XVII. évfolyam
13. szám
Budapest, 1927 julius 1
~
\.
•
CSENDŐRSÉG) LAPOK MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER
SZERKESZTI
PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS
ELÖFlZETÉSI ÁRA '
•
Egész évre __ _ Félévre Negyedévre __ _
SZER~ESl.TöStC
ts
72 6 3
pengő
pengő pengő
t..1\OtlHI\'A TAl .•
BUDAPEST. 1.. ORST \GH:\'L.lrrCr\ ~
_== XVII. évfolyam
::::4í2 . ~
Budapest, 1927 julius l.
13. szám
CSENDŐRSÉG)
LAPOK
SZERKESZTI PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS ELÖFIZETÉSI ÁRA I Egész évre 12 pengő,' félévre 6 pengő, negyedévre 3 pengő
SZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, I., Országház.ntca 30.
Megjelenik havonta kétszer '
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Ma{Jym'Qrszág feltámadásában. ,ibnen.
......................................... .,.......................................... . .
I
c
Horváth János IV. tiszthelyettes.
I
Porbahullott egy tollaskalap, megtört a fénye egy büszkén csillogó csendőr:lzuronynak: Horváth J ános tiszthelyettes ~ agyperkáián a közbiztonság hűséges szolgálatában hősi halált halt. t:)zomorú dicsőségünk és fájdalmas büszkeséségünk, hogy hőseink sora végeláthatatlan; hogy il csendőrt nemcsak háborúban, hanem békességes időkben is áldozatul követeli a hivatása, hogy a a mások jólétét és biztonságát de sokszor kell a maga vérével megváltania! 'l'udjnk, hogya csendőrsorsnak kérlelhetetlen végzete ez, még sem tudunk hangtalanul beletörődni, mert következetes törvényszerűséggel mindig a legderekabbakat ragadja ki soraink közül. Horváth János tiszthelyettes bizonyságot tett róla, hogy a legderekabbak közé tartozott, hogy nem viselte méltatlanul a csendőregyemuhát az életében s hogy méltónak tudott bizonyulni ehhez az egyemuhához akkor is, amikor meg kellett érte halnia. Gondolkodás nélkül, becsülettel és vitézül nézett farkasszemet a halállal s nem az ő vitézségén, hanem a csendől'sors txagikus szeszélyén mult, hogy ezúttal és nlÍndöl'ökl'e ő maradt alul a kiizdelt'mben. Azóta eggyel keve::;ebben maradtwlk itt az őr helyen ~ eggyel többen vannak a mi hőseink, a vitézek legvitézebbjei, a Horváth Jánosok, akik a lllaguk meleg vérével mossák ragyogóra a magyal' cselidőr nevét. X e kutassuk, hogy miért kellett Horváth János ti:;zthelyeitesnek meghalnia; ne töprengj ünk azon hem, hogy miért kellett mindeneknek úgy tÖl'ténniök, ahogy történtek, ez most már a sebeket csak Íl'l"zaggatná, de nem gyógyíta ná. Aki bűnös, elv (;':-;zi méltó bünteté"ét " a Horvátb Jáno~ kioHot t éh't(. 111'111 marad ml'glorlatlallul. Mo"t. azonban, hogy az l'''l'ménypk J'{' vi~Rzagond()lulI k, mép:iiPIII ludunk azok mindpll j'é~zl{'k IiH-IlPlt szó Jlélkiil l'l/laladni. A v(.lpt1('ll úgy hozla Iiwgú\'al, hogy é]l]Je~l II 1il
l'J"'1i 11"111 l'g.\ {,h, 111 ilii il
•
régi magyar huszárvidusnak atavisztikus átöröklődésp, folytatása a csendől'ökké lett utódokban. Szomorú aktualitást ad ennek a közlemém·nek a nagyperkátai eset, azért kénytelenek vagyuiik már (;'~en a helyen, eleve hangoztatni, hogy huszál'VIrtus alatt nem a nagyperkátai virtus t kell érteni és cRendőrvütus alatt sem egészen azt, ami ott az pWbbivel legelőször szembenálJoit. Nagyon szeretjük mi a bátor és vakmerő buszárt ; azért huszár, bogy az legyen. N em helyeseljük, de a magyar nép lelkét ismerve, talán meghocsátjuk, ha ez a bátorság néha olyan tettekben nyilvánul meg, amelyekben a törvény szemével Fzépséghibát is fedezhetünk fel, elvégre mindenki csak addig vitézkedik, amíg emberére akad. Szinte (lzt lehetne mondani, hogy minálunk ez a dolgok rendje, amely sok dicsőséget szerzett a harctéren a magyar névnek. A legvitézebb huszámak sem szabad azonban megfeledkeznie a fegyelemről. ;,linden virtus csak addig virtus, amíg a katonát ki nem vetkőzteti a maga mivoltából s meg nem fosztja a katona legnélkülözhetetlenebh tulajdonságától, a fegyehnezettségtől. A fegyelmezl'tt vitézségérL aranyérem jár, a fegyelmetlen viri uskodá~ért sokévi bÖltön. Ez a különh::;ég a kettő között. Egy katonának mindig kell olyan katonai neveléssel rendelkeznie, hogy soha és semllliféle körülmények között ne merészeljen ellenszegülni anak, akinek engedelmességgel tmtozik. Ahol ez mégis megtörténik, ott hiba van egész bizonyosan. A boros állapot nem menti ezt a hibát; aki leissza magát, viselje a következményeket. N ég)' huszár egy ;;zempillantá;; alatt le::;zerelt két csendől'Í, akiknek töltött pu;;kájuk, negywn töltényük, ~zlU'onyuk és éles kardjuk volt, Ha már mo~t cl c;;endőrvirtusról is beszélnünk kell. hizom ki kell mondanunk, hogy két c~elllWrl Mm négy, hanl'm tizennégy buszárnak ~l'lll I'zabatl le>,z\"l\'lni,'. Egy szolgálatban álló csendőrnek annyi fegyn)r é,.. annyi hatalom van a kezében, hogy c~ak L'>,ztl.'l"lI \'akmerő merészel vele :5zelllbe,;zállani ,; inH'. mégi,.. l1legtörrent, hogy két csend{ír négy JlU~z:lr ,~I\í1 fulá"han kere"etl menedékl'!. .A ll',; 1l ':;P';l'gükt'l Illl'gmentl'tték ugyan, de a h',;tiil,'1 hírtll'\'':;\ hiz,)n~' a la posan llll'gtépázták. ('l5ak l'gy kiet
CSENOÓRSÉOI LAPOI{
:~,H\
, t'n izs~·ülatoln·()I.* , ll"t:\: lh". l\..B ' \ EHI~:-\ lJ \1., \.~!'4 (':.D.'t.
II).
r.
tUllal".
(Ht'rt'jt'~I' kdí,lt'lIh'Il~')
l~ak klr~kl""\'1I ~/'(h·kli il hiilltl'l{íhirtd, <11.' ;111 -
Ilal lla~'\ "hh l'\·it'1It Oi'i""'íí il )lolg-:íri ig<1i'ft-;iigi'izolgiil .. ' j:ihól . , ' I,l'L'( ' l'l'''l'. I \.ll ~ t il l' (aW~ ".:\·ll\ll'llll ,1 "'l"I'Z<1l'lI1nZ,1" il' . I I ' ,..:illnk az <1 ["'Itt'""" nd,]n Ilwg az n apol. lOgy '~,\'()r-
Ilu;
,i III "'~ I.
IwA'.\ ,IZ ól lIyu kplll sZl'rl'pUí nG 11'111'1 ll': :~. I:q':'!~'j(_'k "Jl~.ia, 1-<1'111 azt, hog.> az ap
5u,
Ha egy :3-ik esel hen ól gyermek vertp:~tl'tI II gy az anya, mint az ál1(lólagos apa vér::;avó.J<1 aggl~.I . 1i niilja gyall Ús. hogya gyermek nem azok l'~yf'Hll tllla.id"Il~:ig\lk t'pplÍg~ :ítllH'II11Ck öröklé", l~(.l<1J\ ;~ lé"éből predt, lllPl'i 1.1 vére úgy az anya, III I n t az ~ liil íikriil <1 ~'\\'rllH'kt'kl'l', mini \'gyéh Il'"lt l'" Il'lkt 1ti lajd"ll"Úi!:,;k is. (i riihi I h<,( i il \-ért II lajdonl:'áp;oka t apa vérétől idegl'n, illptvp annak ellen~pge. Ilypn;1 n\\'l'llwk' ki ,~ii rÍllng' nl. nnYiÍ.(ól, örököllwti azoknl kol' arra l('het gondolni, hoISY az idegen tulajdonnl. ~ip,ít61 I", dl' öl'öl~ölll\'ti azokat részbl'1l
Rab haza.
Odahaza mostan ol.1/an vilán jáda. .dki igaz maq.va:r. rOr/CO/Os a csizmáia; Rongyos a csizrnáia. kopott a kabátja. .vincsen a vilánoll em.! igaz barátja. Odahaza mostan, szomorú az élet, Pusztul a ma.IJ.lIarsá.cl, minden sem mi'Cé lelt; A hí! at7la,'Lak, mint bús. sötét álrn.llak, Remén.lJkedve várnak. minde.q.vre csal: várnak. dbrándozó lelkek, amil megálmoil//ak, Szebb jövője lesz méo sze.qén.1l maOHarolrnak. JIegse.qit nz I sten. eloszlile az átok, JIagyarokhá lesznek me.qint aKárpátcl... -....c • • • _
B arén'l1 i Fercnc.
Sze g'én y Al'anyvirá,g-! I r ta : BEÖTHY KÁLllr AN s zá za d os. Ott pihent az oldaJban, a dombon BáUint tiszthelyettes az örsparancsnok, hazatffi.-őben az e]JenőrzésbŐl. A körlet csöndes, emberei rendben, van egy jó félórája itt a dús füvön p.ilhelllIli, gondtail'arunaJk gondorlnli magát. üldalt a szőllőkJb&l mOcit ItéTne.k rrnaj
Nyugodt, csöndes alkonyodás kezdődött, mint Bú· lint lelkében. A szőllőből olykor kacagás csengett feléje a faJuból gyeugén ffi,j; hozzá egy-egy korai kaka..~ kiáltás, hazavág-yó pana.szos bőgése a csordának .zavarta a csöndet s va lahoTlnan erős
Bálint tisztJhelyetrt.es elmosolyodott alig látszón. A megbékélt, derűs, egyenes emberek mosolya volt az kint az ős, gyönyörű, titkok~terhelte természetben ... ,,Aranyhajú" .. . Az ő kicsike lánya is ... Az ő gyönyörűsége, aki közelebb hozta őt az Istenhez. Az is aranyhajú. Selymes, fénylő, t Ls1lta, dú~, jóillat.ú aranyhajú ... Az arca, mint a Virágok szirma: hűs, lágy és síma. Fehér és lnikor simogató kéz bri, - mint a kora májusi hajnalodás .. . Árva kis apróság, akiél'Í az anyja életét adta: belepusztult a retten.tő " .. judásba, .. Árva. kis Éllet. akirt' most csak a nag-yauyja gondol s akit mondhatwHan aggódással féltenek .. . Az a kis könnyszem Bálint szemébeu: talán az any'a után szökkent elő - tám. ezr~d~!1ier míud Vagy ti kiszámíthatatlan SOI'SOSztó IstenI iránti háJa sarkalb azt a szlvből, hogy hát még se' hagyta nehéz sor
UI:!, j UJ ilh J.
CSENDl>RSÉOI LA POK
Hogyha azonban a nő é~ férfi vérének kevl?redéti('kor agglutiná1ió nem ál! be, arra kellene következtetni, hogya gyerek azt a tulajdonságot, amely az ő vérét úgy az anya, mint az állítólagos apa vérének ellen::iégévé teszi, c.~ak egy harmadik egyéntől kaphatta. A fel1tebliiekhen megállapított abból a tényhől. hog-y a magzat a vértulajdol1ságokat kizárólag esak az apától örökölheti következik, hogya terhes nőnek és a méhében tartózkodó rnagzatnak vére egymásnak ellensége leheL l'jabban a fl?nn~hbi lehető~éggel igyekeznek magyarázni azt a rejtélyes betegséget (eeclampsia), amely terhe~ nőkön, illetve szülő nőkön az egé8z testt'e kiterjedő súlyos és gyakran halálhoz is vezctő göresökkel jelentkezik, okát régebben is m,lr ahban keresték, hogy a magzat testéből mérgező anyagok jutnak az anya testébe s csak az újabh vizsgálatok alapján sejtjük, hogy I?Z a méreg nl?m egyéb, mint a gYl?l1l1eknek az anya vérével szemben ellenséges \tpl'~.
1'rrvizsgálatok IlZ igazságszolgáltatás gyakorlatában.
Az ig'azsáJgszolgáltatás gyakorlatában vérviz.sgálatak végezése úgy polgári, mint büntető perek elintézése érdekében mint a büntető perrendtartás egyes intéZ'E>0désein~k végrehajthatáisa pl. a szabadságv~sztésbüntl?té.3 fogalwtosítása - érdekéhen szükséges lehet. Az utóbbi eset előáll pl. akkor, hogyha az elítélt vérzést hoz fel, mint a bünteté,;; pIhalasztása, \'ag~' megszakítása kérésének inddkát és gyanú merül fel, hogy a vérzést~zilnlleli, illetve szándékosan ~dézi elő. A kérdések - az {'~ete'k változatof<8ágának megfelelően - ige
36 7
keletkezése körülményeit, tehát azt kutatják, hogy azok preekelés, taposás, érintés, mosakodás, elmázöláts folytán, vagy müyen más módon keletkeztek) alábbiakban csoporiosíthatjuk: 1. A feltaJált nyom tényleg vértől ered-e! 2. . c\. vérnyom em ber vagy álla t vérétől eredt-e? Ha állah'ér, milyen állatnak a vére? 3. Ha a vérnyom embervér, vajjon honnan el'edt, sélülésből, vél-köpéstől, havibaj tól ? 4. ~nyen egy>éni tulajdonságai vannak a vérnek, nevez;etesen bizonyítha tó--e a vértulajdonságok alapján, hogy: . aj egy vél1llyom a sértett, vagy gyanusított vérétől ered-e? bJ hogy egy gyermek: kinek a gyermeke 1 A gyanus nyom fényleg vérnyom-e.
