LAPOK CSENDŐRSÉG) PINCZÉS ZOLTÁN. XVII. évfolyam szám Budapest, 1927 február. 72 pengő. Egész évre Félévre _ 6 pengő Neggedévre _

-

XVII. évfolyam

1-3. szám

•

Budapest, 1927 február

""

CSENDŐRSÉG) LAPOK MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER .

SZERKESZTI

PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS

éLÓFIZETÉSI ÁRA:

Egész évre Félévre _ _ Neggedévre _

72 _

6

.,

pengő pengő

..

.) pengo

4

SZBH88%TóSÉCl

8UDAPEST.

I..

Bs IUAJ)ÓBIVATAl..

ORSÚGBÁZ.t7T(;A )f

XVII. évfolyam

Budapest, 1927 február l.

1- 3. szám

CSENDŐRSÉGI

LAPOK

SZERKESZTI PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS ELÖFIZETÉSI ÁRA. Egész évre 12 pengő, félévre 6 pengő, negyedévre 3 pengő

Megjelenik bavonta kétszer

Hü;zek egy I~tenúell, hü;zek egI/ Iw zlÍúa ll , Hiszek 61JY Istell 'i örök iyo,z.'1 ágboll . UiHzek JC"YI/(l1'OI', zág j'eltrímmlásríúrlJl, A/II Cll,

í~lni alU1l'llllk!

SZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, I" Országbáz..utca 30.

"" ' 1 'J. T cnne:--ze ' l el", oJ':"'icg nl~zeRl I ' . ( a ('~('n(1 I(aPJ" n hov\' ;IZ l' I'I'(> \'olHltkuzó lár Yl1Iá.'uk ltu~::izalJiJ időI w~zlll'k igl-ny I)l', nll'l't h i;;Zl,il " kine:,;111r pénzéről van ~Z{), [\7.1 lll'clig - Jlézl'tiink SZl'l'jnt i' - c 'ak akkor ~zabad ilYl'JI ('{-Ira fordítani, !ln 'kéü·égtelt'n lllrg;í IInpít:ís t n~'('r, hogy [\1. eziÍltnl plél'l'nclő szolo',ílati \n 0 \ , I'l'köI r'"i h,l"zun ,l killd:í",,;ll ;lriín,\'IJs annIlk ", nH'gfeil'Jő l'J1ellórle'ct 'k' il lk-ol]a ' , ISllll'ljiik n h,'liig~' lJlilli"zlL'r ÍJrllllk 1l'"liiJcltiukhl "zI,nlhl'lI lIlilldl'lIlw]' t:ípliÍlt és lIyiJdllílutt júin(lul:l!:.ít. IICIII kél ('I k('(lii Ilk hl?llIll', hogy kén~,;iinl, III('o'lwllQ:iltiísrn fog tahílui, _\ :'11 hi~"ziik, II l'll l kPll k ii li> Ilii" kép PI' II "i 1.0 ll,\' í t:1 II II II k, It og~" ,,,,l ~ií l, s7.'~ kla l;l'~ r, ,;,jú t sznki I'otlalolll ra 11111)(11'11 ()~H~J 10 h1\'il t"Sll t""tiilpllI('k sziib(Og''' \',111 , ha ,~ll:·,lt,,,,,~t "')11\01.\';,111 rt)~j" 1'.. 1 I~,' Ini IIHlg-,ít ab"all !.o!;l'l"t"Slt,1'1Il akar.l:!. l~ iiléiIlÖ,,(,1I lill l'Z l'p;Ínk, ('H'l1llorukn', akiket ::;7.011"11:11 lilik sp,'('i;íli_ Irl'IIIl>HZrlt' ('\'Ű,SPll ;'z~tlag:ol,p::; akikIIpl 11 szaklapll:lk - C'g-yt·(, Im'lltll,lI11 k,"'nl - PI'I,öl('si (,,, ;;zl'lI"lIli ö;;,zk IS Iwl!, II:"~ Ili .. , "JI i II t! ('1\H' hi\'nt:í ,in'lk ilzonb,ln a ('sel/(lors<'!/1 I-"/J/lI, is ('sak úp:~' kt'[!p" lIH'gfelt·lni. lia létpzé"éll' k aJl\':lui 1' .. 11 (,t('ll'i ,\(h" \"lIlnak, . \ zt. hugy lapyllkrn il jf.Siilt't IIlimlplI ta~da 1'1 íí fi zt's"t' II , 1\cm kl\'anlwl: iuk, 111"1'1 t l\(ljuk, li()g~' ('zt az iiss;'I!'l-lr~:t 1!1lI sll,nkl

:-;Zc)

~",(llll tlldjn

11Il'g-\"onJli

1l1iJgtit()I :

il

e""l.lIH ol..~<.'g

1.~'.OIl:

t (Ol\'(ot S"1I1 ""szniilhatjuk arrn, hog,\' \'l'llIlIk III~g(l \' i;7.O Il\ I Wil <Í II ÍJ i cl rg-e II ;;1.('11\('1 ~'l' k ~'t (·W fizptl" ~'(' IJI'I'",,:dlllliiljullk, így IWIlI lllnr;l(~t ,SZHIlIU!lkra Illil,' YiÍlasz1<ís, mint hugy a hl"IIIg)'llllllbztl'r \11'1107. rlll(lllljullk "('Idt-égért. , ~Pltl ~7.6g)'el .iilk. huo'y ;-"/illg e 11.\" ( k \"ng) unk. "1 l ,,z ' "I,JlZU,Il,~'1 " 't'JlI.. III)U\' IlIl'rt .Igy \':\1\ PZ .10, co,:"'I 1"1'1\(1()rJ..;~o·nek n~i'illk l,ízult Vl'koh-:--1 .Ia\~al\·HI., h\l:--:lgl'~t\1l ~,ír:.í~ko(ltllllk. 1) (, II Iililll' II '7.,'g{·II~';,('gllllk 1I11'11,:lt i" úg\' l>r('zziik. liog,\' jogunk \':111 :lI,lhoz. lillg,\" ,,1jiink 'p, dolgoz7.llllk:l t<,st üh,tÍ'rt. I':, 11:1 ,'rO'I'lI .... ;II",rjnk. éllli is rOg'lInk! . \ 11'\'C-lírúkllnk iH'llig "uk t'" lIagy kU"'l~l1l'II,'1 tarlozullk . Kö"zölljiik azt ;t ,ok ,zl'rptt,tl'\ l'~ ilI."p; ' "l lH:'1lI él'dt'llH' I t l' l ,l'lll('\'l"'t , 1I11~1\ I 1IIIIllllk'lt , ' ""'y('ll'l'k IJl'II l'lhilhlloztiik, :\1'111 Il!:'kllllk s:wl"lt,II, linIH'111 HlIllnk il ~Zl'IIVII1IIlJ'k t,'\:--o ill\lwk ~l tnn k\l\:--lHA..;. '1Illel\'IIl,k Illi (',,:lk "z,,"zúlíli \agyullk. "" .allll'\\: ,\1~ ~I a 'ft':-.dl1l(lt Illindl'll ti.l!!;j(IJlilk ... zí\,[.lll'll l=--, .; Uh'~\I orÖIII lili'I liiitölt "I IlIlIlkl'\ a ll11hll. Itog~' 11I;1I1Y'~~~ IUllk li"", lJajl(lr;.aillk \,(II'1ak IIIl1lkl'\: I~l!"\ 11l:1t tudj;II" I~~" n"1I1 l"I.itllllk lIlII1111l. liog~ hl.aha. \";11 l' l" \I 1'0'I'rií:-iidtiill\;:I 1111 hlll1l1\;(,,'II. aI1l1l,," "7," I~:';' 'I 11,\7''''kl'l o":I"tllk: l'g~ Illy;It' \I';-tll"'t. ;\Il1I' }\YI'll' ('IIJt\,j ~z\·rpt('ttl· 1 l'S ii g,\.!Y 1\,11..; il t~I_~.Jilt. aHH.\I~ .It 'II YIIIl O~:-;7.( .. .' 't'II't"1 1'1'(. rtllTiI:-O, t P!.!~\''. nIlll;'\';' "\t,,,'. . I,'dudllll' \" Il'tlgoZ 111 '1 ''S II'I""'\'II :--~. I k,'II. IllI II '1. ,l t, I

aw:,. 1

<

I

•

'

(

'

'

..

11I{\~Zl't 1i)1'\'Í'II~ " ,IHIII) "lllh\'n' "I,

'

\'

I

'

••

. \ mag'ya l ' faj lrb:

1\1".

ez\

\h.'

FEHE"\l' .1

.. hb"1l n r:ítnrtislÍgllllkb;lll I11f'g \,:1'11 lf'IlIl~I' 1'101'1'1:\.

,,1(1111111'''11'' \,

iI;.:) ..·~"'.

kil Ih'1I\t'n~ \

...........................................................................

csenclőréletből. Irta: P .\.x AJ OTT altáborn agy.

A reg']. "oklatólagos parancsok" köz;öLt van egy, amelynek egyik 1étele így hang'ák: ..Miu(len tisztcssé/.,'es I'IDber megiszik egy kupica pálJi.nkát vagy 3 deci bort, de aki töblMt iszik, az dismó". Midőn ']'örök tábornok. :\ kassai kel"Ületet szemlélte, megláJtog'atta l'égi ezredhajtá.rsát, aki akkor kassaJi tábori plébános volt. A \-i~zontlátás örömében a ház;igawa felho:oatotl a pincéből eg~- üveggel az ő 25 éves szilvóriumá,ból s bizony - mi tagadás - minuenki me.givott három kupicá1.. nJe15feledkez;ve az oktatólagos parancsról. De haz;amenet szigoruan lelkére kötötte az öt kisérő kerületi parancsnok helyettesnek, hogy el ne árulja az éppen áJ1.aJa kiadott renddke'tlés áthágását.

• A maro",ásárheb-i szá.r:uYllál a sz;árJlY- és &zakasziJ'oda két egymásba nyíló szobában volt elhelyezve s el'ben a két helyiségben a szárllY- éo; szakasz;parancRnok, 3 »l'óba~olgálatos tiszt, a számvivő őrme»ter és 3 seg-édllluukás állandóan pipázott. Képwlheiö, ho/(y nJ ilyp-n füst fejlődött ott. Megtöls c.-.enuőT valami jelentéssel bejött s a kéi szobát el,álasztó ajtón kopogtatni akar' t, meTt nem látta, hogy nyitva van.

•

koppantó,

vasmae,.ika, .. izl1a-

,zeru" nad>nÍgbőr. meg' nyer('gJmlc;; lett nyilváintar>1.va.

PE'l'~ze, mikor Erdélyből

hal.:í-


n~

,

·

ősmagyarok'

Régi króniká:-:ok: lJapok é" udvari Írólll'ákok írás,lÍ örizté>k mcg részi.lnkl'e a magyar múlt amn ldej6t, amikor a magyar faj feltünt a tört0lJelern szinpadán. A GC'sta Hungarorum (l\Ingyal'ok vi:-:l'll dolgai) kl'ónilka névü'len Írója 109J. év kÖl'ií.1 élhdl'l t. JII-ik Héla királyunk "Anonymu::;" nevü ulknl'k fén\'(' . mellett elénklle tárul ('gy <>zredév, létií.nk korszakán keresztül a magyarság Ő8kora. Ji magyar raj }lölrsőjr vnlahol az Fral-hcgyR{>g mentén ringott, Itt, azon a ponton ldu'tett az

_~~~ . . . . . . . . . . . . . . . . ~ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ~. .. . . . . .

EUlIékek és élmények a régi

A régi leltá]·akban

il

l'OZlitts,íp;l1nknnk,

"\1,Il.:,iiitÚll'k ,';\11 l'~" pZI'rt'q'" múlt. r:.,'ltiillk a biZtlll\'t:llnn"iigha hll 1'Iwl t 1ll',:t'rl'lllt-llk a l'"illnl1;,\khlÍl kiO]YH:,mi mil II jO\.·t. ';imit :t,i Ill'IlW hl',,;zl-ll,: mégi" nll>glilllítlwl 111'11uiillkL,t L'gyrl': arrn, hogy ji.iy{íje (':;nkis II lill nk il ll"lJlZt'IJwk ldld, iltlll'lyik múltját lll('gbl'usülni kÍ'p~. Hl'IIlIÜllkPt lH'dig itt a második l'zrec!6v kii:;ziihén \'llenátlhatatlan erőn'l kell, hogy á(]lU~­ ,..,)11 az az t>rz(o,.., amin' \'g-y (,zl'l'dé" nmltja leköt\'lL';t;! Ll'gyülIk tehát biiszkék a magyar múttl'a! .\nmll i:i inkábl) lliiszkéknl'k kell erre lenniink, illl'rt itt, azon [\ l11esgyén, ilhol Európa nyugati fell' il Balkállnal ö~,.,zetalálkozik, egyedül mi: ma~"yar lwmzet dicsl'kedhctiink olyan múlilal, ami lUt igazolja, hogy itt, eze11 a ponton, a DUlW és Tkza mentén, II Kárpátok völgyében 1000 éve magyar szó hangzik, a magynI' faj uralkodik és itt a kultw'a lángját ezer éve magyar energia tartja éhren! Ez a láng egyben a nyugati kultúra pásztortiize volt ezer éVl'n át. De npm elég csak biisZ'kéllek lennlluk! Hmwm L

1!J:!7 1',·11/'111; l' I.

CSfNOÓR"tOl ! APOJ<

"

Ma~ryarorsüágra

át jöttünk, ..enki se tndta. hogy mi az a vasmacska. meg- koppantó. ue azért ezeket a rég elfelejtett táTgya,kJat külön gyártani kellett, hon azntán a padlásra kerüljenek s oH lkallód.íanak. A lf'ltárban sr.ereplö. izl!1 'w(>J'Ü" nadrág.

bőrt

még semJllifélf:l szótárban megLalállli llf:llll lehetett, é\'ek múlva h."ideriill, hogy ez a már akkor állalú!Jan elfogadott elneve'1:és egy llyomclahibából keletkPzett - ,.hhaszerü" helyetl. Pcrszr minu\"ll 10"'1~ör:sön elég leLt volna egy nyeregku!ps, de azé1-t lUinden ny rrcghe'h külön IcU heszerez,,!'. N em ludJk eg'yetJell <'sPtet sem, hogy ih'enek valaha hasz.ntáltattalk volna. Dc hál e'he,k Yollak a leltár csouabogarai. nlÍg

•

Bácskálb an sZ('llllélt elősz;ö'l' T. tábornok. A fŐif;pán nagy vacsorált csapott a felü/('yelő tiszte-Ieté-re s a · YE'Ilrlél!E'>k összeheszéltek, hogy ezt a .. nagy cs e ndőrl" b!>l'llgaLják. T. tábornok az ő fm'fa,n gos székely eszével IlHmar észTelvette a tU'l'pi'Ssá\rQi s búcsú nélkül akart távozni. Ámde az ö»szes ajtókat zárva találta. A
• 'rörö'k tÚb01'llOK a külöuítméllyp>lr<Jncsnoksútrot szem léHe meg Gödöllőn . Kivételesen tudtul adta érkPzésél. Sz. ~zázados, ki már azelőlt é"eken át mint udvari csendbiztos ~zolgált GöuÖllőn. kötelességének tartolla felügyelő.iét terítet t asz.tallal s fehérbe öltöziH t Jeámykáhal. akik e<J.Y csokrot "oltak átauandÓk. fogadn i. Több ,s e kellett! Török tábornok sarkon fordult és Roha többé Gödöllőn szemlét nem tartott.

•

Este érkezel! )r agyváraclra szemlére Török láhornok s másnap reggel 8 órára renuelte el a sZ"llllc llleg-tartását. A szál'l1ypm'ancsnok szerencsér!> egy fél ól'il"al hamarább érkezett a laktanyába s még- épPpll itll'je \'olt a papirz<Íszlókal .>s papirliincokat han';n' ll'szt:-

-:

1927

fl'hl'núr

L

CSEN DŐRS ÉGl LAPOK

ő~i nagy ~agyarország, ruhol az Ural-hegységből kL" patak~ent, el'edn,~k a Volga és az Ural-folyók. ~nnen ha~tot~ az os~agyarok, mint, pá.~ztorkodÓ, allattenyeliizíessel, halaBzattal és vadaszattaI fo 0'_ l<1lkozó nomád nép nyájaikat nyugati irányba oa Volga- és Káma-folyók vidékére, Majd onnan d&lnyl.lg1ati irányt véve, egyidőre a mai elneve:WsC ~zerint Azóvi-, akkor pedig Maeotis-tenger partj,ln te1epedte.k meg, Ez az ősi Lebedia, ]<; vándorútjukban útitárRaik voltaik a kazárok, besenyők és bolgárok, akik<'t ugy,a nazon él('tiiszlön, avagy fizikai erő hajtott Keletről Nyugatra, ami éísein'k vándorút jait irányította, A Maeotis-tengertől északnyugati irányt vett az ősi ffirugyar vándorút Hosszasabb tanyaverés csak a Dnyeszter-, Pruth- és Szeret-folyók északi részén - ahogy nevezték: Etelközben - történt. Végül Etelközhől is felQcerekedtek és két részre szakadva, egyik részü,k a V'el'eckei hágón át, míg másik részük az Aldlma mentén bejöttek a Kárpátok medencéjébe és hil'tokba vették itt fegy verrel, az ősfoglalás szent jogán Attila örökét. As ősmagyarokat ezen, a bizonyára többévtizeden át tartott, vándorútjulcban két hatalmas életösztön irányít.otta: a létfenntartás és fajfenntartás ösztönös érzése, És mai hazál1ka t azért választották örök otthon ul, melt itt nyi Iván annak it felismerésére jutotta;k, hogy ezen a helyen a magyar faj m(~g>élhetést és szaporodási lehetőségrt 1alálliat. Míg Anonymus hónikás a ma;gyar faj hona'lapítói harcail'ól azt írja, hogy azok iervszerÜPl1 foly tale le és öntudatos' politikai elhatározásl)U alapuItak, addig a magyar faj megjcle11ését ellenR61ges Rzemüvegen át néző német írók ínlsaihól

...

