Bevezetés a nyelvtudományba 7. Szemantika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Szemantika Jelentéstan – minden nyelvi kategóriára kiterjed a nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat (denotátumot) képezı dolgok megnevezése → hangsor; jelölt; jelentés megnevezés → általánosítás (a nyelv két alapvetı funkciója) ↓ társadalmi értékő jelek eltérıen megalkotott világkép: eltérı jelentéstartományok
ném. der Baum ’fa <élı>’, das Holz ’fa <mint anyag’ ang. skin ’bır <élı>, leather ’bır <mint anyag>’ m. tart ang.
hold keep last think go along with smb m. templom ném. die Kirche, der Tempel ném. Kirche m. egyház; templom
Absztrakció A) a jelek önkényessége m. kéz, a. hand, fr. main, le. strony, tör. el B) osztály jelölése kéz: a világ összes kezének osztálya A beszédben való konkretizálódás: egy-egy kéz mint denotátum (jeltárgy) (kisgyerekek: cipı = egyetlen (pár) cipı; szómágia, tabu: medve, farkas)
Nyelv és gondolkodás – jelentés és fogalom különbsége ↓ ↓ nyelvi logikai kategória fogalom: ’a tárgyak, jelenségek lényeges jegyeibıl a tudatban kialakított gondolati tartalom’ (ÉrtSz.) a fogalom aktualizált megjelenése a jelentésben ’kisebb vízfolyás’ patak (semleges)
csermely (választékos)
A jelentés a jel használatának szabálya. Ludwig Wittgenstein (1889–1951) „Ne keresd a szó jelentését, keresd a szó használatát!”
A magyar nyelv nagyszótára • asztal fn 4A {4} • 1. ’láb(ak)ból, ill. lábazatból és ez(ek)en nyugvó vízszintes lapból álló bútordarab’ • 2. ’(megterített) étkezıasztal’ • 3. (irod) ’az a helyzet, lehetıség, amelyben vki részesül vmiben’ ¤ „Ha majd a bıség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet „ • 4. (Ját) ’ a kiterített lapok, ill. maga a játékos, akinek a lapjai ki vannak terítve’ • 5. (Mősz) ’gépnek a munkadarabot tartó vízszintes része’ • 6. (Inf) ’ a képernyıképnek kötelezıen a memóriában tartott, leghátsó rétege, amelyen a menük, ikonok, ablakok stb. jelen(ítıd)nek meg’
A jelentés mint viszony (F. de Saussure) – statikus jelfelfogás jelölı (hangsor) jelölt (a jel tartalma) ezek közötti viszony mint jelentés a létezı képzete kés: vágóeszköz (denotátum, jeltárgy) – absztrahálás → képzet Jelentés: a jelnek és a valóságos tárgy képzetének önkényes viszonya
Referencia – dinamikus jelfelfogás a jel aktuális használata – egy valóságelem megjelölése: a jelölés így referenciális (vonatkoztató) funkció A jeleknek önmagukban nem referensük, hanem extenziójuk (kiterjedésük) van, amely azoknak a tárgyaknak az osztálya, melyek a jel referensei lehetnek: keskeny, görbe, éles, hegyes, csorba, fanyelő, rugós stb. kések.
Morfoszemantika toldalékok jelentése: nem megnevezı, hanem viszonyító jelleg olvasunk – igei személyrag: alany, személye, száma, a ragozás fajtája házban – inessivusi határozórag (vminek a belsejében való tartózkodás) vizes – valamivel való ellátottság
Jelentésfajták (szószemantika) 1. Denotatív (megjelölı) jelentés jel és jeltárgy viszonya (minden jel rendelkezik ilyennel) macska; könyv; olvas; szeretet; és; hogy (manó, tündér, jeti) azonosító jegyek összessége – elkülönítés más valóságelemektıl férfi +HUMÁN +FELNİTT +HÍMNEMŐ tehén
−HUMÁN +FELNİTT (itt: ’kifejlett’) −HÍMNEMŐ (kognitív ’ismereti v. tudati’, konceptuális ’fogalmi’)
2. Szintaktikai jelentés szófajok, mondatrészi szerepek ige: nem lehet jelzı névmások: utaló szerep 3. Konnotatív jelentés tipikus jegyek – járulékos jellemzık a denotatív jelentés változatlansága mellett nı 15. század: ’hosszú hajú, nadrágot nem viselı, a férfiaknak általában alávetett’ 20. század: ’emancipált, viselhet nadrágot, haja lehet rövid is’
