2
A tanulmányi átlagon is meglátszik a foglalkozás
9
Tanuljunk románul. De hogyan?
4
Erős női kezekben
az értékfeltárás
Csíki Kisújság [ A CSÍKI TERÜLETI RMDSZ IDŐSZAKOS KIADVÁNYÁNAK KÜLÖNSZÁMA ]
[ 2016. NOVEMBER ]
6.
Csíki Kisújság
[ [ 2
A tanulmányi átlagon is
meglátszik a foglalkozás Az „iskola utáni iskola”, elterjedtebb nevén after school a romániai iskolarendszernek része, a köztudatnak azonban még nem. Elterjedése ezután várható, mert a jól működő példák sorra győzik meg a szülőket, pedagógusokat, sőt magukat a gyermekeket is. A tanítási órák után a tanulók ebédet kapnak, játszanak és tanulnak, szakemberek felügyelete mellett töltik az időt. A Csíki-medencében Csíkkozmás a zászlóshajó, a községben január óta magas színvonalon működik after school.
A
z iskolások programja rendszerint nagyon eltér a szülők munkaidejétől: a kora délutáni órákban végző tanulók csak órákkal később találkozhatnak a munkából később hazaérő szüleikkel. Az „üres” órákat kényszermegoldások sokasága tölti ki. Felvigyáz a nagyszülő, esetleg pénzért valamelyik szomszéd, olykor a munkahelyről hazaszalad a szülő azért, hogy gyermekének ebédet adjon. Ez pedig mindennapos, kellemetlen alkudozásokhoz vezet, amelyet egyszer megelégelhet a munkaadó. Csíkkozmáson ezek a gondok januárban megszűntek. Pályázati úton az önkormányzat kétszintes after schoolt épített, és az iskola után pedagógusok vigyáznak a gyermekekre. Nem iskolai, hanem családi hangulatban – vallja Hadnagy Gyöngyvér Erzsébet, az „iskola utáni iskola” igazgatója. „A gyermekek kétfogásos ebédet kapnak, ezután kedvükre játszhatnak az épületben és az udvaron is. 14.30-kor kezdődik a tanulás: készülnek a leckékkel, és
megírják másnapra a házi feladatokat. Képzett pedagógusok segítik őket a tanulásban. 17 óráig tart a foglalkozás, fél órával korábban már elkezdenek jönni a szülők a gyermekekért, másokat iskolabusz szállít haza” – részletezte az igazgató a napi programot. Nagy segítség ez azoknak a szülőknek, akik munkaideje nem rugalmas: a napi ellátás mindössze 7 lejbe kerül, és ez nemcsak az ebédet és a foglalkozást biztosítja, hanem megkönnyíti az estéket is. Potyó Piroskának 9 éves lánya és 7 éves fia is az after schoolba jár. „Nagyon kellemetlen volt korábban, mert minden egyes napon el kellett kéreznem a munkahelyemről azért, hogy a gyermekeket hazavigyem, enniük adjak. Ez mára teljesen megváltozott. Kitölthetem a teljes
munkaidőmet, közben egyáltalán nem kell aggódnom a gyermekekért, mert jó kezekben vannak, és legalább ekkora jelentősége van a
tanulásnak is – fejtette ki a szülő. – Mire hazaértem a munkából, addigra a gyermekeim a sok játéktól rendszerint nagyon kifáradtak, a munka után pedig magam is fáradt voltam, és ilyen állapotban kezdtünk el tanulni. Nem is beszélve arról, hogy amikor egy-egy angol szót kellett megtanulniuk, mi, angolul nem beszélő szülők nem tudtunk segíteni. Manapság otthon már csak rövid ismétlés szükséges, nem kell fáradtan tanulnunk.” Az „iskola utáni iskolában” az igazgató, az adminisztrátor és egy részmunkaidős segédtanító foglalkozik a gyermekekkel, emellett egy takarítónak is munkát ad az intézmény. A hatékonyságot két kiemel-
kedően fontos tapasztalat igazolja: egyrészt magasabb lett a gyermekek tanulmányi átlaga, másrészt pedig annyira megszerették a foglalkozásokat, hogy a nyári szünet idejére is bejártak. Az épület 150 gyermek befogadására alkalmas, egy óvodás csoportnak és iskolapszichológusi rendelőnek is helyet ad. Esély mutatkozik rá, hogy a későbbiekben a környező települések diákjait is fogadja, bár ehhez növelni kell a személyzet létszámát is. A Csíki-medencében a következő két évben – ugyancsak pályázati forrásból – Csíkmadarason és Madéfalván épül after school.
[ [ Csíki Kisújság 3
Az élet táncára
tanít a néptánc Kettőt jobbra, kettőt balra, forognak, kipörgeti. Mindkettejük szerepe letisztult és egyértelmű, minden mozdulatuk határozott, mégsem szigorúság, hanem mosoly árad az arcukról, miközben örömteli éneklés díszíti dallammal a ritmust. Élvezik, és másokra is átárasztják az élvezetüket. Könnyen megtanulták, mert a vérükben van. Könnyen megtanulhatnánk, mert a vérünkben van. Engedjék, hogy tanítsák, engedjék, hogy tanulhassuk!
N
emcsak a hagyományaink és identitásunk megőrzésében van fontos szerepe a néptáncnak és népzenének, hanem a személyiségünket és az intelligenciánkat is fejleszti. Ebből kiindulva tűzte ki céljául az RMDSZ, hogy az oktatási tárcával elfogadtatja azt az átfogó tantervet, amelyet azért dolgozott ki, hogy a néptáncot és a népzenét választható tantárgyként iskolákban is oktassák.
Sándor Csaba balánbányai néptáncoktató zászlóvivője a mozgalomnak, évekkel ezelőtt belevágott a gyermekek tömeges oktatásába. Vallja: a néptánc része az embernek. „A gyermekek 11 éves korukig a leginkább robbanékonyak. Ezt az erőt a néptáncoktatók tökéletesen kihasználhatják, és szeretnénk elérni, hogy ezt iskolai foglalkozás keretében valóban megtehessék. A legény virtusát és a leány tüzességét ki kell bontakoztatnunk, erre a legjobb módszer a tánc. A tánc folyamán sorrendeket tanulnak, folyamatosan számolnak, és így nemcsak a mozgásukat, hanem a személyiségüket, az eszüket is fejlesztik. A néptáncnak és népzenének helye van az iskolában” – állítja Sándor Csaba. Jól működő példákkal – amilyen elsősorban a gyergyóremetei – már alátámasztható a törekvés, és remélhetőleg nem várat soká magára a nagy áttörés sem.
Eszköz
az elmének
A Székelyföld – és ezen belül a Csíki-medence – nemcsak hagyományőrzésből jeles, hanem innovációból is. Iskoláink újszerű kezdeményezések műhelyei, és erre a legjobb példák egyike a Nagy István Művészeti Középiskola 17 éves tanulójának, a csíkszeredai Imets Tamásnak a gondolatvezérlésű robotja. Talán ez lesz az a műszer, amelynek segítségével a némák beszélni fognak, a bénulásban szenvedők pedig ezzel irányíthatják a kerekes széküket.
A
művészeti líceum műépítész szakos, 11. osztályos diákja a pályázati anyag tavaly decemberi benyújtásakor még maga sem volt biztos benne, hogy elképzelése megvalósulhat. Januárban viszont belevágott a projektbe, és májusra olyan robotot épített, amelyet az agyhullámaink hoznak működésbe. Magyarán: a kerekekkel felszerelt gépezet nem kézi vezérlésű, hanem gondolatainkkal irányítható. Pillantásra elindul, fokozott koncentráció esetén jobbra kanyarodik, nyugodt állapotban pedig balra. Hasonló EEG-technológiát (elektroenkefalográfia) jelenleg főként a sportban, bizonyos tudományos mérésekben, illetve sajátos orvosi szakterületen alkalmaznak, Tamásnak azonban más elképzelései vannak a robotjával: első lépésben a szórakoztatóiparban, majd pedig fogyatékkal élők mindennapjait segítő eszközként gondol a robotjára. „Koreából, az Egyesült Államokból és számos más országból származnak az alkatrészek. A szobámban, az asztalomon állítottam össze a robotot. A neve: Eszköz az elmének” – mondja Imets Tamás. A robotjával két díjat is nyert májusban Budapesten egy Kárpát-medencei innovációs
versenyen, ennek köszönhetően pedig szep temberben Brüsszelben, EU-s kiállításon vehetett részt a Fiatal Tudósok Versenyének keretében (EUCYS). Bár a versenyt nem ő nyerte, talán az ő standjánál fordult meg a legtöbb érdeklődő. Helybeli kíváncsiskodók mellett világvárosok egyetemeiről is felkeresték. „Most kicsit pihentetem ezt a projektet, hagyom érni a gondolataimat, mert új megközelítésből szeretném továbbfejleszteni. Első lépésben a szórakoztatóiparban hasznosítanám videojátékok vezérlőjeként. Ezen a téren remélhetőleg könnyebben válik népszerűvé a fejlesztés, ez pedig hozzájárulna ahhoz, hogy a végső termék is bizalmat élvezzen. Hosszú távon ugyanis azt szeretném, hogy a fogyatékkal élők mindennapjait kényelmesebbé tevő segédeszköz váljon belőle – fejti ki Tamás. – Megvalósítható például, hogy a némák az agyhullámaik segítségével »kimondassák« a szavaikat az eszköz segítségével, ugyanakkor a kerekes széküket is irányíthatnák gondolataikkal azok, akik bénulásban szenvednek. Tamás a következő időszakban tehát pihenteti a gondolatvezérlésű robotját, de ő maga nem pihen: repülő robotokba épített mesterséges intelligenciával kísérletezik.
