XVII. évfolyam
17. szám
Budapest, 1927 szeptember l
CSENDŐRSÉG) LAPOK • MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER
SZERKESZTI
I
•
PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS
ELŐFIZETÉSI ARA:
Egész évre __ _ Félévre ___ __ _ Neggedévre __ _
.
72 pengő 6 pengő 3 pengő
')
SZERKESZTÖS6G
lis KIADÓHIVATAL t
BUDAPEST. 1.. ORSZÁGHAZ-UTCA S
XVII. évfolyam
Budapest, 1927 szeptember l.
CSENDŐRSÉGI
17. szám
LAPOK
SZERKESZTI PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS ELÖFIZETÉSI ÁRA I Egész évre 12 pengő, félévre 6 pengő, negyedévre 3 pengő
Megjelenik havonta kétszer
Hiszek egy Istenben, hiszele egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magya't 'ország f eltámadásában. .thnen.
..-.-
~----~~~~-~~
A falu.
,
•
~\..z~k k~zöít a felada tok ~özött, amely,eknek megoldasa orsparancsllok pajtarsaink egyéni képességeit ugyancsak próbára teszik, nem utolsó helyen áll a falu társadalmában való elhelyezkedés problémája. Mert sokszor probléma ez bizony a szó legszorosabb értelmében, amelyet sohasem lehet úg;y megoldani, hogy azzal mindenki meg legyen elegedve. Az egyhangu falusi élet szűk kereteinek kétségbevonltatatlan hátránya, hogy az emberek többet törődnek egymással, mint kellene. .Jobb téma hiányában legtöbbnyire a mások személyének és ügyes-b'ajos dolgának alapos megtárgyalása képviseli a változ.atosságot és az unalom elleni orvosságot, az egyébként üdvös és egés2Jséges konzervativizmus pedig gondoskodik róla, hogy megkeresse éj'; megtalálja a hibát ott is, ahol nincsen. Ez elől nincs menekvése emberfiának. Még kevésbbé természetesen az örsparancsnoknak, akinek még az a lehetősége sincsen meg, hogy a nyilvánosság elől félrevonulva, csendben és észrevétlenül éljen a hivatásának, mert hiszen a legtöbb esemény és szellZáció olyan természetü, hogy abba az örsparancsnoknak hivatalból bele kell keverednie. Természetes, hogy igy az események homlokterében álló örsparancsnok személyét f:3 működését élénk kritikával veszik körül az emberek, jó- és rosszakaratúval egyaránt, aszerint, hogy ki a biráló. Beleszólni mindenki szeret az örsp::;rancsnok dolgába, az egyszer bizonyos. Van, aki a csendőrséget a saját személyes szolgálatára rendelt tesiőrségnek tart ja s elvárja, h01P' az örspaJ'ane:mok is ossza ezt a nézetét ; más VIRzont az örs szolgálatána'k irányítására érez magában hivatottságot, a harmadik a mÍlldennapi pletykaadagot szerl'Íné az örs tevékenYRégéből öSRzeállitani, a negyedik nem tartja az ?rsöt ('lég figyelmesne~ :ye}e él' elég erélyesnek masokkal szemben, az otoc1lk m,jg valósággal lázas tevékenységet fejt ki olyan adlJlok" kinyomozá,;ában, amelyekkpl az tán az ör~0t fl,l lel1Pl jelenteni, l eh l' lőleg p ersze névtelenül, UlPI'l. így kp\'é.,l,bé veszélyl's. _, HM hizon y öJ'Rpal'ane~llok lpgypn a talpnn, ak i ('zi il tojnstáncot rni.ndvégig ~!jéÍrjn. úp;y, ~~()P:y tánc'közhpn lIW'g nl' il~sP II hokaJHl. l\fll~l} ('zt k~l}OIl IH'n iirspar:lllC'snok ha,itársa ink ni.lgY.(lIl ~()I. tu(l,lak n lIIaguk tnpa Rz talalnihúl, v{·(jpkPZlk IK lokI plll'!1l' n
I
SZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, I., Országház-utca 30.
maga módja szerint. Van, aki mereven elzárkózik mindenkitől és mindentől, ami nem tartozik a szolgálat keretéhe, a másik igyekszik lehptőleg nJÍndenkinek a kedvébe járni, a harmadik nyíltan színt vall az egyik vagy másik fél mellett; legtöbben azonban eltalálják az egyedül helyes dat : a tapintatos önérzet útját. A község társadalma elől való merev elzárkózá~5al az örsparancsnok elszigeteli magát is és az örsöt is; nem lesz talán ellensége, de barátja sem s pz nagyobb veszteség, mint amilyen nyereség az "Iőbbi, mert a szolgálat látja kárát s a lakosság bi7.8lmatlan lesz iránta. És aztán : egyesek magatartása dacára a magyar társadalom nagy összessége íí"zinte harátja a csendőrségnek, ezt a barátságot pedig csakis a társadalomban élő, azzal érző és dol!!;OZÓ örsparancsnok tarthatja meg számunkra. A túlzott társadalmi szereplés azonban viszont anyagilag is, meg erkölcsileg is kényes helyzetbe ~odorhatja az örsparanC:>nokot. A társadalmi osztályok köz()tt az örsparancsnok helye nincsen határozottan kijelölve; egyedül az ő egyéniségén mulik, hogy a létrának magasabb fokára kerül~, "agy megelégszik-e az alacsonyabbal is. A felfelétörés minden önérzetes embernek sajátsága kell, hogy legyen, nagyon vigyázni kell azonban, nehogy az ember a formával elrontsa azt, amit a lényegben elérni a'kar. Amint mondottuk, a tapintat és az önérzet együttes útja az, amelyen haladva az ör:::parancsnok megtarthatja barátait és elhessegetheti az okvetetlenkedőket. A módszer egyszelii: a jóhiszemüeket minden körülmények között meg- kell he('$ülni. még ha tájékozatlai1ságukban itt-ott e~etleg terhün kre vannak is; az okvetetlenkedőkkel ~zt'mht'n pedig ne sajnáljuk az önérzetet, de öltöztessük azt az udvariasságnak mindig higgadt és komoly ki1ntösébe. 1:\incs ember, akinek csak barátja len11p, vagy akinek mindenki bará t ja lenne. Ez nt'lll is haj, lllert _ sajnos - nagyon sok olyan L'mlll'r nm, akin~'k a barátságáról Rzivest'n kL'1l le mondanunk. Akllll'k r endhen van a szénája, az I1PIIl fél :\ l'().~i' Zakal\)kt<)l és az árulkodástól, lllert L'1(í1j,lróihan hizto" "(-ll,'len11"e talál \'elük szpmllL'll; az nélll k,;nyszl'l'ül hajIOJl
;{ík kii :iilt! ,~
l!J27 ~1-1'J>ll'IJ"'1'1' I,
CSENOÖRstGl LAPOK
.;lS
.-
(;()ndolat()l~ a leg'én~ ség'i okta.tás t.'~ kik('IWjt.'~ rcform,j ci hoz. . \.N szaz,ul08. \ UlII l'g" ki:-;"t' Ulcn':szm'k látszik; lalán maga a km j" l\(~l;" kstiiktiillk ko·('ontOl.'abb probl6má.l:h .11: tWI;l ls";'gl'~"l'n hiYLl tott~n ós ilyen fOl'mállClll ,'gy alta lú ha II fllg la IkOZOJll. 1.1 ógi~ Jlwgtel"lzem, mert úgy gl\udl)!tHll, hog) sikeriUlli Jog n kérdés fel velé",ét 19aZl)!lllllll. ~lidtitt azonban rikkL\lJl tulnjdonképpel1i lár""ának llekiJl)O"l1ék szükséo'c:snek tartom hoboT ::o. b' b , . különö~el1 kgénysógi bajtársaim figyeimét valamire dt"ízNesl'l1 fellúyjmn. _\.kkor, amikor "alaki - bárki - i1 maga gondl\latait, e:,-zméit terjeszteni akarja, különösen azonhan. amikor azoknt konkrél fOlmákba öntj, el nem kerülheti, bogy a maga nézelét a meglevő helyze!.tl'! ,;ze'lllheállítsa, I10gy összehasonlítást -tegyen Illeg-ll'''ő és jobbnnk vélt dolgok között, hogy reál1luta:sson kiküszöbölendő vagy kijavítandó hibákTa ~., a jayít.ús módjára; egyszóval, hogy bizonyo~ méliékben kritikának is látsl'Jható eljárást kövestien. Ez alól az elmondanc1ókban természetesen én ~e~.. Y?~atom ki ~indig .ma.g~mat, éppen ezért klllonoskepen hallgslllyoz11l kzvanom, hogy az illeféktelen birálat szándéka senkitől sem állhat távolabb, mint tőlem, ezt tehát senki se olvassa ki írá"o~ból. ~okbl jobban tisztelem felsöbbségünknek lll;nden mtézkedését, semho~ ~zO'~at ~irálni .. m~rnem. Csak gondolatokat, egyem velemenyt kozlok, h.tn: l' 1:\ t'ZE$ ZOL'l'
... ... Egy felvidéki islwlába;n.
~~~.~
~~~
;)1Ill'1) "k 11'1H'1 l1(~k Jll'Jyl'~('k, dl' épp Pfi J\pk l:';: hogy JllpnnyllJPIl állj[t!< ITI.Pg a
úgy l!.,>tylf.t .. h(~lyl1kf'l, az IIl'Ul az ~n Jlll'giléflét4em alá Üll·!O~lk. , " " A c,wndéir J!,o'énység oki a tat4ana k e:-; jnkepzm·w-
lH'd~lécr:t)~ja ~, t~:-;liilpll(>1 egyidő~. ~Iiv,at{~suIl,k nilgy fiZIkai Cg nagyobb t4zelJeml ,~elkes~ults!> gel követel lI~eg;, e~ért c:·;ak az a ~e~dor, legeny:-;eg (ud ,a m~ga hlvataHoanaa~ ne'ffiesa k tokelete::H:'~,.. h~~f'11l !'.gyal~a~aban mc~f!'lel~, ~me}y az a~oz s.~·u~segeH Ilpk
fiZlkm es szellemI felkesznltseggel telJes meriek~)l'n ["C'ndE'llkez:k.. Tu~o~, hogy ezzel n~m ,mondok uJat; npkem megls mmdig az volt az el'zesem, hogy az ' , k'k" . l en, f' on t os sa:ga ' d ' ok ·lal.ásra e~. l 'epp~s~'e mlDC acal'a ~t:'lll fektettlmk mmdlg oIY,an. sulyt, ar;lllyet ~egerdemelt volna, vagy legalabbls torekveseink sulypontja nem mindig feküdt ott, ahol kellett volna. A háború előtti időben legénységüIl'k rend8zeres, vagy jobban mondva programmszerű kiképzéséről nem igen lehetett szó. A katonai kiképzést elvégezte a hadseTeg; az ott tanultaka t a csendőrségnél már csak ismételgetni kellett, az elméleti kiképzést pedig minc1öss:?Je egynéhány - valóban nem sok - paragrafusnak a szószerinti betanulása képviselte. A kiképzés fokozatait egyedi.i.l a betanul~.ndó pa'r agTafusok száma jelezte: a próbacsendornek kevesebb a jáTőrvezetönek több az altisztnek pedig a legtöbb paraO"rafust kellett többnyire szószerint betanulnia a; oktatási proO"ramm pedig ennek megfelelően cs~pán a meO"tanulaOndó és ~el,?lv~ndó :t;>aragrafusok ~jelölés~bó1 állott s ldonklnt legfelJ~bb az a prohlema tért vissza ujra,
_.~~~~._--~---._------~~-----~
ITta: Feleki Sándor. Eg.lj reggel LqJ/ szólt a professzor: Ma rendelé el a zsupán. Ezentúl itt az iskolában Cseh ül tanulunk már csupán, S meghagyta azt is. szigorúan A felolva.sott 'rendelet : Magyar iskoláskönyvet otthon Tartani többet nem lehet. És holnapi.Q behozza minden Magyar könyvét minden diák. A ma.q.var történelmi könyvet. A mamJar nyelvtant s bibliát ... Jő másodnap, .iő harmadik nav EJ csak nem hozzák a kömJv.eket. H arclf/ra .Qyúl a cseh 1)1'ofesszor És kicsa1Jcíssal fen.ve.oet. . Mi.Q nam/nehezen vé.ore-végre Mind kézhez kapta a tanár. De addi.Q otthon lopva. éjjel Lemásolták mind sorba már. S me.qkezdődött a cseh tanítás. De az bizom/ nem me.QY seho.QU. Toporzékolt a cseh vrofesszor És a szekunda el se fogy. De otthon a.:tán nami titokban A másolt könyv előkerül. .vélJ.1l falnak mond.iálc csak a leckét. De marmarul és emberül. És nem bánják a sok szekundát. nIit a cseh tanár emle.aet. Valam i sÚl/ja kis szívüknek: J.QY nem marad, í.QY nem lehet! jJfindel/yik érzi: Jő a nap mén. Hom/ majd az iskola'Dadon Ott fekszik újból a ma.Qyar könlIv S mam/ar sz6 ha'Y/.(Jzik szabadon ... E história merre történt. Elmonr!ol/om most nem .~zabad .
Ha eg a titok kiderülne. Hej, akkor lenne hadd el hadd! De mé.Qis tud.ia és mosolyoq ra.it. A ma.Qyaroknak Istene S fent é.qi noteszébe nékik Csuva kitiinőt ir bele.
...-
~
Montenegro. Irta: Balkáni v{tndor. Cetinje, 1927 augusztus hó. A cattarói öböl gigászi panorámája, melynek sz~p ségével Norvbgia fjorcljai is alig vetekedhetnek, telJes szépségében bontako~k ki ,s~emeink előtt, Jllik~;t" ~ "ruamikor Ausztria altal epIttetett, a Lovcen-tomLJ oldalára meré&z kanya;rulabkban felkapasZ1kodó, rég'en kitünően karbantartott, de most nagyOn elhanyagolt állapotban levő országúton az autó. bosszú porkígyót l!agyva maga után, lassan poroszkál fel Cetinje fE'le. Nem egTszer tettem meg ezt az utat, de ha százszo,' járnék is erre egymásután. mindig ugyanazzal a bámulruttal adóznék a feledhetetlen látvány kápráztató szép· ségének. Először Catiaro fölött kígyóznak a Ezerpentinek s csak a meredek legyektől övezett belső öblöt látjuk, amely úgy néz ki. mint egy óriási. haragoszol,1 tengerszem: k Cirülbelül 400 méter magasságban az út két hegybát, a Vermac es Gorazda által képezett szorosba kanyarodik be s itt megpillanbuk a gyönyörü öböl m,indhárom óriási medencéjét. Később mindig II Lovcen oldalán vezet az út s minél magasaJbbra érünk. annál szebb lesz a panoráma s a párját ritkító képben való gyönyörködést csak az ideges útitársak zavarják. kik a so:ffőrt lassabb hajiásra kérik minden szerpentinfőnél. Indokolt is az aggodalom. mert a jóidpgzetíí embert is megdermesztő szakadékok tátonganak 11 lábaink alatt és a szörnyü mélYSégek felett kanyargó út széléről már nagyon sok helyen hiányoznak az uta~ id~geit megnrugtató kőoszlopok, am pedi,g', hogy itt m~r sok, anto zuhant le a mélységbe. a katasztrófúk szmhelyen emelt keresztek jelzik.
