DARVAS Ágnes TAUSZ Katalin. Gyermekszegénység október

D A R V A S Ágnes T A U S Z Katalin

Gyermekszegénység 2006. október

Ta r t a l o m

4 BEVEZETÉS

–

MIÉRT FONTOS TÉMA A GYERMEKSZEGÉNYSÉG?

10

A gyermek a jóléti államban

12

Hét állítás a magyarországi gyerekszegénységrôl

20 BERUHÁZÁS A GYERMEKBE 20

A családtámogatások szerepe

24

Családtámogatások Magyarországon

27

A gyermekkori hátrányok kialakulásának megelôzése

27

A három év alattiak

31

A bölcsôdei ellátással kapcsolatos legsürgetôbb feladatok

33

Óvodáskorúak

36

Az óvodai ellátással kapcsolatos legsürgetôbb feladatok

36

Általános iskolások

38

Az általános iskolával kapcsolatos legsürgetôbb feladatok

TARTALOM

10 GYERMEKJÓLLÉT, GYERMEKSZEGÉNYSÉG

42 GYERMEKSZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS

46 A GYERMEKSZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA 50 FELHASZNÁLT IRODALOM

Gyermekszegénység

AZ EURÓPAI UNIÓBAN

3

B

E

V

E

Z

MIÉRT FONTOS TÉMA A GYERMEKSZEGÉNYSÉG? A gyermekek szegénysége mint önálló társadalmi probléma csak nemrégiben került a politikai figyelem homlokterébe. A szociálpolitika hosszú idôn keresztül általánosan a szegénység, illetve a család helyzetének kérdéseivel foglalkozott, az 1990-es években azonban a gyermekek szociális helyzete egyre több országban vált saját jogán is társadalompolitikai kérdéssé. Magyarország azon nemzetek csoportjába tartozik, ahol az átlagosnál nagyobb a gyermekek körében a szegénység elôfordulásának valószínûsége: a legkisebbeket tekintve az átlagos 8 százalékos szegénységi rátához képest 18 százalék, vagyis két és félszeres a szegények aránya; a három-tizennégy éves korcsoportban pedig kétszeres.

4

E

T

É

S

Hiába ismerte el törvényben Magyarország „minden gyermeknek a jogát a szociális biztonsághoz, így (…) olyan életszínvonalhoz, amely lehetôvé teszi kellô testi, szellemi, lelki, erkölcsi és 1

társadalmi fejlôdését” , a fenti számok tükrében nyilvánvaló, hogy ez a gyer2

BEVEZETÉS

mekek egy részénél távoli cél csupán . Magyarország rendszerváltás utáni ség terjedésének története is. Az el-

A gyermekek jövedelmi helyzete, élet-

múlt tizenhat évben a munkaerôpiaci

minôsége természetesen nem választ-

helyzet drámai változásaival – vagyis

ható el az ôket nevelô családokétól; a

a foglalkoztatottak számának drasz-

hiányok halmozódása minden életkor-

tikus csökkenésével, a munkanélküliek,

ban kritikus helyzetet teremthet.

álláskeresôk és a hivatalos munka

A gyermekkor azonban ebbôl a szem-

világából tartósan kiszorulók tömegei-

pontból is speciális, különösen kiszol-

nek megjelenésével, valamint a bérek

gáltatott szakasz: egy gyermeknek

reálértékének átmeneti, zuhanásszerû

nincs ideje „kivárni” a feltételek javu-

csökkenésével – párhuzamosan ugyan-

lását, neki a számára adott körülmé-

is a családtámogatások körében igénybe

nyek között kell(ene) egészségesen

vehetô ellátások is jelentôsen veszí-

fejlôdnie, a korának megfelelô érzelmi,

tettek reálértékükbôl.

értelmi és szociális érettséget elérnie.

1 Magyar Országgyûlés: 1991. évi LXIV. törvény az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményének kihirdetésérôl. 2 Szakmai körökben sok vita zajlik arról, hogy a szegénység mely módon mérhetô, hányan élnek szegénységben,

Gyermekszegénység

történelme egyúttal a gyermekszegény-

és mit is takar a fogalom valójában. E témáról szóló rövid kiegészítô tanulmányunk letölthetô a www.demos.hu weboldalról.

5

A gyermekek helyzetének javítására tett erôfeszítések többféle, egyidejû eredménnyel járhatnak. Egy gyermekszegénység elleni program nem csupán a szegénységben élô gyermekek számát csökkentheti, de mérsékelheti a szegénység mellékhatásait is. A gyermekszegénység csak számos, rendszerbe szervezett, és önmagában A szegénységben felnövekvô gyermekek

is komplex eszköz együttes alkalma-

nem ritkán olyan tartós hátrányo-

zásával mérsékelhetô. Az eszközrendszer

kat szenvednek el, melyek alapvetôen

fô elemei a foglalkoztatás és a munka-

meghatározzák és leszûkítik késôbbi

erôpiaci szolgáltatások, a jövedelem-

lehetôségeik körét. Sokan vélekednek

kiegészítô, illetve -helyettesítô progra-

úgy, hogy a deprivációs ciklus meg-

mok, a lakhatás körülményeit javító

törésére, a szegénység átörökítésének

intézkedések, a családoknak nyújtott

megakadályozására az a leghatáso-

szolgáltatások, és a gyermekek

sabb módszer, ha erôteljes kormányza-

pszichoszociális veszélyeztetettségét

ti akarattal elôsegítik a gyermekek

kezelô oktatási-gondozási, valamint

egészséges pszichoszociális fejlôdését.

szociális programok. Terjedelmi

Az állami szerepvállalás azért is

okokból itt csak néhány, fontosnak ítélt

helyénvaló és elengedhetetlen, mert

téma tárgyalására vállalkozunk.

„a gyermekek jóléte nemcsak egy társadalom erkölcsi értékeinek indiká-

Mit tehet tehát a modern jóléti állam

tora; a gyermek emberi tôke is, a

a gyermekszegénység megelôzése

társadalom jövôjének legfontosabb forrá-

és csökkentése érdekében? Miben kell

sa” (Bradshaw, 1990).

alkalmazkodnia az életmód és a társadalom struktúráinak átalakulásához?

Tanulmányunk célja, hogy a gyermekszegénység csökkentésére irányuló törekvéseknek elméleti alapot nyújtson. Azokat a megfontolásokat, akadémikus alapvetéseket emeltük ki, amelyek a döntéshozók, valamint a kérdés iránt érdeklôdô közvélemény számára hasznos bevezetést jelenthetnek a 6

témába.

A kérdések megválaszolásához elôször a gyermek szerepét vizsgáljuk a jóléti államban, majd az adatok áttekintése után hét állítást fogalmazunk meg a magyarországi gyermekszegénységgel kapcsolatban. A második fejezetben a szegénység csökkentésének eszköztáa családtámogatásokra, valamint a bölcsôde, az óvoda és az iskola szerepére. Az Európai Unió gyermeksze-

BEVEZETÉS

rát tekintjük át, különös figyelemmel

génység elleni aktuális programjainak rövid ismertetése után írásunk összegzéseként egy új hazai gyermekszegénység-ellenes politika lehetséges alap-

Gyermekszegénység

jait vázoljuk.

7

gyermekjólét,

8

Gyermekszegénység

G Y E R M E K J Ó L É T,

GYERMEKSZEGÉNYSÉG

gyermekszegénység

9

G Y E R M E K J Ó L É T, GYERMEKSZEGÉNYSÉG

A gyermek a jóléti államban A gyermeki létnek, a gyermek fejlôdésének tudományos igényû vizsgálata viszonylag rövid múltra tekint vissza.

10

Csupán a 20. század elejétôl kezdett

kialakulását követôen a gyermekekrôl

általánossá válni a társadalomkutatók

való gondoskodást egyre inkább köz-

körében, hogy a gyermekkorra mint

feladatnak tekintették. A család és a

az élet különleges szakaszára tekint-

társadalom együttes újraterme-

senek. Ekkoriban tettek kísérletet a

lôdéséhez fûzôdô érdekközösség felis-

gyermekkor sajátosságainak elméleti

merése nyomán, a gyermekekkel

keretbe ágyazására. Ezekben a korai

kapcsolatos kötelezettségek kezdtek

teóriákban a gyermekkort jellemzôen

megoszlani a család és a társadalom

függôségi viszonyként értelmezték,

között. A gyermek a jövedelem-újra-

egyfajta védtelenségként, ahol is – a

elosztás önálló célcsoportjává vált, védel-

kutatók álláspontja szerint – a védelmet

mére segítô intézményeket hoztak

az állami rendszerek hivatottak

létre, családja tagjaként pedig családi

biztosítani (Mason – Steadman, 1996).

ellátásokban részesült.

Ezzel párhuzamosan, szintén a múlt

A lassan kialakuló, gyermekekre vagy

században kezdett körvonalazódni

gyermekes családokra irányuló ellá-

az átfogó családpolitika eszköztára,

tásokat, valószínûleg nem jogtalanul,

ennek célja azonban nem elsôsorban

gyakran a népességszám növelésére

a gyermekek életminôségének javítása

irányuló, pronatalista indíttatásúnak

volt: a gyermek mint a gyermekes

minôsítik. Életre hívójuk ugyanis

család tagja vált közüggyé. A jóléti állam

elsôsorban az a felismerés volt, hogy

a születésszám csökkenésével, és

színvonala – minden, ezzel ellentétes

annak hosszabb távú következményei-

„propaganda” ellenére – mind a többi

vel (nevezetesen, kissé leegyszerûsít-

ellátáshoz képest, mind pedig az álla-

ve, hogyha nincs elég gyerek, nem lesz

mi kiadásokhoz viszonyítva (Darvas,

elég, a társadalmat fenntartó polgár)

2000) a legtöbb országban alacsony

szemben közös, célzott fellépésre van

maradt.

szükség.

új, általánosabb célokkal egészült ki.

háztartás modelljén alapult. Az ekko-

A szociálpolitika utóbbi száz évében a

riban uralkodó családkép szerint a

gyermekek szegénysége, a körükben

férfi keresi meg a család megélhetéséhez

tapasztalható jövedelmi egyenlôtlensé-

szükséges jövedelmet, a nô feladata

gek jellemzôen a munkások, alkal-

pedig a család gondozása és a háztartá-

mazottak, illetve a gyermekes családok

si munkák elvégzése. A család biz-

jövedelmi hátrányaként fogalmazód-

tonságának megteremtését célzó szoci-

tak meg. A családtámogatások

álpolitikai eszközök ezért ekkoriban

deklarált céljává – a gyermekvállalás

jellemzôen a férfiak munkavállalásá-

elôsegítése mellett – a gyermek-

nak elôsegítésére irányultak.

