CSEN LAPOK ŐRSÉG) ., " XVII. évfolyam PINCZÉS ZOLTÁN. Budapest, 1927 szeptember szám. 72 pengö 6 pengö

XVII. évfolyam

18. szám

CSEN

Budapest, 1927 szeptember 15

ŐRSÉG)

LAPOK MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER

SZERKESZTI

PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS

ELŐFIZETESI ARA'

Egész évre --Félévre --- --Neggedévre ---

72 pengö 6 pengö ., " .J pengo

SURI\IiS7.TÖSI;C Ü 1\1.\!I<.\lIIV."

BUDAPEST.

u

I

t. ORSlÁCtt.\t..\J fC A

.J

XVII. évfolyam

Budapest, 1927 szeptember 15.

18. szám

CSENDÓRSÉGI LAPOK SZERKESZTI PINCZÉS ZOL TÁN SZÁZADOS ELÖFIZETÉSI ÁRA, Egész évre 12 pengő, félévre 6 pengő, negyedévre 3 pengő

l

egy Istenben, hiszek egy hazában, H isz ek egy Isteni ih·ök igazságban, H i szek Magyar01·szág f eUámadásában. A!l'nen.

Hiszel~

...-_.-..-......

_.-.,...

-

... ..........

..-.--...~

.............

~

....

Az ig'azság útban van! Az egész világ feszült érdeklődése mellett tára néllszövet.ség tanácsa a magyar-román bll'Íokpert, Illetve a magyar kormánynak azt a követelését, hogy Románia, ha már a Macht geht yor R echt elve alapján formáJisan elkobozta a magyar birtokosok birtokait, azokért legalább olyan kártalanítást fizessen, amely a birtokosokat a jog és igazság elve alapján nlinden jogállamban megilleti. Ez az ügy már messze túlnőt te magát azokon cl kereteken, amelyek között két szomszédos állam konfliktusai mozogni szoktak, valósággal világra~zóló erőpróbájává lett az Igazságnak és Hamis::;ágnak, a jo~nak és jogtalanságnak és nem utolsó ~orban maganak a népszövetségnek is, amelynek most kell bebizonyítania, hogy merészeli-e valóban komolya n venni azokat a jeh;zavakat, amelyeknek 16tét köszönheti, vagy pedig, hogy távolról sincsen f;zándékában feltámasztani az I gazságot, amelyről azt áHítják, Ihogy még Mátyás király halálakor belátta, hogy nincs mit kereRnie az emberek között. )!i nem kivánunk egyebet, mint hogy pártatlan biróság elé vigyék az ügyünket, mert bizonyo~ak vap:yunk benne, hogy ez már egyúttal ügyünk diadalát is fogja jelenteni. T ermészetes, hogy ugyanebből az okból viszont Románia kézzel-lábbal tiltakozik a döntőbiróság ellen s azt szeretné, hogy ebben a perhen is azok a protektorai mondják ki a döntő szót, akik őt, a jelentéktelen balkáni államot akkorára fujták fel, amekkora. Nem kétséges, hogy ezek a protektorok nem csinálnának nagy lplkiismereti kérdést abból, hogy ezuUal is úgy dönt;;enek, ahogy a mi ügyeinkben kilenc eszten(lej(' lJ1indig döntöttek. Ez azonban ma már - hála Istennek - nehezen éR mind npbezehhen megy. Eddig mindig csak yádlottak volt unk, azok is olyanok, akiket sohasem hallgattak meg, hmlf'm a máRik fél vallomása alapján Pgy,;zPJ'űen pJiléHpk s ité1etkihirdeté~I:e is cs.ak azéJ't eit61gaUak, hogy tudt unkra ad ~ ak, mHe yap;Ylwk kiitplpz"p PH m pn~yi l k01l fizp~li.i:lk. ~o~st Illa J' kpz(hlllk pgyeJlJ'allgll fplC!kké ::alm a VIlag It,~lííszéki' "lííll, nJ1Wh lH'k J"olit'znkaratan vagy leg;diibl, i~ fagyos köziinypn m6giH csak kPJ"rf;ztiiHö.1" IIZ jg·ilz~ág, il ll wly 11 " 111 png,,(li mí'g, hog·y 11Z pmhr l"l g~-alja

l

Megjelenik havonta kétszer

SZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, I., Országház-ntca 30.

ség felett a gyűlölet sötétsége korlátlan hatalommal uralkodjék. Mo:;t már kezu elérkezni az ideje a=ak, hogy mágnnk követelj ük a világ ítélőszéke elé való állít;'; "unkat, mert most már nem csak az ellenségeiaknek, hanem nekünk is vannak tanuink. R othennel'e lord volt az első, akinek bátorsága volt ahhoz, hogy ügyünk mellett tanuskodjék. Az a sokezer aláírás, amelyet neki a magyar nemzd átllYUjtott, távolról sem fejezi ki azt, amit a nemzet vele szemben érez, azt a szeretetet és hálát, ampllet csak a jogtalanul üldözöttek képesek iga7.an átérezni. Azt az erőt, amelyet lapjainak óriá~i méretű publicitása jelent és amelyet ügyünk szolgálatába állított, most még talán nem is tudjuk kellőképpen értékelni, erre csak akkor leszünk ma j r1 képesek, ha hozzáfűzött reményeink valóra válnak. Törhetetlen hittel hisszük, hogy ez már nincsen olyan elérhetetlen távolságban, mint azt ellenségeink - meggyőződésük ellenére - feltÜlltetni szeretnék. De azóta újabb tanúkat is szereztünk. Az egyház, a tudomány nemzetközi életének és szervezeteinpk a legutóbbi időben több izben volt találkozóhelye Magyarország. Itt ült ossze tanácskozásra it pretibiterek internacionális egyesülete, itt tartották kongresszusukat a zoologusok és sejtkutatók, üle sereglettek össze megbeszélésre és tanulmányra a német gyermekon-osok s itt kezdi meg konferenciáját a barlangkutatók tudós társasága. A tudományos életnek ilyen centrumaként szerepelni IDi~gti"zteltetés minden ország számára. ~\. mi számunkra azonban többet jelentenek az elismerésnéJ. Azok, akik ezekre a komoly kongresszusokra nálunk összegyiiltek, nem egyszerű globetrotert'k. akik egyforma érdplclődéssel nézik a p6risi Lom-re kirccseii és valamelyik spanyol falu kakas\'iadalát. Komoly és szavahihető tanuink ('zek npkiink, akik it világ minden részén yallomást fognak t.:>nni allleilett, hogy a magyarság nem kipusztulásra való, önmagát kiélt és értéldelrll 110111zet, haurlll az emberiség egyetemes kulturújának olyan tényezőj e , HlllPlyet éppen az emheriség knltunlja énkkéhen meg kell menteni. Dyen tényt'kkd szeml1l'Jl szüm;,zédail1k er(íf('szítés('inek nYngodt~1l1 nézhetiink "Iébe. . , Tudjuk, hOlD bnjl:1rsaiyk l~iizött is s,~kan ,-aunak, akikrt a magyar-roman jud"l,!",r kll1ll'ndl'lc' eg,énilpg" is érdpl$·l, épPl'n l'i,0rl kliziil1iik ;11lnak id~jén i~ nz ig0nyC'k bl'jrh'1\ 10sén' \'\'n;, 1kü~0 t\'lhíy;ísunknt. Ll'l1L't, hogy még $übn l'1 t$g1.1Hk hlllmj 1ih-isl';; 111011, 111('~1" hi zak"d0 iiriimuli'\ kiúltjl/k a \ ilngha: ;lZ Igaú;Íg (Ilhan ,'nn :\[;tgyar~ ol"~zng 1\'16!

i'

...

CSEND 6 RScOI LA

r..'~

, l (.lafo I\: a l eg-en) ' , " ))~1'ltas S(,'gl ( \. « . , l,ll,('p~('s . ' . l'chH'Ul,lH . . , I lO~. r es

'

h()lH

·t ,',1 ,t ~ZI"IIJ)lIl1t ,'"ht,1 /'1(í/l'IJ,~I·j,h 11'11111', lIliIl! I " . , ' " " 1'1 'I IlIílr''''(''III(íl~~k "I(ítt :1 f,,, .. 'HI/)I'.~l'gl SZlI ~a :It " lll, , , , 1 I' I I ' máI' nel11 "oln
f;Z1'1' ,l

"ll'

(

1':-;

1';'

diaIkozik " múrljiíhan IPllllP.a :'nllalllnlld~, k,)tl'l~. "l'II,,"O'I'l 'lhlJ/)~'l11 1l1/'!.!.'fonlnlm, EppPll 1!;jpl'f :1 Iw· (l·'"illnl,," ) " 'C h "" .' , ' J ' k"f 1 It' , . ." roJl1 ('Y ul(]Jl "áJlalnndli ",wiga atr o I' (,ZI' ;;pg-d 11.'''\1nI0;11\ tiil'I~IllH' ;1 lnY;1:-; U.1 0IlI'O];: k1lkl.' PZ1'-' I: hal éVlhen h~llCllll' megállnpítani azzal ln fl:ltéf.I.llpl. i~ ~1.;1I a kiiliimb"l'ggl'l, hogy l'zl'l\lwk "n knlonnl ho O ' \' a véo'I!'O'P'i fpl\ rét!'1 C:i'mk az ('Jmm~·ü Vlz;;g'a kih'p .. \·sl'l\' 1ll'IlI l'g) , IWIlI'1ll kN l\,;ztl'ndot IJn:1l fol'- lpt~il'lp ulá~ tÖrlrnhplik meg . .•o\.nnak, a kl (I r::-!l'lIrJ dit,mi. jg~ il'hát, l'zek .f' lHl!'OJl~ ~,\'b~~ lJ.~lll k~t, ha- ö [',;éget valóhan ét; komolyan é}ptpályántlik vúl:,SL.' Ih';1l ('".lk \' gy \'wt .toltrnelll·", .l~ ol'~?n . . ~P~)~l: totta, egé:;zr~n mintegy, hogy ha~'olIl \'~lgy lwi t'V!'!' az..'rt. lIll'rt il 10\',1" u,lOI~eok kJkepZéo;~ tobb Hlobl e:s kötelezi-e mao'ál; olvanokra pedIg, a'kIk a tp,;tllll'tn;li--":\I)hh költ"rgl.)(' ~1'l'UI, azok;~t m~ll' t'1('Y(' 0)7<1;1 heil c';(lik átll1~nl'ti eilwlypzkedé:,;t Ikpl'esnE'k, nillf:'5t'n S önkt'll t .kll'n~kl'zúk hól ~(''' n'n~I, a kJ k il e E'!.lclol'"e- ,;z1ikRég-i.i.nk ..\ h'a t év letelte után mindpnkilwk a gl.'l t-ktpllett a k,_,\lapul H'.\r LOO fon3; lo~ a~ lehizamot, kb.. lépéRt hál'Dükol' meo' leUlf"tn(' eno'ednt. Erl'e a hat 3~)n fo}'\.\ ~l~ll'~l:lk ,~z: ~' Jegenyseg~.t:, a~.elyn ek fe~- hónapPa is inkábh gonclo~kodási °idő gyanánt lenni' tptl~\nnl hl; ;lta:;ot'n~lk kell !l>nl1le (ol"palHllCSnok()lk, szüksé O' nehoO'Y va]
PIN{,Z;l~~ Z;OUl'.\N "/l:tz.ulos.

I!U7 ~7."JllelIlIH·t· 15

P()I<

"c

_

~

~

~-....

~~

c.~{1IIlya

Fablsi film. Fal/l. Vasárnap. Alkony. Korcsma szag. Hangos legényhad ... Pajkos lánysereg .. , Xótát nyekergő, pár füstös gyerek ... Virágos kedl' ... tánc." kurjantós szavak ... Ker ingő

párok: het y kék, dé/cegek ... Fehér láb - rillgó roholyák alalt Lopott csók .. . Virtus ... V illámos harag ... Turán dac . .. Összev illanó szemek ... Fokos. Bot. Bicska ... Öklelő karok .. . Kibuggyanó vér .. , Hör9ő sóhajok .. . Kergült embernyáj '" Összevisszaság ...

•

Hajnal ... Szitcíh'a szállingó arany por ... .dsszonysikoly '" Csönd .. . Korcsmafüstön át jJ]egcsillanó jel: tündöklő kakastoll. " Vcílyi Nagy Géza. :-

_...

Jönnek a

csendőrök.

Irta: BEÖTHY KÁLlUAx s~ázados. Arra Xagyrét felé egyszerre csak elszíntelenedett a világos-kék mennybolí. ÉszrevIétlen, alaJI..tomban, Alig egy tenyérnyjre, de mikor Kún B álim t öreg Ib ojtár újból ,k>szaferduLt feléje, máT széiterhlt, mint egy ponyva s közepén hamuszín, szürke folt srokadozett. Szerte a földeken izzadt. barnult emberek küzkGdtek az aratással, szedték, gyüjtötték _ a kenyeret. Kapok óta mozdulatlan yelt a levegő s a nap égetett. Az árnyék enyhet nem adott s a Szilas-patakban megrepedezett a part. A mederben itt-oM. még villogott egy csöppnyi víz, amelyen seregestül civódtak a falu libáL A kutak estera már-már rövid lett s csak az pgyetlf'n forrás tiszta patakocskája a hegyeidalen, csör_ gedezett, cSE'vegett frissen, .sie:tve, jó'ke-dvűen a iIDohos fák között. Tíz-sz/myi idő alatt ott messze a llamuszín fQlt plnYlllt Ps ff'ketedni kf'zdett. ilIegmQzdul itt-Qtt eg, fű~zál " " ff'('~krk lPjjPbh szálltak a mező fölött. Sóh:lj '-zalIt a vf'rr'jtf'kezőktől: eső h·sz, hál' Isten. " .. Dc