3

kiérzik a rettegés, hogy II magyarság a nyugati kultúrát meg fogja semmisíteni, a fizlávok . pedig ~Lzért keseregnek, mert szerinii.ik a magyarságnak Európában megjelenése és azon ténye, hogy a Kárpátolk: medeDcéj~t birtokba vették, megakadályozta az, hogy Európában egy minden más fajt leigázó óriási szláv birodalom kifejlődhc>ssen, Ime ebből is láthatjuk, hogy a testvértelpll magyar faj milyen rideg fogadtatá.<;ban részesűlt Európában és miféle ellentétes, érdpkek iitköziípontj ába jutott, Mihelyt befrjeződött. a honfoglalás, mihelyt elpihent a frgyver, azonnal megkezdődött az új haz'a földjének birtokhavétele: ilZ első ma gs
~~-.-~~~-_-.---------.--~-~.----._~~----------------!lelni, melyekkel ft különben ki,bünő öl'öpa,rancsnok jókézrekel'ült a lóh~, Jl]eg az orgazda is, A .. e<~I1,I(ir" nak lát1Ja az udV1ar fáüt é~ róz&ohokl'uit feldisz,ít('lni. 11granL~ a helybeli cigányprimás "olt. No, még cöak ez kellet,t volna! •

• Török tábornok különös gondot fordított a gazdálkodások V'ez,etMére, Érdekes vo It, midőn az ő székeIy.es tájszól,ásával imi,gyeD osztotta tJaI1ácsailt: ,.A gázt (ezal,ail. ~l p'etl'ólJelUJlllot é1kásál., kávét nagyban kel! b(Jl&zeJ'eznl, a pityókát, mUl'kot, petr~selYll1let, tÖl'ökbúzút, fu s7.lujkát, káJposztM ~ kfrl"tben termeszteni s a 'l lijllJban, pi n célb e11 , spádzb:a'Jl elhe!yezmi",

•

W&J?!in~el'

százados,sH,l Wroollit illeg, hogy mridőn fl szeJ."ve'lieS alkclmával Sopronba é'l 'kezett, mint szálláscsináló, csodiLlko7Na k<él"dewSlködtek. /h ogy va.jjon a csendől'ök mi'l1d 01y>atI ó:niások~ Jóked"üen válaszolt W" hogy ő még a kisebbek lcö21é tarLoz,ik, Nagy is volt ;1 meglepetés, DlIÍdőn szárlOypal'ancsnoknak bevonult az ií jó barátja, Winillsch szár.ados, fl ki még egy fejjel III:.g,asaiJb volt ll.álá,náL

•

Bi!lllyl1y Öl'slVezetö JUiintl,ilÚl't a 87,crvezéskol' örsjJaJ'u'l1c.'molk volt Pel'jáulosO'Il (minl eZl'(lclE',~ hali el), Viákhól leti CHen dől' volt, nag-y int.elligc,nciit,v a,l é-s ritka ail1l,bicióva,l. Lovat lopoit. két cigúny, tie ~elll fl luyoJmt előlu"ol'í'Íew, seJU vallomásl II ciWáuy,oklJ61 klvI'nni Uf'olll lt"he(.etl. Az öl.'siJ'od,IÍ,lJull folyt !~ kihal,i g,aMIR. "hol húl~al az ajMnak egy csend.őr írl tlz it'ólloszt.t11n,it l. Búllyuyt hdl'j.p'l,cn kbHzólítol,Ut:k az Ql'odáJból, hol u. két cigÚlIyt k,H ,w.l'okl>,[l. úllltvia vj8Hzmbab"Y~I1, E7Alk C.SllkJlUlIJUI' blkezcllc,!t C'A'Y)l),ú,H»Il'l c,ig{IllY-IIlyclve'n b8s~éll1ti, d", 1t"'I~(, I(./Ívol ú],!C/!Lulk I'g'YlllÍl,AlÓl. neH] ,,~'é~7.I('1l ,~n(,I<)g-v/~ 1"'Hz?ILe,lL Mi,lí'>n p/!.'y icllí lU lll""" HI/IlYu\' {lrRv,(\1.A'to vi,")\ul,pl'l. /I ('He'll(Wi' í/'Ít, I'I':Jj llll /)de,ÍlY!/'ól l'Ílolvn"I,! n P,i J.,!:II 'l Ir o k"II. llO~'Y kil1l"k IlIll{lok I~I 11:1. ... ,'je,\\l')-! lovul. R Ig'y

Az ór'ás ! frrmel Ü Woil1dJisch 5zú.wdosnnk feH unő"1l n/agy lálbaival érci'e,kes lkaJoaudda eselt, Jó cilubol'ája Wt'nülgel' százaclos Karlsbadba mcnt g-yomp'bajúl kúrálgatni. Barátja megkérte, hogy az ollani híre, cipé. Wiese"-n szokott I'étáját \'égz,i, nagy csődül,,(,,! lút ,-gy kirakat frlőt.t. O is persze a b,uuulók közé ,'egriil , 111'1 hít 011.1 A Windisch csizmái yol1ak ki:íllíh';l,

•

m1á/rJlelyi

A

l1len,t

Q

j.i'Jln lléVkiil 11<'IH munka, A szárnyparancsnok akko)' Kárj\úlhy sz:ár11ynál

főhadnagy

voltl nag'y s(.i!is?;(ll., lan lanár,a a Ludovikán s az

előző]cg- a

k,II! (nlú ln i. d.. a n:lg-~ ' Htüiszta sehogy SeH) tUllolt egy 1l1egl't'1,,'lű ··dil·~(in).""7Al­ \'eget összehozni. 1~kko1' hi1'lt.len
•

l'ouogilll~' i öl'sön i'l'd\;\z(\:l.lll 1'(\1 ("e-~ l't.\!!'l néHH't s.z(\1lI1l\i('g'yz.őköIIY\'~'t. na'.!], n Bn~.'h - k('q·s,:.akh(ll ~: ,I "ln~\

A

~t)1, JlIPly~n II köv0tkt~ZÖ Ih'.i{:'g) l.est t-:.d~lhalH: .. \ \\1' tIt'\' ](u.~Pl'Jle vort'nhl'f:\I1. YOI\1 Bo('k spriug't'll. in dit.> Ka . . t'l'\h' Htül l'z~n unl,l! d~lt"i BlflUOlh- n i(),ll,,-t\nh,·h l'I'~'l'\\it\'n \\ .. 11' du" \ Vl\l'k "illl\,• .Aug'l'llbliL'k~", \A lllkt
HWl~'{llu(i l,ö/Q" "'!. 1Il1',g'.l '"g'"dlli. ,t'~,~, l'i\l!\ illi I ~IlÚ\'t' vuJ( l. ll og') ('1.,')'1 II hnll1(\)'II('\'1 lill ,1:11' t kl
hlil

IH'1l1

\olt ld "t\.lH'lt'l.

lh'I· ... 1',t':,

..... :t\ll\lt'.k~·~ '1' ,0k\\!·\ \

.

CSENOÓRstOl LAPOK

tiihh I'()k(ln(\~;11úd öR~zt'f étdéből ,Ilnkul ki. I'; zi\ ri. hí!' " ma/-''1;11' nHíltb~l,n ol);an n~gy j,'l,'ni\í~t~gg\'l a Ilrll1zt'tség, a "nem ".zo, nnubol a ll\'llh'~, Ilt'llll.ck" t~8 nrmzct~H'ges \'lszonyokat kif,'k\) t\)~~lllll~lk kialakultak. ',A fdllit!l'S út jn [lZ, hog-y cl nemzetségek <>1~?:'\por\)d;i~;ÍY;11 új Mmzef,;:rp;g't'k ()Si fújú hól ~" így, a kÖZÖR C'!'C'cló'ből szal'~ mazó' lll'mzl'j"ég'ekből létrejön ;1 törzs, melynek ŐSi .. " lntos nevC' a ,. h a d" . Ji a eII eTI-',e
11l'1llZI'tI'('g

ződést .

~ikor tehát a honfoglalás lezajlott, akk?rra mar, egyrészt, a magyar faj politikailag kialakult nel? volt, masl'észt azonban e népen beli.i1 él, m~gyar ta~sad?lom még a családias érzésből taplalkoz.?tt e~ b~ztel~e a nemzetségi köteléket, millt a kozelmultbol meg megmaradt tán;adalllli ('S gazdasági alakulatot. .... Az ?si magyar társad-alom nem ismert osztályk~lonbse~eket, mer,t ennek a társadalomnak alapkove a "er azonoosaga volt. Ez azért nem zárta ki h?gy" a családfők, .a nemzetségfők, a hadnagyok é~ vegso fokon a feJedelem megkülönböztetett tisztpletben nr l'észe,<;üljenek.

1!137 1'f'1"'ll iÍr I.

Gazdaiiágilag a magyar()~ mn,r a fijl(lmívf.' I ~'I' l'ell' hajló, azt iHmcrő, f~ln()mad ,npp ,::oltak, ak}k _ beleúnva a több évIJzpdf>S :,anc1ol'I"lrt be - a~­ lanc1ó tanya, meleg tiíZhpJy POK l}lzto~, nyugoflt. ln kllhely után vágytak., ,,, Ezek a feni vázolt vIszonyok termes~~h;;Zy[,ll lcO' éreztették hatásukat a magyar halia foldJpnpk to fplosztásánál is. , .. A pusztaszeri megállapodás ke~~ten bf'l~l ~'~­ elöntötték, hogy az egyes törzsek az UJ haza foldJehől melyik részt kapják. . . ... Az Arpád törzse, millt feJedelnn, torzs, a Duna középső folyása mentén, - hogy ugy rr;onrljuk: az ország szívében - telepedett }e? mIg . a többi hat törzs g-yiíriíalakban fogta konll a ff>Jec1elroi törzs birtokát. Minden egyes törzsre fontos katonai felaclat is hárult. így hát szállását ennek megfelelően kellett berendeznie is! N agy fontosságot tulajc1onítottak a megtelepedésnél annak, hogy a folyók torkolatait, a hegyekbe vezető ösvényeket, a hegyekből az Alföld felé vezető utakat, fl folyókon lévő gázlókat és réveket megszállják, hogy így magukat és törzsüket ellenséges betörés ellenébrn kellőkiépen biztosítsák. Nehogy az eg-yes törzsek között vitás földterületek legyenek és ebből viszályok II ss ék fel fejüket, a törzsek szomszédos terilletei közt folyók, mocsarak, erdőségek, avagy más széles és természetes határok képezték amesgyéket. A törzsek területén belül a nemzetségek külön~külön megkapták birtokaikat. Az elhelyezkedésnél itt is az volt a szabály, hog-y a nemzetségfő birtoka a középen feküdt, míg a nemzetségek birtok>a gyűrűalakban védőI eg fogta azt körül. A narnzetIiségeken belül elvileg földközös<:égben elt a magyar faj. Szabályt képezett azon elv, hogy D1Índen1kmek jussa van a magyar fölc1höz, a ki a honfoglalásban fegyverrel részt vett . Közös vérrel szerzett föld, anna k közö::; birtoklása és közös védelme az ellenséggel sZl>mben, ezek jelentették az ősi magyar gazdasági, katonai éR nemzetvéde'lmi szempon toka t. A honfoglaló magyar törzsek birtokai azonban nem foglalták magukban az egész elfoglalt ország teriiletét. A törzsek által megszállt területen kívül még tekintélyes olyan földterület maradt fpl, II mi kívül esett a törzsi szállásokon. Hiszen a magyarságnak gondoskodnia kellett a~okról. ~. ~on!og.~aláJskoE itt ~alált idegezt a honfoglalá.<; té~ye altal, maSl'eszt a~ elfoglalt földnek felosztása altal megszE'rezte ma~anak ~ jogcímet és gazdasági alapot .ahhoz, h<:g-y ~mnt ~gYltk uralkodó faj Emópáb~n, el1f'~el't~ss.~.k, At, szamottE'VŐ történelmi tényt'zove valJek es JovoJeeli dolo·ozbasson. . f>.. magyar, f~~ köYetke~ő életkorszaka Szent ~~~an ura~oc1asalg: 89?-~OOO-ik évig tartott. Ezt l?Vlden az lSmeretszel'ze;:; PS lelki kiforrns filiapotanak neve?Jhetnők . <, ( <

HJ2i J't'),ruár J.

CSI!NDŐRS~G1 LAPOK

::\Iiben állott é" mit célzott az r~e~é>;ek a nyugati szomszédok f('lé folytak le. l)sztonoRen megérg. állnpíthatjuk és leszögezhetjük, bogya magyar faj f('o'yverforgató nép volt, ezeréviR úgy maradll'lt. megalll , f('nn ,hn . l'övőiét . , a h6kés mUllkaval " IS '1'1 pozza és
::;

tatolt fphér ló égfplé szálló áldozati fíi~tje, mint a ke!'f\Rzt előtti térdrebomlá.s. Swnt Ist ván érezte, hogya maga I'lé tűzött ,;f· lok llwgvalósítál5ához elsősorhan is fl'gyv'·re.-; "riín>, azután - ezzel összefüggően - anyagi báú,.ra é, végül f'rkö!csi tekintélyre van szi.ihrg". A gyakorlati megoldás 11wnl't{· a köw·tkc-zíí volt: .Először is f8t, hogy vágyj on a magántulajdon után. Ezen érzés m. hogya nemzC'tsége'k kivívták, hogy 11 föld, - mel\" eddig törzsbirtoklási rendszer szerint volt ha~z­ nálva, - ' él nemzetségek közt újabb nyílJövé.-.:ekh·j Rzétosztassék. így alakult ki az új hirtokrendi'zt'r, - mint a magyar föld fejlődési történetének má· Hodik alakja - a szállásbütok-rk <'Itávolodtak törzsük hadnagya itól, mert utóhbiak ha ta Imi félioékeny'ségböl töhbnyi rI' ellen.o'-ége" érzéssl'l nézték, hogy a Mm~tségpk földbirtoka ki· ~z<Í II az ő törzsfői rendelkezé~iik alól ~., önállú ~a7.­ c1al"ági érde'kl'diik,·t, llnt n n\,u"ati kultur;1 lit j«'l'c'stl'k 1ll.-!\c',I,'k,'t a k,'I>',I;,' (l{íl('~ ip/lrosok~ \,i"zont " I':irak kiinil gYllnialak. han l'1IH'IYl'zkl'tlií 101':11.1 i röltl,'k, Inint \';irt"'il,l,'k. II inlc'llzíl'l,hh riildllll\l'lii munka kiir'::l k,'P,-ZI'::]; ,~, il kil'úlyi jii\"l'dc'lc'lll bizto,; ;lnyagi fMr:í-';liul ~lnkal­ Ink. l'; "'moalasúg"l n'lllh'l.t'rllt'k \'i~l,lllt I'\Y;lllhIlWlln knltllln('l's 1:Íl"sncllllllli .it'lc'llt\í'l~gt' i~ \',111. tl"ol~ Intjllk)

CSENOÓRSÉül LAPOl{

H

;;0

(í,'(1

li /I

jt\1U1

a.

Jn o

Hl'qcllllckt'::lii/lk 1II1Í1 1:1'11

k i J'o

<11/'0/.

c.,·:ft'lIdci,~, 11011.1/

C.W: II rióJ'.w;f!.

