dr. Ghelmeziu N.G. mérnök a Bukaresti Erdészeti Kutató Intézet tudományos munkatársának el ő adása.
A cserfa tulajdonságaira és felhasználására végzett kutatások. eredményei a Román Népköztáraságban. 1. Bevezetés A Román Népköztársaságban a cserfa /Quercus cerris L./ az ország nyugati, valamint a déli és délkeleti részein terjedt el, sikságon és dombvidéken, deNlég mélyen behatol a hegyvidékbe és az erd ő s sztyeppébe is. A Cserfa megtalálható különböz ő erd ő tipusokban, általában elegyesen, a tölgyek közül a magyartölggyel, a kocsánytalan tölggyel és a kocsányos tölggyel elegyedik, az erdő s sztyeppéken a molyhos tölggyel és a hamvas tölggyel. A cser els ő sorban elegyes erd ő ket képez magyar tölggyel, de tiszta, 'elegyetlen erd őket is, másodsorban pedig más f af ajokkal képez elegyes erd ő tipusokat. A cser els ő rendü fafaj, amely megfelel ő növekedési viszonyok mellett eléri a 35 m magasságot, vastagsági növekedése kiváló, törzse egyenes és fája tömör. Technikai tartóssága kisebb, mint a más tölgyfajtáké. A sarjakbÁ1 pövekedett fáknál gyakran bélkorhadás lép föl, mivel a tuskók fája aránylag gyorsan elkorhad, ami a sarjakat is megtámadja. Az ország nyugati'részein fekv ő dombvidéki erdő k cserfája nagyrészt mageredetü, technikai tartóssága nagyobb, 7o-8o éves korban a törzs eléri a 4o-5o cm-es átmér ő t, anélkül, hogy bélkorhadás lépne fel. Gyakoribb hibásodásai a fagyrepedés és a gyürüselválás. A cser kb: 15o.000 ha erd ő sített területet foglal el, ami közel 12,5 %-át teszi ki a tölgyesek által elfoglalt erd ő területnek. Azoknak az erd ő állományoknak nagyrésze, amelyekben a cser is el ő fordul, a multban sokat szenvedett a több-
- 26-
sz ő rösen el ő forduló tarvágások miatt.. A kitermelt famennyiségnek kb. 9o%-át, mint tüzel ő anyagot értékesitették. A faanyag javából, amely • leginkább az erdélyi erd őkb ő l került ki, aránylag kismennyieégü dongafát készitetbek exportra. Gyakorlatban •a cserfa fontosabb célokra való felhasználását mell ő zték, mivel tartóssága kisebb. és repedékenysége nagyobb,mint a többi tölgyeké. A jelenlegi kitermelés- évent kb. 165.000 cri?, amelyb ő l 31,7 % az iparifatermelés /26,5 % fürészáru/ és 48,3 % a tüzifa. Az utóbbi évek cserfa fürészáru termelése .kb.•25.000 rrj-re tehet ő . Ami a jöv ő t illeti, tervbe van véve a magas és közepes termelékenységü cserállományok fenntartása és az alacsonyabb termelékenységü állományoknak más fafajokkal 'való lielyettesitése.
2./
A
cserfával
kapcsolatos tudományos kutatások.
A cserfa minél jobb felhasználása érdekében - f ő leg ami a szálerd ő kb ő l kikerül ő nagymennyiségü vastag és hibátlan anyagot illeti,- 1951 ótá többféle tudományos kutatást végeztünk. Ezeknek célja az volt, hogy a faanyag fizikai, mechanikai és technológiai tulajdonságainak alapos megismerése után, a cserfa felhasználását minél inkább. kiterjesszük. Kutatásra került az erdélyi és bánáti mageredetü ceerfa, aMelyb ő l a legtöbb ipari célra felhasználható rönk került kitermelésre. Ezekb ő l az erd ő kb ő l kitermelt faanyag a gyakorlatban kétféleképen szerepel, éspedig mint "fehér"
é8
"vörös" cser. A "fehér" cserfát sziveSebben
használják fel, f ő leg kieebb repedékenysége miatt. A növénytani és erdészeti kutatások azonban nem tudták kimútatni két cserfafaj létezését. A./ A cserfa tulajdonságai. A próbatörzsek amelyekb ő l a vizsgálatokra szánt anyagot kiválasztottuk / 15 db. 3345 cm átmér ő jü és átlag 26 m magas törzsek/ -150-190 évesek voltak. A szijács szélessége a sugár irárbában kb. '25 mm /18-31 mm/ volt és a kés ő i fa aránya az évgyürük 7o %-át /6774 %/ képezte.
