XVII. évfolyam
14. szám
Budapest, 1927 julius 15
,
CSENDŐRSÉG LAPOK ;.
MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER
SZERKESZTI
•
PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS
UÖFlZETÉSI ARA:
•
Egész évre Félévre ___ Negyedévre
snN"l,II(I~i\!
12
6 J
pengő pengő
-
, pengo
b KIAOOHl\'ATAI.
BUllAl'Vo,,\', \. OltSI.ACHA.I.lJT('A ,
•
Dudapest, 192' juHus 1~.
XVII. évfolyam
.
14.
.
,
szam
CSENDÖRSÉGI LAPOK SZERKESZTI PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS ELÖFIZETÉSI ÁRA I Egész évre 12 pengő, félévre 6 pengő, negyedévre 3 pengő
Megjelenik havonta kétszer
csend [cözött, annyira ninet-'cn kiilönbség a rendőr ség és a csendőrség közbiztonsági szolgálatának célja és lényege között; alJlWnnyire feltételezi a rend a csendet és viszont, annyira feltétele a jó közbiztonságnak a jó rendőrs'ég és csendőr,;ég, Xinc>; mfg .............. ........... két olyan testület, melyek között egymás jogainak és kötelességeinek ü;;zte]etben tadása mellett könnyebb lenne egyetértő, zavartalan baráti viRendőr. szonyt létesíteni, !runt a rendőrség és a c..<:endőrség Ezz01 a címffi01 indult meg e hó 15~n az állami között. A közlbiztonság szolgálatának mindenekl'endől'i'ég sza'klapja dr. Markovics Miklós rendőr felett álló érdekei nem engedik meg más ::;Z<'illta náCROS szerk esz t éé'ben, pontok 'ét'véJlyesiilését, mint amelyek a két testület Új Japtári'unk a homlokára írta a programmját zavartalan 0gyüttműködését vannak hivatva bizis: Hendől'. Ehih0z a pl'ogmmmjá;hoz híven az tosítani. Örülni fogunk, ha ehben a törekYésiinklJen állanu, H"J1dőrség iig'Y'ét ős a rendőri szakiroda'lom őszinte, megértő sl'gítőtársra találunk a Rendőrhen. Egészen mindegy, hogy valaki a városhan harérdekelt fogja szolgálni, meg vagyw1k győződve róla, hogy ugyanazzal a szeretettel, hűséggel és col-e a közbiztomág ellen ség"i \'1.' l, .... agy pedig falun; lelkeRedéssel, amellYl'l mi a c.~endőrségét szolgáljuk, hogy valakit a JózRefváros lJll'llékutC'ájában k~l HaÜll'OzOÜ {is tiHzteletrpméltó C'élkitűrkssel igyd,- nek-e halálra vagy pedig kóhorC'Ígányok lőnek Rzik te~!iih·tének a lC'gjobbat nyujtani, amit egy jél agyon orozva, az érdemC'k ('l;;őbh~égén nem lehet szaklap ad~Jat s 11wgte]'('n1ieni benne azt az érzelll1i vitatkozni, A müködési tel'iill'kk speciáli" vi~zonyai és szt'll(,Jlli {'gyl:;ég0t, amely JlJinden testül~tl1l·k á l La'l szii hégl';;sé tt't! SZ<"l\'l'Zl't he li eltérés a hiva tús lényeg'ének azollossiigán J10m ",íltoztat. dl' 11t'11l 11<.'egy0diili biztos fundamentull1át képezi, N ('ffi tartjl& magun ka i il li.. t éke,:;eknek alTa, folyá;;o'luatja a köle"önö,.; jÚ\·j:-;Zllllyt ::;\'Ill, nwr! hogy az állami rendől',;ég iigyeivl'l foglalkozzunk, mindkét t""tiiletben meg van az a tör"kn:",. hogy de ha már ennél a témánál vagyunk, megvalljuk az t'ltén::'S okozIa apróbh. inkábh e,ak fonnai lll'hézspgl'ket az pgylllá;; iráni legl111'~"zehl!llwlI(í ....Wzéő:;zintén, hogya rendőri szaksajtótól nem voltunk elragadtatva, Tudjuk, hogya rl'ncWrség sem, A 1,('ny~égg('1 múr ,'~iníjukhan kikii~zöhöljék, Eg-ymás Rzigorúan iizll'ti alapra. u01yezkrc!d t "úgynevezet!" J1wJleti, de mindig- c""a k l'g-ynuí.~ Ilwlll'tt ha b(I\'a, 11 rendőri RzakHajtó orgáil11lmait a relldőr"ég hivata - magyar r0Jldől'~ég mé-ltó p<Í rja l(>:
, vagy esak az állami n'ndíírs{ig l'pndelkezé~ére hOC'l'á!o!1a azt az ö"~z,'gd. amely .. t tagjainak ('g'y hizonyos kategóriáját k('pvi;;plték, a C'Hl'mW I'>:('A' p( l tI ig 11 kii 7.ij~ "Zl1 k la p f ,'ll n t'll,tá",í ra vagy lwdig a bba a hihá ha 0;;(pk, hogy {I rendől',:;ég fordított. 1'hz('l m'!lwf;ak il lapunk fl'nnm:u-adii"-:l ~zztl'k vOllni, i r() cla lm ,í húl \'égl,'gl'.",'n ki 1,'11 kiisz,ih,ilw mind,'n ('''ilk ép]l0n magánllk az állam; )'('!H1{íl'ségIWk, mint Oh'l1ll h51I'án\';8 I,-hdií,,(.g, :111]('h' lIlilhl"n kör.'5" önmagában ('gy",ég0s Ip,..,tiill'1lwk lliányzol! 11 Jllagi! I 11'1:1 j donna k 'l'lma rlldha! ~ t ln II ,,;'II'.i;í rÍlja, llál:ís k Olll o l y sza kb pjll, fl Ille ly(·t 11 )'('In díí I 'H~g III i 1l(1':1l kÖ,..,zöndtt"1 t:lI'lllZlll1k a hl'liig"minbzft>r lÍrnak <'rht tllg'ja il JI1<1g'á>énllk lllOlldhat R an1l'lynl'k 1I11les I'tD,('h 11Z iIl16zk,'(1",,,(,{'rt, ;lllH'ly Ill'iilkl't 11\'I1W"ak :ll1y11~i lag érillt, h;11W111 \'I'köl('~i "l iSil ll'n';: I i" ,kll'nl "r::ie61ja, lllÍJ11 hogy Ipsli'!lpt6t é~ a II ll;] k éJ'tl"k"it Ilyil 1111111 k 1'11, d,' kiiil'l"",,(.giinkIll·k lartjuk azi i,.. ki.i<'1011 tilll p" iin,wtlplliil l'izolgálja, 1l'lli, hog~' :IZ úllal11 i l'l'Il,lól'",;g- hi'-:lt,\tt \'PZ,'jöilh'k T'~zl il7. iir! fogja 1)l'töl!rlli 11 Hp))(!iíl', ]<}PIWIl IIlPg'Pl'tli Il,n.!.!:ltt~\ l'(~\~n i.~'\ll nhlg'k~llll\yih\ttt\ ~;:á. I'ZI'I'i, ilZ i1Z01l0,q hivatáR PR C'élkitíízÍ'H fi :1 közli H 1I111nkl':1 I'lIlwk <11. ,,\'\'tlllll'Il\')\"k :IZ ,'l:-I';-,";-\. lill/lik;! jt'll"stí ér7J('t'~\'l'l Il\' ujtjuk sl.i\'t's, IH11'áli joh H"llh"ljiik. hogy 1lII"g- )\:'lgYlln ;,;nbz"," l,'~z :ll\;:al1/l/lIb! 'út jám incll/I(/ 11;JI'i.íl :H~lJIk rl'lí', :17. <,Istik ki);I,C, III 1111 k lll"hiwllyíl:1l1Í új i;II\I:in'lIl1kll:lk, h,\!!y k,.. hi :ílh"1 n7.ol~ SOl'á],illI, "kik lJlI'gjf'lrll"s(' il IkahlllÍ 1,,'11 F7-I' I"' II(',"I'ki\:í"ntukkal slI'lllI'k iicl\'iil.lps{'I'l·, l\ 1,'g Idiink l'nl,'kl'ill"k sl'.,\k:il:ll:tt IlWlllI\'in' ;;'~ll' tild jllk ''.l4'~ ,'zl,'tni :1 In:í~\lk ;'I,h'k"jll,;l; \'\'''lh'ktú],,-
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni öl'ök igazságban, Hiszek HayylWQl'SZlÍ(j feltámadásában. Amen. ~
,..
....
I
SZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, I., Országház-utea 30.
..............................
~~
'\1\
\ l .. ta:
1!1:.!7 .llIlil'" L.
CSrND()R<;f(ll LAPOK
\)1'.
(':'H'lltW,'\' i
,·t 118.
\ 'ZlJll·} H l\. \. l~c..)L\" fü;;rhHUtl/.iulHi i A·nz~·ati·~. tBt'ft'jt' '.Ú ki;1.lt',\lIt."~ny,)
,,' \ rp;ítli,k kur;íhan " hll/';/' l-H /" l )O/' (IrZI'~l' :1 .. \)11"" ":,,Igúlnt \'olt l't' M',nk \'l~gl'7.fÍ>k, akik n halnI~,k,)n "" \,;hllll'gYl-klwll ;J kii7.hizf"n,;;ígol íírizfék: '1 ~úkl'hl'k, hl'f:l:,i\'{ík, kUlluk éH IlHí s llll7.7.Ú juk lIn ""Illii kiíllll\ II f'l'g\\'l'l'zl'fkl biró ,'ilézek. .\mih:'n kii~l;l~ II 10\'tl" és nyila~ a magyar, székl'h-, hrs,:Il\,(í l't> kun hn1<írtír, rppell olyan könnytí lt)\-;l~sn"'l)! 'nlkot"tt " IJHlg~'s ku\'<Íe,;olt llánl'élos 10Y'l Sok. . \. hndrakl,lt és ('<-,ahira yonuló magyar sercg ..liítt a SZl'kl-Iy, hc~wnyő és kun hatnl'őrök, mngyal' liin:ík, !öYl'rl'k l's hozzájuk hasonló könnyü katonák elia é" hátul járnak, cirkálnak és száguldanak. Ejjl'l a nyugvó é~ ah-ó tábori, a fücC'lő pányvára kötött pal'ipákat I'S Yl'zeték lo"nkal, múlhút szállító ha1'l1lllkat ét< t'zekPl'l'ket küriilyclték, rl'jtekhelYl'kről éppen úgy őrizték, amint a hntári az őrszállrísok nt'pe őriZlli ::;zokta. Ha a tábor tOYa, yonul, a székelyek, l)csenyők, lö\-ők, löyél'l'k f:s mús magyar lm'as nyilasok a fő sereg körül száguldanak, - mint Illa ll10ndjálc cliin!dcl és hútyéclet alkottak. Innen erl'dt az akkori tábori gyüjtőnevük: a száguldók,
\.
~,
, vn,L!,ln " f'aH I,117. " IH'1l :1 ll y "I'I'~ Ill)"I 1';7.I'k a I'w,L!, lIldllk ('''íl'I', Iliífra t~I' oldnlf lIyiln zfnk ,líl f, III'Il ","gl"! l;" 111'''; liik :dnk ldL 1111'''' n ,\. \. Hh,l7.n d f""Y'1! a //(/SZ';I I"V:lN",íg, tllllf'ly l'j11~'J1 úgy, mint a ~ij\'Í.ík I~.~ lii \'('I'I' k, hl:1 iilfhiíl II III Illl'o ,.;za lad, IIwga lliun esa l.Jn níl 1'111'11i'i1',""Iw az pllpIlRl'g'f'S , f"U ';Pj'I'g' I (I"I lJJl'~Híll"' 1'I opi 6",, Re kiizl)('ll n,í dn slliz! l'S "yígan Jlf·\,ptye" a partról II'1lyila7.z'I, 11yen I'lőljá1'6, lHHuljál'ó túhorhiíllu,,[t() kiillllyíí 1,)\'a1:4 szrígllldúlt'llllk latin 11!'V(,: CLI/'sur, lllllely"{íl a iw::;zrí /' Jll'pil's név hll'tlH'zlwtc-t t. 1\.11lil yl'J1 n hntár{)rz{) él; táhor I'lí)lt éR miigiill júró sílékl' ly, I!l' t:il'nyő é::; kun lö>,űk, liivél'l'k han;lIléltlJsl'l' t.:ikl'l't. kínáló il1ő.iání~, hply PS nlknlol11 kihasználása biztosítja számukra a győzl'lmet.
'['h'L t' ' ' ' '( ]es' 'Ul' ] ]HZ ' t 't' ' 11'1 L' !1 él lIII <11'U1'O )01' OSlO szagu l ll';: 1'irlusa rI hUi'zároklJH Jlwnt. át él' a vilúghíl'Ü könnyií 10\'assághan tovább sokszorozóuol t. Aláhb lúlni fogjuk, hogya hUSZ.1l' l'rénypkhm fnl,ncltak a }Hliltllll' cl'ényd, amik azután csel/díj/,BPfJiilllib,'Jl tisztultabb ét> nctne:3ebh formában nyertek kifl'jf'zé"t.
" 11 török hódítás idejében (1536-1718), amikor al .AlIö](ll'e és a Dunúntú]rn a törökök lwtell'pültek, a llJegyékben a rahló kergető l1l'm c,; i felkelések állnlldósu] iak. A fajrokon török egy tőről fakadt a magyarral, ele vple ellentétben az izlám szolgálatáha szegő-
~ _ _ - - . ........ ~ ...- . -....................................'9' ... ~ _ _ " ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' _ ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' - '
...
.................................................................................
minden számoltevő kikötője nyitva áll az ld.~g".'nek Yan~"tse folyün. számára. A Yangt~e vízálláea állandóan vúltozik. Nyúl'(lTI, Irta: E. P. amikor a távoli hegyeken olvadó hó vi?ét a tCIl"."'l'ue Az 1900. év elején a .Zenta" úsztní.k-magyar ("il'k:lló szállítja, gyakran tíz méterl'cJ is mag·asabb. llünt télen : az e!!\-ík ke-letáuiai állomá -<Ín tartózkodott. Az év első ebben az időben még- a nagyobb tengel; hajlok is el tudnak jutni rajta egészen ltsangig, anmty körülul'iü l hón:pjaiban Hátsóindiát, a Filippi-szigeieket &s Ikéo;ÖlIb, a cseresznye\"irágzá.s idején. Japánt :keJlelL 'Volna 1500 kilométernyire fek'zik a torkolattól. It"cbang0[J felkeresnün,k, de mert Kínában akkor már előjelei mutúl azonuan a folyó mcdre már olyan kesk"'JY és '1 ro· tatkoztak a ké..őbb kitörtboxer'Jázadál"llalk, parancsot ·Iyása belyenként olyan scbes,llOgy ilt múr c,nk a bennkaptunk, bogy maradjunk a kí,nai rpal'to'kon. Igy azlán 6zülö(iek vito·plás csónakjai tudnak közle·ked!!!. AlJJim Hongkongtól lassan -észak fe·t é YOlluHuulk: és Swatou, azonban említettem, a tengeri hatalmaK'wK külön erre Amos é~ Fut.schou érintése után néhány héLen keresz- a célra építJett gőz'hajói és folyami ágyúsnas:?:ádjai egl~ tii! Shanghatiba.n tartózkodLunk. szen TSlln-King-ag- is eljuthatnak. A Yallgt~e vÍzállása ebben az esztendőben különöA rendszere .., hajóköúekedé~ JId :lkn lli,r lcded. sen ~edvezö yolt s ezért pmiíl. ked,'előkínaiak sűrű csatol'llaháló7..attal vették küri.il, amclyelk közül a legnag-yobb.ikon C,Kis úrvú"-nak hí\'kfre"kedelmi szempontból óriá.... i fonto,ságg-al bír. ják) egy bmhlhi sla kolostor épületei. fekszenek. aweA Kínában élénk keredkede~met űző ertll'ópaiak, e'lső lypkhcz ,k izál'óll ag c'3ak lépcsőkön lehet feljutni. Itt >;(JIhan az angolok termé._zetesen állandóan köv~hlték, veszi. fE'1 a Yangtse az utolsó mell ékfolyój át, II Po-YnJl".' hogy II kinaiak a. Yangt/S{!ki,kötőit az idp!N!l ke)'e~k~ tó kifolyá,;út. KÖlülbeHil Na'n-Kjllg-ig 4-6 kilométen's df'lem ~7.ámúra h me.gnyissák s a nyomás folytúll n szélességben hömpölyög. töbunyire sik vidékeI\. Xyúnwlt,zázarlhan akíllaiaknuk mind löbb é.~ l:ibb -]..ikötőt rOlj, mikor II folyó \"Ízúllúsa magas, II kép.e is 1l'l'm;'kf'llett az európaia-k előlt megnyilniok. A'l. utolsó ld- ,~zelesen sokkal nagyohh"zerü: 11 fol~-al1l úUTa tld.il·.;ptl krjt!)l. a folyam torkolatától körüll)cliil :'/,t('/..,1' kilollJé- teh-e van v1zzel. ,öt sok l1elye11 még naO'~kilel'.il'dé,li "rnyire le,'ő TsuD-King-et a Tsifu-e,!,'yrz:né'JY III apj il n )l' az em<Ípaiaknak c,a k akkor SZ,] hatl lonIa !olylollo~ vnHoz
Nég'Y hét a
~
) = 192i juli u,,; 15.