_

--

_-

_..._-

_-_

le.sz" - ,'éHe KQpasz fi.Iáté, laz u.rasági igás a crakcdásnál. ,.Magja lesz" tódítotJj; hozzá kisvártatva mire a tikkadt, elernyedt rakodó k, kQcsisok. meg az ispán úr is. körüljárta,k szem ükkel, ameddig a dombQk-hegyek engedték. A barmok is feltartották QJ.Tukart s az QcLacsapócló enyhült levegőből mélyet húztak, majd dllhösen verték magukról a teméntelen legyeL J'vIQzgás kélt messvi, csak alig gyengén és már szellő járt a IIDaS7Ja, saI'ló e~őtt. már suttQgott a búro s a nehéz kalászek ail'Mlyló, 'l5)"önyörü tengere me'gunQZdult. A PQI"Páczy-kúria felett víg le.ndülettel keringélt a ~al3Jmbsereg s az UclVaTQn, - mint egy vásárban . kárált, 'kia;bál t. hangoskodott a rengeteg barorrdi. A ny QmaiSztó, fülledt leve.g·öt ~lnYOlIl1t'a ennan és21akról az üdítő eon.yJIü] et, amelyik Qtt messze már fekete. !haragos ,felle~€Ik!be SÜTüsödött. Itt-Mt villamt. rámol'· dult ,,"alami s fent az o}dialiban az öreg tölgyesben i~ 6/u t t ogás .kiél t . . . A szedres feJől mest el'eszkedeH Ile 'k ét c,>enaő r: Névteleon. tiszfuelyettes és Bárki csendőr. Nyugedtan közeledtek a község- felé, lha21a. ..MáT megáz1.l'Il'k", szó.lt Névtelen. járőI"l.ársáh.oz. ..Sehol egy fedéL Fa alal1;Jj; meg nem jó. Az ember I\:estében SQk a vQnzóerő és a fa alatt még jab-blam éri 'a villám. Hát c"ak szép~n menjümk. KülÖll1ben is: ha fedél alatt ,'agyunk, ott is elérJIet az Isten. ha úgy van megü,,·a. Igaz. ... jli 'V'aJ.na. mQst yolTIJa jó la váUagaHér ... Tudja, mi az! Mi volt az? ... Nos. hát egy QIY'an ru.b'a clarab jó hélkp. világban, amelyiken jég'. '\"ill ar. zároor nem fegott. Soha. N ea:n áJm. mint ez a mai ruha. Egy ki" ''/ÍzetlJmp. vége. Szárítbla tjla a 'k:ommán fél.napi'g ... AzUn tudja-e, :mért ninos most Qlyla n? Nincs ,pénz! ... Nincs pénze a magyarnak, mert Imá,s.honnan YP ..,Z~zük súlYQS rplénzekért még la ,>ót is. a fát is. a pOI,ztM lS. meg a V'asat is. meg majd min1drmt. Hát errr már n<em fuUa ... VQlt. ,tudih1atj'a. mimdenij'nk . " T~;Í",a. mo&!: oszt' olyanek leszünk ám, - nézzem c"ak! .. . T:rü)1, itt csúnya világ lesz! .. , Még' jég is "\"lan henne! Ll'I'ÍJa ett Kel'e.ki felett azt a sárO'ás-fehéres I'Pszt :l fe.l1hőlk széhn? . .. Na. abb'a ' a' TIl;! - Itt "I'a'n. m;ir kezdi!" - s azzal Névttell"Il tiszthelveHesa zuhhond'l v-égil!t'E'lSett Yízc<senn fQltjára DlInratol.t. . . OM.. KeTeki előtt ,""gig1hasaclt a felleglánc " helől ... J",.!,!!". ro,t)PP1~.t ~l hos 7zan. cikón"a Xyomóhnn 'h1l1aI IJlltl, clubel'ges. el Q]'!;'.] s meg' el sem halt. már má-ik ki;",,'tt,>.

1927 szeptember 15.

éSENDÓRS~OI LAPOl(

55~

kezni, ebben az esetben még mindig mód van reá az illető cs(>ndőr minden ké"őhhi c.<endŐl'ségi szakho~ 'endőri e~vebet nem. Az áll1.alános ismeretpk körébe tartozó elméleti 1a'l1folY
r______________

_______

A fetlliledt, melegert-verő fellegek~nyomta "rel egymá&llaik verte a csemeték fejét. felboJ'7..olta a cserjést. meg1lóditotta a tölgye!< kiar:iait ól VI1Kl iraJIDban nY'3!rgtalt fwt,a fellegeIkke l 1DJ0rgás, dör,gé<', villálmláJSo'k 'között. . L wt a Iro~Sléll'ben beooukód tla k ab 1'3JkOlk, ajtók, búj t a Jószág, bl8:rOlmJfi S avt.án I3.Z ember. m:íg J..'ilni a mezőn .;l ,t;ze'lrorek alja, iklazllllik, kere5'Ztelk teiltelk !Illeg menektiilőkkel. Az eilső

csöw után hirtelen Mdeg kövéj' swme.kben esni keroett. Sza'POrán, sűrűn s III földről az első [l'iIllanathan felrverte a .poct. !Szürke gomolYl8Jgibam. A .srel szé,ús zóT1Ja nyomIban s új fel1egei hl3lSítű'tt fel borz;a}1Jl1a.S erejével. A záJpoo' erősödött s beMapott oldalról mindent. Fent éleset csatt,anrt, dörgXitt s kint a karámbi8JIl a barmok egyunásboz duges :Dl8Jgy úton a hamtaJ'!tó, megrakott kocsi'kTól le:szedte III kiéJvéket s 'a végén a kocsit a llllegv'3:dult állatok egy ruroklba vág ták. A szél feloroítobt örömooen, felkaJPott egy ké~nét 'a sárból. meg'fOTg\atta a ví(l)Lü'kTös ÚIt felett II egy új rohammal srettépve azt, 'belei;a;po,!'/t,a laz árokba. Onnan e!lroJmni, ma gával ragadlVa 13. szaladó fellegett, feién a fergeteges ég. úijálJ1 az útm'llwtó villámok . . . Maga előtt memekiiilő'keL, ~nagyonokiat vefürcl~!te a Lömlböl~ ,rj ,.IHlJ'b~1U ~ úgy VHgta Le a bal'TJlolc kÖ7Je, hogy azok rlacHu,1l S7-<1 lacItak Rzéi irtóvatos félelmükbt':I], yég'i.g-ordíiva a mezőt, 'V'ölgyet ... Orpg Kú
___

__________________

pedig hlUllott II csaljá., é~ nyomában yé:"';,g'\'('r! tad..,\. húzát, házat R ulakat II jég s yéglg'flörölllhölt erdőn. házakolll, állatoll és szí '·e.ken - az Istf'n ... A tölgyek alatt 'az oIdallimi ('ze~' ,ki., fOlTás !'al]..--atl( II földből s a község relé .sie (rot t. rohant. S ('zel' ki" patakból lejjebb lIIláJr száz Jp!!. de tízszeres l']'iíH'l é< vízzel és már ga:]yakat. télW(t fÜYl't )óbúlt 'I hábhll. Mire a regi llllai]o1Ul 1ájám ért. ~llá,. c~ak !.íz patak 111:1l1a,clt. de a7JOk már lkövE'ket sodortak lli.l".!!.' méhiikh('n. klisZ1akg13tták II fiabal bokrot. ahogT a köz s,'!!.' sz<;1si; házánál belecsanódtak a Szilas-pa!akhn. amf')rik pf't1i'-!' mÚlI' harsog. d'ÜQ)örög II veri II p,uiot. min ( a ,korhúes, Sárg:a és ,szennyes é~ aj,og:. II t.íz ki .• patak táplálj'l . növeli, tolja, m(\g'bő"zül ~ ll,,'ki-Jlf'kivúg a híunak ott a FeIső-szegi utom, a templom tújárL. Aztán. . . a lDJáSliJk oldalr6! Dlegin t fOOro'. 1l~-1l!!.' ta1am pallakocskálk indulnak s oa kli kéllyeqlé l má" Yizek'kel csa'pnak össze, hOgT pll>"lllásha fonó,h':! rohanjanaJk ki ,kerteknek, udyaroknalk ,;'" kerít,;,ekcn at vaJaholaz utcákra, "ala,bol 'a Rzil,),;ba. :l1ll('lyikhől cz('!' kis tornyo{lSka vágód:ik fel s hull yi""za a jéggoly"J;: után ... . Zu1lOg 'sUlJkadatlan é~ szerte a tájon "íz ft'k,zik II laposOIkban és nő a víz gödl'ökbeJl. tlnknkh:lll. U,IY'lI'(lkO'Jl ... Bömböwe "ágt'nt a "zel. alkadúb-t nl'1ll hll",r és meg·tépá'Zott a húztt'lií. szalka cl I n "ü,·tin)-. II keritt'" nyiko'rog·. - a,hol mi'g áll - II kúlns!o!' t'$ kint ~l tarlón a keresztek ö"z~-yis.'za. ,z'Ulaszét. mint c,,~t:l után a halotl,uk ... ű"ölt. síra "ilwr ~ a rt'tlent.,. 'I1lélyölíí" J'ellegekből Yilágít Jlu,'ztító útj,ml II rue:DJllyko ... Az utcán. ll!eálkon ii! n 8!.i1", ft'],' k"'l'.',,.,....:i mU1
~{·apj[! sZl1rt,o."i, ('g-y-illJ.!:(\'''; lll:l~'zatút :ll. :11l~-;'1. (l'zntt l11t\l 1'(>11 ·kl'l,p.'Z!(l !Nljzo].t:1 t a I','ll' 1"111 ..; II (:i 11:1 Hh'g'i, :'I t k.)T.\'ll f(lll \" I'~ll ti 1l1l'~' rl~l t' It·, t . \'t'·'Z t \\ t t, fl~ r;!'.\ t I\!,!'" t ';11~()1 t-:'l y i ... k\).. júból fil. {\tn't. il, :1 UYlll1WPU1t t'mh,'I'! ~ . . H..':,.P,'\h nt'\!L.t\ y{~g'ig,r()b~ilk HZ p,{i ~ \':I!..t.~. :1 ki)Hn~' l\k' JlI,'III"k'iilllt' - huyiJ! Kiíriiliítk 'I \'(il~,l;::·\ís1;,'." 'Ol'a

1,',IM!,'ul k"I"U"ZOIl. ,i d h'h,', :lZ ill' l'nh,ul 1\ kii,,:liitt ~ .lZ HSSllHl.\ r\'jlh,~..... ikt,ltú:-."~~,l ll :." k 'l \'U'; •••

hHII

llu\út .•

CSEN06RStOl LAPOK

;\~\1

~;:t,k:íl:lÍh~l1\ Y:l1iíhnll l<.:lik~(~gl' '<1n. Ih' ('l1n(>l nz!án 11 t' ft'"' ' t'll 1)('1111<' tiihh l'n', 'twt ii n 'l Sl'lll. l,jp;{'~zl'n f"Il'~l~~\'R l's hi:íh:1\':116 ~1'('IlI1l' a RZI'1ll'll1i J11UIl kúll<)z :lIIHW:Yis l\('hl'7.\'n lwzz:l,;zokó agyalm! olyan l'lI1H'h'h'l~k'I'1 krlwlni, :111H'lyl't a hnllp;:i!ú l'{lS JI~lÍ'v :11nlt lt~\'i,; l'll\·l~'it, 111l'1'1 ninC8 alkalma :ln'n, hogy :lZI,k:lt':i r-. "'\akorbti t'/.nlg·i'ihübnn \":I'ló alkalmazás . :'ilt~ll m:lgnnnk 111l'glnl'h::n.

.\. !Íz hónap 1'l!l%~Yl'1 a hallga IÓ'k vizsgc1! tlm-

n (>lwk .•\.kik a yjz,;gnn ml'gfl'lPlnl'k, azdk vrg1rgl'lennrlll'k t\~ D1l'gkapj:í.k a "csendör"--i rencl-

,;ítYe

fl,ko:wtot, a ll1<,g n(>m Íl'lelt('lket a szolgálart alól fe'll11entt'n~k é", ,-issZ
Xl'1ulny szóval ki akarok itt térn i a próbar". . ndőrök jelt'nh'gi ki krpzési rendszel'ére is. ..imennyire ~n vélL'llHmyt alkothatOIk magamnak azt hiszem, hogya lapasZlt.alatok szerint a jelenlegi egy évi ujoncki1kép:res (tekintve, hogy a próhacsendől'öket egyelőre csak járőrtál'Sakká kell kiképezni) a mai viszonyok között elegendő. Neu, tudom azonban, hO!!T vajjon célszel'ű-e a két kiképz&,-1; egymástól ifyen élesen elkiilöníteni és nem volna-e praktikusabb a kettőt egyszerre, jobban mondva párhuZ<'1mosan végezni, Az ujonch."iképzés az ujoncot inkább fizikailag terheli, szellemileg kevésbé-, mert aránylag kevés ...... ........... .....-...........-............... ~

~

_-.--~

-.....~

Félkézzel még tá!Jll3JSztj la magát oa vilskó falának, a másilk.kal magáJhoz öleli már csU'pa-VlÍz ovdító Ig yerekét. amelyi'k, milkor a 'V'iJlám ujból lecsoaU,an valahol, rekedt kIiáltá,ss-al fonódilk anyjáJI'Ia. Az elloép a viskó mellől téWváma, lábai előtt réa:nüJ.ten névi a zúgó, agyoagsZlÍ.D.ű árt, még keveset egyelllS>úlyoz, majd e1vágódik sikoltva bele a rohanó vi:dbe, G'Y'elUlleke k'icsrupódoH karj,ából s úgy hull le ő is ikapkodva szegény , .. Hol az embell'e~ , '. NYOllllor~etánek megrnszt<íja? Hol van a másil!:, ott, ablból oa puttri'b ón Meg [lagy, kamasz fia! Merre ",an iH, ilY'emkOT la segHség, a ~énfi? ffiába itt a kiáltó S1JÓ~ Ki 'Van oa talpám, .ki a bátor itt? Szíve - maredt még V'al
•

.Aztán máJ.snap apró betűs hír közli az 'Iljságfuan, _ nem is milIldegyikben: " ... s az ÍJtélebidő IborZ<'1Jlmas pnsztitásaibamaz ot.tani c.sendőrőrs emberfe1etti küzdelemben négy emberot mentett !ki a hegy eklb ől alázuhanó viztömeggel óriáJsira dagadt Sz.illas,pata!k.bÓl." Semmi több .. , Sem is kell töb'b. Ami onnan elmaradt, azt megauja a kÖzÖllségaP1
HJ:l7

HZ!) pt, ~ m

h,·,· 1;,.

cl mÍ'lr4(pl jár, il1'káhh gynkoI'l~(i iigY~Hs'Í,~('kf'f)'''~ télplrz, amclyeL az érLelm rs UJoDr aranyJdg "()I1,~ nyen s'a j:1! ít (,J. A. kjvonulá~ a HZf~llen:et nf'l~ 1:,:: ra,.;ztja, söL ft"llidítl, mert mllld~z, aml,t ott lcd '-~ hall, 'az ő é'rlehni Io1,ához van meyvr, kiezzC']fogl~:tt" és könnyen érthető. ügyes okt~t? ~e!lett az u:l(~n cak szívesen veszne), rész~, a ~l!{,epZeHb~n, an:~J1f"J~) nálják, hogy egymast fel ulmulJak ,az ugyeHr:;e~l~( lJ s a jó oiktató mindig talál módot rea, ho~ ~ . k~kep zésnek dlyan fOl1mát adjon, alIDely felkelti er:; renDtartja az érdeklődést. , Ezzel sZ('!lIlben az elméleti tanulás mar nagy munkát j elent a próbacsendőrnek. Szellemi munkával nem foglalkozó szán tóv ető ember szívesebheD felszánt egy Ihold földet, mint hogy egy levelet ,megírjon. A próbacsen dől' memóriája is eleinte bIzony nehezen működilk, egy~egy paragrafus megtanulása nagyobb sze'llemi munkát jelenrt 'a számára, mint egy szellemileg trenírozott embernél tíz-hú,,,z oldalna"'k a 'betanu~ás'a. És a hat hónap alaltt nincs, mert nem lehet pihenés; az idő rÖVId, az anyag peclig aránylag nagy. Minden átmenet nélkül, máról-holnapra kerül a próbaesendőr a szinte teljes szellemi tétlerrségbó1 a legmrtenzive'bb szellemi munk~ba, hasonlóan aJblhoz, aki élertében sohasem vágott fát és aztán egyszelTe öt öl fa fel vágás ára vállalkow'k. A hirtelen átrnenett elijesztően ihat és erősen csökkenti az önbizalmat. A legteljesebb dicséret ilJieti derék próbacsendőreinket, mert a szellemi gyakorlat h'Ílvnyát lankJad1l1tlan szorgalommal pótoljáfk s kötelességüknek a legszebben megfelelnek; vizsgáiikon valOban minta'szerű h
~, ~ é:1

(j

~ ~ ~

.K

k t· il

a

h Si II

a

él !lJ

l) 82

zÉ

hl ta tn

id hé sá

•

192i szeptem ber 15.

