D A R V A S Ágnes T A U S Z Katalin
Gyermekszegénység 2006. október
Ta r t a l o m
4 BEVEZETÉS
–
MIÉRT FONTOS TÉMA A GYERMEKSZEGÉNYSÉG?
10
A gyermek a jóléti államban
12
Hét állítás a magyarországi gyerekszegénységrôl
20 BERUHÁZÁS A GYERMEKBE 20
A családtámogatások szerepe
24
Családtámogatások Magyarországon
27
A gyermekkori hátrányok kialakulásának megelôzése
27
A három év alattiak
31
A bölcsôdei ellátással kapcsolatos legsürgetôbb feladatok
33
Óvodáskorúak
36
Az óvodai ellátással kapcsolatos legsürgetôbb feladatok
36
Általános iskolások
38
Az általános iskolával kapcsolatos legsürgetôbb feladatok
TARTALOM
10 GYERMEKJÓLLÉT, GYERMEKSZEGÉNYSÉG
42 GYERMEKSZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS
46 A GYERMEKSZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA 50 FELHASZNÁLT IRODALOM
Gyermekszegénység
AZ EURÓPAI UNIÓBAN
3
B
E
V
E
Z
MIÉRT FONTOS TÉMA A GYERMEKSZEGÉNYSÉG? A gyermekek szegénysége mint önálló társadalmi probléma csak nemrégiben került a politikai figyelem homlokterébe. A szociálpolitika hosszú idôn keresztül általánosan a szegénység, illetve a család helyzetének kérdéseivel foglalkozott, az 1990-es években azonban a gyermekek szociális helyzete egyre több országban vált saját jogán is társadalompolitikai kérdéssé. Magyarország azon nemzetek csoportjába tartozik, ahol az átlagosnál nagyobb a gyermekek körében a szegénység elôfordulásának valószínûsége: a legkisebbeket tekintve az átlagos 8 százalékos szegénységi rátához képest 18 százalék, vagyis két és félszeres a szegények aránya; a három-tizennégy éves korcsoportban pedig kétszeres.
4
E
T
É
S
Hiába ismerte el törvényben Magyarország „minden gyermeknek a jogát a szociális biztonsághoz, így (…) olyan életszínvonalhoz, amely lehetôvé teszi kellô testi, szellemi, lelki, erkölcsi és 1
társadalmi fejlôdését” , a fenti számok tükrében nyilvánvaló, hogy ez a gyer2
BEVEZETÉS
mekek egy részénél távoli cél csupán . Magyarország rendszerváltás utáni ség terjedésének története is. Az el-
A gyermekek jövedelmi helyzete, élet-
múlt tizenhat évben a munkaerôpiaci
minôsége természetesen nem választ-
helyzet drámai változásaival – vagyis
ható el az ôket nevelô családokétól; a
a foglalkoztatottak számának drasz-
hiányok halmozódása minden életkor-
tikus csökkenésével, a munkanélküliek,
ban kritikus helyzetet teremthet.
álláskeresôk és a hivatalos munka
A gyermekkor azonban ebbôl a szem-
világából tartósan kiszorulók tömegei-
pontból is speciális, különösen kiszol-
nek megjelenésével, valamint a bérek
gáltatott szakasz: egy gyermeknek
reálértékének átmeneti, zuhanásszerû
nincs ideje „kivárni” a feltételek javu-
csökkenésével – párhuzamosan ugyan-
lását, neki a számára adott körülmé-
is a családtámogatások körében igénybe
nyek között kell(ene) egészségesen
vehetô ellátások is jelentôsen veszí-
fejlôdnie, a korának megfelelô érzelmi,
tettek reálértékükbôl.
értelmi és szociális érettséget elérnie.
1 Magyar Országgyûlés: 1991. évi LXIV. törvény az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményének kihirdetésérôl. 2 Szakmai körökben sok vita zajlik arról, hogy a szegénység mely módon mérhetô, hányan élnek szegénységben,
Gyermekszegénység
történelme egyúttal a gyermekszegény-
és mit is takar a fogalom valójában. E témáról szóló rövid kiegészítô tanulmányunk letölthetô a www.demos.hu weboldalról.
5
A gyermekek helyzetének javítására tett erôfeszítések többféle, egyidejû eredménnyel járhatnak. Egy gyermekszegénység elleni program nem csupán a szegénységben élô gyermekek számát csökkentheti, de mérsékelheti a szegénység mellékhatásait is. A gyermekszegénység csak számos, rendszerbe szervezett, és önmagában A szegénységben felnövekvô gyermekek
is komplex eszköz együttes alkalma-
nem ritkán olyan tartós hátrányo-
zásával mérsékelhetô. Az eszközrendszer
kat szenvednek el, melyek alapvetôen
fô elemei a foglalkoztatás és a munka-
meghatározzák és leszûkítik késôbbi
erôpiaci szolgáltatások, a jövedelem-
lehetôségeik körét. Sokan vélekednek
kiegészítô, illetve -helyettesítô progra-
úgy, hogy a deprivációs ciklus meg-
mok, a lakhatás körülményeit javító
törésére, a szegénység átörökítésének
intézkedések, a családoknak nyújtott
megakadályozására az a leghatáso-
szolgáltatások, és a gyermekek
sabb módszer, ha erôteljes kormányza-
pszichoszociális veszélyeztetettségét
ti akarattal elôsegítik a gyermekek
kezelô oktatási-gondozási, valamint
egészséges pszichoszociális fejlôdését.
szociális programok. Terjedelmi
Az állami szerepvállalás azért is
okokból itt csak néhány, fontosnak ítélt
helyénvaló és elengedhetetlen, mert
téma tárgyalására vállalkozunk.
„a gyermekek jóléte nemcsak egy társadalom erkölcsi értékeinek indiká-
Mit tehet tehát a modern jóléti állam
tora; a gyermek emberi tôke is, a
a gyermekszegénység megelôzése
társadalom jövôjének legfontosabb forrá-
és csökkentése érdekében? Miben kell
sa” (Bradshaw, 1990).
alkalmazkodnia az életmód és a társadalom struktúráinak átalakulásához?
Tanulmányunk célja, hogy a gyermekszegénység csökkentésére irányuló törekvéseknek elméleti alapot nyújtson. Azokat a megfontolásokat, akadémikus alapvetéseket emeltük ki, amelyek a döntéshozók, valamint a kérdés iránt érdeklôdô közvélemény számára hasznos bevezetést jelenthetnek a 6
témába.
A kérdések megválaszolásához elôször a gyermek szerepét vizsgáljuk a jóléti államban, majd az adatok áttekintése után hét állítást fogalmazunk meg a magyarországi gyermekszegénységgel kapcsolatban. A második fejezetben a szegénység csökkentésének eszköztáa családtámogatásokra, valamint a bölcsôde, az óvoda és az iskola szerepére. Az Európai Unió gyermeksze-
BEVEZETÉS
rát tekintjük át, különös figyelemmel
génység elleni aktuális programjainak rövid ismertetése után írásunk összegzéseként egy új hazai gyermekszegénység-ellenes politika lehetséges alap-
Gyermekszegénység
jait vázoljuk.
7
gyermekjólét,
8
Gyermekszegénység
G Y E R M E K J Ó L É T,
GYERMEKSZEGÉNYSÉG
gyermekszegénység
9
G Y E R M E K J Ó L É T, GYERMEKSZEGÉNYSÉG
A gyermek a jóléti államban A gyermeki létnek, a gyermek fejlôdésének tudományos igényû vizsgálata viszonylag rövid múltra tekint vissza.
10
Csupán a 20. század elejétôl kezdett
kialakulását követôen a gyermekekrôl
általánossá válni a társadalomkutatók
való gondoskodást egyre inkább köz-
körében, hogy a gyermekkorra mint
feladatnak tekintették. A család és a
az élet különleges szakaszára tekint-
társadalom együttes újraterme-
senek. Ekkoriban tettek kísérletet a
lôdéséhez fûzôdô érdekközösség felis-
gyermekkor sajátosságainak elméleti
merése nyomán, a gyermekekkel
keretbe ágyazására. Ezekben a korai
kapcsolatos kötelezettségek kezdtek
teóriákban a gyermekkort jellemzôen
megoszlani a család és a társadalom
függôségi viszonyként értelmezték,
között. A gyermek a jövedelem-újra-
egyfajta védtelenségként, ahol is – a
elosztás önálló célcsoportjává vált, védel-
kutatók álláspontja szerint – a védelmet
mére segítô intézményeket hoztak
az állami rendszerek hivatottak
létre, családja tagjaként pedig családi
biztosítani (Mason – Steadman, 1996).
ellátásokban részesült.
Ezzel párhuzamosan, szintén a múlt
A lassan kialakuló, gyermekekre vagy
században kezdett körvonalazódni
gyermekes családokra irányuló ellá-
az átfogó családpolitika eszköztára,
tásokat, valószínûleg nem jogtalanul,
ennek célja azonban nem elsôsorban
gyakran a népességszám növelésére
a gyermekek életminôségének javítása
irányuló, pronatalista indíttatásúnak
volt: a gyermek mint a gyermekes
minôsítik. Életre hívójuk ugyanis
család tagja vált közüggyé. A jóléti állam
elsôsorban az a felismerés volt, hogy
a születésszám csökkenésével, és
színvonala – minden, ezzel ellentétes
annak hosszabb távú következményei-
„propaganda” ellenére – mind a többi
vel (nevezetesen, kissé leegyszerûsít-
ellátáshoz képest, mind pedig az álla-
ve, hogyha nincs elég gyerek, nem lesz
mi kiadásokhoz viszonyítva (Darvas,
elég, a társadalmat fenntartó polgár)
2000) a legtöbb országban alacsony
szemben közös, célzott fellépésre van
maradt.
szükség.
új, általánosabb célokkal egészült ki.
háztartás modelljén alapult. Az ekko-
A szociálpolitika utóbbi száz évében a
riban uralkodó családkép szerint a
gyermekek szegénysége, a körükben
férfi keresi meg a család megélhetéséhez
tapasztalható jövedelmi egyenlôtlensé-
szükséges jövedelmet, a nô feladata
gek jellemzôen a munkások, alkal-
pedig a család gondozása és a háztartá-
mazottak, illetve a gyermekes családok
si munkák elvégzése. A család biz-
jövedelmi hátrányaként fogalmazód-
tonságának megteremtését célzó szoci-
tak meg. A családtámogatások
álpolitikai eszközök ezért ekkoriban
deklarált céljává – a gyermekvállalás
jellemzôen a férfiak munkavállalásá-
elôsegítése mellett – a gyermek-
nak elôsegítésére irányultak.
