XVII. évfolyam
22- 24. szám
Budapest, 1927 november 15
,
CSENDŐRSÉG) LAPOK MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER
SZ"~KESZTI
PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS
EL6FIZETESI ARA
Egész évre Félévre __ _ Negyedévre
~1lR~l,lTö~M;
12 pengö 6 pengö 3 pen""
lS I\1\\>öHI I' UAL .
BUDAPB'iT. I.. ORS', ,\GIÜZ.lrn:4.
XVII. évfolyam
Budapest. 1927 november 15.
CSENDŐRSÉGI
22 - 24. szám
LAPOK
SZERKESZTI PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS ELŐFIZETÉSI ÁRA I Egé. z évre 12 pengő,
fél é vre 6 pengli, negyedévre 3
pengő
Megjelenik havonta kéb zer
Hiszek egg I stenben, hiszek egy hazában, Hi."zek egy L"teni örök igazságban, H'iszek Mag yarQrszág feUá uwAtásrwan.
...............................
~~
...........
A 'n'Mn. ~
........
Ol vasóinkhoz ! Három és fél esztendővel ezelőtt, amikor a forradalom alatt beszüntetett Csendörségi Lapok-at sok szeretettel és 1€'llkesedés,;el, de annál kt've::;ebb pénzzel és a kevés pénznek megfelelő szerény ker(:'tek között újra megindítottuk, nem tudtuk, hogy kitüzött célunkat, a csendőrségi sZCl'k irodalom életrekeltését is valóban el fogjuk-e érni. A kezdet ('zel' nehézsége számtalan aikadályt gördített út unkba s csak bajtársainknak valóban páratlan erkölcsi és főleg anyagi támogatása tette ~zá nlUnkra lehetővé, hogy félúton meg ne álljunk, halwm tovább folytassuk a testületün1k és főleg legénységünk szellemi kulturájáért )]1<>gkt'zdett küzdelmünket. A Ik itartást siker koronázta. Volt már alkalmunk közölni bajtársainkkal, hogy a beliigymÍl1Íszter úr felismerve és méltányolva a esendőr8égi sza'k irodalom jelentőségét és fejlesztésének fontosságát, lapunk fennállását anyagilag egysz"r és mindenkorra biztosította. Igaz örömmel és hálás köszönet tel fogadtuk a beliigyminiszter úrnak ezt az intézkedését, amely nemcsak a Csendörségi Lapok-na'k , hanem az egéRz testiiletnek is szólott s amely élénk hizonysága volt annak, hogy testületün'k érdekeit felsőbhsé günknek milld"n fóruDl'a a lehetőségek legvégső határáig szívén viseli. És öriiltünk főleg annak, hogy immár nemcsak lapunlk további fenntartása vált lehetővé, hanem a továbbf"jlesztése is, amelynek első lépése az lesz, hogy a jövő év január l-étől kezdődően lapunkat havonta nem kétszer, hanem háromszor, nlÍnden hó l-én, 10~én éR 20-án tudjuk mt:>gjelentetni. Bajtál'sain'k igen gyakran iRmételt kén~lmének igyekszün'k pzzel eleget tenni. Nem volt hét, hogy pgyik vagy másik bajtárRun'Ii ne kért volna, hogy lapunkat esptleg kisebb terjedel(>nl hen is, dl' IpgaláblJ tiznaponkint jelpnü,>sHük lllPg, mert 11 kéth(>tps időközöket túlhosszúnak találták. Búrmeny-
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL
Budape.t, I., Onzágház-utca 30.
nyire hízelgő is ez a C'sendörségi Lapok-ra nézve, eddig nem tudtunk a kérégell,"TIek eleget tenni, mert lapuruk költségvetése a ,gyarkoribh megjelenést nem hírta volna el. Január l -étől kezdődően is csak úgy tudjuk a tiznapon'kinri megjelenést biztosítani, hogya lapot december hónap han nem adjuk ki s az így elért megtakarítást anyagi iigyeink teljes rendbehozatalára fogjuk fordítani. A folyó évben tehát lapuniknak ez a száma az utolsó; a következő számlUnk január l-én fog megjelenni s teJmé~zetes, hogy januártól kezdve a lap pontos és folytatólagos m('gjelené~ében többé nem lesz fennakadá". Tartalom ~zempontjából is igyekezni fogunk - úgy, mint eddig - a lehető legjobbat és leghasznosabhat nyújtani s minden igyekemtünkkel azon leszüIl'k, hogy büjtársaink eddigi szeretetét és ragaszkodását lapunk számára továbbra is megtartsuk. Kérjük bajtársainkat, keressenek fel nlÍnket minél gyakrabban írásaikkal. Ni' tartson vissZü sen'k it az, hogy a tollfol'gatásban talán nincs elég jártassága; a stílusbeli nehézségeken sZÍvesen átsegítjük azt, akinek egyélJként okos gondoloata, e"zméje, mondanivalója van. Bármilyen tárgyú cs<>ndőrségi szakcikk<>j sZÍvi'sen fogadunlk sbeválás esetén közöljiik, tanulságos nyomozásokat is, ha vaJóban tanulgágosak. Csenc1őrségi ala'k ulatok, örsök híreit és eseményeit, n testül<>t tagjait érintő személyi hireket, az egyes örsök vagy járőrök által elért eredményeket, jelpntősebb szolgálati teljesítményeiket stb. ~tb., amelyeket nz érdekeltek hozzánk beki.i.ldent'k, szívesen közöljük, Dwrt hisz<>n csak így lehet elérniink azt, hogy lnpunk valóban a teRtiilet krónikájává is váljék. Lapunk előfiz<>tési ára a havi háromszor való ll1egjelenéR~€'1 sem fog Y
zményiinket iR fenntnrtjuk, hogy azoknak n lt.>génységi hajtársninknak, akik a ('sc/ldörs('gi Lnpok-at a maguk címére külön is m<>g óhn.itjú,k n>lllh·lni. :'lll Rzázalék k('dvezmén)'j adunk, vagyis il lapot tdj<>scn önkölt"égi úron, ep:éRz évn> ll. fé]t~\Tl' :~ pt'n gő~rt küldjük nwg. Mmd nHl!' bizto,.; 'llapokoll nyu~zik hitünk. hog)' (' <'I'0l1kÚ11 Ipzúrt évfolyam 1ItÚII munk.ilklHlá;;unk zökkenéRJlH'ld\'ti ]PSZ. Vi,;z\m tlú t úsra a z új\>::;zh'mltibl'lI!
CSfNDÓRSÉOI LAPOK
..
'; )~
~\
ll) OItlO:r,Ú s:r,al{élS:r,OI{l'ól. \ rt;\: ~'I' It {) l j I, p \ l, ~J:i,zatloM.
.A 11\ ,H\\(\~l) ,,~ak;1t'.;(lk a ct'l'Jldol':ségll&1 rl'll(.L~Z\' . . . '-' 1' 11'('·1 , lÚ'lh,' "anllak, lk \''',lk p,lplI'On. J! l' a l ~lStu'l llleg-
t-Zl'r\\';"'~l1k l'8 Illunkábn lépé~iik k&",lekecllk, de mi\>l't ~ Sllk ('I'\'\'t Idwt fl'lhozni cd lelliik, dc azért !alún lIlt'g;I~ ""ak töhh <,zót mclleltúk. ,It l'"endől'i:3égi Lap\)k Illult l'"i Li, Ili., 17. és ~1. ::;zkullában e tárgr' ról H11'gjl'll'll t l-i kk,'kk"l kapcsola t ban, a I~J;omozns terén :SZl'l'Zl'I t köz\'\'tll'Jl tapasztalatok alapJan, m~g kí~érbn áltnláno::;<,úgbll11 Yilzolni a felállítás melh,tI 8zóló indokoka( é" hog~- müködésükp! miként kl'pzdl'lll d. A !Hí ború ulún úllmni. illl'töleg tár:sadalmi, de kii]önÖ"'1'11 11"l11zl'tgazda;;,lgi \'i~zonyainkhall nagy változi1sok történtek. Yúltozott a társadalom::; ,IZ egyps emben:k mentnlitú'''a, goudalab"ilága. Nagyobb cl biínöz6:ll'e yaló hajlalll. A csendőrség szempontjá. ból ez ml>g nPlll igényelnt' külö1l1egE's teendőket, do erő~ell vúltozott ,1 hűnC'<'p].E'kmények végrehajtása. .Az állam é:; a tiír~adalom ellen azelőtt l'itkaságE>zámba menő bűne~elekménY'ek nagyon m€b"'Szapol'odtak, a közhéke és jogrend fental'tása - hogy úgy mondjuk - szélesebbkörű tevékenYt-éget igényel. killönösen ~zél't, mert a bűnözők nem egyes egyének, \'agy kIsehb c.~oportok, hanem igen jól ~leg;;z~n~~zett, töhbszáz, Yagy esetleg többezer főre lS rugo tomegek. Ezek, ,"agy eZE'knek kiküldött tag............... ........,............
_-_...............
-...-.._---~-----
At.Jlánk! Ne verjen már minket kezed Mi Golgotánk im, már elérkezett . .. "Vedd el tőlünk e keseJ'ű pohárU" Mert nem bíTjuk a szenvedést tovább! Amink csak volt, az mind, mind elveszett. Hazu, hírnév, jólét és becsület! Sárba tiportak, mint férget szokás. Odu a múlt, u fén,l/es, a csodás! ... A jelen sötét, bús, reménytelen. .Az ezer éves szent történelem Utolsó lapja sárral kcn'l.·c be ... A kenyerünk a koldús kenyere; .Az italunk a könny, mit hul/utunk; Mi, egykor dúsak, most - koldulhatunk ... Mindenünk oda. Csak h i t ü n k ha van, H ogy,' e z t nem veszed el tőlünk, U1'u/rn; Ho.qy csuk - mint Jóbot - próbára tevéi . .. Öh, ukkor nem hal meg e nemzet, él! ... . . . De hogy ha tőlünk h i t ü n k elveszed, Akkor a rrw.q~/ar nemzet elveszett E föld, hol neved dicsérte minden. Elvész a sárban. elvész a szennuben, Mely .quilkosan rá itt leselkedik . .. E hOll voklok t01'1uica lészen itt. S nem dicséri itt senki sem Neved . .. A t Y á n kl H it ü n k e t t ő l ü n k e l ti e '1.' e d d! TiTcos Andor.
_...
~
Nyug'atindiai ültetvényeken . Irta: dezséri BACHÓ LAsZLÓ százados, a Ludovika Akadémia tanál'a. Az Antillákon tett többhetes utamnak egyik legemléke marad az a rövid idő, amit egy ottani ültetvooyes, don Sebastian Fernández vidéki birtokán töltöttem. A kis vidéki állomáson már várt rám és kísérőmre a Xyugati Indiák tipikus kocsija, a "volante". Hosszú tengelyekre szerelt nagyon magas kerekeken szaladó kétszemélyes könnyű hintócska ez. melyet az eléje fogott jófajta !)panyol lovak vad <;ebe<;séggel röpÍteonek ti kitünö úton. 1-faga a kocsis. a "vol ante ro". nem a ~zebb
IItJ VOIlI htll·
l
jai, cRetll'g,;t ~Zt'l:vt'í1etlí.íl n~:.JT1 is ,tild,') rf'~~'~.('4'I.1 em IWI'L'l aZlll~lJl llt II-i, ott IH kovdnck Ll 1,!I"dISI1,Lk hely i je1ll'gíí1H~k - lálliZó ~~űIl(l~~I~~kIllPl1yekd. Ha [lZ ilyen egyes ('"d('l,<;,! az Ol':; kl 1~ ~~y?lJlf)zl'.a~ a" egl~z SZCl'V!'Zl>t alwda'Jy t<~.lan ul fIl Ukf)(~lk toval,h, lllég]JC'dig Cl7.Jérl, ml'l;! :g} or~ tev(,kr:llYRI'&,e s I'IHw.k köveikezésC'képen, laiokore, sem terJed tul 1!~'1'. I?Izonyos tizűkreszabott hatal'on; Vlagy ha SP.lh l';, hogy ~ bűnCileh~kl1lénynek messze tl>rjedí; sril:l,ti lehetnek 'egyrészt korlátolt mozgási szahadsnga miat! rdáJSl'éges llyomozási képesség hiánya miatt is, eredményt elérni nem igen tud. Ezt mutatják azok a több ízben előfordult esetek is, ami· kol' gyártelepeken vagy bányavidéken a csendőrség. nek alapos gyanúja támadt Iszervezett csoport tör· V'ényellenes működéséről. A szükséges puhatolást és megfigyelést az előbb említett oko k miatt nem tudta eSMözöhü II így pal'ancsnokJságaihoz fordul t dete'ktti,:e~ kikül~é~e v~gett. Ha ~em a csendőrség maga ken a polganl'uhas nyomozokat, akkor a köz· ~:lÍztons~ért felelő~ h~tóság teszi azt. Tény, hogy az Ilyen Ik erelmek mmdlg csak gJ'lalkoriabbak lesznek. A bŰllöZ'ések módosulása megköveteli a nyomozások módosítását. Ez meg is történik mert a testületben jól bevált szervezerenél fogva d tovább kép7.Jés mindíg folyamatos. De! S ez a fontos. A nyomozásban való továbbképzéssel a célt még nem érjük el telje~en, mert:
~-_
Atyánk.
1!/:lj
.......................................... .....-..................................................,.,..
kocsin, hanem egy harmadik lovon ül és a kocsi mellett lovagolva hajtja la 10Vlakat. A rpálmasorokkal és egyéb délszaki fákkal szegélyezett úton hamarosan eg'y nehéz illatokballl úszó ,kert mélyén rejtőző urilakhoz érünk, ahol egy egész légió néger szolga siet bennünket és podgyás:zJunkat a hintó ból kiemelni, mialatt a házigazda a spanyoloklnál \Szokásos, kissé dagályos, de mesterkéletlen szivélyességgel fogad bennünket. Rövidesen otthonosan is érezzük magunkat, mert a gazda é~ családja maga a megtestesül t vendégszeretet, rezidenciája pedig olyan, hogy abbau igazál1l jól érezheti magát mindenki. A szobák a pompa és kényelem tanY'ái, csupa esim. és ízlés bennük minden. XagyOlll magasak. ablakai a földig érnek; üveg nincsen rajtuk. hanem szunyoghálókkal, zsalugáterekkel és villamos ventillátorokkal vannak felszerelve. A házi szolgálat nlindern ágát egy egész raj szerecsen és mulatt látja el, kik a vel!1dég minden óhaját ellesik és valósággal elkényeztetik. Ezeket a nesztelenül járó, alázatos fekete alakokat láltV'a szinte abba a korba képzeli magát vissza az ember, amikor itt a feketék még rabszolgák voltak, akiket korbácsot sruhogtató felügyelők és betanított vérebek tal'tottak kordában. Az urilakot övező gyÖIllYÖI'Ű tropikus kert mögött. óriási levelű platánok és kókuszok között vannak elblljtatva a fekete cselédség tiszta házai, ezek mögött terül el az ültetvény, amelyen egy sajátságos, a mienktől úgy a mllvelési módban, miIit a termény ekben teljesen elütő agrikultura van. A mi növényeinket itt hiába keressük, mert itt az Antillákon a mi búzánkat a nagyon magasain fekvő helyeken termelik csak mutató~a . úgyszintén a mi gyümölcseinket is, melyek e khma alant, ha megterenmek is, taplósak, élvezhetettenek. A tropikus mezőgazdaság legelső terménye il cukornád. Ezt az értékes növényt, mely egy gyökérről .~ok szálat hajt ~ bujtatás útján sza,p orodik, óriási teruleteken te'lTIles:zJti.k:. Azt mondják az AIlltillákon. hogy az ülrtetvényes, aki nehány hektáNlYi területell kevés, .munkával elü!tette a cukornád btujtÓ ágait. ffit>g l1nokaJ.;ral szemben ~s megtette a kötelességét, mert ,! cllkornadat sem k~palni. sem metszeni. sem permetezlll m'm .~ell, ~sak beerés~or l!'lvágni és elszállítani a lIliII; den ult!'ltvenyen talalhato "ingenio"-ba. ahol cukorra d?I~o~.zak, fel; A cukorü ltetvény ki:i1önben nem valami ~l~]O'IlOS latvany. nagyon hasonlít a mi kukoricaföldJeIkhez.