- 27 -
A cserfa fizikai és mechanikai tulajdonságainak jellemz ő i az 1.sz. táblázatban szerepelnek, összehasonlitva a tölgyekével. Ezekb ő l az adatokból a következ ő általános jellegü következtetéseket lehet levonni: - á "fehér" cserfa és a "vörös" cserfa, fizikai és mechanikai tulajdonságai között a különbség nem számottev ő és nem szisztematikus; - A cserfa és a kocsányos, valamint a kocsánytalan tölgy fizikai és mechanikai tulajdonságai közötti különbségek eléggé csekélyek és szabálytalanok; nagyobbak a Janka féle keményedések közötti különbségek, / a csérfánál ez az érték alacsonyabb/; a . Brinell féle keménység értékei szintén kisebbek a csernél, mint a kocsányos és kocsánytalan. tölgynél; a cserfa esetében a statikus hajlitószilárdság, a nyiró.szilárdság, a rostirányra mer ő leges nyomó és huzószilárdság, valamint az üt ő - tör ő munka nagyobb, de a rostirányu és huzószilárdság kisebb. - a cserfa zsugorodása hasonló a kocsányos és a kocsánytalan tölgy zsugorodásával, a cserfa nagyobb arányu repedékenysége esetleg a fa anatomiai tulajdonságaiban kereshet ő , f ő leg ami a bélsugarak alakját, nagyságát és számát illeti, - a "fehér" cserfa zsugorodása kisebb, mint a "vörös" cserfa zsugorodása; - a cserfa hajlitószilárdsági értékei közelállnak a kocsányos és kocsánytalan tölgy hajlitószilárdság értékeihez. A dinaMikus forgácsolási ellenállás megállapitása végett mer ő leges irányu mozgáshoz különleges gépi berendezést alkalmaztunk, amely a cserfa és a tölgyfa között jelentéktelen különbséget mutatott, ami arra mutat, hogy a forgácsolási energia-felhasználás mindkét fafélénél azonos / közepesen o,o325 kg/cm3 a cserfánál és 0,0332 kg/cm3 a tölgyfánál/. A cserfa permeabilitásának vizsgálatát' a tölgyfélékkel és a bükkel öszszehasonlitva végeztük. A vizsgálat eredménye szerint a cserfa permeábilitása valamivel nagyobb, mint a tölgyfáé, azonban ez a különbség nem számottev
A cserfa nem telithet ő folyadékokkal ugyanolyan mértékben mint a bükkfa. A viz és nyersolajfelvétel /mint vegyszerek a fa antiszeptikus kezelé-. sére/ 37 %, illetve 19 %-ot tesz ki a cserfánál, 46%, ill. 47 %-ot a tölgyfánál és lol %, ill. 64 %-ot a bükkfánál. /A százalékokat a száraz próbatéstek sulyának arányában állapitottuk meg./ Ezekb ől kitünílg hogy a cserfa kevésbé telithet ő , mint a tölgyfa és a bükkfa. Ezek a tulajdonságok a cserfát alkalmassá teszik hordók gyártására,els ő sorban söröshordók gyártására is. A cserfa tartósságát laboratóriumi kisérletekkel állapitottuk meg, xilifag gombák segitségével /Coniophora cerebella /Pers/ és Polystictus versicolor /Linn./ Fr./. A kisérletek eredményeib ő l a következ őket lehet levonni: - a "fehér" cserfa a nagyon tartós fák csoportjában tartozik, mig a "vörös" cserfa a tartós fák legalsó fokába, vagy éppen. a nem tartós fák csoportjába tartozik,- cs. a "fehér" cserfa tartóssága közeliti meg a tölgy tartósságát; - a "fehér" cserfa tartóssága nagyobb a bükkfa tartósságánál. Abból, hogy a cserfa tartóssága csökken a fa szinárnyalatával., arra; a