G Y E R M E K J Ó L É T,
idôszak családpolitikája az egykeresôs GYERMEKSZEGÉNYSÉG
A második világháborút követô Ez a demográfiai cél azonban hamarosan
kompenzálása, a gyermeki szegénység
A család átalakulásának, a hagyomá-
csökkentése lett. A gyermekek ezzel
nyos családi-nemi szerepek módosulá-
a szemléletváltással párhuzamosan a
sának lassú folyamata a hetvenes
modern szociálpolitika önálló célcso-
évektôl vált a szociálpolitikai számára
portjává váltak. Elsôsorban az oktatási
is megkerülhetetlenné. A család de-
és az egészségügyi rendszerekben
mográfiai jellemzôinek megváltozása –
alakultak ki és váltak széles körûvé a
így a gyermekszám csökkenése, a
kimondottan a gyermekeket a közép-
gyermekvállalás idejének kitolódása, a
pontba állító ellátások, míg más terüle-
válások, a házasságon kívüli együtt-
teken, így például a társadalombizto-
élések és a házasságon kívül született
sítási és szociális pénzbeli transzferek
gyermekek számának növekedése –,
körében ezek viszonylag késôn jelen-
a nôk fokozódó munkaerôpiaci szerep-
tek csak meg. Ráadásul utóbbi ellátások
vállalása, valamint az élet rendjének, szervezôdésének fokozatos átalakulása, individualizálódása (Gauthier, 2002) mind olyan új kihívások voltak, amelyek-
Gyermekszegénység
vállalásból adódó anyagi hátrányok
kel a megújuló családpolitikának számolnia kellett.
11
gokkal, a polgári és politikai jogokkal egyenrangúnak tételezi fel (Marshall, 1991). E felfogás nyomán kapott erôre Ezek a folyamatok és következménye-
a gyermeklét emberi jogi megköze-
ik önmagukban is erôteljes nyomást
lítésének új alapvetése: a gyermek a
gyakoroltak a kormányzatokra, nem
társadalom teljes jogú tagja, akinek
beszélve az elmúlt évtizedekben lezajlott
nem csupán az élethez fûzôdnek jogai,
társadalmi-gazdasági változásokról,
hanem a szabadsághoz és a boldog-
amelyek a jóléti államot, ezen belül a
sághoz is. A Gyermeki Jogok Nemzet-
családokra és kimondottan a gyer-
közi Egyezménye kimondja, hogy
mekekre irányuló szakpolitikákat is
minden gyermeknek joga van a fizikai,
gyökeresen átalakították. A demográ-
értelmi, érzelmi, erkölcsi és szociális
fiai folyamatok következtében meg-
fejlôdéséhez szükséges életszínvonalhoz,
változott a népesség korösszetétele.
valamint a szociálpolitikai ellátáso-
Az iparosodott társadalmak gazdasági
kon belüli támogatáshoz is, melyek
válságperiódusai, az, hogy megje-
esetében a gyermek eltartásáért
lent, és nem egyszer tartósnak bizonyult
felelôs személy vagy család körülmé-
a tömeges munkanélküliség, alapjai-
nyeit is figyelembe kell venni.
ban rengette meg a családok biztonságát; a recessziók az állami költségveté-
Hiába vállalunk azonban hangzatos
sek terheit is növelték. Az ebbôl a szem-
kötelezettségeket különféle nemzetközi
pontból szintén viszonylag „újnak”
egyezményekben, ha elmulasztjuk
számító Európai Unió legkülönfélébb
figyelemmel kísérni e kötelezettségek
intézkedései is hatással vannak – akár
megvalósulását.
3
4
közvetlenül , akár csak közvetetten – a korábban kizárólagosan nemzetállami hatáskörbe tartozó szociálpolitikára.
Hét állítás a magyarországi gyerekszegénységrôl
A jóléti állam válságával kapcsolatos viták során hangsúlyos érvként szerepel
A hazai gyermekszegénység nagyság-
Marshall mára már klasszikussá
rendjére, a szegénység által leginkább
vált gondolata, mely a szociális jogokat
veszélyeztetett csoportokra, valamint
az úgynevezett elsô generációs jo-
a szegénységben élô gyermekek helyze-
3 Lásd az 1996-os, gyermekgondozási szabadságokra vonatkozó direktívát: The EU Directive on Parental Leave (96/34/EC). 4 Például a nôk és férfiak kiegyenlített részvételérôl a családban és a munkában: Resolution of the Council and of the
12
Ministers for Employment and Social Policy (2000/C 218/02).
30 százaléka. Ha azonban azt is számításba vesszük, hogy nagyon sok, anyagi helyzete alapján egyébként segélyre jogosult gyerek nem jut hozzá valamilyen okból ehhez az ellátáshoz (különbözô kutatások alapján 10 és 30 százalék közé tehetô ezeknek a gyerekeknek az aránya), akkor a segélyeszámát összességében 700 ezer és 900
felmérésekben, statisztikai nyilvántar-
ezer közé becsülhetjük.
tásokban, kutatásokban találhatunk információkat. Sok mindent tudunk tehát a gyermekszegénységrôl – de a mindeddig megválaszolatlan kérdések köre is széles.
2. A gyermekek relatív szegénységi rátái meghaladják a népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit. A szegénységi ráta a legkönnyebben
1. A gyerekek jelentôs százaléka él olyan háztartásban, ahol az egy fôre jutó jövedelem nem éri el a segélyezési küszöböt.
értelmezhetô szegénységi mérôszám,
A segélyezési küszöb az az összeg,
lehetnek az egy fôre (fogyasztási
amelyet a segélyekre való jogosultság
egységre) jutó éves nettó jövedelem alap-
megállapításánál vesznek figyelembe.
ján sorba rendezett népesség alsó
Magyarországon ez az öregségi-
10, illetve 20 százalékához tartozók jö-
nyugdíjminimum összege (2006-ban a
vedelme vagy az átlag-, illetve a
25 800 forint). A segélyezésre való jogo-
medián jövedelem 50–60 százaléka.
amely a megválasztott szegénységi kü-
G Y E R M E K J Ó L É T,
tére vonatkozóan a legkülönbözôbb
GYERMEKSZEGÉNYSÉG
zési küszöb alatt élô gyermekek
szöb alatti jövedelemmel rendelkezôk arányát fejezi ki. Ilyen relatív küszöbök
egy fôre (egyes segélyeknél egy fo-
A TÁRKI Magyar Háztartás Panel és
gyasztási egységre) jutó jövedelme ezt,
Háztartási Monitor vizsgálatai alapján,
illetve egyes segélyeknél ennek
a gyermekek minden korcsoportjá-
meghatározott százalékát nem éri el.
ban magasabb a szegénységben élôk aránya, mint a népesség idôsebb tagjai
A segélyezési statisztikák szerint 2005
között – bárhogy is választjuk meg
januárjában 620 ezer 18 éven aluli
a szegénységi küszöböt (lásd az 1. táb-
gyermek részesült rendszeres gyermek-
lázatot).
Gyermekszegénység
sultság akkor áll fenn, ha a háztartás
védelmi támogatásban. Ez önmagában is az érintett korosztály csaknem
13
1. TÁBLÁZAT A szegénységi ráta* alakulása életkor szerint, egy fôre jutó jövedelemmel számolva, 1992–2005. Életkor
1992
1996
2000
2003
0–15
18,0
30,8
30,1
32,7
32,2
16–24
13,1
19,8
21,4
18,4
22,3
25–49
9,2
18,0
16,9
17,1
19,6
50–64
5,4
6,8
9,8
9,2
8,1
65+
4,3
4,2
4,2
4,2
2,8
10,1
17,0
16,3
16,8
16,9
Összesen FORRÁS:
2005
Feketén-fehéren. TÁRKI Monitor jelentések (2005. 56. o., M3.1. táblázat) *A szegénységi határ a medián jövedelem 60 százaléka.
3. A gyerekek jelentôs része a népesség legrosszabb jövedelmi helyzetû csoportjaiban él
reprezentáltak a népesség alsó jövedel-
A gyermekek mind a TÁRKI, mind a
aránya a népesség legszegényebb 20–30
KSH adatai szerint jelentôsen felül-
százalékában (lásd a 2. táblázatot).
mi csoportjaiban. Az elmúlt tizenöt évben ráadásul egyre nô a 18 év alattiak
2. TÁBLÁZAT A gyermekek megoszlása az egyes jövedelmi tizedek között (az összlétszám százalékában). Jövedelmi tizedek
1991/1992
2000/2001
2002/2003
1. tized
14,1
17,9
17,2
2. tized
9,4
13,3
14,3
3. tized
9,2
10,3
12,7
4. tized
10,4
10,5
9,2
5. tized
9,7
7,8
9,1
6. tized
11,0
7,7
9,2
7. tized
10,9
10,2
7,1
8. tized
9,4
7,4
7,5
9. tized
7,8
7,4
7,9
10. tized
8,1
7,6
6,1
100,0
100,0
100,0
Összesen FORRÁS:
14
Szívós–Tóth (2004).
4. A szegénység kockázata a kisgyerekek, a többgyermekes családban, illetve az egyszülôs családban élô gyermekek esetében a legmagasabb.
génységi kockázatot, azaz a szegénysé-
Részben ugyancsak a TÁRKI adatai
ban meghúzva azt a jövedelmi határt,
szerint, de más kutatások egybehangzó
ami alatt szegénynek tekintünk va-
eredményei alapján is három, a sze-
lakit, a két évnél fiatalabb korosztály
gi küszöb alá kerülés veszélyét tekintve, hangsúlyozottan veszélyeztetet gyermekes háztartástípust emelhetünk ki Magyarországon. A legalacsonyab-
szegénységi kockázata több, mint
pedig több, mint négyszerese az átlagos
kétszerese; a három és több gyerekes
szegénységi kockázatnak (lásd az
családban élôké három és félszerese; az
1–3. ábrákat).
egyszülôs családban nevelkedôké 1–3. ÁBRA A szegénységi kockázat mértéke (a teljes népesség átlagos szegénységi kockázata = 1).
3–6
7–14
15–19
20–29
30–39
40–49
50–59
60–69
70+
G Y E R M E K J Ó L É T,
0–2
GYERMEKSZEGÉNYSÉG
Életkor 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0
Gyermekek száma 3,2 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
0
1
2
3+
Háztartástípus 3,2 3 2,5 2 1,5 1 0
FORRÁS:
Egyszemélyes
Szívós – Tóth (2004).
Pár
Pár egy gyerekkel
Pár két gyerekkel
Pár három vagy több gyerekkel
Egyedülálló szülô gyerekkel
Gyermekszegénység
0,5
15
5. A roma gyerekek körében lényegesen magasabb a szegénységi ráta, mint a nem romák körében.
tartozás dimenziója a relatív
Le kell szögeznünk, hogy Magyar-
jelent. A szegénység bármely mutató-
országon a szegények többsége nem
ját – a jövedelmi helyzetet, a lakáskörül-
roma. A szegénység a romák köré-
ményeket, a táplálkozási szokásokat,
ben azonban koncentráltan jelentkezik.
az alapvetô szükségletek kielégítetlen-
szegénységet és a segélyezettek körét vizsgálva is határozott választóvonalat
ségét – vesszük is alapul, a roma Több kutatás is igazolja, hogy a népesség
háztartások kivétel nélkül mindig a leg-
egyre szegényebb csoportjait vizsgál-
hátrányosabb csoportba sorolhatók
va az érintett populáción belül nô a roma
(lásd a 3. táblázatot).
háztartások aránya. Az etnikai hova3. TÁBLÁZAT A roma népesség megoszlása a jövedelmi tizedek között.
Tizedek
Háztartásmonitor, roma alminta (2003)
Roma felvétel (2003)
Legalsó
43,4
65,1
2.
28,1
15,3
3.
11,2
6,8
4.
4,4
3,3
5-6.
9,1
5,3
Legfelsô három együtt
3,9
4,1
FORRÁS:
Szívós–Tóth (2004).