Hogy ha a vérnyom nagyobb terjedelmű és kivált hogy ha friss, - tehát keletkezése óta hosz"zabb idő nem telt el - szabad szemmel is könnyen felismerhető s tel1llészete iránt eléggé gyakran a körülmények sem hagynak fenn kétséget. Előfor dulhatnak azonban más okból keletkező nyomok. amelyek a vérnyomok kinézá~ét. csalódásig hűen utánozzák. Ilyen nyomokat előidézhetnek festékek, gyümölcsök vagy más növények leve és roncsoléka (cseresznye, vörös répa, ribizli, áfonya stb.), alacsonyabbrendű növények, gombák tÖlwelékei vagy azok váladéka, penészgombák, moszatok, algák vagy hacteriumok, amely utóbbiak rothadó holttesten, de esetleg egyéb szerves anyagokon is (véres kenyér) sötétpiros telepeken tenyésznek; előidézhet nek vérnyomokat utánozó foltokat rovarok, pl. ágdarabokon a vértetü; származhatnak ,-éne gyanu;; nyomok bélsártó] még akkor i8, ha az vért nem tartalmaz. Előfordulnak fris8, de száraz fadarahokban is sötétvörös ro"tok, I?rek, nöyények feli.iletén (pl. a
~~----~~-----------------~-----------------------------------~ Akkor elg-yeul~>iilt az akarat, a kedv benne: eltáyojárását és számadás! veteLt hirtelen: hol a tűz, merre
• i
zott dolgoskezű, melegszájú asszonya majd elvitte miud€ln erejét. Azóta - újból kezd örülni. ~Ia már bent él a falu szívében, - megkettőzött ereoje sok dícséretet nyert. munkákra késztette, emlegették más vidékek örSl'i is, az övé me·g - apjának érezte. Egyensúlyba kerülllÍ benne és körülötte lassan minden s moSlt. jó ...-oH imJen a dombról lenéZJlli a kis náda', cserepes fa,l ura, melynek kö:6epe táj án úgy meredt az h'Te a febér templomtorony, mtnt egy halÍa,l ma.s ujj, amely oda nmtat, boI e."o-yedül ~ebetséges a Hitet megtalálni" , Árva ki, csöppsége vajjon mosl mit lesz? Próbálta kis portáJM így, i.w1811] meg'keresni. Ueri számtalanszor nézte már innen azt, könnyen ráakadt: az ep~rfás udva.n a. Elidőzött oti. egy kicsit, aztán szeme a lem€ltő felé rebben!. ... Készülődött. Még benéz :J Lilla-majorba s azlán haza. tart. Harangkondu lá"ra otthon is lehet.
Igen. de. háLlI:l (llőiJh j , •• 111'rt, allOgy feg-yY'(>l'é él' t nyúlt ,"ollna mag.. Illel],>, falujából különös lárlJla, zaj iitődöL1 hozzfÍ. Odaka.p1::1 figy(>lön fejé.1 ~ csodillkozni I,észiilő SZ('lIll(~ Ili)'t~·lpll l'iarltl'a lIJererl1. A tpTIlplolJl lIJiigö'!.(, .szokatlan fü,,1 ('sa.púdlltl, kanyargott, fpl az ég-upk, benne. pillanatokig' sál'gú~-vii J'iis(>s "jll{·dz:í~ok lúts7.fIli.lk ~ri az! '1'űz~ IIol! Mi ég' _ eZ"r ki'1'I1é, l'OlllJnlolita l"I'g' Bú,l inl'J! pillanat alatt. F',.lui!'l'oM, pJéíJ'f·.j'lida r..j(;i , " r';ll'f'\'I'l'i hu 1'<1 llg' I'IJ'{;IIlítii lúnll,!ja ig'azolln " piszklls-f"kl'lt' flisliii ... MiiI' swlnllf az ol ll: il II JI s lllig' l·g'YI·t lép!'I.1, II harang' tíz,<;ZlT kiÍJ,ltt,11. (·ll'·je: "f-h'dt,Sl~g'I!" LI' 111'111 '\',·lt" sZ('lIIí,l :J 1'I.ng""",I\'('s ld'pl'ől s nyllg" (a],'.Jlul hp·sf .. újl"il kiN l,,"Z;t!, k·(,l'tji>t. F'igy"lie
a báza s hogy jár a szél ... iMeg'bo'tJott, elesett, szaJ'a dt. méte,re" ál4kokaot ug-rott - s vele sietett, robalJ(. Ht is - ott is, kÖ:6elebb tá\'olabb a s2lőlllők sok munkása: ember, asszony. - le a faluba. mJiJlllha "ész elől meneik ülnének. pe di.g- a "é.sz fel '~ tnrtettek. Uo.t már más oldalról lMszoH a falu. mos! már azt is látta Bálint tisz(.heIY€I(,!es. hogy a K. Xagy ImrE' csíh'je g-yulacll ki s mir nem füstöl - csak lángol.,. Szinte baJI,l ja a 1'0pogúst s már a szomszéd báztetője ontja a rémes, fekete füstöl s a ~zéj la "-Sa II ott lent diadalmas lesz ... 11051 már kiszámí(oHa, ho!!'y az ulcája másik oldalán a bet edik szomilyiknek fúj jobhtlU az. tUHit lán '" OU len! siil'!:(eh'e. riad!nn Inigot,t. ,írt. jajg"att>tI a haraug. Ga lamh-c.s apnlok l'öpköd(l,k szét a llll'''S l ,' "l' ft\,ek fiil~. Biiszörlll';n" elő( t III 'l.!!'" , l)ol'l\'l1,,~ k,i z,'l,'· dt'tt S mikor a szél szét"zól'la olykor. h,'nn,' a hirnltók YÚg'(a.l!a.k lll€'l!.'nyúlt lO\tlkkn,], .'ikl)lt,\ kiirtt"j ftl l Ilja felé. f~s núlillt lIIÚI' rúr'ltH I,·tt. v,'.!' l' 1I11'Q' -ztÍ z kih1llld,' l't ht),i{II't. nlini (.':...p1Hlúr: Inh\t1t"'~'Y ,"()\(: 1l:\l)'... 1l.~''-''. "a:,:y \'. . \l
Ilullnl'L 'I lúlla , ·1,'.
mi II d,,!:')
,,\lit: )lú z,iI"lI ja"l {'
i~.i·'''7... 1k ~·Il\-tt IIh'i!" Rz'-lflalllll. flriilJllill'l. (\" ;t ,,,k ",k kihlllJ,' t('l' l" ,'.isw ka h"",n kt ,., tll'l'lt II lilit l' ú rki,ka t k" i ,jo! I ' barHa li II ,h'lb:1II si'II'llll l·lt}.!.'~ n~'ot ,t lutl1' :\:1. (\%. \1 .... t •••• t\, . . t~l\ .. l;.l ... sali II pill!'ll!"'l'l' l,l",iilií,llit( , Illll'·1. l' nllll 1-h'1\! "~o H\'ilg-y
f .. tk
hU(Ol'\,úh":} kílll('\(lt:1 út
n j
;tH'
l!l:li .illlill~ I
CSENOÓRSÉOI LAPOl(
I'irok"i'l'nl l'g~ \'>' "dIailI, ~>;;1r;1', lI:ídon) plrO!-l ('!-ll k"k, 1'\11111'1,:; ~\ill~ty\il~;~ .t"l!lllk, t'slkok! en'k IllU!:I~ k\lr.h:1lnak kiidarahllkl)1\ ls; l1l~h;1 yastnrgyakon ICJh\l,itt l\'zt<,b ut:íno.\zn n Yl-rllyomokat mngán 1\ Ya~\'n. ll.' 1\i;\'tll'P-" m:í" t<Írg);1kon, pl. l'uhnc1arnbo·kon, t\'j"7. \'. ka 1;1 pú l' I:' 1\y,'l~Hl'k nzon a h.,\ly~l\ anH'lyek
SZ('I1UlI'l sokka 1la ki;;phh. A Il'lj~lllprÍ>HtP 11 szn kértií 11<1 HZ11<11ha ! kémll'!PHPlo'!, haHznáJhatju a nugyí tr, iivrgrt és llZ Ú. n. színképpl(>mz{í készi.ilékrt; kr>rnsJH'ti rze-kkpl
il
v6nH'k alakelenlPÍl éH az
ÍL.
n. vér-
fl'stéket. .1 vér alakclcmci.
A wr nlko,,~ag,\. "agy l'gyéh dmTa tulajtlonságai a szét ron- nyabb, tehát kerP'Rztmetszetben piskótaalakú, ep;y ""l,]t nön'mi, ,ag'\ rOYal' részek tapadása , a nyom- milliméter nyoJcezTE'd j'és?Jének megfelelő na.",oyságú na k b" lYl' ;u1hn t rl'rdését ilMőleg fel vi lágosítás!, i~épletek, arrnelyek szabadon, tehát egymástól különd" n\~ha még il~·I.'I1 kol' is szilkség lebet finomahh válva úsznak a vérnek tiRZta vízhez hasonló, átyi zf'g.ílnh,krn. JUrr! l ('h E't "éges, hogya vérnyomok látszó savójában. Színük a vörös vérlesbelrnek l'g'y~h nllY<1g' nyomnival E'gyiitt fordulnak elő, a nagyító üveg alatt halvámysárgás, de nagyobb r0zstla, 11 'O'z~trolleso1t rovar ' elfNlbE'ti a vérnyomo\. tömegben sötétvörös s épen nagyobb tömegiik adja nl' természl'tl'O'l'll rWfordulnnk olyan okok is, ame- meg a vélillek iSIIIleri színét. SzámU/k /a vérben óriá'.:ii ln'k "aló ban "értől erMő nyom fE'Jismel'ését nehézzé nagy, amennyiben egészséges emlber vérének ~gy t~'szik. Sötét nlapl'n ömlött' véren a vérre jellemző köbmillimétemyri mennyisége 5 millúó vörös vér:"ö tét hnrnáf;-YÖl'ÖS ~zínt sokszor nem lE'he! fel- testet tartalmaz. Keresésiik nagyító üveggel nagyon i>IDPrni. Különös\:'11 l1ngy jelentősége vnn annak, könnyü. Ha friss a vér, annak egy kis cseppj ét hog: a yérn:n)]llOk állás közben részint száradá~, vagy magIÍJban, vagy gyenge il;:onyhasó olc1a.tval ré~zint fénybaHis kö"etkE'ztében teljesen megváltozhigítva tesszük a nagyítóüveg alá, amÍJkoT is 600nak. .Az ert'cMi bnrná~-yörös szín tisztán barnává, 800-szoros n'agyítással a vörös vértesteket jól látmajd f(>kE'té,é, szürkéssé, zöldessé lesz s ilyenkor hatjuk. BeszáTadt V'él'Dyomokban 'keresésiik csak e"'-'lk finomabh Yiz~gáló módszerekkel - tehát csak annaJk feláz;tatás.:1. után járhat SlÍkelll'el, amire különszakértők ig-én,beyétE'le mellett lehet azok term éböző folyadékokat (pl. 30%-os kálilúgot) lehet ha::;z>'zetét mE'gh~1táfozni. nálni. Ilyenkor ha a beszá.radt f01tbam még maradtaik ép vértestek, azok E'g}"Í.deig tartó áz-tatás Ezeknek a finomabb viz~gáló móc1szereknek alkalmazhatósága is lényegesen filgg n vérnyom után :Jcivált a V'érrögnek &'Í.rgáJs'harnáis, reeés rnagyobb foltja széleri. menMn kiilönválnalk. Gya/korlo.tt vizsminőségétől. Friss vérnyomok vizsgálata könnyebb, l'égieké nehezehb, de ha a szakértő a kellő eszkö- glÍJló a nagyob'b V'érny()IIIJ. l'e0ézetéböl '.is követ~eztet zökk.el, tudással és gyakorlot1Jsággal rendelkezik, het vérre, illetőleg végeZJhet további vizsgálatokat - ntka kivételes esetektől eltekintve - mindig arra nézve, hogy a rooét vajjon a wrból alvadás "ikerül. még akkor is, ha a vizsgálandó nyom má:k- közben kivált rostonya (fibrin) okozza-e, ami a ~------~.~-~-~--~-----~------~~---~-~-------------------Ólmos lett a lába. - a szíve olykor éleset sziut A víz má.r kifogyott minden kúthól s a szegé??-y. eol;1
~ ott lent. oh Ulily messze mé.,. - emberéletek előtt a halál les. TI!?\:oro';! ... Ott a kicsi aru,nyvirága is megrt'ttenye, - em ár, Ób, I~ten - á.tcsap-:>tt a láng az ő sorára is. Látja: K. ~agy báza most roppant össze.... hlillió aranyszikra szökken fel utáua s a mögötte szetterült korom-füst báttérben úgy látszik, mint. gyászba öltözött égboltra, ha óriásma.r kok szórnák it csillagok seregét. . . Most már csak azért is. toyább! Torka tikkadt lett, nyelYe ali/!' ml)zgott, mikor fulladozya a falu alá ért. Az égés és füst szaga. az arcába yerő pernye. por. síró a~szonysereg', Teszkető állatok, kik eléje kerültf'k, új erőre bízta.t ták izmait, kis virá/!'it féltése elfeledtette ",ele, hogy a sZÍvt' akadoz. hogy lábát ",ére,re yprte a karel. csak szaladt az utcákon, kerh'kt'Yl, udv-arokon át. ki az ő sorára . Egy p'illanaha itt megállt. }l'ézte falujaszt'l'encsét· lt'Yleit, nYl)morgó kis parasmjait, kiknek mindenét !.'IlTItk elraholja a tűz! Mindenüket?! ... És neki~... f;~ közel járva az övéihez. még megmaradt el't'jéwl újból előre rohant. Kormo" sáros arcok ja:iyeszéklő, torzult al'cú asz-zonyok. egy-t'g"y elrindt álla.t suhant:1k el mellette s Jl1é~ látia a kíntól. rettegéstől homályos szemével, hog" K Xan ud"'arán ö~szpcsuklott testtel sírt a g'azda s ",~le zokng-ott a háza népe s a szomszéd udvnron meg. nnnrha Y~laki ol;t fpküclnt' mozdulatjan ... .It~ mar f()l'1'o ;ol~ a If>IVegő. perZRe!ipk és üszkösök a._ Ylra.!!ha ho;ult fak e~ a megélr'ét.t akácfürtök rl'ttentő ._(}ml'~" harnal,lott a sal', por, Ylz, PE'rnyp nw],]p.!t az (,,'~zetap()"ott utDn;. Az, utcán ahány hóz. n/nnyi lán)2'ten~,,:r - a ~pnp'''r f'/lr!tt. es hpnne embpl'pk Ye>rpkc-cllrk a ';"Y·I YJllakk~.l, asoY31. Vprték.a. tüzet. a h<ÍZl\.t, istál1(')mt. ~(,lypkhol horzalmas ()rrhta"<;al szahadultak sovany kb tfohf:'Jl.·k, n1;J.lncok. ha tmllak...
ha.,o-yott blu ott állolJt peI'bem az Istennel egyedul. hatalmas lángözönben ... Fekete lé kanyargott ki az ud\'arokbóL az üszkös, yereslő, izzó gerendák közül s fele~tük. fehér l?ára ..úszoht.... . . ,.. Mtnden haz elo!.t a csa.lad lIDudkowti es a/tkozodoH, úgy ostromolták a lángokat s már senki se' törődöt.t it másévrul ... Osak csendő]'('it láMa még roha.n ásában, hogy viaskodtak, dolgoziu,k a ronccsá lebt udvarokon s hog-y Kiss I. törzsőrmester amot.t. most hozta ki a házbó,] Biróné asszonyt, a gy€lrehe mindem örömének. kedyé.nek ékszerét, a csonkult. lwlálos sebektől tE'Theolt. gyönge kis karok fe-Ivonaglottak még arcához, megölelni akarták még melegen. oltalmat el'c1ve.-de az apró .. zÍVec;oike utolszor mozdl1lt R a yé-rtell"n ajkakon su It Óg-lÍll. lo'öngén S7.:í.llt el a szó: .,.\púm!" ".
,
-
1927 juli ll<S 1.