CSI!NOÖRstot LAPOK

551

A Johannita-rend lovag jai szeptember 6-án átnyujtották K ormányzó Úr Öfőméltóságának a rend je'vényeil. Öföméllósága a rend lovagjaivaJ besooélget.

teljességgel újszerű előtte. Mindaz, amit meg kell tanulnita, teljesen kívül á:H az ő eddigi nemcsak fogalom'körén, hanem szóbőségén is; nemcsak új szavakkal, hanem ezek révén olyan úJ.,· ide"'en fo<> galma1klktal kell megigmerkednie, amelyeknek felfogására és megértésére add!igi ismereteiJben nem talál alapot. A gyermek könnyen, játszva tanul, nemcsak azért, mert szellemileg friss, hanem azért is, mert a tanulást olyan fogalmakon kezdi, amelyeket mind jól ismer, a kutyán, macskán, karikán stb. és csak fokozatosan halad felfelé a fogalmak skáláján. Apróbacsendőr fogalO!ll1lköré-t az élet kiterjesztette ugyan, de még mindig nem. annyira, hogy pl. elvont jog'Í fogalmakat megérteni és egymástól megkülömböztetni tudjon, hogy az egyes deJiktuIDok közötti finom nüau'szokat felismerje, hogy erkölcsi tu'lajdonságok 'tartalmá'V'al tiSlJtába jöjjön, meg tudja magyarázni, hogy pl. mi a közbiztonság és az állaan biztonság stb. stb. Ezért nem képes mindenik próbacselldőr arra, hogy valamit, arruit elolva1soit vagy megtanuH "a saját szavaival" vissz.aadjon, mert ha a fogalommal magával úgy-
Mindenki taprusz1alhatta önmagán, hogy amit egyszer akár gyermekkorában is szószerint megtanult, azt soba ~letében el nem felejti, míg a csak "tartalmilag" megtanultak nagy része legalább is réslJleteilJen aránylag harrnarosan feledésbe megv . Az, amit a próbacsendőr az első elméleti kiképz~s alatt tanul, a csendőrségi smkismereteknek olyan ábécéje, amelyre egész osendőrségi szolgálati ideje a'l att 'sriiksége lesz, egyáltalában nem végez tehát hiábava'ló munkát, ha azt szószC'rint megtanulja. Ez külömben sokkal könnyebben is megy neki, mint a tal,talmilag való tanulás, mert ez a szdlt:'lllÍ mUll'kánalk inkább csak a technikája. Ana alltán, amire a hat havi elméleti kiképzés alatt nincsen idő, L i. a megtanuqtak feldolgozásál'a, megérietésére, az örsparancsnok hivatott. Az iskolából az öllsre kik€'rüli próbacsendőr és fia tal csendőr kezd mindazzal, amit az iskolában tanult, a gyakorlatban találkozni. }..nút az iskoláhan hiáha próbáltak neki megmagyarázná, alTa most kezd magá tól is reájönni. Az öt'sparancsnok pt'llig az oktatások során elő..<;zedegeti a c,;endl; !" fejéhlil mindazt, mnit az i~kolában értdC'lU n~lkül bemagolt, először a szavakat, aztán II momlat(\kat ,; így tovább. Az él'telmetll'n szavak kL'zdelwk értdmet kapni, az él\telC'1ll világosodik s a gépi~'H'1l hadart szavalroi qassan-Iassan pótolni ln>zdik II .. ,ajúr' szavak. lDhhl'Z azonbnn idő 'kell. l~gv. kél ~,<,zll'nd(i. néha még több is. ~. I l!:az, hogy szósz('rint való tnnulá:;( Illinlh'nt\;l~' i:,;kolá bnn iiltlözik. lijz tel'Il1észl'les is, IllL'rt az j"kl) lákhn II n Illtlr l'gYl:'Zl'(" t~n ultakl'a 11l'1ll l~'ltl't új ra vi~"zntérni. Ott Uljlldl'nkln~'k :1ZllIlnnl nh'~ k,'l1 0.'1'0 ü-ni(' nz I1nyng-ot, 11Wrt kiilümlll'n lll'm 1,\1\\'1 Ilwúhh11Il'nni. II j~zl'n 1\Z ilh-úli, núlunk i~~' \"l)ln:1. l'~:lk hogy mi nem fordílhnt unk ~'~Z\l'lll10kl'l :1' dlll~;I\'ti

:;;H"

CSENDóRstOl LAPOK

k.i~\>pz;,:m'. .i~,)hh:~.n ,m()I~,(h'a _a,z :á l ~~11án(}~..in ldl~~~Id ('lat f\'.lk,,,;t\) l'l(lk\'s~~to o!~t<üas;a, ,nel~llnk J,~ . illi; :II:1lt ::;1)k;l( k\'ll Y\'g'I'zllunk. ~~gyt'l)kl'llt az Isko~ hikhan is :l/.t nmirtíl nhl ak:lrJak, hogy a «u~111u júl Illt'gj"f!,'YI';'ZI' 111.'3g1Íll'H,!' és 's,?ha p'l ne I,;I~'Jb:::(', S7.í)~.:\.'111l ( t:111 ulla I,Fl k, ::;01. a konn~t>bb met) Lan~l hatú" h'(h'l'~rt még Yúr~be JS IoglalJa~:,1\.. }~tlll p}ep\)ziriák: "An !~', apud; .. " \:ersccsl~~Jet blzonya~~ sl'nki :;\'111 frlr.lh'! Ic meg 1'1; ePJ)en Igy nrun fcleJil \.1 llIt>g S7..ányba~ a követelménye.k és hogy menn)"Íre nem tulzott kivánság az, hogy a csendőr legaawb'b azt a keveset, amit tudnia kell, valóban tudja is. Ezzel szem~J.l ,a~t ke~let! tapasztalni, hogy 'a tudás az oktatasI orak szamaval nem egyene.s hanem fordított arányban állott s nem emelkedŐ hanem ellenkezőleg, hanyatló tendenciát muta'tott. Valahol tehát hibának kellett lennie, vagy a ikövetelményekben, vagy azok kiviteléb en. Vol t is hiba és pedig azt h
A 'legénység ki~épzése az islrolák és a tan folya~o~ fel,~data. Az ors nem tud kiképezni, melt az orson .. hiapy~anak 'a kiképzés előfeUételei. Az örsön B'ak ,onkepz~ folyhatik az örsparancsnok felügyelete es v.~zetese ;nellett. Ez pedig nagy különbség. , A~?vetelmenyek fokozásával nem mindig sPg'lthetunk a dolgon, mert aki a kisebb követ.eIlményeknek nem felel. meg, a nagyobbnak még 'kevésbé fog megfelelni. Mmdenkire csak 'akkoro te11het kell

jl)27 8Zl'p("rnhel" M.

rakni, amekkorát elbír, de azt aztán meg is kell kÖvr(clni. , pél'll' Az ön; meO'telihelésénel (au l nl'ID lI.~h/.'t

figyelmen kí vi.i.l rh~!P'll~ azt ~)~!eg~ 1:p'l'hf't, ':1J~l~ly már rajta van: a koz!IJlztonsagl szol~alato~, .mf'lt az egyrk oldalon l'eám!kott teI'~et (l~ak ug~ ~uJa, ~J.'~ ~a a másik oldalon V.t.'lzont Ikonnyli magan, masrt.s~t meg minden saját S'ú1~ csak ~ ~aszno~ t~he!, tovasára van. Az önmaga Iga.z&at~v:;;l (hlep~es, gazdászatkezelés 'belső 'admim.sztraclO sbb.) tulterhelt örsöt leO'inká'bb talán egy régimódi gőzgéphez lehetne'" hasonlítani, amelynek vontatóképessége száz métel1ll1ázsa de ezzel szemben a maga alkatrészeinek szenének vízének stb. súlya nyolcvan métemIá~sa, teháJt dsak húsz méte:rmázsa hasznos terhet tud vontatni. .A..ha1oz, hogy vala:kit bál'm:rben teljesen újonnan 'kiképezni lehessen,
•

or 15

~

1927 szeptember 15.

kell [ehet

véve, a következő években azokat bekötve tovább J,ehetne h~sz;nálD'.i. Ha már mosi a~ egész tananyag at van veve, a harmadik, negyedIk évhen tovább le-hetne menn~ s aook Rzámára lehetne oktatóleveleket kiadni, a;kik magukat az előírt és kötelező anyagnál iováblL akarják képezni. Négy év alatt ideális tanulmányi progmmm és útmutató lehetne az örsök kezében. Azt hiszem, minden szárny- és islkoqaparancsnok bajtársam örömmel elváJJalná egy-egy heti tananyagnak az ilyetén feldolO'ozását (másodszor már nem is kerülne a sor mind~n~re) a kinyomatás és továbbítás kérdését pedig a Csend~ őrségi Lapok keretében talán nagyobb nehézség nélkül meg lehetne oldani. ~zzel némileg megoldást nyerne e~őre a tankonyvkérdés is. A csendőrségi belső és közbiztonsági szolgála tot s az azokkal kapcsola,tos teendő ket egész Ikis könyvtárnyi utasítás, szabályzat, törvény, rendelet stb. sZa!bályoz7.Ja 's ezekben a csendőr tanulnoiva!l&i annyira s~ét vannak szórva, hogy a csendőr elveszti felettük az áttekinoosét. Ezért hizonyára mindenki örömmel fogja üdvözölni Tihanyi Ferenc százados úr vállalkozását, aki a sok utasításból, s:?Jabályzatból, törvényből stb. kiszedte mindazt, a;mit a csendőrnek tudnia kell s a közeljövőben l'iadja. Az oktatólevele'h.-nek emellett megvolna még az az előnyük is, hogy nemcsak magát a megtanuIandó anyoagot, 'hanem annak rövid magyarázatát is tartahnaznák. Igen ám, csakhogy minden hiába, ha hiánymk minden eredmény legfontosabb feltétele: az ambició. Mi.nden tisztességes emberben benne keN lennie az amhioiónak, hogy ta maga hivatásában megfeleljen; de már a felfelé törekvés, a 'szellemi tökéletesedés vágya s a tudásnak önmagáért való áJhitozása már nem mindenkinek sajáJtja. Azt tehát, a'kit ideális szempontok nem hefolyáJsolnak, arra keN kényszeríteni, hogy reális szempontokból, önérdekből foglalkozzék oa maga szellemi. művelésével. Ezzel szemben én úgy láttam, hogy az önképzés 'alapvető fontosságával E.'llentéthen az önképzés szukséges volta náJlunk nem volt eléggé aláhúzva, nem volt a csendőrnek eléggé az egyéni érdekévé téve, hogy az önképzés ével foglalkozzék. A próba;csendőr v1Ízsgajegyzőkönyw kivonata irattároo keriiI ; még oa mi.nősHvényooen sincs megemlHve, hogy a vizsgát melyik tantárgyhól milyen eredménnyel tette le. Későbh az örsön 'a csendőrt már cswk az örsparanCRnok osztályozza a vizsgalapon, minden további jó vagy rossz következmény nélkül. Az, bogy a csendőr az önképzésével egyáltaqában foglallkozik-e vagy sem és milyen eredménnyel, a minősítvényében nagyon általánosan :::wrenel ug-yan, de semmiféle előnynek vagy kedvezm"énynek amelyben a csendőr résZRsül vagy részesiilbel, 'nem koimondoit fell étele az önkénzéslwn f..lmuratandó ió eredmény. Vagyis: a ('sendőrre nézvl' a maga boldogulá.';a szempOllijáoJJól szinte közömibös, hogy az önképzéS'hen jele:::, tó v,agy e}égséges eredményt mutat-e fel, haegyebkeni mncs p]Jene kifogás, legf.eljebtb ha az ö~lkél?~st ~ár feltünűen elhanyago~Ja, akkor meg~~nyltJk ,n~wth:. Már pedig azt, hogya ('sendol' oHaiilsnra for(Jíjo!t jld() és fáradság káJ1mvt'szt>!t-e vagy sem, llogy villaki wm'l.JÍcionálj~-p a h.!v~tiÍ0!, vngy :~(~m, lH'1I1 lplwt ennYIre mpllpkrs korulJJ1t'nYMk kbn-

II

~ely ~i az ~l, ha

océszt

~

OVá_

gaz-

'helt

hez

~~e

r-"at-

pvan

lzuos ~n~~

~ zasl ~ntes

t('Jl~.

