Das erklärte Ziel der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen liegt im Erhalt und der Förderung der Sprache, des geistigen Kulturerbes, der geschichtlichen Traditionen und der Identität der Ungarndeutschen. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fő célja a magyarországi németek nyelvének, a szellemi örökségének, a történelmi tradícióinak, identitásának megőrzése és támogatása.
Entwickeln und entwickeln lassen Bericht über die letzte Sitzung der Vollversammlung der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen Folyamatban a több száz milliós fejlesztések Beszámoló a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata legutóbbi közgyűléséről Hinsichtlich der Finanzen war das Jahr 2015 ruhig und ausgewogen, ansonsten aber recht ereignisreich – hieß es in der letzten Vollversammlungssitzung der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen am 16. April 2016. Das höchste Gremium der Deutschen in Ungarn nahm Haushalts- und Jahresbericht des Vorjahres an, und im Fokus der Diskussionen standen die Übernahme der Trägerschaft neuer Bildungsinstitutionen durch Nationalitätenselbstverwaltungen, die geplante Erneuerung des Jugendlagers „Iglauer Park“ in Waschludt und die laufende Sanierung der Deutschen Bühne Ungarn in Seksard. A pénzügyek tekintetében nyugodt és kiegyensúlyozott, egyébként pedig meglehetősen eseménydús volt a 2015-ös év hangzott el a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) 2016. április 16-i közgyűlésén. A hazai németség legfőbb grémiuma elfogadta az előző esztendő szakmai és pénzügyi beszámolóját. A közgyűlés tagjai azt is megvitatták, hogy
mely települési német önkormányzatoknak javasolt oktatási intézményeket saját fenntartásba venni, emellett pedig szó esett a városlődi Iglauer Park ifjúsági tábor tervezett felújításáról és a szekszárdi Magyarországi Német Színház (DBU) már folyamatban lévő, teljes körű rekonstrukciójáról is.
Der 22. April war heuer ein Tag der Ungarndeutschen Április 22-e idén a német nemzetiség napja volt Stärkung des Gemeinschaftsbewusstseins, Ehrung der Geschichte und der Tradition der Ungarndeutschen, und das alles mit Lösungen des 21. Jahrhunderts – so kann das Wesen der ungarndeutschen Veranstaltungsreihe am 22. April zusammengefasst werden. Gastgeber der überregionalen Ereignisse waren zwei Institutionen der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen (LdU): das Valeria-Koch-Bildungszentrum in Fünfkirchen und das Ungarndeutsche Kultur- und Informationszentrum in Budapest. Während das Zentrum an diesem Tag die feierliche Preisverleihung seines traditionellen Filmwettbewerbs im Művész Mozi in der Hauptstadt veranstaltete, kam es in der Koch-Schule zu einem Projekttag zur Geschichte der deutschen Nationalität in Ungarn. Die Projekttageröffnung war von besonderer Bedeutung, da an dieser ein Wanderbündel auf die Reise geschickt wurde, um bis Anfang 2017 mindestens zwanzig Schulen der Ungarndeutschen zu besuchen.
A közösségtudat továbberősítése, a német nemzetiség történetének és hagyományainak tisztelete huszonegyedik századi megoldásokkal – így foglalható össze annak a több helyszínes német nemzetiségi rendezvénysorozatnak a lényege, amelyre április 22-én került sor. Az események házigazdája a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) két intézménye, a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont és a budapesti székhelyű Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ (a Zentrum) volt. Míg utóbbi aznap a már nagy hagyományokkal rendelkező filmes versenyének vetítéssel egybekötött díjkiosztó ünnepségét tartotta a fővárosi Művész Moziban, előbbi a német nemzetiség történetével foglalkozó projektnapot rendezett, amely attól kapott különleges jelentőséget, hogy országos körútra indítottak egy vándorbatyut, amely 2017 elejéig legalább húsz német nemzetiségi iskolát látogat meg.
