Bevezetés a nyelvtudományba 9. A nyelvek sokfélesége – A nyelvrokonság Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Hány nyelv van a világban? 4–5 ezer körül (szélsıségesebb becslések: 3–10 ezer körül) Bizonytalanságok • ismeretlen területek • népek eltőnése • nyelvrıl vagy nyelvjárásról van-e szó – dán – svéd – norvég – flamand – holland ↔ déli német (pl. déli alemann Svájcban) – horvát – szerb kínai (nyolc fı csoport)
Nyelv vagy nyelvjárás? Forrás: D. Crystal: A nyelv enciklopédiája
A nyelv eredete A) Monogenezis egyetlen kulturális evolúció eredménye (egyetlen „ısnyelv”) (nyelvi univerzálék bizonyító ereje?) B) Poligenezis több „ısnyelv”; feltehetı konvergencia → nyelvi univerzálék Párizsi Nyelvészeti Társaság, 1866
A nyelvek összehasonlítása A) Tipológiai osztályozás az emberi nyelv felépítési lehetıségei, pl.: – a magánhangzókészlet jellege, nagysága – zöngés : zöngétlen oppozíció a mássalhangzóknál – csettintı hangok – hangsúlyfajták – alapszórendi típusok (SOV, SVO, VOS, VSO) – kötött vagy szabad szórend – alanyi : tárgyas ragozás – stb. August von Schlegel (1767–1845)
1. izoláló (analitikus/elszigetelı) nyelvek kínai, koreai, thai, ÉNy-Afrika • • • •
egyszótagú szavak alak nem változik zenei hangsúly kötött szórend
pekingi kínai
? angol
Wô Én
mǎi venni
júzi chī. narancs enni.
The A
boy fiú
saw látmúlt
a egy
man. férfitárgyeset
The A
man férfi
saw látmúlt
a egy
boy. fiútárgyeset
2. agglutináló (ragozó) nyelvek uráli nyelvek (pl. magyar, finn), török nyelvek, mongol, japán, bantu nyelvek (pl. szuahéli), amerikai indián (pl. kecsua), óceániai nyelvek, hindi, örmény • tıszavakhoz képzık és ragok → jelentések, mondatbeli viszonyok • egy morféma – egy jelentés m. ír-hat-t-ad cipı-i-d-et tör. ev-im-de ’ház-am-ban’ ev-ler-den ’ház-ak-tól’ at-ım-da ’lov-am-on’ • a zenei hangsúly ritka
altípus (? vagy önálló típus): inkorporáló (bekebelezı/poliszintetikus) nyelvek é-amerikai indián, eszkimó (inuit), ausztrál bennszülött nyelvek egy (hosszú) szóalak – egy mondat eszkimó illu ’ház illu-liuq ’házat építeni’ illu-liuqati ’egy társsal házat építeni’ illuliuqatigiguma-vagit ’téged kívánlak társul házat építeni’ ’Veled szeretnék házat építeni.’
(Fodor István nyomán)
3. hajlító (flektáló nyelvek) indogermán (indoeurópai) nyelvek (német, orosz, latin, görög stb.) sémi–hámi nyelvek (arab, héber, berber stb.) • ragok, képzık és tıhangváltás: grammatikai viszonyok, lexikális funkció • egy alakhoz több nyelvtani funkció • lat. amo ’szeretek’ ama - re fn. igenév kijel., jelen, cselekvı, E/1. • gör. e - philé - sza (έφίλησα) ’megszerettem’ phileō (φιλέω) ’szeretek’ kijel., múlt (aorisztosz), cselekvı, E/1. (az aláhúzott hangokon van a hangsúly)
ném.
ang. or.