feltevésre jutottunk, hogy a szinez ő dés biokémiai eredetü és a gyakorlatban megkülönböztetett cserfa-fajták ugyanannak` a csernek a vál . tozatai. A cserfa kaloriaértéke 4647 kal/kg, a magyar .tölgyé 4651 kal/kg és a tölgyé 46o7 kal/kg. A gyürüs repedés egyik legfontosabb hibája a cse)fának, azért különös gondot forditottunk tanulmányozására. Az ipari célokra szolgáló rönkökben ez a hibásodás 30 . % volt. Ez a "fehér" cserrönkökben kisebb, mint a "vörös" cserben. Ahibásodás pár hónappal a fa kitermelése után lép fel. A legtöbb esetben a . rönkö.kben két részleges vagy teljes kártyásodás volt, a küls ő nagyobb /mélysége 4o-lóocm a rönk végét ő l számitva/, a bels ő t a.rönkök kb. 4o %-ánál tapasztaltuk: A küls ő rétegelválás átmér ő je 47-53 %-a volt
-2 9-
a rönk átmér ő jének, a bels ő rétegelválás pedig 18-27 %-a:. A szabvány szerint az ipari célokra szolgáló tölgyrönköknél, ha a rönkök I. osztályuak, gyürüselválás csak annyiban engedélyezhet(S`, ha átmér ő je nem haladja meg a tölgy,farönk átmér ő jének 3/lo-ed részét a hibás rönkvégen.
B./ A. cserfa száritásával kapcsolatos kisérletek eredményei. A cserfának természetes uton való száritása/55
@'
, 2-5 m hosszu, lo-
4o cm. széles, összesen 400 darab szélezett fürészáru és 278 darab szélezetlen fával /arra mutat, hogy a cserfa szárítása ugyanolyan körülmények között megy végbe, mint a tölgy fürészárué. A 65-75 % nedvességet tartalmazó cser fürészáru, amelyet február hónapban máglyáztunk, április hónap végéig a 25 mm-es deszka esetében 23 % közepes nedvességet tartalmazott, mig az
5o mm-es palló 35 %-ot.
Augusztus hó végén, vagyis hat hónapi tárolás után, a nedvesség 12 15%-ra csökkent le mindkét választéknál.
A 25 mm-es deszka nedvességtartalma, melynek kezdeti nedvessége kb. 60'% volt, junius hónapban.máglyázták, augusztus végén,vagyis 2 és fél hónapi máglyázás után, 13 %-ra esett, ugyanakkor amikor az 5o mmes pallók, amelyek azonos körülmények között voltak és kezdeti nedvességük 47 % volt, 18 %--ra csökkent. Folytatva a'száritást, október elején mindkét próbaanyag elérte a 12-14 %ros nedvesség fokot. A fürészáru száritása alkalmával 12,18 és 25 mm-es anyagot máglyáztunk, ezeknél a repedékenységet vizsgáltuk. A repedések keletkezése és a meglév ők továbbhaladása nagyobb volt a szorosabban máglyázott 12 mm-es anyagban. Legjobb eredményeket értük eI a.25 mm-es vastagsága máglyázott faanyaggal. A szélesebb.faanyagnál nagyobb a repedések száma és a meglév ők is tovább fokozódtak. A meglév ő repedések továbbterjedése nagyobb :á vastag faanyag esetében, a 25 mm es és 5o mm-es anyagban pedig .a kelet-
kezett repedések nagysága részben. azonos.
- 3o -
Általában a fürészáru végén keletkezett nagyobb repedések 50-7o cm hosszuak, mig a kisebbek d-lo cm hosszuak voltak. TermészeteS uton való száritással kisérleteztünk cserfából készült parkettafrizekkel is. 'Ezeknek máglyázása ugyanolyan körülmények között történt, mint a tölgy parkettafrizeké, lapjukra helyezve, a frizek közötti távolság .a frizek vastagságának
volt.