CSENDÓRSÉOI LAPOK
i'rl1(1pja:
A
kőrmenet
elindul a koronázó lomj}lomhól.
vérre slIintéin jel1€i111ző lehel. Erre az eljárásra azonban l'endszeri[}t a vh megállapítása érdekében szükség !l1incsen s az inJkább jön szóba akkor, amikor havibajnak vérét kell má,s tetni (I. ellE'n címen később).
vértől
369
megkülönhöz-
Idősehb
vérnyoll1okban a vörös vértestek egyegyéb oko k hatáJsálla megsernm.ci.'sül!l1ek úgy, Ihogy azoIkat senm1'iJéle áztaltó részt a száradás, málSrészi folyadékk~).ll
láthatókiká 't€'l1ni nem 1€'het. Ilyen hatása van egyebek között a vízJ:l€'l1 való ázwsnak is, DlE'l"t "ízbeon a vörös vértestek felduzzadnalli: és ('gy idő mulw teljesen fel is oldódnak. Ezért töb1)nyire nE'm találunk vörös vért<>stekElt ahhan a vízhe.n, anwlybE'll a tettes kezei t vagy ru.ás vére" tárgyait megmosta. Mindewkben az eseteIkben a vér jelenlétének hizonyítására a vérfest~k jelenlétének ki.mutatá:.~át kell fe'lhaSZinálni.
A vérfesték kim·utatása. A vérfesték (hwemoglobin) vaIRtal'ial'l1l Ú VE'gyiil,·j, ame ly u maga sajáHagoH tulajdon.ságaivnl c.~3Jk !I vérben fordul eW, ,tE'hát alTa jt'llelllz6. K,illlutj1"('1,,; V'llg-y kiilönl,öző ilnyagok hoz,,;áildá;,a ["oly tán 111'1riivetkPző :-r.íll\"áltoz1Í."s1l1, \"Hg-y jH'tlig aZ7~t1 hizolIyítjil il \'I~I" .HplI).p,jM, llOg.\' kiiliilllJiizií illl.\"ngo'k '1"lI'~anl il \,{.lot" ' j '(1:-; t'ti IC110"'1' . II PJllZ0"' l\.1'1:-;:1 . j' V('ITC' .lll, l IOZZ'I.H
lyok keletkeznek. .Amíg a "érft'Sték.ieg~eek Y'é rrc teljesen jeHegzeteselk s annak jdenlétét határozottan eláruljáJk, a szrnváltozásokkal járó próhák töhh,ége egymagában nem jellemző, Illl'rt ki \"('(('1I's"n egyéb vértől mentes anyagokon i" lwállanak. Fl'ltétlenül jellemző azonban il színkép,'h'lllztí készülékkel véglRtt ,nízsgálat el'€dménye. Vegyi próbák. A YE'gyi próhák ,köziil il tÖlyén~-széki ()I"\"()~ta 11baln lkivált l>ég{'hhtm az Ú. Il. Yan nl'l'Il-!'rll' pr(l!.;) voli {'ltl'rjE'dve. Yégt'zzii.k úg~' , hogy il \"iz",gáland,í rög"ÖcsNéle régi t~l"lll'n tint l""l'PPI'1l t ii nk ma.i, l Guajak-gyantána,k hon.;ze"szel h'"zít,·t t l'rt\" Illd;ltát (E'gy ké.:.;lwgynyi por :5 rem. bOrl'Zl'''I.I"\.') , IlHl"<" ha "ér "an jl'len, k6,k szi!Jl~ződé." ilII IH'. Yég\'zh\'ljük a p"óhát úgy is, hogy ml'!tlwl!W"ítdtitatl'l" papírral Il'itiltjuk il \'érnyolUol é" az it:lt(ISll;)pil"ll1l \-égl'zzük il \"('gysZP!',.'klkp! a kélll !..;st , amik'll' ,'gy idő mulva il kék ::;ÚIlI'ztídé" sr.inll'll \·"·iúll. \ tlllllh\~\ il }:zíll\'áltnzá~lIak <1r. az U 1\'11 , hl\g-~ a kt'mll''; ;11k:d 'Iilánll ~1~'lIy ~zHhadld ki ro; l'/, idt"'/.i ,'1\\ a g\la.iak ohlnt II ll'gkl; k iil{-,;rt, i IYI'JI í""u~ r\'b: ~ ;1 h;H]\l I;i" l'\'di_~ 11Z l'lI1lítl'tt kí'Il1"z\'I"\'.kn' IllÚ~ all\";l~-,\k,\i1 i" h,' k,;n'l kl'zi'k: 1\ ]lrúh<1 II \{-rl ('I\'g-g';', ha I:i n\ 711 ltall llPill hiwuyítja. I'g'yalll'z ;ill nl: ll. ll. l"'rh~di",,1 pr;\],úra 1i"'Z\I', nUil'h nhhúl lill, h'l~' ~' ;1 11I" "' ::"il ;lll\ r!,! l,or.z;Ín!l;ísnrn n '1"Il~ (I'1i P"úg\"'",· .H"lIlk,'r ik. lih'I:'
CSENDÓRSÉOI LAPOK
:t':' \)
i~ ;'h-ll\' 1\'I"" ..ahadul;ís;ílln1k .il'll'. N
;1Z
kal'l'.'nbtl~ "9ÍI\\',íl!oz;Í",nu) ,llapulnak ~l Hi1~!,") "?
11\ II ra t. l l\llrazinl;,!lmt",th. próh", am('lyl~k között I';' \ l'''l'k j"l'ndkiyiii nll U'\' l;rzékl~Jlységül'k, . pl. il l~;Ilzitli II -pró ha a "ht J~~g ö(száz('zt>r"zl' L'l'l:i higí tá,,han i~ kimut;ltja, dl' "alamc>nnyúle1k meg V'an az a hihúja, hogy yt'L'l\' h,,(61'ozo((<111 nom jellelllzőe
l'gYl-h 'lLlyngoknn (nyúl, ge-nny, forralatlan neJ, I'rjt'<'ztl}k, fénwk oxydja "th. is mutatkoznak s hogy ""\'\'<'l'k ,)n·dm~nYL'&~~t. n ,"ért változtató Jriilső beh~iá:'ok (hőhntá;, rothadás, vegyi a.nyagdk stb.) IDS akad6h·ozhntjik. J\Iindezelkért azt szokták mondani, hogya Yl'gyi próbák csak tájékoztató próbák. Ha apróha lOih-oeriil, I'Z még nem bizonyítjoa, hogy a nyom "értől l'l'e-d, ,"ÍSzont ha nem ·siker,ül, a vér jelt'nlétét kiZc'Í.1'ha~juk. Minthogy azonbwn előfor dulnak e~ett'k, 8melyekbena vérnyOlffi is úgy megyáltoziJk, hogyapróbáknál eredményt nem ad, a y<'gyi prób;íJlmak a kirorás s:oompontjából is csak korl6tolt értéke van. Ha a próba sikerül, további Yiz..~álatokikal kell még kizárni, hogy az eredményt nem egyé'b amyagok adták és külön kell m~ bizonyítam:i, hogy vér van jelen. Az utóbbi srempontból aze!őzeres próbák veszedelmesek is leheAmek, mert esetle-g elronosolják a wl'Íestéket és ezzel a kristályok előállítását és a szIDképelemző készülélkk€'l yégzett vizsgálat eredmén}"eSSégét befolyÓlsolják. A vérkristályok. A vérben álláJs közben lIllár képződlhetTIe.k 'különböző vÉ'rfesté'klknistályok, de ilyeneket kiilönböző
o
tv b
* .ct ~~~
1k=J(?1
O~? d fh Dj/O
-
PAr
5. ábra: Haemin jegooBk. I
anyagok hoz2Jáadása áll!!al mesterségesen is előállít hatunk. A legI>égebben és leggyakJ.'abbalJl hasl'JIlált eljárás az Ú. n. haemin-jegecek előállításában áll. Készítjük ezeket a "Tcichmann" nevével is megjelölt kristályokat oly módon, hogy üveglapooSikára helyezett finom vérpol'hoz elébb egy kis ikornyhasójegecet, azután egy csepp tömény ecetsavat (ú. n. jégecetet) teszi.ink és a keveréket láng felett V'agy egyébként a folyadélk lassú elpárolgáJSáig melegitji:ik. A vérhől képződő kristáJ.yok sötét barnMvörös színűek, a l'hombus-rendszerbe 1JartoZll1l1Ik, néha kö~zörűkűalakúalk és jellegzetesen, néha szorzójel alakjában nmdeződnek el (5. ábra) . A :képzödésük feltétlen bizonyo.':isággal mutatja, hogya fellhasznált prJl'han vér yolt jelen, képződésük elmaradása azt, hogy 'clZ illető nyom vérnyom volrt:, azonban ki nem zárja, mert különböző behatások, amelyek a vérnyomot érték (erős höhehatás, a véli hordó lllha-
lll27
.iL~1 i 1I~
1.
dara Imk ki vaHalá.~é1 ho~szahh f~nylwhatit:-;), knl0Tlhöző anyaO'oknak h~zZJá.kpv('redése (killönöt'("ll roZildának hoz~éíll~eV'el'eclé.-;p) IpuetctlenlDé telheti II jpp:e· celk képződé.."ét. Anwylag kÖfilllY('ll lehei a vémyomdkból Ú. Il. haemochromogen kristályokat is előállítani. A vizi';· gá,landó Ioltból vízzel vagy pYi'.idin-dlc1attal vall) kiáziatás útján 1ehetőleg tömény oldatot készítünk, egy csepp tiszta pyridin·oldatot és ~gy csepp redukáló-oldatot (hydrazin-hydrat, fnss kénammonoldat) adunk hozzá és légbubol'élrolk kélpződésének elkerillésév,el fedő üveggel Ilefedji:ik. Ha vér van jelen, többnyire aZOlIl1lal képződnek a jegeoek. E:re'k élénk piros, vagy lllbinvörös rt;űkbőJ, oszlopokból állanak, egy€Joolrenek egyik vége feosikefarkálhoz has<mlóan meg is lehet hasadva. Néha csak erősebh n>agyí tással láJtb,ató 'kévék, vagy csÍ'llagalakú csokrok keletkezmek. Vér jelenlétére erek is feltétlenül bizonyítók. Képződésiik hiánya azonban a vér jelenlétét szintén nem zárja ki, mert - habár ezt az eljárást az eddigi tapasztalatok szerint kevésbé akadályozza idegen anyago'k hozzálooveredfue, mi!llt a haemin-jegeooket Ikészírtö eljáJ'ást - egy-egy esetben az eredmooy a!llélki.i.l, hogy 3illnak okát ml'.'gtudnó:k taJlálni, kimarad. Feltétlenül bizonyító de a fennebbielknél köl'Ülanényesebb eljárás s még teljes alapossággal nincs 'Í!s kiidolgozva az, amellyel az Ú. n. haematoporphyrim-kristályokwt ligyekezm.ek elöáJilítani. El&nyúk mindeze!lrn€ik a kl'istályképző eljárásoknak: még az is, hogy i"étség esetoo az ill:e1ő jegecelk vérilestélktől való eredélSét ISzín'Irepelemző készlllékk-el is be lehet bizonyítani Színképelemző vizsgálat. A színképelemző Ikészülékkel végzett vizsgálathoz Ihasznált 'eszköz lény~es alkotó rrésre egy iivegha,sá;b, élilIlely a nap- va.oo-y a mootJerséges fényforrás fehér fényét részeire. tehát a szivárvány színeire bontja €JI. Ha színképelemző készi.i.lékbe beletelklintünk, 'egy színszalagot látunk, amelyen vörös, '!1épelemző készüll éket egyesítem lehet a nagyítóüveggel az ilyen módon combinált k&;zű lékkel e1k:épZJeThetetlooi:il csekély vémyomok je1pllIMét is fel lehet is1Illerni. KülölIlösen érzé>ke.ny l"ljárást dolgozott ki Felletár országos biró~úgi V'e-gyész. Ennél egy tűszúrásnYiÍ vélTöcröcskét yagy egy vekOllJy kis szálacskát, amelyet a °vérnyo~lOkra
..
t
___acc :::;:;: ..
1927 julius l.
"s::...;...~
CSENDÓRS~OI LAPOK
3 71
... Urnapja:
Az Oltáriszentséget a menetben a koronaörség
gyanus ruhadarabból húzunk. ki, üwglapra téve, elébb egy csepp lúgot, majd ú . n . Stokes-féle redukáló oldatot teszünk hozzá és azt a színképelemző vel megtoldott rnagyítóüwg alá állít juk. Ha vér volt jelen, a vérfesték csíkjait jól fel:ismerhetjü1k . Ezzel az eljárással még a ~és pengéjén tapadó megsült húsrostocska vérét ,js ki lehet muta1ID.i, úgy hogy ezért az eljárást a törvényszéki orvostan igényei szempontjából még túlságos érWkenységűnek is lehetne mondani. Újabban a vérnyomok kutatására az ibolyán túli sugarakat (ultraviolet) is próbálják alkalmazni. Felhasználhatásuk alapja az, hogy fehérje oldatok ultraviolet fényben fluorescálnak. Ezeket a különleges fénysugarakat már régen alkalmaz ták a növények zöld festékanyagának, a chlorophylnak kimutatására, de a vérnyomok vizsgálatára való kiterjesztésük csak újabb keletű (Hausmann, 1911.) . Ma már megállapított nak vehetjük egyes vérfestékwgyületek fluorescálását, nevezetesen, hogy a savanyú Haematoporpbyrin narancs-színben, a lugoR 'karmazsinpiros színben fluorescál, tehát ~ vér kimutatása céljáUóI nem kell (:'gyebet. ienm, mini vérnyomot alkotó vérből kénsav hozzáadására lwenwtolJOIvlJyrini fejleszi(>ni. Ezzel nz ('ljánlRsal,l/lIini lpgújabb tapasztalatok bizonyítják - ma~'Il ];aj a lw~ziil'a(lt vél'llyolllokat iH nllorl'ReáhlHrn II'J1<'t J,írJJI, ha ,Izok régi('k'és l lPll JJii k n JInPJllllto!)()l'jlbyrill
feslői
sol'faJa kiséri.
állás közben kifejlődött. Frisebb vérnyomokon vegyszerekkel lehet a haemotoporphyrint és ezzel a folt fluorescálását előidézni. Lényegesen kibőyült az eljárás a Luminiscenz-mikroskop megszerkesztésével, amely módot ad egészen apró yérnyomok vizsgálására is. Az eljárásnak nagy előnye, hogy magán a vérnyomot hordó tárgyon, folyadékok, vegYlszell'e:k hozzáadooa és minden h."Ülönösebb kezelé.s nélkül közvetlenül lE.'het a vért kutatni. Az t>ddigi vizsgálatok biztatóak a tekintetben, hogy az eljárás a törvényszéki orvosi gyakorlatban is haszU
Az eddig ismertetet t vizsgáló módszerek közü I azok, amelyek a vérfestéket kutatják, ~lZ Io'mhl'r ÓS állat vérének megh"Ülönbözteté-,*l'l' módol lll'iIl ,lllnak, 111erl a piros vérű állatok és az l'mhl'r Yl'rh',,téke között olyéln kiilönh"égl'k, anwlyl'k él 1lll'gkiili5nbözlel é8re alka lilla t a dha t nának, n i lIt·l>I'IH'k. \ l'gl'T. · tek ugyan <,gyrt;ek l'iz8g11Ialokal. :ll\\<,lydi: a.d hít · szanu.k hizonyítani, hogy :lZ \'mhl'r ~" tili :ílbt"k I'érfestékénpk kri~túl yai között 1';11\1Iak kiil~inh"" gek. dl' olyan l'r(l,lnién ~ I>k('t t'z\'k a \'it,,~úbh,k. ,lIlll'hl'k a Wrvrny"zÍ'ki (lt'1'I,,,i gl'akln'lathan ,,;li;; rl'lrk'l'~íli";;iikP( IlH:g\·ng\·\l , . n,\k. I·ihil~. 11\'111 >'wkiil ..