.
..
és vérszomjas iI(>]RZláv alhán, rác, cinC'ál' (ku('z(,!lIiill), skipdál', hosnyák llllldaló(' (O" haramia, fajuknúl fogl'a a !('g\,érPllgz{íhh halkáni I,('stiák, kikhez kl'p,,~,;( az afrikai hl'lllet' és ka],il faldó nagylelkü gm'a l1ér. A <'páhik és vaclll'lldl i'izl,í\' marialórok f('gynl'Hliinl'l é" Jlékr idl'jPht'n iH gyujtogainak és ralJoluak, hÚ('RÚt, lakodalma!, \'á~á]'t, máR Roka dalmat fd\'(~rh'k, 11RRzolly(, lányt, fiút rallkötéln' fííz(ek . •\. t"z!'gPIlY kÖlkatnmít, az ingyell, Jtazafi~ágból .. zolgáló rongyot" hajdúvitézt ]pllUllkózták, ('fiak azt tartották éJl'tJ,Pll 11 foglyok közli!, akin nranyhínll'H rul!<Íl, tigrisltiír kacag,ínyt, drágakőll!' foglalt tollat" forgó t IMtak és utánuk sarc'ot - yúHt<ágdíjatreméltek. "\. llwgyék a karhatalmat a tiiJ'ök rahlók ('lIpn, {ísi módoll, 7IUsZlíroklió! 61' il/surgl'lls 11 1'1Ili'sdbő! állítotüík ki és Rziiks6g e,;('tén az egé
...
.
('11('11. RC,qullÍris -
th -
E
i
CSENOÓRSÉGI LAPOK
dött, azon],:,Jl h;jrcmódja éH ka tonai virt usa egwzik a mug~'arCYaJ: ghől l'J'rdő éJ-z(.ki"égp, a lj i lt' ilIIil] igpr! t úl világi ('l'Zéki gyiinyör, ami! már :\ fiilsRzámú lH']l 1(>\'éJl, fajának ('f'Íí"zakos i'iílaporitásáril és lIY fiúk (>lraldá"ára sarkal.ja, kikből (iirök bt,mákat nevel. .\. l'ahJáfdlan (>c]pst"s!\'él'jl' a ragadozó öHz!öníí
p.
j ,
z,;olclért ff'lfog-ado1.t -
önkfnt(',;, zsákmányért csatlnkozó -
...
éJ:; rolo/3-
Inu;zll-
Il
ru.... 401
rok, lovas hajdúk és ROl'OS nemeRek éjjpl-nappal a ]e",mll'IYf'lwn lnppnnganak. Éjtrn-éjjel, déli verő
forró,-;,íghan, z,íkányos, förgeteges vad kpgyeílpn tél IIt:'ll, ztÍgó Iiz('lE'k viharáhan, morotvás nádai'iokhan, kopolyiÍk fiizf'f;f'iJJPn é:; hegyszakarlPkok 8Z1\1'dékjaihan éUPIl-szomjan őrködnC'k; kikiildött Rzáguldúkkal - l('s['(' hívókkal - a zsákmány rakott itqHíjákot és ha\'lImiákat l('s1'e csalják, fplkont'olják, az ('h iiI gyííH szerelékd lőlük ri szedik, rabi;.lrángra hállyt véJ'('ikpt meg'l'zahaclítják. .\.k JmJ' ('zek az pdzelt l.c:;!íí éR keménykötésű magyar vi télek "oltak a pandw'ok éR psendől'ök a h'gPlllbprtl'Il'lll'hh ragadozó hadak ellen. ..,\. tize IlÖ t éves t örök háhorú al 11 tt a szlavonia i, lto~7,niLli éR horvátországi hégek a körmöse l)h délszláv madaló(' Iwndcíkkal a Dráván cítlopózva, ,I Bába völgyéht'11 Gy(il'ig' égrttd{, dúltak, még a szultún hiílJPI'f'H katonáinak', a spáhikna.k i
.~~.~~.-~~---.~--~------------~--------------.-. A Zenta i.s egy ilyen angol kalauzt fogadott fej és Ilenl vol(unk na:!Ton e-l ré.1~adtut\'a a kinai katona~lg ll1ál'ciu~ utolsó napjaiban enJaI!:~da Sanghaii. (úJ. C"ak r;éldakéVJlclI emlí!em Illeg, hogy All\oyban a Az ~l,ső állomá"llnk Kjallg-Yin volt, Itt a kinai"k kinaiak a mi 21 ág.lúlöyé"ből álló Üth'özlciiinket csak néhány el'ődíJ,mény( é:pÍ!e((e'k, bogy a. folyamon való 19 el viszonozták. ezt is ho~öZú és rendszertelen ic\őkö hajózási ellenőrizni lé ~ szükség- c<elén megakadályozn i zijkJ>t:>l1. Mi lerJ1lésze(p;;en a fennálló elöíní"ok szerint tudják. A z( hi 'zem azonhan. bog-y yajmi key'és haszn II k (illakczLunk ez ellcH és ·kö,·plcltük, hogy másnap reg"olt ezekl:ől az E'rőclihm'nyekhől, lller( eddig még' lll'l\l ~el a 21 ágyúli\\'é" l adják Ic ú.ira. nlire akinai llaranö,"olt rá eset. hog'y 11. kíuajak az eUl'ópaiakal meg tudüik !lok kérve kért minkPt. IlOg)' a ki",'tll"Úgllnk(1Í\ álljunk volna a'kadályozni albhan, hogy oda hadózmmak, ahova Pl. nwr[ m",. n 19-ik I,ö,·é"ig- is nem k('yesehh, mint hárolll ha lo((.iu k \'oll. akal'lwk. A mi látogatá'unka( Sanghaihól már j01ezték az Akinai <":lpa(ok fplszel't:>lé-c és kikéllz<,'p <"ry:\l!a· ittC'ni ,hatóságoknak. Az erŐ(lítlllénY-'Pal'anc~nok, azaz 1áhan nem \,0]( egY',é!!ps; minden nlkiráh- kiilön 11<1<1i(\hhall mondva az iWeyő eurúpai kiké11ző(ié;ztek. meg-,'prp IfC t (a rt o tl III a ".,í n a k f<- (sz<,'c "ze l'i n t. E ,,-"')) .; Illl']y i k bh-lak, hogy egyps erőr]ílménypket (ekin(sünk meg. alkirály ('llrópai kikéJlző(i"z(pkr( alkalmazott. !iihhKözblllel'i 1inikus jelelH'<ég, hogy a világ- mindenllyirp nn:rolokal é, nénw(pke(; p7,ek :l külümhpn kiníh\ féle leJlI!'f'I'és7e, ba nClIl is mindig kiyáló, de mintlen}.ill:li katnn8:luY:l!!"p".n1 11:tgYS7('l'Íí Pl'~lhuél\\~f?k('t ~rtf.. k es('!J'r lelkes Im'as '" így llli i.. ig'en megörii](ünk, mikO]' ,,1. .Tó w7elés Jlwllpl( " kinai - t'1\!'P1\ Úlf~- , mint a délután 11. kikiiWh('n ]'é,~ziinkre lovaBsági lovakat hoc"í . i.u1H11I aki a sHiál ~'(ltrt P!!y~ílf;Jlúhnll S("lllln i r.::' ,"("Ill 'I~c('-.;ii]i. hrpJl s7én k;lfnl,éli fplipi'ífnlPllY(~kn' k"~·P0~ (ot(ak r('ntlplk(,7é,ünkre, A kicsi, ig'én~'(elen lo\'ak JL)"Y pl ;l 7. a1l:.rol killai "'"t"i-Tlai -" "'(,l (:tz.rpt1 .'1 hOXt"l~ nagyon júmhOl-úl llpztt:>k ki, cll' csa].,-lha.Jl1Al' r,'liötliink, 1[lzcHhís jtl(->.it~1l cl mi ('gyik lpg.inhh (>-.:ap:ltunk Y(llt. hogvna'g)'on is l'>lvaszak é, ala((oll\o,<;ak "('7.t köziiHink lwh.ínyan .saját LŐl'üko1in i" talJ!!:,' sz;'p ki" lo\'acskú(, 1111lilIt 1('11 1I001If1-,ss('/!"wl liI(!. .\ Illikor .Julius <,ls;; nani;!il':ll\ a azonhml lIyugotl(an ],öz.pl,·dtem f"léje, hog" l'!'Úii I,;,e k, '1'i I' II ("i n 1)(' rrh'Zi'I( ",'(',.,z (',alla(ok az i,l"lrl'lll'k (tlfal (ii'llelJJény>e,' gy II 1'S<1.s.íggaI hátr;) arco( c·,initlt " a frlsö 1,nko1f YiÍru"J·(),,':di'l ~s7h,'I<'ll fl'1f.' f'7Rk 1I(:Í11 1'1'1'61 a g01'1J1lJ1 a ,íllutról nCIlI akartam tiih""'( rl')í',lIi ~ r illd{~)l 1"i.-,p·t.rt l 01"(-"";1. iif()~"(\k Y,~l1ull:tl: f(\l ~t f:d't'r fndui é._ kik(>n~"tplll JlHl/!':lInllnk ('gy 1llásilwl. nlllpl,,'ik kihíili lllil~·c".. l:do'kl·:l s ih'f'lIkc'" ht'\"I '" fiil'~1"lt;,rhaj ill h~'lf(~c .... ~ég(~ ... (~l)b('J1 Jl~Z('H ki. J~~zjl(ll a~(ál1 m~~.d·l'll{!t.iíl-i('n dult llWg' lll. 01·(' .... 1. ('I,.... a l\in:li 1iiz{"I· .. ·;~.)" ki)7;,tf :111\it. Illi kijiif('Ill, ('sul,:'ln Pg""7er szaladt 1l1('t! yt'lf>lU. ..l !l-{llll lIH' ........ Zl' I'l'ky() lI\~IPj,t }"lnh t,"'Ih\.if~1I '~\'(l kl\rl\~i.· .. k ", ~ E7.l'kllck il kiwJilova];nuk - t n1,i,Í.]oJJk"p[lpll cltlllla(l!,!
l
p/HJllyk -
1I1e:.rY;HI :Iz. ill'(J"';";Z ~:l.okú""'lIkj~. llog-y iiup{/·s-
",:1 II llÍhllknt in'kit!II, lllizz:'lk, )I';Il( "lIl<'lik tig" IlII)!' az (·lId'.'r sol,a-"111 1';7.(0-' ,,111,,111, h"gy IIwl.lik pillnlla(l"t1\ I,I/kik 1'.·1 "('lük, .1\'/ ,,'ríí·lll'l'IJ {'\4 :l ,,·,,;11"11'1,'11.""('11 1I t>l.df'!I('tt llIillkpf az 1
:1
'IOldfIS",;ít.!. :J1l1 f oll\,,. 1
;I
(>,..,; IItIl!II)< IIlÍlJdf'lI "U'\,(l"i !.!"\'jlkfll'-
I:t!ut y/·glll'z,·iff,·k. ,\ Illi .. .]tli:.:i filJl1l ,'l
I jil 1iil ·hsz-ilr \,(·I!!,'i!!Il,;zfiillk. J\ z
IH·" ... Zt,k
... t·lll\!!,y .... ',,, tUll
Ink CI hiliBi iif,'P'IIt'k ;\ l1\OIl1:"Q":\ JI'lllll, 111 í u.' I\k. 1I1\.'~ "kJ'1\1' i,s fl'lil:r1:d:tlokal I'"plak. ha :1IFI"uh,'1 tiih l , iv~ ,'1\ \'tllfoi'fnftúk, \ jI'. (\1'(1"'1.01, 1· t"7['I't"\ ,'lV. '\~' \t, tltYl t:,\;,'kp J"I,', :1.1:1101 il Idlt,,; "':10111'11,,1; ).!"lI,iJ">i''';I'II~;n ~~"hr,,1
i;!Íla, :lilii j{lf'lIh\"''lJ'fc-,~(11l JIn:.!"' fill Pl'nhl'\IlIHnk\\~ \ Illf , Íg\- :tt'; {lJ'o .... zol, (' . . . n}' :trr;! .. znritknlt~th. h,'g\' ~tt _l hor
1!J:.!7 ,iliiiii" I:;,
CSENDóRstOl LAPOK
,Wi'
(1:i:-1'.ir I\~ "h' IWp,ll\ k"I'l'I'7,ljil (·"nk nkkol' ,,;r,;Ílln(l li' a llY"l'\'glu'il. ha rnlndl pnl'lJlilj;íl't'd ptlwJlI \'I'zeIl'k hira ji It ;i t. . \ h'l:-zni;lI IH'.!),·,'k ,'t-: (alár 1ll11l'7,.ík h(ljk;íl\'n, 1'('n'g ~~ 7.~;iklll;lI1\ ll\'lkiil "l.iikkk ha;r,n :-; a (i;l'iil\. hadi,,>:~;k hir.íi n f0;lY('" ahl'ázalú "zultán Hél!'t,' előLt .. il'tl'Ól\,!!"r:l h;Í!1\'!ák (íkl'l." .\ 'rilhlllk,'I:gl't\í nli"p<Ínok, sznlgnhídik, hadnagy,lk. Y;ddá k, s:;,t:::as és <,:;cn.\~ kapi tá nynk az ('lő k~'1\í ti1l'iik 1'11 hnka t. a trmérdl'l, sZ!,J'(lék~,t kótyavrty~r,' hl1('~á !ntl;ík s az árveré.'ien hrgylíl ( pénzhfíl eWhb n k;ír(1~ult templomoknak és iskolmll(':-;(preknek "dták ki a H'gél)'t és azu(ún kárpótollák a kárYllllottnb t.
•
töriikiik ]Úííz6sét befejező karlócai (1 mm.) és pozsároYáei (lílS.) h6krkötésck után a vi.'iszafoglalt magyar !1'riil('«'kC'1l a YCÍrmegyékei 11('1]1 állítoiták "issza, hanem császári kamarai uradalmakai szrlTeztrk belőlük és azok hasznát a dinasztia húzta. Az eszéki, wrőcei és diakóvári tisztartó~ágok feriiletrn a Sz,h'án fényes nappal áijáró török és szlá\' mnrtalócok elképzelhetetlen zsiványvilágoi támasztottak. A német és c"eh lovas katonák, akiknek a számfartó.ság-ok határában a közhiztonság fentart:í~a YOIt kötelességük, nem holdogultak, miwI a német, cseh és morva gazc1atisztrk összejátl'zottak a rablókkal s a lopott holmit 6l; láhasjószágo t, mit a harámhanc1áktól kaptak, a Mesi kereskedők ágenseinek krzén továl)h adták. Ezekhcn a esászári uradalmakhan egy-két magyar ne111rs jószágigazgató is volt aikalmazva, ezek azután keresztül vi t ték, hogy a héC'::ii csá~zári ka~\.
....................
~
......................................
~
....
