A Tiszaladányi Darvas József Óvoda Házirendje
2015.
Tartalomjegyzék 1. A házirend célja, feladata és tartalma ................................................................................... 2. 1.1. A házirend jogszabályi háttere ......................................................................................... 2. 1.2. Bevezető rendelkezések ................................................................................................... 2. 1.3. A házirend hatálya ............................................................................................................ 2. 1.4. A házirend személyi hatálya ............................................................................................ 2. 1.5. A házirend területi hatálya ............................................................................................... 3. 1.6. A házirend megszegésére vonatkozó rendelkezések ........................................................ 3. 1.7. Jogorvoslati lehetőség ...................................................................................................... 3. 2. Általános információk ............................................................................................................. 3. 3. Az óvoda működése ................................................................................................................. 4. 4. Az óvoda használatba vételének rendje ................................................................................ 5. 4.1. Mikor veheti igénybe a gyermek az óvodát ..................................................................... 5. 4.2. Óvodai beiratkozás ............................................................................................................ 5. 4.3. Az elhelyezés megszűnése ............................................................................................... 6. 5. Gyermekek az óvodában ........................................................................................................ 6. 5.1 Gyermekek jogai ............................................................................................................... 6. 5.2. A sajátos nevelési igényű gyermek joga .......................................................................... 7. 5.3. Az óvodában alkalmazott jutalmazási intézkedések ........................................................ 7. 5.4. Az óvodában alkalmazott fegyelmező intézkedések ........................................................ 7. 5.5. A gyermek ápoltsága, ruházata az óvodában ................................................................... 8. 5.6. A gyermekek étkeztetése az óvodában ............................................................................. 8. 5.7. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok .................................................... 9. 5.8. Egyéb szabályok ............................................................................................................... 9. 5.9. Az óvodába járási kötelezettség ..................................................................................... 10. 5.10. A foglalkozásokról való távolmaradás ......................................................................... 10. 5.11. A gyermekek otthonról hozott tárgyainak, játékainak szabályzása ............................. 10. 6. Szülők az óvodában ............................................................................................................... 11. 6.1. Szülők jogai és kötelességei ........................................................................................... 11. 6.2. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása ............................................. 13. 6.3. A nevelőkkel való kapcsolattartás együttműködés lehetőségei ..................................... 13. 6.4. Az étkezési térítési díj befizetésének és lemondásának rendje ...................................... 14. 6.5. Helyiségek, berendezések használati rendje .................................................................. 14. 6.6. Az óvoda helyiségeinek szülők által történő- használhatóságának rendje ..................... 15. 7. Pedagógiai munka az óvodában ........................................................................................... 15. 8. Egyéb, intézmény biztonságát garantáló szabályok ........................................................... 16. 9. Védő, óvó előírások ............................................................................................................... 17. 9.1. A balesetek megelőzését célzó szabályok ...................................................................... 18. 9.2. A gyermekek öltözéke .................................................................................................... 19. 9.3. Élelmezésbiztonsági előírások ....................................................................................... 19. 10. A gyermekek értékelésének, beiskolázásának rendje ...................................................... 20. 11. A házirend nyilvánossága, megismerése ........................................................................... 21. 12. Záró rendelkezések ............................................................................................................. 22. 13. Legitimációs záradék .......................................................................................................... 23.
1
1. A házirend célja, feladata és tartalma A házirendben foglalt előírások célja, hogy biztosítsák az óvoda törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a gyermekek közösségi életének megszervezését. A házirendben megfogalmazott szabályok vonatkoznak a gyermekekre, szüleikre, az intézmény valamennyi dolgozójára (pl.: dohányzás), és az óvodát meglátogató külsős személyekre is (pl.: szerelők, ételszállító). 1.1 A Házirend jogszabályi háttere -
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 363/2012. (XII.17.) Kormány Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról 1997. évi (XXXI.) tv. 15.§ (5.) bekezdés- 2015-től hatályos módosítása alapján a gyermekek ingyen étkezhetnek az óvodában.
1.2.Bevezető rendelkezések A köznevelési törvény 25.§ (2) bekezdés, valamint a 20/2012, (VIII.31.) EMMI rendelet 5.§ (1) alapján a Tiszaladányi Darvas József Óvoda (3929 Tiszaladány, Kossuth út 54.) az alábbi rendelkezések alapján alkotta meg házirendjét. 1.3.A házirend hatálya Időbeli hatálya: A Házirend az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a 479/2011 (IV.11.) a fenntartó által jóváhagyott Házirend. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a és a Szülői Szervezet A kihirdetés napja: 2013. augusztus 01. 1.4. A Házirend személyi hatálya kiterjed: - Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra. - Az óvodával jogviszonyban álló gyermekekre. - Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, - illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. - A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). 2
1.5. A Házirend területi hatálya kiterjed: - Az óvoda területére. - Az óvoda által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra. Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. A Házirend a különböző jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata, az intézmény saját működésének belső szabályzója.