.... .. .... - -
CSENOÓRS::OI LAPOK
",Idig j"Ill\'\'h'll'It \'iz,;g-.t1o ('l.iúrú~!lk kiiziil .ki,~;m'lólg; n , :d;lkl'kllh'kl'l, 1\('\'I'I.I'k~\'1\ ól \'oro~ \'I'r~dh'k('t ll:\gyiili il\'I'ggl'l \'i /;~g-;ílú l'I.i;Ír;Í~I\:1k \,;111 il Illpg-kiili,"hiiJ\\l,t"" ",I'll1p'lI1ljáht'11 , dl' I-injnM, ~zil1t~n ('"nk ktn'liiwlt 0rt.'kt-. :\llcrn:-:copos \'iz~~álntlnl hiz11):-;\1\ 11I.'g kh.'1 "iiliillhiizktni nl. ('lI1lwr "Öl'O:-: \'('r11'~l<' it"í l. ' Ih' l'g',IWIl a z Ö~SZI'" l'llllíí:-: állatok "örö" , \>r:\,,,,,'it':il ;1 11;11;\", lIIarlnrnk, hiillök 6" k616ktííek n~lvt. 111\'1'1 I'ZI'kIWk ,Ol\):; n;rh''';!I'i jú,-;) I lwgynhhal,', millI az ,'ml':.,;\1k ,(irii,; ,,~rtt'.~h,i, "lll l,lh·t l nvá"" tllttl1k. \
"lakúak [>" magjuk \'an. ~\z emher tS" az emlőR áll~ It,k ,lil'i,.. ,ért estl·i korollgalakúak é" magjuk (kIn"" l'gYI'i". Wll'g a mélmwgzatokban m ulalkozó, fl'jlüaé"hrll ll'y(í ,nlnkjaikat) nincsen. Kiyélell alklltn:,k (\ fl'n\ dl'Omt>dár és láma-félék, awelyeknek ,ii,ö" yérh'stci n madnrakéhoz haso nló ovális alakúak. lll' magjuk \.'zeknek sincsen, ~\..z emlős állatok l>" az emllL'r "örös yérteslei, tehát egymáshoz ha60nIQak é~ e>:'ak nagyságbeli különbségek mutatkoznak rajtuk. amely"k azonban olyan jelentéktelcnek, hogy a tOlTényszéki ol'vo:;i vélemények nagy jelentőség" llH'lIt'tt llL'lll értékl:'síthctők. Amint fennebb már
~
O O
°8
000°0
0°0
O °0 0 0 O O
0°0 0
°OO 00'0 OOO()
/)
~oCb z
~
@eQ) ev
e~~(lj @'I:J
0~
~
QO
3
e 0@@e
€J
@@~@ 5
6. ábra: Yörös vértestek. l
Ember. 2. Disml6. 3. Tpngpri malac. 4. Ty
érintettem, az ember vörös vértestei átlagban nyolcezredrész milliméter átmérőjűek, a legnagyobbak közöttük 9.4, a legkisebbek 6 mikron nagyságúak (egy mikron = egy ezredrész milliméter) ; a házinyúl vörös vértestei átlagban 7.15 mikron átmérő jűek, de nagyságuk ingadozik 6.5-8.1 között. Legnagyobbak az elefánt vértestei (9 ,2), legkisebbek a juhok és kecskék véliestei (4.5). A különbség tehát még ezeknek az állatoknak és az embernek vértestei között is csak a milliméter egy pár ezredré~zére terjed s ezért azt legfeljebb csak egészcn fri::.!' vér vizsgálatakor lehetne kellő óvatossággal értékesíteni. :JIinthogy azonban a törvényszéki orvosi gyakorlatban töhbnyire beszáradt vérnyomokat kell vizsgálni, a beszáradás pedig a vértesteket zsugorít ja s ha sikerül is azokat folyadékokkal újból megduzzasztani, de annak megítélésére, hogy pz a mf'gduzzadás mennyire közelíti meg az eredeti n a.",o-yságot, mÉ'rtékünk nincsen: a vörös vértestek hipkély nagyságlwli különbségét akkor, amikor a \'iz~gálat eredménye embertársaink legfőbb él'dehit yr',.,zélyPztptheti, döntésre felhasználni nem lehd é- llf'nl szabad. Ezért volt indokolt az az igaz~ágii~'Tnini"ztpJi J'pnrlelet, amely a bíróságoknak J;legtiltr,tta. hog~' a szakérHJket az ember- és cml ős allah'ér rn(~gkiilijnhözl(>t.,~ének feladata elé állítsák .
Hl:!7
.i 11,Ji 119 1.
li}z <1 1'pIH1,,1 kpzps (PrméHZ(·teti!'n il ,vél'vizsg;í Ir, l'ljárá::mk értélm·;[lésél lé~lyrgcsen ,~~~rla.~I)zl
.
__..........".......
.""-:b~~ _ ""
1927 juliu." 1.
CSENDÓRS ~OI LAPOK
:J7::J
Június 1B-án, a Kormányzó Úr születése napJan a blldape.$ti helyőrség diszkivonulást rendezell a Vérmezőn: a LudoTika Akadémia növendékeinek díszmenete.
....
n:;;;zi az követlrezi'k., hogy az eljáráJ;;t n~mcsak vér, hanem azt más any3goik embel~ ·e redésésnf'.k meg· határozására, pl. emb€ri ondónyomok felismel~S'él'e is fel lehet használni, másr<észi, hogy anmak vérviz.sgála'Úok ckljából való igénybevételekor előbb kiilölIl !rell meghatározmi, hogy az illető anyag t&nyleg vér. Ha 'ez meg nem l.ÖDténiJk, az el'edménye..<;en yégzett v'Ízsgálrut csak azt bizonyítja, hogy a vizggál t anyag emberi fehérje. Milyen okból jött lét1"e a vérnyom. Bűnoseleikmények
gyanusíLottjaci. kérdőre vonatván vérnyomok eredclót illetőlteg, azokat eléggé gyakran saját onllk vérzésétól, aranyeres csomókból, vérköpésből, havibaj b ól szál'llJ.aZitatják. Minifuogy a test különböző helyeiről eredő vér ikö· zött nincs különbség, az állítást csaIk 'a kkor le'het f'llenőrizni, ha a vérhez a vérzés helyére jellemző, egyéb anyagok is keveredtek. Orrruvás alkal!D1áVla~ üri'Úett vél'hez orrv&l a dék, végbélből eredő vél'hez lb élsármamdványok keveredhetTI('Ik. TuberculoSlisbull szem.vedő ember véres köpésében a vérnyomO'k mellett esetleg a tuberculosis bacillusokat is meg lehei tallálnci.. Egy albIommal a helyszíllen feltalált ZBebkendőn levő llyomalkban nemcSi.lk wri, de vér mellett még tuberculosis bacillusokai is fel ]C'heteii talá.lni, ez iráiIlyíLottta a figyeJmet a gyil'kof" :ság tettesére. A hav'ÍvéJ'zésnak a vérét il nrmi r{>szf"kbéYl el'('(lő hám"c>jiek nagyobb száma (('SCI! kg glycog{'ll1 iar1j tek) árullhi11jáJk rI, dl' ('l;('(.!t'g IIZ ifi, hogya lJavibaj V~Ij'L' ke,r~ehb rOf'!011y;Íl( iar· inllJllaz, mÍlIi ('gyéh vér, aJllil. kiilönlPgl's fp.~WL~ljá· liíl'O'kk111 11'1)('1 kimui.alni. LC'hrl npk 11 vérnyomhoz kl'V<'J'('(]Vf' hŐ],(,~'1fl1Ü)CRkiík, mnrlyrk Rrl'iilési árulnak r,l Ilg-Yl)J1oJlláJlY J-é~z]('tt>k, il lll Plyd( az agy ~riil{\"ót llli'zOJ,)í1jiík, ('hOJ'i(Jn-ho l y~lOk, 1111'])'llk V(,t(·](>:-;, t-iZű· I('~ llizollyílríi, ollclii"zálc~á~k, ,.;l t )). A I'1'6 vPI'lIyoll1ok - k ii liill(jS('1I 1'1'1 H." 1'11 l'l1I (ÍJ I
bolhaüriiléktőJ is eredhetne
hen is ki lehet muültni. Rendesen a foltok alakja, (öbhszöröss€-ge elárulja lk eletkezésük módját. ~ ag-yohh vérnyomo'k keletkezhetnek "ért szÍvó élős· diek: poloskák, I';zunyogok szétdörzsölbe folytán, f'ze
Bármtmnyire kívánatot' is f'gy--<'gy e":t'!lh'n f'gT€-ne-'k. vérénelk felismerése, az enJH'k érc1ekélH'n ajánlott vizggáló eljárásokat. legaláhh ('~~' l'lör(', nem sza had túlságos lelk~edé,.:"el fogadni. T~lj l'" bizalommal ma még az említe-tt viz~gá16 mód~z('n·k egyik legfontof'abb alaptételét, az1, ho.!D' az emh'r vé111 fo~arlhatjuk el, nmikor azt l á,tj uk, hogykü ]önböző külső hf'ha !;ls0 k. kiiltinÖ~tm cl fertőző betegségek, milyen l'l'ndkí\'iíl nn~y áialalátó h~tással vannnk a "énX' é., \'ér" a v'"1',1. Me-gneI'\>(íil 1'1'<'\1·\\ a z l·lhalt \ -,~{\~1l1\k Ili 0g-vi z~glí l ;i "n . 1<>, Iwd ip; {'('n d"Yl' l'i 1\ t ldl \'h't ~"'II. Ilwd n rothadá" nrlíll~'lag' g-yl\I',,:l11, ]lIiI' nap alaii a \'Í'r(,H nlY'an \'Úl1(17,;í~l)k;lt lÍ't,·"it. ;11 11<'1) "k :1 d ,>~i 1111 nt .n Im.i;ílk, i1I,·t \1' Il·lh'l,·\ 1\'1111\~ t \'~ liik. 1~I\lh' k 1'1'(1.,1\1-,111'11 nj;íllI1 1 tl;i]' 8tl'a~"lllallll, ~1"I'I;i'l "c:: 11\:1
~\)k h,).'Y
il kl),,-";í :"'t""ok \~('I~IH'n III i nd ig 11H'g-hn t[]I): t,l ",,,,'k. Ih'~\ a Iwlotl nll'lyik \ érrsopn 1'1 ha tnrto-lk .•h'iI'l1h;'k:';l\ \'11 k"rlalnz),";l a "i7~~gM'ltnk \'I'\'clnh'nyélwk ,\l'I~'k('"JtÍ'"él ;lZ it', hogy ,'111 b('n'l~nek n;l~\ tl)mt'gl' ngyan\)lnlJl Yl'l'tul'ljdon".lgo'ldwJ r,~n Ih,lkt'7.ik s . I'n' PI: ha nl. ngglutim1l,io kimaradáJsából nwgúllapitlwljuk. hogy 11 biínjl'lrl1 levő vfrnyom 1'->. a Iwl(\tt n'rl' I'gy ,-éI'csopor1.ba tm1iozik, az~ 'kell l nl\mdanun k, hog-y a ,-él' el'C'dhelelt IH sé
1927 .iIl,líllH I.
CSfNOORstOl LAPOK
:ti ,.l
~..~.
1l'l'iill'tén a vél'vizsgálalnknak tf>kintf>t1Jf' vpf"liít 1!l3G-ben pgyelwsrn mc:gti}totfák, , p(>(lig ~()~zk-r;í ~ han a szabnd szprelem aldaRa egy f'vbPn Ifj.OOO apllsáO'i pPl't erpdményezet t. Némel-, Osztrfí k- f;~ Ol':'oszorRmgon kívül - tudomásom szerint - az egyéni vérre vona1.ko~ó v~,Z!s~ál,atokna~ az ig<:z",~,g szolgáltalás lel'én valo eldonLesere eddIg nem IS to/'Lén lek kisérlelek. Különben a kérdés mai állásiÍt jól megvilágítja a vízsgálatokkal foglalkozó egyik német szakember nemrégen megjelent közlemény!'. Az illető tíz esetet említ, amelyekben, mint i:izakértőt, apaság megállapítása céljából igénybe vf'tték. ?\Tyolc esetben a vizsgálat alapján semmit sem lehetett mondani és pedig azéli, mert három e~etben a gyermek vértulajdonsága kellőképpen nem volt ki alakulva, öt esetben pedig a gyermek és az anya vére egyező volt. A kilencedik esetben meg lehetett engedni anna,k lehetőségét, hogy a megjelölt férfi a gyermek apja, de kizárni más férfinak az apaságát nem lehetett. A tizedik esetben a férfi apaságát ki lehetett zárni, még pedig a "bizonyossággal határos valószínűséggel" . Ez a kimutatá~ már maga bizonyítja, hogy a lesmrrna.zás kérdéének megvilágosítása szempontjából az igazságszolgáltatás a kétségtelenül érdekes, értékes és reményekre jogosító vizsgálatoktól tárgyilagos minden tekintetben, megnyugtató segítséget ma még nem várhat. A tudománynak kötelessége a fontos kérdéseket további vizsgálatokkal tisztázni; amíg az meg nem történt, addig az igazságszolgáltatás előtt velük kisérleterni egyelőre nem kívánatos.
.... ................................
~
~
......-...~
.... . .
(
A N épszövetség'l'ől. Irta: Dl'. CZlÁKY FERENC hadbiró-örnagy.
Kinek az ivadéka a gyermek. "Cgyanezek a nehézségek, amelyek az előbbi feladat megoldásánál mutat'koznaJk, jelen~keznek a leszáTIllazásra vonatkozó kérdése'knél s. Sőt fokozza a nehéZiséget az a körülmény, hogy aő eddigi megállapítások sZier'Í'nt a sziiletés'kor a gyermek vél~ nek tulajdonságai még nincsenek kialakulva, azok csalk hónapo'k, évek mulva fujlődn~k. Minthogy pedig csa:k később fejlődnek, nem lehet aőt ~llítani, hogy a gyel'lnclrikel veleszülettek, 'tehát feltétlenül öröklöttek és nem lehet elzárkózni az alól a lehető f'ég alól, hogy az élet köriilményeinek későbbi a1akuJása a vértuJajdonsá:gok !kifejlődését ne befolyásolhatná. Különben, eltekintve attól, hogy az öröklés módja még törvénye:kként kezelhető swbályokk'al nincs meghatározva, súlyos nehéüSégek eredhetnei1r még abból is, amit a megelőzőkben már megemlítettem, hogy a vértulajdonságokat a gyemlek felerészben az anyától, felereszben az apától örökölheti. Mindezek a körülmények magyarázzáJ\r, hogy az egyéni vér meghatározására vona tkozó vizsgálatoknak kellő hasznát az igazságszolgáltatás eddig nem látta. Többen azok közül, akik a kérdéssel behatóan fo~lalkoztak, 'kivánatosnwk tartják, hogy a leszármazas vizsgálatakor a vértulajdonságoKon kívi!l még egyéb öröklött tulajdonságok is tekinetbe ~ete.ssenek: Oroszországban a népjóléti és igazságUgyl népbIztosok Moszkva városában és környéke
At.