Tudást, ne magolást! 1
Gyermekeink túlterheltek. Azon dolgozunk, hogy csökkentsük a tananyagot, és eltöröljük a házi feladatot.
2
Haladéktalanul kell alkalmazni az RMDSZ által alkotott törvényt: a magyar diákok a románt speciális tanterv szerint, külön tankönyvből tanulják 12 éven át.
3
Több szakiskolára, tankönyvre és jobb felszerelésekre van szükség, hogy minden nagyobb településen legyen hozzáférésük a fiataloknak a minőségi magyar nyelvű szakoktatáshoz. Javasoljuk a kétszintes érettségi bevezetését.
4
Kezdeményezzük a pályakezdő pedagógusok 25 százalékos béremelését.
5
A következő öt évben számos erdélyi településen szűnhet meg a magyar oktatás. Sürgősen kell cselekednünk! Folytatjuk az iskolák felújítását. Az a célunk, hogy 2020-ra befejezzük, amit elkezdtünk, és minden magyar gyermek korszerű, jól felszerelt iskolában magyar nyelven tanulhasson, függetlenül attól, hogy Erdély melyik településén él.
Az RM2D0S-igZ terve 20
Csíki Kisújság
[ [ 4
Tanuljunk románul. De hogyan? Régen úgy tartották: ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy. Ez ma is igaz, sőt igazabb, mint valaha. A világ kinyílt, az utazás könnyűvé vált, egy-két idegen nyelv ismerete nem számít különlegességnek, inkább egyszerű elvárás, maga a normalitás 2016-ban. Az sosem volt előny, ha valamit nem tudtunk: az, hogy gyermekeink beszéljenek románul, nekik fontos, hiszen úgy könnyebben boldogulnak a hétköznapokban és a hazai munkaerőpiacon is. Dr. Tódor Erika Máriával, a Sapientia EMTE docensével erről a speciális helyzetről beszélgettünk.
– Anyanyelv, idegen nyelv. Mi nekünk a román nyelv? –Életünk során elsőként az anyanyelvünket (vegyes család esetén két nyelvet, az anya és az apa nyelvét) sajátítjuk el. Utána következnek az úgynevezett nem anyanyelvek, például a környezeti nyelv, hogyha a gyermek közvetlen nyelvi környezetében egy másik nyelvet használnak a mindennapi érintkezések során – ezt második nyelvként is szokták említeni. Majd idegen nyelveket is tanulunk, melyek esetében a közvetlen környezeti kitettség az adott nyelvre nem olyan nagymértékű. A nyelvoktatás esetében több alcsoport különíthető el: más a román nyelvnek való kitettsége a tömbben (pl. Székelyföldön) és a szórványban élő gyermeknek. Éppen ezért a román nyelv tanulása, tanítása során nem az anyanyelvi beszélők elsajátításának módját és követelményrendszerét kell követni, hanem a nem anyanyelvűekét, ahol természetesen az idegen nyelvi módszereket kell alkalmazni. – Az Ön nevéhez számos kutatás és kísérlet fűződik ebben a témakörben, részt vett tantervíró bizottságokban is.
– Ez a kérdéskör nemcsak kutatási területemhez tartozik, de szívügyem is. Szülőként és szakemberként is azt tartom normálisnak, ha az iskola felkínálja a hatékony fejlődés lehetőségét: ez a diák alap-
vető joga. Sokszor voltam bizakodó az elmúlt 10–15 évben, különösen a jelenleg hatályos oktatási törvény elfogadásakor, amiben nagyon sok kedvező előírás szerepel a hatékony érdekképviseletnek köszönhetően. De sok még a teendő: egy hatékony rendszerben már az újításokkal foglalkoznánk, nem a probléma újrafogalmazásánál, megértetésénél, elfogadtatásánál. A Sapientián ezért a problémáért rendszeresen szót emelünk, képviseljük tudományos fórumokon, különböző szakmai körökben, bizottságokban. Tanárképzésünkben külön figyelmet szentelünk a románnyelvoktatás sajátos módszertanának. Évente külön érettségifelkészítőt szervezünk a végzős diákoknak, és arra összpontosítunk, hogy az iskolában megszerzett tudást rendszerezzük, gyakoroltassuk. – Az RMDSZ nem először beszél minőségi forradalom szükségességéről az oktatás terén. Azt mondja, hogy magolás helyett használható, hasznosítható tudásra van szükség.
– Igen, a románnyelv-oktatás kérdése csak egy szelete az oktatási rendszernek, melyre oda kell figyelni, mert ha megnézzük a kisérettségi- és érett ségi eredményeket, bizony a matematikánál vagy más tantárgyaknál is volna átgondolnivaló. Az iskola szerepe ma több szempontból is újraértelmezést igényel.
Erős közösséget!
Elsősorban azért, mert az egyre inkább digitális világban felnövő gyermekek más készségekkel jönnek az iskolába, másrészt mert a diákok más habitussal rendelkeznek: nő az elmagányosodott gyermekek száma, felerősödik az agresszivitás, a frusztráltság. A pedagógusi szerepköröknek is át kellene értékelődniük: a tanárnak ma nemcsak az ismeretátadás a feladata, hanem az is, hogy szervezze, irányítsa a diákok felfedezését és önfelfedezését. Ez a váltás nem olyan egyszerű, ezért adódnak ellenmondásos helyzetek: digitális kompetencia fejlesztéséről beszélünk, miközben a számítógépet és más digitális eszközöket mellőzzük, megbélyegezzük, készségcentrikus oktatásról beszélünk, de lexikális tudást közvetítünk és kérünk számon. – Visszatérve a román nyelv oktatására: mi a gond, és hogyan lehet ezen változtatni?
– A magyar diákok számára nagy gond a román nyelv elsajátítása: ha valaki a tantervi előírásoknak megfelelően tanul, nem feltétlenül tud majd kommunikálni is. Ez egy aszimmetrikus nyelvi állapot, hiszen a nyelvnek csak bizonyos regisztereit tudják elsajátítani, így például megtanulja, hogy miért epikus egy mű, de nem tud telefonálni románul. A cél a mellérendelő kétnyelvűség volna, hogy anyanyelve mellett az iskolában elsajátíthassa a románt is: ne csak az érettségin
szerepeljen jól, hanem boldoguljon a mindennapokban is, szabadon vállalva saját egyéniségét, értékeit a másik nyelven és kultúrában is. Az iskolában töltött idő a mai fiatalok életében mennyiségileg is sok, ezt az időt minél élményszerűbben kellene kitölteni, hogy hatékony tudásra tehessenek szert, és érezzék, hogy az iskolában szerzett tudás kivihető és hasznosítható az iskola falain túl is. – Az oktatási törvény előírja, hogy a magyar anyanyelvű gyermekek speciális tanterv alapján tanulják a román nyelvet. Men�nyire valósul ez meg ma? Hány éves korig létezik speciális tankönyv?
– A 2011-ben megjelent Nemzeti oktatási törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar diákok sajátos tanterv és sajátos tankönyvek alapján tanuljanak. Azóta az elemi tagozat számára elkészült az új tanterv, és ezek alapján tankönyvek is készültek. Az iskola első négy osztályában eddig is külön tanterv alapján, külön tankönyvekből tanították a kisebbségieket, tehát a változás a tartalmon és a szemléletváltáson múlik. Amit nagyon jónak tartok, az például a beszédértés gyakoroltatására fektetett hangsúly, hiszen egy nyelv elsajátításának ebben a szakaszában fontos, hogy minél változatosabb formában találkozhasson a diák az élő nyelvvel különböző beszédhelyzetekben. Most készül a tanterv az
6
Legyen a magyar a második hivatalos nyelv ott, ahol többségben élünk.