Megvalósításával biztosítja a pedagógiai programban foglalt célok elérését, betartása kötelező a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően az óvodaközösség és a szülői közösség minden tagja számára. 1.6. A házirend megszegésére vonatkozó rendelkezések A házirendben foglaltak megtartása minden érintett személyre kötelező. A házirendben foglaltak megsértése mindenkire nézve ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a jogszabályok megsértése. 1.7. Jogorvoslati lehetőség A házirend megsértésével hozott intézményi döntés ellen a szülő, jogorvoslattal élhet. Az óvoda, döntése, intézkedése, illetve az intézkedések elmulasztása ellen a szülő eljárást indíthat. Az eljárás kezdeményezésére lehetőség van azon az alapon is, hogy a meghozott döntés, intézkedés vagy az intézkedés elmulasztása ellentétes a nevelési-oktatási intézmény házirendjében foglaltakkal.
2. Általános információk Az óvoda neve: .Tiszaladányi Darvas József Óvoda Az óvoda címe: 3929 Tiszaladány, Kossuth út 54. Az óvoda telefonszáma: 06-20-5620640 Az óvoda fenntartója, címe:
Tiszaladány Község Önkormányzata 3929 Tiszaladány, Kossuth út 53.
Az óvodavezető neve: Mezei Miklósné A munkaközösség vezető neve: Macsi Dénesné Az óvoda gyermekvédelmi felelőse: Mezei Miklósné Fogadóórájuk: előre egyeztetett időpontban. Fejlesztést segítő szakemberek: - Fejlesztőpedagógus - Logopédus - Pszichológus 3
Elérhetősége: a hirdetőtáblán megtalálható Az óvoda gyermekorvosa: Dr. Zemlényi László Az óvoda fogorvosa: Dr. Medvácz Zsuzsanna Az óvoda védőnője: Csurgó Gáborné
3. Az óvoda működése Nyitva tartás Nevelési év: szeptember 1-jétől augusztus 31-ig tart, mely két részből áll: - Szervezett tanulási időszak: szeptember1.-től május 31.-ig - Nyári időszak: június 1.-től augusztus 31.-ig Nyári zárás időpontjáról /4 hét/ minden naptári év február 15-ig hirdetmény formájában értesítjük a szülőket. Nyári élet: Az óvoda, az iskolai nyári szünet kezdetétől, augusztus 31-ig, nyári napirend szerint működik. Téli zárás időpontjáról Minden naptári év október 15-ig hirdetmény formájában értesítjük a szülőket. Az iskolai őszi, téli és tavaszi szünetek, illetve nagyobb hiányzások esetén a nevelési év közben az óvodai élet zavartalan működését biztosítva, de az ésszerűség és takarékosság jegyében tart zárva az intézmény. Mivel az iskolával közös épületben folyik a nevelő oktató munka, a szüneteket hozzájuk igazodva szükséges tartani, mivel egy fűtési rendszeren vagyunk. Nevelés nélküli munkanapok: Évente 5 munkanapot vehet igénybe az intézmény, melyről legkésőbb egy héttel a nevelés nélküli munkanap, és az aktuális ebédigénylés előtt hirdetmény formájában tájékoztatjuk a szülőket. Az ünnepekkel kapcsolatos nyitvatartási rend: Intézményünk évente, a jogszabályban meghatározottak szerint szervezi. A szombati munkanapok előtt írásban mérjük fel a szülők igényeit a nyitva tartás igénybevételére. Napi nyitva tartás: hétfőtől péntekig reggel 730-tól délután 1630h-ig.
A gyermekek reggel 730 órától délután 1630 óráig tartózkodhatnak az intézményben az óvónő felügyelete alatt. A gyermekek óvodába érkezése d.e. ½ 9-ig történik. Ez után a a délelőttös óvónő, a tervezett napi tevékenységeknek megfelelően foglakozik a csoporttal. A gyermek óvodában tartózkodásának maximális ideje: napi 9óra.
4. Az óvoda használatba vételének rendje 4
4.1. Mikor veheti igénybe a gyermek az óvodát? A harmadik életév betöltésétől az iskolaérettség eléréséig, maximum nyolcéves koráig. Amennyiben a gyermek megbízhatóan ágy- és szobatiszta. Amikor a gyermek egészséges, és erről orvosi igazolást tud a szülő bemutatni az óvónőnek. Akkor, ha a szülő az étkezési térítési díjat befizette az adott hónapra. 4.2. Óvodai beiratkozás
A Nemzeti köznevelési törvény (a továbbiakban Nkt.) 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.
Az Nkt. 49. §-a szerint az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – az alábbi kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.
Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
A gyermekek felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.
Óvodánknak fel kell venni, át kell venni azt a gyermeket, akinek kötelező (öt éves kor után) óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban.A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek (5éves) szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.
A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni.
2015.szeptember 1-jétől a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni.
5
A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A kötelező óvodai nevelés, fejlesztő nevelésben is teljesíthető.