J 927 november 15.
CSEND ŐRSÉO I LA POl(
1. szükség volna arra, hogy egyes bűncselek ményekre vonatkozó gyanú esetén, vagy szervezett ps titkoRan működő bűnözők ellen indítandó szorot-;an vett nyomozás előtt, vagy esetleg a ny~mozás közben is szélesebbköl'1I megfig.1lelés és puhafolá8 lrgyen eszközölhető. Például: A kommunizmus után egyik örRállomás helyén lakó tanító ellen kommu nil:;ta üzelmei miatt eljárás volt folyamatban, de a bíró:.lág amlle'sztia folytán nem ítélte el; ületékes hivatali főnökei, illetve előljáró hatósága állásából f('lgfiigge.~ztette. Könyörgésre és közbenjárás után 11 tanító állását visszanyerte azzal, hogy négy é\ig fizetési fokoz,atban nem léphet elő. Az örs, mini volt kommunistát, megfigyelés alatt tartotta. A tanító gyakran utazott Pestre. Megállapítást nyert, hogy ott rokonai nincsenek és vásárolni .scm sw. kott oH. HORSz,aS utánjárás után egy megbízható \'gyén, aki a tanítóval hivatalból gyakran él'Íntlw zett, közölte a csendől'séggel, hogy nevezett l'l'!'h'ől néhánysoros leveleket ka.p és olyankor mindig hamarosan elutazik. Egyszer levelezőlapon hívták a tanÍtót: "A megbeRzéltek szerint 16-án ma.i~ ta];íl kozunk". A tanító el is utazott Pestre. Éveklg tartó megfigyelésnek ez volt az ere~ény~. Idő á~, költség megadása esetén egy polgarll'uhas cseneh)r ml~ gyon könnyen megállapítbaita volna, hogy a gyanll hír-e komoly alappal, vagy sem. Má.sik iJélda: több meghízható személytől éj 1l'
.....
......
~
708
siiJt az egyik parancsnokság, hogy X örs körletébeD levő ha tán-észen erősen folyik a c$pmpészé;;. Az illetékes és szomszédo R öl'sök utasítva lettek hogy il csempészetet feltétlenül akadályozzák m~O'. ,\ vámőrség szintén utasítva ,lett. lIfinden ön, é; min den járőr jelentette, hogy csempészeknek a nyomát Rf'm ta'l álja, a bemondás téves lehetett. Szigor'! pa rancs adatoHa további figyelésre és körülbelül egy hónap mulva egyik járőr a határtól 18 kilométer nyire egy szekér csempészárut fogott el. A csend őrök 3,000.000 korona jutalékot kaptak. ~~ fu\"aro~ azt vallotta, hogy K. határszéli községben ismeret len egyénektől vette át a szállítandó holmikat azzal, hogy X község Fő-utcáján majd várja a tulaj. donos, aki majd kérdezi, hogy ő jött-e ICMl. Xéhány hónap mulva a határtól 30 kilométernyir(l fogott el egy járőr, ugyancsak K. határmenti közf;égből szállított egy szekérnyi csempészett árut . .A csempészés évekig fO'lyt. Az emHtett K. községet két örs járőrei is portyázták s a csendőrök a remélt jutalom miatt is törekedtek, hogy eredményt érjenek el. A tetteseket sohasem fogták el, pedig bizonyosra \"ehető volt, hogy hetenként több szekér árut c;;ompésztek. Eredményt csak úgy lehetett volna elérni, ha néhány osendőr feltűnés nélkül (polgári ruhában) 1egalább tíz napig egyfolytában K. községben és közvetlen közelélwn megfigyelésekrt eszközöllletett volna. Szükségiink volna t('hát polgál'il'ubás csend-
.
~.~ ~~.~~._.----------.-~~--_._------------_ . Annál meglepőbb és érdekesebb a dohányült"tvén:r. mindegyikbe1JJ egy mag, amelyből II kakaó készül. Ali'" Ah. a tFópusok dohányterUlesz1.ébét nem látta, el sein bámultam meg ezt, házigazdám már efIT másik cse"t\ldp ~~p.zelni, ~ogy ez il nálunk olyan szerény kiné- I'esznyeala.kú bogyókat termő fára figyelmeztet s' megzesu llovenyke jtt milyen magasra megnő. Lovagol magyarázza, hogy ez a szekfüszeg. Ki~~é odább eg, tunk .. dohánytáblák között, ruelyek;ia fel a figye i:t f('.11mk. De ez u nagy]pvplü, magasranövő doháuy met. mel)'e1 ugT tpl'mesztenek. mint nálunk II komlót. n(·~n a leg:nel~le"eh" fajta. A nl?mes dohá\lyfajtáka't Ez il yaniliil. Ji~~' másik kLÍszónöv'~J1;'l'ől n \'adszőlőhöz p~eszeu lUsz az aggastyánig, férn é.., nő, mindenki dohállyzi k. tőke('J'ő, "l\I('rik"i l', ktllltHlai J'tll'uW!'L'k k~z.d"llt'k b,'Beláthatatlan tl?rületeht használnak fel a ká"éter()zönklli HZ or!',zúgha (lS ... zak . . Zl·l'Ü IllUllkú\'ul. rl'kon!melésl'e. A kúvéJ'a hasonlít II Illi törpe csel'esznyefállkteljpI'ít!l1(;nye,kl't Jll'odu k,tlyu . ung,' kOllkuJ'l'l'lll'iút ~,i hoz, gyümölcse a csel'es~nyébez.. ~"entp I~úron:szor b ná IJH! k a Len n,;zii löt t lakossúgnn k, ;\1lh'h- lt'rm,"'7.,'I<'><'ll ,irilgzik s leglöbbször mind a haron~ terme" beepk. Im . . . horzH,.;ztóHu g~'i\1öli b öket. :lZ itt meglehclő,.;en gyakol'l lornaclók a YJl'agoknt, A 1rópu:-.;uk nÖY(>l1yzt. tt·1lt.'k a Ill'll' ......· az t.~~lr~~p;,ll sokszor il fákat is, el nel11 pusztítják. . ... l'lllbert könnyen <'IJ'úrHsztjn . .\ .' ,'.Idig' l'sak Il'gt,'IJ,'bh Azok a nllgy területek, 11I~lyek('n pzt aharom, 10"il'lÍghÍlz"kh:ln lutott. t\'lt,' k"llY"U ~'ir~\itl n\i.Y';lIy~~,'t (l'l'll1éouyi t 1?1'Jll eli k, lllpglehr(os.en !U~JUotOJ1 látyan)·t hll 'z:lhadon \Ing, tönh'g,'klwlI lat,luk.s Jl\\thh'lIf,'I\' nyujianának, bH közben nem talalk.oz ne), n,z .ember !UH', ~zín'íi I(~\·pl(\ikt·t l'· ... 'tarkn ,irÜg',l iknt l" IHHUPÚ' ~YÜlnú' 'C,lIitH('lIl lá tot! fákkal, bokrokkal es kURzOnovéllYf'kkl'l, (" .. ik"t lIl'zzük, mindl'lI l\J'z,'künk s,:t'uliillkhl'n ," ,'nuuk· llJelvpk az idegent lép(PI1-l1yolllon üj mcglepetésekben s r{,sz('sítik. LC'g'c'lőször is II ]Jamlll rúk t li ll.n eJ, fel pn!l'lce . hnn össZl'pnntos\l1 s ,,,,gül hl'iL'htidulllllk II ~\h:\ l'l s,'1ll kl"pZl·lt. t(\I.i(l~ J)~)tl\IHl.Júh~lll t.!t ..../,!,) n~l~.~ ....1.l\l' \l '.'\.\g·,'t:h.'h\ ('gyik oldalon siHk(zöld, II Jll!ísikOJl feltl'/'cs I(>vell'il~kel. nl'z':'s':'l\(' p, :1 'l. tllatnk tohwdo "\'~·U\,lnhn . .\hg· tn,lt., II If: I y I' k kiizö j j In'ö 11 y Öl' íí, I i I i o n III la ~{\\ , J ] ; \ J' ll:! CRHz1II1."' HZ PIlllJtll' 11lll~l'l·fl\lli . htlg:~ :\1\ 1l·llrll . . . z.1\\\tl.k. 11~ l'n ~~ l) .iúl~l\<'1 fl,hé'r YiJ'ltgok tÖJIIP.g~, .JIOII1IH1Zlk. lGz~I~I!ol ,I: H~~'JI ny ÖI'Ú Yllg't't úl'iu ,-hlH'1l a n't t t,\II l'h" h't·n)~.l~hal\. blTl' liliollHlkllll1 IlIilg'Y g'lIJJ1"k II'JloUJI('k ~ hll I\I( glfJl, I,': Ici II k('l'lh""II '(' :1 f,'ll'lt ' t('t Il\l\g':l ;t t\\l'Uh'S7.l't :HlJ!' nh~, ~. lllt\rl JlIt!IUJlllilk "'H kilúg IwlüliLk, It'Hz"drHrl'.k('sz('U, n h\lll'h<'l' I g\~7.t'\'I·(' hil'tl'll'lI ht'llIlI'lll ,'" II\l'g'~I','(1 ~t 11'\'Pll"J Lilllt)\', )/11111111. E,,~ 1II~~sik sz"!' tJ'ópikll'" u.ld II II SI!/;!' ,Il~ I'~'~'nt~' lilii"" II ti III ,ti ti ·.tllI ,·íl. Ú~\ s ·.al.a d I,' a f,'ll\'~\'~b(\J. Il/'L-z"l' j" 1"nlw k:lkIlOIIl. NUI.DSZ'\IIII1, (j.JlISII,l/.t~'II/.tn \I ig hi \'Illi k "liii" I'>:'~ !lIItInI I It'l!l~, "l,. 1.1\1\ dh'Jnl.:\ " I c'l' 1,',"11'11' J"II·t·( 11I'lsl'I·,tI;lII '1I H III ,·"IIn '-:\11,
rs
1
g,,'
II II ifI ('"II \
,..,
I
\
f.
(
•
~ot
CSEND()RSEOI LAPOK
:tki IIh'gfi;,:-.' 1'1, puhatol ~ Ip:~ h"t;í~n:",,".I(/IIIO " afj ll II: ill('/,~krs ii/'8 I/.If o l/l 0:/;80/. ~/."1l1tnl,," Illdl~k n:i I fl)!!.''':1 :U\ rn \';;klll{>lIYl~1l1 i~ :17.. hngy pnlg,,;r,[ IH' dip: Ill'lll ndlwl\1 (Ih na!!.'" ~z:lh:l(l,,:íg' " j;i r(í I'ii k IH'k. hng·.' ilW ,'''' ki.ill",~g:ll' \,;lliI It'kintl'l ;1(.lk(il hi7.Ollym: iníll.\'h:lll llwgfiu:":ll,,,,'kl't l's,lúiziilhl'';:-;L'Ill'k. Ily oíltnl<Ínn'i ~Z:I h;IlLlg' ,:znh"dl)~"llgT" o" r('gy\'llllL'tlt'Il~.{>grL' \'I'íWlll<'. lllN·t bi~zl'lI a f\'klíí,.; Ül\.;p"ralle"nnk Il." l'~l't('ldH'lI l'''YI'b Illunkajn llwllt' ttll\'ll1(-:::ak hogy kÖZ\'L'[Ü'lliil, ,1~' nl\;rle"I'10S' ;iltnl. ,,;lg'\' má~ köz\'l'tet( ÍltOll s('lll ~ . k t lldná l'H'nc!őrl'it \'lll'llőrizni. -\z ör,,;pl1l'an('.-;t1 o , ,11'1'('.
maO'a l1t'1ll 1lállítandó volna kel'iiJetl'nként Pgy "cscndör nyo/llozó alosztály", Anyomozók Rza Iníly;;zerű fl'lncrelés és ruházat mellett még rI lE'nnének lá tyn polgári ruhá.val is. MegfigYl'lésl>kre, pulw tolá"olua polgári ruhában kiküldött cselldől'll0k nagy szabadságot kellene adni, aki idő és költségek szempont júból bevonulá,;akor adna számot. Tennél:izetl':-.ell, ezt mint által á~10S alapeh'et említt'm és nem gondolom, hogy az illető Coot'ndőr tetszése szt'rin t jál'ha t, amerre akar, se-holsem jelentkezne éR nem is lenne ellenőrizve. Ezek már ré.,zletkél'dé:iek lennénE'k és l'('szben az dőző cikkekben tárgyalt attak is. ~",""""""'
J!127 II [J V l'rn
"t.r l;,.
A fl'llli al;lpclv ml"llpll igPI1 fonlosl1:!l{ tndo,nJ
;1
lt'g·rn~ .'(>A' kiYÍlln~zUi " át, l~nA'Y ~z,,~H lntt ;..;zal:;lrls~g
IH' le~Ol'n a l'rgyellJwtlrnssg Hzul(!.le. ,~ l"gp'~Yf'l'g It'CTalább l'Pit'VI pI'Óh;lIiZOI~'alal, l~lan v.(~glrg"'s IiIt·t, nt!, (,:-;nk a nyotl1ozó alo:-;zl alyna I (,':-; "alkl f>{"C\:'Zf' I' 011 llllll kihCllyrz(elptt, s()hn löbl~é vl~"za,v(llhf'lo np 11'g)'l'n". (':-;ak !líl .alkall11azhato erC'clm~nyriiPn Ii'yI",~ bL'o~zláp:-;bHn, II kmél n [pgyelmpzet!seg D(l(lll knllio máíl han(\111 aki belRőleg, ízig-vérig feA'yplmrílf.j f, akiJ;ek gondolatvilágában a köt(~l(>f:liégtel.ie.,íté-s millcHg az el"ő. A Jegmegbíílhatóhbaknak gondolt PgyPnek között is akad rossz. Még emlékezhetiink !l napilapokból, hogy a pénzront.ó csemp~:-;zp.k mpgfigyelésére kiküldött dct.e'ktivet csempétizé.,; közIwIl tet ten érték, egy mási'k a t pechg f'lfogtak, mert a cl()llál'hamisÍtókkal szövetkezett. A hábon:'! alatt egy porosz ezredhez vezényeltek, ahol néhány llap mulva megállapítottam magamban, hogy Ilyen fegyelmezetlen legénységgpl l1('1[Jl szeretnék sokáig szolgálni. Ha e>Uenől'zésl'c mentem a löv~"zárokba, bIzony, igen sokan akadtak, akik lanyhán, esetleg fenlén állva teljesítették a tisztelet.ac1ást. Ell'endeltem, hogy nunden csatár hol tartsa egyöntetűen a neki kiosztott kézigránátot és másnap mit láttam? Több ember nem foganatO'sította a parancsoL és jelentette, hogy az neki úgy kényelmetl<.'n. Több hasonló, l.'Í.sehb-nagyohb eset történt. Egy nap az ezredparancsnok a vonalat vizsgálta. Egyik géppuskánál a szakaszvezf'tő "za-
...........................__ 'Ao"" ........... _~ .................~................._ .......... ~........ ~~
bemenekülni. Ilyen trópusi eső, azaz inkább felhőszak~ dás, naponta néha töbhször .is fel s~okta, ü?íteni a f~lTo ságban eltikkadt embert, allatot es no~'cnyt. A .zap pálmale,eleket is szokott tenni. A klima a fehér embertől a legmértékletesebb életmódot követeli meg s különösen az alkohol élvezete nagyon megbosszulja magát. A hirhedt trópikus betegségek, különösen pedig a sárgaláz, amely azelőtt évente az itt. élő fehér emberek ezreit söpörte el, ma már nem követelnek annyi áldozatot, mint egy-két évtized előtt, mert a kormány a nagykiterjedésű mocsara.kat nagyrészl már lecsapol taHa és minden eszközzel küzd a járványok ellen. A gazdag spanyol ülteh'ényesek itt bizony IlHg-yÍlri módon élnek és mindenek felett sokat adnak él kényelemre és ízlésre. Bár kint az ültetvényeken európai és ,árosi értelemben vett kulturéletről beszélni llem lehet, az úri osztály egymás körében élénk társadalmi életet él és nagyon szereti a vendéget, különösen az európait. Engem a szeretet minden jelével elhalmoztak ezek a kedves, művelt emberek, akik a távoli Nyugatindia ültetvényein is olyan otthont teremtettek maguknak, melyboo a sevillai vagy barcelonai uriházak komfortjából annyira nem hiányzik semmi, hogy még a hangulat is ugyanaz bennük. Mikor az estebéd utáu az i~~eni házak,baD i~ .~.lmaraclhatatlan .pátiók~an üldögéltunk, az egesz mlho a spanyolorszagi esteket juttatta az eszembe. De a beszélgetés folyamán bizony azt láttam hogy a cubai ü!tetvényes látszqlag gondtalan, DagyÚr{ élete sem fenékig tejfel. A társalgás természetesen a helyi ,iszonyokról fol~'t. Házigazdám és vendégei elpana~zolták, hogy a néger faj teljes ema1l(lipációja a réo-i Jó ültet~'ényesvilágnak bizony már véget vetett és nagyon: gondtel'hessé tette az életet, küzdelmessé a gazdálkodást anf.lkül uzon ban, hogy tulajdonképeni célját.