6. A jövedelmi szegénységben élô gyerekek helyzete nem tárható fel pusztán az ôket nevelô háztartások adatai alapján.
csolatos kiadásokra. Bármennyire
Az utóbbi idôk kutatási tapasztalatai
nak: bár a kötelezô oktatás feltételeit
alapján nem igazolható az a feltevés,
sok család még képes biztosítani a
hogyha egy gyermek jövedelmileg sze-
gyerek számára, az oktatáson kívüli, a
gény családban nevelkedik, ô maga
gyerek szélesebb értelemben vett
is automatikusan szegénynek tekinthetô.
kulturális fejlôdését szolgáló tevékeny-
Ez a feltevés ugyanis abból indul ki,
ségek, így például a sport, a nyelv-
hogy a háztartás jövedelmei egyenlôen
tanulás, a számítógép már meghaladják
oszlanak el a háztartás tagjai között.
a család lehetôségeit (lásd a 4. táblá-
Kutatási tapasztalatok arra utal-
zatot).
nak, hogy az alacsonyabb jövedelmû háztartások jövedelmük lényegesen na16
gyobb részét fordítják a gyerekkel kap-
is sorolja azonban a család elôbbre a gyerek szükségleteit, az anyagi lehetôségek óhatatlanul határt szab-
4. TÁBLÁZAT A háztartások és a gyermekek szükségletei (a lakosság alsó jövedelmi harmadában). A szükségletet biztosítani tudó háztartások aránya (százalék) A kérdéses szükséglet 97
…van mosógép
92
…van hûtôgép
90
…van télen fûtött szobájuk
82
…megünneplik a karácsonyt, ajándékoznak
75
A gyerek(nek)… …van három váltás alsónemûje
97
…van saját ágynemûje
97
…naponta háromszor étkezik
97
…van meleg téli ruhája
96
…van saját ágya
94
…van ünneplô ruhája
90
…vannak saját könyvei
85
…vannak saját játékai
85
…születésnapjára, névnapjára ajándékot kap
83
…naponta egyszer eszik gyümölcsöt
81
…van két újonnan vett pár cipôje
59
…évente legalább egy hetet nyaral
22
…megvan a szükséges iskolai felszerelése
87
…részt vesz az iskolai programokon
76
…van rendszeres sportolási lehetôsége
37
…van rendszeres számítógép-használati lehetôsége
28
…jár különórákra
19
Ferge–Tausz–Darvas (2002).
7. A gyermekszegénység többdimenziós jelenség; dimenzióinak halmozódása hatványozottan veszélyezteti a gyermekek pszichoszociális fejlôdését.
esélyeit megteremtô tárgyi környe-
Szociológiai és pszichológiai vizsgála-
kiegyensúlyozottak, akkor pszichoszoci-
tok sora igazolja, hogy a tartós
ális fejlôdése veszélybe kerül, csök-
gyermekkori szegénység nem múlik el
kennek az esélyei az egészséges fejlô-
nyomtalanul. Ha egy gyermek tartó-
désre. Mindez a szegénység újrater-
san alacsony jövedelmû, többszörösen
melôdéséhez vezethet, és növeli a
hátrányos helyzetû családban nevel-
késôbbi társadalmi kirekesztettség be-
kedik, ha nem rendelkezik a mobilitási
következtének kockázatát.
zettel, ha megfosztódik a gyermekek számára a társadalomban egyébként normaszerûnek tekintett tevékenységektôl, és emberi kapcsolatai sem Gyermekszegénység
FORRÁS:
G Y E R M E K J Ó L É T,
…van TV-készülék
GYERMEKSZEGÉNYSÉG
A háztartásban…
17
beruházás a 18
Gyermekszegénység
gyermekbe
19
BERUHÁZÁS
A
GYERMEKBE
BERUHÁZÁS A GYERMEKBE
A társadalmi biztonság három alappillé-
A hátrányos helyzetû családok gyer-
re, vagyis a család, a piac és az állam
mekei – hatékony beavatkozás híján –
hagyományosan kapcsolatban és kölcsö-
ugyanis rosszabb tanulási esélyek-
nös függôségi viszonyban állt egy-
kel rendelkeznek, közülük kevesebben
mással, és képesek voltak egymás ku-
mennek középiskolába és maguk is
darcait korrigálni. A mai társadalmak
munkanélküliek vagy dolgozó szegények,
egyre növekvô számú állampolgárának
hátrányos helyzetû szülôk lesznek,
életében azonban nem ritka, hogy
kevesebb adót fognak fizetni és több ál-
mindhárom intézmény kudarcot vall.
lami támogatást fognak igényelni. A gyermekkorba történô beruházás költ-
A tudásintenzív gazdaságban az em-
ségeinél jóval több forrásra lesz késôbb
beri tôke különös jelentôséggel bír.
szükségük. Abban a kivételes hely-
Felértékelôdik az oktatás szerepe, az
zetben vagyunk tehát, amikor a haté-
egyéni életesélyek is az egyén tanulási
konyság és a méltányosság egymásnak
lehetôségeitôl, felhalmozott emberi
gyakran ellentmondó szempontjai
tôkéjétôl válnak függôvé. A tanulási
alapján is ugyanarra a következtetés-
lehetôségeket, az egyéni motiváltságot
re juthatunk: egyedül a gyermekbe való
és képességet azonban alapjaiban
beruházás a jó megoldás (Esping-
befolyásolja a társadalmi helyzet: a jövô
Andersen, 2001).
integrált társadalmának és versenyképes gazdaságának megteremtéséhez ezért a ma gyermekeire kell koncentrál-
A családtámogatások szerepe
ni. A gyermekközpontú társadalompolitika így társadalmi beruházásként
Elôször röviden bemutatjuk a szociál-
értelmezhetô.
politika különbözô területein megjelenô, és változatos jogcímeken kapható családtámogatások fô típusait, majd megvizsgáljuk, melyik milyen módon és milyen mértékben képes hatni a szegénységre.
20
jaihoz (például a gyermekesek csoportjához) tartozó emberek helyzete hasonlóságot mutat. Az ellátásra való jogosultság alapja az adott csoporthoz való tartozás – egyéb tényezôk, mint például a jövedelmi helyzet, a munkaerôpiaci státusz vagy a családszerkezet Az elmúlt tíz-húsz évben a gyermek-
nem játszanak szerepet benne.
szágban is jelentôsen megnövekedett.
2. Segélyek. A jövedelemfüggô segé-
Ennek hátterében több tényezô együt-
lyek legfontosabb ismérve, hogy a jogo-
tes hatása áll, itt azonban csak a
sultság, és az esetek egy részében
családtámogatások szegénységcsökkentô
a támogatás összege is az ellátásban
és szegénységmegelôzô hatását fogjuk
részesülô jövedelmi helyzetétôl függ.
ezek közül részletesen elemezni.
Az ellátásra való jogosultság megálla-
A családtámogatások különbözô típusú
függôen változó mértékben – a helyi
szociálpolitikai ellátások formájában
önkormányzat hatáskörébe tartozik.
jelenhetnek meg: éppúgy vannak családpolitikai jellegû társadalombiztosítási
3. A személyi jövedelemadó-rendszer-
juttatások, mint a jövedelmi hely-
nek is vannak erôteljes szociálpolitikai
zettôl független, univerzális ellátások
elemei. A családi adózás, illetve a
(demograntok), segélyek és adóked-
splitting (házaspárok közös adózása),
vezmények. A fontosabb típusok a követ-
valamint az eltartottak utáni (az
kezôk.
adóalapot csökkentô vagy az adóból le-
BERUHÁZÁS
A
pítása – a szabályozás jellegétôl
GYERMEKBE
szegénység mértéke több fejlett or-
vonható) kedvezmények, és a gyerme1. Csoportosan célzott, vagyis a meg-
kek nevelésével összefüggô költségekre
határozott élethelyzetben lévôk
vonatkozó kedvezmények is a család-
csoportjának minden tagjához, a jöve-
támogatások közvetlen eszközrendszeré-
delmükre való tekintet nélkül el-
hez tartoznak.
demograntok. Az ellátásoknak ez a
A családi ellátásokkal kapcsolatos viták
típusa annak belátásán alapul, hogy a
centrumában a juttatások célzásának
társadalom meghatározott csoport-
kérdése, vagyis a korlátozottan rendel-
5
5 A célzás (targeting) ez esetben szociálpolitikai szakkifejezés: arra vonatkozik, kiknek, hogyan és milyen formában kell
Gyermekszegénység
juttatott univerzális ellátások, avagy
egy bizonyos támogatást eljuttatni ahhoz, hogy az eredeti szándékok szerinti célját (például a gyerekszegénység csökkentését) elérhesse.
21
a demogrant típusú családtámogatás ezért a hatékonyság és a hatásosság szempontjából is elônyösebbnek bizonyulhat, mint a jövedelemigazoláshoz kötött, segélyezési jelleggel bíró családtámogatás. A hatékonyság és hatásosság kérdései mellett az is nagymértékben befokezésre álló források leghatékonyabb
lyásolja a szegénységi ráták alakulását,
és leghatásosabb elosztásának problémája
mi alapján válik valaki egy juttatás-
áll. A hatékonyság (azaz hogy meny-
ra jogosulttá. A segély jellegû ellátások
nyiben alkalmas egy adott ellátás vagy
elsôsorban a szegénység csökkentésé-
maga a rendszer a kitûzött cél eléré-
re alkalmasak, szemben az univerzális
sére) és a hatásosság (az ellátások eljut-
ellátásokkal, amelyek a szegénység
tatása a leginkább érintett csoportok-
kialakulásának megelôzésében is haté-
hoz) fokozására irányuló törekvés
konyak lehetnek. Minden eddigi
több különbözô dimenzióban jelenhet
kutatás azt mutatja, hogy a szegénység-
meg.
bôl, illetve a társadalmi kirekesztettségbôl való kilépés elôsegítése jóval ösz6
A „vertikális célzás” elôtérbe helyezése
szetettebb állami szerepvállalást
a jövedelemigazoláshoz kötött ellátá-
tesz szükségessé, mint ezek megelôzése.
sok súlyának növelését eredményezi.
Azokban a társadalmakban, ahol többet fordítanak preventív jellegû ellá-
7
A „horizontális célzás” sok szempont-
tásokra, kisebb a szegénységben élô
ból javíthatja a rendszer hatékony-
népesség aránya, illetve a társadalmi
ságát. Ez esetben abból a szociológiai
kirekesztés veszélye.
ténybôl indulunk ki, hogy a családtámogatásra való jogosultság kritériuma
Az 5. táblázatban az eddigiekben tár-
– vagyis a gyermek léte – önmagá-
gyalt három fô ellátástípus jellemzôit,
ban is jelentôs szerepet játszik a jövedel-
társadalmi és gazdasági hatásait
mi egyenlôtlenségek alakulásában,
foglaljuk össze.
6 A vertikális célzás mögött meghúzódó feltételezés az, hogy a családok helyzetét elsôdlegesen jövedelmi körülményeik határozzák meg. Az ez alapján kialakított juttatási rendszer elvben a társadalom eltérô jövedelmû csoportjai között valósít meg újraelosztást. 7 Horizontális célzásról a fentiekkel szemben akkor beszélhetünk, ha az újraelosztás a társadalom hasonló jövedelmi körülmények között, de valamilyen relevánsnak tartott szempontból mégis eltérô élethelyzetben élô csoportjai (például
22
gyerekesek és gyermektelenek, egészségesek és betegek) között történik.