G Y E R M E K J Ó L É T,

idôszak családpolitikája az egykeresôs GYERMEKSZEGÉNYSÉG

A második világháborút követô Ez a demográfiai cél azonban hamarosan

kompenzálása, a gyermeki szegénység

A család átalakulásának, a hagyomá-

csökkentése lett. A gyermekek ezzel

nyos családi-nemi szerepek módosulá-

a szemléletváltással párhuzamosan a

sának lassú folyamata a hetvenes

modern szociálpolitika önálló célcso-

évektôl vált a szociálpolitikai számára

portjává váltak. Elsôsorban az oktatási

is megkerülhetetlenné. A család de-

és az egészségügyi rendszerekben

mográfiai jellemzôinek megváltozása –

alakultak ki és váltak széles körûvé a

így a gyermekszám csökkenése, a

kimondottan a gyermekeket a közép-

gyermekvállalás idejének kitolódása, a

pontba állító ellátások, míg más terüle-

válások, a házasságon kívüli együtt-

teken, így például a társadalombizto-

élések és a házasságon kívül született

sítási és szociális pénzbeli transzferek

gyermekek számának növekedése –,

körében ezek viszonylag késôn jelen-

a nôk fokozódó munkaerôpiaci szerep-

tek csak meg. Ráadásul utóbbi ellátások

vállalása, valamint az élet rendjének, szervezôdésének fokozatos átalakulása, individualizálódása (Gauthier, 2002) mind olyan új kihívások voltak, amelyek-

Gyermekszegénység

vállalásból adódó anyagi hátrányok

kel a megújuló családpolitikának számolnia kellett.

11

gokkal, a polgári és politikai jogokkal egyenrangúnak tételezi fel (Marshall, 1991). E felfogás nyomán kapott erôre Ezek a folyamatok és következménye-

a gyermeklét emberi jogi megköze-

ik önmagukban is erôteljes nyomást

lítésének új alapvetése: a gyermek a

gyakoroltak a kormányzatokra, nem

társadalom teljes jogú tagja, akinek

beszélve az elmúlt évtizedekben lezajlott

nem csupán az élethez fûzôdnek jogai,

társadalmi-gazdasági változásokról,

hanem a szabadsághoz és a boldog-

amelyek a jóléti államot, ezen belül a

sághoz is. A Gyermeki Jogok Nemzet-

családokra és kimondottan a gyer-

közi Egyezménye kimondja, hogy

mekekre irányuló szakpolitikákat is

minden gyermeknek joga van a fizikai,

gyökeresen átalakították. A demográ-

értelmi, érzelmi, erkölcsi és szociális

fiai folyamatok következtében meg-

fejlôdéséhez szükséges életszínvonalhoz,

változott a népesség korösszetétele.

valamint a szociálpolitikai ellátáso-

Az iparosodott társadalmak gazdasági

kon belüli támogatáshoz is, melyek

válságperiódusai, az, hogy megje-

esetében a gyermek eltartásáért

lent, és nem egyszer tartósnak bizonyult

felelôs személy vagy család körülmé-

a tömeges munkanélküliség, alapjai-

nyeit is figyelembe kell venni.

ban rengette meg a családok biztonságát; a recessziók az állami költségveté-

Hiába vállalunk azonban hangzatos

sek terheit is növelték. Az ebbôl a szem-

kötelezettségeket különféle nemzetközi

pontból szintén viszonylag „újnak”

egyezményekben, ha elmulasztjuk

számító Európai Unió legkülönfélébb

figyelemmel kísérni e kötelezettségek

intézkedései is hatással vannak – akár

megvalósulását.

3

4

közvetlenül , akár csak közvetetten – a korábban kizárólagosan nemzetállami hatáskörbe tartozó szociálpolitikára.

Hét állítás a magyarországi gyerekszegénységrôl

A jóléti állam válságával kapcsolatos viták során hangsúlyos érvként szerepel

A hazai gyermekszegénység nagyság-

Marshall mára már klasszikussá

rendjére, a szegénység által leginkább

vált gondolata, mely a szociális jogokat

veszélyeztetett csoportokra, valamint

az úgynevezett elsô generációs jo-

a szegénységben élô gyermekek helyze-

3 Lásd az 1996-os, gyermekgondozási szabadságokra vonatkozó direktívát: The EU Directive on Parental Leave (96/34/EC). 4 Például a nôk és férfiak kiegyenlített részvételérôl a családban és a munkában: Resolution of the Council and of the

12

Ministers for Employment and Social Policy (2000/C 218/02).

30 százaléka. Ha azonban azt is számításba vesszük, hogy nagyon sok, anyagi helyzete alapján egyébként segélyre jogosult gyerek nem jut hozzá valamilyen okból ehhez az ellátáshoz (különbözô kutatások alapján 10 és 30 százalék közé tehetô ezeknek a gyerekeknek az aránya), akkor a segélyeszámát összességében 700 ezer és 900

felmérésekben, statisztikai nyilvántar-

ezer közé becsülhetjük.

tásokban, kutatásokban találhatunk információkat. Sok mindent tudunk tehát a gyermekszegénységrôl – de a mindeddig megválaszolatlan kérdések köre is széles.

2. A gyermekek relatív szegénységi rátái meghaladják a népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit. A szegénységi ráta a legkönnyebben

1. A gyerekek jelentôs százaléka él olyan háztartásban, ahol az egy fôre jutó jövedelem nem éri el a segélyezési küszöböt.

értelmezhetô szegénységi mérôszám,

A segélyezési küszöb az az összeg,

lehetnek az egy fôre (fogyasztási

amelyet a segélyekre való jogosultság

egységre) jutó éves nettó jövedelem alap-

megállapításánál vesznek figyelembe.

ján sorba rendezett népesség alsó

Magyarországon ez az öregségi-

10, illetve 20 százalékához tartozók jö-

nyugdíjminimum összege (2006-ban a

vedelme vagy az átlag-, illetve a

25 800 forint). A segélyezésre való jogo-

medián jövedelem 50–60 százaléka.

amely a megválasztott szegénységi kü-

G Y E R M E K J Ó L É T,

tére vonatkozóan a legkülönbözôbb

GYERMEKSZEGÉNYSÉG

zési küszöb alatt élô gyermekek

szöb alatti jövedelemmel rendelkezôk arányát fejezi ki. Ilyen relatív küszöbök

egy fôre (egyes segélyeknél egy fo-

A TÁRKI Magyar Háztartás Panel és

gyasztási egységre) jutó jövedelme ezt,

Háztartási Monitor vizsgálatai alapján,

illetve egyes segélyeknél ennek

a gyermekek minden korcsoportjá-

meghatározott százalékát nem éri el.

ban magasabb a szegénységben élôk aránya, mint a népesség idôsebb tagjai

A segélyezési statisztikák szerint 2005

között – bárhogy is választjuk meg

januárjában 620 ezer 18 éven aluli

a szegénységi küszöböt (lásd az 1. táb-

gyermek részesült rendszeres gyermek-

lázatot).

Gyermekszegénység

sultság akkor áll fenn, ha a háztartás

védelmi támogatásban. Ez önmagában is az érintett korosztály csaknem

13

1. TÁBLÁZAT A szegénységi ráta* alakulása életkor szerint, egy fôre jutó jövedelemmel számolva, 1992–2005. Életkor

1992

1996

2000

2003

0–15

18,0

30,8

30,1

32,7

32,2

16–24

13,1

19,8

21,4

18,4

22,3

25–49

9,2

18,0

16,9

17,1

19,6

50–64

5,4

6,8

9,8

9,2

8,1

65+

4,3

4,2

4,2

4,2

2,8

10,1

17,0

16,3

16,8

16,9

Összesen FORRÁS:

2005

Feketén-fehéren. TÁRKI Monitor jelentések (2005. 56. o., M3.1. táblázat) *A szegénységi határ a medián jövedelem 60 százaléka.

3. A gyerekek jelentôs része a népesség legrosszabb jövedelmi helyzetû csoportjaiban él

reprezentáltak a népesség alsó jövedel-

A gyermekek mind a TÁRKI, mind a

aránya a népesség legszegényebb 20–30

KSH adatai szerint jelentôsen felül-

százalékában (lásd a 2. táblázatot).

mi csoportjaiban. Az elmúlt tizenöt évben ráadásul egyre nô a 18 év alattiak

2. TÁBLÁZAT A gyermekek megoszlása az egyes jövedelmi tizedek között (az összlétszám százalékában). Jövedelmi tizedek

1991/1992

2000/2001

2002/2003

1. tized

14,1

17,9

17,2

2. tized

9,4

13,3

14,3

3. tized

9,2

10,3

12,7

4. tized

10,4

10,5

9,2

5. tized

9,7

7,8

9,1

6. tized

11,0

7,7

9,2

7. tized

10,9

10,2

7,1

8. tized

9,4

7,4

7,5

9. tized

7,8

7,4

7,9

10. tized

8,1

7,6

6,1

100,0

100,0

100,0

Összesen FORRÁS:

14

Szívós–Tóth (2004).

4. A szegénység kockázata a kisgyerekek, a többgyermekes családban, illetve az egyszülôs családban élô gyermekek esetében a legmagasabb.

génységi kockázatot, azaz a szegénysé-

Részben ugyancsak a TÁRKI adatai

ban meghúzva azt a jövedelmi határt,

szerint, de más kutatások egybehangzó

ami alatt szegénynek tekintünk va-

eredményei alapján is három, a sze-

lakit, a két évnél fiatalabb korosztály

gi küszöb alá kerülés veszélyét tekintve, hangsúlyozottan veszélyeztetet gyermekes háztartástípust emelhetünk ki Magyarországon. A legalacsonyab-

szegénységi kockázata több, mint

pedig több, mint négyszerese az átlagos

kétszerese; a három és több gyerekes

szegénységi kockázatnak (lásd az

családban élôké három és félszerese; az

1–3. ábrákat).

egyszülôs családban nevelkedôké 1–3. ÁBRA A szegénységi kockázat mértéke (a teljes népesség átlagos szegénységi kockázata = 1).

3–6

7–14

15–19

20–29

30–39

40–49

50–59

60–69

70+

G Y E R M E K J Ó L É T,

0–2

GYERMEKSZEGÉNYSÉG

Életkor 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0

Gyermekek száma 3,2 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

0

1

2

3+

Háztartástípus 3,2 3 2,5 2 1,5 1 0

FORRÁS:

Egyszemélyes

Szívós – Tóth (2004).

Pár

Pár egy gyerekkel

Pár két gyerekkel

Pár három vagy több gyerekkel

Egyedülálló szülô gyerekkel

Gyermekszegénység

0,5

15

5. A roma gyerekek körében lényegesen magasabb a szegénységi ráta, mint a nem romák körében.

tartozás dimenziója a relatív

Le kell szögeznünk, hogy Magyar-

jelent. A szegénység bármely mutató-

országon a szegények többsége nem

ját – a jövedelmi helyzetet, a lakáskörül-

roma. A szegénység a romák köré-

ményeket, a táplálkozási szokásokat,

ben azonban koncentráltan jelentkezik.

az alapvetô szükségletek kielégítetlen-

szegénységet és a segélyezettek körét vizsgálva is határozott választóvonalat

ségét – vesszük is alapul, a roma Több kutatás is igazolja, hogy a népesség

háztartások kivétel nélkül mindig a leg-

egyre szegényebb csoportjait vizsgál-

hátrányosabb csoportba sorolhatók

va az érintett populáción belül nô a roma

(lásd a 3. táblázatot).

háztartások aránya. Az etnikai hova3. TÁBLÁZAT A roma népesség megoszlása a jövedelmi tizedek között.

Tizedek

Háztartásmonitor, roma alminta (2003)

Roma felvétel (2003)

Legalsó

43,4

65,1

2.

28,1

15,3

3.

11,2

6,8

4.

4,4

3,3

5-6.

9,1

5,3

Legfelsô három együtt

3,9

4,1

FORRÁS:

Szívós–Tóth (2004).