a sZiÍnesbőrűek kultúrális, társadalmi és gazdasági f~l emelését csa,k meg is közelÍtette volna. l!llpaJ?-as?lolta,k. hogy az emancipáció az ülte tv~nyeseI!: nagy~:eszéi, klk befektetésekre kölcsönt vettek fel, telJesen tonkretette. mert a felszökött termelési köiltségek .következtében adósságaika't ,kifizetni nem tudták. Sokan visszameJ?-tek SpanyolorszáO'ba egy részük pedig elzüllött. A neger éi> mulatt m;nk~s nagyon drága munkaerő lett, azonfelül igen megobízhatatlan. Hajlamo~. a szélső szocia;liz~ musra de dolgozni nem akar. Lelkllsmeretlen europal agitátbrok szítják a túlzásokra hajlandó. forróvérű szinesbőrüeket amely az egész világnak legveszedelmesebb proletarÜtusa, Hogy ez a mezőgazdaságban mit jelent, elképzelhető. Nagy elkeseredéssel beszélnek a kreol ok és spanyolok az amerikaiakl'ól is és átkozzák őket, mint akik tönkretették a régi, pa1.riarchális ültetvéuyeséletet az A!I1tillák szig'etein, különöseu Cubában, hová nagy rajokban kezdenek beváudorolni. A köztársaság álkormánya pedig, mely teljesen amerikai gyámság alatt áll, lehetetlenül nézi a folyton növekedő amerikai inváziót, mely Portoricót mál' teljesen elnyelte és elnyeléssel fenyegeti a többi uyugatincliai szigeteket is. "Cl1bában csak két veszedelem vau" - mondo.tta rezignáltan a házigazdám, -"a yankee és a hangya. A yankee uszítja a ,n égert és felfalja az országot, a halIlg-ya pedig a eukol'nádat", Tény, hogy gyermekkori olvasmányaink, a színes rabszolgákat mint üldözött vadakat beállító érzékeny rabszolgatörténetek reg'ényességéből a valóságban vajmi kevés romantikus elemet tudtak átmenteni a mai ültetvényesek a XX. századba. A ma ültetvéuye egy óriási mezőgilzc!asági és ipari üzem a szó legmo~lel'!lle~b, értelmében, a nagy üzemek összes gondjaival es baJUlval együtt, melyek között nem utolsó szerepet ~átlSzaJ?-ak a szh;ájkok és egyéb munkásmozgalmak. Az ~n~~n~lv terme!est lehetetlenné teszi az, hogy a néger Ol'l~Sl mU!lkabereket követel és keveset dolgozik, most J?edlg ~ folytonos, fonadaimi ízű mUlIlkásmozgalmak es a tokeel'ős amerikai kon.k.urrencia teszik keserií.n' ~z ősi ~irtokok ültetvényeseinek az életét. A fehér tőkés es a~zll~es munkáB közö,tt d'llló harc, melyhez a brutális a~eI'lkal ,konkul'l'encia, miatti elkeseredés is járul, úg:r hlsze.m, epen. olyan veres események csiráját hort!~a ll?agab.~n, amllyeneknek a nyugatindiai Szigetek Illar tobhszor voltak aszinterei.
1!l27 november 15.
CSENOÓRSÉot LAPoK
701;
..
Képel.- n Kossuth · szobo, le1cjJlezésérűl: Kossu!h Lajos szob",, ! lIo\'l'lllbN' G· án lepleztek Je Buda-pe.ten. az
°
r-zág"n:iz· külföld kópviseleteinek r",z"l'éleJéveJ, nagy l' OInpá,al TI' n clozlék. 'I'iihhsziiz koszorú",l1 h nlmoz!ák el a S70l>l'ot a ldildött"·gek. ('<:('/,;ifTp, telt·élele.)
I",."n. A 1011'111.·z<'-! sz,i't.ezernyi "mborliimcg jelenlétében S
ka:-;zpa!,l1n('"IlO~Jlak meghagyta, hogy HZ állá;;t ugyanugy (,~lDaltaf;sa mrg, mini a másik puskánál van. ,~zakaszyczető nrm válaszol. :\Ipgérieíte? kérdezI az l'zredr..;. Én nem úgy akarom ~ azért is
J\
nem csináltattam meg eddig, válaszolja 11 Rza,k aszvezető. Elképed\'(' néztE'm rzt a jelrnE'(E'!. :Majd nz ('zredeR ismételtE' első paranr"á( és továbh ment. Kénlrz(em, hogy rz 11 Rza'!mRzvrzető nrm nagyon fegYI'lmetlen ~ ::\'rm, "ilágosíl frl [lZ l'zredparanc;;no'k - ez mindegyik mint parancsnok felelől' a harcért, n győzE'lemért. Ez a cpl, a töhhi sok p:oernyi kiR dolog, c ..,ak eszköz. Ha ily pszközök mikénti alkalmazásá,ball más véleménye11 van "alamelyik, úgy azt jrlentlwli és jelenti is, legfl'ljeiJlJ 11 jelpnté" módja nem valami katonás szinezetlí, do PI'l'l' lwm i;; feld el iink :-;úly(, mert mosl a kiil;;őség nem fontos. Az a lényPA', hogy helsőleg legrl'lH'k ft'gy"ll1wz<,t!pk és m<'g i ~ t<,~zík kö Ipl c~ségii k('l, llWrt hállnilyen vé-lemé-nyrn ,"annak is emhrrrim, vagy ]}lrgmngyarázoJJl nekik, bogr úllásponljuk 11('lyII'1('n, vagy Jwezl ncm jnrlom .:-;~ii!(ségrsJl('k, /Ikkor (.II'('ndl'lr'!l1 panlJlCHOl1l végrdwJta"al s a,kkol' /Izi h:ljiizálnyi pOlllosf'ágg-al ]lll'g is tpszik, mert lud jrtI. hogy elZ köteIN;:-;égiik. . 'N{>Jjány nap mulya: A ll'g{'nysrg ehédjéél'l ltÍ voz"ii :1 ,,(Ilw]],(,l, JIlinll'AT :100 lép{>:myin' l<,\'Íí crr1ííl,p. Az oroszok llJ?,'yalll'kkol' :-;zínll'gl's ltÍnHHltÍ"t 1111{>zkk. J\ jpo'énv"égllől lalán ('gy is a klll1ybll nwl 1,,!1 11111 1',1(1 i , '~Ifn; az ig'('I1 {,I'é,,, gyaloA'"ági liízh,:n}1 f;ík /lJij
II
sőleg fegYl'lmpzetll'neknpk látszottak. d,> Jlwg belső fl'gy<,1f\m, a köll'll>sségt<,ljesíté" érzete.
"olt
a
Láttam eg}"ikf'zomszé-cl századot.
8öté-t éjjel
g'yülC'ke~el.~ a.z oroi'Z állás rlőt t. Halk )elre eg~'
hang nelkul llldult 11éllla I'ohamrn, l<'gazoJt négy pgymás mögöt I i orosz állá"t. betöm t..' azokat, foglyokkal Pi; orosz géppu~kákk111 viss7;nt6-rt állá"tÍha. Veszll'ség ,"olt az eg{>,;z századból ('g~' balott. a ~zá zadpanmc"nok. Rötélhell gsiilekezni. ('g~' lö\'~~ 11~l kii l roham ra menn i! É;; lllinden ep:~' l''' (',n tá r 11 helyén volt. Ez a hel"ő fE'p:~"elel11! l<}lgondoltam, ha pogányok l"nnélll'k, l't'ttentö nagy 'kőiömhre fl'lállítotl, kl'lI1pny,"ol1ású gel1\ltÍn istemég lel1m' a hiÍl\'Clnyuk. clt> az alapzatha hatalmas hel ilk kd he\'él'yt? ml'~~Z(' l;Ít~za na <,z :1 ~z!Í: K 0I r /psség!
t \,;ak ol "an (',;t'ndiírökI'l' 1"'111'1 hízni ;\ nWl1nozó alo.>ztály hl~.~ülelpt. akikhen a Iwlsií f,'p:y~h'llI ,;, köiph's.<ég-érzl'l oly l'r(í", hop:~' :lZt "l'nmlif~l\' (';:;íhi. tá" >'1'111 ingathat j" llWp:, akik ,'ll,'niírlC>" nÍ'lkill i" mindíg- hí\'Pll t l'l j l'sít i k köll'h'''",'giíb'( ,;" I1wgúll,i:ik hrlyiikel, ha kl'lI, még ,'I,'tiik úrúll i,. , 2. c\ Ill('gfig~l'I""I'l1. puhatol,Í:,,')!l ~, ,'z:ill;\1 ,1 lIYOll1ozúsl \'ép;Jlií Öt'" lúmog:ltá",ín ki"iil sziih\'g "()l na a rrn is, hng~' olya II hiílH'",'kkm,;n",'k ki,l"d tpsélH'z , ,1Ilw]ypktH'>1 lll'IHl·"ak a 1ll,'gtig' . ' ... "",,,, ,l" :\ szoros" II "l'l t nyomo?as ,,/.ú la i i" nagy,)hh l "riile l ru \'PZl' t III,k. kiilii n :1 n~' (1I11l1/.ú,!ln II k i kl' 1': .1' II l,'gÍ' lIy"l'g Ílllj 011 rt' II ddk I'?t." rt'. \ nyt)ll\o(.ú~i 1l\ht\l~l\p: :t Z \\gy~l\i k. .\l'\\:"~\\~· ,. .kk\l., :-;7.nl'(l~ tl~~ : ,,\~riig·g:~~·d ~t\1l ~\\1. nt' lh'IUhtlg',' .,t ~\,. . :"",'.,;,, ~
0(\
millil~'1I 1l1iíl>\.dlk \':-\'IHlllrlllil "('Ill 1('lwt .ill II \'\))lll, :' ,)I 111'\ ,-In l, \":1AY ki kí'pl'Z111. , . .\ z \',~'~ lk i\.lli:111H'g'~ I·i hányáhan d.IlIp;IlZll n~,~11l ).;:\';1'(,1 kid.'riilt. 11\lg~' klllll111l11llst:l, ;Jgl~'1.~ll!:. 1ohJ' l11unk:,,,t. "ik\'l'iilt is lIIar 111\,;1,\'1'\\'7,111\'. I'Jlo7,olpg IlIl nal'\lkig' 'L'at:in ('ll ~alp:úlnr.iúnh;1I1 ta:',tó~:kod()t~: ..\1. ii~\'n('k 11('I\'I1('n \ "ló nYl11l1oz,ísa :,l?' on,úl~ I('Y,o I.n't j0 'n~-\)n1\l7.tH':"~'l1\lf;l'l, igr;l~'h~')'I)$Z1. l rr:l'h:\~ . k')~r: I\\'Olllllzni Tntall I'S ~alg'nt<1rJanhilll, '. ng~ ,\ .Jz\'l' dolgát, l'lu(nzik, dl' 19r n hO"'''7: 11 ilh)' miat t i:; 111'111 igl'n Il'RZ (,[,0dI116n)'. 'agy pedl,p; átir:17. ~lt"'lll'k 6" Illi törtr nik nkkor? . \ 2'. rpPl'n,kl\'I'z{>n yl é"I\' kl-riiltí I'I'ndl'R jiÍr(ír k:lpja fpladatal~l, h"o"'" :1 ~ziibl'"'l''' uwo'á lla!)íttI..;;okat . eszközöljl'. Vr-' , , l"''' , h ' ' Egylk tt ' l ('"eúdt1r :st'lll ynlnmi iigyel' nyomozo, tI' nt Ira anll kerül II d01og. Rö\'idm említet tt>ll1 ezt az l'Bet!'t, dc Iel:-:orol· 11<1 tó \'olna 1111'0' $zlim talan példa anna kigazoJására, ho~' hizonyos "'e~ell'kbl'n e.~ak polgári ruhát is vi"elhetti igl'I1 jó nyomozó ~sen?őrÖ'k él'h~'tnek e1 e~'ec1 mrllYf. Athl'lYl'zés vezt'nyles, betegseg f'tb., szoval n szolgála tot· t('lj~,ítők létszáJnüngndozása 'következté>ben számtalan örs gyakran van a bhan a helyzl'tben,hog~' egyetlen ügyes és leleménYl'S nyomozója sin0S. ~Iásl'észt pedig az átiraiok és megkere· ~éS€'k útján történő nyomozások eRetciben, az ügy érdemi részét illetően már az adott köri.ilményeknél fOgTa is, elenyészően esekély a yalószínűség pozitív eredmény felmutatilsára. Tehát a nyomozó alosztály csendőrei hiyatva volnána,k különleges és na· gyobb gyakorlatot, tudást igénylő esetek nyomozrísára. TIyenkol' természetesen az 1. pontban emlí· tettekhez képest, éppen megfordítva, az örsök lennének hivatva CI nyomozókat támogatni. Az örsökön vannak kivá~ó nyomozók, a'kik minden viszonylatban cigen jól megállják helyüket. Ezeknek tömeges elvonása nem lenne célravezető, mert azokra ott szükség van. A nyomozó alosztály felállitásakor az egyéni jótulajc1onságok tekintetbe vételével oly legénység választatnoék ki, akikben a nyomozás iránti hajlam is megvan. Körülhehil háromhónapos nyomozói tanfolyam után, az alosztály működooét megkezclhetné. Az ilyképpen felállított alakulatnál a továbbképzés is sokkal intenzí· vebb, alaposabb lehetne. Így elérnénk aztán, hogy olyan nyomozóink lennének, akik a bűnözések mikéntjének korszerű haladásával 'sZlemven minden· kor felvehetnék a harcot, az eredményre Y
1927 nOVf'mber tli.