110(/11

1/: Cllt

.~,~

ri IlIIlIt UI'i}('1I

III.

k/r. (,8(·lul·

crdd///'(i s :/ ('8. es lill'. .' CII "<'l/' f C!l!1 "'1'1/1//1 rCl/ddd II/. ki,. ('SCI/ri iiI'.,éqq. s:. /'c:11' át. I,.gl/IIP tIPlitIlI II: ll:il:i1. L'/,/ 1/1. I.-c. dc/beleptesaol .<.:al/lfthtIIJuk II III. kil'. cst'l/(lörs(i{7 (c/I/lII/lalI!lleg a.:(wlJt//I 1/ kstii/e1 18'1H áta risdi ('::t II:: .,'" • "/tTI'':l~St. _l: érfard/l/octtf t\' dr, ]'rcs::lll LMaIII örl/ag,IJak lIIaJdnem cgyidc)ulc{7 IllegjeleIIt wt I's('ndörség úttöröi" cím ii kŐl/yl'él'cl kapcso/atbllll közéll'ullk s::ámos kil'lí/ósága cllllékezell Illeg rO/lilik II Ipisajt6ball. Öröm III el és biiszkeséggel olvastlIk .: dúmcrv s::ol'Clkat. amellyel e köz/('III(;llyek llll,,::;tris irói tcstiilctiinkllek adóztak s úg,IJ véljiik, s::olgálatot tes:iillk olrl/sáinknak is akkor, amikor 1::okal laplll/kbo/l s::inté/l l('közöljiik. Bizonyosak l'ag!/lwk beI/lit!, l/O9ll ('zck az elismerések testületI/nk mil/dc/I tagját arra fogják ösztönözni, hogy /lég Iwg!lobb szeretettel és kitartással I//unkálkodjék l/1/:;lÍnk és trstiiletiink japán/'

. 'c," o

lIIyrdl kCIIC:dl

o

A

csendőrség' úttörői.

lrta: SC[TOVSZKY BÉLA dr. beliigyminisztel·.

Ha akadna mŰvész. aki a mag'yar nemz:et kultúrszimbólumait akarná ihletett kezzel megörökíteni: a magyar csendőr kakastollas alakját is bele kellene foglalnia, mert II nemzet ~ultúr~ján,ak n,ef!lcsak tényezője, hanem egyeuesen feltetele es blztosItek~ a jó közbiztonság, ennek viszont egyik legnagY~Zel'llbh magyar szimbóluma akakastolL A. munkát és jólétet termő békesség'et, a törvény és a jog feltétlen uralmának "megn~gtató tudatát hinti "zerte~zét a magyar csendor alakJa ott, ahol ,a maga komorságában megjelenik, kérlelhetetlen ellensege gyanánt a csend és rend ellenségeinek s bátor védelmezője gyanáut az igaz úton járóknak. Feladata sok!izor hozza őt összeütközé"be a magyar virtussal s az allamhatalom felsőbbrendü érdekeinek szolgálatában is sokszor kénytelen kockára tenni a maga népszerüségét s mégi s: nincsen az országban állami intézmény, amely nagyobb IÍs őszintébb tisztelet és közbecsülés tárgya volna, mint a m. kir. csendőrség. Hosszú kÖZigazgatáSi pályafutásom és közéleti tevékenységem alatt számtalanszor volt alkalmam a cl>endőr~éget nemcsak a kívülről szemlélő szemével, hanem a maga be1ső valóságában is megismerni s minél jobban megismertem, annál erősebb lett bennem az iránta érzett elismerés és megbecsüléb, Szervezete, kiképzése, szelleme kitünő, lelkiismeretessége és megközelithetetlensége köztudomású, fegyelme mintaszerü. Csak ilyen testületi kiváló"ágok és az egyéni nevelésre fordított évtizedes hozzáértő munka ilyen kíváló eredménye biztosíthatták számára azt a helyet. amelyet ma a magyar állam intézményei között elfoglaL Mindamellett talán csak nagyon kevesen tudják, hogy ez az intézmény a múlt évben töltötte be megalapításának félszázados évfordulóját. Minden zajos ünnepség, minden mellveregetés nélküL csendesen és ~zerényen, önmagához méltóan haladt el a csendőrség' a fél évszázados mérföldkő mellett s talán most sc t, ne szó r?l~, ha a c~,endőrtisztikar e~ik kíváló tagja, Preszly Lorand dr, ornagy most megJelent, A csendőrség úttörői cím ü értékes díszművével kegyeletteljes emléket nem állít azoknak az első tiszteknek és altiszte:knek, akik a csendőrségí inté1Jmény fundamentumai voltak s akiknek a csendőrség mai nivóját is elsősor­ ban kö~zönhetjük. Legnagyobb részben apró, névtelen rrunká:;a~ voltak, ők hazájuknak. munkájuk nem terrr,ett nekl~ sem hlrnev!'!t, sem vagyont. mindössze egyke~ oldal Jutott mindeg'Yiküknek ebben a könyvben is. rregsem dolgoztak hiábn, m!'rt utódaik - ime - most, ténvezőinek

I!l:li 1' .. 111 t 11'". I.

iilYI'1l l'~Z!PI\(ltI lIliIIIalI i .. 1111.1:1\'111 ,~" .,;~ .. It·I .. III~ 1 ol'IIkt ,

lik III\'g' ok,,1 ('g'ypnkill! PH 1),'1I·m· .. "egllklwll. . Néhai 1. Fl'rPllC ,J"zsd kindyullk legfel,RolJ1J rell ,kkiért', lH71i I\wjus I C\'''1. az lI,ldwJ'l M, CI,'dcllli C'sC'lIdörsé!li /iClrlll/(·SllOk.\(/!! :t. kozo:;, hlldllJ!YI,IIIIlIHZI",,' alol lL honvédelllli mi II isz!('!' II'llllha~l)s:lgn Illa, !~l'lyp"", lelc!!. Ez fi szluubrl i lpg- ki~ !('sl IlkljLl ,ll~z l PH 7J.wIOIlY I lt'g't>nység). bú r aJdwr Illeg, CH~lk. J~rdelyben JlJ (t kodotl, kcrete és magva lelI. 11~ l!j81. tJVI Ill. l.-c,-kel, Mugyur, OJsztÍg egész terii le!pl'l' megHzerVe1Jetl /11, kir. I'send

''''1".,

őrséguek.

Tisza, KállJláué <'s ::::izf'lIde Béla akkori hOllvédl'lini ll1iniszteré az érdem, hogy az abszoluti~zUkus uralom Idizkedveltségnek ncm ör,Y~Jldő, ?,;ztrák zsan~ál:sÚg~b61 rövid néhány évalalI IZlg-Vel'lg magyal' lIlte1Jmenyl teremtetlek és hogy [elismerték a csendőrség intézn ,ényében azokat a hatalmas értékeket. amelyek az államot fenntartó tényezők sorábwn nélkülözhetetlenek. Az ő érdemük, hogy a. jó közbiztosság szükségleteinek helyes felismcrésével és kielégíLésével a hírhedt betyárvilág helyén egy csapásra kultúrállaruboz méltó állapotokat teremtettek s ezzel megnyitolták az ulat az ország nyugodt, zavartalan és rohamos fejlődésa ('lőtt. Ök találták meg legelőször a. módját annak, hogy II magyar közbiztonsági szolgálat akkori panduros, mozaikszerű, széteső, sem egyenkint. sem összesség'ükben nem megbízható darabjait félretolva egységes, erős erölcsi és srellemi iskolán átsZŰl't, kiválogatott egyének ből álló közbiztonsági szervet teremtsenek, amelyben a minden szóért és tettért való felelősség Eolve mindenkor kérlelhetetlenül érvényesül. Hogy ene mennyire szilkség volt, azt most már - sajnos - mi is tudjuk, hiszen mi is tapasztaltuk, hova fejlődnek az állapotok akkor, amikor a közbiztonsági szolgálat fenntartása és irányítása nem az államhatalom, hanem lokális s1Jervek kezében van. Érdekes tény, hogy a magyar csendőrseg felállításának az 1881. évi III. t.-c. tárgyalása alkalmával száu:nos ellenzője is voll'. E!lnek az volt az oka, hogy a ka;tonailag szervezett csendőrséget nagyon sokan elsősorban katonai fegyvernemnek tekintették s attól féltek, hogy a csendőrség útján a hadvezetőség főleg a közös hadügyminisztérium az ország közbiztonsági és közigazgatási belügyeire is nem kívánatos befolyást fog gyakorolni. Az idő beigazoHa ennek az aggodalomnak az alaptalanságát. A katonai szervezet a csendőrségnek nem a hivatását és az alkalmazását kívánta dokumentáln i vagy befolyásolni, hanem csak a testület fegyelmét óhajtotta biztosítani. Az erősen széttagolt csendőrségllél ugyanis semmi' képpen sem lehetett és ma sem lehet nélkülözni a katonai fegyelem és katonai szellem hatalmas befolyású, összetartó erejét, mint a szervezet belső rendjének és a feltétlen e'llgedelmességnek legkiválóbb biztosítékát, de a katonai szervezettség, vagy a honvédelmi miniszterrel szemben fennállott alárendeltségi viszony sohasem érintette a csendőrség önállóságát és a hadseregtől úgy szervezet, mint alkalmazás tekintetében val ó teljes függetlenségét. Éppen ezért érthetetlen volt cl győztes nagy hat almaknak az a követelése, hogy a csendőrség - bár kaionai szervezetét megtarlotta - az illetékes honvédelmi miniszter fennhatósága alól kivétessék mert hisz~n ez az intézkedés , az addig is fennállott' tényleg~s allapo.~on mlts~m valtoztatott, a csendőrség - úgy lI~mt pZI!,l~tt ,-: I?mden katonai feladat és felkészült~eg nelkuh Inzarol~gos közbiztonsági szervezetnek marad~ meg" legfelJeb~ a belső adminisztrációja yáH ne~ezkescbbe, ez pedIg aligha lehetett célja a követelesnek. , A, híven, bec~üleit.el és vitézül teljesített köteles~eg busz:~e tudataval tekinthet vissza az elmúlt ötven e~zt:!:deJer~ a, magy,ar, csendőrség. Az ország belső LekeJenek, es blZtonsaganak megteremtésében hervadha~,a~~an er~emeket s~erzett magának s meg' vagyok gyozodve r,?la! hOgJ~ fog S1Jerezni a jövőben is. A mod~rn kor ,kozblztom,aga szinte naponta újabb é" újabb kovetelmenyekkel lep fel a közbiztonsági szeryezetckkel szemben: azon les~ek, hop a ~eudőr"ég lépést tar~h~sso~ ~zekkel ~ kovetelmenyekkel s hOIIT rendelkezesere allJanak mmdazok az eszközo"k'es l eh' eosege t'" k. am el~ek "k' Ie~z ahhoz. "l re szu sege hogy hel,·';'t nZ"ltAn l'é J(H>ga lhassa. ,> ~ r , <"

1!1~7 február 1.

CSEN06RStOl LAPOK

i

Amil vissza kell szerezniill1c: Gy'ulafehé-n·ál'.

A csendőrség ú((öl'őil'c éli is kegyelettel g-ondolok ., őszintén örülök, hogy ezt a néhány sort az ő emlékeze(üku('k 8zentelhettem,

a~

Néhány szó 50 éves lli. kir. csendőrség-ről.

Irt": Dr. SZ'.cRANYAVSZKY SÁNDOR belügyi államtitkár, Az alkotmányos élet teljes helyreállásával vonull be a magyal' csendőr a magyal' életbe, Az uj ifjú intézmény helyzete nem volt kÖllllYű, mert lépésről-lépésre harcolva tudott csak tért foglalva előhaladni. Ennek a küzdelemnek a nehezebb részo azonban nem az a harc "olt, melyet a magyal' cseudőruek az osztrák csendőr ség- és az ezt követő palldurvilág alaH elszaporodoU \aklllCrŐ betyárokkal és Illás gonosztevőkkel kellett \"ÍVU1a; n{']H'wbb ,' oli rucgküz,dpnie az;zal flz előíté­ lettel és ellenszeJlvvel mellyel a lakosság az osztrák és ('seb nemzetiségű pic({elba II bni s Bach-zsa ndárok emlékével szem bell "isel tetett. De a magyal' cSPlIdőr,ég IIlcgll.l'crte a cba,lát uz Pg';sz vonalon, Bövid idő ala.li a köziJizloll.ági szolgúlat terén elért kIváló el'edJuényci, fegyelmezettsége, öuzetlenség-c é, lJivatásálJ~k lelkes bzel'etetp "ltul ez az ukkor Jllég Hat,ul ü'btület JlpJ]H'buk Ol'kZÚh'1JlIk ('gyik kitünő intézményhé küzdött<, rpl IIlllgM, ue Plll'úpa. lJ i J'II é \'1'(; jeti szed: II III agyal' c'PlJdiil't /.l kiill'iildiill is dil'~él'ptl!'l (Ib ii"zill(" f' I i Hl II (' I";"HI' I f' III! ('g'd té k, Bb a )lIugy",' Jlép - 1Ill'ly IIl'k Iclkéu"1I IIHig- ('I'O't'1I (~II H ),PJIIlwdü, III'HUg'Ú llael,-z",lI.dÍll'o\{ k",(,.'ii ('II IIé I", t'huldwlilur h:t.ívi-l)(· t'ug"Hll111 H lIHIg'yur l·i-oUIUlő,· ... (,g'(,C {I:!. ... :t.l·Jlu"·'" y i H YUJ.,o"ollhhdoll!'\Úg-Ú

11/l'J't. tHTwHztHllil, 1IOl.D"

1u'!lCJl', (;111.1'11('11 ii ,'", II g'IJlIUl-i?ok n'lIlu', 1"lI'IíljH, " bf'gl~I)'j'(' Hzo]'ulúl, IO'úlllolítóju,

lIill<

IIZ

ig-lIzlIk

'fekintély lett é. JUUl'udt a lllagYllr esenQorst'g il lakosság előtt, de sohasem lett retteg-ett közbiztonsúgi szervvé; bárhol jelentek meg e testületnek kaka.tolla, ;járőrei, minden igaz ember tisztelettel. szeretett~l é, bizalommal tekintett reájuk Az, hog-y a magyar királyi csendőrség' rö,id illo alatt egy ily hivatása magaslatán álló, ki,-áló tt'stii letté fejlődött, azoknak a lául'll"klll' k is ana k,'ll mind,'1t dl .", tékes tényezőt illdíl:lJIia, bogy· II l"'g'i khúhlnak hit" , ki,·~'tI "n !l k hi lékl's lell ,ll'zől indilanill , hog')' "r")!i Int:'ln úll" esendőrség,'j a kiizhiztlllh:ki , z"l;:-illatl,,) ré,zhl'n ('hOld,l, ,h últöl'ök (1'lIl'k llUgygy·ú I' Z( nz in\,\l.nll;ll)l • •\ I!. " l-.zt.\II(lllliikbell lwYt\lkl'lh'1{ és nz ii :t \· :-;.t \ Htl,'r~,~g· i ~ :: lll!o!"ú Ini il'ú"t Úl'Zl'tt lÚU1·t'<.lh\ :->zúl't.\Í4.'tiik('·t ll\"\H."lt \"t\r \\h\~,~t.\ hiYlllllllllk fnj.!'júk I'Z( 117. in(" Zllll'IIY( Ilh'~\arlnlll hh'nlA stlnuk l\Z()1I II 1tlUg":a:-.lnt{ltl. "h'bt'U H ~ iunutu' ,5{I ,.,,-,,,,, tnlt).!-YUI' kil'úlyi (~(,"dl"'~l\~'l\t lHlnd"l1 i~l\.~ , j ,'ét'l.,":: - ll IH:lg· ~·tlr t'll\Ul\l' ti jÜ'\lIWH i:-.. tútni akat"ju

~

CSENDÖRStOl LAPOK

\:r.

()t H'Il"" l'S CS('UdŐl'Hég·.