A szülők számára egy szervezett nyílt nap során lehetőséget biztosítunk a gyermekek és a szülők számára az intézmény megtekintésére és a felmerülő kérdések megválaszolására.
A beiratkozás a szülő személyes megjelenésével történik. Ekkor a szülők tájékoztatása (a házirend átadása) után a gyermek adatait rögzítjük.
A beiratkozás folyamatos, a jelentkezési lap kitöltésével válik érvényessé. Az adatok igazolása érdekében a gyermek és a szülők személyazonosságát igazoló dokumentumokat be kell mutatni.
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.
4.3. Az elhelyezés megszűnése
ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján (ebben az esetben a gyermek kimaradását a szülőnek írásban be kell jelentenie jelezve, hogy gyermeke melyik óvodába távozik), ha a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására, az étkezési térítési díj felszólításra történő befizetésének elmulasztása esetén. ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. megszűnik az óvodai elhelyezés – a köznevelési törvény 74. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével –, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda, írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzatot.
5. Gyermekek az óvodában 5.1. A gyermek jogai1 A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. A gyermeknek joga, hogy
1
Nkt. 46. §
6
képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt, végig pedagógus felügyelete alatt álljon, nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, részére a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét. a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. a gyermek az intézmény eszközeit (játékok, foglalkozási és fejlesztőeszközök), berendezéseit (bútorok, rádió, magnó…), felszereléseit ingyenesen használhatja. Életkorának és fejlettségének megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyen részt saját környezete és az általa használt játékok, eszközök rendben tartásában.
5.2. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az adott óvoda akkor jelölhető ki SNI gyermek fogadására, ellátására, ha az alapító okiratában erre felhatalmazása van a fenntartó részéről, és rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. A gyermeket a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell.2 5.3. Az óvodában alkalmazott jutalmazási intézkedések formái szóbeli dicséret négyszemközt szóbeli dicséret a csoporttársak előtt szóbeli dicséret a szülő jelenlétében A szóbeli dicséretek alkalmazásakor igyekszünk konkrétan megfogalmazni az elismerésre méltó tevékenységet, magatartásformát vagy produktumot. 5.4.Az óvodában alkalmazott fegyelmező intézkedések formái 2
Nkt. 58. § (1) bekezdés
7
szóbeli figyelmeztetés határozott tiltás leültetés az óvodapedagógus mellé azzal az utasítással, hogy gondolja végig tettét, majd megbeszélés bizonyos játéktól meghatározott időre való eltiltás bizonyos játszótárssal való játéktól meghatározott időre távoltartás a szülő jelenlétében történő elbeszélgetés
A dicsérő és fegyelmező intézkedések elvei Következetesség, Rendszeresség, Minden gyermeknél a személyiségéhez illesztett legeredményesebb formát kell alkalmazni, A pedagógiai programunkban megfogalmazott bátorító nevelés elveinek használata: A felnőtt próbálja megérteni elsősorban érzelmileg a gyermeket Parancsolás, utasítás helyett igyekezzen kérdezni, illetve kérni. A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala 5.5. A gyermekek ápoltsága, ruházata az óvodában A gyermek akkor ápolt, ha a teste, a haja, illetve a körme tiszta, az utóbbi megfelelő méretűre le van vágva. A szobai, udvari váltóruhát, cipőt egészségi és kényelmi szempontok szerint válasszák ki. Nem célszerű a szoros, esetleg kinőtt ruházat. Kerülendő a műszálas, illetve túl merev anyagú farmeröltözet, a zárt edzőcipő. Az öltözék, cipő, csizma jellel való ellátását kérjük az elcserélés elkerülése érdekében. A ruhákat, cipőket a kijelölt helyen, az öltözőben, a gyermek saját polcán helyezzék el. A ruhászsákba tegyenek pótruhát (fehérnemű, zokni, póló). Tornafelszerelés meglétéről és annak tisztaságáról a szülők gondoskodjanak a heti nagytorna napján. 5.6. A gyermekek étkeztetése az óvodában A gyermekek napi háromszori táplálkozásának megszervezése az óvoda feladata. Az óvoda köteles a felhasznált élelmiszerekből ételmintát 48 órán át a hűtőben megőrizni (ÁNTSZ), kivéve a kirándulásokra készült tízórait és a vitaminpótlására szolgáló plusz gyümölcsöt, zöldséget. A gyermek egyéni etetése otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyermek előtt, az óvoda területén (csokoládé, sütemény, cukorka, banán…) nem etikus, valamint az óvoda tisztán tartását (öltöző, folyosó) is nehezíti.
