános földrajzi képe - Amerika A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai - A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai - A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei - A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem 73
Általános kémia - Atomszerkezet - Kémiai kötések - Molekulák összetett ionok - Anyagi halmazok - Kémiai átalakulások Szervetlen kémia - Hidrogén - Nemesgázok - Halogének és vegyületeik - Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik - A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik - A széncsoport elemei és vegyületeik - Fémek
Kémia
Szerves kémia - A szerves vegyületek általános jellemzői - Szénhidrogének - Hidrogéntartalmú szénhidrogének - Oxigéntartalmú szerves vegyületek - Nitrogéntartalmú szerves vegyületek - Szénhidrátok - Fehérjék - Nukleinsavak - Műanyagok - Energiagazdálkodás Kémiai számítások - Az anyagmennyiség - Gázok - Oldatok, elegyek, keverékek - Számítások képlettel és a kapcsolatban - Termokémia - Kémiai egyensúly - Kémhatás - Elektrokémia
kémiai
egyenlettel
Információs társadalom - A kommunikáció - Információ és társadalom Informatika
Informatikai alapismeretek – hardver - jelátalakítás és kódolás - A számítógép felépítése Informatikai alapismeretek – szoftver - Az operációs rendszer és főbb feladatai 74
Szövegszerkesztés - A szövegszerkesztő használata - Szövegszerkesztési alapok - Szövegjavítási funkciók - Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés - A táblázatkezelő használata - A táblázatok felépítése - Adatok a táblázatokban - Táblázatformázás - Táblázatok, szövegek, diagramok - Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés - Az adatbázis-kezelés alapfogalmai - Az adatbázis-kezelő program interaktív használat - Alapvető adatbázis-kezelési műveletek - Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások - Kommunikáció az Interneten - Weblap készítés Prezentáció és grafika - Prezentáció (bemutató) - Grafika Könyvtárhasználat - Könyvtárak - Dokumentumok - Tájékoztató eszközök
3.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei -
A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése
-
Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlat ellenőrzése
-
A továbbhaladás feltétele a minimum követelmények teljesítése
Meghatározó pontok az értékelés során:
75
A tanuló két értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott Az adott teljesítménynek mi a valós értéke Az érdemjegyek és osztályzatok jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)
Jeles (5) Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz a tanuló, érti és tudja a tananyagot, mindazt alkalmazni is képes. Szóban és írásban helyesen fogalmaz, saját szavaival is visszaadja a lényeget, a szabályt, az összefüggéseket
Jó (4) Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét.
Közepes (3) Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz. Nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre szorul többször is. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, gyakorlati tevékenységében kissé bizonytalan, feleleteiben rövid mondatokat alkalmaz.
Elégséges (2) Ha a tantervi követelményeknek csak nevelői útbaigazításokkal, hiányosságokkal tesz
eleget,
de
a
továbbhaladáshoz
szükséges
minimális
ismeretekkel,
jártasságokkal rendelkezik. Csak egyszavas, vagy tőmondatos válaszokat ad, gyakorlati tevékenysége bizonytalan, képtelen önálló feladatvégzésre.
Elégtelen (1): Ha a tantervi követelményeket nevelői útbaigazítással sem teljesíti. A minimum követelményeket nem tudja, gyakorlati tevékenysége segítséggel is eredménytelen.