I I't:l: Ih. H \ h!ztl'l'.

h."\"~t'1l r"gjúk tudni. hog'~ cst'IHlöri intézmén) iink III.\~I ,'1'1,' ,'I 1\'IlIHllln~:ínnk iitYl'Ill'I!.ik éyfonlulúj,wn !lllttott,;k fel. Il'hal csak Ill'gy é,' H\Lih-a iilhrtné meg fél,;\" ... wwdo~ jubilrumút. P"tlk nwg'úhól a lönényhöl is kiti.inik. hOb'T a II t,',!'l 1'1''';lt t 1'1 t új SZl'l'\ezet nem a maga egészében új intéztll&ny_ .c\z ebö szakasz ugyan még kerek egyszerií""g-g-el a:r.l mondjn ki. llOgy .,a közbiztotl!<ági szolgá Iul rllúlústÍra ka tonailag' SZl'l'yczett magyar kir. csendöl~ég úllítlntik fcl". a ueg'yedik szakasz azonban már azzal kezdődik. ho!.,"Y .. az L kerületben a csendőrség lllár szervezve lévén .. :'. tehát elárulja, hogy a tör,ény előtt i~ ,"olt már katonailag szervezett magyar kir. esendőrség. '-ajjon hol voll ez az első kerület, amelybell a tör,ény megállapítása szerint is már az orszáll'os meg~zel'Yezés előtt yolt csendőrség? Azt hinné az ember. hogy valahol a főváros kÖl'llyékén, avagy a nyugattal leg~ul'übben érintkező dunán! úli vármegyékben. Éppen ellenkezőleg. A tön-ény 2. §-a áruba el, hogy ennek a kel'iiletnek ~zékhelye Kolozsvár, területe pedig sorjában egymús mellé rakva, az erdélyi vármegyék. Erdélyből indult tebát útjára a magyal' csendőr­ bég. Nem ősi erdélyi hagyományokon épült. Ellenkező­ leg. osztrák szervezet yolt, Az abszolutisztikus időkben egész Magyarországon csendőrezredek látták el a közbiztossági szolgálatot. A kiegyezés után azonban az anyaországban helyreállolt a n'gi relld, A közhiztoltság szolgálata a vármegyei autonóm feladatok körébe került vissza s azt ellátták - jól-ro;;szul - a főispán által kinevezett csendől'biztosok il'ányílása mellett az alispán által kinevC'.Iett pandnrok, Erdélyben és HorYát-Szlayonországban aZOll ba'll fennnmrad t a rég'l osztrák intézmény. Nem volt ez valami nag·yon közkedvelt az ország lakossága előtt. Egyrészt az osztrák uralom enuékét látták benne, másrészt nem is volt magyar. A szolgálat nyelve maradt a német s a tisztek nagyrésze is német, illetve német eredetü volt. Támadt.ák is a politikusok eleget. Pedig a nemzeti szempontokat Ilem tekintve, IleIlI volt rossz szervezet. Különösen a megyei autonóm közbiztonsági szervekkel való összehasonlításban. Hatásköre területén mindeniHt példá~ rend volt. pedig annak, hogy éppen Erdély területén nem olSzlalták fel a kiegyezéskor, egyik oka éppen az volt. hogy ott voltak a legrosszabbak a rendészet.i viszonyok. Tisza Kálmán oldotta meg belügyminü;ztersége idején a gordiusi csomót. A szolgálatban bevált s nemzetietlensége miatt sokat támadott intézményt egyszerűen magyarrá tetie. Legfelsőbb rendeletet eS?iközölt ki, amely az erdélyi és horvátországi csendőrezredeket ki~melte a bécsi ha~ügyminisztél'ium fennhatósága alol s a magyal' hOl1\'edelmi miniszternek. illetve közbiztonsági szolgálat tekintetében, a magyar belügyminiszternek, Ho,rvátOO'szágl>an a bánnak l'endelte alá. Í~~-. született llleg Erdélyben az első III agy al' "sendon ~zel'vezet, magyar legénységgel, magyar tü,z-

I!J~í 1'.. 111'11:'''' I.

Il'kk!'l. Illagyal' szolgúlali tlYI'I\'\'1'1 s :1 k:,kasl'Jlh,,< kalaJ)()1J J\la~D arorszúg- címerén·1. - lHífi I1IÚI:,·illS ll" :?~ún kelt rz a IIc"pze!rs ['PIHIriPI. Entll'k a da!llIlIlIak értök el 50 esztendő." évfordulóját. A népszerlítlen. tlla,idnelll g;) íílöJj ()~z!rúk s)\l'rvI'z,,1 rövid. néhány év alull a J11r1),1.';var nép sZl'l'elve liszt"l! és ápolt intézménye lesz. ~Iiko]' iit év lIIúlva orszúg-IJsan szervezik meg. senki sem tesz elIelIe kif(Jg-~tst s a !t-gtúlzóbb partikularizJlms 'e!ll beszél az .. autonólIli" sérelméről". mikor cl ltlegyei c"endbizlosi appal'átu ... átadja munkaterét a .. zsall!lál'uak". Érzik. ho!;}" .iól kapnak a rossz helyet!. Alig telik belé egy-két éYtizr!1 és a köz"éll'UléIJY elfelejti, hogy osztrák birodalmi !"zl'eod volt a o,';E'Jldőr­ ~ég magya, melyre valamikor ~ryülölettel nézE't!. e helyeit büszkél' ernleg'eti az EUl'ópaszerle iomert kitünő magyar csenelőr!. Még akakastollas kalanot. i8 magyar hagyománynak tiszteli, elfele.itve, hogy az o~zlrúk i11lporiálta hozzánk. Igaz, hogy nem Ő gondolta ki. lll' úgy vette át mag'a is LombardiúbóL J\li volt az oka, hogy ez a szervezet oly hamar lIépszerü lelt és a nemzet. szívéhez nőtt? A felelet egyszeríi. J ó volt és jó m~n~adJ. A magyar ember, mintha csendőrnek szilietetI volna, Erélye!; és kemény, de mégis jószívÜ. tekintélytartó, de egyszenilllind ügyes kézzel kitünöen fegyelmezhető; bátor és mégis nyugodt. Ezek a tulajdonságok testesültek meg a magyal' csendőrben. C'zért imponál a csendőr a legelvetemültebb gonosz szellemnek h. ezJért tiszt,eli a magyar nép, amely csak nyugodt és igazságos. de kemény Szigol'nak veti magit szive~l:'t1 alá és ezért volt. mincleH magyar ember előtt kél:ségt.elen igazság Tbza István SZc'1.va, aki azt 1ll0tll!O((". hogy a magyar csendőr a világ első katonája. Háború és forradalom I'zt :lZ intézményt i~ lIteg-lépá?iták. Sok volt a hősi halottja és ~l'átlylag' még több, akit a forradalmak hiénái pusztította k el. DE' csak emberek estek el. az intézmény a régi szellemhen él megint. A mai csendől'séguek még nehezl"bb a do]g-u, milli régen volt. A békeszcrződés minimumra redukálta hadberegünket s a rendészetnek nl"m áll a háta mögött II agy, minden ellentállás leküzdésére alkalmas katonai karhatalom. Ezt a szerepet most jórészben a csendőr ségnek kellett át vennie. Tömegmozg'almakkal ~zem bt'l! olső~orban neki kell állítania tömegerőt. Másik nehézség a toborzás köri.ll mutatkozik. Val,t mikor a bad~ereg legkíválóbb altisz(jeiből lett a csendőr. Ma a ese-nd.őrség' maga adja meg a kiképzh nélkül felvett újoncoknak a i>zük;;éges katonai fegyelmi nevelé::;t is. Ezek a nebézségek ma mind át vannak hidalva. Akik ismerjük a viszonyokat. búfran mondhat juk: a esendőr:ség éppen olyan jó. mint valamikor volt. Most. amikor ötven esztendősre ért a ma "'yar esendőrtáb.?r, álljunk meg egy gondolatidőre ma~'ya rok. Vegyuk le a kalapot a mag·yar csendőr előtt ak i hóban-f.ag-y~an, re-kkellő napsugárban őrködik a' gyar rona es a magyal' lankások rendjén. csendjén és biztonságán. Öh-en esztendeje őriz bennünket. Mi pedig nemcs~ n.yugal~nt1~kat köszönhetjük nekik. de uzt a fe~emelo ~us~ke erzest is, bog-y ennek a mag-yar intéz~enynek J.osagl'a, rnegbízhatóságra. fegyelemre és 1elkiltmeretessegre nincsen párja sehol a világon,

t;W

•

l !127 február 1.

CSENDÓRS~GI LAPOK

Az ötven éves m. kir, csendőrség'.

!)

tak bölcsője mellett, Jarni, gondolkozn i. cselekedni tanították é~ megvetetlék alapjá(. annak a krjzbiztonIl't,\: PANAJOTT SÁNDOR ny. altáborn agy, sági szervez.e(nek, amely katonai fegyelmezettségé\'el, a csendőrSég volt felügyelőj e . önzetlen trvékenységével, megalknvás.t nem itimerő köAz új, Illodern Magyarország egyik leg'jobban be- telességtudásá.val és erélyével méltó helyet foglal el vált intézménye: a lllagyar királYi csendőrség most töl- Európa legkiválóbb hasonló inlézmenyei sorában, tölte be fennállásának ötvenedik é"fordnlóját. SzándéMint a régi cspndőrti%lLkar életbeli l"vő legörekORan írom, hogy betöltötte és nem, hogy iinnepelte, gebbje, az illléz.ményl kivánom ez alkalonJlllal ünn e' Csendőr.ségünk , pelni. Nem térhetek fennállása óta már ki azonban az elől a ismételien jutott el kötelesség rlől sem, létének egy-egy hahogy lelkem egész tárkö .. éhez, de sohamelegével ne viszo,em üllaepelt, C.. eu1J0zzam a jelas, széles des, szerény, minden látókörü katonai író, hivalkodástól ment, Preszly kegyeJetéi, de annál eredményeaki ki,' áló mü\'ében sebb tevékenység jelben, mely hazánk okl.~mez.tc ezt az intéznyomozó történelméményt keletkeresétöl nek egyik elengedhemind a mai napig s tetlen láncszernét al mégis sikerült áltakotja, bensőséges sZ('lállOS bizalmat és hír;'etettel ülwepeli a nevet szereznie és lJÍzmu It emebereit, tosítania.. Az intézulénri Acél jellemű • tör\'elünk, a régi csen llhetetlen enerp3JU őrökkel együtt első felügyelőnk, musWl'etattel kö"zön ti a rai é, kőröstarcsai hivatalos ~ragya.ror­ Török Ferellc tábország is, élén Bethlen sz.ernagy 1876, évben István gróf mini szszoinie a csodával ha, ierelnökkel. A műhöz táros módon hívta írt előszavában előbh éleh'!3 a volt osz.trák kegyelettel adó:m.k "écsendőrségből a maban. Tisza Kálman roknyi kis erdélyi maminiszierelnök eb néO',Tar királYi csenJ ..hai Szende Béla 110Deo. őrséget, melynek elso vedelm i min iszter netisz.tikara 12, legéuy',JElói emlékének, akik -,ége pedig alig 800 t i"zteletreméltó lelke " főből állott. Az 1881. sedéssel és kitartó évi III, t.-c.-kel azbuzgalommal fáraután ebből a testületdoztak azon, hogy II ből szerveziék meg "olt cs' kir, csendőr­ i ezredek Erdélybe.n hazánk egész terüle~ \'Ísszahagyot! marad tére kiterjedt lJatás,'ányál 1876, é"beu körrel mai csendőr­ átvegyék s a magyar ségünket. kOl"máu) feunhatóMi, akik szereucsésága alá helyez7Aik, bck lehettünk enMajd így fob'tatja nek az iutézménYllek ~ sorai!: "olyan intéz megszel verese idején menuyel ajá.ndékoz' a nagy alkotó, TÖl'ök ták meg haZ<Ínk'lt, tálJorszernagy oldala az e],;ö öi\,<)]1 mely' JllelleU állni ti akik e\~ . . ulyo~ megpr4.l bien kegyelmtiből t Sző~s\{ihibol'uOk baHatábai köwp~ll,' életucn érhetiük meg e bz.ilárdau itllotta l11''g neveooies évfordulót, 's nel,e'z it helyél: a kötelességek teljesítésébell mindenkIll' ('liiI " 'sza . a "szerveze ' ' ,. k 'l;; meghatódottan em]ekezun, _ ,,', az járva, erős vára maradt II jogrenduek és II közhizl,>l1 .. " I " lJ u" szkeseggel (ek J n (uni, ma .. aJ a , munk uJaJ'a, JO ""O , ságn<1 k, lelke..' szeretet! el él hi VH t~bú Jlnk. JlIt'l!'iJlg;tt ha intéZiJllényre. " ' , h ': ,k" 'I örökre .z.óló, disz;, t"tlan hüseggel szolg-íllva 1\ mugy'nr haza ,;, a m'l!,~'y'al Most az utveJleves alm onc ke'p'.n" -Ó."l'í nép érdekeit." ' " t k g. nagy' ~."'~ ('l11léket rlllCJlt e le;;tule ne e . l~ I ",' , csendü/'Fén~& olislller&~ ~:l. llll.ll) ig'
.

,,~

1\1

CSENOORstor LAPOl(

öt n'IH" ('~

/!I:lí r"/"'I I;'I' /,

llta ~.D al' CSeIulŐl'ség'.

, ' k iráJll.. akik n'. Ic ka l',as to ll elSO . ' i l ~.'. lll iudf'uldlii l kiJZvd1!'11 eJ'zl'tI. ú ld óHt hoztak .. h 't ,,: n ú l '" SJl:V H lU \ \ S,\ N nOH II ~, g'JIlI. t l\1I0 1'1I0)" ' It k" Jlll"lt muuka ~Plll az lltlez f.neJ].~, ml g_ N C!,ll 'o (), il" J ~elll I)('dig' allnak feJlf'sztesp az , o lt h Oln l'ddmi m i ni sz t e r , te l:erutese l~" s~llll~~l'? .ab Ll plért magas ,Hzínvona!l'll. t1 r anylag lOVI( l o ervezetet 'L fegyelnu. gaZdasH/.n. I" .. I"\. r!S'CO'C '.l 1',0"1 . . "~'I'"~ l' Hlsz n." \~ \·1'·'.1· ..... ,~I""> I'HI" ~. 'k l"t"o ' ,'.il kö~,bjztonsági 'tU"I' J 1net'"l J~iHZf~l,ll,el~lc:~tk /~l:tZá~i. szol g'ál~Ltkezelési és ezer mú~ ,-whrúl:,i 1'1 il! t Ú:; Ú. r:! hil',at~ltt .(,SI'~H ~rscg. :lIIo'Öh'ell év kl egeszIL~sl l. j: iO II lt kido l"ozni, ezeket a lITakorlalI 0 ,i!lt'IIC, .. tl'lllli>, t 1'11 II til InsH!ll1k JulllICUIl,ldt.'It.'wtall az n tiszl;l és Icnyo C,'I a.,. . t'gye~ tagJa ezell a ele labirintusúban teljplllitull'll llHlg-yar enl· _ _.- __ hel'. 1l11ntlig-. i~~ ___ ____ _____ sen fújékozva tö ltheti lIupjHinkhan j" iiJlI'I~' mmk he hivatását. Az "'ii It 1'11. II hiu1101II 1''' irányításnak tehát a ~sztl'let 1l'l.il's,ég~Yl'1 központból kiindulva e l kellett j II tni az tekint. 'l "k l!!'en keye-~ azon e ,o . utolsó határörs utolsn ' Ulma. akik ezen lllem beréig és ott a tézméll~' hölc~őjéllél helyi viszonyoknak úJlotlnk és akik sz~­ megfelelően. azokhoz llIélyes tapasztalatboI a lkalma:;lliodva keltllCllák. hogy .1)lCg,,~Ü­ lett érvénn'e jutnia, Il'te-sének naPJan tnnl ÉvtizedeH lankadatel a hazai földről. a lan tevékenység é~ kiegyezési, tÖl'~'éJly munka a legmaga.>Ietheléptetcsc uÜln IS sabb fórumtól. Illil!l'!!yideig Erdé)yb.el~ den parancsnok refen ntartot t csa sza l'l széről, az utolsó vetSHlldál',.,ág. Eltünt tezető altisztig tudta hÚl akkor az abszolucsak eredményeZlJi tbztikus korszaknak azt hogy a csendőr­ ez a maradványa. hepéldás testületi lYet adya a tisztán Hzellemmel és katonai 11emzeti alapon álló. fegyelmezettséggel hiteljesen önálló és fügvatásának legmaga,ro tlen ~ kizárólag a e~ magyar kormany sabb színvonalára eliutott és mindenütt fennhatósága alat! komolyságáyal, mt'l!álló fegy\'~re;; intézménynek, bízhatóság'ával g'l'Únitként állott helyén Xagy dolog voH ez és végezte nehéz kö. úgy. hOlrY amint az ország érdetartalékos a ltis",tekt PoslupÍ<'zi Kost k" Pdl ny. c, altálbo!'naJgy kei azt ép megkívántekkel és főleg népták. fö l kelő kkel kelldt A kormány és a törvényhozás megértő munkája és megerősíteni az ör"öáldozatkészsége meg is adta az úttörőknek a módot é~ kel. A csendőrség kivette bő,;égesen a mag'a részét a e'zközöket arra, hogy a fiatal intézmény a kezdet nehéz- súlyo" küzdelemből is. amelyben 97 hősi halottja volt il ségein mihamarabb túlessék és az ország közbiztonsá- testületnek. De tagjai kiérdemeltek 5 arany. 150 nagyg'ának fenntartásában a magyal' nemzetne k eb,"Y minden és 400 kis ezüst vitézségi érmet és 40 sebesülési érmet h, tekintetben helyét uetöHő és megbízható tényezője legyen, N
:l

,

1:

-r--

_

ség

I

-

ro ·

I

•••

ln2; február 1.

CSf!NDÓRS~OI LAPOK

"izton,~:igi szolll'á!at ellátására képesíten i, különösen a hadero letize~elesen~k~, tehá,t a békeállományra való átl1l~netnek knÍlkus Idos~k~ra, Mi sem természetesebb, ll!mt az, h
eseJll én y (' i nkről, II P \'1'7A'f l'S i II t l'ZIll,·ll('\'e~wt.('s Pill hl'roin kről TriaJlOIl Ma töl,b-

N i>Ve7..etcb

Hz(jr (.oH igazúhlJUJ1 Hzoldullk JIH.'g'lJu llél
o}
J'f!Y{<J)

ti 1II lJ(jzá~lj ru.