8
Az étkezések időpontja: tízórai 9:30-tól 10-ig, ebéd: 12 és 1 óra között, uzsonna fél 4kor. Nagyon fontos, hogy egy gyermeket sem hozzon el éhen a szülő reggel az óvodába. 5.7. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (régi nevén ÁNTSZ) által előírt szabály, hogy a tanév alatt (szeptember 1-jétől június 15-ig) betegség esetén a háromnapos hiányzás után be kell mutatni az orvosi igazolást. Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat! Beteg, megfázott, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyermek átvételének megtagadása. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelésioktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.3 A fentiek értelmében amennyiben a gyermek napközben belázasodik, hány, hasmenése, hasgörcse, illetve kötőhártya-gyulladása van, az óvónő köteles a szülőt telefonon értesíteni. Ilyen esetben a gyermeket a lehető legrövidebb időn belül el kell vinni az óvodából. Az orvos felkereséséről a szülő gondoskodik. Ezután a gyermek csak orvosi igazolással jöhet újból óvodába. Otthonról beküldött gyógyszer beadása a nap folyamán az óvónők részéről tilos! Az óvónő teendője baleset, vagy napközben megbetegedő gyermek esetén: A gyermeket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoportja felügyeletét meg kell szervezni. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvosról kell gondoskodni (mentő, orvos kihívása, elszállítása orvoshoz). Fertőző betegség (rubeola, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű…) esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az óvoda a bejelentést követően jelez az ÁNTSZ-nek, és fertőtlenítő takarítást végez. 5.8. Egyéb szabályozások A gyermekek érkezésének és távozásának rendje A szülők gyermekeiket a nyitvatartási idő alatt bármikor behozhatják és hazavihetik, ha az óvodai tevékenység zavarása nélkül, a következő szabályok betartása és tiszteletben tartása mellett teszik: Az óvodába érkezésekor a szülő minden esetben személyesen adja át a gyermekét az óvónőnek, egyébként a kapuból elengedett gyermekért felelősséget nem tudunk vállalni, mivel az óvónő nem is tud a gyermek megérkezéséről. 3
EMMI-rendelet 51. § (1) bekezdés
9
A szülő minden esetben ellenőrizze, hogy a gyermeke ne hozzon be az óvodába olyan tárgyat, amely baleset forrása lehet (gyufa, kés, tű, mobiltelefon…). A gyermeket a szülők, ezenkívül az általuk megnevezett, írásban bejelentett felnőtt, illetve nagyobb testvér viheti haza. Ennek hiányában a gyermeket nem adja ki az óvoda! A válófélben lévő szülők esetében a gyermek elvitelét csak bírósági végzés bemutatása után korlátozhatja valamelyik szülő a másik rovására. Amennyiben a gyermekért nem jönnek az óvoda zárásáig (1730h-ig), az ügyeletes óvónő kötelessége telefonon keresni a szülőt. Idegenek kíséret nélkül nem tartózkodhatnak az óvodában. Az óvodával jogviszonyban nem álló személyek benntartózkodását az SZMSZ szabályozza.
5.9. Az óvodába járási kötelezettség Az ötödik életévét betöltött gyermek számára kötelező a délelőtti foglalkozásokon való részvétel. A foglalkozások ideje szeptember 1-jétől 9 és 10 óra között.
Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Ha a gyermek tankötelesként vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – óvodás gyermek esetében az annak tényleges tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóságot és a jegyzőt. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat és az óvoda haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.
5.10. A foglalkozásokról való távolmaradás, hiányzás megkérésének, indoklásának és egészségügyi igazolásának szabályai Betegség miatti hiányzás esetén csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a gyermek. Egyéb esetben, amennyiben a szülő három napnál hosszabb ideig (üdülés, külföldön való tartózkodás…) nem kívánja az óvodát igénybe venni, az intézmény vezetőjétől írásban szükséges engedélyt kell kérni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
5.11. A gyermekek otthonról behozott tárgyainak, játékainak szabályozása
10
Az óvodának a Nkt. 25. § (3) bekezdése szerint lehetősége van az óvodai élet gyakorlásához nem szükséges eszközök, tárgyak bevitelét megtiltani, korlátozni vagy feltételekhez kötni, így előírhatja a bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.
Az óvodai neveléshez nem szükséges eszközök behozatalát kérjük mellőzni. Amennyiben erre sor kerül, fontosnak tartjuk és kérjük bejelenteni, vagy átadni a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusnak. Értékes tárgyakért, behozott és viselt ékszerért – az óvoda dolgozói nem vállalnak felelősséget. Az ékszerek eltűnése esetén az óvoda nem tartozik kártérítési felelősséggel. A szülők gyermekeik részére az ún. „befogadás-beszoktatás” ideje alatt cumit, cumisüveget, vagy egyéb személyes holmit, tárgyat behozhatnak. Kedvenc játékeszközöket, személyes tárgyakat, a gyermekek a csoport óvónői által meghatározott időpontban hozhatnak be akkor, ha az óvodai játékeszközökhöz hasonlóan kezelik őket (mindenki játszhat vele a nap folyamán). Megrongálódásuk esetén azonban az óvoda kárfelelősséget és kártérítést nem vállal. Az utcai közlekedéshez használt gyermek kerékpárokat az óvodában a kijelölt helyen lehet tárolni, őrzésüket az óvoda nem tudja biztosítani, így megrongálódásuk, eltűnésük esetén az intézményt kárfelelősség és kártérítés nem terheli. Saját tulajdonú kerékpárok az óvoda udvarán balesetvédelmi okok miatt nem használhatóak. A testápoláshoz szükséges személyes tárgyak (fésű, fogkefe, pohár) tisztántartásáról az óvoda dolgozói, cseréjük biztosításáról pedig az óvodapedagógusok jelzései alapján a szülők gondoskodnak.
