nokkal \'HlH? dolga. SőL tovább megyel" ,'gYL'l1l'n j,lrör, nn na k az öltözködésc, megjelen~se, rancsnokiól valóban sokat 'k övetel ünk, amikor magntartn,.,a is miÍr nag,\'on sokszor elárulja, hogy megkivánjuk, hogy alárenc1eltjeinek tanítója lp.1 járőr jii ör:-;rííl való-e vagy sem, Természetes, gyen, de ha már ezt meg kell követelni.i.nk, akko!' hllgy ,1zutiÍn n 1€'g~ny,,6ggI'1 va ló foglalkozás során adjuk meg az örsparancsnoknak a képzrttséget i" még ink"hb kialakul a szem]~löhen a vélemény, ahhoz, hogy taníthasson. mprt most már azt iB lllrg tudja állapítani, hogy Emliiettem már, hogy a kiképzé:;t én inkábh nz örspnran('~nok szrllemilrg is törőclik-e a leg~ny csak a c"endőriskolák fe-ladatának tartanám: az t'~gén'l "agy RPm? l\Irgforclítva pedig a. tételt: i.ir"ökön csak önképzés folyhatik. Az önképzés alatt lill jó örscikef akarunk, gondoskodnunk k ell róla, persze nem azt kell érteni, hogy a tananyagot felIIngy jó örsparnnrsllokaink legyenek. adjuk, azt a csendőrnek meg kell tanulnia s ha Ki l('het jó örsparancsnok 1 Az, akiben meg- nem tudja, beírjuk neki .'lZ elégtelent, hanem, hogy ynn mindpn képesség arra, hogy örsöt vezessen. a csendőrnek az önképzésben 'a z örsparancsnoknak Ezpk között a képrsségek között első helyet foglal- is segítségére kell lennie. Azt híszem, közel járok nak el: a h'lkiismeretesség, szorgalom, jóakarat, a valósághoz, ha az iskolában folyó kiképzést pl. amhició, erély, feltétlen becsületesség, rendszel'etet a nyilvános iskolákban folyó rende" tanításhoz, az ~ ~ ......................................~.....................~... .........~-- ... ......
nondolatol\. a leg'(~n) s{'g'i oldatás (;~ l\.ilH',pz('s l'üfOl'm,j:ihoz.
~
'-~
.....................
--
Emléke~és
----..........._--.-.,-.--.-
...
Valomikor narni úr volt ám Az alföldi fl/tóbet,vár, Haramia, cl;ikós, juhász, ille,Q a hetyke ,Qul.1/ásbo.iiár! Xem tudta az. ki elindult Gyalogszerrel a vásárba, Nem lelik-e holtan másnov .dz útszéli sásba. nádba . .. Bet,várvilág, rablóvilág Nincsen már, csak a nótába, Al'w lett a Iwndorosi, M e.Q a többi lire,Q csál'da. Békés utas, gondolj arra, K in bet.11árok kora men tört. Szeresd azt akakastollat S becs üld m('g a ma,QJjar csendőrt!
........
Göndör Fer('l1C cs('ndőr (Bábolna).
~
!(épek Albálliá b 61. Irta: Balkáni ván(lol'. Vala na, 1927 szeptember. Az Albánia birtokáért versenyző két hataLom, OLasz.or.szág é" .JugOSzlávia közöt,t ,a háború már jayáhan folyik, :noha még :nem dörÖgJllek az ágyúk ta telll/g'ere.n é, a hozzáférhetetleneknek látszó montenegll'ói és allbán hegyek között. ::\lie.IŐtt erre keliilne a sor, a háJború:nak ... gy lwm kevéLbé foutus és llUgy kihatású periodusa jÚhzódik le: gurulnak az ezüsidinárok és aranylirák az ilyen fe~'TyeTekkel szelUuen ;nag-yOIll ilS érzéke'IlY albán .. köz,élemény'· meggyőzésére, dübörögmeka.két érdekelt államban, de az egész EurópáJla:n is a Totáeiós g·épe.k ?, ontják mérges gázokl1ál ós yeszélyesebb cikkeiket, a '·~,zedelmeb tűzfészek, Albánia felé illldokoLt szoToogás,,,l t... kintö európai néppk illlformálá.sára. folyik ,a mUIl1IÍr-iószállítá" handák fp IY O'llultat ása, 'Ilyugtal'aIDlSág sZÍtá ... a az aluán-szerb határon. Albánia pedig, !Illelynek
--
bőrére megy ta jáJtÉJk, szokáJsához híven lIlyHva tartja mindkét oldrulJi zsebét s félfüllel odahallgat mindkét !l'aVlllllér udvarlására. Nem a hivrutall08 AlI bámia, mert ez már ta jelek szerint ,az olasz udvar'IóvaJ jegye7lte el magát - fölmOlndáság, halllem az a;J.bám nép, !helyesebben az al'bám törzsek, amelyekiueIk !l:öbb-kevésblbé teljesem. mindegy, hogy merre OrielIllÜIJódik AclLmed Zogu tiránai k oImámya. DurazzÓ'balll a diplomácioai viszOll1Y megsza.kHá&1. &ta a parthoz sem elIlJgedik ta jUlg'oszdlá v lobo!l'ó ól!lrutt evező hajókat. Cöónakokkaa viszi'k ipaJ:tr'a a ClSekély po~áJt és árukat, a hajószemélyzetet légmelllteS€1ll elzárják a sz.áramölddel vaM közlelkedéstő.J, az utasit pec1ig, ki a jelenlegi :UÜl'zavaros, JIJielő,hbJ
1927 október 1.
CSENDóRstOl LAPOK
crsön folyó önképzé!>t pedig a házi korrepetáláshoz ha"onlítom. Végeredményében az sem más ugyan, mint oktatás, csak talán közveOenebh, egyénibb é.:; ti tanulótól több önállóságot követelő, mint il/, i~kolm oktatás. Ez természetesen nem menÜ fel 'lZ Gr"parancsnokot az alól, hogy az anyag felett, amit oktat, tökélete;;en uralkodjék, "őt ellenkezőleg, mert itt a tudás esetleges fogyatékosságai nehezebben leplezhetők, mint a tömegoktatásnál. Annak, aki valakit tanítani akar, aránytalanul magasa bb tudásRal kell bírnia a növendékénél. Az elemi iskolai tanitónak 13 évig kell tanulnia ahhoz, hogy az első elemistát az ábécél'e taníthass:1. Az örsparancsnoknak sem elég, ha csak azt tudja, amit oktatnia kell, mert hiszen akkor a tudás'l nemcsak, hogy egy nivón áll a jál'őrvezetőével, hanem még annak is ki van téve, hogy valamelyik ügyesebb járőrvezetője túl is szá1'llyalja. Már pedig csak a nagyobb iudás és a magasabb intelligencia kölcfönzi az oktatónak a tanulók előtt a szaktekintély t és gyakorolja reájuk azt a szuggeszti v hatást, amely az oktatást félig már egymagában ilS el'edményessé teszi. Belátoilll, hogy az örspal'ancsllok néha nehéz helyzetben van, mert olyan feladatot kell megoldania, amely intellektuális készségét meghaladja. Az örs vezetése körüli adminisztratív formalitásokat nem nehéz és nem l'E'sZ nehéz ötven év mulva sem elsajátítani, de már a közbiztonsági szolgálat egyre növehő igényeinek az eddigi szellemi fel-
~e~
51a)
I ~t~
bo és
~~
ok r,éJ,
és
ia ' .t.t
[' ki
za'
:az
gr I~ik
!án
ra~l~
iet ilU
WI
a if, ~,f
.C
,If ul/J
:1,il
u·
591
készültség mellett mindig nehezebb és nf'hf'zrhb lesz megfelelni. A csendőrnél megelégedhetiink azzal, 1a a maga szakmájában otthon van, ha jó jár{írv{-'zpW; az általános intelligencia terén is mpgelégpdllPtiink annyival, amennyire mint jál'őrvpzptőnpk a szolgálat érdekében sziiksége van. Ha valamelyik C'..;c>ndőr szélesf'hbköl'ü általános ismeretekre tc'sz sZt'rt, az örvendetes, dicsérendő é~ a szolgálat szc>mpontjából is hasznos dolog, de megltöretell/i ezt nem igen lehet tőle . Ezzel szemben az örsparancsnoktól meg ltpll kö've telni, hogy sokkal többet tudjon annál, amire II mindennapi szolgálatban szüksége "an és hogy intelligenciája is mei'sze kimaga~oljék alárend<.>]tjeinek szinvonala fölé, mert ez a testületre nézve i'letkérM..s. Haladnunk kell, különlJl'n lpmaradunk, ha pedig haladni akarunk, ezt leg<.>lő'zör is az ör~ parancsllokon kPll kezdeni. A csendőrség lpgfontosabh szerve az örs; azt a munkái, amiért az állam az egész csendőrséget fenntartja, az örs végzi. Az örs képviseli kifelé a csendőrspget, az örsparanC'''nok az egyedüli, aki a felekkel érintkezik, aki tehát (']"ősorban képezi bírálat és következtetés tárgyát. Ha igaz az, hogy amilyen az örsparancf;nok. olyan az ör:::, akkor az is igaz, hogy, amiIY('nl'k viszont az ör"ök, olyan a coendől'ség. Igy kapcsolódik bele az ön:rparancsnok Rzemélye a csendőr"ég általános érdekei be. De vajjon megfelel e az ör,;parancsnokképzés
..