5. TÁBLÁZAT A családtámogatások három alapvetô formájának hatásai (azonos összegû ellátást feltételezve). Demogrant
Az ellátáshoz való hozzáférés Munkavállalásra való ösztönzés Szegénységcsökkentô hatás Szegénységet megelôzô hatás Viszonylag alacsony adminisztrációs költségek Stigmatizáció elkerülése
Adórendszeren Segély keresztül érvényesített típusú ellátás (nem visszaigényelhetô kedvezmény)
+++
++
+–
++
+ –
+
–
++
++
+
–
+++
++
+
+
+
–
sokat is tartalmaz annak vizsgálatára,
lom igen részletesen foglalkozik a
milyen arányban játszanak szerepet
gyermek-, illetve családtámogatási ellá-
egy-egy ország esetében az egyes ellá-
tások tipizálásával. Ezek jelentôs
tási típusok a gyermekes családok jövedelmében (lásd a 6. táblázatot).
jövedelmek alapján történô számítá6. TÁBLÁZAT A családi pótlék, a segélyek és a jövedelemadó-kedvezmények súlya a gyerekneveléssel kapcsolatos jóléti juttatások teljes összegén belül, százalékban. Ausztria Családi pótlék Szociális segély Jövedelemadó-rendszer
Nagy- Belgium Britannia
Dánia Francia- Német- Spanyolország ország ország
BERUHÁZÁS
része ma már nagyon pontos, háztartási
A
A témára vonatkozó bôséges szakiroda-
GYERMEKBE
–: negatív hatás, +–: nincs hatás, +: inkább pozitív hatás, ++: pozitív hatás, +++: erôs pozitív hatás
Svédország
65,45
46,03
72,67
66,93
44,12
78,05
2,41
0,31
1,21
2,09
6,29
5,95
1,79
12,73
74,31 4,09
29,53
11,33
22,72
–0,56
24,97
4,84
84,20
–0,88
10,20
15,40
7,70
2,40
7,50
10,20
13,30
4,20
Szegénységi ráta (UNICEF, 2005)
Corak, Lietz & Sutherland (2005).
Ahhoz, hogy a különbözô ellátástípu-
2000-ben még a legrosszabb helyzetû
sokat hozzávetôlegesen értékelni tudjuk,
országok között szerepelt, azóta a
azt is ismernünk kell, hogy a fenti
gyermekszegénység mértéke – részben
országokban mekkora a szegénységben
az ellátások reformjának köszönhetôen
élô gyermekek aránya, illetve hogyan
– csökkent. Ausztriában az elmúlt
alakul a gyermekek szegénységi kocká-
években ugyancsak csökkenô tendenci-
zata. Dánia és Svédország évek óta
át mutat a gyermekek szegénységi
azon országok elitjéhez tartozik, ahol a
rátája, különösen a legkisebbek körében,
gyermekek szegénységi rátája 5
ami elsôsorban az ellátások átalakítá-
százalék alatt marad. Nagy-Britannia
sával van összefüggésben.
Gyermekszegénység
FORRÁS:
23
egalitariánus Norvégiában a ráta 3,9 százalékos, míg az individualista USAban 21,9 százalékos (Phipps, 2001). Nem feledkezhetünk meg a krónikus A fentiek alapján bárkiben felmerülhet
forráshiányról sem mint a magas
a kérdés, hogyha egyszer a családtá-
színvonalú, univerzális ellátások beve-
mogatások elmúlt hetven-nyolcvan
zetésének és fenntartásának egyik
éves tapasztalatának, valamint a mai
legfôbb korlátjáról. Ugyanakkor a meg-
gyakorlatoknak a részletes elemzése
felelôen kialakított ellátórendszer
alapján egyértelmûen kiviláglik, melyik
hatékonysága a források bôvülésével
ellátási forma a leghatékonyabb,
viszonylag könnyen növelhetô, míg
miért hagyják rendszeresen figyelmen
az ellátások struktúrájának átalakítása
kívül ezt a tudást a családtámogatási
általában nem valósítható meg anél-
rendszerek reformjainál?
kül, hogy a reformnak ne legyenek kisebb vagy nagyobb mértékben vesztesei.
A háttérben álló okok meglehetôsen összetettek. Egyrészt a fejlett országok ellátórendszerei eltérô tradíciókkal bírnak. Korántsem meglepô módon a
Családtámogatások Magyarországon
társadalomban uralkodó értékrendszer (egyenlôség, az állami felelôsség kö-
Magyarországon a 2006-tól életbe lépett
re és mértéke, a nôkkel, az anyasággal
új családtámogatási rendszer megha-
kapcsolatos attitûdök) és a gyermek-
tározó eleme az összegében jelentôsen
szegénység elleni küzdelem eszközének
növelt családi pótlék lett, miközben
megválasztása, illetve a gyermek-
a másik két ellátási forma súlya (és ösz-
szegénység mutatóinak alakulása kö-
szege) a korábbi töredékére csökkent.
zött szoros kapcsolat fedezhetô
A teljes családtámogatási rendszer költ-
fel. Azokban az országokban, ahol
ségvetési forrásai összességében
az egyenlôség meghatározó érték, álta-
csupán 10 százalékkal növekedtek
lában nagyobb az újraelosztás mérté-
(lásd a 7. táblázatot).
ke, mint azokban az országokban, ahol a jövedelmi egyenlôség kisebb prioritást élvez. Ez végeredményben többek között a gyerekek körében tapasztalható szegénységi ráták jelentôs eltérésében testesül meg. Példaként 24
kiválasztva két országot: az inkább
7. T Á B L Á Z A T A 2005. végén érvényben lévô magyar családtámogatási rendszer.
Családi pótlék
Elônyök
Hátrányok
– Eléri az érintetteket:
– Alacsony színvonalú,
a 18 éven aluli gyerekek
bármilyen viszonyítási alapot
és fiatalok 95–98%-a
veszünk is figyelembe.
részesül az ellátásban.
Részben ezzel az alacsony mértékû ellátással is magyarázható
– Gyerekszám szerint differenciált ellátás, így az egyik legnagyobb,
a többgyerekes háztartások szegénységi kockázatának alakulása.
szegénységi kockázatot csökkentô tényezô a gyerekes háztartások körében.
– Az egyszülôs háztartások esetében nem jelentôs a differenciálás: az egyenlôtlenségek csökkentéséhez. – Nem indexált.
támogatás
– Sokan kimaradnak a jogosultak közül.
a jogosultság megléte esetén a háztartásban élô összes gyermek után, mérlegelés nélkül folyósítandó.
A
gyermekvédelmi
– Normatív jellegû ellátás:
– A támogatásban részesülôk egy jelentôs része az ellátás folyósítása után is a segélyezési küszöb alatt marad.
BERUHÁZÁS
Rendszeres
GYERMEKBE
nem járul hozzá lényeges mértékben
– Aki akár egy forinttal is túllépi a jövedelemküszöböt, a teljes támogatástól és a hozzá kapcsolódó egyéb ellátásoktól (étkezés, tankönyv stb.) is azonnal elesik (segélyezési csapda). Adókedvezmény – Munkára (jövedelemszerzésre) ösztönöz. – Csak az adóköteles jövedelemmel rendelkezôk tudják igénybe venni. – A nagy szegénységi kockázattal rendelkezô, sokgyerekes
– A gyerekes háztartások és a kiemelten
háztartások életében nagy
veszélyeztetett sokgyerekesek
jelentôséggel bíró támogatási forma.
számottevô részét nem éri el. Ezzel is magyarázható, hogy a három- illetve többgyerekesek szegénységi kockázata nem
– Negatív újraelosztást eredményez (regresszív). FORRÁS:
Darvas Ágnes – Mózer Péter: Kit támogassunk? (Esély, 2004.6. alapján).
Gyermekszegénység
csökkent az elmúlt években.
25
sülhet az ellátásból (megkapják azok, akik valamilyen okból nem vették igénybe a segélyt, és azok is, akik az adókedvezményt alacsony jövedelmük miatt csak részben vagy egyáltalán nem tudták érvényesíteni, seAz adókedvezmények köre jelentôsen leszûkült: az egy- és kétgyerekes
gélyre viszont nem voltak jogosultak). – Megszüntette a gyermekes családo-
családok már egyáltalán nem, a három-
kat egymástól megkülönböztetô,
és többgyerekes családok pedig –
elkülönülô támogatási rendszereket
jövedelemhatárhoz kötötten – az eddi-
(könnyen igényelhetô adókedvez-
ginél jelentôsen kisebb mértékû ked-
mény a munkajövedelemmel
vezményt vehetnek csak igénybe.
rendelkezôknek, stigmatizáló segély
A rendszeres gyermekvédelmi támoga-
a szegényeknek).
tás a korábbi formájában megszûnt,
– Megszüntetett egy, a munkába állás
az újonnan bevezetett rendszeres gyer-
ellen ösztönzô ellátási formát, a rend-
mekvédelmi kedvezmény révén azon-
szeres gyermekvédelmi támogatást.
ban a segélyezési küszöb alatt élô
A helyébe lépô családi pótlék a mun-
gyermekes háztartások esetében meg-
kavállalás szempontjából semleges.
maradtak azok a szolgáltatások, melyek korábban ehhez az ellátáshoz
Az új rendszer fenti, kétségbevonhatat-
kötôdtek (így például az ingyenes
lan elônyei mellett azonban nem fe-
étkeztetés vagy a tankönyvtámogatás),
lejthetjük el, hogy a források jelentôs
valamint évente két alkalommal
bôvülése nélkül történô intézményi
minden érintett gyermek fix összegû
reform a szegénységben élô gyermekes
(2006-ban 5000–5000 forintos) támo-
családok többségének helyzetében nem
gatásban részesül.
hozott jelentôs változást. A támogatási rendszer 2002-re kialakult belsô
A támogatási rendszer reformja ösz-
szerkezete jelentôsebb pótlólagos
szességében pozitívan értékelhetô.
költségvetési források bevonása nélkül
– A horizontális igazságosságnak (va-
legfeljebb úgy volt korrigálható, hogy
gyis a „hasonló helyzetben lévôknek
végre minden gyerekes háztartást
hasonló elbánást” elvnek) inkább
egyenlôen kezeljen, tekintet nélkül arra,
megfelelô újraelosztást eredményez, amennyiben megvalósítja a gyerekesek azonos támogatását (minden gyerek egyformán része a „közjó”-nak). 26
– Minden gyermekes család része-
milyen helyzetben van a szülô vagy vannak a szülôk a munkaerôpiacon, és milyen jövedelemmel rendelkeznek. Ez az átalakítás nem nyújt lehetôséget a legrosszabb helyzetben lévô családok kiemelt támogatására, de az ellátás-
A gyermekkori hátrányok kialakulásának megelôzése
hoz való egyszerû és humánus hozzájutást mindenki számára biztosítja.