Bizo-IIY.IIH,

is ('rú1 Kyiijt.~iillk

llw.D

p!/-i(iso)"IH11I

n.I1lHg"yUJ' (J

jii\"ö 1I11'g-~

lIIoti\'lllll

\'t'"Zllttl'

PI":Hzl~r LCJn'1I1d cll", ('jomlldiiH~íl·lIl1gyut i'H klltolllli il'tl! il

lJ1Hg",YU 1"

j·sl·lIdlirs('..g'

;,0

{'Y!" •..,

Jlwgyar Jl\onarchiH hadrakelt seregeulcK lk.Hlasug~·t'lt vezesse cs ól polgári t!letbell llcJklllÖzhett.'t!,,'n teruH.!lo

munkákhoz a sziihegl's ll1unkn",.ökrol .

~tlllllt"klldJek.

1918. r~' januúr hal'úbal! 1\'. KÚl'Oly kirill)' llfd"'Fi'l!t')" dőt erjPszt.i sI ÍI'H Oll! , h og~' lU i ndkl't Ol"Z~::- hd t('rlll~t. -Il csen dőrsc "'e k Il:lladék I ala ilU IlUl)!')· m"l'll'k h(>1I ('T,,,, I

vagy :tlltlnk I.H\f:·.ie7..t.'~t.'kor.• nh.~ gyúlt'lmüok t· ... (\h.. ~l i .. , nagy hn.ioklluk Ili'zünk t\lt~b(t. Oft'I!"('gl\ pl(;h·I'.ie~/.(l"l'jlllel k . . . gyl' ... I.·U lHt'i.dml h::':lt \ il.

ht:1: há .. (, HAZA Y SAJ\lU ,_ h. t. t.

'l'éirli-uik eh "zért. Ilog-y

Sikerülne ~Iy~ténkép" hOI;Y az amúgy i~ k"t1wdt lllagyar csendor~eg naflmai es a l/.(lgyoI, alatt uem ~s~k ,a szervezés, a vezet ~_~ és a lailítá,~ kimaga",l,; férItatt ertem, de a l'éoreha;16 szolgálat úan jele~kedö U-zteket, altis7JÍeket és a csendőröket is, az állami él~tünk minden má.<; terén neve~etes nagyokkal egYütt a nem~eíi tettek me~ején pélclákként köyetletuenek, A magyar csendőrSÉg valóban Inintaintézln':m-, A siirített eni'rgia foglalata. Emberei: meg(estesítői 'ama nagyerényeknek és szellemi képességekupk, lUelyok éppen olyan nélkülözhetetlenek a jogrcndr-t és közbiztO'llságot megollalmazó küzdelmes csendőr,égi swlgálatban, mint amilyen nélkülözbetetlenek a katonák háborús tevékenységében, mert mindkettő az életvesz~­ hek. a biwnytalanságok, a fáradalmak , a sz€'nyl'dések területén folyik. A csendőrségnél1-2 emberből áll a legkisebb m1'íködő (gy5~g', Legtöbbször ilyen egységekben fOlYik a végrehajtó szolgálat. Ezen egysegeknek sokszorosított erő­ hatáSra van szükségük, hogy megállják helyiiket akkOr is, amiko,r a számbeli túlsúllyal gyakran tel1épö ell elleseikkel kelJ megmérkő7iniÖk. Ezért a csendörse.gi ,wlgiuat világosaJIl lató érteJmet, nagy erénYPket, edzel! te.stet és fizikumi ügyességeket követeL Sőt amennyiben a csendőrök szolgálati tetteikért a katonai bírósag el öt[ is teJeJősek, nem nélkülözhetJk azt a sajátos bátorságot sem, mely őket elöre \'JSZJ a helyes nek >,elt cselekv es útján még akkor is, ha tudják, hogy cselekvcsük igazát a blró.ság csak nehezen ismerheti lel. A magyar csendőrség legtöbb ta",o-;ia igazán nagy 1lJ;:Tték ben rendelkezik a megkövetelt féuye, lttlaJdon.sá !:,okkaL A közvelemelly tndia ('Zt és Jlaln-rahpcsüli az intéz.menyt. En, aki lllint hOll\'éJllCsak becsiilöm, ti..sztelem. de szeretem is embereit, J1lrrt tUc!OIll hogy kiválóságukat a legs~entebb ha;wliság t'redm';nyezi. Beh kár, hogy ennek a nagyszerü int~zlllénynE'k a nagy háború utoJsó szakában és köz\-~t1elliil n háború után, nem adatoit meg, hogy áldásos tevékeIly,égéwl megakassza vagy legalább kisebbít., .. hazánk s7Rrpncsétlemségét fokozó ama katasztrofáli< esemény('ket. amelyeket akkoriban a jogrend meghontása idézett t'lö_ A csendőrség ug-yanis akkoriban a belteriileten nligfej tehetett ki te"ékpnységet, mert tagja i nn k n:lg~- n~,zl' il háhorúh fronton n~'ert alkalmazást. :Most úgy tetszik, hogJ- ez az intézk.o
tess(,ll~k JlJl?>'j;:. 1111'1'1 l' 1'l'ntl"..llbály ndk,;1 hiihorú k'iI,e' ..

Ütvené\'eK csendőrség'li.n k lIyeinkl'ől.

II

I'PIlII:'dl{l""n nlkullllúhúl

,,,'rI(, lIllg)' fl {',\1'l/(lorsl'l/ lilliiriii !'Í III "ltdl I'ZI'll illt:'~· lIH~ JJ~· Jj:If.n'.Í'lIif f..'g.~ h·rjl,dl'lrllt\." IJlÍih t'lI l\iizi~lIll'l'dt'l II'JU(I, Tlr'I' Hil,I'I'iiilll' " hl i,II'I'I'I"It'"I

(~Jl'f:JHll~lh\

hug"x ('l. üg'Yl't a tcn·YtlJll. ~lt·gtl·ttl·lIl . •Ja\"tlslull.:nl -

kl\l',llIaUYl,kuúl .'ll"·:; "..,nJIl\h -

..'>lt\._ J~":'4'"

K('l'l'szlitl\'ilt'lro talall a \t'le Jar" ~ ll;:·' lI('hi·1.~lllon('k IIlintt Ill'lll k;'riilt. :\ \lt.lln,~. ,\ Il~l'rt(;k:ldo k,idik hiztak az. \\'l'lIIl'lI~ l'k, ,ium it'f"

InT JlHll'11I11.

hú,súlHlll . .. \1. 1'';;l\Il1'(~ll\l'k i.\/.\)uhan ~11\lWk a l("lft".!!':\~n,lk tldtnk jJ.!"uznt. IIv:.r\ II lla~y t'S lh":"'Z.Ú hnb.tlru ,., . . UI('g akuszlú l'l'ndswhilly"k 1Il'Ikül ~ h,lt 'ti 'Il\\! 1\'1-[\ --1'., hU1.za II .ing"!'!'1Hl t'S :1 k(i .. :hizt~,.\ll'::\).r l·llt'Il ... '....g"lt ... .!\llkl·ut PI 'l\szl~ LtlI"Hl\tl .dr. h\ill~\l'h\q.l. úJ.:'~ ,'1\ itt s:t.ill! ItU llL I't iillllt\plt\llI dl\l't·k l· ... :lhhll" ... ('"~llnk,·t fi liS II YÚII()'~NÚl:' t,It)t(. III.::':~· 1'·,·I .... u1l'l't\,. p~~~~lak',yt.h.'~ (.... \\kuLL... I"'" t'l1 i", tq'iit ;.:..\ ItJt",ullk a 1\I:J;':~:11" J'" \' H·:~;:.\ up

CSENOÓRSÉOl LAPOK

t~

,

hOg)- először

Gábor AJ'on. S o(;k,'I,II hasúk, szclp daliák. TaiciII aiNolI rlÍ/ (( dlág.'

110[1.11 elszáll/ali, meg se áll/'a,

['[/.II ro/wil/ok a "alá/ba.

- Ha ella/á/ (( mord "alál, ,uilldll.llájUllkclr/ szeIIt bosszút áll. GyilkoSlIIIkal II/eg /lem szánja, Gábor Aron ére/eállya: .. Hajrá Lóra!" Fellll (lZ ágyu a hegyháton. JJellcfte áll Gábor Aran; Are(l rá IICOS, haja fehér, De a szell/e százzal felér. Örerl szíl'e ifjan dobog, T'éli szeméúen tűzláng lobog, Őriil-nel'et, mint cl gye'rmek, Úg.1I kiáltja a fegyvernek: ,.Hajl·á Lóra!" Száll a golyó, me/w eltalál;

J1I ennydÖrÖ.rTve .iön a halál.

Szíl'en sújtja Gábo?' Arant bőszen rá'r ont ... Tört ágyuját megölelte, J stenhez száll vitéz lelke; Halódva is egu a gondja, Híílő lelke halkan mondja: "Hajrá Lóra . .." Barényi FeI·ene.

S ágYlIjára

......._...............................

Az én

első nyomozásom . Irta: l'NTERMAYER JÓZSEF őrmester (Székesfehérvár). Csendes kis puszlán, távol az élet zajától, mint 1920. évben a már feloszlott almásfüzitői határszéli örsön, Komárom megyében, teljcsítettem szolgálatot. Orskörletünkböz csupán a Duna vonala és az Almásfüzitő puszta tal tozott. Szolgálatunk főcélja az akkori viszonyoknak megfelelően a dunai határszakasz megfigyelése és a csempészés ellenőrzése, illetve megakadályozása "olt. Közbiztonsági ügyekben az örs egy pár útrendészeti kibágáson kívül nem tudott eredményt felmutatni, mert örskörletünk legnagyobb része lakatlan tereptárgyakból állott. Pedig mint fiatal próbacsendőr vágy· tam reá, hogy egy nagyobb nyomozási esetben részt vegyek, de erre nem adódott alka lom. Örsparancsnokom, néhai Izsák Mór volt 2. oszt. ths. úr által 1920 október 8-án, az esti órákban. az öl'sre beosztott pótesendőrök egyikével a Dunavonal leportyázására lettem kivezényelve. Másnap, 9-én. a hajnali órákban, midőn a pihenő megtartása véget a laktanyába bevonultunk, alig egy órai pibenés ulán, megjelent örs ünkön özv. Král Antalné, almásfüzí1.ői lakos és plőadta, bogy október 8-ról 9-ére menő éjjelen ismeretlen tettes kamráját feltörte és a benne volt lisztet, zsírt, cukrot, ruhaneműt stb. elvitte. Ezenkívül a lakás közvetlen köz~lében lévő baromfi óljából kél hízott kacsája is eltünt. A kár összege 49-10 akkori korona volt. Öl'sparancsnokom felkeltetett s a pihenőt félbeszakítva, a nyomozással megbízott. Bár az élelmiszer és a többi eltünt tárg-yak összértéküknél fogva nem képviseltek túlnag"y összegE't, az akkori nehéz lIllegélltbeiési YlÍlSzoaJ.yok, az. ntalványrendszer, továbbá a liszt, cukor stb. nebéz beszerzésE' miatt a tulajdonos kára mégis meglebetősen nagy volt. A káros nyngdíjas vasutas özvegye volt s az ismeret· len tettes a batóságilag egy bónapra kiutalt és a tett elkövetése előtt kiváltott liszt jét lopta el s igy az öt ~agból álló esalád, melynek szegénységét magam i~ Ismertem, egy hónapi koplalásnak nézett elébe. Midőn a laktanyát elhagytam. elhatároztam magamban, hogy első megbizatásomnak okvetlenül mel.{ fogok felelni és a teHest a föld feul>kéről is kézrekerítem. A nyomozást bevezett em és pedig: ~unképp~p, .. próbacsendőr

~ ' '':llllt:>. Vhhll;' lot. ".

J!I;!i f,'''ru:!r 1.

neu! ,a lelt sz~~h.l'lyél'e ll1enl~lII. llü!ll ahogy azt ulasllasunk elou·.la, hanem .1. VH~~l­ állomásra. Azt azéI'l leltem, m~i'L az e"et be.lelen~ese ulán, harminc perc Jllulva induloban v:?lt egy, szerneJyvonat Esztergom relé és ezzel egYl~e~.ulep: .~.rkezet.t II budapesti személyvonat is, amely Gyorboi .lott. MIvel a vonatok akkor igen gyéren közlekedtek. sok utas torlódott össze éjjrleken ál ezen a kis csatlakozó állomáson kik közt . nagYOll sok esetben a közuizton:ságra löbbé-kevésbbé veszélyes egyének is voltak. Feltevébem az volt, hogya tettest is ezek között kell keresnem. A káros nő tizenhétéves fiát, a lopott tárgyak eset· le "'es felismerése végett, magamhoz vettem és a váróte~meket valamint az állomás mellékhelyiségeit átkutatta,n{ de eredmény nélkül. Ezután az állomáso II kívül állÓ esztergomi személyvonat szerelvényét kezdtem elejétől átkutatni. J árőrtársam lent maradt és ll'eghagytam neki, hogy az egész vonatot tartsa szemmel, ha valami gyanusat lát, jelentse, én pedig akáro" nő fiával a szerelvények átvizsg'álását megkezdtem. A harmadik kocsiban egy fiatal, kb. 17-18 év körüli kinézésű suhanc volt, ki.nek feje fölött a polcon egy nagyobb fajta polgári hátizsák és eg'y közepes nagyságú bőrönd volt elhelyezve. A káros fiát megkérdeztem, hogy ezek egyike nem az ő tulajdonuk-e? De az egyiket sem ismerte fel. Ennek dacára megkérdeztem az ismeretlen férfit, hogy hová utazik? Azt felelte, hogy Esztergomba. Elkértem tőle a vasúti menetjegyet s megállapítottam, hogy a jegy 100 km. távolságon belüli utazásra érvényes. Egy pillanatig az ismeretlen által bemondottakon és a jegyen feltüntetett távolságon elmélkedbem, mert Almásfüzitő és Esztergom kö..t a távolság csak 42 km., míg Almásfüzitő és Budapest közt éppen 100 km, a távolság. Ezek Tévén gy am.1llS lett lIl!ekem az idegeamnruk adtam át azzal, hogy kísérje a vasúti iroua elé és vigyázzon rú addig, amíg visszajövök. A még hátralévő kocsikat átvizsgáltam, de ered· mény nélküL A kocsiknak és környéküknek átvizsgálása után az ismeretlen férfi személyadatainak megállapítása vég'ett a forgalmi irodához mentem, de csak a pótcsendőr járőr1.ársamat találtam ott, az ismeretlen férfit nem. Arra a kérdésemre, hogy a rábízott egyén hol van, azt felelte, hogy engedélyt kért tőle, hOIIT a forgalmi iroda szomszédságábaIl levő III. oszt. váró· tc:remben levő söntésbe mehessen élelemvásárlás céljából, amit a pótcsendőr meg is engedett. sőt addig az általa visszahagyott hátizsákra is vigyázott. Gyorsan bementem a söntésbe, de az idegent sem ott, sem a váróteremben nem találtam. Ezek után biztosra vettem, hogy az éj folyamán elkövetett betöréses-lopás tettese esakis ez az idegell férfi lehetett. Keresésére indultam. :tIlidőn a győri személyvonat beérkezett, észrevettem, hogy a fiú közvetlenül I:'nnek szomszédsúgában, az ellenkező oldalon levő sínpár között. a vasúti kocsik alatt bujkál. Felszólításoml'a nem állt meg, hanem a már Budapest felé megindult g-yőri személyvonat egTik kocsijának lépcsőjére felugrott, ahova majdnem egyidőbeu érkeztünk. A még lassan mozgó vonatról, mivel azt már leinteni llem tudtam, lerúntottam. A fekete bőrönd még most is nála ,·olt. Felszólitúsomra kinYitotta iS a káros nő lia az első pillantásra felismerte a bennl:' volt ruhákban édesanyja ruh~íit. Ekkor már a bőröndöt ib sajátjuknak mondotta, Jóllehet az első találkozásnál ugyanezt a bőröndöt nem ismerte meg'. e Elfogúsának kijelentése után az örsre kísértem é~ kikérdezését megkezdtem. " Beismerte, hogy október hó 8-án délul'lu 4 órakor él'l;:ezet! ~udapl:'stről anyjú.Yal Almásfüzitő pus;tárll azon. c~lbol, IH?gy az éj leple alatt, alkalmas helyen ~CP~l fo,gnak ,es a lopott dolgokkal a regg'l:'li YOllattal l~met vlsszaternek Budapestre. , A pusZtál~ éll:'lmiszel'Yás<Íl'lás ürügye alatt több l~azbaJ?- ,megl?l'llul~ak" J?lely alkalommal a vasút· al}0!lla~tol ahg ~z<~z lep~sr~ lakó özv. Král Antaltlt~ hazat. llleh"e lakasat talaltak a lopás yégrehajtására a leg;)alkal?lasa~h.~a~ ..•\, lopú~t oktúber hó 9-én hnjnalban -;0-3 ora .k9zo~t~ lllohen hajtották yég;·l'. És Petlig: a nYltott kentesi1Jton bementek az udnll'ra. A h{lZ

.,

..

