KAZINCZY FERENC KÖZÉPISKOLA NYÍREGYHÁZA, SZÉCHENYI UTCA 11. OM azonosító: 202998
Házirend
Nyíregyháza, 2016.
1. Bevezetés A házirend célja, hogy az iskolai élet mindennapi kérdéseit – jogszabályi keretek között – szabályozza. Az iskola pedagógusai és tanulói számára egyfajta mérce legyen. A törvény előírásának megfelelőházirend az iskola törvényes működésének egyik feltételei is. Az iskolánk házirendje - a Pedagógiai Programunkkal, valamint az SZMSZ-szel összhangban – 2011. évi CXC., a nemzeti köznevelésről szóló törvény (továbbiakban Knt.) és végrehajtási rendeleteinek előírásai, vonatkozó szabályai, és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján készült.
2. Az intézményben tartózkodás szabályai
2.1.
Az intézmény helyiségeinek, berendezési tárgyainak használati rendje
Az iskola igazgatója vagy a tagintézmény-vezetője gondoskodik arról, hogy az intézmény székhelyén és telephelyein az iskola épülete, udvara a tanulmányi, nevelési, egészségügyi és tűzvédelmi követelményeknek megfeleljen. Az iskola valamennyi dolgozójának és tanulójának joga az iskola oktatási és nevelési célra kialakított összes helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű és ingyenes használata az órarend szerinti tanítási időben. Indokolt esetben ettől eltérő időben tanári felügyelettel. Nem iskolai oktatási célra csak az igazgató vagy a tagintézmény-vezetője engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és a létesítmények. Az egyes szaktantermekre, létesítményekre vonatkozó használati útmutatót, nyitvatartási rendet az igazgató vagy a tagintézmény-vezető által megbízott tanárok felügyelik. A helyiségek, létesítmények berendezéseiért, rendjéért a használatba vevőfelelősséggel tartozik.
Az üresen hagyott termeket, vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani. Hétvégen és ünnepnapokon, valamint a tanítási szünetekben az iskola épületei zárva tartanak.
2.2.
Általános viselkedési szabályok
A tanuló viselkedésével, öltözetével minden esetben köteles tekintettel lenni tanulótársaira és az épületet egyébként használókra. Az intézménybe alkoholtól, illetve kábítószernek minősülő anyagtól befolyásolt állapotban belépni vagy az intézményben tartózkodni tilos. Az intézmény területére alkoholt vagy kábítószernek minősülő anyagot bevinni, fogyasztani tilos. 2
A tanítási órák alatt a mobiltelefon, egyéb kommunikációs eszközök használata tilos, kivéve, ha az a tanítási órához szükséges és a jelen lévő szaktanár engedélyt adott rá.
2.3.
Az intézmény területének, épületének, helyiségeinek, berendezéseinek használati lehetőségei, szabályai
Az iskola helyiségeit át lehet engedni, bérbe lehet adni (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) más közérdekű célokra, tanfolyami foglalkozások megtartására. Az engedélyezés az igazgató joga. A helyiségek, létesítmények berendezéseiért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős.
2.4.
A létesítmény-használattal kapcsolatos védő-óvó szabályok
A tanítás elsőnapján a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás minden tanuló számára kötelező. Az oktatás megtörténtét dokumentálni kell. Minden tanuló köteles betartani a megismert szabályokat. Az átlagos tantermektől eltérő helyiségek használati rendje az adott helyiségben kifüggesztve megtalálható, ennek betartása kötelező.
2.5.
A használattal kapcsolatban a diákönkormányzat jogosítványainak meghatározása
Az iskola
térítésmentesen
biztosít
helyiséget
a
diákönkormányzat
működéséhez,
rendezvényeihez. 3. A rendkívüli események esetén szükséges teendők
3.1.