_-----...
llyéket. ahol akinai üteget gyaaúio((ák, végigpásztáz.. z.ák. ez azonban tennétszetesen teljesen eredménytelen maradt. Két. akinai üteg irányába infoézett A'yalo.gsági támadást a killaiak visszavertek éH csak ké..,őbb. Julius l3-án a City (kinai nE'gyed) megrobamozása alkalmá\'al sikerült e~zen véletlenül a 10'1. cm-es üteg 11YOmára akadni. Egy orcsz száza.dos, aki századá\'ol egy bokros területen haladt keresztül. véle(]8inül beleiiLközött akinai üteg-be. amely éppen késw]ődött arra, hogy tovább álljon. A százados, azt goncklva. hogy az egész sz.ázada ulÖgötte van. rohamot vezényelt . A kinai üteg leg'ényrege gyorsa11 kereket oldott. az ágyukat olthag,-ta, az orosz o;zázadcs oredig később rén1"iiHen ,'e(fe észre, bO!!)T az egész szá1k1.dából milJldöss7.-e 10-15 emre!' yoH mögötte. Még az idell'en nE'g)'edhe beépítet! haióág~'uk ió; sokat szem'edtek a kinaiak pontos tiizér"égi tü7AÍfől. awplvnek közvetett tiizét egy. az úg'vne\'ezett f€'Kete prődben levő T>agoelál)ól il'án,-ított:ik. Vé!!Te aztán amikor az angolok egyik Ol Íres. száll lítl1ató 12 C"Jll.-es hajóágyújukat nartraszállítolták éR Ikét lydifg-rá'lláUal a pagodát eHörö1ték a fölel s2iÍn 'érő], a11l<0r azt~ín a kinaiak nyugton hagy1ak minket. Na. de most ezután a kitérés után térjünk csak visz_ sza a YangtserE'. Kiang-Yin-ben csak má.snap r eggelig tartózkodtn nk. Elég is volt egy fél nap al1hoz, amit oti látni IE'hetett s ami kizáróan csak katonai szempontból yolt érdekes. Mennvire nem SE'jtp!ti.ik akkor. hogy 8 hét mulva a rpgulál'is kinai katonaság ellenség'ként fog vel link szemb('n állani. A legközplpJ,J,i állomásunk Chin-KiHn.g volt. Ez az a pont. ahol a Ifgn3g-yobh kinai c,atorna a Yiin -Ho. amely Tipntsint PS Ppkingpt ~ tpl'l11ékeny déli tm'tományoklntl összpkiHi, a Yangt;;e-t kprpsztÜI"7.('Ii. A városnak kb. 200.000 lakosn "Van; l842-hen az angolok. 185;),lIan pedig a Taiping felkelt)k tel i('tien elpusztították dl' a kinaiak - igen ke(l\'ező fekYé~e folytán - mind 'u két-
llWl'il II dlll1;íl1(líli v;íJ'i;I'l·i(~g(·kh{íl lilll.,Z,íl'flbl. ,kii l. diiU oda ptl/IIII/fokl/I (.[iísziil' SZI'1'('1'l:lm:(( l' 1I1'~i'1I ilyt'll J1Iil1i;.~(~glJf'I1), ilkJl\' magyar s}lnkas SZl'l"IHl Ifht8Z{(í hif,íkf/{ is viii,,!;: magukbl 1':-; nwgyal' virtus RZC'J'illi kéi h(oi nlalt olyan kiizbiztonsúg"t 11.']'rll1tcllek a Dráva-Száva közölt, hogy "az at'nnynl az Ol':-;zclgClton otL JphddL hagyni l.írizrllpllLU." Amelc mi történi! A hutiál'i z"ákmánytól elesett német {>:-; ('Sf'11 111'oazdn számtadók, akik II kOl1('hól a hépsi kanwl'fli IÜ;z(l'lowk is ju tla ((a k, kimóc1olták, hogya ra /,Jllk kipusz1.í!ása uÜln a húszárokat állomá"helyiikl'p, , 'I~'" . , es \..amzsara VISSZal'rnc1eIt e'1' \: es a zSlvanyP ecsre gal'ázdálkodás a c:-;ászári tü:;z(ek oltalma alatt m(,g rettenetesehb mértéket öltött. A teJlwsi hánság császári kamarai tiHzttartllHIÍg-aihan a temérdek rác, holgár é~ oláh rablót még-
----
......
-...--
szer újra felépítették. A várost számo~ erődítmény "Védi. amelyekrnek egy része a város körül fekvő emelker1éseken, másik része pedig a folyóból kiemelkedő Ú. n. ezüstszigeten fekszik. 1.Iint általáhan minden kinai v,írosb,m. úgy itt i, a város magva nem áll egyébből. mint egy csomlÍ reuuetleniil és tervszeriitlenül össze-\'i~sza épített s falla I körülvett sziík ulcá hól. Csa tornázásról természetesen szó sincsen s így minden elképzelhető piszok az ajtók ('lőtt halmozódik fel. Időnkint aztán az erre a célt'a ['1'1fogadott kulik úgy, aho!!'v összeszedik a piszkot az nt cáhól és kiviszik a fölrIckre. Az európaiak lakásai az európai negycdekhen úl!nlánosságban szép. kerLtel körülvett, villnsz{'ríí é[)i:i lelek. Az egyik clOlllboll fekszik, uz egPtiz körn.\-pket rlominál va. az angol konzlllátm; éoülete, amely{'t a kinni"k leromboltak. ele azután 1889-hen akinai kOl'múnynak üjl'a fcl kellett épíUetnie. Eg\' Csin-Kicmgi ('mlékemC't akarom még- i tt ('Imon· dani. Az ottani angol konzul felesége llarancsllokunklia k egy gyönyörű lIn!!'OJ'i1 knndllrt adott ajánrl(~khn. amely azonban a hl1.iósélE'thez spho!!'Ysem akar! hozzúszokni és egébz éjjeleken keresztül borzalmas nyiník,,· lá st vitt véghez. SzerE'ncsétlE'nségére éonen a [\1\1',11\("l\okunk kahin.ia felett levő fec!élzetrészt kereste ki nyúvo!!'ási gyakorlatai számára, úgy hogy parancsnokunk töbhször nem tudott lőle aludni. Ez í/.."Y tartott több éjszakán kpres7,lül. míg vég-re aztán egy éjjel <1 P
,.
..
-
CSEND6RS~0I LAPOK
192; julius 15 .
409
..
Június 24-én fal'folla a
lll.
ki,.. Tton"éd Ludot'ika Akadélnia a .szokásos fényes évzáró ii"nepségél:
Kormányzó úr őfőméltósága me-gérkezik az ünnepségre.
l
-.
vármegyékbeu a törökök kiűzése idejében egyetlen egy nemes se élt. Mi vel pedig csakis nemes lehetett I1wgyei tiszt viselő, ez okból a törököktől vi sszafoglaIt vármegyékbe, a közigazgatás berendezése a 1kalmával a felvidékről telepítettek nemeseket. Csougrád-, C::;anád-, Arad-, Szörény-, Krassó-, Temes- és Torontál-megyék visszjaállításakor a máshonnan telepített nemes urak közül válaszott alispánok és szolgabírák a pandurszolgálatra felfogadot t huszárokkal vaskézzjel pusztították ki a délvidéki zsivanyfészkeket. A törökök kiűzése után feleslegessé vált huszárokat, gyalogos és lovas hajdú vitézeket a bécsi hadi kormányszék a szolgálatból elbocsátotta, vi,.;zónt a magyar királyi kancellária és helytartótanát1> lí~3-ban az állandó megyeházak építését és l,f);rcndészct szervezését eJrendelvén : a békelétszámra apasztott császári ezredekben "feleslege~sé "áll," (~) huszárok és hajduk közül fogadták fel a Jwtó,.;agok a megyei pa IIdurokat, akik a huszárok l'gyenruhájában teljesítették a csendől'szolgála toi. Ezzel a huszárok és hajdúk szolgálati vii'oz'JlJyha kerültek a vármegyékkel és városokkal: Jlelőlük alakult a vármegyéknek első tipusú megyei pandurok vagy a nyelvújításkori képzésű szó szerin t: a cSlJlldlegények intézménye. Ez volt az oku, hogy a megyei pandurok Ulíí-ig jolJhára a Múria Terézia ~rabeli magyar l!ll"zúruk t'gyenruháját: vörös nadrág, zöld do]Illiíny fölf~Jé szélpscdő J'l'Zt'H hURzárcsákóI és lar;.()Iy(j~ kardot ViHt'ltt'k , d(' a frDllcia , l háború ' után ] (lHl!í.) a fl'IiZPS JIIagyar nndrHg'ot a ap));]ng~1;; IOZ pr; llújk;ílú~lj()z alkalmaHuhh éf\ két oldalán JogOJlJ
bolható, veglg gombos bőrös pandur pantalló váltotta föl. A városi hatóságok pedig a fekete süveges gyalogos hajdú vitézeket fogadták fel rendőri szolgálatra. Ez volt az oka, hogy a városokban sokáig hojrJúkuuk hívták a rendőröket. Ezek a marcona kuruc vitézekből ujoncozott pandurok és hajdúk a vármegyékben és városokban ősi magyar eréllyel teremtettek rendet. Aszolgabíró, pandur és dere6 adta a v:írmegyének a félelmes tekintélyt. Mikor a paraszto t a csász[lrral fenyegették, a fülét sem mozdította, de ha a jegyző &; bíró meginteHék, hogyavármegyén' ndják, megrémült, mondván: "a vármegye nagy úr, nála áll a deres", amelyhez a pandur állította elő a garázdát. A régi városháza épületekben a börtönök II pinc:élJen voltak elhelyezve, emiat t Mária Terézia arra Rzorította a városokat, hogy világos é8 I.'gé8zségi"s földszinti börtön ökkel ellátott új "úrosházakat építsenek, amire viszont a ható8úgok az új van)8húzakat oly módon hasznosítot ták, hogy II városi korcsmákat, boltokat és "tálit:: s:átúkat" bi"llllÜk helyezték el és ettől kezdve a finülbág a drosh:íza tán('ti"rméhen tartoti<1 a háloknt. Kemzetiségi "úrosokban n magisztnítlls b:llt\'I'mében oláh csimJloly,íra zf\okolt, rÚl' tamburara 0" guzlár dudájára kólózol I a lt'~élly,,0g-, közbül l'j gúny hegl'dGjérc júda n mt :\ fl' k!'ll' sii\'l'g'l'H hajdílk \'l'rlí>k S,:0t somra b,'tjaikkal.
.\1:il'i;I '1\'I'\>zi:ittI1 1~7(i 19, :1 lll, !,i~', el'(,"dííl'l'(lg 0 \"11 ' ha I 111 '0 1';:1 I'l~ '0'1 111'1 ' ,S'II" 'I 11\('''\('1'11:11I! , "'"' f" l•'IIII\", ,,' .• -" t"'. . ,; l " [' ,t'l \" ",;1";1' (,~ 'llII~z:il'"k (~h·t ('~ ';Ig) (111\('( () Ol~') ,1• l , " ' I';~I" t()"J',e,l ,L b l'1"1,'al Y0dt(>k :1 l'\'IHIl't, n'tot tak:l IO " '\(;I" I' "11"111 ina' ' l (l,.;ziÍ p,'oll tlll:,!lo ol'g' gonosztevő fejére, nem riadt \'i;;,;za attól "em, hogy a zsivány szeretőjét elcsáhította és a hűtlen cl.;árdayjrágnál lépre c..c;alta és húhél'kütelére adta a nála gyanútlanul meghúzodó ii.ldözöl tet. Egyik-másik ilyen ravasz cRencJhiztos nevÉ't a nóta iti mpgörökítc.ttc: t .
l
J!l:li
CSENDÓRSÉOI LAPOK
IHl
l\.t
I'
Ez az utca végig sáros, SUl1'ka Matyi benne k!Ymiszál'Os, Rezescsákány a kezében, Marlus Mríri az ölében, E népdalhan a vonatkozás Pit1jke Randi kúnsági híres lókötö és útonálló baramiJára történik, akit szeretője árult el és szolgáltatta a csongrádi c:,endbiztos kezéL'e él; akit jászkún-kel'ületi statáriális bíróság felköttetett. , Az lS48---±9, évi ölIl'édelmí harcunk elfojtása u!an ,a l!.ach o;;ztl'ák miniszter elnyomó kOl'mányza"a IdeJeben a katonaiIng szervezett osztJ'rík csendőrséget hozta he a vámwgyékbC', ÖJ'sökhe éH HZ<Í.I'nyakba voltak széitelepÍl.ve a csúcsos si&'lkos oszt]'á~ ,zsa~dárok,- amint a parasztok 'bíttáJk _ dl' a"bu,F!o"o s~pg,:e~yl('gélll(>kk('l - nagYJ'észiik iildözott es lJU.Jkalo honved volt - és a DI1l1a-Tisz''l közötti zsiványokkal homoklmckák mpO'kötésé~~ ü!tt-·tr'tt fekete nyárfa l'nWkl)('n és k('c..<;ke/'~o'ó l'pket y é,') ('khen j'(·jlpzkf.'diJ futóhE'tyárokkal Mm'" bírk'lk, , .. A hÍl~é:> Rrjz8f1 Srí IIdo/')'l/{ - aki szegedi szi.ilple:-ll "olt ef; szamos handújával a szahadsághal'chan
,i III i llq
b,
n I,ízncló rá{'ok réfllL' volf, " néolll{,( ZS:Illd,íJ'(!~{ li;I,1, lIlini hUHZ 6ven kl'l'c"zltil n{'m,holdog~!J~ak, r ll l'lll'l 1l'1I16nl"k va"a:,; némel ka [ona v511, (' J'[J"ll II'~, az öl'l:iöke[ H a kőrösi, hc,.;kemetI" bug,;r:l, t,.l"gy,
f'!
""'g
]dlzi és Hzaharlkai futóhomok l'l'dl'l~ p{1.'eHZ IIY; II ';! ~ . Hzaka csalál'lánchan járták keI:esztlll-~;;su l il .JI> I lü"ö tiroli ctiá"zál'vadú;,;z kntonak - btal~kusolmak: "Ez itt az én öregapám koponyája, Rózsa Sándol~, több esze volt ennek, mint egy egész oláh kaszinónak, csak a metszőfoga csorba a pipacsutOIlától", A megyei pandul'ok láncra fűz;ve vezették az összefogdosott zsiványokat és orgazdákat a szeged i vál'ba, amely színig megtelt a puszták rémú!eil':; fiainak százaival. Ezzel be is állt az alföldi b~tyárvilág alkonya, an:elyben a képzelet bizonyos legendás és regényes szmezéssel vonta be a sugár és telmetes zsiványokat, kiilönösen a~okat, akikiben nélha-nooa az emlwr!es érzés felcsillan t é" bizonyos betyáros gál:í.ntt'>nát és nagylelküséget tanusítottak a gyöngékkel és szegényekkel szemben, akikpt ezért azután a l1 tSp nótainak hősévé emelt. ,Igen gy,~kran a tőlük eltanult furfanggal és fogasokkal ejtették llH,>g' őket a régi huswro kból n~kl'Utált pandmok vagy pedig azon 'rémi tl'Sti é8 szPllemi erőt ényezőkkel , amelyek hajd~n nemeg munkájukban a határok és megyék őreit, a gonosztpvők üldözésére kirendelt felkelő neml'st'ket és 1 .\.z elsőt lbJS-ban, a másodikat 1853-ball, t;ú.ga iJt-j(,u kapta.
II
..
király házas'
to-
CSENDÖRS~OI LAPOK
1927 juli U" I!l .
411
•
f( ép,,,,·
-.
a Ludot'ik'l Alradémia évzáró ü I1l1epsé{jéröl: A sza ba,dgy:tkorla lok alakítolta k,
örökösriket : a huszál'okat és pandurokat dicséretes si kerhez j II lia tták.
•
,.