,>

1~2i

február 1.

CSENDÓRSÉGI LAPOl(

1

.'.,

A lt'ilippiui -s zigetek('1l bivalyuk húzzák a fal·két a vizz('l elárasztott riz'-i'öldek(>D.

~ét szobából, egy konyhából és egy éléskamrából allolt. Az éléskamrába a konyhábóllehetelt bejulni é, az ell"}" kb. 50 cm. széles és 60 cm. magas szelelőablak­ kal volt elláb'a. Az ablakot kí"ülről kinyitni nel1l lehetett, miért is a zaj elkerülése végeti eg~' ruhad!ll'ablbal IIl.Zt b~nyoont.áJk. Az aJblak belülről fogaJlltyúSzarral volt ellatva, lllit a betörés következtében keletl~ezett résen át kinyitottak. A kanu'ába a fiú bemászott es az ott, valamint a konyhában talált lisztet. cukrol. rnhaneműt stb. a künn levő anyjának eg-ymásután kiadta. Az ólban talált két kacsát a ház folytatásában levő kertben levágták és külön-külön ruhadarabokba bevarrták. Miuőn így a lopott dolgokat a lopot(, bŐrönd­ ben és a magukkal hozott hátizsákban elrendezték. elmentek az állomás közvetlen közelében levő vasúti raktárhoz s llnDak dobogója alá elI·ejteUék. maguk pedig a váróterembe mentek. honnan bizonyos idő­ közökben csomagjaikat megnézték, hogy valaki nem vit te-e el őket. Mindezek a helyszíni szemlénél beigazolást nyertek, mit a törött ablak és az ablakon talált erőszak uyomai, a falon a mászástól eredő lábnyomok. az éléskamrában elhasznált kb. tizenhat darab gyufaszál és a kerIJben a levWgot;(, kac.sá.k vére és irtt-ott elihu/loti tollai is bizonyítotlak. Mihelyt hajnalodni kezuett, a fiú a csomagokkal, felfedezésének elkerülése végett, beszállás előtt kb. egy órával az esztergomi személyvonat eg'yik kocsijába felszállt, ahonnan a követk"ző SÍnpúrra befutó budapesti személyvonatl'a könnyen útszállhaloll. Erre azonban nem került sor. Anyja peoog az álJlomás várótCl~llélben vis"z~m"ldl. A gyanusított beisllle~'és", S~,eript, Hny.Ju a~kor h1Yo~tt el az állomásról, midon JarortarciuJlI ol a jor/rnl~lll 11'0dához kibérle. Az anyát a ll'g"zor/rosabb kutalas dacára bem tuutuk feltalúlnÍ." , Az asszony e lfogatása idul. a L!udapP,sli re.l1tlol'segllIeg leU keresve, de III Í\'e I ol[ ul!undo .. b~.lrlen[ctt luklwllyel lIelll rCJluekpzelt csuk ug-yra.laro V(lj( U rl'ndőrség- lWIll [aUIHa III pg-. " .. A l'l'lIdőrsé"től v<,1t érlt'HUles szerilIt l'Zl'1l lIot "Iohh IOj'ÚHi l'Sl't biíl kifolyól ag- a il u \"1 pI'sl i, ÍlII,ulI."l',,,IOI'~~~ is kiil'iizt", A lopott dolg-ok hifIII)' lIeikul II II IHl lll(~ I< "riilt"k • 1'11'11 A tp'upst. JJJiypJ éh·télu-,k 18. évéi ~lleA' 11~'1l! .0.. _°, '.' I"" 1'·'II.I'vilz l;l1tul " t"l"i .. (j,dlllk"r""k ItJ"OSlIgHII,tl, "rllllk il1 H l,ííll,ielekk",1 l'g')·IIl(. . "1' ' I\HIOIII ho"'x 11(.'111 YIIII !llIg'~ ('!-ilit ll"-. HIlIIi Illll.dlll. i'lI

JJI('I!;i",

1

,....

hü~zl\{·

\'U l f/IIII

I\. I .,"·,"""I"'! i'OzlIlg-(!latolldll'J!

111{ d"JOO. I · . .

1J1(lhc',

1.1

l Ilpu' '-"""

IH

I

•

J'(IH,

--

I"I·D

"I'SIJUI'III1('SlIlI \.0111

u, _

II'dili j'"I"I"I", - .ho"', ,...

IIPIII

I

1111'11 1'111

l1HZ/! ' I t't

,

l' ..

H1." I '"~ t'H

'

.

II) o lll'·11'''1 \ II

.

Alpinlzmus és "Hág·háború. Magyar liszt, Czánt Hermann honn"llezred"s t (>l1ahól ~.éI}le.lor,szágban kivúlóan ér,~ék('s mü jelent lIkg. megvdaglt,'an az alplUlzmu". a turiszti.ku mLno 'zerepet játszott a dlágháhorúball. A német nyelvű könyv Köúp-Európa e"é,z ,port\'i lág-álJ.an élénk viszihangra találl os nemcsak a ,Zt'rzönek. a közismel'L SPCl tfériiúo.a.k válik kat fo:;unk maju folytalni. A Yilághúhorú behizonyított;t. bo~y l'Z is lehetséges, s hog1- a maga~ bl'~Y6{ig okozta külöllle·ges viszo,nyok ll'CIU mindig dll'n;s~gl'i t!~ nle~aka ... ltói minden harci teYl'keny~égnek- hanelll táma. ... z.3.i ~ ... "'l-'goltO lársai lehelnek allnak. aki az alpesi YiMkek ybl<>nyaiyal sztlmolY
n ll(lgYl ~z ,J I.~idatra h,::t"j(.)hhall

:-. :1

fl']... zl'rl'h-t·

yiláuhúh o,'ú "InIl Illi lnnllllnnk h'J.':'iibhet :lZ ah ..'" ben'vi bwl"'úlal I,·n;ll. ~... . , A h.\:.rk PY{'.... l' h lwt ti. .!.!' Ia lk'('da'k az il Ipllllrlllu ..... a •• . ol'oszck t'S tt ti .....lki,k. ElIllek kih·l'tkt'1.IH'_- 1~ l' \ 'olt u ~

oroszok 11:12.\

K.úrpútokh:lll ( ... a lurhkuh.

Yl'SZ!\· ... l'g't' II

kllllarca a K:luk:iznsl"'ll, \

.sZül'ZÜ,

·aki lh'1lll'~"':lk

.

:.l

hl\~yi ... pnrtl~k- :1Z ,aipIll

HiU" alupos iSlllt 'TUjt', hn.1WlIl t.'}...oralH'::ú. hinh'Yt' ... "'Ih)\,

(,,!'Iil, is. a kíiliil1hiiú. ,kítlllf"I~ :lIl1u,h"" II ;,'~I ,kl i'ulút """l'zl'll ki. . . \ lilII l'I ,... ij l·t'.s1..t.' Hl. alpillillH\l .... :\ ... h.1 tt1l1h~ •.:. ... lhlrt ... n It-Ii slH.r1 .it,ll'lIl l i ... ,'· g(-\'pl rOJ..!.I~tlk\l r.iI, • ... l'ZChlWk n ~pnt'jú:,!,:lkIlHk n kihatú:...úynl :\ h('g~ i hnhf\'\ll'a t."

a k.l

jOllili Hlpilli/.III11~l"i.l. \tldd ti \ i1úghúlll.l'ú",

_.

1.t , ... ~II' tl.:...

Iw.:.!~t

nr,·'~'l\.'i\ ,,:ll,I\~ ·· ,tl1\~lJ\.

isltlt'1-1t.,tl·'st'- 'd 1'1\_.!.::l:.lIl\.t1 zik:. l :;.\'u nlnpl.... f4.ll'r:h f'''' hi','l,\... t)kl\\;:\\l~"k nl.~I l"'-

li 11 tnl:·p·•. )'t':...2.t,,',·ok h-ir'n ... :tt

M. kir.llJ.<::il5yelt;!r'V.cs."..t II ,d.,,-,t, "'.gy •• ", ..... ,.

_

,

.

'4

I!J27 J',·llIl lú" J.

CSENDÓRSÉOI LAPOK \:)~i,IW II \

il Ú,,,.h ,I b,>l'u(>nn Id.,ls' h.'g)~t'g'h:l\"~nka.1 ,', k,·lt'll h.'ll'p,ilt'kh'IU, 1';n!rl)bt'lh Ll liroli \'ülll .... "as ,'u. \lbúniúhall, \ .. gül Pnz;;iulhull. n Kaltkú \l~h:;'~ ~ I~\~'" lt~lPitja. It t] g) :\ yil:l.!),:hldh.H'úlIHl1 l~SSZl\Sf"1l :;\1 hH"~ I,.:c' f\'l, {,H ,lit "1l'ln.!\) hpg') i hahol'lll. \1!-D' il.l. miut k,iny, "n,'k l1Iill.1<-U r,·s;,;. bl'n l1Ieb IlIl'A'!!.') iizö,,,",,rt l" Jt'lk,~,,'.tl''''l'l sOI'\l!jn rl'l It HNlg'y lU' l'~HjJn lO,)" ".1

Az öug-yiJJ{ osság'J'ÓJ .

.:;; \"'"

lnng) -Ur tl~~.tt.\kt.\$ h'g\'nY8l'g' ki.yál{) lIlng'ul:N'!Us':lL

,.,\ h ,'.,,·yi

Yúllalkoúlsllk n \'i\ np;hiLh o1'11 úllalúlIlos k,\t'\',H\;l!;lill bt'liil. 1lI. ulpinizl1l11S minI. ,II'~ltég'ini t <'m ".", 'lll Ha k ,ilÚg'Pl)!i l i klli l'$ közg(lüüasag i Je lrn lő­ -l';:"'" ,'illiU ft'j"7,tbt'u ki ú'j ti. hO,ln (lü (llp\;'si szolgMa,lhan "ahi kikt\,c'l'tls,g' fölény l' milyen üdyö.s ill~lássill

l1n~y

"au a lt'hlyi""il's lUL'llete.re, E-b'bl'n (I. f"j ('ze I ben 'b izo, nyilja ht' különöse.lI sz"mldtet Ől'U C7Júnl, ez.redcs a tl'i,U}oni llt'kt.> l L'hetl'llE'n yoHM, nmely békél, nagyon hdy,'s"II, fiil,lrnizi l;~ hydl'u'g'l'np'hin i szörnyszi.iIIötlurk III i II osíti. .\. lÚlrp/iiok hegykoszorujl1 lIIngyaro~'süág- lermé,z,ett's hatám. ,,"z a 11Y1lg-at.i kllltúr(l. bást,"tüa 1000 év ót·a 3 minket llliudt'n oldalról kÖl'ülzárui és elfojtani akaró szH,' ti)meg'gel szemb{>ll. Alapos, meg1g-yőző él'vekkel bizrnyitja be Cz<\nt. hogy a Yilágib.áborúiban ll1ily~n döntő bl'folYlÍsa yolt a Kárpátclk hegyláncaiuak s ho,g y uekik köszönhető, hogy a keleti tömegek támadásai :>elll bÍTták a n~'llg'nti kulturát elsöpörni. A köz,ponti h'ltalmak kiváló hadserege-ineok segitőtársa ,"oH a üor' dou tél s az általa járhatatlanná vált természetes akalláb-, fi KárDátok! MilYenek kitúnően sikerült Yázlalai, domborművű rajzai többet mondanak Magyarors:i'Jág természetes és lehető határairól, mint a retorikailag leg'szebbl?l! fel , e1>itett beszéd ... :Majd a hegYi hábcTÚ ka;to!lla-mÍls7Jaki aliapelve.ivel foglalkozik. ~.ua])OS előtanulmányok és lJ1a,g"y tapa;sztalat alapján érdekesen vwo
Semmi sincs, ami az emberi szí vet annyira fölemelhetné, következőleg az élet 1ninderl/IW1Ji jeleneteiben s a szenvedélyek és indulatok dTök osh'omában hozzáragadt szennytől annyira megt'isztíthatná, mint az istenség nagy gondolatával foglalafoskodás. Aká1'1nerre veted e temérdek minclenségben tekintetedet, mindenfelül egy végtelenü.l bölcs, nagy és jó, de egyszersmind meyfoghatatlan lény jelenségei sugárzanak feléd. .él legmesszebú, legnagyobb s legparányibb alakban, egyenként s egyetem leg, lehetetlen célra sietést és célmjutást, származatban és enyészetben nem látnod. lÉs ezen egység fl milliom kiilönféleségben, e szakadatlan lánc a l.egnagyobbtól a legkisebbig,. ugyanazon Ilnyagok oly végtelenül változó, oly véglelenül sok. féleképven alakuló vegyülete, e temérdek hatás és visszahatás közt fennálló egyetemi nyugalO1n,. e képzeletet meghaladó terjedtség és számj oly tekintetek, mik az érző s gondolkodó embert ellenállhatatlal/ul magasb körbe vonják föl. Kiilcsey,

ft'tll. : V AH,\ I-!~ \

11-!1'V AN HZ'tzaüoH.

.\ Il:lpiltllmk Oh'lL~~IMI kiihIJ[,\1 Illeg akkor iH, IJn ('Iu,her nz ujsúg'olnl'súll'lmn L:Hak aü (,~pd uLíllIi I'JHZIlJl!lllú~ ('gyik lc'glmuv"sl,lJh ~eg!Lölúrl:lút tisztel i Uklll'Vtl nem nkal'va rúkdúl a. nmdőrl é~ egyéb hirPlk közöl,! egy el ti 11g'Ott. dll n légi~ Hz1Jcn az elel.unLak lm'ka sereg'ere. Q" ez tL larka sereg az ulaIs!', esz[.endőkben ('gészell kiuőt,tl:l magát s úgy lá~bzik,
•.

Az öngyilkosöág, külső fOl'mai megjelenése swrint ítélve, egyéni cselekmény, látszatra mindenesetre .az, tehát eS7Jerint csak egyes elll1berek .szűk egyéni körét él'dekelné és mint ilyen, a lélektan körébe tartozó kéTdés lenne. Az öngyilkosság kérdése azonban már régi idő óta kutatás tárgyát képeüte egyrész,t társadalmi szem[lontból, de ,s okat fog1alkozott vele az emberi elme a tudományos kutatás szempontjá'ból is. Főleg az (I. körülmé!l'ly, Ihlogy aü ö'lJJgytl:k'o ss'á g a ü emberi élet - tehát az első érték - ellen irányul,' máa: korán életrehívta a sz,emlélődést és kutatást, mely kutatások 'a rraaz általános értékű megál1apításokra veüettek, hogy az öng-yilkosság külső alakja szel'.Ínt egyéni cselekmény, tulajdonk/épp en azonban a mindenko·r i táTsadalmiélet jelensége, Semmiesetr e sem júrványszerű betegség tehát, mely sokak szerint mint valami r agály szedi áldoüaLait, hanem társadalmi jelenség és mint ilyen, felette áll az egyes embernek, túléJi azt és isillétlődik minden tár.s adalomban s a napok, évek. évtizedek szerint alakuló társasélet lüktetését hi~el1 tükrözi vissza. A valóságban a tál'sadalomb·a n van egy csomó szorosan meghatároüott jalenség, melyeknek jellemvonásai jól meg-különböztethetők s ha csak ált.alános.s ágban is, ile valamelyes társadalmi érüeket foglalnak magukban, Ilyen értelemben véve a dolgot, azt montl.hatná vala ki, hogy hiszen alig van emberileg jelentő.s esemény, amH ne lehetne társadalminak nevezni . Az emberek esznek, isznak, alusznak s a társadalomnak fő érdeke, ho.g y ezek a folyamatok jól menjenek vég·be. :Melyeik .t ehát azok a jellelUvonások, amelyek ml:'g-kölönbözr!;etik eren eseményeket a többitől? Jobball meg'yilágíthatjuk ezt egy pár példával Ha mÍlLt polgár, vagy mint hivatalnok teljesítem köteles~égcJllet, ha oleget teszek azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket magamra vitllaltam, olyan ,k ötelességeket hajtottam végre, melyek saj,it sw' mélyemen és tevékenységemen kiviil a jogban tÍserkölcsben alapo7Jódnak. "'em Il1.<'lgam teremtettem meg őket, hanem nevelésem áHal jutottam el hozzájuk, Hányszor fordul elő, ,h ogy a reánk neheüedő kötelezettségek részleteit nem ismerjük s a törvényhozóho7J vag-y anna.k hiv·a tásos magyarázóihoz kell foruulnunk,' ho.g y megértsük és tisztában legyünk velüJd Vagy nézzük a vallásos éJet hiltételeit; ezek.e t már készen találjuk Szll' letésünkkor, mert már azelőtt meg,oltak és mégis, mint hívő, ezek szerint rendezem be erköl('si viláO'omat. Még jel1emzőbb példát találunk, ha a gyermek ~evelé­ Rét nézüük. Azt fogjuk látni, hogy a nevelés tulajdonképpen nem más, mi~t e,gy ~landó igyekezet arra, 'hogy a gyermeket olyan erzes- es cselekvésmódokhoz szokta;ssuk, melye~e ö~ént s?ha;sem tudna szert tenni. A gyermeket tehat tulaJdoukeppen bizonyos állandó kényszer veszi körül, - a társadalmi környezet kényszere _

'fl

1~127

f"I"'Il
CSENDóRstOl LAPOK J1Jdy ig~'ekszik öt bajat képllIasara forlll>ilni. Olran ("~elekvés-, g-onnlJlkodás- és fll"7.IÍsmcíclokról van LeItat itt szó. melyek az egyén tudatán kívül allanak PS irán;yitó (' l"e,i'Ü.k ",an.