~-------------.-.---~~------------------~-.------~~ _~~---~._.~ től myüzsgő, bizonytalan sors:nak elébenéző or:;zághan AmiJYelIl festőinek IDéz ki Dunazzó a tengerről, ol\'an kóhorolruia, 3lJlJehne.k lakosság,a, a;;zf>ri,nt bog>' töbh kijóüall1itó heJül.rőL A rpartoll váró nébá'llY PlÍszkos öi-öndimár V'a.gy iöblb Iira csörög a zsebóben (a legtöhh~7)ir vízelövti koc.si már előre eszéhe juHatja' az emb~"Uek a minlcla,kettö), a halár,om felvonn11,;zerhek "agy pedig RzálJodoábl!llll váró pOlloskáJkrut. De van autó is s aki nem riad 'Vicssre ,aMól, bo,gy az aÍl"ikai fOlTóslÍJg1ban és SZÖrlDYű az olaRz h,ajóhrnd megjelelllését várja. Az albániai pOl'bam a jól-rosszul rendbehoZ/ott útoo do.-ága pélDzért k,alholiku",oknak a magatarl:ba sem egyöntetű. noha logikusna,k vélmé az embe.r, 'hogy e7.ek az orthodox agYOInráza:;sa magát, az bejuthat Tira'l1.lÍIoo, eJbbe 'a gyös7.erbekkel szembenJ OlaBzor.:;zúgot támo.g-atiák. HOJrY nyörű fekvésü, á~mos. e.ldugott kis városba, melyből ez nem ib', "am, azt ,Iegfém'esehl'en Don L eso C.1ki Achmed Zogu kormánya építkezésekkel iparkodik fő püspök legutó])hi lázadá .• a hizonn,tja. aki a fölaIbáon "árost c.sLnálm i. kelés ~eszerelése ófa fl boszniai Tuzl,íhan t.artózkodik. A durarroi látnivaló,kkal hamar készell1 vagytmk. Elmosolyodik az ember egy ulIlIIlJlmas. k,as zá:rnyas7Jerű. s7.erb védelem ala,tt. Altalábau úg>' látszik. nüntha az emlereki:Ilkáblb az ola.;;z af;llirációk tpliesiiléséhen hiu;;.t~lm;ta!l:l!U épület, a Ikmmk elő,t,t. Ez volt a "fejedelmi nének. Nagyon imnonál nekik. hogy J ug-oszlávia kén~- D310ta", l3IIJlelybem a .ru!!1!!1ltlen Al,bámia e~ső és utolsó feiedelme, Wied .,mbret"tamyázott, míg meg nem umta telen voM: ~z nlbán kOrm8nyhoz intézett uHimútUlPszerű jeg>'ú ket vi<S7m-onmi. Ezt itt ú~- kommentála ké>l€s dicsősé.get ehben a csúf, 7-ord pa t kárnyfészekl-en, ják, ihog>' Jug o~zlá\i'a nem érzi mag;it e-léi!" el'ö-nek ahol a m3,g-vhatalmak féltékenységeaz ő ÍIllgaoozó iró"rra, hogy a ielem pi~la1!latban 3 végsőkig fe,zít"e .'1 nllsáit felálilí;botta. A kooak most ~'omo,kban heV81'. A húrt. h~ború alatt az 01a..s7.ok összebOO1l'bázták. A Vál'OS ,te kinA váro
', , , I· '11)[' lIl!l i ~.ólhb):.'r.· n ~.,kl1;lk :l kn\'('fl>lllll'll,\I',I1~:\,,~, '1 • . l 'I .• , 1'1""1"1 1"ll1í'''lIpld,n I 1'7.('111111'11 1.1111.1, ;r, LI . ~ ." . . 1"1 f' ~ · It·h·\ 1 \,' " '\1111 ' h·1I .;~ 'l z"I;II:11\ ;1 fOllto:-i II';; 11 I' I 'I~ ~ , I• •. s j';lr:lllC;;no\t' S7.1IlH " . '.",(. ól' " 111Il'ln'l. •'I l. . nr . ::;, 1'r!I'JI:C1\ ' . , .'" " '. I · ' li. ri ,,,dll.-k: 1'; 11 :1 1.1 h 1;;,:1'111" Ing,~ ~H 1:1.', ""~. \1:11 1'IIIIíIl'fll'lll a IIn!Jol'1l ('loti I c'll1
01~1':) I'; II1t'''I1.,I(kÍ'pz(í
Zl; ~l
.~, hon.'~p :~Iilt~
L
f('lnly"t~]JI"1
OA
-
.~.~.~~~~
,
ör~köl'l('1 közhiztonságá~ak.
~~,~f h~lyrttri'l
intpzrtet kellene ' rl! mrn nyil'r rrn ('j oriiköllvödött az 01, Vj)Z(' Jl ~ , I nJl'lt'l'llllll f.'
'l lll' I'\ I·ld' 'III 'l I~,'i 1;lIl1Jl1t'kl,rl:í"s l·~ "pl IHil'fJm 1()"~I',rl'l f' «i' ;'-y"kn/'I<11 I1tfín nrgyr\'fo.lynITlII '::Hl. ,.~, ,(,III , ' ''' .,,'J ':11 J'I.ll rJ\'(~,f(. 'ZT1lf', It. a I1IIJvl·7.ef!l .,kal IjI'lI'1 ::;;r,""l'm. \ '' ' f 1'1 ' '\ . I ' · zi l'IJ"lr\!'J1ki tP['JII(,,;;wlr . iIlI'k II n IW. r Z I ('JIlU , tova' 'II" f I ] a,I ' Il00Y 'l hon\'p(l ,,,zo 1':1' gel f l "'It'JSZ. el'n1(':-;1,(' e:-i, h.' . , , , . 'k 1':1 I' II ' IlPk ,hl(nson négyl~\'l's alü"ztkpl';I,O ,l~ l) :1. ~I'. ,V,l'J" lir csnk p0'YpdLil ilZ npm voluol -I' fl ~1"ISí:,-hR, ~~!~ {Igy:mrzt'a e:-ipndőr ÖI'sp:ml J1 rsI,l.0 k.! ol JS IlU'gkh':Anjuk '? Vajjon niJJr:-;('JH' a C
-- Ií~~ r~il
(;,,~oli'<11l1iÍ i;r~]',~l'HJlCSnukképző
_....
1927 (}k ttrl,ef 1
CSEND6RS~0I LAPOK
~il:;'
......
nrm~\nélkül,
..
~~
semmifé le közpO'IJti hat.alom nem
a'lti~ztibl' (~er~k
llOgy a honvéd tagjait Önérzeti.ikhe,n csak a leg,tavo!abhrol Ifi Illeg aImrnám s:értrm, meg az " " • , t k('ll ' allapltanom t t' t hazt 0C'gyebkent kozl1'imert e::: el1J1e1'iZC e1'i eny, o~y a l ' t', ,"JI l csen d"or a It'ISZ te k- eeld'19 sZC' lC'~I eJen k cc1ve~o,' k0yn .... l ' k~ k"ozo"tt vol~'~ l\, mI~ t h opvec,.~"'' 1 I "Jt'll' menyE' sU1I~, mert ~ISZ~?- a Rzolgala!uk. Ig~n m,t,l'n,zl\ sz~!lern'! munkat kovetelt meg E'S lllkabh IakenyszclI.-~~.~.-.-._-~-~.-.~---_.~~
(össres~.ill kör_ ~ilJbelül ,2:-3 000 ember), főleg. a ;várO-:0kban e~ a fobb 'kozlekedesl utak me.nte
váro80'k:rr~ s~llás
TI~zom"ok
mindenkitő1
:főc~.aládja g-he~,p~ száun~allan. ve~Z1Dek ~ata!rm .~ul'azzói killlézé.sű ije's,2I1:ő ~arCO!l11a ,he~y~gesz V]selked~se:,- me:ldats~lk, eg-.;ma<"'~al. E~e.n
m~g
alalht la mOillorchia: 'i s áHít at t f'e l ilyeill cse:odoral.a kullatokat. de ak,k or igoen keserves tapa.sztalatoJm
jel~mlegi c~enl dőrségrol
é~
jövőt illetőleg
erejéből t~ljesen
eg'Yb~hangzó
b
vagyO'l1bi~tO'llság heverő It'hetővé
'i~-
hat.~lom
elSŐl'ol'han Ola~z-
'DUl1azzóból egy olasz g-07o"on. mely sem jo'hb.sr;m gyorsa!bb. mlint az itt 'közlekedő jug-o'sz1áy tár~a"ag' hajói, fOllvtatta!D1 'uta.root Valon'a felé. fől{>!!, az'él"!, ho!.>'}' a jugoszláv h'anó 11tasait érő partraszállási kelleme!le'D ségeik től meg·s7l1'h'a duljak. A széle,9 félkörbeIll 'kanyarodó, maglas h€l2'Yektől övezett öböl előH mered ki a tengerre az ad~'if1i Gihraltál', Saseno szigete Az épen igen kedf\"ező '\-.jlá.z-íbí"han keméillye.n l'ajzolócluaK ki az ol as ZOl'S Z ág-bRill immár életkér.cléssé vált yalonai had~kj.kötő bejáratát őrző olasz parti üte'g-ek 'k ontúrjai. Ez a sziget OI,bzOr,'Zúgnak az egyedüli közvetlen Mr/o,ka AJbániúbu,n: II ~zi gettől ma:idnem e.,g'Y!fOl'DJoa széles Ikét Szoro'>!'a o,.;z!{)tt bejárat két csücskén, a Svemes1i és Linguett'll l'c.ko-
,
I.'