7
Minden olyan településen, ahol a lakosság egytizede magyar, lehessen magyarul is ügyet intézni. Ezért kezdeményezzük, hogy az anyanyelv-használati küszöböt a jelenlegi 20%-ról 10%-ra csökkentsék. Ez 174 000 erdélyi magyar embert érint.
Az RM2D0S-igZ terve 20
5–8. osztályosok számára is. Csak bizakodni tudunk, hogy ennek tartalma az elkezdett koncepcióváltás jó folytatását jelenti majd.
– A diákok láthatóan szívesebben tanulnak angolul, németül, mint románul. Mintha utóbbi kényszer lenne, teher, mintha a diákok tiltakoznának ellene. – Ha azért tanítjuk a nyelvet, hogy használja a diák, akkor a kommunikációra esik a hangsúly, arra, hogy mit és hogyan tudok megértetni a másik nyelven. Ha viszont egy vizsgaanyag elsajátítása mellett kell ugyanezeket a célokat elérni, akkor, amint tapasztaljuk, ez szinte lehetetlen. Ilyenkor fordul elő, hogy még a szabad fogalmazást is előre megtanulják a gyermekek – és ez így szomorú. Nagyon fontos a többszintű érettségi kérdésének a megvitatása és a sajátos mérés-értékelés kérdésének a tisztázása. Az értékelés módjának függvényében lehetne csak felelősen tartalmakat tervezni. Amíg ez nem tisztázott, addig csak sötétben tapogatózunk. Pedig érdemes lenne végre összhangot teremteni a diákok sajátosságai és az elvárások között. Ha erre nem kerül sor, sajnos élményszerű, örömteli tanításról és tanulásról sem beszélhetünk, de lesznek frusztrált, gondolataikat elhallgató gyermekeink, akik máshol, felszabadító környezetben fogják boldogulásuk lehetőségeit keresni.
[ [ Csíki Kisújság 5
FONTOS TUDNIVALÓK A SZAVAZÁSRÓL 1
2
3
4
5
!
Csak a 18. életévüket betöltö román állampolgárok szavazhatnak december 11-én.
6
A mozgásukban korlátozoak, ágyhoz kötö betegek írásban mozgóurnát igényelhetnek. A betegséget, mozgásképtelenséget igazoló orvosi iratokat a legközelebbi körzethez kell benyújtani.
Szavazni érvényes személyi igazolvánnyal lehet.
7 Mindenki abban a körzetben szavazhat, amelyhez állandó vagy ideiglenes lakhelye szerint tartozik.
Amennyiben valaki nem tartózkodik a lakhelye szerinti településen, az ado megye bármely körzetében szavazhat. Az ideiglenes vagy állandó lakhelyet a személyi igazolványnyal kell bizonyítani.
Szavazni december 11-én reggel 7 és este 9 közö lehet.
8
9
A kórházban, öregohonban lévő betegek, idősek írásban igényelhetnek mozgóurnát, amennyiben az öregohon vagy a kórház ugyanabban a megyében van, mint állandó vagy ideiglenes lakhelyük.
December 11-én két szavazólapot kap: a képviselő- és szenátorjelöltek megyei szavazólapját.
Jelöltjeinket mindkét lapon az RMDSZ-tulipánnál keresse!
VIGYÁZZON, a szavazólapon CSAK EGY négyzetbe pecsételjen, ellenkező esetben érvénytelen lesz voksa. FONTOS, hogy a tulipános négyzeten belül üsse a pecsétjét!
Méltóságteljes nyugdíjaskort! Fiatal vagyok, mérhetetlen energiával. Még halhatatlannak érzem magam, akinek semmi és senki nem állhat útjába. Ki gondol ilyenkor az öregkorra? Ki gondol arra a húszas éveiben, hogy egyszer életerőnk lankadni kezd, és kiszolgáltatottá válhatunk? Fiatal anya vagyok, egy csodálatos kislány anyukája, és emellett aktív szerepet vállalok a közéletben. Ez kizárólag úgy lehetséges, hogy családom maximálisan mellettem áll és mindenben segít. Mindig nagy családot szerettem volna, ezért már várjuk a következő gyermekünket. A közéleti tevékenység is nagyon fontos számomra, ezért nagy szükségem van édesanyámra, aki ezúttal is segítségemre sietett. Nyugdíjas lett, hogy ezentúl mindig velünk lehessen – ekkor jött el az a pont az életemben, amikor megváltozott a véleményem a nyugdíjaskorról. Édesanyám 32 évi munka után – amelyből 16 évet helyettesítő pedagógusként végzett, valamint ugyanennyit a magánszférában alapbéres alkalmazottként – 499 lejest nyugdíjra jogosult. Mi ez, ha nem megalázás? Nagyon felháborítónak tartom ezt, és elhatároztam, küzdeni fogok, hogy ez megváltozzon. Rajtunk a sor, hogy kiálljunk szüleinkért, idős rokonainkért és nem utolsósorban saját jövőnkért, hogy méltóságteljesen tölthessük nyugdíjas éveinket!
Csíki Kisújság
[ [ 6
Górcső alatt
a be nem tartott ígéretek Az erdélyi magyarok nem bevándorlók Romániában, ezért nem kezelhetnek bennünket másodrendű állampolgárokként. Ennek fontosságát az elkövetkező időszakban még inkább hangsúlyoznunk kell, mivel a gyulafehérvári nemzetgyűlés 100. évfordulója közeledik, emiatt a nacionalista hangok felerősödésére számíthatunk. A következő két évben azon kell dolgoznunk, hogy ezeket a hangokat ellensúlyozzuk. Számon kell kérnünk az 1918-ban Gyulafehérváron közösségünknek tett ígéreteket. Az RMDSZ célkitűzése egy új alkotmány elfogadtatása, amelyben államalkotó tényezőként ismerik el a magyarságot, és garantálják közösségünk jogait. Az új alaptörvény szövegében pedig kiemelt helyen szerepel majd a magyar nyelv státusa, amelynek hivatalosan is elismert nyelvnek kell lennie a Székelyföldön.
M
elyek voltak azok az ígéretek, amelyeket valójában soha nem tartottak be? Milyen előzmények vezettek a nyilatkozat elfogadásához? Milyen nemzetközi kontextusban írták meg azt? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Orbán Zsolt csíkszeredai történész segítségével. Orbán Zsolt szerint a december 1-jei nyilatkozat tárgyalásához nélkülözhetetlen megérteni annak történelmi előzményeit és tágabb környezetét. Mint mondja, a szálak az 1867-es kiegyezéshez vezetnek vissza, amikortól a Monarchiában Magyarország elvileg önálló, szuverén állam lett. Az akkori magyar elit egyetlen politikai nemzet – a magyar – létezését fogadta el. Ennek ellenére fajra, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül minden állampolgárának azonos jogokat biztosított, sőt főként egyházi és oktatási téren bizonyos fokú autonómiát is – emlékeztetett a történész. „A következő évben a kor Európájának egyik leghaladóbb nemzetiségi törvényét alkották meg, habár a nemzetiségi iskolák fenntartását, az anyanyelvhasználatot a bíróságokon a 20. század elejére egyre jobban megnyirbálták” – fogalmazott Orbán Zsolt, hozzátéve, hogy ennek ellenére a magyar állam beolvasztó politikája messze nem volt annyira diszkriminatív, mint egyes szomszédos államokban, sőt egyes nemzetiségek (pl.
németek, ruténok, zsidók vagy örmények) nem is érezték azt méltánytalannak. Ezzel csupán az erdélyi román elit volt elégedetlen, amely tiltakozásképpen távol maradt a magyar közélettől az 1890-es évekig. Ek-
Orbán Zsolt
A magyarországi román politikum már a 18. század végétől a dákoromán kontinuitás elméletére vonatkozó, valamint demográfiai érvekkel próbálta elérni céljait. A nemzeti jogokért való harcot a szomszédos Románia élénken támogatta.
rák-Magyar Monarchia egy táborban volt, ám Románia a fegyveres semlegesség mellett döntött. A két szembenálló fél igyekezett saját oldalára állítani Romániát, végül 1916 augusztusában a románok az antanttal kötöttek szerződést,
Biztonságot a magyaroknak! 8
9
Az 1918-as gyulafehérvári nagy egyesülés 100. éves évfordulóján az akkori ígéretek betartását kérjük. Új etnikumközi szerződést ajánlunk a román népnek, amely tartósan biztosítja a békés román–magyar együttélést és azt, hogy magyarként méltósággal élhessünk Romániában. Új alkotmányt akarunk, amely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai, erdélyi magyarságot.