Bejelentési kötelezettség
Az intézmény minden alkalmazottjának és tanulójának kötelessége, hogy haladéktalanul jelentse a helyszínen lévő intézkedésre jogosult személynek, ha saját magát, tanulótársait, az intézmény alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt. Rendkívüli események esetén az igazgató vagy a tagintézmény vezető, illetve távollétében az intézményben tartózkodó tanár gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről a. Abban az esetben, ha bármi olyan értesülés jut az intézkedésre jogosult személy tudtára, hogy az iskola épületében, vagy az iskola épületéhez közel robbanószerkezetet, vagy 3
robbanóeszközt helyeztek el, illetve ilyen szerkezetet találtak, úgy az intézkedésre jogosult személy köteles bombariadót elrendelni. Nem jogosult mérlegelni az információ forrását, komolyságát. Lehetősége szerint telefonbejelentés esetén – a hívást rögzíti. Haladéktalanul gondoskodik az érintett épület gyors és pánikmentes kiürítéséről, egyidejűleg értesíti a rendőrséget és a tűzoltóságot a bombariadó elrendeléséről. Bombariadó esetén az intézményben tartózkodott valamennyi személy az épülettől biztonságos távolságra várakozik. A helyszínen köteles megvárni a kiérkező rendőrséget, tűzoltóságot és egyéb szakembereket, a szükséges tájékoztatást az épületről, a menekülési útvonalról, az épület felszereléséről számukra megadni. Bombariadó vagy egyéb előre nem látható ok miatt elmaradt tanórák pótlása Az elmaradt tanórákat az eseménytől számított egy hónapon belül pótolni kell.
Elmaradt órának számít az a tanóra, amelynek legalább a fele (20 perc) nem telt el az épület elhagyásáig. Amennyiben az elmaradt órák száma három vagy annál több, a pótlásra új, külön, a hivatalos rendben nem szereplő napot kell kijelölni. Az új alkalom kijelölése az igazgató illetve a tagintézmény-vezető feladata. Amennyiben az elmaradt tanórák száma egy vagy kettő, ezek pótolhatók iskolai napokon.
4. A véleménynyilvánítás joga Tanulóknak joguk van az iskolai életet érintő bármely kérdésben a szervezett véleménynyilvánításra. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről. A diákönkormányzat a megfelelő fórumokon megjeleníti a diákok többségének véleményét.
4.1.
A tanuló kötelessége
betartani a házirendet, védeni és óvni az intézmény épületét, berendezését, betartani az alapvető viselkedési szabályokat tiszteletben tartani tanárai és társai személyiségi jogait, méltóságát, viselkedésével ne akadályozhatja, zavarhatja társait a tanulásban, tanárait a munkavégzésben, képességeihez mérten eleget kell tennie a tanulmányi kötelezettségeinek. 4
5. A tantárgy-, foglalkozás-, tanárválasztás rendje A tanulók a beiratkozás alkalmával élhetnek a tantárgy-, foglalkozásválasztás jogával. Ezt a jogukat csak a Pedagógiai Program részét képező Helyi tanterv által felkínált keretek között gyakorolhatják. A tantárgyválasztás módosítására a tanév megkezdéséig van lehetőség. A tanárválasztás lehetőségével a diákok abban az esetben élhetnek, ha az adott tantárgyból a felkészítés az adott osztályban több szinten folyik. 6. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái Az igazgató vagy tagintézmény-vezető gondoskodik a hatékony tájékoztatás helyi módjáról, az információk tanulókhoz való eljuttatásáról, ezek rendszerének kialakításáról. Az intézmény működésével kapcsolatosan a tanulók faliújságon hirdetmény formájában vagy osztályfőnöküktől illetve a tagintézmény-vezetőktől szóban és írásban kapnak, kérhetnek tájékoztatást. A tanulóközösségek, osztályok kérhetik, hogy az igazgató vagy tagintézmény-vezető az őket érintő kérdésekről szervezett formában (pl. előadás) nyújtson tájékoztatót.
6.1.
A jogorvoslat joga
A tanuló fordulhat az osztályfőnökhöz, szaktanárához, az iskolavezetéshez vagy a diákönkormányzathoz problémájával, panaszával. Problémájára, panaszára választ kell kapnia 30 napon belül. Az iskola minden tanulóját, akit jogsérelem ér, megillet a jogorvoslat joga. A jogorvoslati eljárás részletes szabályozását a közoktatási törvény tartalmazza.
6.2.
A tanulók nagyobb csoportjának meghatározása
Az osztályok tanulóinak joga, hogy saját maguk meghatározta módon maguk közül érdekeik képviseletére, ügyeik intézésére maguk közül képviselőt válasszanak. A tanulók és közösségeik joga, hogy személyesen vagy képviselőik útján tagintézményi diákönkormányzatot alakítsanak, megválasszák annak vezetőit, képviselőit. A diákönkormányzat tagintézményi vezetése a tanulói létszámtól függően, illetve a tanulóközösségek (osztályok) döntése alapján 1-3 főből állhat. A megválasztott képviselő(k) joga, hogy a tagintézmény tanulóinak érdekében az intézmény vezetése felé eljárjon, véleményt nyilvánítson, egyetértési jogot gyakoroljon a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben. 5
A véleményezési jog tekintetében az iskola tanulólétszámának 30 %-át meghaladó közösség minősül nagyobb közösségnek
6.3.