II

CSENOÖRstOl LAPOt(

559

Igenis: a több tudású, f
Amit vissza "ell szerezlIlI"k: A brassói váro.illáza.

helyesnek tartom. Az örsparancsnok által ad'l!t osztályozás azon~)an c.sak a maga tájékozta t ii sii 1'<1 szo~gálhat, cle 11e-m lehet alapja pl. a ti;;z!i e]{)l.iárók vél~ményének. .cl. tiszti előljiirókna k, L'l~l),,(\rhan pedig a szárn)1nlranesnokoknak ul'm a \'iz"l
CSENDÖRstOl LAPOK

i\lHl

1927 szeptemher lS.

azon h,m hizonyos: a s~árnfpaTlan('"n()k!?t, i')zf'ml~k alkalmával tc'hrl'D1'(>n!cfn!l'n,~k,. (~r I]'plhctoy~ !f.'nnp'k szám ..) ra azt is, hogy alárendeltJellll'k ,I'lmelptl tIIrla. sáró] 11(' ('::;ak feliilptc::;en, hanem ,vnlo,bnn alaposan mCCTlTvőződjék. A I('g-énységre a vlzl'gak i4erkf'nlr'len haft';Xnak 6s kénysz('rítenék, hogy tn~ását mi~(k'll két évben revizió 'aljú, vegye, mert hiszen tpl.lf·~('n készületlenül nem állhatna vizsgára. A viz.m hoO'Y sok " a k a d na, akinek közömhös ' , eo.lenni" . . ~n:ől a - . mondjUK szárnyparanc>;noki o1yan CSE:'n d o~. vlz~garol lehetnek eltérőek a vélemények, egy hogy a leckekonyvében kiváló vagy csak elég.::ége,

\ f(1~~11m:uwiillynkhan ll':lg) on Rok [I R.0.1!10n. ()1\ :111 r;\!1:n II1l:u~d ll~. :\ll H' ly hiil :-iJ\('rkC'~J\!o.IC'l('~ 1\lIÜ~:i ra k'\lllkr;~t k0\'\'1 kl'J\!(,!l'~{'k('1 "'1~t'!I~C' ]("'011111, :lr:imla~ nt'lll :-il)!;. van. Pgy,lI1csnk n!kan, lehC'(, a ;, 11'. - hM n ('SC' II dlí nW k n nyomozD _I . ." , , s sora,n t""''',I'lll·I'·,\ 1:11111 ,,'i hl! l h~'hC's "ng)' helytelen clJaI'aRam, e1'ellwil'\' l's hib;íirn kö\'C'lkC'z!e!ni, mert a fogalmazn\' a nYom()7~í8n
va

,,~

-

1927 szeptember 15.

t

C:SENDÖRS~OI LAPOl(

561

A,lmas1JÜret a tiszakeszii örsön.

r,dőr

~lvaFfr

r,etbPJI [t elif 'nOk

~

f,

ent

al ok

S

cspr

tJes tá

nfol)&:;

~a ulÍ

rformá itdn

rIc~end

~tületf'

r kM

~ ri ,enn)'!

,:van

isz sli érJe:: ara'r'

gád P [karla

r iÍo 1,jflll

ltal

c,~k

{ ('I, b '!Iani"

.J,.,. "y

Fill

..

1('110

(.~'1-1

érdemjegyek szerepelnek-e~ A vizsgalapok tennészetesen a leckekönyvek mellett is megmaradhatnának, de csak az örsparancsnok számára. Minden szárnyparancsnoki vizsga után új viZlsgalapot lehetne kezdeni, csak talán a jelenleginél könnyebben kezelhető, '}cisebb alaklban. Az örsökön levő legénység tanulmányi eredmé· nyének növelését célzó intézkedések között első helyen kellett volna említen~m anna:k a sziiksége~ ségét, hogyaszárnyparancsnok az örseivel gyakra bban érintkezhessék s 'hogy többek között az örsökön folyó oktatásnak is ne csak ellenőrzője, hanem a lehetőség szerint irányítója is lehessen. Az, hogyaszárnyparancsnok magában az oktatásban tevékeny részt vegyen, még akkor sem lenne megvalósítható, ha örseire nünden hónapban kisz,.'Í.Ilana, mert hiszen öl'sönkint és havonkint úgyis mindössze legfeljebb 4-5 óra állana rendelkezé,ére, már pedig ez is túlságosan kevés lenne ahhoz, hogy ezen a téren személyeos eredményt tudjon C'lérni. Erről, számolva a mi nem változla tha tó széiszórt elhelyezésünkkel, sajnos, Ir krll mondanunk. Ezzel szemben azonban talán lehe!"égl's lenne az, hogy a szárnypa]'anc~nok szemléinE'k a ~záma a mainak legalábh a kétszereHére emeHessé\\. Ezáltal lehet:séges~é lenne téVl', J)ogy a szárny)lal'DncHnok a mninál in!l'llzivl'blwn ki~érjl' figyelemmel az egyes öJ'i"ökön az oldalá,;; l1lenelé~; .iráJlyítá"t adjon az önIJwranesnoknak, fl'llllv.Fl a, fig-yt'lmél kikiiRZöllölpndő hil!ák}';) é~ h}ány~.;;sá gllkr:t, ;;t'gÍüil'n oli, ahul nehez~('gt'! lai es .füle'g,

hogy az oktatottakat érdemben, lényegiikben IS eUenőrizze s ezáltal elejét vegye annak. hogy a legénység helyt nem álló dolgokat t.anuljon meg. Erről a témáról (a szárnyparancsnokolrnak az örsökkel való gyakoribb érintkewéről) kiilönben egész sor közlemény jelent már meg a Csendőrségi Lapokban, az azokban foglaltakat feleslege;:; i~mé telnem. A kérdés megoldása nem lehetetlen, pénzhe keriil ugyan, de nem annyiba, hogy a dologról heszélni ne lehetne. A jóakarat nünden részről megvan hozzá és ez a fő. Sokszor haD ottam már az ellenyeté$t: llinC"en szükség arra, hogya csendőr legénység elméleti képzésére túlságosan nagy súlyt lll'lyezziink. ~\.. csendőrségi szolgálathoz mm elméll.'li, hanem g~-a korlati tudásra van szi.ikség, az lX'dig meg\,'lll. Az az öreg csendőr, aki az iskolában nrl11 is f('ll'l nwg mindenben a kö\'etelménYl'knek, a gyakorlati swlgálatban még jól be\'álhatik, nwrt llll'g\'an a hni' Zszas csendőr~égi szolgála!a és az ezzl.'l járó gyakorlala. Nem az a fontos, ho~' <>1 tudja mondani a lopás paragl'afusát, baJll'l11. hog~' kill('ríl>'l' a h)p38t és elfogja a. tolyaj!. Ezz('l SZemlll'11 ll'iwt l)lyan ('St'nelőr is, aki úg~' fuj.ia a parngl':I fU~l)ka t. lll)g-y öröm hallgalni. azér! ('gy k"ti sél'!~sl "l'111 tUlI ki,l,\rí!('ni, 111<>]'t. ninrs llleg n gy:lkor1ali lal'a,czl:1Iala nbhoz, hogy l\lméldi tl1dús;Í( ri gY:lkorl:tth:1l1 "rtl'kl'sí l sl\. Hút l\Z igm" iR, mrp: 11l'111 i~. 1\\ iJ1(h'J1 "z('lh'll1i J11tlllk:í\'al j:in\ f,)~bl1z,l ::':I~ l111k, bill'lllilYl'l1 gynkllrklll h'gYl'n i" a. \;111 PlI11<;-

CS!!:NOÖRstOl LAPOK

,{\2

ll'i,' (.i'

C:\':lk()rl~\tn.

\

r~l\':'lp:ft~h(l7., ri

. I\t'\~Z,L" ('~I?;nl:l

t(-"h,'~ \';l~\' a \;lknb "h,): lal;\n nilll'" s'.,ii ksrp: ,'IIl1~'

kli hl,li"·I';i. ,'Ií'g. h;l a1. ilktíí p:~aknl:latil;lp: t~Hl fat \·;igl1i. ('"i7.ll1;it \'"in.íll1i ,;lgy \nkolll.1. Ik 111.;1' ann;lk. nki pt'I,I;iul h.í zn l ;,!wl' rpíll'll l. 111'111, rh'g nz, hog\' f.liat. r;,kni ,~" \'lklllni hul, an11ak mar d kl>] I SI j;íiii;\Hi~l :1 hii,:\~píl~~ rl11161l'161 is, mi('lől,l ho~z~ f,'~na MZ;ll rpít\'ni. P\'
1927 8zeptp.mber 15.

;:7,('I'('zz(' azolwt. M[lg':ítól nf"m repiiJ [I, tap~~ztf1lnt ~l'l1ki rl'jM)!'. l\z l"A'yik f'imlhrr öt. ,é v L1l~tt .. tolJ!) 1;1pn Rz! aJln t ot gyííjt m~gának, mm! mas otvf'n ev n ln I f. Akinr'k lwrlig nmcsC"n 'n'lkavma arra, hogy gyakorlati lapa ~z tRlal()l~at és !",m.(,J'e l~ket szrrf'~,z~n, nmm.k kötf'lr'sfiége magat elmelf'l1 t ("I'E' Q kf"ttozot t szo rgalommal képezni, mert külömben elmararl, mindent elfeJrjt és a húsz év után keveselbbet fog tudni, mint amennyit az első évben tudott. Vegyiik c..~nk két orvos példáját, akik mO?,djuk 20 év kiilömhséggel kerülnek ki az egyetemr:o~. Az rg}"ik, a fiatalabbik, teljes erejév("l és ambICIóval igYflkszik mm, hogy a tudását nemcsak meg tartsa, hanem fejle8sze is, tanul, olvas és a legki.i.lönféléhb hrtegek százaival foglalkozik. A másik, az öregebhik orvosl'lhagyott faluba kerül, önképzésével nem fogla~kozik, hanem csak az egyetemen szerzett tuc1ásáu élősköchk; u('kifog gazdálkodni, betew'i Mm igen vann'a.ks azokkal sem törődik többet, mint amennyit muszáj. Vajjon hivatko2Jhatik-e ez az öregebbik orvos a fiatalab'bal szemben arra, hogy ő húsz évvel rég ebben működik a pályáján; vajjon joggal ére,,;heti-e magát felmentve minden ön"képzés alól azon a címen, hogy ő 20 ,éve orvos, tehát olyan gyakorlata van, hogy eJméleh'e egyáltalában nincsen szüksége ~ Igy vagyunk valahogya csenc1őlTel sis. M02Jgalmas nagy örsökön, ahol a leg1áilönfélébb bűncselek mények tucatszámra fordulna'k elő, ahol tehát a cserudőrnek valában aIkalJma van tapaszta~atdkat és gyakorI a tot szerezni, ott a gyakorlati tudás Ih a nem is pótolhatja, de talán csökkentheti az elméleti tudás esetleges fogyatékosságait. Igen, de hány örsiink van ezzel szemben olyan, ahol - hála Istennek - egy nehány kih ág ás on, ~opáson és testi sértésen kívül éveken keresztiil nem fordul elő komolyabb hiíncsel-ekmény. Szerezhet-e itt a csendőr számbavehető g'y'a'k orlatot? Vajmi keveset. A maga mindennapos, sablónszerií teendőinek elvégzésében igen, de azontúl nem. És ha nem, milyen címen gondolja magát feljogosítottnak arra, hogy az eIlméletet lenézze és magá t mindenféle tanulás alól felmentve érezze. N ('m, ezt nem sza'bad megtűrni. Minden csendőrnek kötelességE', hogy magát 'a hiVléltásában minden irányhan, tr,há.t elméletileg és .q yakorlatilag minél johban kiképezze. Akinl''k töbh és hasznosahh tapasztalatot és nagyo'b b gyakorlatot si'k erült SZl'reznie. az öriiljön neki, használj1a fel a maga é;; a szolgálat javára, dE' azt, amit aZJonkívül meg k<:"11 tanulnia, c..<;ak tanul:ia meg. Meg vagyok győzőnve róla, hogy az elmondottak szerint 'a ll'velező oHatással, a szárnyparancsnoki vizsgával ~. a lf'ckekönyvE'k rendszeresítéséypl el tudnók érni, hogy IE'g aláhb azzal, amit az örsökön oktatni 'kell, minden csendőr feltétlenül tisztában lenn.e. It~ is főelvn elk kell lennie: mindent megkövetl'lm, amlIe a csendőrn'ek valóban szüksége van és semmit, amÜ'e nincsen szü]{'sége. Az örsökön jelenIr!?; okta tott csendőrsé~ tJananyagot teljesen elegendőnek tartom. Az általános műveltség körébe tartozó enciklopédikus 1antárgyaknak az örsökön való rendszeres oktatását nehezen gondolnám megvalósíthatónak, mert ahhoz, hogy ezekben a tárgyakban eredményt lehessen felmlüatni, a rendelkezésre álló idő túlságosan kevés. A nagyon terjedehnes tananyag

15. 1927 szeptemher 15.

CSfNoORSeOl LAPOK

563

lAz

~al !.isa,

~bb

Ire. fel

~i Int

~a6

I~n ~es

~n

tn·

al· Ika I

at

ha

I

•

eh

~

erI~'

pr

pa r'nn 1 ~1· ~J ~-

~.~

II

1 i

Késziil~dés

az örökbél.ére: Le-gúti3Jbb tipllSÚ parlvédö ágyú, AllilóJ,ag a legm odl"!'Ilebb feg)' ,' e!',

killönlwn sem jó, mert a tudást felületessé teszi, mindenhez konyit valamit il csendőr, d" semmihe~ "l'1ll ért tökéletesen; olyan lesz, mint a ruca: tud járni i6, úszni is, repülni is, de eg-yiket tie jól. A legénység általános ismereteinek fokozására jól összeállított örskönyvtárak volnának hivatva. .Azért hangsúlyozom, hogy jól összeállított örsköny tára kra lenne szükségünk, meri a hálború előtt az örskönytál'aknál szinte érthetetlen rendszerrel vagy jobban mondva rendsrertelenséggel talállkoztunk. Minden örsnek volt egy kis kb. 15-20 kötetből álló könyvtára, de mert minden munkát a 2000 ör" részére 2000 pkldányban szereztek he, minden ör,<;Ön pontosan csak ugyanaz a 15-20 mű volt meg. Vagyis ha a csendőr valahol valamelyik örs könyvtárát elolvasta, bárhová, az ország bármelyi'k örsére he
Öl''; sorozatát. Igy il lc:g-énységlll'k állandóan volna olvHsnivalója. A "Yasámapi Könyv" nagyon hiányzik az öt·sökön. A legénység szíwsen és érdeklődéssel ol· vasta és sokat tanult helőle . Ha Ipsz reá pénz, érd,,me~ lesz újra lllegl'endelni. Az "AIt'aláno>:; J';Oleretek Tárá"'llak az a hibája, hogy 1úlságosan nagy anyagot akar fel· ölelni s ezért aztán annyira tömör, hogy önképzés céljára nem alkalmas. Kevesebb, .1 c~endőrnek Ya· lóban ,;züh'Béges elenu ismeret!'k összl'Íngla lása nem vohw hiáhavaló munka . Alapos első elméleti kiképzél' és illh>nziv ör~· heli foglalkozás mellett a esendőrt állandóan meg lehetne tartani a t udásnak azon a fokán, amelyre mint . járőrvezető!1e-k szükségl' "a ll, ÚgYlll" ·"Z ,·tt ismétl ötanfolyalll okra tehá t !1!'1ll volna ~ziik8ég. Ezek a tanfolyamok nagyon sok cSPlldőrt eh'onnának a közbiztonsági szolgálattól, ha ki"étel nélkül mindenkinek el kellene azokat \'égl'znie, dl' a (a ll' osztályok sem bimák a sok tanfolymllol. .\ z ör"ök ailyagának átismétlc'l;él'l' nincsl'll szüktiég alllla!, "ki az1 úgyis tudja . Csupán 2-3 isméllőtanfolyamot kL'lll'ne h'n tartani azok fl esendőrök részén', akik ölIk\>]lZl'''lí ket bármi okból felliinöell elh<1llyagnljúk. EZl,k · kel nelll kellene az örsöke1 k[nlúdni h<1~\ ni: :1 sz,í I" ll)" Pil l'H II ('s no k j a ,'as la tá r<1 nz n$;d;\ I!' P;1I';; l'll'" nil k !'gy>:Zl'l'ííplI h(',·ezPl1yl'lll\.~ \íkl'i il. i ~Inl't lii\;1 n t\\ lYillllha, .\ tanfoly,\Illpal'
..