CSt:NDÖRs~ot LAPOl<
J' ~ \'fJl\alku7Jh,ilik ilyr'l\ "!':l't, \ 'I I hdo IIOU·V 'IZ o"1-Ú"I,1('I/..l'(' ~'I < , '11'111'1' la;~0' 1- vpn"1' t t kiarlja nz Hgyr arn ot 'IZel' 111 ('1T(1 < <~ \ M k' , ~;I'1 Ic'g PPIH'11 Pgy I)ly~n .in 1'{;n,pzpt.~.I~fH. 11,"1 ,~la~. , 'l o~~t:lly 'szekllPlyél'p h():-;,~Zrlhh Llllozko· JlIl]) IIlC \1 I1Z "'. < • • '. 1J , ' I t O· Ila ' l"mil-PP1)C'n jf; legyPll il r r) og, fl l cas Vl'gC. l ( \, 'k . ' k" .. "'I'I{('zo" .]'''lpntps<"k r~a' . mOZdl "', 1 ..' ~zprll .k I{('l'll'" (' IIH'? Ik( ké wt aclnllk s hacsa'k egy-ht kocka J::l lWn}7.1 , a ) llen1 to"l{/..l"t"" a nyomozo aloi!7,. " \. "". E~t:l'" ne ~ kellene . . I(Cj) lrl RzéklJC'1vén felállítanI, mert hply?p. t ,L'l Y1 ,'1 k"j";i' " . J, , .. . l b' , d" "k tiiknél fogva is tága~)h 'laloko1'1'e ll~O ~sf'~. ~!'f) hizonvo;; e~<"l('kl)('n mml rgy t('sl v01nanl1k kIknlrl hdő,k" nagyobb leri.ilcll'e is. , Nej)~ látszik célszerűnek, hogy a nyomoz~. al; o,.;ztály parancsnoka a kerii.~etnél l~7hen el <:11 (10 tiszt is legyen. Ennek termeszetes ~ov~.t'kez~lapYl~ Jenne, hogy gya'k ran nemcsa~ a ~aJat ugykoI'~hp~ tartozó teendőket kellene elvegezme, hanem a tobhl rlőadókat he darab mellékkoosis motorkerékpár és 10 darab 'k erékpár. 'C'tóbbiak II o'yorsasáo'ot és az egyéb közlekedési eszközöktől va16 filO'get1~n. séget biztosítanák. De más célt is szoJO'álh~nának. Külö?ösen a gépj.~lművek elszaporodása folytán. ti. .. :<wos()lkon klvnl eső teri:i.lete'ken is mindjobbUl1 eloter?e ?yomtü a közlekedés mikénti ellenörzésé. n~k k~r?e,se. A nyomozó alosZltályok felállításántl a cel !'llel:eset meg lehetne hiséreini mert ha a motor. k~rekparo~ esendőröknek a főbb' útvonalakra Y:11(í hvezenyl~e erC{lménnyel járna, akkor a fejleml'.... nyekhez kepeBt, Yag~" csak a nyomozó alosztúlyok 'L
"
'!I'
"
~
-~# -
" fl-
1927 llo'6l.llber 15.
-=~---
CSENDŐRSÉG! LAPOK
fel használásával, vagy egyé b alakulatoknak is 1l10torkel'ékpárral való ellátá~ával a viszonyok folyt<ín mindíg erősebbé váló kérdés nwgoldást nyerne. Fentiek mindenesetre ~ak egyéni vélemények. Több ú t vezet R ómábu . De tényként el kelJ fogadn un k, hogy a vált ozott körülmények szűlte helyzetne-k megfelel ően haladn unk kell, mert késedl'lmeskeMssel önmagu nk alatt v,ígjuk a fát. ~~
..--..............----..._--
A vizi közlekedés új l'ellds~a bályai. A u emzetközillek ll)'il\'ánított vízi hálózat. Irt:.: ÉLTHES GYULA (li'.
•
,A víz~ közlekedés mikénti gyakorlására ,"onaLJ~uzo~ag n~lunk s?hasem voltak olyan részletes és altlk meg a hajózá;;érdekei által támasztott mai igényeknek. Éppen ezért a haj ózási jog hiányosságait volt hivatva pói.olni a hajóforgalom ellenőrzése tárgyáhan l."Íadott 1340/1924. M. E. 'számú rendelet, amely a hajózás támasztotta mai igényeknek me"ofelelt és úgy a belföldi, mint a külföldi viszonylatban közlek~;1ő hajók ellenőrzésére, a hajó>ki~él'etre, az egészRé!!'iio:yi ellenőrzésre 'és a rendbírságolásokra vonatko~ó'faO" részletes rendelliezéseket tartalmaz, b , A magyar hajózási jog mai állapo~áha~l a !9;a~zos Trianon kellett ahhoz, hogyaDunara e~ haJozható mellékfolyóira vonatkozólag Yégl~ges e~ n:mzetközi soobályzat lélJjen életbe. 1\. tnanom beke,"u>rződéB 288. cikke ugyanis . ~lő,írja. az! a kötelezettzettséget, hogy ta Duna haJozasl Jog~ra vonatkozólag nemzetközi egység~s, megállapodasokat kell lMrehozni azércl(~kelt parit a Hamokna~.. ., , , A Dunára vonatkozó és az 1921. eVI JulIus ho ~:~-áll Párishan kelt egyezményt MagyaJ'ors,~ág, az 1923, évi XI\T. törvényeikkJJe iktatta. ,A torve~~y XXIV. cikke szeri1lt minden él'~le.kelt al~m;n .HaJat tel'iiletén 1örvényllOz{),,;j "ll gy kO,~l~'azgata~~ lnté~ k.. dét'sl'l Í'I et bE'lé]l 1el i 11 Nelllze!kozl DlIl/uUlzo!!S(/!/
707
réS2Jéről ki~?I~o.zotL hajózási és rendőri szabályzatot. (HaJoz8SI R~,n~s~abályok, rövidítve: H . R.) .A 1/~?rJ.,ya.r HaJozas~ R endszabályok az ulm és Bl'mla .k ozoth Dunaszakaszra és ennek nemzetJközi-
neki nrilvánított vizeire vonatkozólag 4730/1927. M , ~z?.nz alat! fl B u;dapesti K özlöny 1927 május 31-1k% 122, s~ama?an Jelentek meg és most november l-én déli 12 orakor léptek életbe.
'f,
Az 1923. XIV. törvény legfontof'ahb rendelkezése az I. cikk, amely szerint a dunai hajózás a fo l.IJmn egész ha.iózhot6 vízfolyásán azaz Ulhn és a Fekete- te!lger ~özö'tt, yakI/nint a' magyarországi szakasz, es pedig a D ram Barcs/ól kezdve, a Tisza a Szamos torkolatát6l kezdve, cl Maros Amdt61 kezd.ve. és az oldalcsatornák vagy vízmedrek nemsetkozmek nyilvál1ított egész vízhálózatán a teljes ('gyenlőség alapján minden lobog6 részére szabad és nyitva áll oly módon, hogy egyik hllialom polgárainak, javainak é~ lol)ogójának hátrányára sem szabad semmiféle meg1kiilönböztetést tenni köztiik 6." magának a parti állammlJk vagy annak az államnak polgárai, javai és lobogója között, amelynek polga,rai, javai éH lobogója a legtöbb kedvezmény! élvezik, .A törvény rendel kezé~('okeL te.sz a vízhálózal felltartási és javítási munkálatail'a. Megállapítja, ho!!." a fentartási folyó munkálatok költsé,g;ei 11Z illető parti államot tel'heJjk, ha azonban e ,költségek tet.C'mesen túlhaladjá.k azt 11 mértéket, amit saját forgalmának szükségletC'i megkívánnak, kérheti a Nemzetkö'ú Dunabizotfságt6/, hogy ezeket a költségeket közötte és a közvetlenül érdekelt parti államok között méltányosan osszák meg. A Duna kikötői'ben ,'agya partjllin ,"aló berakodás, vagy a kirakoMS alkalmával az árukra normális magasságú vámokat yethetnek ki a parti államok, a hajók, a tutajok, az utasok és az áruk átmenő forgalma azonban a Duna nemzetközinek nyilvánított hálózatán szabad, ami azt is jelenti, hogy ~emll1iféle, egyed ii l az átmenet fényére alapított 1,ám, vagy más kiilöllös illeték nem szedhető. _\. törvény intenciója az, hogy a nemzetközi Dunán az érdekelt államok között egyenlő szabad~ág uralkodjék ép. a dunai közigazgatás t'gyöntetíí;::.ége mindenképpen biztosítva legyen . Fontos az életbeléptetésre YOnatKozó rendelet 3, §-ámllk az a rend~lkezése, hogy am. kir. miniszt~ ,.ium az úi haj6zásl rendszabál.ljokaf a magyar teruleten levő de a nemzetközi vfzlzál6zatba /leln tartozó foTy6km, illetőleg folyósza~aszo~ra is "iler;esztette. Ez a rC'ndelkezéR azt Jelenb, hogy az ö~sze8 lwjózható mag~'ar folyókon ér~'~n!~~ hajózási jogot a most él<>theléptetl'tI Ha.lozasl Rl'ndRzabályok alkotnak. A rendszabályok l'endelkezé~einek ha tálya a hl t'lI,tozik tokintet . nélkiil 11 lobogóra, n1Índen fajt;1 , , t ., , If hajó, úSZÓ1l1íí és ÚSZ? n~ul1ka~ép: h~ a,l- es .~za ;1\'onat mnelv il Dunan es a tobln \'IzekeJl kozll'lIH' elik. 'Ezl'loiek 11 kapitáJlyai, yagy wZl,ttíi a relldszn bályok 11 lkallllllzása céljá h,ól ;1 ]lU rt i, ;~l lal~l~l,k n folyam ~eJ1dés)lI't t l'l meghizot! ha t ó"úg-o'k kiyií 1I~;Íp:;Í \":\ Illa g"uknt megnc\'ezni, II hi \ atnlo~ l~kll';I!()kat tl·hllll [;Itni é~ fl'lhí":1SI'II \'nlhmHhd tl'l11\l.
J927
CSFNOŐR"É(J[ LA POl(
11 lJ v ('lili WI ' J~,
-. •
..
K épek a Kossut h-s~n7>or lelep lezésérő / : Kormán)'zó Úr Öföméltósága elhal ad a dí.zszázacl arcvonala E'lött. (Schiiffer fel t'étele.)
A ~l,jók gyors felismerhetőségiik céljából nevet, számot vagy megkiilönböztetö jelet tkötelcsek a hajófal kiilső oldalán viselni. A megállapított számon felül sohasem szabad urosokat a hajóra felvenni '"agy a hajót a legmélyebb hemerülési vonalon túl is megterhelni. A hiva talos okmállyokban feltüntetett felsze J'eléseknek és a mentőeszközö.knek a hajón kell lenniök. Minden hajót lobogóval ,és lámpával kell ellátni, hogy az előírt jelreseket éjjel-nappal megadhassa. A gőzhajó'kat gőzsíppal vagy szirénával, a 'ki s hajókat ködkürttel vagy trombitával kell felszerelni. Mindf'l1 má'l hajó kürtöt, trombitát vagy emberi hangot használ. . A hajó kapit~h)ya.:vagy 'vezetője tartozik ügy~lni ~rra, hogy a hajózást ne akadályozza és más vízi iárműnek kárt ne okozzon. E ",égből mcnet;:;ebességiike\ csökkenteni, szü'kség esetén pedig m!lgállani kötelesek. Szilk helyeken és ikallyarulatokban az előttük haladó hajókat nem szabad túlságosan megközelíteniök. Kettőnél több egymá" mellé kötött hajóból álló csoportnak eresz'kedni tilos. !{!ét va.gy több hajónak egymá:s mellett járni nem szabad, kivéve azt 11 k8'\-és időt, amikor a má si,ka t megelőzi. Evezősversenyeknek (regattá:knak) vagy vízi ünnepélyeknek a folyón való l'ende.zéséhez a folyamrendészeti teendőkkel megbízott hatóságok elő zetes en~edélye szükséges. Halaszásl"a szolgáló gátnak vagy Irifeszített hálónak a hajóútb311 való elhelyeoose tilos. Hamu!, salakot, ballasztot a folyóba hányni
csaJk a parttól húsz métel'llyire és legalább két méter mélységű vízben szabad. A kitérésre, a megelőzésre vagy szembt'n talá~ kozásra előírt jeleket szi.gorúan be ken tartam. :'IIás hajók vagy a tutaj ok útjába menni, erő:; kanyarulatokban és sz ük helyen kitérni tilos. A Hajózási Rendszabályok további szakaszai részletes és határozott rendelkezéseket tesznek az éjjel vagy borus időben való hajózásra, a hangjelekre, a lá'l11pákra, a horgonyzásra és kikötésre, az iizemképtelenségre, a sérülése
)927 noycmber 15.
iú9
CSENOÖRSÉOI LAPOK
Budapesten a Margithíd és a Ferenc Józsefbíd között nem gé-pen'jű hajóknak Ne;;zkedni tilos. Ez a rendelkezés neID vonatkozik a kiR hajókra, az egy útra épült hajókra, a hudape"ü piacokhoz árut ;;zállító deregl~-ékre (csónakokra), a tutajokra, valamin t azokra a hajókra, anwlye.k az árúmkodás lebonyolítátk t rrmé.szettől fog-,'a hajózha tó két sza kaszát ös ~ze
a m. kir. állami relld{)r,-ég lJ] ííködé"l tpri.iletén pedig ~l lll. kir. állami rendijrség hatá."körfbe tartozik. Harmadfokon minden psetú ell a beliig!Jminiszf bíráskodik. A feljelentésekrt tehát a fij5zolgabiróhoz, illctől(',!!; az állami rl'odőrsép: kapitányához kf'll mE'gtenni. A Hajózási Rendszabályok 4. §-a a szintén pgyen:kéll( felsorolt szakaszokban megjelölt kiseb])fokú mulasztásokat é-; H)ndszegéseket. amelyek kihágásnak ·nyilvánítva ninCRE'nek, nyolcvan pen· gőig tE'rjedhrtő péllzbirsággal (nmu pénzbüntetés · sel) sujt ják. Tel'mészet.szerüleg eZl'-kben az esetekbE'l1 a rendőri biintetőeljárás szabályai alkalrnazá!"t nem nyernek és 'a paranccsal sZf'mben tanusított engedetlE'l1ség e"etében (H. R. 3. §.) mindaddig. amíg a Jcifogásolt állapot fplmáll. a pénzbirságot ismételten is ki lehet f'za bui. E pénzbir;.;ágoknak kiszabása az illetékes Il1. kir. révkapitányságoknak (hatósági jogkörrel felruházott lll. kir. révkirencleltfiégeknok) hatá~köl'ébc üntozik. Egyebekben a hajóforgalom ellenől'zésél'őJ az 192-1. évi 1340. M. E. I'zám alatt kiaclott kormányrendL'letn ek a rendbir;:;ág ki"zabásáról szóló l'cilcll'lkezéseit (VI. Rész 48. ~. 3. p., 49-GO. §.) lI1egfelelően alkalmazni kell. A hajózási rendszabályok egy -e~' LivatalM példányáyal minden iizl>mhen l e vő mngyar belvízi hajót - II hajózá"i rend~zahályok (). cikkéhen meghatározott "kis hnjók" (20 tonna ,-Íznél nem szorí tanak ki töhbet) kivéh)lével cl ke]) látni. Az
kÖs~ék.
,,
II
t t(d J é
I
~
p'
'nl ,;1'0
oz· M
A minisztérium a 3. §-han a baj6zá~i rE'ndszahályokat kiteljeszti a magyar területen levő, de a lIl'lllzeiközi vízihálóZ<'ltba nE'lll tartozó folyókra, ille lőleg- folyószakaszokra is. A. 4. §. taxativ felsorolással, ami a félreérté<;E'ket kizárja, egyenként idézi a hajózási rendszabályoknak azokat a szakaszait, amelyekhen foglalt rpndőri rendelkezések vagy tilalmak mE'g-szegé~(' kilzágást képez. Az ugyanebbe a szakaszba foglalt hiintető l'ende}kezé~ek szerint, aki a rendszahályo'k ban me.g'határozott kibág-ásokat elköveti, tiZE"llÖt nal)ig terjedhető elzárással és nyolcVl3I1 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel bün tete.ndő. Érde.kes e rendelkezésben az, hogy amíg a Xelll7.etköziDunabizottság által megállapított Hajózási Ren
1\~ "Jld,- "
1\~fI ... .'ulh
.\ '.u ljf)l
k/'lJl f'': t'Sfi'úl IH\:-. t \·th,t llh'tI'l.