6. A jövedelmi szegénységben élô gyerekek helyzete nem tárható fel pusztán az ôket nevelô háztartások adatai alapján.

csolatos kiadásokra. Bármennyire

Az utóbbi idôk kutatási tapasztalatai

nak: bár a kötelezô oktatás feltételeit

alapján nem igazolható az a feltevés,

sok család még képes biztosítani a

hogyha egy gyermek jövedelmileg sze-

gyerek számára, az oktatáson kívüli, a

gény családban nevelkedik, ô maga

gyerek szélesebb értelemben vett

is automatikusan szegénynek tekinthetô.

kulturális fejlôdését szolgáló tevékeny-

Ez a feltevés ugyanis abból indul ki,

ségek, így például a sport, a nyelv-

hogy a háztartás jövedelmei egyenlôen

tanulás, a számítógép már meghaladják

oszlanak el a háztartás tagjai között.

a család lehetôségeit (lásd a 4. táblá-

Kutatási tapasztalatok arra utal-

zatot).

nak, hogy az alacsonyabb jövedelmû háztartások jövedelmük lényegesen na16

gyobb részét fordítják a gyerekkel kap-

is sorolja azonban a család elôbbre a gyerek szükségleteit, az anyagi lehetôségek óhatatlanul határt szab-

4. TÁBLÁZAT A háztartások és a gyermekek szükségletei (a lakosság alsó jövedelmi harmadában). A szükségletet biztosítani tudó háztartások aránya (százalék) A kérdéses szükséglet 97

…van mosógép

92

…van hûtôgép

90

…van télen fûtött szobájuk

82

…megünneplik a karácsonyt, ajándékoznak

75

A gyerek(nek)… …van három váltás alsónemûje

97

…van saját ágynemûje

97

…naponta háromszor étkezik

97

…van meleg téli ruhája

96

…van saját ágya

94

…van ünneplô ruhája

90

…vannak saját könyvei

85

…vannak saját játékai

85

…születésnapjára, névnapjára ajándékot kap

83

…naponta egyszer eszik gyümölcsöt

81

…van két újonnan vett pár cipôje

59

…évente legalább egy hetet nyaral

22

…megvan a szükséges iskolai felszerelése

87

…részt vesz az iskolai programokon

76

…van rendszeres sportolási lehetôsége

37

…van rendszeres számítógép-használati lehetôsége

28

…jár különórákra

19

Ferge–Tausz–Darvas (2002).

7. A gyermekszegénység többdimenziós jelenség; dimenzióinak halmozódása hatványozottan veszélyezteti a gyermekek pszichoszociális fejlôdését.

esélyeit megteremtô tárgyi környe-

Szociológiai és pszichológiai vizsgála-

kiegyensúlyozottak, akkor pszichoszoci-

tok sora igazolja, hogy a tartós

ális fejlôdése veszélybe kerül, csök-

gyermekkori szegénység nem múlik el

kennek az esélyei az egészséges fejlô-

nyomtalanul. Ha egy gyermek tartó-

désre. Mindez a szegénység újrater-

san alacsony jövedelmû, többszörösen

melôdéséhez vezethet, és növeli a

hátrányos helyzetû családban nevel-

késôbbi társadalmi kirekesztettség be-

kedik, ha nem rendelkezik a mobilitási

következtének kockázatát.

zettel, ha megfosztódik a gyermekek számára a társadalomban egyébként normaszerûnek tekintett tevékenységektôl, és emberi kapcsolatai sem Gyermekszegénység

FORRÁS:

G Y E R M E K J Ó L É T,

…van TV-készülék

GYERMEKSZEGÉNYSÉG

A háztartásban…

17

beruházás a 18

Gyermekszegénység

gyermekbe

19

BERUHÁZÁS

A

GYERMEKBE

BERUHÁZÁS A GYERMEKBE

A társadalmi biztonság három alappillé-

A hátrányos helyzetû családok gyer-

re, vagyis a család, a piac és az állam

mekei – hatékony beavatkozás híján –

hagyományosan kapcsolatban és kölcsö-

ugyanis rosszabb tanulási esélyek-

nös függôségi viszonyban állt egy-

kel rendelkeznek, közülük kevesebben

mással, és képesek voltak egymás ku-

mennek középiskolába és maguk is

darcait korrigálni. A mai társadalmak

munkanélküliek vagy dolgozó szegények,

egyre növekvô számú állampolgárának

hátrányos helyzetû szülôk lesznek,

életében azonban nem ritka, hogy

kevesebb adót fognak fizetni és több ál-

mindhárom intézmény kudarcot vall.

lami támogatást fognak igényelni. A gyermekkorba történô beruházás költ-

A tudásintenzív gazdaságban az em-

ségeinél jóval több forrásra lesz késôbb

beri tôke különös jelentôséggel bír.

szükségük. Abban a kivételes hely-

Felértékelôdik az oktatás szerepe, az

zetben vagyunk tehát, amikor a haté-

egyéni életesélyek is az egyén tanulási

konyság és a méltányosság egymásnak

lehetôségeitôl, felhalmozott emberi

gyakran ellentmondó szempontjai

tôkéjétôl válnak függôvé. A tanulási

alapján is ugyanarra a következtetés-

lehetôségeket, az egyéni motiváltságot

re juthatunk: egyedül a gyermekbe való

és képességet azonban alapjaiban

beruházás a jó megoldás (Esping-

befolyásolja a társadalmi helyzet: a jövô

Andersen, 2001).

integrált társadalmának és versenyképes gazdaságának megteremtéséhez ezért a ma gyermekeire kell koncentrál-

A családtámogatások szerepe

ni. A gyermekközpontú társadalompolitika így társadalmi beruházásként

Elôször röviden bemutatjuk a szociál-

értelmezhetô.

politika különbözô területein megjelenô, és változatos jogcímeken kapható családtámogatások fô típusait, majd megvizsgáljuk, melyik milyen módon és milyen mértékben képes hatni a szegénységre.

20

jaihoz (például a gyermekesek csoportjához) tartozó emberek helyzete hasonlóságot mutat. Az ellátásra való jogosultság alapja az adott csoporthoz való tartozás – egyéb tényezôk, mint például a jövedelmi helyzet, a munkaerôpiaci státusz vagy a családszerkezet Az elmúlt tíz-húsz évben a gyermek-

nem játszanak szerepet benne.

szágban is jelentôsen megnövekedett.

2. Segélyek. A jövedelemfüggô segé-

Ennek hátterében több tényezô együt-

lyek legfontosabb ismérve, hogy a jogo-

tes hatása áll, itt azonban csak a

sultság, és az esetek egy részében

családtámogatások szegénységcsökkentô

a támogatás összege is az ellátásban

és szegénységmegelôzô hatását fogjuk

részesülô jövedelmi helyzetétôl függ.

ezek közül részletesen elemezni.

Az ellátásra való jogosultság megálla-

A családtámogatások különbözô típusú

függôen változó mértékben – a helyi

szociálpolitikai ellátások formájában

önkormányzat hatáskörébe tartozik.

jelenhetnek meg: éppúgy vannak családpolitikai jellegû társadalombiztosítási

3. A személyi jövedelemadó-rendszer-

juttatások, mint a jövedelmi hely-

nek is vannak erôteljes szociálpolitikai

zettôl független, univerzális ellátások

elemei. A családi adózás, illetve a

(demograntok), segélyek és adóked-

splitting (házaspárok közös adózása),

vezmények. A fontosabb típusok a követ-

valamint az eltartottak utáni (az

kezôk.

adóalapot csökkentô vagy az adóból le-

BERUHÁZÁS

A

pítása – a szabályozás jellegétôl

GYERMEKBE

szegénység mértéke több fejlett or-

vonható) kedvezmények, és a gyerme1. Csoportosan célzott, vagyis a meg-

kek nevelésével összefüggô költségekre

határozott élethelyzetben lévôk

vonatkozó kedvezmények is a család-

csoportjának minden tagjához, a jöve-

támogatások közvetlen eszközrendszeré-

delmükre való tekintet nélkül el-

hez tartoznak.

demograntok. Az ellátásoknak ez a

A családi ellátásokkal kapcsolatos viták

típusa annak belátásán alapul, hogy a

centrumában a juttatások célzásának

társadalom meghatározott csoport-

kérdése, vagyis a korlátozottan rendel-

5

5 A célzás (targeting) ez esetben szociálpolitikai szakkifejezés: arra vonatkozik, kiknek, hogyan és milyen formában kell

Gyermekszegénység

juttatott univerzális ellátások, avagy

egy bizonyos támogatást eljuttatni ahhoz, hogy az eredeti szándékok szerinti célját (például a gyerekszegénység csökkentését) elérhesse.

21

a demogrant típusú családtámogatás ezért a hatékonyság és a hatásosság szempontjából is elônyösebbnek bizonyulhat, mint a jövedelemigazoláshoz kötött, segélyezési jelleggel bíró családtámogatás. A hatékonyság és hatásosság kérdései mellett az is nagymértékben befokezésre álló források leghatékonyabb

lyásolja a szegénységi ráták alakulását,

és leghatásosabb elosztásának problémája

mi alapján válik valaki egy juttatás-

áll. A hatékonyság (azaz hogy meny-

ra jogosulttá. A segély jellegû ellátások

nyiben alkalmas egy adott ellátás vagy

elsôsorban a szegénység csökkentésé-

maga a rendszer a kitûzött cél eléré-

re alkalmasak, szemben az univerzális

sére) és a hatásosság (az ellátások eljut-

ellátásokkal, amelyek a szegénység

tatása a leginkább érintett csoportok-

kialakulásának megelôzésében is haté-

hoz) fokozására irányuló törekvés

konyak lehetnek. Minden eddigi

több különbözô dimenzióban jelenhet

kutatás azt mutatja, hogy a szegénység-

meg.

bôl, illetve a társadalmi kirekesztettségbôl való kilépés elôsegítése jóval ösz6

A „vertikális célzás” elôtérbe helyezése

szetettebb állami szerepvállalást

a jövedelemigazoláshoz kötött ellátá-

tesz szükségessé, mint ezek megelôzése.

sok súlyának növelését eredményezi.

Azokban a társadalmakban, ahol többet fordítanak preventív jellegû ellá-

7

A „horizontális célzás” sok szempont-

tásokra, kisebb a szegénységben élô

ból javíthatja a rendszer hatékony-

népesség aránya, illetve a társadalmi

ságát. Ez esetben abból a szociológiai

kirekesztés veszélye.

ténybôl indulunk ki, hogy a családtámogatásra való jogosultság kritériuma

Az 5. táblázatban az eddigiekben tár-

– vagyis a gyermek léte – önmagá-

gyalt három fô ellátástípus jellemzôit,

ban is jelentôs szerepet játszik a jövedel-

társadalmi és gazdasági hatásait

mi egyenlôtlenségek alakulásában,

foglaljuk össze.

6 A vertikális célzás mögött meghúzódó feltételezés az, hogy a családok helyzetét elsôdlegesen jövedelmi körülményeik határozzák meg. Az ez alapján kialakított juttatási rendszer elvben a társadalom eltérô jövedelmû csoportjai között valósít meg újraelosztást. 7 Horizontális célzásról a fentiekkel szemben akkor beszélhetünk, ha az újraelosztás a társadalom hasonló jövedelmi körülmények között, de valamilyen relevánsnak tartott szempontból mégis eltérô élethelyzetben élô csoportjai (például

22

gyerekesek és gyermektelenek, egészségesek és betegek) között történik.