CSENDÓRS~OI LAPOK

(\.

101\ 1\ t' \'I';i, hllg~' nl. ilklii ,llapos kiképzl;slll'n rrszl't'ii lJllll. \ :llk ;1 1\1 i 11\11'1\ II'kinh'lh011 I11l'gf\'1l'1c'í őrn1l'~L(' n'k t't' tór7.t'tll'IlH\" h' 1'1' k, ;1 ki k ÖI'f;P,'11'H l1l'RnO I~he l yt'lII't'l'kk6 \;l1ó kin(,\l'zl~$n' 'lllwlml1;;ok, Pgy 10 hónnpl)~ tOI'(íb/Jhgi örspnrancsnokképzö t~1llf(~ h-amnak fdl'lul' meg-. A Szu!. szerin! ugyams lnt.:,'bh Örsöki.ill nz Öl\spnrancsnok hl'lYf'Hese tÖ1'Z~ Ól'llll'sh'r "agy ől'lllesü'l', nem tiszthelyeI tes. Ebbt>n az t>sethel\ I1Z Öl'sparnllcsnok helyt'ltese nem az örsön 1('\,"; éppen legidő,;ehh törzsőrmes!(>l' vagy örnll'ster lelllll' , hanem az, akit a továbbképző tanfolyam sikel'l'S elvégzése után elTe az állásra éppen úg~' kinewznéllf'k, mint az örsparancsnokokat. A ht>lyettesnek gyakran kell az örsparancsnokot Ön.111Óall heln'tt(>síteuie so'kszor huzamosabb időn át is, de az' örsparancsnok mellett anDak otthonléte est>tén is fontos ,szerepet juttat a Szut. a helyettesnek, szükséges ,tehát, hogy az örsparancsnoki teendőkben legalább sziikségszerű kiképrest nyerj en. Azon törzsőrmesterek számára akik valóságos örsparanesnokok nem lehetnek e~ a helyettesi állá8 jelentené az előmenetelt. ' (Foly!aUuk.)

........_............................................................................................................

Uj ilg'yviteli szabályzatlmkhoz. lrta: SCHREDL VILMOS százados.

A. Csendőrségi Lapok f. évi 17. száma ~gyan ezen eím alatt az örsök irodai ügymenetét Ismertette a Cs-2. szabályzat alapján. Bár az ügyviteli Szabályzat III. része, mely a tisztparancsnokságok irodai ügyködését fogja szabályozni, még nem jelent meg, cl Cs-2. L és II. része, továbbá aSzut. magába foglalja mindazon rendelkezéseket, amelyek a szárnyparancsnokok irodai ügyvitelén0k alapját képezik. Kétségtelen, hogy a szárnyparancsnokság az a tisztiparanesnokság, amely irodai ügyködése útján a közbiztonsági szolgálat irányítására és an!lak mikénti teljesítésére a legmélyebb befolyá,;t hivatott gyakorolni s ezért ·a szárnyparancsnokság új irodai ügymenetét fogom ismertetni. A. szárnyparancsnok úgy a régi, mint az llJ utasítás szerint alárendelt örseinek közbiztonsági tevékenységét, annak vezetését és eredményességét főleg az örsök iratainak időszakonként való részletes átvizsgálása által végzi. Az új utasítás ezt az átvizsgáJási időszakot II régi 5 Dap helyett 1 hónapban állapítja meg. ~lz átvizsgálási időszak ezen megho&~zabbitása kapcsán aggályoskodó kérdések merültek fel alTa nézve, hogy miként végzi ezután a szárnyparancsnok irodai teendőit, mit csinál az irodájában felhalmozódó sok fogalmazvánnyal s fóleg, hogy hogyan érvényesítse a szárnyparancsnok befolyását a nyo~ozások eredményes teljesítésére, ha a fogaI · mazvanyokat csak az első nyomozás befejezése után f'gy hónap mulva kapja kézhez. Keressük mf'g az összhangot a Szut. és Csüsz. l'endelkf'zéspi között s akkor minden kérdésre helyt. álló vála~zt kapunk. , A Szut. 250. P?ntja a megelőző szolgálat tekintetelJen a legIdeahsabh helyzetet teremti, mert

ll/27

~zpp!l'lIlI"'I'

I;,

Il'hl'l íj n' [PHzi ho"'y az ÖJ'spa nlll('sllOk :l /lll>g-f'lfíd; ~ztJloálalol a 'millde1l1;:ol'i l('heU.íségekh~z. é. . VJ';/,I.!;iyokhoz alkalmazhassa. A kiizbizton,.;agl" ~~l>lg,l' li{t eZ('l1 Jl'gfon !m;ahb ágáhan - a m(>grlozo szoluáJatlwll - tehá t az öl'sparanc::iI1ok .. Hz~ba(l kPlI,'1 ~yprt, de éppen ezen a ié1'(>11 legszubegr~plJl) il szcSles látóköl Ü, az egyr1' hdyze1:el~et. mag~sp))I; ~zeDlpontokhól is mcgí1élni k&p~s ttsz,L,l "p~olJ.al:() _ aszárnyparancsnok - behato ellenorzo es ll'allyitÓ tevékenységének érvényesülése. . Ennek megfeleolően a Szut. 595. pontJa meg· állapítja a szál'l1yparancsnok felelőss~gét a megelőző szolgálat tekintetében, már pedig ennek helyes kezelesét 5 nnpi munkából nem lehet megítélni. A megelőző tevékenységet tehát hosszabb ictőró1 - 1 hónapról - kell áttekintpDl, mert csak ez f'sdben állapíthat ja meg a szál'l1yparancsnok, ho,,'1' hol, milyen befolyásolásra, nagyításra, avagy iniézkedésrc van-oszi1kség. Ezenkívül a 5 naponként beérkező fogalma/..ványokból és szolg. könyvmásolatokból a szárny· .lJarancsnok n szolgálai. szabályszerű és célirányo' vezetéséről, az ellenőrzés hatályos voltáról sem győzőJhetnc meg s úgy nem lehetett volna megálbpítani a Szut. 59-:1:. IJOntban foglalt ff'lelősségét, ami pedig az öl'sök eredményes tevékenységének alapfeltétele . Eltérőh:g a régi renJelkezésektől, aSzut. 600. pontja kötelességévé teszi aszárnyparancsnoknak, hogy bizonyos esetel,ben nyomozó cselekmények foganatosítását rendelje eL Első pillanatra ez a rendelkezés és a fogalmiJz ványoknak havonként való átvizsgálása ellentétesIlek látszik, mert yárható-e credmény a szál'llYpDl'ancsnok által a Szut. 600. pont alapján megtl'tt iuiézkedésektől, ha ezek csak a fogalmazvány o:, átvizsgál<ísa után - rendszerint az első nyomozús után l hónap múlva - tehetők meg~ A nyomozó járőr Levékenységét köz.vetlenül az ül'sparancsnok bírálja felül, az ő hivatása kikiiszöbölni mindazokat a hibákat, amelyeket a járőr [I llyomozás alkalmával esetleg elkövetett, az ő és :' szakasz.parancsnok kötelessége, hogy eredménytel"u uyomozati ügyekben a pótnyomozást teljesítsék. (Szut. 578. és 58-:1:. p.) Ezen intézkedésekkel a Sznt. lehetövé t e.;;zi , hogy az összes, llPm ungy fontosságú nyomozúsok alkalmával a járőrök által elkövetett s anyomozá ..; eredményességét koekúztató hibákat vagy mulasztásokat az ö1'8- és szakaszparancsnok még a szárnyparancsnok beavatkozása előtt kiküszöbölhesse. A tapasztalatok szerint az ilyen kisebb ügyek· oen a bíróság is csak 11o:;::;zabh idő múlva - néha hónapok múlva - látja sz-tikségesl1E"k intézkedést ttmni s így nincs semmi gyakorlati jelE'ntősé(",' ~nnak, ho~ a szárnyparancsllok befolyá~a ily~n ugyekben lS azonnal érvéyesüljön. Egyébként is az örs- és szakaszparancsnoknak " nyo~ozásba .v~l? beanltkozása folytán l't>nd::;z(" l'lI;t mar, a;ll1yl ,IelO telt el, hog:y a nyomozás ered· menyesse~et mal' nem befolyasoUwtja az, misz,'l'mt a szamyparalleslluk lU nap vagy eg'V hón IP múlva intézkedik-e. ' '" o_ ., Máskéll,t áll azonban a dulog, ha :súlyot'ahh buncselekmeny fordult elő. A. Simt. 2~ ...n:elJékl~te l'észletesen .felsor.olja azokat a rcndklvuh eSE'menyeket, melyeoket az iil''';-

5.

'-

r..Ő

~~

1"t a b ó

áiO'_

~.e-

1927 szeptember U.

p~ranef;nok

CSENDÓRSÉOI LAPOK

a szál'l1}:paranesn?knak bejelent-:'lli kotele;,;. Ennek alapjan a szarnyparancsnok il ll'lgyohhszahású, közfe]tünést keltett ya 0y a közbiztol1Rágot súlyosan Ye8zélyeztető bű~cselekmé nJ ehől a legl'ö"l'idebh idő alatt tudomást szerez ~ze~ nyomozásábal: befolyását aZOl:nal érvényesít~ lleü, a Szut. kercten belul nyomozo cselekmények teJjei"ítéséi clrendelheti s az ügyre vonatko7.ö j ratoka t az azokba yaló betekin téR végett bármikor Roronkívül bekövetelheti. Véleményem szerint a SzuL 21. mellékletében U. allltt rmlített "KözfE:'Hünésl keltett bííncsele:-:~llények" alatt nemcsak az országosan, hanem;l aelyileg (lokálisan) kö;;feltünést, ijedelmet széle,,Ljl'ií megbo!ránkoú"t keltett vagy nagyohb kárt okozott lJűncselekménycket is érteni kell. A I'zárnyparanc.;,uok egy-egy örs fogalmazvál:yait és szolgálati iUlYi fÜZE:'tét 2-2 nap alatt köteles átvizsgálni, a szuka~zparancsnok pedig a l\iisz. 2]3. pontja sZE:'rint 1-1 nap alatt. Az uta~ítás nam tartalmaz intézkedési arra nézye, hogy a i,zakasz- és szárnyparanc:snok milyen sorrendben \'izsgálja át az ör"ök iratait s így természetes, hogy ezt minden szárnypal'~ll1csnok helátása szerint végzi és erre nézve alárendelt szaka8zparancsnokai"al i::- belátása szerint intézkedhetik. A szárnypal'ancsnokságnál elő fog ugyan foruulni, hogy egyszerre +-3 örs fogalmazványa fekszik az irodájában, de ez munkatöbbletet nem okoz, zanut sem idézhet elő, ha a szárnYl)arancsnok c<>ak nt a csomagot bontja fel, amely átvizs6alá~m kerül, az átvizsgáli iratokat pedig aZ011n~ l összecsomagolja. Az egy-egy örs fogalmazványaillak <1tvizsg;'ílii-ára engedélyezett idői is - különösen a Rzakaszp.lraul:snokét -- kevéi:>nr>k találják. V élrményem szerint azonban a szakaszparancsnok a fogalmazványok átvizsgálá",át ellnyi idő :11att el is végezheti, mert mint il közbiztonsági ~zolgálatélt elsősorban felelős közeg, az örsök"el gyakori meglepésck, járőrellenőrzések és pótnyomozások alkalmá,-al állandó érintkezésben van ;; így a nyomozási ügyek jó részét már keletkezésük alkalmáYal mpgu;,ll1ervél1, hos~zahb vizsgálódá~ uélkül is nyililtkozhat II Rzut. 383. pontjáhan elő irtakm vonatkozólag. A 1ozámyparanesnok véleményem szerint a foo-almazványokat és a szolgálati havi fiizetet ál~lában :2 nap alatt "zintén átvizsgálha!ja, mert h:l (.'ZE'n jJJunkát az igen mozgalmas örsök irat<Jival ~ nap nbit nem jR végezhetné el, a kevésbbé mozga lIllHS' örsöknél .nje~t~karított. időt. eZE:'n ön,ök tevékcnYfiégének ellma laioara ford}th1l:tJa. . .. .i\ >'Zi'írnyparanc"nok a fizolgalah havlfuzctl'k ;." llJ( lléklL:'tpinpk átvizsgálásiit a Szu!. (';00. pon~ júl/Ull foglalt irányejv(·k f'özE'rint végzi s azokb~1 ]lle] íti mindazon adatoka!, <1l11Plyek a Szu!.. 6lh. 6., IjU~. pontja alapjáll l'IŐll'l'jesz!hpW jHv[J-,la,~~IJ1~k, ilY,lgya Rzut. G(!+ pO~lj" kapcsán lDeg!l'hdo mtp/.kHlé8eiJJ('k alalJJat. kl'jJezbe!lk. . • . ]gell l'lőnyiis az llJ";;ijl~.(ey(>kl';ly~e/!:l·I}l',k [I 1iz?lgála!i havj fiizp(t>k algÍ'ről miii' (jtthllJl il l('gh('lliI:~))) p" () yt Oli (jS j,íj('k(jzúdást lIYl·n·r'il,. s~(,IIlI(•.l(' :~I:~ti :1 h'g(~lI yH:g' Illeg! ~n J('l'é,... é~·( ". 0Jd H.1. él ~éll'il '" He.Vl:'(:SP1:ll L';~ i",r,ds;'I>;IJI",,:íra :lZ ,·tldlglllf·1 j(jhh lelO! fClIcli!hat.

