XVII. évfolyam
7 •. szám
Budapest, 1927 április l
CSENDŐRSÉG)
LAPOK MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER
SZERKESZTI
PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS
&LÖFIZ6TÉSJ ARA
Egész évre _ Félévre _ _ .... Neggedévre __
a:tBlUUiSIIIT(\SÉO
ts
72 6 3
pengő pengő pengő
IO.AOORlVATAL .
8UDAPEST. L. ORSZÁGHÁZ-UTCA U
PJlIIJlDIS RI. DUdélP(sf. f .. Jlhéldtmiél-uf(ö 10. SI. Telelon: Terél 28!i-49
ÁRJEGYZÉK. I. Nyomtatvállyoli, szolg'álati könyvek és elő-ieg'yzések . . \ n~ Ollltatványok cSI\I~ ivenként (nem (huabonl.:ént) rCJult'lhetők!
Az
lÍr"ny()l\Itat"'\"~. ára 10 ivenl;:inti l'eJl(lelésnél: ld" alal.: (:J-JoX-Jo2), 20 filléJ' hC'lyett 15 fillér: uag~ alak (-Jo:'>'Xó2), 40 fillér helyett 30 Jillér.
Sziveskedjék llyomtatvtluyok l'emleléséllél ol{vetleu a raktári számra hivatkozni. ..:1) It
G) alog t's lovas csendőr őrsök és szakaszok részére:
~l ·
~
Amlún,szt\mlllkönyY, kötye, 100 oldal... .. ... ... . ~5 Atyonu1ók jegyzéke, füzve, 40 oldal .- ._. ._. '. ..23 Becslési jegyzőkönyv közgazdálkodási YII"o-yonról, 1 lves, iyenkéut ." ... ... '-' ._. ._. ... ... ._. . ... ._. -tS Beadyimy csendór jelentkezőről, 1 iyes, ivenként .-' .'ll Bérleti szerződés, 1 ives, ivenként ... ... . 101 Betizetési h'ek, fúzye, ..O oldal .... _. _........ Cimkék, különféle köny,ekre és füzetekre, drbjll .-- 53 Dohimynyngta, 4 drb egy iyen, ivenként ... ." .H Dobimyfelvételi napló, 1 ives, ivenként.. .. _. .... _30 Erkölcsi és VII"ayoni bizonyítvány, 1 ives, ivenként 1:?7 Ellenőrzési könyvecske ._ ..... _. .. .. _. ... ._.... 51 Élehnezési jegy, 4 drb egy iven, iyenként. ... - ._. 52 Élehnezési ellenjegy, .J: drb egy iven, ivenkéllt . 55 Elólj.u-ók stb. lajstroma, kemény karton lap kicserélhető ne,ekkel és 50 drb kartonszelettel, a tannhnáuyi bizottsá,,; ntlllligazitása utÍln készitve ._. .. ... . .... _. 00 Eltá,ozási engedély, 8 drb egy i,Ten, ivenként.. .... ... 9.J: Erkölcsi bizonyit,ány csendőr jelentkezók részére, 2 drlJ egy iven, ivenként ... . _. .. ._ ..... "' ..... 99 Előirányzat öltözeti cikkek szükségletéről, 2 drb egy iyeu, iyenként .... _ .... _..... _.. _..... __ 102 Előjegyzés a kllzg. terhelő tartozásokr61, füzve, 40 old. 1~3 Előjegyzés akitiltott örsfózőnókről, füzve, 48 oldal, betűsoros .... _........ _........ _. ... ._. _. . _ .. . 12.. Előjegyzes a csendőr-szakaszparancsnok számára (az állandó tanulmányi bizottság útbaigazitása alapján készült), kemény kartonba kötn, zsebkönyv alakú, darabja ._. ._.. _. . _.. _. .. ........ " ........... . 111 Fejtábla bádogból, fehérre zománcozva, 5 mm. zöld szegéllyel, név nélkUl, 11 cm. hosszú, 8 cm. széles, 16fejtáblának, fegyYertusa falvédőnek is használható 111 Ugyanaz, névvel ._. _. . ._ .... _........ _. ..9 Fentartási pótlék nyugta, 4 drb egy iven, ivenként 32 Fizetési jegyzék, nll"OY alak, 1 ives, ivenként ... ... 56 Foglalkozási napló, füzve ._. . .... _........ _. ... ._. 4 Gazdálkodási könyv, kötve, 100 oldal ._. ._. .. ... . ti Gyengélkedő könyv, kötve, 100 oldal... ._ ...... . 35 Gyengélkedő könyvkivonat, 2 drb egy iven, ivenkénL. 50 Házbérnyngta, 4 drb egy iven, ivenként ._ .... _ ._. IOS Halász- és Yad>ÍSznapw, darabja_o ._...... ' ...... . 11 Helyi kézbesitő, kötve, 200 oldal. ._ . . _. . _ ... ... ... ti Igazo!\'ány piaci faárakról, 4 drb egy iven, ivenkénL. S I1."tatóköny"\", kötve, 200 oldaL. ._. S Iktatóköny"\", ivekben, ivenként 6-i lrókönF, sima, füzve, 40 oldal . ö4 lrókilny", sima, kötve, 160 oldal ... 1)5 lrúküuyv, 1 vonalas, füzw, 40 oldal ._. ._. _. ._. öl) lr6künyv, 4 vonalas, «Feladat», «Dolo-ozat» felírt'tssal füz",', 40 oldal ._ . ._. ._.._.. _. . _.0 . . . . . . . . . . _ • • • : 17\J I 128 \ e ent...s úrIapo'k paran~snokságokhoz címzendő jelen129f tesekhez ti" ' :. és 1 ives, ivenként .... _ ..... . 61 .Jelentés ürlapok ('sendőrfelUlnTelönek, darabonként ~; ,J elent"" ürlapok CsendórkerUletnek, darabonkén t ._. tI" .J .. lentes ürlapok BelUgyminiszternek, darabonként
R. sz .
103 Jeo-yzék könyvecske .- - ........... - ._ ..... _.... 33 Jegyzék őrizetbe. vett tiu'gyakról, 2 drb egy i ven, i venk ént p 22 Jegyzőkönyv laktanya berendezési cikkek megvizsgálása túrgyában, 1 ives, ivenként ._ .- .-' .... _. . _. . _. - '95 120 Jegyzőkönyv laktanya !ttvételről, 2 drb egy iven, ivenként -'30 96 Jegyzőkönyv úrs átadilsról, 2 drb efl.y iven, ivenként._. 59 Kimaradási engedély jegy, 8 drb egy iven, ivenként .-. -'02 16 Kimutatás az őrs haviszolgálatáról, 1 ives, ivenként._. -'02 19 Kimutatás a kifizetett vezénylési pótdJjakról, belUgyi --'02 wca terhére, nagy alak, 1 i ves, iyenként ... . . . _. -'SO 18 Kimutatás a kifuetett yezénylési pótdijakról, idegen ·-'02 tárcák terhére, kis alak, 1 i ves, Í\'enként ._.._._ ,-'02 28 Kimutatás az őrsön felmerült beszerzések és helyre-'02 igazitások költségeiről, 2 drb egy iven, ivenként ... -'02 48 Kimutatás az országos Vás6rOkból, 4 drb egy íven, -'40 ivenként ._._ ._. . _........_. ._. ... ... .- ._ . . _. -'02 121 Kimutatás az őrsön történt gyógykezelésböl sZÍlrmazó -'02 költségekről, 1 ives, ivenként ... _.. ... __ ... __ . . _. 116 Körözllt! egyének betusoros névjegyzéke, kötve, 160 oldal 82 Kötelező csendőr jelentkp 7.ó I'pszére, 4 drb egy iven, -·60 ivenkónt ... _. . ._. . " .... _. .. ... .... - '02 110 Kötelező próbacsendör részére, 4 drb egy h'en, ivenként 83 Kötelező továbbszolgáló részére, 4 (lrb egy iven, iV!o'nként -·02 56a Lecke flizet ._ .. ' ._ . . _ ._..... _. ._........ _. --. . _. 92 Leltár legénységi irodai stb. berendezési eszközökről, füzv!o' - ' 02 93 Leltár szolgálati köny"\"ekről, fúzye ... ._. . ... _. .- ._. -'30 92,93 Fenti két leltár egybe fűzve, de akkor így kell rendelni 112 LeltÍlr a gazd. átalány és közgazd.-ból beszerzett tár-·80 gyakról, fúzve ._ . . _..... _.._. . -..... _. ._ ...... . 104 Magánjegyzék könyvecske .. ' __ . . _. . _... _ ... __... ' 20 :.\Ienetlevél utazási számadással, 1 ives, iyenként... _ - '80 21 :\Ienetlevél utazási számadás uélkiil, 2 drb egy iven. ivenként ._ ..... __ ._. ... ... ... ._. . _. ._. ._ ... .. 68 llinösítvényi jegy, 2 darab ... ._. ... . ............ _. -'!ij 31 Nyilat~ozat bérleti, szerződés meghosszabbitásúról, 2 drh egy lven, lvenkent ._ . ._. . _. . __ ....... __ ._..... _. -'24 -'02 34 Nyilatkozat sértett fél részére, 4 drb egy iven, i venként - '04 36 ~yilatkozat szU!ői, csendőr szolgálatra folyamodók részére, - ' 20 4 drb egy iven, ivenként ._. ___ .... __ ._' -'95 37 ~yiJ.atkozat leszerelni óhajtó csendőr részére, 4 drb -'95 egy iven, ivenként ._ . . _.... _ ._ . . _ .......... _. -'02 97 ~yilatkozat új laktanya bérletról, 1 ives, iyenként ... -'02 29 :\'yilt rendelet, 1 ives, ivenként ._ ._. __ ._ ....... _. -'05 264 Nyugta az összesitett tümegalap terhére felmerült l' 20 ki adásokról (csizmakészitési nyugta) ivenként ._ . ._. -'02 15 Oktntasi napló, 10 ives, fúzve .... _. . _....... __. . _. 2'40 38 Orvosi hizonyítvány csendőr jelentkezökról, 4 drb egy - '04 , iven, ivenként ._ .. _..... _. ... ._. ... . " .... _. . _ -'20 2 Orjáratí lajstrom, fűzve, 16 oldal 1'20 13 Őrjárati lapok, kötye, 100 drb ._. __ ._. -'28 70 Órjárati beosztás, 1 ives, ivellkéllt ..' ._ 115 9rsiroda asztal lebbeny feliratok, drbja._. . __ - ' 28 42 <}rskőrlet leírás, n::t",oy alak, l íves, ivenként ._ . . _. i7 Orstávolsúgi kimutatás, 4 drb ef!:Y iven, ivenkénL. 9 Posta útvételi könyv, kötw, 120 oldaL_ ._.._ _ .... - '02 10 Posta feladókönyv az átalilllyozott közönséges postai kUl-'04 deményekrOl, köt\"e, 200 oldal_o. __ .. _ ._ -'04 10a Posta feladókönyv az átalányozott ajánlott postai ktil-'04 deményekröl, kötye, 100 oldal._ .... _. __ .... __ _
p
1'10 -'02 -'02 _'O;!
-'02 -'02 -'02 -'04 -'02 -'02 -'02 -'02 1'50 -'02 - '02 -'02 -'20 - '32 -'30 -'62 -·32 -'80 -'02 -'02 -'03 - ' 02
-'02 -'02 -'02 -'02 -'02 -'02 -'30 - ·02 -'32 1'32 -'02 -'02
-'0.. -'02 -'Hi) l';?O
'80
XVII. évfolyam
Budapest, 1927 április l.
7. szám
CSENDÓRSÉGI LAPOK SZERKESZTI PINCZÉS ZOL T ÁN SZÁZADOS ELÖFIZETÉSI ÁRA, Egész évre 12 pengő, félévre 6 pengő, negyedévre 3 pengő
Megjelenik havonta kétszer
Hiszel~
egy Istenben, hiszek egy hazába'fl , Hü;zel~ egy Istewi ö'rök igazságban, Hiszek Magym'ország f eltámadásában. ..lbnen.
._-------.. . .....---------------.-.. A párisi határozat.
A párisi nagyköveiek tanácsa végre JlJeghozta azt a régen \'árt dönté~t, amellyel a ,\lagyaror,;zágon működő szövetS'égköú katonai ellE'nőrző hiznttság tevékE'nységélt megszünteti. Örömmel fogadjuk ezt a hírt, amely az enoc>n te-bizottság dírsteleJl ~Z<.' l-epének végét adja tudtul. Igaz, hogya katonai ellenőrzés ezzel még 11E'm I'
ljC'síthet, ha a feljelentést a népszövC'tség ülnáetia a laposnn k tartja s a hizottsá"onak Magyarországra való ki~z,íl látsát szükségesnek találja. Ell'<ő pillanatra úgy tiinik fel, mintha a renJ~zerváJtozáJsnak 1úilönösehh jE'lE'ntöségl' és követkpz!nénye nE'm volna, p€'dig annak úgy alkotmányjogi, mint az ellE'nőrzés gya-korlati kNüsztiil\'itele sze lllpont jából -kiváló fOlJtossága van, Annak idején az €'llenőrző hizoH"ágot a Lrianom békesZRrződés alapján kiildték anyakunkra, azzal a szemforgató és nagyképü,~ködő indokolús:;,tl. "hogy a nemzetek fegyvE'rkezé3ének általános kurlátozása előkészíthető legyen." A nE'mzelek Mkéjét s a háhorúnak egyszer s mindenkorra való kiküszöhölétiét fennE"ll hangoztatva, ll'szE'll'eltek iJem1i.inkd, ők maguk: a nagytbatalmak és apró szövet~égesl'ik állig fölfegyvel'keztek és feogyveJ'k€'znek to\·áhb, még ma is. MinJrte.1 éJs volt fegyvertár;;ainkat úgy leszerelt€'k, hogy minden mod€'l'Il hadil'szköz nélkiil, fE"gyveTteleniil és számba Jleru jölwtő, kis hadsel'rggel állunk itt Európa szívében, míg űk aJlJell.>t t, hogy ('Im heTeilmek milliói valmak fegyvE"rbE'n, a tudomány és a technika mi.nden újahl, YÍ','1nányát a hadikészülődés szolgálatáha állították. MintJha ~ak rOSRZ l(>lkii~mrl'"hik sZil\,;jra hallgatnának, amikor l€'fegyv.é'rzett.~égiinkkl'l slIl'mlwn szülO'ég>ét találják lázas fpgyveJ'kl'zé,.;ükne'k, at!ÍlI rempgvp, llOgy (·,lvesztbetik [lzt, amit Wliink nl. igo;:l'ág eJJpllére vl'itek el. , , Csak öldünk van é.~ Jl\pgclönlÍJlwtPllen 19n1l~a gunk,.; mégi.s féln.-k Wliink, pr di g mi ,.;ohaselll lcivruntuk il máfkt. (",ak a map,uJJ1k jl1~~át nl.'JI1 hngy{uk, a magya-r ka'tonil solH1 ~('m h()(Ht ó lwdjiíJ'lltb:1Jl, hanpm II haza földje-npk védl·l'JlJ(·l)t'n \'Pl'zütt p].
SZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, L, Országház-utca 30.
:JIost, amilkor a nagykövetE'k tan~a illegszüna katonai ellenőrző hizottság működését, ezzel a határozatával elismerte békekés~ségiinket ti hogy mindazt, ami t a h'ianoni ~zerződésben vállaltu'lk, becsülettel állo1:tuk. LefE"gyverzé;;i kötelezettségünknek őszintén el€'get tettünk s a na"ryköveti határozdt tanuságt&t&l amellett, hogy mindazok a feljel(>.1l1é8E"k, amrzésI'el tölt el épt'll azért bennünket, hogy az ellenőrző bizott;;ág műkö déf'ének megszüntl'tésév€'l, E'gyik ~zaharlságjogunk nak újm hiliokosáyá l~ttünk $ i-mét ,'gy jel"nt:í~ lépést tehettiink tE'ljE'I' nemzeti önálló~águnk é., fuggE'tlen:ségünk fE"lé. Tudjuk, hogy ehbl'n kiúló 8Z,'rl'pe \'an két, irántunk jóakaratú nagyhatalomnak. _-\ngliának éli OlaszoJ',.;zágnak, akik ráe~zméltek már a nagy igazságtalanságra, amely hé'Jmün ket ért s akik felismerve a~ európai nemzC'(l'k közötti SÚlYLl5 értékünket, lovagiasan &s lllC'gértöen mellettünk hallatták ~zavukat " wtl'lték latha hatalmas lwfolyásukat. Köszönjük il fl'lérrk nyujtott ha rá t..;ág" " kezpL DiC',.;ő::;ége-s muJtunkkal s jPleniink e,.. ap,bainak férfias hOl'doz<'Í~á\'al rászolgáltunk e nl'lJH',ese lekPd(;ltl'é', S a két nemzetnek énlE'kl'ink lllE"llett "aló sikra~7.állásá t örömmel látjuk még azért i~, l11<.'rt a pári$i határozat, amely az ő fl'lIépésiikrl' IE"tt ránk nézw kedvező, az első ré~, amelyl't az ől'ökkéyalónnk tartott trianoni béke $zt'n\'edt'tt. Ezt a papirost meglJHísiihat,ltlmmak h'kilJÍl'tték azok, akik ~ükE"ll'k voltak mindig, ha il mi Jgt\Z~,í.gunkról, dl' az Ő janikról vlllt I'np:('ni kl'zd. \I égi;; ,'''lk valúr~l dlik. IIJllilwn hittiink ('l.'ilm fogTIl : \I ,'g'drrnd múl' lh'll\Hokií I'll ! tet~E"
19:17 'Lprilíll 1.