Ime a fentebb e]őadottakból látható, hogy az 1723. évi magy. kiJ'. helytm'tótanácsi rendeletek érü,lméhen szervezrH megyei )Ja ndu rság 1876-ig a kiszolgált huszárokból került Ici, kiilönösrll az rgykét kapullríciót (kapituláció: 3-6 év) kitöltött káplárok és sfrázsamesferek réRmsiiltek előn"hrn a frlfogadásnál. " 1872-ben a megyri és vl1l'm'Ú közigazgatástól [1 híráskodást elválasztották és kiilön jál'áshíl'ósáp:okra és kir, tÖl'vén"székc>krr hízták. Griinwald Héla heliigyminisziel' ösztönzésére pedig Tisz!1 KállIIrín kOl'mányelnök II kÖzl'enclp.~zeh1Pk adott kiilön szeJ'vezeü,t s a megyei. csendbiztol'iok é;; panclurok helyélwa vármegyékhrl1 [1 magy. ki!'. rsendörség<'i ]{>lltettc és ezzel a csendőr é:, relldőr elnevpzés hM?:· lláJatba kerüli. Szel/de Hélll hOllvédelmi miniszter 1876-hnn az (,Idélyi cse lidőrI. ('riilefei ;;ze!'vpzlC'. Az 1881. évi JI r. 1.-C'. a m. kir. CH"lldőn,;('glll'k katonai SZ"I'\'l'z('( Ilwlll.t t v"ló felállílásál cll'rnlleHl'. /0 ('111111 Jl/s:::1 ill {'!-iClnp;l';ÍrliIllPgypi - kiHIl'h'kjáI';ísi - ('s(,ll!llhizl()~ W, 1I11dll
ulá'D • .,. • k ad,.' mikusok !!yön)"örü gnlák3l
Illegyei pandurokból és kiszolgált huszár alli"zh'kből ítjoncozták. A csenclől'hen a hu~zár- é- pandUl'furfanp;hoz k:lÍonai fl'gyl:'lpm és engedl>lllH'Se<.>g járul. a hünnyomozáshan iigyetisége é" l'mlwri"ml'l"l-'te sl-'gíli. lelkéiw lát mindenik emhernek, a llÖ\"tön\'iH.'lh'ht p" rovottmultúakat éjjl-'l is figYl>lni, Iwkopogtat az ablakán, hogy otlhon vannak-l" lH'm járnak-t> az éj ]pple alatt ismél tilo~11l1l1 ~ A kaka,,(oJl:b magyal és székely cs('nelőr hamarosan nt>jlszl'riÍ\'~ \';Í It és réml-' lel t nz l'rdélyi móc ma I'IUl tnl\"a.i na k, llloká ny lókötö hUl1" "lll'lll p"I,'Ill"" h,'hi, n\lnl a lJa nd lll' {>", l'l'!';wk nlor". ~l{>g k\'\"Í'"hÍ' m\'\" ma ];w,)I. hirkál {>" hl\l'.iÍlI ha.ilani al. ulhal'úra, 1ninl a I\~~I ,'i1úp;ban, Illiko!' al, atlnll1a SZl'rinl a \'''''Il,lhirll 1,. ;, 1'1l!',,~zl()t il~~,;lI \'llg-ndl;I, miklll' HZ h'll'jÚI dtt a h,,' wíl'n ,,10: ,,11;íl n~~I' t'll ;::~(lplns"nlll - ill~:."11:1 h"I" allyj:1 i~ \"tlll!". Ríll'I'\'! i i" il nép ;1 """Ild,)rl - - :1 1l\a~1 Ill,),lj:\ ;;Zl'rilll. ~Zl'I'l'1 \'l'l,' júh;1 1"lllli. Ill,'rl l\\llj:l. Ih\~~ :l {,I,,! {,~ \'ll~\ollhi ,1'"1,,;Í~Ú! 1I,'ki k;;"l.iilllwli. 11:\ "l ill
jÚllak -
g'nlnl l\ii/.h;';1 h,'lt'l' h"i\~tl. \·"IIIL-;g.'itl "'kiliti. ,\" l,' kPll,\l'l'l\('.lli \'il.~y llh'gYt'S. tl'gl'tnl llh\~ ;-..\'1\\ pn~\b:,\j~" IlH'rt IlIt1.11l, hogy" l,il'\,;II\ tilIj:, .'" b""lIhj:ík (-rtl'.
I!Ui
CSENDÓRS~Ol LAPOK
~t~
;>;"1\\ az "1\'.id':ll r{-l. hnlll'\l1 ~l Il'kintély{-Wl. Az "l\,]'':'!'i'l M.i Inl't]o;) 1w"l'\, nl\1l<íl l'~nk n {alu h{í"t~nl·k • ,\ 'l""'I. ; ,'n',k n;lg') 01111. aki \\gymngl1 1,ih~ínyja a kor('!\mu. hi,l :l t~ihhi I,,'gén, t - ('>,upa "it'fushúl, ami n ll?gény, h..",,; ii l..' tl ll'Z l.l1'Íl~7j li. és II ('lll \'l'l'pkpdési krdV'ből \ agy \ldl' kl'th',;j haj 1;\111 hól. IUl1l<'\l1 lovagiai' érzésh\11, h(\g~ l'gYl'diil n('\.;:i búzz<) a cig'<Íny é:;; ű láncol, t:lthat'''<) l'gYlllaga a l'"árdnRné kökénysz('mü lányát. llYl'll l,'g";liyriíl önél';':l't l',;pn , hiiszkl,,'n és holdogan t'lh'kli akoresmai viriíg,;zál: ~ngy az én róz~ám Neje, Kilenc zt>nndnl' n('m bír v<."1P, De ha nz €n hangom hallja: Sín 'a borul az asztalra! Ezt nzonban csak köJt.ői~ nagyítás é.~ csupán n népköllél5zet po éti i km; túlzá&'l állítja, a valóság tlöntően l'llenmond )1 ('k i és a falu hö~ével szembE!'II m~gis csak a e~l'ndőr javárn billenti az e-rő mér. tékét.
"
~\.z elbeszélt módon ment át ez ősi magyar, ,;zékl'ly, besenyő határőr, nyil~~, lövő és lövér, rablókl'l'gető soros insurgens nemes, kön'llyű lova~ f;záguldó huszár ébersége, elswnts.:'Íga, ügyessége, l'Lwaszsága és fOJ'télyossága a pandurokba, ezekbő l a csendörökbe, akik katonai fegyelemmel, tisztultabb. nemesebb el'kölcsi felfogással és emberieseblJ lelki erőkkel őrködnek a világ árvájának a mindenkitől - még sajá.t megtándOl'Odott faj vérei által is - üldözött tet>tvértelt'll magyarság élete és vagyoTla felett.
........................................................................
~
....................
A biztosítási csalásról. Irta: GERGELY ENDRE ny. á .
százado~.
Yan a esalásnak egy minősített esete, - .általában biztosítási csalásnak szoktuk nevezm amely megérdemli, hogy közelebbről megvi2ffigáljuk, mert rá vonatkozólag elég sokszor téves felfogással találkozunk. Először is megállapítandó az, hogy az ugynevezett biztosítási esalás nem valami, különös esete a csalásnak, - mint pl. a hitelezési csalás (BTK. 384.) - a BTK. 382. §-a szerint egyszerűen csalás, amely azonban minden esetben büntett. Az ebben a §-ban említett csalás a saját biztosított vagyon megsemmisítése vagy megrongálása által követtetik el, ami legtöbbször tűz által szokott történni. A következőkben erről a biztosítási csalásról, még pedig főként a gyujtás segítségével tödénő biztosítási csalásról lesz szó. Éppen azért, mert a biztosítási csalás eszköze legtöbbször a felgyujtás, a biztosítási csalás helyes fogalma gyakran homályba kerül. Inkább a tüzet veszi figyelembe a csendőr, és ennélfogva inkább gyujtogatást, tűzvészokozást lát fenn forogni ott is, ahol igazában csalásról van szó. Még többször pedig Ílgy érti a BTK. 382. §-át, hogy biztosítási csafást követ el az, aki saját biztosított vagyonát felgyujtja. Yagyis, ha például valaki a saját házát, amely biztosítv a van, szándékosan felgyujtja, az Tár biztosítási csalást követett el. P edig ez nem ugy van. Milyen bűncselekmény t követ el az, aki saját házát olyan id{íben, midőn abhan senki sem tartóz-
I~,.
oinli""
) \. J'TJ' .j."') K fl·lgyll.J'1'.P}·~. ). \..-'-'. :'I;a .'L OOyllJ'I(I"'~('ÍH !Jnn[P((,,1 kO\,('(1 el, 11;1 :, hal. ~zprl n a b . ~ rI . lllin();;r"Oe vagy JpkvPHe olyan, hogr l' gYllojfaHn vagyo na ra \'1':-,,,1,11 111 (1)-:11 ~l'; ,"'z l' II l él JvérI' vagy ,,'11' l ' l 'yi'1 s já I'l. IT II azonhan II haz !llIIlO cge V~I{!;Y, 'l' {Vl"" olyan hogy fl'lgyujtá:ia tll!~lHlk Hzemelyelt' varY vn tehát akko\', ha a saját házának felgyujtásn után, úgy tiinteb:e fej a dolgot, hogy aház nem az ő hibájából égett ll'. a biztosító társasággal a kárát megtél'ítteti, vagy annak megtél'íHetését megkis-érli. A biztosítási csalás célja az, hogy a bizto:;ítótársaság, amely a kál'ért csak akkor tartozik fizetni, ha a kál' a biztosító hibáján kívül keletkezett, olyan esetben is fizessen, amákor arra nem kÖ(e'le". Ha valaki saját házának felgyujtása által követ el biztosítási csalást, akkor a bűncselekmény meghatározása a BN. 50. §-a szerint a következő: Csalást követ el az, aki azon célból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, a biztosító társaságot fondorlattal tévedésbe ejti háza leégéHének oka felől és e~által a biztosító társaságnak vagyoni kárt okoz. A fondorlattal való tévedésbe ejt-és ahban áll, hogy valaki a házát maga felgyujtja, de azt úgy tünteti fel, mintha az véletlenül, vagy más ID'báj,íból gyulladt vol'lla ki, de semmiesetre sem asajút hibájából. A jogtalan vagyoni haszon megszerzés I' a'bban áll, hogy a biztosító társaságtólpénzt kap a leégett Iházáél't, pedig ez csak akkor járna neki, ha a ház'at nem maga gyujtotta volna fel. A biztosító társaság vagyoni kára pedig abban áll, hogy kártélitést kell fizetnie, holott erre nem volna köteles. oA most elmondottakból is világoR, hogy csalás addIg nem forog fenn, míg valaki háza fel0'Yujtá~a után a biztoHító tál'saságtól a kár megtél'ítését nem lci.vá.nja. Ha a kár megtérítését sikerte-lenül kéri, akk?r a csalás kís-érlete forog fenn . Maga a felgyuJtás csak előkészületi cselekmény, amely csalás esetében nem e:;ik büntetés alá, . N-é~zük ~ár most, hogy hogyan szokott az Ilyen bIztosítasi csalás megtörténni illeÍYe llH'gki sérelt€tni. ' .. Me~történik, hogy.valaki, anélkül, hogy csalás élkovet~s~ ~orogn,a a feJében, házát, istállóját, l'gyéh gazc1asag'l epuletet vagyasztagban álló O'abonáját. szalmakazlát bebiztosít ja és a hiztosltási díja t hosszabb időn át fizeti is. Mikor a biztosítás má~' II lejámtához közl'lec1ik, eszébe J'ut hoo'y íme hiába ' o vagy, pl.'llig fi ze.+t e ,a eli'Ja k'_at, ll1_er:t kara nl'll1 'esett, valami tar(ozasa vahk e~edékessé, pénze meg nin-
kodik
;;ZállMko~atl ÖLI
(
.#
(.~CI\.oJ~
..
...
HU7 juli u' Vi.
CSENDŐRS~OI LAPOK
it~.1(
«
Képek a Ludovika Akadémia évzáró
...
.
Ilyenkor a kapzsiság vagy a szükség sok emhert rávisz ap-a, hogy a biztosító társaság megcHalásával próbáljon pénzhez jutni. De van olyan ember is, aki a csalásra előre készül. Ez már a csalás szándékával biztosítja be a vagyonát, még pedig, hogy fl. jogtalan haszna minél nagyobb legyen, minél magasabh összegre. De Riet is azután azt felgyujtani, hogy minél kevesebh hiztosítási ilija t kelljen fizetnie. Mindkét €setben telmészetes az, hogy haszon az ilyen csalásból csak akkor van, ha a kárlérítés összege nagyobb, mint a valódi kár. Ezt úgy lehet elérni, hogy az embe!" magasabhra hecsiilleti a hiztosított vagyont, mint amit az meg-ér, de úgy is, hogy a hiztOi;ított vagyon értéke a hiztosítás a la it c);ökkell, vagy nem az pg-ész vagyon pusztul el a I íízben. Például alettes akkol" gyujtja fel a bizto:-;ított :.;zalma'kazlát, mikor aDnak már leg-Jlag-yohh rC',;zét l'lhaszmllla, vagy értékesHetIl', Yagy például a herenderesével pgylitt biztosított lakÓházhól 11 Idítorzatol 6s (lgyéh értéket a fplgyujtás {'lőtt kihordja. ne épppn ezrk a manipulációk teszik Iphetövé, bogya CRendőr a csalót jPieplpzze. A HízesC'tl'k kinyomozása Iwhéz, gyujtogalás! esak riikán I('het vnJakirl' nlhizonyítani. Épprn ('zprt :-;O]Wll JlH'g llll'rik j('nni
413
ünnepélyéről:
Tüzér hajtógyakoylat.
gyujiás esete, a teltes a tűz ulán kiyárja a nyomozás eredményét. Ha a nyomozá." nem deríti ki rá a gyujtást, akkor jelen tkezik a biztosító társaságnál, hogy az kárát megtérítse. Persze igen sok e&'tlwn eredménnyel. Ha azonban il nyomozás során rábizonyíLiatik, hogy ő maga voli a felgyujtó, akkor természetesen meg sem kisérli kárának a nll'gtéríttetését és így a csalás büntette miatt nem vonható felelősségre, még akkor Sl'lll, ha heünlleri, bogy annak elkövetése szándékáhan volt, Yag~'i" llllgy azért gyujtotta fel hiztosított vagyonát, hogy a hiztosító tál"sa~ágot lI1egc:,;alja. Épppn azért, meI"! a tíízesl'll'k kiderít,;",-, 1',)k~zor nl'!ll sikerül, a bizto,:;ílá",i c8alás l'élj,lhól dkövetelt gyujlások számn arány lag U
CSENOORstOI LAPOK
lH
"I i~ ';"1'('1\, ' kl i~\ nk;\I'1 Illng<Ínnk .i(lg(;ll~ll\ hn 14zll llI :-. ;l1\1\;lk ,Ih'. k('lh,t! l"t'pnl\' a I IIn,ilO II 0,1 ,tr\ IPI )(' :-1.('I"I'Llli, . . . . l. . I{, id,'i" I\,ll't;lthntt,ík iiil('ln1l'ik\'t, Illlg' 1\'1:(1 '\' 14 lk~' .riilt ;I t,lr:-n"úp;,)1 ,",. . I nlllHl' I l'nn1.. ]1"J;'" 'l Z I'SI' l IS nrt.lllllnl ' " ' " ' "\I .nz I1\, 'll h\lllIIlllt; nYomoz<~sa a fonto~, mert hiszen más is felgyujthiltta a házat. pId. hosszú ból, de ha kid('rül, ho~y a tulajdonos ma&"a a }elgy;ljtó, akl~or ~ nyömoz~,s miÍr csak acsalas huntetiere korlatozodlk. Ebbol köwtkl'zik , hoo-1' a nvomozás megkezdésének b.. .J módja mint a kéi esetnél egyforma lesz. Az l'gyszerií, mondjuk bosszúból történő gyujtllgatás kinyomozása is nehéz dolog. Azt, hogy gylljtogatás ' történt, elé3S s?ks,zor leh€t~~ge~ megállapítani, de a tettes mal' ntkabban derul kI, mert hi:;zl'n tanu ritkán akad, aki a gyujtogatást tanuéthatná. l'gyanez vonaikozik a csalás szempontjáhól történő gyujtogatásokra és felgyujtásokra is, l'hben az esetb('n azonban, amikor is a gyanu a t ulajdonosra irányul, a bizonyítás könnyebb, mert a kapzsiság és a jogtalan haszonlesés oly cselekményekre ösztönzi a tettest, amilyeneket a közönséges gylltogató nem visz véghez. Ha a közönséges gyujtogató valakinek az i;,tállóját éjjel felgyujtja, nem gondoskodik alTól, hogy az istállóban levő állatokat előbh kivezl'~se, bogy azok henn ne égjenek. Viszont az, aki biztOSÍtási csalás miatt gyujt, ezt szabályszerüm meg ~zokta tenni. Ezáltal már legaláhh is gyanussá tpszi magát és eszközt nyujt a nyomozó csendőr számára, hogy az üzelmeit leleplezze. A gyanu maga persze nem elég. Az a tény pedig, hogyafelgyujtott tárgy biztosítva volt, legfeljebh gyanuok cl tulajdonos ellen, de semmiesetre "",m hizonyíték. Pedig npm egyszer olvastam már ulyan feljplentést mikor a nyomozás során semmi sem akar kiderül ni, - hogy "a ház ennél é~ pnnél a hiztosító társaságnál ilyen és ilyen összl'gre három hónapja hiztosítva volt, így azt csak a tulajdonos maga gyujthatta fel." A nyomozó járőmek minden tüzesetnél meg "ell állapítania, }j'ogy mikor ütött ki a tííz ki vett0 észre, hol kezdett égni, kik voltak az elsó'k' a tűznél mi ég~t!, el, és.a tanuk. álJítás~ihól, és a 'helyszíni ,",zernIeboI kr)1 Igypkezme megallapItani, hogy véletIp? szeren~setlpn.sél}ről, gonclatlanságról vagy szándekos gyu)togata,sI'ol van-e szó és ezek alapján kelJ a nyomozast tova hh folytatnia. A hiztosítási csalás nyomoz~:;ám :,;aló tekintettel azonban mi'Ildjárt a nyomozas. eleJ en olya~ 3lf~a!0~at is kel! gyiljtenie, amelyek :nnp~ ~pgvIlagItasara alkalmasak. így m.:g k,pll allapItan.l1l, ..hngy 11 leégett tárgy volt-e II!~tl)~ltya, ho], mIly Os>;zP~re mikol'tól kezdve é" ' Imkor Jál' le a biztosítás. l
I !Uí
.i I II í ""
I;'.