A diákkörök, diákönkormányzat iskolai támogatása
A diákkör alakítását be kell jelenteni az iskola igazgatójának. A diákkörök és a diákönkormányzat – előzetes megbeszélés alapján - az intézmény létesítményeit ingyenesen használhatja.
7. A tanulói jogviszony 7.1.
A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje
A jogviszony létesítésének feltételeit a pedagógiai program és az SZMSZ tartalmazza. A jelentkezés a felvételi adatlap kitöltésével, s leadásával történik. Az intézmény igazgatója vagy az általa megbízott személy az intézménybe beiratkozni szándékozó személy részére köteles a szükséges felvilágosítást megadni. A házirend a pedagógiai program megismerhetőségét biztosítani, a szolgáltatásokról és a felvételi kérelem benyújtásának módjáról a szükséges tájékoztatást nyújtani. A felvételi kérelem benyújtásakor a jelentkező hivatalos iratokkal köteles igazolni a jelentkezési lapon feltüntetett adatainak helyességét. A felvétel elbírálását megalapozó előző bizonyítványt a jelentkezési laphoz mellékelni kell. A fenitek nélkül a jelentkezés nem fogadható el.
7.2.
Felvétel, átvétel
A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik és a beiratkozás napján jön létre. Felvételi vizsga nincs. Tanuló átvétel más intézményekből az igazgató hatáskörébe tartozik. Minden esetben egy külön eljárást kell lefolytatni, ahol figyelembe kell venni a másik intézményben eltöltött tanulmányi időt, az ott elért tanulmányi eredményeket, valamint a már megszerzett képesítéseket.
7.3.
Az osztályba, csoportba sorolás szempontja
Az oktatás az egyes évfolyamokon osztálykeretekben folyik. Az osztályokba sorolás a felvételi kérelmek (Jelentkezési lap) és a sikeres, előtanulmányok eredmények figyelembevételével történik, és az igazgató hatáskörébe tartozik. 6
7.4.
A felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje
Az i s k ol a minden tanulót értesít a felvételével, átvételével k a p c s o l a t o s döntéséről és a jogorvoslati eljárás lehetőségeiről.
7.5.
A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje
A tanuló jogviszonya megszűnik azon a napon, melyen ezt a tényt a tanuló írásban bejelenti, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt
-
tanév végén augusztus 31-én.
Sikeres záróvizsga esetén (szakmai, érettségi), a vizsga utolsó napján. Továbbá amennyiben mulasztásai miatt nem volt osztályozható, s a felszólításra nem reagált, osztályozó vizsga letételének lehetőségét határidőig nem kérte. Az iskolalátogatáshoz kötött kedvezmények igénybevételének megszüntetéséről a tanuló, illetve az igénylő hozzátartozó kötelessége intézkedni.
8. A munkarenddel kapcsolatos szabályok
8.1.
A tanulói munkarend
A tanév rendjét az oktatási miniszter által minden évben kiadott tanév rendjét szabályozó rendelete fogalmazza meg. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és azt az iskola
éves munkatervében rögzíti.
8.2.
A tanórák és az óraközi szünetek rendje
Nappali, esti és egyéb munkarendű oktatás működik intézményünkben.
NAPPALI: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra
8.00 – 8.45 8.50 – 9.35 9.40 – 10.25 10.30 – 11.15 11.30 – 12.15 12.20 – 13.05 13.10 – 13.55
7
ESTI, LEVELEZŐ: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra
16.00- 16.40 16.40– 17.20 17.25– 18.05 18.05– 18.45 18.50– 19.30 19.30– 20.10
TÁVOKTATÁS (szombat): 1. óra09.00 – 09.40 2. óra09.40 – 10.20 3. óra10.25 – 11.05 4. óra11.05 – 11.45 5. óra11.50 – 12.30 6. óra12.30 – 13.10 7. óra13.20 – 14.00 8. óra14.00 - 14.40 Távolmaradás, késés
8.3.