Az RM2D0S-igZ terve 20
kortól Erdély autonómiáját, teljes nemzetiségi egyenjogúságot, román nyelvhasználatot és a román közhivatalnokok alkalmazását kérte.
A változás szele megélénkült
Orbán Zsolt emlékeztetett, hogy az első világháború kitörésekor ugyan Románia és az Oszt-
amelynek értelmében Románia hadat üzent Ausztria–Magyarországnak, vállalta, hogy nem köt különbékét, cserébe a háború vé-
gén területeket csatolhatott el a Monarchiától. „Idén, a százéves évfordulón több alkalommal is elhangzott, hogy a román háborús részvétel katasztrofálisan végződött, a központi hatalmak csapatai már 1916 decemberében bevonultak Bukarestbe. Egy évvel később, Oroszország világháborúból való kiugrása után Románia egyedül maradt a keleti fronton. Ennek következtében fegyverszünetet, majd 1918 májusában különbékét kötött a központi hatalmakkal, ami nem az egyetlen szerződésszegés volt román részről” – fűzte hozzá a történész.
Honnan a nagylelkű ígéretek?
A háborút lezáró békeszerződések alapjául Woodrow Wilson amerikai elnök 1918 januárjában meghirdetett 14 pontja kellett volna szolgáljon. Ebben fogalmazódott meg, hogy Ausztria–Magyarország népei részére, amelyeknek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét. Ez a programpont elviekben biztosította az önrendelkezést, de a Párizs környéki békekonferenciák nem vették ezeket figyelembe, mivel az európai hatalmak sajátos politikai ambíciókat követtek. 1918. december 1-jén tartották a magyarországi románok a gyulafehérvári nemzetgyűlést, ahol a megjelent 1228 küldött kinyilvánította azon szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánság és
[ [ Csíki Kisújság 7
Máramaros csatlakozzon a Román Királysághoz. A román nemzetgyűlésen korabeli becslések szerint mintegy százezres tömeg vett részt. Az antant jóindulatának elnyeréséért a magyar kormány rendelkezett, hogy a Magyar Államvasutak ingyen vonatokat biztosítson a népgyűlésre igyekvők számára! A népgyűlés önmagában csak szimbolikus jelentőséggel bírt, nemzetközi szempontból különösebb következmén�nyel nem járt. A december 1-jén elfogadott Nyilatkozatban a nemzetiségekre vonatkozóan a következők állnak: III. Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket: 1. Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép (...) saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzá tartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2.
ségek Bizottságát, amely Románia kapcsán a következőket állapította meg: A jövő nagyobb Romániája nem lesz homogén állam faji, nyelvi vagy vallási tekintetben, bár remélhető, hogy az állam valamennyi különböző eleme közös hazafias lojalitással érez majd a román kormány irányában. Éppen ehhez kívánatos a szerződés ösztönzése. Nagyszámú lakosság – magyar, német, orosz, bolgár, szerb és más nyelvű – fog román felsőbbség alá tartozni. A régiókban, amelyek egyesülnek most a román királysággal, lesznek egyházközségek, iskolák, törvényszékek, amelyekben a romántól eltérő más nyelveket használnak. Ion I. C. Brătianu miniszterelnök nem írta alá a kisebbségvédelmi szerződést, mert Románia belügyeibe való beavatkozásként kezelte a helyzetet. Aztán 1919. december 9-én az erdélyi Alexandru VaidaVoevod vezette román kormány nevében Constantin Coandă tábornok aláírta az egyezményt. Ebben töb-
Tiszteletet Erdélynek! 10
Olyan modern országot akarunk, ahol a helyi közösségek döntenek az őket érintő ügyekről, és nem Bukarestből diktálnak nekik.
11
Csak olyan régiós reformot támogatunk, amely jelentős döntési hatáskört ad az erdélyi településeknek.
12
Fel kell számolni Bukarest mindenre kiterjedő hatalmát, a fölösleges bürokráciát. Kezdeményezzük a prefektusi hivatalok bezárását.
Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország ös�szes felekezetének. December 22-én egyébként Kolozsváron a magyarok kinyilvánították, hogy nem akarnak Romániához tartozni, de döntésüket sehol sem hallgatták meg.
A Nyilatkozat utóélete
„Noha úgy tűnt, a román vezetők a korábbi kisebbségi sorsból megtanulták, hogy az impériumváltás után széles körű jogokat ígérjenek az erdélyi magyaroknak és szászoknak, Nagy-Románia nemzetállami ambícióinak valóra váltása miatt nagyon gyorsan elfelejtette a Gyulafehérváron tett ígéreteket” – mutatott rá a történész. A Párizs környéki békeszerződések egyik sarkalatos pontja a kisebbségvédelem volt. A Párizsban székelő Egyesült és Társult Főhatalmak – azaz a győztesek képviselői – létrehozták az Államok és Kisebb-
bek között az áll, hogy Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen. Románia ezt a vállalását sem tartotta be. Az 1920. június 4-én a Nagy Trianon-kastélyban aláírt békeszerződés meghatározta Magyarország új határait, véget vetve ezzel a magyarság által még táplált reményeknek is. „A két világháború közötti új román állam, ahol majdnem minden harmadik polgár kisebbségi nemzetiséghez tartozott, úgy élte ki nemzeti nagyságát, hogy törleszteni kezdte korábbi sérelmeit, és folyamatosan megnyirbálta a nemzetiségek jogait, sőt az 1923-as alkotmány már nemzetállamként határozta meg Romániát. Az erdélyi magyarságnak mindennapos harcot kellett folytatnia identitása megőrzéséért” – összegzett a történész.
Tisztelt Csíkiak! Idén ősszel az erdélyi magyarságnak két fontos próbatételt kellett, illetve kell kiállnia. Egyiket már magunk mögött tudjuk, a magyarországi népszavazás október 2-án volt. A másik még előttünk, Önök előtt áll, december 11-én parlamenti választásokat tartanak Romániában. A magyar közösségnek sikerült összefognia, az erdélyi magyarok egy listára sorakoztatták fel jelöltjeiket „Erdély. A jövő!” jelszóval. Én itt, Erdélyben, pontosabban Marosvásárhelyen születtem, innen mentem el, majd ide, Erdélybe, Csíkszeredába jöttem vissza dolgozni. Erdély számomra is nagyon sokat jelent. A népszavazás előtt arra biztattam Önöket, éljenek szavazati jogukkal. Most újra ezt teszem. Erős Magyarország nem létezhet erős Erdély nélkül, erős Erdély pedig nem létezhet erős parlamenti
képviselet nélkül. Talán csak a 90es években volt hasonlóan fontos az erős parlamenti képviselet, az, hogy a magyarság képviselői ott legyenek, ahol a magyar közösséget érintő döntéseket meghozzák. Ma már nem elég szomorkodni a Trianonban született döntés miatt, cselekedni, tenni kell. Kérni kell az akkori ígéretek betartását, amelyek megteremtik annak feltételeit, hogy a magyar közösség méltósággal élhessen Romániában. Egy közösség kéréseit pedig csak akkor veszik komolyan, ha tárgyalópozícióban van, ez az erdélyi magyarság esetében pedig csak a parlamenti képviselet révén érhető el. A döntés egyértelmű és világos: arra biztatom Önöket, éljenek szavazati jogukkal december 11-én! Zsigmond Barna Pál főkonzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Csíki Kisújság
[ [ 8
Az itthoni jövőteremtés egyik receptje A fiatalok itthon maradásának elengedhetetlen feltétele a vonzó munkahelyek létesítése. Sőt! Mivel jelen helyzetben számos ágazatban munkaerőhiány lépett fel, az új munkahelyekhez képest talán még fontosabb a meglévők betöltése. Ennek egyik járható útja az átképzések szervezése. Számítástechnikai berkekben erre jelentkezett a Cognitive Creators.