CSENOÓR"ÉOI LA POl<
1 Hl
, l <.} t ,""I' l'lsZll', 'l ~.' ~ < , <,. . , 1: az u.1 $z;olg'álati lJtnsítas alapJéUl, «'U"
lrtn:
J
8~H,'l'lt8Z
lllutE l'zrl'cl('S,
,. .' ., '" . . .\ kl",,1 ,1\\\ ('!Wll J1n~nt~r n~('g Ipg .Jcl~nn~ P~ 11.1 \'N'ndöl'H'gl :::; Zl'l'W Zl'll l'S i::) zol g,aI.ah . L la:-;t!ati: ~:hhlíl :1 .. U~l~ít;Íshól lapunk hasábJalIl )~J11Srle,tJlI h)g,)m
n7.\,~;'.t
<1.
l~nyege,,('bb ~'endelkez~ek~t,
mdYl'k n regl uUlsllasunk ha::1on10 (ar(a lillU szahúlyai hdYl'l ~ lépl1l'~ élTényue. Ez al' kalom~l~l. ~l
f,'gY\'l'rha~zn.a!a~o,!, l~!n~'rt:tem~ }lO~ ~ddlg ,1,~~
az UJ ltaslta", ktznnkbe kelul, ~nneL ft 1,<> il ya!lllz.lsokról. _\ z elldig élTényben lévő csendől'ségi SzerYL'uti l -tasításunk U. §-ban ismertetett csen el\Íl'ségi fegYYl'I'használati eseteket az uj ,Szo~g~lali lltasítás 3311. pontja a következő modosIlassal ~llrolja fel: . .. _t :>zolgálathan álló csendőr fegy;verét 111mdenki L' llen használni jogosult ~. ' , l. aki őt tettlegesen m~gtamadJa vagy tama.la&;al wszélyesen fenyegetl. Ellpnben' kötele8 ha8ználni: ::!. ha másnak közvetlenúl, jogtalanul élR "úLyo::-an Yl'szélyeztetett életét, testi épségét, személyes szabadságát vagy vagyonát másként megvMelmezni nem lehet; 3. ha valaki a csendőrt szolgálati ténykedéshen, a fegyvt>rhasználattal való fenyegetés elacára tettlegesen akadályozza és az ellenszegii16st másként megtörni nem lehet; -1. ha az a felfegyverzett egyén, akit a csenelőrnek el kell fogllia, fegyverét a fegyverhaszná-
.f~)I~tl)t'ahb résznél előre tájékoziíst :szerezziink 1111'"
__
.-
.--~
..
.. .
--.~.~
I'ltl'd
fl'Jl\l'oelö
fel:-;zl>lítú.~ clac'ára
....._-_-.__._..._...
-._-~._-.~~-_
1
S antlago de Cuba. Irta: dezséri BACHÓ LASZLÓ ny. tüzérszáz:\ így nagyszerűen élvezi a szép fo lyóparti r észletekben l~ gazdag, áldott ,'idéket, hol már nem a cu kornád az u:alk
Jf' IlI:'f11
tf~SZj,
,l:k t'!oI ' un III VOJla k'''UL' Id\.gY\'(,l'z{>sére má:; múli nim':;l'~l; , , ;j, ha az elfogott \'agy l'I [()gan~lo ve,~~f,ly,:, gOlloszle,'ő meul:'kiil, a Il1gyvl'l/il~szn~lattaL ff:,nyl'erdő rákülJtás dacára Illeg nem alL eti feltartl)ztiJt-í~'ira m'Í,s mód nin~el1' ' "6~ ha' a néplöme o', ,{melynek szétotizlalá,;a elrendeltetett vagy a k6zbiztol1ság érdekéb~n sziik<; 50'e,< a szétos~látira való feLhi "áti ~ a fe"yverll~~z~áíaúal való 'feny~gplés dacára szét neru oszlik és a szétoszlás mátikép nem lehet:-;égeti; . , "d" lk' 'T . 7. ha v~.la.~l habo~'u l eJe}1 ,-,agy ,rt;n< lVU l ,,~sz,onyok. k?z?t,~ n~agat ~a!,u8S'1 teSZI ei:! a felhlvasra ,kle!egIto val~sz nepml e~szalael; , , tovabba az orszaghataron es az orszaghatar mentén: .., , .. " ' ," 8. h~ kozsegeken kt;'lÜ ,:ez,eto, mellekutak
" .. , ' l' IUJ
~~~
képet nagy mocsarak, buja rétek és legelők tarkítják, A sok legelész{í gulya és ménes szinte a magyar puszták hangulatára emlékeztetne, ha a mi akácaink és jegenyéink helyett nem a pálmákkal és gyapotfákkal találkozna az ember mindenüt!, i\1int Oubában általában it.t is. k~v~s em~ert lehet látni a viszonylagosan nagy~ kItenedesu teruleten, mert sok a parlagon levő terület és a lakosság igen gyér. Ezen a vidéken nem a cukornád az uralkodó; nagy dohány- és ananászülteh'énvek tarkítják a cukorültetvények meo'lehetősen eO'Yhall!!l.l képét, de akad igen sok gyüruölcstermelő ültet,:ény is, l?1 e1y termelési ággal belterjesen az amerikai invázic> ota kezdenek foglalkozni. Mi mindent lehetne csinálni ebből a gyönyörű paradicsomból ha nem volna olv ~evé~ a munkaerő! A színes lakoss'ág; kitünően bírja az eg~aJ~ato,t, de a rabszolgaság megszüntetése óta munkate!Jt?Sümenye nagyon csekély, az európai bevándorlók pedIg nem 3ze~-etID.ek IidejöDJlllÍ., mert a sok kisebbnagyobb folyó ,árt,erületén és azokon túl is, az esős évszakban nagy es athatolhatatlan mocsarak k'eletkeznek. melyek Igen kellemes tartózkodási heh'ek lehetnek a kÓ,csagok, pelikán ok és az apró cubai alliO'átorok szá' mura, de a~n~l kel~emetlenebbek az ember~e, nevezete;;enaz, e~lrOpall' a nezve. mert a milliárdnyi, hihetetleon ~,agysag31 szunl?g ellen alig leh,et ,:édekezni. A sárgajaz v~!zel.ye, bal a. vlszon1ok r:n~' lenyegesen javultak, tt ,me", ~lllCS~? telJesen kücuszobolve. Az ivóvíz is rossz s .. ~!P' ert!~e~o, ~Ogy . a. négereken és egyéb színesbo} u eken kIvul, kIk e tekllltet.ben 11em valami kényesek. kas. eibefr llnebm nagYOll szeret a letelepülésre vá llalozru, ~g e, e b,a tartomány hegyesebb részeiben. hol a levego, eges~segesebb s ah.ol nem marja az embert a tropusok egyIk legborzasztobb átka a temérdek szu~yo~. ~ .sp~n.y'aláztól amú!rr ls ~rosen megtIz~delt spanyol sel'e<>'ek s ~ha követték i.~ ~'eluk szemb~ll a fe lkeli?k az a lig járható. az esős é\~: b~~kb~~\ ~ed{~ nbagyobbara te]j{>sNl járhatatlan yadon, OIHl.SI e ony en voltak, Akkoriban a mai nagyszerű
CSENDŐRSÉG! LAPOK
1927 úprili" 1.
147
fmint l~tjuk, az új utaR~tás csu pún az 1. pont (.spj~:t Ino~d.]1:, olyanna,k, 11l1l1kor a (·.-;cndö1' "jo{jO-
A ('sC'ndőr tisztf'kre né7.ve mpgje.!4Yzi az új utasítás, hog-y ökpt saját HzC'mélyükrp np7.v(' ('>,ak 8(,/11 f('g) YC) et ha8znalm, a toh1l1 }lont e,;p1t'lwn olyan fpg-yverhasználati jog illpti ml'g, mint il a f('g~'verhasználat "kö/"Irsség", aJlll'lyJ]ck IllP"- honvéd tisz(pkct. .\ honvéd tis7.tpk fegyvC'l'basznáRzegés(' épppn úgy, mint il jogtalan fegyYC'rhas~ lali joga a S7.o1g. Szab. r. Rész 6:JH. pontjáhan, il ),álat, mC'gtorlást ,'on maga után. katonili hiinteW törvé!nykönyv 3. ~. g) pontjában (O' " a IH. §. d) pon t 2. hekezdéséhen van kűrv(ma Az (-h,ö pOJlt (I.-;etéhen a csendőr a hC'lyzr>t iiN;Z('S kiirülményC'inpk JllprlcgC'lpsPYPl s7.ahadoJl lozya. Ha ilzonhan a tiszt, mint zárt 1"~"Il(Wt'li(>gi ltaüíroz afel..tt, ho!!"\" fpg:Y\"l'rél hilsználJ'il -C' \'aOT osztag karhatalmi paraJwsnoka lép fpl, akk<>r II 'c'm s a ft'gyvcrhaslmálat lllc1léi~ése miatt ('sak fl'gyvcrC's erőszak alkalmazásúnál rája is a I"si'ndakkor van !'ljárásnak hrlyC', ha támaclójával :o;zrlll- {jrségi f('g)'verhasználatra vomltkozó §-lJan f()glal. l)C'n gyáván viselked"tt, ,'agy ha lcfegy\'prez(pk. (a k mfrtékadók. A feg"yvcrha.~ználati (';;rt('k részh'tC's IItagya .\z új ula;;Wís kimondja (ovábbá, hogy az 1. l'ázatáhan fel van C'mlit ve, hogy 11 pspndűr f('/!,y(>•..; (i. pontok alati f('1801'01t ese(ek kivp(plé,'('l a W1'r helyett más f(>gyverl vagy vPc]{)C'.,zköz( j~ iöhhi ('spthC'n a lőfegyv('rt p~ak akkor szaharl lwsználni, ha a IgyéJl(>k é](>te köz- ha'lználhat a11ban a vég~{í C'setlwn, ha ('sendőrségi fegyver nrm áll rendelkezésére vagy az haszna\'etleniil ninc'Sell v(>~zélyezt('t\'('. A. régi Szolgálati v('he(eUenné vájt . iT(asitás ('sak a GJ. ~. G. lwkezdésének végén, é!~ A "tettlegeR (ámadás" a régi utasítás "prí~ pC'dig \'ég,~{) sziiJ\s(>g pselélwn engC"di l11('g a löve'st, szakos megsértés" kifej ezé1,;é t helyettesíti azzal az it ()(i. §. .J.. pont .J.. bl'k('zdésénél lwdig n1<'gtillja II értelmezéssel, hogy ez alaH a csendőr Rzemélyc' Wfegyv('1' ha.:;znála tá t, ha a lövé::; ('é!lt té\'csztyl', :l ('llen erőszakol kell érteni. Ez az erősz'lk nwn('kliW wf'zélyC's gonosztevő helydt más ártat- vagy intézett fegyverrel vagy az élet vagy tesli épségn' lan emhert él'hehle. v('szélye:> más eszközzpl történlletik, vagy [Jtt~7.til Kimondja t oyáhbá az új u la<;ítás, hogy a kézzel való megragadáRsal, ütés;;e], ]ijk,".ssel vagy fl'f,'")'vert meg lorlás céljú hól ha;;ználni nem sza had. kővel való clohálással. Az új uta.:;ítás kibővíti a cRendőr fl'gyverha87.Új dolog tehát a kézzel "a ló megragadá.", an,i lIálati jogát akkor, ha el nem hagyha tó őrhE'lyrl', azC'lőtt az erőszakos megsértés fogalma alatt n(o)'1 mint katonai őr 1('8z fe!veze(ve. Ekkor f('g-yver- yoli felemlítve. A esendőr teWegC's 111('gtámaclásánál ktemeli használati joga kihővül a Szolg. Sza11. r. Ré~7. j7í. pontjának u) alpontjáhan megjelölt esettel, az új utasítá.'l, hogyha, a eRendőrt valamely e1l,"'amikor is köteleBRége fegJ'\'erét használni az e]Jen, RzC'giilő néptön1('gnc.>k ('gy vagy töbh tagja táll1<1dja ilki ()( nyomban €o., l'Wrehoesáto1t figyplmeztelé!s meg és a tl"Ue.-;i, megállapítani nem l ('h(' t , akkor a f('gyvert a további erőszakos meg::;ért(", Jll(',gg.ítclaeára is sértege(i. -.-.~--..-.-- ---.-.........--..--..----~_ ......... .. -----. <..'..
.
'-'~
~
,
...
--...-...-...
•.
...--...._---_
...
...
vasúti hálózat nem létezett, az utak sem voltak minu<,nüU rendesen kiépítve s csak így érthető meg, hol.'Y a sokkal kisebbszámú felekelő-sereggel szemben a túlerőben levő spanyol katonaság an'lnylag csekély eredményt tudott elérni. A száraz évszakban viszont az iható folyóvizek és források legnagyobb része kiszárad " az emberek és állatok itatására csak igen kevés forrás szolgál, melyeknek a helyeit a bennszülöttek ter· n,észeiesen nem árulják el idegennek. Camagüey vidékének jellegzetes alakjai a lovas montero-k, a csikósok és kanászok. Tudnivaló. hogy itt, mint Cuba szigetén általában, mindenki lovon jár, vagy kocsin, a "iÍrosokon kívül gyalogos emberi alig látni. Aki a jellegzetes cubai életet és szokásokat akarja meg· ismerni, az elsősorban ide jőjjön. meri Camagüey vidéke az Cubában. ami nálunk a Hortobágy vagT a Cöcsej. hol az idegen bevándorlók denacionalizáló hatá,.a a legkevésbbé érezhető . Y áros kevés van, falu is IIlpglehetős gyéren, de annál több a mi tanyáinkra eml~keziető hacienda és ranc.ho. lIfost p edi g Cuba legszebb, legtermékellyebb és legg-azdagauh tartományábu ér a VOllllit. Ol'iente, ll. sziget keleti pl'uvinciájának. a szépsége felülrllulja mindazt, :mlii az ~mlJer a forróövi vidékek szépségéről valaha is álmodott. Ili ,annak a földkerekség leggazdagabb és legna.:"ryol.Ju cukornádüUet"ényei, nemes dohány- éR ká,-éüliet vényei. A tartoJllány területén a síkság váltakozik a lllagas hegységgel é~ így a növényzet is a legváltozatosauh. lI1egtalál.iuk iH az emuermagaHnál nal4yolJlJ fűvel loellőH pumpákat, hol néhol olyan nagyra HŰ a fű. 1001,'")' a lovasnak n feje is alig látRzik ki belőle. azutá .. az átlwLolhat"tlall nlOcsarakal. bunána-, analJás7r és el,ry~h ült<'!\'ényelwt; itt terlIlelik Cuuáuul1 a 1"g,zel,1J PS legjobl, tréopikus gy ülIlii\.c.sükPt. allliből (,riási II kivitel. A lapos és UOIJ'UUS hclr .. k"" a kókusZ' I!S J(~J.,,~·ezö pálnH'.tk !o;C)ha"·it~l1I kéfJzpH Ull'ul1yisép;ií gyjj lJyiil"ií ]Jéldúllyaival ialúlkozul1k ~, a citrolll- és nurUJll'srhk js "adon nőneIt. (· lk~)lz(' lI",t,·t1,·" ""',,,,yiség·],pn. A ((inrlÍ>1'Í "zé]J~,;gíi I,.,tvú"y rf'liil,,,"I.i a "oj"duz!. "",it. IIZ "1101,,·,. ('111," "g)',;h I"'!)"';II h',toU ~, IIyul4o,llnll {Olli·
tom, hogy ilyen szép helyet semmiféle má, trópusi országbaon nem ,láttam. S hogy a vauon tenyésző füvészkert egyéb növényeit is megemlítsem, a hegn-idék mahagóni-, cédrus- és egyéb nemes fák egész erdei,el lepi meg az pg,ik csodálkozásból a másikba eső, teUesen elbájolt utast. A hegyvidék gyönyörü sziklás részletekben is hőn'l kedik; a yasúh'onal mentén h elyenként oh'au kisebb állomások ;., "annak, honnan az ember az egész ,idéket belátja és nem győz eleget gyöuyörködni a buja völgyek és az áthalolJlatatlan trópusi erdők exotikus szépségeiuen. Érdekes, hogy ennek a \"idéknek az első betelepítését nem is a spanyolok, kik inkább csak a tengerpa.rton vetették meg a lábuka t. hanem a baytii négerlázadások el ől Cubába menekiilt franciák kezdették nH'g s ők is indították meg a nagY>lrányúvá nÖ"eket'1l emlékeztet Bosznia zord részleteire. A hegylúllc. lllelY~lI él,
va.súti vonal vezet., nUU~'a is ig-en
ulagu". dt". látni
innen a Karib-teng ..,. partján húzód'; Siel'l"a 2500 méll'rt meghaladó nlug'as csúc~ait j:,\. De búr az UhlZ..'i ... na~y()n gyönyörködtetö, egysz(,)noilllind igen rÚl'a~z.tó is. U1l1rt a nag'y változatosság tÍ11súgosan brénybe yt'~zi az nt~]s iuegei!. Nem is nugo'on harugudtnuk tehút. mikor a mulatt vasúti szolga bl·jött podgyáswinkat ,'I"k,;'I.I{eni
é~
jelt:'ntelli.
gyu nk.
hogy
nl~Jn~()kút'a
~antiu~.nlhnH
Y;\ -
•
lla belpllcznpk n l<'xikllnhn. bizony,,,,," koil"ii1l,,'1iil pzt tnlillnÚlll bl.?llllt': t4nntiago dl) ("uha. yúros ("uba ... zi· g'et
Orien(",
IW\'ll
tarfolllúnyúhan, a
ilon
hUMHlth'YU
\lh\\1
esüc,k~IH'II, tili. Ink"",,]. I'üspiiki _:,,'k· h ~lIypJ. ]..JllkOS~li toipt1uyolok, lll'got'l't'k l':-' 1llululttlk. \'an ('I-.IJ- régi sz~kps(·g·ylu\"~I. yillHIIW . . . YH ... útja. \'1 Yt'l.\.'tl\k,'
é"'..<,kkell'ti ,I h.• silo.