A frizek kezdeti nedvessége kb 7o % volt. Március 1 és április 21 között /51 nap/ a frizek nedvessége 55 %-ra csökkent. Egy másik máglya faanyaga, amelyet junius 1.-én raktak,
35 nap mulya
/julius 4 - én/ 58 % nedvességet tartalmazott. Mindezekb ő l arra lehet következtetni, hogy a cserfa parkettafrizeket ugyanolyan körülmények között lehet száritani természetes uton, mint a tölgy parkettafrizeket. Mesterséges száritási kisérleteket végeztünk fürészáruval, parkettafrizekkel és dongafával. Az 5o mm-es cserpallókat /24 112765 % kezdeti nedvességtartalomról azo57,o nos körülmények között száritottuk a tölgy fürészáruval 4o,5 o C -fokon, 85-45 % légnedvesség mellett. A száritás 412 6rát vett igénybe és ezalatt a fa nedvessége csökkent. A faanyag-valamivel nagyobb repedéseket mutatott, mint a tölgyfa. A cser parkettafrizek száritása ugyanolyan körülmények között történt, mint a tölgy parkettafrizeké. A parkettafrizek kezdeti nedvessége 58% volt, lapjukra fektetve 117,5 mm vastag hézagléceken. 156:óra alatt száradtak és nem találtunk nem megengedett repedéseket vagy deformációkat. A donga száritási kisérleteket március .hónapban megmunkált dongafával végeztük. A dongát junius hónapban szállitották az üzembe és 6o
- 31 -
napig száritották szabad leveg ő n. Felületén kis repedések keletkeztek, különösen a bélsugarak irányában. A megmunkálatlan cserdonga mesterséges uton való száritása 21 napig tartott, ugyanolyan üzemeltetés mellett, mint amelyet a Faipari Kutató Intézet dolgozott ki a tölgydónga száritására /51-61 C° meleg és 8449 % légnedveség mellett/. A megmunkálatlan dongafa végs ő ned:essége elérte a 19-2o %-ot, anélkül, hogy a 'száritás közben hibásodás lépett volna fel. A megmunkált cser donga száritása ugyanazon körülmények között kedvez ő eredményeket mutatott. C./ A cserfa megmunkálásával kapcsolatos kisérletek eredményei. A kisérletek a fürészáru, parkettafrizek és a dongafa feldolgozására vonatkoznak. A cser rönk felvágásával kapcsolatos kisérletek arra engednek következtetni, hogy a megmunkálás azonos lehet a tölgyfa feldolgozásával. Ami a kihozatalt illeti, a kisérletek arra mutatnak, hogy a felvágásnál olyan szelvények alkalmazása a célravezet ő , amivel a gyürüselválást ki lehet ejteni. A cserparketta termelési kisérletekb ő l következtetni lehet arra, hogy a fürészelés, gyalulás és marás ugyanolyan körülmények között lehetséges, mint a kocsányos és kocsánytalan tölgynél. Az 1 m' cserparkettához felhasznált száraz parkettafriz mennyisége azonos a tölgyparketta anyagigényével. A kisérletek, melyek lo éve folynak, azt a következtetést adták, hogy a cserfa rendelkezik azokkal a fizikai és mechanikai tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a cserfát parkettfrizek készitésére. A cserfa hordókészitési kisérletek azt mutatják, hogy erre a célra csak a"fehér" cserfa alkalmas, vörös szinezés és korhadás nélkül és ugyanazt a technológiát lehet alkalmazni, mint a tölgyhordó készitésénél. A cser hordók tartósságának meghosszabbitása érdekében ajánlatos 200os konyhasóoldattal ismételten felületi kezelést adni.
- 32 -
A cserfával vasuti kocsi készítésére lefolytatott kisérletek azt bízonyitják, hogy felhasználható ugy teherkocsik, mint személykocsiknál. A butoripari kisérletek azt mutatják, hogy a cser fürészáru - mivel ugyanazokkal a fizikai- mechanikai és technológiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a tölgy, az alábbi munkadarabok készitésére alkalmas: -
keretek, lábak, szegélyek, fiókok, stb. készitésére butordarabok részére,-
-
egyszerü székvázak készitésére,asztalkeretek, asztallapok, asztallábak és étkezdéknél használatos támlanélküli székek készitésére,-
-
rajzolóasztalok keretei és lábai részére,-
- iskolapadok elemei, laboratóriumi butorok, tervállványok,stb.készi.tésére. A cserfa furnér készitésével és felhasználásával kapcsolatos kisérletek arra engednek következtetni, hogy min ő ségileg megfelel ő röffikb ő l a tölgy.3urnérral közel egyenértékü /o,8 mm/, tartós és dekorativ szempontból megfelel ő furnéranyagot lehet késziteni. A cserfurnér ragasztása és kikészitése ugyanolyan technológiával történik, mint a tölgyfurnéré azonban nagyobb gondot kell forditani a polirozásra, mivel a cserfurnér felülete durvább. A cserfát fizikai-mechanikai,és technológiai tulajdonságai alkalmassá teszik arra, hogy az épit ő iparban felhasználják /bels ő asztalosmunkáknál és teherbiró alkatrészek készitésére/, azzal - a feltétellel, hogy az anyag ne legyen kitéve nagy nedvesség-behatásnak. Ezért megfelel ő óvintézkedéseket kell alkalmazni, mivel amint emlitettük, a cserfa kevésbé tartós, mint a tölgy.