A tanulók mindennemű tevékenységét (teljesítményét) értékeljük, de nem minden esetben osztályozzuk. Az osztályzatokat viszont minden esetben, szóban is, tárgyszerűen indoklással egészítjük ki. A tanuló magatartása, követelményei és formái
szorgalma
értékelésének
és
minősítésének
A magatartás minősítésénél figyelembe kell venni: 76
-
az életkori sajátosságokat
-
a környezetből fakadó neveltségi szintet
-
meg kell különböztetni a gondatlanságból fakadó helytelen viselkedést, illetve szabálysértést a szándékos vagy tudatos cselekvéstől
-
az esetenkénti, szórványos vétséget a rendszeresen ismétlődő fegyelemsértéstől
A minősítés megállapításának meghatározói: -
a tanuló törvénybe foglalt jogai és kötelességei
-
a házirendbe foglaltak
-
a társadalmi együttélés általános szabályai
-
az osztályfőnökök, szaktanárok és a szakoktatók által támasztott feladatok egyéni teljesítése
PÉLDÁS az a tanuló, aki -
a kötelezettségeinek a körülményekhez képest maradéktalanul eleget tesz
-
a tanulóknak biztosított jogaival nem él vissza
-
az iskolai munkában, a gyakorlati képzésben aktívan közreműködik
-
tisztelettudó magatartást tanúsít a felnőttekkel és tanulótársaival szemben
-
segítőkész és öntevékeny
-
részt vesz a közösség munkájában
-
tevékenységét dicsérettel elismerték
-
fegyelmi büntetése nem volt
-
igazolatlan mulasztása nincs
-
elégtelen osztályzata (bukása) nincs
JÓ az a tanuló, aki -
tanulói kötelezettségeinek kisebb mulasztásokkal eleget tesz
-
tanári irányítással aktivizálható, de nem kezdeményező
-
viselkedésében apróbb hiányok tapasztalhatók
-
intésben, figyelmeztetésben nem részesült
-
a tanulói közösség hasznos tagja
-
igazolatlan mulasztása 1-2 óra
VÁLTOZÓ az a tanuló, aki -
tanulói kötelezettségeit alacsony szinten teljesíti
-
rendszeresen biztatni kell, vonakodva vesz részt a közösségi munkában
77
-
figyelmeztetésben, intésben részesült (szaktanári intés, szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki intés, osztályfőnöki figyelmeztetés, 1-1 db)
-
igazolatlan mulasztása 3-10 óra
ROSSZ az a tanuló, aki -
tanulói kötelezettségeit hanyag módon, ill. nem teljesíti
-
a tanulói közösségre negatív hatással van
-
rendszeresen figyelmeztetni kell (több intése, figyelmeztetése van, igazgatói figyelmeztetésben és/vagy intésben is részesült)
-
fegyelmi eljárás folyt ellene
-
igazolatlan mulasztása 10 óránál több
A szorgalom minősítésénél figyelembe kell venni: -
a tanuló hosszabb távon nyújtott egyenletes teljesítményét (legalább egy félév)
-
az elméleti és gyakorlati oktatás együttes tevékenységét
-
a tanulóközösségben kapott megbízatások teljesítését
-
a képességhez mért eredmények elérését
-
azt a tanulói törekvést, amellyel az esetleges hiányokat pótolni kívánja
-
az önképzés irányába kifejtett erőfeszítéseket
PÉLDÁS az a tanuló, aki -
tanulmányi kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz
-
lelkiismeretes és megbízható
-
különösebb ellenőrzést nem igényel
-
valamilyen szintű elismerésben részesült (dicséretek)
-
a tanórán kívüli tevékenységbe aktívan bekapcsolódik
-
valamilyen irányba képességét önszorgalommal is fejleszti
-
aki feltűnően sokat fejlődött, javított az előző félévhez viszonyítva
-
a képességekhez mért teljesítménye, ill. az elméleti tárgyakban a közepesnél nem rosszabb tanulmányi eredményt eléri
-
bukása nincs
JÓ az a tanuló, aki -
tanulmányi kötelezettségeinek kisebb, nem számottevő hiányokkal eleget tesz
-
tevékenységét esetenként ellenőrizni kell
-
az iskolai és a gyakorlati tevékenységben kellően aktív
-
a teljesítménye kissé alatta marad képességeinek 78
-
csak a kapott és megkövetelt feladatokat teljesíti
-
a tanulmányi munkája kiegyensúlyozott
-
bukása nincs
VÁLTOZÓ az a tanuló, aki -
tanulmányi kötelezettségeit hullámzó szinten teljesíti
-
tevékenysége állandó ellenőrzést igényel, csak esetenként tanúsít igyekezetet
-
teljesítménye jóval képességei alatt marad
-
sokat rontott előző jegyeihez képest
-
a megbízatásokat vonakodva teljesíti
-
egy tárgyból bukott
HANYAG az a tanuló, aki -
tanulmányi kötelezettségeit állandóan alacsony szinten teljesíti
-
az iskolai és a gyakorlati tevékenységben elfogadható (minimális) szintet is csak állandó figyelmeztetéssel teljesíti
-
több tantárgyból bukott
-
a korrepetálásokat nem veszi igénybe
-
tanórán kívüli tevékenysége teljesen passzív
3.10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Intézményünkben csoportbontást a nyelvi és a gyakorlati képzés során alkalmazunk, amely esetében a maximális csoportlétszám 12 fő. Nyelvi képzés esetén szintfelmérő segítségével állapítjuk meg a csoport összetételét törekedve arra, hogy a csoport tudása közel hasonló legyen. A gyakorlati képzés során az előzetes tudásszint mérésére nincs lehetőség.