Ein Wanderbündel reist durch Ungarn LdU will mit landesweiter Aktion unwahres Geschichtsbild entzerren
Országjáró batyu A reális történelemtudat erősítése a célja a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata nagyszabású akciójának Menschen für die Geschichte der deutschen Nationalität in Ungarn zu sensibilisieren, und statt eine durch Tabus und Zerrbilder belastete Erinnerungskultur einen korrekten Umgang mit der Geschichte der Ungarndeutschen zu schaffen – das ist das Ziel der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen (LdU) mit ihrer neuen landesweiten Aktion. Die LdU hat ein Bündel anfertigen lassen, in das sie die schmerzhafte Geschichte der Ungarndeutschen symbolisch einpackt: Gegenstände, die die nach dem Zweiten Weltkrieg von Ungarn nach Deutschland vertriebenen Deutschen in ihr höchstens 50 Kilo schweres Bündel mit hineingestopft haben, um in der unbekannten Ferne leben und sich erinnern zu können. „Die Schwaben verdienen keine Gnade! Wenn wir das vernichtete Land betrachten, dürfen wir nicht vergessen, dass dies fast gänzlich ihre Schuld ist! Sie brachten nämlich Hitlers Politik nach Ungarn! Verschwinden sie so, wie sie damals gekommen sind: mit einem Bündel auf ihrem Rücken!“ - so äußerte sich der einstige Politiker der Nationalen Bauernpartei, Imre Kovács nach dem Zweiten Weltkrieg über die Ungarndeutschen. Die LdU möchte mit ihrer geplanten Aktion „Wanderbündel“ der mehr als zweihunderttausend Deutschen gedenken, die zwischen 1945 und 1948 ihr Bündel packen und ihre Heimat verlassen mussten. Das zentrale Motiv des Projekts ist ein Bündel, das mithilfe von Zeitzeugen angefertigt wurde, und das auf den Weg quer durchs ganze Land auf die Reise geschickt wurde. Bildungseinrichtungen der deutschen Nationalität sollen es empfangen, und aus diesem Anlass ein beliebiges Projekt mit Schülerinnen und Schülern vor Ort durchführen, um ihnen die Wichtigkeit der Erinnerungskultur noch bewusster zu machen. Die Reise des Bündels begann am 22. April im Fünfkirchner Valeria-Koch-Schulzentrum und soll bis zum 19. Januar 2017 (zum Gedenktag der Verschleppung und Vertreibung der Ungarndeutschen) von Schule zu Schule wandern. Von der Audi-Schule in Győr bis zur Grundschule des nicht einmal tausend Seelen zählenden kleinen Dorfes Rátka im Komitat BorsodAbaúj-Zemplén schlossen sich der Aktion bereits mehr als 20 Bildungseinrichtungen an. Die Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen hofft darauf, dass die Aktion für Aufmerksamkeit, Aufschluss und Sensibilisierung möglichst vieler Ungarndeutscher und Nicht-Ungarndeutscher sorgen wird. Dass sich die LdU dieses Themas gerade jetzt annimmt, hat mehrere Aktualitäten: in Bezug auf das Gedenkjahr der in die Sowjetunion verschleppten politischen Gefangenen und Zwangsarbeiter gedenken wir der Tausende von jungen ungarndeutschen Frauen und Männer, die zum „Malenkij Robot“ deportiert wurden. 1946 – vor siebzig Jahren – begann die Vertreibung und Enteignung von mehr als 200 tausend Ungarndeutschen aus ihrer Heimat. Neulich ist auch das Standardwerk der korrekten ungarndeutschen Erinnerungskultur, die zweibändige Monografie des Historikers Prof. Dr. Gerhard Seewann „Geschichte der Deutschen in Ungarn“ in ungarischer Sprache erschienen.
