A nyelvek eredete, típusai A magyar nyelv évezredei 0. A nyelv és a gondolkodás => Lehetséges-e nyelv nélkül gondolkodni? Vagy a nyelv határozza meg, miként gondolkodunk? - kisgyermekek nyelv nélkül is gondolkodnak - a nyelvhasználat befolyásolja a gondolkodást => a nyelv és a gondolkodás kölcsönösen feltételezik egymást, hatnak egymásra I. Nyelvek eredete Sok tudós a beszélt nyelv előzményének egyfajta gesztusnyelvet (siketek jelnyelvének ősét) o Magyarázzák: a kézzel való kommunikáció → emberős két lábra állása o elképzelhető, hogy az eszközhasználat kifinomultabbá válása és a beszéd között is van összefüggés. „a lusta ember” (homo economicus) belső célja (az ember Zipf egyik törvénye szerint (a legkisebb erőkifejtés törvénye) minden tevékenységében a legkisebb munkával akar „boldogulni”. o az „első” emberi nyelv a feltehetően a még ma is használt mutogatásból, gesztusokból fejlődött tovább a hangképzés irányába, mert a hangszalag igénybevétele kevesebb energiával jár. Egyetlen ősnyelv: monogenézis (mono = ’egy’, genézis = ’eredet’)Biblia, Bábel Poligenézis (poli = ’sok’) – a Föld több pontján egyszerre alakultak ki a nyelvek, és ezek különbözőek voltak II. Nyelv és a társadalom kapcsolata Nélkülözhetetlen része, eszköze az emberek, társadalom működésének Nyelvet is, ahogy a társadalmat, állandó változás és fejlődés jellemzi o Így lehet egy nyelvet kétféleképpen vizsgálni: 1. Leíró nyelvészet, a nyelv mai állapotát kutatja Szinkrónia: gr. szün ’együtt’ és chronosz ’idő’ nyelvek története is folyamat, a korszakokat a kutatók különítik el a nyelvhasználatot nagyban befolyásoló tört-i eseményeknek, ezek nyomán bekövetkező nyelvi változások alapján A kortárs beszélő még jelenvalónak-e, ált. 30 év Egyidejű állapot sem statikus, ezek is a történeti változások részei 2. Nyelv történetét is lehet kutatni Diakrónia hosszmetszett vagy történeti vizsgálat Dia ’át’, ’keresztül’ és chronosz ’idő’ o Cél: közös: hogy működik a nyelv
III. A világ nyelvei A Földön jelenleg kb. 7 milliárd ember lakik, a beszélt nyelvek száma 3000–6000 o pontos meghatározást nehezíti: 1 elzárt helyeken 2. nyelv vagy nyelvjárás o pl. 70-es évek: szibériai kamasz 1 db ember a 150-200 nyelvcsalád (indoeurópai a legnagyobb => több ága: latin, germán, kelta, szláv, stb.) A szám folyamatosan csökken, sok kis nyelvet fenyeget az eltűnés, a holt nyelvvé válás veszélye néhány generáción belül. IV. Osztályozás, nyelvek típusai nyelvcsalád szerint (=genetikai) o Genetikus: Az egyes nyelvek közös őseinek, majd ezek őseinek stb. kikövetkeztetése összehasonlító módszerek segítségével o Családfa, az egyes nyelvcsaládok alapnyelve már csak kikövetkeztetett lehet, nyelvek tipológiai sajátosságai szerint, (nyelvtipológiai osztályozás) o Tipológiai: 1. izoláló vagy elkülönítő: nincsenek ragok, jelek, néha képzők sem morfémák száma = szavakkal nyelvtani viszonyok: szórend, hangsúly vagy önálló szavak (előljáró szó, módosító szó) vietnámi, kínai, indonéz 2. agglutináló (azaz ragasztó): szóképzés, szóösszetétel, toldalékok szóelemek (morfémák) határai ált. jól elkülöníthetők : házasokról magyar 3. flektáló (azaz hajlító) vagy szintetikus: a nyelvtani viszonyokat a szó hangalakjának megváltoztatásával fejezik ki (német, latin, ógörög). 