A tanuló késését, mulasztását tanítási óra esetén az osztálynaplóba, egyéb foglalkozások esetén a foglalkozási naplóba a szaktanár, illetve a foglalkozás vezetője jegyzi be. Az igazolást az osztályfőnökhöz vagy a tanulmányi ügyintézőhöz kell benyújtani. Indokolt esetben a tanuló az iskolából való távolmaradásra írásban előzetes engedélyt kérhet három napig terjedőidőre az osztályfőnöktől, három napnál hosszabb időre az igazgatótól.
Az elbírálásnál a tanuló tanulmányi munkáját, eddigi mulasztásait, a kérés indokoltságát kell alapul venni. A bírálati szempontok figyelembevételével az igazgatói, engedélyezés írásban történik. Késésnek számít, ha a diák becsengetés után 10 percen belül érkezik az órára. A késés tényét és időtartamát a szaktanár a naplóban regisztrálja. Ha az igazolatlan késések együttes ideje eléri a 45 percet, akkor az igazolatlan órának számít. Késés esetén csak hivatalos igazolás (közlekedési akadály, orvosi vizsgálat) fogadható el. A mulasztást igazolhatja: A tanuló - 3 napnál nem hosszabb hiányzás esetén, eelőzetes igazgatói engedély birtokában 3 napnál hosszabb időre is, 8
3 napnál hosszabb hiányzás esetén az orvos, A közlekedési akadályok miatti késés és hiányzás esetén hivatalos igazolás, Hatósági idézés esetén az idézés tényét tanúsító irat. A tanuló köteles az igazolást a mulasztást követően 2 héten belül bemutatni. Ha a tanuló a távolmaradást 2 héten belül nem igazolja, mulasztott óráit igazolatlannak kell tekinteni. A tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát a naplókban nyilvántartott mulasztások alapján kell megállapítani.
8.4.
Helyi tanterv
Az oktató a tanulókkal való egyeztetés alapján az időbeosztáson változtathat. Tanulmányi, szorgalmi időn túl az iskolában csak engedéllyel, felügyelet mellett tartózkodhatnak a tanulók. Az iskolát pihenő- és munkaszüneti napokon és tanítási szünetek alkalmával zárva kell tartani. Ez alól kivétel a külön elrendelt nyitva tartás. A fenti időponttól történő eltérést az igazgató engedélyezheti. A helyi tantervet a pedagógiai program és mellékletei tartalmazzák. 8.5.
A tanórán kívüli tevékenységek rendje
Az iskola tanórán kívüli foglalkozásokat a pedagógiai program alapján szervezi. Az intézmény területén és az általa szervezett rendezvényeken az iskola belső rendjét biztosító szabályokat, megállapodásokat a tanórán kívüli tevékenységek esetén meg kell tartani. A tanuló kötelessége, hogy őrizze hagyományait, vegyen részt a pedagógiai programban meghatározott, iskolán kívüli
rendezvényeken
és
a házirendben
megfogalmazott
elvárásoknak megfelelően viselkedjen. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület határozza meg.
8.6.
A tanítás nélküli munkanapok felhasználásának elvei
A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról a tanév eleji értekezleten a tantestület dönt. A tanítás nélküli munkanapok felhasználásának szempontjai: egy tanítás nélküli munkanapról a diákönkormányzat dönt, a fennmaradó napokat értekezletek megtartására, vizsgák megszervezésére fordítjuk.
8.7.
A taneszközökért, felszerelésekért való felelősség szabályai
Közös tulajdonunkat védeni, épségben megőrizni, berendezéseit szakszerűen, kulturáltan 9
használni mindenki közös felelőssége. Az iskolának kárt okozó diák a jogszabályokban meghatározott mértékben kártérítési felelősséggel tartozik a károkozás gondatlan vagy szándékos jellegétől függően. Az anyagi felelősség mellet átvett, kölcsönzött iskolai eszközök,
tárgyak
épségéért,
rendeltetésszerűhasználatáért
a
kölcsönzőfelel.
A
szaktantermekben a tanári felügyelet mellett használt eszközök gondatlan használatából, szándékos rongálásából eredő károkért a használó tartozik felelősséggel. 8.8. A számonkérés formái, magasabb évfolyamba Az évközi érdemjegy származhat: előre bejelentett időpontokban megírt dolgozatokból, feleletekből, a szaktanár által kijelölt témájú és tartalmú házi dolgozatokból.