Minél többeket érintsen meg a hazánkban élő németek sorsa, és a mítoszokkal, tabukkal és torz képekkel terhelt históriájuk helyébe végre korrekt emlékezetkultúra lépjen – ezzel a küldetéssel kezdett országos akcióba a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ). A szervezet jelképesen batyuba kötötte a magyarországi németség történelmét; a csomagba olyan tárgyak kerültek, amilyeneket a második világháború után Németországba elűzött emberek gyömöszöltek a batyuikba, hogy hazájukat, otthonaikat és minden vagyonukat elveszítve útra keljenek az ismeretlenbe. „Nem érdemli meg a svábság a kegyelmet! Ha végigtekintünk az elpusztított országon, ne feledjük el, hogy ez majdnem teljes egészében az ő bűnük. Ők hozták, ők közvetítették Hitler politikáját Magyarországra. Takarodjanak úgy, ahogy jöttek, egy batyuval a hátukon!” – e szavakkal illette 1945-ben a hazai németséget Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt politikusa.
Az országos német önkormányzat vándorbatyu-akciójával arra a több mint kétszázezer német emberre emlékezik, akiket 1945 és 1948 között elűztek Magyarországról. A projekt központi motívuma egy batyu, amely az elűzetést átélt emberek segítségével készült el, hogy azután országos körútjára indulhasson. A batyut német nemzetiségi oktatási intézmények fogadják, s megérkeztekor az iskolák projektmunka keretében tudatosítják tanulóikban az emlékezetkultúra fontosságát. A batyu április 22-én Pécsről, a német nemzetiségi oktatás zászlóshajójaként ismert Koch Valéria Iskolaközpontból indult útjára, és 2017. január 19-ig, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjáig iskoláról iskolára vándorol. A győri Audi iskolától a nem egészen ezer lelket számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rátka településig eddig több mint 20 oktatási intézmény csatlakozott az akcióhoz. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata azt reméli, hogy a kampány segítségével még többen megismerik és megértik a hazai németség történelmét és múltjának e tragikus időszakát. Az MNOÖ országos kampányának több aktualitása is van: a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve kapcsán a „málenkíj robotra” hurcolt sok ezer fiatal német férfira és nőre emlékezünk. 1946-ban - hetven esztendeje - kezdődött meg a magyarországi németek elűzetése, az úgynevezett „kitelepítés. Nemrég jelent meg prof. dr. Gerhard Seewann A magyarországi németek története című, a korrekt hazai német emlékezetpolitika alapművének tekintett könyvének magyar nyelvű kiadása is, amely egyedülálló részletességgel tárja elénk a nemzetiség történelmét.
Konsens über die Geschichte
Standardwerk der korrekten ungarndeutschen Erinnerungskultur auch ins Ungarische übersetzt Konszenzus a történelemről Magyarra fordították a korrekt hazi német emlékezetpolitika alapművét
Die Geschichte der Deutschen in Ungarn vom frühen Mittelalter bis zur Gegenwart – das präsentiert jenes Werk, dessen ungarischsprachige Version Anfang März zuerst in Budapest und in Fünfkirchen vorgestellt wurde. Die Monografie des Münchener Geschichtswissenschaftlers Gerhard Seewann erschien 2012 auf Deutsch. Das über tausend seitige Werk übersetzte der Fünfkirchner Historiker Zsolt Vitári ins Ungarische. Die zweibändige Synthese ist lückenfüllend im Leben des Ungarndeutschtums: durch ihr Erscheinen kann die Jahrhunderte überspannende Geschichte der Deutschen in Ungarn endlich auf den Seiten eines einzigen Werkes gelesen werden. Die betroffene Volksgruppe sieht in der Arbeit von Professor Seewann die Geburt der von Legenden, Stereotypen, Tabus und Fälschungen befreiten eigenen Geschichtsnarrative. Die Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen (LdU) stellt das Buch landesweit vor und hofft darauf, dass die bereits auf Ungarisch vorliegende Monografie nicht nur von den Ungarndeutschen mit großem Interesse gelesen wird. A kora középkortól napjainkig tárja elénk a magyarországi németek történetét az a mű, amelynek magyar nyelvű változatát március elején mutatták be először Budapesten és Pécsett. Gerhard Seewann müncheni történészprofesszor monográfiája 2012-ben jelent meg németül, a több mint ezer oldalt Vitári Zsolt pécsi történész fordította magyarra. A kétkötetes tudományos összefoglaló nagy űrt tölt be a hazai németség életében: végre egyetlen műben elevenedik meg évszázadokon átívelő történetük. Az érintett népcsoport Seewann professzor munkájának megjelenésében látja legendáktól, sztereotípiáktól, tabuktól és hamisításoktól mentes saját történeti narratívájának megszületését. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) országszerte könyvbemutatókkal népszerűsíti a művet, azt remélve, hogy az immár magyarul is hozzáférhető monográfiát nem csak a magyarországi németek forgatják majd érdeklődéssel.