4. inkorporáló (azaz bekebelező) vagy poliszintetikus: e nyelvekben egyetlen, bonyolult morfémasorral (más nyelvekben szószerkezetek felelnek meg). egyes nyelvi áreák szerint, mikor nagyobb területi egységek szerint csoportosítunk. o Areális: egy nagyobb térségben egymás szomszédságában élő népek gyakran nem rokon nyelveinek kölcsönhatását vizsgálja. o Ezen kölcsönhatás során hasonló vagy azonos alakok, rendszerbeli sajátosságok keletkeznek, s a hatás lehet olyan szoros is, hogy a genetikus kapcsolatokon is túlmenő egyezéseket mutat föl. tipikus példa a balkáni nyelvek V. A nyelvi univerzálék A világszerte beszélt több ezer nyelv azonban igen sok közös vonást is mutat: 1. (írásban) a közlés minden nyelven főleg mondatok formájában történik; 2. az elemek legnagyobb része önkényes, a jelölő és a jelölt között nincs logikai megfelelés; 3. az elemekkel szemben a mondatok nem adottak a beszélő számára, hanem ő alkotja meg azokat valamilyen kötött szabályok szerint;
4. minden nyelv kettős tagoltságú: az elemek és a mondatok hangtani és nyelvtani szinten szerkesztődnek; 5. a hangok száma kötött (általában ötven alatt van, de maximum száz lehet), az elemek száma viszont százezres nagyságrendű lehet, a szókészlet pedig korlátlanul bővíthető; 6. minden nyelvben megvannak a szófaji kategóriák, bár nem mindegyikben ugyanúgy.
A nyelvcsaládok mai eloszlása
A legnagyobb nyelvcsaládok: Indoeurópai
Dravida
Ausztronéz
Altaji
Sino-tibeti
Niger-kongói
Kam-thai
Uráli
Afroázsiai
Nílus-szaharai
Ausztroázsiai
Indián
o
VI. A nyelvrokonság bizonyítékai 1. Nyelvrokonság: az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek közös alapnyelvből származnak az alapnyelvből az idők folyamán önálló nyelvek fejlődnek ki (térbeli távolodás, társadalmi változások) 2. A magyar nyelv: uráli nyelvcsalád finnugor nyelvcsoportjának ugor ágához tartozik legnagyobb létszámú finnugor nyelv
3. A nyelvrokonság megállapítása: összehasonlító nyelvtudomány régészet, néprajz, növényföldrajz, történettudomány 4. A nyelvrokonság bizonyítékai: szabályos hangmegfelelések alapszókincs közös jellege nyelvtani eszközkészlet hasonlósága rokon szavak jelentéskörének hasonlósága segédtudományok bizonyítékai
a) Szabályos hangmegfelelések
b) Ősi szókészlet: igék: él, hal, megy, kel, fél, fon, szül, ül, jön, nyom, von testrészek: váll, mell, láb, kéz, fej, homlok, szem, száj, torok, szív rokonságnevek: apa, atya, anya, fiú, lány, vő, meny, nő, rokon, árva a természet jelenségei: ég, menny, éj, hajnal, fény, villám, hold, év, nyár, tél ősz, jég, tó, növénynevek: fa, gyökér, ág, vessző, nyír, hárs, fűz, fenyő, szil, fagyal állatnevek: fogoly, fajd, lúd, daru, holló, varjú, fecske, méh, hangya, nyű melléknevek: nagy, hosszú, vékony, sovány, meleg, langyos, nyers, új, ifjú, agg, jó számnevek: kettő, három, hat, húsz, harminc, száz, első, második névmások: én, te, ő, mi, ti, ki?, mi?, ez, az tájékozódási szavak: lent, fent életmódra utaló szavak: nyíl c) Nyelvtani elemek: a rokon nyelvek mind agglutináló nyelvek a birtokos személyjelek és az igei személyragok személyes névmásból alakultak ki pl. magyar ház (én) -> házam, ház (te) -> házad; finn talo (mi) > taloni a birtokos személyjelek kifejezik a birtokos és a birtok számát
pl. magyar házaimban; finn taloissani a határozórendszerre jellemző az irányhármasság (hol – honnan – hová?) finnugor elemből származik a -k többesjel, a középfok -bb jele, az igei idő- és módjelek a névszói állítmány megléte a jelző és a jelzett szó sorrendje d) Rokon szavak jelentéskörének hasonlósága: például kéz vagy három szó jelentésköre minden finnugor nyelvben ugyanaz (DE! ház szó jelentésköre eltér más nyelvekben) e) Segédtudományok: régészet néprajz antropológia éghajlatot, állat- és növényvilágot, földrajzi helyzetet vizsgáló kutatások