6. Szülők az óvodában 6.1. A szülők jogai és kötelességei A szülő jogai A szülő joga a szabad óvodaválasztás (állami, egyházi, magán). Az óvodaköteles gyermek felvételét a kijelölt óvoda csak helyhiány miatt utasíthatja vissza. A körzeti óvodának helyhiány esetén segítenie kell az öt évesnél nagyobb gyermek elhelyezését, különösen akkor, ha a gyermek: hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére, felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A házirend egy példányát az első szülői megbeszéléskor betekintés céljából át kell adni a szülőnek.
11
Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vehet a foglalkozásokon. Kezdeményezheti szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, és abban tevékenyen közreműködhet. Az óvodai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Megállapításairól tájékoztathatja az intézmény nevelőtestületét és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, és az adott kérdés megtárgyalásakor, mint a szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon. A szülőnek az óvodai élet szervezésével kapcsolatos észrevételét, írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, és az óvodaszék megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, az óvodaszéktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kap. A szülőt megilleti az a jog, hogy személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
A szülő kötelességei Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.4 Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt a kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről. Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján, a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. 4
EMMI-rendelet 63. § (1) bekezdés
12
Kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását; hátrányos helyzetű gyermek esetén hároméves kortól, rendezett körülmények között élő gyermek esetén ötéves kortól. A közoktatási törvény 24. § (3) pontja értelmében, amikor a gyermek betölti az ötödik életévét, a nevelési év első napjától (szeptember 1.) óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül, a szervezett foglalkozások idején óvodai nevelésben kell részesülnie. A fenti két esetben nem szűnhet meg a gyermek óvodai nevelése a szülő bejelentése, befizetési kötelezettség elmulasztása vagy igazolatlan hiányzás miatt. Amennyiben a szülő másik óvodába kívánja vinni a gyermekét, az új óvoda igazolását meg kell kérni. Visszajelzés hiányában értesíteni kell az illetékes jegyzőt. Kötelessége, hogy figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyermek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását. Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg. Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelői-oktatói munka, illetve a gyermekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számítanak. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekkel foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. 6.2. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaikat, mint egyéniséget, fogadják el másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakkal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Például: ne tegyenek a gyermek előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre; ne biztassák gyermeküket verekedésre, még ha előző nap gyermeküket érte is esetleg sérelem. 6.3. A nevelőkkel való kapcsolattartás, együttműködés lehetőségei A szülőknek lehetőségük van arra, és azt mi igényeljük is, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan vegyenek részt, ötleteikkel segítsék elő a közös gondolkozást. Annak érdekében, hogy a gyermekeket a nekik legmegfelelőbb 13
módszer szerint neveljük, szükség van igazi, valós együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre. Komolyabb probléma, konfliktus, ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvónőt, illetve az óvoda vezetőjét, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. Az együttműködésre alkalmas fórumok:
szülői értekezletek, játszódélutánok, nyílt napok, közös rendezvények, fogadóórák (vezetői, óvónői), az óvónővel való rövid, esetenkénti megbeszélések.