'PUlHjdollkt.:'lWIl ('t-z!'l k"",z\'u i .... yolnúuk ~~\1\ti:l~::\·\Y';\1.
nlPI'Í
hH
UZ
ll1l1ht:t"
idlt ll HYHllllúllúl
l~l'h.,'~'dt. lW"\1l
.... ,-k
hi:,:, YI~:':I'tt az ,'g-Í'"v. ,'lI"Il>-1.('giil'i IlI'ptiill1rg 1'11,," hl'l1 l!,,;w,ílni, ' , \ 1'. iti uf""it.i" "(.im'Hla",,,,1 \'a ló Yl'~z"IYr>. fl'u~·\'g-,'t,;~,·.1lt'1;: H''', i azt i", hn I'PS vagy hb!. f,'lf(""\,Yl'rk",:I'tt 1"'\ l'l1 ' \':1"\ hál' [<"0'\ yer!C'II'I ' t . ''"'. r"I. r".. r'I. \lh'~ I1viham'lltÍ'l1I 1<Í1l1:lrló >
11
1'''l'lHllír
gZI'1U0IyC':;
hizl,m:,;ígút
Yl'''7.I~\YI'Z(I,tlii fngjn .• \1. új uta"ítás szerint 'J rlll-
":'.;lk ;1 ml'gtúmndl;tt ('>,('n d l;]". hanem allllnk jfin'írt;Írs'l is hnt'zn:ílhntja f<.'gywr{>(. •\ 1. új Szolg,íl,lIi n.'\sítiÍs n jogo" ':é.lp]rlll t'<'l'tdl i" fl'lwszi a fl'gY"rrhasznnlati eo('(rl;: l, özP; (L. :lan. p. :2. alpontot); a n~gi utasítúR n jng()~ \'l'dl'lem ('sl'teihen ('~upán a l'sl'lekmény br"'í1átnd hatásút zlirla ki. A csC'ndőr saját llla~áJlérdek;>i nt'k (pl. SZl'mél yének vagy vagyonának) védC')mén, szolgáln ton kívül is jngof;ult, azonhan jlyen esetben a fegywrnl'k használal
l!l27 II fl I"i I j,q I
CSEN06RS~0I LAPOl(
1 , t~
......................................................
-----........~~
ujat talál ebben a kedves kis régi városban. S ha, mint a lexikon éln is a viLlaunoo vasú-bról és a vízvewi-ékről emlékeze~ meg legelőször, úgy ezt csak azért teszem, mert a .... asúti utazás alatt élvezett pompás levegő után ugyancsak rosszul érezném magam ebben a magas hegyektől teljesen körülzárl öböl csücskében meghúzódó, rettenetesen fülledt levegőjű, tűrhetetlenül forró klimájú városban, ha gyalog kellene járnom s ha nem kapnék mindenütt friss, hideg forrásvizet. Talán felesle.ges is mondanom, hogy úgy a villamos, mint a vízvezeték azóta létesült, mióta a spanyolok innen kitakarodtak. No de azért van Santiagóban az említett két kulturális tényezőn és az 1552-ben épült. kétségkívül igen szép katedrálison kívül még más látnivaló is s így nem bánja az ember, hogy a többszázkilométeres vasúti utat megtette. És peru g először a Cuba többi helyeit szépségben messze felülmuló vidék, másodszor pedig az a tudat, hogy olyan helyeken fordulunk meg, hol a történelemnek egy nagy drámája pergett le, Santiago az orszálPlak kétségtelenül legfesWibb fekvésű városa, egy erősen szakgatott, fjordszerű öböl partján, amelynek hátterét magas hegyek képezik. A növényzet a színek buja orgiája. A város maga több dombon fekszik. Utcái rendkívü l bájosak és a központi helyektől eltekintve. nagyon csende;,ek. Találóan nevezték el az amerikai turisták Nyugatindia .,álomvárosának··, mert olyan fe:;tői úgy a környék, mint a város maga, hogy ezt a nevet csakugyan megérdemli. Adélspanyol kisvárosokra emlékeztető Santiago utcái bizony olyanok, mintha szenderegnének valami boldog trópUSi á lomban. vagy talán _ nnalomban. Embert, különösen nappal, alig látni az ntcán. Az ablakok redőnyei mindenütt le vannak Pt:esztve, a kapuk becsukva s ha néhol nem látnánk a nege:gyéJ ek~k pancurozó csoportjait a porban játszadOZDl, azt hmnenk" hogy a kihalt uicasorok teljesen la,katlanok. 4-z utca~ csendjét még csak a mindenütt ~,aIJOI~S emlekek ntan kutató amerikai turisták zavarJak. klkhl küJönbpn a városon kívü l iq lépten-nyomon
kltlf'P,('~ :Iknd:íly()z(~,.; nlat! (;rl(,I~.i., BHhplill,1 !II olyan C'HI'1t.,t kpll . 1'1[1'111. nw l )" ](ifPjc7.<.'Urn ,a~Ta irányul, l~,*"'y, a ('sf:n.(líJr szolgálat i IÍ'nykr11~'n"zpglllf~" fogalma a CSl'ndor l'l'llut'lkr7.eSclvl'l "alo tpttl.'gf'~ S7.f'Jll hC' hr 1yez k ('<.l é" l J C'len it. Ennek a pontnak magyarci z.lb :t r{>gi Ula><ításban azért nem volt világuii, m~;: t a "tettlegf's" "zú1 , '-ne J{ magyaraz ' t n, nlTII. f'l ' I'(;'"I'l{J'f' . tl'lly1eg'(,f;' e I'PCI' "adott alkalmat, "' .ugy, hogy so..:an , . Il a Pd:;f;ZIV e '!ntállást is oknak 1ekintP[l!~'k a fegyverha;;ználntl'n . A 330. pont 4. alpoldjn édrlmileg h:HlIlnHt
_"
,.".. ..".
~
I
•
)9~7
álll'ilis 1.
CSENOÓRSÉOi LAPOl<
14~
olyan he~;v~t vagy hely~etet kell érteni, amely az ellenszegulonek a C8endorrel szemben való védekezését, vagy a csendőr megtámadá~át megkönnyíti, I'agy amely helyet a cRendőr - az illető felfegy yerz.eti voltára yaló tekintettel - életének és t~sti épségélH:k yeszélyeztetése nélkül meg nem közelíthet. A 330. pont 5. alpont ja értelmileg egyezik n régi Szerv. Utas. 12. §-ának .f. pont.jával. Ennek az alpollhlak magyarázatánál az Ú.l utasítás a "veszélyeR gonosztevő" fogalmát a régi utasítástól eHérően a oovetkezőképen határozza meg: "Yeszélyes gonosztevő" rendszerin i az, aki 11 törvény szerint. halállaJ, életfogytig tartó fegyházzal, vagy öt évnél hosszabh tartamú szabadság· vE'SztésRel büntetendő cS€lekményi követett el, vagy kisérelt meg, ilyen bűncsclekménnyel alaposan gyanúsítható, vagy emiatt elítéltetvén, valamely letartóztatáRi helyről megszökött s végül, akit a hatóság mint veszélyes gonosztevőt jelölt meg. Ennek az alponinak alapos megéliéséhez szükségel', hogy a csendőr tisztában legyen azokkal a bűncselekményekkel, amelyeket a törvény halállal vagy 5 éven felüli szabadságvesztéssel büntet. Ezeket a hűncselelrményeket az új utasítás nem jelöli meg, ezeket tehát a büntető törvénykönyvhől kell tudl1i. Iti felsorolom röviden ezeket il bűncselekményeket. Ezek: l. Felségsértá~ (Btkv. 126. §.) a király és az Allamfő előre megfontolt meggyilkolása, szándékos megölése, testi épségének megsértése, uralkodásában (kormányzásában) való akadályozása, ezen cselekmények megkísérlése.
2. Király (Allamfő) hántal:mazása (Btkv. ]39. testisértés okozá.&a nélkül. 3. HűUenség (Btkv. 142. §.). Szövptkezés valamely küllJaialom kormányával eJJ('nséges ('s ('l ekményre vagy háhorúra indítás céljából. 4. Lázadás (Btkv. 152. §.). Az országgyűlé", vagy a kormány akadályozása vagy kénYRzerité.,;('. 5. Allami és társadalmi rend (,JI eni bűntett (J 921. évi TIJ. t.-C'. 1. és 2. §.). Az állam és társadalom törvényC\:; rendjének fel forgatása céljából fegyver, lőszer, robbanóanyag beszerzése, ha erről a mozgalom kezdeményezői és vezetöi tudtak vagy ha il mozgalom érdekében bűntett vagy vétség L' (,lkövettetett. 6. Pénzhamisítás (Btkv. 203. §.). Bel- vaf,'Y külföldi valódi pénz utánzása, valódi pénznek nagyohb értékű re változtatása, fémtartalmának csökkentése, forgaImon kíviil helyezett pénz megváltoztatása, hogy az forgalomhan lévőn ek lássék. í . Kerítés bűntette (Bn. 45. §.). üzletszerű plkövetés esetén, ha a tettes kerité~ büntette miatt JO évell beliil már büntetve volt. 8. Gyilkosság (Btkv. 278. §.), szándékos emberölés (279. §.), erős felindulásban elkövetett emberölés (281. §. l. és 3. bekezdés). 9. ~1agzatelhajtás (Btkv. 286. §. 2-ik bekezdés), ha ez a te.herben levő nő halálát okozta. 11). G'yermekkitétel és önsegélyre képtelen személy elhagyása (Btkv. 278. §. 3-ik bekezdés, ha a kitett vagy elhagyott személynek halála okoztMott.) J 1. Halált okozott súlyos lestisértés (Bth. 306. §.). 12. Mérgezés (Btkv. 309. §. 2-ik bekezdése) . ...--~----"'~----....
mint a santia.giói, de intelligensebb is. Biwny ha az ember összehasonlítja ezeket a szomorú és lusta tekintetű kreol okat az életerőtől duzzadó, pompás amerikai fiúkk/lJl, kik amazokat valami hihetetJenül fölényes leereszkedéssel kezelik, egy percig sem tartaná kétesnek a két faj nagy harcának a végső kimenetelét, ha nem gondohla awkra a szőke óriások ra, kik Pa;naJIJa és Nicaragua trópi kus poklából épen ilyen megtört, fáradt tekintettel, épen ilyen lusta mozdulatokkal tértek vissza az EgyesüJt-Allamokba néhány éves ottani tartózkodás után. Én láttam öket s talán neru tévedek. Ila azt hiszem, hogy ez az égöv mégis esak inkább a dél vidéki spanyolnak, mint Massachusetts vagy Ohio szülöttein ek való. A norvégiai fjordok szeszelyes!'n csipkézett kanyarulaiaira emlékeztető santiagiói öbölnek valóban csotlálatraméltó vegetáciÓ által körülvett partján óriási mahagóni fák és legyezőpálmák alá bujnak a nap elől a dallamobnevű kis halászfalvak, - Ginco Reales. Miradero - a révkalauzok szellős házai és a pásztorok bambuszrudakra dobott száraz pálmalevelekikel fedett hohio-i. A kép maga a megiestesült össwang és poéziS és sokkal szebb a 11!lvannai öböl nél, mely szintén kedves és hangulatos, de nélkülözi a csendnek. a nyugalomnak ezt a fenséges költésze.tét. Az öböl bejáratánál, egy körüJlJelül 60-70 méter Illaga., tenaszon áll őrt a megrokkant. fogatlan, szürke \'én katona, u MOlTO várerőd, mely kisebb pajt.á.saival. a ,zonlszédoR Zocapa ne\'ű üteggel egyet!'111 ben. bec.,iiletiel teljesítette tisztelptreméltó szerepét vagy harmadfél évszázadig mindenféle ellenséggel szemben. kezdve a FranCi" Drake kalózaiiól, egészen az - amerikaiak hajóhadáig. Egyszel"ií flegJll ával néz ki II viuarvert vén Ktrázsa immál' ógvutlan Jőréseivel n végtelen Karih-teng~rrH alTa Nyugat relé, hol régi gu_zdájának, a spanyol kil'álYllak a Iwjóllada felett sídlÍk h~lolli énekükPt n szil
utolsó mérkőzésben megmutatta a világnak. hogyan tud meghal"i a gyözhetetlen armada gyenge páncélzatú utóda. Ott nyugaton, amerre az öreg Mono egyik bástyája néz és amerre egy fiatal amerikai fiú útitár~ nöjéuek magyarázva olyan büszkén mutogat, hullott az Antillák vizébe az a fényét vesztett csillag. amely évszázadokon át öt világrészben mutatta az utat a felfedezők és hódítók büszke nemzetének. LeheLetlen a meghatottságot legyőzni a Morro elhagyott sáncain sétálgatva. mert lehetetlen nem arra gondolni, hogy itten Santiago elött egy világiörtéllelmi tragédia játszódot le: egy hatalmas gyarmatbirodalom összeroppanásának a fináléja. Az öböl és környéke tele van ilyen spanyol erődít ménnyel és parti üteggel. Használható ágyúi L elyHték az amerikaiak, a régi elüliö!tőket petlig II hat,tl.llla" talapzaLokra rakták fel szobrok heh'ett a sp<myolok feleLt ara (ott nagy amerikai .,győzelem" emlékére. I1~-ell diadalmi emlékkel tele vannak nemcsak az eródítmo!nyek, hanenl a város is, annyira., hogy az idegen Inal' c~ak nevetségesnek és bosszantónak ta lúlja (l. lleteg ol oszlán felett aratott győzelem ekkora fitogtatáslÍt. Fel esleges monclanom, hogy a sok ágyút nem (l. eullaink, hanem az aml'l'ikaiak állították fel minde'tiitl olynn uelyekre. hol mindenkinek meg kell hitnia öket. ha akarja. ha n em. A dicsekvés HZ 311lerik,linak vo!rellen van s a náluk megforduló idegen ut.asnak nem kb bosszú"ágál'a szolgál p. O. az is. hogy szobrnikrn rend,'· ben ki szokták írni. hogy uwk hán) ,'zel' llo))úrllu k,' · rültek. Az Eg)'e.,iilt-ÁlJlll1l11k rennálJúIZ ClbŐ esel. hogy az nlll,'rikaiak eu 1'1>1'"i ,1l"ZÚg f,'l,'tt katonai A'yözelm(.\( HI"llU<.lk; igy Ill'lll is ludtúk lUl':!'tagadni lIHlhrukiól nzt öl g'YÖllYÖrüseg\\t, ho;.n :ll. ú~.. . k;, HPanyol 1Í~'yükllúl ÚC' \ ' iti l'ubúllan. Ylllumint uz rUÍ<' /llinden "úrostÍnak n t"rdu \·o ló.")!(,, l"l'klúmkiúlhtú,t
~.)
.-.-._....-_-----...-...-_..-..-......_-_..._-_..._---_.._.._---
--...---.--_..._----
}·Plll!ezZeuf.lk.
N6hál1~' napi sUlllingiúi Inl"lll,k",lli_ nhin hn.i
f,·",.
\ . . '1
CSENDÓRSÉOI LAPOK
t: h..(Í, ,'g\'t< 't<\'!.\ 1'11\'11 i h\l II il'1 t (Hib. :11:i: ~,), h.\lll\wrg\' l'''': ;írl~ll1l1;\" n1\~np:g-nl b'\'l'I' I l-1l'11111:4;1,('1' "'J'gal"lilha hI1,.;1t<'I. , II . 14. nwrl1wkl'i\hlat< (Blh. :111-t l-Ii :11!1. ~,), l ,'y,'1\ nlúli' g~\'l'I1wk 1'1l1'1l 11~ l'I'l-~;I,kt,tl('t'i \'Hg-y ('1'1..;;1.-,,1\'1,'1\ 1'l'Ihtil dkiiYl'I.\"l'. , \;1. ~ ... "I11l-hl'$ :o:znha ds.í p; llH'g:4l-rlésl' nWlgall ~7.l'l11t'ly 1\\(;11 '(Hth. :t.!·t, S. é:o: :tl:i. ~.). .Jo~la1nll kt;\rtóztnlúl'."nl, kínz.l~snl, katonni lizolgalnlr'l kl-I\Yt.~hel\ l'lkövell'tt lopas bun~ kttt; minősiil 8 11Z l']{)zií l's,'I('kménYI'k il' bííntette miuiÍ8iiltl'k. ha a h't h's lopils;;n l üzl('lsz('riír(> a közigazgatási (rendőri) ható-
l!J27 II" I' i Ii·~ I.