VII. Nyelvrokonság kérdései 1. Bizonyítékok Szavak egyezősége Szabályos hangmegfeleltetés Rokon szavak jelentéskörének vizsgálata Nyelvtípus Hasonló nyelvtani rendszer 2. Finnugor nyelvrokonítás kezdete IX. század, külföld Norvégiai hűbéres hajózási beszámolója lappok – balti finnek 3. Magyar nyelv rokonítása 15. század XI. Pius pápa írása (szerzetes észrevétele) magyar - vogul – osztyák 16. század, Lengyelország magyar – vogul - osztyák a) Sajnovics János Tudományos kutatás kezdete (Észak Norvégia 1769) Kutatása – lapp nyelv Hangzás Hanglejtés Szókészlettan Hangtan Alaktan
Fogadtatás Vita Elutasítás ,.Sajnovics jármától óvjuk nemzetünket, Ki Lapponiáhól hurcolja nyelvünket!” /Barcsai Ábrahám/ b) Gyarmathi Sámuel 1794 a magyar nyelv “Napkeleti Nyelv"‘ (héberhez, szíriai, szerecsen, arab) 1795 cáfolat Schlözerre védőirat Vizsgálja a finn és lapp nyelveket Törökről kimondja, nem rokon Bizonyítékai Nyelvtani azonosságok Alapszókincsbeli egyezések c) Reguly Antal Nyelvrokonaink megismerése, megismertetése Finnországba költözik Népköltészeti gyűjtés Finn – lapp – magyar Magyar – vogul – osztják d) Budenz József Göttingai egyetem Akadémia könyvtára o Ural-altaji nyelvek vizsgálata magyar –török A finnugor nyelvészet megalapítója Sok tanítványa, követője volt „Budenznek az egyetemen volt néhány magyar diáktársa, s tőlük kezdett magyarul tanulni. Hamar észrevette, hogy a magyar nyelv rokoni kapcsolatait még nem tárta föl a nyelvtudomány, s hogy ez neki, a felkészült ifjú szakembernek, izgalmas kutatási területet jelenhetne. Magyarországra költözött, megtanult magyarul, és elkezdte rendszerezni a magyar nyelv szóba jöhető rokonait. Kétféle rokonság jön szóba reálisan: a török és a finnugor, mert a legrégebbi magyar szókincsben e két elem van jelen igazán erősen. Török az ész, finnugor az agy. Török a szék, finnugor az ágy. Török a tyúk, finnugor a hal. Ha ez török nyelv, akkor rokona a mai török, tatár, csuvas, ujgur, baskír, kirgiz stb. Ha finnugor, akkor rokona a vogul, osztják, zürjén, finn, észt stb. A kérdés tehát az volt: vajon török nyelv-e a magyar, bőséges finnugor elemmel, avagy fordítva: finnugor nyelv-e, bőséges török elemmel? (Jegyezzük meg, hogy minden más rokonság a magyarral kapcsolatban dilettáns képzelgés, részben a földrajzi vagy időbeli távolság miatt, de főleg mert nem látszanak az alább illusztrált hangmegfelelések, elkülönbözési szabályok.) Budenz eleinte úgy vélte: a magyar a török csoportba tartozik, de ahogy haladt a munkával, megbizonyosodott: a magyar finnugor nyelv. Ezzel persze nem kevesebbet állított, mint hogy a nagyon régi török eredetű szókincs mind átvétellel került a magyarba, míg a finnugor elem az ősi örökség. Ezt két dolog támasztja alá: egyfelől a finnugor szavak alapvetőbbek, az élethez nélkülözhetetlenebb dolgokat jelölnek: él, hal, megy, tud, én, ez , hol, itt, vas, víz, mély, kettő, három stb., míg a török szavak — általában legalábbis — egy magasabb civilizációt tükröznek: gyapjú, betű, búza, ok, gyárt, ír, szűcs, gyón, ól, eke, saru, oroszlán stb. Ezt a különbséget láthattuk az előbbi példákon is: az agy, az ágy, a hal alapvetőbb dolgok-fogalmak, mint az ész, a szék, a tyúk.