M
obiltelefonos alkalmazások fejlesztésével foglalkozó kezdeményező kedvű fiatalok létrehozták a Cognitive Creators nevű vállalkozói csoportot. Röviddel ezután hazai és külföldi egyetemeken tanult csíki fiatalok hazatérésüket követően úgynevezett coworkingirodaházat alapítottak Csíkszeredában, amely egyszemélyes vállalkozásoknak, szabadúszóknak nyújt ideális munkakörülményeket: a The House-ban munkavégzésre alkalmas, berendezett irodahelyiségeket használhatnak közösen. Az önerőből építkező két kezdeményezés Csíkszeredában egymásra talált, a Cognitive Creators csíkszeredai irodája ilyen formában otthonra lelt a The House-ban. Gyümölcsöző szakmai kapcsolatok jöttek létre, a spontán tapasztalatcsere tanulságait levonva pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a munkakeresőknek és a munkaadóknak is hasznos lehet a számítástechnikai átképzések bővítése. „A mobilapplikáció-fejlesztés vonalán tevékenykedő vállalkozáscsoportunkon belül kísérleti jelleggel tavaly már indítottunk egy sikeres átképzést, és miután szembesültünk azzal, hogy régiónk vállalkozásai is munkaerőhiánnyal küzdenek, úgy döntöttünk, kiterjesztjük a képzéseket” – mondta Lukács László Alpár, a
Cognitive Creators és a The House cowork-irodaház egyik alapítója. Szeptember elején hirdették meg a képzést, és három hét alatt 103 személy jelentkezett a hat csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi kurzusra. Ez az óriási szám mindent elárul arról, hogy az ITszektor mennyire vonzó a fiatalok számára. „Ma már egész nap a kezünkben van a mobiltelefonunk, tapintjuk, használjuk ezeket az újszerű technológiákat, és az alkalmazásuk egyre szélesebb körű. Emiatt dinamikus, ugyanakkor a fizetések terén is versenyképes ez az ágazat” – fogalmazott Lukács László Alpár. Csíkszeredában iOS-alkalma zásfejlesztő, Windows-alkalmazás fejlesztő, valamint szoftvertesztelő kurzus indult októberben. Szoftverfejlesztői ismeretek nélkül is bárki jelentkezhetett a képzésre, amelynek elején angol nyelvi és logikai teszttel mérték fel a benevezők képességeit. A szűrés után 66-an maradtak, akik a hat hónapos képzés során olyan ismeretekre tehetnek szert, amellyel a kezdő programozók rendelkeznek. A többéves egyetemi tanulmányok alapjait így mindössze fél év alatt elsajátíthatják a „hallgatók”, és akik elvégzik a képzést, jó eséllyel rövid távon munkába állhatnak a legdinamikusabban fejlődő ágazatban – akár itthon is!
Vállalkozóbarát légkörrel csábíthatók haza a fiatalok A fiatal vállalkozók támogatását!
13
Azt kezdeményezzük a parlamentben, hogy a kezdő fiatal vállalkozók három évig ne fizessenek más adót, mint jövedelmadót.
14
Támogatjuk, hogy egy nap alatt lehessen céget alapítani, és ez legyen ingyenes.
Gyors és biztonságos közlekedést Erdélyben! 15 16 17
Csak az RMDSZ számára prioritás az erdélyi autó pályák építése. A leendő kormány támogatásának egyik feltétele, hogy befejezi az észak-erdélyi és délerdélyi autópályákat. Kiemelt célunk a vidéki utak leaszfaltozása és a gyorsforgalmi utak építése is. Azon dolgozunk, hogy ne tartson tovább 5 óránál Erdély egyik végéből a másikba jutni vonattal. A vasúti sínek korszerűsítésére és új szerelvényekre van szükség. Ez 2018-ig összesen 345 kilométer vasút felújítását jelenti.
[ [ Csíki Kisújság 9
Az elvándorlás egyik fő oka a vállalkozói kedvet elsorvasztó hiányos és hibás jogszabályi háttér. Fiataljainkban rengeteg tudás halmozódik fel, és előremutató kezdeményezések bizonyítják, hogy kellő lendülettel és elszántsággal itthon is lehet boldogulni. A törvénykezés ugyanakkor keveset tesz azért, hogy a lelkesedés ne lankadjon. Ahogy eddig, úgy ezután is azért dolgozik az RMDSZ parlamenti csoportja, hogy ez a buktatókkal teli közeg vállalkozóbaráttá váljon.
N
agyon sok utánajárás, alapos tájékozottság és nem kevés szerencse is kell manapság ahhoz, hogy vállalkozni vágyó fiataljaink létrehozzák jogi személyi hátterüket. A cégek indításához ugyanis rengeteg dokumentumot kérnek a hivatalnokok – már maguk sem tudják, hogy miért, de ezzel fedik le a saját felelősségüket. „A hitelképességet igazoló papírok sokasága helyett az államnak kellene meghiteleznie a jó szándékot, és illene megtanítania a kezdő vállalkozókat arra, hogy miképpen tudnak a továbbiakban törvényesen működni” – vallja Korodi Attila. A parlamenti képviselő szerint ugyanakkor nemcsak a bürokrácia, hanem az adóterhek csökkentése is létfontosságú. A kis- és közepes vállalkozások ereje abban rejlik, hogy megfelelő támogatással egyfajta szociális hálót képeznek és közösségként tarthatják fenn egy adott régió gazdaságát. A politika feladata, hogy stabilitást biztosítson számukra. „Csökkentenünk kell a vállalkozók felelősségét, el kell érnünk, hogy szűküljenek a tevékenység után járó adók és illetékek. A kisvállalkozóknak a cég indulása után úgysem a nyereséggel, hanem az életképességgel kell bizonyítaniuk. A hatósági ellenőrzéseket is minimalizálnunk kell, mert ezen a téren is túlburjánzás tapasztalható.
Világos játékszabályokkal tehetjük tisztává a vállalkozásokat, nem pedig a félelemben tartásukkal” – állítja Korodi Attila. Az RMDSZ ennek szellemében szeretné elérni, hogy a vállalkozásokat egyetlen nap alatt lehessen elindítani, és a kezdő fiatal vállalkozók az első három évben csakis a jövedelemadóval tartozzanak az államnak. Emellett a minimálbérek növelését is célul tűzte ki, de csakis olyan formában, hogy az ne a kisvállalkozókat terhelje. „A minimálbér-növelés társadalmilag szükséges ahhoz, hogy a családoknál több pénz maradjon. Az adó értékének viszont ezzel együtt nem szabad növekednie, mert az a munkaadót terhelné meg. Tehát legyen magasabb a fizetés, de a minimálbérért alkalmazott munkavállaló után fizetendő adó mértéke ne emelkedjen, legfeljebb csak az inflációval arányosan. Ebben a formában mindenki nyerne” – fejtette ki Korodi Attila. Programjában az RMDSZ az ügyintézés és az adóterhek csökkentését a bérek növelésével együtt hirdeti. Folytatódni fog továbbá Korodi Attila és Tánczos Barna szenátor vállalkozásserkentő üzletiterv-versenye, a Ne ábrándozz, vállalkozz!, amely a vállalkozni vágyók pályázati dossziéjának ingyenes összeállítását tartalmazza. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy fiataljaink itthon boldoguljanak.
Erős női kezekben az értékfeltárás Számtalan helyi példa bizonyítja, hogy az alulról építkezés sikerhez vezet, még akkor is, ha ez fordított módon is lehetséges.. Az utóbbi évek helyiérték-mentési mozgalmainak megvannak a kézzelfogható eredményei, a szakértők szerint aznban ez nem elég, hiszen mind épített, mind természeti örökségünket a folyamatos romlás veszélyezteti. Vannak viszont lelkes önkéntesek, akik vállalják a saját közösségükben ezeknek az értékeknek a megismertetését, a régiek felkutatását, és dolgoznak azon is, hogy a tudatosságot a közösségben megerősítsék, az összegyűjtött értékeket pedig szélesebb körben is megismertessék.
A
z értékmentést és -feltárást a Magyarországon 2012-ben megjelent hungarikumokról szóló törvény, illetve az ehhez kapcsolódó értékpiramis megalkotása inspirálta. Egy évvel később megalakult a Hargita Megyei Értéktár Bizottság is. A hungarikumtörvényt 2015-ben módosították, aminek köszönhetően a
külhoni értékek feltérképezésére is anyagi támogatást szántak. Ezálal jött létre idén a három székely megye együttműködésével a Székelyföldi Értéktár Bizottság. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, Tamás Sándor Kovászna és Péter Ferenc Maros megyei elnök közösen ismertette korábban a nemzeti összefogásról szóló kezdeményezés jelentőségét.