Landesweiter Weinwettbewerb: am 9. April wurden die besten Weine der Ungarndeutschen vorgestellt
Országos borverseny: április 9-én mutatták be a magyarországi németek legjobb borait Auch dieses Jahr wurden an dem Landesweiten Weinwettbewerb der Ungarndeutschen, an einer von der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen und dem Nadascher Winzerverein gemeinsam ausgetragenen Qualifikation die besten Winzer belohnt. Die Ehrung der herausragenden Weine und ihrer Hersteller erfolgte auch 2016 im Rahmen einer Gala. Neben den Preisen „Rotwein, Weißwein und Rosé der Ungarndeutschen“ überreichten die Organisatoren am 9. April in der Sporthalle von Nadasch auch zahlreiche Sonderpreise. „Aus dem ganzen Lande reisten erfahrene Weinexperten nach Nadasch an, um am Landesweiten Weinwettbewerb der Ungarndeutschen die besten Weine zu finden“, teilte János Hetényi, Vorsitzender des Nadascher Winzervereins mit. „Von den eingetroffenen 612 Weinproben wetteiferten etwa 100 Rose-, ungefähr 250 Rot- und etwa genauso viel Weißweine um die Gunst der Juroren. Die Proben konnten bis zum 29-30. März eingereicht werden, danach erfolgte die Bewertung der Weine. Die Kritiker vergaben ihre Punkte in acht Jurys mit je fünf Mitgliedern; die Weinproben, die sich als beste erwiesen, gelangten anschließend vor eine Spitzenjury, die dann die Besten unter den Besten benannte.“ Laut János Hetényi sei der Jahrgang 2015 wesentlich besser gewesen als der zuvor, wobei die große Hitze im Sommer und der reichliche Niederschlag im Frühherbst auch im vergangenen Jahr die Entwicklung der Weinbeeren gefährdet habe. Im Allgemeinen sei das Wetter für die Weiß- und Roseweine günstiger gewesen, von diesen Sorten hätten sich daher die jüngeren Weine als herausragend gut erwiesen. Unter den Rotweinen hätten sich eher die älteren Jahrgänge hervorgetan, so János Hetényi. Der Nadascher Weinwettbewerb blickt auf eine mehr als 25jährige Geschichte zurück, seit neun Jahren ist er landesweit geworden. Bei der Anmeldung ist es keine ausschließliche Voraussetzung, dass die Winzer deutscher Abstammung sind, die Verpflichtung der jahrhundertelangen Weinkultur der Ungarndeutschen gegenüber widerspiegelt sich eher im Profil und in der Abwicklung der Veranstaltung. Den Vorjahren ähnlich konnte sich auch heuer sonst jemand anmelden - von den größten Weinhäusern bis hin zu den kleinsten Familienkellereien. Bei der Bewertung zählte alleine die Qualität des Weines. Auch der Zahl der preisgekrönten Weine wurden keine Grenzen gesetzt: alle Weine, die die nötige Punktezahl erreicht haben, erhielten eine Anerkennung. Neben den drei Hauptpreisen („Rotwein, Weißwein und Rosé der Ungarndeutschen“) wurden auch noch fünfzehn Sonderpreise verliehen.