Egy másik ilyen támogató érv a finnugor eredet mellett az, hogy ha ez török nyelv, akkor hogy az ördögbe került bele ennyi — és ilyen alapvető — finnugor elem? A törökség erősebb, gazdagabb, fejlettebb volt a finnugoroknál, azaz civilizáltságban följebb állt. Mi oka lett volna egy török népnek vagy törzsnek, hogy ennyi szót eltanuljon egy finnugor társaságtól, akik épp hogy kijöttek az erdőből, s újdonságként nézték a tyúkot, a széket és a betűt? Magyarán mondva: ha ez finnugor nyelv, akkor meg tudjuk magyarázni, miért vett magába annyi török elemet (a civilizációs különbség miatt), ám ha török nyelv, akkor nincs rá magyarázat, miért vett magába ennyi — és ilyen alapvető! — finnugor elemet. Ez mind nagyon érdekes, de a nyelvrokonság bizonyítéka — tanítja Budenz — nem ez a történelmi-civilizációs érvrendszer, hiszen azt egy történész is átlátja, ahhoz nem kell nyelvésznek lenni. A lényeg a szóalakok hangeltéréseiben van.” Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz Az ördög nem alszik, és nem aludt a 19. század közepén sem. Mi van, ha a gonosz Budenz tényleg ügynök volt, mert beszervezte a Habsburg titkosszolgálat? Végtére is nem álltunk mellette élete minden percében. Talán megszédült, kártyaadósságot csinált. Teherbe ejtett egy gyermeklányt. Levizelte a Kaiser arcképét. Zsarolással rákényszerítették, hogy a magyarok ellenségeként megalkossa a finnugor nyelvrokonság tudományos bizonyítását! Képzeljük el az összehasonlítás kedvéért, hogy Galileiről kiderülne: török ügynök volt, a szultánság fizette le, hogy csillagászati és fizikai kutatásaival aláássa a katolikus egyház hatalmát. Én ezt nem tartom valószínűnek, de mit lehet tudni? Emberek vagyunk, miért éppen ő lett volna tökéletes? Csakhogy ha így is lett volna, érinti-e ez Galilei felfedezéseinek tudományos érvényességét? Nyilván nem. Kísérletei, bizonyításai ma is megismételhetők, és ugyanazt az eredményt mutatják, tehát nem személyfüggők: ezt nevezzük objektív tudománynak (angolul science). Galilei egyik felfedezése, hogy a gravitációs gyorsulás nem függ a test súlyától, azaz ha egy zongorát dobok ki az ablakon, ugyanannyi idő alatt fog földet érni, mint ha egy virágcserepet. Ez azért fontos, mert laikus ésszel az ellenkezőjét gondolnánk, vagyis hogy a zongora gyorsabban fog leesni, mint a virágcserép. Galilei megállapításai tehát, még ha ármányos lélekkel tette is őket (amit a legkevésbé sem hiszek), s még ha a laikus észjárásnak ellentmondanak is, igazak. Nincs ez másképp Budenzcel sem, csak meg kell érteni, hogy a történeti-összehasonlító nyelvészet is szaktudomány. Ha felfedezéseit fondorlatos indokból követte volna is el, ez nem változtat objektív érvényességükön, hiszen a finnugor -nk- kapcsolat akkor is szabályosan -g-ként jelenik meg a magyarban (finn tunkea = magyar dug, finn hanka = ág). Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz
VII. Más nyelvrokonítási kísérletek Magyar-török elmélet (Vámbéry Ármin) ugor-török háború Magyar-angol rokonság Magyar-német elmélet Sumer-magyar nyelvelméletek Japán–magyar nyelvrokonság Kelta-magyar nyelvkapcsolat elmélete Kecsua-magyar nyelvhasonlóságok Bibliai szóhasonlítások Tamana-kutatás Etruszk-magyar nyelvrokonság Az ősnyelv elmélete