Az első fecskék Alcsíkon
Pár évvel ezelőtt Csíkban néhány lelkes, nyitott hölgy elhatározta, hogy a maradandóból még tartósabbat alkot. Az úttörő munkát Csíkszentimrén kezdték el, amikor 2012 tavaszán a Szent Imre Népfőiskola Egyesület tagjai elhatározták, felleltározzák a falu kulturális értékeit. A feladatot Fülöp Kinga RMDSZ-es alpolgármester
az egyesület segítségével vállalta magára. „A kutatás a már ismert és számon tartott helyi értékeken túl olyan területekre irányult, amelyekkel kapcsolatban a közösség számára még nem tudatosult azok fontossága. Így a lakosok között zajló kérdőíves felmérés mellett döntöttünk, a vizsgálat így az egyszerű emberek tudására és bölcsességére alapozott. Összesen 546 családtól gyűjtöttünk adatokat, amelyek tartalmazták a természeti és épített örökséghez kapcsolódó hiedelmeket, mondákat, a faluban gyakorolt mesterségeket, étkezési kultúrát és természetesen a népviseletet is” – mondta az alpolgármester, hozzátéve, hogy a munkát addig kell végezni, amíg vannak olyanok, akik emlékeznek a régi idők hagyományaira. A tudatosítás annyira jó úton halad, hogy az idősebbek a régi tárgyaikat sokkal erősebben őrzik. Csíkszentimre egyik legértékesebb, a mai napig tartott szokása a húsvéti Szent Sír-őrzés, amely Fülöp Kinga elmondása szerint azért különleges, mert más településekkel ellentétben a kommunizmus idején egyedül már csak itt gyakorolták azt. Emellett nemrég sikerült eddig ismeretlen népviseleti darabokat feltérképezni, aminek köszönhetően fény derült arra, hogy a hagyományos szentimrei női viseletben a mellény fekete volt, ezt különleges hímzéssel díszítették, a szoknya pedig sűrű szövésű és barna csíkos volt. A felmérésekből körvonalazódott, hogy a lakosság szemében a Henter-kúria, a Margit-kápolna és a Tomaj dombja, valamint az ezekhez kapcsolódó legendák a legismertebb és legértékesebbnek tartott helyi értékek.
A testvértelepüléssel együttműködve
Csíkszentsimonban és Csató szegen idén tavasszal alakult meg a főleg pedagógusokból álló helyi értéktárbizottság öt taggal, amelynek vezetője Sándor Cecília néprajzkutató. A csoport egy időben alakult Szentsimon testvértelepülésének, Karmacsnak az értéktár bizottságával, így a két település közös, a Hungarikum Bizottság és a magyar Földművelésügyi Minisztérium támogatásával összeállított kiadványban ismerteti helyi értékeit. „Számunkra nagy jelentőséggel bír, hogy Karmaccsal közösen dolgozhatunk, hiszen így tapasztalatainkat megoszthatjuk, és segíthetjük egymást a kutatásban. Szerveztünk közösen már konferenciát, illetve egy helytörténeti kiállítás anyagát is létrehoztuk. Legfontosabb célunk ezzel, hogy felhívjuk a helyiek figyelmét arra, tudatosan őrizzék az értékeinket. Fontos, hogy ne a kívülállók mondják meg, mi az értékes itt, illetve az iskolásokat is bevonjuk a munkába” – ismertette lapunkkal a néprajzkutató. A bizottság feltérképezte Csík szentsimonban és Csatószegen azokat a Kós Károly Által is leírt székely ház jelleget hordozó épületeket, amelyek százévesnél régebbiek. Ugyanakkor Szentsimon és Csatószeg között található az akasztottak temetője, amelyhez hason-
lót nem találni máshol Csíkban, és feltételezhető, hogy jelenleg ismert rendeltetése mellett más vallásúakat is oda temettek régen. Vannak ott ugyanis egyértelműen nem katolikus motívumokat ábrázoló sírkövek is. Ezen a két településen tudniillik szigorúbb volt a katolikus közösség: a temető szélében nem engedtek örök nyughelyet az életükben sorból kilógóknak, hanem a senki földjén temették el őket. Nagyon fontos helyi érték ugyanakkor az Endes-kúria, valamint a család tagjainak szellemi hagyatéka is. Természetesen a két település népszokásai is fontos részét képezik az értéktárnak, ezek java a vallásos, illetve az évszakok változását modellező ünnepekhez kapcsolódik – ilyen a betlehemes pásztorjáték, az aprószentekelés, a regölés, a farsangi hétfogásos bál és a locsolkodás.
Közös erőbedobással a felcsíki értékekért
Csíkszentimréhez hasonlóan Fel csíkon is tudományos módszerekkel kezdték meg az értékfeltárást. A Felcsík Kistérségi Társulás és a Bogát Kistérségi Társulás felkérésére a Sapientia EMTE oktatói Felcsík háztartásaira reprezentatív, 600 fős mintán alapuló kérdőíves kutatást végeztek 2014 tavaszán. A mintába a térség mind a 16 települése bekerült. Az értékfeltárás ötletgazdája és projektvezetője Dobos Katona Melinda, a Felcsík Kistérségi Társulás munkatársa, az RMDSZ Csíki Területi Nőszervezetének alelnöke volt. „Szeretnénk a feltárt értékekről fényképekkel jól illusztrált kiadványt megjelentetni, amely tartalmazza majd a felcsíki kistérség gasztronómiai, kulturális és történelmi értékeit. Hogy miként sikerül létrehozni, az a jövőben körvonalazóik, megfelelő pályázati lehetőségre várunk” – ismertette a tervezet jelenlegi helyzetét a projektvezető. Felcsíkon az összesített válaszok alapján a térség legfontosabb különlegességei a gasztronómia területéről származnak. Külön említést érdemel a kürtőskalács és a töltött káposzta, de a bogos túró, a cukros pánkó, a fatörzstorta, a fenyőszirup, a füstölt sajt, a házi kenyér, a házi kolbász, a húsleves, a kikes túró, a kocsonya, a krumplileves is felkerült a listára. A méz, a zakuszka, a puliszka, a rozspálinka, a székely káposzta, a szilvapálinka, a szörpök és teák sem maradtak le róla. A második legfontosabb felcsíki hungarikum a természeti adottságokhoz kötődhet: a táj, a borvíz, továbbá a különböző népi mesterségek. Az említett példákból kitűnik, hogy Csíkban igen jó lehetőség mutatkozik arra, hogy sikerrel tárjuk fel a saját értékeinket. Az elszánt és szorgos hölgyek alulról induló építkezésének meglehet az eredménye, több úton-módon is nekifoghatunk a gyűjtőmunkának. A csíkiakra jellemző az erős női kéz, valamint az összefogásra és nyitásra való hajlandóság jellemzi. A Székelyföldi Értéktár Bizottság a három megye közös akaratából jött létre, és már csak kis lépés választ el bennünket attól, hogy térségünk autentikus értékekkel felvértezve valódi élménnyel gazdagítsa az ide látogatókat.
Csíki Kisújság
[ [ 10
Jobb életet vidéken!
A jövő
18
Kezdeményezzük, hogy a kormány 50 ezer euróval és háromévi adómentességgel támogassa a családi gazdaságokat. Célunk, hogy négy év alatt 2000 új, erdélyi magyar mezőgazdasági családi vállalkozás jöjjön létre.
19
Szorgalmazzuk a telekkönyvezés teljes befejezését 2020-ig. Az első telekkönyvezés költségeit pedig az államnak kell fizetnie.
erdélyi vidéke Ahogy a jelenének, úgy Erdély jövőjének is meghatározó tényezői a vidéki települések. De hogyan látja az erdélyi vidék jövőképét Tánczos Barna szenátor?