1. 1927 október l,
:01)1 ~l)l,
IbI!' ls
I
tt'~,
eg_
~ el',
zté ~,
~('l
ahs ('tíí
gy ag-
593
CSI!NOÓRstOl LAPOt<
,őket az elméleti önképzésre, mint a majdnem k~ar?an gyakorlatilag tevékenykedő honvéd baj-
tett,e
tal'sa1,kat. Jutast azonban már a mi altiszt jeink se~mll esetr~ ~em lesznek képesek másként behozni m,mt ef5Y mas1k Jutassal. Nem a hiúság és a versen: ~~S: vagy, ,hanem a ~estület színvonala, tekintélye, Johll'neve es a szolgalat érdeke követrlik, hogy behozzuk. A Csendőrségi Lapok egyik közelebbi számában Balogh Béla százados úr is fejtegette igen érd~kesen a csendőrségi oktatás és kiképzés kérdését, C1kkében kivánatosnak jelzi, hogy a csendőr tiszthelyettesek 4 polgári iskolai képzettségO'e] bírjanak, illetw, hogy a jál'őrvezetői és öl'spa~'ancsnok kénző tanfolyamok 2-2 középiskolai véO'zettséO'gel rgyenlő értéklieknek nyilváníHassanak. '" '" , 1\',em fél' kétség ahhoz, hogya négy középlskolm végzettség már egy bizonyos intellektuális színvonalat biztosít és hogya csendőrséO'i szakkiképzés terén is magasabb követelmények~t lehetne támasztani olyan hallgatókkal s2iemben, alrik ahhoz az alapot már a polgári életben megszel'ezték, Minél több, négy középiskolát végzett jelenLkezőnk volna tehát, annál kömlyebb volna legénységi oktatásunk színv.onalát emelni, Én azomban mindezek dacára !s azon a véleményen ,'agyok, hogy négy középlskolát végzett csendőrökre nincsen elkerülhetetl<.>niil szükségünk. ~em tudom, bajtársaim hogy ------------------------_.~-----_._----~ kon is látni erődítmények'hez ba'sonlító művek nyo-
mali(, Nem tudja az mnlbe'r, régi romok ezek, ava,g y ú.iabb 'ke letű dol,g ok, melyek mö/!'ött nelhéz ál!'Yuk
re.itőznek~
Iit a helyszilnén lM'ni CBak igazán, hogy Ola.~z országl'a mic.soda v-eszedel1met jelentelle az oIasz parttólalig negyven ten/!'eri mérföldnyi lá~'olsáJ.!'ra feb'ő, az olranlói szoros bejáratát fe.ltétlpnül uraló "alo'nal kikötő egy idegen hatalom
vannak vele, én
őszintén
megvallva nem mindig s~erezt~~n, kedve~ő t~pasztalatot ,~zzal a nehány negy kozep1skolat vegzett cRendorrel aki eddig a k<>zem alatt s:l'Olgált. ;\1intha úgy ~'ettem volna éRZl'e, hogy egy kis~é túlbecsülték önmagukat a bajtársaikkal szemben anéllkül, bogy általános csendőrségi értékük erre alapot adott volna nekik, Ebből következett aztán az is, bogy igényeikben nem voltak olyan szerények, mint középiskolával nem bíró bajtársaik s ~zéri nem is igen öregedte-k meg a testületnél. El kell azonban ismernem, hogy volt olyan cscndőröm is, akinél ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaltam , Ismétlem: jó, ha minél több 4 polgárit végzett jelentkezőnk akad, de ha nem akadnak, hiányukat a testület nem ér1iÍ meg, Arra azonban, hogy tiszthelyetteseinkkel és örsparancsnokainkkal a csendőrségnél végeztessük el á 4 polgárit, sem időnk sem lehetőségünk nincsen, de nem is volna érdemes, mert 'a z ettől várható praktikus haszon nem áll arányban a reá fordítandó költRéggel és fáradsággal. Mi a kiképzés kérdését sem kezelbetjük más szempontból, mint a szolgála i érdeke szempontjából. Ha a csendőrségi szakképzés ügye minden tekintetben kielégítően meg volna oldva, akkor, nem mondom, esetleg gondolkozhatnánk a polgári iskola elvégezietéséről; addig azomban, amíg szakképzésünk annyi kivánnivalót hagy fenn, öriilniin k kell, ha egyelőre ezt meg tudjuk oldani, A modern kulturprogramm egyik sarkalatos tétele, hogy a fősúlyt ne-m az improduktív úgyneyezeti általános intelligencia frjlesztésére, hanem II szakkiképzésre kell fordítani, .A túlnyomó részben klasszikus és el\'ont tárgyakkal foglalkozó humani~ztikus gimnáziumokat kultuszkormányunk i" lJ1indinkább háttérbe szorítja s bl'lyettük a reálgimnáziumokat, a reáliskolákat, a kl'resk<.>dl'lmi, az ipari és m<.>zőgazdasági középi~koláka t fL'jleszti, I!l<.>rt ezek nem a kön}'Ttárak é" ll'yéltárak szánüíra, hanem az élet számára készítik elő a hallgatóikat. :\agyon ipl'méi"zetes, hogy a ~zakkikél)Zé" melll,tt az általánoi; intelligencia fejleszté~ét l3em hanyagolják el, csak épp<.>n, hogy Mm fektchll'k reá nagyobb "úlyt, mint amennyi okvetleniiI sziikség<.>~, Örspal'11ncsno~aink és tiszthE'IYE't teseillk természetesen csak magánúton \'égedH'tnék d a négy polgárit, a magántanulástól pedig D<'>l1l lehet azt az eredményt várni, mintha az illető cl négy o~ztályt rendt>s ianuló gyanánt végezte volna e]. Bzzel szemben határozottan merem áJJítani, hogy l'gy hároméves öl'.:5panlncsnokképző i.~kola a szakkiképú" mellett olyan általános inte-lligl>l1ciát is tudna 'lHZtORítan i, aml'ly 11 négy középi;:lwlá t ll'ga lú hhi" nwgközelí I l'né , Azt ho o y a kult uszll1ini.:5zter úr a járől'Yl'zl,t\)i , eo. • k-a t l,ct ' -k' és örspal'ancsnokképző Í<1J1folyamo 'et k" -0zépiskoll1 i \'égzl'i t "éggel egyen 1\) {> I't{>kiil'kl1l'k nyi 1Vál1ít~~, teljesen kihí.tástala~ll1ak tarto~l\. \ dl)l~~g ugyHms nf'Ul olyan, eg~'sz~l'l1: Pl. t ('sakis l'g~, k\11,~)tl [IZ öl'spar11ncsnokkt'IMo l:,:;kolnrn \Onntkll:l1 lor , vénn}'\' l l ell!'! lll' ki III OIHln n i, l'\'IHkl\'t i it \1\11 11\'111. Az i;']w];llipusok:lt tÖI'\'{>n), állal'!tjn IlH'g', törYl'ny mondja ki, ho!,l.')' :IZ t'~Y\'S l~k(\lnt1p\1~l)khnll 1I111y\~n tárgynlw t hl'! l han)' 01'11 ba II kl'll l'l lllHl II l, \'a~yl" up:yilner.t ar. öl'"p
CSEND6RS~0I LAPOl<
1> IH
1fl2i ')!c,.l!Jer 1.
kl'lI\'lh\ nWg':l Il:lpÍl
i:<
l~irY\-ll\'ll1'k
t:
••
1927 Qktó ber 1.
__
CSENDÖRS~OJ LAPOK
'J~.
~
.
_... v
~
.
~.
j!S
-
,=:Y __ - ~~. ' :-
--
~.~-=--
-
Amil ,'issza kell
szerezllűllJ"
kapcsoló-teremben a iranszformátorok, manométerek, .A.mpé1'e- és \-olt-méterek, biztosÍtótáblák "áliókapcsolók, SZÜle" jelzőlámpák komplikált tömege dolgozott köröoköriil csendben, zajtalanul, JZ egész hatalmas teremben pedig egyetlenegy ember teH-,ett valamit, Csodálkoz\'a kérdeztem, hogy egyedül hogy képes erre a hatalmas é~ ko~plikált berendezésre felügyelni és azt kezelni, an11re mosolyogva felelte : ,,)legy itt kérem, százados úr, magától minden, nem kell ide senki, élj ib csak azért vagyok itt, hogy ha éppen éppel! megts valami zavar történik, hát legyen itt ralaki". igy voltunk valallOgy mi is a háború előtt. Szolgálatunkat é., munkánkat egészen a legapróbb részletekig fix utal;ítások, évtizedes rendelkezések stb. szabályozták; mindenki tudta a maga dolgát " el is ,égezte. )Iagától ment minden, mint a "i llanytelepen, simin, zökkenés nélkül. De a háLorú és a forradalom mindent felforgatott. Az éviizL'des, \'aló~ággéi] dUgll13! ikusan váHozatbn l'L'lldclkezél'ekct az iJű túlhaladta s azokat csak ideiglcne~, a ,ü'zouyok alakulása szprint 'd ltozó l'l'!H]ele!t-kkel lehetett pótolni, mert yrgleges utasí· tások kiauá~cJl'a a viszonyok nem voltak eléggé balakulva. Ez aztán kiilönö:;cn a személyi ügyrk terén az írásI/eli munka l1ÍHeJlgését eredményezt!:'. !lIindeJl gond és baj, ami az egyeseket személyileg érintette, -1'ég"rcuméJJvl!l'll mind írá.'wal végződött: . kpn énnyd, fdterjl'i'zté:--scl, döntésRl-'l, engedélyczéssl'l l"lutasíiáf';;al, JI<1rallecsal vagy rendeleticI. 1)1.' 1":Y{'lJ szolgálaliügyC'k eJintézésénél is, nlÍn0Pllld" kérdeze It, fc·l\·jlúgusí(oll, Rza]JúlyozoH Rtl!. tel'lJJéoZl'tf';,,!:'11 mind Í1'ií~lJall. ~
5 05
=
Ze'nta (v'ároshám),
Ezt az állapotot semmiféle újauu paranccsal vagy rendelettel nem lehet megszüntetni, ennek csak egy orvossága vau: minél joLb és részletesebb új ula&ítások kiadása, amelyek újra pontosan meg fogJák SUl bni kinek-kinek a maga dolgát, hatá,-;körM, jogát és kötelességét. Ezen a téren a kezdeményező lépés már megtörtént s mo>,t már hova tovább, mindinkább számolni lehet az állapotok javulásávaJ. Én azonuan azt hiszem, hogy némelyek t:::lán egy kis::,é többet is panaszkodnak, mint szalJ.ldna. Igaz, hogy ma az ör:;ök létszáma általában nagyobb, núnt a háború előtt, ele hút azért a háború előtt is voltak 20-30 fős városi örsök, amelyeket az örsparancsnok egy hc'lyettesgel vezetett. Ma is inkabb csak a nagy öl'sük azok, ;;lllelyeken az örsparancsnok crősebben igénybe nHJ vé,e, ezekre nézve azonban a Szut. és a C~ii.sz. olyan könnyíléseket ellgedélyez, amelyek az örslJanlllCSnokoi :JZ eddigi állapottal szemben lényegl" S('11 tehennente"ítik. Ha eddig meg is töriénlll'!el t, hogy az ör~1'l1'a11CSnok valóban J1C!1ll ért reá a ll'gény"égé"l'l kellőképpen foglalkozni a ~ok irodai nHlJlka mia it, ezután már nem igl'n ll"~z lclll'l"l;gl's ezzl'l a kil'll g;Í.s"al előállani. KClll tudok ol~'an elfoglalt l'llllJ(,~,t elképzelni, aki bármi olyanra reá ne énlL', allllt Jlleg akar l'~inálni. Ezl különhcn ~(}k ör"pill'anc:"nl1k ile is bizonyílja azza l, hogy az a lál'cndl'lt.ki lll'lI1cbak tanulnak, de ludllak i::;; múr Pl'liig mindell Lltasíi<Í~t é~ köYe!elllléllyl a jú ül'~p.1l'alll':mukl'a kl'll bZpzé,,(·t \ljoJlt' kOl'ú!úl ('/1.,'",,']\ a "Z;I ka~zpUnllle~Jlokka yaló killc·\'l'zé::;élg. 'l l'g ",ak k0t
1\ Ih
CSEN06RstOJ LAPOl(
1!l27 okt/,her
1
'1'.....~'I ..lli" hllf"Jy';llIlrtíl :-l"I'I'1I1;:k lii\ id,"n 1lI,I'.~I'Il~I(I·· .kl'tlll: .(", a" H\·,IIII(\7.'·' ",. t;I[lI"lly.III1I'O -I l'.' ~. ;IZ II". l l'l1 spu'Pf ... • . ,.... •·II·llllk1',,1;: ·!;\llf"h·:lIlI;íl'líl. . " .1 ' .\ t\I,I,'llI ,h,'''T öl 11\ ,111107.0• :-1.:1 J,,\';ZO, . I' 1'0\ If \~i' • <-O, • 'l'"I'll1l'"ZI' . 1"I', !I I,.... 1"'\ 1" ,;~ :1,·11 ,. 'l'íllit:i"I';1 k"I'idlll'!.;:,
11'111' iil':-
•
'-f.
~ lag'Y
1927 októ ber 1.
CSENOÖRSéOl LAPOK
ó97
an [ár_
ok_ ))08
pez-
az
lZx_
a11
U1á-
•• nnt gy tlni, gy nél-
["tes-
g~m.
,ta-
braz
al-
:Icssak I . ml,
ne~lIS
IsY az
a
1i'!l-
k-
~!