mrg ln'l! á}lill~íl,zoktúk lu(1D1, hogy kOI;liI"pllll III~I. lIául mennyi gabonát h01'(loit ])(' ;~ IG1~'),~ult. Ezt már az égCH alaH is Illrg lplwt tutlnl, élJ?:·II~,iI. ,h I ',!.:Y a krl'(kz{;HkÖdÍ'~sel fpltiinést kl>1I('I]1(' a .lill'Ut'. ll{y öl nyomozó cs pnclől' már tndhatja, hogy JlII'!IJlyi gnhona lehetell a házban, menny) ~~éna a I2'Hll,í~":l, mennyi szalma a kazal1:an, n?~e~?tt a ~a1'lJsnltllt n1l'o'kérdezné' ha ez aZl1tan a Jarornek lenyegl'sen b ' nagyohb mennyiségeket moneI h e, " mar gyal1Uf;~a válik. Ha istálló ég, mrg kell állapít.ani, hogya károsnak mennyi állatja volt, mennyI égett bl'I1n, menny,i t mentettek meg, ki vezette azokat ki az istálJóból. Ha azután kiderül, hogy minden állat megmenekült, ha a kivezetőket nem lehet l1lt'gálJalJítapi, ha erre vonaikozól-ag a káros ellenmondiÍsoklba keveredik, ha a lpgelső emberek, a:IDik a tüzhöz értek, már minden állatot az istállón kívül értek, vagy ha az állatok éppen a tűZ'Vfuz éjjelén voltak véletlenül a kelihen kikötve a nagy melpg' miatt, .hogy hiisöljenek, vagy ha az állatok, vagy egy részi.ik éppen akkor nem is voltak a káro~ házánál, akkor ez megint erős gyanuok. Ha félszer, pajta, sth. ég, akkor meg kelJ tuduI. hogy hány és l1liÍ.lyen szekere, ekéje, boromlja, szecskavágója stb. volt a károsnak, egyenként hlll tadotta azokat, mind odaégett-e, vagy ei:i('tleg találJ vaJamez dolog - ; ha az'után a járőr nwgtudja 11 károstól, hogy milyen gazdasági eszköze égett el, akkor mrgkeresi azoknak a vas alkah'ész.eit. amelyek részhen megolvadhatnak, alakjukat is veszthetik, de nagyobb l'észüknek megtalálhatónak kell lellllil'. Ekevas, szekérvasajás, boronaszögek bizto~all ta'lálhatók, ha ott eke, szekér, borO'l1a elégett; ha nem találhatók, akkor cl káros nem mondott igazat. Ha ház égett, akkor meg kell tudni, hogy mi lett a butorral; beégett ~e a szoba, elégett-e a hutor; ha igen, látta-e valaki a beégés előtt a hutort a szobáJban. Ha a szoba nem égett be, de henne Pgy szál butor sem volt található, amint megtörtént, - akkor már egészen tiszta a dolog. Ilyen és hasonló megfigyelése-k alknlma,~ak arra, hogy a káros annyira sarokha szoruljon, hogy esetleg beismerni is kénYÍ'C'len legyen, hog'}' ő nwga a gyujtogató vagy a ft>lgyujtó. Sőt, ha töhh ily kÖ~'ülmény állapíttatott meg kellő gondossiÍgg.tl . heIsmel-és nélkü] is sor keóilhet a tettE's eli tél 1('16sére, persze csak gyujtogatás miatt. Mert a hizto· sítási csajás megkisérJésétől, vagyis, hogy a hizlosí tó társaságtól kárának megtéríté~ét kérj l', {íl'iz· kedni fog, ha látja, hogy alaposan gyanuha \'an fogva. Ha a csendőr megállapítja, ,,"agy alaposan gyaní!1hatja, !hogy a káros által elégettnek mondott ingóságok, mint butol', szerszám, esetlpg állal ~tj,. a valóságban nem égett el, akkor ezeket kerl':,nie k~ll. Ilyenkor ugyanis fel kelJ tenni, hogy azokat a káros, 1l1etve tettes, hogy kárát kisRebbítse, illl'tw, hogy várt hasznát növelje, valahol hizton".,l,g'l!a helyezte. RokonoimáI, sógornál komániÍl. Esetleg'. ha több épülete, tanyája, háza v~n akkor azok yalamelyikénél. Ha a faluban levő 'ház ~g, akklIr il }\ZI1(ÚU
.
.. .
...
192i juli U" 15.
CSENDÖRS~OJ LAPOK
415
., K I.
a
a ~
,
ll"
.
•
!(épel, a Ludol'ilca Akadé mia évz6r6 ünnepélyérö!: TrM"" bikayiaual.
holmi a szől1őhen levő présháznál lesz ese(]pg lTIC'gtalálható, viszont fordítva, ha a p"é"ház ~P;, az olt voli holmi henn van a faluhan a háznál. Sőt az js előfordul, hogy magán a telken van a holmi el l'l·jt\'e. ME'gtörtént, bogy él járőr még a tiÍzvé:,;z ala!! az l-gő lakóház bu10rzatát az ugyanazon il ("Iken, dl' a lakóbázzal össze nem é-piilt istálló padlására 1'1'1hordva talál ta ll1\?g. Ha a nyomozó ('sen dŐL' ll('1ll tudná, hogy merre keresse az eh;zál1í!ot! holmi(, akkor t>lóöh azt kC'll kipJiha(olnia, hogy il gyanusítolt a tiizei közclC'hbr&1 uwgC'lőző időhen nl'm szúl1í!ott-e ilyt>nféle holmit szekér{>n másfelé d, C'",'!lpl!." éjjC'l, vagy ha magn nem, a'kkor l'i'lel'lcg fal uheli, vagy i.degt>n fuvarosokkal. Ezen il nyomon azután felku1atl:tató lesz a holmik rdtt>kllPlyl'. Bizonyos, hogy az ilyt>n iűzC'st>iek kideríii?Rl' nem könnyií. Kötelesség1udó csendőr azon ban mégis meg fog hirl(ózni ezzel a feladnttal. ne ll1l-gis (,zC']( a tüzeRetek csáhítanak valanwnnyi hüncsl·ll'kmény köziiI leg,jobban a buzgalom megcsappaná;;ára. Oka l'nllC'k ré.szhen az i~, hogy II tcvékeny~égi kimuiatá.sIJa fel k{'lIeU venni mincll'n ((ízps('[l'I, (('há( azokat is, ,lIlJely<'k nl'1ll hiíl1esl'll>lonény foly tán kdptkt'zt"k Nngy volt n cR<Íhílús, hogy iIYl')JC'kiil t iinl('t!psf;('nl'k fel olyan 1iíZ('Rl'Il'k is, an)('lyekni?1 villószíníí vol! ugyl{n, - vngy h'gnl<Íhh ii-< nem volt ll'hetdlpn - hogy kl·ll'(kpzé~iik híí,]('H('lpk Jlléuny('J Jiig'g Ö,~sZ(', (]p aUH'lyl'krííl n e$(,J~c1iít'~l-g )wk RenJJlli komolyan v('lw1íí t (-Il \,!'k LWIll ,1U(O( l;I·(!'k"" n,"iI\'!' JlI'JjJ rorog' rC'LIlI gyujtogltf,í" \ ilgy (':,;nll1" nln]lo;;
gyanuja, IWJll Iwlypzendéík a kidC'ríll'tl!'l1 híínl',..dl'klIlényl'k nyih·án [artá«,l ha. Ennek kö',"l'1kl'ztélwn a tíÍzC':-e[ek nyomozú"a ,'almnl'1Il1yirp könnYI,IolwlI \"é1el('tl, miIi[ mús hiíll(·,,('I, jkllll~n~·I'k{·. . Ez \'ol! az oka azután anlwk, 11O~~' nt'llll'ly "idékell a biz(osÍtú"i c~alá,; fl'lgyujlú""al 1,1 köwl <'i t módja idiínkinl ml'gh·ltl'tíisl'll l'lkrjl'tlt. .\ lak"",,;Í!:!; - lál ún, hogy spnki "Pill \'(',..zl rajln - rúkapllt t, Tg.v lö,'(énl ('Z 11nl111kidl'j6n akallarkuti ör"kiir IpUlPl1 i~, nhol kiilönö,.,N1 HC'dn'I1l'ly {o« flíkt>ni \'isn)'(' községl'khpl1 na/D'f;z;Ímú olyan lüZI'''I't 1'01'elult pl{i, <1nwly gyanílhnUílag mind hizln"ít,l«i (',,;1 lás elköVl'lé~én' t'zolgúl! l'~zköziil. Hnl11 Iwly:-édll'll, hol il Hzőllőkhell 1,1l11ad[ !íiz. l;:;,gv 11\;('n h,11"<)111"znr is. Dl' sl'Jllnü 8\'111 ell'rii1[ ki. ft;'I'" mint hl'1wlk,Hza ka ~zparanesnok, il f(·1[(, I"j 1'"zl I't I fnga 1111;11.\:,1 n Y"kon
,
•
to
CSENOÓRSÉOI LAPOK
I I (I
,kknt \'tt. akkl'l g~ lIjtng;tfn:-; hltll!!'!!1' .ll1i;tfl,\·;]I1. ['1'1 .1\'kl1h;"'lwk 11l'1~ l" nkklll' i~. hn ;1 g,\lI.llognl;l" hl zto,..il;i~i \':<:lIÓ" \'1 kii \'\'1 {>"(' ('él.ioíh6l töt'lÍ'nt. 1%1)('11 az \':->\'lh\'1I hil.l(\:<íta"i (':.;"!oí,,níJ m;ll' IH'111 !ph\'l szó, mert nl :<\'1\ ki S\'1I1 r\)Ki,1 l1H'gkisén'Jni. ha a gylljlogata,.. múl' l'úhiwnYttlt. ll;, ;,z\1I1h;lJ~ 11 ft'nti h('k('zdéslll'11 cm!íkU lHlz :<1 h. f\'kn':<\' nlya n. hngy felgyujüí.sa mlisna k sem t-;~\'mt>hél'\" srlll vagyonára nézve v('szélyt nem \,I\\lzh;itott. nkkor gYllJtogatás miat! fpljelenlésl1pk lwl\'\' nines. n1l'r! j 1\'('11 körillménwk között házát h;11:kl fl'lgyujtha (ja, .ak,i!' a 'butorral, a kár a hutor nélkiil: IUl'g lwdig Hkkol' is, ba háza hizlosítva van. Bizlt)sít,lsi ('s~llás kísérlete csak attól az időponttól kt'zd\'\' forog fl'no, amikor az illető - a Wzesetet yt>ktll'U1wk, Ya,2,'Y isn1('I'etl('n okból ke]elk<'zettnek úJlít\'a - kárá'n~lk megtérítését a biztosító társasng!óI kéri. Ha a csendőrség, a Wzesei után, feljell'Ilti a károst, hogy az a nyomozás adatai szerint mag'a gyujtotta fel ház<'Ít, akkor a káros bűnvádi t'!járás alá nl'll1 vonható, d(' a biztosítási csalást sem fogja már ml'gkisél'elni. Igya csendőrség egy büncselekmény e!követését megakadályozta. Kérdés már most, hogy - ha a csendőrségnek il káros tudtán kíviil sikerült annyi ada lot gyiijtpnie, hogy azokkal bizonyítani lehet azt, hogy a akkor megkáros maga gyujtotta fel a házát, teheti-e a cs®dőrség azt, hogy tudomását egyelőre plhallgatva, csak akkor jelentá fel az illetőt, mikor az már a biztosítási csalást megkísérelte, vagyis a hiztosító társaságtól krurának a ll'egtérílését kéLte. Yéleményem szerint megt0heti, mert 11 bűncselek mény elkövetését így is megakadályozza, a tetihelt pedig büntetését el fogja nyemi, ami kiiJönösen akkor, bir, font,?s ,e~riaszt,ó és bűncse>lekmények meggatlasat eloseglto hatassal, ha valamely vidéken a ?i~osítási csalásnak felgyujtás által elkövetett modJa nagyon elharapódzott.
J!J:li .i"li"", J;,.
kel t>:-; hnjl,lIl1l11;11 hín",k a 11I'VI'lés -okl;~f,íé; il':ínt {,~ azza l ('1{)~ZJ(,I·(·tpt(('J js fogla Jk()zn~ k. ]'Jz :t~f)III':I fl nrlll elt>g, mert ilyl'n ('mhc'r aranyl~g- kl':";; vnll. Hogy él hiányt pÓlo!hal'suk, il. nl'VI'lpsspl 1'1' "k!ntással l'cndszcl'eSl'n loglaJkozn!, l~f'!~ ha ('ZZI' I 111'111 foglalkozunk, ct I ~gtöbl)('n ('1;..;aJaü~~ak ug.>::an}l Ir'gszii' ki'iégc~C'hh ludaHt, de valoban JO oktafokka IleIII válnak. Ha a novC'lésre-okfa lásra hi vafo(taka t Il !'f II pO'yséo'~ elv szerini képpzziik ki, pgysrgl'ii "rerll~ényt sem tudun'k hiztOi'iíta.ni. Az oktatók kiképzésének - szerény vélpllll'·nyem s27el'int - a közel jövőben feJáIl5ta,?c1() jál' ől'vezctői l1anfolyaU1?k han kell meg~~zdodI}H" hog::v az altiszti előléptetesl'e sorra kerulok e terl'n. ma I' ott as némi ismereteket szerezzenek, mert pl. kJ~phh örsö'kön a tÖl'zsőrmestel'-ő[mester-ől'spuranc~twk_ helyetl:esek va'Ilnak hivatva a nevelé.,t-okfatást vezetni. A további 'k ik'é pzés folytatódnék az ÖI'Sparancsndk-képző tanfolY'wmokban, ahol nagyohb el'edunényt is lehetne e'lémi, ha a haHgatók mnr bizonyos előismel'etekkel rendelkeznének. Tudás nél'kül nincs haladás. A bi.i.nözétil~k tpl'mészete megváltozott. Nem csak az intellektuális, hanem a többi hüncselekményeknél is főszerepet játszik már a tettes részéről az alapos és köriiltelci'Iltő megfontoltság. A csendőr tehát csak akkor érhet el eredményt, ha legalább is annyi tudással, vagy ínkább szaktudással rendelkezik, min! a bűnöző .