Kérésünk, hogy reggel és hazavitelkor a néhány mondatos információcserén túl se a gyermekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetés miatt az óvónő figyelmét a gyermekekkel való foglalatossága közben hosszabb időre ne vonják el, mert az előidézheti baleset kialakulását, és zavarhatja a nevelés-oktatás folyamatát! A gyermekkel kapcsolatban információt, tájékoztatást csak a gyermek óvónőjétől vagy az óvodavezetőtől kérjenek. A dadus erre nem illetékes. Az óvoda helyiségeinek (csoportszoba, gondozási területek, WC ) és udvarának a szülők általi használatának rendjét az ÁNTSZ-előírásoknak és a helyi szabályozásoknak megfelelően alakítjuk. Az intézmény egész területén, beleértve az óvoda udvarát is, tilos a dohányzás! 6.4. Az étkezési térítési díj befizetésének és lemondásának rendje Az ingyenes és az 50%-os étkezési díj a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén igényelhető (rendszeres nevelési segélyről szóló határozat bemutatása, három gyermek megléte, orvosi igazolás). Hiányzás esetén a következő napi étkezés lemondható 9 óráig. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, és a következő befizetéskor írható jóvá. Amennyiben a gyermek a lejelentett napok után továbbra is hiányzik, újra le kell jelenteni, mert a folytatás nem automatikus. Lejelenteni, telefonon és személyesen lehet. A lejelentés elmulasztása esetén a térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség. Az ingyenes étkezést igénybe vevő szülő kötelessége az étkezés lemondása a gyermek hiányzása esetén. A fizetési kötelezettség elmulasztása miatt az ötévesnél nagyobb gyermek óvodai ellátása nem szüneteltethető! 6.5. Helyiségek, berendezések használati rendje Az óvoda helyiségeit, berendezési és felszerelési tárgyait nyitvatartási időben az óvodába felvett gyermekek használhatják. A csoportszobában szülők, vendégek, hozzátartozók csoportosan csak kizárólag az engedélyezett alkalmakkor az SZMSZ-ben leszabályozott módon tartózkodhatnak (pl. nyílt nap, ünnepélyek, fogadó órák, értekezletek, játszódélutánok, stb.). 14
Igény szerint - az óvodapedagógusok egyetértésével, és a csoport, valamint az óvodapedagógus zavarása nélkül - a szülők a nap bármely szakában bekapcsolódhatnak gyermekek óvodai életébe, tevékenységeikbe. A gyermekek és a szülők csoportszobában történő benntartózkodásához váltócipő használata szükséges. Az óvoda helységeit kivéve a pedagógiai program szerint szervezett ünnepeket és egyéb rendezvényeket más, nem nevelési célra átengedni kizárólag a gyermekek távollétében, az óvodavezető, valamint a fenntartó képviselőjének engedélyével lehet. A helységek tisztaságának fenntartása, a berendezési tárgyak épségének megőrzése az óvodai dolgozók, szülők és gyermekeik számára egyaránt kötelezettség és elvárás. 6.6. Az óvoda helységeinek - szülők által történő - használhatóságának rendje Pedagógiai programunk küldetésének megfelelve munkánk fontos eleme a hozzánk járó gyermekek szüleinek, családtagjainak bevonása az óvoda életébe, illetve a szülők segítő támogatása nevelési és egyéb vonatkozásokban. A higiénés és egyéb szabályokat betartva a szülők az intézmény alábbi helyiségeit használhatják: A csoportfoglalkoztató terme az otthonról hozott váltócipő használatával A gyermekek mosdó helyisége Az óvoda udvara Az óvoda előtere, folyosója
7. Pedagógiai munka az óvodában Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítanunk a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek megelőzése, a bántalmazás és az óvodai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére terjednek ki. Az óvodai életet, a foglalkozásokat óvodánknak oly módon kell megszerveznie, hogy a szülők és a fenntartó igényeinek megfeleljen, és a szakmai követelményekben megfogalmazott színvonalon eleget tudjon tenni a gyermekek nevelésével és ellátásával, gondozásával összefüggő feladatainak. Az óvoda saját pedagógiai programja bármikor megtekinthető. Óvodánk kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Nevelési alapelveink szerint törekszünk arra, hogy az általunk nevelt gyermekek sokoldalúan, harmonikusan fejlődjenek. Személyiségük kibontakoztatásakor figyelembe vesszük életkori
15
sajátosságaikat és egyéni képességeiket. Nevelésük során a gyermek mindenek felett álló érdekeit tartjuk szem előtt. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.
Napirend A tevékenység kezdete 7:30-8:45 8:45-9:15 9:15-10:30 10:30-12:00 12:00-12:45 12:45-15:00 14:45-15:30 15:30-16.30
A tevékenység megnevezés Gyülekező, játék, szabadon választott tevékenység Tisztálkodás, tízórai Játék, kezdeményezések, mese tevékenységbe ágyazott kis csoportos foglalkozások. Öltözködés, mindennapos testedzés, szabadjáték, ill. séta, kirándulás. Öltözködés, tisztálkodás, ebéd Pihenés Öltözködés, tisztálkodás, uzsonna Játék, szabadon választott tevékenység
A napirendünk megszervezésénél a folyamatosság, rugalmasság, az egészséges életmódra nevelés, az életkori sajátosságok, az évszaki változások figyelembe vétele az elsődleges szempont, amely azt jelenti, hogy a gyermekeinknek egész nap folyamán az étkezésigondozási tevékenységeket beépítve a lehető leghosszabb ideig zavartalanul biztosítva legyen az önfeledt játéktevékenység, a szabad mozgás a levegőn. A részletes napirend a csoporttájékoztató tábláján megtalálható.