•
1927 szeptember 1.
CSENDÓRSÉOI LAPOK
hogy vajjon a példát kell-e előbb mondani és utána a paragra fus!, vagy fo rdít va. Innen magyarázható, hogy a legénységi oktatá" és kiképzés egyetemes ügyét évtizedek sem vitték sokkal eló'bbre s hogy a legénység szaktudása egyénileg R(>1l1 állott mindig eg'yenes arány ban a szolgálati évek számával. Azok, akik olyan örsökön »zolgáltak, ahol módjukban volt gyakorlati tapasztalatot !'zerc'zniök, az elméleti tudást ezzel többékevésbé pótolták; a többinek a tudása többnyire c.:sak sablóuRzerűségekben meri.ilt ki. A forradalmak utáni időkhen az oktatás ügye hatalmas lendületet nYl'rt. Ezt részint II mult mulu.<;ztásainak belátása, de részint a trianoni kényfizel~lelyz;et okozta. Ez a lendi.ilet kétségkíviil nagy ha'ladást jelentett, nem annyira speciálisall cselldőrségi szempontból, mint inkább csak általánossághan. Kétségtelenül jobh volt a stagnálásnál, de mert némileg egyoldalú volt, nem hozta meg egé!'zen azt az eredményt, amelyre a csendőrségnek, mint közbiztonsági testületnek elsősorban lett volna szübiége. A két szélsőség között okvetlenül meg kell és könnyen meg is lehet ta lálni a helyes középutat, amely n(>1l)csak nlÍnden érdek kel éR igénnYE'I, hanem :l legfőbb tényezővel, az egyéni teljesítőképesség gel i" számot vet. Mielőtt a cikkem tulajdonképpeni tárgyára, az oktatásra és a kiképzésre reátérnék, elkerülhetetlennek tartom, hogy egy, ezzel szorosan ögszefiiggő kérdést is érintsek és pedig a kiegészítés kérdését.
..
•
51~
Hosszabb időre szóló, nagyvonalú és céltudatos oktatási programmo t csak akkor lehet felállítani, ha a kiképzendő emberanyag minőségével, léíszámával, a rendelkezésre álló idővel és a szolgálat nyujtotta lehetőségekkel tisztában vagyunk s ha a kiegészítés i.igye nem változó, szilárd alapokon nyugszik. Csonkamagyarország csendőrségének legénységi létszáma majdnem pontosan ugyanannyi, mint amekkora 1913-ban Nagymagyarországon volt, vagyis a megmaradt területhez viszonyítva az 1913. évinek a háromsZiorosára emelkedett. Közismert tény, hogy a csendőrség a háború előtt állandóan létszámhiánnyal küzdött, amely kü]önösen a mezőgazdaságra kedvezőtlen években néha átmenetileg csökkent ugyan, de ezzel szemben egyes esztendőkben annyira fokozódott, hogy az örsöket hadseregbeli legénységgel kellett megerő síteni, nehogy a szolgálat teljesen fennakadjon. Illetmény javítások és a legénységnek nyujtott különféle kedvezmények nem jártak a várt eredménynyel; a kiegészítés problémáját ezek dacára is állandóan felszinen kellett tartani. Ennek a létszámhiánynak két főoka volt: a katonai fegyelem és a korlátolt nősülési lehető ség. Mindkettő azonban életfeltétele a csendőr ségnek. A hadsereg kiszolgált legénységének minden p.vben majdnem pontosan csak ugyanaz a százaléka volt hajlandó a továbbszolgáJást vállalni; ezt a százalékot - mini már említettem - csak átmene-
..-_....
~------------_ -.-----~----------~----~-------------~_._-_.~ kön. a. egész viselkedé~ükön meg1átszik. hogy tudják, Njegusbau. az erre járó utasok hagyományo~ pili enöhe!yén, a ,s zokásos feketelkáJvé fog-ad bennlÜniket. miszerint ők iH már nem urak többé. hanem me,g-nsírt ~zárnyú, kalitkába zárt sasok. kiknek nem a felhők fö] nnen kezdve már nem látjuk többé a tengeri s az autó E'gy leírhatatlanul sivál' kőtengeren keresztül repít Ii'tt, hanem a porban a helyük. beWlüllket a volt montenegrói királyság hajdani fő Montenegrót a szerb testvérek épen olyan bizalmatyárosáig. lanság!!;al és ennek megfelelő vaskézzel ke7.elik. mint Az ali,g- 3-4000 lelkei számláló Cetinje sohaseni akár a horválokat vagy 8zlovéneket. A büszke sasfészek. szolgáli valami különös me:depetésekkel. Két-három a Fekete Hegyek azelőtt telje~en hozzáférhetetlen rendes, tiszta utca., nehány csinos. miniatür-palotácska. országa. melynek fiai sziklák mögül századokon keresza királyi család tagjaiuak és az ide,g-en követsé,g-eknek tiil fittyet háuytak ti.irl\kuE'k, osztráknak. léprement a a rezidellciái. ez v01t min
h
M!\}
tik~
l\,; t',.a k 1\'11\ ,'~kh'n Ilh;rtéklwl\ ('Jlwll{>k ,'g;\' l'''' l'yddl\'k kitli;lliltit\1l ;1 III ('zlí,ga ztl n tiú,g ha II
f('l h'r~,in 1l1\t llh'gÍ'lIH'k~i ldwt íí."{>gei. •\. ' tOY<Í.bh~zo Ig:ll II i ,',hajh) kg0~\y,,\,g' t'g'Y I'l-SZl' 'a hl1t!S\'l'l'gnél marad l. \l\ú",ik l't-~I.\' 11l'd\g a t'~t'nd{íl'~éghl'z jdentkczcLt. ~\ ki:::t:l1lgúlt. h'gény~,,;g töbhi - túlny()m~ - 1'(''..;Zl: \ I~zatért a polgári életbL' V;\gy pedig poJgan :illmni- é8 IIlngúnszolgálathan h(llyezkt'detL el, ré:::únt, 111l'rt a mt'gélhe!t'''c <.\ polgári életben már lll.hl::'ltyn \"ol!, l'I:>szint é.., főképpen pedig ~lzért, 1\1\'1't a ka tonni Yagy csC'ndörségi szolgálattal járó fl'gydmet nC'm szívesen vállalta tovább, mint :1Ilwddig arra kötC'lezyc volt. Lt'heí, hogy ha csC'ndörség lényegesen jobh megélhetést tudott volna a legénységnek biztosít:mi. min t bármelyik más hasonló polgári pálya, talán a csendőr jelenth'zők száma is növekedett volna, de csak t<11án, mert hiszen a fő ok, a katonai fegyelem tovclbbrn is fennmaradt volna s lényegesen ellensúlyozta volna a magasabb zsold vonzóefl'jét. A nősülési tilalOlll felfüggesztése nem annyira a jelentkezők számát szaporította volna, mint inkább az idősebb legénységet tartotta volna Illeg a szolgálatban; ebből viswnt a csendőrségnek nem lett yolna haszna, mert a túlsok nős csendőr - a sokkal nagyobb financiális tehertől eltekintve a szolgálat érdekeivel ellenkezett. Ilyenformán önként felvetődik a kérdés, hogy ha X a~y~gyaror~zág a maga tizennyolcmilliónyi lakossaga es korlatlamll sorozott hatalmas had~..--
1!127
CSEN06RStOl LAPOl<
................_.......
~-_
juri községekre nem egyszer ü~öttek r.á. a lU~~uka.t komitácsiknak uevew Jllon(enegroi bandltak. AUlOno",en a szerb csendőr ak re és az azelatt hhből seru isme!t Hlláncokl'a yadás2ll.ak és ezekben a harcokban a Deldalmáciából a szervek által Monienegróba felvezényelt réO'i osztrák csendőrség javarésze meg is semmisülL A ~montenegrói p,jjda nyomán a bandák Boszniában és Hercegovinában is felütótték a fejüket s többek között egyszer az is megtörtént, hogy a mostani szarajevói >zerb parancsnokló táburnok autójáJt BosZllliában az országúton támadta meg egy banda. a tábornokot é., "egédtisztjét a szó legteljeFebb értelmében meztelenre vetköztette és úgy engedte tovább utazni Szarajevó felé. Ezeknek a balkáni idilleknek az új területekre, így }'fontenegróba is behozott, a komitácsi-harcokban megedzett, irgalmat nem ismerő szerb csendőrség hallatlan brutalitással folytatott valóságos had.iárattal vetett véget. nliután a lakosság a felkelőket, \' agy ha úgy tet· szik, banditákat, mindenütt támogatta. élelmeZlésiiket. felszerelésük pótlását lehetővé tette s őket el is rejtette, a sZP-rb c~endőrség irgalmatlanul, még a Balkáuon id példátlan bruta!iJtá.ssaJ. jám el a 'lakossággal S1;emben s sokszor egész falvak. lakosságát elfogta és internálta acetinjei, ipeki és podgoricai börtönökben, házcsoportokat perzselt fel és pusztí tott el mindent és mindenkit, aki vagy ami szerinte a pacifikáció nagy művének útjában állott. A hatás nem is maradt el; ma csend uralkodik J',iontenegróban, a halál. a temető ci>endje s ha a parázs alól fellángol is valami imitt-amott. ez már csak elSZigetelt jelenség, amelyből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy MontJmegróban egy lázadás a mai Viszonyok között lehetséges vagy eredményes lehetne, ez annál kevésbbé, mert a jugoszláv-olasz fei>zültség és az albániai háború veszélye miatt a szerbek monten!'grói testvéreiknek na"ooyon is a körmükre néznek mindenütt. .A csendőrség úg-y az emberanyagot. mint a fe jsze.. Jelest é" ellátást tekintve, elsőrangúnak mondható. Gyönyörű, válogatott legények. Egyenruhájuk és fels1er.!"I~iik, .melynek kal'bantartásál'a átalány t kapnak, f.eltup?,en t~s~, rendes é" csinos. Ellátásuk kitiinő, flzetesuk sZlDtén sokkal magasabb. mint p. o. az Úszer-
hr·r I.
mellett npm volt képel') Pgy 12.000 f{jnyi ('tien~lőr~O' lélszálllhiányM pótolm, vajjon k{>,pp~ h':;z-e e1T~ a llyolcmilliús Csonkaország a zsoldol:! hacl:;C'reg rendszere mellett 1 A tapasztalat máris kezeli beigazolni, hogy ncm. A fOlTadalmak utáni idők abnormális gazdasági viszonyai a cscndőrség létszámát ideiglenf'i'ien megduzzasztottá;k ugyan, de amilyrn mértékb!>n a magángazdaság konszolidálódik és mindig több é:-: több embernek tud megélhetést biztosítani, ugyanolyan mértékben fogja évről~évre a jelentkezők számát apasztani, sőt a meglevő létszám ból is kivonni azokat, akik a testületben nem életpályát, hanem csak pillanatnyi megélhetést kerestek. És nem szabad elfelednünk azt sem, hogy amíg békében a csendől\ség a jelentkezők toborzásában egyedilI állott, addig ma az állami rendőI'Ségben, II vámőrségben és a folyamőrségben erős verseny társak ra talált. Okvetlenül számolnunk kell azzal, hogy a ma már kétségtelenül mutatkozó létszámhiány évről évre fokozóclni fog s hogy a jelenlegi viszonyok és kiegészítési rendszer mellett a csendőrség létszáma a rendszeresített létszámnak talán a felére is le fog apadni. Ezt pedig nem szabad bevárni hanem idejében gondoskodni kell anól, hogy a Íétszámapadás ne érje a testületet készületlenül. Az orvoslásnak egyik módja kétségielenül az voJna" hog;: a csendőr leg~n}"Ség illetménye minden mas allaml alkalmazott illetményétől függetlenül ......-.-... ............ .............. ... fiCl'l'O'C
-- ---_..._........._---.............-.- _-
...... ...
RZPj')(C01
~-~_
---.......--.------.. --
biában vagy Horvátországban 1;zolgáló oselldől:öké, mert azok, akik Macedóniaban vagy .MlJJlt~n&~Tobau telípsítenek szolgálaiot, fueiésüköll kívül meg ru;J.g'a~ uótdíjakat is kapnak. 'l'ekiIlt.élyük haiártal~n, hason· líthatatlanul nagyobb, mint a toprOJJgyos eb rosszul táplált katonaságé. . .. Van azonban a szerbnek még egy masik igen .10 e"zköze is, melyet a montenegróiakkal. külöllösen pedig az u. n. intelligenriá,·al szeIllbeu. a .lelek szel'lnt sikerrel alkalmaz. .!!;z a ruegvesztegetesnek, lekellyel:ezésnek egy neme. mellyel szemben a különben is telJesen kiszolgáltatott büs7,ke mon!.enegrói nem látszik érzéketlennek. A szerb kormány ugyar:.is a volt montenegrói hadsereg tisztjeit és katonáilt tömegesen nyugdíjazta. A montenegrói harcos. ,a kinek Nikita idejében eszébe sem jutott soha. hogy n!'ki a saját királya vag'y koduSlkormánya részéről nyugdíj, rokkantellátás vagy bárminemii anyagi ellenszolgáltatás járhatna, mOHt egyszerre szerb nyugdíjat élvez. amit tőle a leg-csekélyebb gyanus viselkedés esetén azonnal elvonnak. Az igénytele-n kecskepásztornak persze jól esik a nyugdíj és hallgat. A katonáknak a tőlünk elfoglalt Bácskában és Bánátban osztottak ki földeket. De a zord hegyeikhez szívósan ragaszkodó mOIlJtenegróiak túlnyomó részének eszeágába sem jut oda kivándorolni, hanem földjét bérbeadja és a bél'összegből gondtalanul megél él'; - hallgat. A reC'ept fényesen beyált. ma a fél Montenegró szerb nyngdíjas vagy bánáti ki:::birtokos s kétszer is meggondolja, hogy kilátástalannak látszó kalandokba bocsá.tkozzék. Most már kezdik a monteneJ!:l'óiakat a hivatalokban is megtűrni. sőt a c~endőrséghez is felveszik őket. de nagyon Vigyáznak rájuk. A legnyakasabb elem vagy kipusztult. v.agy elszökött Olaszországba és Albániába.. Az Itáliában él ő montenegrÓi ern.i;::níció politikai befolyását és a rendelkezésére álló eszközöket rajta és az olaszokon kívül senki sem is~eri. (le abogy a helyzetet itt a belys:z.ínén DlPg lehet ítéln}? nagy ~önnyelmiiség volna egy esetleges .montepeg:t:ol felkeleshez túlzott reményeket fűzui. annal ~evesbbe,. mert ~gy albá.nai olasz-jugoszláv fegy:-eres osszecsapa~ esete!! a szerb hadsereg egyik bázisa epe.n MOIDteue~~.lesz es a k~tonasá,ggal megrakott fe~ete heg>,:ek k
•
1927
szep(~mher
1.