"nn' kikiildiiltjp vagy kép"üw]{.íjP 11iv<1toll." A, rfl~Q. \'l'~hm"zl1iílal pln'ndplésp nZnJ1hal~ a ('.:4 P n cl o I'Sl'p,' l'óJl'H1H'snokának 1)('lúü);inm ~'al\ 1Jlzva. Ha a tl,~lIIr;g a k:1 dwta Ima t JJ1('glúmarlJa, :;kk(!1' a , (':ipndol'iSl'g önállóan jál' el. A közhiztonsag erdl'kl'JH'll, nkkor :-,ziiln;égC's a széloszlalás, l~a }Jem Pllgp(lelypzrd t lIépgyíílé-."r{)] van szó, .. t~}V~bha, ha fl , tOtlH'p,' s?'''mélyC'k kőzvao'yon kozlJlIezmenyek PS a mag-an, hiztoJlsa,ga '" " " I(?lj ('SP IPUll~.llrl ' tulajdon eII,('ll <'rosJa k('\ (láwdásl, gYl}kossagol, szan~e~os emhe~'ole:it, lesti sértésl mblast vagyo1l1'ongalast, maganlnk"értr.<;I, gyujtogat~( k?zveszélyLí ron~~lást) kö\,p.l ('I, vagy magatarta~abol arra leh\~ k(),:e~keztet.~ll, hoO'y ilyen cselekmenyt el akar kov('tm ('Ii a t01'w~yes állapot helyreállítására vonatkozó C'lőzr!ps felhívás eredménytelen maradt. Ha hatósági személy nincsen j
•
lU:l7 tl!Jrilh 1.
CSENDÓRstOl LAPOK
~ítá~ ('z! a R. alpontnál nem, hUlwm ('sak
it 9. a1pontnál ~zahja feltételül. Az új utuRítás a 9. alpontuál felemlíti, ho"')' nem tartoznak a gyanus vízi jál'ómüvek közé "'a ~zemél}'- és teherszállító hajók. A régi uta~ítá~ iJajósokról beszél, ami arra a téves magyar1Íz.l!ra szolgáltatott okot, mintha a folyamainkon közlekedő hajókat is joga volna a csendőrségnek fel(artóztatni. .F'igyelenunel ana, hogy az 1. pont kivételével 11 töhbi!J('n a csendől'llek kötelessége fegyverét használni és nehogy e kiitelességét meg"zegve, büntetendő mulasztást kövessen el ,agy feg)'""erét .iogtalanul használja, a cselldől'öknek az iskolákhan, örRököu és ianfolyamokban a lapos kiképzésben kell részesülniök és mindazokat a törvényeket (>" szabályokat, amelyek a fegyvl'rhasználattal vonatkozásban vanna'k, alaposan el kell sajátítaniok. A jegyzékkönyvl'Cskében az elfogás esetei, továbbá a halállal, életfogytiglan tar(i! fegyházzal, "alamint az 5 éven felüli szabadságvesztéssel büntl'tendő cselekmények fel lesznek soroh·a. A 330. pont ,1.. és 5. alpont jai alatt einlítet! e"etek olyan tennészetüek, hogy azok~nál a csl'ndőr nek mindig van ideje arra, hogy még az ilIeiőkkel &zemben "aló fellépés előtt, jegyzékkönyvecskéjéhen utána nézzen, vajjon velü];] szemben a fenti ké1. alpont eseteiben feg)'""erét használja-e avagy
lQ1
Az első kérdésre, mely legtöbbS'!.Ör vetődi k falán fel, hamar megtaláljuk a válasz!.: nem volt rá 8zükbég, mert bár a Duna akkor is nemzetközi volt. azaz nemzetközi forgalom bonyolódott le rajta, de tekiutve, hogy Magyarország és Ausztria vámközösségbeu voltak, ú(levélkényszer a monarchia résreről pedig nem állott fenn, a forgalom úgyszólván teljesen .,belföldi"-nek volt tekinthelő. A forgalom legnagyobb réwkt a M. kir. Folyam és 'rengerhajózási R.-T., valamint a CI;. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság bonyolílo.t!a le, mely két legnagyobb, s különben is álla.rni ellenőrzé, mellet1 müködő ibajósválh\Jlathoz a Déhlémet és Bajor Lloyd hajózási társaságok csatlakoztak a Némelonizág felé Íl'ányuló forgalomban. EZeJ1 tá.rsaságok tfőfol'gIIllmi YOOlalá!ll csupám Pao.sauba II és OT6ová!ll 'V~lt s csa.kJis vámjövedéki szempon~ ból 1a)',lott árúellellől'zés. A sZ8mélyforgalom teljesen szabad volt minden irányban II íg-y csupán il ~Iagyar ország és S1~rbia kö;oötti határszakaszon kellett a pénzüg-yőröknek a Duna és Sz.áva mentén az ál'úcsempészést ellenőrizni. Teljesen fölösleges lett volna tehát egy olyan szerv, amely csupán a hajózási rendre üb')'ell volna fej, mert hiszen a fentebb említett nagy belföldi (ál\~aságokat szabály(alanságok elkövetésénél mindig elIdhebett él'ni és felelÖlSség-re lehe bet.! yonni.
~elll.
,
Erre az utállnézésl'C kiilönösen addig van szükség, míg a esendőr az elfogá.., eseteit és az ;) ('ven felüli szahadságveRziéssel büntetendő cseleklJJényeket tökéletesen meg nem Ütnuljo. ..-.~~...-.-.-.-....-....~----
A m. kir.
fo]yamőrség·ről.
Irt .. : REIUPINSRI BÉLA folyamől'kapitálly. - rgyan kérlek, mit csináltok ti a folyamőrséguéJ ! vagy - mondd cs-ak barátom, tulajdonképpen mi is az a fol)'amőrség! - arok a kérdések, melyeket napJla[J mellett fi.ntéznek ihozz,ánlk ncmcsa,k "civjl]" harát·tink és ismerőseink, hanem még honvéd, csendőr, vámől' stb. ha jtársaink is. Minket, folyamőrökét nem lep meg az ilyeu kérdés, mert hiszen sokan vannak, akik nincsenek tiszlában a folyamőrség Tendeltelésével, feladatai I'al. Szel'vezetÜJlkl'ől, ~ különleges kötelmeink ről nem is szólok. Ez lIem is csoda, meTt hisz a folyamőrség a legűa(alabbika a t'egyyeres iestületeiuknek, melYTől adalokat és fe.Jj"'g}'z~ket sem ,szolg-álaLi ikön~ vei~kben, sem sCl,;'lÍtlIrteinkben és tankönyveinkben még nem találunk. lI1indössze elD'-egy miniszteri rendelet ötlik néha szemünkbe, "melya folYUJIlőrségről is említést tesz, vagy amelynek \'égl'ehaj(ói között a m. kir. folyam őrség is fel van sorolva. EngedLessék meg l.ehát nekem, hogy iti a "üseJldőr ,égi Lapok" hasábjai1l fogla.llwm;am egy kicsit magunkkal. Röviden megbe~relni óhajtanám a folyamőrséggel kapcsolatos ö~szes idős",el'ű kérdéseket s l'emélem, hog)(,H'\ldőr hajlársaim, ha e soroka.t üres ól'áikban átfulják. lJJajd sok, előttük még i~meretlel/ va"o-y homúJyo' kéJ'désre tatJáluak felvilágosítú,st cikkembeon. Könnyebb átieki1Jtés és é)'t!..hetősé~· kedvéért mOlltlanivalóima.t a. kövelkpző ~zempon(ok SZel'il1 t látom "zükt-;égeHnek csoportosítani' llIiéTt nenl volt s",ükség a vil;lgl"íhol'n I·.lő(l l'olyamüI'sfgre1 lIIely körü,llllélly"k (,,((ék ,,,,ük.,ég,,,,é " t'olynlllőr "':g f'elúllitásút1 IIIl'ly,>k a folyalllűnkg f'ellldalui kIpIIl,'!.:. s lIIel>b~..rvl'zpII,en oldju azt megJ , .' . .. lJ H"'] Y
JöyühL'u!
f(>1:H.latHk Jllegoldusu IlUrU] JlluJd IIH'g J'aJu II
L
---
](épek. n !olyamöri:iéoröl: j<'ol~· alllör motorcsónak l"l'udésldi úton.
Gyökeresen Oleg-változl.alta a viszonyokat a l\lonarehia összeomlása és az azl követő gyásw, .. békeszerződés". A ránkszabaditott c~hek, szerbek és románok nemcsak az ország testéből raboltak el hatalmas területeket, hanem az előbb említett t.úr~aságok hajóinak jórészét is megkapariuloUák, sőt a h1i.borúban rájuk nézve oly félelmetes és hatalmas DunaflottiUa bajóit is, 2-3 kisebb elD'ség kivé(elél'el. ki kellett nekik szolgáltablUuk. Nem óhaö-L()k 'bővelJbe. n fog'lalko"-ll i il fOl'r3\lalnw k alatti ehaotikus I·LsZollyokkal. han011l a (e]je,,<ég- ket!vééd csupán az anl1rchis~likus viswnyokból való kibontakozásra a karok néhú ny szónll rálllutatn i. lIIá.r 1919-ben s1,üksége..'sé I'Ú ll. h (Ig}' :1 hú borÍl cl la (f a Központi Sz.állílásve7)etőség szervl'iként l1lükiidő haj,,állol1lá~pal'nllesnokságok )'endészL,ti Íl>elJdőkkrl biZ:1""lJla'k meg, s eze.n hajóúJlo]))ús llmxlncsnok<>eJl " yj,..w.a.Jlll'di:.( II mí"ot1f"kú ha(,,':\..::i (l'CQld~kel ellátó r(llnIlJlrl"nd"~ 1.l'(i hat,...;,).!' útján ~\I :i085/1920. Bülll. I't'lld,'ldh'l II B,·Hig) lllillhz.t,'\'iulll "klkol'i Vll b (Uy'ú,'" biztú:k. ~;z :lLt.\1I ban c.,,,k Ú( 1IIl'IH'( i ill!ezk .. d", YOJ(. IIH'l'! tlZ Hl~l. \'yi rt'hl'UÚI' hú 15-<'11 killtlo(( ln:lli 1!l~1., n. Ill. l't'IIlI,'INtt>! /I 1,,·liil-!'> lllillisz(,'I'illlll k,'hd(,h"" \",ltilliti'ltnti "
CSENDóRstOl LAPOK
1 _'\:.!
job :1111r"1l1k,?~'1i :lIo,. 1;11) (\ l d.l. 111('!> 111'1, I1zli11l :1Z :1'1.11\1; 1'\" k~lpil:bl) ",i,H,k ~111Í l,.tte.k l'\'I\\kl\"l'.. . r.::).ltll'l.<'1I id"[,I'1I 11/ addig- fl'l111ÜI,lol! lll, klt·. hUtll: h'l.it,,, l'S;tP;lt út~7,I'r\'('7"""" i" idiisz('l'l1H' ,·all. .\ IrJn}\0111 1...'k,',t'I' ~;llt', 1:::0. ('ikk,' k ii 11'1 l'zll' Mng'YU1'OI'SU1!\'1(, hl':::"\ ;1 dU1Iai fl,lltillúkhoJ; !.l1lozo millllell monitort, 1"I:l~"h)ha.Íl)1 l" t't,ll'l',,~'\'('rzdl \'ízi,iitrn,ilyel a, Szövet',;J::l'''
,.,
'I'úl'"nlt
Fiihalnl1\1:1klluk
kis7.olg·:l1ll1sso n ,
,"\\1';111 .. ol ,hl1H1i folya11ll'l'IHlöri szolgál,l! crljnira': voll .,h1gul1khl1\·· hÚrllll1 rd(kril~ JHls~údol Illleglnrtwl1. .~;r,
l'nlt'ntl' ,'Z,'1\ "W III ot l'~ lnzotlsllg ho,'l) ,,,'111 szemJeJe . al;tpj:in ft'l,'m"llwtte. 1!l~ f,'orual' 1a-nll jl'lent ml'g. minisztcrlallác'H halúroz:Ü alapjnn. az 1053/19:11. ~l. ]j,. sz. rendelct: a ~ll. kir. foJ~all\örs~;r IelúlJíl.;búró1. au}e-lynpk a ]1\. kl~·. llIiniszt,'riUJ1l a rellde-Ietben megalla.pltoLL e-g-yes kJ"'>ll'lo,'kkrl ha!úsköréht' utalta a folyall\rel1dészet kÖl'ébl'u fl'lmrrülö közbizton,ági es iga:ilgatúsi teiinivalók l'llM;i,,:ít. _\ 46181!119. 1L E. sz. rendelf'ild JlL-'Í.l' előbb lUt'b,.,.zot'n·t'zl'lt li I1m1\i réykaIJj(ány~úg a folYaJllől'..,ég kere-tébc olvadt he. Ezzel a nappal wUe tehát kezdetét a folyamöl'ség szern>zésl'. mely - sajuos - még mu sincs teljesen beft'j\:'z\·e. )iag'Y feladat drt az élére kinevezett II közn'tlentil a belügymin.bzternek alárendelt lU. kir. f. ő. fdiigye]öjére: :l. testületet úgy kellett JIH·gt('~l'emtcni.· és kiépítenie. hogya yele .szemben tÚJIHlS:iltOlt sokoldalú .kÖye-Úl]ményeknek lIuindenben l1Il'gfeleJ.ien. Ez Jl(l1Jl csekilysk-g. ha tekintetbe ye"szülk. hogy lU fo,IY8mőú.,ég majdnem az össze., milliszt.erinmoknoak Ibelügy, külügy. pénzügy. k~l'eslk('deleIDügy. földmívelésiiA'Y és népjóléti min:isztel1iulllok) \'égl'eihajió szerve. A békeszerzödésnak föntemlitett pout,jai, nem különben a szervezéssel kapcsolatosan felmerült kii.lönféle körülmények. de legfőképeu a hadihajózá,si és ka touai szövetségkö1iÍ. ellenőrző bizottsá ""ok által közölt kíyánsá,,"'Ok természetesen léuyege~en befolyásolták a m. kir. folyamörség szervezéséről, létszámának kiegészítés i módjainak és felfegyyerzésének megállapításáról szóló 1922. évi XlV. t.-c.-t. A törvény túlnyomórészt az entente ellenőrző
Képel,
(f
1927 il pri I i,~ I
hizol t.súgok ú Ilal kil'pjl':wtt l~ivill1~it!!nknak, r(,I~·1 Illl'g s rŐkl'l>jlen a l'o.]yamŐl·,é-g f('Jlr~zt\"-1P1 k,orlul!,z" 1"I!.lIrlilkl'1.J&.s('kl't l'og-Ialja JII,ssek, II )Wg'Y 'IZ l'''yos folyalllJ'cndeszell teendok ellalasuJ'hiusíloita. Érdeanes megemlíteni. hogy az úgynevezectt bé·h!';zerzödés milyen bilincseket rakott a folyamőrségl'f' iK A kényszer!örv6ny szerinL a folyamörség szemé lyzl't l' ,.szoros értelemben vett folyamől'"égi személyzet!'\' és se-~édszemélyz,etre oszlik". Az előbbiek egyemuhát é, fegyvert viselnek, ezekhez, szúrnít a felfegyverzett úszóegységek egyelll'uházout, cle fegyvert nem yhelő műszaki és hajós személyzete is (mérnökök. üzenI, vezetők, gépés:ilek, fűtök, rádiótávil'ászok, ::;tb.), kikuek száma a 96 tisztet és tisztvli:>Clöl, valamint 1524 fö altisztet és folyamőrt meg nem llaladbatja, de ezekből is csak 840 fő,t szabad fegyverfogásban kiképe-zni. A segéd.személY1.Jelhez tarlozna.k a fel nem fegyyerzeLL úszóegységek műs:ilaki és hajós személyzete, továbbá a kilJárólag irodai, gazdászati, számyileli, stb. teendőket ellátó szerződéses polgári a lk alJl\azolt ak. ak.i!k sem egyenruhát, sem fegyvert nem viselhe
folumllőTségröl .. Az öl'jál'ónas~ácl-csoport m~ncthe'1l.
1927 áprili"
....
l.
CSEN06RstOl LAPOK
153
-
:~
J(épek a !olyamörséo,-öl: A Kec-s":emét örjár6naszád hegymeuc tben (ár ellen).
2 urb nagy, de legfe~jebb 20--30 toomás mmorcsóm1k, legfeljebb egy-egy 47 mm. ágyúval és egy-egy géppuskávaL 10 drb, egyenként 12-20 tonnás motorcsónak ágyú nélkül egy-egy géppnskáyal. Az enteute álta1 kiküldött biwttság, mrnt IMjnk, a békeszerződés 120. cikkében engedélvczeit 3 ('~y;;é~,'t 8 drb őrjárónaszádra emelte fel,'s awnkíviiJ. ~i2 drb feJfegy\'erzeti motorcsónak tartását is eugecmjJé"zet és 1,éunkcdé.s 'IWi!" ilkailályozása, a hajófOl'galolll elle"Ől"lése, a pod- I:' kikötöl'l'odésze! gyakorlú,~a, a lwlálSza(, \'ízivailásztl( es fürdé·s (>llenőr7k-p. nemkiilÖ1l1",n azoknak II leenlWklll,k az r,lláiása Illl>1)'!'1 már f"""úll<'" YUh,")' később hoz""d'" tiirYéll)'.·k 'és ]'(:nd(·lrój('k fl fol)'a ,"őrs ég 11l11,\s!cöl'(oh" ululll"l<.