A tanév folyamán szerzett osztályzatok alapján a szaktanár minden tanulónak megállapítja az év végi osztályzatot. Az a tanuló, aki a mulasztásai miatt a fenti követelményeket nem teljesíti, így a szaktanár számára osztályzatot nem tud megajánlani az évközi érdemjegyek alapján, az adott tantárgyból osztályozó vizsgát tehet. Csak a vizsga sikeres letételével folytathatja a tanulmányait.
Az I. félév befejezésekor a tanulónak jogában áll a félév végét követő 8 napon belül benyújtott kérésére az első féléves anyagból legkésőbb február 28-ig osztályozó vizsgát tenni. Aki félévi érdemjegyeit évközi teljesítménye, vagy az osztályozó vizsga letételével nem szerzi meg, annak tanulói jogviszonyát a törvényi rendelkezések értelmében meg kell szüntetni. Az a tanuló, akinek a szaktanár év végi osztályzatot nem tud megajánlani, az évközi érdemjegyek alapján, az adott tantárgyból osztályozó vizsgát tehet az egész éves anyagból. Az intézmény a javító vizsgák időpontjával egyezően adja meg az osztályozóvizsga időpontját.
A tanév folyamán szerzett osztályzatok alapján a szaktanár minden tanulónak megajánlja az általa javasolt év végi osztályzatot. Amennyiben a tanuló nem ért egyet ezen osztályzattal, úgy kérheti bizottság előtt osztályozó vizsga letételét. A magatartás és a szorgalom minősítése a felnőttoktatásban elmarad.
10
Az osztályozóvizsga témakörei: Gimnázium Magyar nyelv és irodalom 9. évfolyam Kommunikáció témakör Ember és nyelv témakör A Biblia szerkezete legfontosabb könyvei kulturális jelentősége A görög és a római líra A középkor magyar A középkor világirodalma Balassi istenes és vitézi versei A barokk eposz jellemző jegyei Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében Shakespeare egy művének elemzése
Történelem 9. évfolyam Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, Az antik hitvilág, A kereszténység A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása Az iszlám vallás és az arab világ A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A magyar nép őstörténete A honfoglalástól az államalapításig
10. évfolyam A magyar nyelv története témakör A nyelvi szintek témakör Nyelv és társadalom témakör
11. évfolyam Stílus és jelentés témakör A retorika alapjai témakör A szöveg témakör A 19. század második
A francia klasszicista
felének európai próza
dráma jellemzői A felvilágosodás
és drámairodalma Portrék a Nyugat első
jellemző jegyei,
nemzedékéből
filozófiája
A Nyugat első
Stílusok és műfajok sokfélesége A romantika stílusjegyei
nemzedékének prózája
12. évfolyam Nyelvünk eredete, a nyelvrokonság bizonyítékai Nyelvemlékeink A jelentésváltozások okai, fajtái A határon túli magyar nyelvhasználat A nyelvújítási mozgalom Szerzők és művek a 20. századi magyar irodalomból 20. század világirodalma A 20. század második felének magyar prózája A 20. század második felének magyar lírája Kortárs magyar irodalom
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
A nyugati és a keleti kereszténység A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások A nagy földrajzi felfedezések A reformáció és katolikus megújulás A mohácsi csata Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákócziszabadságharc
A tudományos világkép átalakulása Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban A XIX. század eszméi Az ipari forradalom A francia polgári forradalom Emberi és Polgári Jogok Tudományos, technikai felfedezések A reformmozgalom Életmód és művelődés A szabadságharc A kiegyezés Gazdasági eredmények és társadalmi
Az első világháború Az USA és az 1929-33as gazdasági válság A nemzetiszocializmus A második világháború A hidegháború A szocialista rendszerek A Horthy-rendszer A német megszállás A szovjet felszabadítás Az 1956-os forradalom A Kádár-rendszer A rendszerváltozás Az európai integráció A „harmadik világ” A globális világ Alapvető állampolgári ismeretek
11
változások a dualizmus A parlamenti korában demokrácia A polgári forradalom Önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások
Matematika 9. évfolyam Algebra és számelmélet Függvények Egyenletek Egyenlőtlenségek, Egyenletrendszerek