CSEND6RS~OI LAPOl(
521
•
• [(ép eh- a SzeIIt István-napi körmenetről: Szent István király szobra. (JPJávens,.;ky föhdn. felv.)
"
állapítta88ék meg _~ külön, honorálja azt a kétségteh'lllll na..,ryohb kovetelmenyi, amelyet a csendőr It'génY8éggel szemben nündenféle más hasonló állami alkalmazottal szemben támasztani kelL Ennek hiívebb megindokolása túlhaladná cikkem kereteit, ~e tudom, hogy nem is szükséges, a.nnyira közIsmert. Ismétlem azonban, hogy végleges megoldást ez sem jelentene. A végleges, radi'kális és felMthmül célravezető megoldást én a sorozási rendszernek a csendőrségnél való meghonosításában látnám. Szinte látom az elszörnyüködést, hogy mai trialJoni állapotunkban le mertem írni a szót, hogy "sorozás". Pedig egészen nyugodt:'.l1 írtam le és még csak illeg sem s-értettem vele a békeszerződést. A békeszerződés egyelőre csak azt tiltja, hogy sorozzunk, de azt nem, hogy beszéljünk róla. Igaz, hogy beszélni is nehéz csendőrségi sOl'ozásról akkor, amikor a békeszerződés azt egyelőre még a honvédségnél is betiltotta. De tisztában vagyok azzal, hogy a békeszerződés nem örökéletű; amit ma még nem tehetünk meg, azt holnap vagy holnapután talán már megtehetjük. És még ha jelenlegi megkötöttségünkkel hosszabb időn át is számolnunk kellene, akkor sem tartan~k teljesen kilátástalanlJak egy olyan kisérletet, ame1y a sorozási tilalomnak legalább a csendőrségre vonatkozó feloldását wólJálná aT illetékes nagyhatalmaknál elérni. Ukunk és ér.ronk bőven van hozzá, egyedül csak hplátásra és jóakaratra lenne még szükségünk.
,.,.. .. ,.;~;:
~-
A csendőrség 11.400 főnyi legénységi létszámából körülbeliil 2000 főre tehető az a lélszám, amelynek különleges alkalmazása folytán feltétlenül hivatásos legénységből kelJ állania. (Szakasz- és örsparancsnokok, segédoktaták, nyomozósza:kalizok, irodai segédmunkások.) A megmaradó 9400 fő al kotná az örsök létszámát. (A csendőriskolákra :t segoooktatókon kivül külön legénységi létllzámot nem számítok, mert azt úgyi,s az örsökről kell esetenkint bevezényelni.) Nagyjában te'hát ennek a 9400 főnek a fele, vagyis 4700 fő járőrvezető, a másik fele pedig másodcsendőr kell, hogy legyen. Miután azonban az idősebb legénység részint tanfolyamokon, részint pedig személyi okokból rendszerint többet va.n távol az örsről, mint a fiatal, biztonság okákrt a járőrvezeWk létszá.mára 5000 föt, a másodcsendőrökére pedig 4400 főt számítok. Azt hiszem, hogy másodcsendőrök gyanánt l'gészen jól lehetne sorozott legénységet is alkalmazllÍ. Erre már, mint említettem, a há.ború előtt, ue főleg a háború alatt bőven volt precedens. Igaz. hogy csak szükségből, de ez nem zárja ki azt. hogy szükségintézkedésekből is levonjuk a kinálkoúi tapasztalatokat. A háború előtt a hadseregt.öl wzényelt és egyáltalán semmiféle csoudőrségi kiképzésben nem részesült közöshads(\1'l'gbeli legéll)'St'g már egy-kéi hónap mulva használható júriírtúr~llak bizonyul t. A háború ala Ui népi\'l kl'W 1,'gl'lIYH'g egy része szintén jól bevált; a túlllyomö 1'l'S1. lh'lll,
l\!.!!!
{l \." n\ ~'"'ll \
1!l27 AzrJl I I'm Ilf'" 'l .
CSENDÓRS~OI LAPOK
111<'1'1 •'I"I,.'11I\"I"'nl \'g'\',ílt,tlan IH'1lI . ~ I - ",ilo t t· "11,1'11"111<'''' 111<111\ n,.; katnurl1ll''';ZI'h'~, • ,~l'I i,,~;laPI1",111 llh'g b'lkm' Yl1 l ng'3 t n I, all!lal :~ , ' " I1Op:~' a I11\" ' ,~ t"noS'(JS. 11,0'''11YSCo' ink;ihh, IIwrl \'a l'l>~Zlnll, ~~.':-l'útl:í",a i,.: lúlll~yll1~') l'~,.;zh\'n k~::iilöl~, k~'r\tln~"l,;:~: Eblí"llrhan ;\;; on kell t ,1ell'11 t kt'~Llke,t l,d Icm fi"},, kmllL' n'nni " l'"ak. ha l'zl'k lebzanw, !1L'Jl1 voln,1 dl'!:;\'J1dli. kdll'lH' n hiiÍnyt kén)':=;zl>r útJan ~Ol'Ozot lakkal kil'g'é,.:zíh'ni. ~ln,gall\ i,.; i::unerLem ";01;: ~lyall ön'g" alti:;itl't, akit a régi o:;;ztrák c,.;emlöl'seghl'z k"'J~Y~zel' útiún i>orozl és ind~kolt s PITI' meg volna a I('hdősrg al~ko l' is ha nz ör::; állomiÍnyának c:;;nk a fele volna 111v<1tá~OB e",endŐr. mert az ilyen (;'set a legtöbb örsön lll'm mim1pl1Iwpos, Dl' már, hogy minden l~en,de , port\'ázó járőr i" két hivatásos c~l'nd()l'bő] allJoJ!, az e;"y kissé talán lukszus is, amit jó fenntartani, ha l~liet, de amiről esetleg le i:;; mondha tunk, ha a körülménYek reákén YSZerítE'llL' k. A so;'ozásra kerÚlő legénység közu] a csenclőr ségi ~zolgálatra al'kalmasCl'k at az öl'spal'ancsnokok javaslata alapján a >;zárnypanlllcsnokok vá,lasztanák ki; ők ejtetnék meg a puhatolást az önként jelentkezők után é" jl'len lennének a sorozásnál is. Altaláno::; \'édköt!:'Jezl't,tl'ég e6etén az a körillmény, hogy valaki nemc,.;ak bé'kében, de háborúban i,.; cl csenclőr,;égné-l :;;zo1gálhat, kedvezmény lenne, ezért a szolgálati időt a valói>zínű általános honvédségi szolgál:'lti időnél hossza hh időben, legalább három évben lehetne megállapítani. Az évi ujoncszükséglet így mindössz!:' kb. 1500 fő lenne, vagyis igazán minimális, Azok, akik a három év letelte után továbbszolgála tra jelentkeznének, a csendőrség végleges állományába kerülnének, a többiek a csendőrségnek úgy 'békében, mint háború esetén behívható tartalékát képeznék. Hogy egy ilyen ki...-álogatott, feltétlenül megbízható és bármikor rendelkezésre álló kal'hatalmi tmtalék a közbiztonság ::;zempontjából milyen előnyt jelent, azt feleslege8nek találom kiilön fejtegetni, c::;ak annyit kiyánok kiemelni, hogy (;'nnek révén a csenc1őr::;ég 'képe::; lepne az or::;zág rendjét és közbiztonságát bármilyen Yliizonyok és körülmények között is minden segítség nélkül egymagában biztosítani, Minden örs körletében volna átlag 8--10 ilyen tartalékos pótl!~endőr, akik - még tényleges szolgálatuk alatt ügyesen megszel'vezve és kioktatya az örsparancsnoknak polgári életükben is igen jó szolgálatokat te1jpsíthetnének. 8--10 feltétleIlLil meglJízható é;; kiképzett 1Jizalmi egyén az örs számára megbecsillhetetlen lenne. , Természetes, hogy a c~endőrség tadalékának Dllndpn körülménYí>k között cl csendőrségnél kellene maradnia és H'mmiféle indokból nem volna ~~bad azt má,.; C'éloha elvonni mert különben kar lenne minden fáradságért. ' .cl. sorozott legénység tennészetesen ugyanazt 't',,', 1'1'' •
• r. t ,
t
•
•
•
nz illl'll1lén) t kapn:1, /lIini il hOJlv~>(~..,(;g II'!é.lI~h~:'I'; , )":111(') ll'l"',\; Illl,n'Ii1JWj')t'l.~l a hivdl" , IH nz 19}' (' O( bJ . .. t"'I If' il-g(;n,);sl-g i Ilpl 111I:;nyl'j I1l'k I'JIll'lei'ol'l'(> II' ll't IJI' I) 1díl,llIi, l rI A 1'ol'ozási I'l'ndsz(,f11l"k lI1!'g vo J~a }IZ II ,. ,~ 1H'<:sLilltetl'tll'11 ('Iűny!' is, hogy il c.'il'l~slun;pg, az ~,I~I) 1111[itól kl'zdvl' lI1<1ga képc'zné ki a ,,<;tJat ~pgeny:;;l'gpl J1rlllcsak c.-;l'ndŐriJegj hmwm katonpllag, IS. , , ,\, llaclQar('O től a t vPIt leO'énysE'íT mal' II haho ['ll ~ <.. .-,ct"I t'I o l" előtt is cRak részben [('Iplt meg a . .c~~n( nr,.;pg !/2Ynypi nek. A <:spndől'~ég RzempontJubul ka tonatlngc~n k azok a próhac,~enclő1'ök voltak tökélptphL'l\ klké!wzve akik a 0')'<] loO'~ágnál szolgáltak. A lovn~, '" '" egész"egugyl, , , , , vona t,-, ,~('.'l l ság, tiizér~ég, a műszaki, nwzé" i stb. csapatok legén:pégének gyalog~a.gl luképzése már hiányo:=; volt, 111<'1't ezeknél a (,~!l}J,l).tok nál él fő:;;úlyL teI111é:-;zl'!I:'SI'Il nem a gyalog>;agl, h,lnem a speciális ki'képzéRl'e fektC'tték. Ha mOHt ,nég eZl"khez hozzálizámíljuk apóttartalékosoka t is, bátran állítha.tjuk, hogy a cSelldől' jell'ntkezőknl'k átlag csak a fele volt katonailag tökéle.tesen kiképzett gya~ogc."E"lldőr, a. má,;j'k fele hiányos katona i képzettséggel renc1ellrezet t s azt a cselldőr"égn él Jl1C11' nem volt alkalma pótolni. Ez bizony némC'l)' c~C'ndől'ön még évek mulva i:;; megláti>zott. A jövő had::;e1'C'gnek még töbh és még johhnn kiképzett specialistára lesz szübége, mint volt <1 háború előtt és mert ezzel szemben a Hzolgálati idő valószínűen rövidebh leRz, a ~pecialisták gyalog:;;ági kiképzés'ére még kevesebb időt lehet majd fordítani, mint eddig. Már pedig a bármilyen kitünően 'kiképzett tüzért, fényszóróst, hidá::;zt, árká::;zt, vOllCli'katonát stb. a c:;;enclőrségnek 8zintc ujonnan kell kiképezni e gyalogossá, mert a maguk kikép;Zési ágazatában nálunk nem lehet őket alkalmaznI. Nagy előnyt jelentene a csendőrség szempontjából az is, hogy a~ ujoncokat már katonai kiképzésük alatt is csendőrségi szellemben lehetne nevelni, amire a honvédség egész természetesen nem fektethet súlyt. FelmerüJhet a kérdés, hogy vajjon a honvédség érdekeit nem sértené-e, ha a csenclőrség külön sorOlOna és ha a maga kontingens ét a tartalé'khan is megtartaná ~ Azt hisL?e'll1, hogy nem. A csendőrségnek pó1Jlásra mindenképpen szüksége van. Ha ezt a pótlást nem kapja meg kiképz~tlen ujoncokban, akkor azt a ha~lseregnek már kIképzett tartalékából kénytelen elvonni. Vagyis a helyzet csak annyiban változik, hogy a csenclőr:;~()' számára szi.ikséges pótlást a honvédséo-nek kell ~ '" kiképezve ' maga.'k"onhngense rovására kiképeznie És leadma, A honvédség szempontjából tehát kárba veszne a csendőrségnek átadott ember is meo' a "t ott l' d , '" , " , f onll k') k epzesel'e ő 'IS rnío' ha a csendőrséo' részére a, törvé;ry kiilön uj'oncj~l'talékot állapítan~ n~eg, az blzo,nyara a honvédség jutalékán feliil tör~enne, vag-ylS a honvédséo'et - hogy úo'y mond.. ." '" '" '" Jam - nem rovlCLllené meg. Iga,,<; ~ogy a csendőrég kénytelen volna a m.a&a szan~ara a legkiválóbh legénységi nnY<1got klvallog~tn:. De ne~ .H&yanezt teszi-e akkor i", h<1 ~1 honvec!seg tal'talekabol toboroz ~ Itt tehát leo'felJebb m~rol az évenk~nt csak néhány száz emh~rröl ,"an 8Z0, ab nem Jelentkezne csendőrséO'i ::izolO'ála tra, ha nem ~oroz,nák. Ez a honvéclségre néz~'t', annak nagy aranya! mellett, valóban olyan minit
I"
l'
.,
•
]~2í ~zentember
1.
CSENDÖRstOl lAPOK
1523
•
•
~
[{épe" a SzeIIt István-napi körmenetről: A körmenet elindul a királyi rpaloiábóL
Jll~lis áldozatot jelentene, amelyet a közbiztonság
érdekeivel könnven meO' lehetne indokoIni , elvégre • b az ország közbiztonsága nem c~ak a csendőrség belügye, kiilönösen háhorúban nem. És azután : a magyar nép olyan kiváló katonaanyag, hogy egyllf.hány száz kiválogatot.t ember elvonását a honvédség igazán nem érzi meg; marad még elép; kiváló ('mlwl' a számára is, akit éppen olyan nyugodtan ki lehetne válogatni. Az, hogy a csendőr.~ég tarta'lé'kosokat is elvonna a honvédségtől (10 évfolyamot 1000 emberéwI ~zálllítYa, 10.000 em her) III indössze annyi t jelentl'ne, hogy háború e.setén a c"endőrség öreg népfelkelők helyett kiválogatott, közbiztonsági szolgálatm ,~alóban al'h.-
Mielőtt
továhb mennék, ki kell térnl'm még a kiképzé:óE' ~zE'lllpontjából legfontosabh ~zt'r"einkre, a csendőriskolákra is, mint amelyek eg·yedül hivatottak arra, hogya legénységet kiképezzék. A cselldőri"koláka t félig-meddig szintén a szük.ség hozta létre. A forradalmak után erősen leapadt és lwdseregheli legénységgel c.~ak ideiglE'De"ell kiegészített legénységi lébz,1J1101 Trianon után olyan rövid idő alatt kellett pótolni, hogya nagyszáJJ:nú próhacsendőr és ujonc kik&LJzé~érl' kerületenkint pgy-két tanosztály semmi ('~plL·e I'L'm lett volna elpgendő annál kevésbé, miután katollailnp; if' kiképzetlen lt'génység ft'lvételével az addigi Iwt havi kiképzési idő má,.,fél énp enwlkl'dL'tt. ne szükség voli ezenkívül alTa if', hogy minLlL'n osztály Rzékhelyén kurhatalmi célokra zárt alakulatok i" rendl' l k·pzésrp álJjanH k, amt'IYL'k szii bl'g ""etén minél gyol"sabhan a bl'lyszím'n 1l'1H'1twk. A cS('Ildőriskolá'k mindpll 1t'kinlt'tlwn a7. o"ztá lypa rancf;nohágnknn k l'pll(Il·1 t pt tl'k nl,í.. 111\'1"1 rreclet-ileg az volt a hivahí.suk, hogy mind"nik a maga oszlályu számál'a képl'zzl' ki n JlJ'0hal.'s"llllőröh'! és az lIjoncnkat, ilk'h-e, hup:y a maga ,',;z'l IL'gL'np;pget ' " , 't "e 1Llyn'I 1I1,l'PZt'-' I' . l ll'l1. 'I' l'l'ta)'a n'szeSl Jll{>:-;z('jp:-; t<>hál, bogy az o:-;zhíIYl'
l\llf.