A magyar nyelvtörténet korszakai A nyelvtörténetben való könnyebb eligazodás miatt szoktuk felosztani korszakokra. =>gyakorlati célú és önkényes felosztás A magyar nyelv története a kezdetektől, tehát a legközelebbi nyelvrokonainktól való elszakadástól a mai napig tart. A nyelvtörténetnek tehát a jelen is része. A magyar nyelv becslések szerint megközelítőleg 3000 éves (idősebb az összes szláv és újlatin nyelvnél). I. ELŐMAGYAR KOR
a magyar nyelv még nem kezdte meg önálló életét rokonaival bizonyos nyelvi egységet alkotott 1.uráli egység korszaka (i. e. 4000) 2.finnugor egység korszaka (kb. i. e. 2000-ig) 3.ugor egység korszaka (kb. i. e. 2000–1000-ig) II. NYELVEMLÉKTELEN MAGYAR KOR = Ősmagyar kor (-895) Kr.e. 1000-től Kr.u. 895-ig a népesség törzsi nyelvjárásokat beszélt változik a nyelv és a kulturális közeg nincsenek írott emlékek (De a későbbi dokumentumokból és a rokon nyelvek történetéből lehet következtetni!) nyelv: alapnyelvi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevényszavaknépünk a vándorlás során iráni, török, szláv nyelvű népekkel érintkezhetett változás: vegyes hangrendű szavak megjelenése, igei személyragok, módjelek, birtokos személyjelek, a középfok jele, tárgyrag és több viszonyrag megjelenése a mondatok szerkezete bonyolultabbá vált, kialakultak a mellékmondatok főbb típusai III. NYELVEMLÉKES KOR 1. Ómagyar kor (895-1626)1 896-tól 1526-ig a letelepedő magyarság gazdasági, társadalmi változás + új szomszédokkal kerül kapcsolatba, új nyelvekkel érintkezik: gyarapodik a szókincs (szláv: berkenye, luc kereszt latin: apostol, legenda német eredetű szavakkal: polgár, cégér) a kereszténység felvétele és az államiság a műveltség változását vonja maga után latin betűs írásbeliség a magyar nyelvet írni kezdik erős a szláv és a latin hatás a kor második fele: a kódexek korának is nevezik a vallásos emlékek mellett, világi jellegű magyar emlékek is megtalálhatók nyelvünk ekkor még nyelvjárásokban élt, társalgásban általános tegezést használta 1
Ld. Nyelvemlékek!
2. Középmagyar kor (1526-1772) 1526-tól 1772-ig a korszak történelme hatott a nyelv változására is: a három részre szakadt ország élete, a török hódoltság, tizenöt éves háború, a Rákóczi-szabadságharc segítette a fejlődést a reformáció, könyvnyomtatás első részleges Biblia-fordítások 1590 - Károli Gáspár (első teljes magyar nyelvű Biblia-fordítás) emlékiratok, naplók, úti feljegyzések terjed a magyar nyelvű írásbeliség, de a latint használták a hivatalokban elkezdődött a magyar nyelv egységesülése megjelentek hazai nyelvtanok, szótárak kialakult a magázó forma A kor jelentős műve: Sajnovics János Demonstratio (finnugor rokonság) 3. Újmagyar kor (1772-1920) 1772-től 1920-ig a nyelv fejlődésére nagy hatással volt: a felvilágosodás, a nyelvújítás és a reformkor sokat gazdagodott és megújult a szókincs elkezdődtek a nyelvművelő mozgalmak kialakult a helyesírás normarendszere (1832 - 1. szabályzat) 1844: a magyar az ország hivatalos nyelvévé válik elkezdődött a magyar nyelv tudományos kutatása, létrejött a nyelvtudomány Újabb magyar kor (1920-) 1920-tól a magyar nyelvközösség szétszakadásával kezdődik: ezeken a területeken megerősödnek a nyelvváltozatok a 20. századi modernizálódással, rohamos technikai fejlődéssel azonban csökken a nyelvjárások szerepe, számottevően bővül a kommunikáció, szóban és írásban, személyes és tömeges szinten egyaránt