10. évfolyam Geometria Hegyesszögek szögfüggvényei Hatvány, gyök, logaritmus
Idegen nyelv 9. évfolyam Képleírás: mi van a szobában /tanteremben Bemutatkozás, a család A lakóhely, a lakás bemutatása A szabadidő eltöltése, hobbik, sport
11. évfolyam Trigonometria Vektorok Koordinátageometria Kombinatorika, gráfok Valószínűség-számítás
10. évfolyam
11. évfolyam
Jövőbeli tervek, szándékok, közeli jövő (going to), célok (toinfinitive) Étkezések, ételek, italok, tipikus magyar ételek Nyaralás, nyaralóhelyek, nyári élmények
Személyes vonatkozások Környezetünk Az iskola A munka világa Szabadidő, művelődés Tudomány és technika
12. évfolyam Számsorozatok Térgeometria
12. évfolyam Életmód Szórakozás Utazás Turizmus
Földrajz 10. évfolyam Csillagászatföldrajz és térképészet Kőzetburok A légkör A vízburok
11. évfolyam A külső erők A földrajzi övezetesség A gazdasági élet szerkezeti, területi átalakulása Napjaink világgazdasági folyamatai
12. évfolyam Népesség és településföldrajz Regionális földrajz: a világban különböző szerepet betöltő régiók, országok Magyarország a 21. században Globális környezeti problémák
Biológia 10. évfolyam Az élőlények testfelépítésének és életműködésének változatossága A sejtek felépítése és anyagcseréje Általános egészségtan
11. évfolyam Az ember szaporodása és egyedfejlődése Az öröklődés Populációk és életközösségek Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra
12
Fizika 9. évfolyam A testek helyének megadása Az átlagsebesség Az általános tömegvonzás A forgatónyomaték A munkatétel A helyzeti energia A párkölcsönhatások jellemzője: az erő
10. évfolyam A hőtan Az elektrosztatika Mágneses alapjelenségek, indukció
11. évfolyam A harmonikus rezgőmozgás Az optika Az elektromágneses rezgések és hullámok Relativitás elmélet
Kémia 9. évfolyam
10. évfolyam Szénhidrogének Ismerje a szénhidrogéneket Oxigéntartalmú szerves vegyületek Az élőlényeket felépítő szerves anyagok
Az atom Kémiai reakciók Elektrokémia
Informatika 10. évfolyam Az informatika alapjai Kommunikáció a hálózaton Az operációs rendszer használata
11. évfolyam Dokumentumkészítés számítógéppel Táblázatkezelés Könyvtárismeret
12. évfolyam Adatbázis-kezelés Algoritmusok és adatok A programozási nyelvek elemei
9. Tanulókat érintő szabályozások
9.1.
A tandíj, térítési díj fizetésének szabályai
A vonatkozó jogszabályok egyértelműen rögzítik az ingyenes-, térítési-, tandíj köteles szolgáltatásokat. A térítési-, tandíj mértékét jogszabályok, és gazdaságossági számítások alapján kell meghatározni, mely a gazdasági vezetőfeladata. Ennek pontos meghatározásáról, valamint az összeg befizetésének módjáról, határidejéről és visszafizetés rendjéről a tanulók az osztályfőnököknél és az intézmény titkárságán tájékozódhatnak.
9.2.
Tandíjjal, térítési díjjal összefüggőkedvezmények
Mérséklés és/vagy részletfizetési kedvezmény kérhetőelőre meg nem határozott, de indokolt és igazolt élethelyzetben. A tanulónak írásban kell az erre vonatkozó kérelmét beadni, melynek elbírálása az igazgató hatáskörébe tartozik. Az iskola igazgatója a tények mérlegelése után dönt, és határozat formájában válaszol a tanulónak 15 munkanapon belül.
13
9.3.
Az ösztöndíj, juttatások és segélyek helyi szabályozása
Azok a felnőttoktatásban részt vevő tanulóink, akiknek hiányzásai nem haladják meg az éves össz óraszám 20%-át, és év végi tanulmányi eredményük átlaga 3,8 fölött van, ösztöndíjban részesülnek. Ennek mértékét minden tanév elején az intézmény igazgatója hozza nyilvánosságra. 9.4.
A tanulók jutalmazásának formái, rendje
A tanulók kiemelkedő tanulmányi munkájukért, közösségi tevékenységükért dicséretben, jutalomban részesülhetnek. A
jutalmazás
formái: osztályfőnöki dicséret szóban vagy írásban: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért, szaktanári dicséret szóban vagy írásban: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, folyamatosan kiemelkedő tanulmányi munkáért stb. igazgatói dicséret szóban vagy írásban: adható minden olyan esetben, amikor a tanuló kiemelkedőteljesítményt nyújtott. Tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján a tanév végén adható a bizonyítványban kiemelkedőtanulmányi munkáért.