•

•

Visszatérve mag:lra 37. ön 'Ik ' azL igazoljak hogy bár 'g'. k g)~l , ossagra, akutatasok korban egye';'lö té ' a onsaga nem voH minden dalomnak állandó j!;je;~;~~:~lf7~/'égy mindeT' tál:Sl!-ll~k gyako.ris,aga és változatai adtilJ?PKf ~űeg[~k~éfe~ ll11\1denkon tarsadalomnak . 1ensegelt ' . f' I b" 1 . A leguto'bb'l l'd"k <) Je 1~'e ve, arml y szo~orú~~ hangzik is, nem zárkózha~,!nk ~l anuak a, m~~all~Pltasa elöl, hogy az ön~'ilkos­ 'ag,IJlzonyo~ ~ertékIg alJandósnlt jelensé""e kezd lenn' a ta;'sadalm~ eletne!,. !!Jz.~ m~tatja az a körülmény iS~ hOjD ,a h!llallal vegzodott ongyilkossagok évenkénti szazalek.,zama - , egészen a legutolsó esztendöki _ rohamos emel~edest mutat az elözö évekéihez kép~st. .. ~flDt említettem. öngyilkosságok mindpn korban t o~:(ente~ s vol~k régebbi korszakok is, anlikor az önf9 Jlkossagok tomegesen fordultak elő, de hogy ennek (,ars~daloDll'o~lboló fontossnga nem jutott különösen ~rvenyre, a,.; eppen az azokat mindenkor elöidéző okok aramIaf:ok, ,vil~g~zeml~le!i és vallásbölcsészet1 irányza~ tok kulonfeleseg'eben es tellnészet~hen rejlik. Lássuk a régieket! Az ókori ind népek világfelfogása - mely éppen ,'all~uJr.ban tükrö~ö~ött vissza - a földi életet teljesen ertéktelen valam Illek tartotta s a gyakorlatban az ~1lf~láldozást, ~indjobbau fanatizálva, az élettől való onkent megvalast tartotta a legmagasztosabb áldozatnak, különböző istenségfcivel szemben. :b"Jgy igen jellemző indiai vallásos ünnepség volt pl. a Buddha szekfrünnepély, melynek ceremóniája abból állo It, hogya hindu nép kihozta a templomból Buddllának egy hatalmas aranyozott ércszobrát s azutan azt felékesítve egy rúd nélkülí, de haialmas kötéllel elJá LoU szekérre tette. Az önfeláldozást kivánó istenség eme ünnepélyére a Sl'Jeg'éuy hinduk ezres csoportokbau zarándokoltak s úgyszól\'án egymáson törtettek keresztül, hogy mindegyikük hozzájutbassou a kötéllH'z és annak húzása által rés,.;lNehessen a nagysúlyú bah'any to\avonLatásában. Tudták elöre, hogy itt százszÍLmra fognak pusztulni. hiszen az elözö évtizedek példai világosan állo((ak elő!­ tük. de et,töl nem riadtak "i~5za, hanem I'llenkezöleg. ujjongva, sírva, étlen, szomjan, egymá,ra bukva igyekez(ek megmarkolni a bűnbocsáló kötelet. mindaddig, nlÍg a kimerült, fáradt kezek helyébe újabb fanatikus kéz markolt, mert hiszen a tízezrek mind részl akartak vpnni az ünnepségben. Eközben azonban alaposan végigvert rajtuk a pestis és hullottak, mint a legyek, ~zázszamra döltek ki naponta a kötél mellöl, de ez "olt a vágyuk, mert az áldozatot kivánó islensé~' boc~ána(;jf. czzel gondolták elérni, hiszen a bnddhista vall~sfelfo· gás szerint a Nirvanába - az örök csend ~s bek~ h~­ nába - csak az öumegsell1ll1isítés á ]jal lehel,ei! eIJu~l. Ezzel ellentétben a killai nép világszElmlell'te a. ketségbeesés jegyében domin,ál a l:öldi élp'l Jlloslobt~ V1SZOnyai folyián s a,z eredmellY kOl"ulbelul U.!1;Y,anflz; l1lflrl il kinuiaknál az öngYilkm"ág- felf't1~ gyakor:, aranylag ('Ienyésző csekély okok miatt. A Japanoknal pedIg " harakiri (hasfelmeiszés) úgyszólván ne!!l~etl szokás. " A régi görög társadalomball az ,>gyma",,,al versellgo és eg,mást követ.ö különböző böl~:<;és7.R!i il"~nyzato~' nak jórésze szintén elösegíleU,' az ong-YJI~o~sa[ok s~a' mának emelkedését. Bár leg'nagr~bb ~ol~sl'1 '. l~lJ.'ll Platon, Sokrates és Aristolell'O t~'IJes :uer,teklJe,,-! .el:t~li l"k éH oslorozlák az öngyilkoss,!gol es fl]ozófl>\Jukkd :! g avaság és erkölcstrlenség ala érték~lte,k azt, ~zo:~: Ilii'?' a Whhi ,ukféle irÍlnyz!\tok, Jltllq'szapl!l. k:]1"J~e~?1 ,:, ,'úlJl's7,éliJi ('riísen érezlel1ek knros hlozoO"Jl1k hutnsllt .. l Té ihh kor" I-\"iirög lársodalolllb~n . . " . Az ('lllloncllll1"khlll \olunllc,. hOI-!~ fl rp,. g ' l ! ' " '."II
"'I"

I" .. ','

·~tI()k

po.;~Jtll(·UI·iUl1H

iJ~(JII IJlIII IIIiJHli'" ""t·I ('1 ·1\:)("\"'-"1 ""' II ku nil H)'l~O 111I11~ , ll' I""I () {'~·W~'l.f.' \...~ , lok iníllyÍllcoz, 1,'lj 11'~n·!'lI.'.'1..\t" ."'.,'. ,i'í· ('",ikkl'lIlihl'lI

,~J<.jfll"1.óflai.

!-\",!ztllls"t\, r'.'.",í(~~lt,:\; 1'C'licl, ,,"'I)'l'k II ~ ~~Ilt., ' ün J'rll1\o~súg: pl t",,!1flwdl' ]"'III1'ZI'l'c:I11' "lIlI"ltuk l" "Z "'. . r· .. it;.lt..s,'!t: ~'ifolznJiI 1"111 I'lJu·Llül 11'11 \'(111 nl,kol'. HUlI( oll ti,. IIYfI/..'Y

\'fll~, ndk"I' ilz(d{ H~. )J'lI).I~ ~Il

l

,~

egYes irá1lyzatok az ész vagy az ('rkiHe., -Z"WI) JUtj~!'ól nem t~rtották helytelen cselekedetnek, 'öt gyakran h,,lyese](ek azt. Az ó-világ emo különlJö,)) életfilowfiai r('ud'",'rei ben, vallásböle~észeti és gazc:la.sági irá'lyzataban gyÖkerező öngyilkossági hajlamot a mininlUilIra c,ökk<-nlettt>, mondhatni meg,züntctle a kereszténység, Ez a nagy és örökké uj tár,adalomffmntar(ó t"nypző aul"lleU, hogy az ó-vil~g romjain új knlturát t"I'<-rntett, ciyilizálta a Jllai Európa összes népeit, a középkori társadalmat egy erős és egé~zséges kpretbe állítQtta, el!yedül "olt képe, é., alkaltnas arra, 110/..')' a lelkek ll1élyéig hatoljon s hatalmas erkölcsi indító okai"al, lélekemelő lanítás3ival, nagyszerű példakf-peh-el a tár,ana1mi ól"t zürzavarából és az eltévelyedéS(>k úh'eszíöjéből a kivel'Jetö utat megmutassa. Igy nlIt régen és íg-y le_z ez 111a is. A materialista életfelfogás alapján álló tudósok az életről és erkölcsről alkotott felfogása ik és tanítá,aik rendszeréhe az öngyilko_ságot js tanításaikkal l'gyvonal úan illesztik be és így azt közönibös, whwr még helyeselhető cselekedetnek is minősítik, Az újkor eZl'n fOlTongásszerű, minden t"ren romboló, láza, kisér, leíe:llései, sajnos, pillanatnYilag- leszorít'ltták az útról eme egyedüli életirányító tényezöt, a kerpsztény vilá~­ nézptet s az eredmény t a sok tapasztalás é~ példa mutatja: agyonvrrt erkölc
grafikonJa a civilizáció és kultura korában az úgY1leyezeit lll,?de,nl (~rsadalomba?, Az "el,ső. ami aZonna,) szembetulllk, Jllllllegy magatol rloterbe lo1akodik. Il magas szám. ami a Dlai ön.g-"yilkos-;:h~·jlődik a kultura PS naponla llJut..~l haladá,t a civilizáció. A civilizáció ilye(';n ,'al,; r"h:un." fejlődésével egyes bűnc.elekméllyek s7.áma c,ökk"u! ugyan viszont más hííncselekmények kiilünö,,'n, n'e· Iyek a lel--'l'affinaltabh fondorlattal kiivp(hetiik 1'1 száma határowtton növekedöben "311. Ez a tapaszta' lati tény mindpnesetre elég;::-é bizonyítja azt, ho;::-y a civilizá('i,í rpjlődése nem jelenti rg")'úttal az erk:\lc-ök javulását is. A technikai \"Í\-mán~'ok csodálatáha. HZ anyag; hala dás ingl'rlő élvezetéhe, a ~azda;::-<á!! ,i, él,p7.{"tek nl:íni őrül! \'ágyakozásha helE'résl'Jeil'!'dpj{ ,.moo"rn emh,'I"" p,zményileg. lelkilp!!" rá,nl1. l'rköl<"il,'!! f:i r:1 ot 1~1t, ,\ 1úlsáltos modPJ"nkpdé . dlP f.~ pén7.SZ01~1.i1í. ... j~ha ht-.lpt':-l1lt·t kpzett hlazÍl·t lélek rrkölc,i érzék~tlpn<ég-é,-"l l'liil11orol ' lotla a7. ön::o'ilkossiÍgi hajlamoL Bizonyára -ölétr1l han~zik, J}Pdi.;::- való a ]]\('gállaml,ís. ho'!y a mili dyj \iz'\l1 korhan igen n~~y n erkiil<,si f,bul1súg. az éh,' érték"inpk pg~'("Ildalú he('~ülé,('. az nkaratl'ró ~lt"11lpu lása. pedig C'z"k mind olyan tpnyr7.iik. nh'lyek h.'f"ly,; ,olják az l'l1Ihpr cllelr('Ho~tÍ,:ít. A III II i lllodern úgynevezet 1 kübő kultúra az ,l~~·. II

u. SzáUIOk yilága" a g-yúrak ft"jl("'zt~~('. :1 if"rUH' )('8 technikilja stb., s az ezekkel járó mill,l,'nf,'k (l~"yéb törtéuést'k akarn.l U('lll aka r\"u~ lHT,l 1t-· ... z.n~k a

gép és

,,,k

legtöbb ember lelkén, fokozalosan klth'pitik azt, Ill'lLl t'ngedupk neki időt arra, hogy !\1I'/.rtaJÚ l.ia ,,,jút lrlk. vilúgát. Az ~let hajszoló ,hada(,\ a ""I~l l;j':l.:llllithat"t Ifln "sc.>lyri\'('1 és gond.iajyal. iirökti, l"(llhl1.lú,-al. Inha A'()~Un hl'fog-jn az l~mhl\.l'l'ket. rúrndttú tl' .....z.i '.Ikl,·t ... elvonj~l }llilldat túl. :uui nin('~ öl:'sz,'fii~g-l':-.hl~n 3 Hluuka tl'1 il'~i(Jll0nJlYt'l t:'s I1l'lll hoz anya~i ha~7.\h')t.. 1~Y' ll~::­ úr;·it II 1ll(1(lfll'll kiil:-'ll ku1til1'n. ,I ,ilÚg'. :1 j,ll~,~ II l...tt'k knlllu'ú ia füliit1. allll'ly' hÚl1t>rhl' swrulya f,'b ..i,,,', ,',

."ipld.1 Y('~ 1C"s7.. l~~z :lZ HZ

tdla rHlt • .rt III i kor :\z

t'l"Et\h\1I\ l', ('l"lt'

I ('lll. 'II~ ész l':-; a h,í lt\k t'~'yiithH\ik~hll\:-;l' llH'U..... l.ül\ik , a "gHn~lÍh ti 11l'bii l" kiilsli kult úr;) k"/.'Ht f,'lI""l1lik . A 'JII0d(":1I ft\i1lltll" l\l't\thlll'n:H\\ kl\:-.züh\tlt\u\il tnhllnnl.. sok 1'Illbl\rt. :lkiklll'l :IZ itlt'l"n"\'tHt:-O'lt\1' túlf\\~z\ilt ... éa:(': h('t~ g"P:-; izgnfot!-4úg'h:\ Hlt'~'Y ül~ \'H\\1l11\ul nz \'rki\k,i t'~l~{\ , )iön,Oit'z,ik l~b lwll

II IHt'J,dtnstHl 111 II '-',

lll. 1t'ún~-llaH

.

_

rnlrt:lty:\ u ... ~(\lltl\\h'll,I\ ... t" t~\ iltlll/w' l·,'pl't "Ik .. th"tlllll; 1Il:l!;lIlIkll:11. :III (ing·' 111;(,,,

CSfNOÓRSÉOI LAPOK

1<> r"c

U!!t t'l~'hh'!"

l \ \ ...

lh'l.it'1t\H~\'l!·t\k l'S ~l1. t'l'ki\ll'~

\'iH.'l.c\l\y:\

1'.-1. E>:~ pill;llII ,t--t \I'ly\, w: \11;1,1.1'11 l,illli I\,;.\.iuk. hop'-'\ Nt'Íunl,a.:·. 1>1,1\1\'>::1:\1:\11 ,\'n'km. hl'I\';.\'I<':'g'. 11Il'gT,'IHl\dl

J~):l7

I'/ 'I'I'U'II'

~;í"nil, li!O \'lIl;lH~,ljil

Illl'g', hog'y III {n' azúlllli iH l'lgy a hnjUm4nk. I'lííJjtlrllk milli a II 'H lii ll'll'll kíviil úJJ6k réHzédít iH ('RDk lIH'g'I)('('Hiih;Hrl' PH I iszlplf'lrl' lal'llw,HHon