A három év alattiak
hozta a kereteit egy olyan családtá-
gyar oktatási rendszer nemhogy
mogatási rendszernek, amely megfelelô
nem mérsékli, hanem inkább fokozza
fejlesztéssel – elsôsorban a magasabb
a társadalmi egyenlôtlenségeket, és
szegénységi kockázatú csoportok, így a
jelenlegi mûködésmódjával egyszerûen
kisgyerekesek, a sokgyerekesek és
alkalmatlan a társadalmi hierarchia
az egyszülôs háztartások késôbbi kiemelt
legrosszabb pozícióit elfoglaló gyermekek
támogatásával – nagy szerepet játsz-
mobilitási esélyeinek növelésére. Ezek
hat a gyermekszegénység megelôzésé-
a kutatások azonban általában csak
ben és csökkentésében. A rendszer
az iskolarendszer diszfunkcionalitásá-
továbbfejlesztésében felhasználhatók
nak okait feltáró, azokat kezelô in-
azok a tapasztalatok, amelyek azok-
tézkedéseket sürgetnek.
A
egyértelmûen bizonyítják, hogy a ma-
BERUHÁZÁS
A reform legfôbb erénye az, hogy létre-
GYERMEKBE
Az oktatásszociológiai vizsgálatok
nak az országoknak a gyakorlatához kapcsolódnak, amelyek az elmúlt évek
E fejezetben arra szeretnénk rámutat-
során – részben a családtámogatási
ni, hogy iskoláskorban már a legjobb
rendszerük átalakításával, fejlesztésével
oktatási rendszer is csak meglehetôsen
– jelentôsebb sikereket értek el a
kétes hatékonysággal képes az
gyerekszegénység csökkentésében.
egyenlôtlenségeket mérsékelni. Valódi eredmények eléréséhez a mai oktatási rendszeren kívül kell kezdeni a munkát: a kulturális, szocializációs deficitek leküzdéséhez a lehetô legkorábbi életményrendszerre van szükség. Számtalan kutatás bizonyítja, hogy az élet elsô évei meghatározó jelentôsé-
Gyermekszegénység
korban alkalmazható eszköz- és intéz-
gûek az emberi idegrendszer, a tanulási, és széles értelemben vett adaptációs
27
eszközöket tartanak fontosnak a legkisebbeknél, azaz a közoktatás elsô láncszemének tekintett óvodákban, valamint az iskolákban. Míg az óvodákért képességek alakulásában. A gyerme-
és az iskolákért az Oktatási Minisztéri-
kek fejlôdésének korai szakaszával
um felel, a bölcsôdék 1997-tôl a szociá-
kapcsolatos beruházások jelentôs gaz-
lis és családügyi (ma szociális és munka-
dasági, társadalmi és politikai hoza-
ügyi, SZMM) tárcához tartoznak, ami
dékkal járnak: befolyásolják a jövôbeni
érzékletesen fejezi ki, hogy manapság
gazdasági növekedési potenciált,
a bölcsôdét elsôsorban szociális vagy
csökkenthetik a szegénységet és növel-
(ôrizve az emlékét annak, hogy a
hetik a társadalmi béke esélyét.
bölcsôdék korábban az egészségügyinépjóléti tárcához tartoztak) egészség-
Több országra kiterjedô vizsgálatok tá-
ügyi intézménynek tekintik. Míg az
masztják alá a következôket:
ágazati irányítás az SZMM feladata, a
– a jó minôségû gyermekintézmények
gyermekek napközbeni ellátásáról
programjai kedvezôen alakíthatják a
az önkormányzatoknak kell gondoskod-
veszélyeztetett, hátrányos helyzetû
niuk. A bölcsôdék döntô többsége
gyermekek késôbbi iskolai teljesít-
önkormányzati fenntartású intézmény,
ményét;
2003-ban csupán 920 gyermeknek
– ezek a hatások a szegény gyermekeknél és az alacsony iskolázottságú
nyújtottak más fenntartók bölcsôdei szolgáltatást.
szülôk gyermekeinél a legerôteljesebbek; – a leginkább tartós, hosszú távú ha-
Az államszocializmus éveiben a gyermekintézmények széles köre alakult ki
tásokkal az általános iskolában is
Magyarországon. Az 1980-as évek-
folytatódó és intenzív korai interven-
tôl fogva azonban a bölcsôdék száma –
ciót kínáló programok járnak (OECD
részben amiatt, hogy egyre kevesebb
Oktatási Igazgatóság, 2005).
a gyerek – folyamatosan csökken. Míg például 1993-ban még 700 intéz-
Ezeket a feladatokat intézményes for-
ményben több mint 40 ezer gyer-
mában elsôsorban a bölcsôdék, óvodák
mekrôl gondoskodtak, tíz évvel késôbb,
és iskolák látják el.
2003-ban már csupán alig 30 ezer gyerek, a bölcsôdei szolgáltatásra jogo-
28
Magyarországon ezeket a gyermekek
sult korosztály kevesebb, mint egy-
pszichoszociális fejlôdéséért felelôs in-
tizede (2003-ban 7,7 százaléka) járt az
tézményeket nem kezelik egységes
összesen 515 bölcsôdébe (lásd a 8.
rendszerben. Másféle kompetenciákat,
táblázatot).
8. T Á B L Á Z A T A bölcsôdébe járó gyerekek aránya korcsoportonként 2003-ban. Korcsoport
A korcsoport létszáma (fô)
Ebbôl bölcsôdés (fô)
Bölcsôdébe járók aránya a korcsoporthoz képest (százalék)
1–11 hó
95 025
203
0,21
12–23 hó
95 805
3 931
4,10 14,89
24–35 hó 1–35 hónapos együtt 36 hó felett Összesen
14 531 18 665
6,47
93 453
10 757
11,51
381 884
29 422
7,70
A bölcsôdei szolgáltatásokhoz való,
33 százalékos aránytól, akiknek az EU
eleve is meglehetôsen szûk körû hozzá-
2002-ben, Barcelonában kibocsátott
férés ráadásul területileg és a telepü-
irányelve szerint 2010-re nappali ellá-
léstípusok szempontjából is rendkívül
tást kellene biztosítanunk. Elfogadva,
egyenlôtlen. Magyarország összesen
hogy számos érv hozható fel amellett,
3153 települése közül 3000 településen
hogy a gyermek elsô egy-két életé-
egyáltalán nincs bölcsôde; a községek-
vében az egyik szülô otthon maradjon,
ben csak elenyészô számban mûköd-
és tekintetbe véve, hogy ehhez a
nek ilyen intézmények.
A
Ez messze elmarad attól a legalább
GYERMEKBE
Tájékoztató a család-, gyermek- és ifjúságvédelemrôl (ECSSZEM, 2004, 49. o.).
BERUHÁZÁS
FORRÁS:
97 601 285 431
GYES támogatást is nyújt, feltételezhetnénk, hogy legalább a két éven felü-
Mindennek valószínûleg fôképp a finan-
liek túlnyomó többsége eljut bölcsôdébe.
szírozási rendszerben keresendô az
Csakhogy 2001-ben a 24 és 35 hónap
oka. A központi normatíva csak 25–30
közöttieknek is mindössze a 13,9 száza-
százalékban fedezi az intézmények
léka volt bölcsôdés. A 30 százalékos
mûködés költségeit, a fennmaradó rész-
követelmény teljesítésével gyökeresen
bôl 55–65 százaléknyit az önkor-
átalakulna, de legalábbis át kellene,
mányzatok, a fennmaradó 10–15 száza-
hogy alakuljon a bölcsôde jellege és
léknyit pedig a szülôk hozzájárulása
funkciója.
tesz ki. A teljes költségvetés közel háromnegyede a bérköltségre megy el, az intézmények minimális mûködési költségeinek fedezésére elegendô. A kisebb települések esetében mindezen felül az is súlyosbítja a helyzetet, hogy
Gyermekszegénység
míg a fennmaradó összeg éppen csak
a normatív támogatás gyerekszám alapján érkezik, márpedig a községek-
29
dolgozóinak képzésére is: annak ellenére, hogy – mint a fejezet elején megállapítottuk – a korai beavatkozás, fejlesztés mintegy determinálja a késôbbi iskolai életutat, és ezen keresztül a jövendô társadalmi pozíciót is, az ehhez szükséges sokféle szaktudás és készség elsajátításához a bölcsôdei ben az elmúlt évtizedekben még az or-
gondozók képzése nem ad elégséges
szágos átlaghoz képest is nagyobb
támogatást.
mértékben esett vissza a születések száma (OECD Oktatási Igazgatóság,
Bizonyos gyerek- és lakosságcsoportok
2005). Így aztán a bölcsôdeügy is klasszi-
esetében a bölcsôde elérhetôsége
kus csapdahelyzetbe került: a forrá-
különlegesen fontos volna. Ez lehetne
sok éppen ott állnak a legkevésbé ren-
például az az intézmény, ahol elkez-
delkezésre, ahol az életkörülmények
dôdik a fogyatékos gyermekek társadal-
miatt, a szocializációs deficitet mérsék-
mi integrációja, ahol – megfelelô
lendô, égetô szükség volna az intéz-
szakképzettséget feltételezve – fény
ményekre. A nehézségeik áthidalására
derülhetne a különféle részképesség-
a bölcsôdék tetemes hányada, összesen
zavarokra és idôben hozzá lehetne fogni
207 intézmény különféle, az alaptevé-
a fejlesztô munkához. Ma már, igaz,
kenységükhöz kötôdô szolgáltatásokra
csak elviekben, de törvényi lehetôség
(idôszakos gyermekfelügyelet válla-
van a fogyatékos kisgyermekek in-
lása, játszócsoport, házi gondozónôi szol-
tegrált bölcsôdei elhelyezésére, ám erre
gálat, játék- és eszközkölcsönzés)
csak nagyon kevés intézmény vállal-
„vállalkozik”, hiányos forrásaikat
kozik: 2003-ban összesen 176 fogyatékos
kiegészítendô.
gyermekkel foglalkoztak külön csoportban, 147-tel részben, és 289 gyerek-
Magyarországon a bölcsôdék, óvodák és iskolák igazgatási szintû szétválasztása egyfajta megbecsültségi rangsort is tükröz: az oktatási szintek között felfelé haladva növekszik az intézményekben dolgozók presztízse, jövedelmi szintje – teljesen függetlenül az intézményekben dolgozók tevékenységének társadalmi fontosságától. 30
Sajnos ez éppúgy igaz az intézmények
kel pedig teljesen integráltan.
A másik, a hozzáférés szempontjából
települések bölcsôdével kapcsolatos
igencsak hátrányos helyzetû csoport a
gondjainak megoldására.
roma családok gyermekeié. Ennek arányban élnek a bölcsôdékkel eleve
A bölcsôdei ellátással kapcsolatos legsürgetôbb feladatok
rosszul ellátott községekben, a települé-
A bölcsôdei ellátással kapcsolatos leg-
si hierarchia kedvezôtlenebb pozíciójú
fontosabb és legsürgetôbb feladatokat,
helységeiben. Másrészt komoly problé-
szempontokat az alábbiakban foglaltuk
ma, hogy jelenleg elsôsorban az úgyne-
össze.
részben az az oka, hogy a romák nagy
a roma nôk magas munkanélküliségi-
tatási rendszerbôl történô kilépésig
inaktivitási rátája pedig közismert.