3.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Intézményünkben nemzetiségi oktatás nem folyik.
79
3.12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A helyzetből adódó jellemzők, célok, tevékenységek, feladatok: -
nagy forgalom
-
közlekedési biztonság növelése;
-
a kerékpáros és gyalogosközlekedés növelése.
-
közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása
-
kerékpárral közlekedők számára biciklitároló;
-
biztonsági felszerelések ösztönzése
-
zaj csökkentés
-
légszennyezés csökkentés
-
zöldesítés az iskola környékén,
-
a növények gondozása, pótlása; gyomtalanítás,
-
tantermekben légtisztítók a távlati tervben.
-
szemét tiszta, egészséges környezet
-
szeméttárolók sűrítése;
-
szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, komposztálás;
-
felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről;
-
utak sózása helyett ásványi őrlemény használata.
-
mellékhelyiségekben szappan, WC papír;
-
portalanítás (atkák-allergia);
-
gyakori szellőztetés;
-
lábtörlők alkalmazása.
-
energiafelhasználás,takarékos fűtés
-
világítás egészséges, takarékos;a természetes fény preferálása
-
hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos,kompakt izzókra
-
vízfelhasználás, egészséges ivóvíz; a vízfogyasztás csökkentése.
-
víztakarékos öblítés, csapok karbantartása;
-
csatorna,a csatorna karbantartása
Az esztétikai érzék fejlesztése: -
egészséges személyiség kifejlődése,
-
a tantermekben írásvetítő, TV, videó és számítógép;
-
esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; 80
-
digitális fényképezőgép;
-
ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár.
Erőforrások Személyi Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Pedagógusok: -
programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció
Technikai dolgozók: -
szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések
Tanulók: -
tantermek, papírgyűjtés
Külső: szülők, egyéb partnerek Szülők: -
programok segítése
Anyagi -
Pályázatok
Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. -
a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés
-
a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése
-
a testi-lelki egészség megőrzése
A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet és környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti - környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Konkrét célok és feladatok -
természeti –épített –szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése
-
helyi értékek és problémák feltérképezése 81
-
helyi
célok
megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, hulladék,
energiatakarékosság, helyi védettség stb.) -
lakóhely megismerése (értékek, gondok –a megoldás módjai)
-
hagyományok védelme: család –iskola –település –nemzet szinteken
-
azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken
-
legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése
-
az egészségre káros szokások biológiai – élettani - pszichés összetevőinek megismertetése
Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. A választott programok és az alkalmazott módszerek -
fejlesszék a tanuló szociális képességeit, adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés)
-
rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket
-
szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak
-
rendszerszemléletre
-
alakítsanak ki kritikus gondolkodást
-
fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.:
-
problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás)
-
ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására
-
alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat
-
neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat
-
ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló
-
egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette
-
Sportnap
82
3.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskola kiemelt figyelmet fordít az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítására. Az intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy az iskola biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, figyeljen az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű diákok hátrányainak kompenzálására. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyzeteket, eljárásokat, folyamatokat iskolánkban nem tapasztaltuk. Sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgrafia, autizmus) tanulók aránya az iskolában 0,01%, ezért nincs szükség speciális intézkedésre Intézkedési terv: 1.Valamennyi gyermeknek joga van képességeik minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésük támogatására. 2.Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra,akiknek olyan támogatókörnyezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. 3. Iskolánk –többek között –az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: -