5. TÁBLÁZAT A családtámogatások három alapvetô formájának hatásai (azonos összegû ellátást feltételezve). Demogrant

Az ellátáshoz való hozzáférés Munkavállalásra való ösztönzés Szegénységcsökkentô hatás Szegénységet megelôzô hatás Viszonylag alacsony adminisztrációs költségek Stigmatizáció elkerülése

Adórendszeren Segély keresztül érvényesített típusú ellátás (nem visszaigényelhetô kedvezmény)

+++

++

+–

++

+ –

+

–

++

++

+

–

+++

++

+

+

+

–

sokat is tartalmaz annak vizsgálatára,

lom igen részletesen foglalkozik a

milyen arányban játszanak szerepet

gyermek-, illetve családtámogatási ellá-

egy-egy ország esetében az egyes ellá-

tások tipizálásával. Ezek jelentôs

tási típusok a gyermekes családok jövedelmében (lásd a 6. táblázatot).

jövedelmek alapján történô számítá6. TÁBLÁZAT A családi pótlék, a segélyek és a jövedelemadó-kedvezmények súlya a gyerekneveléssel kapcsolatos jóléti juttatások teljes összegén belül, százalékban. Ausztria Családi pótlék Szociális segély Jövedelemadó-rendszer

Nagy- Belgium Britannia

Dánia Francia- Német- Spanyolország ország ország

BERUHÁZÁS

része ma már nagyon pontos, háztartási

A

A témára vonatkozó bôséges szakiroda-

GYERMEKBE

–: negatív hatás, +–: nincs hatás, +: inkább pozitív hatás, ++: pozitív hatás, +++: erôs pozitív hatás

Svédország

65,45

46,03

72,67

66,93

44,12

78,05

2,41

0,31

1,21

2,09

6,29

5,95

1,79

12,73

74,31 4,09

29,53

11,33

22,72

–0,56

24,97

4,84

84,20

–0,88

10,20

15,40

7,70

2,40

7,50

10,20

13,30

4,20

Szegénységi ráta (UNICEF, 2005)

Corak, Lietz & Sutherland (2005).

Ahhoz, hogy a különbözô ellátástípu-

2000-ben még a legrosszabb helyzetû

sokat hozzávetôlegesen értékelni tudjuk,

országok között szerepelt, azóta a

azt is ismernünk kell, hogy a fenti

gyermekszegénység mértéke – részben

országokban mekkora a szegénységben

az ellátások reformjának köszönhetôen

élô gyermekek aránya, illetve hogyan

– csökkent. Ausztriában az elmúlt

alakul a gyermekek szegénységi kocká-

években ugyancsak csökkenô tendenci-

zata. Dánia és Svédország évek óta

át mutat a gyermekek szegénységi

azon országok elitjéhez tartozik, ahol a

rátája, különösen a legkisebbek körében,

gyermekek szegénységi rátája 5

ami elsôsorban az ellátások átalakítá-

százalék alatt marad. Nagy-Britannia

sával van összefüggésben.

Gyermekszegénység

FORRÁS:

23

egalitariánus Norvégiában a ráta 3,9 százalékos, míg az individualista USAban 21,9 százalékos (Phipps, 2001). Nem feledkezhetünk meg a krónikus A fentiek alapján bárkiben felmerülhet

forráshiányról sem mint a magas

a kérdés, hogyha egyszer a családtá-

színvonalú, univerzális ellátások beve-

mogatások elmúlt hetven-nyolcvan

zetésének és fenntartásának egyik

éves tapasztalatának, valamint a mai

legfôbb korlátjáról. Ugyanakkor a meg-

gyakorlatoknak a részletes elemzése

felelôen kialakított ellátórendszer

alapján egyértelmûen kiviláglik, melyik

hatékonysága a források bôvülésével

ellátási forma a leghatékonyabb,

viszonylag könnyen növelhetô, míg

miért hagyják rendszeresen figyelmen

az ellátások struktúrájának átalakítása

kívül ezt a tudást a családtámogatási

általában nem valósítható meg anél-

rendszerek reformjainál?

kül, hogy a reformnak ne legyenek kisebb vagy nagyobb mértékben vesztesei.

A háttérben álló okok meglehetôsen összetettek. Egyrészt a fejlett országok ellátórendszerei eltérô tradíciókkal bírnak. Korántsem meglepô módon a

Családtámogatások Magyarországon

társadalomban uralkodó értékrendszer (egyenlôség, az állami felelôsség kö-

Magyarországon a 2006-tól életbe lépett

re és mértéke, a nôkkel, az anyasággal

új családtámogatási rendszer megha-

kapcsolatos attitûdök) és a gyermek-

tározó eleme az összegében jelentôsen

szegénység elleni küzdelem eszközének

növelt családi pótlék lett, miközben

megválasztása, illetve a gyermek-

a másik két ellátási forma súlya (és ösz-

szegénység mutatóinak alakulása kö-

szege) a korábbi töredékére csökkent.

zött szoros kapcsolat fedezhetô

A teljes családtámogatási rendszer költ-

fel. Azokban az országokban, ahol

ségvetési forrásai összességében

az egyenlôség meghatározó érték, álta-

csupán 10 százalékkal növekedtek

lában nagyobb az újraelosztás mérté-

(lásd a 7. táblázatot).

ke, mint azokban az országokban, ahol a jövedelmi egyenlôség kisebb prioritást élvez. Ez végeredményben többek között a gyerekek körében tapasztalható szegénységi ráták jelentôs eltérésében testesül meg. Példaként 24

kiválasztva két országot: az inkább

7. T Á B L Á Z A T A 2005. végén érvényben lévô magyar családtámogatási rendszer.

Családi pótlék

Elônyök

Hátrányok

– Eléri az érintetteket:

– Alacsony színvonalú,

a 18 éven aluli gyerekek

bármilyen viszonyítási alapot

és fiatalok 95–98%-a

veszünk is figyelembe.

részesül az ellátásban.

Részben ezzel az alacsony mértékû ellátással is magyarázható

– Gyerekszám szerint differenciált ellátás, így az egyik legnagyobb,

a többgyerekes háztartások szegénységi kockázatának alakulása.

szegénységi kockázatot csökkentô tényezô a gyerekes háztartások körében.

– Az egyszülôs háztartások esetében nem jelentôs a differenciálás: az egyenlôtlenségek csökkentéséhez. – Nem indexált.

támogatás

– Sokan kimaradnak a jogosultak közül.

a jogosultság megléte esetén a háztartásban élô összes gyermek után, mérlegelés nélkül folyósítandó.

A

gyermekvédelmi

– Normatív jellegû ellátás:

– A támogatásban részesülôk egy jelentôs része az ellátás folyósítása után is a segélyezési küszöb alatt marad.

BERUHÁZÁS

Rendszeres

GYERMEKBE

nem járul hozzá lényeges mértékben

– Aki akár egy forinttal is túllépi a jövedelemküszöböt, a teljes támogatástól és a hozzá kapcsolódó egyéb ellátásoktól (étkezés, tankönyv stb.) is azonnal elesik (segélyezési csapda). Adókedvezmény – Munkára (jövedelemszerzésre) ösztönöz. – Csak az adóköteles jövedelemmel rendelkezôk tudják igénybe venni. – A nagy szegénységi kockázattal rendelkezô, sokgyerekes

– A gyerekes háztartások és a kiemelten

háztartások életében nagy

veszélyeztetett sokgyerekesek

jelentôséggel bíró támogatási forma.

számottevô részét nem éri el. Ezzel is magyarázható, hogy a három- illetve többgyerekesek szegénységi kockázata nem

– Negatív újraelosztást eredményez (regresszív). FORRÁS:

Darvas Ágnes – Mózer Péter: Kit támogassunk? (Esély, 2004.6. alapján).

Gyermekszegénység

csökkent az elmúlt években.

25

sülhet az ellátásból (megkapják azok, akik valamilyen okból nem vették igénybe a segélyt, és azok is, akik az adókedvezményt alacsony jövedelmük miatt csak részben vagy egyáltalán nem tudták érvényesíteni, seAz adókedvezmények köre jelentôsen leszûkült: az egy- és kétgyerekes

gélyre viszont nem voltak jogosultak). – Megszüntette a gyermekes családo-

családok már egyáltalán nem, a három-

kat egymástól megkülönböztetô,

és többgyerekes családok pedig –

elkülönülô támogatási rendszereket

jövedelemhatárhoz kötötten – az eddi-

(könnyen igényelhetô adókedvez-

ginél jelentôsen kisebb mértékû ked-

mény a munkajövedelemmel

vezményt vehetnek csak igénybe.

rendelkezôknek, stigmatizáló segély

A rendszeres gyermekvédelmi támoga-

a szegényeknek).

tás a korábbi formájában megszûnt,

– Megszüntetett egy, a munkába állás

az újonnan bevezetett rendszeres gyer-

ellen ösztönzô ellátási formát, a rend-

mekvédelmi kedvezmény révén azon-

szeres gyermekvédelmi támogatást.

ban a segélyezési küszöb alatt élô

A helyébe lépô családi pótlék a mun-

gyermekes háztartások esetében meg-

kavállalás szempontjából semleges.

maradtak azok a szolgáltatások, melyek korábban ehhez az ellátáshoz

Az új rendszer fenti, kétségbevonhatat-

kötôdtek (így például az ingyenes

lan elônyei mellett azonban nem fe-

étkeztetés vagy a tankönyvtámogatás),

lejthetjük el, hogy a források jelentôs

valamint évente két alkalommal

bôvülése nélkül történô intézményi

minden érintett gyermek fix összegû

reform a szegénységben élô gyermekes

(2006-ban 5000–5000 forintos) támo-

családok többségének helyzetében nem

gatásban részesül.

hozott jelentôs változást. A támogatási rendszer 2002-re kialakult belsô

A támogatási rendszer reformja ösz-

szerkezete jelentôsebb pótlólagos

szességében pozitívan értékelhetô.

költségvetési források bevonása nélkül

– A horizontális igazságosságnak (va-

legfeljebb úgy volt korrigálható, hogy

gyis a „hasonló helyzetben lévôknek

végre minden gyerekes háztartást

hasonló elbánást” elvnek) inkább

egyenlôen kezeljen, tekintet nélkül arra,

megfelelô újraelosztást eredményez, amennyiben megvalósítja a gyerekesek azonos támogatását (minden gyerek egyformán része a „közjó”-nak). 26

– Minden gyermekes család része-

milyen helyzetben van a szülô vagy vannak a szülôk a munkaerôpiacon, és milyen jövedelemmel rendelkeznek. Ez az átalakítás nem nyújt lehetôséget a legrosszabb helyzetben lévô családok kiemelt támogatására, de az ellátás-

A gyermekkori hátrányok kialakulásának megelôzése

hoz való egyszerû és humánus hozzájutást mindenki számára biztosítja.