.36.3

Yégiil az irodai !l'lIninlóknak a szolgálati ha,,! füzet relld~zcrel5Ítése által törtrnt l'gysz('rüsítétie tekint.etében elég rámutatm arra, ho,!?;y cl ,.;zolgáhii könyv öt naponként "aló lemáfioláha elmarad és a fogalmazványok felterje5ztcSse Ji(jIJl fog az örcij,al'ancsnolma.k n1Índcn 3. napon gondukat okozni. Még az átvizsgálásra fc:>ltel'je,.;ztendő iratok uoritékolása is az eddiginél kevesebb munká"al jár, Illett a szolgálati havi füzei 3. és u. rovatában fdtüntetett ügydarabokat az iktató számaik szerwt való I<:lsoJ'olás nélkül, csak min! il szolgálati ha "j füzet mellékleteit, [J darabok mennyi~égrnE:'k megjdölésévcl kell a borítékra feljegyezni. A felsorolt érvek alapján nwgálJapíthatjuk, hugy kétkedésre nincsen semmi ok fi a szárnyparancsnokok uj irodai ügyvitele egyszerübb .~ "élszerühb, mint a régi 1'olt.

_..

~--~..-.-.-..-_-.-.-.-.-

.........

---...-....

A fr ancia csendőrség' létszámbiánya. Pinczés Zoltán százados úr érdeke::; és a jövő útjára rámutató cikke a cseudörségi utánpótlásról. (Gondolatok a legénységi oktatás és kiképzés reformjához. Csendörségi Lapok, 19~7. szept l.) adja a kezembe a tollat. A francia lapokban ugyanis süriÚl találok cikkeket, mel)'ek :l. francia cseudörség létszámhiáuyáyal foglalkoznak és a francia ifjuságnak a csendörpálya elönyeit mondják el. A francia c,endörség meglehelő sen nagy létszámhiánnyal küzd ezidöszerint. miután FranCiaországban egyáltalában nincsen munkanélküliség és a polgári pályák jól fizetett állásai fekzí,ják az embereket. A fluktuáció nagy a francia c",endörte,tü· letben, .aminek az a következméuye. hogy a maga",ahb altiszti áJlásokra nem jut képzett és kellö intelligenciávall remdellkező félfl.fi. Sok helyen teháJt az a be'lyzet, hog~ nemcsak a rendes járörswlgálatot Ilf'm 1"lwl .. llátui. de használható örsparaucsuok sincs. Ezeken a bajokon .úgy akarnak most segíteui. bogy főkép a vidéki ujságok útján felhívást iutéznek a tartalékos tisztekbez és altisztekbez, hOI0~ lépjenek be a csendörtestületbe. még pedig CQ.1Jell ,·~lt.' école un éléve nou classé á la sorli,'). Az iskola fel\'eU hallgatója mini c,elltlÜrtliiYl'"d~k (éléye gendarlUe) 700 fr~11lktól nHl frankig I'-'l'k~ló tiZt'· tésI. kap lJayonta a c.saladi allapota sz,'nnt. Il tl:ank~~ magyar fillér. lehút l'l. II liZl!té, 1;'~ :!l$) PL'ngot 1.·sZ ki a Illi pénzünk <,,('rint). .-I: ijr.'IJoflf)/('''lJllki /01/(01.1/,,111 (il hónoviQ tort. EI\"~}.!·Zl}""l} utún ür . . l.l anllll· ..... lhlkka. lh~'

\"'

zjk ki az élévl' g·eudarllu'-lll. aki luan'l',hal d." h'!!1s 1"111 !:,ot bp I-\OU 1000 frallk h~l\i liz,'l"",'1 \ljl; · :!~ll P"'lI~,.I. itt i~ a t~alúdi ÚIl:1]IOI szerilIt. I'; L",ldhoz II"'~' 1.-1'111,' ~zp(beni lnkú~ jllrul. tnülhha Pl!,') ki, hrt l'h .'n'l<'. .

A Illunkn lIl{~A·r4..l.tll~1 tl ki)rhi/.ltHh:"\:.rt k~,rlyt yl'z ...\h'\ ú llú,_1t nn le. ,\ C'I'lllliiriirspart1 11<'<1I.,k 11\ i IIdl'lIk \ II "k h:l>: nHl. mitHl('1\l,illl\k szulgahlf()kat. h· ... ? d,· \ "7.\\11\ lIun. (l<'nkÍ\'t~l '-lZI'lllhl'lt fÜ1:.U !'\·tlt'll. t~lt·rt t· .... :\~ :\ lll;!:!":\ knt'H.~~\l ,\liíliúrúillllk ,'all :tltly,'hl'. h"llll'I.'l"lIll nng·,.'].h kUI... iHI·iH_~ tI ,'n II II sz(·khl\l~ 4,,'. l.. ,;,. . . Jk'raut'.\uo/.· nt"1"llultf·· fl ki;;·lt'II~/)fIIl. Ilki t,\killt\'· l~ ti .... I"PIlI\..;$hl, .. p:.!' tl\\\~·úh:l1\ jt l

CSENDÓRS~Ol LAPOK

,>th-

h'lIh-.k.'ny q.'n'p.'t tült h.'. .\ miko!' ötYellöt ('"dl"lllő~ k.\l'úb:\lI klj.'" I\:.... 't.'s,p\ 1\) lI)td{jhn 1I11'A'Y, mt'g- t'nitl'lj.'_, l\\I1\\kahiní .'lIIh,'!' l" \úlog'l1tlmt nzoll hi 7.: !I Illi úllú",k kiizi;tl. I\It'b "k,',1 :\ k",·,",k"I\"klll ht'1l l'S i pnl'i,
•

.\ h;t~z.:\mhi:\IlY OkOZ7_'l l'gy 1l\:í~iik nag'y ('urópni l'st'ndól'lt'MÜkth('n. az ola~z kirá Iyi C-;(,IHlörsé~'nél azt II klen.<'!!'t't. hogy II ]'t'nd('s sorkMollai szolgá lali idejiik.-t ~wl.l!':\ló ifjak hathó1lapi c~apat.~zolgáhLt ulán mnr a cH"lllör~égbt>z léplH'bnek át é~ luítnl>levö idejük('t ott szolgü ]]mt.júk ll'. ~1intbogy az ola~z ifjak hüsz('sztelldő . korukban 'kerüln"k sor alá. ma a cHntbi1liere t('stület tagja.i csakul'lll kivétel nélkiil igen (lalal elllh...rt~. Csak a maresciallo-k, az ör$parancsnokok nmt:lt~k azt a korheli ér\?lt.t~ége-t. m ely a cse-Ildör külső Ill('gjelelli',ének oly szükség€~ felt.éiele.

IOlián Zoltán, -_._~._-_._.~---_._----~~---~-----

---

.Az örskörlet terüle t é n ek kiszámítása . Irta: CSEPI BÉLA f'őhad " ag-y.

A Szut. 9-ik Jlwllékletében az örskörletleíl'ásnál yan egy adat, amely sok örsparancsnokot ejt gondolkodóba: az örskörlet teriilete, Vannak, akik egy~zerűen úgy oldják meg a kérdést, hogya régi leÍrásban szereplő területi adatot írják he, de még többen azok, akiknek fogalmuk sincsen arról, hogy mikéuDen számíthat ják i1i ki azokat a hizonyos négyzetkilométereket.

BudapPst"n a kiizlpkedéoll ilyen kii~le,kpdési lámpákknl S7Jllbályozzák,

1!J27 ~Zf'ptpllIl"!I' I;,.

Ji";pppn ;lzrrl, /ll P !'l JlPtll bOSZOJ'k~~llys;íg !1l1llölk kiszc1lllit5sa PS 1111'rt nagyOJl l'gysZPl'll T 1Il1)(IS~Pl'pkl:l iH iSJlH'l'pk, ill közlök egy-Hl módot., N i'm ,1l,Jdr!/U-iao'ok pzek a térképPl'1 foglalkozók blZDnr"l'(l ISlnl'~ik i::; dl: több núnt öt évi e:.;pm1{)l'lskohll t;~IJélszt(l h tom' hoO'y nem árt közölni. Altalános luda:;unka t i~ gy;raPftja, clp ll1Pg önérzetiinkPt is ?övpli, 1w nem kell minden e:,;pkélységérí a szomszeclba .. m~n nünk. És akkor járunk le~rnsszahlbul, ha Ll k~zs~g házán lévő vagy II járashírósági katc~"ztpl'l ~Pl' képekre számítunk, nwrt azok nl:'m negyzetkl lométerekben, hanem négyszögölrkben számítanak. Az l'gyik módHzer a következő: .Az örskőrlet határvonalát pontos másolással vigyük át egy papirlapl'a. Leg'helyesehb E'lő:iZöl' ('gy átlátszó papirlapot teríteni a térképre:;; azon puha il'ónnal az öl'skörlet határát yégighúzni , ügyeljünk, hogy a rajzolá<:i közben az átlát>izií papiros el ne mozduljon. Ha ezzel készen vagyunk, fordítsuk meg az átlát:;;zó papil'ost és helyezzük rá a tiszta, felhér papirosra, ügyelve arra, hogyaljazatnak valamely kemény, síma lapot ha:oználjunk. Húzzuk ki iSlIl1ét HZ örskörlet határvonalát az átlátszó papiron levő vonal nyomán. Ennek má:;;olata ilyenképpen rárajzolódik a fehér papirlapra, amelypt határozott yonallá legcélszerűbhen tussal (de jó tintával is) vékonyan kirajzol unk. Ilyenkéoppen az örskörlet területét pontosan lemásoltuk. Már most, Ih a 1 :75.000 arányú, részletes térképpel van dolgunk, akkor vegyük kÖl'ül il rajzot E'gy négyszöggel, amely négyszögben az örskörlet minden legkisebb része is bennfoglaltassék. A négyszög valamelyik sarkából kiindulva, osszuk be a négyszög minden oldalát 1,3 centiméternyi beosztással s hálózzuk be az egész területet. Ha ezzel készen vagyunk, akkor találni fogunk az örsköl'let teriiletén belül E'géBz négyzpteket. Ez mindmegannyi egy-egy egész négyzetkilométert tesz, ki. Ezeknek a számát írjuk ki egy kiilön ki.papu'osra. Ehhez az egész számhoz adjuk azután hozzá a gondos becsléssel megállapított csonka négyzetkilométereket. Balról jobbfelé egyenként vesszük azokat a négyzeteket, amelyeknek csak egyrészét foglalja magába az örskörlet. Ez nagyon gondos becsléssel történjék. S aszerin t, hogy az ö rskör!et a négyzetnek felét, negYE'drészét, egyharmadát, stb. foglalja magába, azonképpen a fenti egész négyzetkilométerekhez a km 2 felét = 500.000 m 2 neO'yedrészét = 250.000 m 2, egyhal'madát = 333.000 ~2 él> így tovább, egyenként hozzáadjuk. Ha · a még ~gy szer hangsúlyozott pontossággal bE'csültük meO' a ~son~a négyzetkilométerek nagyságát, akkor o az orskorletnek megközelítően pontos teri.iletét kaptuk meg km 2.Jben. Ha a becslésben nagyon ponto::;ak akarunk lenm, akkor megtehetjük azt is hoo'y azo~at ,~ négyzeteket, amelyek csak részbe~ e~nek az ol~s korl etbe, két-két, írónnal húzott keresztvonással negy-négy egyen l ő nagyságú kis négyzetre osztjuk. . H a az által~nys, térképen (1 :200.000) akarjuk ug ya?ezt m egcsmaln~, a módszer nem változik, csupa ~. ne~ 1·3 ~eIJ-hm~teres beosztással há lózzuk be a;Z ~l'Skorlet kOl'e }'aJzolt négyszöget, lHtnem ü·;j ~en hm~ teres b~osz~~s~al. Egyebekhen tel je:-l'll a fen t len tnk szenn t JarJunk l'l. .

1927

~zeptelllher

15.

CSENOORstOJ LAPOK

567

Az ilyen módszerrel yaló lemérése az örskörlet terúleté11e~ ~?yszer~RítYl' \'an abhan az esetl)('u, ha rpndelkezesunkre all nm1 2 ])('oRztású, átlátszó pap!ro,,; me,rt e!)be11 ~z, 'ese(]wn elma rad az öl'skörlet a tmasola.~a ef; a haloza t megrajzolása. Az eljárás a következő: A mm 2 átlátszó papi]'()st rálH.'lyezzúk a t6rképn', llH:lye~~ az örskörlpt pontosan be van rajz~)Jya:. R~IJ.zszoggel, va~y gombostű""l a térkép szélen rogzlt.luk llWg" a ket lapot. :\10::; t az egész 'I111n 2 ]('oh-a"ása és a csonka llm)2 lll'eslét<e uo-yanoly móclon töl'iéuik, mint az előbb ismertetet't." eljál:ásnál. Ebhen az e"pthen az örskörlet h'riiletét mm 2-be11 kapt uk mC'g. Minthogy a ré:>Zletes térképen egy km 2 16~1 mm 2-rel egyenlő, il kapoit mm2 -ek számát o~zt.ink 1G9~eel és megkapjuk a teriilC'll't km 2-heIl. A második módja a teriilC'hl1érésnC'k már jóval ('gy"zprlíhh, de mer( az egyszprűség rovására van il pnntosságnak, esak ahban az eSl>thC'n kapunk pontos en'dmén)'t, ha a l<mertetett eljárással a legna, gyobb pontossággal lemásoljuk az öJ'sköl'll't határvonalát. NC'll1 hang~úlyozhatom eléggé a pontossá- Az amerik,.i halálos itéleteket 'ilyen villamossz.ékcn I",jtják got, n](')'t csak C'Z ad jó eredméllyt, kiilönösen ez-'égek nagydhhak, mint <1Z l'léíhhil161. _\ gyors, futólago~ lllunka ne111 egyéh t egyszerlí arányhO/l-'v az ollót mindeni.itt pontosan a yonalon ve- b"cí1]ítá"sal kapunk végleges eredményt: zessük. ha 9·Ji km 2-nek a súlya pl. ()·-l5 gr., Ha ('zzel készen vagyunk, akkor ugyanazon akli Ol' x km 2 -nek cl súlya ::lBj gr., kal'tonlapból - lehetőleg a kivágott örskörlet helye x : 3·85 = 9'4í : ()·-l5. mellett szerkesszünk gyen, lllert az eb1wli jának ;;úlyát, ))éldául 3-85 gramot elotiztjuk a 13 pgyenlőtlenségek már lényeges hibának l('h~hlPk nagyságú papirlap. súlyá,,:~l, .például .O·0~7 okozói. gramm al , akkor megkap~uk az orskorlet teruletet Tel'mészl de~ oldal;; 40 mm. Mindkét papirla}) ~úl~át ;n~f dományoR in tézpthzrp(l. van RZgl'{>ges a km t iZl'clrészénl'k 1111'g-.íllal'i-

•

·L

..