a kulcskompetenciák fejlesztésében,
-
az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásával, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítésével,
-
méltányos és egészséges tanulási környezet kialakításával,
-
a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésével,
-
tapasztalat, élményszerzésen alapuló tanulással,
-
a differenciáló módszerek alkalmazásával,
-
a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelésével,
-
környezettudatos szemléletű oktatás, neveléssel,
-
egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakításával,
-
hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatásával, és alkalmazásával a tanórákon,
-
a tanulói aktivitás növelésével a tanítási órákon,
-
a tanulási attitűd pozitív átformálásával, 83
-
a továbbtanulás támogatásával,
-
személyiségfejlesztéssel és közösségépítéssel,
-
a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítésével,
-
partnerközpontú neveléssel
3.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A Nkt. 58. § (1) értelmében a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. Iskolánk házirendje kimondja, hogy a tanulók kimagasló eredményeikért az alábbi jutalmazásban részesülhetnek: Jutalmazás -
szaktanári szóbeli dicséret
-
szaktanári írásbeli dicséret
-
osztályfőnöki szóbeli dicséret
-
osztályfőnöki írásbeli dicséret
-
igazgatói írásbeli dicséret
-
a szóbeli dicséret indokoltságát–bármilyen szinten az azt adó pedagógus dönti el.
-
szaktanári írásbeli dicséret, a szaktanár belátása szerint.
-
osztályfőnöki írásbeli dicséret:tartósan kiemelkedő közösségi munka, illetve legalább fél évig tanúsított példamutató magatartás, illetve tanulmányi munka alapján igazgatói dicséret írásban,
-
az osztályfőnök javaslatára kiemelkedő közösségi munkáért vagy/és példamutató magatartásért (legalább három osztályfőnöki dicséret esetén) - Szaktanár kérésére, tanulmányi versenyen elért kiemelkedő eredményért.
-
nevelőtestületi írásbeli dicséret: Egy tanéven keresztül tanúsított példamutató magatartás és/vagy szorgalom, valamint minden tantárgyból jeles osztályzat és legalább három szaktárgyból dicséret
év végén az osztályozó konferencia szavazza meg az osztályfőnök előterjesztése alapján, a bizonyítványban és a törzslapon bejegyzésre kerül. A Nkt.46. §(1b) értelmében a tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének. 84
A Nkt. 54. § (1) kimondja, hogy a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Iskolánkban az előzetes értékelés az osztályfőnöki órán történik a tanulók véleményének meghallgatásával. Az osztályfőnök által megállapított jegyeket a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és dönt a tanuló minősítéséről. Az értékelést és a minősítést az osztályfőnök és a nevelőtestület a pedagógiai szempontok körültekintő mérlegelésével végzi, amelynek legfőbb szempontja, hogy mi szolgálja leginkább a nevelőmunka eredményességét, a tanuló fejlődését és motivációjának erősítését, de figyelembe vesszük a tanuló, illetve az osztály egyéni sajátosságait is. Az év végi minősítésnél az első félév fegyelmező intézkedéseit, az igazolatlan órákat és a késéseket nem számítjuk be, ha a tanuló magatartása tartósan pozitív irányú változást mutat. Iskolánkban a magatartás és a szorgalom értékelése és minősítése egymástól függetlenül, külön szempontok alapján történik. A Nkt. 54. § (2b) alapján a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A Nkt. 54. § (2c) alapján a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A Nkt. 37. § (2) értelmében csak akkor indítható eljárás a magatartás és/vagy szorgalom minősítése ellen, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A Nkt. 41. § (4eb) kimondja, hogy a köznevelési intézmény a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését nyilvántartja. A Nkt. 41. § (8c) értelmében a tanuló magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbítható.