~\. lll,
o-
zI~z pn ]r
le
'ellJ-
f,k 01 ;t
Berlinben ~ellélpítették a világ lel:'nagyobb elektromos telepét, mert az eddigi villamosmű vck nem birtak anD,i áramot s71olgáJta.tni, amerunyi a f.émyreklámok tápláJás,,= elege.ndő let,t volna. Ha ránézü:ruk eTre a kivilágítoH hata'l mas árúh<Ízra, fogalmat alkothatunk magunknak ezen reklám méreieiről.
zási esetek az oktatásnak szintén jó támpontokat nyujthatnak. Három-négy hallgatóval egész kis előre megbeszélt jelene1.eket lehet eljátszatni, amelyeket 8-10 más hallgató kiilönböző helyről figyel. A ianukat más hallgatóknnk ki kell kérdezniök s ebből a tényállást meg kell állapítaniok. Az ilyen kisérleteken a legénység sZÍvesen vesz részt, mert érdekesek és tanulságosak. Egyébként a bűíl ügyi nyomozás oktatásánál miJldig számolnunk kell azzal, hogy az elsősorban tehetség, másodsorban pedig intelligeneia dolga; ezek hiányában tulzott igényeket támasztani llem szabad. A földrajz, történelem oktatása egy kissé nebezell megy, hü,zen az anyaggal elsősorban az öraparancsnoknak kellene behatóan foglalkoznia. A tananyag terjedelmét célszerű lenne egészen pontosan precizil'ozni, mert a követelményekben nagy különbségeket lehet látni. Egészen részletes történelmet természeteRen nem lehet követelni, kár is volna az oktatásra fordított időért; nézetem szerint teljesen elegendő, ha a esendőr hazánk történelmének fontosabb eseményeit és kiemelkedőbb alakjait ismeri. A földrajzball nlÍntha túl~ágosall üsollkD' llJa~yaJ'ol'sz~go~l lenne a hangsúly, yedig az. oktatasnak DUlldlg N a gymagyal'Ol'szag kej"etel~en kellene történnie, o.~onknmagyarol'száguí csak ÖHZszehason lításkép pen, veszteségei II k i Huszi rá1 ,í 8,11'11. kell ene megemIí teni.
Abban az esetben, ha a levelező oktatást meg lehetne valósítani, nnnak keretében az írásbeli feladatokat is központilag lehl.'tne kiadni. Ezzel nemcsak egységes írásbeli kiképzést lehetne biztosíta ni, hanem el lehetne keriilni n7.t iR, hogya kö,-ete1mények szárnyankini különhözzenek. Xagyon sok igazán talpraesett, a célnak kíválóan llll.'gfelelő .feladatot lehet olvnsni, ezeket kár egy szárny öl'seire korlátozni. A feladatok központi kiadása esetén egy héten minden csendőr ugyanazt a feladatot dolgozná ki, ezáltal az egyes cseudőrök munkáinak az összehasonlíiái
~n~
CSENDORS':OI LAPOK
J!l27 nk JM'f'r I.
. ,'ikJt'""';"(' 111'111 niif fontos, hogy
.
'
, -
P,
..
Kiképezni csak olyan harceszközökkel
lehet,
1. 1()27 október 1.
It i).
ó99
CSENDóRstGl LAPOK
az
,
ett
ok
r..1n. é~
a ga
~'a,
~ra a'
él nt 8~
a
pag-
C$-
gA ha gy-
. és
Egy másik berlin; áruház reklám.kiviJágítása.
~
amellyel rendelkezünk is, miután pedig a csendőr jele!1leg csak puskával és szuronnyal rendelkezik, a kiképzésnek is elTe a két fegyverre kell korláto· zódnia. Olyan IDlérvben, mint 'a hogya honvéd gyalogság van felfegyverezve, a csendőrséget még akkor sem lenne szükséges felfegyverezni, ha abban nem volnánk korlátozva. A csendőriskolákat (tanosztályokat) már legalább golyószoróval és kézigránáttal el kellene látni, mert ezekre még a csak puskával vívott harchan is szükség "an. De hát erről ma még nem lehet beszélni. A katonai kiképzés súlypont jának a esendőr iskolá.kon kell fekiidnie; azoh-nak kell megadniok a teljes kiképzést, mert az örsökőn legfeljehl) csak a tanultak ismétléséről és emlékezetben tartásáról lehet szó. Vagyis azt, amire a csendől11ek Rzüksége van, az iskolában az első ujonckiképzés alatt tökéletesen el kell sajátítania. Ezt a katonai tanullyagot azután az örsök számára éppen úgy kellene betekre fel08zÍi1l1i, mint a esendőrségi szaktárgya k anyagát, szintén két esztendőre, 11C'ti 3 órai foglalkozást véve alapul . Nagyon fontos lpnnp ponto~an megállapítani, hogya csendőmek a kiilönfél(' lwtonai lárgyakhéll mit'J.'('71 tud/lia és ('zl azUín ('gy, kiiliin csak n ('1.'(')1(1 ()J'ség ré.;;zrj'(· kiadandó Rznhályzathan ŐSszl'l'oglnlni. Ez megfiziintf'lné azt a tucl<íRlwli hizonytalnn",ígol, nn1C'lyet mn állaláh rll1 l1ljllll'izlnlni l('h('t; n cspn
amelyet ságban, tárolva, vannak
el kell sajátítania, mult amilyen az a ,'alómert tudnivalói nincsenek ponto:::an dhnhanem u szabályzatok lőmkelegélwn ~zé t szórva úgy, bogy szemlék alkalmá,al az előljárókkal is megtörtéllik, hogy kisikimlak a tananyagból vagy, hogy nem egyforma mértékií kön>telményeket támasztanak, ami azután általános bizonytalanság ot ter()mt. Az em beri t('rmé~zl't hől meg talán az ambjcióból is folyik, hogya kÖ\-.-[llmények lefelé nő"ekedni szoktak s I:'Z aztán 11éhol túlzásokra is vezelhet, ha a követl'lmények hat:1t·;\ nincsen pontosan megállapítY
ooo
CSENOÓRstOl LAPOK
Ic·,·t>m"l'''· n;!"Y 1'lfo"'la!t"iÍg:<1
~
1:)27 okt ríf"'r L
1rh('lrll<'11 p61rlcíkknl ilIIanak p]ő" "fJt . I'~Yf!JlCH'n törik J'iJjln n fpjiikPI, hogya pplrln mlOl'1 "lJch,;"nl)h" l:ollljilikállnhh 1<,p,'Vf'1I ~ IlfJgy arra IJIJ'H.'I ,,, " ' . II I iihb ]W l'agrafusl 1,,1](''-'SI'/1. 1'1'11't.ullZl1L a ,! lf'VP I" P~() oJdalál'i lllpg\'aló";l1l1wi!w, abb~ln ~'gy I'gP:-;z !'lZl'p kjOl példa/ári 1('11(>ln(' ÖtiRZCgy(íJy~l1l. , A7. egye,,, tiirvények, lltélsIia:'1ok, :'1zaha lyzatok Htb. l'cnLlrJkczéi'H'i jPlenlpg háro111 (,i-;nportl'a Vllllnak o~zIVi1: s7.ó:-.z('rin! I1lpgülllulando, IJlPgtanlllan dó 6s áto h-a~ill1 dó ]Hl ragl'a fusokra. A szószrl'in!i li111ulá""al a próharsendől'ök pl. méleti kikéjJzéHPnpJ l'oglalkoztam. Altaláhan azt lehrt tapasztalni, hogya szó.;zel'Ínti tanulá~. az ÖI'sökön már valami"('l nehezebben megy, mlllt al i1'kolákhan, azért azokat a fontosahb §-okat, amé. lyeket a cscndőrl1ek Szó;;zel'int kell tudnia, már az iskolában meg kell tanultatni, hogy azokat nz örsön már csak ismétt>]ni kelljen. A "megianulandó" §-okat a c:;cndőrnek tartalmilag kell ismernie, vagyis annak .főbb rendelkezéseit saját szayaival rI kell mondania. Ha tehát pl. azt kérdezem a csendől'től, hogy a fiatalkorúakkal szemben hogy kell eljámia, úgy a Szut. 87. §-áhól feltétlenül kell annyit tudnia, hogy a fiatalkorúakat a cspndőr általánosságban figyelemmel kisérni tartozik, vajjon környezetükben nincsenek-e erkölcsi romláRnak kité,Te; hogy ellenük IE'hetően feltilrlés nélklil kell nyomozni, őket, ha az aggillyosnak ncm lábzik, felnőtt hozzátartozóik jelenlétébE'l1 nem kikérdezni, ellenük a feljelenté::,t rrndszerint a fiatalkolúak bíróságelhoz kell meg-
.-
•
Chikagóban földalatti utakon bonyolitják le az autóforgal mat, mert a rengeteg automobil a gralogjárók között nagyon 6Qk bzereJlcsétlen.séget okozott, Á földalatti ut&k építése több, m.ifrt 4 éV'lg ta.rtott.
•
r l
192i október 1.
G01
CSENDÓRSÉGl LAPOK
hen ehp. in?1 lezcJ SZép lutok 'ali.
nu. ~I.
azt ; or·
a?
~
Dl:.
:mar Rz
•
S~cpte",'beT '25-én Bu\:lape <1.<'>1 ,
.w.ooo főnyi néwk(}'LÖns<\g előtt. rendkivül izgalmas mérkőz.l.;b.n 5:3 arányú győzelmet ,,-atott válogatott la'bdlarúgóc,,,patunk a,; oS1>tI"álkok fölött. Kéjjünk azt a jelenetet mutatja, amint Takác>., a F"ren:'v~ros híre-.:; góllöyŐ csatára a~ ~l~ gólt lövi az osztrák kapu1.>a. Blrum, nkinek ez volt az o!';zlrák válogatott c,~<.Ipat \.Iallhú~yéd jlos.Jtó áll1 az ötven",dik s~"rel,lése. már hiába startol alail;;dál'a. (<;chüfl'er fe"-.)