(tizennyolc éves korig) egységes
A távolmaradás lehetséges okai közül
rendszerként kell kezelni a bölcsôdés
a kora gyermekkori hátrányos meg-
korú gyermekek gondozását, az óvo-
különböztetés sem zárható ki. A roma
dákat és az iskolákat.
gyermekek többsége csak ötéves korában kerül gyermekintézménybe
A bölcsôdei szolgáltatások hozzáférhetô-
– óvodába –, vagyis csak akkor,
ségének javítása a nôk munkaválla-
amikor ez már kötelezô számukra.
lásának elôsegítése szempontjából is
A
Kisgyermekkortól egészen a közok-
BERUHÁZÁS
nak elhelyezést, a romák, különösen
GYERMEKBE
vezett dolgozó anyák gyermekei kaphat-
fontos lenne. Az Európai Unió tagállamainak számottevô részében a legkisebbek gondo-
A szegénységben élô, a roma, valamint
zását, korai fejlesztését nem bölcsôde-
a fogyatékos kisgyermekek esetében
szerû intézményes formában oldják
kiemelten fontos a hozzáférési esélyek
meg. Magyarországon családi jellegû
javítása.
akkor a jogszabály adta lehetôségek
A jelenleginél sokkal nagyobb hang-
ellenére is alig-alig találni még.
súlyt kell fektetni a hátrányos helyzetû,
Jelenleg csupán pár tucat családi nap-
illetve hátrányos helyzetû települé-
közi van az országban, és a házi
seken és térségekben élô kisgyermekek
gyermekfelügyelet is csak néhány helyen
korai fejlesztésére, szocializációjára.
mûködô szolgáltatás, holott megfele-
E nélkül fôleg a kisebb településeken
lô szabályozás és ösztönzés esetén ezek
élô, hátrányos helyzetû gyermekek
alkalmasak lennének például a kisebb
késôbbi társadalmi esélyei kerülnek veszélybe, de más hátrányok is érhetik
Gyermekszegénység
gyermekgondozási formákat ugyan-
ôket, például kimaradhatnak a szükséges szûrôvizsgálatokból.
31
Társadalmi jelentôsége miatt nagyobb megbecsültséget kell biztosítani a bölcsôdék munkatársainak, részben jövedelmük emelésével, részben a felsôfokú (legalább BA) képzésük megteremtésével. Képzésük során olyan komplex pedagógiai, szociális, pszichológiai és fogyatékosügyi ismeretekre és készségekre kell szert tenniük, ame-
tatási intézmények (bölcsôde, óvoda,
lyek újradefiniálják a bölcsôdei gon-
iskola) közötti együttmûködést elôsegí-
dozó fogalmát, s a fejlesztô tevékeny-
teni. Más, hasonló térszerkezetû
ségre is képessé teszi ôket.
európai országok gyakorlatában sem ritka, hogy – fôleg a mérethatékony-
Az OECD országtanulmánya „egy
sági problémákkal küzdô kisebb telepü-
többfunkciós egészségügyi-gyermek-
léseken, ahol a külön intézmények
gondozói szakma bevezetését” java-
fenntartása rendkívül költséges lenne
solja „a kifejezetten elszigetelt települé-
– intézményi integrációval oldják
seken élôk ellátására”. A skandináv
meg a legkisebbek napközbeni gondo-
országok példája nyomán ez akár az
zását. Az intézményi integráció kiter-
idôsek napközbeni ellátásával, vala-
jedhet a bölcsôdés, óvodás és általános
mint a gyermekek és a fiatalok iskolán
iskolás korú gyermekekre, de az
kívüli szabadidôs tevékenységeinek
észak-európai országok tapasztalatai-
szervezésével is kiegészülhetne
ra alapozva akár az egészségügyi,
(OECD Oktatási Igazgatóság, 2005).
a szociális és az oktatási-nevelési szol-
A képzés során célszerû volna alap-
gáltatások integrált együttmûködése
fokú gyógypedagógiai ismereteket is
is megvalósítható lenne.
oktatni, valamint – a roma gyermekekkel és szüleikkel való zavartala-
Hasonló okból át kellene gondolni, mi-
nabb munka érdekében – interkultu-
ért csak szûk körben terjedtek el a
rális-interetnikus képzést is biztosítani.
családias ellátási formák (családi napközi, gyermekfelügyelet), fel kellene
Megfontolásra érdemes, hogyan lehet
tárni az ellenösztönzô, a szabályozásban
az egységes, integrált szemléletû
rejlô tényezôket. E szolgáltatások
megközelítésben a különbözô szintû ok-
mûködtetôinek szakmai továbbképzésérôl, felügyeletérôl, módszertani segítésérôl, a minôségi elôírások betartásának ellenôrzésérôl a megyei módszer-
32
tani intézmények gondoskodhatnának.
felkészítés az életre és az iskolára), legfeljebb a hangsúlyok térnek el (European Commission, 2005a). Az intézmények döntô többségét a
sének rendszeres nyomon követése.
házi, alapítványi vagy más, nem állami
Ennek érdekében a szokásos output-
intézmény, amelyek az óvodába járó
indikátorokon (férôhely, intézmény-
gyerekek mindössze 5 százalékáról gon-
szám, dolgozók száma és iskolai végzett-
doskodnak. Az óvodai szolgáltatáshoz
sége stb.) túl a szolgáltatások minôsé-
lényegesen több gyermek jut hozzá,
gét, eredményességét jellemzô (outcome)
mint a bölcsôdékhez: 2003-ban a 3 és 6
mutatók kidolgozására és alkalma-
év közöttiek 90 százaléka járt óvodá-
zására lenne szükség. Ennek keretében
ba. A településtípus szerinti egyenlôt-
a gyermekek fejlôdését is nyomon
lenség ennek ellenére itt is tetten
kellene követni, és országos szintû ada-
érhetô: dacára a helyi önkormányza-
tokat kellene gyûjteni a hozzáférési
tok ellátási kötelezettségének, mind-
esélyekrôl, különös tekintettel többek
máig több száz olyan település van, ahol
között a kimaradókra és a kimaradás
nem mûködik óvoda, és ezek túlnyomó
okaira.
többsége 500 fônél kisebb település.
A holisztikus szemléletmódnak meg-
Különösen rossz a szegény és a roma
felelôen ösztönözni kell a gyermekköz-
gyerekek bejutási esélye. Ôk a bölcsôdei
pontú megközelítést, az intézmények
ellátásból szinte teljesen kimaradnak,
nyitottabbá tételét, a legkisebbeknél a
a háromévesek töredéke lesz csak óvo-
még mindig uralkodó egészségügyi
dás, és legalább 15 százalékuk még
szemlélet visszaszorítását, továbbá a
az iskola elôtti utolsó évben sem kerül
szolgáltatások hatékonyabb össze-
óvodába. „Csaknem 900 roma lakta
hangolását a gyermeki és szülôi igé-
településen nincs óvoda, így az óvodás-
nyekkel.
korú roma gyerekek egyötödénél
A
óvodáknak csupán 9 százaléka egy-
BERUHÁZÁS
Fontos lenne a szolgáltatások mûködé-
GYERMEKBE
helyi önkormányzatok mûködtetik, az
általános iskolában nem tudnak lépést
Az óvodai nevelés nálunk is, mint oly
tartani a többi tanulóval, és kisegítô
sok más európai országban, az oktatá-
osztályokba küldik ôket, megfosztva eze-
si rendszer része. Céljai is hasonlóak
ket a gyerekeket a továbbtanulás, a
(a gyermek önállóságának, önbizal-
szakképzés és a munkaerôpiaci elhelyez-
mának fejlesztése, jóllétének erôsítése,
kedés lehetôségétôl” (ERRC, 2005).
Gyermekszegénység
megvan a kockázata annak, hogy az
Óvodáskorúak
33
Az óvópedagógusok száma az EU-
veszélyeztetheti a munka minôségét.
normáknak megfelelô, formális képzett-
Egy óvodai csoportra 2004–2005-ben
ségük szintén jó színvonalúnak
átlagosan 22,3, egy pedagógusra
mondható. A forráshiány azonban az
10,6 gyermek jutott, az óvodák 72 száza-
óvodapedagógia történelmi hagyo-
lékában 20-nál több gyerek járt
mányai ellenére az óvodák esetében is
egy óvodai csoportba (lásd a 4. ábrát).
4. Á B R A Az óvodai csoportok létszám szerinti megoszlása 2004–2005-ben.
10 fôs és kisebb 11–20 fôs 21–25 fôs 26–30 fôs 31 fôs és nagyobb
FORRÁS:
OM.
Az Oktatási Minisztérium statisztikai
A szegény és roma településeken, tele-
adattárában az óvodába járó gyerme-
pülésrészeken mind gyakoribb tapaszta-
kek 18 százalékát tartják nyilván hátrá-
lat, hogy a jobb helyzetû szülôk, a
nyos helyzetûként. Míg az óvodások
roma szülôk is, más településre, más
5 százaléka jár nem állami intézménybe,
intézménybe viszik a gyereküket.
arányuk a hátrányos helyzetûként nyilvántartott gyermekek körében csu-
A késôbbi életút alakulása szempont-
pán 1 százalék. Önmagában ebbôl is
jából különösen nagy kockázatot
kiviláglik, amit különféle kutatások és
rejt, ha a roma gyermekek nem jutnak
saját tapasztalataink is alátámasztanak:
megfelelô óvodai szolgáltatásokhoz:
a társadalmi szegregáció már az
ôk ugyanis általában eleve komoly hát-
óvodákban rendkívül erôsen jelen van.
ránnyal kezdik iskolai „karrierjüket”,
Azokon a településeken, ahol szegények és romák szegregáltan élnek, ott jellemzôen a gyermekeik is külön óvodákba járnak, mely óvodák általában 34
rosszabbul felszereltek a többinél.
s e hátrány az iskolarendszerben töltött évek során csak fokozódik. Óvodába azonban, ami felvértezhetné ôket az iskolarendszerben való boldoguláshoz szükséges készségekkel, ezeknek a gyerekek a jelentôs hányada nem jut el. Egy felmérés szerint 1993–1994-ben a hároméves roma gyerekek 40, a négyévesek 54, és az ötévesek 72 százaléka iratkozott be óvodába (a beirataz egyik vagy mindkét szülô gyakorta
Bár ez utóbbi arány megnyugtatóan
inaktív, vagyis otthon van, „tud a
magasnak tûnik, ahhoz képest azonban,
gyermekére vigyázni”, elégséges indo-
hogy ötéves korban, iskola-elôkészítô
kot szolgáltathat ehhez.
A
jelleggel már mindenki számára kötelezô az óvoda, inkább hátborzongató,
A magyar óvodarendszer „társadalmi
hogy e gyerekek majd 30 százaléka még
integrációs teljesítménye” azonban
a kötelezô ellátásból is kimarad. Vala-
nem csupán a roma gyermekek, hanem
mivel reménytelibb egy 2000-es tanul-
az úgynevezett sajátos nevelési igényû
mány eredménye: ebben a roma szülôk-
(fogyatékos, hiperaktív stb.) gyerme-
nek csak 6,5 százaléka mondta azt,
kek esetében is meglehetôsen gyenge.
BERUHÁZÁS
8
matikusan azt, hogy járnak is óvodába) .