' i'.'\·,t~
\ l'I "' UY\ A lbi'
CSFNOÓRC::ÉOI LAPOK
to
:ilbmi f\'IÜ~) ~\h'ft, y:\lmll ill t ,IZ (\lIl'nőJ'zéssc1 meg híl':~)tt l'\\lldt\~:~\t i kö/~~\g~\k kÍ\AIl~!Íg<Í11o'1 :\ vezető köte
h':; ,lzl lllllHknkllr lell1lut
\ most ismerte!('! ( hajózási r<.'ndsZ
................................................................................................................................... Örspa ra llCSllOkképzés. Irta: TOLDY ÁRPÁD száza
A csendőrséO' sajátságos szervi tagozódása az
őrsöt, a lrg'kisebb egységet, állítja a leg~agy'obb
feladalok elé s parancsnokát oly hat~~kol'l'el ruházza fel, ami felölrli egész szervezetnnknek csaknem ös-szes hivatásszenI kötelmeit. A hatalma" 1)1'0'anizmu~nak itt lülrtet a vére, ezek képezik annak éJ'~ékeny idegrendszerét, ezekben él a testület, ezek egyenként alkatrészei a test~ile! gépez~tének li képviselik egyúttal azt ,,<1 tek~?te~yt es hszt~let~t parancsoló, mindenek E'lott erkolcsI, de ~nyagl erot is, amely egyúHal a testület erejét is jelenti . "Cj utasításunk ehhez képest oly magas pIedesztálra is állítja testületünket, melyet más intézmény bizony nem yallhat sajátjának. Magasztos hiv~tás: őrködni egy nemzet, egy állam békéje felett, bIZtOsítani a 7l<wartalan munkát s megőrizni annak erkölcsi és anyagi produktumait; felemelő érz&> tudni, hogy egy egész nemzet szeme van rajtunk s az a nemzet bizalmával tüntet ki és szeretetével övez körül. ~l nagy szervező munka - testületünk életre keltése - után a magyar csendőrlegénység, de különösen az örsparancsnokok voltak ~zok, akik odaadó, önzetlen munkájukkal s a híí szolgálatteljesítés ragyogó példái val megalapozták annak tekintélyét s megőrizték azt a legválságosabb idők ben is napjainkig. 1882. óta nagy változásokon ment át minden; gyökeresen megváltozott a világ, nem ismerne rá társadalmunkra az, aki azóta esa'k most látná uJra. Más lett az 'emb'8l',ek élet- és gondolkodás-módja, a legváltozatosabban fejlődött ki a mindennapiÍ, élet, ezer meo' ezer UJ munkak~r képződött, új eszmék, új gondolatok tamadta!k a lelJkekben' a haladás a fejlődés, az előretörés nyugtalan sz~lleme űzi' az emberiséget újabb és újabb tervek és célok felé megszünt a tétlen tespedtség, letünt a Pató Pálok koya. A vá!~ozott ,gazdasá~i, helyzet, a megélhetés ~zamta~aI} UJ !orrasa, az Ig,enyek megszaporodása ~tforI?-alo hatassa} .volt az allami gépe7.etre is, az allaIDl szerveket UJ feladatok elé állította ezek munkakörét kibővítette, sokoldalúvá és fel~lősséo'. teljesebbé tette hivatásukat. b ~ emzetjil!-ket, !l n:agyar áll~mot egyik sorscsapas a masIk utan erte. Az evezredes maoyal' törzs azonban erősebbnek bizonyult a pusztító viharnál, - megtépázva bál' _. új gyökel'eket vert s megindult ereiben újra a pezsdülő élet. " ?i em~e!i é~e~~nk új al~pokon nyugszik most, UJ celok IranyitJak nemzetI munkánkat: menteni,
1!l:t7
1J()Vf'llId"w
15
'<' [ . .~ v"1'HH7"éII-lZf'!PZnl mindHzt, \'I)lE'11I g'vu" ,]. [('n , I' " .' l lk "11Iuit ' ,'IJnl;' l en c][(.kozol[unk. O,,:-;zp:-; renr p. f~;t,f\Sre ·" I,OlJll) c , , , "k 'ég h . álló ]1C'lllze!i l'rőiJlk lathaveiNlel'e vaT~ szu s " og) llIunkéínkat siker kOl'onázza. O~:08zlallr~::;z, Jyt Ile;, kiink is e munkábó!. A néppel k~~vetlenul f'I'll1lkpz() öl'seink vállára l1ehczeilik a l~gtobb f~}adat. , A változott helyzet tel'meRze~~~l'ul(\g ry:a~ (:rnbercket is köve1el az egye::; pozlf'lOk hétoltesel'l', III j 11 t l'égen te. , Uj Szut-unk már figyelembe vet,~e ezt es olyan követeiményeket támaszt a csendőr61's parancsno, klá.val Rzemben, amihez - hogy .mE'gf~1~lh~8s~n "ok tanulá sl'll, nagy tucláHl'a, szeles .lato- es lSll.~e re1körl'e, úgy aka t onai eréll~e~, mmt il, c,,<;en,dol'szol o'ála t által mcO'követelt k lllonleget; k epes t; ege k b b dolgában ritka nítrrmeltségre van szu"k'8 é.ge. Rámutattam röviden az imént arra az átalaku· 15'::;1'1\ anli az elmúli évtizedekben és a közel múltban ~ n~gyyilágban és nemzeti életi.inkbpll is végbement. Szükségesnek tartottam ezt azért, mert II múlt tanulságai és a jelen kérdései szabják meg a jövő munkájának irányát; ezek teremtettek új helyzeteket s állították testületünket is új perspektivák elé s késztetnek bennünket oly intézkedések megtételére, amelyek az új változott viszonyokadta igényeknek megfelelnek. Rátérek ezzel munkám eredeti tárgyára, vagyi::; ana, hogy milk ént képezzük ki azokat, aki'krr örsein'knek vezetését nyugodtan rábízhatjuk s hogy azak megfelelhessenek mindannak a nehéz felada tnak, amit a nemzet és él testiilet érdOlke ma 'követel. Hogyan történt eddig az örsparancsnolrnak alkalmas csendőrök ~iválogatása és örnparancsnokká való kiképzése~ A háború előtti időkbe]l kedvE'zőbbe'k voltak a pótlási viszonyok. Derék magyar fiúk szívesen jöttek testületiinkhöz, úgy hoW az volt az elv, hogy csaJk h'iszolgált fiatal katonakat s lehetőleg csak volt tiszteseket "ettünk fel. Tudjuk, hogy az, aki a régi hadseregben töltött katonai évei alatt mondjuk tizedesig "agy szakaszvezetőig vitte, a legideálisabb anyagot képviselte csendől'ségi szempontból. Az így felvett próbacsendőr .f hónapos próbaet;endőriskola végeztével kikerii.lt az örsl'e s ha itt ügyes, használha tó csendőrnek bizonyult s jól V'olt minősítve, már négy-öt év múlva is bekerülhetett a hathónapos altIszti tanfolyamba. Itt megt,:nu!t<1;. az örs~ezet~s~ez szükséges szolgálati, ügyvIteh es gazdaszatJ Ismeréteket, katonai kiképzésre nem kellett különös súlyt helyezni s ha a tanfolyamot jól végezte, mint II-od altiszt nyert azonnal beosztást. Ez a ren~s~el' az, el~edeti tehetségek, a legalkalll1as.:'\.bba~ kIvalasztodasa szempontjából ideálit; volt.. ,Hi~zen ~z a, c~endőr, aki igazán szerette és ambw!onalta hlVatasat, akiben tényleg volt ráterl~ettseg~ s,~ol'galom s munkakecly, pár év elteltevel mar orsparancsnok lehetett, Elérte csaknem a legmagasabb poziciót a fiatalos munkabírás a tette~'§, a szellemi és fizikai l'ugalmasságának csÓcspontJan, , Amíg idáig jutott, sarkalta meo'feszített munkara a m~l!ánylás, az ~~~smerés, a~ érvényesülé::;ne~. le~et?sege s mu~kaJanak értékes gyümölcse: a, koz!ll~ SIker. Ha pedIg elérte örsparancsnoki megb1Zatasat, az a tudat fokozta ambicióját és munka-
(
1!l27 llo\'('mber 15.
CSfNDŐR<::ÉOI LAPOK
711
'" H"Jiel, "
•
f
Bul/ope./el! meg/ar/oli c.endőrlis2li auberhtS-va,lcíszlopogldsról: Dr. llakovs>'lky Iváu ny. belügyminiszter a díjkiosziás uj'án rövid bpszkd kpwü~ben llléltai[:" fl lo\·as.,>pOl'j jelrntiíségét. (Scllfi/Ter fel.'élele.)
kedvét, hogy igyekezete nom volt hiábavaló, hogy ügyes emhernek tartják előljárói, - hogy SZOl'galmával ps tudásával vívia ki magának helyét, megelőzve kevésbé alkalmas kortársait, sőt jóval idősebbeket is. Megbecsülte magát, mert érezte, bogy csak tőle függ, hogy őt is becsüljék. Így tartott az örsparancsnoki helyek betöltése egészen a nagyváradi altiszti iskola felállításáig. A közéletben végbeTI1ent változások érezteL-vén hatásukat a csendőrségi szolgálatra is, megszaporodtak az örsök teendői s az örsparancsnokot is nagyobb követelmények elé állították. Ezért a nagy, váradi iskola kiképzési ideje már 10 hónapra terveztetett. Alig végezhetett az első tanfolymn, kitört a világháború s me~'akasztotta a rendszeres kiképzést, a harctérre szolítván csendőreink legjavát. Az anyagpótlás szünetelt s az új örspal'8ncsnokok kivála.sztásánál meg kellett elégedni egy ViZRgáV'al, amelyre az alkalmasnak látszó jelent.kezők verendel tettek. A nagy világégé,<:; s fl, forradalmak lezajlása után - mondhatnám - egész 811 a mai napig abh81 élünk, ami a régi jó időkből megmaradt. Azóta régi cS€ndőreink közül az idősebbek és aJk3Jlmasok rövidebb tanfolymnokba .kerültek II
zeitségl' van, vagy pl. ha a hOll\'éd"égnél már tif::zthelyettesi rendfokozata volt ~th. Az alkalmasok közül is az idősebb - fl. hoszszabb szolgálati idővel rendelkező - rék 11uh mclÍ (W-) tÖl'zsőmle"tereink, .A llL'lll~z nll:,g'01hett't-\) viszonyok, új gondok n cSHlúdal
~
1!I:lí 11.,\""Ii"-'I' l!i
CSfNOÖRSÉOI I APOl,
,( ( ', 1- '\zt· dl' ('1'1'\'11 ,'~:\'k \ nIInk, :lkll, IIH'P-IIH'Il. (I \ , l' ;,' _. \1 "1 I 1 \ 'S1111'1 '1'1.1 H\L) \, ;'}'I'\'1l .\ t \'" I n t' 1\1\\11\' ]1:11'<1 l. " • ', : I u , "1"l.l:\""Ullk :l n'Il\I~l.l'I\'ll. . ' l"\ fi 'oc
-'
i\;lralll't'll\lk"ink ,állnir", L'11111'Z Pl'llrp: kellH'ny,
1:1-
tal \úlbk kl'1lenE'k. " -., , ' 1 1'" ,_ :\ ;"iik n)()~t múr hn"'v lIJ I:3zut -uuk nIl ,ov~ . l ,,,,' " ' <", J-I ' l és huo,," honnan ll'! lill'!,!' e!,!' JO orspariln~Slln, o /:'o J llll'rÍth0li ~IZ il t'ziik::;{>ge", It'lllcrl'lt'k~,t. l 'ITéLl'!.!jllhh tanító 11 gynkol'lal.".c..~ n~ (' " .l . ., "ll' 'k " IrU(í] fonT;! a cscndul'",egncl, Ulri I lllIl\l"ll lZI ,., ld ' t f l " llll tar"Zl'll Ill'lll az a p:ír hónap, [lmL't 19 a ~ < l t tlll l. hmlclll :l n.íÍl'rI!ll',t Iség ~.s glal~~r a,ll ~~o 1~;t !,!'azda.g tapilt'z([t1al<1l ~.::;. a~. 0.~1~~eP.7:::;> !~1 t.~ \ a , e';l'lIdoI1 az 01S ,~zdes~ ll. 111 '1""~ 'lZ Ilo'H'" eo. l Inaz az fId, a tapasztalal, a g:fakorlat so.' tllimlL~ll'l~ megtanít, dl' többre JlcfI:l, 111l11.~ ~~ll]('!]J1y\~ az adotl hclyzetrk mulatnak, aI~11t a kO.l'lllmenyl' \ mnO'ukkal hoznak::l főként nem tobbre, mInt amenyn)~{f az l'löljáróm példá~.áb~l l~tok. ,. . Tény az, hogy az onkepz('sben,.a tudashan mhe kell verulUnk, h?KY llH,>"tal11 i)l'Sparallct'nokail1k köz~l sem hala.dt mllld('gylk t~! dás dolg,lban a llwg,oaltozoti vIszonyokka II sot tl.kadnak ohanok is, akik még abból is, auut fiatalo" frit's ~.;szel tanultak, hizony::;okat E']f('l('jt('ttl,k. .JIinI pedig az új generáció kiképzésére és oktatására első"orban az örsparancsnokok vannak hivatva, nem lehet megnyugtató az eredmény és nem lehet a múlttal szemben fejlődést vámi akkor, ha a ,.tanár" n('m tud töhbet, mint amennyit mé~ ő tanult 20 évyel ezelőtt, sőt ha még ebből amI természetes - f('lejtett is az idők folyamán. Pedig megköyet('li a t('rmészetes fejlődés, hogy minden új sarj, minden új generáció feliilmulja a régit, értékesebb, tökél('tesehh, kiilömb legyen a réginél. A stagnálás már magáhan kizár minden haladást, a dekadencia pedig az pnyészct biztos útja. ej Szut-unk 100. §-a g('rincét adja azoknak a f('ladatoknak, am('lyekn('k ('gy jó örsparancsnok meg kell, hogy feleljen. Ha a követelményeket sorba vessziik és vizsgáljuk, hogy az egy ('sekhez szi.lkséges ismereteket, hozzáértést és képesítést hol szcrezh('ti meg az ön:parancsnok, rá fogunk jönni, hogya gyakorlati tapasztalat és a mai örsparancsnokképző tanfolyam ehhez legfeljebb csak akkor elegendő, ha előképzett ség é" szellemi képesség dolgában rendkívüli alkalmas egyének állnak rendelkezésünkre. Ilyenekkel p"edig éppen az imént felhozott érvek következésekép manapság már nem és még n('m számolhahmk mint többséggel. A 100. ~. követelményei: ""L~nkadatlan kötelesség-teljesítés", "emelkcdl-'t t ~rk?lcsI fe!!ogas, al~pOti rs~ndőrségi tudás", "hizto::; erzek a kozlJlztonsagl vIszonyok felisillr1'ésé'Vel szemben, kíváló nyomozási tehetség jó emlwl'ismeret", "nevelő-, v('zető- és oktato kéÍ)é.;;séo" n'ndelkezúk tovább.á a, katonai, ('lőljáró össze~ ;rén}'civel, legyen tekmtelye a tar~adalomban katonai gyako,;-Ja!i .tudása, legyen olymérvü, aill~nnyil'e a (·"endo~·spgl ~zolgalatban szük.-ég(' lehet. '. ~fmdr'zPI1 tulajd0!l~~gok, értékek és képc::;ségpk hu tokosa az ('",zillr'nyl orflpan\J1(',~nok.
't ) '1,
"
....... ( l
".