A három év alattiak

hozta a kereteit egy olyan családtá-

gyar oktatási rendszer nemhogy

mogatási rendszernek, amely megfelelô

nem mérsékli, hanem inkább fokozza

fejlesztéssel – elsôsorban a magasabb

a társadalmi egyenlôtlenségeket, és

szegénységi kockázatú csoportok, így a

jelenlegi mûködésmódjával egyszerûen

kisgyerekesek, a sokgyerekesek és

alkalmatlan a társadalmi hierarchia

az egyszülôs háztartások késôbbi kiemelt

legrosszabb pozícióit elfoglaló gyermekek

támogatásával – nagy szerepet játsz-

mobilitási esélyeinek növelésére. Ezek

hat a gyermekszegénység megelôzésé-

a kutatások azonban általában csak

ben és csökkentésében. A rendszer

az iskolarendszer diszfunkcionalitásá-

továbbfejlesztésében felhasználhatók

nak okait feltáró, azokat kezelô in-

azok a tapasztalatok, amelyek azok-

tézkedéseket sürgetnek.

A

egyértelmûen bizonyítják, hogy a ma-

BERUHÁZÁS

A reform legfôbb erénye az, hogy létre-

GYERMEKBE

Az oktatásszociológiai vizsgálatok

nak az országoknak a gyakorlatához kapcsolódnak, amelyek az elmúlt évek

E fejezetben arra szeretnénk rámutat-

során – részben a családtámogatási

ni, hogy iskoláskorban már a legjobb

rendszerük átalakításával, fejlesztésével

oktatási rendszer is csak meglehetôsen

– jelentôsebb sikereket értek el a

kétes hatékonysággal képes az

gyerekszegénység csökkentésében.

egyenlôtlenségeket mérsékelni. Valódi eredmények eléréséhez a mai oktatási rendszeren kívül kell kezdeni a munkát: a kulturális, szocializációs deficitek leküzdéséhez a lehetô legkorábbi életményrendszerre van szükség. Számtalan kutatás bizonyítja, hogy az élet elsô évei meghatározó jelentôsé-

Gyermekszegénység

korban alkalmazható eszköz- és intéz-

gûek az emberi idegrendszer, a tanulási, és széles értelemben vett adaptációs

27

eszközöket tartanak fontosnak a legkisebbeknél, azaz a közoktatás elsô láncszemének tekintett óvodákban, valamint az iskolákban. Míg az óvodákért képességek alakulásában. A gyerme-

és az iskolákért az Oktatási Minisztéri-

kek fejlôdésének korai szakaszával

um felel, a bölcsôdék 1997-tôl a szociá-

kapcsolatos beruházások jelentôs gaz-

lis és családügyi (ma szociális és munka-

dasági, társadalmi és politikai hoza-

ügyi, SZMM) tárcához tartoznak, ami

dékkal járnak: befolyásolják a jövôbeni

érzékletesen fejezi ki, hogy manapság

gazdasági növekedési potenciált,

a bölcsôdét elsôsorban szociális vagy

csökkenthetik a szegénységet és növel-

(ôrizve az emlékét annak, hogy a

hetik a társadalmi béke esélyét.

bölcsôdék korábban az egészségügyinépjóléti tárcához tartoztak) egészség-

Több országra kiterjedô vizsgálatok tá-

ügyi intézménynek tekintik. Míg az

masztják alá a következôket:

ágazati irányítás az SZMM feladata, a

– a jó minôségû gyermekintézmények

gyermekek napközbeni ellátásáról

programjai kedvezôen alakíthatják a

az önkormányzatoknak kell gondoskod-

veszélyeztetett, hátrányos helyzetû

niuk. A bölcsôdék döntô többsége

gyermekek késôbbi iskolai teljesít-

önkormányzati fenntartású intézmény,

ményét;

2003-ban csupán 920 gyermeknek

– ezek a hatások a szegény gyermekeknél és az alacsony iskolázottságú

nyújtottak más fenntartók bölcsôdei szolgáltatást.

szülôk gyermekeinél a legerôteljesebbek; – a leginkább tartós, hosszú távú ha-

Az államszocializmus éveiben a gyermekintézmények széles köre alakult ki

tásokkal az általános iskolában is

Magyarországon. Az 1980-as évek-

folytatódó és intenzív korai interven-

tôl fogva azonban a bölcsôdék száma –

ciót kínáló programok járnak (OECD

részben amiatt, hogy egyre kevesebb

Oktatási Igazgatóság, 2005).

a gyerek – folyamatosan csökken. Míg például 1993-ban még 700 intéz-

Ezeket a feladatokat intézményes for-

ményben több mint 40 ezer gyer-

mában elsôsorban a bölcsôdék, óvodák

mekrôl gondoskodtak, tíz évvel késôbb,

és iskolák látják el.

2003-ban már csupán alig 30 ezer gyerek, a bölcsôdei szolgáltatásra jogo-

28

Magyarországon ezeket a gyermekek

sult korosztály kevesebb, mint egy-

pszichoszociális fejlôdéséért felelôs in-

tizede (2003-ban 7,7 százaléka) járt az

tézményeket nem kezelik egységes

összesen 515 bölcsôdébe (lásd a 8.

rendszerben. Másféle kompetenciákat,

táblázatot).

8. T Á B L Á Z A T A bölcsôdébe járó gyerekek aránya korcsoportonként 2003-ban. Korcsoport

A korcsoport létszáma (fô)

Ebbôl bölcsôdés (fô)

Bölcsôdébe járók aránya a korcsoporthoz képest (százalék)

1–11 hó

95 025

203

0,21

12–23 hó

95 805

3 931

4,10 14,89

24–35 hó 1–35 hónapos együtt 36 hó felett Összesen

14 531 18 665

6,47

93 453

10 757

11,51

381 884

29 422

7,70

A bölcsôdei szolgáltatásokhoz való,

33 százalékos aránytól, akiknek az EU

eleve is meglehetôsen szûk körû hozzá-

2002-ben, Barcelonában kibocsátott

férés ráadásul területileg és a telepü-

irányelve szerint 2010-re nappali ellá-

léstípusok szempontjából is rendkívül

tást kellene biztosítanunk. Elfogadva,

egyenlôtlen. Magyarország összesen

hogy számos érv hozható fel amellett,

3153 települése közül 3000 településen

hogy a gyermek elsô egy-két életé-

egyáltalán nincs bölcsôde; a községek-

vében az egyik szülô otthon maradjon,

ben csak elenyészô számban mûköd-

és tekintetbe véve, hogy ehhez a

nek ilyen intézmények.

A

Ez messze elmarad attól a legalább

GYERMEKBE

Tájékoztató a család-, gyermek- és ifjúságvédelemrôl (ECSSZEM, 2004, 49. o.).

BERUHÁZÁS

FORRÁS:

97 601 285 431

GYES támogatást is nyújt, feltételezhetnénk, hogy legalább a két éven felü-

Mindennek valószínûleg fôképp a finan-

liek túlnyomó többsége eljut bölcsôdébe.

szírozási rendszerben keresendô az

Csakhogy 2001-ben a 24 és 35 hónap

oka. A központi normatíva csak 25–30

közöttieknek is mindössze a 13,9 száza-

százalékban fedezi az intézmények

léka volt bölcsôdés. A 30 százalékos

mûködés költségeit, a fennmaradó rész-

követelmény teljesítésével gyökeresen

bôl 55–65 százaléknyit az önkor-

átalakulna, de legalábbis át kellene,

mányzatok, a fennmaradó 10–15 száza-

hogy alakuljon a bölcsôde jellege és

léknyit pedig a szülôk hozzájárulása

funkciója.

tesz ki. A teljes költségvetés közel háromnegyede a bérköltségre megy el, az intézmények minimális mûködési költségeinek fedezésére elegendô. A kisebb települések esetében mindezen felül az is súlyosbítja a helyzetet, hogy

Gyermekszegénység

míg a fennmaradó összeg éppen csak

a normatív támogatás gyerekszám alapján érkezik, márpedig a községek-

29

dolgozóinak képzésére is: annak ellenére, hogy – mint a fejezet elején megállapítottuk – a korai beavatkozás, fejlesztés mintegy determinálja a késôbbi iskolai életutat, és ezen keresztül a jövendô társadalmi pozíciót is, az ehhez szükséges sokféle szaktudás és készség elsajátításához a bölcsôdei ben az elmúlt évtizedekben még az or-

gondozók képzése nem ad elégséges

szágos átlaghoz képest is nagyobb

támogatást.

mértékben esett vissza a születések száma (OECD Oktatási Igazgatóság,

Bizonyos gyerek- és lakosságcsoportok

2005). Így aztán a bölcsôdeügy is klasszi-

esetében a bölcsôde elérhetôsége

kus csapdahelyzetbe került: a forrá-

különlegesen fontos volna. Ez lehetne

sok éppen ott állnak a legkevésbé ren-

például az az intézmény, ahol elkez-

delkezésre, ahol az életkörülmények

dôdik a fogyatékos gyermekek társadal-

miatt, a szocializációs deficitet mérsék-

mi integrációja, ahol – megfelelô

lendô, égetô szükség volna az intéz-

szakképzettséget feltételezve – fény

ményekre. A nehézségeik áthidalására

derülhetne a különféle részképesség-

a bölcsôdék tetemes hányada, összesen

zavarokra és idôben hozzá lehetne fogni

207 intézmény különféle, az alaptevé-

a fejlesztô munkához. Ma már, igaz,

kenységükhöz kötôdô szolgáltatásokra

csak elviekben, de törvényi lehetôség

(idôszakos gyermekfelügyelet válla-

van a fogyatékos kisgyermekek in-

lása, játszócsoport, házi gondozónôi szol-

tegrált bölcsôdei elhelyezésére, ám erre

gálat, játék- és eszközkölcsönzés)

csak nagyon kevés intézmény vállal-

„vállalkozik”, hiányos forrásaikat

kozik: 2003-ban összesen 176 fogyatékos

kiegészítendô.

gyermekkel foglalkoztak külön csoportban, 147-tel részben, és 289 gyerek-

Magyarországon a bölcsôdék, óvodák és iskolák igazgatási szintû szétválasztása egyfajta megbecsültségi rangsort is tükröz: az oktatási szintek között felfelé haladva növekszik az intézményekben dolgozók presztízse, jövedelmi szintje – teljesen függetlenül az intézményekben dolgozók tevékenységének társadalmi fontosságától. 30

Sajnos ez éppúgy igaz az intézmények

kel pedig teljesen integráltan.

A másik, a hozzáférés szempontjából

települések bölcsôdével kapcsolatos

igencsak hátrányos helyzetû csoport a

gondjainak megoldására.

roma családok gyermekeié. Ennek arányban élnek a bölcsôdékkel eleve

A bölcsôdei ellátással kapcsolatos legsürgetôbb feladatok

rosszul ellátott községekben, a települé-

A bölcsôdei ellátással kapcsolatos leg-

si hierarchia kedvezôtlenebb pozíciójú

fontosabb és legsürgetôbb feladatokat,

helységeiben. Másrészt komoly problé-

szempontokat az alábbiakban foglaltuk

ma, hogy jelenleg elsôsorban az úgyne-

össze.

részben az az oka, hogy a romák nagy

a roma nôk magas munkanélküliségi-

tatási rendszerbôl történô kilépésig

inaktivitási rátája pedig közismert.