1('Il ni, öket felnőttektől el különít ve
•
kell őrizni, megbilincselésüket lehe1.ően kél'ülni kell (323.) és hogy kiséré~ közben nappal a csendőr mellett haladhatnak. Tartalmilag való meg1.anuláRra természe1.esen minden egyes §-t fel kell venni, amelyre az illető ri'endőrnek a maga szolgálati alkalmazásában (jár<'írtárs, járőrvezető, ön;pal'anc~nokhelyettes, örsparancsnok) i'züksége van, vagyis a c<;endőrnek minden egyes utasítást az őt érdeklő terjedelemben ismernie kell. FelolvaRandóknak tehát csakis azok a §-ok maradhatnának, amelyekre a csendőrnek a maga feladatköréhen ninCSl?1l szükségf'. Eppen ezért talán elegendő lenne a tananyagot szószerint megtanulandó és tartalmilag megtanulandó két réRzre felosztani annál is inkáhb, mert az egyszertí felolvasásnak rendszerint serrllni eredménye sem f'zokot1. lenni. Amit az emher egyszer hall, azt pillnnalnyilag talán megjegyzi magának, de másnapra már elfelejti, kúlönö:-:en ha sokat és sok félét olvasnak fel egyRZPlTe. A c..;endőr az utasítá"okat kényszer nélkül is (pljesen át szokta olvasni, már ('I'uk a kiváncfiiságlJól is s az egyedül való olvasái'l nrm is olyan unalmas és f,h'aszló, mint a kiizii~, iskolaszerű' fplolyasÍls. És azután, ba kijC'liiljiik a felolva"anc1ó §-okat, az t1Zt.jelen~i, ho.gy a ki lIeJll jc'liiHeket el Rem kpll olv/lsJll, pedIg, llllllt. JllIJIH]oitnlll, kÍvÍlnatos, hogy n ('send/ír minden Ul;I"íl<Ílit tc,lj!'.: terjNl(>lm61wl1 l'lolvas ..;on. JTIl"'y azolIllan IH' c..;ak nz iir"iin Inr!oll oldat;íbba, l~ill('l1l az (.g{·t-iZ IC'gí'lI y";Pg i oklntoíslInkha (O"
kiképzésünkbe egy bizonyos rendszert Yihe8sünk hele, szükségünk van egy jó oktatási utnsításra. Rendeleti uton nehéz I?zt a kérdést rendezni, mert /lhány parancsnak "an, annyifélI.' a fl'lfogáRa, már pedig ennek a kérdésnek még a részleteilwn io: l:Rak egy felfogásnak - /lZ utasításénak - szaIlad én'ényre jutnia. Ha mindenkinek pontosan (.Iő lesz Írva, hogy mit kdl tudnia, milyen tanfolyamokat kell elvégeznie sth. a kiHpzés szük~pgle1.eí a költség"etéshen is állandó fl'dezetl't nyerhetMk" ezzl'l magától fog megsziinni sok nrhéz~ég, amellyel egyelőre még küzdenünk kell. Elzz(>l he is fejeztem, amit az oktatásr61 é~ a kiképzésl'öl mondani akartan1. Mindent gondosan kel'iiltem, aminek a gyakorlati alkalmazható~ága csa k két(>~nek is t ünhetne fl' l. TSlllételten hangsúlyozni kídnom, hngy nem volt szándékomhan illetéktl'h>n hínílatot 1l)'akorolni olyan dolgok fl'lett, aml'lYl'k az én Illl'gitéléSl'lll alá nl'lll tartoznak, dl' ('gYl·tm""t kény\l'ku yo](aJll kidomhorítan i, hogya magam yéll'lI1ényét alátállla"zthassam. Hogy aztán l'Z "ikl'riilt-e nekem V/lg)' n('m, /lzt dönh,{>k l·l
.._
-..
- - _---_ _----..-
.lkil/ek titka rali, o: kiilülIOSCII legycn r!őt'igy!i::afos, 11/('1'1 //IIlIt ep!1 /Ili
1I('lkkd IIIl' g
(s/ik/wi.
(I
1/ iks~rí til.
'in~
1!J27 uk' "",pr I
CSENDt)RSÉOI LAPOK
X('hün.y sz .. a .. FogoJyldl'l(í.I'('C t'S fog'OI) ()l'iz;('1"-l't'H.
, IP~t'"'''11 111\;g Illl':--;t.:e
'11'1,'I)!' lk
1I11(J{í11 111111d"1I
1'IIIIH'ri
H7.:í
I1líi:í~'l ;;7.I'riI11 rog:1I1i\to~íl()lt ú~.n-'l1(bz:")"J.rl)k [':ínl jolt iR II~tre <1 :izöl(('1:i V:.I~y. ongytlkosi"ng-. J~%prt 1~/lIt. ll,>. §.) 1"l'lIdör il ('sl'lldi;r, hogy IÚI.ll1l'.]OIl il fOgllya C'i!7.I~II. trüI: ('ZE(; I Ein .1 E:\O ~;tazn,t .. ". l' tasítál-iunk prlelmélJl'll "fogol (' d!~l'vPz{'" al:I11 p\'lrJldő :lZ ilZ ('gyén, kit a (,;~C'Jldol' sn./al k,-z :-;. W ~.I :-- ,,1'1'\\';',1'11 l'" ~,:lllg'al:ltl Ita:--I1n,:tllI~ l· ,.l. dpl1l'ónYI'zésl'\' V11gy f('lhívál:i folyt.an fogo: (, (·1, VI't' 1,,'11,11",111 t~:- 1I1111dl'Il iqH'l1 l'l'«7.lt>I,I'l' k It~'rJ(,;;7.~~l'd,"I' őrizl'1 he, ":lg)' !JpC]ig (>Iy I>gy{>~l k,tI i\ ,hntusag adolt HJ:I 1 ' " il t't'gHI., ki';Í'I\'tplil, 'illaJlllJ}t il IOg'tllyo\'ZI';;:í t i\ ('spndé5rJlck Iki~J'l~::; vagy orze,.; vrgpl1. (5.'30. ]I.) 1,,;1 " ,\'111 l'liill tili til\ldo n'llIlt'II'\'Zt'M'kl'1. HármilYl'11 módon is l~erlil~ 11 Io,glJlly 9S~lltlíJr E ~. :II:1lt IIll'gtnláIJwtja il l'>'I'Jldől' mind,lwll kéz rI.', anoak Hzök&;e vagy ongyllkossag:l (kIs(.dpl!') kii 11' I1'.:\: t 1"1; g\' i II l' k ~i "SZl' f (lgl nl ü"á l, l1J ('I Yl·k :1 fogo I y "lt\'l~t' l'll;llt;l' ,j1;llhí,;,miíl, :I fogohmü: hal'J\ulYI'1l mrSHZeJ1l('nt'í sú Iyo~ követ!«>zményekpt vutllla t mag" 'kii rii I 1111'11\ t"' k kil/ó 1t \'illó " 1-07.<11 Ir". tasam, .... ""íj "'" orzetiell ('-I után. , , . f' , Saját h'zc!pllJényezésből vagy hato,ag! (.1111"zu k«Í"Y~~'k \'{-"'iil u t.1sí Iá.:;oka t talál alTa vona tk;lzól;l~ htl,~, i1zo{íriZl'lt>hiílIlH'g"zökött fogoly kéz\'~ "ás folytá.n elfogott, vagy őrizet,be v~tt eglén k~Zl" kl·rité~~~él mini) irányelveket köt~le:>, követ nj, krríté;;e sokszor iaen hOHs~ú, kItartast, faraibagol, ~c>leményességet, éjt~nl1PPélJlt ('ggyétevö ll'lkiisnwIPillt) intézkt-dé:>\'kel kÖh'll';; foganalo::;t1am. l'eies nyomozás !következtében jöhet létre. A nyo~"zelw:>()nlítm új Ftasít~~mk e, §-á~ régi mozás végoélja, a tettes kézrekeríté.se, ime si'kerii II l'1;lsitá~unk idl'yollalkozó ponIJ<11val, laibalJuk, kiilönösl'n a fogolyőrzést és 1~. megs~köt,t, ~ogo!y s így misem áJIII útjáooiIl a bírói igazság,;zolgáJlta tásújhóli krzrekPríté«e l',.;etélwn ~?vetendo elJara~t Jl- nalk. AI1
\
"
..
,!"
•
..
• l.
1927 október 1.
603
CSENDóRstOl LAPOK
ü
H-
it
és z,lt ~tt
.) il
Í'(l_
l,
olt s-
11 :I
,
Ha Illár lll.?"t a fogoly kézre-kel'iill, il'mét értek".ll az ossze". ér~.l'kelt önsöket, ba pedig 24 orall belnl ez ~eDl ";Ikerult voln11, 3Dlla'k a hírósáO"nak \'1115 Y hato;~ágnak k~1I jt>lentést tenni, amt"lynpk n foglyot at kellett volna ndni. (562. p.) Szú nd&ko$an tioroltam fel cgy foO"olyszökés kövdln'ztéhC'n szüktiégeltető öS8zes' ~lt't3zke.déseket ho~y IMhp8suk, hogy ef?Y óvatlnn piHanat, rgy ki~ felnl't'te.;!-;eg mennyI ba.Jt, gondot, mennyi fM'ad8,1got okoz s nH'nnyi embert foglalk07;tat s akadályoz Illeg pg)'ph szolgá Inti lény kPdé~iik lpllOnyolításáhall. . -
,.;11<'111
, ~()k~z~r, dacám m!ndl'zekl1l>k, n fogoly újbóli k,'zJ"l'kente.-;e. még':
, ,:J1?rdekL>:< ]'('lIdE'lkez.~.. továhhá, hogy a foglyokat klsero spanyol cscndoIok fe!!,vverükl't nem vi~(·l· hetik váJllukon és keztyűjüket nl'm húzhat ják f ..L mel)' intézkt>dés bizonyára azt célozza hogy a pU>lka l'gy pillanat a'lattkézheveh<'tő legye~ " a hz t~Tíis kéz az es!:'tleges tüzelé~nél ne llkadályozzon. Hasonló eljárást Romániában láttam, boI il foglyokat a román csendőrök kézhevett, feltűzött ~zUl'onyú puskával kísérték, :-;őt a fogoly Rzökéét meggátolancló, óvatosRághnn odáig ment!:'k, bogy ('gy foglyot 4-5 esendől' akkén t fogott közre, hogy Pgy csendőr l"lől, egy-egy oldalt és hátul ment. Ime, e különleges intézkedésl'k mind azt <:élozúík, hogy II foglyok biztosan megőrizte~,.;enek ~ az igaz~ágszolgálta tás zavarta lan nlPnete hiztosíttas~ék. De llIit érnek mind e rendelk<:'zé~('k, ba a fogoly megőrzésérp ebősorban hivatott közbiztonsági közeg nem fl'jti ki a ,1e.gme,'lszebbmeJlő kötele~ gondos~ágoi és köriiltekintésU A fogolyőrzésnél vagy kísérésnél előfordu.ló lany ha felügyelet so'kRzol' alTa vezet, hogy a fogoly, félve a várbató elmarasztaló ítélettől, öngyilkos:-x-í.· got követ e'l vagy kísérel meg. Bár a "Szut." értelmében az olyan tárgyak, me.lyek támadásra, a meg",zökés C'lősegítésére vagy öngyilkosság elköwtésére alkatltnm;ak lehetn"k, úgy az dfogott, mint az őri zethe vett egyén megmotozásakor (·lveencliík, mégis plőfordul, hogy iigyesen elrejtett vagy a fogolyhoz hármi módon juttatott zsehkés, horotva, z,;ineg, stb. ,;C'gít t'oégéve-l a fogoly önmagában kárt tesz. Hogy az ily csC'lekményböl mily hátrány szánnazik úgy a .iárő)']'(', mint magára a tptte";l"l' nézv<" az kkzpn ft'kvií. Az ily esetek, nemkii.lönben az "gy(',; fogoly';7ökése'k mind azt igazoljá'k, hog.\' a c,;endőr, a 11111!,:ya r ('111 helTl'] vel e~zületett jóh i,;zl'lJ1 ü"ég'> t ~()b7.