~1~,

heI re t. az

~

z

rt ki,

~

a

t-

iik

~ét O~

é::; ry-

!~P~-

,ak Ii~o-

I'az

wal

lk,

uk i,k,

uk

:J';) ;1

mm2

.

r:

11\":1. /l111i'h' ;IZ "Iii!>!> '''Il11'rkh'l l kt'f Illúd:-;;r.I·r rl'l I S 1,,'nnY"n ..ihh,·I{; I',," ;1 1·,'1nak is 11'lj""I'11 nH·gfl'll'1. I'~l"d"k,." 11ll1llk;íl jl'knlt'lw. ha HZ örtljá';lsi l1aiti,ll i~ i"nwrnl'k. ('zi wlr!l1 le\'élht'11 közölni s

1!'~7

CSENDóRstOl LAPOK

:;H~

í \(·"kl'djl·lwk.

-------------------------------_ .. --~~ T~llllpontoli:

a csatál'kiké})zéshez.

Irta: ÜnEGDY-NAGY LÁSZLÓ sz,í.zados. (H"rmadlk klillemt.'ny. )

Puska. gol~ ószóró, \ ' uslelllez 4 cm.

geppuskatűz

ellen véd.

~, jJuska l'astagsáylÍ r é/cg: homokz~ák (50 cm.); t,;gluflll (30 cm., de csak egyes lövések néJ) ; kavics, deszka között (30 CIlL): fagyott fölt!. (tömeg!üznél szétporlik). ~!, pllska C(/s/agságlÍ ré/rg: homok szabadon (75 em.): keményfa (75 cm.l. 1 puska vastagságú réteg: föld (l lll.); puhafa (1

lllét~·r).

2 }iu.,ku 1'1Is/ugs(Íg/Í réteg: gyep rétegenként rakva 12 Dl,': nedye~. turfá~ föld (2 m.). 2 t' s ", puska vastag.~ágú réteg: döngölt hó (2.5 m.)

ellen v~d: Tábori (Így/Í srapllelje: fa 8 cm; téglafal 25 cm; yasnli 5inek. 1/, puska Nlstayságú r é/eg: föld (40 cm.); kavics (30--50 CIl1.): homok (30-50 cm.). Tüzérségi

hz.·pl'·IIIi".1' I;•.

11'~.dlath(itu~ahh H{lg'ÍiHf'gillll< ,-,)0, pI-L\' hpll (lZ (.,y IIlf'~ Ip~johhau ~zelll pont já hól. A tprepnek a mozgás Hzempontjából való megbíráI.isa áll: 1. a r ejtet·t rno7JglÍt; é.s 2. a fedett mozgás .lelbetőségének a megitéléséhől. a terepfelha.sználás pedig ew'll ,l ehe1ő~ég elk alapos kihasználáciából. Első 'kéJp. OJy terepen, ahol egy víZlmo.,.á<;, irok. tölté~ stb. van s az nem húzódik nyilegyenesen az u.ioncok álláspontja felé, valamelyik oldala azonban megen6"edi a teljesen rejlett mozgást is, három embert felállítunk 1-400 méter távolságra. Elindulás előtt az emberek mutassák meg magukat az ujoncoknak, a gyakorlatveze!ő hívja fel rájuk a figyelmet. Az ujoncoknak mindbárom ember előnyomulását figyelemmel kell kiérniÖlk és ha valam~t ésxrevesZIIlek, jeloo:f:sÓ'k a goya· korlatvezetőnek. Ezután a g'yakorlatvezető jelére kiUön

tűz

Tá bori úg-yú-!!"rállát telitalálat ellcn: 1 }illska t'astags(Íg iÍ réteg: föld (l m.); T églafal II méter). 1 é~, ]Jusk" l'os /o{/scíg/Í réteg: kavirs, föld. vegyes homok LiU m. Képel, a fedezés re. Ehő kép. K ét-három jelző rejtőzésre alkalmas területen elhelypzkedik úgy, hogy az ujonccsoportra tüzel~i t I.u]j on. A rejtőzé~ nagYOll tökéletes legyen. Ezektol oldalt ugya'llcsak jól rejtő~ve foglall tü~előálláJst néhány jelző ... zek azonban az előbbiekkel ellentétben ássák is he magukat. ~-\ gyakorlat veu'tő j elére csak a rejtőző csoport emberei adjanak le egy-egy lövést. Okiaíás: A lövés hangja után !udduk, hogy az ellenség körül belül hol van, de a felfedezése után sem tudunk rea célozva (üzelni, mert tökéletesen van rejtőzye , így nekünk hiányzik a céltárgyunk és megfigyelfsi lehetőségünk. Ezt az ellenséget csak tömegtűzze] tudnók lefogni, erre azonban a puska nem alkalmas. (Tömegtúz alatt több gépből igen gyors egyDlásutánban leadott sok-sok lövést értünk. De nem yagyunk abhan sem biztosak, hogy nincs-e ott még töhb l'll en >-eg". amf'J~' TIf'm árulta el magát eddig tüzelé~é\-el; L ehet. .-\. gyakorlatvezető jelére a fedezékben levő jelzők is tüzelnek. A jelzők állásainak llIegtekinté~e után. Oktat6s: :\Iondottuk az előbb, hogy már maga a puszta rejtőzés is ('sök kenti az ellenség tüzének hatá,át. mert jól l'f'jtőzött ellenséges osztagokat csak tömegtü zzei leb,etnp ]pküzdpni. De mennyive] inkább esökkpn!i :l tí:ízh:ltást az olyan jól rejtett fedezék, amely " tűzhatá, f'1If'11 pft"ekth-p is véd? Világos. hog-y a rejtptt rpc!p~kl){'n leyő t'Jnhprek s-okbl kisebb tüzhatás,'ak yamwk kitpyp. nlint azok. akik csak rejtőznek. Er"e hJ] t!i)"f·kf,c]niiTlk még támlldáshan is. mert küzdő k"p",";;giink lIIf'gtartásáhan il jól J"Pjtptt fpdezék leRz

•

A'/fásponl

t .... --------t:.----------í,C-------

~.

t.?

10. ábra. uöző időpontban elindul mind a három ember. Egyik a szőlőben tökéletesen rejtőzve, a második a víZDlO~~ ban úgy, hogy telj esen fedve legyen, a harmadik pedig a vízmo~á8 tulsó szélén úgy, hogy egész előnyomulása a latt látható legyen. Az előbb említett két ember csak a z ujúncokhoz való érkezés pillanatában legyen felfedezhető. (10. ~ bra.) Oktatás: A terep különbözősége szerint ,há.romféleképpen nyomulhatwnk elő, iHetve közeilítJhetjük meg az ellenséget. L.áJthat6an, redtve és fedetteill. A legro,ssZ<"1,bob a 'lly;jllt, Il áothatá m egoközelí tés, ame,lytől tehát InliSZIIlálja ki a te'rep elŐID.yeit, miu.t .azt a hajtáa\S'a i teszik s Í!gy ok nélkül ki1es2i magát ,az ellenség tüzének . Oha'll kÖThllyü voJilla leil.ő'lli, hogy ha i=en éle, tölitéJnnyel l&nének reá. ,nem juthatna el hozzánk. A máJSodik emLer, aki a szöllŐlbenközeledJLk. neDl látható. Nem tudjuk oa. helyét sem ponrtosa.n., de tudjuk azt, hogy a szöllŐlb€1U valn S így ha a szűllőt tűzze l elára$zt>3JI.lók, őt is eltailálihatnók. Alllny~ t()1OOnyünk ~zon bau ·amennyi ebbez sZitksége.s. még háborúban ",incs. Az előnyomulása t'ehált helyes. merít célzott tüzet neUl tuchllll.k admi reá. A harmac!",o!,t fed:tt, n~pg-k~zelítésre.. alR;~!mat l1YUjtó terepsávokat "th. haszJI1alJuk Ip] megkozehtesre. Erre azonban nf'lll lIIin-

l!l~i

"zepíclllh('r 15,

CSENOORstOl LAPOK

dig' adódik alkalom s lCg'több';7JÖr meg kell elégednünk azzal, bogy rejtőzye 'Ilyomuluuk elő. Mindoo ese1boo rossz a terep kib
, ~mint már emJj(ettük, a mozgás cé]]a az, hogy 11'Jllel h:U!lara.bb a .köze~harcboz jussunk. Leggyor:,abban . term~szet~~en ulIT: Juthatnánk az ellenségig, ha a nH>g'J.n~ul~ pülanatltto~ kezdve egyfolytában. meg~;z-a.k1ta;; nelkul lllebetll.~nk feléje, Sőt ideális megközehtesnek;. azt .. ne\-ezhe1nok. ba csapat.ainkat valamiLven gyors. J;U'.lUuvel v~hetnők az ellenségbez a közelbiu·c me~Vlvasara. Egyreszt azonban az ellenséges tűzhatá1> il latb.atat!aI} m~gköze!ítésre kényszelit. másrész;1; az ~llenscg . tu zet I~~n,-telenek vagyunk mi is vllizonozni. hog,- ezaltal saJat embereink(·t az ellenség tüzével ~zem~e~ a vesz.teo;égektől meg-óvjuk s az előnyomulást lehe10ye tegyük, Ezek szerint a mozgás két jellegzetes fŐrészre tagozódik és pedig: AJ Arra a részre. mikor mi még nem tüzelünk, hanem csak ig-yekszünk minél hamarabb az ('llel1l3~ közelébe jutni. A mozgásuak ezt a részét ezut..-ín röviden csak me.qközelítésnek fogjuk hívni. És , EJ arra a részre. amikor mi is Wzelünk ar~ ellenst'g-re. Ez a támadás alatti rnoz.Qás. Al A rne.q közelítés alatti mozQás elemei: 1. az iránybetartás és 2. a megközelítés végrehajtása.

kilépne, elhúzódik a balszomszéd raj sávJáiJa. mert ott a kukoricá. ;ban jól el tud rejtőzni az ellenség szeme előL A kukolicás végén levő facsoporlban már ismét pompásan ellebei buj ni, itt már nem marad tebát toválbbra is a másik raj sávjában, hanem. mert a facsoport abba a vonalba esik. ame1yikből eredetileg kitért, igyekszik oda visszamenni. A facsoport után azonban egy tarló következik, ahol ismét láLbu,tóan kellene "lőre mennie. Ezért a rajnak újra Jú kell térnie az elő l,yomuJási vonalától jobbra eső búzakeresztekhe
hm

A kiindulásnál megjegyzünk magunknak egy hozzánk közeleső jól kiemelkedő tereptárgy at, stb .. pl. egy gyárkéményt. Az iránypontot - a falu t?rnya - ismerjük. Ha előnyomulás közben a megJegyzett terepo o o

00 \

_______

0".\

o ~~I' o... / 0

~

r.I:iS~

~ig S~

ak

el·

~Ie

az

ahh

Ibg

~

O.

erl 81

~-

íle,

I~;k

~

,' ~I , n·

ie,. tenl I ~~

r. ··1 " ~' . r'nk

~Hr

ráJ ,

..

.1 11

,;]11 1('1.•

;11 ,,'1 1 .f ~

If lJ . lll'

1. Irán.l/betartás. A mozgásnak igen fontos eleme az ll'any betartása, med, enélkül több embernek egy irányban való l!lc,zgását úgy. hogy közöttük rendetlenség ne keletkezzék. el sem lehet képz~Jni. Az ellenség ágyúkkal. géPPUJská.kk:a1 és a többi, llUgy távolságra hordó /répjeivel me/rközelítésünket lllt'gakadályozni. de legalább is megnebezíteni igyek~zik. Ezi a tüzet mi a pu"kálJkkal nem tudjuk viszollczni. tebát valamilypn módon le/ralább védekeznünk kell ellene. Védekezni pedig U:rY tudunk. holZ"Y az ellen~éghez minél kisebb ('soportokban közeledünk. mert II kkor az ellenség is kénytelen tüzét e sok apró csop' távol~ágról a 1llegközelí1é~ valóban reJldhen l11en;~n é~ egyik rai a másikat útiában ne akadályozza. kell. houy ll1inden raj l11p/rha(.ározott irányban mozoll·ion. Ezt elé,.jük !Izzal. ha minden rain!lk D1ep:~zabunk egy iránypontot. amelyre mennie kell. Pl. A ralu (ornyát. Ne felejtsük azonban el, hogy a meg-köze!í(ésnél célunk az ellenségláthatallan. In'ors elérése. tehát a (eren tökéletes felhasZ1láJása. Azon a terepsávoll. amely 1őlÜnk l'gyenesben az ell en sé/ri p: vezet. l~~znl'k olyan részek is. ameIn'k nem nyuitanak Teiiözési lpl1f'tö_égc.keL Itt tehát .,Údienünk kell ma.g·tmkon. hogy (ovábbrais láthata[lanok maradiunk s ezt n'ej!" is tl'sszük olyformán. hogy a leg-rövidebb f'!2"Ypneosből kitérünk a re.;{éízés( nyujfó t~représzekrl'. Minden alkalmat felbas'l.nalunk azonban [Ina, hOIIT l'zekből a sziikség"7Rrű }ötérés.l'kből, a,...nekünk kiutalt vonaIra mih~lyt l ~hf'j~eg-ps. vlsszatel:. un)< S eziiJtal a rpllClet ismét helyre/dlíi,uk. A megkozl'htésnél ezek a kiiérések 111PIrÍ,rné[]őrlh~inek 3nllyJSzor. , ahállVSZOl' szükség van ,·~:\illk, El~ö kpn. Körülhplül 50 )l1ék,' '1.el<,s., olyan tel'pp~lÍvni kell lriválnwinni. n1l11'lybl'n j,I'IYPllkpl1i nrl11 kl1(>( l'pjfiízw elönvoll1111ni;, (T:~;rl pl. a 11. á~!'áU, " A p:y;,]wrlaivpzeio 1rlleko1.in,sa HZ U.lol11'okn!. l~og\ :IZ ('llpn',p~' a filiu p1ö(li domhokon, "nil. Fc-y l'HlllPk i1l1l1'JI k"ll Tlll·(.ddi7.pjí[pllir n.J. pJlt'llseg·p[. A hptarland6 i rím ~ " f;Ilu f ornya_ , rt r'li IJg"\'r'lIP'4(ln 1I1f"l1np HZ f\llt'n~('gl'l", nl•'IIII,;."." TT'I, , ' , f' '1 '1 N·l ,,,l 11 1111,,1 :IZ prlWt pJl"".-yi,! J;dllnlo';ll \'11. n~, c. .r fll'l1J.jn rll:I~·{d n;<, l·lIPll-el.:·lw);. IlIel( 1111,,10[1 az 'I ,1I,hol

H:r:-, .,

ó6~

01\

I,,!:\

10

I

o

c·

, - ... ~ ....... 'l

'~, a.

Q

q; 'I.

n a. ' ... \I..

0.

,c•.")..t__..