A nevelés-oktatás nem ismeretlen foga'l om előttünk, hiszen azzal évek hosszú során át foglalkozunk. Nézetem szerint azonban még sem lesz teljesen érdektelen, ha a nevelésről, okta'tásról s ezek fontosságáról röviden megemlékezem s elemezni próbálom, hogy a nevelés-oktatás tulajdonképen miből is tevődik ÖSS2le. A nevel és-okba tás a jelenben sokkal jobban érdekli a csendől'séget, mint valaha, mert hiszen a fiatal csendőrsarjadékot ma a testiiletnek magának kell emberré, kat on ává és csendőrré kiképeznie. A csendőrség széttagolt elhelyezéséből folyóan nálunk sokkal több és alsób'bfokú parancsnoknak kell a neveléssel-oktatással foglalkoznia, mint a honvédségnél, tE'hát a csendőrségnek sokkaI több jó nevelővel éi:l oktatóval is kell l'endelkeznie, hogy a testület színvonalát fenl1arvhassu'k és a kol' követelményeinek megfelelően emelhessiik. A nevelés-oktatás tudoonány, amelyet l'l'ndtizereSf'n tanulni kell. Yannak, akik kiilönös érzék-
Az országosan fellendült iskolaügy folytán il négy polgári iskolát végzet~ek száma igen nagy. Határozottan előnyt jelentene, ha a csendőrség kebelén belül is minél többen rendelkeznének a négy polgári is'kolai végzettséggel. Ennek továhhi előnyeit itt bővebben fejlegetni nem célom. Elgondolásom szerint a négy polgári iskola a testiill'tl'u belül elvége~hető volna és pedig: az öI'sökön önkép~és útján minden törekvő cse-ndőr 'e lsajátítha t annyit, hogy négy évi :;;zolgálati idő utá'Il, midőn a kb. 8 hónapos"" járől'vezetői tanfolyamba keri.il, ott a két polgári osztály tananyagát átiSlJl1.étli és így megfelelő eredményesetén elnyern é a polgári iskola második osztályának végbizonyítványá'val egyenlő bizonyítványt. Az örsl'C visszakerii.lve, a tanulta k alapján tudását bővítené s mint érrunes altiszt, örsparancsnokképző tanfolY'aanba vezényelve 8 hó alatt a polgári iskola 3. és 4. osztályáról is vizsgázna. Ezen vizsgák érvényességét talán a polgnri életben is el lelheh1e ismertetni a val1ás- és közoktatásiigyi ntiniszter rendelkezésével úgy, hogy a csendŐl'ségi járőrvezetői tanfolyam a polgári iskola 2. osztályával, az örsparancsnokképző tanfolyam elvégzése pedig a polgári iskola 4. osztályámIk l'lvégzésével volna egyenlő él'tékűnek minősíthető. A honV'édségnél a jutasi altisztképző és nL>VL'1ő ~ntézet már is egyenrangusítvoa van a négy polgári IskoláJval. N em ihinném, hogy egy az ön'kép~é~éo\'('l szorgalmasan foglalkozó csendőr ezeknek n köwicIményeknek ne tudna megfelelni a szolgálat c:;or~ít.ása néJokiil. Y'iszont így a csendőrség altü;ztjl'i IS egyenrangusítva volnának a honvoédség altisztjeivel e téren is. Az új szolgálati utasítás a szoIgá-
• Kútforrásk';nt relhasznáJtam vitéz Szinay Béla ezredes "Csapatpedagógia és csapatszoJgálat" címü munkáját.
•• A járörvezetői tanfolyamok tartama még n in,'s ,>\döntve, de nem hisszük, hogy azt 8 hónapban állapitanúk meg. Sze"',.
-....
_---_._._-----_._-----_._-~---~.~
Nevelésről
-
oktatásról. *
Irta: BALOGH BÉ LA százados.
..
..
..
1927 j u li U!; 15.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
411
~
~.
-
-
la
Képel< a Lltdovilca Alwdémia évzáró
ünnelJélyéről,
ln ti órák számát ]ecsökke1lteHe, ezzel tehát iöbb idő adódik a tanulásra. Az önképzéli, clőkésziilés, tör(énhe(ll(' az ör",ölmek kiadott (anterv szerint, (crmé"zc({'sen a foglalkozá~i időn kívül. Hiszen már töIJb fiatal c,'.;enclőr látott nelri, hogya négy polgári iskolát ('lvégezze. Az önképzé~hez igen jó és olcsón megszél'e2ihető összefoglaló tankönyvek állanak l'l'!1del kezésre. T,'l"tnészetese!1 a járőn"ezetői és altisz(képző tanfolyamba csak azok volnának vezénylendők a szolgálati érdek megóvása lizempontjá'ból, akik a tanfolyam elvégzése előtt körel eznék magukat, hogy utána legalább még hat esztendeig a cs('ndől' ségnél szolgálnak. A tárgytól Jiiissé el1értem, de az előre'bocsáj toUakat érdt'll1l'snt'k tar(oUam arm, hogy reájuk cgy pár szóval kitérjl'k. lIa a hivatásunkat !lely(>s{'Jl értékcljiik és lC'kinlctl)(> vesszük a c:-;I'ndéjrségi szolgálatra Ill'vonult jlJ'óhacsenclőrök zÖl1lrll'l'k a kéllzell,;égél, l1Idkiiz,klllwk foly táJI. A m"pm·k (»'{.j 1I'hl, korJ,n II Jl'véí, má I' knlo11il vi'i'lI 1ilg'J'~li ,. . ;;(·)·tik . , ~l II(' /I/I!'I.. rl'illlk('z,(,,;])l'1l . .. Iiillú ' f('l'fillk (orZ,I k, " kiiliill!'(·I!' vulllll:l!i/k, gynl'1l ( l';; 1I11,/'iígilZ,rlil'iíg"k / H'Il iA' 1urljií k, I!ogo) n !'~('lId{íl"'l'P:1 I'z"lgnlil! ill, {·I!'; i,k"liíjil, II "gy il ki,wlgilll , 1';;I'I~diíl' IIIOd"I';), 1...,z'·111', ,·iI'I,lk(·dl~"I· 1I1i1~, 1111111 :1/'1', iI~~1 az I'gyl'lI I'Id"í I 11('111 ,1",111', ilki 111'111 1111'111 1"'I'I',.;zlllI :I z, "Idill,) :ílalid,íl,) kl'/,(· II .
Akn
RégeIJIJi időkben, amikor tlz oktató PS il kgénység közöt t a Iig volt lelki kapo(.'s, (>nk azért CIIA"'delowskeclkk, csak ~lZért D1l'ntt'k a tömeg,-k a tlizltt', ha/állJa, mert ludlák, hogy nz ellenszl'giilé,,1 hizln,.. halál köwti, az e/őrenwn~ért lwdig, ha g-ytízlwk, kébzen's zsold vál' reájuk. Az oklat" khát nem a szél választlwt<1llan érzl:'lmi kil p<."'ok kal hatntt ;1 legénységn" hanem kizárólag a h'zéhen J,oYlt fegyelmt'ző eszközökkel. Ma l'Z már I úlhaladotl álhbpont; ma múl' ;n kell, hogy egy (',';znw, egy ll'lki kapnI:'; csatolja ,;z,,1'o;;an C'gymtls!Joz [IZ oktatói é,. a l,·gény~~gd. Nálunk Illan hnza, tl I(',;(üle( .,,.; a hi\'a~<.Ís iriinti sZl'n·ll't és vi"zont a kŰZÖI-i hebő é" kii I,.;{; ,·II,'n~é~~\'k iránti mél'lwll'lll'll gyiilölPl érzdl' ll'gy,'n az. aUI,'ly az oktatót é" :111 i" n t,illl"~"'\ h-twl! hidl'g\~\l'\i It) lIg'al ltl:l1 0~ hii1Ilr;,,:i , ~'lt ~ t\·~<;~i
ki'lh\':-'-" :11'1"11, Ili',!!;.' al:\I 'I·II,kltj,·j :l I,'g,·:\],..ag'l."ahb )lIliann , il
1111.1>:\11
l,.;
kil:ll'h:w:lk
t''''
liil'h,·\<'th·1\
i\'g~ I'h'llllll,'
I t:-l
. , II kIlIl";\'lwk 1Il\'~
CSENOÓRSÉOI LAPOl( hfonahnlúl a I11l'g'
:';1.I'IIl~Il(' i".
1 l ' f f " l 11 ;11" fc lla ;1 n~ptall t!okn;l k 011 os l'" ~~I ~., I" al a'1 1H'\'l'1~~ öl In}l]'á! Illl'g'f prem !"t' k, a k ,OL a I· lll', . .11""'\' ,~, '. I ' l b; ne'JJez 1"111111'1-' 'l'" l's\'ndúrokfalónak 1H'11l ,~wes) [~ fi 1 t' ,\ . , '... ' . .. . 'r·' ' . ' 1 .... 1 er 'l ' {'3 k;ill'!.'""~g\,, hllgy Ill'pU11 k l .1l1sagau~ . ', .' IW\'l'ljton: /l'él'fi<1kaf, akiknek ('dzl't!, acelozot~ te~~~ iig'\l'~l'n tudja fl'llwtlználni a .~lell11C )a}wzo ~~o , f0\:fia ka t. ,I ki h' t l'l'ndsZl'l'e0f> ko tl' l,;\.~segerzet ~.f fl'll'llist'l'P: ké"z..~é~'" \'állal.aS<1J~nk erzete VeZel!, ft;l'fiakat. akikt,t a haza hm;zken nt'vezhl't a ma,,11. fiainak. , ,\z oktató értéke nemcsak a szolgálatra ~lo ('llíké~úté" f\'lndatáhnn nyilvánu) meg,. ~~neJ1l tarsadnlmi 1l'kintetht'l1 is érvénYl'sul, a.nlldo~ a neo;nzet szil1l,-YirágM aJakjlag és tartalmIlag IS egesz férfi~lkká y:.'í ltozt a t ja át. Ez a cSl'ndőrségl'c fokozottan ,ül. .A csendőroktatónak pedagógusna'k is kell lennil' t>hl1l'z az elméleti alapot ma,g-ának kell meg;;zl'rez:Ue; gyakorlati pedagógussá pedig az élet it
Jr':!7 juliu!! e
rl;PJ1d{íl'j-Jl('\'('h~"iiJlkl1f'k il-! alal';i
tá rsa k sZ('retl,tét, a hatol'sagot, az IgllZS~lgH7,l'retp_ tpt és az önhiráll1lto~ állíto~la oda, :1 l~a(lJ. :illptáyá való J'\'ndHz(,l'CS testI nevel:~s me-Udt. S~('I'J!dl' minden ifjút 17-20 éw~ kol'arg a l~advlS~'Il':'iJ'1.' való előkészülete/kkel ~ell fog~al' k~ztatnJ" nllg ~1-30 éves korig az időt a katonaI szolgalattai kapcso_ la tos tudományoknak kell szentelni. Csnk f'zután következett a bölcseleti nevelés. A nevelés neID más, mint hatás; a nevpJíj ~zán dékosan, tudatosan és tervszelűen hat a nl'velpn. dőre, náhmk a csenclőrre . Amíg a nevelés a nevelendő szempontjáhól hat<ás addlig a nevelő szempontjából cselekvé!; ~s pedlig tervszelű cselekvés, vagy cselekvétil'k sorozata. Nevelünk ha akbatunk, tha lciképeziink, ha dics'érünk, dOl'gáJlunk V'agy fenyítiink. Külön-külön ezek egyikét sem mondihatjuk nevelésnek, mert csak ezek össZiesséoge adja a nevelés fogalmát. A pedagógiát a közműveltség elméleténl>k is mondj uk. Vannak elméleti és gyakorlati pedagógusok. Pedagógus az is, aki elm'életileg foglalkozik a tudománnyal és az is, aki gyakorla ti lag. A csendőr-okta tónak nem elméleti budósnak, hanem gya:korlati művésznek kell lennie. A gyakorlat sikere az oktató nevelő tulajdonságától függ. EZt'ket a tulajdonságokat részben természeti adományként nyeri a nevelő, részben pedig tanulás, megfigyelés ál bal éli el. A pedagógia szoros kapcsolatban van a 1~lek tannal, mert a pedagógia mint tudomány önálló ugyan, de 'két pillére van: az erkölcstan és a lélektan. A nevelői tevékenység tulajdonképen a lélek formálásában nyilvánul meg, a nevelőnek ebból folyólag bizonyos fokú lélektani ismeretekre is szíi ks'é ge wn. Miután az elmélet a gyakorlati kivitelen alapszik, mindenki alkot magának a munkájánál egy bizonyos elméletet is. Így van ez a ped'agógiában is. Az elméletileg képzett oktató figyeliJJ.eti meg csak a maga gyakorlatát. A mi g)"akorlati pedagógiánk Uel,én is meg kell állapítani ellelret a szabályokat, hogy az egységl'$ség ezen a tél'en is biztosítva legyen, de a már elfogadott általános pedagógiai elméI etektől nem szabad eltérni, hanem a.Jkalmazni kell azokat a mi viszonyainkra. A katonai-csendőri-pedagógia a legénységgel való !bánni tudásban rejlik. Ez a nevelés nem ál'lIhat csupán fegyelmeúsből. Csak a testen keresztül való nevelés katonávác:sepdő~l'é. suly~olja ugyan az embert, de már ?nali o, 'k IfeJlett Jellemet követelő feladatokra az Igy sulykolt csendőrt nem alkalmazlhatjuk. . Nagyl'a kell nevelni legénységünk'ben a lelki. ~.smel:etet, fl kötelességtudást, a bátorságot é~ az onfelal~ozast. A test edzését a gyakorlattal ~" a sulykolassal, a lélek edzését az erkölcsi JJen"le~~el érhetjük el. Ehhez azonban ismernünk kE:'Il a katonacsendőr lelkét, anno.k járását ho""y azt munkliba vE:'hessiik. ' " Tudni kell, hogy az emhE:'ri léJl>k, ha l'gyl'lliil
.
..
•
1927 julius 15.
CSENDó RstOJ LAPOK
Képek a Ludovika Akadémia évzáró
....
,.
van, máskép
nyilvánul meg, mintha
ünnepélyéről:
tömegbe
wrődik.
Tudni kell, hogy az egyes társadalmi osztályoknál a tömeglélek más és más. Tömegek lélektana a csendőTparancsnokoka t mindenkinél kell, hogy jobban érdelrolje, hisz működése nemcsak a csendőrségi tömegre szorítkozik, hanem a területe alá tartozó polgári tömegek összességére is kiterjed. IsmerIlIi kell az egynemű tömegek, nevezetesen a csendőrség és különféle társadalmi osztályok lélektanát. Csa·k ha ezekben tökéletesen tájékozódott az oktató, lehet tisztában alárendeltjeinek é:"zjárásával és cselekedeteiknek rúgóival. Az egész nevelő eljárás az egyéniség ismeretére van alapozva, mert az egyéniség ismerése nélkül eredményesen 11em neveLhetünk. Az egyéni különbilégek rendszeres, tudatos vizsgálat tál'gyává csak az utóbbi időben télet.iek. A gyakorlati oktatás és nevelés szempontjából az egyénisé~ek közötti legfontosahb különbség a képzetalkolasban va~l. Ez azt jelellii, hogy vannak olyanok, akik a látás útján szen~ett képzeteket jl'gyzik meg könnyebben, l'z!:'k vizuálisok, akik hallás úl ján, ('zek az aku"ztiku~ok és végii l ak~k a Í'
419
A mohácsi csata egyik jelenet
D ,
meg látható dolgokat, tehát könnyebben tanulnak irott, vagy nyomtatott jegyekből, az aku:;ztikus tipushoz tartozók könnyebben tanulnak hangok útján. Az oktatás alkalmával tehát erre való tekintettel úgy a szemnek, mint a fülnek, esetleg a kéznek is foglalkoztatást kell adni, mert emben"ink különböző bipusokihoz tartoznak s így az oktatás sikere csak akkor van biztosítva, ha yalamennyi tipus megkapja a maga kellő ::;,'gédeszközét. Ezt azért fontos hangsúlyozni, llwrt 'a z oktató maga is a tipusok valamelyikéhez tartozik é::; hajlandó arra, hogy ömnagán szerzett tapasztalatokból indulva, szabályként állítsa oda azt, "-1I k ln la" \ {>I-\'n;.l kii Ii l' l\,hl,~lII:íjilll
1927
CSENOÓRstOl LAPOK
I!!()
'h'n'l;;~i ;,I,'Pll11 k t\ikÍ'kk~\'ll
I\'d ni
A )ova1{ fertőző és l'ag'~l(lc)s
fogja PIn ton
beteg·ségeil'ől.
h~ kl\'l
" \ '\l'n'h"'~ " z ir.iú~"g inín) ít,h,a olynn (>1l'1 mll\lr", llwl)\,t a 1iir\'(;n.\·\'k nll'g~znhn;1k l>~ n Il'gid\\N'hh {''; kgki \:Í lúhh !'(>dio k IH'IY{'~IH'k lnlii Inn k, ,.. nH'I~' milli il.\t'l1, <11. iljÍl~;Ígh,l11 nly hilngul"tokal kt'lt. ml'1.\ l'kl'! <11. !"t'lntilt kl)l'iihilll hl'I)''(,~('lhl'l, '1I'1<'l111.\lh\'11 hl'll'kllll\' kiképz{íd'itt. múl' i" llwg,.;zoktn, hogy azt p;yiilölje é~ nzl SZ{'rl' ''~\'. alllll g\iili.illli~ l's szerelnie kell." , ....... ... ....... ...... -..........-........................ ........-. -..-- ........