Amióta cscmka lett Ma"ryarorsq,ág. 'I.IIlióta a t,ria· noni keresz1lhordás lett a sorsunk, amiMa elves~te1tük a magas Tátl'lLt, amióta idegen faj uraJlkodik az erdélyi bérceken, amióta szerb uralom alatt !.óhajt a Bácska kalászerdeje, amióta a legna"o-yobb magyaT sírját is idegen áIJam terü.letébez kaposolták, azóta lépten-nyomon balljuk emlegetni a N ép~zövetséget, illetve N emzetek Szövetségét. A Népszövetség fogalma a békekötéStkor mnt fel előszölI: náJlunk, majd bozzáta.padt ez a név a trianoni békepairancshoz. Ennek a fogalommvk az égisze allatt vették k,i a lefegyverzéskor a ma."ryar faj ke'.léből az önvédelmi fegyvert. A NépszövetlSégbez fordultak az idegen faj uraillna alá jutotrt; magyar kisebbségek pana· szaiklkal, bogy az e1nyomássaJ szemben fajukat és létüket fem.rutarthassák, I,tt-o,tt a lUapilapok hasábjain 01YalSbat-tun.k máa- arró~, mikép a Népszövetség azt a szerepet is felvette programjába, bogy a világbékét fenntartbsa. Minden év őszén olvaJ&hatjuk a sajtóköZllemények· ben, bog')': a Népszövetség évi rencles közgyülését meg' tartotta. Máskor, bizonytalan időközökben arról ka· punk híreket, mikép a Népszövetség tanácsa üléseket tartoM! Mindeze.kből azt láthatjuk, bogy a N épszövebség eg'Y, a viJág maJ. közAudatában élő ulyan szervezet. amelyik időnként beleszól az államok és népek élet· sOl,sába. Bennünket mat"ryarokat a fenti oko kon kívül még' azért is érdekel közelebbről ez a sz,~rvez~t . mert hiszell - amint jól tudjuk - mi magunk: a magyal' állam i~ tagja vagyunk e=ek a Népszövetséguek! Nézzük bát meg közelebbTől: hogyan keletkezett. miféle s'lilikségérzet hozta létre ezt a szervezetet. Te· gyük vizsgálódásuuk tárl?'Yáyá. miből áll ez a szel'wzet! ?1iféle célokat szolgál ~ És végül, hogy mag'a elé kitű·
* =::u ........~
192i j uli US 1.
CSfNDÓRS~OI LAPOK
~
A
budapesti
helyőrség
!'
• diszkivonulása
a
Kormányzó Ú,· születésnapján: az 1. honvoo gyalogezred díszmenete.
zött. céljai t mi módon, miféle eszközökkel igyeksm k egvalósÍI!:a,ni. ~ Az első kérdésookre, - amit felvetbeWnk - hogy miféle szükségérzet hozta Iéire, a köveLkezőkben adbrutjruk meg a feleletei: Évs:1láZJadok óta m-zik - főképen a kicsiny népek annak a szükségét, hogy legyen egy olyan, az áJllamok felett álló haJtalom, annelyik a nagy államok hódí.tó, leigázó vagy boolvMzió törekvései ellen őket megvédelmezze, amelyik a nea:n:z.etek versanyében az igazságoszió szerepét töltse be, amelyik Jeherové tenné azt, hogy az áJLlamok egymás közti életében nem az ököljog, hrunem az erkölcsi elveken felépülő n.emzetközi jog lenne a szabályorz;ó és egyensúly1Jtartó erő . Az egyes emberek pedig =t várták és remélték etwI a nemzetközi hatalomtól. hogy őket nemzeti államnk határain kívül is, akkor is megvédelmezze és ott is elismertesse emberi jogaikat, aboJ és amikor egy idegen áJllam területére veti őket a sors szeszélye. A mjsztikus középkoron át a pápaság erkölcsi teki,nLélyében vélték (lJ'arnoki .gő/?'geol llYODlOtt el minden emberi ,~..a~adRágo( és letiporta. minden kis nemze L élni aka· ll]
...
ra..~lIJt.
375
A 20-ik f.lzázad első éveiben meginc1uhlllk a világhékére törekvő mozgalmak. Ekkor sziil('('ik mr/?" a 110RZHZltH Jd,shleLpresek el Rő k()~l]n·ét n.liko,wsn: II nemzetközi hírós<Íg. EJTő,1 az,t hi1iük akko)', h ogy II rég'víll'( Rzerv('· z{'111f'k alapAej1jé.t. a.lkotLllk Jll(>/?" bPllllle. II ol ihéíl ki fog lliílli az örök b&ke Hzer v('w(", A sr.kp IJ"elllényeklwl incJult Jll or,g!l,llIlnk hlljnahín l1uJulwlI rún ldört'a 11ép1'k irtóza(os csulújll: II világ· IlIilJnnil . . , .. . " . . ,. A vilug·llu J. nl"ll ll(O!sO l'\'I'IIPI. ('Iso nnp.lHlhll1l " ll Oli, JlIilJt 11 vilúg 1{'g1IlUtlllJlIUHUJ.J. úllnlllÍllluk: :1;\ mSl.l1k
Ji ~
amerikai Egyesült-Államoknak eLnöke áll ki a világ fórumára, hogy a békeapost.ol rubáját magára öltve elmondja híressé -- és ránk nézve tragikus emlékü~'é - vált 14 pontba foglalt beszédét. Ennek utolsó pontja így hangzott.: "Meg kell teremteni a népek általános szöl·C'f .• égét. Külön szerződésekkel kell gondoskodui arról, hog,- a nagy- és kis államok politikai függErtlell;;ége és t.erületi intel:\";rilása kölcsönös garanciák által bizto"ít tassék." ugyancsak Wilson 1918 szeptember 2í-ikén megiartoit beszédében a népszövetség tervezeiéröl a kö,etkezőket mondoitta: ,,1. A pártaJtlan igazságosság - amelyct swlgálni kell - nemiű.r meg se=iféle különbséget awk közt, 3Jkikkel szemben iga~gosnak lenni l.-í,ánunk és azok között. akikkel Rzemben nem akarunk iga.z.-ágo~ak lenni. Oly igazságosnak kell Je J1(>1ll ldu't alapja az egyemnény bármely részénok scm. ha Jll'm fór össrhe ValaDleImyinek közös érde.kéYE'J. 3. A népszövetsé:r közös e;;aládjúball nem ú IIha fönn semmiféle kötelék. semmiféle szöYC'hég-. st.'m húrminő küJön szerződés ,agy eg-yeZJ1léllY. 4. A SzöYelzda,,,d biinh'· tésl'ket n villÍ:rpiacokról yaló kiwnís úljilll nijnllak ki - ('sak ti fpIo'rkllllll'k é, <,llC'nÖrl.l'''lh,k ,":r.kiizo.' I"h<'l, 5 , rnh\JllC'llIlYi nl~lnu~tközi l"~!Yl'~ll\l\.nYl :.: ... .... Zt"r1.11dl~ . . ~ - bánnillő ["1"Jl;'-'~z<,tüek I(>g-yt\ll<~k is ....: [<,lj", t~"\l'j,',ld miikben közölni kell II yjlúg töhhi l"l',z,.'n·1. A kiilöll SZÖY()[Ség'l'k l'S g"11l.da .. iíg-i l·iyuliloÍl "l'l;:. \'111:1 IH i II f" l~lIt~ll si'.gl'skl"dés(lk n 1l1odt.\l'H yil" ~'h:\ II b\\"'\'l!~'" fpl ..... l';lsni yoJjuk ol~ 11.11 [(>l"Yl,knl'k. mn,~ht'k :t h:'ilhwút t~J.)· i d pl,.t.ék. Az ol~ an l",kl'. nllll'h ,>O ,'k.'l h:ll:\1""1;l.(I l;.ifd ..•.. zt'-:-:('kl{(\l ki llt'lll Zlll-IlÚ. 11(,n1 \"<'lll:1 \' .... '".inh· ,; ... hi"'}I\~ hl hm lellll('." lllll' l'Zt'1l IIOlltllkh:lll r.·kl.'tt.' h' \\ 1"'11.
,r
CSENOÓRSÉOI LAPOK
:ti "
l\t~n hi:.., fo' \~ .... f,'lt(,tt'h'z.\ t\ lH)~~ ('ZI'I\ ,alnpsz;lhú Iynk, " n h,"k,' HI('~·nlk\ttl, . . ún:·d l~t'Yl\l\~ t i11Ili i .... t(l.l.{Uit~ "l' hl:l~c# 'iI,"I'"k "lapjúII I"I·.i1'''7,t "t t,· I'lii Wiboll ('lnol(l1n~ hC'ke,it'~ ~ t'k\'!. '' ' , ' "I n "\lú-,\oIq;nr "l,,'rl hírnnk "7.,'k :1 "il"on rl'll' h.\' ,epo h ..
,lk ll'P"" lc·h"nt;\,é!.!·\)-e1. 1lll"}'t. H1.nkhan l'~~ t ok t,l("tr!i lI\'11I,,':lki\zf ' ZI' 1'\ "1,;7t nl:1pkihC'i yoHnk l, rrekt~ t':f ' :11l1ikr,':1 \ i1ú!'!' h,,(,.,iih'll'< l"s il1:a~<úp:os rt'n,~I,I~ r\'l \, pI; 11.,1" l\'t I yolll:1. h:1 "7.\'n ,'h'.'kl't, :1 l1l'kl'"z('\'zodl'~l'k J]1t'... n,'lll l',üf"lt:'lk \'I,ln:l. ., _ "I lilit' t "hú I ,,'i1 soHn :1-k. nz É-;zn kamen k~ll Eg,d-su t\ l1:1111ok "lniikL'1I1'k l1g-yúban szülell€lk !11t'g.. a7,0), :~z "I'IP- ,:nhúb lt'rYt'zct,'k. :1111 ikből a mai N~,pszovetseg kl 'lhkult " 'il -on :1wnh:1n ('sak az '1JhWk1.l\'l'ke-l kore,te ki: ('>':Ik :1 fl1nda1\1pntnmrakú" előkészítő m\11~k~,lat.lszövőinek p< a békPtpl"vezefpke-t gyártó in1rikusainak sOTába. Lansing félt.eUe Wihon tervelRtét. me-rt e mÖgött az Amerikai Eg-ye~ült Államok nemz.3tközi becsületét az adott szó
1927
.illlilJ~
I.
1:1111 l'I-O'<,III" jOl-l"okkal (,s !:Ir.Y~'lIlő ki)\l'lpzf!lI~("l!Iri'l fi,,1 gozllUtol,I \'"Ina a lW111ZJ'tkoZI l~iIZsugert. .. , ~ 1Iliko,. \\ i b(ll' l:1l!J Januan,vhtw a lSzl)vl'ol~p!{J:" ha tal1 n:lk kellvi~eliíillek illurlta ('Zl'n Pl'eueli IprvPzP(J~t, (Ik ko,. már nz yoll ll. t611ylpgp~ hplyzP!, Iw~y tlZ (,lll"ld.' .\IJlcrika révén t'lérle háhorú" cél;jail! Ez~rt fl bekpko" l'e,.cllcia lwm fogadla "l Wi],;()fI] tervpzctd. hanf'flI t'f.,ry clh-njav:1s1aloL nyujlollak át nt'ki. aminek az voH a Ipnyege. hogy a né1?szöveLsé,~e
_
_ ~
l!l27 julius l.
---
'_"'---·";'~
T
CSENDÖRSÉGI LAPOK
377
•
A
budapesti
helyőrség
dísz/cit'olwlcisa
a
kö:lJépen
[(onníÍnyzó Cr születésnapja,,; a rnegjell'ot díszőlHizctben az angol katonai altasé.
szövetségbe felvételünkel, ami 1922, év szeptember bó IB-án meg is történL. Ezen tényt viszont az 1923. éyi
XII-tk Löryénycikk őrzi törvénytál'unkban. Ezekben láthatjuk a magyar államnak a Nemzelek Szövetségéhez való jogi viszonyát. Ezek után azt tegyük vizsgá1ódásunk Lárgyává: 1. Mi a Népszövetséguek célja? 2. Mi a szervezeteT 3. Miféle eszközökkel és mi módon igyeksúk a maga elé (űzött célját megvalósítani l Hogy mi a Népszövetség cél.ia? Erre nekünk a Népszövetség alapszabályzatát képező "Egyezségokmány" a következő feleletet adja: "A magas szerződő felek avégből alkották meg a NE'lllretek Szövetségét, bogy: aj a nemzetek együttműködését előmozdíLsák ; b J a nem zetközi békét és a biztonságot megvalósíLsák még pedig azzal, hogy egyes esetekben kötelezettségei vállalnak a háború elkerülésére; továbbá azzal, hogy nyílt, igazságos és becsületes llemootközi összeköttetéseket tartanak feDll: azzal, hogy a szervezeLt népeknek egymásközti éJilltkezésébell az jgazság uralmá.t és mindennemű szer· ződéses kötelezettségnek lelkiismeretes tiszteletben tartását biztosítják." Ime a célkitűzés milyen szép, a népek közóhajál kifejező elvekel tari megvalósítandókuak. Ezek után nézzük meg, miféle szervezete vall a NépszöveLségnek és vajjon e szervezetnek nincsenek-l'olyan eredeti, organikus fogyatkozásai. amik miatt II kitűzött. cél megvalósíthatatlauná \'á]jk~ A Népszövetség- t.agja csak olyan állam, olyan doIII illium vagy /"ryarnJat lehet, amelYllek ölll'elldelkezé~i joga V:tll. A Hépszövf>!ségi ulnp&zllhfÍly~at Ilzonhall e JJo'll'ton lJáJ'OIJJ, ldi/önbözű jogok/ml biró l·sopol't.hn o,~' (otta hl' az úllauwkal.
e lőkelőségek
eg~-
e~oportja.