3.15. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek
85
A nevelőtestület nem fogalmazott meg további elveket az intézményünkben folyó nevelőoktató munkával kapcsolatosan.
3.16. Középiskola esetében a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények Intézményünkben emelt szintű érettségire való felkészítés nincs.
3.17. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az átvétel eljárásrendje Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése után – biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről – a nevelőtestület által átruházott jogkör alapján – az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével. -
Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát.
-
Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk.
-
Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után iratkozhat be iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell tartania a tanulói jogviszonyát.
-
Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét.
-
Évközi különbözeti vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg.
-
Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba. 86
-
Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell.
3.18. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A magasabb évfolyamra lépés lehetőségei, és feltételei: A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az első évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
3.19. Projektoktatás és egyéb sajátos módszerek a tanítás –tanulás folyamatában A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a projekt egy ismeretszerzési folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg. A módszer lényege nem kizárólag az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hanem az, hogy a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett a diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme, maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. Vagyis a projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságban felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett, a kooperativitás,az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez, így a diákok bekapcsolódhatnak a célorientált 87
mozzanatokba, és személyiségfejlődésük adott szakaszában meglévő ambícióik, tehetségük függvényében találják meg és végzik a projektfeladatokat. Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik, és saját képességeinek kibontakoztatásával a társadalom keretein belül zajló életére is felkészülhet. Iskolánkban projektoktatást az esti és levelező gimnáziumi képzés alapjaként vezetünk be.
3.20. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A számonkérés legyen: Rendszeres, folyamatos, megfelelően előkészített, azonos feltételeket teremtő, az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, ismert a tanulók számára, illeszkedő a közoktatás értékrendszeréhez. Teljesüljön a szóbeli, írásbeli és gyakorlati számonkérés megfelelő aránya. A számonkérés nem lehet figyelmeztető jellegű! Számonkérési formák: Szóbeli -
5-10 perces frontális számonkérés az óra elején. Ezzel ellenőrizhetjük, hogy mennyire sajátították el a tanulók az előző órán feldolgozott ismeretanyagot. Itt értékeljük a tanulók hozzászólásait szóban, a nagyon aktívakat esetleg érdemjeggyel is.
-
Szóbeli felelet az előző óra, órák anyagából osztályzattal minősítve
-
Házi feladat számonkérése
-
Kiselőadás
-
Beszámoló
-
Próba szakmai vizsga, próba nyelvvizsga
Írásbeli
-
Feladatlap, teszt kitöltése
-
Felmérő dolgozat írása, kisebb tantárgyi egység (néhány óra anyagából)
-
Témazáró dolgozat írása - nagyobb tanítási egység anyagából
-
Házi dolgozat. Adott téma önálló kidolgozása
-
Év végi felmérő. Egy tanév követelményeinek elsajátítását méri
-
Próba szakmai vizsga, próba nyelvvizsga 88