binden ’köt’ ich band ’kötöttem’ (praeteritum imperfectum) ich habe gebunden ’kötöttem’ (praesens perfectum) der Band ’kötet’ – die Bände ’kötetek’ der Bund ’szövetség, kötelék’ come ’jön’ – came – come swim ’úszik’ – swam – swum knyiga ’könyv’ – knyigu ’könyvet’ – v knyige ’könyvben’
Magyar könyv-el-ı-i-k-nek: agglutinálás (alapvetıen és tipikusan) víz – vize-t, kéz – keze-k: flexió meg-lát-hat-ta-lak: inkorporáció
B) Genetikai osztályozás történeti nyelvészet (18. sz. vége) Sir William Jones (1746–1794) Wilhelm von Humboldt (1767–1829) Friedrich von Schlegel (1772–1829) Jacob Grimm (1785–1863) August Schleicher (1821–1868)
X nyelv változásai – rendszeres összehasonlítás A, B, C stb. nyelvekéivel formai hasonlóságok és eltérések – korábbi állapot rekonstruálása belsı rekonstrukció összefüggeszthetı nyelvek → rokon nyelvek (van közös ısük) Nyelvrokonság (genetikai összefüggés): olyan élı vagy már kihalt nyelvek összefüggése, amely korábbi nyelvi állapotokra vezethetı vissza folyamatosan, tendenciaszerően és rendszerszerően ismert alapnyelvek latin → olasz, francia, spanyol, portugál, román stb. (~ ógörög) óind (szanszkrit: Kr. e. 4. sz., Pānini)
C) Areális összehasonlítás földrajzi kapcsolat, szoros(abb) együttélés, inkább tipológiai egyezés albán (indoeurópai önálló ág) bolgár (szláv) román (újlatin)
veláris illabiális mgh. jövı idı ’akar’ jelentéső igével végartikulus (fn. után álló determináns): alb. mik ’barát’ – mik-u ’a barát’ bolg. kniga ’könyv’ – kniga-ta ’a könyv’ rom. om ’férfi’ – om-ul ’ a férfi’ (trák–illír nyelvi alapréteg [szubsztrátum]?)
Az indoeurópai nyelvek rokonsága Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek
Az indoeurópai nyelvek rokonsága Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek
Mássalhangzó-megfelelések Forrás: Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról
(Cser András nyomán)
német Tochter, angol daughter, svéd dotter, holland dochter, gót dauhtar ’lánya vkinek’ német [t] angol [d] svéd [d] holland [d] gót [d]
ısgermán *[d]
Forrás: Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról
Az újlatin nyelvek rokonsága Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek
Az uráli nyelvcsalád A magyar nyelv rokonítási kísérletei a középkor óta: latin, héber, görög; német, török; sumér, japán, maori, bantu nyelvek, kelta nyelvek, etruszk stb. Naiv, laikus nyelvhasonlítás. Friedrich Wilhelm Radloff (1837, Berlin – 1918, Szentpétervár) turkológus, etnográfus „Attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus.”
Az uráli nyelvcsalád Forrás: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv
Az uráli nyelvek rokonsága Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek
A nyelvrokonság bizonyíthatósága Küzdelem a véletlennel m. fej, fı ~ ójapán pó ’kalász’ [fgr. *p- > m. f-; finn pää, vogul päηk] m. gatya ~ ógörög kata ’alá’ m. száj ~ viszaján (Fülöp-szk.) asay m. ház ~ ném. Haus m. ki ~ fr. qui véletlen és rendszertelen egyezések
Hangutánzó, hangulatfestı és gyermeknyelvi szavak m. kakukk m. kopog m. hopp m. dada
~ ~ ~ ~
ó, ej, eh, au: indulatszók
ném. Kuckuck, fr. coucou, orosz kukuska ném. klopfen, holland kloppen ném. hopp, cseh hop oszm.-tör. dadı ’anya; nagynéni’ román népnyelvi dadă ’ua.’
Szavak vizsgálata (etimológia, szóeredeztetés) hangalak és jelentés magyar
finn
magyar
finn
fej fa fél fon
pää puu pelkää pun
száz ház víz méz
sata kota vete mete
ház három
kota kolme
kı kéz
kive kesi
had – 1055, Tihanyi Alapítólevél (TA.): hodu (utu rea) finn kunta, vogul χōnt: < *fgr. kunta fgr.
*kota > ház *kolme > három *kutte > hat (számnév)
fgr. *k + veláris mgh. > m. h-
fgr. *kunta > TA. hodu > mai m. had Halotti Beszéd (HB.) pur > por, munda > mondá TA. bukur > bokor Königsbergi Töredék (KT.) fugua > fogva szláv.
ném.
potok > m. patak pop > m. pap kosa > m. kasza Bock > m. bak
o > a nyíltabbá válás
u>o nyíltabbá válás
*fgr. kunta > m. had fgr.
*anta > m. ad *pentǬ > m. fed *künte > köd
Jelentések m. 1. 1055 ’sereg’ 2. 1372 u. ’háború’ 3. 1604 ’csoport’ 4. 1775 ’törzs’ finn ’község, egyházközség’ vogul ’háború; sereg’
zöngésülés és denazalizáció
fgr. *’nemzetség; törzs; közösség’
Hangalakok és jelentések szabályszerő megfeleltethetısége, bár nincs teljesen egybevágó azonosság!!! Képtelen egyeztetések török
sumér
balık kulak bulat bar, paar ’ragyogó’ bar ’magvas’ ge lugar ’király’
m. hal fn. fül felhı m. fehér, verı(fény) bérc egy László, Lukács
(sumer b ~ m. f, v, p, sz; sumer d ~ m. d, t, gy, ty, c, z, sz) ???