Nyelvemlékek Nyelvemlékek def.: Minden olyan írásos feljegyzés tekintet nélkül annak tárgyára és céljára amely a múlt nyelvi megnyilvánulásait rögzíti. Keletkezési idő megállapítását segítheti: az adott nyelvemlék nyelvállapota utalás történelmi eseményre, ismert személyre környezetben lévő szöveg íráskép papír minősége szerző keltezése
Nyelvemlékek csoportosítása: Szórványemlékek Glosszák, szójegyzetek, szótárak Kéziratos szövegemlékek Nyomtatott szövegemlékek I. Szórványemlékek Nem összefüggő szöveg, hanem idegen szövegekbe beékelve találhatunk magyar szavakat (elszórtan). Ezek a szavak általában tulajdonnevek. 1. Külföldi szórványemlékek Bíborbanszületett Konstantin (950.) A birodalom kormányzásáról c. művet írta. Ez egy gyakorlati útmutató, magyar tulajdonneveket találunk benne Vezérnevek (Álmos, Árpád, Tas) Földrajzi nevek (Etelköz, Tisza) Tisztséget jelölő főnevek (Gyula, Vajda) 2. Hazai szórványemlékek Többségük jogi irat, oklevél, adománylevél A veszprémvölgyi apácák adománylevele tartozik korai szórványemlékeink közé. Szent István uralkodása alatt keletkezett, dunántúli helyneveket tartalmaz. Tihanyi apátság alapítólevele (1055): Endre király állítatta ki, első magyar mondattöredékünket tartalmazza: feheruuaru rea meneh hodu utu rea Anonymus: Gesta Hungarorum – 1200 körül készült el a munka, a magyar királyok és nemesek származása. Gazdag személynevekben, és több helynevet is tartalmaz (pl.: saruuar [sárvár], satmar [szatmár], matra [mátra])
II. Glosszák, szójegyzékek, szótárak 1. A glossza nem teljes része a szövegnek, hanem a szövegek megértését segítő lapszéli vagy sorok közé írt jegyzet. Pl.: marosvásárhelyi glosszák, szalkai glosszák, a Sermones Dominicales glosszái 2. Szójegyzékek: szótárak előzményei, fogalomkörök szerint csoportosítja a szavakat
Pl.: Besztercei-szójegyzék, Schlägli-szójegyzék 3. Szótárak: 1604. Szenci Molnár Albert: latin-magyar szótár III. Szövegemlékek A szövegemlék olyan nyelvemlék, amely már összefüggő magyarul írt szöveg 1. Kéziratos szövegemlék a) Az első, Halotti beszéd kb. 1192-95-ben keletkezett. Eredeti neve: Sermus Super Sepulchrum (sír fölötti beszéd). A Pray-kódex tartalmazza, két részből áll: temetési beszéd, könyörgés (papi búcsúztató és ima). 32 sor, kb. 190 magyar szót őrzött meg. b) Ómagyar Mária-siralom: a Leuveni-kódex tartalmazza, kb. 13. sz. utolsó harmadában keletkezett. Első magyar nyelvű versünk. 37 sorból áll, mintegy 130 magyar szót tartalmaz. c) Königsbergi töredék és szalagjai: 14. sz. közepe, második fele körül keletkezett. Vegyesen latin és magyar nyelvű kódex maradványa. A kódexet egy boroszlói könyvkötő szabdalta szét, és más könyvek bekötésére használta föl. A Töredéknek nevezett részt egy latin kódex bőrkötése alatt, a tábla védőleveleként, a 2-3 cm szélesre és 9-10 cm hosszúra fölszabdalt Szalagokat pedig ugyanennek a kódexnek a gerincébe ragasztva találták meg. A 9 soros Töredék Mária szűzanyaságát magasztalja, a 17 egész és 34 fél sornyi Szalagok többé-kevésbé összefüggően vallási történeteket tartalmaznak. d) Gyulafehérvári sorok: 13. sz. második fele, rímszerűen összecsengő prédikációvázlat. 