(tizennyolc éves korig) egységes

A távolmaradás lehetséges okai közül

rendszerként kell kezelni a bölcsôdés

a kora gyermekkori hátrányos meg-

korú gyermekek gondozását, az óvo-

különböztetés sem zárható ki. A roma

dákat és az iskolákat.

gyermekek többsége csak ötéves korában kerül gyermekintézménybe

A bölcsôdei szolgáltatások hozzáférhetô-

– óvodába –, vagyis csak akkor,

ségének javítása a nôk munkaválla-

amikor ez már kötelezô számukra.

lásának elôsegítése szempontjából is

A

Kisgyermekkortól egészen a közok-

BERUHÁZÁS

nak elhelyezést, a romák, különösen

GYERMEKBE

vezett dolgozó anyák gyermekei kaphat-

fontos lenne. Az Európai Unió tagállamainak számottevô részében a legkisebbek gondo-

A szegénységben élô, a roma, valamint

zását, korai fejlesztését nem bölcsôde-

a fogyatékos kisgyermekek esetében

szerû intézményes formában oldják

kiemelten fontos a hozzáférési esélyek

meg. Magyarországon családi jellegû

javítása.

akkor a jogszabály adta lehetôségek

A jelenleginél sokkal nagyobb hang-

ellenére is alig-alig találni még.

súlyt kell fektetni a hátrányos helyzetû,

Jelenleg csupán pár tucat családi nap-

illetve hátrányos helyzetû települé-

közi van az országban, és a házi

seken és térségekben élô kisgyermekek

gyermekfelügyelet is csak néhány helyen

korai fejlesztésére, szocializációjára.

mûködô szolgáltatás, holott megfele-

E nélkül fôleg a kisebb településeken

lô szabályozás és ösztönzés esetén ezek

élô, hátrányos helyzetû gyermekek

alkalmasak lennének például a kisebb

késôbbi társadalmi esélyei kerülnek veszélybe, de más hátrányok is érhetik

Gyermekszegénység

gyermekgondozási formákat ugyan-

ôket, például kimaradhatnak a szükséges szûrôvizsgálatokból.

31

Társadalmi jelentôsége miatt nagyobb megbecsültséget kell biztosítani a bölcsôdék munkatársainak, részben jövedelmük emelésével, részben a felsôfokú (legalább BA) képzésük megteremtésével. Képzésük során olyan komplex pedagógiai, szociális, pszichológiai és fogyatékosügyi ismeretekre és készségekre kell szert tenniük, ame-

tatási intézmények (bölcsôde, óvoda,

lyek újradefiniálják a bölcsôdei gon-

iskola) közötti együttmûködést elôsegí-

dozó fogalmát, s a fejlesztô tevékeny-

teni. Más, hasonló térszerkezetû

ségre is képessé teszi ôket.

európai országok gyakorlatában sem ritka, hogy – fôleg a mérethatékony-

Az OECD országtanulmánya „egy

sági problémákkal küzdô kisebb telepü-

többfunkciós egészségügyi-gyermek-

léseken, ahol a külön intézmények

gondozói szakma bevezetését” java-

fenntartása rendkívül költséges lenne

solja „a kifejezetten elszigetelt települé-

– intézményi integrációval oldják

seken élôk ellátására”. A skandináv

meg a legkisebbek napközbeni gondo-

országok példája nyomán ez akár az

zását. Az intézményi integráció kiter-

idôsek napközbeni ellátásával, vala-

jedhet a bölcsôdés, óvodás és általános

mint a gyermekek és a fiatalok iskolán

iskolás korú gyermekekre, de az

kívüli szabadidôs tevékenységeinek

észak-európai országok tapasztalatai-

szervezésével is kiegészülhetne

ra alapozva akár az egészségügyi,

(OECD Oktatási Igazgatóság, 2005).

a szociális és az oktatási-nevelési szol-

A képzés során célszerû volna alap-

gáltatások integrált együttmûködése

fokú gyógypedagógiai ismereteket is

is megvalósítható lenne.

oktatni, valamint – a roma gyermekekkel és szüleikkel való zavartala-

Hasonló okból át kellene gondolni, mi-

nabb munka érdekében – interkultu-

ért csak szûk körben terjedtek el a

rális-interetnikus képzést is biztosítani.

családias ellátási formák (családi napközi, gyermekfelügyelet), fel kellene

Megfontolásra érdemes, hogyan lehet

tárni az ellenösztönzô, a szabályozásban

az egységes, integrált szemléletû

rejlô tényezôket. E szolgáltatások

megközelítésben a különbözô szintû ok-

mûködtetôinek szakmai továbbképzésérôl, felügyeletérôl, módszertani segítésérôl, a minôségi elôírások betartásának ellenôrzésérôl a megyei módszer-

32

tani intézmények gondoskodhatnának.

felkészítés az életre és az iskolára), legfeljebb a hangsúlyok térnek el (European Commission, 2005a). Az intézmények döntô többségét a

sének rendszeres nyomon követése.

házi, alapítványi vagy más, nem állami

Ennek érdekében a szokásos output-

intézmény, amelyek az óvodába járó

indikátorokon (férôhely, intézmény-

gyerekek mindössze 5 százalékáról gon-

szám, dolgozók száma és iskolai végzett-

doskodnak. Az óvodai szolgáltatáshoz

sége stb.) túl a szolgáltatások minôsé-

lényegesen több gyermek jut hozzá,

gét, eredményességét jellemzô (outcome)

mint a bölcsôdékhez: 2003-ban a 3 és 6

mutatók kidolgozására és alkalma-

év közöttiek 90 százaléka járt óvodá-

zására lenne szükség. Ennek keretében

ba. A településtípus szerinti egyenlôt-

a gyermekek fejlôdését is nyomon

lenség ennek ellenére itt is tetten

kellene követni, és országos szintû ada-

érhetô: dacára a helyi önkormányza-

tokat kellene gyûjteni a hozzáférési

tok ellátási kötelezettségének, mind-

esélyekrôl, különös tekintettel többek

máig több száz olyan település van, ahol

között a kimaradókra és a kimaradás

nem mûködik óvoda, és ezek túlnyomó

okaira.

többsége 500 fônél kisebb település.

A holisztikus szemléletmódnak meg-

Különösen rossz a szegény és a roma

felelôen ösztönözni kell a gyermekköz-

gyerekek bejutási esélye. Ôk a bölcsôdei

pontú megközelítést, az intézmények

ellátásból szinte teljesen kimaradnak,

nyitottabbá tételét, a legkisebbeknél a

a háromévesek töredéke lesz csak óvo-

még mindig uralkodó egészségügyi

dás, és legalább 15 százalékuk még

szemlélet visszaszorítását, továbbá a

az iskola elôtti utolsó évben sem kerül

szolgáltatások hatékonyabb össze-

óvodába. „Csaknem 900 roma lakta

hangolását a gyermeki és szülôi igé-

településen nincs óvoda, így az óvodás-

nyekkel.

korú roma gyerekek egyötödénél

A

óvodáknak csupán 9 százaléka egy-

BERUHÁZÁS

Fontos lenne a szolgáltatások mûködé-

GYERMEKBE

helyi önkormányzatok mûködtetik, az

általános iskolában nem tudnak lépést

Az óvodai nevelés nálunk is, mint oly

tartani a többi tanulóval, és kisegítô

sok más európai országban, az oktatá-

osztályokba küldik ôket, megfosztva eze-

si rendszer része. Céljai is hasonlóak

ket a gyerekeket a továbbtanulás, a

(a gyermek önállóságának, önbizal-

szakképzés és a munkaerôpiaci elhelyez-

mának fejlesztése, jóllétének erôsítése,

kedés lehetôségétôl” (ERRC, 2005).

Gyermekszegénység

megvan a kockázata annak, hogy az

Óvodáskorúak

33

Az óvópedagógusok száma az EU-

veszélyeztetheti a munka minôségét.

normáknak megfelelô, formális képzett-

Egy óvodai csoportra 2004–2005-ben

ségük szintén jó színvonalúnak

átlagosan 22,3, egy pedagógusra

mondható. A forráshiány azonban az

10,6 gyermek jutott, az óvodák 72 száza-

óvodapedagógia történelmi hagyo-

lékában 20-nál több gyerek járt

mányai ellenére az óvodák esetében is

egy óvodai csoportba (lásd a 4. ábrát).

4. Á B R A Az óvodai csoportok létszám szerinti megoszlása 2004–2005-ben.

10 fôs és kisebb 11–20 fôs 21–25 fôs 26–30 fôs 31 fôs és nagyobb

FORRÁS:

OM.

Az Oktatási Minisztérium statisztikai

A szegény és roma településeken, tele-

adattárában az óvodába járó gyerme-

pülésrészeken mind gyakoribb tapaszta-

kek 18 százalékát tartják nyilván hátrá-

lat, hogy a jobb helyzetû szülôk, a

nyos helyzetûként. Míg az óvodások

roma szülôk is, más településre, más

5 százaléka jár nem állami intézménybe,

intézménybe viszik a gyereküket.

arányuk a hátrányos helyzetûként nyilvántartott gyermekek körében csu-

A késôbbi életút alakulása szempont-

pán 1 százalék. Önmagában ebbôl is

jából különösen nagy kockázatot

kiviláglik, amit különféle kutatások és

rejt, ha a roma gyermekek nem jutnak

saját tapasztalataink is alátámasztanak:

megfelelô óvodai szolgáltatásokhoz:

a társadalmi szegregáció már az

ôk ugyanis általában eleve komoly hát-

óvodákban rendkívül erôsen jelen van.

ránnyal kezdik iskolai „karrierjüket”,

Azokon a településeken, ahol szegények és romák szegregáltan élnek, ott jellemzôen a gyermekeik is külön óvodákba járnak, mely óvodák általában 34

rosszabbul felszereltek a többinél.

s e hátrány az iskolarendszerben töltött évek során csak fokozódik. Óvodába azonban, ami felvértezhetné ôket az iskolarendszerben való boldoguláshoz szükséges készségekkel, ezeknek a gyerekek a jelentôs hányada nem jut el. Egy felmérés szerint 1993–1994-ben a hároméves roma gyerekek 40, a négyévesek 54, és az ötévesek 72 százaléka iratkozott be óvodába (a beirataz egyik vagy mindkét szülô gyakorta

Bár ez utóbbi arány megnyugtatóan

inaktív, vagyis otthon van, „tud a

magasnak tûnik, ahhoz képest azonban,

gyermekére vigyázni”, elégséges indo-

hogy ötéves korban, iskola-elôkészítô

kot szolgáltathat ehhez.

A

jelleggel már mindenki számára kötelezô az óvoda, inkább hátborzongató,

A magyar óvodarendszer „társadalmi

hogy e gyerekek majd 30 százaléka még

integrációs teljesítménye” azonban

a kötelezô ellátásból is kimarad. Vala-

nem csupán a roma gyermekek, hanem

mivel reménytelibb egy 2000-es tanul-

az úgynevezett sajátos nevelési igényû

mány eredménye: ebben a roma szülôk-

(fogyatékos, hiperaktív stb.) gyerme-

nek csak 6,5 százaléka mondta azt,

kek esetében is meglehetôsen gyenge.

BERUHÁZÁS

8

matikusan azt, hogy járnak is óvodába) .