8. Egyéb, az intézmény biztonságát garantáló szabályok Az óvoda bejárata napközbeni zárásának rendje a bejárati ajtón, mindenki számára jól látható helyen olvasható. A vezető szabályozza az óvoda épületében való tartózkodást, amely előírás a szervezeti és működési szabályzatban található meg. A vezető intézkedése a reklám jellegű anyagok elhelyezéséről: a vezetői engedély megkérése után, csakis az óvoda profiljával, tevékenységével, működésével kapcsolatos, illetve azzal összefüggő reklámszövegek, anyagok kerülhetnek ki az óvoda hirdetőtáblájára. Az óvoda épületének hasznosítása egyéb célokra: a fenntartó engedélye alapján, amennyiben az alapító okiratban a hasznosítás mint vállalkozási tevékenység szerepel, megfelelő
16
szabályozás és a feltételek kialakításával lehetőség van az épület egyes helyiségeinek hasznosítására. Fontos és betartandó előírás, hogy az intézmény területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, ilyen jellegű tevékenység nem folytatható. Az óvoda területén nincs az előírásoknak megfelelő, a dohányzásra kijelölhető, erre alkalmas helyiség, ezért a dohányzás az intézmény teljes területén tilos. Tilos továbbá az óvoda területén az alkohol- és a drogfogyasztás. Az óvoda területén ügynöki és kereskedelmi tevékenység nem folytatható, kivéve az óvoda által szervezett rendezvényen. A tűz- és bombariadó esetén szükséges teendők felsorolását az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A házirend az óvodába járáshoz nem szükséges dolgok bevitelét (otthoni eszközök, játékok) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. Anyagi felelősség esetén pontosan meg kell határozni, hogy mi az óvoda és mi a szülő felelőssége. Megbotránkoztató viselkedés (pl. alkoholos állapot) esetén az óvoda dolgozói felszólíthatják a helytelenül viselkedő személyt az óvoda elhagyására.
9. Védő, óvó előírások
A gyermeket a szülő (a szülő által megbízott személy) adja át az óvónőnek a csoportszoba ajtajában. Gyermek az óvodába egyedül nem érkezhet, s az óvodából egyedül nem távozhat.
Ha az óvónő a szülőnek vagy hozzátartozónak átadta a gyermeket a gyermek magatartásáért, viselkedéséért, testi épségéért a szülő vagy hozzátartozó a felelős. Az óvodában akkor is elvárjuk a szülőktől és a gyermektől az óvodában kialakított szokás-szabályrendszer, viselkedési- és magatartási normák betartását, ha a gyermek már a szülő vagy hozzátartozó felügyelete alatt van.
A gyermeket csak a szülőnek vagy előzetesen megbeszélt és a szülő által írásban megbízott; a gyermek számára ismert; 16. életévét betöltött személynek adjuk ki.
17
Ha a szülőkön kívül más családtag vagy felnőtt viszi el a gyermeket, vagy a szülő csoportnaplóban, adatlapon rögzített előre szóló meghatalmazása, vagy az egyes alkalomra szóló írásos megbízása ellenében adható csak ki a gyermek.
Az óvodás gyermeket esetenként a 14. életévét betöltött, a szülő által írásban megbízott nagyobb testvérnek is kiadjuk.
Az óvodás gyermeket a szülők válása esetén csak bírósági végzés szerint, a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőnek, illetve az általa, írásban kijelölt személynek adjuk ki.
A szülők a szűkebb, tágabb családi, rokoni, szomszédi környezetükből jelöljenek meg több (2-3 fő) személyt és azok elérhetőségét, akik hazavihetik a gyermeket az óvodából, ha ők akadályoztatva, vagy cselekvőképtelen állapotban vannak.
1630 óra után az óvodában maradó gyermek szüleit, ill. az általa írásban megjelölt személyek valamelyikét (lásd. fent.) az óvónő megpróbálja telefonon értesíteni.
Ismételt esetben (ha nem először fordul elő) a szülővel közölni kell, hogy következő lépés a gyermekvédelmi intézkedés megtétele.
A gyermek fejtetvessége esetén a szülő köteles gyermekét hazavinni, és fertőtleníteni. Sorozatos tetvesség esetén a gyermek csak az ÁNTSZ által kiadott igazolással jöhet óvodába.
A belesetek megelőzését célzó szabályok Az óvodába a gyerekek testi épségüket és egészségüket veszélyeztető eszközöket nem hozhatnak be (gyufa, szúró-vágó eszközök, kard, stb.). Ékszerek viselése (gyűrű, nyaklánc, karkötő, bokalánc) balesetveszélyes helyzeteket idézhetnek elő, ezért kérjük az óvodában ilyet ne hordjanak a gyermekek. A szülő felelősségére a gyermekek életkori sajátosságaival összeegyeztethető, testi- és lelki fejlődésüket elősegítő tárgyakat hozhatnak be, melyről egyeztet az óvónővel a gyermekkel lévő felnőtt. (mesekönyv, puha alvójáték, társasjáték, baba, kisautó, bicikli, szánkó, roller). Kirándulásra, sétára, 3 fő felnőtt kísérővel - óvodai dolgozóval - menetnek a gyermekek. Kirándulások, séták alkalmával előbb az óvónőknek fel kell mérni a balesetveszély szempontjából a kirándulóhelyet és környékét. Ezek időpontjáról a szülőket az óvónő a tevékenység előtt legalább 1 héttel, de legkésőbb 2 nappal tájékoztatja.