Az RM2D0S-igZ terve 20
– Nem mondunk újat, hiszen önnek is rengetegen panaszkodtak Csíkból arra, hogy kevés a munkalehetőség, nehéz a megélhetés, emiatt aki teheti, külföldre megy dolgozni. Valóban ennyire sötét lenne a jövő, vagy azért még nincs minden veszve? – Egyáltalán nincs. Nagyon határozott az elképzelésünk Erdély jövőjéről, az erdélyi vidékről, a munkahelyteremtéstől kezdve az oktatásfejlesztésen, anyanyelvhasználaton keresztül a közlekedésig vagy a mezőgazdaságig. Természetesen hiába lesz autópálya vagy magyar ügyintézés bárhol, ha az embereknek nincs ahol dolgozniuk. Ezért elsősorban olyan erdélyi vidéket akarunk, ahol vannak munkahelyek. Van, ahová a családfenntartó apa, a gyereknevelésről visszatérő anya, a gyerekeiket iskolába, egyetemre járató szülők mindennap dolgozni menjenek. Olyan falvakat akarunk, ahol a minimális havi fizetés eléri a 2000 lejt. Ehhez pedig két dolgot kell tennünk. Először is támogatnunk kell a vállalkozókat, mert a munkahelyeket kizárólag vállalkozók hozhatják létre: családi vállalkozások, külföldi befektetők, feldolgozóüzemek, szolgáltatások. Mi elsősorban a családi vállalkozásokban hiszünk, nem véletlen tehát, hogy az RMDSZnek, a polgármesternek, a megyei tanácsnak, a szenátornak vagy a képviselőnek egyaránt támogatnia kell ezeket a vállalkozási formákat. Továbbá akkor tudunk stabil anyagi hátteret biztosítani családjaink számára, ha a minimálbért 2020-ig fokozatosan 2000 lejre növeljük. Azt akarjuk, hogy az állam nyújtson 50 000 eurós támogatást és hároméves adókedvezményt minden induló családi vállalkozásnak. Ha ez sikerül, meggyőződésem, hogy teljesítjük azt a házi feladatot, hogy 2020-ig 2000 új magyar családi vállalkozást indítsunk be Erdélyben. – Ha már szóba hozta a házi feladatot: voltak, akik meghökkentek azon az RMDSZ-javaslaton, hogy otthon már ne kelljen tanulni.
– Ma egy 9–10. osztályos gyerek 6-7 óra iskola után 2-3 órát
még házifeladat-írással tölt el. Hetente egy órát sportol az iskolában, 40-50 órát ül az iskolapadban vagy görnyed a házi feladata fölött. És hol marad a gyerekkora? Robotokat, zombikat akarunk nevelni belőlük? Aligha. Mi azt akarjuk, hogy a gyerekeink problémamegoldó készsége fejlődjön, hogy a magolás helyett tanuljanak. Hetente 4 órát sportoljanak, legyen legalább 2 testnevelésóra minden gyermek számára az iskolában, járjanak rendszeresen sportra, családi túrákra, korcsolyázni, biciklizni, úszni. És igen, ne legyen házi feladat, hanem inkább délutáni foglalkoztatás, úgynevezett after school. Olyan erdélyi iskolákat akarunk, ahol gyerekeink magyarul tanulhatnak, de megtanulnak románul.
– És ahol van fűtés, benti mosdó, meleg víz, gondolom. Sok településen még ez sincs. – Pontosan. Mi olyan erdélyi vidéket akarunk, ahol az utca nem sáros, van vezetékes ivóvíz, csatornahálózat. Ahol 21. századi körülmények vannak a bölcsődében, az óvodában, az iskolában és minden házban. Ahol a fejlődő város mellett a fejlődő vidékről is beszélünk. Az RMDSZ azért dolgozik, hogy a vidéki fiatalok és a vidéken élő emberek számára jobb megélhetést, továbbá jobb lehetőségeket biztosítson. – A magyar nyelv hivatalossá tétele is jó lehetőségnek tűnik, csak eléggé hihetetlen. – Pedig ezt nem is mi, a tömbmagyar vidékeken érezzük igazán, hanem a szórványban élő magyarok! Ahol már 20 százalék alatti a magyar lakosság számaránya, és településük nem esik a nyelvhasználati törvény hatálya alá. Ezért mi olyan erdélyi vidéket akarunk, ahol magyarul lehet ügyet intézni minden olyan faluban, községben, ahol a magyarok részaránya eléri a tíz százalékot. Meg ahol a székelyföldi falvakban hivatalos nyelv a magyar. Ha új alkotmánya lesz Romániának, mi ezt támogatjuk. Azt akarjuk, hogy legyen Erdély ismét a Tündérkert. Kérjük ugyanakkor, hogy a többségi nemzet vállaljon felelősséget
a kisebbségekért, tartsák be az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért helyi autonómiát, a kisebbségek önrendelkezési jogait. – Azért a visszaszolgáltatásokat vagy a telekkönyvezést is elég régóta ígérik, még ha nem is éppen száz éve. Megérik még a mai gazdák, hogy megvalósuljon az ígéret? – Én olyan erdélyi vidékben hiszek, ahol az új törvényes keret
és az ingyenes telekkönyvezési program lehetővé teszi a visszaszolgáltatási folyamat lezárását, a birtoklevelek kiadását, a telekkönyvezést, a 20–25 év alatt megkötött zsebszerződések hitesítését, ahol a földvásárlási törvény megtiltja, hogy a külföldi multina-
cionális társaságok elharácsolják a termőföldet az erdélyi magyar gazdák elől. Azt akarjuk, hogy a magyar gazdák versenyképesek legyenek, piacra termeljenek, sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a minőségi termékek előállítására, megfelelő gépparkkal rendelkezzenek, törzskönyvezett állatokat tartsanak, jobban figyeljenek a genetikára, és az értékesítést szövetkezetek végezzék! Én ezekben hiszek. Ezektől lesz Erdély a jövő.
[ [ Csíki Kisújság 11
December 11-én a magyar emberek döntés előtt állnak. A választás világos: olyan embereket küldünk a parlamentbe, akik a mi ügyeinkért harcolnak és Erdélyt képviselik, vagy hagyjuk, hogy mások döntsenek sorsunkról, akiknek csak Bukarest a fontos. Erdély és a magyarok tiszteletét, közösségünk fejlődését akarjuk, vagy a főváros mindenre kiterjedő hatalmát? Számunkra ez a választás tétje. Bízom a magyar emberek, az erdélyi emberek bölcsességében, és tudom, hogy december 11-én az erős képviseletet választjuk!
A családok jólétét! 20
Minimálbér-emelést! Az erdélyi magyarok több mint egyharmada a szegénység kockázatával él. Ezért a minimálbér emelését javasoljuk, 4 év alatt 1250 lejről 2000 lejre. Ez 257 000 erdélyi magyar embert érint.
21
Értékálló nyugdíjat! Minden tisztességesen dolgozó magyar embernek legyen biztos nyugdíja. Ezért mi azon dolgozunk, hogy az állam mindenki számára biztosítsa a nyugdíjak értékállóságát. Ez 673 000 magyar embert érint.
22
Családi adókedvezményt! Olyan adózást szorgalmazunk, ahol a dolgozó családok a
gyermekek számával arányosan növekvő jövedelemadó-kedvezményben részesülnek. Ez két gyermek után 4, három gyermek után 6, négy gyermek után 8 százalék jövedelemadó-kedvezményt jelent. Ez 155 000 magyar családot érint.
23
További rezsicsökkentést! Kezdeményezzük, hogy valamennyi közköltség áfáját 20%-ról 9%ra csökkentsék, ahogyan azt javaslatunkra a víz áfájával is tették. Ez 477 000 magyar családnak jelent több megtakarítást.
Az RM2D0S-igZ terve 20
Parlamenti kisokos Románia parlamentje. A parlament legfőbb feladata a törvényhozás. Minden párt képviselőjének és szenátorának joga van törvényeket kezdeményezni, amelyeket a többi párt képviselőivel, szenátoraival meg kell szavaztatni. Ugyancsak a parlament szavaz azokról a törvényekről is, amelyeket a kormány kezdeményez. Felügyeleti jogkörökkel is rendelkezik: megszavazza a kormányt, de le is válthatja azt. A leváltáshoz bizalmatlansági indítvány szükséges, ebben kifejezi a parlament a kormány munkájával kapcsolatban az elégedetlenségét. Románia parlamentje kétkamarás, a képviselőházból és a szenátusból áll. Hogy egy-egy szavazásnál melyik a döntő ház, témánként, területenként változik. De vannak területek, ahol egyszerre kell dönteniük, ilyen a költségvetés, a
kormány kinevezése, és a nemzetközi dokumentumok jóváhagyása. Képviselő, szenátor: az a személy, aki a nép szavazata alapján mandátumot nyer, hogy az adott térség embereinek érdekeit képviselje a parlamentben, törvényeket javasoljon és szavazzon meg. Plénum: a szenátus és a képviselőház teljes ülése, itt zajlanak a döntő szavazások. A plénum ülése mindig meghatározott jelenléthez kötött, tehát a megválasztott képviselőknek és szenátoroknak vagy a fele+1, vagy a kétharmada jelen kell legyen, törvénytől függően. Ha nincsen meg a létszám, nem döntőképes a plénum. Szakbizottságok: képviselőkből és szenátorokból álló testületek, ahová a pártok a megválasztásuk arányában delegálják a
tagokat. Egy személy csak egy bizottságnak lehet tagja. Minden szakterületnek (egészségügy, oktatás, mezőgazdaság, környezetvédelem, pénzügy, jog, kultúra, közigazgatás, ipar, szállítás, külügy, emberi jogok stb.) megvan a maga szakbizottsága, amelyben csakis az adott területtel foglalkoznak a szakpolitikusok.