A tanulók tudását írásbeli számonkéréssel is ellenőrizni, kell. A szakmai vizsgákon írásbeli rész is szerepel. A tanulók írásbeli kifejezőképessége fokozott fejlesztésre szorul. Dolgozatnak nevezzük azt az írásbeli, számonkérést, amelyik egy témakör anyagát öleli fel. Tehát témazáró dolgozatra kerülhet sor minden téma lezárása, összefoglalása után. A szaktanár előre meghatározza a témazáró dolgozat lehetséges feladatait és várható időpontját. Egy tanítási napon csak egy dolgozat íratható – a szaktanárok egyeztetése alapján. A témazáró dolgozat nem zárja ki a többi órán történő számonkérést. Nem minősül dolgozatnak az egy-egy óra tananyagából összeállított kérdéssor, feladatlap, teszt vagy esszé. Ezek száma nem korlátozott. A szóbeli és írásbeli feleletek egyenrangúak, de a témazáró dolgozat eredménye nagyobb súllyal szerepel a félévi, illetve év végi osztályzatok meghatározásánál, hiszen nagyobb tananyagot ölelt fel. A dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, a tanulókkal ismertetni kell az értékelés módját, pl. adható pontszámok, ponthatárok. A témazáró osztályzatait piros tintával kell bejegyezni a naplóba és a dolgozatokat a következő tanév végéig (augusztus 31.) meg kell őrizni. Tanulói munkaterhek csökkentése: A „házi feladatok” kiszabásakor – írásbeli és szóbeli együtt - figyelembe kell venni azt, hogy a tanulóknak 5, esetleg 6 tantárgyból is kell készülni. Nem adható több feladat csak azért, mert hét vége, esetleg szünet van. Természetesen szorgalmi feladatot lehet adni, de azt sem számon kérni, sem osztályozni nem szabad,- jutalmazni viszont lehet. Nyári szünetre akkor adható feladat, ha az adott tantárgyból javítóvizsgát kell tenni a tanulónak. Gyakorlati A gyakorlottság mérése azokban a tantárgyakban, illetve témakörökben, ahol a tanulóknak megfelelő lehetősége volt a gyakorlati ismeretek megszerzésére
3.21. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók eredményes ismeretszerzéséhez, munkaterheik csökkentéséhez a megfelelő pihenőidő biztosításához szükséges mutatók az alábbiak: 89
Magas színvonalú, hatékony tanítási óra. - A tanulók előzetes tanulási motivációjának felkeltése különböző módszerekkel. - A tanítás megértése képességének fejlesztése. - A tanuló általános tanulási képességeinek fejlesztése. - A tanuló kitartásának, szorgalmának erősítése. - A tanuló reális ismerete saját tanulási képességeiről. - A tanulás szeretetének kialakítása. Mindezek szem előtt tartása alapján elvárás, hogy: -
A tanítási órán a tananyag feldolgozása a megértésen alapuljon.
-
Az önálló tanulásra való képesség kialakítása érdekében tanítsuk meg a tanulás tanulását.
-
Minden pedagógus vegye figyelembe a gyermekek életkorát, az adottságait, az elsajátított alapvető kulturális eszköztár elsajátítási fokát, az átlagos képességeket, az eddigi elsajátított tudást az előírt szóbeli és írásbeli feladatok adásánál.
Cél: az önellenőrzés, a hibátlan munkavégzés. Eszköz: csoportos megbeszélés, tanulópárok alkalmazása, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése egyéni vagy csoportos felzárkóztatással. -
A hatékony tanulás és személyiségfejlesztés érdekében a pedagógus éljen a differenciálás lehetőségével a szóbeli és írásbeli feladatok kijelölésekor, különös tekintettel a gondozást igénylő (hallássérült, vagy egyéb okból sajátos nevelési igényű.
Napközis illetve tanulószobai foglalkozás iskolánkban nincs.
90
4.SZAKMAI PROGRAM A szakképzési kerettanterv alapján készültek szakképesítéseink helyi óratervei, amelyek a pedagógiai program mellékletében szerepelnek. A szakképzési kerettantervek készítésénél alapul szolgáltak az alábbi jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013.(IV.05.) NGM rendelet a szakmaszerkezeti döntésről szóló 297/2015.(X.13.) Kormányrendelet 25/2016.(II.25.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017.