Mely szavak jöhetnek számításba? – kizáró mővelıdéstörténeti kritériumok banán, kukorica, film, menedzser stb. Alapszókészlet: alapvetı fogalmak, jelentések, viszonyok • testrésznevek: fej, fog, fül, kéz, szem, szív • rokonságnevek: anya, atya, fiú, öcs • egyszerő számnevek: kettı, három, öt, húsz, száz • névmástövek folytatásai: én, te, ki, az; hol, tova, most • alapvetı cselekvések: van, lesz, él, megy, ad, e(szik), foly(ik) • természeti jelenségek: ég fn., tél, ısz, víz, jég, hó ’csapadék’, kı • állat- és növénynevek: daru, fogoly, lúd, nyúl; fa, fenyı, fő • kb. 700 tı(szó) → sok ezernyi szó (és jelentés)
Forrás: Pusztai Ferenc (fıszerk.): Magyar értelmezı szótár
folyadék, folyam, folyás, folyat, folydogál, folyékony, folyó, folyondár, folytán, folytat, folyton (+ ezek további származékai; összetételek)
Nyelvtan • alapnyelvi személyesnévmás-tövek → birtokos személyjelek: m. háza-m osztják χote-m háza-d mordvin kudo-t mordvin ava-m ’anyám’, ava-mok ’anyánk’ → igei személyragok: m. olvaso-m vogul mińnē-m ’mennék’ • felszólító mód jele fgr. *-k- > ısm. *-γ- (hátsó, zöngés, réshang) > mai -jmordvin, finn: -kosztják: -i • feltételes mód jele: fgr. -nVm. men-ne vogul miń-nē-m ’mennék’ finn men-ne-e ’talán megy’ cseremisz tol-ne-m ’jönni szeretnék, jönni akarok’
• múlt idı jele fgr. * -j- >> ısm. *-i- > [V+ *-i- > kettıshangzó > hosszú mgh./rövidülés] óm. -á/-é ~ -a/-e: ad-á ~ ad-a finn men-i ’men-e’ anto-i ’ada’ • fokjel fgr. *-mp- > (zöngésülés és denazalizáció következtében) -b(b)m. nagyo-bb, (régies, választékos) erıs-b finn iso-mpi ’nagyobb’ vanhe-mpi ’öregebb’ (vanha ’öreg’)
• habeo-s szerkezet hiánya ném. Ich habe einen Sohn. / ang. I have a son. m. DAT + van + NOM (Nekem) Van egy fiam. finn: Minulla on talo. (minulla = minä ’én’ adessivusi esete) Nálam van ház. ’Nekem van házam.’ • páros testrészek egyike ‘fél’ m. fél szem vogul sam-pāl finn silmä-puoli (m. félszemő ~ ném. einäugig tkp. ’egyszemő’)
• számnévi jelzıs szerkezetben a fınév egyes számban áll m. három hal vog. χūrəm χūl finn kolme kala(a) (e. sz. part.) (ném. drei Fische, ang. three fishes) • hely- és egyéb viszonyok névutók (posztpzíciók) és határozóragok m. asztal alatt ném. unter dem Tisch asztal-on ang. on the table
elöljárószók (prepozíciók)
• alapszórend: S O V (alany tárgy/határozó ige) m. Ági könyvet olvas. Ági holnap érkezik. osztják ŏχsar-ĭkĭ jǤχlal ĭśməślĭ róka-koma embereit kérdezte ’A róka kérdezte az embereket.’ A nyelvrokonság bizonyítékai: • hangmegfelelések • nyelvtani hasonlóságok • alapszókincs
a magyar nyelv az uráli–finnugor nyelvcsalád (kb. 24 millió beszélı) legnagyobb tagja
Forrás: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai
Forrás: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai
Forrás: D. Crystal: A nyelv enciklopédiája
Forrás: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai
Ajánlott irodalom: Benkı Loránd (fıszerk.): A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára 1–3. Akadémiai Kiadó, Bp., 1967–1976. Benkı Loránd (fıszerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–2. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993–1995. Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Universitas Kiadó, Bp., 2003. Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2010. Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Gondolat Kiadó, Bp., 1986. Rédei Károly (szerk.): Uralisches etymologisches Wörterbuch 1–2. Akadémiai Kiadó, Bp., 1986–1988. Rédei Károly: İstörténetünk kérdései. A dilettáns nyelvhasonlításról. Balassi Kiadó, Bp., 1998. Raskó István: Honfoglaló gének. Medicina Könyvkiadó, Bp., 2010. Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Kalandozások a történeti nyelvtudományban. Gondolat Kiadó, Bp., 1978.
Uralonet (MTA Nyelvtudományi Intézet) http://www.uralonet.nytud.hu (kiépítés folyamatban)