Megállapítja toyábbá a rendelet a folramór.ég s7;emvezciét is állalában. A folyamőroég legfőbb ható sága a belügyminiszter, vezetője a folyamőrség feliigyelőfe, aki a folyamőr swmély:oet fegrelmezé<.ét végzi, szakszerű kiképresét irányítja, feladatát képezi továbbá a folyamől'ség végl'eohaitó szolgálatának ellenőrrese és a s"'€mélyi való ügyekbeon jayaslattéiel is. A foJyamrendészeti és igazgatási ügyeket a belügym ilniszteriu III kebelében felállíto t t fo lJ"am rendé,zet, osrlály inté"';. A folyamőrség ba(ó~i jogkörét a nl. kir. belügynún.isztel· a m . kir. révfőkapitányság útján g3"akorolja, A révfőkapitáuyság másodfoku hatóság. élén a m. lcir. rédőkapitá1JY áll. a.kit az államfő ne\"ez ki, székhelye Budapest. A folyamőr,ég hatáskörébe ntalt hajózható \'izek mentén, hajózáSi és rendészeti szempontból fontosabb helységekben elsőfoku hatósági jogkönel felruházott ru. kir. révkapitányságok vannak - hol a révkapitányságok nagy területénél fogva sziihégesnek látszik a réykapitáJlyságoknak l"é\'kirenclelt.ségek vannak alárendelve, az utóbbiak is hatósági jogkör! lútnak el. hacsak feJállításulnJál lwlÓRági jogköriik lleolU kodátoztat.ott. A folyamőr.<égi szolgálat sikcTt>s eliMás" eéljúhól amennyiben szük~égesnek I:ítsz.ik úIJandó, \'ag~- ideiglenes pal'tiőrségek is relítllíthalók. ezek azonban hatógági jogkörTel lIelll I'Uhílzha(ók fel. A l'entomlíiett rendelet IO\'lJhbi ré-úlll'" " fol) "!llőrség soomély,"",ltÍre (szorosan "'~(.( fol)':lmilr,égi l'S .egét!szeJlllé ly ze t) az iskoMha (taufoJyaulOha1. " i'e-gyvel'- é~ löswl'l'aklál'akl'!l ti.~ y.!g-iil a folyalllöl"~~ ' hez való felvélt,1 re tarta lUHI z még n',zkt i II t.izk.,tl,;,,,,kol. (1grnllc~a k II foly a.lllőr ...e-~.d t Ö1'\~l~H~ Yt.:'·g-l't\ha.ih\ ,a ként arIatoU ki, n lll. kir. kOI'lIlún)l,nk ~:l'jn 19~~. ~1. K <~ rendple(p, anH'ly lIng-)' j,\bnn rl'Hikli :17, .'lóhbi "l'tlLkl"tI)pn foglaHaku(, dt' .'z.'nkÍ\'ül Illl'g"úllnpitj" :I l'
CSENDÓRSÉOI LAPOK
t .",,4
"Ihlllillt !l r"I":l1l,i;r,,;g :Ilaknlalaillnk ~)\,:l'l 'al''''I'~lk ~ lr . l t ~1A\St.'l'l' ,,'[ ph.t. \nh\1uin.t :1 r-' (.'llh,' b' l \\"" :lll\:Hn l1g:~t\· \. II ( '1 -" m'I
,
..... ,
•
t
t
•
h'I',iih,tiÍl!'yi ..', hiillklii.hlg-i
-
•••.
1,'klHll'lh~'ll a m, ..ld~;, ~1'k~'L
(ll' ... é"!!Tt' fl'1\nülh\ ~ ",~\h:Hy()k nYl'l'ut."I.k cl'iclcllUSZ,{'lll u . .l 111.1 zú ,t, . . . '.1 1 )",. ,Ili mi,, t\·1t'llllt~"1lI ,rOnul'~I,
'l'nj,;k,' z.t:l til'lll
H:".,
:
,
.
sz<>l)ralal li t,'rüll'l"11 II hn,l'lZa~t .el'ln,to !lUH (}:
d,'ltt "kl fl'l n
r,'b nllll'I'IIlk,'ZI'I1
t"ll...!!"~débt\Zl~..;.i h~l·g-Y~llú .... ~)n. kÖZ1~nzg·ai nsl hl'Júl'a~on ('s
heh , zíni ' "I'ml\'11 l'l'sz\'t'ld; , 1" 'lIOJ"l?:I' \lIeg'klölt>,!, . . -. t. ~ ... 'l ''lk'ld'ih"k ~... 11 é.s .. cHt".·o • . tlasn, n. ki,,'íziút kitÚ z·és,'. ill"t",' n ktluzcs " t'1l0rZChC, " _ hajók, us;:úmiín'k , hajóá lllHnások he1'('nt1~zesen'i~ t', fcls~l'rplés~1H'k közbi:!.lonság-i SZt'Ill]lOlltbol va u '11l'nöl'zcsP: " . ú.,zómih·pk kikötést'ul'k l'l1t'nol:~t'sC: , ,_,.' , haiúzú,i l'ng-(',I~b'e"l'klH'k, ha~otll~aJdonos,(),knak "C:" 'lwk ;iszÓmüninl'k. toyúhbú n képes,llc~l IUIJ<;JYCzetok;It'k. \'ulumint n YÍ~lj:íymüY~~nek nY,llv,antarla,~;, ' , . . az lÍ'
...
•
.•
őrzése'
kikötbi és tá'l"ozá5i t>ngt>uélyek megadása; forO'almi zayar é~ balesl'tek esetén intézkedés; hajÓzási baleseteknél a felderítő eljárás 111cgindí-
tÚ:-;H;
_
Tiajók utasait vagy rakományát - fenyegető yc,zéh- eselén a yétkes közegeknek a szolgálat alól "aló ielfügge,;zlése; parifelügyelet gyakorlása; csónakok, lauikok, sth. J\yilyántartása és azok ellenőrzése stb. , A közbiztonsági szolgálat ellátására a hajózhaló vízen. a kikötőben és a hajóállomáson általában a rév· kapitányságok mellé kirendelt folyamőrségi vagy államrendőrségi relldés7..€'ti köze.gek vannak hivatya. mindaddig, míg az illetéket; parti l'endőrhatóság vagy közbiztonsági szerv a további intézkedést meg nem tebeti. A folyamőrs-ég- közegei állal yégzett rendőJ"Í természetű nyomozásoka.t a révkapitány irányítja; más batóságok megkeresésére ilyen nyomozásokat csak a hajósszemélyzetre és az utasokra vonatkozólag foganato.,ít, Ezen szolJrálat keretébe iartozik toyábbá: az lÜas é., úbleyélellemő rzés, valamint a külföldiek és khámdorlók ellenőn~ése a hajóforgalomban; más hatóságok kiküldötteiuek, valamint hajótnlajdonosok megbizottailUak tá:mogatá.".a; íkal'ha1almak rműszaki is igénylése és nyújtása stb. Az egészségügyi szolg-ál.Ll n vonatkozó törvények és rendeletek végrehajtásában, illetve a yégrehajtás ellenőrzésében áll, s felöleli az állategészs-égügyi iniézkedéseket is, A folyaml'endészel legfontosabb teendőjét, a hajó· forgalom ellenőrzé~t külön rendelet szabályozza, Ez a rendelet nemClSak a folyamrendészeli közeg'ek {t'endszerint folyamőrök, vagy a l'évkapi.tálly~ágokhoz be(,sztott rendészeti közp.gek és delc>kt.ivek), hanem n.z ii""zes más hatóságok: a népjóléti és munkaüg'yi luinbzU>r, földmiyelésügyi miniszter, a lll. kir. vám· kazgn.tás é, a m. kir. Yasuti és hajózá,;;i főfelügyelőség k;jz.egeinek is a haióforgalom ellenőrzésé"e,l kapcsolat<J~ tee'lldőit. illetőleg eljárását és együl,lműködé:.;ét - lenyk..dbt. cl
1!1:l7 :í )Iri Iis l,
1\ I'PllI1PI..t, )'{'s/,l"«'''''1I inl"",I\I·clik kídfJlli;'I'I~ ll. kiil riíllli ,iswlIvlatlwlI kii1,ll'kl'iléi: SI.f>l1lély, \'0111:11" PS ;iI 111 ,'n li (tl'tt.II·... it) II:1júk l'llpnlíl'zé"éYI~l. I1I"JIIldlIÓlI!JPII ,l " I · . t,ro" I . 1:1.10 OSl'J"O _ . . . 1 A hajóldHél'l,I,'1 pg'yres",t ;Ir. ,illau} l')'!lpk"llIl'k lIIf'g-oy{,,,n, llI:í~l'l~Hzt ;1 linjúzús gyors 0' ZllYlIl'lalall il' hOllyolílÚ~l1uk hi:olosíl:í";1 é" yég-i'il az ui.a:!.", kö",i}lls,;gél'r1!'kéhl'lI lehet allwlJlI:I.znl, E szolga,l atot 11 lia III l'plIllbszell Hzenllmnl))1Í1 a rolY~IJl1ö1"lég l'l'nr1b~zpl i. V:llll' jöndé;ki R7.;CtUlPOlllhó l ppuia- a vúOliga7,gatús kijzpg'l'i lúlják l'l. IIajókí"él' C'l1, a horgollnyal Pf.;okra és ~ zálogolásra tarlalmaz l'é.szle-tes i ntézkedésekP't. A bírságolásra yonaLko:!.ólag n. rCludelet kimOlIllja, llogy a r endelet ell('i]! "élőket - az uta,sokat kivé\'€' aUlennyiben a cselekmény vagy mulasz.tás stí.lyosahh beszámíiáJS alá nem esik 96 pengő (1,200.000 K)-ig tI'!'jedbető, azonna,l lefizetemlő l'endbírságban lehel 1'1· maTasZJtalliui. Annel\111yi ben a Ib írsá,g behajlhatósága ,ké,tséges, vagy ba a megbíl'ságoH 15 napon belül nem fizt't - a l'évkapitányság a bírság összeg-ének megfelelő ért.ékig záJogot vehet. A l'évkapitáiIlyság marasztaló hrutározata ellen 1~ napon belül a révfőkapitánys:íghoz, ennek marasztaló halározala ellen n. belügyminiszterhez - mindkét eselben azonban csak bh'tokon kívül l ehet fellebeVIli. A be nem fizetett bíl'ságok - amennyiben zálog nem vélelett, - közauók módjára lesznek hl'hajtva; rologolás esetél1 a zálog elárverezése úljá11 történik a bírság összegéuek behajlása. A folyamőrség szolgúlatát szabályozó rendeletrk közül megemlítem még az 1923. évi XIV, t.-c.-be.ll becikkelyezett Duna~zabályzat végTehajtásaké
1~27
április J.
CSfNDÓRSÉGI LAPOK
l.:;ő
J(épek a folyamörRégröl: A Rze{Je(/ ől'jál'ónuszúd.
Bajával és Kalocsáva.l, rádió összeköttetést tart fenll Buda.pest,tel. Ugyancsak rádió állomása van mind· egyik őrjárónaszádnak, s fels7-erelés alat.t áll több, így a szegedi és balatoni révkapitáillyság stb. rádió· álJomáJsa is. Rendkívül fontos ugyanis, hogy a köz.pont haladéktalanul éntesüljön a folyamon történt fontos eseményekről. Szá.mos megsérült (7.átonyra jutott, léket· kapott stb.) hajó és uszály na.gy értékű rakománya leit a plllSz.tulástól, vagy JegaláJbh is az óriási károsodástól megmentve azáltal, hogy az eseményről szóló jelentés mondha.bni percek alat! a hajóváLla,lat-ok központi vezeWségének tlldtáTa adatott s nzoknak leg· rövidebb időn belül módjukban á.1l0f:t a folyamőr8ég híradó vona,Ján át seg'élyhajók stb. irányítása iránt ildézkool1i. Lelkiismeretes, pontos szolgálai és nagy gyakorlalot igényel a kisvíziútkitűző, nemkWönben a térképész szolgálat il>. A moorét gyakra,n váHoztaió folyónak éber .figyelemmel kísél-ése, a lll{'del'\Táltozhoknak, 7..lÍlonyképződéseknek idejében való fpli,merése, fej · vétele, kitűzése (jelzése) és jelentése, illetve ezen munkálatoknak ellenőrzése sok balesetet. allyngi kárt és emherélet áldozatoi előzött már meg. Meg kell még emlékezn em az ú~zóegy-égek ve7kWiről és derék harco,ail'ól: a kormányosokról, liizél'ekről és g&ppuská6okról is mert mit ér a kiyáló gépé~z, a kitünő rádiós, a kifógástalan kitűző, ha nincs biztos ktzü éle!'; s7-emű J{QJ'J11án~~ os, nincs kHünően ldké]lzett. az ";'anlii pOll10 ...:;ság-ái u ' · u(.>,g-yako)'o]1. tüz,éJ' é.... g'éppu"ká, akiJknlek 3.e,]véQl~Va"1 az e,züik, sz0ll1iik ,'>;.. kzíviik, R akik 'a pal'ancsnoiwk &s v('zényló ti"z,tel, nkurutílt a I.al'cha n ügY""'ll ,-ég-J· .. hajU>! t ha jún.üvpl"tckkr.1 (ma · nri\,,,,.) .~, j/Ú i,'ím)".1I11 liíZ7.,'1 kPJ'l'~7,lii1 is 11Idj{,k \'illlli.
Egy egész különleges szolgáJat ellátása hárul még a fo]yalll'őrségre: a !>uv;Í,rsZOI!gálat. Jelenleg ugya.n.iB egész MagyarODSzágOJl coupául t!l. folyamöl'ségnek nw.nak kiképzett !>uvárai, akLk a felmerülő yí7.alatti mUDkáJatok elvégzésére sziilkség szerint a polgári la.kos.,;íg, magámválJJala~ok, vagy más hrulóságak megkeresésére koi ~esznek remdelve. iEzen sl'Jolgálat is egyike a legnehe7Jehbelkmeik, mivel abuvár sZCl"\'ezetét nagyOll igéllybe vesz;i., egészo;égM megtámadja; nagy testi ráterme Ltséget, ügyességet, kHlltrlási és leleménye~o-et kivá'n meg, mel"t sokszor a legneheze bb és legkomplikáJ~abb hosszadalmas nl1ulkiuk,lt kell a ,'íz a.latt " ll.,.b';z buvM"I.'Uhába"l, gyaikran jéghideg zajló "ízben eh-égez:ni . Látbatják csendőr b"jiin."aim, hog~~ a folyam · őn,égi szolgálai nagyoll sokoldalu. A folyamrendé,zeti szolgálaton kívül, melyre mint a c..""lHlör bajtjle:-ztésél. Ta lAlI érdekel ni fogja olvasóillllll, hogy III ik~p('n n\ll a folyamöl'Foég
bf?lLl:öőLeg
nHl.g·sZ<.'l'\· ez\~~.
mikép('n fl) )yik a
kiképzés - miképen I(',z a tohOJ.·zo!l fol)':1111,il'hiil tisz· tes és altiszi, aki tt7..tán a r()lynmöl'';;~g' na~:o géJ~zett\.. bell megállja II n eki ki,ielöl! hein' !' A folynmö,':;;ég' ~1~1l a h('lii:.r:rlllil\i~7. tf..},1'1l(,.k ~l1:.1 · I"endl:lolt lll. kir. fo)ynlllth . . é-g p:H·:.llle"'IH)k~\!.!· üll. A POl'a11csl1oksúguuk jelt'nl,'g' ~ (jsl,tn"l1nl',nok" r·s:t l'nl l':t ra It l'sl\\lk i ha t Ú.... kÜl'l·c.l hi", A fol:r:Hnilrslí JJ.' p:ll·ul11' . . nok"'úgn:lk Y.lll t ovú hhú H lil 1'('l\dp,!n' :l ro ly :l1H(ll· .... l·/.! rad h)j ... k'll:ija is. A hlljl')zu~i nl'i'l.túh-pnrnll(.· ... 1\ok ...ú~· al" ... .1. túl~ ;li : \l kurtIlÚll~O ,"' -. n tiiz")'. u ki ... ,i "i. kili17,() ~~ ... t~\ l· k\.\I'~~,... l.·1 1\
"
;.,\
hínl,h', {,_
kikiii"
:1
('g-\ .... ,~~y~k,
~d",,·tid)nk
"" y,"g iil
Il~
1'1-'1,'\
" :\ z \}l"r ..í . . ~l\. . n1j pnr:\lh· ... 1\(lk\oi:l~·lt:1k k,l'{ s.zú'l.:1l1n\ all, nnwln'kk,'l ll"" Hntl:l]I"stC'n, lIdnt Yillt'k"1l a. fol) mul't"'nd(,.,~\ti ",~;I~.!'.d~ltPt 1o·1I.i~1 ('L ;l , l\"\\\k':lIl1ili.ll1ys:l!rql~ ,.:('IlI\\' ~ . '", b \ 'l' khiil \'1'0:"11) li. Az on./I,'zlt,al,JIHlk \ '[1,11 ahll"lhkh,. m,'~' 'I h:il'l'lIl ant,dl'lllli ,,,"az,ld IH, (Dlld.lPf...... t. l~y\H .. ~Zt'~t'c.t) . . . ll,'
. !. \
r,\h';llllÚl'~\;g-
ll:l1'anl'-..nc.tk ... ng
I':ÜIIlIZ:11lh":11l 111 it k li.1i k r-raki ~,)b
1927 Úr)IJ'iIIJ04 I.
CSEN06RSÉUI LAPOK
l1!l'lllt'!
all",r- l'!!'
l.~.-..
:1
l,,~túly, tiirbo~ztúb.
a
úll.
!lH.·lh~tl ..
J~lInitt"'..Y
kir. lol)-n llll!1'Sl'l!.'