18
9.2. A gyermekek öltözéke Helyi Óvodai Nevelési Programunkban kiemelt feladatnak tartjuk az egészséges életmód szokásainak kialakítását, így: a gyermekek az óvodában praktikus és kényelmes és tiszta ruhákban tartózkodjanak, cipőjük olyan legyen, amely tartja a bokájukat, megfelelő méretű és jól szellőző, az udvaron az időjárásnak megfelelő játszóruhában tartózkodjanak, a csoportszobákban benti-, váltó ruha és cipő biztosítva legyen, a gyermekeknek biztosítva legyen pótruha (otthonról hozott póló, kisnadrág, fehérnemű, zokni), a gyermekek mozgásfejlesztéséhez, a testnevelés foglalkozásokhoz legyen biztonságos tornacipő, póló, rövidnadrág, minden gyermeknek a saját jelével ellátott zsákja legyen, melyben 1-2 váltás alsónemű és a hazavitelhez szükséges holmikat tárolják. A polcokon, az udvari játszóruhát, a cipőtárolón a kinti cipőt helyezzék el. A fogasokon a kabátok, dzsekik, overálok legyenek. A gyerekek ruhája, cipője gyakran összecserélődhet. Kérjük, jellel vagy névvel ellátni a gyermek holmiját – a csere megelőzése érdekében. Az elveszett ruhaneműket összegyűjtjük és időnként az előtérbe kihelyezzük. Kérjük, tegyék lehetővé mindezeket gyermekeik egészséges fejlődése számára. 9.3. Élelmezésbiztonsági előírások Intézményünkben a HACCP előírásainak megfelelő élelmezésbiztonsági előírások vannak életben. Az óvoda területén a gyermekek egyéni étkeztetését otthonról hozott élelmiszerrel (csokoládé, banán, túrórudi stb.) a többi gyermek előtt nem tartjuk etikusnak, valamint zavarja az óvoda tisztántartását is. Ezért kérjük, hogy ennek betartását tartsák fontosnak, s az óvodát elhagyva fogyasszák el, ill. adják oda gyermeküknek. Amennyiben az óvónő észrevesz a gyermeknél, vagy annak öltöző szekrényében, zsákjában ilyen termékeket, elveszi azt megőrzésre, s átadja a gyermekért érkező személynek.
19
A születésnapok megtartása régi hagyomány óvodánkban, melyre a szülők biztosítják a friss gyümölcsöt, és a megfelelő minőségű gyümölcsjoghurtot, amelyből készítjük a gyümölcssalátát.
A délben haza menő gyermekek számára elvett uzsonnát - a higiéniai szabályoknak megfelelően - kérjük minden esetben tároló edényben vigyék el.
A szemetet kérjük minden esetben a kihelyezett szeméttárolókba dobják.
Az intézmény egész területén tilos a dohányzás! 10. A gyermekek értékelésének, beiskolázásának rendje Az óvoda fejlődési naplót vezet a gyermekekről. A gyermekek fejlődésének nyomon követését megfigyeléssel, méréssel, értékeléssel végezik az óvodapedagógusok. Az első nyomon követés időszaka november, a második időszak április. Erről tájékoztatást adnak a szülőnek előre egyeztetett időpontban. A tankötelezettség elérésekor az óvoda szakvéleményt állít ki az illetékes gyermekről. 21§ (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértő bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
20
11. A házirend nyilvánossága, megismerése
A házirend nyilvánosságra hozatala a szülői értekezleteken történik, majd a megismerhetőség folyamatos biztosítása érdekében az intézmény épületében kifüggesztjük.
Az óvoda életét szabályozó belső dokumentumok- a Házirend mellett a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, mely minden szülő számára hozzáférhető az óvoda nevelői szobájában, illetve a hirdető táblán kifüggesztve.
Tiszaladány, 2015.szept 01.
21
12. Záró rendelkezések A házirend a képviselő-testület jóváhagyása után 2015. év szeptember hónap 01. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A házirend módosítására javaslatot tehet bármely pedagógus, fenntartó, a szülők munkaközössége. A házirend elkészítéséről és közzétételéről mint óvodavezető gondoskodom. Kelt: Tiszaladány, .2015. év 09. hónap .01. nap …....................................... óvodavezető
22
13. Legitimációs záradék
A Nkt. 25. § szerint a köznevelési intézmény házirendjét a nevelőtestület az SZMSZ véleményének kikérésével fogadja el. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A házirend nyilvános. 3. Elfogadó határozat A intézmény nevelőtestülete a házirend tartalmát megismerte, nevelőtestületi értekezleten megvitatta, és a módosítását elfogadta. Kelt:Tiszaladány, 2015. év 09. hónap 01. nap …......................................... a nevelőtestület képviselője 2. Véleményezési jog gyakorlása A Nkt. 25. §-a szerint biztosított jogánál fogva a Tiszaladányi Darvas József Óvoda szülői munkaközössége (SZMK) nevében kijelentem, hogy az intézmény házirendjének tartalmát szülői értekezleten megismertük, véleményeztük, annak tartalmával egyetértünk. Kelt: Tiszaladány, 2015. év szept.01.nap …….......................................... Szülői szervezet képviselője 3. Egyetértési nyilatkozat A Tiszaladányi Darvas József Óvoda Házirendjének tartalmát megismertem, és azzal egyet értek. Kelt: Tiszaladány, 2015. év .szept.01.nap
P.H. ............................................. polgármester
23