.ildill815,
h'Ln: lh', HAf.JASY J{AltOLY aligazgató állatorH'M.
Fc!'Wz{)lmck '::tzokal a betegségeket n!'vPzziik, nnwlyeket fel'lőzö c~irák, ba~illusok o~ozn~lk; ha '\ carlo"zo" het<:'O'foiéO"ek áIJatrol-allatm allpJ'.w rll ll'k, , .le '" b "k N em Irllll· ' '11'1'01' T'lO"'ldós iJJetpO"foiéO'eknek nevezzLl', 0'b o . ' . , den fertőző betegség egYHzersmmd ragau(JH IS; I~Y pl. a dermedés vagy tetanusz, ez.. az eml!,errp I~ ........ veszélyes be!easég sem közvetlen ul, sem kozwtVf' nem terjed át ~lás emberre, vagy álla ira s így csak fertőző de nem raaadós. A fertőző betegségek okol~akon) i András mártirbalült halt Zói iO"e~ apró, s~ab~dszemmel nem lá.tható, növényi J úr{lSt)r mester sil'ernlékéllek meg'· Jény~k amelyek a fertöző betegségben szenVl'dií állat i~stnedveiben és ürülékeiben igen nagy számú,lthísa Pakson ban fordulnak elő és rendszerint a b'élsár és vizelet Foh' ú éyi jUllill'; 8-ún yoJt nyolcadik évfordulója útján kerülnek a kúlvilágba és fertőzik meg a bell-'g :llll1.1k. ']lOgy ti büntöl és n~rtől ll1cgHtasodo.tl ~?lI!-~~' állat környékét. Hasonló fertőző hatást fejthet ki lliZlllUS yéres keze kioltotta BakonYl Alllfl:oodőr lJlellll',s e'l? d!:,bogó S~I v~t nz.'rt. mert ig)' ekeztek hazánkat ~ ,:egso rODl!,asLol azt nem a {lögtél'en, !hanem olyan helyen földelik el, men leui .s a !ön·é nyt>.,. reude-t., "zeme!y es vagyonblz[on, ahol állat könnyen hozzáfél'het, Még ma iOl előfor· RÚg-ot lllegó \TuL " dul, hogy egyik-másik állattartó a nála bekövetkeBakonyi járú"ől'mester sírja eddig csak t;g,:,s zeru zett elhullást eltitkolja s a hullát éjjt'l ássa el, vagy fe jfúyal \'olt lllegjelölw, melyet a :nyolcadik el'iordu; a kertjében, vagy a falu végén - természetesen lún a hajtÚl-.;ak &., Paks község :kegye~eLe JlJar'l;dando "írell1Jékkel pÓtoll " ez a dísze" tiíremlek lesz hl ~:aLva nem az előírt mélységű gödörbe; az ilyen hullát llléltóau hirdetni azt. ~Iog-y miként kell ll: csen,dornek kóbor ebek kikapal'lhaiják, vagy a legelső disznó, hiyulásút bÍl'en, bl'csüleLtel és viLé1lül telJesíLeme, csorda is felszínre hozhatja s így közvetítik a ferMártirhalált halt bajtúrsai.n.k hősi mag-atartá.sát és tőzést, illetve terjeszthetik a ragadós betegségeket. mártirbalálát lapunk múlt évi 5, számábalJl r&szletesen leír luk. A leggyakmbban előfo rduló fertőző és rag'adós A síremlék ünnepélyes felavatása előtt, II paksi lóbetegségek a1<övetkezők: reformátu" templomban istentisztelet voll, maly után L A takonykór a legveszedelmesebb ragadós a pécsi esendőr kerülcti parancsnokság képviselel.élhen betegség, amely nem gyógyítható s így törvény megjelent ~leJl1e.s Glatz Ödön nnyl?zett. koszorút hős LajiársaLnk síremlélrére, '!Dely utáln Bakonyi özvegye két ]{'js gyermekével együtt ~wllett tompa, száraz köl!ögé:; i~ Széchenyi. JelentkeZIk. A reJtett takonykór biztos ml?gállapíttí-
_ _
.
~_
I..
\.:\.
t.
~l
_- -
..
.......................................................
•
.
192i julius 15.
CSENDÓRSÉGI LA POK
421 o
.-._,"'c:. \
o . 13esz/ercebanya o
o Nagyszombal
,
5elmecbSnlj8
• ..-
'-e
,- O
...... - .
,
.) Ny;lra
! oPnJ":;nntl ' - " ,
e_.
i ' .,,\.
'"
.,
,.'
LtJ':,a ., \ . ",'
~
..
[perjes
.;,.,.."-'
.....
\
' • •,' o" . ROlsnyo
I eJ O
..... ; . \ "
..
°Xsssa
,
Ungvár
l
O
Munhd;;;,.
RimaSlombat
O
, .l Huszi I BereqSlasl \..... O
L030nc
O .. ~
..
Nsgyszollo. c;."
·.... 1
Mlsnolc
---
O
., ....
oNy,rBq'ihála
.........\.. .. _ e *,
o[g'"
..
Nagyll/;roly OErdőd
. \
OebFeccn
., . ..., \ •
O
, :üoml>slhelq
•\
O
..J . 0
.
"
O
,
•....... ,
Tasnád . .. . ,
. " ,
\..1
"
5zékesfehérvár O
I
~
" ·_._e,
Szalmamémetio
~ .~?opron
O
' Mármarosszigel
,
• ..1 HecsJfemet O
•
,
t;I.,h
I
O
Na9IJgzalonta,'
\
oOelénlje3
\
• o /l.agykamisa
,
•
Xaoosvsr
•
,.
Arad ~
CHörös
oPétS "
..\
.. ... ..
....
-'-.. o -.
Temesvár
.\
\ ..
I ..
olug':"
o NlJ9!jbecshercl1
..
A Daily Maii június 27.iki számában lord Rothermere .. Igazságo l 11agyarol'Szágnak!" cím alatt kél éb félmillió magyar és n'émet állal lakott megszá.llott terülelnek iMagyarorbzá.gboz való viSS7iacsa!.olásál kö\'~teJle. A \'ázlat azt mutatja, hogy körülbelül mekkora lenne Csonkamagyarország a Rolhermere lord cikkében említett teriUetek fel· szabadílása cselén .
•
-
sára szolgál az Ú. n. malleilles szempróba, amelypt szolgálati lovainkon évenkint ismétlünk meg; ennek a próbának az a célja, hogy a t.akonykórt még olyan ridőbén állapítsuk meg, amikor orrfolyás még nincsen, vagyis, amikor a takonykórral fertő· zött (zárt, rejtett iakonykóros) ló a Rzomszédait még nem fertőzi. Ha az ilyen lónuk az ellenálló· képessége valamely okból kifolyólag csökken (pl. tartós, megerőltető munka hiányos takarmányozás !ll<.'Jlett, súlyos betegség sth.), akkor II tiidól)en meg· telepedeti 'b acillusok sza'b adabban fejtik ki káros hatá..<;ulrat, a göböcskék megnagyobbod.nak, ki IS fakadnak és tartalmuk bejut a hörgőkhe, onnét a légcsőbe, a gégélbe és orrba ömlik; eZRken a helye· ken is támadnak göböcskék, majd ezek szétesése !lián egyenetlen, cafatos szélií fekély(>k, amelyek fokozatosan nagyobbodnak és a ,gyógyulásra semmi IwjlamoBságot nem mutatnak. A fckélyrkhől szürkés.fehér, vércsíkoktól tarkázott, nyúlós vá!laclék Rzivárog, amely a iaJwnykóJ'haciHus millióit tartal 1J1azza és az olTnyílásokon át krri.il a szabadba. Ez az Ú. n. OTr· vagy l1yillfakollykúr, amely már igPJl Vf'szf'delmeR mert az ol1.'Vá'ladék állandóan iirii l ép, (,I'ősen feridz; a iakOllykór enH'Z ahlkja nwllrit ,IZ úllalllt1i lllirigy('k iR' JII{'gc1uzzadnak fo; néha ki i~ f:lkadnuk A' iakOJlykór IwrtJlutlik alakja II bÖr·
takO/l,1}krír, amikor a bőrön, főképen a húbó J.íhak helső
fejiiletén mogyorónagysá,g-ú csomók hlrtkl'z, n.ek,. amelyek kifakadnak s hel)'iiklw egyrl1rth'n. cafatos szélií, nellezrn gyóg-yuló fl'kélyl'k támad· nak, amelyekhől szintén nyúló", sziirk6s szÍnií "ála· dék Sz1várog; ez, ha8011 lóan az orryálaMkhnz. ig-l'll sok haeillusl tarta'l maz és szinl6n I'r{í"l'll il'rtt)zú hatásI:'!. Végiil van olyan ("Sct is, amikor a ülkolly' kór Hz rg-él'oz tX'stbC?!ll terjrd rI, ilYl'Dkor a Jii rohamo. san Jeromlik és csakhamar rI i;; hull. 2. .A lépfene nemesa k a loyakra. hanem
, .. ~"
CSENOORSt:OI LAPOK
IIh'dmt j;ik rl,!'t";?íí kt'p\\~"t;g-iikl't; ;l hn(:i}llI~()k :mlt:in ;1 t;lbiYL: vag' .1 földi gili~zl.ík úl.FUl keliihwk f,~l,.;zín·l'l' ,,~ f~i·tlízik llH'g a sz~nfl1. Némely (;\m;lll mindl'n évl'H.'ll fordul elő lépfl'nó~ meghele~"Il~'~ t~~ t'lhu Ilú~: ilyt'll lwlyt'n n ln hlJ Y:1I1 ferIll,n" :ll11i 1'(\l\lbzI\rinl onl1n!l ('n'o, hogy n .(II~k~)1l,n k.:'llyt
3. Li mirigykÓ,· (népies nyelven: csikóJreh) mint ez utóbbi elnevezére is mutatja, rendszerint csikók és fiatalabb lovak (pótlovak) között szokott előfordulni: okozója szintén egy szabad szemmel nem látható élő csira: a nÚTigJlkórbacillus, amplv a heteg állatok orrfolyásában, kiköhögött váladékáhan .. valamint az elgennyesedett és kifakadt mi rig-yek váladékában fordul elő . A fertőzés itt is az ilven váladékkal szennyerett takarmány és ivóvíz Mián tör:ténik, valamint a mirig-y k s néha l'lllll II á <; hpkOypt.l{pzik. "Hith p!
J!)27 .illi i 1110\
I~.
::;zrrin( l'gészel1 rnyhf' éK gyorKahb .1ef()lyií81~~ .':7. a betegség. A mirigy kór gyóg;yszere l~ ~gy klllon leges szél11m, amely a hete~seg lefoly~sat megf5YorsíLja és szövődményektöl IS re~dszermt ~Pi~(),v: A betegség elleni védE'kezés: a potlovak elklllonltr>~l', a meghiiléslől való óvá..,a, kell~ k~m~lé~ m~llpt t ':11 Ir) rcndsze11es foglallwztatása, az lstallo üsztantadasa, a gyakori szellőztetés stb. 4. Az inflnenzá-n.a~ két ~llakját ism~,rji~k: , a hurutos és a mellkasl mfluenzat. Az elobfn korokozója olyan parányi, hogy. még a le~agyobb nagyítással sem látható; annyI. azonJ;an.. l.~rr;er~tes, hogy a beteg áUatok testnedV'eIben es unllekeIben tömeO'esen fordul elő és az azzal srennyezett takarmán; 'és ivóvíz, nemkülönben a különféle istállós:lJerek a 'lóápo'lók I1lházata stb. köwetítJhetik a fertöl'Jést.' A betegség rendszerin t m!lgas lázzal kezdő dik a betegek nagyfokban bágyadvak, étványtalanOk, a felső légu tak nyálkiaJhártyája élénk vörös, az orrból nywlkás-gennyes válad'ék ürül, a betegek kőbögnek s nélha nelb.e:ren is lélegzenek; a betegs'ég 4-5. napjáiban a Ihasalja ,ég a lábak is megduzzadna:k. A betegs~g rend'esen enyhe lefolyá~ú szokott lenni s ha szövődmények n€'lll társulnak hozzá, elhullás nem igen szokott bekövetkezni. A tartós magas láz ,ég étwágytalanság mindazonáltal nagy mértékben leronbhatják a betegek erőbeli á~l1apotát ,és tápláltságát, ami a lovak használhatóságát (pótloyaknál az idomítást) lényegesen hátráltaifua t ják. Az influenza mellkasi alakja az esetek egy részében szintén enyhe lefolyású s csupán az emészM- és Mgzősrervek néhány napig tartó hUTutjáiban nyilvánul, mely rendszel'int gyors lefolyá"ú és teljes gyógyulással V'égződik. Az esetek nagyohb résl'Jében azonrtJan súlyos tüdő-, meHlhárlyagyullac1ás fejlődik ki, - magas ~áz kiséretében, - a betegek nagy fokban bágyadtak, tompuHak, teljesen étwágy talanok, a szem kötöhártyája erősen duzzadt, epeszínű, az orTból sáfrányszínű váladék iiri"il, ec1,zonkívül erős köhögés, feltűnő nelb.éz l'élegzés, a mellkas fájda'l massága s néha az inhüvelyek fájdalmas duzzanata egészítik .ki a kórképet. Az influenza eme a1 akjáinál már gyakrabban fordulnHk elő szövődrmények, amelyek sokszor elhuHásra is vezetnek. Bevált gyógyszI?Te ezen betegségnek a N eosalvol'san (a syphilisnél is használatos gyógysrer), HIDeIlynek kellő időben történt alkalmazása után a hetegek á'l lapota gyol'San javul: a láz leszáll, a ,he-teg\'k bágyadtsága csakhamar eltűnik, az 'étvá,-,ry fokozatosan visszatér s a betegek állapota általában rohamosam. javul. IDmel'lett telmészetesen nem szabad elmulasztani a betegeket összes sZ'erelé~eivel együtt azonnal elkiilönÍteni és az istálIót szakszerűt>n fertőt1l' níteni. Az influenza hurutos alakjánál célszerül)h a betegek elkülönítésétől eltekinteni, hogy az t>g"psz lóállomány minél el1ébb essen át a beteO'séO'!:'n. Ki"Í'lönben a betegség n€!h~ minden óvint~zk~dé~ ellenére hónapokig is elhúzód "
-
1
..
-
_::L"
1927 juli U" 15.
..