. . . "'"

.... _ ,

_____ _

"

o.'

o

o

~

o. i' o

o

.....Ú..,...OI"IC :l S

0:1

81 ,.~_"r.~;u"

~~ "--' ~

o o

o

t

l 11. libro.

tárgyon - jelen esptben n gyár kémény - ma/..'1lnkon és a falu tornyán, mint irányponton át egy képzelt egyenest tudunk húzni. akkor helyes irányban ,a!;-yunk. 2. A l1Ieflközelités l'é.Qrehaitása. , Beszéltünk már anól. hogy az ellenség megközelíte1>ét 5-7 Júlométer távolságról kell, hogy megkezdjük. Igyekszünk ezt a távolságot lehetőleg rö\'id idő alatt meglenni. hogy Illinél hanlarabb szemtől szembe álljunk az 1'lIenségg-el. Ezt az u Lat. a legröyid~hb ielö alatt úgy tennők meg. ha 7 km.-t szaladni tudnánk. 1Iiután azonban erre nem vagyunk ké"esl'k. meg kell t.anullJUuk a megközelítés gyorsaság'ának a. szah;lIyait. Mcgközc!í[éosnél a rejtőzés. (ehá t a lá tba túgra va ló törekvés a legfőbb gondunk. Ha az ellenség minket nem lát, nl'lll tud célzottan Wrelni ,eIU reúnk. így az ellenséges tiíz a megköz.e!í[és ulnU ('~nk terüleltúz lehet. Ez allnyit jelent. hog-y (IZ 1'llen~ég tudja u!!-yan . Pl. hOhry a cs('rié~ben vap:yunk. de azt Ill'lll tudja. hogy a cserjés melyik részében; Így aztán. ba lll(,l!közdi(ését vesz(e-ségek okozásával Illeg akarja akall:ily·(lzni. a cser.ié.~t egész ter.i~rlelméh('n túz alá kl'll wunk Amde ann~'i tölt~nyc az ellClbégllek sint"'. hogya \;.t'rdés<>-~ eg'é,z [('rül~(et '"'llóban hatúsos [üz alatt tart-a é~ így ('z ellen a [eriil"ltűz rlkn nll'l!f,'lclö"ll ",'d"llll"? tt jó [C'repkih,,,ználás. A megközl'lítéshen "'!!itscigünk .. ,, jönnek még (l sajM tüZg-éIX>ink is azwl. hogy az ,']],'n,ég reánk lüzelő gépeil'e lŐlll'k s ih lllúd"ll az"k,,! II lüzelésbt'll zayarják. Ez II "a.iM [úz ~" a 1"l'l'pkiha ,z.núh\~ I1H'I!IHlja il kh('[ö,éget 11l'kiink ana, lll\!!"Y' m: "lIel1,égr[ 1"<>1(a r!óz[a (ha [n [1:1 nu l l'l!') hUi'~1l1l ha n k,it ,,lít,iik

llll'g".

1%\)[>11 II

1ll('g-sz:.\kilallnn n1\,,,g'úshnn :\11 a

1Il(~g'kÖZ.l\1ít ps gyorsa ~úg'n. .-\. 1.ryll1·... 11\ l':.:-k();:t\lih':-.l ,,-\lill 1'(;'1n :l JIlPlll'tiitl).lll rnkll7.,úsÚyal. h:\1$"H a llhL:!.!Ú", t\,lY'·

t01l0sS~lg'UYHI ~l'jük 1'1.

~ll\t!.·

!ln

n'(, \\llt\1"".;\~10\ ,'",ak

:;

GOU lll. 1.íI\'lll,úg'l':I \
II

t 'IYo !súg"ot f'gS il'.llllhnll ú C"-L..:dadn i. Uh'rt hu "(.!Yt',\\k

1,1 h l'nll'llI'k

il ll\l:.!\ ,I

l111Ihl;~1I.,·, llll ;l1I1I~ ir:1 I,i

ko!'

:lzl

:I

Hl

,

Fl,., 1. 1'1'. tl":l11 Il'\'l'P"Il. :lllll'b IIl' b·I'., It'l'l'llll'I"H~.Z t'úll,. 1I11'lkt!. '.iii l'l'.iliiz,'si .h'h~'lost'g·t' k('1 is ,. IIYU.I!. 6 ~lltl 1\1. I''''lll'úgr,il l'g.1 l":ll,ll'1anl' lIyo1llul ,,101'1' lel ,ho"'ll lú I 11:111'1:\ n. III iu-d k ~IÚ"'i$llik k(~ll. l"g'ynnl'.zl'll a h'I'(,'J}Cll ('.IJ:Y l',:1 1<11'1:1 ll" ki\?,dl'dik Hl, üjOJlcok [,<,lé I~,'h'!', I ('j'('[I~'ih:l,wnl:l' 1\I('111'1!. Csak a nll'A'illdulasnal l ('In' (' II lúthalti. Okt(/ttis: "' I1wzt1nl:,tJnlls;Íg- múr maga is "éti bir:o: 1 \ l)' f(lki·· 'II. l'lkIlS"A'l" tüzhntás 1'11en és llIee:nehezl!l a' Ii~,'lt'~t. ,W1Z II föl frde7.Rsünket. :Mozgás közhen CI lIYU~r\-l' hl'hz\'t ('wn elől1yei!ől elesünk s így ezeket cl tt:l't'i, I\lé~ Jobb. h\'lye.sehb. észszerübb é~ alaDosabb kih:1,,7,lUi lás,h-n 1 kl'll póto lnu n k. . Harmadik kép. 5-600 méter távolságra az uJon('l'soporttól, olyan 1er\'p.sávon. abol ~ ,~ereps~~r nak csa ~ "gy n'szén. pl. az oldalain. lehet reJtozve elonyomulm, a' '",yakorlatYl'zetö jelére egy csatári ánc előnyomul. Egyes C~11túrllk fl terep nyilt részén, rejtőzés nélkül is mozogjanak. " X;'~'edik kt'p. Ugyanaz. mint a harmadiK, csakh,,"" a Jn'ilt terl'])en ~enki sem mozog, A fedett terep~z;kaszIHi.k az újoncok felé eső batárán a csatárok J'l1jtaütés~zerií tüzet nyitnak meg. Oktatós: l\IE'gközelítésnél sobase téyesszük szem l'lől. hogy ha a t('rep ()sak "észben nyuit rejtőzési lebetŐségeket. a terepet akkor használjuk ki legjobban, ha II nyilt részeket kerüljük és valamennyien a rejtőzést l'yujtó terepszakaszon közelítjük me!! az ellenséget. De mé.g az ilyen kedvező megközf>lítést biztosltó terepszakuszon is kerüljük a tömörülést. a) ba a kérdéses t\'repszakasz igen csekély kiter,

lprpJ)I~r" ,.." d

kifut.

:JI ég mielőtt ~ következő, négyszög'be beérne a raj.

o'

a~yakorlatvezeto tudtul adJa. hoo'y a raj maO'a előt t

~~apne!,ek ro~banását látja. A ;rapnelek a kitűzött n e.!ITSZO l!, be szornak A ra~ ,!l" kitűzött négyszög'et megkerüli. A reJtozott megkerüles lebetséges leO'Yen. Oktat,~s: l1,a a, tü~ér8égi tiíz a. megkÖzt>líté8 alatt ~~eglepete.sszernen e!, Illetve ha tÜ2é-rség'i tüzhe kerühunk, 1f'~alr70b~ 19yekezetünk ll?; lesz, hogy minél ,aI:\i.~r~~!o klvonJuk, nyag-unkat ~ hatása alól. 'Ezt akkOb er)~k cl. ha ml~el ::rrorsab'b an eltávolodupk [Lttól 3 ~ly~ol, ~ho! a tu?: fekszik, vagyis ha kifutunk aIII pruzbol. ped}'"~ feladatunk a"~ e l l ' gyOT~, O'k " l't':JImtan d p amellett - ~ űZI'] ese. a I\'O'rövidobb enseO' 't .... , ' ellfll""g fel~ kell. hogy szaladju;'k 11 IS, :lZ Ha azon han plőre látjnk 'l , ; . , " ameh-iken nek" k 't k' ll' h' 10 .... ~ aJra a teruletl'e. , un a p' aladnunk, tüzérség lő. ak-

tÍ~'Y

./ Idll/odás (flo II i

/IlO Zq(Ís

l:,.

II ,j ,,;ú~ n'

elemei:

" IH' t ar,ll~ " , 1, InU1\' es ," , 2. 1I10zirús az el1e\1~úgc~ tíízhalal'l lendele)lI'lI.

1. Irán ,l lbntarlás.

A'h il'úllyhctal'lcís fO'ltosságúról már ,a , l1lp!!km;plítfsné<1 heszéltünk. Láttuk, hv!!v helyes Jl'auylwtartHs nélkül lI1é~' llleg-közeIHt II i /iem LLldjuk :17, eJlpllseg-"!. Ebből követ'k('zLehetjük. hogy :l1ennyiv~1 fo·ntosa bh HI. il'ány betartása magánál a tá [I'l achl" n ál. abol n"m C~lI pán 1ll0zg-á~rÓl. hanem tüzelésről is szó van, Míg a Uleg-közelítésnél. ha az irá 'ly! ól esetleg- 1'1ttirlünk volna, a hibát helyrebozhat:iuk amennyibE'lI idejekor:ín veszük észre. addig" a támadásnál a hiba kikö.szörülése már szinte lehe1;r!1en. Első kép, Néhány jelző ből álló cSG!.tárlánc 4-~(I0 m, tályo'lság-ról közeledi k a figyelő újoncQlklboz, A "('A'éd-irán-yrpont()kat szándékosan úgy vá>1aszt,ja UlPg. hoA'Y az clD'enestöl szembe,tiinően oidaJt eltérjen, A kitérés azon ban ne legyen nanrobb, rrúm.t a csatárI ánc széle.ss·ége, 50-100 m, távol'sá gTa az e lső csatárlállc mö!!;ött ~zintén néhány emberből álló csatá..-J án c nyomul előre, az irány h\'l'yes betartása mellett. Ha. a kiindulási helyzetben a két bemutató csatárI ánc egymás mellett állott. ma~·át.ól bekövatkez.ik útjaiok kereszteződé.se. A kereszteződésl',él a ln'[Jkorlatvezető előrc megbes?;p]t jellel adjon parancsot a tüzelésre. (A pa rancsot, csak az e lől lévő csatárlállc tudja végTelHdtani). Ujabb jelre a tüzet a csatáriánc szüntesse hl' ős mindkét csatáriánc fo,l ytas"a a menetet addi.!! cl pontiA'. míg" újból eg-ymás mellé kerülnek.

jedésű.

b) ha az .. llenség észrevette, hogyahba belemen· tünk, mert gépekkel mindkét esetben könnyen lcküzdhet. <'i ha ezzel a rö,id ideig tartó kitéréssel szom~zé dainkat zavarnók, mert a megközelítés késleltetésével jár és ,égül. d) ba annyira kikerülnénk a megközelíté.'ii lraIlyunkból. hog'y a köyetk('ző terepszakaszon a nekünk kiutalt irányba visszatérni már nem tudnánk. mert ezáltal az ö~sZE'függ-ós m('g~zakadhat. az arcvolHtlhan nagyobb rt>s k~letkezhetik s azt az ellenség a ~aját előnyére kibasználhaba. ötödik kép. Különböző színű zá-szlókkal egymástól ]2~150 méter távol'·.ágnyira. oly néi
SZl'pll!lIdll'"

I "k i II I j il k, III i J.! II II nlkall1\allall Il'l'ülpt VOlllll {,~ IIll'lr'{f'j',ilj ii k.

Il'IIIIl;lIl'k

fu 1111." :1. l"iz l '11I:ll'l'. 1I1.'~·\ 1\;I,,'d\O;I, IIIÚI' 1lt'1I1 \ ,,111:\ ,'I·.'jil \.. , 11I1'g'klilA'lít", kh,'i( "'pl',Ill'1I kl'lI. hog~

I '''''Pllj,'k.

1!)Ji

CSENDÓRSt:OI LAPOK

r.;tl

•

J---------

:;>

--

r=. -----

----

J-

-------------~J

.

12. dbra.

Második kép: Ugyanaz millt al: cbő, de heh ps hány beiariá ~sal. Oktatás: Az irány beLartásának fontossága az első képnél különösen kiemelkedett. Az a csatárIánc. amelyik korábban indult el. sz.int&n a helyes irányba jöt t végül, de nem a helyes, e.!ITcncs út()n. Azzal. hogy a megszabott irányból kÜr'rt, a későbben indult csatárIánc elébe került és a tüzel&.i parancs yégrehajtásában éppen azt a csatárl'Ílncot akadályozta meg. amelyik az irányt bet:ll~totta. Ha a me!?,'szabott iránytól eltérünk. még arálylag" ilyen kis távolság'on is, bénít, juk a támadást és zavarj uk eg-ymást a harci tenL kenységben. Most már kérdés, hogy milyen módon tudjuk az irányt pcntosan bet:ll1:ani '? A do~og' ig'en eg'y>szelií. Ha a között a két poo11 'között, ahol állunk és ahova mennünk kell, köz;beeső pOntokat választunk é.:s llloz.gá, közben azokon haladunk keresztül, akkor kétst\..o1:elenill a helyes irányban baladunk. med a segéd-iránoypontok a helyes iránybetartás alapfeltételeit melrleremtettélL Ib' seg.édirálIlypont bármi lehet. aIIIli a terepen m07Jdulatlan. Pl. egy bokor. fehér kődarab. g'éme~ kút, sőt terepidom törési szöge ÍJS stb. stb. A segé(liránypontok mcgwálasztására azonban különös g()ndot fordítBunk. mert kENés számú, vagy heh"Íelenill megválasztott segédiráll'YDO'Dt a helyes ir'Í.ny betartását kérdésessé teheti. lVfár Dedi.g·. ha támadásb?in a helyes iránytól eltértünk, a hibáit helyreho?illi. majcmem lehetetlen. Minél nagyobb a távolság-. amelyet meg kell tennünk, anná l több közbeeső po'nt01 kell magunknak megjegyeznün'k. amelyek az irány betartásáb'a n segítsél!:Ü.nkre van]]lak. Természetes. hogy egy rövid távolságot könnyebben te;;;7,ünk meg' az irány pontos b\'tariása me.Uett. mint CID' Ih Msza.bbat. A sűrft s~g'édirány pmlÍok azonban na,!?'yobb távolságon is biztosít<ják az ingadozás nélküli előremozgást. Ha az iránybetartáshan a terep .segítségünkre jiill olyformán. hogy t>lönyomulásunkkal párhuzamosan 11 terepen jól látható vonala.i kapunk Pl. út. eg-yene-

CSEN LAPOK ŐRSÉG) ., " XVII. évfolyam PINCZÉS ZOLTÁN. Budapest, 1927 szeptember szám. 72 pengö 6 pengö

Recommend Documents