Frakció: a pártok parlamenti csoportja. A megválaszott szenátorok és képviselők pártok szerint alkotnak egy-egy frakciót, tehát az RMDSZ-nek is külön frakciója van a szenátusban és a képviselőházban is. Közösen sokkal könnyebb föllépni egy-egy célért, így az RMDSZ is frakcióban hatékonyabban tudja képviselni a magyarság érdekeit. Mandátum: a megválasztott személy megbízatása a négyéves parlamenti időszakra.
Csíki Kisújság
[ [ 12
1. „Ha azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa…” Milyen virágot vitt a legutóbb a feleségének, és milyen alkalomból? 2. „Gyere velem a Hargitára…” Hová kirándul szívesen? 3. „Sört ide, bort ide…” Mi a kedvenc itala, mit fogyaszt szívesen? 4. „Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs…” Mi a kedvenc nótája? 5. „Mindenkinek van egy álma…” Az öné az RMDSZ? 6. „Egyszer egy szép napon, tudom, hogy…” Mit fog csinálni, amikor visszavonul? 7. „Mikor túl nagy lesz a saját ruhám…” Hogyan tartja formában magát? 8. „Apám hitte…” Ki a példaképe? 9. S ha ön zászló volna? … 10. „Ha még egyszer láthatnám…”
1. 2.
Születésnapjára valódi rózsát. De WhatsAppon naponta küldök neki egy egész virágoskertet. Régen többet kirándultam, túráztam, ma már kevesebb idő jut erre. Szeretem a csíki havasokat, Lóvésztől, Ajnádtól fel a gerincen, egészen az Egyeskőig, onnan át a Nagyhagymásra – ez a kedvenc útvonalam a környéken. Hát, ez két különböző dolog. Mármint a kedvencem és az ital, amit általában fogyasztok: az előbbi egy pohár bársonyos vörösbor, az utóbbi meg a kávé és a tea, töménytelen mennyiségben. Sok népdalt szeretek, régiótól függetlenül vannak kedvenceim, nem áll tőlem távol a népzene. Fiatalként mi is sokat jártunk Kallós Zoli bácsihoz, a népzene, néptánc, a népi kultúra része volt az életünknek. Ennek ellenére azt mondják: jobb, ha én nem énekelek… Szóval a nótát általában másnak húzzák. A zenei műfajok közül a dzsessz áll közel a legbelsőbb húrjaimhoz. Az RMDSZ nem álom, hanem egy eszköz, amelyet úgy kell használnunk, hogy a magyar közösség érdekeit, jólétét szolgálja, mindenek
3. 4. [ Kelemen ]
5.
1. 2.
Ez most nagyon egyszerű. :-) Néhány hete vittem neki rózsát a születésnapjára. Amikor csak egy órácskám van, a csíki Agyagfalva határában található dűlőkre kirándulok a kutyákkal. Ha több időm van, és jó az idő, akkor szívesen megyünk családdal együtt a Szent Anna-tóhoz, télen pedig sízni a Madarasi Hargitára. Szeretem a jó finom magyar vagy itthoni vörösborokat, és ha megkínálnak, egy és fél éve a hazai finom sört sem vetem meg, és örvendek, hogy egyre gyakrabban találkozom finom szilvapálinkával is Csíkban. Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen…
3. 4. 5.
Gyerekként biztosan nem az RMDSZ-ről álmodtam. De arról igen, hogy olyan munkát végezzek, amitől Csíkban valami jó történik. Illetve arról álmodtam, hogy legyen családom. Alapjában véve mindkettő teljesült.
1. 2.
[ Tánczos ]
Comandat de UDMR • Tipărit la Infopress Group • Cod: 13160001 • Tiraj: 32 ooo buc.
6. 7. 8.
9.10
6.
Tanítok. Elolvasom az összes olyan könyvet, amelyik megvásárlása óta ott porosodik az éjjeliszekrényemen. Megsokasodnak azok a napok, amelyeket úgy töltök el a családdal, hogy nem szakítanak félbe telefonhívások vagy e-mailek. Szaladok, aszfalton, terepen, Bukarestben, a Hargitán, akár Csomortán felé is, vagyis ahol csak lehet. Egyértelműen a szüleim, tisztességgel felneveltek engem és a testvéremet, ennél jobb példa nincsen. Minél több helyen lobognék, és főleg ott és akkor, ahol a legnagyobb szükség van rám. . Azokat, akikkel annak idején együtt szerveztük Kirulyfürdőn a diákönkormányzati szabadegyetemet. Együtt álmodtunk merészeket a közösségért, és most mindannyian a világon szétszóródva, a magunk módján valósítjuk meg ezeket az álmokat. Jó lenne még egyszer úgy együtt lenni, csalódásoktól mentesen, lelkesedéssel telve.
7. 8. 9. 10
A dalban jól hangzik, de nem sárga rózsát. Mindig saját kezűleg válogatom össze a virágokat a csokorhoz, ha meglepem, legutóbb például a születésnapján. Utolsó két helyszínünk az Egyes-, illetve a Királykő volt. Ezek megmászása alatt a fiaim is megszerették a túrázást, aminek nagyon örülök, hiszen itt Székelyföldön kivételesen gyönyörű és értékes természeti környezetben élünk. Akár ebben a sorrendben :-) Nyáron szívesen megiszom a jó hideg csíki sört, de étel előtt egy pohár finom bor is jólesik. Dankó Pistától az Eltörött a hegedűm. A nótázás a magyar lélek sajátja, a dalainkat csak mi értjük, érezzük igazán. Bár van még mit fejleszteni a szövetségen, egy jól működő, fiatalos csapatban dolgozunk, közösen oldjuk meg a problémákat. Igen, akár egy álom is lehet ilyen közösségben dolgozni. A hosszú nyári estéken egyedül fogok ülni, messze az emberektől, Szentkirály fölött a Gesztena pusztáján, és hallgatom a legelésző tehenek kolompját. Ez az igazi álmom.
3. 4. 5. 6.
felett. Biztos vagyok abban, hogy mindannyiunk közös álma, hogy az erdélyi magyarság erős közösség legyen. Ja, hogy jó volna már ezen elgondolkodnom?! Értem. :-) Sokat fogok olvasni, és rengeteget írni. Mindkettőből nagyon mást, mint amit most. Néhány ételről leszoktam, másokra viszont rászoktam az idők folyamán. Keveset sportolok, bár nem mondom, hogy néha a lányom nem tornáztat meg, ha kergetőzni támad kedve… Nekünk, erdélyi magyaroknak sok példakép jutott. Azokra az emberekre nézek fel, akik hittel élnek, hittel dolgoznak. Hisznek a szebb, jobb jövőben, és akiket nem lehet eltántorítani. Voltak és vannak nagy gondolkodók, akiket szívesen olvasok, akik inspirálnak, erőt és hitet adnak. Lobognék! . …Esterházy Pétert. Meghívnám egy finom csülkös káposztára. Olyanra, amilyent ettünk annak idején a bukaresti Bookfest Könyvvásáron. Bizonyára néhány poént, úri pletykát is elcsattantanánk mellé, hogy jobban csússzon.
7. 8.
[ Korodi ]
Odafigyelek arra, hogy mit eszem. Próbálok rendszeresen szaladni, és vasárnaponként a fiaimmal közösen úszunk és szaunázunk. Szeretem, tisztelem a szüleimet, és felnézek rájuk. Szép családot alapítottak, szinte a semmiből kezdték. Családcentrikusan, biztos értékek mentén neveltek engem és az öcsémet is. Édesapám az utolsó ezermesterek egyike, aki mindent megjavít, mindent megcsinál. Egy igazi székely ember. Édesanyám a mindig gondoskodó, családösszetartó asszony. Nekik köszönhetem, hogy az vagyok, aki vagyok. Nem könnyű elsősoros zászlóvivőnek lenni. Látjuk, hogy miben részesülnek a szabadon lobogni vágyó, tenni akaró székelyföldi barátaink, kollégáink. De ezt az elsősoros munkát vállalni és csinálni kell! . Alkalmam volt egy jégkorong-világbajnokság alatt, a jégkorongszövetség elnökeként eljutni Finnországba, és meglátni a tundrát. A felejthetetlen, véget nem érő síkság, a csíki székely ember számára kellemes hideg, az északi kutyaszán... Ezt megnézném még. Kétszer is.
9.
10