4. Emocionális/affektív (érzelmi) és stílusbeli jelentés házacska; paripa/gebe; pofázmány; rozoga; atyafi; honszeretet 5. Kollokatív jelentés-összetevık elıfordulási lehetıségek, illetve korlátok csinos +lány, +házikó −virág, −vacsora, −érzelem angol hidegvér ↔ *spanyol hidegvér állam bácsi ↔ *állam néni reszket a félelemtıl *reszket a zokogástól
rázza a zokogás *rázza a félelem
6. Lexikológiai jelentés
A szókészlet jelentésviszonyai A lexikai egységek rendszerösszefüggései 1. Egyjelentéső szavak (monoszémia) hamuszürke, járógipsz, illusztris ’neves, kiváló’, bálna 2. Poliszémia – több jelentéssel való felruházás (többjelentéső szavak) a korábbi jelentés („alapjelentés”) mellé új jelentések metaforikus (hasonlóságon alapuló) v. metonimikus (érintkezésen alapuló) kapcsolatok a jelentésszerkezetben (érzékelhetı (?) szemantikai kapcsolatok)
metaforikus jelentésgyarapodás ló ’négylábú állat’ ’sakkfigura’ fül ’emberi testrész’ ’tárgy része’ mekeg <állat> <ember>
’tornaeszköz’
metonimikus jelentésgyarapodás (hely, idı, anyag, ok–okozat, rész–egész) iskola ’intézmény’ ’épület’ ’a benne levık összessége’ ’iskolai oktatás’ ’iskolai végzettség’ ’tudományos, mővészeti irányzat’ ’okulásra módot adó élmény’ arany ’nemesfém’ ’pénzérme’ ’ilyen szín’ ’ilyen színő ruha’ borzad ’haj, szır égnek mered’ ’iszonyodik vmitıl’ ablak fej
’nyílás a falban’ ’nyílászáró szerkezet’ ’ennek üvege’ [totum pro parte] ’testrész’ ’vezetı személy’ ’ember’ [pars pro toto]
Forrás: A.Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve
3. Homonímia – azonos névvel való megnevezés (azonos alakúság) nincs érzékelhetı szemantikai összefüggés a jelentések között eltérı eredet, konvergens alakfejlıdés – valódi homonimák ár1 ’ellenérték’ ár2 ’áramló víztömeg’ ár3 ’lyukasztó szerszám’ ár4 ’területmérték’ vár1
vár2
csap1
csap2
divergens jelentésfejlıdés – álhomonimák barát1 ’barátségban levık egyike’
barát2 ’szerzetes’
bolt1 ’bolthajtás’
bolt2 ’üzlet(helyiség)’
fogas1 ’halfajta’
fogas2 ’borona’
fogas3 ’ruhaakasztó’
4. Szinonímia – rokonértelmőség denotatív egyezés – asszociatív–konnotatív eltérés kutya (semleges)
eb (régies, hivatalos)
nı asszony hölgy nıszemély némber csaj spiné fehérnép csapat csoport társaság kompánia banda team (tím?) brancs kontextusok (megnyilatkozások) „sérülékenysége”
5. Hiponímia – alá/fölérendeltség hiányzó denotatív összetevı (prototipikalitás – kognitív/pszichológiai megközelítés: nyelv ↔ mentális reprezentációk) Forrás: A.Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve
6. Antonímia – jelentésellentét ellentétes elıjelő denotatív összetevık kizáró ellentét (bináris antonímia): élı éles csecsemı
holt, halott tompa felnıtt
skaláris (fokozati) ellentét:
nagy gazdag gyors
kicsi szegény lassú
taxonomikus (többértékő) ellentét: piros fekete sárga kék drapp zöld
A szavakon túl 1. Értelmes szavak – értelmetlen mondatok A zöld kutya liberálisan feküdt a folyékony füvön. Mátyás király lánctalpas páncéloson vonult az antant csapatai ellen. 2. Azonos szavak (jelentések) – eltérı mondatjelentések Három dolgozatot kijavítottam tegnap. Három dolgozatot javítottam ki tegnap. Kijavítottam tegnap három dolgozatot. (Vö.: Szintaxis – A mondat topik–predikátum tagolódása) [igazságfeltételek, kompozicionalitás]
3. Többértelmőség Kész vagyok a szakdolgozattal. Ez a körte nem jó. Kész vagyok a szakdolgozattal, sıt már a könyvkötı is kész van vele. ???Pali megevett, Kati pedig becsavart egy körtét. (Cser András nyomán)
– Miért piros ez a kékszilva? – Mert még zöld. zöld ’éretlen’
ang. find ’(meg)talál’, matematikai használatban ’kiszámít’ („megállapít”)
kemény víz ’sok ásványi sót tartalmazó víz’
ang. where
m. hol ’melyik helyen’
Ajánlott irodalom Hangay Zoltán: Jelentéstan. In: A. Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Bp., 1991. 419–452. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Corvina [Bp., 2000.] Szende Tamás: A jelentés alapvonalai. Corvinus Kiadó, h. n., 1996.