CSENOORstOI LAPOK
nak olyan n:1~y ,.()1t fl It~t!"7.:ímhi:ínya, .ho~y a mn~n i"kohijal ,'gynH\g':íbnn is foglnl~ozlnlJU tusU,'l! rz,:JZ ('lY i~)hll\' k,'\\'"lll.' 0r,"Í'nw~ii It IR. Dc num'l Inka hb e,,;,kk,'nl a 1,\I;;;'Í1mhi~ín;. nl1n:1l inl~ább p'~i.lvá,n "ahhú dll. Iwgy ('p,-y o8zt~ly a maga ,18kohlJe~L ~c;ak 1Í~" lu,lnú foO'IalkozüdUI, ha azzal cgy}do"bcn UJl\l1\'okat ,'8 p~Ób..'lC8('nd6]'ö~rt ~s k~pl?z:tl?t~e ,~ ha :lZ i::-kola ,'nh'lldt nz ö1'8bl:'lh legeny~eg ~met1?ta.~ f,\h'amait is ,'11Mná. llll?rt egy osztály allO';lan.:r a hall az I?gH',~ ka1rgóriÓ'kból 10-15 embemt>I 10bb llt'lll 'te és a kiképzés IDEmetének ('llE'nőrzése minél ke'Vl?'se'bb kéiben összpontosul. A legény~~,cr összeKevereMse folytán az mkolák inJrobh kel'iiJe <:>. , Azt mszem, hogy rgy ~lyen változás az osztalYC1k sZffilTpontjából sem volrn kedvezőtlen hiszrn ~ (~';en~őriskolák - :m~nt máy t'mlftebtern - jelenleg li' ~n~?hh csak admmlsztrahv tt'hertételt jelentenek anl"lk111, hogy az osztálypal'ancsnok az iskolákka'l ~Z('1Jl ben, ?zo~ eHt'nőr7.Jésén kívül valóharn önálló mteZJkedef'l Joggal bírna, vagy hogy awknak ::l maga, alaJkula;ta szempon'tjálbÓll különös haszmít \,pnne. De egyébként Ül, az osztJálypararncsnok a m~ga. ezer ~éb gondja-dolga, swrrüéi stb. mellett fiZ1kallag keptelcn a maga iskoláj ára - ki.i-lőnŐscn ba az még az állomáshelyén kívül is fekszik-' olya? figyelmet fordítani, mint amilyet az a fun ~,ztáJ.ypa~a1JcsnOlk tudna, akinek az iskolálk palancsnokl~n, ellenörzésén és a kiképzé,s meneté-
1927 ezpptp.mbf'r 1.
nek irányításán 'kíviil egy{>h. (lol~a n(l~ lf'nnp. Hn~y 11 ket-iill"ti paJ1a'Ilcsnokna1k IH konnyeh ~ lenn;. J1\11!cIrn kiJ-épzési iigybcn rgy pa ranosnrHka l !'fi Fiznbelileg, \ mi~t nég-gyel ,~s írá.<;ba~ él'in~üpzni, azt úgy hiszem, nem kell bov('hl1('n blzonylta'nom. Az iskolálkm1Jk ke'liiJelcnkint egy-pgy kÖZÖl> p~ rancsndklSág alá való ő~s~evonásáIval ..mcgfontola." iárgytáJvá lehet tenni azt IS, hogy vaJJon azoiknak j ell enlegi decentralizált 'ehlrelyeZJését célsz.~rű~.e t,)vábbra is fenntartani és nem volna-e elonyoHPhb azokat nemosak alárendeltség teklin'tetében, hanem tényleg is a kerületi parancsnokság ok székhelyein cen tralizálni ~ .A. Í1anosztályparancsnok csak úgy lesz képes a mag.a igazi hivatálsánaJk száz száza.l'ékig megfelelni. ha alárendelt iSkoláival bármikor akac1álytala'llul évinúkezhem'k. Arra, hogy a tanosztályparancsnokŰ'kkIa~ egy újablb irodai állást kreáljunk, amely csak az ügymenetet '}wmpllkáJlná és lassítaná s az íráJsbeJ.i munkát szaporitaná, igazán nincsem szi.ilkség. Még ha a tanos2JtJá:lyparancsnOlk részére korlát].an kiszállási és szemlejog biztosíttatnák 1s az iskol1Í'k felett, a'lrkor sem lEfuetTIe alyan intenziv, közvetlen és á;}landó befolyása azokra s nem bírfu.atlla olyan áttEfuri.n tés sel, mintha minden iskola mindennap a soome előbt lenne il azok műkődését úgyszólva lépésről lépésre figyelemmel kíséI'hetné. A SOlk Ik:isz:~.llás fárasztó, köl t5éges, körii.lrményes, de a ki'képZJés menetére is za.varóa-n hama, ha a parancsnok minden ffi'rgjelenésének szem'lCiSzerű kiilsőségek között 'kellene lefolynia. A decentraliZJá:H ellhelyezés mellett az egész tanosztlá:lyparancsnokságn:alk nt'm sok gyakorlati has7.Jl1'a 'lennt', mert 1'1 tandS?Jtlályparancsndk tulajdonképpen nem tenne en,éb, mint a kerülebi parancsnoi!rna'k t',cry, némi önálló Ihart:áskörrel és szemlejoggal is felruiházott referense. . Ezzel szem hen nemcsak a ül'llosztályparanCRnokok, h'anem és főleg az iskolák szempon t.j á ból összelhals onlífihatatlanul előnyösebh lenne, ha valamennyi iskola a keri.ill eti parancsnokság sz€khelYf-n, de legalább is egy ál1O'lT1á~on lenne elhelyezve. Ma a 'lcincstáT a csendőriskolálk 'ki.ilön-lki.ilön elhelyeze.sci'é rt horribiJlis hérösszegE'ket fizet s az elh{'lyezés mégis csak kev·é;; helYE'n felel meg a kivitnalmaknak. Allért a h~j'összegért, amit a kin('stár ma négy j'skolaópmetél·t fizet, aránytalanul jo'bh egy olyan épületet lehetne IbBrelni, amelyben az egész tano8ZtáJly sol(1kal kényelm€'sebben elféme, nt'm is heswlvp arról, hogy {'z~knCik a béreknek tíz évi összeg6M\ vJalóságga~ ~üpel'modern épületetlEfuetne építpni. kiilöl1 m0dern tant el'InC'kkel, tornateremrrnel, fün1físzobákkal, közpO'llta'll fullelhetne szereInri, ll1l'l't mmdent a tano.,zta1y !kJapna .9 am aztán Vel lamennyi IÍskola közöi:wn haszn á l1ult ná. HoO'y ('!r)' példát emIítlsek: it szem~é1t.ető oktatáslb.oz halmi~'I' mozgóképwtHőkéic;zi.Uéket nem lehet beszerezni dl' hetet már könnyebbt'n; minden iskola réRzére l~lH' tellen könyvtál-t venni, a h'ét tanosztály l'ész{>rp nem l~etetlen; a lkaiŰ'nai él> csendőrségi kiképzéti-
..
,
1927 sZ{!ptember 1.
CSEND6RS~OI LAPOK
525
•
Képek a Szent ls/ván-napi körmel1e/rö!: Kormányzó Úr ÖföméJlós,;ga a körmenetbelL Elől a pápa; nuncius halad.
•
~
hez szükJséges minden segédeszközt könnyebb hét példányban megvenni, mint harrnincban: egyszóval azt hi'S:oom, hogy centraltizáJlt elhelyezés eset>én egy~két év alatt a csendőriskolálrna'k jelenlegi szegényes, "házilag és költségmentesen" e1készített felszerelését legalá'bbis tűrhető felszereltéssel lehetne felcserél ni. Addig azonban, amíg mindennel harminc külön-külön iskolát 'keN ellátni, erről aligha lehet szó_ A tanosztályokban jobban ki lehetne az egyes Íf;'kolákat (lalosztályoka't) használJnti, mint jelenleg. Ma a k,i képzés a1á kerülő legénység tumusaii nem mÍ'lldig lehet úgy beosztani, hogy minden iskola nlinden időben és egy€lJ1lő mélvlwn foglnlkoztatva If-'gyf-'n. Nem ritka az az (\Set, 110gy amíg az egyik iRkoln hi.ányos oktc.lósz<,ml(5,lyzl'l Ill'(-'ll(-'t~ (iO· 80 ujoncoc1 l ki nlódik, addig a rnáfli~{ heto];-('n ái ii rl'sen áH éls IH'Hl (."inál sC'I]Jmi1, !ll('I'1 ni nrs Ipgén)'l'iég p . A ümoszlályhan az neDl fordulhan na elő, ])I(>r! n ta11o~ztáJyparancsn()lmak gondjn lrnnl' ]"rá, hogy az i(jiínkinl pl101ócló megtrrhelrst kiegyenlítsr, Irv('gyen a válláról vn~a.rnil n III mk, 11 lkinC"k túlsok a dolgn s munkál adjon 11IlJ!a,k, alkill('k nincsell. A tnnoi'zláJvhan könTl\,C'hh Ir1111(' az ok!a1ás és [I kikÉ'p7k~ j;;. Ahhoz lll. hogy az ujo11rok ('sak it rS('nc]{)l\ség RZ('l)llpon1jálJóJ is IÖk(·lrl('R lW!OIl,li kik~pzé8! nyerjt'nek, [I 's7ilzn(]'köip] (.ij, JH~n lIli'ndig I'IC'grnc!ő. Az elméleti kiJ,épz('s "uráli ma az ('p;yI'KV csendőris'ko~álhoz .b(·oR7Il011 kél-h~J"OJ~l fi\-;~lll('k H1indl'nnel loglalkozma kiC]]; kaillll,lJ QO'kel~Zl'l';~~'l, büntel (íl örvpnnyp], Szul.-ta l, C.~iiRz.-szrl, lwlasztol" vénnYl'I, rgé."zségá)Jolá~i u Lasíl.á~~n l, lörlén~1elll nwl szá mi mlJl ul í'gysznvlll 1Illlldl'nnrl, am~t l1Z i:-;kl;l;íhHJI (·sak ;,Jdat"lIi 'kl'll. Npl'cjtllizá~lli egyik
tantárgyai sem tudja, mert nem ér reá. Ezzel szemben a tanosztá~yokban, athol tíz-tizenkét oktatótiszt lenne, nem ütközne nehézségbe, hogy pl. egyne hányan csak a katonai kiképzé3sel foglalkozzanak. egy m1Ílsik tiszt valamennyi iskolában csak a büntet&törvénytkön:yvet, a harmadik csak a Szut.-ot stb. tanítsa, egyszóval minden oktatótisztne.k módjában állana, hogy csa'k a maga tárgyáYaJ. foglalkozzék, abban vajóban alapos tájékozottságot s oktatásában alapos gyakorlottságot szerezzen. Hogy egy tár/!va.t könnyebben és alaposabhan lehet oktatni, mint hatot, az természet<:"S. Időnkint azután a tárp;:vakai cserélni lehelne, nehogy az illető ti,;zt tudása rs gyakorlala túlságosan eg~- oldaluyá \'áljék. Ennek l1Z r]"rdmén}"<, majd CRH'k rg~'néhány 1'\· IllulvH lIlul<1t.kozn,a, (h- az azlán \"<1lóhan el"l'dllH'n~ h'·nne. A crnlrnlizáhls plh' ll Il'gfl'1.irhh brhahllmi i"-wlllpnnlhól 1\\l}('llll~k ag-p;ályok, hO!l:~ t. i. az o>,z(;i lyuk ](;ll'hnl"llllli alakuln(,li J1H'~sziilln~ll, "l.iih.>g pwléon Iwl!l'z(' hhrJl (", ho"szahh illií lIlult,ill 1,',,7Irhet~(>g"l'l" n l,lllOi"-zlálylól Iw r1w (1l h·hl't~.; ..·.·,.·k. 1""1 (. , t"I t"I :-r~,.; ha ]w rhn lnlolllrn \-;1 II sziibrg-. a 'k"ríi kt i (." ,l osn15nwz(>khrIYl'n, l,()ziill Illa \"(ll];l t.\I1 ]"g'f"lj,'h" :l-3 6ráii diJTt'n'lleiúk \'lllllnk. 1,1'111'1. hllg~- h·~7.II. ·k 01)'1111 hrl)"l'k, nhoya il lwdwlnltllll :1/. ,1"7.1:íl\' H"k ~ hpJyÍ'r(íl Imnmr'lh1k. ,1kull'K .1
~~t'
CSENDORstOl LAPOK
1!J27 ,;zI'!,IIIlIIII'r l.