__
. ~
...-.....- ..........1 ..... _ ............. _ . . _ ... _ . .. . . . . ._ - . . ........~
(,'lill'k. liI;/l1 .1 si)l, ,"'II liii ; u: II('dig tlPPC'1! 01.'10/1 S!J"iS.lgc,~ u: ig./;-'I'
CSENOÓRstOl LAPOK
~IO.(
I !J:!7 "k t ,', hel' l.
l,-ú ,'l yaesa Iül" a \ idél"('Il . •
IH:!; SCUHEIBEH
n \~lBL,
lll. 1,lr, nil. 1'1'1H1ÖI'St'g-i
1.l\pitú lI~,
\ hl\l\li,-k:trt~ I\""k közl'li I'okonnit. kl'l.ll'zik az Úg~'1I\,y,,: ,'ti .. pal':1"tt'tl!l:',k". nkik ;l Yidl~l.(1 lnh':11~bull , ~~ kb,.hh \' Únl ... ,'\;\H1l1 l' ... apjúk bl':lz l'~'yl1:ntl ~ penzsó,al l'l\\hl'l"l,k,'t. \,'m 111uln'ztjúk l~l rz!,k n c.~alok ~.~okal l~Z ,'lkalmnknt ~t'm, I1l1likor a. Yldrk! .áh\~zal felJol~. a fő \ n1'\,,,I>:\. niHIl 111:í l' n pál~',\lHh- ar kozrll'~l"\ ll1e!I~Je ,sze,"lldlll'k " ,)llrH:,! n\al'ntlllnk l\\~lld!{', fiJlg' :t yasarlasl'u f,,\1w'.\'\! ]11;nw( l'l Ill'll\ n) erlck lolt'. Kiiliinbözti triikkökl'( használnak, ameb ek oly~n ":,!)' '' ''I'iil' k. hog) mind,>nki rájuk jön - u(óla~'! Ezerl nl'YI'zik J\IiuMnült a Yihíg('I1 pllraszl~o~ó c5:tlasokllflJk. "n\l'''zínii\l'g' a cig'<Í\l~ ok ho.,;túk Europaba. Az egyik trükköt, a négy diS7.nóval val~ ~alást a kllwt.k,.zőkben írjuk le. A r6,zlerek felspl'o~asaval nem fallta~ztiku" dolgokat akarunk megemhlem; de fonto' saknak tartjuk nzoknt is i".mertetni, mert csalmeJ? lI\inu~n c~alást ezen módon kih'etnek el s II szavak, anllket hn<:ználnllk. Il hatlÍ~. amit az áldozatnál el akarnak érni. mindl'n e~et bl'n ~zorosan hozzá tartozik. a csel~!, mény elkö,etésébez. A plln::l';zo~ok .. csak a.?ch~ tudJak t'lmondani az esetet, uml'dchg mkkunk elso resze tart, a mlkodik részt. amelyben megmagyarázzuk a csalás trükkjét, nem is képzelik, különben nem bllJg'yták volna magukat hecsllpni. Raq;mos tebát, hogy a vidéki közb iztonság- őrei ismerjék pontosan ezt a türkköt s ba idegelIt'k yalabol ilyen játékkal előjönnek, figyelemmel kí~érhetik s feljelentés eSl'tén sikelTel ki is tndják kérdezni őkl't. m!'rt tndják, bogy mi módon szedtétk el a2 áldozat pénzét. A csalók rendszerint ketten vannak. Az egyik a tulajdonképeni csaló, a másik pedig a .segítő tár.s , tolyajnyeh'en: háver. Ha a fövárosban már kifosműt tak egy pál' ,idékit. akkor kiutaznak a vidékIe, falura. A segítő, a háver beül abba a korcsmá,ba, amelynek a tulajdonosát kiszemelték áldozatul, összeül a falu egyszerll embereivel, öS8zebarávkozik velük, fizet nekik s elkezd ,elük valami ártatlan kártyajátékot játszani. Egy-két óra mulva bejön a korosmá,ba a csaló, nagyon jóked,ünek mutatja magát, jó vacs orrát s ru·ága., j6 bort rendel magának. Fizet a csa,posnruk, az a-ztalához ülteti a korcsmárost s elmondja, hogy egy nagyobb örökség ügyében jött a faluba, előre örül, mert sok pén.,;í fog kapni. Itatja a korcsmárost is maga i8 n~gyokat iszik s nemsokára úgy tesz, midtha már kot}:"agos lenne a bortól. Természetesen, a.,; ott levő társát nem isml'ri meg s yégig úgy viselikednek egymás~al szemben, mint idegenek. H'lngos beszédére felfigyelnek a másik asmalnál ülők is" akik között már egészen otthonosan ül a há ver. A csalp o~ame"oy az asztalukhoz s azt mondja nekik: ,;Ne. kártya'l.zanak, inkább igyanak, fizetek maguknak. UgyIS megkapom az örökségemet!" E.,;.,;el kiveszi a
A (·,...aló a :kM diS'[;TJót egymá,mtán rMesfÚ a mki 'balol(]raJl~ ft"b'ő c.,rmlóra. A má,
A csaló a.llllról egymílS utá11 fe]od();bj-a alapokat. A c",omagot tenyoer{oov(' I úgy fedi le, illO gy oonk-i. sPII11 ,1áthllJtja, hogy az ~1:ija,ivfll v·isS'&'1.tart és rIŐl"N',ús'1Jtat 1a-]Xlka1. kezükből a kártyát, hozat az asztalra bort. cigareLtút ~ elkezd diskurálni a társasággal. A I~ártyát kezében tartva., mintha arról jutna eszébe.
elmondja, hogy a napokban Fehérváron volt, ahol egy korosmában látott egy pincért, aki mindig vesztett egy kártyajátékon s aki mutatta, az mindig nyert. Kívánc8ian néznek rá s a háver (mint idrgen) azt mondja: "Mutassa meg, milyen játék volt az'" A csaló nevetve vállalkozik rá, kiválasztja a csomagból a négy disznót, a többi lapot két csomóra o8ztja s minde"o-yiket egymás mellé leteszi az as'l.talra. A négy disznóból kettőt félretesz, az nem játs'l.ik s a másik két disznót ráteszi az első csomó lapra, arra ráteszi a másik csomót s azt mondja, hogy ha most alulról leoszt ja a lapokat, a két disznónak eg-ymásután kell kijönni. Ezen a nézők is nevetnek, hogy ez egész természetes, máskép nem is jöhet ki. ha egymásra tették a két disznót. A csaló azt feleli, hogy ő nem tudja, hogy volt. de alti azt mutatta. az mindig nyert s az a fehérvári pincér mindig- vöszít.ett. A háver erre közbeszól, hogy hátha nem mindig jön ki egymá,sután a két disznó, mutassa csak meg megegyszer. A csaló szívesen megmutatja másodszor is. Összekeveri a lapokat. kiválasztja a négy disznót. abból kettőt alTébb tesz az asztaJon, hogy az nem játszik, azután az egyik disznót ráteszi az egyik csomóra s a másik disznót rá akarja tenni. Ekkor a hável' azt mondja., ne tegye még rá, az a másik két disznó ne legyen az asztalon, nehogy összekeveredjenek, vj.gye azokat a másik asztalra. A csaló át is viszi a két fele!'leges dISznót a másik asztalhoz s ezalatt az idő alatt. a háver a második csomó lapról 4-5 lapot rátesz az eLső csomóra. amelynek a tetején a disznó volt. Ujját a szájához teszi s int. hogy el ne árulják, csapják be czt az embert. A publikumnak tetszik a tréfa s nl'ID szólnak semmit. A csaló visszajön az asztalhoz, kezébe yeszi a második disznót, felemeli az első csomag lef'felső lapját (de ő maga nem nézi !!leg), a parasztok felé tartja s mondja: Ez az egyik disznó. eITe rátesszük a másik disznót s e'l.zt>l rá is teszi a másik disznót erre az első (baloldali) csomóra. Úgy tesz, mintha nem tudni azt, hogy az első dis~nóra más lapokat tettek s hogy most már a két disznó nincs eg-ymás mellett. A báver ekkor azt mondja, fog'acljunk egy runclóba (vagyis, aki veszít, bort fizet mindenkinek. aki az asztalnál ül), hogy a két disznó nem jön ki eg-ymás mellett. A csaló belemegy a fog'adásba s alulról feldobálja a ~apokat egyenként s a két disznó nem jön ki. egymásután. Nagyon csóválja a fejét, hisz egymásra tette a két disznot. de azért belenyugSzik s borokat hozat mindenki számá.ra az asztalhoz. Yeszteségébe azonban nonl akar belenyugodni s most múr ő mondja hogy mégegyszer fogadjanak egy rundÓba. A háY~r belemegy. a csaló visszaho:zza a músik asztalról az oda tett két di,sznót. összekeveri a lapokat. kiválas.,;tja a négy disznot. a megmaradt többi (28) lapot két csomóra osztja. mag'a elé teszi s a baloldalon levő osomóra ráteszi az
.
•
ln27 októb2l' l.
,
CSENDóRstOI LAPOK
~g-yi,k dhZ1l~t s miel!ílt a másikat is rátenné. a há ver l",met. lef
(j0.:;
A e",,16, ba !L kliválasztatt lap már a c;s()mag tE>tején van, ú'gy1reV1cr tová,bb, ho'gya leg>~1ső la.pal mindig legfelül ba.gyja. ződöt,~,
bogy itt csak nyerni lehet, hamar előszecli a 200 peng?,t s ,l eteszi az asztah'a. A háver is mellé tesZi 20 ~eng:ot. A csaló, emellett még felajánlja a rundót. A tobbw].n-e a, csalo nem sz~mít, tudja, bogy úgy sine<:.sok ,penz lla~uk, JOUeg azutan azok "murit" csinálnának. Inkabb fizeti nekI k az elvesztett rundókat, hogy meglegyen ,a hangu~at, ami a já,tékboz szükséges. A pénzt a csalo felveSZI az asztalrol s azt mondja: Xézzék emberek, valamelyiküknél legJ'en a pénz s aki nyerni fog, annak adják oda. Ezzel úgy tesz, mintba a háyer m.ellett ülők ~gyikének akarná átn)'újtani, de mégis a havernak adJa, aki azt maga előtt kezével leszorít.-a tarLja. EZib azért (('szi, hogy a korcsmáros meO' ne bánja a fogadást, ha "esetleg" veszítene. ~ A csaló ekkor újból keveTi a kártyákat illetőle'" keverés közben a négy disznót kiválasztJa, m~gcsinálj~ a két csomót., az egyikre ismét ráteszi az l'gyik disznót. aháve!' i::>mét ebben a pillanatban Sból, hOgJT a másik dislinót vil,"Ye át a másik asztalhoz. ezalatt megint rátesz egy csomó lapot a másik csomóról az első dhsznóra sőt, a biztonság kedyéérl a korcsmárQo, is rátesz még egy pár lapot II há\'er után az első csomóra s amikor a csaló visszajön s az első csomó le:,.-fe!ső Japját felmutatja a társaságnak, hogy úgy-e ez az első clisznó, aháver hamru' leszorítja ezt a lapot, nehogy a csaló megnéZ'oGe, hogy már nem a clisznó van ott. A csaló ráteszi ab első csomóra a második disznót, ráteszi a jobboldali csomót s azután alulról ismét feldobálja a lapokat s csoclák-csoclája, a két diszllÖ egymás mellet.t jöu ki. lIlindenki dámul, senki s!'m tudja megérteni, hOgJ' miképen lehetséges ez. a csaló egészen természetesnek tartja, hisz ő pgymásl'll t('tte a kél diszn ót, tehát egymásután kell kijönni. Az tc'rmé"zetes, hogy senki sem ,u'ulja e-l, bogy ök úgy akartak nyerni, hogy az első clisznóra rá!('tt"k még ,'g)' csomó lapot. A lcOJ'csmáros egészen za\'al'ha jön, ö biztosra veite a nYE'rést, különben n('Jll t('t( volna le olyan nagy pél17.1.