GYERMEKBE
kozás természetesen nem jelenti auto-
hogy a gyereke nem jár iskola-elôkészítôbe, míg az ötévesek 88 százaléka
Mindez azért is különösen szomorú,
részt vett ilyen foglalkozásokon (Magyar
mert – ismét az OECD országtanulmá-
Roma Oktatáspolitikai Tanulmány).
nyát idézve – „a kisgyermekkori
Annak, hogy Magyarországon a roma
beruházások nem csupán a közvetle-
gyermekeknek csak ilyen kis aránya
nül érintett gyermekek és szüleik számá-
iratkozik be óvodába, többféle oka
ra elônyösek, hanem a kormányok
lehet. Az óvodák a valós férôhelyhiány
és a nemzetgazdaságok számára is rend-
miatt a jelentkezôk egy részét eleve
kívül hasznosak” – vagyis jelentôs
kénytelenek elutasítani. Az, hogy ezek-
szociális, gazdasági és munkaerôpiaci
ben a hátrányos helyzetû családokban
hozadékkal is járnak.
8 Magyar Roma Oktatáspolitikai Tanulmány. A team vezetôje: Németh Silvia. A team tagjai: Horn Dániel, Hermann
Gyermekszegénység
nevelés és gondozás területén eszközölt
Zoltán, Kádár András, Papp Z. Attila, Székely Ágnes. Támogatta: a Világbank, Open Society Institute – LGI Helyi Önkormányzat és Közszolgálati Reform Kezdeményezés. 2003. július.
35
Az óvodai ellátással kapcsolatos legsürgôsebb feladatok Az óvodai ellátással kapcsolatos legsürgôsebb feladatok a következôk. – Az óvodai férôhelyek száma bôvítésre szorul, hiszen még mindig so-
a mobilitási esélyeket biztosító közép-
kan csupán az iskolát megelôzô évben
iskolákba. Jól ismert, de ettôl nem ke-
jutnak óvodába, a férôhelyhiány
vésbé szomorú tény, hogy ezekben
miatt.
az iskolákban, speciális osztályokban a
– Ez különösen a kisebb településeken
roma gyermekek erôteljesen felül-
és a hátrányos helyzetû (szegény,
reprezentáltak. Ezek, a roma gyerekek
roma, fogyatékos) gyermekek hozzá-
egy tetemes részét a kisegítôbe juttató,
férését biztosítandó volna rendkívül
ezáltal a legkisebb esélytôl is megfosztó
fontos.
mechanizmusok olyan, a legkülönfé-
– Bôvíteni kell az óvoda komplex fejlesztô tevékenységét. – Erôsíteni kell az óvodák integrációs „hajlandóságát” és képességét.
lébb szakemberek által közvetített, objektív kritériumok álarcát öltik, amelyeket évtizedek óta senki sem vizsgált felül, és amelyek már valószínûleg az akkori társadalomban is korszerût-
Általános iskolások
lenek voltak. Bár a tünetek egyér-
A gyerekek egy részének sorsa már
telmûen az iskolarendszer alkalmat-
az általános iskola kiválasztásával eldôl.
lanságára, az iskolára felkészíteni
A gyermekeknek iskolaérettségi
hivatott – elviekben ráadásul intézmé-
vizsgálaton kell átesniük, hogy az iskola-
nyesített – szocializáció hiányossá-
érett minôsítést megkapják – vagy
gaira utalnak, a diagnózis mégis a
hogy megállapítsák róluk: „speciális
gyermek fogyatékossága, a terápia pedig
nevelésre” van szükségük. Utóbbiak
az elkülönítése lesz, bár ez mind a
közül a szakmai köznyelvben még
szakmai szempontoknak, mind az em-
mindig kisegítô iskolának nevezett intéz-
beri jogoknak ellentmond. „A szak-
mények tanulóinak életpályája jól
emberek úgy kezelik a jelenséget, mint-
ismert: az oktatási rendszernek ebbôl
ha a halmozottan hátrányos helyze-
a szegletébôl semmiféle út nem vezet
tû, cigány családból származó, hat-hét éves korra enyhe értelmi fogyatékosokra jellemzô tüneteket produkáló gyermek ugyanolyan speciális oktatási igényekkel rendelkezne, mint a szervi károsodást szenvedett, értelmi fogyaté-
36
kos gyermekek” (Kende, 2003).
Ráadásul a szelekció nem csupán így, külsô erôk hatására zajlik: a szabad iskolaválasztás teremtette lehetôségeket felhasználva maguk a szülôk is válogatnak, a társadalmi pozíciójuk, jövedelmi helyzetük, kulturális tôkéjük, informáltságuk adta keretek között. Az utóbbi idôk magyarországi kutatások (az idô, a figyelem és a szakérte-
en bizonyították az alábbiakat.
lem), különösen a megoldandó pe-
– Az alacsony társadalmi státuszú
dagógiai feladatok mennyiségéhez
családok gyermekei nagyobb hátránnyal kezdik az általános iskolát, mint jobb helyzetû társaik. – Az általános iskolákban erôteljes
képest, szûkösek. – A fejlett világhoz viszonyítva Magyarországon kirívóan szoros a szülôk iskolázottsága és gyermekeik teljesít-
szelekció érvényesül, a középosztály-
ménye közötti összefüggés, vagyis
beli családok a jobb iskolákba,
a hazai viszonyok túlzottan kedveznek
tagozatos osztályokba, a szegényeb-
a társadalmi egyenlôtlenségek átö-
bek a rosszabb iskolába járatják
rökítésének.
A
Gábor, Radó Péter írásai) egyértelmû-
GYERMEKBE
– Az iskolákban a tanári erôforrá-
BERUHÁZÁS
sai (köztük Andor Mihály, Kertesi
gyermekeiket; az alacsonyabb társadalmi státuszú családok gyermekei
A társadalmi, tudásbeli és kulturális
gyengébb minôségû oktatásban
hátrányok mérséklésének, az oktatási
részesülnek, a hátrányos helyzetû
rendszeren belüli mobilitás
gyermekek arányának növekedé-
erôsítésének a tanórákon kívüli fejlesz-
sével csökken az oktatás színvonala is.
tô, felzárkóztató, többletismereteket nyújtó szakkörök és különórák is kiváló
pedagógiai módszereken alapul: nem
eszközei lehetnének. Csakhogy a
személyközpontú, nem fejleszti
gyakorlatban ezek, ha lehetséges, inkább
a készségeket, kevéssé alkalmazza a
tovább erôsítik az egyenlôtlenségeket.
csoportmunka eszköztárát, nem a
A szülôk iskolai végzettségével párhu-
problémamegoldásra, hanem kizárólag
zamosan drasztikusan csökken a
az ismeretek átadására összpontosít.
különórára járó gyerekek aránya: míg az egyetemet végzett apák gyerekeinek több mint 90 százalékának van
Gyermekszegénység
– A tanári munka részben elavult
valami rendszeres és szervezett, iskolán kívüli elfoglaltsága, addig azok-
37
Az általános iskolával kapcsolatos legsürgetôbb feladatok Az általános iskolával kapcsolatos legsürgetôbb feladatok a következôk. – El kell utasítani az intézmények közötti és az intézményeken belüli szegregáció minden formáját, minden lehetséges eszközt és forrást nak a gyerekeknek, akinek az apja
igénybe véve a szegregáció
legfeljebb nyolc osztályt végzett, mind-
megelôzése, a már kialakult szegre-
össze 7 százaléka jár valamilyen kü-
gáció enyhítése érdekében.
lönórára (Andor, 1999).
– Épüljenek be új tartalmak a pedagógusképzésbe, tanári mesterségbe:
A fentiekben részletezett körülmé-
alternatív pedagógiai módszerek,
nyek megváltoztatásához egy másik ta-
interkulturális kommunikáció, társa-
nulmány szerint „valószínûleg nem kerülhetô el a nehezebb körülmények között tanító pedagógusok munká-
költségek csökkentése, állami szintû
jának fokozottabb kompenzálása, és
kompenzálása és/vagy egy jól
kívánatos lenne a legszegényebb családok iskoláztatási költségeihez való
mûködô iskolabusz-hálózat kiépítése. – A szakértôi és rehabilitációs bizott-
közvetlen hozzájárulás, az iskolaválasz-
ságokban szociális szakemberekre is
tási döntésben való közvetlen segít-
szükség van.
ségnyújtás, illetve az iskolák felvételi
– Meg kell határozni a hátrányos helyze-
rendszerének a szabályozása is”.
tû oktatási mikrotérségek, hátrányos
Hiszen „a józan ész mellett a nemzet-
helyzetû óvodák és iskolák körét,
közi tapasztalatok is azt mutatják:
és érzékelhetô többletforrásokat kell
egyáltalán nem törvényszerû az egyen-
biztosítani a számukra.
lôtlenségek ilyen mértékû növekedése és bebetonozódása. A folyamatok megállítása azonban alaposan átgondolt és meglehetôsen költséges társadalompolitikai intézkedéseket követel” (Kertesi–Kézdi, 2004, 42. o.).
38
dalomismeret, gyermekvédelem stb. – Sokat segíthetne az iskolai utazási
– Bôvíteni kell a pedagógiai szakszolgálatokat, és ki kell építeni a mozgó szolgálati rendszert annak érdekében, hogy a gyermekek idôben igénybe tudják ezeket venni.
éves korosztályt megcélzó, az ô szükségleteikre válaszoló intézményés szolgáltatási rendszert (alternatív napközik, tanodák, közösségi házak létrehozása, az iskolákról levá-
A
– Ki kell alakítani egy, a tíz-tizennyolc
BERUHÁZÁS
lódást.
GYERMEKBE
– Mérsékelni kell az iskolai lemorzso-
Gyermekszegénység
lasztva).
39
gyermekszegénység és
Gyermekszegénység
GYERMEKSZEGÉNYSÉG
ÉS
TÁRSADALMI
társadalmi kirekesztés az Európai Unióban
41
KIREKESZTÉS
AZ
E U R Ó PA I
UNIÓBAN
GYERMEKSZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS AZ E U R Ó PA I U N I Ó B A N Az Európai Unió formálódó társada-
Abban, hogy a gyermekszegénység és
lompolitikájában a gyermekszegénység
a kirekesztôdés csak a különféle, önálló
és a gyermekek társadalmi kire-
szakpolitikák eszközeinek megfelelô
kesztettségének felszámolása is kiemelt
módon integrált rendszerével, a külön-
helyen szerepel. „A tagállamok ismé-
féle társadalompolitikai ágazatok ko-
telten hangsúlyozzák, hogy a szegénység
ordinált együttmûködésével mérsékel-
felszámolásának hosszú távú ered-
hetô eredményesen, kivétel nélkül
ményessége érdekében kulcsfontosságú
mindenki egyetért. Ezek az eszközök
a szegénység generációk közötti át-
három nagy típusba sorolhatók: a
öröklésének megtörése. Ez azt jelenti,
családok rendelkezésére álló jövedelem
hogy erôteljesebben kell fókuszálni
emelésére, a családok kiadásainak
a gyermekek társadalmi befogadására,
csökkentésére és a megelôzésre, vala-
és – ha szükséges – a negatív tár-
mint a gyermekjóllétre összpontosító
sadalmi örökség ellensúlyozására”
politikák csoportjába.