Öi"~l.('rnkJljn, mlll1flnlokl'(Il viszonl r{!:r !dR 1iil'l(.lI~· Ipl kelt kihoznin; kiiliillhiizií JW{!:yf'a{!:u IYlJknbt t aZOllOf; Ilngyt-:ttglÍ klJl'oJl{!:lJkkal ki kr.1t 1!1111'1l!!', 1,,:E~\I'hk;-nl IH'1ll \'pln:l ;llk;Hlál);1 <11111:1'k,. hnK\' fl'jl'z('(Il'1l rnjzról l11r{!: hl[ lJl,oncl<1 11 la, hl),!4'y, ~llli k;;zhilt;)I1,,;\~i1,lg r,Hl!\)" hl'IYI'ld'lI I'P;) -HI . l~ko)a a ka t' úhdzol ni j sziivl'gl"'Il, ra,]l.han ffillta l kl)zo ('~Z~ 'kiküliinll\,: is ill;lradjl)l1, il :-:znhlil) ('''nij, ,IZ 1"kollnk szel'iíHrll s 6gi'krt. 1'('1 1«·1t ismpl'n ip, .g'y(~rt-: 1:14'y l11as <;;imÍ'n' YOll:\tko!lH\. " 111állban kÖYl'lkező mozdlllatolmt lSIllPtl'lllll' k('" Jlind;\I.,Yk, ;lmikl'l l'dd~p: ll'lt~allJ, a, Jl'knlrp sth" sth . .A~zerilll, hogy n, jelöll ('ze~pt II r~:ll1da1(! lit-?,I,j lélsz;\lll 11ll'lklt ll1rgoldhnlok 11'1I1H'lH'k, 1l'1kat JJH'nnyi ielő alat! olrl,Ja meg, SZaltllt-:zpru osztCis7;\nwllwl\-t-I't' 11\'11I \(llna ~zii~~é~, , lyozásl kap (rencbzprint l-től S-ig). ,Miután él 1'("[~[illd('j:l'k uliín 1,,1l'lC'zziik tel m01't mar, ~ogy a l's,'nd\ít':'t'g az általam fentebb 1cifC'jt01( nlOd,?,n, adatok főleg az rml6kezetet, felfogast, a gyOl'S "'ollclolkoclást kom hináeiót, kOllren tráriót, ;1t tekin80rOZÚi:i Í1ti.~n nwr kit'gészít~t és hogy n ci:iendot'té::;t és a dolgok lényege iránt.i t>t'zékpt teszik príliskol.lk tailO~zt;íiyokha egyP8Ítve 'a kl'~'ii\I(' ~i 'paranc~ lwbáo'l'/k t-zHlll'lwin miíköc!n<.>-k s vlzi:ignl,luk ezen bára azok eredményéből is elt-:ősorban pzeknl'k n fE'lt~It~I~k nll'llt'lt' a h-g&npégi okt3'táR é::; kiképzés tulaj'don;;ágoknak a mértékére köv~tkrztetnrk. N em volna trrmt>1'zete1'C'Il semmi akada lya olya n kérM~t. vizsgálati módRzerek alkalmazá~ának, amelyrkhI A cs('ndőr~égi oktatélt5 és h1ikép~s eredményc8t-éO'ének első feltétple, hogy a leo-énység ne csak olyan képességl'ket is meg lehetne vizsgální, amefizltail<\O' legVI'n nlkalmas a csendől'ségi szolgálatra, lyekre a csendőrnek a maga speciális hivatásában hanem ~eli;'in~lrg is, Erre pedigküJÖ'nösen az a fent 'elsoroltakon kíviil még szüksége van, pl. II megfigyeWképességet, t.anuwsának meg'hízha tósáU)' one le nysé o' alknlmasságánaik eloo'rálál&ánál kell " ct.. e"I gát, látott Yagy halott dolgoknak egyéni fdfognsfigyelemmel lenni, . , " Han!!Súlyozom, hogy, az uJoncok felvetelellel tól mC'Iltes visszaadását, az idegek reakcióját sth, A csendőrség szempontjából a p,;zichotechnem a tz~dást, hanem a szellemi képességet kell nikai vizsgálatnak nagy előnye, hogy az egyénnek mérni és bírálni. Lehetetlenség egy olyan emlJJel'nél, aki három "agy négy elemit vt>gzeH:, am is ez: nem a tudását, hanem a kiképzésre, az oktatásra, vagyis a f;zelJemi fejlesztésre yaló aUGllma~ságát előtt tíz "agy tizell!k.étesztendővel, súlyt helyeZnI állapítja meg, ellentétben pL az iskolaszerü vjz~ arra, hogy mit tud a történelelllből, vagy a számtanból s ebből a tudásából következt,etni azután a gálattaI, amely nem annyira a természetadta készellemi képességére. Egy e&,Y"izerű, az ujonc ér- pességek alapján, mint inkább csak az iskoláhan telmi fokához mért eset elbeszelése vagy leírMa, egy- megtanultak alapján értékel. A természetadta és a néhány percnyi beszéd- és érlelemgyakorlats7.erü legtöbb emberben fel nem ismert képességek felbeszélgetés sokknl biztosabb k§pet ad az illető ujonc kutatása lehetővé teszi olyanoknak! a szellemi szellemi képességéről, mint az általános tudás kö- szempontból való elbírálását is, akiknek az Iskolai rébe tartozó tantárgyaJkbóll. va1ó fOrmMzel'ű vizs- képzettsége h.iányos ugyan, dc akik allmJmasak gárlatás, amellyE'll több-kevesebb előzetes készülés arra, hogy a hiányt pótolják. nélJkiil még az ujoncénál nagyobb intelligenciával Igaz, hogy a szellemi képesség egymagában biró ember is "elbukthatik". még nem elegendő ahhoz, hogy valaki jó csendőrrt' Az ujoncok sze11emi képességének ellőzetes legyen; a férfias, az erkölcsi értékeket pedig a megállapítás ám igen alkalmas eljárfu>nak tarta- lcgzseniálisabb metódussal vagy készülékkel sem nám az úgynevezett pszichotechnikai képességvizs- lehet megmérni, mert azokat csak az élet hozza gálatot. felszinre. Éppen ezért a pszichotechnikai vizsgáA pszichotechnikai képességvizsgálat gondo· lat is csak akkol' fog beválni, ha túlsokat vagy lata Amerikában született meg s onnan keriilt át lehetetlenséget nem várunk tőle, Annyi kétségtehozzánk, Úgy vagyunk' ezzel is, mint minden amÍ'- len, hogy a legénység kiválogatásában nagy segítrikai szenzációval : vannruki, akik tudományol'; ségünkre resz. divatcikket látnak benne s azért lelkesedéssel iiélNémetor~zágban a pszichotechnikai ki1pességvözlik, mások viszont, a higadtabbak, egy hizony6s \-izsgálatot az ujcmcok felvétel énél a rllndőrségnél tartózkodással fogadják s nem mondanak v~le rendszeresen alkalmazzák. (A csenc1őrségnt>l nem, ~ényt róla addig, amíg az eredményét nem látmert abha már csak 12 évet kiszolgált altiszteket Ják. Mindenesetre tény az, hogy Amerikában a é~ rendőröket vesznek feJ.) Tavaly októherl)cn pl. háboru alatt másfél millió katonát vizsgáltak meg 1;1 bajor o,~'szá~os ;enc1őrRégn~l (Lande~polizei) 1100 ezzel a módszerrel, I'; azóta is nemcsak a hadsereg- Jelentkezot, vIzsgaIta k meg Igy s azok közül 53() nél, ~anem az. iskolákban, az iparban és az állami embert talaltak alkalmasnak. Az 5:26 (~rnber közli l ~zolgalatban IS rendszeresen alkalmazzák amit 523 ll:z isk?lá~an ~eg is felelt. Az 523 ujonc közii l eppen a praktikus amerikaiak bizonyára ndm ten- az l!Jonckl,epzes utan 263 ember (50.3%) ugyanazt nének, ha hasznát nem látnák. a~ er,demJegyet ,kapta, mint a psciehotcehnikai ~ pszichotechn~kai ,képességvi~gálat tulajvlzsgalat alkalmaval; 46 ,4%-nál a kiilönbRéo' e
Y;)g~' l-P1Wll \I1'gYI'llik 11l'1l'i:i lIjon
pl.
.
1927 szeptember 1.
CSENDóRstOl LAPOK
527
•
Képek a Szell! Islt,ál1 - llapi körmene/ről: Szentes küldöttsége a b' zakaJászból font koszorúval.
N álunk úgy gondolnám a sOl'ozást gyakorlatilag megvalósítbatónak, hogy a szárnyparancsnokok az örspamncsnokO'k javaslatánaJk meghallgatása után - kijelölnék azt a sorozás alá kerülő legénységet, amely csendől'ségi szolgálatra önként jelentkezett, illet.ve aanely erre a szolgália tra alkalmasnak látszik. Ha évenként. áJtlag 1500 embert számítunk, akíkor kereken 100 szárnyra szárnyankint minden évben 15 ember, örsönkint tehát 1-2 ember jut.na. Minden szárny két.szerannyi embert hozna javaslatba, mint amennyire szükség van, hogy válogatni lehessen, Az ujoncok megvizsgál ása , sorozása és felavatása a csendőrségi sorozóhizot tságok (kerülOOi toborzóhizoiiságok) fellada1.a lenne, amelyek ebből il célból a honvédségi sorozások előit az osztályparancsnökságok sreklhelyére kiszállanánaik. Az alkalmasaIkat. a bizotJtság mindjárt felavnt.ná s erről az i!l<>téka'l honvéd sorozóbizott.ságot értesíiené, az alkabnatlanok pedig ké.sőIJIJ il honvédségi sorozóhizotlságok elé állanának. A külön cRendőrségi sorozóbizo! bágra - amelyhe egyébként esetleg H bonvéd<>ég is delegáJJllttná a maga képviselőjéll azért l"nne szükség, 11]('1'1 a mwndőrfiégi sorozál:l sokka] hOf;~zadahm\.,a bh ('S kőrti lményesl'hb lenne, mint. a h{)Jlvéd~[.gi s llf'Jll v(Jln~l ér((·lllH', bogy a (,;;endőrf-iég néluílJY ("J II hen' III i at.! n !hOllVPc]f-óégi ~(JJ'Oziíl> IIH'Jwtl' llJillch'nii1t J'<'1I11i1 kll(üíHt 1'7.1.'11 wdj(·n.
Az 1500 ujonc fele Október l-én, a má.. ;jk fele pedig a következő év április 1--én vonulna he a k-1jelölt tanosztályokhoz. Erre a mego~ztásra :;zühég lenne azért, hogyalbevonulás, de kiilönöscn a leEi~erelé.s ne töl,ténjék túlságosan töml'ge:;en, hogy a klképzés ne egyszerre, hanem !UTllu~szerűen történjek: és hogy kiképzett karhatalom nlindig rendelkeresre á.lljon. A ka tonai kiképzé<s ideje egy évben lelllH' megállapítva, vagyis 1200 gyalog ujOI1l'ot l'" i"kolánkint (alosztályonkint) 75 ujoncot számít,"a lIi iskolát (alos7JI:ályt.) felváJltyn állandóan erre n l'élra kellene lefoglalni, Ez alaH az egy évalatI lwk, ahol a m:\ sodik és a hnt'1lladik C-vlll'n ll\:í",\(k~\'IHI\iri ~z,\Ig-:i latot !eljl'sHl'llénl'lc Nl'ill llH'gfl\h'liik úg~' a kik~'l' zés alatt, mint az ör,tihlil i", a Jwn\\\J,."g'h" l\ húr III i'k or vi Hsza hl' IYl'zlH'tlík Il'l1 n\'l\\ ,k, Ién d,'g;,'" SZ\II gáln!j kőll'll>zl'lt~ép:iiklll' n~:\lIlh:ll1 a Ih\I1~,,\i~,;g \''';\!11 «lllOHZ(;Í)yhan l'ltüllöl( I'g;\ h,'1 "t;Ílllitan:i h.'. Ez! fl \'ii>Szahl,IYI'z\\,
CSENDÓRSEOl LAPOK.
.)~~
g\ l'lnH'líí""7.k~izt i", ;\ Ill;i .. !;lrlnl(·kha heh l'z,'Upkkpl ",i ,'Ill hl'n i" r1'11 n k;' 111'111' 1<1 rt ,lll i. . \ \i .. ~~in aznl,; II :1 ptÍll'SI'lHHil'ök (,s('Il(lől~{>gi i"llh'n'II'lkd rllk()zah)~,lIl kit'A"{>"zíllH'ln(lk <1 m,1sod1'''I'ndí).. "z;im,l l'n ~zii b{>A"l'~ mérWlvig.
.-.....•... ,_..__ .-_.__..-.-.. (PohtnUuik.l
_--_._---~
..llllil~ol' Irtn: llr.
a víz halottat hoz.
n: RA XTZ
DEZSÖ hadbíró őrnagy.
Kiilön&~l'n nyári időbE>n úgyszólván ,m.i~den napos, :;zomoní krouikája ~ napilapok hasabJama~" hOQ\' itt yn"'y amott emben holttestet dobott pmila a ~z. yagy"'ilOgy a ,:'iZl'k ,hátán ,vnll~ .~éma vando~' hbánnk n partmentI halasz. ~kIY~Ja?'ak ,IkampoYllSa szakított yéget. Em~el:l fnl SZ<~:1<~ra el'tthetetlen a habok csacsogó beszedJe; nem fodl fel cl na9'Y titkot: mi történt. Baleseti - véle,t1en s27erencsetlenség ? - "'ondatlanság? - öngyilkosság~ vagy épen ~"',ilkos~",ág~ Sok a felmerülő kérdés, de megn,u.,.,~ástkeltő felelet csak egy lehet. Néha ezt kŐ~YE'n állapíthat juk meg, sokszor azon~an csa'k -beható és fáradságos nyomozás után adhatJuk me'" a felmerült esetre érvényes, igaz feleletet. "Minő széles skálája az eseményeknek ölelkezik a büntetőtöryényekkel a vízben rejtödző halálban! Lehet a szomorú elő27l11ény gondaHanság, pl. ha felügyelet nélkiil hagyott gyermek jár szerencsétlenül. Vagy ha valaki esőtől korhadt pallónak tört deszkájáról zuhan a folyóba s leli halálát. Lehet 'az előzmény szándékosság s vele járó határozott bűnoselekmény, midőn valalkit nmdszerint újszülöttet, gyermeket, vagy részeg embert fulasztanak vízbe. Rosszul alkalmazott tréfa is követelt már emberáldozatot, midőn a dévaj furdözők egyike erővel víz alá nyomta, lebuktatta másikat s mire elengedte, halott volt. Lehet a vÍzbekerülés valamely más módon elkövetett gyilkosságnak a palástolója, hogya meggyilkoltat eltüntesse, vagy nan raffinériával öngyilkosság látszatával, megtévessze a hatóságokat. Általános érvényű szabályt nem, - csak irányelveket adhatunk ily esetek nyomozásához, miután az egyébként annyim fontos támasz és bindulási pont: a hullának az a helyzete, melyben a tettes hátrahagyta - majd mindenkor hiánymk. Mert abban az esetben is, ha valam álló vízben (tóban, mocsárban) lelte halálát, hul1áj'a a víz belső áramlása, a levegő mozgása s a vízben élő állatok (halak, rákok) behatása folytán tk orántsem marad "változatlan" helyzetben. De meg, ha ilyen leletre reábuklronak, ritkán mulasztják el az élesztési kisérleteket) szemben a számzföldi hullával, melynél ugyarus hamarosan szembe ötlik, ha pl. át van lőve a koponyája vagy keresztül van vágva a nya'ka. Csak ~e&: kell érintenünk és máris tudjuk, hogy teljesen kihult a test s hogy megszünt 'a szívműködés . Szóv!i l, aZ,él~.t hiányát a. test ihelyz.etének ll11egv~ltozta tasa nelkul a lrukus IS egyszenben konSJtatálhatja. ~fásként a vizi holttesbeknél. Sérülések a sZÍvműkö~és m:g::;~ünte, a test kiliülése stb. aligha észlelhetok anelkul, hogy a test előbb a vízből ki ne em~ltetnék. A kihülést gvakI'an a víz behatásának \'~hk ~lajdonítani, !llÍg a testen esetlegesen észlelt, konnyu vagy pPrhg ~úlyosnak látszó sérii.lése-
"zármazolla kr~a k, t ll(ljil,k Ill'.. JS It'Sz!{>~i kj~érl('l('kd [('"z!1pk hlllJ~kDt11, mplyekllL'1 " r/) t.:
j,('! "élp(]pllii I
nyilvánvaló j('l('n~ égeü az orvos HZI'llI(> 1'1~1t pillanatm fcli;mlert(' vol ml. Ha eO'yelőre nines pgyéb támponLllnk a kezeken, vagyis azokon a te::;trészeken nyilvánvaló horzsolások amelyeknél a bőr csontot takar. ' A holttestet a vízben élő állatokon kívül ha p~rtl'a vető~, m.ás állatok (kóbor ebek, rókák, 'patkanyok, varJak) IS megrongálhatjáJk és okozhatnak rajta elváltozásokat. .f. sé,r~lések kele~kezése módjának és idejének mega!lapItasa nem Il11lndenkor könnyü. A vízbefultak. tulnyomó %-át az öngyilkosok teszik, kik többnYIre magasabb helyről, hídról, töltésről stb.-ről ~lgr~ll'ak a vÍ~be, mihezképest teshikön a vízbeJutas alkalmaval rendesen sérülések keletkeznek. RI tká.}lb I ~.• sérülés ,a fii.r~~s ~özben, vagy csónak felborulas "kovetkezt~b~n tortent vízbefulások eseteIben. ~lofOl'dult megls, hogy taz elhalt fejest ugrott s.. germcoszlol?a a koponya alapját betörte s a kitort darab melyen benyoml.llt az agyba. Mások h;1.(ltÍ!'i
(
.