A csaló átveszi a pénzt. Hünt nyert'sé!!'.,!. a bÚYl'döl. aki HeUl tud belenyugodni a y(,sl.teséA·be s még- eg-y'zel' lelesz 20 peng'őt (ha látja. hogya kOJ'C'llltlrO. nelll t<'sz le lnegint pénzt, hogy Yis~zahozza a Yl\o..;zt-t."~é-}..~t'- l . . llH~t megcsinúljúk az előbbi Í!·ükköt. a kOl'eslIlúros erősc'n figypl s a csaló vesút. Érzi. hog-~ \'i"z:lny~r~t'tné a I>énzét de a csaló azt. mondja, \'Ul!'~ ~1I0 1ll'II!!'O. yag-y beJllnu: Sok helyen a korc~Ulúl'o, felesé!!'e a lakúshcil hozza ki az ékszereket ~ azt It'szik k az aqtalra. ha nincs ('lég készpénz a húznúl. A koreslllúro, :lwnhan megint y,.szít, senki scm tllllja fl'lfng-ni nzt, lwg-)' a k,'t disznó miért. jön ki eg-Ylnú,utÚn. ha ők kiiliil\\<;l1a s 'LI<\Iták ft közkjiik ,I ('t\, lapokkal. Ha a k"n',SI!I;\l'
:\ {',.,UI)Ú.a liivühH;z,tntt VIl~Y kl·l'("·;l~ .. lcAi'/.hl·n llll',gn(>z-ott kÚl'lyúl (ll Ipé l!híllH1lI ,pj ros IwtÍ(' . . . ) H lov ú hlJi kl·y{'r.{·s t.;Ql'\l'ul a c.sOlllug j.(~h·.i.él"l\ ~
y
h·'I.i.
han'vin hop::\" n kOI'(";slHH1"(lS 1l1l~g·n\\.\1".1(\ ...\1.ut~\1\ l,\'dl~" llli~l'({J1)' mÚ' ('g' )' l'lllldút fiZl'!. az .. a,t(all,Il·<;:1
CSENDÓH~t::Ul LAPOK
l\llll
pz iil 111'111 Z:I\'IIr,jU. IlII :Izl., :II~:Ir.i:l. !/IIt;T:-, !Iil'~" II~PI' .len :1,,0 1,1, l' .'1 1'11)1,1" 11"\' kl. dI', 1111 lit >IZIIk , \. 11 ('111111',,1 ., ,.....hIlZ"" k'l '1I" n~ Ipg' otl S"l'hlll1 \'IJlI 1111 k. \' II~O' I~ II P , IIHZII" lIelIt ..1011 ' . k '11',_, g~ ' 111"lc' I ...tl "10' , .'"1 III:111 ( . 1['1 'IZl/nlmH~ 11 li"I'[~~IlII1I'''' . ~ I ," 'I' nyohll 'iiH~ZI'g'PI. "kkor ti kPl dl~z~\() !'/{ylll;!sul"" "[ Ez' IIII'!to:a zz , 1,. , • II g,. csintíljll. I hogy k' ...11 011I k 01: l 11 [ eSrHlJ:l/{11I1I I tlTf(' I iil "oll lap. 11 pirus lll' (''I 'l,1on. UI ,JIl. l,~)/"''Y lill" I'Z~[{11l mindjúrl :IZ ('IHŐ diszoopak krll , kllyf'I.~':ZIIi. lrb!ÍL - hnl krzIJl'1l Inrlva n cHomol - b~lk~z kIHII,IJ~ly:d I'isszac14uszltdja ti I('glllsó laP9,t <'/"''1' 1.!(' nltm~lpl'l'!' , .111/.1, k('zé"pl kihúzza a következo I
IIlnt'k 10" 1\ Y\\I\;dha •• 1,. llI;h h,'nn n korsih:lll "Io' iill 111",1111:11':1 ,·~;tlt', i~ .\;,:'~ ' iill 111\11;11":1 n h"I\' I'\" tihll'k, n l' n knl'l.,j ", nni, ktll·I",II:Il·t\,
;-.
~lUikor a e;,aJó a megj el'ÖJt lapot (Piros hetoo) kJihú"ta. tudja. hr,~y a köyetkezö lap disznó; a ba,] Jmsujjával v'a gy ilcis., gyürus- é. közép ujjával Mtrabú=. így a dis7JDÓ h€>JyeH a ké:r>en látható ?Jijld hete$t húwa ki.
kártyacsoruaggal csinálhat ják a trükköt, an\it a csaló társa. a háver vitt magával elől' e a korcsmaba. akkor keverni sem kell, .,őt odaadja azt vajakinek ke"el"l~srt' s akkor is megiudja. hogy milyen kártya van felüL rln-anis a kártyák hátlapjukon jelezve vannak. Ezt .. cinkelés"-nek nevezik. A hátlap rajzai között levő kis pontból vagy kis Yakarásból tudja a csaló, hogy nlilyen -ZÍnű és milyen figurájú yagy számú kártya van felii\. Fonto~, hOIn' a c~aló tudja, hogy ntilyell kártya nm a csomag tetején. Amikor a csomagot két csomóra osztja, a baloldali csomót a c::,omag felső része fogja képezni. tehát a felülre keyert vagy cinkelés folytán lllegjeln'zett kártya a baloldali Csomó tetején van. A c::,aló erre a CSomóra, tehát a megjeln'zeit lapra (pÍl'o~ h",tes) teszi az el=,'Yik disznót. Ekkor szól a báver. hogy a felesleges két disznót át ke11 vinni a másik asztalhoz. Ez b, a trükkhiiz tartozik, hog~' ezalatt rátegyrnek egy "-orlJO l~p(jt a disznóra. Amikor a csaló visszajön, tudja. I "TrY IIlar nem az első disznóra teszi a másodikat, de
l!/:!7 "klf/I'l'/' l,
f.'
)
.6
•
1927 októlJ.er l.
'. ~
•
CSENDÓRS~OI LAPOK
Támpontok acsatárkiképzéshez . b·ta: ÜREGDY-NAGY LAsZLÓ százados. (Xegyed il;: közlem6ny.)
, ~e~Yetlik kél). E~,' raj eg-,enkéi lép ki az erdőhől r~ uu~~tlen ember ugyanazon a helYl'll hukkan fel. ötoulk ~ép. Mint a neg.ndik ké<)). csakhogy al pIUbereik telJesen renc1s~rtelenill máts és más 11elyen
(ülmek elő. . Olr/atás: Ra o~Yan ~el"(.'])Szakaszból l""ll kilép'nünk. lllelyben a,}' ellenseg lneg- nem fedewti föJ. le"'célszerÍÍ tJb eg-yszerre kilépni. mert mire az ellen~'" felocsu
II
II
r,
t·
,
t.
l
•
607
mire a támadó csatárlánc a nyilt tei'epszaJra~zon e!!:y~zerre. teljes fu1lllisban ig-yekszik áthatolni. ~Iidőn II csatárlá.lca nyilt terepsza'kaszook a ki'zepél'p ért. a védő géppus'kája ismét meg\Szólal. Erre a c-atárlánc eh'ágódilc és a további megközdíl~t cg-ycnként. tpl, j('s fuüí,bau. a heteclik kép szerint folviatja. Oktatás: Reánk tüzelő ellenséges gének akadá· lyait az előnyomul'áJg szempontjá.ból a7,onnal ki kPJl hros?Jllálni s rukkor a csoportos előremoz,g-ás is ind{)kolt. A kúszó;s. Első kép. Támadó é<5 védő c'alárlánc közötti híyolsárr 150-200 méler. A támadó ~atárok felállYa. fulásbllJ11. de helyesen szökell nek. ~fi1Hh'n c,a('ár ,zökellése al'kalmáyal a "l'"édők közül két-három ember u "zökellő csatárra lő . 1Iásodik kép. U~>anaz- mint az ehő. csakhogy a támadó csatárok n('m szökellenek. hanem rendszertelen sorrendben kúsznak a roh:1miáyolság-ig·. oTttatás: A kis iá\"(}lsá!!: alsó haLárán {" a legkisebb t.á,·ols~ ,gt(}n már ol,an közpI ,'agYU11k az ell ensé~'h~ú, hog-y szökellést már nem b'ljthatunk ,é~re. l11C'rt amint fel állunk. olyan na)).'y cÍ'lpontot mutatunk az ellenségnek. hogy ú~>szóh'án minden lövéssel !alálhat. Amin! az előző ~'akorlatllál 1{,Huk. a ,édők lesik is a s7iö"kellő csaliúrt és ketten háruHLll lőnek reá !'iry'szerre. már peJig 2--3 löyésből eg-:\' bizonyára talál. Ellenoon a második rr:.'akorlatnál a lámadók semmivel sem mu(allak nagyubb c6lr)Ü'IJ,(ot kúszás közbe1]. miat IL tiizelésnéJ. Bbhez k"pe~t a védők tal;í,lati "aló· sziTlií&é~e som lett Ilag,!)bh a (ámadók kö:wlpdé,e által. m int volt a gyakol"la,( kezdetén a nal....yobb tá,-ol"ágon illetve amennnben a y(
külömben b ,"'he~'\"(\l1 t'~.n·
Szollúcil.1l ichúi.
:.lZ·
h{~~'_~ ~~_~ r·lI:
k;,\II)UH ' l:t1. ll"'{'i!\'t
.
I.ui,,\h~,:\~
kl!'-l'1'llll1Ik ....... ho'..!.~ \.~l, , IIH -~:. ]uillth~n l,tl)hnl' el'l1"' ~ It·l,· It!!~t"'\ l, ,li.ii'lIlly~:hlHll\. az f'll(lnsl~.!.!'.!.!:("l HI\1\d~~~\ )..1\11.1'1\ ('\: Hlknh:,~~' IlIal s"."lldl\" k,n I" II 1"1 l11 11\ 11 lik. Itll,,'p"l1 1",.11>:, 1l!<>r~.1'
lUlldú Ih.'.\'l'leuIlHl'l kell
l ll'''' o.; ü}'
IIlúll.\
minión
. I .... :lg·I!!· " r( ~hillll!t:l\·(l
'CI l'tI
·k llZ,t 'I'~\"'" l' l tilt',
, ..•"" ro,
11""" ,~-'
l'ohillH lll(-~!.!,· k
(lIll1.itlll'lki'lll'll \'~i\k a 1"I,hillllllltd k., ;.1.,,111,
II 1\' rt
il,hh~
c,t",nÓRsJ:U1 LAPOI\
il(l:-<
\',nl-
1\
lI\o·~I-Il1A'liil',1 'ha,itlltln ',·~T,'.