· (l'I l 11'\11 11;1('1I,,,~p"tp]jl'síI0f;llI'k ( \ ~ t"'I , " , l (~s I' l'III,,1 I . \ l a II I\t1 ,"1 -I- f('ll'(I":'';lwk I'I!'n",-;f.·1'1' 1'1'1'1 (, I 1 bt· .. " , I1:1.1 I' I~l\(1(' It , (II' \0 (I~ , -"Z ~" 111'\'cll;s)'(' van ~Zllkf;l'g: HZ!' 1'1111 (1 an) JlH' fl , 1 OS,., J II I ps fizikai fri;;;;cség rl)k!)Z~Ha pR ta~'~o.s . J,~"ll:gl~Va;j:.I, kiCRiJlYps rmhrri gyal'lofiagnk mcq6gYI II~' U~ .~I ídnRn, hnjlá1'sias önzp(lellRPgJ'f' valo npv(>lp.;;, :IZ 1)11!1lcgtngmÚís tadós gyakorl{u-m, f:la(ln) ok , lilJI~tll~ vallasossag :l1'1!lm;:I, tc l.1i rsít6séJl('k mcO'kijvelel~s(', c t , l t" t' ' 1( I S IIl ~" !1'l1zaszcl'ell'i ápolá!:il1, _hazan,: 1]1' pnp1ml~~JI' 1'rtr kövelendő példák a múltboI, a~ rrkolp,;tl'lrn I.'~ IP/w' plE'l E'll'('tlentő kövelke~l11én:yPlnP~ ~.z:'11t I·lt, t ,;:/.tiégl's jPlJemre nevplés l'l'ec1ménre.zhet. ,. Ha kérdezem, hogy az eddIgI nevelt'S1 rpIlch;zrJ' déri-e mindezt azt kell yálaszolnom, hogy nrm: inínyt szab, de'a mE'gkezdett munkát nem fpjpzi hp, hanem azt főként az egyét1l'p hízza s hogy altisztjeink között mégis találunk klválól1kat, túlnyomóan egyéni érdemnek kell tekint('nilnk, nwrt pzpk az alkalmas, értékes anY'agból fejlődő tipikus "sE'lftlla de man"-ek (önalkotta férfiak). Az "alapos csendőrségi tudáshoz" tartozik az ö"sz('s c:,.endől'ségi utasítások, a teljes polgári és l'észb(,ll a katonai Btk., a B. Penendtartás s mindazon törvények, rendeletek és szabályr('ndelptpk ismerete, melyek akár eljárási, akár felügyeleti hatáskörébe tartoznak a csendőrségn('k. Az alapo~ tudÚJs megköveteli, hogy minden előadódó e<>etet HZ örsparancsnok hiintdőjogi sz('mpolltból azonnal és biztosan felismerjen s minden esetbC'Il p1'eCiZE'll tudja, hogy a fennálló utasítások milyen eljárái'ira kötel('zik a csendőrt. Hiányos tudás s ebből eredő 1évedések a testület tekint'élyét és jó hírnevét veszélyeztetik. A közbiztonsági és belső szolgálat kezeléséh('7, szükséges teendők pontos ismerete alár('ndeltjei előtt is legjobban biztosítja az örsparancsnok tc· kintélyét. A csendőrségi ism('reteket a le('ndő örsparancsnok most a próbakiképzés, a gyakorlati szolgálat és az örsparancsnokképző tanfol}'1am alatt ::.ajátítji'l el; behatóan ezekkel azonban csak az utóbbi alkalommal foglalkozik. Sz('mlélő előljáróknak és az örs fogalmazványait átvizsgáló szárnyparane~no koknak módjukhan volt a gyakorlatban l'1éggé tilpasztalni, hogy hizony ez a tudás nem mi.ndig elég alapos. A hibát itt iR a kiJ\iépzés rövidségében látom, amihez még hozzájúrul az is, hogy az önkép7.és tI'" rén nem tudunk ma már oly eredményeket f('[mutatni, mint régente; nem írom ezt a szoro'alom rovására, hanem inkább a felszaporodott t~('ndők 11 szol~ál~ t á~ tal való fokozottabb igéuybeyétel tl'~~zi n~hezz(', s~:nte le~et,etl~n:né az eredményes önképz('st. Ezt uJra a kikepzesl rendszer változtaüísával ta !'tom pótolhatónak. " ~egye~ ~z ?rspal'ancsnoknak "biztos érzéke :1 kozblztonsagl vIszonyok felismerésével szemben'. Ez az érzék csak abban fej l ődh(' tik ki akinl'k lll'lllcsak csendőrségi, hanem gazdag, ált~lános tudása IS van. Meg hU ismemie az ember egyéni életét é,; társadalmi berendezkedését· nemzetkÖzi u('luzeti é" társadalmi mozgalmak s ~zok rú ű'ój n~k iSIl1(,l'l'Íl' sel}lle~('~ ide~en el.őtte. Új Szolgál~ti rtasítút'llnk mar k.ulon kIemel! az "államrenc1észeti" Rzolgúlatot, mml a cRendőn:ég el~őr('ndü közhiztoll<;ági felj
I
Hl>'
"
,
---
l !12í
110\'{,II1I)('I'
l;).
.>c-:~
71 :3
CSEND6RSÉGI LAPOK
•
Képel. a Budapes/en meglm·totl csendőTUszli HLLbe,.lu~-vad6sz1ovagI6sról: Az E'lső öt helyezrtt. balról jobbra: Komornik Lóránt örnagy, vitéz Lászlóff,. László száredos, Szüle István százados, Hager Ric'hnrd alezrede, és ::IIelznrr Ago.ron főhadnagy.
"
(Schiiffer felvétele.)
adatát. Idevágó kérdéRekre meg ·k ell tanítani örsparancsnokainkat, erre magától nem igen jön rá. Ezt eddig szinte teljesen elhanyagoltuk s megelégedtünk aZ2'Jal, hogy aszárnyparancsnok szemIéi alkalmával "nemzeh'édelmi" előadást tartott. Okulva a múlt eseményein, nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire élethevágó, parancsoló követelménnyé fejlődött közbiztonsági. szempontból az e kérdésekkel 'aló állandó és beható fogl~llmzás. A mostani kiképzési H'ndszer ezirányhan sem nyújt kellő hiztosítékoL Kiváló nyomozói képesség és ebőrangú emberif'meretnek az alapja szintén a heható tanulás, széles látkör, a logikus gondolkodásmódra való nevelés mellett hősége" általános ismeretek: a gyakorlai pedig a tökéleieRedé;; útja. A nyomozás oktatása eddig igen kezdrt lege;; volt s a kriminálisztika gazdag változaiaina,k és a hűnözők raffinált:,;ág'ának útvesztőiben nem volt llwghízható vpzeWje a nyomozó csendőrnek.
Ha visRzapillan tunk a biínC'sril' k elkö\'C't 6tii lIlódjainak sZl'lll'lUi éli technikai IizPl1lponthúl "aló rnhamofi fejlődélién~ ilZ utO]f;Íl -i0 6\' nlati ('H ezzel i'zemlw[)llHjuk il es<>ndön:;égi nyo/lloz[)ti h,lliHl[)~iíi ugyanez idő ali1tt, tárgyilagosan llH'g' kdl iíllnpítanunk, hogy (' téren eJmar·adtullk. Rpnd!';zPl"l'IiI'Jl kp]] tehiít tnllíl:lJlunk II nyoJllozás HHldel'Il t>JllJélplét éH tl'('hnikiíjiít éti i"flH:rtetlli Ja'll minc]HzlJknl 11 1'('géc]tuclIlJlliinYllkn l, I1H'I)'('k lIf.lkiil il kélH·~ílé" 111'111 1(']1<'1 t"ljes. NC'yelő, ok1Pl'HSVP; dlllgnlJnn ()l~' lJlklgns szill\'oll1drn 1\1'11 ('1111·1 Ili :IZ ;;I';;pnl'nl]('"
nokot, hogy alárendeltjeit a ma köwtelmél1yeillek teljesPfi megfelelő csendőrökké legyen képes nevelni. A pedagógiai érzék s rátermettségen kíyii.l i.tt is az abszolut fölényes tudás és az emelkedett C'l'kölcsi felfogás az, anwly jó efrdményt hizto"ít. Nevelésnél a jó példa mellett a céltudato~s;lg. tervszerűség és következetesség a főköyetelm6ny. .] ó képességLí yezetők általi tartós kiképzés sziikségps ahhoz, hogya leendő örsparancsnokball kikristályosodjék egy ha tározott karakter, hogy l'61tudatosan biztos utakon júrha~t;L1ll, ha önúl1ÓY;l válik. Oktat.ni az tuel, akinek t udá,;a biztos és megtanulta az okta tás módját: ht ahhoz, hogy ha llgatóinak felfogó, é1'trlmi k6pei"ségéh('z mél'tl'll "zahja meg az előadás l11enetét s t utljnn kénlé:5l'ket ú~y megmagyarázni, hogy az oklatandó azzal (dje:-\'n lisztában legyell. Az örspnrancsl10kképző (;ml\)[yam
l"ll1ll'~.'IP\\
,j t!
r
-==
a4tt!1U .~!Ei!S_
c·
CO"
'''il'
CSfNOÓRSÉOI LAPOK
.. t,t
bÍ'k,'hl'li" ni,,\)! \'II'rj,ik. 10,'1'\' liir('kl'tljrk Irbid " 'I \, 'll l'l'l">, . ,S -'1'1111'11 ' ioíí - h:l még' Rokll~k • nly •. • "l II (,'\ l\~:-'I~
k\I~,ik 1$ 4..'B\'l i~·Ór.
-
Ill'llI
INL
hi;Íb:l\-n]ó 6s g:l~,;(bg
gy\11110
~l\'gkÍ\ :l11j:l új Sl.Ilt-unk - igen hl'lyescll '-" ih)"Y l;'gwn ;17, iil'RptHllllC'::moknals (Cf\enclo!twl;:) fl'];. i~i (;ly\: '111 ííkliMsi kö dd én ek ta l'Sadll lm;!-
;\Z(
i~.
' f ' l k 't Ml'rlibrn 10\'r8 :lZ a hIt, hogy ha e -?e, , C'srndört61. n klwr j,'ík erre érdemesse h'TIru", , ", '_ FigyelE'mhr kell nnn: l~t ll' a gyo~el~sen meg dltozott yi:::;zon?okal: él regl ma~yé1l~ klsga:ada: ma már nem az aki volt. Azok, aluk l'egen faluJokon túl nem igp~ kerültek, mél Yil~gotlátott embel:~k,: 11 hábnrú megismertette velük csaknel~ ege~~ Európát, Rokat láttak, sokat ~allottak s lm?-d:b~ol igen sokat tanuHélk If;. (FalUSI utcasa~'kon allo kIs · gazdákat hallottam a napokban, amm~ az angol Hothermere lord a];:ciójáról élénken v1tatkoz~a~L) A haladás, a fejlődés ellená]]~atatl~n szele ve~lg fújta már a nagy ml1gy~Ll' Al~oldet IS: a r;llara9- 1, }" konzervatiy magyl1l', akI meglsmerte a haboru re,én a külföldet, ma már változtatni akar a régi tétlen meddőségen s rohamos léptekkel indultak fejlődésnek alföldi helységeink; a villoany, telefon, rádió, repülőgép R fl, modern technika nagyszerií vívmányai már mind ismert valóságo!;:; a n~p legszélesebb rétegeiben, Osendőreinknek feladata n épünknek nevelé;;e iSj úgy szere-peltek régente örs eink az elhagyatott vidékeinken, mint 11 kultúra terjesztői. E szerepünket továbbra is meg kell őriznünk; küldjünk tehál olyan örsparancsnokokat (csendőröket) az örsökl'l', akik e nagyszerü hivatásnak a jövóoen is megtudnak majd felelni. Ezzel megint eljutottam allhoz a megállapítás hoz, hogy itt pótolni v,aló van. Katonai gY'akodati ismeretek elsajátítáBára a mostani kiképzési rendszerünk teljesen megfelelő. Nagyjában sorakoztattam fel itt mindazt, amire az új Szut, követelményeinek megfelelőeu ki kell képezni és meg kell tanítani új örsparancsnokainkat, de talán sikerült - vélem - ezzel a ,kevE?ssel is elegendő bizonyítékát szolgáltatnom azon meggyőződésem helyességének, hogy az örsparancs· nokképzés ma már égetően a;ktuális kérdéssé nyomult előtérbe és hogy itt az ideje hogy e probléma beható vizsgálat tárgycít képez~ és 'azzal legkomolyabban fogl1alkozzunk. S merem ennek szükségé~ hangsúlyozni annál is inkább, melt régi emI:rereink sora már erősen ritkul és néhány év kérdése csupán, hngy az új generáció kerül" helyükr0 s ezekre a jövő - minden való színűség szerint _ n~~g súlyoR~bb feladato,kat fog róni: felkészült s égiik?-ek tehat alaposa bbnak, téljesitó'képességiiknek pe~g fo~ozo~tabbllak kell ,lenni, hogy előbbre vj . gyek t.~stuletunket a h~ladas fényes útján. ,. ,.1111yen legyen te,ha t él Szut. általam elképzelt UJ orsparancsnoka ~ " li. h~mvédség felismerve azt a. nagy erkölcsi errJt, amIt egy hadsrrrg' jó él ltisztikanl képvi;:;el, úan.
1!I~í
,")\"'1111,,'1' I;',
alljsí\lj snfj"dl~kftl gO!J (1('1""1 v:'I()fI'di'l "h' "r ' ,lU!'!! '" • , , ovrl'llll,j"kortóJ lH'W']l ('z<,kr>1 VII 1<1:-:í\lol 1 hiV:! es jl1U L' t"I. r \. , , ,.. ) -I" , ,{, l-ll'lk A lne'1'old'u; IH'Jll jplwt aZOIl )<111 Ll (", n( 01Lasu, ( . . J \ 'b ' . I ' ... J I' 1 . Ré o nél ugyallrz, Mi olynn ,lllli-:zt H~pZO IS ~,q II , "!l!!t a jutasi, ' nem állíthatnllh: ,~l'l" l~,ert lWkullk rr1l'g)~ idősebh embrrrkre VHn sZllJ~segL1nk. A" J~~lnv~d"eg ~zervezeténél fogva nem nszlIk rende H kOl} dlJwnyf'k között nJy kis egysége,kre, ahol, az tartoH<1!l e~1l k altiszti p'arancsnokn~k volna alal'~nclelv(' ,es ol} nagy fAlelősség nem hárul az, altIsztr~" nUllt Ilél· lunk. Ott az iskolát végzett fiatal alhRzt (·,.;apélem 'b küszöbölni, Ihogyaz életb<,lépés alllmlmávalmá.r magasahb rendfokozatúakon sérele-nl lle essék. Osak önként jelentkező nőtlen hallgatók véte~ ~enek fel, kivételes engedéllyel azonban kiilönösen alkalmas nő"ök ü: addig, amig a trJjes áttérést rlérj iik:. Hozzávetőleges számítá~ szerint, kt>reken l·WII örsparancsnnki képesítéssel bíró altisztre van szük~ ége testületünknek. Ha tehát az általam tervezett rendszert me-gvalósítaná~k, 15 évben lehetne megállapítani azt az időt, melynek leteltével az újonnan nevelt generáció az összes pozícióit elfoglalná. Ebből ::3 év az isko.Jai tanulmány ideje, l év próbaszolgála t. ÉvfolJamonként 100 hallgatót kellem' feJvell11Í, így az első évfolyam kikel'ülésétől számít~t~ ~~ év alaH, hozzászámítva még a megrnaradt regl orsparancsnokokat, kb. elérnénk a meO'kívánt létszámot. Az évfolyamok létszámának további megállapítását a tapasztalt évi fogyatéknak meg~elelően kellene megállapítani, ami °nézetem szerin t atlagball kb. 60-80 lehet. Az öl'sparancsnokképző iskolát végzett altisz~ek. lehetó1~g tiszti állomáshelyen teljesített 1 évi ld~lgl~nes oI'sparancsnoki szolgálat után lennének mlll t Ilyenek véglegesíthető.k. A~,ok, ,~kik az iskola elvégzésére llem alkalmasa}r, tOI:.z.s0rm(>stE'ri renclfokoza tig léphetnek elő, ~l~. az orsparancsnoki képE'Sítp""sel bírók minősü]t segl1k sz.ennt, al~aclnagyig. ", Az ~sk~lat JO er~c1m~,nnyeJ végzett hallgat~k oI~e~tel, c~~ze,!es torzsormester, a jek-ek pedIg yalosagos ,t?.rzS?lmester-rendfokozl1tot s mindketten megkuI,onbozt,ető jelvényt nYt>rnéu(:'Ik. _-tz Öt':;parancsnok! kezdó re1lílfnkozat a törzf;{)rtlH>slt'l'j "I" " ICll ono;;
I
,
".
il
f
1927 novembe,. 15.