•
1.
lz·
1927 szepiem !)t'r L
CsEND6RS~0I LAPok
.3 ~ !)
t· ~Ö
o·
I.
,t. k, , il ~z·
kp.
~es ll·
et ·t· , li
'-. ~
tr~
Képek a Ludovika Akadémia lisz/avaló üll"epélyéről: Kormányzó Úr örcm~1tósága érkez~sc. rSc-hii/Ter f elv.)
•
a
viswnt uszodáJban ugorván fejest, nyak{lsigolyatörést szenvedtek. Maga a folyóvíz súlyosabb sérüléseket csa.k ~gen tetemes magasságból való leugrásnál okoz, különösen zsigerek szakadását, ha a test a ráeséskor a vízfelületet laposan éri. Emlékezésül maradjon itt az évek előtt feJtünDli vágyásból a Ferenc József-híd turulmadaráról a Dunába ugrott s odaveszett Csipcsala szerencsétlen esete! Meg kell jegyeznem, hogy a vízbeofulásnak, mint áliJalában a befulásnak határozott bizonyítójele nincsen. Mégis leginkább nyújt erre 'bizonyos támpontot a fuldoklás közben az erőltetett lélegzés mellett keletkezett habnak gyakori jelenléte. Közvetett úton a víz bejutását a vízbőllégzőutak belső falára lerakódott, nagyítóüveggel ·észlelhető ásványi, valamint növényi és állam szerves anyagrészecskék jelenléte .is felismerhetővé te.."zi. A 'külső vizsgálat sem szolgál oly jelen
A maceTacio, vagyi" a bőrnek a kezeken é" lábakon, térdeken és a könyökön való kékes-fehére..s elszinesedése, meg"astagodása, megránco,;odá sa, majd mindig észlelhető oly h ullákn ál , amelyek hosszabb ideig áztak a vízben. Am ez az eh'áltozás csak ezt n kÖri.ilményt bizonyítja. Ha tehát felmerül n kérdés, vajjon a vízben talált valamely holttest hosszabb ideig volt-e ott, az észlelt maceráoió folytán a válasz joggal leh..,t igenlő, anélkül azonban, hogy a vízbenlétel időtartamát telje,; határozottsággal lehetne megállapítani. Leginkább szól vízbefulá"i halál mellett, ha a hímves:.;ző, a herezacskó, illet ve női mellbimblik erősen zsugorodott állapotban találtatunk; egyszel'Smiud követkeZitetni engednek arra, hogy az illető élve rkerült n vízbe. De CS'ch'ill<.'l1 ;1 lest még élve vagy rövilhh'l a hah11 lwúllta utún kenu t a víz h..,. Elszáradt (lIHunifikált) kiihlök/,sinúr, lllt'l~ ' a vÍzhen soha ;;('m puhul 1\'1, a1'ra a kiiwl k,' .. I\'t""r,' jutiat, hogy a l'~l'(''''\'lll(í, mi\'ltitl :t \'Í Ih' k,'rült volna, töhb napig élt, llwrt a ri.i\,id\'<"'1\ ~1 ~Z \\It,_" utún il vízlw vagy lH'<.I\'l''; I'i.ihlh,' k,'rillt k,il,l,ik z",inól' rntluHlnsn,l'k inllul. lk 111'1ll >'z:lr:1I1 ",."I,'. t.1intltug\ n yí/.lll'fllhí" - I1tikl'nt lúttuk l1\'nl jár min'llig a",t kl'tst'g't\'l\'nnt' 11'\' 0 dlh\ r;i",\k knl, HZ Ol'\'ll~i \'izsg-úl:1! 1l1l'g','.it0s,' 11I1'lkll a hulhin h'd; s\"I'III{'sl'\;I'(" ilh'tiíh-g a lizhd\ll;i,.tí,1 ritgg.·t 1"11
.. <\t\
CSENOÖRSÉOl LAPOK
ma;, haltll,lk knl:ll:í"úm l:> ki kdl Íl'1·.ll'~zkclllllillk. \ ,'Yt'[,'h',;,'ll.
ha "h Sl'l'll kSl'kl'l ('sid l' Ii III k, a illi' l}l' k
1\lg'löni hal:ílt "k'I7.1;lk \:lg), kg,tl5íh~) i,; ,l}" l'IIl~t1lnl (';,,'kl\""',..rl~ kt-pll'kllllé ll'l kk, ll.lJl\'nll\aluLln le~lll ["1\)\>' m~iSl)k bünú~ l·"l'Iekyőségt', 11<\ mm! l u?-Jl~k llll'gfejtl'ni a n.' bl'ju la::;, illL'l~'" a ví~b~~~ lelelld,eJc alatti ti.ü·téné::'l'ke1. Emberöle::; l'szkozeul Ihaszna} tnak hl! áltnlúbnn Il,l;:inlenünk cl vízbefulas~iasl újszü!úl\l'k, l'~(>esl'lllők \alall1int lllozgfulra ~ept(' l~n. 0111l1'1gu.kka l tehell'lll'll l~.YOll1~r~kok, Illet,vc bl'lt'gl'k t:'Setébell. ~\. holtll.'sl eltuntetesen~k, az ulbúl '\'nló eltakarításúllak szúndékául pedjg akkor, ba kosárba gyömöszölt bolttestet "agy szetd
Ki!b.asználhatja a tettes az u. n. kombinált öngyilkosságok módozatát is, amelynél nevezetesen az öngyilkosjelölt más módon is biztossá akarja tenni a halált. Igy pl., hogy víz fölé hajolva vagy vízbe állva lövéssel vagy másként sebzi meg magát. Ha tehát ilyen "kombinált öngyilkosság" gyanúját vagy látszatát nyújtó eset áll előttünk, az elhalt személyazonosságának megállapítása után különös súlyt kell helyezn ünk annak kipuhatolására, vajjon forognak-e fenn körülmények, amelyek az elhaltnál az öngyilkossá válás halálosan komoly, tokéietes elhatározását bizonyos sá teszik Sajátságos tapasztalati tény ugyanis, hogy az öngyilikosok és öngyilkosjelöltek aránylag I'ljtkán vábsztják "az élettel való leszámolásnál" ezt >a módot, holott az az önként választott halál sikerét fokozott mérvben juttatná nekik. . A mondottak összefoglalásául szolgáljon mmtegy az a több irányban, a gyakorlati nyomo~ szempontjából is tanulságos eset, midőn jó néhany évv~1 ezelőtt egy ausztriai hegyi folyóból egyelőre Ismeretlen fiatal parasztleánynak teljesen ruhátlan hullájM fogtá,kki. Nyál' lévén, közelfekvő volt,a feltevés, hogy fürdés közben fuladt a folyóba. Dacara, en~e~, megejtették ,az orvosi vizsgálatot, amelrnel , kitu~t, Ihogy a Jeany terhességének neg-redik ~ona"pJaban volt. Ime, az ép oly gyors uJab~ vele~eny: a leány, szégyene miatt, öngyilk?~agot kovetett el. De mit jelentsenek a hulla hatan~ egé~z hosszúságában s az ülepen feltünő, egym.~l parhuzamos haladó bemetszésre vitális reakmót mpt~tó ~ötétpiros cslkok? Azt, hogy az elhaltn3lk ,meg .eleteben oly valamely tárgy felett ,kellett atsIldarua, melynek egymástól egyenlő távol-
1927
HZf!plnmhPI'
I.
::;ágnylra kielllelkPclésPl van,nak. Meg!nérték é" 1>1111tO;;<1n fl'ljegyezLék tehát nzokat ~l eSlkok~1L ~ a hlllhí I egyr!őre trgy női hullát fogtak ki a folyóból. Megállapítottak, hogy a leányt két nappal azelőtt rendelte magához s azóta azt senki sem látta élve. A további tö~ténet egyszerű: vízbe tasú totta a leányt, ::lehogy szuletendő gyermekéről neki kelljen gondoskodnia s mel'i más leányt akart feleségül venni. UgJlanilyen a körültekintő nyomozásnak, pontos megfigyelésnek és következtetésnek 'befejezőül adott példája még, midőn a vízből hfogott hulla nl~ázatán észl€H olajfestéknyomok mértföldekkel felJebb egy újonnan mázolt híd karfájilioz vezettek, melyről az igazságszolgáltatás kezére jutott tettes áldozatát a folyóba taszította.
~
~ \
~.
Követválasztás, Irta: BÁ I'I-BERKÓ ISTVÁN ny. ezredes.
Mag-yarol1Szág-on m1ndig nagy esemény volt a követváXasztás. Kivette részét ahból IDindenk~ é.~ pedig a.kár IDmt szavruzó, ooáJJ: mint korrtes, neptomeg:, verekedő é.so a követvállasztás ,színjátékáholb t!lrtozo egyéb \Szereplő. akár pedig mint a re.ndfenntau:to ka~' hatalom ta,gja. Szóval a köv.}iváaasztásnál mindenklnek akadt .szOO'epe. .. A karhatalom dolga, nem volt mindig könny!!; Harci:as vérmérsékletű vlÍllasz;tókerületben bizony JO Dé!b.ányszor sor került az ő kö!Ubelépésére, amelyroo azután a pavlamenLben atz. ellen2iék mint .,katon3!i brutalitásról" v.agy "coe.ndőr'i véreng7-ésről" emlékezett meg, holott nem volt egyéb. mint a mértéken felüli duhajkodálsn.a.k és felesleges vérontásnak !\J megakadályo2iása.. Olyan követválasztásnál afL.onba.n, ahol az embereJk politikáItól viJhal''lJÓ lelkülete nem osapott át véres zavarg-ásokba, a ~arlhatalom szilnte kellemes és mulatsá;g'os epizódnak ta:r1Jhatta a nagy eseményt. Nekem csak iilyenekben volt részem. A háborúelőtti idők egyik legna,gy01bbszerű követvál3!sz!ása ~905 januárjában folyt le, melynek végeredmenyekepen au; a.kkori yormánypárt me "'b uk ott. Mindemki érezte. tudta, hogy nagy küzdelem"'lesz és az ~gyM;. vál~~tóke~"Ületekbe már jóval a választá~ napJa el?tt SUr;:tD k~rte~ katon.aságoot és csendől'ségel. A.T' ors~ag'ban ~omas?zo ,~~patok nem lévén elegendok. meg- Ausztna teruletérol is kellett sokat különösen lovasságot - a követválasztások eme fontos és kedvelt fegyvememét - behozni. .
•
•
531
CSfNDÓRSéOl lAPOK
]!l27 szeptem ber 1.
- ~_
-
..
,.
.......:-
~
..
,V ~
Képek a Ludovika Akadémia tisztavató ünnepélyérlll: Az ujonnan felavatott
,.
remélem, azt hLswm, valósmnű stb. A havas és A felvidéki ki6 város, amelyben akkor mint :Msz.. hogy úton csak léptetve haladtunk és bizony egy kis :ieges lóaljseg-édtiszt szolgáltam, népes, ntintegy öte71er szaidőbe került, amíg- a vaksötétben odaértiink. varoval re.udelkező, erősen ellenzéki hangulatú váAz intéző (:ió barátom. kedves derék úr, agglelasztókerületnek volt székhelye. A'lJ igaz" hogy régebbi gén'Y) fogadott A főhadnag~' boldogan mosolygott. választásolmál ott is kiütöttek néhány zápfog13.t, berepeszteitek néhány fiiJlet vagy szájat és meglékel tek amikor szakaszát a jó meleJr. vízvezetékkel és bet<mell.'YPár kopon"Y'át, a hely wi mindamellett mégsem :iáBzolokkal berendezett istállóban látta- ahol a lovak volt annyira veszélyes. thogy a karhatalmi szolgálat hasig álltak a friss szalmáb:lll. a legénység számára pedig meleg- takarókkal ellátott pompás fek,őhelyek elláváJsára a mi záSZJlóal:iunk és néhány csendőr ne voltak kés'lJÍ tve. loit volua, elegendő. :Megkérdezle az inlézőt. nem lehe!.ne-e a legénység A választási elnök aZJonban sötétnek látta a helyvacsora-kon'úervkávé:iát valahol elkészíttetni. Az elyewtei. Az első intézkedés szerint kivülünk még egy ze!.te egy na/!.y kon~'hába. ahol hatalmas üstökben dragonyos század volt odareJldelve karhatalom gyanánt. Izen ám, de egy re,ggelen a'lJ egyik helybeli re- gőzőlgött a POlllPás illatos gulyás; friss hófehér Cipők voheru:íság nagyszájú swrkesztő:iét ,alaposan képen vártak a \"Cndégekre; fekeleklÍ,'él is főztek vagy efIT akót és ein' hordóc.ska bor is yolt csapraütye. iörülték. A swrkesztő úr aJWnual riadót fújt. A váA fe:iedebni gnlyásleyes iJlycsikJandozó 3I'OmaJH lasztási elnök megijedt és táviratilag kért még egr század lovasságot. Akkor meg 3JZ egyik faluban meg'- meltc.sapta a főhadnagy orrát. EJ sem hldt,a képzelni. hogy szakaszát ilyen lakodalOJlllllal \-árják. 1Jegko," dobálták a kormánypárti képviselőjelöltet. Erre egy tolta a kiváló komedenciá! és ~wrényen kérMzte, s:MZJad baka :iött. Három nappal a választás előtt a kaphatna-e ő is abból a ma,g-yar specialitáshól .Az hóban megfürdettek egypnr eHenzé'ki kortest. Ujabb inté'lJő azi válaszolta, hog-y sz:í.már., külön készült swlovas Bz.lÍ.'lJad. Igy a \'álasztás napjáig egész kis hadrény vacsora, hasonló magyar étel. de UTi gyomorba sereg g.viílt egyJoo és pedig lIlásfél zászlóal:inyi gyalogság és háro.rn század lOyaSBág, maly utóbbi bau 3.ll való. Engemel szin!.én ol t fogott, ,·acsonu·a. összes lovas csapatnemek - huszárok, ulánusok és Felmentünk az iulézői Inkba. Szegén)" főhadnagy dragonyosok - kk'Pviselve voliak. Ennek a tekintéma:idnem síri örömében. amikor Jllt'g'lútla a sz:UJ.á.,;iul lyes haderőnek végiiil. - hogy Arany Jón08 bzavaiv,a l ki:ielöli két kényelmes, szép szobáböl illó lak,...,ztály(. éljek - negyven csendőnel ,.adták meg a módját". a duruzsoló kú.!yhút. a duzz:llló púrnákkal \()t('lt pomMosi ruár igazárn nem félheteti a vála~ztási elnök. pás ág~Tal és a hálóswbából nyiló fürdősw!'út. tI Az érkew csapatokat parauc.suokommal a vasúti azt hiiLe. hogy yalnmi óet.ka llIujorba. dohos. swntl) <'állomáson fog.adtuk. Az ulánusok, llIe""sze Keleüraliodu ba kerül. ciából, kl'lSőn este érkezlek. Az egyik szakaszi a yáVac80rú]]oz iillünk. Ilog', mi "nl! ,;" mi n,'llI \"h rosiól pár ki]ométene feb'ő nagy uradalmi majorha, a menüben, neJll rt's;'J,'lez,'ul. Elt'~' Ul hoz.z:\. h,,!!,) h,'uekeUl kelJeti kvá11 iolyra kikalauzolnom. Dl'nlle~zt Ö yeze!ésül n'z. óhu:ilolt mug,\ar sll,'óu\iI;lsIHlk, II paprihideg volt és a hó wlHrusan ft'küdi. A szakuRzTlllranc,skáslluk. a csirkt-Iöl kI'Zlh,' ti maia", b"rjn ,\,s "'\,\,,,-..1."\\ nok fölIadnag-y. előkeW oo;z[rúk mágnás csabíd fiu. Ú[ kéRZiilt Iwson\ó ill) l'lll's",!1.','k"1l k"l'l'O' ,tül :\ .. ürülxlPi'i közben agl'.'odalonnuaJ tudakolta Uílem, ya.i.iull leSZ-l' klÍsk. ,'ug', iit.f,', ](- \'úlfaja'g-\ ,;c,'rn' \()!t f,'It"laha. lJJegfelelő szállás elllherpin(·k és lovuinak, llLÍután 11 FűhlHlllngYllnk hnldog ""It. \ ,1ús \:\"""\1':\1\,\ negVV",nIlyolcóróR vasuti nla7i.l8 alatt 1H1~~' On ele~1 Illl'lIÓ bOl'iln\ok is tl'ls'h'lll'k 1Il'k i. \ n\\k,'\' llln\' 1\,'11\ l'.'á'lJiídiak. Azlún Jllo(:'~" "ll.i:ion ll.'!z-c 011 az li SZ/ÍtlIÚ)'H hidunk tciblJd <'lilii ,', a \l\iI""a ntaH h.1\,'inlgnIY:l fii., is valami kiH ZÚg, nIlU] ('In kis 1,(\[,[ riízbl'1. B {II' Ind tii\liink, JirlntlHll hlntta\ ntl h.,'nkzh\IH hil,'. h,,~~ luH iam, hogy jó helyre m ell 11 ck, CI'Ink [I/{Y II Ü II IIIIÜgll'lIl.