GYERMEKBE

kozás természetesen nem jelenti auto-

hogy a gyereke nem jár iskola-elôkészítôbe, míg az ötévesek 88 százaléka

Mindez azért is különösen szomorú,

részt vett ilyen foglalkozásokon (Magyar

mert – ismét az OECD országtanulmá-

Roma Oktatáspolitikai Tanulmány).

nyát idézve – „a kisgyermekkori

Annak, hogy Magyarországon a roma

beruházások nem csupán a közvetle-

gyermekeknek csak ilyen kis aránya

nül érintett gyermekek és szüleik számá-

iratkozik be óvodába, többféle oka

ra elônyösek, hanem a kormányok

lehet. Az óvodák a valós férôhelyhiány

és a nemzetgazdaságok számára is rend-

miatt a jelentkezôk egy részét eleve

kívül hasznosak” – vagyis jelentôs

kénytelenek elutasítani. Az, hogy ezek-

szociális, gazdasági és munkaerôpiaci

ben a hátrányos helyzetû családokban

hozadékkal is járnak.

8 Magyar Roma Oktatáspolitikai Tanulmány. A team vezetôje: Németh Silvia. A team tagjai: Horn Dániel, Hermann

Gyermekszegénység

nevelés és gondozás területén eszközölt

Zoltán, Kádár András, Papp Z. Attila, Székely Ágnes. Támogatta: a Világbank, Open Society Institute – LGI Helyi Önkormányzat és Közszolgálati Reform Kezdeményezés. 2003. július.

35

Az óvodai ellátással kapcsolatos legsürgôsebb feladatok Az óvodai ellátással kapcsolatos legsürgôsebb feladatok a következôk. – Az óvodai férôhelyek száma bôvítésre szorul, hiszen még mindig so-

a mobilitási esélyeket biztosító közép-

kan csupán az iskolát megelôzô évben

iskolákba. Jól ismert, de ettôl nem ke-

jutnak óvodába, a férôhelyhiány

vésbé szomorú tény, hogy ezekben

miatt.

az iskolákban, speciális osztályokban a

– Ez különösen a kisebb településeken

roma gyermekek erôteljesen felül-

és a hátrányos helyzetû (szegény,

reprezentáltak. Ezek, a roma gyerekek

roma, fogyatékos) gyermekek hozzá-

egy tetemes részét a kisegítôbe juttató,

férését biztosítandó volna rendkívül

ezáltal a legkisebb esélytôl is megfosztó

fontos.

mechanizmusok olyan, a legkülönfé-

– Bôvíteni kell az óvoda komplex fejlesztô tevékenységét. – Erôsíteni kell az óvodák integrációs „hajlandóságát” és képességét.

lébb szakemberek által közvetített, objektív kritériumok álarcát öltik, amelyeket évtizedek óta senki sem vizsgált felül, és amelyek már valószínûleg az akkori társadalomban is korszerût-

Általános iskolások

lenek voltak. Bár a tünetek egyér-

A gyerekek egy részének sorsa már

telmûen az iskolarendszer alkalmat-

az általános iskola kiválasztásával eldôl.

lanságára, az iskolára felkészíteni

A gyermekeknek iskolaérettségi

hivatott – elviekben ráadásul intézmé-

vizsgálaton kell átesniük, hogy az iskola-

nyesített – szocializáció hiányossá-

érett minôsítést megkapják – vagy

gaira utalnak, a diagnózis mégis a

hogy megállapítsák róluk: „speciális

gyermek fogyatékossága, a terápia pedig

nevelésre” van szükségük. Utóbbiak

az elkülönítése lesz, bár ez mind a

közül a szakmai köznyelvben még

szakmai szempontoknak, mind az em-

mindig kisegítô iskolának nevezett intéz-

beri jogoknak ellentmond. „A szak-

mények tanulóinak életpályája jól

emberek úgy kezelik a jelenséget, mint-

ismert: az oktatási rendszernek ebbôl

ha a halmozottan hátrányos helyze-

a szegletébôl semmiféle út nem vezet

tû, cigány családból származó, hat-hét éves korra enyhe értelmi fogyatékosokra jellemzô tüneteket produkáló gyermek ugyanolyan speciális oktatási igényekkel rendelkezne, mint a szervi károsodást szenvedett, értelmi fogyaté-

36

kos gyermekek” (Kende, 2003).

Ráadásul a szelekció nem csupán így, külsô erôk hatására zajlik: a szabad iskolaválasztás teremtette lehetôségeket felhasználva maguk a szülôk is válogatnak, a társadalmi pozíciójuk, jövedelmi helyzetük, kulturális tôkéjük, informáltságuk adta keretek között. Az utóbbi idôk magyarországi kutatások (az idô, a figyelem és a szakérte-

en bizonyították az alábbiakat.

lem), különösen a megoldandó pe-

– Az alacsony társadalmi státuszú

dagógiai feladatok mennyiségéhez

családok gyermekei nagyobb hátránnyal kezdik az általános iskolát, mint jobb helyzetû társaik. – Az általános iskolákban erôteljes

képest, szûkösek. – A fejlett világhoz viszonyítva Magyarországon kirívóan szoros a szülôk iskolázottsága és gyermekeik teljesít-

szelekció érvényesül, a középosztály-

ménye közötti összefüggés, vagyis

beli családok a jobb iskolákba,

a hazai viszonyok túlzottan kedveznek

tagozatos osztályokba, a szegényeb-

a társadalmi egyenlôtlenségek átö-

bek a rosszabb iskolába járatják

rökítésének.

A

Gábor, Radó Péter írásai) egyértelmû-

GYERMEKBE

– Az iskolákban a tanári erôforrá-

BERUHÁZÁS

sai (köztük Andor Mihály, Kertesi

gyermekeiket; az alacsonyabb társadalmi státuszú családok gyermekei

A társadalmi, tudásbeli és kulturális

gyengébb minôségû oktatásban

hátrányok mérséklésének, az oktatási

részesülnek, a hátrányos helyzetû

rendszeren belüli mobilitás

gyermekek arányának növekedé-

erôsítésének a tanórákon kívüli fejlesz-

sével csökken az oktatás színvonala is.

tô, felzárkóztató, többletismereteket nyújtó szakkörök és különórák is kiváló

pedagógiai módszereken alapul: nem

eszközei lehetnének. Csakhogy a

személyközpontú, nem fejleszti

gyakorlatban ezek, ha lehetséges, inkább

a készségeket, kevéssé alkalmazza a

tovább erôsítik az egyenlôtlenségeket.

csoportmunka eszköztárát, nem a

A szülôk iskolai végzettségével párhu-

problémamegoldásra, hanem kizárólag

zamosan drasztikusan csökken a

az ismeretek átadására összpontosít.

különórára járó gyerekek aránya: míg az egyetemet végzett apák gyerekeinek több mint 90 százalékának van

Gyermekszegénység

– A tanári munka részben elavult

valami rendszeres és szervezett, iskolán kívüli elfoglaltsága, addig azok-

37

Az általános iskolával kapcsolatos legsürgetôbb feladatok Az általános iskolával kapcsolatos legsürgetôbb feladatok a következôk. – El kell utasítani az intézmények közötti és az intézményeken belüli szegregáció minden formáját, minden lehetséges eszközt és forrást nak a gyerekeknek, akinek az apja

igénybe véve a szegregáció

legfeljebb nyolc osztályt végzett, mind-

megelôzése, a már kialakult szegre-

össze 7 százaléka jár valamilyen kü-

gáció enyhítése érdekében.

lönórára (Andor, 1999).

– Épüljenek be új tartalmak a pedagógusképzésbe, tanári mesterségbe:

A fentiekben részletezett körülmé-

alternatív pedagógiai módszerek,

nyek megváltoztatásához egy másik ta-

interkulturális kommunikáció, társa-

nulmány szerint „valószínûleg nem kerülhetô el a nehezebb körülmények között tanító pedagógusok munká-

költségek csökkentése, állami szintû

jának fokozottabb kompenzálása, és

kompenzálása és/vagy egy jól

kívánatos lenne a legszegényebb családok iskoláztatási költségeihez való

mûködô iskolabusz-hálózat kiépítése. – A szakértôi és rehabilitációs bizott-

közvetlen hozzájárulás, az iskolaválasz-

ságokban szociális szakemberekre is

tási döntésben való közvetlen segít-

szükség van.

ségnyújtás, illetve az iskolák felvételi

– Meg kell határozni a hátrányos helyze-

rendszerének a szabályozása is”.

tû oktatási mikrotérségek, hátrányos

Hiszen „a józan ész mellett a nemzet-

helyzetû óvodák és iskolák körét,

közi tapasztalatok is azt mutatják:

és érzékelhetô többletforrásokat kell

egyáltalán nem törvényszerû az egyen-

biztosítani a számukra.

lôtlenségek ilyen mértékû növekedése és bebetonozódása. A folyamatok megállítása azonban alaposan átgondolt és meglehetôsen költséges társadalompolitikai intézkedéseket követel” (Kertesi–Kézdi, 2004, 42. o.).

38

dalomismeret, gyermekvédelem stb. – Sokat segíthetne az iskolai utazási

– Bôvíteni kell a pedagógiai szakszolgálatokat, és ki kell építeni a mozgó szolgálati rendszert annak érdekében, hogy a gyermekek idôben igénybe tudják ezeket venni.

éves korosztályt megcélzó, az ô szükségleteikre válaszoló intézményés szolgáltatási rendszert (alternatív napközik, tanodák, közösségi házak létrehozása, az iskolákról levá-

A

– Ki kell alakítani egy, a tíz-tizennyolc

BERUHÁZÁS

lódást.

GYERMEKBE

– Mérsékelni kell az iskolai lemorzso-

Gyermekszegénység

lasztva).

39

gyermekszegénység és

Gyermekszegénység

GYERMEKSZEGÉNYSÉG

ÉS

TÁRSADALMI

társadalmi kirekesztés az Európai Unióban

41

KIREKESZTÉS

AZ

E U R Ó PA I

UNIÓBAN

GYERMEKSZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS AZ E U R Ó PA I U N I Ó B A N Az Európai Unió formálódó társada-

Abban, hogy a gyermekszegénység és

lompolitikájában a gyermekszegénység

a kirekesztôdés csak a különféle, önálló

és a gyermekek társadalmi kire-

szakpolitikák eszközeinek megfelelô

kesztettségének felszámolása is kiemelt

módon integrált rendszerével, a külön-

helyen szerepel. „A tagállamok ismé-

féle társadalompolitikai ágazatok ko-

telten hangsúlyozzák, hogy a szegénység

ordinált együttmûködésével mérsékel-

felszámolásának hosszú távú ered-

hetô eredményesen, kivétel nélkül

ményessége érdekében kulcsfontosságú

mindenki egyetért. Ezek az eszközök

a szegénység generációk közötti át-

három nagy típusba sorolhatók: a

öröklésének megtörése. Ez azt jelenti,

családok rendelkezésére álló jövedelem

hogy erôteljesebben kell fókuszálni

emelésére, a családok kiadásainak

a gyermekek társadalmi befogadására,

csökkentésére és a megelôzésre, vala-

és – ha szükséges – a negatív tár-

mint a gyermekjóllétre összpontosító

sadalmi örökség ellensúlyozására”

politikák csoportjába.