1 1ő
CSENOÓRSÉOI LAPOK
,'
Képek a ceglédi
,
\'
Ht.bertus-t'adászlovaglásról: Száh1ender Béla altáJbornagy, a m. kir. vett oa vadász l oV'aglá$blllD.
lenne és a tiszihelyettesivel záródna. Szakaszparancsnok elvileg maradna tovább is az alhadnagy, mely rendfokozatot csak eg-y hathónapos kizáról'a g csak a szakaszparancsnoki teendők elsajátítását célzó - tanfolyam sikeres elvégzésével lehetne elnyerni. Ha összeszá.mítom tervem eredményeként az időt, amely alatt egy derék próbacsendőrből örspaTancsnok lehet, a következőket kapom: 2 év próbacsendőriskola, 2 év örsön való szolgálat, ebből 5 hónap járőrvezetői tanfolyam, 3 év örsparancsnokképző iskola és 1 év örspm.'allcsnoki ideiglenes megbízatás. Összesen tehát 8 év alatt, vagyis már 28-30 éves korára elérheti a rátermett cselldőr hivatásával járó legszebb pozicióját és testületünkne}{J valóban képzett, tetterős, mÍllden tekintetben hivatásuk magaslatán álló fiatal öl"sparancsnokai _lesznek. Foglalkozzunk az eszmével, és hogyha élet(Irős, fejlődjön határozott tervvé, verjen erős gyökereket a köztudatba, csiszolódjé'k n hozzászólások éR kritikák tisztító munkájl'l által s induljon rI a JIlegvalósulás útja felé. Lehet, hogy túlzásoklJa er:;lem J1éhol fi hogy tévedek talán megállnpíiáfiaimban K 6pl)en ezért kérem olvasóimat, KZ('Jlteljenelt figyeJnwt Rorailllnak fl ba rá.mutatJlak lévrc1éscimrr, HzívrHell V,'SZPHL
.. ..
"-,~~,,~,-,,~~~~,,-,,,~~~~,-",~~~~
-.
~~ . ~.~
Súkban r'so!rdkozi/'- IIZ, I,ki sokul ]míbált " löbb.~z;ir l,il)(ízil; O.i!, aki ébrell "'III. II i /I t {{Oki ({lsz i /... Fi::(0(. 111'/"1 !I i.
csendőrség felügye)öj~
is rész!-
Támpontok acsatárkiképzéshez. Irta: ÜREGDY-NAGY LÁSZLÓ százados. 1'!Bcl'ejezö közlemény.)
Hog'Y a hal'c ióny;leg megsemmisítő leg-ye.n a Jár001JVe. anak alapd'eUéieJ.e a meglepés. Ezt viszont c.sia.k aikkol" érji.ik el, ha mi h.amm·abb vesszük észre az eJ.1enséget" mint ő ll1lilllkiet és ha emnek: alapjá.n a meglep.é s éa-dedrében az előkésziilelteket idejekorán megt.essZiÜk. Ezéo."t szükséges az, hogy a rajniLl legyenek olyJaon embelI"etk, akiknek más dolguk nincs, nlÍnt az elő terepn.ek s2Jakad'1l a lég'j llll'g'(lg")· l'I"~t \. ('JJÚljÚ"k. Vé-cl~lem! A k:1Yi<'sll:öd,idilJ jnhhnl t'S balra ;1:, nwlL'I 'es cSlnlú~·lú ,n('. Kézigl'Úllúln,,ny, n [11('$0)\(\11"1. 'IZ út k'll'ar,\l!úz, 'I -::~ll\\l(\ knzn,1 és a;l; l'A'n'l!iil illIu fH l,i\,\]"Úg'i1I, Ki ·RS hOI\\'l'll ll'lIh'ri kPt,,,,,,,'l a l':1t"'<\\\<\I'( ,..s (\ \lf lk'l\ ' fl~\ '\"l\húz, Nngy 111\11\"\'11 II swll1ll1kn;wl ,'''' a g"HI,'''' őa'a'e
I !/:l7
CSENDÖRSF(JI LAPOK
71\1
~.:d,'~ Ih\!\\étl lill ,'g~-,'(liil :i I1.', rll \>S :lWII 1.1'1'1',;,,1111 ii P. '" K t:lY\,I~úgút. \:Jlill:,llI h,i,,, h,\lI\(;,1 .i,'I"lIkl·I,\ hn~) II 1:i\'olsÚll' IIH"KKOI':\) h.i" l"~ l<~,lt'_, h"\I,,'t!,'''- 'ú,t h"'l,\lnk a p:ilnk
l"
. \
;
,,
(""
a
"( ~
*1,. 1.\",
II
J ... ·~ .."u., -
' .1'11;
o
(lO')
j ...
•
o.o.!tS D1
j
,
~
j
~
,
,A ""I
J
,j
n.~-I.~
(1001
$1~-'o.;,"8,·"'J,l_
~
........... 2j, ábra,
pnl'tjáról és :lZ állás köze.pe c.lőtt ~90 ,métel'l'~ egy. ~Z :illú" két széle eolőtt 200 méterre ketto ~as~somot he,!,Yeznek t'l úgy. hogy nl. az elle>uség felol esz:~'eve?e~o ne le-..,0Ten. A súscsomók. yalamint ;ll. egyedul ::LIlo fa inllE'llSŐ oldaJú-t mésszel bekeruk. . , (A pm is ké"zült ,olna el töké~etesen. Xe.,rryedik kép. A raj fész/ke helyén egy lövészteknő eg, lövészgödör. ülő lövó5z és egy lövészgödör álló lö: -+ + O-3 0
Ci4lf -
-..:. ~
m~~)"
--: -:" -+ :...
::0-:
--
-
~
~
-
";.~ -.-:
=-,;:. .:..-r-:_
-~---;~ --S.2.. ~_: -. -
---
- 1
;..-.
26. áhrn.
yé"z számára elő legyen készítve. A raj többi cmbcrei néhány hasonló, félig kész fedezéken dolg'ozzanak. Oktatás: A védelmi állás legnagyobb erőssége azonIJan mégis c~ak II f4'dezék. .-\ fNlezék készHésének mód-
JI II VI'II lill "1'
l:i.
ilII .'llpllt-iI'g'C~ líí7,hen a g'}alogl'lá~d, :',~,í h:IHZIl;IIIIl{,;Iúl I(,rgyallllk. Ha a,z f'[]PII,'P,/-\' Ibc,halas:l.v,.d !:f'~~ ,:k,:" ",úUllO'l Il II Il k. nklkor ]1\1 11111>11 kl u/-\,y atillu. kl g-y Ú I lal olyan t'eclc7kkcket kell ~,JaS])l., n1llelye~rlj(!1 a .!(! hrlö Irllkénye,Jmesp-bben lLize cSiikkrntf'lti:ik. Dc a .sajá,t tiizhatásunk emcléséhpz mé,g- hathatós seg'Hség-et kapunk az a~;:adá1f'0kb~n. Ha pzekrt ügYe~en éo oko"arll használjnk fel, tuzhabsunkat él. leg-pus7JI:ítóbb mértékio' fokozklfjuk. Most múr kérdés, hog'Y mikéoon kér;~ítjük az akadá lyokal. hogy ll?:')k valóbanl olyan haszl1o~ak leo'v",nek tű7ünk szempontjából, mi'l1t a hog-yan azt az előbh monclot,~ak szerint ,tőlüik, meg-kívánjulk, vagyis, hogy f'zek el~tt a~ €,IJpllseg()t teJ;yle,g megsemmisíthessük_ EI~o felt.-~tcJ, hogy az akadályok jól legyenek rejt y,?, mert a magas, J.eptlezetlenül álló akadáh-okat az (·l1e!lS~g ll:t~r, messziről fpJfeder.-.heti s Íg-y ha állúsunk ~lvalo r.eJie?,evel" cU111:ak e~yébkéuli felfedezését me~r JS nehezlteLtuk. elarulJuk azokat a rOSfZ aka,lúlyokkaJ. .. E;a megpróbáljuk il. dl'ótkE>rités külső szélérŐl kézi' g'l'l.ll1atot dobni ,az állásha. azt látjuk. hog-y az könnyen lpel!Y, ;\z akadaly tehát nem lehet jó. meJ1, az eIJen<é~' ep,pen L1~(Y. be t II c1.ia dobni feclezékei nkbe kézi~rállút i ait. Jlunt ,aho!!,"y n~o,st mi bpclohluk. Ellenben a buktató dl'ót?lk,?-~al:v:ok s~elel'ő~ nem leh!'>t cl kézigránáto! az áIJá~ha ,1;l]lÍam. amI, azt 1<.'1~nti hog-y az akallúly jó, t", ;~z,e~len~,:g ak~dllhail~klll el~ő <sorban nagy liilllegú uzcIsegl tuzzel IgyekSZIk hasznavehetetlenné tenni. Jl1~Ilt, e~ az akadályok ('Ipusztítá!;únak leo'kön,lYeobh I):OC la cs, ~t legkevesebb yeszteséggel jál'. Ha az' akad~l~o~, PaJ~lyzamosak az állássa!. a rájuk zúdított tüzér.. ~:~ Itomee;t~lz a e~atáJ'Ok között is nag-y \'e~ztp~égpke! () ,oz HIt • EZ"l'l . '/ P"" ..,.. t'lZ ~ ..'lk"\(l:\I"ok·~t co.' u ' llP1l1 ~za'1 HHl 'l.g·y Ppl I,.
(r
CSENDŐRSÉG! LAPOK
HI:lí uovelllbe-I 15.
nünk. Azonfelül a párhuzamos akadályok a fészek felfedezését is nagyban elősegíj.ik. Talán a. le",o-fontosabb követelruényiink a jól telepített akadályokkal szemben, hogy azokat oldalozó tűZ'ben t.udjulk tJartani. Az olyan aJkadáh, amelyet nem tudunk tűz alatt iart.l'li. semmit sem ér, mert az ellenség könnyen I3ltá,olíthaba. Az az akadály, amelyre merőlegeSg-se>mmi~ítése biztos. Ebben áll
f.
,
ci
Hdy/e/en ahildá/Ij jelde/es
27. ábra.
A
bt>lyesPJl
készít<>H
akudálynkra
nézve
tehát
~zabáb' :
aj rejh'e leg-yen, hogy az ellenség- ne vegye észre hogy ne árulja el állásainka t. bJ ne legyen párhuzamos az állással. mert e:t.zd egyrüzt ug'yancsak árulója lesz az állásainknak, másrészt azaka'dádyok szétrorubolására sUÍJnt tüool\Ségi tÖlllleg· 1íízhc az állásunk is bele psik, ej ne legyen olyan ,közel az állásokhoz, hogy külső hzpléről az ellenség kézigránát jait bedobhassa. d) oldalozó tüzünkben álljou.
es
c C ()
00
.
{>
(.1
00
000
He/yes akadá/v leide/és
CI 28. áJbl'a.
Bl Az állás berendezése ellel/séges tűzben . Eliemséges meg'figyelésben, vagy tűzhaiásban majdHem ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint támadásnál. Az előny jóformán c:;ak abban áll, hogy nem kell mozognunk. Munkáuk eredményessége nagyban füg'g a tökéletes rejtőzéstől, erre teh'át fordítsunk lJlags gondoL így is a munkálatok nagyobb részét éjjel végezzük, mikor is ezt a gyengébb C'lIenséges hatás lehetővé teszi. Az állás kiépítésének <1 sorrendje ugyanaz, mint l. alatt. CJ Az ellenséges támadás ki !'édése. A "édelemnek milllden psetben fl'Jtélleuül beta!'tandó szabálya az, hogya !'édű(íllcisúól l'ÍRszall!e l /lli csak )Jarallesra szabad. .A yédeiJlIi állá.~han le-\'ö c~atár 'vagy győz, vag'Y megalal. Aki paranes llt'l kül elhagyj,) az úlIúFwkéd.
CJZ
gyúvu, cl g",úvusúg vedig'
'lzért ihalidlal i.~ büntetik. Különböző a e~atúrokköt('l('sség(', ha a védőállá~ nnk az ellpllség felé eső legközl' lrbbi részét, az úgynr'\'ezeti főelle3JáJláHi YO'llala 1 vlé,Jiik. vagy lJeddg' a voual JlIiigiH1 a \'Í'(~elllli úllú.'illlJk llIfo lys{'g'i ih'é hen ta1'1rízk orlQl a k. K{'l'll,~", IlIiI)"'11 11l:,g'i1U'I'lú,,1 tnllllsít.·>(JII u ('~:Jtftr. IJa a J'íí"II"llúllúsi YOll;d l'i1l1 Y;III: a) Ellt'/lIs"·/(f.'S liir.érsl'gi lllf'~'~('IIIJllisítü tíizhl'll. /,) IIlil,úlll 1!:ls;(.lddj:, ]'(, 1 ;j (JlIskid, (.)
katolI;] leog'nagyolib
hÜJle,
717
d) ha az ellenség rajta túlhaladt ,olna?