3./ A szabványok és a házi szabványok el ő irásai a cserfa felhasználását illet ő en. A lefolytatott kutatások lehet ő vé tették a cserfának szélesebb körben való felhasználását,•amint ez a szabványokból és az utóbbi években kidolgozott és kib ő vitett házi szabványok el ő irásaiból is kitünik.
-33-
Van azonban néhány olyan el ő irás, amely megfelel ő bb kidolgozásra szorulna, hogy a cserfa felhasználását ne korlátozza az el ő irás pontatlansága. A következ őkben rámutatunk a cserfa helyzetére a Román Népköztáság országos és házi szabványai tükrében. Az ipari felhasználásra vonatkozó tölgyrönk szabványa,amely 196o-ban került átdolgozásra, magában foglalja a cserrönköt is, amelyr ő l azel ő tt egy külön szabvány intézkedett /STAS 5310-56./. Az uj szabvány a cserrönköt csak az I. és II. osztályban engedélyezi fürészáru és más termékek készitésére felhasználni. Nem irja azonban el ő a cserfarönk felhasználását az F osztályban, furnérkészités céljára, noha a cserfurnér, amint a kutatásokból kitünt, dekorativ célok4a felhasználható lehetne. Az esztétikai célokra szolgáló furnér szabványa csak általánosságban emliti meg a tölgyfát, anélkül, hogy emlitést tenne a fafajokról, ami lehet ő vé tenné a cserfurnér felhasználását is. Ami a cserfarönk ipari célokra való felhasználását illeti, külön el ő irás van arról, hogy ezeket a kitermelést ő l számitott hat hónapon belül, legkés őbb azonban junius 1.-ig, az erd őb ő l ki kell hozni és az üzembe kell szállitani. A gömbfa el ő irásokat tartalmazó szabványban a keményfák csoportjában a tölgyfa általánosságban van megemlitve. Az, hogy nincsenek megemlitve a különböz ő tölgyfafajok, ezek között a cserfa sem,gyakorlatban félreértésekre és nehézségekre ad okot. Igy például a lombos gömbfa felhasználását épitési célokra engedélyezi a szabvány, de a lombos gömbfa felsorolásakor nem emliti a cser»4 viszont el ő irja, hogy a cserfa nem használható fel keritésoszlopnak.
A táviró, telefon és villamossági oszlollokra vonatkozó szabvány nem emliti meg a cserfát, ugyanigy a bányafa szabvány sem intézkedik a cserfáról. Külön, de a felek kölcsönös megegyezése esetén ezt lehet ő vé teszi. A bányafélfa felhasználását illet ő en a szabvány a tölgyfáról intézkedik általánosságban, fafajokat nem emlit külön.