Első helyen állanak a világháborúban győzte~sé vált államok, vagyis azok, amelyek tulajdonképen a maguk képére és hatalmi érdekeik nemootközi biztosÍtására megalkották a Népszö"etségel Eoon államok a szövetséges és társult haLalmak csoportját képezik h a Népszövetségi Alapszabályzal függelékében a következőképen vannak felsorolva: Északamerikal EgYE'siilt-Allamok, Belgium. Boli· via, Brazília, Japán, Libéria, Nikaragua, Továbbá: A BriL Birodalolll é3 domiuiumai (Kanada. Ausztrália, Délafrika, Ujzéland és India), Kiua, Kuba, Ecuador, Franciaország, Görögország, Guatemala. Haiti. Hedzsasz, Hondurász, Olaszország, Panama. Peru, Lengyelország, Portugália, Románia, Szerb-HorYá.t-Szlovell állam, Sziám, Cseh-Szlovákország és végül l'rugay. Ezek az államok biztosítoUák maguknak ezen világszervezetben a lláholyokaL, a1lOnnan a világl'sP' ményeket, győzelmi bal,érJaikon heverve, sZ"mlélni és irányiialli remélik. Az ö,'ék mindeu jOg, minden előny és hatalmi lebe!őség. amit ez a szcrveU't es;,k nyujtani képes. Ezeu államok magukat a Nemzetek SzöV{'tg";g'l' al,\jlító vagy más néven "ereueü" tagjainak ncv,nik. Illl'rl ők alkották meg l' soorvezc(el. Ő tőlük l'redt az ki. Ezen eredeti (agok azutúll azoll úllallHlk,\t. allll'b "k a világháborúban selllll'gl'~ek ma radkl k .;~ l'J.l"y"bkl'nt a nemzetközi világban súllyal bíruak. 1l\l'ghiv(úk H\a~'llk
közé. ho~y esatlnkozzanak ti Nl\PSZ(lYl'lot~l\:!'ht.'.Z_ EZ111 il llulUok közé ~(ll'olnn k: Al'gl'ntillll, Csill\ Kolulllhin, núni:\, lhlllnn,lin. '\')\' YtÍgin, PUl'ag'uny. RZll h túlo1', ~l)~\l\Yl,ll\r~ 'lú !!:, ~Y\\,l,)' '.. • . <,. . \ ' l\tl0í'Ue I n. szng ..:"I\~nJ(l. . EZl'n úllllnlllknllk !t'h"t ~ .."hnd I'lh:ltarl'~'bllk "llIt
uhhull u tl'kintl'thl'n. nt,ijllll
:I
lIIl'ghiúl't "Ir.'.II;;llIH\], "
CStNDORstOl LAPOK
:l;~
'ni!' 'i.'nl. h\\lépul\k t.' ~1 ~~ \)7,( t\~l\k II Ital 1l1t~J.!·1l 1 koll.~t t I"iZt'l' "P%t:tlw t.~, ily 11\\'\dtl1\ S\'trthlt.h·sai Il'Szl\ck '~\. :~. J.n·oztesl~k~ Iwk :thhall a tiil"l'kYl'sükhl'll, Illlg') n }1'loú7;ollekr!-l dlk· lúH l",k",y,"l'7<,dl'SI'k ,'lislll,\l't"st"'llek es n y ,,~U!' ,uJ - p, ":' ,':k-l'k ,'nkkét swlg-alú IHltalmi relldJo ullundo,itta.\"",'k. . LI I 111 i kll!' <'7.,'11 li lIanwk .t N o.']lszö"L'lseghe.z coSa u «)~lak. Ul'U\ t'1"l\7.tl'k út ~l/.oknt HZ ig'tlz:;agt~lh1n~ag·?ki.l.tt anll~ kl'l a h,'kl'~2A.'1'Z'i,II'Sl'k (lk,IZt~lk. Nélll 1'I1'~~zlek at. c,.,o-yszcrü,'1I az""t, III l'r t 11l'lH llZ Li n'szteség'l'ikr~l Y~lt. s~?, l!lert. :l7Alk lik"t lIl'lll l'l'd,'kdtek, A népszönltseg le!y~.lolt.eben l'zen "llmuok "sak egy n'góla várt peU1~lko~1 ~zerve: l'I l'b,' :uakjút IntUik és így kiyancslan kozeledtek h,ln'~i, .. k ' I ' J 'b . Y <,-'iti n hnrmadik ('so por! ba kerulle - :1 VI ag la orn· ban I,';!yözött illlamok, yag)is: N~melorS~g, ~us~t.l:iu, )hlg·~ arol"Zi.ig, Törökorszúg, Bulgaria.. lovabba a "dall': nak azon úllmnai et' gyarmatai, amelyek sem az elso, ~NlI II músodik r~oporlbaIl felsorolva nincsenek, Ezek II harmadik csoportbeli államok csak akkor lehetnek II Xépszöyelség t.agjaivá, ha eltűrik. hogy a .. X épsú\Yl'tség" teljl'.sell leszerelje. vagyis megállapítsa, ho'" miJlő suirazl'öldi, tl'ng'eri és légi haderoL tarthatés ezen l'Irőt ntikép szerelhetik fel, de még' ezenkívül is hathatós biztositékot kell nyujtaniok arn\ nézve, hogy .,nemzetközi kölelezettségeiket" teljesíteni fogják , Tehát - anlÍg az első és második csoportban fel::.orolt államok teljes önállóságuk és nemzeti szuverénitásuk fenntart.ásá\'al lelt.ek, illetve lehettek a Nép"zövetség tagjaivá - addig a harmadik csoportbeliekahová :llag;-arország is tartozik - csak nemzeti önrendelkezési joguknak teljes megszol'ításával csak ellenorzés mellett, csak lefeg;-,erzett és jOgilag lehetetlenné kötözött állapotban juthatnak be a Népszövetségbe. A bejutásnak előfeltétele a fentieken kivül még az is, hogy a X épszö,etség közgyűlése őket kétharmad szótöbbséggel u tagok sorába felvegye, A Népszö,etség tagjai közt ezek szerint teUes jogú ét> ,korlátowtt jogú á:l!lamok, uraillkodó és lejgázott sor ban lévő, első-, másod- és har!lnarlosztáJlyú tagok különböztethetők meg, A fent megjelölt. harmadik csoportbeli államok közül a világháború vesztesei : a központi hatalmak, ezenfelül még abban a kényszerhelyzetben is voltak, hog;- a békeparancsok elfogadásának tényével egy· idejűleg a X épszövetséget is tartoztak elismerni, és ezen elismerésből származó összes kötelezettségeket vállalniok kellett. Így hát - ha a Népszöve1.ségből származó előnyökben is részesülni óhajtottunk - már ez okból is kényszerülve ,oltunk oda felvételüuket is kérelmezni. Tehát csak a felületes szemlélők előtt tűnhetik fel a dolog úg;-, mintha a világháború legyőzöttjei elismernék a Népszövetséget ideális nemzetközi szervezet gyanánt. Ezek a Népszövetségnek eredeti, organikus fogyalkozásaL Ebből viszont az következik, hogy eg;- ilyen, egyoldalú hatalmi érdekből megalkotott szerVEYL.et nem valósíthatja meg a "nyílt, igazságos és becsületes nemzetközi összeköttetéseket", nem képviselheti u nemzetközi igazságot és nem aJkalmas arra, hogy a világ' békéjét fenntartsa és megőrizze, me.rt születése percétől eletképtelen, megaJakulásától kezdve dokumentálja mikép a maga elé tűzött céljait megvalósítani nem' lesz képes. :llintán így megismerkedlünk a Népszövetség szervezetével, megláttuk azt, hogy az egyes államok mi módon válhatnak e'L.en szervezet tagjaivá, meniiink ej.,"Y lépéssel tovább és vizsgáljuk meg, hogy a Népszövet· ség szervezete miféle szervekkel l'endelkEYL.Ík~ ,A népszövetségi tagok összeségének gyűlését közgyulesnek nevezik. Tebát a "Köz.qyűlés" az a szerv a~!llyÍ:!' legi~ább kifejezésre juttatja azt, hogy e"'y ~ VIlag osszes, allamaira kiterjedő hatáskörű nemzetkÖzi ::.zervezettel allunk szemben. A ~épszövetségnek egy másik, szűkebb körü szerve: a Tanacs. ~Ogy a .'!'anrícs miképen állíitassék ÖSM.e. arra nézve a k<,>vetkezoket olva"batjuk a Népszövetségi alap"zabalyzat (Statutum! 4-ik cikkében: , "A Tanács a Szövetséges és Társult Főhatalmak (~rt"~: a ~,j~~gbá~orú ,győz!eseinek) képviselőiből, to. ~ abuba a S~oYetség mas negy tagjának képviselőiből alI. Lgyanttt azt olvashatjuk még, hogy EYL.en utóhbi 4
nar
T
J!I:l7
.i 1111 j lill
I.
tagol. időről·idör" :I Közj.,ry üle~ jPlölí ki "tuul. tl'tR7";~(' sZQl'inL . lGbből lcluit. azl lú.t.hllljuk, ho b'}' e 'fanuc,;ha,n Vll n: Iluk úlluudó éH időközönként. v~la~z~ollla,gok. Az allul1'~fJ lagsúgi helyeket a világháborll gyoztesel, II mUln!k !,zaJllÚI'U bizloHíLoLlúk, l::l miuláu az áqando tagok Hza nHl 5. míg II vúluszloll, j~őközi tagok szan:a cH,ak 4-ben Ipll ('redetileg Jlxirozva., 19'y az enlel~ll:l blZi?~llo,UIl IlHlga.l abban a t.ekiulelbcB, hogy u Tanacsban lj; nllnden az o a.karaluk szerint. fog Lörlénni. igy - teljesen a győ,~tesek. akaratával m~g~gyew(>lI _ alaku LL is meg :lZ e1~0 'fanacs, Ennek lagJUI voltak: Franciaország, Anglia., Itália (Olaswr~zág) és Japun képviselői mint állandó tagok (miután Amerika az állandó tagsági jogával nem élt); a vá.lasztott tagok közül is a győztesek csoportj ából került ki a többség: Belgium, Brazilia és Görögország; csupán Spar;yolország képviselte az első Tanácsban a semleges vllagol. Bár a feIlJtebb idérlJeltt 4-ik ciJklk a 2-!ÍJk 'bekezdésében megadja a módot és lehetőséget arIa., mikép úgy az állandó, mint az időközi Tanácstagok száma is felemelhető legyen, ez a lehelőség a gyakorlati életben mindig oda vezetett, hogy a győztes entente mindig el tudta érni azt, mikép a Tanácstagok többsége feltétlenül a g'Yőzők érdekképviselőiből álljon. Hogy ez így van, elég rámutatnunk azokra adipIo· máciru. mesterkedésekre és cselszövésekre. amiket a közelmult hónapokban az entente-államok főkép Franciaoifszág és Csehszlovákia - véghEYL.vittek abból a célból, hogy Németors7xí.gnak az állandó Tanácstagok sorába emelését megakadályozzák. Ha már így egymás mellé állítva lábuk a Népszövetségi szervezet két legfontDsabb szervét: a Közgyűlést és u Tanácsot, önként felvetődik előttünk uz a kérdés is: mi a hatá"köre ennek u két szel'vnek 1 Amilyen magától értetődő ez a kél'dés, olyan nehéz ene :1 felelet pontos megadása! Az az érzésem, hogy a Népszövetségi alapszabály megalkotásakor szándékosan hagyták tisztázatlanul e itét szerv hatáskörének meghatározását. Az Alapszabály 3-ik cikk 3-ik bekezdésében ezt c,lvashatjuk a közgyűlés hatásköréről: "A Közgyűlés a maga ülésén minden üggyel foglalkozhatik, amely a Szövetség működésének körébe esik vagy a világbékéL érinti," Hát ez igen szépen hangzik, de ott a baj, hogy a Tanács hatásköréről szóról szóra ugyanezeket mondja el nekünk az Alapsz!lbályzat 4-ik cikk 4-ik bekezdés,~· Vagyis ezek szerint a Közgyűlés hatásköre ugyanaz, ami a Tanácsé. Már most ebből miféle helyzet állott elő a gyakorlat élet folyamán1 Az a helyzet, hogy a Tanács - mint kevesebb tagból álló, könnyebben összehívható és mozgékonyabb testület minden fontosabb, főként Il1inden olyan kérdést, aminek a győztesek érdekére kihatása lehet - a maga hatáskörébe vont, Ennek viszont kétirányú kihatása Iehet: az egyik az., hogy ily módon a Tanáes jelentő' ségében eg'Yl'e nő, míg a Közgyűlés ugyanakkor egyre veszít súly ábóL A másik az, hogy a Népszövetségi szervezet feltétlenül és minden kérdésben a győztesek befolyása alatt áll. Ezt a fonák helyzetet megérezte a Népszövetség első 1920 decemberi közgyűlése is, Ott ugyanis felvetettEik azt a két kérdést: először, hogya hatáskörök miért nem úisztázta útak ~ és máJsodszO'l', ho.,""Y a Közgyűlés fogdal· kozhatik-e olyan kérdésekkel, amikben a Tanács már állást foglam Az első kérdésre Lord Robert Cecil - a Népszövet· "égi Alapszabály egyik bábája - igyekezett megnyugtató feleletet adni, mondván: a Közgyűlésnek a nemzelkÖ~i parlament, míg' a Tanácsnak a népszövetségi végrehaJtó hatalom szerepét kell betöltenie. Mondanom sem kelJ, hog'y ez csak üres frázis volt és az is mal'adt. A második felvetett. kérdést pedig - a győztes entente kiváns,ága szc;t.'int - nemlegesen oldottfr meg. ,. Erek utun !;ll:;t l~ a~ a helyzet, hogy a súllyal bíro ossz,es nemz~!ko~ ~erdeseket i!-. Tanács a maga körébe vonJa. A Kozgyule:sen csak Jambor óhajek ártatlan elméleti vitalkozások hangzanak eL " pe még más .módon is gondoskodtak a győztesek ano!. hogya Tunacsban feltétlenül az ő akaratuk él'yé-
•
•
1927 julius l,
CSENDóRstOI LAPOK
37!'