tanévben
induló
képzések
tanulmányi
ösztöndíjra
jogosító
szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról A szakképzési kerettantervek alapján a szabad sávok óraszámait felhasználtuk, amelyeket az óratervi táblázatok mutatnak. A szakmai program óratervei az alapító okiratban szerepeltetett valamennyi szakképesítésre vonatkozóan tartalmazza a szakképzési helyi óraterveket. Az óratervek a nappali képzésre készültek, a jogszabályoknak megfelelően az esti képzésben a nappali képzés óraszámának fele, a levelező képzésben pedig egyharmada a nappalinak. Az óratervekben szereplő követelménymodulokon belüli tantárgyak témaköreit és tananyagtartalmait a szakképzési kerettantervek tartalmazzák, amelyek változtatás nélkül kerülnek alkalmazásra. A szakképesítések a következők: Sorszám 1 2 3
A szakképesítés OKJ azonosító száma 34 811 03 54 815 02 54 211 02
A szakképesítés megnevezése Pincér Kozmetikus Dekoratőr 91
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47
54 481 02 54 815 01 54 812 01 54 346 03 54 481 04 54 841 11 54 345 02 54 343 01 54 140 02 54 344 01 54 812 03 54 811 01 34 582 01 55 815 01 34 811 04 54 344 02 34 543 02 54 481 03 34 582 03 34 521 03 34 521 04 34 582 12 34 582 09 34 521 06 34 582 02 35 622 02 34 622 01 34 621 01 34 521 08 54 521 05 35 521 02 34 521 10 34 762 01 34 582 04 34 341 01 34 623 01 55 762 06 54 762 02 54 762 03 54 140 01 54 813 01 54 341 01 55 815 02
Gazdasági informatikus Fodrász Idegenvezető Irodai titkár Informatikai rendszergazda Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző Nonprofit menedzser (2016-2017-ben utoljára) Pénzügyi termékértékesítő Pedagógiai és családsegítő munkatárs Pénzügyi és számviteli ügyintéző Turisztikai szervező értékesítő Vendéglátás szervező-vendéglős Ács Fodrász (2016-2017-ben utoljára) Szakács Vállalkozási és bérügyintéző Asztalos Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Ipari gépész Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Hegesztő Bádogos Zöldség-és gyümölcstermesztő Dísznövénykertész Gazda Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépésztechnikus Mezőgazdasági gépjavító Szerszámkészítő Szociális gondozó és ápoló Festő, mázoló tapétázó Eladó Erdészeti szakmunkás Szociális gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző Szociális asszisztens Szociális szakgondozó Gyógypedagógiai segítő munkatárs Fitness- wellness instruktor Kereskedő Kozmetikus (2016-2017-ben utoljára) Ügyviteli titkár és Irodai asszisztens helyett Irodai tikár szakképesítés (7. sorszám)
A részletes szakmai programok szakképesítésenként az 1. számú mellékletben találhatók.
92
5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 5.1. A Pedagógiai Program legitimációja · Nkt. 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény Pedagógiai Programját, · Nkt. 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban Pedagógiai Program szerint folyik. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. · Nkt. 26 § (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. · Nkt. 70. § (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról dönt. · 20/2012. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a Pedagógiai Programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. · 20/2012. 82. § (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a Pedagógiai Programról. · 20/2012. 82. § (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a Pedagógiai Programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
5.2. A pedagógiai program érvényességi ideje Iskolánk oktató-nevelő munkáját – a jelen pedagógiai program alapján 2016. szeptember 1jétől szervezi, illetve az érvényessége a felülvizsgálati igény megjelenéséig tart.
5.3. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:
93
A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, a szaktanárok) minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A tanévzáró nevelési értekezlet keretén belül a nevelőtestület évente felülvizsgálja a pedagógiai programot a szakmai munkaközösségek elemzése alapján, dönt a szükséges változtatásokról, kezdeményezi a fenntartó egyetértését
5.4. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehetnek: az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, az iskolát fenntartó alapítvány tehet javaslatot. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák önkormányzati képviselők útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el a Diákönkormányzat egyetértésével, a fenntartó hagyja jóvá. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév első tanítási napjától kell bevezetni.
5.5. Nyilvánosságra hozatal módja A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala Az iskola Pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya kinyomtatva az iskolában szokásos módon a következő helyeken tekinthető meg: -
az iskola fenntartójánál,
-
az iskola irattárban,
-
az iskola könyvtárában,
-
az iskola nevelői szobában,
-
az iskola igazgatójánál,
-
az igazgatóhelyettesnél,
-
telephelyeken.
94