1,lktÚT:li'",Hl\',b
P'I1':lIll'~IlOk:1
,,,ll: " III ii -:w k i
.. 'il T,
11111-
n'ek ,.'Ien .Ipll\lllt'.g" a
F'~('n ~.z(,l'"n~k
g':1ztla~[l1l
;1 ,oszt.IJ1~:,a (ls",t<11y es a lllU.
s .. ki •\ f,.lyaI1lÖl",,'g- szel'Yl'z('!e l\lég ll~,úi.g .se-n~ ,~Iak,u !t ~I llljl',,'n . .\Z idú~ ft>I,Y'lmnn ,t'e lS~l'll~E'gl, k~krpzeSl e~ f"l!'Yt'lllli okokh"l Szzé" nm t'>l'ybe vpve. melynek lenyeg:e az \ ol pa, hogy II IlI1jos és a l'l'ndpszet.i úgaka,l N,''YlUastól jt bban .'Ikülönít"t'. Mindazok :1Z alakulat()~, ~ll?le-lyek 'l ' ZOl't)$1ll1 \'t't~ l'('nupszeii szolgálatot t.elJesltJk ('gy :.n'nd~"Zt>ti o:::ztúly"-ba egye~íttet.nénE'~, ,mely ,mint a Tt'dlik'lpit,illy~íg relld~szt't,i yégl'ehaJto o.sztHl~'a, ~ f"hamöl'<ég P'll"lIlcsllok,úg!úl, ilIetye a haJózasI p:1l'all('.sllzeril1t az egya; alosutályok között szétosztják s az aJ.osztályok kebelén belül nyerik azután további gyakorlati és elméleti szakkiképzésükfft. Ez a t.ovábbi kiképzés relldszerint két évig tart és pedig úgy, hogya folyam őr eg)- hat hónapos iskola elvé.,""lJése utáUl a tiBzte,i l'endf0kozatot, a további gyakorlati kiképzés és egyéb külön 6 hónapos továbbképző tanfolyam sikeres elvégzése után az altjsZl1:i rendfokozatot érheti eL Ezen iskolák &, ,tanfolyaunotk. szakmá'k szeri!ll t más és más tátrgyakat ölelnek kl, de a lehetösétr szerint azonos szellemi ,- zinnnalOD ál~aDak. ,h ogy az egy,ll-S szakmák hát.l'ányt ue ~;ze
Az "(Idig' r('lso!'oll f(, ladatokoll kívül még Pgy nagy {plattnI. V{ll' II folyarnől'ségl'f': a tM1gfW é~z Ilpmzf"f]pk ul:ínp6tltisn é.s kiképzé,'lp, A kiizolnmltban bevonták az u'l()I~ó magyar k..rpshdl,lmi !Pl1gCI'jÚ l'Ó hajóról is a mag-yar loi)ogóL Nine~ JlI!ír eA'yeLlen Pgy haj ónk S<'m, amely magyar lobog(, alaH jlll'llá a teng'el'ekeL A hékeHzi'l'7i:ídé" ('Ivette ugyan egyetlen kik ötőnkei FiuméL is, de meg VWll rá a lehp!ő .. ég, ., Iruláln helátJlMó ielőlI belli l meg is valÓf;ul, hogy ]Sl11pt szabad tengeri kikötőhöz jut,unk, Ez a körülmény, nomkülönben a kenYC>l'ükiöl megfosztott magyar tL'l1gE'l'észek agilis mozgalma, hogy egy új magyar kPre.s.kede-lmi tengerhajózási vállalat alakittassék, mely a jöyenelő magyar kikötőből indítaná járatait, új pl'e"ppktivtikat nyiLnak a I o lyamőrség s21ámára . Egy régen nélkülözött isokola.. tudományos él! t( ngel'ku!ató Ilajó f elszerelése révén, melyhez a szükséges anyagiak előtel'emtése iránt a közel jövőbe
..
~~~~~
Cig'ányok praktikái.* lrta: GERGELY ENDRE ny. á. sz:íza(los.
Ha a cigányok észl'evesúk, hogy a nyomukban vanna'k, akkor menekü.lnek. A menl'külé",nél a fő elv az, hogy ahány, annyifelé, ü>dlát lehl'tőleg eg}~en kint. Tapasztalható ez akkor is, Iha elfogott Clgányok menekiiinek a járőr őrizptéből; hirtelen nagy sival/kodá."'sal futásnak erednek, minde-gyik má.;;más irányban ~zalnd teljes prejéhől. így a járőI'l1ek rendeHen CHak két tagja nem :;zaladhat mindegyik után, sőt, ha - indokolt e.'leth€!Jl - tlizelne i,;; utánuk, csak egyeTIkint vehe1i őket célba, közbe>n pedig a táNolság mindig növekszik Ll csE'nc1őrök éB fl cigányok között, alkik közli! l>gyikmásiknak köz!)('l1 elrejtőznie is sikerüllheot. Egy alkalommal egy három főből állott járőr nagyobb számú veszélyE's cigánygonosztevőt kisélt, akik pál'onkint voltak ö8szebilincsehE'. A cigányok hittE'len páronkint szétsznlacHak, elE' obben az esetben hiába, mert az utánuk tüzelő járőmek sikE'rii.lt fközi.iliik többet eltlllálnia, úgy, hogy valamennyi újra lrezrekel'ült. Persze, ha egyenkint szalacll1atta k volna, ne>hE'zE'n, vagy SE'hogysem sikeriilt volna valam ennyit újra kézrelwríh'ni. Ezért ilyen esetben legjobb a párokat egymáshoz Hízni, így majdnem bizonyos, ihogy erlmenl>külni nem t.udnak. Ovatosságrn azonban még így ii; sziik~ég van. A marcali örs egy járőre egyszer 80tét hajnalon két egymáshoz bilincselt cigámyt kisért az örsről a vasúti ál}omásl'a, hogy őket a kir. ügyé8Z<'éghez szállít.'Sa. Utközben a cigányok a bilincs-láncot valaJlOgyan eltöl\ték, de a kE'zeiket továbbra is úgy tartották, n1Ínt'ha még össze volnának kötvE'. A já rí;r il sötétJ)(-'ll mindebhől nem vett észre senul1it sem. Mikor a vasúti állomásra megérkeztek a két cio'cinv · l en megugrott és il töhb sorhan ' álló "aHú " .t i l1ll\tt~ ko(',~ik alatt átbujva, elmenekiilt. A fentil.r/knek JlwgfE'le!ően cSE"lpkszenek cl cio-1Ínyok olyankor is, mikO!' a csendőrök mE'glepÍ'k 6ket. T1Yl'lJlkor is plső dolog a széjjelsZ<'1ladás. Ha "idegeu" 1
• A
,~zerk .
kÖ'lJll'llllooy
e-lső J'és7lét
III HJ
t suímllnk,b:l.n kÖt;iiltiik.
1927 április J.
CSfNOÓRSÉOI LAPOK
cigányok vannak az "ismerő,," cigányok tá lJorá ban akkOl" az idegeJwk a töhbi födözete alatt igyekeznek; ha csak ]l'het a látás ellen védő terepfedezet fl'lhaszná lá.'iáva l, t"lmenelkülni. Hasonló a cigányok eljárása akkor is, ha a karaván éppen úton van. Ilyenkor azonban változik a helyzet a szekereik miatt. Ezekkel kénytl'll'nek az utakon mararuü és így hirtelen nem ]'('jthetik el azokat az iildöző csendőrök elől, akik a !'zekereket előbb-utóbh elérhetik. Ezérl ilyenkor a férfinép a r-zekerekről leJb.etől~g észrevétlenül leugJ'ál és a terepen gyalogszerrel más irányban elnwIl(>kiil és elrejtőzik, az asszonyok ellenhen a szekrreken maradnak és igyeke2ll1ek a járőrt minél mes~zebb maguk után csalni, hogy annak figyehnét il férfiakról minél jobban elvonják és azok meneklilési irányától a jál'őrt minél messze bh eltávolít,sák. Bárm€'TJnyire tisztában legyen is a járőr ezzel a c., alafintal'ággal, még sem tehet mást, mint hogya szekerekei üldözi, mert a terepen mene>külő cigányokat vagy egyáltalában nem veszi észre, vagy, ha észre-
1ó 7
egyik-'m ásik ilyen cigány t elfogni, hát pz igen ne>l1éz dolog, mert igen óvatosak és ijgyp~ek. ~Jagam 1908-ból Baranya megyéből ~ 1909-ből 8omogy megyéből - amikor ott egész nyáron át valósággál h('I)'Jzsl'gett a sok cigány, köztük fegyveresek is, _ számos esetet tudok, mikor ilyl.'ll, csak af;.~zonyok kal megrakott, szekereik vétettek őrizetbe . nendesen az volt a velük követeit eljárás, hogy a IQvakkal pgyiitt áta da Ua k az illető községi elöljáróságnak ; nli.ntegy két hét mulva azután a szolgabirák rc-ndpsen l'lárvel'eztet.ték a lovakat.a felmerült tartásdíj fejében . Ilyenkor azután lllludig kiderült, hogy annyi pénzlik mindig volt acigányoknak, liogy a lovaika t visszavásárolják az árverésen. Yagy maguk árverez tek a lovaikra, vagy valami nemcigány segítőjük, vagy ők is, meg a segítő i,;. A segítőjiiktől azután átvették a lovaikat, miután az az árverésen azokat megvette. Feltünő, hogy az ilyen segítő legtöbbször mo/nnI' volt. 1909 nyarán Bal'Cstól északra az erdőbpu el menekiilt a c;;endől'ök elől több cigány. A szekereik az asszonyaikkal azonban kézrekeriiltek. A ~zekerek éR a lovak átadattak a barcsi közRégi eló1járóságnak,
I J
Amit 'l,issza kell szerezn ünk: Dés.
veitei.;; őket, azokat rendszerint igen hamar elve.~z!i a szeme elől. Ezt az eljárást olyan kor is alkalmazzák a cigányok, miJkor még csak tartanak attól, hogy csendőrökh'l találkozhatnak és vagy valami véghezvitt, vagy véghezvinni szándékolt bűncselekmény miaU érdekük, hogy a csendőrség előit rejtve rnaradj~na,k, illetve azt félrevezessék. Ilyenkor a szekerek az asszonyokkal az úton haladna'k, a rerficigányok pedig magrun a terepen, az utaktól kisebb-nagyobb távol'iágra. Ily ese,tben ,i s hamarábh akad rú a járőr a szekerekn', mint a többi cigánynl. Hu ez oly idő ben történik, mikor bűncselekmények miatt cigányok (>llen tényleges nyomozás folyik, akkor a járőr il Rzekel'eket az as~zonyokka 1 őrizetlH' veszi. Ezt érd(.rnes ,iJ; megt(>]llli, 1l1pr! a s7Á'kerek<,n [,<,1 i"nwdleW hiínjelt>k is lelwhJek, azuUín ]wdig a7.Rrl is, m(>rt a :;zekerekhez tartozó, de kézn' npJl] keriiI! löbbi cigány a szek"l't'k iírizelli(, v~tl'lév<>1 llH'g , 'illl fosztva mindazon (·lőnyökWI, l1111l'IYl'kpl azok lIl'klk lIyujthatnúnak (é lpl"Ull, gyor~ m()zgá~ sth.). 'l'o,·;ih!)Í1 miért i.~, lIH'ri az elfóza'k!adl eigáJlyuk meg ~zuk1ak ki~érelni, hogy éjjpl a siwk .. rc'kPn mara!llakk1l1 (·rintlwr.RsIH> jU(] 1 1I~sal1ak (,s I.!zÍ'ri 11 sZl'kprL'k köriii J:;Z
az asszonyolk )wdig 11 kapo~wári ki r. ijp;)é~z"C>p;lIek. lilivel két héten belül az t'11llE'llekiilt cigányokat kézrekeJiteni nem sikelült é~ így az ll,,-,zonyokkal szem ben SE'm állott rl'lld{'lkezésr{' l'1('g'E'I1<1ő hizonyíték, a kir. ügyészség 15 nap muh'a az 'lsszon~' okat úgy déltá.jban szabadonbocsátotta. A cigánya,,;szonyok, akiknek sem elfogatásukkor, sem szabadonhocsáttatásukkor egy fillér pénzük R('!11 \'olt. músnap reggel a Kaposvártól jó GO l."In.-nyirl' fl'hií Barcson voltak és ott az éppen akkor árH'rl'ZI'lt lovaika l visszav,1sárolták. lTtközbl'n f('ls:wdté.k \',dahol az eldugott pénzük,'t. A cigányokná'l csak l'itkúll k~lH't jelentéhn.,·,\hh pénzösszeget üllálni, és mégis \'an pénzük, ha ~ziik ségii.k van rá. Igaz, hogy valam i jó módna k 11l'll\ ö rven detlH' k, dp mégs('jl) olY,lll koldusok, mint azt álialúhan hinné az ('1111)('1'. A nagy r] rOllgy(l~il hh ruha, a Illi 1l,,1 foll.,w!t;1 hb ~;í !t)r ~s HzpktSrponyvil lllind (~~upa z:-:I..'h, 1l1~g pl\tlig- :'\lk1<'gJUlgyohh r;1\' :l~zkod;i~~;l! <\lk,;~ z ill'tt Z~l·h.
SZOl' 11
I h' magn :1 "z<'k"r ("" nl, maIn I<"'ií <,gyC>h h.lll\ti tli' zt) i, igl'll ~()k nlkahllns 1'<'.ikldJ('II., <'I ,wlg:íl, 111'111 i,
,..
CSENOÖRSÉOI LAPOK
~
'zl'h'n ;1 lll;lg,íll ;1 tt'::. !en tnl;ílható l'cjLck~ hl'1\"\'id·"l. a1ll'i1YI'1I l'h'líl:1orh:lIl n nők nenll ~l\.i·\\•. \ I,lt ,.,,\'1: h,lg~' :1. utúhh l'l11 lí tet t lll'lyen, l'gy l·I..,.:ín\n~ .\)n \ núl 1~ (\<11'1111 l'zii:,drol'into~t t,dalta,k \'g~' ph\):, kl'lld\ílll' l'-"olllagoh·11. Mind l'Z il ~ok ]'ejtl'k';l'i" pl'nz l'l l'l'jt<-srn' i" igl'l1 nl k<1 lma". ne rellJes(,~l Illrg. "','Ill :;wkták a p<'llziikrt lllHp;ukknl hordanI, lIwrt akál'hog"Y1111 !'l'jlik is ('l, igilz<ín alapos 1l1oto:í~al l1lL'g' l~,ilet t<11<Ílni. A pcSnziik, továbbá a még p•..'nzz'; lll';n tett értcSkl<íl'gyak a tl'rC'pell "zo~lak clI'dtYt' Il'll11i. }ijrdöl1 , mezőn, kÖ\'l~k ala ti, bizonyos fa'k ;11att a fiildht>n l'hí,wa, l11l;g pedig sohasem csak ,'0'\ 1ll'ln'l1 hmH'LIl kiilönhöző, l'gymiÍs·tól sokszor tX"ol,'S6 IwiYl'kt>n. ] nm'll Yl'sznflk ('-lő azután Dllllyit, ;1l1Wl1nYÍn' ~ziik:,.;égiik \'nn, ha il ~zii kség úgy hozza 11111!TÚ\'~11. llwll 11l'lnől k{'riilt elő a multkol' említett . nranYól'a is. Az t>gyéhfajta hűnjPll'ket, éll'lmü;zerl, n~~n nemiít, nem rC'jtik a földhe, ez"ket elfogynsztJak, átalakítják, de' főként C'leserflbel'élik. Különben is rendes :;zokásuk, hogy má r a lopáskor csapattóle>-apathoz mt>gy il lopott holmi, de nzonkívlil is .,;ok a c:,.;erélgetés. tgy azulán nem c::ioda, ha ,'ulamflly lopásból "zál'mazó bűnjelekflt olyan cigállyoknál talál meg n esendőr, akik a lopásnál ott sem voltak, Ehbfln a tekintetben általában nagy előyigyázatos· i'ág ajánlatos, 111l'rt még az is C'lőfordul, hogy valamelyik cigány nz általn ('llopott holmit bosszúból más cigány szekerére csempészi, aki azután uajba kerül, de hiába tagad, mert ki hinne neki; csakhogy az igazi tettesflk és a holmi értékesebb része nem kerülnek mflg. A lovnkkal C'gészen különleges eljál'ást köyetnek a cigányok. A járlatokkal elkövetett manipulációkra nem akarok kitérni, valamint bővebb e n arra sem, hogy hogyan lesz a jolbb lóból gebe és, ha eladásra k€'rül a sor, a gflbébó1 .is majdnem paripa, de meg kell említ enem, hogy a cigányok lovai, amelyeket maguk használnak, igen sokszor jobbak, mint amit mutatnak; teljflsítólrepességük sokszor nagyobb, mint azt külsejüwből következtetni lehetne. Hogy milyen ravaszsággal múködnek a cigányok cl ló kÖlill is, arra felho21ok egy megtörtént esetet. A hidasi örsköl'letben oigányok elloptak két jó lovat. A pécsi szakaszparancsnokság közölte az esetet és a lovak leirását a szomszédos jál'ások örseivfll a szok?t! módon, mivel azonban valószínű volt, hogy 11 clganyok a lovakat a Dunán át fogják szállítam a B~cskába ,"agy Pestmegyébe, az értesítés elment illmden dunamenti csendőrörshöz és minden Öl'~ állomás nélküli község előljál'óséÍglÍJhoz is, lel egé~zen Budapestig. Eredmény nem lett. A lopás után mmtegy három hétre egyik járől' annak a. községnek a határában, amfllyből a lovakat ellopták ('0')' cigányt vett észre, aki a járőr elől az erdő 'felé szaladt. A járőr utána sietett és az (,l'döul'u "átorozó cigányokra akadt, Több lovuk volt közöttük it két keresett ló ..is" alap?san lesoványod v~. Mig a 10\'akat a csendorseg mllldenfelé kereste a eio'ányok még a szomszéd község határáig sem v.itték ~l öket gondolván, hogy éppen a közvetlen közelhen fo"'~ ják ~zokat l~gke:rés!)bé keresni. A lovakat valÓ. ban at ~k~rtak. V!nDl a Du!,án, .de mivel két jÓhö'J5ban.levo 10 a clganyok kezen mmden révébznek ieltűnik, előbb le kellett őket l'Omlasztani hoo'Y a cigánylovakhoz hasonlóak legyenek. ' ;:, Különös érdekességű és eddig még igen ké"é~;;:' ;:::""
~.