9.5.
A tanuló által előállított alkotás, érték vagyoni joga
Szervezett iskolai foglalkozásokon a tanulók által előállított termék (érték) az iskola tulajdonát képezi.
9.6.
Fegyelmező intézkedések
Az a tanuló, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola hírnevének, fegyelmezőintézkedésben részesítendő. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók: szóbeli figyelmeztetés: szaktanári, osztályfőnöki, szakoktatói, írásbeli
figyelmeztetés:
szaktanári,
igazgatói, intés: osztályfőnöki, igazgatói, megrovás: igazgatói. 14
osztályfőnöki,
szakoktatói,
A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatossá elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. Fegyelmi büntetések
9.7.
Ha a tanuló a kötelességeit, a Házirend előírásait súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján,
írásbeli határozattal, fegyelmi büntetésben részesíthető a közoktatási törvény vonatkozó jogszabálya szerint. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a tanuló tudomására kell hozni. A fegyelmi eljárást megelőzően egyeztető eljárásra kerülhet sor a 11/1994. MKM rendelet 32.§-ában foglaltak szerint. Az egyeztető eljárás során a fegyelmi vétséget elkövetett tanuló és a sértett tanuló az igazgató közreműködésével megegyezhetnek a sérelem orvoslásáról. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: agresszív viselkedés diáktársaival és tanáraival szemben, a tanítási óra zavarása fegyelmezetlen viselkedéssel, az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, tudatmódosító szerek, stb.) iskolába hozatala, fogyasztása, terjesztése, testi épséget veszélyeztető tárgyak, pirotechnikai eszközök bevitele az iskolába, társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek, szándékos károkozás, az iskola nevelői, alkalmazottai és tanulótársai emberi méltóságának megsértése, ezentúl mindazon cselekmények, melyek a Büntető Törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. A
fegyelmi
büntetés
lehet: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott
kedvezmények,
juttatások
csökkentése,
illetve
megvonása, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából, A fegyelmi büntetést a nevelőtestület tagjaiból kialakított fegyelmi bizottság hozza. 15
9.8.
A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai
A tanulók által okozott kárt – a közoktatási törvény 77. §-ának (2) bekezdésében meghatározott keretek között kell megtéríteni.
10. A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok
10.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje Az iskola képzési formájából adódóan a tanulók rendszeres egészségügyi ellátása a lakóhely szerinti háziorvossal biztosított.
10.2. A dohányzás rendje A nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény alapján a közoktatási intézményekben, tehát, zárt légtérben és az intézmény területén nyílt légtérben is TILOS A DOHÁNYZÁS! Az a tanuló, aki az iskola területén, környezetében vagy rendezvényein dohányzik fegyelmező büntetésben részesül. Amennyiben a tanuló dohányzása miatt az iskolát megbüntetik, akkor a törvény által kiszabott pénzbüntetést az iskola a tanulókra hárítja.
10.3. Baleset megelőzési előírások Az intézmény alkalmazottainak feladatai, hogy a tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök munkavédelmi és baleset megelőzési, tűzvédelmi és bombariadó oktatásban részesítik, melynek rögzítése írásban történik. Az intézmény valamennyi tanulójának és alkalmazottjának kötelessége a munka során: a munkavédelmi és baleset megelőzési feladatok betartása, a munkavégzéssel kapcsolatos eszközök biztonságos tárolása, a veszélyt jelentő rendellenesség elvárható módon történőmegszüntetése.
16
11. Záró rendelkezések 11.1. A Házirend hatálya, hatályba lépése A jelen házirendben foglaltakat a Kazinczy Ferenc Középiskola székhelyén működő intézményben és a telephelyein működő tagintézményekben egyaránt alkalmazni kell, időbeli korlát nélkül. A házirend a tantestület elfogadó döntése alapján, a tanulói közösség képviselője egyetértésével, a fenntartó jóváhagyásának napjával lép hatályba. Jogszabályi módosítások életbelépésével egy időben az előző rendelkezések hatályukat vesztik.
11.2. A felülvizsgálat rendje A házirend felülvizsgálatát minden tanév március 31-ig kezdeményezheti a nevelő testület, a diákönkormányzat vagy az iskola vezetősége. Rendelkezéseit az elfogadást követő tanév első napjától kell alkalmazni, kivéve, ha a módosítására jogszabályi változások miatt volt szükség.
17