-34-
A normál vasuti tabfára a felek beleegyezése esetén a cserfa is felhasználható, de a váltó talpfakészitésre, vasuti hidaknál haszn4lt talpfa készitésére a cserfa nincsen engedélyezve. A tölgy dongafára vonatkozó szabvány engedélyezi cserdonga készitését is, a felek beleegyezése esetén. A boros és párolt italok tárolására szolgáló hordók készitésére, valamint a söröshordók gyártására a szabvány a felek beleegyezése esetén megengedi a cser felhasználását is. A jobbmin ő ségü tüzifának kedvez őbb értékesitése érdekében házi szabványt dolgoztak ki, ebben a tüzifának választékolásáról történik intézkedés. Itt engedélyezik mindenféle fafajnak a felhasználását, tehát a cserfa felhasználását is. A fa feldolgozása utáni maradék,..p lehet az bármilyen fafaj,- tüzifa céljára felhasználható. A keréktalpra, küll ő kre, kerékagyra vonatkozó szabvány csak kerékagykészitésre engedélyezi a cserfát, a felek beleegyezésének feltételevel. A szabvány lehet ő séget ad cserfából sz ő l ő karók és egyéb támkarok gyártására, de nem engedi a sz51 ő sodronytartó készitését. A cserfának fürészárukénti felhasználására különleges házi szabványt dolgoztak ki, amely a következ ő választékokat emliti meg: A és B osztályu deszka és palló, /a tölgyt ő l eltér ő en, amely részére a STAS 1928-59 az A, B, C és D osztályokat irja el ő /, A és B osztálybeli frizek,- A,B és C osztálybeli zárlécek, gerendák és szélfák /ugyanugy, mint a tölgyfánál/, de nincsenek megemlitve a lécek és séldeszkák, amelyek a tölgyfánál szerepelnek. A három külön szabványt, amely a tölgyfa, bükkfa és cserfaparkettáról intézkedett, 1959-ben egyetlen szabványba vonták össze, amelyben a cserfát minden megszoritás nélkül engedélyezik. Házi szabvány intézkedik hulladék tölgyfának lamellák parkettává való felhasználásáról, ahol a cserfa külön nincs megemlitve, de ugyanugy nincsenek megemlitve a más tölgyfafélék sem, hanem a tölgy csak általánosságban szerepel.
-35-
A szabvány megengedi a cserfa felhasználását fakockák és fahengerek gyártására, utburkolati célokra, de ehhez a felek beleegyezése szükséges. A nyilászáró szerkezetek /faajtók, faablakok/ iránt .intézked ő általános szabvány a felhasználható faanyagok között engedélyezi a tölgy fürészárut is, de nem emliti meg a cserfát. Ugyancsak az az országos szabvány, amely a butordarabokra vonatkozik, nem emliti meg a cser fürészárut, hanem csak a tölgyfa fürtSszáruról intézkedik. A kisérletek azonban bebizonyitották, hogy a cserfa legalábbis iskolai butorok és irodai butorok készitésére alkalmas. Egyes butorokra vonatkozó szabványok megengedik mindennemü keményfa fürészáru felhasználását, igy a cserfürészáruét is. Más szabványok, például az iskolai butorokra, katedrákra vonatkozó szabvány, csak a tölgy fürészárut emliti meg. A ládákra és ládadeszkákra vonatkozó szabvány nem emliti meg a cser fürészárunak felhasználhatóságát. A szerszámok faalkatrészeire vonatkozó általános szabványok ugyancsak nem emlitik meg a tölgy fürészárukat. Azokban a házi szabványokban, amelyek a lombos f af ajoknak forgácslap és farostlemez alapanyagként való felhasználására vonatkoznak, a felsorolt kemény lombos fajok között csak a bükk és nyirfa szerepel, a felek beleegyezése esetén azonban emedélyezik a tölgyfát is, de a cserfa nincs megemlitve. Hasonlóképen azok a házi szabványok, amelyek a fahulladékoknak forgácslemez és farostlemezgyártásban való felhasználására vonatkoznak, a kemény lombosfajok közül csak a bükkfát emlitik meg. A házi szabványok a tölgy furnérgyártásnál nem zárják ki a csert, viszont az országos szabványok a cserfát nem engedik furnérrönknek minő siteni.
-36-
A cserfa felhasználása növényi cserz ő anyagkivonat készitésére sem mint fahulladék, sem mint fürészpor, s ő t mint cserkéreg /incs engedélyezve a szabványokban.