(European Commission, 2005b). A családok jövedelmének növelését Az elmúlt években a fejlett országok
elsôsorban jól mûködô munkaerôpiaci
egész sorában került a középpontba a
programoknak kellene biztosítaniuk.
gyermekszegénység és a gyermekek
Az ezek kudarca esetén a családoknak
társadalmi kirekesztôdése elleni küzde-
nyújtott pénzbeli ellátásokat azonban
lem. A „jó gyakorlatok” tanulmányo-
nem tekinthetjük egyszerû jövedelem-
zására ennek köszönhetôen ma már szá-
kiegészítésnek – úgy kell felfognunk
mos külföldi példa áll rendelkezésre.
azokat, mint amik a köz gyermekek iránti felelôsségvállalását jelzik. A szegénységben élô családok kiadásainak mérséklését szolgálja például Magyarországon az ingyenes óvodai és iskolai étkeztetés, a tankönyvtámogatás,
42
az iskola megközelítésének költségeihez
UNIÓBAN E U R Ó PA I AZ
mekjóllét elôsegítésének legfontosabb eszköze a komplex, korai fejlesztés. A hazai gyermekszegénység elleni
TÁRSADALMI
KIREKESZTÉS
biztosítása. A megelôzés és a gyer-
ÉS
intézmények olcsó hozzáférhetôségének
GYERMEKSZEGÉNYSÉG
való hozzájárulás, illetve a gyermek-
program készítése során a nemzetközi tapasztalatok lehetô legszélesebb körét kell figyelembe venni, még akkor is, ha tudjuk, nem minden eszköz, program adaptálható. A hazai program középpontjában a különbözô – elsôsorban a szociális, az oktatási, a foglalkoztatási és az egészségügyi – szférák tevékenységének összehangolása kell, hogy álljon. Nem kevésbé fontos, hogy megszülessenek és ismertté váljanak azok a mutatók, amelyek alapkövethetôvé válik, és a programok folyamatosan monitorozhatók, értékelhetôk lesznek.
Gyermekszegénység
ján a gyermekek helyzetének alakulása
43
a gyermekszegénység
Gyermekszegénység
A
GYERMEKSZEGÉNYSÉG
FELSZÁMOLÁSA
felszámolása
45
A GYERMEKSZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA A gyermekszegénység felszámolása
hagyományos oktatási tartalmak
nem megy egyik napról a másikra. Azt
közvetítésében képes kiemelt figyelmet
reméljük, tanulmányunkból világossá
fordítani a hátrányos helyzetûekre,
vált: ahhoz, hogy ezt az összetett prob-
ezen túlmenôen is alkalmas a társadal-
lémát kezelni lehessen, magához a
mi integrációt lehetôvé tevô ismeretek
problémához hasonlóan sokrétû, átfo-
és képességek továbbítására.
gó megközelítésre van szükség. A gyermekszegénység, és különösképp
Bár manapság már közhelynek számít
bizonyos gyermeki csoportok esé-
a korai készségfejlesztés fontossága, de
lyeinek hiánya, a társadalmi mobilitás
az állami gyermekintézményekbe
ellehetetlenülése csak részben vezet-
ennek mintha még nem jutott volna el
hetô vissza az érintett családok anyagi
a híre – és fôleg nem testesül meg az
lehetôségeinek szûkösségére. Ma a csa-
azokba fektetett (pénzben, idôben, szak-
ládtámogatás és az oktatás, gyermek-
emberben mérhetô) forrásokban.
gondozás rendszerei szinte tökéletesen elkülönülnek, nem összehangoltan,
E tanulmány elsô változatának elké-
nem egymást kiegészítve mûködnek.
szülte után, 2005 ôszén a kormányfô
A jövedelmek esetleges növekedésé-
felkérése nyomán elkezdôdött egy,
tôl még nem csökkennek automatikusan
a gyermekszegénység csökkentésére
a szocializációs hátrányok.
irányuló program kidolgozása.
Ha valóban az a cél, hogy a fiatal generáció elsajátítsa mindazokat a készségeket, amelyek a modern társadalomban és gazdasági rendszerben a sikeres életvitelhez szükségesek, akkor az amúgy is nehéz helyzetben lévô családok mögött olyan segítô gyermekgondozási, oktatási és szociális rendszer46
nek kell állnia, amely amellett, hogy a
A program általános célja, hogy megszüntesse a kirekesztés szélsôséges formáit, jelentôsen csökkentse a szegénységben élô gyermekes családok számát, és hosszú távon átalakítsa mindazokat a mechanizmusokat, amelyek szerepet játszanak a szegénység generációk közötti átörökítésében,
helyzetének javítását; jobb és egyenlôbb feltételeket biztosítanak a készségek és képességek megtartására és korai életkorban történô kibontására; csökkentik a szegregációt; javítják a gyerekek és családjaik számára nyújtott személyes szociális szolgálatok és ellátások színvonalát; hozzájárulnak az
GYERMEKSZEGÉNYSÉG
elôsegítik a szülôk munkaerôpiaci
A
olyan beavatkozásokat tervez, melyek
FELSZÁMOLÁSA
újratermelésében. Ennek érdekében
egészségesebb gyermekkor biztosításához, valamint a lakáskörülmények és a lakhatás biztonságának javításához. A program során horizontálisan érvényesítendô cél az etnikai egyenlôtlenségek és a szegregáció csökkentése; a fogyatékos gyerekek helyzetének javítása; a gyermeki jogok erôsítése; a különbözô szintû intézményi és szakmai együttmûködések javítása; a civil világ aktív segítségének keresése; az informáltság javítása. A programban pont, a hátrányos helyzetû térségek kirekesztettségének enyhítése, az ott élôk helyzetének javítása.
Gyermekszegénység
kiemelt hangsúlyt kap a területi szem-
47
felhasznált
48
Gyermekszegénység
F E L H A S Z N Á LT
IRODALOM
irodalom
49
F E L H A S Z N Á LT I R O D A LO M
ANDOR, M. (1999) Az iskolákon át vezetô út. Új Pedagógiai Szemle, 1999/10. BRADSHAW, J. (1990) Child Poverty and Deprivation in the United Kingdom. UNICEF, Special subseries: Child poverty in industrialized countries. CHILD POVERTY ACTION GROUP (2005) First Step to Reform Tax Credits. www.cpag.org.uk CLEVELAND, G. – KRASHINSKY, M. (2004) Financing Early Learning and Child Care in Canada. Discussion paper prepared for the CCSD’s national conference on child care in Canada. CORAK, M. – LIETZ, CH. – SUTHERLAND, H. (2005) The impact of tax and transfer systems on children in the European Union. UNICEF, Innocenti Research paper, 2005/04. DARVAS ÁGNES (2000) Utak vagy tévutak? A családtámogatások alakulása Közép-Kelet-Európában a rendszerváltás óta. Kézirat.
ERRC – EUROPEAN ROMA RIGHTS CENTRE (2005) ERRC Submission to UN Children’s Rights Committee on Roma Rights Issues in Hungary. http://www.errc.org/cikk.php?cikk=2385&archi v=1 ESPING-ANDERSEN, G. – GALLIE, D. – HEMERJOCK, A. – MYLES, J. (2001) A new welfare architecture for Europe? Report submitted to the Belgian Presidency of the European Union. http://www.socsci.auc.dk/ccws/students/Esping -A.report_2001_.PDF ESPING-ANDERSEN, G. (2003) th Towards a good society, once again? 4 International Research Conference on Social Security, Antwerpen, Belgium. http://www.issa.int/pdf/anvers03/keynotes/2es ping.pdf EUROPEAN COMMISSION (2005a) Key Data on Education in Europe 2005. http://www.eurydice.org/portal/page?_pageid= 217,163832&_dad=portal&_schema=PORTAL &pubid=052EN EUROPEAN COMMISSION (2005b) Joint Report on Social Inclusion. European Commission summarising the results of the examination of the National Action Plans for Social Inclusion (2003–2005).
50
FINCH, PAUL (2004) Political culture and child poverty: An examination of Western and post-communist European states. http://titan.iwu.edu/~polysci/res_publica/2004/ finch.htm
KERTESI, G. – KÉZDI, G. (2004) Általános iskolai szegregáció – okok és következmények. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BPW, Budapest, 2004/7.
JANKY BÉLA (2004) The Income Situation of Gypsy Families. In Kolosi Tamás–Vukovich György–Tóth István György (szerk.).: Social Report 2004. TÁRKI, Budapest, 386–399. oldal.
MAGYAR ORSZÁGGYÛLÉS (1991) 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérôl, 26–27. cikk. MAGYAR ORSZÁGGYÛLÉS (1997) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról. MAGYAR ROMA OKTATÁSPOLITIKAI TANULMÁNY (teamvezetô: Németh Silvia; 2003) LGI Helyi Önkormányzat és Közszolgálati Reform Kezdeményezés, 2003. július. MARSHALL, T.H. (1991) Az állampolgáriság fejlôdése a 19. század végéig. In Ferge-Lévai (szerk.): A jóléti állam. ELTE Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék és a Hilscher Rezsô Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.
Gyermekszegénység
GAUTHIER, A. (2002) Family policies in industrialized countries: is there convergence? http://depts.washington.edu/crfam/Symposium 1/Gauthier.pdf
IRODALOM
KENDE, A. (2003) Együtt vagy külön? A szegregált iskolarendszer és a speciális oktatási szükségletek megállapításainak problémái. Kézirat. In Kende Ágnes: Amarodrom, 2003. november. http://www.amarodrom.hu/archivum/2003/11/ 9.php3
F E L H A S Z N Á LT
FERGE ZSUZSA – TAUSZ KATALIN – DARVAS ÁGNES (2002) Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, 1. kötet: Esettanulmány Magyarországról (Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, Budapest). http://www.3sz.hu/pm/tanulmanyok/ Ferge-Tausz-Darvas.pdf
51
UNESCO (2003) Re-Forming Education and Care in England, Scotland and Sweden. UNESCO Policy Briefs on Early Childhood, No. 12, 2003. április.
MASON, J. – STEADMAN, B. (1996) The significance of the conceptulisation of childhood for promoting children’s contributions to child protection policy. http://www.aifs.gov.au/institute/afrcpapers/ma son.html OECD OKTATÁSI IGAZGATÓSÁG (2005) A kisgyermekkori nevelés és gondozás irányelvei. Magyarországi Országjelentés az OECD A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata címû programjához. Országos Közoktatási Intézet és Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. http://www.ncsszi.hu/anyagok/OECDorszagjelvegleges.pdf PHIPPS, SHELLEY (2001) Values, Policies and the Well-Being of Young Children in Canada, Norway and United States. In Vleminckx, Koen–Smeeding, Timothy M. (szerk.): Child Well-Being of Young Children in Canada, Norway and the United States. The Policy Press, Bristol, Nagy-Britannia. SZIVÓS PÉTER – TÓTH ISTVÁN GYÖRGY (szerk.; 2004) Stabilizálódó társadalomszerkezet. TÁRKI Monitor jelentések, Budapest. http://www.tarki.hu/adatbankh/kutjel/pdf/a530.pdf
52
UNICEF (2005) Child Poverty in Rich Countries. http://www.unicef.org/brazil/repcard6e.pdf#sea rch=%22UNICEF%20(2005)%20%2B%20%22 Child%20Poverty%20in%20Rich%20Countries %22%22
53
Gyermekszegénység
F E L H A S Z N Á LT
IRODALOM
54
D E M O S M A G YA R O R S Z Á G
T/F E W
1054 Budapest, Alkotmány u. 16. III/14. +36 1 332 2411
[email protected] www.demos.hu