(European Commission, 2005b). A családok jövedelmének növelését Az elmúlt években a fejlett országok

elsôsorban jól mûködô munkaerôpiaci

egész sorában került a középpontba a

programoknak kellene biztosítaniuk.

gyermekszegénység és a gyermekek

Az ezek kudarca esetén a családoknak

társadalmi kirekesztôdése elleni küzde-

nyújtott pénzbeli ellátásokat azonban

lem. A „jó gyakorlatok” tanulmányo-

nem tekinthetjük egyszerû jövedelem-

zására ennek köszönhetôen ma már szá-

kiegészítésnek – úgy kell felfognunk

mos külföldi példa áll rendelkezésre.

azokat, mint amik a köz gyermekek iránti felelôsségvállalását jelzik. A szegénységben élô családok kiadásainak mérséklését szolgálja például Magyarországon az ingyenes óvodai és iskolai étkeztetés, a tankönyvtámogatás,

42

az iskola megközelítésének költségeihez

UNIÓBAN E U R Ó PA I AZ

mekjóllét elôsegítésének legfontosabb eszköze a komplex, korai fejlesztés. A hazai gyermekszegénység elleni

TÁRSADALMI

KIREKESZTÉS

biztosítása. A megelôzés és a gyer-

ÉS

intézmények olcsó hozzáférhetôségének

GYERMEKSZEGÉNYSÉG

való hozzájárulás, illetve a gyermek-

program készítése során a nemzetközi tapasztalatok lehetô legszélesebb körét kell figyelembe venni, még akkor is, ha tudjuk, nem minden eszköz, program adaptálható. A hazai program középpontjában a különbözô – elsôsorban a szociális, az oktatási, a foglalkoztatási és az egészségügyi – szférák tevékenységének összehangolása kell, hogy álljon. Nem kevésbé fontos, hogy megszülessenek és ismertté váljanak azok a mutatók, amelyek alapkövethetôvé válik, és a programok folyamatosan monitorozhatók, értékelhetôk lesznek.

Gyermekszegénység

ján a gyermekek helyzetének alakulása

43

a gyermekszegénység

Gyermekszegénység

A

GYERMEKSZEGÉNYSÉG

FELSZÁMOLÁSA

felszámolása

45

A GYERMEKSZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA A gyermekszegénység felszámolása

hagyományos oktatási tartalmak

nem megy egyik napról a másikra. Azt

közvetítésében képes kiemelt figyelmet

reméljük, tanulmányunkból világossá

fordítani a hátrányos helyzetûekre,

vált: ahhoz, hogy ezt az összetett prob-

ezen túlmenôen is alkalmas a társadal-

lémát kezelni lehessen, magához a

mi integrációt lehetôvé tevô ismeretek

problémához hasonlóan sokrétû, átfo-

és képességek továbbítására.

gó megközelítésre van szükség. A gyermekszegénység, és különösképp

Bár manapság már közhelynek számít

bizonyos gyermeki csoportok esé-

a korai készségfejlesztés fontossága, de

lyeinek hiánya, a társadalmi mobilitás

az állami gyermekintézményekbe

ellehetetlenülése csak részben vezet-

ennek mintha még nem jutott volna el

hetô vissza az érintett családok anyagi

a híre – és fôleg nem testesül meg az

lehetôségeinek szûkösségére. Ma a csa-

azokba fektetett (pénzben, idôben, szak-

ládtámogatás és az oktatás, gyermek-

emberben mérhetô) forrásokban.

gondozás rendszerei szinte tökéletesen elkülönülnek, nem összehangoltan,

E tanulmány elsô változatának elké-

nem egymást kiegészítve mûködnek.

szülte után, 2005 ôszén a kormányfô

A jövedelmek esetleges növekedésé-

felkérése nyomán elkezdôdött egy,

tôl még nem csökkennek automatikusan

a gyermekszegénység csökkentésére

a szocializációs hátrányok.

irányuló program kidolgozása.

Ha valóban az a cél, hogy a fiatal generáció elsajátítsa mindazokat a készségeket, amelyek a modern társadalomban és gazdasági rendszerben a sikeres életvitelhez szükségesek, akkor az amúgy is nehéz helyzetben lévô családok mögött olyan segítô gyermekgondozási, oktatási és szociális rendszer46

nek kell állnia, amely amellett, hogy a

A program általános célja, hogy megszüntesse a kirekesztés szélsôséges formáit, jelentôsen csökkentse a szegénységben élô gyermekes családok számát, és hosszú távon átalakítsa mindazokat a mechanizmusokat, amelyek szerepet játszanak a szegénység generációk közötti átörökítésében,

helyzetének javítását; jobb és egyenlôbb feltételeket biztosítanak a készségek és képességek megtartására és korai életkorban történô kibontására; csökkentik a szegregációt; javítják a gyerekek és családjaik számára nyújtott személyes szociális szolgálatok és ellátások színvonalát; hozzájárulnak az

GYERMEKSZEGÉNYSÉG

elôsegítik a szülôk munkaerôpiaci

A

olyan beavatkozásokat tervez, melyek

FELSZÁMOLÁSA

újratermelésében. Ennek érdekében

egészségesebb gyermekkor biztosításához, valamint a lakáskörülmények és a lakhatás biztonságának javításához. A program során horizontálisan érvényesítendô cél az etnikai egyenlôtlenségek és a szegregáció csökkentése; a fogyatékos gyerekek helyzetének javítása; a gyermeki jogok erôsítése; a különbözô szintû intézményi és szakmai együttmûködések javítása; a civil világ aktív segítségének keresése; az informáltság javítása. A programban pont, a hátrányos helyzetû térségek kirekesztettségének enyhítése, az ott élôk helyzetének javítása.

Gyermekszegénység

kiemelt hangsúlyt kap a területi szem-

47

felhasznált

48

Gyermekszegénység

F E L H A S Z N Á LT

IRODALOM

irodalom

49

F E L H A S Z N Á LT I R O D A LO M

ANDOR, M. (1999) Az iskolákon át vezetô út. Új Pedagógiai Szemle, 1999/10. BRADSHAW, J. (1990) Child Poverty and Deprivation in the United Kingdom. UNICEF, Special subseries: Child poverty in industrialized countries. CHILD POVERTY ACTION GROUP (2005) First Step to Reform Tax Credits. www.cpag.org.uk CLEVELAND, G. – KRASHINSKY, M. (2004) Financing Early Learning and Child Care in Canada. Discussion paper prepared for the CCSD’s national conference on child care in Canada. CORAK, M. – LIETZ, CH. – SUTHERLAND, H. (2005) The impact of tax and transfer systems on children in the European Union. UNICEF, Innocenti Research paper, 2005/04. DARVAS ÁGNES (2000) Utak vagy tévutak? A családtámogatások alakulása Közép-Kelet-Európában a rendszerváltás óta. Kézirat.

ERRC – EUROPEAN ROMA RIGHTS CENTRE (2005) ERRC Submission to UN Children’s Rights Committee on Roma Rights Issues in Hungary. http://www.errc.org/cikk.php?cikk=2385&archi v=1 ESPING-ANDERSEN, G. – GALLIE, D. – HEMERJOCK, A. – MYLES, J. (2001) A new welfare architecture for Europe? Report submitted to the Belgian Presidency of the European Union. http://www.socsci.auc.dk/ccws/students/Esping -A.report_2001_.PDF ESPING-ANDERSEN, G. (2003) th Towards a good society, once again? 4 International Research Conference on Social Security, Antwerpen, Belgium. http://www.issa.int/pdf/anvers03/keynotes/2es ping.pdf EUROPEAN COMMISSION (2005a) Key Data on Education in Europe 2005. http://www.eurydice.org/portal/page?_pageid= 217,163832&_dad=portal&_schema=PORTAL &pubid=052EN EUROPEAN COMMISSION (2005b) Joint Report on Social Inclusion. European Commission summarising the results of the examination of the National Action Plans for Social Inclusion (2003–2005).

50

FINCH, PAUL (2004) Political culture and child poverty: An examination of Western and post-communist European states. http://titan.iwu.edu/~polysci/res_publica/2004/ finch.htm

KERTESI, G. – KÉZDI, G. (2004) Általános iskolai szegregáció – okok és következmények. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BPW, Budapest, 2004/7.

JANKY BÉLA (2004) The Income Situation of Gypsy Families. In Kolosi Tamás–Vukovich György–Tóth István György (szerk.).: Social Report 2004. TÁRKI, Budapest, 386–399. oldal.

MAGYAR ORSZÁGGYÛLÉS (1991) 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérôl, 26–27. cikk. MAGYAR ORSZÁGGYÛLÉS (1997) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról. MAGYAR ROMA OKTATÁSPOLITIKAI TANULMÁNY (teamvezetô: Németh Silvia; 2003) LGI Helyi Önkormányzat és Közszolgálati Reform Kezdeményezés, 2003. július. MARSHALL, T.H. (1991) Az állampolgáriság fejlôdése a 19. század végéig. In Ferge-Lévai (szerk.): A jóléti állam. ELTE Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék és a Hilscher Rezsô Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.

Gyermekszegénység

GAUTHIER, A. (2002) Family policies in industrialized countries: is there convergence? http://depts.washington.edu/crfam/Symposium 1/Gauthier.pdf

IRODALOM

KENDE, A. (2003) Együtt vagy külön? A szegregált iskolarendszer és a speciális oktatási szükségletek megállapításainak problémái. Kézirat. In Kende Ágnes: Amarodrom, 2003. november. http://www.amarodrom.hu/archivum/2003/11/ 9.php3

F E L H A S Z N Á LT

FERGE ZSUZSA – TAUSZ KATALIN – DARVAS ÁGNES (2002) Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, 1. kötet: Esettanulmány Magyarországról (Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, Budapest). http://www.3sz.hu/pm/tanulmanyok/ Ferge-Tausz-Darvas.pdf

51

UNESCO (2003) Re-Forming Education and Care in England, Scotland and Sweden. UNESCO Policy Briefs on Early Childhood, No. 12, 2003. április.

MASON, J. – STEADMAN, B. (1996) The significance of the conceptulisation of childhood for promoting children’s contributions to child protection policy. http://www.aifs.gov.au/institute/afrcpapers/ma son.html OECD OKTATÁSI IGAZGATÓSÁG (2005) A kisgyermekkori nevelés és gondozás irányelvei. Magyarországi Országjelentés az OECD A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata címû programjához. Országos Közoktatási Intézet és Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. http://www.ncsszi.hu/anyagok/OECDorszagjelvegleges.pdf PHIPPS, SHELLEY (2001) Values, Policies and the Well-Being of Young Children in Canada, Norway and United States. In Vleminckx, Koen–Smeeding, Timothy M. (szerk.): Child Well-Being of Young Children in Canada, Norway and the United States. The Policy Press, Bristol, Nagy-Britannia. SZIVÓS PÉTER – TÓTH ISTVÁN GYÖRGY (szerk.; 2004) Stabilizálódó társadalomszerkezet. TÁRKI Monitor jelentések, Budapest. http://www.tarki.hu/adatbankh/kutjel/pdf/a530.pdf

52

UNICEF (2005) Child Poverty in Rich Countries. http://www.unicef.org/brazil/repcard6e.pdf#sea rch=%22UNICEF%20(2005)%20%2B%20%22 Child%20Poverty%20in%20Rich%20Countries %22%22

53

Gyermekszegénység

F E L H A S Z N Á LT

IRODALOM

54

D E M O S M A G YA R O R S Z Á G

T/F E W

1054 Budapest, Alkotmány u. 16. III/14. +36 1 332 2411 [email protected] www.demos.hu