4./ Zárszó. A cserfával kapcsolatos tudományos kutatások kimutatták, hogy a csernek igen kiterjedt felhasználási lehet ő ségei vannak, szinte ugyanolyan mértékben mint a tölgynek.Ezeknek a felhasználási lehet ő ségeknek némelyike szerepel az országos, ill. házi szabványokban, de még számos kib ővitésre és átdolgozásra van szükség, hogy teljes mértékben értékesithet ő k legyenek a különböz ő országokban a cserfával kapcsolatos tudományos kutatások pozitivumai. Ezenkivül nagymértékben szükséges a gyakorlatban minél több és minél meggy ő z ő bb adatokat és bizonyitékokat gyüjteni és ezeket tudományos alapon feldolgozni, a cserfa különböz ő irányu felhasználásával kapcsolatban, számon tartva azokat a körülményeket, amelyek közt ez a faanyag bizonyos tartóssággal rendelkezik és azokat az eljárásokat, amelyek ezt a tartósságot el ő segitik. A megfelel ő dokumentáció el ő segitené azoknak a legfontosabb okoknak a kiküszöbölését, amelyek miatt a cserfát ma még fenntartással kezelik. Másrészt, mivel a multban alkalmazott erd ő kitermelési módszerek miatt sok vékony és gyenge min ő ségü anyaggal rendelkezünk, fokozni 11.1
ku-
tatásokat arra vonatkozóan, hogy acsert forgácslapok és farostlemezek gyártására fel lehessen használni.
-
3 7_.
l.sz.táblázat'
A cserfa fizikai-mechanikai tulajdonságainak mutatói összehasonlitva a tölgyfa mutatóival /a fa 15%-os nedvessége esetén/.
A A
mutató
1. Térfogatsuly 2.
g /cm3
fafajták
Cserfa közepes érték
Tölgy
o,73
0,71
- hosszirányu
o,2
o,2
- sugárirány
4,5
5,0
- tangenciális - térfogatban
9,8
lo,5
13,9
14,7
119,333
124,813
98,667
133,87o
113,666
140,848
8,9oo
11,o81
Zsugorodás, összesen %-ban:
^
3. Rugalmassági modulus kg/cm2 - statikus hajlitás -
nyomószilárdság rostokkal párhuzamos
-
huzószilárdság rostokkal párh.
- csavarószilárdság 4. 5.
Összenyomási ellenállás, rostokkal párhuzamosan kg/cm2
421
^^^^
- képlékenységi határ
191
167
- arányossági határ
118
8o
Összenyomási ellenállás a rostokra mer ő leges kg/cm2 :
6. Statikus hajlitószilárdság kg/cm'
929
-
38
-
A .o N
A
7.
mutató
fafajták
Cserfa közepes érték
Tölgy
Nyirószilárdság kg/cm2: - hosszirányu rost.párhuzamos: - sugárirányu
125
lo9
- tangenciális
135
128
- sugárirányu
496
367
- tangenciális
494
4o6
8.
Csavarószilárdság kg/ca?
193
178
9.
Huzószilárdság rost.párhuz. kg/caf
11o3
1115
- sugárirányu
35
3o
- tangenciális
34
33
- harántirányu:
lo. Huzószilárdság rost.mer ő leges kg/c11.?:
11. Hasitószilárdság kg/clif: - sugárirányu
8,3
- tangenciális
lo,7
12.
Üt ő -tör ő munka kg/crd
13.
Keménységl mutató Janka f. kg/cif
o,44
7,4 lo,7 o,34
metszet:
14.
- harántirányu
548
734
- sugárirányu
466
538
- tangenCiális
476
577
Keménységi mutató Brinell sz. kg/cme metszet: - harántirányu
6,2
6,6
- sugárirányu
3,3
4,4
3,4
4,1
tangenciális
-39-
Zusammenfassung des Vortrages.
In der Rumá:nischen Volksrepublik besch5.ftigt man sich beinahe zehn Jahre mit der Zerreichenforschung. Wie in unserer Heimat ein bedeutender Anteil ihres Forstgebietes ist mit Zerreiche bedeckt, die bisher fast ganz als Brennholz nutzbar gemacht wurde. Auf dem Grund der Ergebnisse der Forschungen verwendet man die Zerreiche auf immer breiteren Verwendungsgebieten,meist mit den traditionellen technologischen Verfahren. Neuerdings offenbart sich Bemühen zur Verwendung auch der ZerreichenSpanplatten bzw. Faserpl atten. Die Forschungen müssen sich in .
der Zukunft darauf richten, dass die Industrie und der Handel den bisher aufgearbeiteten Stoff auch in,der Praxis in vollem Masse übernehme.