:l1.0UhH'1
.. tl'~~.
~'-" t')!:,\ -f', f· .... ~lt:ll' ,,~~ :111:1'l.(l1l
.\
IIl\-b~ fg'i ji"I1,'1I
(·h-ek .<\7.I"oi nl
'Hint ~ll .. \llf"l"';"'~ ' nh\trki'·~l'li1t~,t'tll'1,
\":1!2.yi:-;
11\1 :-
1\i~(l1 -
lal\'I1l 'lh'lh'll " lU') allllak ~')nkorl:'I,a n , ," ,kkI1l oHII\.-',1 lIi:i1l Ill'lh,,,,,'~'IL' 111'111 iilkiizik. 1'1I1.' (h\,h" hlll'S:IÍ,kIlZlli 1\('111 ak;\1'IIk, nzcl'l al1nak hwphh IÚl'~'ynl:ls:it ill fl'k.,I " Ul'sl1t'k 1:l1'lom, Yé~'l'r( f,)>.!'ia!.iuk ,A z :1 I lt'k in1t's nh'>.!kiillll' itr~" íi"lt', Ih'>.!' ;\ t·,:\I;\I'l1ak mih('l1 l's\'kkhl'n kl'JI "(Ől'" IlIt'nnk, iÜt'IYt' nll'hl'k anllk' n kiil'iilmrllYI'I" :1111l'ly(~k :I ,-"aljI' 1,1 iil't'1lI OZ>,!'Ú.S:1 r:: 11,'7,,,1' bl'roh-;Í.,~nl \Hlll1nk I ,\ ,'sa úrnak ,,1,;1'1' kt'lI illi'n n i\': /I) 1t:1 :IZ 1,11 t'n ,,;g' l'OI,SZlíl lií.
ld 11:1 :IZ 1·lh'lhl'~ 1'1':1 nelll lő. ,') ha n snjúl tüz Ictal'!jn az elll'lIs6gel,
\,[l~yis
ha
:1 ilizclt:lh'll1 1llt'>.!'\'lIn, dJ h'l liizl'll'"ét sajúf I:s:11:11'0k aka<1ályozzük, d az t'lIelhl-g'ni'1 helilló tííz.szi.inclben.
fl ha sZtllllsz"djn dőre jutoH. ha a raj, Yi1!fy pa 1"1 Ile, II I ka hJ ha ml'i..'1):1l·anesolj.íok, fl)
l'lől'(,l!lent
é" ,'ég'ül.
YI. A célok felismerése és megbir.ílása, Távbecslés, :\z eddüri
gyakorlaloknál a célokril. a fi~yellllet
llIilldi~' '1 gnlkorlatYl'zetíí hí"ta fel, mcl'~ hIszen a !!'Yako~lat(.k . kik épzési eéLia nem az ellenseg'.. fclkut,~
t,i,a yolt. X"héz eldöntelli,hog')'harcball yaJJ.on a tuz e~ a mozgas. "ag-y pedig' a c210k megkeres~se. a~o,k ertékt"l ;~e és tá"ols,íg'lIkllak helyCls mpgbecslese ~ll'-C naoTobb fontossággal? Amodenl har0ban, amIkor úg';~zlth'án nkéIetes rejtőzésről ,~és.zólhetüllk, a, h?-l'c elemeinek és azok eg'~·bekapcsolodasalla.k a !,leger~e~c, ,-a la mi 'lt a j~arcteyp,krny",ége,knek a tökelete.sseglg' pontos yé2'l'ehajt.ása m~'llett sincs jól kiképeZ/vie az ,a csatár, aki nem t.udja, hogy a tanultakat. mikepen e,~ ki ellen alkalmazza. Az eddig' E'lmolldotJtak tebát csak akkor hasZ1li.lhatók fel eredményesen. ba tökéletes járta;,sá,,:rot szere:z;tiink a célek felismeréséIben, a:z;ok értékelésében és távo:sá!),aikrak megbccslés-ében is. Kell tehát, 110gy idejekol'án, helyesebben min~l korábban felismerjük a:z;okat a célokat (a:z; ellenséget). ameh'ek ellen küzdeuiin,k kell. . A oélok felismer élS(llek g-yakol'lása ellnélfog'va ma2'ában fog'lalja: l. az éleb látásra )'Ciló neyelést, 2. mozJ!,'ó célok felismerését. 3. mou!ulatl::tn célok felismerését,. 4. a célok pontos megjelölési't, 5. a célok távolsá,g-álJak becslését é" \'égiil 6. a más irányból felbukkanó célok felisU1e6~ét. 1. Az éles látásra való ?/evelés. Ha nem akarjuk: a yéletlf'nre iJí ZI!l i, hogy a célokat meglátjllk-e idejekorán, vagy sem, úg-y eleng'eu.hetetlen a terepnek folytonos át- me.g átkutatoása éH El'6en belül az élelS látád. Ez tulajdonképen a:z;t jelenti, hogy a terepeIlJ található és a harc megv'Í\
!,Iső mód akkor céll~zel'ií, ha az átkutatandó Jelleg:z;etes vonalai pál"h uzamosak a fi "'Yelő !rannval. a llJ~soclik lJIóds1lert pcdi!),' akkor alkal';ilazzuk, ha a t~If'Pyo~alak keresztezik a figyelő irány!. f: -\ tereoatkutatas ~'T!lkorlásához >t g'Yakorlatv(;zető JarmllY"n téJ epen tet.-ze., szerinti eélo,k at helyez el. Az
~e~'ep
1'):l7 ukl,d",!, I.
, " I n'" ,.llok :t (,'Iwtl; 11·/-(\'[tlloZllI"c~nlt" 1<'Plllos I'~tk'!í' !O~jl )~T ' ll'g'vl'll!'k kij/iitlilk flh:lIl101 kl\IlPl mu 'k'l~"lI 'kt's., ': 11'1'", (;S IHi'!lIIJS :·,jkltlalJÍ." "IfllJ . 'hP"eS'l-]I'S,,', " ("J" IS, 11ln\"1 r 1 < l\liul'ín " Ip\,!,[) :ítkut:llllSill'a \1.1" "If, l: t~lk7,h'J ')lt~' 1 '" 'epH lll :'; \' I;CJl\ líd nak. a gyako!'htl Y,'zdi; J II OIl !'O' 111 lt c(.lok,tt :dlítla,ssa f,>ll{'''.")'. '1 ft' 1 111'111 f l (l'7.1' • , , ' 1_oklilli, . I, " •. I hívj 1 frl a Ji"ycllllrL alTa, ho,g-y a "'II'j')Il."'" .tp_ [~t'kulat~l~~t l1t~1l ~'H'll(,1l fel 1ll:'Ul ff'dczP(1 1:1'1 11<1 k '''Ill ,,,zallad maradnia. , . Agyakorlalok VP1'Sl'llyszel ií /ll (',g'() lda~a lokozz'l ill, énleklőclést. ' I I" ' P~ld.í·k az éles lúla~ ,g-~'a Wt' <"sara: Hány pó:z;na van -tol -l';:~ . Fenyő vag'v IOl1lib c ~ ('nlol laL? .. . , .Jell,e hh'te<ÍI.'Il 0"-atárok tünnek <'10. Hany alaKot lúl? , I l k? Közelednek-e, vagy tayo oena-· , . , I A hít környékén egy lovas vm}. :;\hl (:'i lllnl az Keressen me,g- f:g'y oldalt moZ/go al::tk?t. Kcres"en meg efr'\' mozdulatlamu] állo ,f>1lI111:'Ii .. Hasouló példákat mi:lden oktato tebze;;e SZl'l'llll l • l t c.sin8.Lbat. A ,g-yakorlatokat fokozzuk a~fl;). l(~gy 10 s: on~all nehezebb és eleinte Ihiányosan. keso'btb J'obl:>an e.s "eglll tökél~ie5ell rejtett c.élokat l~utattatu'llk fel.
°
2. Mozf/ó célok felismerése. Első ké,p. Három ember a kö:z;éptávoJság'on szon,'"an e~'ITl'i.llS mellett áll. Jelre az egyik pontosan a figyelŐ' újonccsoportra merő1eg'esen, a má,>'Odik 43 fok alati a barmadik 90 fok alat! elindul. iIásediik kép. Jelzők a középtávolság-on tökélete sen rejtővve. Jelre külö,nböző időben é" bOlTf"ntlhen rövidebb, hosszablb szökellésl'ket. hajtai\lak vé,g'!'e. HarmadIk kép. Négy-öt ielző rejtőzés nélkiil. lit> igen jó hátt,é r előtt e~'Yll1á,,,tól 1.5-20 lépésre fekszik. Jelre a:z; c,g-yik ember fedezék mö,g-ött oldalt mozog', Úgy. hogy legfel:iebb a váUáigo leog'yen látható. Kis idő múlva, mikor az újoncok senuni mást nem észleIllek. a ,g-vakorlatvez:-iő a fekve maradt jelzőke;{; felállítja. )l'eg:veclik kép. Jelző'k elbelyezése, mint a harmacli'k képnél, közepes jó háttér e1őt,t. E 'g yrk jelző. aki a csatáriánc száMn felkISz.ik. jelre előre és azután egy fecle:z;ékben o,Idalt kúsúk ú~'. hogya feje a fecJ.ezé-k- · ből is látható leog-yen.
3. Mozdulatlan célok felismerése. EI~ő kép, Gsa!úrlánc a közép tá.Yol~ág- fpl"ő határ tn, köze'lJesen jó háttér előtt mozdulatlanul fekszik. Második kép. Ugyanaz, nlinL az clőző kép. csakhogy a jelzők tökélelesen le::rycnek rejtő:z;""e. i\Uutá 11 az újoncok a csaiál'láncot a gywkol'latvezl.'tő helyes heállítása után. "a~' ]1 CIII , vagy csa,k l,ész:lll'n \'ehl'[ték észre. a jelzőket felállíttat:ia. Oktatás: a ll102';~'Ó éi mo:z;dulat1an célok felismel'(>"éhez. A mOt'.gó célokat so,kk::i.l könl.1y~bb meg találui. JllÍ'nt a mozdnlatIanoka!. Ső't éi;zl'eveihe1őség- l:izemvontjmból a mozg·1.1.sok között is különbség' van. Leg-kevéslJ,é tünik szembe a moz,g-á.s hE'lyben. Jobbau szembl' ötlik a velünk ;;zerube mozg-ó alak és legjobban az oldalt mozgó cél. E:z;zel szemben a mozclulatl:m célu~aL még' ha nem is yoltak rejtve, csak a terep alapo, atkutatá.sáyal fedl'ztük fel. Ha pedi,g- rej(őzYe voltak, úgy egYáltalában IJem voltunk képesek őket felfedezni. csak közvetle'u kö:z;elről. , EnlJe.~ az a magyarázata. hog-y a Ilw:z;clulatlnn celo
•