.
ja
CSfNOORstOl LAPOK
ti~, úgy, ho~, a, betegek nyálával fertőzött takarmanye~
,C""!!I:l:iI
lVOVlZ a. fert~zés rendszeres közvetítői A betegseg r~ndszermt kIsebb fokú lázzal kezdődik a, betegek bagyadtak, étvágyuk csökkent 'lassan' ' k a szurne .. t e kllen a szájukat ' , "ova t osan" ragna, cs~k:va t~rtjá;k ~ ,erősen .. ~láladz.?-nak., A ~záj belseJe forro s az elenk voros nyalk3Jhartyan apró CSOlJ11óc.s~á;k, majd ezekből átlátszó tartalmú hólyagok ~eJloclpe,k, am~lyeknek felrepedés e után felületes klmarodasok támadnak; ezek rendszel'.int gyorsan behegednek. Néha azonban a hólyagok elgenyesednek s ilyenkor azok helyén mélyreható fekélyek támadnak, .amelyek a teljes gyógyulást nagyfoklban késlelteük. Néha nemcsak a szájban, hanem a bőrön - főképen a száj körül - is támadnak csomócskák és hólyagocskák, amelyek pörk ala tt gyógyuilnak. Ennél a betegségnél is arra törekszünk, hogy az istáHó ('gész lóáHománya minél előbb vészeljen át, vagyis ott is mellőzzük a hetegek elkülönítés'ét. A gyógyu'lás siettetésére a uetl?gek száját valamrIyen össz~húzó oldattal (Ih %-os timsó-oldat, vagy egyszerűen ecetes-sós vízzel) naponta többször kiöhlítjük, azonkívül na· gyobl) gondot fordítunk a betegek takal'mányozására, hogy a betegek eróoen maradjanak. 6. A rühösség a ki'!lső ragadós betegségek közé tartozik; okozója az Ú. n. l"ühatka, egy apró, fehér alapon szabadszemmel tűszúrásnyi, mozgó pontnak látszó börélősködő, amely befura'kodik a felháml'étl?gbl?, ott meneteket fúr, ami által erős viszketeg~éget okoz. A fertőzés rendszerint úgy történik, hogy aló vagy közvetlenül érintkezik rühös állat1nl, vagy olyan helyen forduJ meg, ahol előtte rühös állat tartózkodott; a különféle istálló szerek, a 16szerelék, a tisztító eszközök, pokrócok, választórudak stb. szintén rendszeres 'Közvetítői a fertőzés nek. E tekintetben különösen veszélyesek az útszéli korcsmák istállói, ahol naponta váltakozik a lóállomány és mindenféle gyanus eredeh'! ló is megforduJ. A hatósági. épületek előtt levő fák, a kovácsműhelyek patkoló korlátjai mindannyi alkalom a rühös fertőzésre. A lovon a rühösség háromféle alakban forduJhat elő s mindl?gyik alrukját más-más atkafajta okozza. Az egyik alakja l'Cndszerint a fejen, nyakon, a mellkason o;zékl?l, a másik alakja a végtagokat, míg a harmadik alakja a hosszú szőr r<:>l fedl?1;t testrészeKet támadja meg. Azonkívül más fajtájú állatok rühösségI? is fer1őz!heti a lovat. Így a juho'k, sertéseK, nyulak, mac.'lkák rühössége a lóra is veszélyes, sőt a rii,hös ember (fó'képpen lóápoló) is fertőzlheti a low.t. A fertőzés olyképpen történik, hogy a ló riihiltkákkal fertőzött tárggyal közvetlen érintkezésbe jut, pl. olyan fához dörgölődzik. amelyhez előzőleg en rübös állat dörgölődzöU: il fa fl?lü1etén és repedéReiben tanyázó aikál{' ilyen módon a bőr fl?1iiletérC' keriilnek, on.nét hefurakodnak a bőr felhán1l'étegéhl? oti, menptel{l?t fúrnak és azonna1 e1szflporodnak. Az atlcéÍ'k vándorláRa élénk viRzkdC'g'Rég{'t o1wz, a ló naln'fnkhan nyugialankodik, állandóan vakaród zik ·minol?n p1éT~1\"iő tárgylhoz clörgöléíclzik. A folyt on'ns clörgöllklzés JlPvenv· h{;ra;yu 11~Hlást iz elő, 11 Mr mpgcluzzad, II szíír kihull, mnjd 11 hő,röt:, npró (l"cil ,ör....1rf.k támf1rll1f1k. 111111'1,,!'!;: h(11vngn(,fiknldm nl:1kll111:1k :íf l' fc·ln·ppcl(.)-iiil, lilliJl pörl,ii"iic1JlI'k. .\ knlln ~ílo(lá~ ,.TI·i/lic· :lprt. fo1foldl:lJl liiJlik .. W, k{-"ííhh ('íI(,11
••> •
"t" ....
~"
foltok nagyobbodnak, egymá~;;al ö.'~ze()l\'adnak, úgy hogy tenyérnyi, o;őt ennél is nagyobb kopa,-z foltok keletkeznek. A betegek folytonos nyugtalankodása és vakaródzá.."a a táplálto;ágot é" az erő~li állapotoi is jelentékenyen lerontja, úgy hogy az ilyen állatok a hosszadalmas bl?teg"ég alatt teljpS<'n kimerülnek s gyakran el is pusztulnak, amint ez a harctérl?n ezer és ezer esetben előfordult. A rühatkáJk elszaporodását és ezzel kapcsolatban a betegség elterjedését nagy fokban elősegíti az ápolás és kellő gondozá..'i hiánya, míg a naponta rend,zerespn eszközölt ápolás állandóan nyugtalanítja az atkákat, ami elszaporodásukat és ezzd kapc.~olathan a betegség nagyobbmérvű elterjedését is megakasztja. A rühösség fellépése esetén legelső teendőnk a fertőzött lovakat az egészségesektől azonnal elkülöníteni - összes szerelékükkel egyetemben - és a lóállásokat szakszerűen fertőtleníteni, továbbá a betegeket azonnal szakszerű kezelésbe veuni. A betegség kezdeti szakában, vagyis amikor az még csak egészen kis területre szorítkozik, a helybeli kezelés is teljes ereelményel járhat; ilyen alkalmas szerek: a 10%-os szürke higanykenőcs (huszárzsir), 5%-Os kreolin vagy dohányfőzet, kát.ránykenőcs, esetleg jódtincturával való ismételt ecsetelés. A betegség nagyobbmérvű kiterjedése azonban már gondosabb és általános kezelést igényel. A kezeléssel kapcsolatban az istálló és lószerelék tökéletes feliőtlenítésc is elengedhetetlenül szükséges, mert enélkül a betegség gyökeres irtása el sem képzelhető. A fertőző és ragadós betegségek lényege jelenleg márkelló'képpen ismeretes, a legfőbh betegség kórokozóját, annak tulajdonságait, a fertözés módját is kellőképpen ismerjük s így a fertőző betegségl?k elleni védekezés módja is adva van: leghatásosabb védekezés: a fertőző és ragadós betegségek megelőzése, vagyis kerülése mindazon llelYl?knek és alkalmaknak, amelyek fertőzést C'o;zközölhetm'k. Láttuk, hogy a legtöbb ragadós betegségnél a ft'rtő zés közvetítésében a takarmány és i"ó"íz igen nagy szerepet játszik, vagyis a fertőzés kapuja rendszerint a tápcsatorna s így a takarmányozásra a legnagyobb gond fordítandó. Ha ke"é"hhé 111l'ghízható' helyre vagyunk kénytelenek lm'ainlm t heállítani, ne mulasszuk el a beállítáo; előtt a já"zolhól a talk armánymaradékot, valamint az almot l'Wi"olítani és frissen almozni és co;ak a magunkkal hozott vedl?rből itatni - ezzd rl'm1"Zl'rint l'lkNiilht'ijiik a fedőzést, még erősen fprtőzött hl'IYl'll is!
.--..-...
---.~~-.--------~
[Jáláért felIlIi jnf. J(=sordsfól is 7-."Itdl/... J/o·t ki tetté(!1·t pnllMllit kil·(/II. IICII1 (,,
"'::(I'l(f
f,'
,,'s "
K
'cll
c s'
• .lz itJa~s(/(7 raltwu 0111 lis::I,I. ,,::,'/11 ,'s mlwdlw1011/ /JeilvI CI(')I' iil/luclofdb'lIl. 1Iliktl Jl. 1/(1 (/ flap!';J/.I/I"t' IIc'llI II/I'I"I/( 'k I.;Jllli I'ck. h" !t(l.'s::(I.< /lw!I!f(tro:1I1
CSENOÓRstOl LAPOK
t:! I
Mo:t;g'üs és Hí:t;. h'ta: II \ :1;.\1 lillltE
~Z"lzat lo".
.A h~\1'0 n '.(Hlth fnn{os:.;úgú t011~ ('116i, 1l1f'IYf'k köz.iil (l1l1Ha!.!':"than (\g'~ ik S('lll ...·h'g·l,tl{lö nhholJ-o hOA'Y az, ('II(\n"'~Tl\ akaratunkat. \":lk,'n) sz,,,,Usiik. Nom líj fng'ulmak, nlt'rt h'I,'z,',iik "A') idiis II hn(his0lt'l<srl; IlrIY('~ebh('n, 1':I1'h m.:lllllh ~Il ka lllln7jl~\Ik ('g'ybeesik a Jöf0,g-yvcr felt:llúlú~;í'al.
. \ ' ].;"l'Ilt'" tliinlií fOJllosságtÍnak felismeréséro a h;\I!i tt't'hllik" hnlllclú"'l krlly~zcríloL!. A 1l'A'üjabb lő f",::Yyt\l'l'k itliiht'll t'S IÍ'rhell III C,!.;növekec! C' [f, Iüzhauisa, a lia.::)' 't' , zt('sé~'C'k, az C'mbe-rg'(\k követ kezl éhen N!Y új harcl'!júnl, alakult. ki. Illplynek e,!!"yik alapelve az emberanyag' kimél';sl', gnnC'k az elynek eleget tenni annál is il'kúhh könJlYt1nek lát.szi k, mert a tiizgépek nap:y száma l;~ hntóképes"t>g-e a le,!!"kisebb egységnek is tekintélyes tüzerőt bizto~ít.
A tüzgépek közül csupán azokkal fotrlalkozunk, JIIelYt'k a r:don belül Jlyt'l'IIek bcosztást, mivel a többiek támo,!!":I!:istÍ ra a raj e.~ak időnkénf, és alkalmilag számíthat. - .A g-yalog~<Í,!!" könnyü és nehéz fetryvereinek batÍl~ é~ eg-yéb adatait az alábbi f,ábla muf,atja: A f~gy\'er meg-
I
newzése
Lötáv. Velő,
Igyorsaság Lő· I VeszéIyeztett
dobótáv.
"ís / 1100 m. 1 akna,'etö
1800 m. közv. irányz. 2'5 km.
• Géppuska
perc-ként
körlet
4-8 lövés
18 m. sugarú
kör
llatáskörle t
Közepes távolságon belül fedett célok ellen. Tüzgépek leküzdése. Zárótűz kiegészítése.
500 lövés
Nagy kiterj.; célok ellen még nagy távra is megsemmisitöen hat. Lekötö hatása a tüzgépek között a legerősehb .
120 lövés
400 m.-g. minden harcszerü célra hatásos. 400-800 m.-ig különösen rövid idöre felbukkanó szökelö csoportok ellen. 800-1200 m.-ig mélységben és szélességben kiterjedt célok ellen.
~
Golyószóró
I200 m,
Gránát·
Puska
I
Puska gr.
gr.
200 m.
Ivés 25- 30
150 m.
600 m.-ig pontlövés bármily harcrend ü célra. 800 m.-ig. csoportokra.
•
4-6
Fedetlen vagy könynyen fedett élö c.élok ellen. 400 m.-ig egyes alakokra. 400 - 800 m.-ig. mozgásban lévö CsoporI tokra. Széles, mély célok ellen 800 m.-en felül sok puskával kivételesen.
célzott pont.löv. 1800 m'l 8-10 gyors lö-
Távcsöves 1800 m. puska
K~zi
I
135-.. 75 m.-ig
vető
/
70 m.
Ellenséges fészkek ellen tüzösszpontosítás. Védelemben zárótüz.
lám. gr. célzott 7 m. Tö mött célok, fede25- 50 m.. dob. gyors védő gr. zékben l evő célok ellen. I dob. 70 m.
Piszt.
\
50 m.
25 lövés
Minden cél ellen.
harcrendü
l!I:li .ili i j Ili! I~.
Fon!os ludllullk. hogya f,,!sorolt r"uyv" r"k If,.i ly I,'n'oll'úgrn hllf.Jlllk éH JJOgy lupo,.; vag-y lllf'l'f' dck rO(l_ púlv[l\
...
.
•
•
---C(
192í ju li us 15.
CSENOÖRSt:OI LAPOK
4 ~ .5
•
Q.
c1
..
..
•
50011)
"S o o
0 1000"')
!
ft')
!
!
1. ábra.
kor azt mondjuk, hogy a gépek megállapítot.t tűzterv alapján tüzelnek. Bármely fegyver hatását megsokszorozza az oldalozcí,~. A magyaJ-ázata ennek abban rejlik. hogy a csatár ösztönösen azt érzi legves7..élyesebb ellenségének, ki ycle szemben van; nlinden figyelm ét ennek leküzdésére irányítja II ha beássa ma.gál, főleg a vele szemben lévő ellenség tüze ellen fog védekezni. Ha oldalból kap tü7..el, ez rendszerint meglepőC11 éri. zavarba hozza.. mert érzi. hogy két ellentétes irányból t..ámadják. Tapasztalat szerint az oldalozó tűz jelentős erkölcsi hatást gyakorol az ellenségre s gyakran váratlan sikert ered.n:iényez. A pásztázott tér kedvező alakulását oldalozó tűzben a 3 ik á bra mutatja. HI. azt látjuk, hogy ha az 500' távolságra lévő J ::l.ira arcból tüzelnek "a", akkor a lövedékek pásztázott teJ'ébe (kb. 120x) legfeljebb csak egy csatár esik, ha ugyanilyen távolságról "b" irányból tüzelünk. akkor a pá~zt..ázoti tér már sokkal előllyösebb s végül teljes oldalozás esetén "c" az egyes lövedéke'k ha,tása megsokszorozódik. Gyakran előfordul, hogy jól rejtőzőtt.. nebezen felkutatható célokat vagy erős veszteséget okozó gépeke t kell tűz alá venni. Ilyen esetben tűzösszTlontositúst alkalmazunk s a célt rendszerint vezetett tűzzel lőjjük. A 4. ábrán a támadásban lévő szakasz 2. raja a kedvezőbb Lel'epviszonyok folytán tért nyert s midőn a szemben lévő bokorcsoportot kb. 400' megközelítette, erős oldalozó golyószóró tüzet kap. A raj továbbjutni nem tud. több sebesültje van, támadása elakad, csatárai beássák magukat. A golyó8zórós rajnál tartózkodó szk. pk. a 2. raj helyzetét látja s rövidesen megállapítja, bogy az elJ. gsz. az útkereszteződésénél lévő erdő legszélső fájáról tüzel. A golyószóró val tűz rulá véteti 0,2 ell. gs~-t s az első raj1lnség mpglepésére mindig törekedjünk. meri a meglepés fél siker. Kiilönösen vonatkozik ez a7,on e~etekre, mikor a megle!1ést váratlan tűzhaiás kifejLé~évcl érjük el, vagvis az ellenségen tűzzel ra.ita iitünlL. Az 5. ábrán a 'támado szakasznak az "a" golyóFzóró tüze súlyos veszteségeket okoz. A szakaszparancsnok látja. hogy a golyószórója .. b" tüzelő állásból a SZakaRZ támadását nem tudja támog·aLni. ezért elrendeli, bogy változtasson tüzelő állást s a tüzet "e" tüzelő állásból rajtaütésszerűen nyis~a meg. Midőn a golyószóró "c"-ből az. o,Idalozó tüzet az ellenséges golyószóró ellen megnYliJa~ ugyanabba!;! a pillanatban a második raj pk. elrendeh a vezetett tu zet ti golyÓ~zóról'a. .. . . J
ritkább esetben fogja le teljesen az ellenségei. Az a raj, mflly eltünik a terepen. csaiárai csak pillanatokra bukkanJluk fel. sokkal kevésbbé fog uíszorulni a gép.;!;: tűzoUa l mára. min t eg)' olyan raj. mely kifekszik a I(>repre s mindent csak a l;épeklől vár, A csatár. ha az ellenség tűzkörletébe I&pt'tt. számc,ljon a legklUönbözőhb irányból jiivő tűzze!. mely ellen batásosan fő leg a helyes mozgásnem megválas7.tásával és a terep kihasználásával védekezik. A mozgás és a tűz szempontjából igpn fOlltos fogalmak rö, id megvilágítása nlán tiszlán áll ellőttünk. hogy eJ:-yedül tiízzel a harcot eldönteni nem leb et. viszonl az rllptlséget csupán mozg-ással visszuyonulásha kéDy~zeJ'íteni soha nem fog sikerülni.. A támadás sikere cFak akkor van biztObí( va, ha a lökőprő mozgását akadályozó tiízforrásokat (gépekd. fészkeket) a saját gépeink lefogják s az ellenséget fedezésre kényszerítik.
É í~ q. ~ ~ Q. ,.
..Q.. Q.
L
L L
L
o
:!. llUl'a.
Q.
Lr.
....
'
30o~
,