A mélységi övben elhelyezptt csatár az itt mondotiakon kívül még a következő helyzetekbe juthat: a) az elől le,ő fészkek között hézagtüzet kell adnia. b) a betöri ellenséget meg kell állítaJnia tűzzel. ej a betört ellenséget a védőálllkból ellenlöké""el kell kivernie. Miután sem a valóságban, sem az oktatásnál a csatá/r e tevékenységei. nem hatá:rollbatók el, ilyen élesen a képek is összevontak lesznek. E l ső kép. A megszálloil. fészekre a gyakorlah'ezetö közlése szerint ellelJJSéges iüzérsé~i tűz nehezedik. A rajparancsnok figyell.Ö>ket hagyva kint, a raj többi embereinek Ip araillcsot ad az óyóhelyeken ,aló fedezéore. Oktatás: Az ellenség, mielőtt állásunkba betörne. igyekszik II védöcsapatotkat tüzérségi tömegtüzé'Vel erkö lcsileg annyira megrendíteni és nekik olyan súlyo~ veszteségeket okozni, hogy csatárainak a kézitnsában minél kevesebb dolguk akadjon. Nem volna értelme annak, hogy a védők e nehéz tüzérségi tűz a latt az állásban maradjanatk, mert csak okinélküli veszteségeket szenvednének. .A védőnek inkább védekeznie kell az ellenség hatása ellen azzal, ho!,'J' a csatárokat az óvóhelyekre vonja. Ezzel a ,eszteségeket is csQkkenti. mert a csatárok a tűz ellen ,éd,e vannak. A figye l ők természetesen ilyenkor is killl.t maradnak, hogy az ellenséges gyalogságot szelumel tartsák PS idejekorán tudjanak jelt adni az állás megszállására. Második kép. A gyakor l atvezető közli a figyelőkkel a tüzérségi tűz hátraugrását. A terepen is je]ölje meg azt a yonalat. amelyre az álláshoz legközelebb eső lö,edékek becsapódnak. A figyelők riadót jeleZ/nek. a csatárok az állás! aZO'llnal megszállj ák. Oktatás: Amikor a támadó ellenség azt gondolja, hogy tüzérségi tüzével akadályainkat megsemmisítette, fedezékeinket széirombolta és minket ,édőket annyira meggyengített, hogy a rohama Gikerrel kecsegtet, li tüzérségi tüzét megnyújtja és állásaiuk mögé helyezi. Erre kényszerítve valJl azért. mert különben a gyalogsága - a saját tüzél'ség'i tüzétől - nem tudna robamozni. de másrészt el akarja zárni a mélységi öybeo levő csatárainkat attól, hog,' azok nekünk segítségünkre jöbessenek. Figyelőink azonban szemlllel tartják az ellenséget és fl. riadóyal értesítik az ó\'óbelyen le,ő csatárokat arról. hogy az ellenség rohamra készül. Hog:;- mikor kell megszállani az állásokat. arra tehát a figyelőknek a tüzérségi tűz hátraugrása ad támpontot. Harmadik kép. Jelzők kis táyolságon aJUUyira mutassák magukat, hogy a bemutató raj figyelői éppen észrevegyék őket. A figyel ők riadót jeleznek. a raj ges gy al o>.! "ú g,:-"I szemben fegyyereinket kiha"ztlúlni "l'zaltal gy.'ngite>ni annyira, hog~- a kézitll
relltlzik lnng'l1knt. ... \
g'~'Hktll'lat Yt.'Z\'hl ktlzl\........., . . .2\'
rint a fész('krc ~zokatlalllll lll'ht'" tÜ/I'r'I'gi tii& l1l'he'zC' (lik . .A p:yaknrla1yezctú (Illint vaka"I';ll':t·ll(·.-lh.k\ pa l'allc~oL nd cl ruj ])l1l'anl\SIlOkúll'lk. h()g'~ .1 tt'l'\'l'\'H l'~' íli1nl1l mrg'hlltíll'ozntl lll'b 1'\' a tÜ ~. ,llúl '"uja ki a raji, Az ú.i úll:'ui, 1I1iu1ún isklllnp"ld"t Illulalunk bl" ,.I~an h",lyl'n I('~'Y"II, h(\g'~ h,'illl'S t.kl'lljt'k ,l \\'lhl al\:I-\','\1\1 ~7A)1,hp t't-; H )'H.i l\ís/k,'fól I\'thl' 1,\g:~ ',\l\ I\h\t-!k':~ ~l'litlt"t\!" A r;Jjl'nrnlll'~lIl1k lI11'!.rp:ll·:Ilh,,,,.lja :Ii~ l'lj :lilii-b" I\g~ l'I!I.;t·'ld "idu g:y iill\l\l 'll\st. EI""l!l,'l, Hh\g'~ 1\, ut'-\',)llUK 11 I'II,il'J1I':IIII·'IIIlI,IIl·I\I'ttl". \ 1. alh'I'\:Jlltlzlllln-na\ IIr"
CSFNDc"íHSL< 11 I APOl(
;1~
IH:!7
111)\'1 1'1111,1'1'
li),
pnnth:tll indIII 1I11'g', "lIg) iM IIlniko!', ,nlt~g-, il ~ ... lijrl. ,'II~'II lIh' 7.,g'ÍI"nnk nv. ,'IIt~lh,:g' f,'líil l:d~~:llIi:l, tC'hJd ~Pg' új 1II'I)Z"'I'hl',\J 11f'1lI .. ludott . I:U1" ":lI;, ' kil:1\'tú, II (',atúr"k hizlos llH'g'Sl'llllll.,sull'~I''.I'1 llzol1nal be kell l'pllfll'zkedni ójhól Yl>delpllu'p es a hlltj:lrna.. :I "1:lkllszpar:III{'''III,k "ll>rt'.tI,'h I'YPl n 1'/1.1 II It 1,1ZI'" J'Iíló ellentil\gcl ({ízzel kpl! üldözni. .... ~,' d tti;, l'l(il I'liirl'. '1l1.:'Y Illdnll kltl'1'hC'1, !i(//rC!/C'{t M!.ha. D) Va{ckczés kiilöuleflrs I!a/'ceszkozokkr{ ·~f!('!nú('~(. \','l:;r,'!tajta,,/l \1g') :lIlú>rY tii1'll·ni.k. , miut ll;" l'I,~n: g~ u~~ A különleg'ps hHl'Cpszközök működé~ét, batasat I'~ k... i ,'~. :-Iii'" ,lll ft111tIIS 1'11111'l /IZ nllns\'alt,!ztat""Jl/II, h!l",~ hnrcÍtsznti nllwlDlllzúsút illincH lllóclllnlkb'a n bemnlatni 111 a:~ 1'11.~isl'g- "ZI'IllI' l'liil liik,;I\'tI'S<'ll rl'.l!~'C , 1;lanl(~,Jol\, az njoncoknak, Miután pedig kpzpléóli:ik amúgy.. iH kiikül,inb,'ll IWIll niillk ('1;11, Illt'rt ha az \1,] n!lnsunkhar. löuleges kiképzést igrnyel, (> hm-ceHzközökkel bovehbcu fl'lt'l',jt'Z /l Z t'II"llH',!!'. ng'ynl1ot! ' -'l!.rYl1l1k, JlIIntha ~re nem foglalkozhnl unk, él'ti :ilhisunkban kitartottunk \'olna... . .. ' Neveljük reá az l'mbereket. helyesebh en II kiképz!', öiödik kt;p.\ kis túnllsa,!!'on !eltunt Je.lzok I;zek oldalú ba beSZlYzigéppuska "agy golyoszoro. van a ra.lnal, a belJlutazett - ily válságoH helyzetekben s renclszerin1: elhamarlús annál jobban kidomborochk. ... , kodott cselekedetekre vezet. A kiképzésnek ez a része A o-yakorlal"ezető a jelzőket kÖ1lvetJeulul az .nllas tehát inkább erkölcsi nevelé:>, :>emnünt g-yakorlati ki"Iött h~h- ezze bnrcoll kh-ül, mire n felbomlott raJra Ll képzés. . bemutiltÓ raj parancsnoka csalúrtüzet vezényel. Hogy azonban ilyen fegyvereJ,ről embereinknek mégis legyen fogalmuk. megemlítjük egy pár külön Oktatás.' A fészek megszállúsa után a közeledő elleges harceszköZll1ek a nevét ég alkalmazását, amivel len:;éges gyalogságot tűzzel kPoII leküzdeniink. Már a azlá'n a kiképzés ezen ágának be is kell érnie. táma dúsnúl megbeszéltiik, hogy , a legv~.sze,delmesebb ,'élokrn kell tiizelnürnk. :Most mar az a kerdes, melyek Korszerii hadseregekben használato!> különlege:> a leo-,eszedelmesebb célok reánk. yédőkre nézve? Bizo- barceszközök pl. a nehéz géppus,k a. me ly a szabványos nyá;a azok, melyek legközplebb jutottak hozzánk, mert géppuskától lényegében abban különbözik, hogy nuezeknek kell legkevesebb utat megtenniök abh01l, hogy gyobb ürméretű, nagyobb lőgyorsaságú és lapoHabb a yéJöállúsunkba bejussonak. ~Iá'r most akár szembell röppályával is renc1elkezvén, lövedékeinek jóval naközelítik meg a fészket, akár két fészek között az olda- gyobb átütő ereje van. Repülők és páncélozott járlunkba szi,árognak be. mindenképen legközelebb vanművek ellen használjuk. A lárngszóró. Hatóanyaga cl nak a betöréshez. Ha lehát az ellenséget a főelJeuálJási benzol. Éget és kibírhatatlan hő.,éget terje::.zt. Általá,onalnnk előtt akarhlk megállít
1\
LJ
~
~~~,
, O\
~ 0'
() ' .'
•
.It
HI2í ,noyember Iii.
li
mánt. }Iiután a harckocoik erŐb páncélzattal bírnak a gyalogság fegyvereivel nem tudjuk leküzdeni őket. Leküzdésük il tüzérség és a nehéz géppuska feladata. A I,,,-alogság zöme kitér előlük fos arra törekszik hoO"y a harckocsikat kö,ető ellenséges gyalogságoi e;ektől el"álassza. E kitérést szükséges~ teszi az a körülmény. hogya tank roppant sulyával egy fész.ket e"")'szerűen agyon nyom, amellett az oldalozó tűz lehetÖ,'é feszi, hogyaharckocsit a gyalogságtól elválasszuk. A tank nagyon korlátozott hatóképcsségű harceszköz s éppen ezért, ha magára marad, önmagától ártalmatlanlDá "álilL Ebből az következik, hogy nem a harckocsi, hanem az azt követő gyalogság a veszedelmes ellenfél, annál is inkább. mert il harckocsi csak múló sikereket érhet el. A harckocsi sikereit maga a harckocsi soha, hanem csakis a gyalogság tudja megtartani. Ha tehát az ellenséges gyalogságot leküzdöt!ük. a harckocSijai önmaguktól kezwnkbe esnek. A harckocsi működésének béníl:"u;ára. szerencsés esetben annak leküzdésére ugyan a g-yalogságnak is 'lan eszköze, de ezeket csak kivételes alkalmakkor használhatjuk. M:ondottUJk, hogy a harckoc..,i egészen pállcélozva van, csak szűk látó- él; lőrések vannak rajta. Mesterlövészek. hogyaharckocsit \'akítsák, ezekbe a látórésekbe lőnek s ha beletalálnak, esetleg harcképtelenné teszLk a harckocsit. A harckocsi leküzdésének egy másik módja, hogy merész honvédek kézigránát köteg'eket robbantanak a hernyószerkezet alatt. A harc· kocsi előtt a szűk lőrés miatt jókora holttér keletkezilt ~ így oda lehet jutni a herllyószerkezethez. A robbaná~ a. hernyószerkezetet megszakítja és mozgásra képte lelDné teszi a harckocsiL
EJ
le.
'iH)
CSENOÖRSÉOI LAPOK
Lőszer.
Védelemben a tűz fOlltostiága kétseglelenül előtérbl' lép. Az elhasznált tölténYll1ennyiséget pótolnunk kelL mely tölténypótlás milldig nehéz. Hogy ezen könnyítSÜllJk, védelemben nagyobb Illpnnyiségű töItényt hal mozunk fel az állásbwu, melyet lehetövé tesz az aránylag kevés hely,áltoztatás. Igy a tölté~y mindig kéz, nél vau. Tprmészetesen a töltényeket nem rakhat juk l'gy helyre, mert onnan újból csak széjjel kellene osz' tani s amellett. ha az eJJealséges tüzérség egy ilyenmoncljuk lőszerraktárba beletaláIna, nagymennyisél!"ű töltényünket tehetné eg)'szene hasznavehetetlenné. Több khseblb csoportban helyezzük el tehát a töltényeket mert ez lehetővé teszi egyrészt a könnyebb től ténypótlást, másrészt a legjobb óvóintézkedés a tüzér~égi tűz ellen. Körülbelül minden szakaszra jut egy-egy ilyen kis lőszerraktár. A lőszerrel úgy kell takarékoskodni, hogy a közel harc. illetve a döntés alkalmá,al mindig elegendő töl tényünk legyen.
•
Igyekeztem mindazt, 1Il1lil'ől azt gondolom, hogy a csatárkiképzéssel kapcsolatban tudni kell, a lehető legrövidebbl'n összefoglal ni, természetesen azonban, hogy a rövid~égre csak ott és addig indtam törekedni, ahol ezáltal a lényeget nem láttam veszélyezletve. Meg Yag'yok g'yőződve róla, hogy az II csendőr, aki cikkeimet figyelmesen áttanulmáiIJyozta. mindennel tisztában van, amit a csatárkiképzésről tudnia ,kell s hasznát veszi, akár önmagát, akár másoka l kell kiképeznie. Öszintén örülök, hogy a Csendőrségi Lapok szerkesztősége lehetővé tette cikksorozatom mpl!":ielenését s még inkább örülnék ha azzal csendőrbajlársaimnak némi szolg'ála tot tehett cm. ................. ~ ......~....c~.........--.._
JIilldnJjáj/'utl';lwk szel/emileg kellene többet miíködlliil/k s kerC'sl/üllk, hololt mi mil/dig csuk IIj./oillkra 8 szell/einkre bízzuk rt icvélocllyséyet . • 1 sz í v liiI/ga lilit SC'III llld /'Iíla és kél/JjC' sz!'!'ill! IÍl/lIlI,lik, sír, vérzik, s;:ökdl'cse!. Egy kis lJülcs(~8::('/ 7W8z/J/uilora leJ/ile; de íg!! lelJilincscll'l' 1'//IJNljiil, (ít I/W{JU nkal IIZ (~rzcllllek le//{JcJ"(;nck és lill C's:://((:lkl' dÜJI!., ('Z ('sole /így liii t (:II/!., 7/0fl!! c:: l:r::1'8ekt'l Ille!! ,'llí is s('r/ítjiik. '/('1/1/ PIIIII.
A halálbüntetés kérdése a villamos-szék hazájában. Irta: ZSOLDOS BE:SÖ budapesti kir. itélőtáblai bíró.
Még mindnyájunknak élénk emlékezetében '-an az a kettős kivégzés, mely jogi és politikai vonatkozásainál fogva nemrégiben két világrész államainak sajtóját és közvéleményét heteken át meglehetősen nagy izgatottságban tartotta. (Saeco- és Vanzetti-ügy.) Az irodalmi berkekben ismét előtérbe lépett a halálbüntetés eltörlése mellett küzdők tábora is, az ú. n_ abo/itionisták, akik ugyan a világháború óta ol~- sok tekintetben megváltozott közéleti és társadalmi yiszonyok között mintha sokat veszilettek '-0Ina addigi eri,ísségükből. Főként az északamerikai Unió államaiban érezhető külöiIJösebben ez a változás, hol még a ruágháború utolsó esztendejében az Egyesült Államoknak egyszerro három állama törölte el a halálbüntetést, t. i. Északi- és Déli Dakota és Tennessee. Ezeket megelő zőeln - s7.1i'llÍ1ém az abolUlÍ:ii.oll'islák elvi diadalaképpen későbben-korábban, a következő államok rekesztették ki az emberi élettől való megfosztást a büntetési nemek közül: legelőbb Micltigan 1846-ban, aztán RhodeIsland J852-ben, a következő éyboo: I853-ban Wisconsin, majd Maine 1887"hen, KWIsr/8 190í-ben, Jlilll1esota úllam és a Filippini-szigelek 19l1-ben, TVas11illgto~1 1913-ba1l és Ore.qon 1914-ben. Azóta viszont már a fentiek közül két állam - bizonyos megszorításokkal visszaállítoUa a halálbüntetést és pedig Rhode-Island. 1882-ben, gyilkosság e"et Éln , az életfogytiglani fegyház melleU, legutóbb pedig Tet/lIessel' ugyanilyen feltétellel, a lázadás és gyilkosság hiintelteinek megtorlásául. Most, amikor náhmk - sajnos -- az utóbbi éyek a.1rutt annyia'a aktuáli.; s hog,. ne mondjuk: .. diyatossá·' vált bi:intetés.i. netnJ. a halálbüntetés. érdekes megfigyelnünk az alllel'i.kcad aboliUonistáloliak a halálbüntetés ellen felhozott é~·veléserit. mel~-eket az eddigi yélemények alapján körülbelül a köye(kezőkben ö"szeg-eweti.ink: A halálbünteté~ büntetőjogi ~zempontból igazság{alall, me11: 1. nincs lehetőség a jóyátételére: 2. megbélyegző a bűn,teMes családjára nézye. am€'llU~-jbell meg'szégyeníti őket é3 sokszor megj'o~z(ja ökot létfentartág,i es~özailrtől, 3. nem eng'ed kiilönb"égd telllú a !JŰllösség fokali köm. 4. '-i'szayonhatatlan. De ig-azságt,a lan áLt,a~únos jogU szempontból i~. mert n úllnmnak mely éle!,€'t nem adott, nem is áll jogában hárkil is lIJegfosm,runi az éleg',-en cl. fl. h:llúlhüll('tés to,'á bbá nines összhaalgz.úshan a !)(l('noh' ..dn lllodt'l'u alapeszméil'(;'l, mert nem alakítja ujja a hÜlIll·!ll'sl. 11illt'-, előnyér!) II túrsadalonJ,Jlak l'S a h""'Üt>I'Zl'l"lI :llap~ 'ik De JJl(;,~ aztán n~'z('d('\'''kbül. "si\kk"lllik li, ;lla ~'-L:1Uit . .itík :1z l'lllIH'l"i l'h·t llu·~ht'l·,iil';,,'l. :1 "h'\"l'l\~ ct\'l"lI"'(~' S',l'IJrllll',j rl,jl",ztik ki 11 hUn;17.1"I",· h'ljlallll\l; l hir" l" alue.... olly ll'l·tl\llId~é~.l:ú P.!!) l\l\l'kht'l\ . .At úllall\ nl1..\l r,)::~\ lIato,itlltt khl'I!/,I',ád nhhhú \\·, :~ ik. IlIilIt II lJI II i'h jO~'ossúg'üll:1k l\1i"'I1It\r':\ ... \~1. \ I:'l):"li.nt,t h\ ~Ül\~ . . i\g;.\ S7AWillt 11 kiY'\~/l-,,\k 111, "lIlh"""I,·".k ' r;-III1:\llnk 11h'~.,tt\ \~"l'I't!,~,,',t \ouj1lk 111 Hg Illi 111:111.