Cl1amber/in és Levine amerikai óceám'epü/ől.- június 17-én r ppü/ögépen 811do1J esfre érkezf ek, .A. fogadtatás után,
nyesÜJjön. Ezt pedig a vétójog beiktatásával érték eJ. Az Alapszabályok 5-ik cikk első bekezdésében ugyanis ki van mondva, hogy na Tanácsnak bármely ülésén a határozatokat az ülésen képviselt szövetségi tagok eqyhan,qú hozzájárulásával kell hozni." Már most mit jelent ez gyakorlatilag~ Nem kevesebbet, mini hogyha például a Tanácsnak valamelYik ülésén olyan kérdés kerülne szóba. ami a pári6környéki békék igazságtalanságainak egyikét akarná enyhíteni vagy megválioztatni, úgy az egyik en tente-képviselő könnyen megakadályozbatja a sérelem orvoslását egyszerűen azzal, bogy a kérdés ellen szavaz. Ez a Népszöveiség értéke a maga pőre igazságában. Nulla. Ezek után teljes súlyával átérezheijük Lansingnak, az Északanll'rikai Egyesüli-Államok külügyi államtiikárjának azt a jell em zéséi, amit a Népszöveh;égi Staiutum megalkoiása után kritikakén L róla mondoU: hogy az "a békefeltételek keresziülbajszolásának szervezetévé leit!" Ebben leli magyarázatát az a töriéneImi tény is, hogy az Egyesült AlIamok Senatusa nent fogadia el a Népszöveiségi Statutumot és nem engedte illeg azt sem, mikép a N ép~zövetségi 'ranács első közgyüléséll az Északamerikai E~-yesi.i li-Ál lamok képvi~elője is meR" jelenhessen, Van még a Népszövelségnek eg-y harmadik szerve ib; ennek azonban különösebb gyakorlati jelentöség(\ nincs. Ez az álla,ndó titkárslÍg, amelYik n l'őt.iiklÍr HZ!'té"e alatt Genfbr:ll s7..ékeJ. Ez olyan irodai~'azg!lLó8ág-féle-, Illlleh' jk II Köz" I,ryűléH és 'rr:,uHíc~ IllUnkuköl'éhl'z Rzülo,ég,'s il'od!lj ügy kez{'léHi é~ lechIIikai IlIunkúkaL lá Ua cl. A NéTJszöveis~l:' ']'UIIÚ('hU II hnlúHldil'él>r Íllr/OZr\, helYI'Sl'hiJeJl 0<111 \'o,d kiiliilll',;I() terlllészptií 1I1'1Il:wlkö11 k(.]'·désf'k JIIegoldlllda~u céUából >zlrldlizoU,úguIUl( úJlít 1'1'1. Ez('k II l,izollsúg"l, ,iswlI( IIlhizoUsÍlgukl'H osZ lUII
Ezek a vizsgúlóbiziosok, ille(ye albizottslÍltok arra szolgálnak, bogy az elt.ség dönté"éyel "zemben az ellentállás rizikóját morális é" fizikai kihatá»:tiban elviselni llll'részke
q----------------------_._---.~_.-~---
Milli ru88:: hirehc lassallklllt s;::oktat /(" : /Jc>reket, hugy (/ /(:lek eY,lls:elTlJ l., fil' .'ltI,;,cdjC'1l IlC!té::: lerhe alatt, Igy bállik re/iillk .1 I',u:d. la.'"ol1 kc'ul tal/í! ('l/l !JerislIILI eire, lWIl!1 bll'lll ra ilU/Juk ,I 8;:'Ollly'-i I/ldoll/cil/yl; c/iibb l'!l!1 c'//lÓ,'/' ("til.' II .,cI., bármily /ld/(':, kiIlYVY/lIII, .' s: I't'dl • ,,!,.kCI1I"II!I,f héjjaylÍ /'(/ I; k.:sőób /iibb, 'kOI fil," 's: kliC/kt-Jllt, kedl'elle CS:::/II,lid ('!I,II"/lk"/l1 dtiiwn I, • ',,/lI"d " db, rod, 111('11 II/tir kl'/'I ,,/J,' bi:llrI; II/obb /l(/l'olnid d· h'/I/yllllk" I'sak /'qlr,' /aldd, //O!ly k,dr,"." .' s
r
lX·. .' .
CSEND6RS~0I LAPOK
:t~()
A
lH)h,,(~, i~ta
üSI'I:leeskih (-s t eehllilGlj a..
Irt,,: nr. 'llSh.OI,OZY .\G08'1." n llll(h\I)~sti ldl'. itdött\hln bil'ája.
.\ klot \ dágl'l'SZt'\' tt'l'.i~'dö, mintegy 160 mil.~ió lak,bl Il1ngahn' f,)g-ndtÍ om;;z birodnlom!Jlln II )(01.ha l,dllW t ;lln l'llkll) I IÚZ
mót!tlll "7.el't'zte l'Zt meg, hogy az al'cv?na".:olp:álú kntonnl'ágban elterj~ztette. a gyava,agnnk l''' ht'l'~tch'n:-Í'gllek 8ze11E'111et, ll1~)d akato· n.ikat alTn bujtotta fl'l, hogy hagYJak olt a zászlót, 1l1l'Il,kul'k hllza, foglalják .el magukn~k a fijldhirtoko:-ok földjeit és kastélyalt, Mm baJ, ha a föhle"urakat él.' l~a ládjaik tngjait ~lE'g is gYIl,koljlik. l'tött II ,;:wbadsiig órája, mon~ltak a tart~lekos tömcO't'inek. 10'y lesz una Oroszorszagban kc:-l t'mák " (. o CI. ,; , , a szcO'ény és O'ilzdag közt levő örök ellentét sZltasa,'" szelleme a ra bas, l "gyl l kol'as azo'ta \'al a"'. O'yíí.lölet 1'1lWlt rŐn"l jál' II végtelen orosz pusztákon. ji löns,,;Z
h)l~
I !I:!í .í 11,1 i II ~ I.
lI1l'g,í Ilapoclli:;oJGlI, jó iizldl'kpj köthetnek. , ~~Igy hiba volt ez, Jlwl'! C'ilz"l a zsarnokOtikor!o tlnp" h.;ehh;;pgnck" ('r],?I('s!. ~.ál~lOg<~tÚ;'it a~l!akl magukl:1
pedig a bC' ]HO baJok ozoneL zudi.totta.k, A dipJon}1ü,nnel'ő állmnokban, maJd u. n. kereskf>clelml kep\'i::;eleteket amelyelrnek miíködése azonban a li ban lllE'l'üH h 'hogy az illető országok lakosai közt elkezdték ~gyanazt a felfol'~ató munkát, am.ply Mkik OrOl'lzországban a hatalinat megszereztr. Igy járt Angolország, amely akkor ébredt ennek tudutára, amikor má)l' az angol munkásosztály na"cry l'és7Jét azok a bujtogatók megfertőzték, úgy hogy kénytelE'n volt a bitorlókkal megszakítnni nünclen összeköttetést, őket terúletéről kiutasította. A "szovjE't-'kávetség" tagjai aztán úgy távoztak el Londonból, hogy őket a pályauclvaron az angol köw'n ség leköpködte. Nagy csapás volt ez a bitodókra, mert a diplomáciai összeköttetés kitünő alap és lehetőség volt száJmukl'a világot fel/f orga tó törekvéseik megv"a lósítására. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy ha a világ népei egyöntetiíen arra az álláspontra helyezkednének, hogy velük szóba nem állanak, etkölcsi és gazdasági elszigeteltségilkben pusztán a belső "Í.€rrorral magukat fenn nem tarthatják. Ezért minden áldozattal arra törekszenek, hogy a világ népeit bolsevistáJVá, országaikat pedig az ő uralmuk hiíbéreseivé tegyék. Hogy ez a. törekvésilk nem puszta agyrém, annak sok bizonyítéka van. Nemcsak Angolország m unkásságM vették rá az Angolországot mérmetetlen károkkal sujtó nagy sztrájkTa, hanem a nagy kínai birodalomba is be tudtak férkőzui, amely ennek folytán jelenleg véres polgárháborúk színhelye. Munkájuk sikerének kilátásai t nagyban növeli az, hogy maga a munkásosztály nagy része sem látja be a bolsevista uralomnak általános romlást jelentő mibenlétét, a csőcselék pedig mindenütt szivesen támogat oly mozgalmat, amely cl felfordulást jelenti. Emellett a bolsevista bujtogató mindig oH: kezdi a l ázítá8 t, ahol valami gazdasági baj miatt a társadalmi osztályok elkeseredettek s nem szii.kségképen hozakodik elő a szocialista tanítások zür~'Wal'os értelmetlenségeivel, amelyek a nagy tömegeknek úgyis fel· foghatatlan ok. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy bolsevista ügynökök, jól fizetett kalandorok s a hozzájuk szegődő izgatóknak szintén gondtalan megélhetést biztosítanak, ami nagy szó a dolog megitélésénél. Mielőtt a bolsevista agitátorok módsz('l'eiri.íl értekeznénk, jöjjünk tisztába azzal, mi is huajdon· képen a III. internacionale? A III. internacionale 1919 március havában a~ak~t meg Moszkvában s magát. az egész világra kiterJedő egyetlen és egységes kommunista-párt· nak nevezi .. Azok a pál,tok, amelyek az egyes or;;z<1gokfban ny:llta'Il V'agy titkosan mint kommunistapártok miíködnek, a III. internaoionalenak csak a.losztál~ai, s~~kció~. A kiado~.t alapszabályok szennt, a par~ celJa mllld~.n. eszk~zzel, még fegyverrel a ke~~en IS ~ nemzetkoZl tanacsköztársaság (az Ú. n. vilag-szovJet.) megteremtéséért a polO'ári osztály?k megbl~tatásáér! és, a pr~letárdiktaturáél't, mmt a polgarosult alI amI bE'rendE'zhdés telje~
,
•
•
192i j uli us l.
CSENDÓRS~G1 LA POK
megt;enmlÍsítésébez vezető átmeneti fokoza tért harcolni. A párt szervezet a teljel' központosítás el vén nyugszik s a párt szerveit sZJigorú pártfegyelem és
/f ""'n III Jál/OS IV. nagyperkátai örsbeli tiszthelyel/es. ittas b uszáro
p,írt [plsőbb szervei irá.nt való feltétlen engedelmesség kötelezi. A párt vezető szerve a Moszkvában R~kelő végrelbaj tÓJbizottság, amely kötelE'Ző utasításokat ad a III. internacionale minden alof'ztályának és más szervezetének. A végrebajlóbizottságnak jogában áll az egyes szekciókhoz meghatalmazottakat kiküldeni, akik a végrehajtóhizottságtól kapnak utasításokat s működésükért i~ c>,ak ennek felelősek. Minden egyes szekció kötele:, működéséről szóló rendszeres jelentést küldeni a mORzkvai végrehajtó-bizottRágnak. A párt alapRzaMlyainak értelmezéséhen és azok kiegészítésél)en a kommunista internacionale legfőbb szerve il rendszerint kétévenkint egyhegyi.ilő világkongresz;;;zus, amelynek batározatai tartalmazzák elln ek a magát vüágpártn~k l1t'vező alakulatnak propngandájáball az egyes tagokra kötelező Íl<Ínyt'lveket. A kommunista il1ternacionale alapsz..1 bályaihól és kon$'resszusi határozatai hól a következő megállapítasokai vonha t juk. l e . . . " .. 1. Minthogy n nl. lI1terné1('lOnale kttuzott célj..1i nemcsak az e{ol n .h.nll:~ HZI'J'ptetét: I'ZPJ't n nT. iJJÍl'l'llil(·jol1i1lp nt'm polltlkal I'ild, Jl:lll('Jll PI0'';lIPl'ííl'lI Jll ill-\'.íl [I l. illlI'I1H1l'ionah'JJak lIl·I·(·z{í ldíJJÍt'II,·.;-:-;z;;""b.('g', Jllil/'fiil. ~. M tllt"'ll, 1l1:1g'Í1f il ll l. JIJÍt·l'lIlll'itlllilk'lltI. il
aS1
tartozónak és kommunistának valló ('gyén P7:}' idegen állam teriiletén fizel'vezk<-': kiizdehnen keresztül megvédett és megőrzött, az egész emberi nemnek közkincsét tt'YÖ eredményei ellen, minden tisztességes embernek. aki nem akarja, bogy az emberiöég újra az állati barbárság állapotába sülyedjen vissza, a III. int.€'rnacionale híveit az egész emberiségre veszedelmet jelentő gonosztevőknek vagy a legjohb e_'etben őrülteknek kell tekintenie s velük eszerint 1'1bánnia. A bolse\"ism agitátol'okat a mo>:zkvai III. internacionale végrehajtó-bizoth.;ága képezi ki, látja el bőségesen pénzzel s bildi szét a világ minden réi'zébt' a felforgató munka elvégzésére . .d. végrehajtó-bizottság figyelemmel kil"él'i a világ minden államának belső politikai helyzetét, hogy agitátorainak működési körét és módszereit ehhez képe~t szabja meg. Valamely ol't'zág bl'bö helyzetéről tiszta képet szert'zni nem könnyiÍ dolog egy az országon kh'i.il élő tényezőnek. Ezért a III. internacionale nlÍnden országban titkot' kémirodát tm-t
(',: i U('f111 1"llj ••., I i,,- ~/" ,-" Jld I, ',... "OUYIW ""'d/,l i ör.\ para "c.'" N~l·. aid II J(iY·.(.ltlilzil ~tt'Zt'i U~-lIl:I 11n... z;,1.\ 1' " '3U k n·":: \' . . .Et'1(l1 l\\i .."lt k '"''1.7.1'1 1t,t\\~y \'t'\"t" ,(,' t" "lr,'gt:,
l'''IlIl, alllt'ly r,~:-zl,'",:- .i1'1"1l1"""'k,,, k,~",.'íi /11'1'01. 1\\11\ k(~rdt;:-t'k l'tlgl.i1k'lzlat.i.ík \~,.. il,~:ll.iak 1';11:11111'1\- 1\,..zúg l.íl'~.ld,tlllli \1"Ll;íIY'lit ,;,.. l;;il\',;I;'III\11\\ ,.\.
..
• ~~:.!
CStNDÓRSÉOl LAPOK
1!l27 j 1111 i II~ I.
.\ kOJlllllllllü;[a ~7,l'n'I'7.lI\I,rl{>1' az Ú. n. ;,:'·.itf·k"" 'I,rit/ltn!'"ht i"lwl:íkhan \ "L, \..... " ' : : ";1"'ittitllrk0pJ;ií 'I , , 11.\ l1g-~zik. i\ I'l'jL álllwl r:gy f'IInbprhíJl vagy jij},],{)1. 11IIIiihik 1,( ;l hujt,'gat;i" l-" bízítöH,/IlI',.,It:.rhl'A"l'r!'. ,\ ,,('ji fl'ladn!a Iwlratolm nz e{!;yl'~ lJJUnk~b(.lyf'kre Er,,\;." ;lZ i~k"kik ;l \"\'AT,'hajtó-hizott81lg fl'lll~yc,,~;·tl' o'}' azoklnl a Hzrt'VezeteklbE', ahol munka"ok Vl1nalatt llIiik;i,hll'k ~ 1I~ "Il' fnk~)znlul~.. Yill\ h-p,:[I'I"nhh \'~1 nak. A szervezkNlé. mck ilyetén elinditáHnrlkívii l \ h':.::al"ó t'nk ;lZ ll. 11. pplitikai. lhC'zíti. A sf'jLnek nem íizii.bég-képpn az [I h,b,'yist;l tan,lkat ad.iák (']{í, mert okt ezt nem Ili,~Uísa, hogy azonnal c~elp.1.""éHbe k~z,djen fl izgnt6 tudja. az "zl'l'intiik Pl)litikni nnnl~nh6l.:1. Ez~kl)('n bcszé-deke! mondjon, hanem Ll legtobb esrtbtm a az i~kol;í.khan l'A"y':'hk6nt nz Okt':lÍi kozpmll.lU n~ megJigYE"lés éH az alkalomra várás a feladata. Mrg krl! fiO'yelnie az illelő munkelJhelyen levő munkásÚ. !l. lr!l iuizmu>' hi rcll'l~:::l" nmelyl'l ('gy mo~zln~l társaü;'ak egyéniségét, ori, kik ott a szélső:::é-gekre kl'ngn's"zusi hatún)zat íg~' fog!11maz ,Illrg: a.ltgJ.a}]ajlamos egyének H mik az esetlt:'ges sérelmerk. !l1),,~ÚO'h':lII a forradalom elmelete e.s !akhkaJa, k iilönŐ:'I'1l IX'dig- n prolt,'tádol'mdalom Cllmélel'e Mikor a sejt ezekct a megfigyelé"eket elvégezte s ",. wktikúja. ltt adják {'Hí, ]Júként ~('ll a h"at~ néhány általa kiszemelt egyénnel barátságot köna"ú,g-ha II az l'ngl"l}('tl cns~g sze Jlemet fel keltem, tött, kezdi Illeg óvatosan agitációját, hogy akkor, mik,,'nt kt·1I a pnrnsztságban az agrárkérdés fel~ amidőn valame1y esemény indokolttá és lehetővé wté",éYl'1 fO!Tong-ú"t szítani, mik~nt kcl! szerveZTIl teszi, már többeclmagáV<'ll lépiheRsen nyiltabban fel a fegyyel'l's felkclé"t s a legapróbb részletekig a mun'kú,sságnak vagoy a szerveze1 összes tagjainak a lázadás szellem.érvel való meg töltés e felé. A sejt nH'nŐ'p(lnlos~ággal tanítják még 3zt is, miként. kell lX,ldául éjjel egy várost felfegyverkezve roham- tehát nyugodtan beha!olhat a katonaság, a rendl'sapattal ml'gszáJlani .f.s cl középületeket m~g őrség, a hivatalnokok, a társadalmi egyesiiIetek szervez·etei1be, nem kelt gyanut, de résen állva, hárkaparinh·a. n rémuralmat megkezdeni. mikor vesrelyeztetheti a teshilet soollemét . .A :\Iagya rorf>zág ellen irányuló holsevistaRa a sejt már több egyént az ő állomása ö~szel'skii.n;sek I'lőkéRzítése "égett rés:z1ben közvetmagának meg tudott nyerni, azoknak felhelyén Il'nlil :\Ioszkvában, részben Bécsben és Berlinben f('ze az a!!i.táció és Rzer- t('lbb említette:m., egy vagy legfe1jebb három szeY~z~p~é~ ;~zálai, akik. ugyan. }udnak ~FJ"!TIáR műkö mély irányítja. Leggyakoribb alakulat ezen a téren de*rol, sot, azt meg, IS vItatjak, alvezereIk azonban az Ú. n. trojka, a hálmQS titkárság. Ez az illető 01'ne~ ..e~~"'al ül.nacskoznak (nem is 'kell egymás R~gok terii.letén a páli. legfőbb szerve a bohelIlukodf'*J'()l lurlmok), hanem velük. \'1 sta összeeskiivés parancsnokló tril~mvil'átuha.