~~::1 1l10t. rélpll'l\t. isz(lkn~· A jÓin,lulaL és n köl , I' I "R~óg'll'ljflHílés IIwIJI'lL a Jé l,·k f,:II'l<'.11I;~ lntlllH~­ l;" '\l'zr ll'nl kl'délyp,'1ség'éL ln'll bell"viJlui az élrl/JI', még \~t', kit,l 'Ih .. ". ön.:' ilk"""úg'nk 11'~'P:YlÜ,Ol'lhh llltldll okai, jll'(lig' nz egész éll'Lhc, hogy a lépl 0n -nYOmon pJ őálló .la\ nn" 'ük "l'kiil"si \'lit,'h;" :ll;i l'sik. mini ho gy ü'nyl"A" kiI'i6rlésl'lnll'k r llC'IlL ludjnnk állani. LE'I!'Y,e n bátorsága IlA ;\n~\ ilkl'~I,kU:lk nt':íll~ t:I!:tU nap,'y ,;zúw l l'lql l'rkölcsnlÍnucnkiJl E'k nhl1oz, hog'y Hzámot vesElen 8a:iát bel~ő t\'kl1 ,;j,'IHh'd\,t ''',IYlal,,!!. l'~T ki,; sz:ízall'kllk nznn' ,ilúg'~íval, s tapaRztalni fogja, hogy az ernbpl'nek ez az l-an ,'s ,',',1 h:lng-..;úh"7ni k,'I1. ahhó1 (('lik ki. akik h,'n n hizonylnlan:<áp:. [l lan ,p.rlék ez adja. az rmbernek azt laz energiát, amit minn'li\~;~'Il'kn !,!'yi\lrö,10s l's l\'hi'lt,tlrn,:;ég- liÍz<Js úllnpo.l.á cl eukol' brúllít.hat az élethe, bármennyi re változik is a h,\ll I'nr:iikoznn k nH'g' n fpg'yn'r ('sö,é,el \'ll/ry [lZ Ol" klHső világ és a társaclalom; "mert amennyiJben az em\'~l1\'lli lllt'h- "í z ,\rök;i" ('~,'nd.iéyt,l. Ezrkl'1 nz n,nYllgilDP' ber test és vér, faj és nem, annyiban adat: am ennyiben 1'",.1>:\ sUjtl>tt. ,k ntlalllikor jobb nalloklll latotl szr- ~zonha.n jóság és erény, annYiban tett; önrl'lh"l,th'\h'kt'l ll,.~inI0n ~n.inú lnunk kell és g('l11mi('setrc magának sZieHe!l1, lpl'l'mtője. T eremtő és teremtmény, művész ",,'m ""l'ozhn(juk iikt't az el!~Yely('drttek ama tömeg-~­ h,.;, akik az t'l'k,\ll'si lt>jt{)n fokozatosan csúsztak lefple. és mű egyben."· . -..--~~~~.--.~~-~~.~~~ III illl!;l\1 dig'. míg' az éld örök lörvénye szerint a mely~ég'he zuhant nk. A Ulai modl'rn üíTsndalomban felszim'p jutott úi Pengő. l'lt'lllt'k jórészt' 11l'lH el és Déz filléres eltünt a köoz;fÜl'gagondolatvilágában helyet talál az életuntság-, ami,től lomb ól, el sem tudják képzelni azt, hogy fYL,entúl llem azután csak pál' lépés az út az öngyilkos~ágig·. Igy rong"Y'os bankót lapítgatunk a lÍárcáIrlroban, ho'g"y eZután állunk ma, amikor a müveJtség robamos fejlődése foly - fémpénz használatára kell berendez.kedni p,s e,h hez gontim olyan alkotások vannak, melyek még- Ilem rég'eu dolatban is hozzászokni! csak képzelt regényekben fordultak elő. Az ember életLássuk most már. mi dolgunk lehet nekünk. csend'l"iszonyai ezzel a rohamos fejlődéssel bonyolódottakká őröknek a pengőve11 lettek. s a mindennapi élet rohanó áradata i,g-en mel!'T ermészengőnkre pedig előreláthatólag az a sors erkölcs és társadalom törvényei közé legyünk képesek vár, hogy mindenki ráveti magát. amint az Ausztriá,"zoritani azok .,letét is, akik erre maguktól nem l ennéhan a S0hillil1lg 'beVlezetés,ekor 'böl1Jént és örülni f01g, ha nek képesek. lLYPD kettős munkát csak a kellő értelmi és erkölesi alappal rendelkező ember tud elvégezni. néhány aranyat, ezüstöt (lehetőleg' mLnél tÖlb het) a láda,\, kötelességtE'lie~ítés. a becsület és erkölcs tekintetében fiába tehet, nem is gondolva, hogy ezzel mag-ának és másnak több kárt okoz, mint hasZIDot. neIP- ragaszkodbatunk a száraz betűhöz, az cRak minta. E téren tehát a csendőrség határozott és eredméBennün..'f;: az intéző helyet e]ső80rhan a tiszta lelkiismenyes felvilágosító munkát vég'ezhet és vég·ezzen. amelylet és jellemesség fogla lja el. Az ember mindaddig nem válik meg önként az élettől, amíg azt becsülettel meg- nelk a. fentebbi ,in,dokolással a v,eleje az legyen, hogy tarthatja. Az út pedig adva van: egészség'es, józan élet- semmI vagy mmel kevesebb penzt tartson mindenki magánál; ami feleslege van, engedje útjára, hogy mód. józan ítélőképesség és erkölcsi felfogás. lelkiismeretl"Sség a szolgálatteljPsHésben és végül önmagának a meghecsülése azáltal, hogy szabad idejPbeu szórakoProhászka.

nl') ai::l ,i~ !\\tl~ \lk. \l ll) c'l\ltn't~·ll Yillú s ',lI.!" i~rk(q,',l\'l,"\ dl·ltll",I. s/:,'g'y,'nl'l'/.<'I,

~

...--

f'>

..,

I, t"

t.

1!I2i fdmuÍl' 1.

~

,

CSENDÓRSÉOI LAPOK

onnall Jl1('g~znporodva tédell Ill(''' és ahol kell 't hazánk gazlJcnt~th.",n JI!"~n sok.an IE'RZnek olyanok. akik ,!pm fog;lak.. h'~ll1. az, UJ Y!llut.t, az a teny. hogy ,~Z('ntúl minden 12,500 papirkoronae}'t csak egy .J;lengot kapnak. Az ilyen emberek nem sZJ."esen r,olradJ~k el az új pénzt éR ezzel a forgalmat .JS akadaly.ozzak •. d", am ell ptt- - mert a rossz hír _ck,kal Jobb1!l1, tel'Je~" mm.! a jó - a pengőnek mindenfele rgs!?z lm'et foglak kolteni. Ezeket az embereket a c~{'n~oroknek meg kell nyug{atni és fel kell világosJtam. A b!za~aUanok mellett számtalan olyan ember is Ie>;z. ak, hJ 7..on y talan abban. hogy az az ",lőtte ismeretIE'n pénzforma tényleg pénz-E'. Feltételezem. bogy ezek felvilágosításáért a csendőrséghez fognak fordulni szükség('s tehát, hogy a csendőrség határozott felvilá~ gosíiást tudjon adni. Az üg-yes örspara,ncsnok {~hát. amikor a pengő forgalomban megjelent. minde" ilD'eke'ZettoI aa;on volt hCIg"y hjjel('~ forrásból (nehogy búrkinpk a legkisebb krtsé,Tp lE'he.ssen) bes:?Jerpz2l p n eg-y-e~, ppldány! a , /áltónénzekhől. az ezüst pell.!riíkhől (am"i ki.ilöm1hözŐ átalány t kp7p1 321 örSP3ra nCSll'ok. llOg.,. saj,í t pé·nz<Í'·(' eh hez a műv;>­ Jethez nincs szüksége); megőrizze az új pénz érmeinek él;; bankjegyeinpk lE'Íl·ás:\!. - Ezeknek a birtokában határozott és értékps felvilágosítást adhat a hizonytala110knak. Hn arra szükség lesz. két fémpén7.darab ÖS';Z-8ha~onlításánál a nagyságot. átmérőt. vastagságot. külső képet, szín t. tapintást és c~engél;;t basonlítsuk össze. Nem valószinű, hogy a közeljövőben ügyesen bamisított pénz fo,T for,Talomha k('l·ülni. mert annak elkészítéséhez hosszú idő kell, de előfordulhat azért az. hogy itt-ott kisérletezni fognak a pénzhamisítók ezt az átmeneti időt kihasználni. amíg a lakosság a valódi pénzt alaposan me.g;smeri. Ezek terll1észetes('n otromba hamisítások lesznek, de láttuk a mnliban, hogy hizony még az ilyen 113misíLvány is alkalmas volj a laikus ,'agy elm áradott. főként tanyai lako~ság becsapására. Ezpk",t a bamisltványokat könnyü lps~ ,a csendőr­ Jlek felismprni és köteles~ége a pénzhamisJtok,kal szemben eljárni. A pénzhamisfiás módozataival. es annak nvomozásával nem akarok most foglalkoZim. mert az l1c-m vág e cikk keretébe. '.' , Jlfa még ~ok ember birtokáh.an van rein fem: rez, nikkel és (,ZÜRt pénz, ameIvek Jpl,en)('~ ~okkal ,~s~hb é-J,té>kií"k. mi".! az u !!yan olya,! ryevertekn p';"g'O pe?z (,l 1 drh rpn-i eriist kOl'oná,,, ertoh ma kh. !'I peng,o): /IÚordullJa1 tE'luít, JlOg'V eZf'k ig'YP~e:>mi fO!ffiak a rf!':' nénzeket úir~ frr,Talol11ha Ilolve7n} es ('Zzel em!,eJ"lalsaikot 111f'n-knr'·,sHva. ma~!'.lk';1~ 11~SZ'll nt Bze"rzm' f . Npl11 kétséges. 1,0gy a regl p,enzeket a penl!~ Ol: n-alomhahoz~jala ut:ín hnmis penZl1ek kell t('l{1ntem. ;zoklcal szpmben tehát. a\dk n !'é~i ], ?k~·.10. 210 fi{,llfér::~~ 1,pl 1 2. 5 kr.J'oIHísokAI cs II J'I'~'l han ,le!2;'\"(' ,e ?I - . Ir,n;h; h07,zák va!!'y nzt J11pgl~~sérlik. nez('t('111 t?-:r~nt Blk. 207. §. Dn. 41. §-u ,alaPJa11 .k('lI a. rspnc 01 se~~a plján>i. _ R égi a~'~1l1ype11zj senkI sem log forgalo hozni. mert UJTa rabflzetnj ,"'- j n' ú; pénz fOI'galombaNem utolsó sor an on os ,,' 7:.' ., lakossá~ot hozatala kaprs:ín az a lehel,oReg,. ll(~gy,:. 1l .... ' . ' , az llj pénz fOJ"ga~ S7~'Í.mí(ásnál h;cs1phatl"i'i· '·~~1v~okk~,1 ;llag~,~hh :írat lomha h07~,talav" , ~C 'f~1 sless",;, n lurla!lanahb. k1i""tp!"pk. ,A (,,:pn~,~!.., 'li,ol az( IÍI!ná. holD' sz gyöngehh fc'l srg,!se~~H es, "I,.,t l,onS'lpni i/?')'pk"zik. , , ' j"Sll(l ' ' l ('~., ~,k l f('1 < " l ""'" < '" . ' 1yo'I ,dS7.l!lIl1 fenn/,ll'" jogszaba ,iúrjon ('1 n (···w 16,:tl ",Z{:)lll )PIl n t • s,w)'ill!. " lénz forgnl01l1h"IIOZn1nV(~giil "léíI'nrdlllIJnl (lZ 11] 1 II' l' k ]'('J1lllíJ'lwk 1121 , lI,k " '''Oli' ,a .111 , ", I I 11. "'" UI.'l 1:1",>1 lc:tll('sn" 1" f .glllonthnll 1evo ul n11l('Ijf'ri/'dl~s(,. hOh'J· II l': l'!, f',g . 01 1,('1 ']0 i'; a prngl, 116m;· ' 1 ;t II 1('l :\C'\ . I' "1"7 {'v, l,,""IS ... ' . I " 11':111 I' l",l.ry{·{, l I", ' (1"'1111111!lZ,]C0 '1~f'I ' ('l-tYII"11 ('Hf'1I I/'!-lZ'111'1,101·""01l'".· ." I " I ~. l 'I'f lf,Il{('ll(ltl lI7.pn" ~n.lH ':"1 ('ldi1,,·1 "('._zl>l<;, F,zl :' ,",".' "(.(.lltlllnl osl1 " l" 1,'1·]",,,1:ll1.vH~·i .i a \',ul:- 1,101~HJ1.(.1,11,1I~1I,1 11(1 "V lik 117. t"r!t"~d~'l"llnt'k lIP1il{. lJl,7.zul(·\,1' ttlI IH1,llll f nz _, P- '!4úhhIlU. 11ll'P:P" IllC'g" hird,.ldl {,l1uIlljf'lo'"I"'1 Ugy lll' () 1c. H

k

af, t".1:'

~

.,oJ

•

••

r

\'1·~,y.ilL

Ezekk,,1

17

lelketlen. csaló kufár(,kkal '7""UJ('J. a és lo'or,ahhall eliárni indokolt. nehogy alakosság széles rét"gét üzérkedp,eikkel Jl]f'gkárosítha,sák, vbzont csendőri k1j(·I<;.--éi,'1I'·k tar(om a lako~ságot állandóan felvilágosítaJIi arr"l. hfJg)' az álIamkgyc'k a forgalomból 1927 június hó 30-á,-ál ki leszJl(·k vonya. azolIban a :Magyar }:cmz,c,O Bank flókjai azokat 1930 június hó 30-ig mipden ráfizetéb nélkül beváltják. Rii\"iuen összpfoglah'a a feniiE'ket. a csendijrsPgD"k a pengő hevezetése körül a következő kö(elességei vanak: 1. Fplvilágosí(ani a lako~ságot, hogy a férupengő vagy filléresek eldugásával nem nyer semmit. 2. Felvilágosítani a bizalmatlanoka!. hOg)' a pengőre áttérés há(ránnyal senkire sem jár. aki ~ig' ilyen hírt terjeszt. azzal megfelelően eljárni. 3. Felvilágosítani a bizonytalanokat. ha az új pénz valódiságában kételkednek. 4. Eljárni a pénzhamisítókkal és a régi pénzt forgalomba hozókkal szemben. 5. Az átszámítások körül elkö,'ethető cSljJásokat és árdrágító visszaéléseket megakadályozni. 6. Az eddig forgalomban volt államjegyek forgaimon kívül helyezése kapcsán elkövetbető csalásokat megakadályozni. Most még azt hangswyozom, hogy a pengö forgalomba kerülésével ezeket a nehézségeket nem feltétleniil várom, csak fel akartam ezekre a lebetőségekre a figyelmet hívni, ezzel a köznek szolgálni. Minél kevesebb gyakorlati haszna lesz pár soros írásomnak. annál nagyobb legyen ,'a lamennyiünknek öröme, mert ez amellett bizonyít, hogy a nagy átmenet kevi s zökkenő,'el sikerült. :l

c'H'ndŐl'llPk Ic~~rélyps('hlwn

._-_......---....

~~------_._---

Rég'i mag'yar katonai büntetések. lrt,~: ZSOLDOS BENŐ,

bu(lapesti ldl'.

itélőtá.bhü

biró.

A "Csendőrségi Lapok" olvasóinak nagy táborában igen sokan, akik hivatásuknál fogva a Illai büutető igazságszolgáltatás nagy feladatainak érvén ne segítésében fejtenek ki basznos tevékenységet. - tisztában v~nnak azokkal az irányelvekkel és (ön'ényes intézkedesekkel, melyek a katonai hatóság alá tartozó büntetlesek cselekményeinek megfelelő megtorlúsút szahál~-oz­ zák. tehát jól ismerik koru nk katonai büntető rendsz~rét. Ezt olva~óink előtt, de meg azok előtt is, kiknek nincs módjukban gyakorlatilag ismerni Yagy alkalmazni a katonai büntetések jelenlegi nemeit és tételeit. nem lehet érdektelen ismertetni. vagy esetle~ c~ak emlék~ zetiikben felfris~íteni azokat a réges-régen batálynkat vesztett. akárhúny esetben már é,-"zúzadokkal ezt>lött megalkoto!t rendelkezéseket. melyekkel boldog '·ml .... kezetü katonai vezetőembereink igyt>keztek nw~,ziin­ tetni vagy lényegesen csökken(,'ni u katonu-ág kör .... b~n időnként süriíbben i~ jt>lentkező renuell"11,'""égeket s t'rdemük szt>rint mcgtorolnl u súh-o,abb lt>rmé"u'lű jogsértések",1 és büntetendő cselE'kullmi rendszahályaiban oln1>hat juk II következőket: lIOb'" az l'1' Is(l'u "U'I','llc,,'nk('i hauainkban megúldja. és a kapitúllyok mindenképen azon I",gycnck. bogy tlZ Is(enn"k tj,zIO>'M'gt> ua ponkél1t közöttük növek<'Cljék. és mindeu _"n'gl'kh"ll preclikútor! l~rt,,,nak és II kapitúnyok az und"k ,zH kokat. és kúromló beszédeket az yitt'u'k ki\zött· ]Jlt';::tiltsanak é. ha Yalamd~·ik tilalom ell"n ~,,'Il'kt'dik. :l kapitúny nl<.'gbünlpssl' és jó p~hhit "djon lIekiek .. . A z"sz.lúhoz. n kal'i(úll~·hoz " badlHl~Y '" " \"Ít,'Lli, ll"P hillt'! Il'~"y,'n küleles ~ ha yalaki k"pit:'tnY:t hir.- ndJdil 7.úszlújltf (\lhtl~r:;jn. tiszt~~~t!~é!. ft~j,,:'l Yt.·~=...~ ...... t'. t"

lHldnug,r. "ag) f(lh,\~!:l'ny th' ln,,:·rJt.'U ~ziik~l'g"éhl'n. lH~g l,~ ... k hÚ1.:\}h'1. h., k:\l'l IÍtIl~a Itir" Bt'lkiil. Aki kal'ilitl1~' úl ,:tg:,' h,,,ll1l1,g:~:\t '1.i
(íl'cUe

l'S

vng-y

11l(\llui. II III U g-il