Idén is díjazta a legjobb borászokat a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Mecseknádasdi Szőlő- és Bortermelők Egyesülete közösen rendezett megmérettetésén, a Magyarországi Németek Országos Borversenyén. A legkiemelkedőbb borokat és termelőiket 2016-ban is nagyszabású díjátadó gálán köszöntötték. A Magyarországi Németek Vörösbora, Fehérbora és Rozébora díj mellett számtalan különdíj is gazdára talált április 9-én a mecseknádasdi sportcsarnokban. Az egész országból érkeztek a tapasztalt borszakértők, hogy megtalálják az idei legjobb borokat a Magyarországi Németek Országos Borversenyén. A beküldött 612 minta között csaknem 100 rozébor, és megközelítőleg egyforma arányú (mintegy 250-250) vörösbor és fehérbor versengett az ítészek kegyeiért. A mintákat március 29-30-áig lehetett beküldeni, ezt követte a borok értékelése. A bírálók nyolc bizottságban, bizottságonként ötfős zsűriben pontozták a mintákat, a legjobbakat pedig a csúcszsűri elé juttatták, amely már pontozás nélkül jelölte ki a legjobbakat – közölte Hetényi János, a Mecseknádasdi Szőlőés Bortermelők Egyesületének elnöke. Hetényi János annyit előzetesen elárult, hogy a 2015-ös évjárat az eggyel korábbinál lényegesen jobban alakult, ám ebben az évben is visszavetette a szőlő fejlődését a nyári kánikula, majd a koraőszi esőzés. Összességében a fehérboroknak és a rozéknak kedvezett jobban az időjárás, így ezek között a fiatal borok bizonyultak igazán kiemelkedőnek. A vörösborok között inkább a korábbi, 2014 előtti évjáratok remekeltek, tette hozzá Hetényi János. A mecseknádasdi borverseny több mint negyedszázados hagyománnyal bír, országossá kilenc éve nőtte ki magát a megmérettetés. A jelentkezésnél nem kizárólagos feltétel a borosgazdák német származása, inkább az esemény arculatában és a szervezésben tükröződik a magyarországi németek elhivatottsága évszázados szőlőtermesztési hagyományaik iránt. Ahogy
az elmúlt években, úgy a borverseny mezőnyébe idén is bárki nevezhetett, a legnagyobb borgazdaságoktól a legkisebb családi pincészetekig: a pontozásnál egyedül a bor minősége volt döntő. Nem szabtak határt a díjazottak számának sem: amelyik bor a szükséges ponthatárt elérte, mind elismerésben részesült. A három fődíj mellett (Magyarországi Németek Vörösbora, Fehérbora és Rozébora) tizenöt különdíjat is kiosztottak.
Informationen zum 12. Landesfinale des Ungarndeutschen Rezitationswettbewerbes Információk a XII. Országos Német Nemzetiségi Vers- és Prózamondó Versenyhez Die Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen veranstaltet am 13. Mai ab 11 Uhr im Deutschen Nationalitätengymnasium Budapest (XX. ker. Serény utca 1.) das Landesfinale des Ungarndeutschen Rezitationswettbewerbes. Alle Informationen finden Sie anbei. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2016. május 13-án 11.00 órai kezdettel a budapesti Német Nemzetiségi Gimnáziumban (XX. ker. Serény utca 1.) rendezi meg az 1-12. évfolyamos német nemzetiségi tanulók vers- és prózamondó versenyének országos döntőjét. Az ehhez kapcsolódó információkat mellékelten találja.
Sie erhalten diesen Rundbrief, weil Sie sich mit Ihrer E-Mail-Adresse für den online Newsletter der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen registriert haben. Wir gehen mit Ihren Daten sorgfältig und diskret um, leiten diese an niemanden weiter. Falls Sie diesen Rundbrief demnächst nicht mehr erhalten möchten, bitten wir Sie, uns dies auf
[email protected] mitzuteilen. Ön azért kapja ezt a hírlevelet, mert e-mail-címével feliratkozott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata hírlevélszolgáltatására. Adatait biztonságosan és diszkréten kezeljük. Amennyiben a jövőben nem szeretne tőlünk hírlevelet kapni, kérjük, jelezze ezt nekünk a
[email protected] e-mail-címen.