•
CSI!NDÓRS~OI LAPOK
1!12í j\llius 1.
!l':~
/,le KéljeI<
CL
"'iléz i ovatásról: Kormá.nyw Úr
Minthogy minden bols('vista öRszeeski.iv~s él polgát-háború kitörését készíti elő, ez a trojka a "harc középpontjának" is nevezi magát, amelyből a "hadműveletek" kiindulnak. A há11l1as titkárság egyik tagja csak olyan lehet, akit közwtll?lli.iJ Moszkva ki.ildött ki és aki tagja a moszkva1Í végrehajtóhizottság az illető ország ügyeit tárgyaló albizottRágának. A munkarfelosztáR I?gy&bként a hármas ti tkárság tagjai között él következő: Az el ső végzi az illető áJllam hatóságainak félJ'E'vezetésére írár nyuló elihár:íió tevékenységet, a másik a mozgalomnak megnyert em berek köziil a fegyveres akciókra elszánt és al'kalmas egyének kitanítása és heosztása körül felmeliilő tl?nnivalókat intézi, a harmadik azon őrködik, hogy az pgész !(,l'iiletileg és minőségileg elágazó munkában az összefi.iggést é" a kiegffizúlést biztoi'iÍ1Ra. A bolsevistD Ö!;8zpp:-;kiivők t('chnikájá~llak iS!11('retenél fon!oR azt is tuclnci, bogya mozgalom vég"ií :-;ikpl'(' szempontjából épen n~])1 törekszenek :1 munkáRosztály i.öhhségél ITI l'A"nyrrni. EI('grndii1wk tartják, ha inegfelplő Rzámú, Il)iodenl'(' elszánt, I"'Jllliik vakon hízó vngy nagy!'é.;;z! jól ffil'gIizetelt Ú. n. é]eS!llJatrD Rzrrl tPRZ1Wk, Jlw!'t nmin! nem :!laj'Üdll11UI hiszik, eg'y jlypn {>Ic',~npnl tU.dDt~s ,-,nk 1IH'r/í IelJf.pé.<;f' könnyc'll lIlngÍlvH I 1'~1g'nd.]H ~Igyl";.:l kijwlIl],ösc>kel éR télcrdzúlwt, II Whll1\'C'1 jll'(hg IIHl.lcl I'llllíllik 11 kpgy<'lnwt 11<'111 iSIIH'I'{í t(,ITOI'. A boIR(',oj'fit~ HllitÍl(·jú l'Hzl,ölwit tl'kint \'C' IIzt /llfi/ldlJntjuli, llng." 17.1jf'Hf'1I H lilii' szÍll\'lIllal:lll :ill.
Öfőméltósága
a díszsátorbUll.
Régen elvetett(>k minden oh'an ('>'zköz(, anwly (,éljaik nyilt elárulásával járt' all~lkiiJ, hog-y kü lönösebIb eredményt hozott ,"0Ina jm'ukra. Hogy a tömegek lelkéhez hozzáférj(,lll'k, állandóan a ,",zabadság és eg-yenlőség, yalamillt tl'>,h-éri<-ég t>,.Z1.11e, körébl' vágó szólamokat hangoztatnak. ők, akik végső eredményként meg- ah.-al1lak >'züntt>tni nlÍnelen szabadságot s a tömeg('kl' t néhány yabllt'rii galRmber igájába aktll'ják hajbllli s akik a puszt:! megfélemlítés ('l érése yég-l'tt a Irgiírt<1t1anahh emberek k('gyetl('n megölé"éWl ,:elll riadnak ,..j""7~1. A h<1Ul ellen::;égei szi"C$eJl hn,;ználják f('1 a MUl, zeti hüszkN,ég('t és a lWlllZt'ti fájdalom m ,'a hl hivatkozást is, hogy l'hő lépé"l'iknt-l 1ll:1g"Uk:1t rokonRz(,l1\'l'88é tegyék. Hogy mJlYI'1l .itl í"f"í" \'z. azt l('gjoblnm "ilágítjn nwg l'gy Illag~'a r ii~Y" {'(l P:ipt(', aki l'PS hol .. eyi"ta hííntl'lll,,,t n\l\".5n a tör\' Í'IlY:izék ('Wtt, jóhiszl?mül'n, d,' \"n"ta~ tnd:libnRágga l nzl f('j ll?gl't te, bogy ah" },;"Y;lZIl1\1>' küzd 'rrinnon ('llen :; nzért nz ránk Ih'lll klh'1 ",':-. l ",i ,'1!l1l'S . • \zt oh'n>'t:1 ugyani" l':' n, ü~y\"l;d a 1ll,\,..r:b -;11 tÍ'zi""k közt, hogy ?I[ag' anw"l ;Íg:,\l1 a t ri:llli\ll i h6kl'p:ll'nllt>;; ig';17A,,;ígl:llnll 't;''' l'llII ,;n:Ig'\":1 ,'[k.""l'ritli 1lL'lyzt'td tl"l'l'lIltC't t. A h,ll",',i"t:l a~';(:it,ll\lklJ:lk t "Ih t l'Zt n
n
,\
;I:.!;it~\.... i(l;\
prop:l~~\thh\
r,\k\\I\~ !:t\n\'\\:"-:--t\
I-zí\I p""'(' 1<'11'1.' ,\-g\,tt f,\I)ln"z'n:il min,ll'll ,." ", :Illllt :1 Ill\ld"I'1\ "{!lIlii':! ,;" t\"hllH:'i Il~ 1\'ui \
,
;;~
"':"\"('p<'l j,ih.zik Iti ;l ~;l.itn n lil\)khan }.l'r.iI';;lItdl l'(ip(Yl'k.. fll·l'kk. kiiJ\,yl'lJ~('1 l~" fnl) Oll'niokkal. :,\ l i nd"ll az ,1l'",;;1,g n'Jl~1.i{>t n1C'ginga (~I i alkalm 1~::;
mi)y.g-n!t)ll\llI' \'l:'nllnko,ik uleai (iin(('(l's vagy DlaR fl'll';l~~ nln kj:! hall. ~\"Jl) rund v.i~~Z~l p "ny1l ( 1('1h;l"'~hil. ;) ;'öl'iii' z;Í ,,~hí ('p."yeJ1<;" 10 I uZl's~1 ol .. R,:n~~, ~\' h-ginkúhh tltkl\ll tl'l'.ll'SZIt a ml'rgl~t s .. lIfagya~.o~tsZ,l g,)I) kiiltinö"I'Jl olyan ';('ls7..av<1k kladasaval ton Jel n tn l";t tÖl','kYI;H'i SZ<1nuíra, amelyeok a magyar elet 1ll1"'TÚ'Z kódhl (,:búra alkalmasak. nyen ]elsZc'tvak ki.dgnli~,'n nz Ol'sz<íg hl'lső és külső helyzetét illető I~lllhíl'ek. fiildosztú'Sl'geté:;;eimből az is, hogy nagyon tévedne az, aki ezt a moz.galmat ]('kic1'inyelné s azt mondaná, hogy annak részleges sik(>rei ellen is be ,"agyunk biztosítya. Épen ~ragyal'ország legújnb'b története mutatja a szomorú példát, mire képes és mit meThet nemcsak t>gy elszánt, vakm~rő kisebbség, hanOO1 elszántság és ,"akmel'őség néJ>kiil is egy kis csopolt, amely céJjaiyal tisztában van s a megTohanásra olyan alkalmas helyzetet szimatol meg, ami volt például a nemzeti kétségb~sés id~.ipn. Azt 15 lrtthaíjuk ezekből a fejtegetésekből, hogy :1 védpk"zés és leálcázás módja sem könnyű s a hatóságuak nemcsak ébeT és folytonos figyeImét igényli, hanem általánosságban a mozgalom titka,j,nak teljes ismeretét is. Nem szabad egyetlen kö?Jbiztonsági szerv nek sem megt&\"esztetnie magát a látszólagos nyugalommal s azzal, hogy a társadalom felszínén nem. észlel :mvaros jelenségeket. A bolsevista aknamlIDka a föld alatt folyik s rejtekhelyén ugrásra készen álló őrszemei figyelik a kedvező alkalmakat. Mindenkinek, akinek a társadalom r~ndjén őrködni h~vatása, sohasem szabad elfelejtenie, hogyapuskaporos torony is nagyon csendes a felrO'b'banás előtt. ,.,. ........."............ .................. ................... -...-.-.....
.................
1!J27
CSENDÓRSJ:Ol LAPOK
.
~
~
IIogy mások bizalmát megnyerjiik, az két dolog által eszközölhető: ha tudniillik eszélyességgel pál'osuli igazságosság hirében állunk. Egyrészről ugyanis azokban bizunk, kikről feltesszük, hogy értélmesebbek nálunknál és kikről hisszük, hogy mind a jö/;endői előrelátják, mind a cselekvés a,lkallná ual s a döntő perc megél'keztével képesek elintézni az ügyet s nwgukat elhatározni a körülmények szerint. Meri hasznos és való esze1yességnek ezt tart· ják az emberek. Mósrészről pedig igazságos és Mi, azaz derék emberekben azért szokás bizni. mert mel/iek a csolós, az igozscígtalanság gyanujától. Hiszsziikis, h ogy ró ju k életünket, vagyonunkat, gyeriJlekdnket teljes joggal bízhatjuk. Kettőjük köziil (IZ igazságban fó"úb az erő a bizalom gerjesztésére, merl minél furfangosabb és ravasszabb valaki, annál gyiilöletesebb és gJjanusabb, ha a becsületesség jó hirének hijján van. Ez okért képes a belátással párosult igazság annyi bizalmat gel'.ieszteni, o'de/Jfl.Jjit akar; igazság eszély nélkid sokat fog t('hetni, eszé71! igazság nélkiil mitsem. Cicero.
A
.illliil~
I.
cseu11őrvirtus.
h.ta: Dl'. OZIlllER KÁI-tOLY j'ő~,.·imn{tziunú igazgat".
:B'olyó évhen iiltl' meg a magyal' királyi csenllőr"éo' fennáJhí.fiának ötven&ves fordulóját; mORt , an °öi ven eszLendej\', hogy Erdélyben az I'lB(J esenclől'-lrel'ületet 1876-'ban feIáIlí tották. Ebből az alkalomból szóban és írásban Hobn mt'''áJ1apítoiták, hogy a magyal' csendőrség intéz· mé~ye nagyon szépen bevált, sokkal jobban, mint a Bach-korszak osztrák csendőrsége, amely Magyaron:zágban egyáltalában nem felelt meg feladatának. Sokan abban a véleményben vannak, hogy a magyal' esendől'ség csak azért vált be, mert számára az osztrák csendőrség katonai szervezet ét vettük át. Én ezt a nézetet téves felfogásnak tartom és l·á akarok mutatni ana, hogy a magyal' csendőrség nem csak katonai szervezete folytán, hanem azért vált be, mert kebelében elődjének, a régi megyci lJanduroknak Tátermettsége, szelleme és erénye folytatódott és sokszorozódott azoknak fogya tkozásai és hibái nélkül. Ez az állításom paradoxonnak látszik, pedig úgy van és ezt az állításomat az alábbiakhan meg fogom indokolni. A magyal' pandur erények lényegében a régi magyar huszár erények voltak: a kitartás és elszántság mellett az éberség, furfang, ravaszság és feltalá/lás, 'ami kihez társként az ügyesség és l,átermettség, a kedvező alkalom és hely kihasználása járult. Mindezen testi-lelki erőkből sarjadott katonai erényeket a régi magyal'ok a huszárviTtus gyi.i.jtő nevével foglalták össze. 1\ éha a betyfÍrvi?·tus ugyanazon testi és lelki rátermettség segítségével érvényesül, csak hogy annál a szennyes bú-vágy és kapzsiság képezik az erkölcstelen mozgató erőt és a becstelen sikert alja s lelki tényezők szülik. Ezen állításomot egy-két példa szépen illusztrálja . 1849 február 3-án egy kápláralja huszárjárőr vezetője hallotta, hogy Gyöngyösről reggel a nyolcadik vértes lovasezred kivonult, de a parancsnok, gróf Mantecuccoli ezredes még a vendéglőhen rpggelizik, mire a hat huszár gyorsan a városba lovagolt, a vendéglőt köriiiveszik, a járőrv('zetö káplár az étterembe toppan, az ezredes előtt sarkantyúját összevágja és szalutálva jelenti: "Herr Oberst, ik melde gelhorsalll1, az ezredes úr - rogIyom" - és egykettőre Görgey táborába hmcolta. ~lég az ezrecles lábát se kötötte a kengyelvashoz rs a gróf Debrecenben, ahová vitték, kérkedy\, heszélte el, hogy még óráját és gyüriijét sem vették (>1 a huszárok. A betyárese! a következő: A szegedi határban, a tótokból telepített Kisteleken, honnan Rózsa Sándor legbestiálisabb tM cimborái származtak, az ottani osztrák zsandárörs megerősítése céljából félszázad svalizsél' loyast >'zállásoltak el. Mégis 185í -hen ('gy szép fénves napon dél· . hcn mi tÖl't6nt) "\ ki,;tl:'leki I'züll'té"ü Il'g\'él't;zomjasabh tót
,.
•
,
•