. llir'l ,\1
,,'tl:ynll id. .-j(h"t. ~)ltlalh:lll<.k"1.,IIt. . '11 t ':1-" ' : 1 nwndolll pl. ,\ Illld,,,,,'k,'\ ,,'t'].. '\I11wk \ I!SZ 1,1 ,I.' , III . . II:llllllk. P"l'HZ · .. tt. _ II'tll''',I' h,'~, ~ n knl'hatH 1,Ill) I):l ,Hl );,,1 t . !'\', ' - . , ~ '. l~'lt , (\"'1 H1~ i,l,.z,'sjik :llall 1II'Ill .~\·ii7{1'\- 111~"l':'1l~0'i~\I~k~~lt~;k, hogy ,,\ÚIl""".\;: 's lll":1g'('!IY~'k"ll( . l\',.O] t t , mi~rt 'kt~ll Il<,kik.· Illi,'!'! 11,'111 Il'h,'IIl{'k ll' IllIIH !.. • • '1'" • 1_ H,"',hnLih:lll. iJld\",~ l'odg-ol'l'bnn. ':Hll' ..hp! ",,~"Il II~ l HII'1"II"l g ,1,,'1 II . g'ali ~'i:\.i: f tI~\" ~l~ha '};'I~:m:~~l~~y. n km1haLn\ \"ln~/tlh lI,l1!.l,11l r o .. ," ." "IL '. kCYI'h'lll t'c.:yik fel,' ~('I"tnlat. .nllot.t. J 11]1. OltO~O e~s!'lk f('le . r " "11 ik kOé" lát !.7.i~ - nem Igen Ismel e. . .. . Dl' a kon1olloll didl'rgok sem volt.a k e)bag~ a,t~.,~: Jó"zini urihöln·Y(·k.n paranc-3110k enged~]me me.]cg liaIlal r1S l'!!'\' kis harapnh-alóyal. , " n . A fötpl't'lI. ahol a le~!.'llag~- obb ;rolt ti neptome ... 10\,·1<"í.,. húz(.tt sorfnl:It. Eg"\- falUSI rezesba,nda ml'gszolka,inl nrlll akaró tüdő,pl áJ,la.nd,óan rCClScgtetet.t \nlami lll "lótliút. mely a KOssut.11-I1~ta akart le~n I, a z o~lbal1 épen olyan Joz!!nl azt I ~ ra lc,hete~ Yo.n:a fOZlli. bogy a Snajder Fáni. Y:J.",
Ul27 ~ zp.pl "1I11)f' " J.
CSENDÓRS~OI LAPOK
:;a:! I' \Oh 1:1 (\1.
\Ig\~
.lk
p:lrasz!a~SZ;OIlV
oduuu'l-'.y .a'" Cg'Yí~, f~I,\aXHlff;}i~:I~ln;~ k('\"(ll"'ú: "IIo"'a \"aloHI v:t6'"Y· um " . . k ll1o:oh"og"\'n III Cg'nJ o u Ula. ELTe nz aszo!!-y el()':f>~ZI .:·~zkpuiíj6!. fogával kiho:ro~",u il ~\~",kepo. ~ar'~~!,a kol,?!. t c::;omM. onnan kive~z ket kl'aJ03r~ eH ~o~'Zn uen a lnhadnag'YMlk uYt'tjUa: ..NI', veg~e" .i:j.:1'JIV~l-t, oszt fu-tö ii". ~\ főlh:1dnagy ~7.0&Pen lllegkotlzonte ~' s ".]teU,: ..N /'yp(Ye beszélte el kapilá!1yánxk. A kl ~ptlany .felyllago~Holta. JJOg'Y ő jolbban járt. amen ny'l?<:p sZllltE;Il, eg~ ])Ul"N;z!a.s~ZO'ny ,részéről .,cul{lSzfh·er Ul' -nak sz,ohttat"án. eogy hatosl kapott.. Záróra előtt az eg1élSfú karh:1ta.lom a főtéren ö~"z ponto!:iu]t; csak a dragonyosok vCYllak áHalá-ncys tarl.,lékul laklanyáukban hagyva. Mint la karhataloIl1 sel?:édtisztje. a7li az utasítást kaptam, hogy d.ragonyosékat vendégszeretőC'n lássam el. A legénység aIwaka.t a7.0 udvaron körben vezet~ette. a tisztek pedig fáztak. A száz~clnak forró teát és szalonnát OSZltottaro ki, az lU'al{at meg felinvitáltam az étkeoz,débe. Teá21tunk. borozgattunk és azon törlem fejemet, hogy miféle jóval sz,11 !fálha tn ék nekik. ami tetszésüket megnyerné! Albá! Pirítóst 'készíttete'k. Pár perc mu}v;a óriási balma-z. p.ornpá,s. z&írtól csöpögő, ro,pogÓS pirítós volt az asztalon. mellette néhány cikk fokhag-yma. Az uraik t·ény.leg nem ismerték ezt az inycneséget. Megmutattam, bogyan kell hagymáv:al bedörzsöln·i. N ag~'on ízlett nekik. Még meg is ismételtük ; a kapitá.n:v pe dig' kért. imám le note67.0ébe eme fejedelmi csemege receptjét. Megte.ttem. Késő éjjel voll. már. amidőn a válaszms eredm~ nY'ét kihirdették. Az ellenzék óriási töb1bséggel győ zött. Mindenki n~' ug()dtan hazaindult; rendzavarás nem történt és a karhatalom is bevonult. Mikor hazaJfelé tartottam. messziről a Yá:ro.s környékéu lewő majorokba kTván-télyoz,ott és most szállásukra vonu ló ulánus()k és dl' agO,nyosok danája ballatszott. ,A Koss.uth~nóta dallamloÍra i,smertem, amelyet a del'ek mOTVak es polyákok ug-yan.arzon Ih..aroisan fújtak, 31hogyan ,eg'ész napon át l'eg1geltől é-jjelig fCYlyton hallo
.
-.-~-~-------.-.---.-.------~
..- -
Uj ügyviteli szabályzat unkhoz.
•
lrta: HOROSTSAK BÉLA százados.
Lépten-nyomon hallatszottak hangok, hogy az iir.:;parancsnokok nem képesek örseikkeleléggé mtel"l:ziven foglalkozni, nincs idejük a legénységet okta tm, nevelni, - amire pedig a mai ujonc-rendszer. mellett fokozo1Jtabban lenne szükség - mert mmden idejüket lefoglalja az iroda. A változott viszonyok, megnagyobbodott örslétszám, különböző statisztik'aci. adatok beszerwse, a többszörös átszervezés, tehát tulajdonképeni feladatunktál, a közbiztonsági szolgálattól távoleső teendők stb. u. i. annyi irodai munkát zudítottalk az örsparancsnokra, hogy igazán OOlbernek kellett lennie a talpán, aki 'a követelményeknek kifogástal1anul 'Illeg is akart felelni . Miután pedig nálunk a csendőrségnél a s21emle az irodai ügymenetnek a legapróbb l'észleteire is kiterjeszkedő ellenőrzésére igen nagy súlyt helyez, mert az 1r odáhan előforduló esetleges han}'lagság és mulasztás egykönnyen nem is pótolható, másrészt viszont el nem titkolható s másra át nem h~ríthat.ó, , ezért. a~ .91'sp'arancsnokdk legnagyobb resze szmtén az lrodaJat OO1-1;otta fontosabbnak s az ok~atásra, gyakorlatozásra hol futotta az időből, hol nem. "Ezek után mind égetőbbé vált a szükség, hogy az orspamncsnokokat tehel'lnentBSítsiik (nem akal'(~m pelsze ~zzel az! ~llítani, hogy ügyviteli szabalyzatunk atdolgozao;anak csak ez volt cl célja. Volt Rok l'efotmálni való ezen kívül is!) mé'" pecli o ' l yr'k cl legtöbb munkát ' /:) adta, c, azon a t en:>n,ame 1
•
•
1927 szeptember 1.
CSENDóRstOl lAPOK
5 !la
,
•r
Képek
~
a
Ludovika
Akadémia
tisztavató
ünnepélyéről:
A Ludovika A!kadémia zászl6aljának dís=enete. (Scltiiffer felv.)
dacára, hogy a legkisebb fontosságú, mondhatnám, szükséges rossz, mert egyéb teendőink szükségképeni járu~éka az iroda s nem megfordítva. Vagyis az irodai ügymenet volt az a tér, llihol az egyszerű sítés a legkönnyebben s legcélszerűbben volt keresztül vihető, hogy lUZ itt felszabaduló idő a sokkal fontosabb oktatásra, nevelésre és a közhiztonsági szolgálat fokowsára legyen fordítható. Hosszú idő óta azonban - ide s 1.ova már egy éve - hallható volt, hogy a kiadás előtt álló Csüsz. oly gyökeres változtatáso'kat fog behozni az irodai ügymenetbe, amelyek a tervezett könnyítés és tehermentesítés helyett épen az ellenkező eredményt fogják elél1li, vagyis az amúgy is túltengő irodai munka csak fokozódni fog. Részletek is szivárogtak ki s öreg altiszt jeink fejcsóválva, hitetlenkedve rázogatiák a fejüket az "Iratcsomók", "Sommás jelentések", "Figyelő l>apok", mint új csodabogarak stb. halJoaiára, az örsköI'letek eddigi sablonos lepol'iyázási módja eHörlé.;;ének emlegetésére s épen II legérdemesebbje hangoztatta kishitüsködve; "öreg vagyok én már ahhoz, hogy annyi ujat megtanuljIUk!" Amint aztán a Csüsz. megjelent s ki is került az örBökre, még nagyobb volt a megrőkönyödés. Mindenki minden ujítást azonnal s egyszerre akart látni s megérteni s mikor ez nem ment ilyen könyuyen, hiúnyzott a régi Cs-J-A. fiigg('l~k, amelyJH,k mird:íihoz való nwl'Pv ragaHzkoc!ús Je>lle>mezte NJdigi egéRz ügymenetiínht, rögtön kész voH II hitilw; ".Johh s könny,'''l) volt il régi!" , IIi:-;z('IIJ, lJOgy ])C'Jl] v{>gzek hw.;zontillan ,Illunknt! lw (' öZi'l'pny j'('jt!'getésPIlJ lJl'n ig-yl'kszl'JI1 rmnu!n!JlI
arra, mennyire nincs igazuk a kishitüeknek s amit egy szabályzat nem tehet meg - csoporto"ítva összefoglalom az örsöket érintő fontosabb újítii:;okat, kiemel ve azok célját s előnyét az ediligi gyakorlattal szemben. Ezáltal teljeb képet óhajtok nyujtani, melyben a részletek egymást kiegészítik s nem úgy, mint a száraz paragrafu~okhan, ahol a részletek közt elvész, nehezen található fel az egész. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a Csüsz. az értelmes TÖvidségre törekszik minden téren! A fogalmazás rövidségére két helyen is utal, amennyiben úgy a 6., mint a 48. pont kifejezetten hangsúlyozza, hogy a ta ri'aIOlll, illetV<' a fogalmazás amellett, hogy világos é~ határozott, de röyirl is le>gyen! (L. Szu!. 462. pontját hd) .\ 48. pont egyútt'al a természetes, C'gyszerű mngyarost'Úgot is követeli, azaz, hogy mindenki úgy írjon, ahog~ beszél. Az előbbire, yagyis a l'Ö\-itbégre azért \'a n szükség, mert a leg!öhb bűnügyi feljelentésb\;'ll kiilönösen, ha 'a nyomozás kissé bonyolult is \'olt a sok ismétléstől, terjengő" lrínístó1. tanuk \':11\0 másainak nem kellő csoportosítú"útól a lénYt'g"! ugyancsaik nehezen h'llC' t kről szóló 41):~. p()ntja is, nll'l~ Ill'k az at tpkin!é"t igl'll IlIl'g'l\öJln~íti; \·"I\l'Or\\\,.;ít;isún kí\iil lpglén)'l'g'l'sl'hh l'l'lllh'lkl'!.\~"l'. l\(\g~' :lZ \'~y lh'h:lll!!'l(\ 1'1I11oJllÚ::illkll! kglL'1I nz'lk:il' a ,~Iall\l"íl\ltl< .. "ng'. . \...