J!'~7 ú.prjlifl
J.
f'l'ldrl'Íktt dolog u ()lgálllok ~ír:;zo lgálata: ,~nnt'k ('OTik ré"zc cl titokza los vClnrlorJelekkel valu llzpnet· kÖz\,('tílcS,;, a L1li ről azonhan 1Il0~t nrill , akarok l,}·. ~zé lni . •\. \'ándorjelC'knél ]H~ll1 klse.hl~ ti tokza tf)~s,.ag födi azt a móclszl'rt is, ampllyC'l a clganyok egyma..'lt \Ta lamiről gyo/'san érles}telli szoklál~. ~J?-nek a m~d. szernl'k a lő iulajdonsaga a rendk~yuh gyol'"usag, nmit méltán csodálatosnak llevczhctunk, mert n l'PlIdelke21ésükre áUó eszköúi'k csak a lovaik é::; a ciaját láhuk lE'ihetnetk. MindenC'selre fel kell tennünk, hogy ha il címzett messzebb van, a !hír nem közveHeniil hozzá, hanem csapattól csapatra tová?bí~va jut pl hozzá. Igy néz·v e a dolgo l, el lehet hinlllluk, hogy méO' az Ő rossz lovaik is aránylag gyorsan megle' hetik az egyik csapattól a másikig vnló rövide]," utat, de figyelembe véve azt, hogy a lovak nem álla· nak mindig váltásl'a készen, való~zínlí., hogy n gYillog-futók alkalmnzásának kitfll'jflclt i>zel'l'lJe van. Talán razérL is, mert az egyes futó cigány kevesflhb feltilnést kielt fu szükség esetén könnyen elrej tőz het. Mindenesetre bizonyos az, hogy ez a futárrC'ndszer nagy teljesihnényekre képes. Ehhez pedig h~t dolog kell: az egyik az flgyes cigánycsapitlok gyors felt.,1.1álása, a másik pedig nagy Iutóképesség. Hogya legtöbb cigány 'k önnyen szedi lábait, az bizonyos. Dc néha olynn teljesítményekel is leohet megfigyelni, rumelyeken méltán csodálkozhat az P1I1ber. M'a gam is láttam egyszer Pécsköl'llyékén egy fiatal cigányasszonyt hÍllt vinni, Az út, amit Iutv:l meg kellett tennie, legalább is másfél kilométernyi volt; ebből én legalább hétszáz méternyi úton láthattam futni, Teljes erejéből sznladt, anélkül, hogy a futás s~bességét osökkentette volna. És még hoz~á a csecsemője cl mellére volt kötve. Mosdós környékén egy cigány menekült csendőrök elől, ~kik utána lőttek volt. Mikor északi irányból a töltés közddH' ért, egy kanász látta, aki azonban sem a csenrlőrö ket nem látta, sem a lövést nem hallotta. Ez a lm· nász beszélte el, hogyacigányon, amikor ő meg· látta, már csak a gatyája volt r
1\12, aprilis J.
CSENDÓRS~OI LAPOK
m}u?ig ~H:>~van . .A.~ ~llllíteit bomlá.~t clösep;íti é3 a kétfele clgauy kOZO!h ~llentétet elmOssa - ig:1z, hogy csak lassan es fokozato;;au - az a körtil1l:.énX' hogy újabban az igazi vándorcigánY\Jk köZUllS kezdenek egyesek megtelepiilni. Ez ct me.,.te1e· P?I~s az~nbau. a fent említettől lényegesen J..%l(;nb~zlk, n~e~pedlg ab~an, hogy <~z ilyen ~llegtelepiilő vandorclgany tovabbra IS vandorcigauy marJ(l. Házat szerez ugyan, b'e nne is lakik de a vándo/"· cigányokkal összeköttetésben marad' és azok vállalk?zásaiban résztvesz. L~~feljeb,b csak az a kölönhseg, hogy a nagyobh vandorlasokban nem Vé$Z részt, vagy csak rövid időre távozik cl az orszáO' más vidékeire. "Vitéz Horváth Jónás tiszihel}ette~ nyomozásának leírásában említés van téve nagyobb számú olyan cigányokról, aki házat vett és mint "békés adófizető polgár" él. Ebből az hít~zik, hogy ma ily~n háztulajdonos cigány sokkal töhb \"3 n, mint régebben volt. Hogy ezek ma milYl'u okljól v~z~k a házat é,~ milyen életmódot folytatJlak, nem tudom. De azt tudom, hogy mintegy húsz évvel ezelőtt az ilyen háztulajdonos cigány még igcn ritka volt, és akkor még jól meg ll'he1Jett figyelni azt a folyamatot, amelynek következtében a cigány házat vett. Egyik-másik cigány ugyanis a killonböző zsiványságok, de főként lókötések következtében számottevőbb pénzre tett szert, megvagyonosodott. .\z ilyen azután, részhen azért, m~rt az á}]~ndó haj~zát megunta, részben pedig azért, hogy a csendőrség előtt háztulajdonosi minőségével takaródzhacisék, bázat vett. Nem valami puh'it, ha'Ilem rendes z"ellérháza t belsőséggel. Tehette és tette ezt azért is, mivel a megszerzett pénze módot adott neki arra, hogy ne csak 'kizárólag bűncselekmények elkövetéséből éljen. Pénzét felhasználva, hivatásos lócsiszárnak csapott fel és nuut ilyen, szabályszerűen \"ásá1'01'1, lovak adás-vevéséveJ és cserélésével foglalkozott. Természet.esen lopott ló is került a többi közé elég. Sőt éppen azért, meIt nem lopott lovakkal is kereQkedett, jobban tudta a lopattakat is értékesíteni, miJlt sátorlakó t.ársai. Ezeknek továbbra is tálsuk maradt, vándorolt is velük. Igazi vándorcigány maradt továbbra is, ami még abban is meglátszott, hogy hogyan lakott a házában. Mert magába a házba legfeljebb csak télen ment be lakni, különben nem bírta ki a zárt falak között, hanem a ház végében felii.t.ötte a sátrát és szabad cigány módjára abban lakott. Hogy a mostaniak is íg) t.esznek-e még, azt már nem tudom . De hogy ez~k tS megmaradtak az igazi vándorcigányok tagjainak, az vitéz Horváth Jónás tiszthelyettes nyomozásaiból nyilvánvaló. Hogy azután ez mindig így marad-e, hogy nem fognak-'t' vándorló társaiktól la6sanként elszakadni, az a jövő titka . Ugyancsak a vitéz HorváJth Jónás ti~zthelyet tes nyomozásának leírál'ában va.n ell;lítés !éve alT~l i8, hogy éppen ezek a (bal'anya~) haztul::1J~onos CIgányok Oroszországból jöit~k V1S~za! ahova :mnakideje.n Rzüleikkel vándoroltak volt ln. Igen erdekes vol~1a t.udni, hogy miért )á)'ta~ ki. ~ C'i~.ányok Ma/.,'-yaror,;zágból ()ro~zon;zaghil eB mle):t. J?ttek Onna!1 lJlegint vi~sza. ]g'~lZ, h0.€P'. ~~nn.~lkmJll(}lg o}yan I:I~ gányok, akIket vando]'la~1 osztonuk ma,;, tavolallln on'izáglHl is elhajt. P,íris mellett. I~ akadtak (1)'1111 cigál1ykaravánra, anwlyuek a teJ!' magyal'l;l lu<1011; II g")'''J"c'lwk milI' 11 <' 111 tud t.ak. lJ" ;IZ "[I)ll' I I
1 .';{)
Or08zorstlágba irányuló vándorlás tömegel-ehh é, azért is érdekes, meri a cigányok onnan ~lijb],-utóiJb -:::- amint Játszik - legnagyobbrészt megin t vis"zaJonn~k. Ennek a vándorlásnak az igazi oka ismeretlen, azt csak t.alálgatni lehetne. Baranyamegyében, DZ én, 1908-han sz~rzett tudomásom szerÍlJt, már akkor is voltak cigányok, akik Oroszországot ~ár megjárták. Sőt éppen abban az évben igen ~()k CIgány készült ki oda. 1908-ban ugyanis a környezetiikbt'n erkö]c~i romlásnak kitett és ziillés11ek indult gyermekekre vonatkozólag akkor kiadott törvényes rendelkezé seket a pécsi szakaszparancsnokság acigányokkal szemben akIrent szerf'ttc volna értékesítenI, hogy azok gyelmekei erkölcsi romlásnak kitetteknek é~ ziillésn~k indultaknak nyilváníttatván, tőlük e1::,z("· dessenek. E célból megkereste a szolgaiJírákat, d,· azok a kívánt eljárás elől kitéliek, mégpedig azzal az indokolással, hogy még nincsenek olyan intézmények, amelyek a gY<'lmekeket befogadhainák, ami igaz is volt. Az akkori pécsi járásparanc~nt:k azonban nagyot gondolt és - hogy legalább az ő cigá:nyait elriassza - elhiresztelt.e, hogy cl cigányQlktól el fogják venni gyelTIlf'keiket, még jJfeuig június vagy július valamely meghatározott naiJján. A cigányok ezektől a hírektől valóban megijedtek és sokan közülök kiváltották útleveleiket Oro~/o országba. Magam is többet láttam. De az elindulá~t a járásőlmester minden sürgetésére is csak egFP halogattlIk, főként azzal az indokolással, hogy mnrs pénzük utiköltségre. Abban az időben én is ~ok cigánnyal beszéltem, akik kérdezősködt.ek, hogy igaz-e az, amit a járásől1mester mond. X em igen akart.ák elhinni, de mégis komolyan tartottak tüll". Ekkor volt módomban látni, hogy milyen nagyon ragaszkodnak a gyelwekeikhez, ami ugyan nem csodálatJos, de ilyen félvad népnél mégis elégge meglepő. Sokan gyilkolássa l és gyúj toga tá.:-:sal fC'nyegetődztek arra az e6~tre, ha a gyermekeiket. elvennék. Közben il járásőlwester ált.1l kitűzött hatál,idő elmult és a cigányok ittmaradtak. De, úgy lát.szik, mégis voltak, akik az úU"vel"iket felha~z nálták és nem lehetetlen, hogy azok az Oroszországból visszatért cigányok, akik~t vitéz Hon·iítL J ónás tiszthelyettes összefogdosott, éppen azok 11 gyerekek, akiket 1908-ban állami nevelésbe "étel fenyegetett . Ebből nem akarom azt a következtetést levonni, hogy az akkopi tervet jó volna felújítani, ami sok nehézséghe iitközne és c"ak jl,"ondo" előké szítés mellett és csak fokozat.osan volna kersztülvihető, d~ mindenes~tre gontlolkozóba ejti az embert.. A pécsi járásőrmesternél gihresdJhen ri:1~z totta el a cigányait akkor &; a kövebkl'ző .éYl'~b~:n Bernsooiitz József járru,--<ínnester, n(1gykaIllZ~<1l J<1rásparancsnok. )Jagykanizsán és kömyék{'n (Ilyan · féle cigányok o'arázdálkocltl1k, mint a fl'ntl'hh t'lll ' lített báztlllajd~n08 lócsisz:.ír-cig<ín}ok. !<:l:l'k n!?~~ ban főként fegyw/"es ra.hlB;~"al fogla Ik(\z~a k. 1:;ulo: nösen a SOlllogY8Zl'ntJ1Hkl~ és Bagolazal1l' k
\927 lipl'iliH I. t ,I(}
CSENDóRstOl LAPOK
lilik. 11;1 <'I~\" I·i l.:;í\\\ kt' l'I'kl'nll!, 1~'gtiill ht·h·kln vált;\\!;I ;1 1;;;1 ;t1~ó k:lrj;i!ln, hop:) : X{/II.11krlll;::sa . •\z: ih \'1\ \'i"';íllY aZ\lliin Il'hl'",!1I'nll~ \"\,\1 h"w .. \1. or"i;íg h;i~l\I\,h rl'''A'n kt·dill il:' k01. rl', 1H'1\1 hn~zn,i1L ,,\'11\ h;\lni" n~'\. ;;l'tn kl'l"I'''1.lh'Yl'l, n;lp:ykani z;;,l i volt, l,tt ft'li::-Jlll'rkk. ('"a klto"'\ l~n Pg} p,;l'I rll! "lIlII halIl,1 (;\1\\, Iwgy l'gy il) l'll "'illC'p;.il'\;wll ('ip;á ny kr1.rl'kcdil( nl!na. l"p:y lnt;;zik, hogy mind kilJu.idosoll .::;zleldl'k rö"id leü'ása elC'genc1ő volna. Ilyen l~"zle!eteket akkor is ~okszor lehet szerezni, mikor tulajdonh"'éppeni ny01l10z<'Í.s nem is folyik. Közléosükkel azok közkinccsé yálnának, sőt az is lehetsége", IJ\lgy idő,-el bizonyos re-lluszerbe is lennének ösz::;zefoglalha ták, ami, hogy nagy haszonnal járnn, l,izonyításra nem szorul. .
_ lfiHz n IH'\-I:í!,1:1 ('Hllk :t knt'Hik h"l olrl;diíril szögrzhrl6. _ Jól van, maj(l Iw,.;zpl(·k nz III U·zí;v i' I llwndja ~\Z örrgvhhik, lllPr! t·z(·k 11 Kzpkt' rpk " p:1[Hlk lallyájáról jöllt'k. iköl fl, fiatal ('i"pudíjr, hogy 1I.i clolg()lÍwt ha'II ,.; ('I i,.; ~(~zdi a. ,k{>rc~f'z~köd('li!, hogy hol van a pallok 1anyaJ:I.! Mlert hIVJuk <.lz! é1nnllk~ Ki az intéző l !;th. Még üihh 1<érdést is intÍ>zp!l volna, de a járől'vpze{.ő köz!>p;;z.ólva odamnncljn: Majd megtud minrlpn!, ha annyIt fog poriyázni, nun t &11, kiilönlJ!'n az a lanya ott van me:;Hzr', a fák tól nem láti"úk, PH(PrP majd oc1aél'kpzünk. Ezzt>l _ mint aki már úgy io; túlságm;an sok felyilágosításL adott - elhallgat, rágyujt ki::; pipájára s ballag lováhl) úgy, hogy száz l épé.;;ről rú lehetett mondani, hogy' ('Z is rsak "muszájhól" megy.
Tanulságok a helyi és személyi ismeret lröréből.
A legkö~elehbi domhnál p1tünik a járőr, nem látni már a kalklétstollal. A nap mosolyogva néz az őszi tájra, mintha semmi sem történt volna. Hej! pedig nagy eset a mai nap, annak a fiata l csendőrn~k. Az első portyázás! S talán a jó szerencse is mellette léSZ és bevonuláskor parancsnoka nem vizsgáztat ja majd szigoruan a helyi és személyi ismeretből. Ilyet eset is van. A járőrvezető pedig bizonyosan meg van győződve róla, hogy olyan jó járőrvezető, mint ő, nincsen a világon. Pedig még l'gy próbacsendőrt sem l("het reábizni!
Gyönyörii őszi idő. Napsütésben fürdik. a vidék. Itt is, ott is, mindenfelé e-mberek, anunt szorgalmasan gyüjtik a még kint levő termény t, amint boldogan viszik haza az "élete-t". A le~sz~~b vénasszonyok nyara. Két kakas tolla s csendor Jon a községből a köves út mentén. .Mintha a napsugár is őket kísél1lé, ott hancurozlk meg-megcsIllanva a szuronyok on. .cl.. csendőrök lassan, komolyan lépegetve közelednek. Balról a fiatalabbik. Még szinte gyerek. Élénken tekintget köriil .. _ Nem is olyan régen még ő is ott dolgozott a mezőn, mint azok, az úttól jobbra és balra ... Majd a jelenre és jövő jére gondol. Magasztos hivatására: Ö a törvény embere ... Most indult első portyázó útjára. Még fülében cseng az eligazító parancs: "Tartsa nyitva a szemét! ~ e csak nézzen, hanem lásson is meg mindent s amit nem tud, azt kérdezze meg". Telrint is jobbra-balra. Ránéz jál'őrvezetőjére is ... csaknem megszólal, de mégis hallgat. Nem meri zavarni parancsnokát, aki megy szótlanúl, portyázik:, talán csak azért, mert kell. Pedig az ifjúnak eszébe jutott a kaosa. Ott feküdt megdögölve a község utolsó háza előtt. Érezte, hogy ez nem rend, sőt valami paragrafus is eszébe jutott, mel,. ilyesIDÍról szól. J árőrve-zetője azonban a dögot l,ába" elfordult, morgott valamit s tovább ment. Igy hat o sem mert szólani. ~ c."endeL szembejövő szekerek zörgé~e ZaYal"Ja meg. Egyszerre c8<'1k a fiatal csendőr örömmel jelenti felfedezését: - Ott azon a szekéren ninc,; névtábla! - Lehet, hogy a másik oldaláJ:a szögezték feleli a járőrvezető s indul tovább, szinte h~ra gosan, hogy a fiatal csendőr figyelmezteti őt. Ez azonban c.~ak a ff>leletet hallja, igyekszik tudá8át i~ megmutatni (~ ezért jelenti:
_ Részletesen kell elsajátítani és szi:inet nélkül gyarapítani, mert nyomozó s~olgálatba~ nem ?élköli:izmető! - így beszél o~t~tás alk''!,]n:a,:,al az 01'::parancsnok, mert a helyI e~. szem~ly! ~smer~~r?l folyik a szó. A Cs. 23. az UJ utasItaoomk koz~ll elsőnek jelent meg. Fontosságánál fogva meg IS érdemli az első helyet, mert az ebhen foglalt elveket mint márványlOO'be vésett .mara~an~ó figyelmeztetést kell szem előtt tartama mmdig annak a csendőrnek, aki a nyomozás terén eredményeket akiar felmutatni. Vége az oktatásnak, de az örsparancsnok ujabb munkára indul. Ellenőrző szolgálatba vezényelte magát. Kiszá.nútotta, hogyajárőrt egy óra múlva él már messziről látható két szőllőhegy. valamelyi!ren 'k ell megt1:j,lá:lnia. Addig a környék C&uh.l](''l1l sík, a szőllőkön túl hegyes és erdővel borított. A közelmul1Jban előfordult b űncse>le>kmények : el'döégé..;, erdei kihágások é.s kiilönösen szóllőlopások. A környéken besúgója egyik csendőrnek sincs. Amíg ilyesmikről elmélkedik, gyalogösvényhez ért, melynek! közelében a járőrnek el kell haladnia. N em sokáig várt. Jön a járőr. Jelentkezés után az örsparancsnok a helyi ismeretre vonatkozólag tesz fel kérdéseket. Kocsi- és gyalogutak hol és hová vezetnek '~ Hol 'Vannak erdőátyágások? Erdőkeriiló'k lakásai ~ Meddig tart egy-eg)' erc1ő őrnek a felügyeleti körlete~Kielégítő válaszok után a személyi viszonyok után érdeklődik. Az éppen előttük! levő szőllőhegy birtokosairól, a munkúsokról és a hegyen szétszórt házacskák állandó lakói~'?l "csak bizonytalan felvilágosítást tud adni a Jaror. Lassan haladva, nagyobb szőllőbe érhznek. Egy ember dolgozgat ott, kiről a járőn-ezető (:.':,ak
~.~~~.~~~.~~
.......