'-
CSENDÓRSiOl LAPOK
.:;:.t ,1
j'lllnk,; - - l'''' IItt kdl ill('tH' Idll'! tal'gynlni. (N"~ll " ":1 ' ,allllt-ltot ' 1,,11 ct-; IIl"f.i'1l1 hl"'\' takra vona 11-" ,OZO ,~ __ ~
n',
l ' t" t'Jl'Zt':-it', , 1 I-ozottl tilll II, k 1'<1"',~. YIIII,ltktLtl Il'het, "I \ ' l - I l';l'gl'n ' ,' l" \'01n''l', l'Z C:S,1 knhlll "",,lill l t'' lW>i lwng"ll., , k'l'l'íl'ii" h'lh't! ~ .. nk"l;g(,;"Ill'k l',lrlotlam err? a lU.l~Z~ ,1gll~ kiil\\nb"ég-n' l'iíll1\ltatlll, Ill,prt il lill Jlllnlak oz ~Zl) kll! t Il"~Í'n H;t"g'íj II k még hajlamos alTa, ho~y a ~ . klllntnNI , . ' I)<111 IH' 11 ' 1', II:lt-1'0' 1'1 Illinl;il;: litáni a ll.ld '" le nye, g\'i.) 1\,1 Hi t lll'lll az il jú jL'll'llté""
lllt'gt,ikal'ítiÍ;:saI j,íl'. . , , .\ /,"i. pont ml'gsz~inll'ti azt ~z eddIgI gyakorl.a-
tllt. lwg-y az örsön lTIlndenl, anu nem maradt CIe,ktben :-iz Öl'" il'1lttiÍníban, másolail~a \'e((e~. Ez rengl'tL',!! íriÍ"heli llllln'l~ú.\'al júl'! s céIJ~, n!IDl ,lgel~ vol l. Tl'ljL'Sl'n 1ll'IYl'ttl'sltl. t'~t a~, elJarast ~1 klvon~L k~~zíté",E', lllt'lynE'>k a kllldo halo~ag, \'alan~mt ke~.t es >,z,ím me~ö('löI6sl' IIwllelt csupan ,~ szoveg. rovl,c1 Il'nwO'~t kell 11lrtalmi1znia, 11hol pechg ez az Iktatohó!' is'" k iwlll' W ott a kivorra tra sincs szükség. .\. szalag ~lal1i előterjesztésnek is (146. pont) az a eélja, hogya fölösleges írást és jelentéseke~. el kerüljük. Gy.akran ~apasztaltam" - s volt ?rsparancsnokmmat alIg tudtam rola leszoktatm ho!!'.' hekö\'etelt okmányokat, beadványokat, pl. "J~ientem, hogy X. Y. okInányait csatoltan előter jE'.>ztem" szö\'egű fölösl~ges kísérő jelent~sel küldötték be. Ezt most az Idézett 146., valam mt a 113. pont határozottan tilt ja_ ._. Igen sok dolgot adott az örsö.k.ön, hogy minden egyes apró-{)Seprő ügyben, pl. áthelyews folytán, vezénylésre, kórházba, sl'Jabadságm való útbaindítás, onnan való bevonulás, fenyítés megkezdésének vagy letöltésének 'bejelentésekor Ikülön~külön kellett - ha csak egy-két sorban is - jelentést tenni. .A legtöbb időt ezeknél a fejrovatozás, címws és a fogalmazyány készítése okozta. Ezen sok parancsnokság úgy igyekezett segíteni, hogy nyomtatott iirlapokat tartott, ez azonban drága mulatság volt s emellett a fogalmazvány szerkesztése még sem volt elkerülhető. Mindezen nehézségeket egy csapásra elhál'Ítja a "sommás jelentés" bevezetésé (20. §.), mellyel az eló11b említett j~lentések célját, a yáltozások tudomásul vételét sokkal egyszerűbben el lehet érni. Hasonlóa.n idő- és munkamegtakarímst jelent úgy az elküldőre, mint a címzettre a "Tudakozó-ív" használata, amennyiben az elküldőnek nem 'kell róla fogalmazvány t készíteni, mert az eredeti megkeresést kapja vissza már a felelettel együtt s rendszerint nem is iktatja (fontosabb ügyben persze iktatás tárgy át is képezheti), mert csak rövid s a~onnali tájékoztatásra szolgál; a címzettnek pedig nmes rá szüksége, a felelet megadásával elintézte a~ ügy~t, nem ~.ell ikiatnia, sem vettemeznie (puszt~n. a Jobb feho sarokban az "érkezett" rovatot kitol ti), se~ fogalmazvány t készítenie. Tehát úgy 'kell azt venn}e, mintha szóbelileg, vagy telefonon adná mf'g a vala~zt. .A nem iktatott tudakozó íveket úgy kell kezeIm, mmt a szolgálati jegyeket, az iktatottaka t I?edig ,a, rá, vona tkozó iktatmányokhoz kell csatolm. Bontekolasukra a 109. pont rendelkezik. }gen ..sok, írásbeli ~unkát, valamint fölösleges, lPgtobbszor celra nem IS vezetett nyomozást szüntr·t meg a Szut. 400. és 464. pontja is. Előbbire az
1927
~ZI,pll'lI1 hHr
I.
, l t L indokol hogy 11 W/lwgán vádn.,. üldözf~lldíj . llO, , l f'but (~_)II ":-- l.,I) " _ tpl Ilííncselekl1l(;Jl}f'kllpl a lI'yOIllI)l.pS je::iell Ich~HIl'ges, merL ha targy~lasra ke~'1l1 Iti. 111. 1I.?,y, _. ha ugyall n paU<1:-iZf)H a llyIlatkozatát lIlar elf)l~b is vi::isza nem VOllt"t, lIle~y e~(>tbf>n a ~yl)'~o~u.~ hiúbavaló volt - CI ct;iBn(ltír mlllden I?Pgallap.i1af3:1 dacúra az oU l'llwllgzotl Lanuva llomatiok, IWlSn!f~ l'és vagy ,La.,.ac1ás esetleg kölCbÖllÖH ny.ilatkol.llL {>" , b' ' A nna k- az~n.'ay, I kibékLilés döntik pl annak sOl'saL hogya Szut. mégis ágy rendelkezJk, ~~)gy a. blI'Osag székllelyén kíviil lakó panaszos (legtobbnyw' ()gyszerű tanulatlan, vagy munkában elfoglalt emhf~ rek) panaszát mégis át .kell yenni, puszián, az :1 célja, hogy a ~~pm'k lH.zalmH;t, . mely hozz,: vllll szokva, hogy baJaban ,fplJelentesl'lvel, ~ csendo!'~~~: hez forduljon , mert 19azsag~ kel'l'sesenek _m.()c!Jal llem is iO'en ismeri vagy pedIg ene llln('s IS Hll'.]I', el ne v~szítsúk, eirenkezőleg, útbaigazításainkkal, segítségére sietésiinkkl'l csak fokozzuk. Épp :~n ezért a 400. pont 1. alpont ját sem olyképppn kpll ért"lmezni, hogy a bíróság székhelyén lakó Vlll hasonló panasz tárgyában szóba sem kell állani, avagy találJ egyenesen el kellene őt utasítani; ellenkezőleg, kellíí felvilágosítással, kioktatás~al kell őt ellátni, hogy panaszát hol és miként tegye meg (minden bíróság tart hetenként panasznapokat szóbeli panaszok át. vételére). A Szut. a kihágásokról szóló feljelentések szerkesztését hasonló módon egyszerűsíti. A 466. pont értelmében ezentúl a bíróságok és úgyészségek 1:íatáskörébe vartozó bűnoselekméIiyekről nem kell többé. jelentést tenni, azt pótolja majd a havonként beküldött tevékenységi kimutatás másod-példánya. Az örsparancsnokok további tehermentesHése a célja annak a rendelkezésnek is, amely megengedi az altiszti sarjalmak az irodában való nem túlhajtott foglalkoztaiását (ami nevezetteknek is osak hasznára válik, mert, mint leendő örsparancsnokok. betekintést nyernek az örsiroda vezetésébe és ezáltal a későbbi örsparancsnokképző tanfolyamra is elő készülnek), továbbá 15 főn felül kiiJön irnok kirendE'lését (37. pont). Ez esethen azonban a fogalmazványt a szerkesztő is, meg az örsparancsnok is aláírni tartozik (57. pont). (Itt felhívom a figyelmet a Szut. 459. pontjára s kiilönösen a 3. bekezdésére !) A nagy létszámú ön.;ök természetszerűleg aránytalanul mozgalmasabbak is a többinél, éppen ezért is szi~ség~s a nagyobb létslJám; az örsparancsnok pedIg mmden örsön csak egy ember, akitől lehetetlent követelni a szolgálat érdeke ellen való mert - mint bevezető sOl'aimban rámutattam -'ennek hátrányos kö.v etkezménve valamelyik más sokkal fon,to~abb ..téren okv~tl(miil mutatkozni fdg. Ez a belatas .~zulte a fentI rendelkezést, mely hivatva van. az orsparancsnokot eredeti hivatásának visszaadm .. '9'gyanez a rendeltetése aSzut. 176. és 28~. P0I?;tJaIban lefektetett rendelkezé.seknl'k is. Előbbi az o:spal'aI?;c~nok belátására bízza, hogy _ bizonyo~ korlatok koze szorított időn helül _ mikor tartja meg ~ n~~onkén~i oktatást, mert ezt a speciális cs~nd?rsegl .szolga~~t I?ellett előírni úgy sem Jehe-t; u tobbl pedIg a tobbl legényséo' mel1e1t az örspar~~csnok;n~k is szolgálati óra"" könnyítést jelent a re&1 u.t,asItassal s,zem~en, hogy ekként megtakal'Ított IdeJet a szolgalat Javára más téren hasznosíthassa,
1927 szeptem ber 1.
CSENDÓRS~OI LAPOK
ó a;;
•
Képek a Ludovika Akadémia tisztavató ünnepélYéről: Kormányzó Úr Öfőméltósága távozása az ünnepély ről. (SchiiffeT felv.) II
Fentiekben felsoroltam azokat a rendelkezéseket, amelyek - véleményem szerint - az eddigi gyakorlattal szemben lényeges könnyítéseket s idő megtakarítást j elentenek. Lássuk ezek után azokat, amelyek, talán részben, munkatöbblettel fognak járni s vizsgáljuk meg, vajjon milyen arányban áll ez a látszólagos többlet a már tárgyalt egyszel'űsí tésekkel szemben? Ezentúl az őn·ön is kell vezetni kt. iktatói, sőt egyes forgalmasabb örsökön a közönséges iktatmányokról tárgymuLatót is (152. pont). Elkeriilhetdlen ugyanis, hogy az örs kt. iigydarabokat, ha csak elenyésző számban is, ne kapjon . Ezeket a közönségel> iktatóba vezetni helytelen lenne, mert ezzel már eIveRztik titkos jellegüket, iktatás nélkiil pedig a fiókban beveri.e tni nem volna célszerű, meri. "e~zpn dőbe mehetnek. A 8. pont 11. bekezdése azonhan kimondja, hogy "a kt. ügyek túltengését kerülni kell". Ez elegendő biztosíték lesz arra, hogy az örsnek a ki.. iktató Rzámoitevő munkatöbbletet Mm fog jelenteni. T árgymutatót pedig csak az igl'1l nngy forgalmú öl'~ök, előreláthat,ólag cRak olyanok fognak vezetni, amelyek Rzámára irodavezp((í js en gedélyezve van, mert az fiDO iktató szá illO! (ira(cHolDókon kíviil) mindpn hizonnyal csak ezek fogják elérni. T ebát ez sem lesz veszeclehllC's. A közönRégeR ikiatJllányoknál "iratcsomó" kat kell a lkalJlJilzni (153. ]Jont). Ezek célja ,IZ iril(Uír át lekinih('W:-;é/!;éll ('k egyszertÍsít{>:-;p. Az ir:!t~:sbJlI,ók tulajdonkép I't'l1 gyiíjtűHZÚ l llOk, <1zzal .. ;~. kll!Olllrl-'l'g, gl'J, bogy mi n de n Rzú llmilk va n Pgy .!cu!ol1 los Ikt}1111 fiizpip (j r111jf'gyzf.ke) s ah lrall
kell kezelni, mint a. többit a rendes iktatókönp..ben. Ezzel megszünik az a nebézség, amellyel a régebbi, esetleg évekkel azelőtti ügydarab előkeresése járt. .M unkatöhbletet tulajdonképpen nem okoz, mert pusztán az a. killönbség, bogy az ügydarab kezelése nem az iktatókönyvben, banem az ira tje"a-yzékhen történik. Igen célszerű s régen nélkillözött Újítá..c;a a Szut.-nak a "Figyelő lapok" és "Xévlliutató" rendszeresíté~e (Szut. 354. pont és Csüsz. 47. §.), melyek hivatva lesznek a bűnözők ellenőrzését s a legény~ég személyi iSllll'l"C'teit tökéletesíteni, \'alamint lakbelyválloztatá:; esetén az új ÖI"l'Öt. azonnal és részlt't('Sen tájékoztatni. ~yilvántartásha azonhan a Szut. :1,)·1-. lJontjának 1. Iwkl'zdé$e értelméhen ('supáll azon aj-g) alatt lllegnev<.'zt'tt egyének<.'t kell n~nni. akik 1. az ör"körletben laknak. ~. az Örskörleth<.'n ö~Hzeköt letéssel (rnkon:5<íg, ismerllsök, kik..,! nwg szokott lá!ogatni, üzleti összeköttl'té;,; ~tb.) bírnak. :1. vagy végül az öl"sködethen büncse!eknlényl kö,·('!tpk el. Egé;,;zen terlll{~zl'te~. hogy il lllegnl'n'zd('kpll kí,·iili szpm{>lwk ,lii Öl"SÖt - kllnkrél t':'Ot'kkt'l (pl. l'zökéslren léYd irúnt llH'gkt'IX'"é" érkezik ;H~ iil'sre) kiYl>w - nem {>rdpklik $ nyihúnl;lrtú"uk i~ ('éltalan I'olnil. ]'J7.('k sí'.l'rint tl'h;ít a tigyt'lölap'lk szÚnw ('gy-ált;lláll 1](>111 h'sí'. olyan nagy. hogy a Z.lk kl'zplésp kiiliiniis p:nndnt okl1zna. .\ z !'dtlig-i iírjúmti hl'n"zla~ok 11I~'~l"l'Z Ünlh'k. 1IIl'r! az iírjúrntnknak ;1wk nlal'.i;in t'irl\>nl g-\>pi\'" i'nr!Yl1z<Í";;l t'lnnlltnnk hiZllUyult " a t',,~'nd0r\\k {>hpr~l'p:{>t a híílliiliík ig"l1 kiinny~'n ki.i:it"l.hn\i:ik. Nokk;]1 hph es!'hh Ips: I'Z.\'l1tiíl, ha ;I L ~\r:;l';]ran""lh\k