_._~
.
J ~:t7 áprili s 1.
:l:l
CSENDÓRSÉGI LAPOK
l
HH
1 l
~
l
/(épek a szo-mbalhelyi öTspara.ncsl101rJcépző ülrola iinnel)élues lIIegHyiiásúról: A ycgyesda'lldá.r ipaJ."-3lucsuok U1egél'k~::;kt várja II ziis"lt16alj. A joM) sZlál1uyon Scllill Ferenc ezroo-es, csoodól'ili.erüleü parancsnok álL
annyit tud, hogy N. N. szőllőbirtokos vÍlH".f'IJ érj e. KÖiOOledl.1e1K, már cswknem el is hal,a dnak '!lZ úton, amikor az öreg köszön. Fogadják s az örspamncsHok odaszól: - Milyen lesz a termés, öl"eg~ - Hát csak me.gIElhetős, ha. az I sten csapás1 nem ad. - Talán csak nem lesz baj, - Illondja az örsparancsnok - és beérik szépen. De látszik is, hogy gondosan és alaposan meg van munkálva, már pedig a munkát vissz'a adja a szőllő termésben. - A gazdám meg V311 elégedve eddig, de hát iparkodtaJm mindég és tessék elhinni, tiszLhelyettl'~ úr, én nem sajnálom a munkát, Illeg utána nézek a napszámosokna!k is, pedig néha egész csap'at doJ.goziJr itt. A múlt héten láthatta az őnnestpr úr, aJmikor szintén erre járt. A csendőrök köpenyben vannak, a rendfokozati jelzés alig látszi.k, de az öreg emMr mégi R helyesen beszél, meg is jegyzi az örRpmanesnok: - Látom, hogy maga is a régi Jmtol1ákhól villó még. - Az öreg egy kiRsé meglepődik, de azután hüszkén vágja ki: - Biz'én szakaswezeíő VOltillll az én időmllen és hárolll &vig szolgáltam a. császári. Az örsparancsno'k dicséri 'il. régi jó altisztekl'!: - Nyolcvan éves korában is meg'látszik búr kin il járásáról, l10 meg az pgyene-s és heesiiletes "iselhdéséről, hogy milyen katoIw. volt. A'6 öreg IJedignekime]egedv(' mesél vitézi é l etéről. Az ö!"8panlJW~ Ilok lassan észrevétlenül áitereli él szót a szomszédOR lJÍl'toko>iokr'u, aJJmllll'azo!tal"'a és lJ1un ká "ok rll. ()lyHll sZP!1l('IYl'kriíl kérd"zií"ködH" :Jkjkl'( i"lJIl'rf.
Helyes választ, hű képet kap. Lút\'a, hug}' az öre~ igazat heszél, az örsparaJlcsnok most múr az ü'méflődő lopásokkal honakodik elő. A vincellér a kjjrnyéken lakókról fontos adatokat szolgáltat, anélkiiil, hogy tudna róla. rróle tudják Illeg a c,~enclőrijk. hogy az egyik vadőr hol !izolda eladni il tiloshan léHi vadat. Ezt majd később felhasználják. A csendőrök ban'itsúgosal1 elköszönnek, az lir~ parancsnok pedig a járőrnek menetközhen elll1ilgyarázza, hogy ilyesféle képpen kell hesz6Hetni az embereket, mert csaa, így tucUlatunk minclE'lll"éíl. Az öreg még önkénteRen jó h~~úgón1 is nllhatik, ("sak megfelelően 1\:(\]] \'ele továhhra is hánni. .Az örsllarancsnok é,~ későhh a jiirtíré is lH'vonultak ,<; a jól végze1l III u II ka után lUegel~g<,d(>1t érzéssel 1értek pihenni. ~
"i'
A helyi és személyi iSJlwrl'! gJarapílá",ínak ismeretl"k kibővítésénl'k módozatait uta~ít,h'unk fc'l~orolja, de mindehhc (",ak 11 sZl'll1él~'l'S Í'l"intkez,,~ ön1 lelke! &; érti"'k",t. Itt nuír a l's<,nclőr ('g~'6 niség-l', tudása lép C'lőtérbe, llJPrI PJTé l'sak rh'i ú(lllu1;ltá"t h'het adnj. Tudni kell ilZ l!m]wl"l'kkl'l hánni. (ik"1 nwgfdelően beszéltl'ini s azután úgy sZ-ZI\-I''''I'n hl'szél a foglalkozú",í\,'ll kap,·""bl(O". dolg"\\k ról. lod.bhá arról, amin' hiiszkl'. \'ag~' :Imi hiúsúgúnak !;pclvez. , \ l,iiszkL' ('lIill('r ,íl(al;íhan >'ziih,:<\\"ú. l,J!l'n16thl'!l II IÚtJ\"1lI, aki Illjlldl~, h\;II",.,;(.\lll. \ ," ilZ
CSENDóRstOl LAPOK
t (ll!
1ll.\r~\'l,11'I ~z,'rilll "'I'II1<;"I.,'k""1I I'l.'k :\ Il\\'gnyih :í llul:í".lk lll:í".,I, .;~ lIH\""k. .\ h ii::-zk\',,;Í'p: ;\1' :l n\('gg~ <'ízii(h',;, hog) nl1í",~k Ilal liihhd Í'riink; iinnwgunk n:tg'YI'nlnrl:ít<;\. 11111 ,,:i~ az :l löre""('", h;'!!.'\ :\7.' ;'nIlH'I,.. k ll1,í~flk lI:íl iiihh'l ('nik'll'k Lll I::-,i,i:lk .. \ hiú "ZÍ\'CIl "i~cli, Ill)~\' \'!!.Y0111",'g0rúl l1Iú"ok 1IIil.:0nl \'0 Irkl'(1'll'k, ck aZ7~1 k~'\'0~hht tiirúdik , hO"T ('oTélli,,(>cr(. ":11óJ',lhan milY\'Il ... }:d\'" g~iinyiirlí"l;g kél :11111:11\ an';Ín, kil II ir""rnt'k." .\ h\'I.'"iil,'k" l'mlll'l' igyl'k"zik gy:1rló~ág:1it kküz\kni Ú!!.T, hogy :1Z0k (,';;l'1.'k\'6sC'il'\' döntő ll\'f.)IY5"'~:11 11(: ·h'gTeli,'k. Mill(h'Zl'k .. ]]eI16r.' mindC'1l "lllh.'rlll'1I "an 'tiibh-kcH'".'hh gyarló"ág. EzC'knek :l !!'y:)rló~ág(\knak :lZ úanrl'et .. 6~ killasznáJá~a fon!l)S ·e"7.k<.i7. a tapa"ztalt 6s gondolkozó ('st>ndőr kt>z6hen, ha az apró ('111 lwri gyiing"::i6gek(,1l kerl'szt ül il belső, igazi l'gy6nis6gnez férkőzik. P-fo ~.~..
................
~
...
~
~~
........-.----...
A modern lovasság'. ilta: Ruhruwerthi RAPAICS DEZSŐ őrnagy.
A ,-jhí,rIHiború lezajláöa utáu sokan hitték azt, hogy a loYassá~ elvesztette létjogosultságát. Erre az adott okot hO!r\~ majdnem az egész világháború alatt az ellenfelek állilöharcot folytattak. E=ek az lett, a következmpnye. hogy a lovasságot legnagyobb reszben ,megfosztották lovaHól ps mint gyalogságot alkalmaztak. ..\. seregloyasság azaz a lovashadosztály alkalmi fegyvernem, melyet: ha alkalmazására nincs szükség, pihenternnk. Döntő pillanatokban azon ban a legnagyobb teljesítmények et követeljük meg tőle. Döntő csaták és ütközetek után a ~jker kiaknázására és üldözésre; vesztett csaták és ütközetek után a visszavonulás fedezésére ,agy a hadseregek között keletkezett hézagok kitölté~ére- mindig kéznél kell lennie egy pihen t és ütésre kész lc;yasságnak. Ha a nlágháborút tanulmányozzuk, számtalan példából láthatjuk, hogy a lovasság hányszor volt nélkülözhetetlen és hányszor lett volna rá okvetetlen sziikség. A jövő háborúban az ellenfeleknek az lesz a töi-ekyésük, hogy az arcvonalak ne mereved:ienek meg, azaz hogy az álJásharcot elkerüljék és hogy a döntést mozgóharccal mennél hamarabb kierőszakolják. Ez a törekvés a lovasság létjogosultságát még inkább fokozza. A sereglovasság egyik legfontosabb feladata a távolfelderítés. Ebben a feladatban a repülő a lovasságnak hatalmas segítőtársa ugyan, de azt tel:ies mérték ben pótolni nem htdja, A felderítésben a lovasság és a repülő kiegészítik egymást. A repülő nagy gyorsaságánál fogva nagy távolságra, azaz az ellenség mélySégében való felderítésre, valamint nagy területek gyors, általános átfnttatásál _ alkalmas. Ezzel szemben a sereglovasság a felderítést kisebb távolságban végzi és felderítése inkább szélességben én-ényesül. Megállapítja az ellenség arcvonalát és mozgásait, az ellenséggel érintkezésben maracl, felderíti a helységek és erdők megszállását, azaz oly tel'Ületekét is, melyeket a repülő nem képes felderíteni; ezenkívül a t~repfelderíté~t is végzi és az ellenséggel felvett érintk~~st f~nntarÍJa. A repülőfelderítést az idő:iárás meO'belllth,a!Ja, a lovasfeldel'ítés eitől független. A repülŐ fe)dente~ nem .~i~t?síthatja a felderítés folytonosságat, CSakIS a repulo es a lovasság e~'yüttműködése foo':ia ". meghozni a kivánt sikert. ' , ,A Jelde.rítéshen eredményt reudszerint csak harc ?lan erhe!unk ej. !>- l?vas.~ágnak a mozg'ékonyságon és a rqprsasagon kn'ul tuzerovel L, kell rendelkeznie. TiízereJt:nek fokozás~ra ~erékpáros alakulatokkal, gépkocs~n va~ kocsm ,szallított gyalog'ságg'al, páncélgépk,ocfHkka} ~~ mozgekon~ harcgépekkel erősítik meg. Ezen utr>blJl alakulatok, llleb-e harcgévek azonban ma.
I!J:l7 ;1"l'ilii< I.
"lIkbllll 11.' 111 k,'pl's,'k II lova~sú/.!.'"l Ilulolui. lLa ll, ]"VHS' ;,'I/.!.'ol. az ('Iiíbh I'l'lsol'oll. ,IiakulHl~)kkal eH hal'~:/.fepl'kkd I1Il'g i~ ('('ösíljiik, mindig' II ~O~aSHag llWnl!,1 !1.f OI t'JQ·VPT \lOIl1, Jl1('lynek JJlozg-ékonYHug-al a lIlpg'Pl'oslÍpsnek nelll ~Z<1hlld gú(ohlia. A 1I10dern ,preglovHHsúg'ol PA')' repülőszilZ1HI,lal ~S kellő szúm ú modern főleg y\'zetékuélkiili - h !l'a1l6C'szközz\'1 is el kpll látni. A <:Cl'cglonlSság megerősítéHér~ a modern. mozgékony harcgépek közli! tekintetbe jönnek: ]. a páncélgépkocsik, ruelyekb~ géppuskák va/"7 ~is ürméreUí ágyúk vannak beszel'elve. Egy-egy pancelgépkocsi 3- 6 embert képes beJogadni. A páncélgépkocsj csak műúton vagy szilárd talajú terepen tud mozogni. Hátrafelé is futhat megfordulás nélkül. Rendes mene l· teljesítménye óránként 15-20 km.; legnagyobb sebessége óránkint 65 km. Apáncélgépkocsikat reUlh.zerint szakaszkötelékbe vonják össze. Egy-egy ilyen szakasz két géppuskából, két ágyúval fel szerelt páncélgépkocsi ból és en híradó páncélgépkocsiból áll, az utóbbi rádió és fényjelző-készülékkel van ellátva, s azonkívül úgy van felszerelve, hogy az állandó állami távbeszélő hálózatba is bekapcsolhat.ia magát. 2. Messzehordó gépkocsizó ágywr. 3. Gépkocsi-mitraillensek (géppuskák), melyek szilárd talajon minden terepen, hegynek fel és le, sőt sekély mélységű vizeken át is haladhatnak. Sebességilk óránkint átlag 25 km. 4. Autó-chnillek, azaz hernyós szerkezetü gépkocsik, melyek az út- és terepviszonyoktól függetlenül mozoghatnak. Ezek tudják a lova sságot leg'inkább bármely terepen bárhová követni. Az autó-chnille vagy géppuskával vagy ágyúval van felszerelve. 5. Az one-man-tank, azaz egy ember részére készült és géppuskával ellátott harckocsi. Ez az úton kerekeken futhat, egy perc alatt átállítható hernyószerkezeÍ1'e, mellyel bármely terepen mo zogh at. Úránkinti sebessége átlag 30 km. Híradás céljából a modern sereglovasbág rádióval felszerelt gépkocsikkal is el van látva. A gépkocsizó rádióállomás a jelenleg rendszeresített készülékekkel menetközben 50 km_ körzetből képes jeleket felvenni. két, mozgásban lévő gépkocsizó rádióállomás pedig 5- 6 km. körzeten belül képes eg-ymással levelezni. Ha a gépkocsizó rádióállomással nagyobb távolságra kell adni, akkor a gépkocsi megáll és 8 percen belül 30 km. távolságra képes a forgaImat lebonyoJítani. A motortf'chnika, amely a háború befejezése óta is óriásit fejlődöti, lehetővé teszi, hogya sereg-lovasságot mozgékony harcgépekkel is felszere]jük. Ezekre a lovas~ágnak feltétlen szüksége van, de ezek a lovasságot, !flint fegyvernemet nem pótolhat.iák, mert mégis csak a lovasság marad a legmozgékonyabb fegyvernem, mely az úthálózattól függeJten és így a terepen mindenütt használható. Lássuk most már, hog-y a sereglovasságra a legfontosabb feladatán, a felderítésen kívül még milyen egyéb feladatok hárulnak? A hal'c előtt a leplezés és egyes fontos pontok l'öyid ideig tartó megszállása PS tartása. Harc alatt támadás az ellenséges haderők szárnyai, oldalai, háta de különösen hátsó összeköttetései ellen. Saját haderők \'édclme az ellenség hasonló vállalkozásai ell,m, kivételesen mint g-yorsan mozgó tartalék. Harc után az üldözés vagy a Yisszavonulás fedezése lL. Gy. Sz. 1. füzet 1. pont), melyeknél a lovasság nélkülözhetetlen. Mozgékony,;ágával és g-yorsaságával na"y területen haladhat át és tűzerejét oclaviheti, ahol ;zt a harc követelte helyzet megkívánja (L. Gy. Sz. 1. F. 1. p.). A lovasságot elvileg csak olyan feladatokra szabad alkalmazni, melyekben különleges előnyei és képességei érvényesülnek. 1\[a, llfár a lovasság hal'cmódja megváltozott. 1\1a fő harcmodJa a tuzharc. :Éppen ezért szükséo'es tüzerejét k9rszerű, ~a~'cgépek .be!lsztásával növeIni. A lo\·asroham ve!?;rebaJtasanak moclJa is megváltozott. A rohamhoz ~zetbonta.1.wzó nag-y, töm,~gek helyébe a szétszórt csopor' tokban, tobb oldalI'ol elonyomuló egyséo-ek t{ízzel támogatott rohamhoz való tömörülése lépett. . MiY!'l a lovasság harcmódját a csoportokban és a ~zeles arcyonalon való barc jellemzi s mivel a siker