2. Kódexek Nagy terjedelmű, kézzel írott, többnyire vallásos tartalmú alkotások. A 15. század második fele és a 16. század első harmada közötti időszakot a kódexek korának nevezzük. Első kódex: Jókai kódex (eredeti:1372,másolat: 1448) Szent Ferenc életét tartalmazza Huszita Biblia: első magyar Biblia-fordítás. Három kódex tartalmazza: Bécsi kódex – Ószövetség bizonyos részei Müncheni kódex – 4 evangélium Apor– Zsoltárok könyve Egyéb kódexek: Festetics kódex: legdíszesebb magyar kódex, imádságos könyv Margit-legenda: 1510-ben Ráskay Lea domonkos apáca másolta le Érdy-kódex: legterjedelmesebb magyar kódex (1527 körül), szentek legendái, egyházi év ünnepeire szóló prédikációk. 3. A világi tárgyú szövegemlékek: a) Szabács viadala: históriás ének (1476). Mátyás egyik dicsőséges haditettét meséli el. b) Soproni virágének: a magyar nyelvű szerelmi líra első emléke (1490 körül) 4. Korai nyomtatott szövegemlékek a) Sylvester János: Új testamentun 1541 b) Károli Gáspár: Szent Biblia 1590
Helyesírás-történet I, Az írás története
Mindennapi szükséglet hozza létre A különböző írásrendszerek egymástól függetlenül, eltérő időkben alakultak ki a világ több részén • • • • • • • • •
az írás első jelei: kb. Kr. e. 3500 tájáról, közel-keleti és délkeleti-európai agyagtáblákon az írás legkorábbi formái: emberek, állatok, hétköznapi tárgyak ábrázolásai ún. képírásos jelek = piktogramok – nincs kapcsolat a kiejtéssel (Kr. e. 3000 tájáról való a legősibb képírás) Piktogram alkalmatlan bonyolultabb üzenetek közvetítésére fogalomírás kialakul – jelei: ideogramok – nemcsak azt a tárgyat jelentették, melyet ábrázoltak (pl. egy lábat), hanem azt a fogalmat is, amely a tárggyal kapcsolatos (pl. a járást) ideogramok fokozatos egyszerűsödése, az írásjelek többjelentésűek lesznek a legősibb ismert írásrendszer: ékírás – mezopotámiai sumerek – kb. 5000 éve a képírásos jeleket oldalra döntötték és egyszerűsítették a következő állomás: a jelek már nemcsak szavakat, hanem szótagokat vagy hangokat is jelöltek; ősi egyiptomiak írásjelei: hieroglifák (~ szent véset) – kb. 3000 évvel ezelőtt Egyiptom, további fejlődés: hieratikus írás, demotikus írás kínaiak: szóírás → az írásjelek teljes szavakat, néha csak szórészleteket jelölnek – kb. 4000 éve japánok: szótagírás → a kínai írásjelek egyszerűsítése, az írásjelek a szavak szótagjait jelölik
II. Az ábécé kialakulása • nem tudjuk pontosan, mikor és hogyan alakult ki az első ábécé • hangírás/betűírás: a betűk hangokat jelölnek → az üzenet lejegyzése sokkal kevesebb jellel • a modern ábécé őse: kb. 3000 évvel ezelőtt, Szíria és Palesztina területe • legelső fennmaradt ábécé: 22 betűs, a föníciai néphez kötődik (sémi nyelv leírására szolgált), nem tartalmazott magánhangzójeleket, kereskedők terjesztették el • előfutára lett a héber, arab, iráni és a török-mongol ábécéknek • görögök: a kimondott szó hangjainak lejegyzése – a föníciaiaktól sajátították el kb. 2800 éve • görögöktől: rómaiak – a legelterjedtebb a világon a latin ábécé • magyarok: a kezdetektől latin betűs ábécé, de ismerték és használták a rovásírást is (17. századig) • alapvető írásfajták: latin írás, görög írás, cirill írás, arab írás
III. A magyar helyesírás története • az ómagyar kortól kezdődik el • főbb korszakai: 1. a középkori rendszerek kora (a XI. századtól az 1530-as évekig, a könyvnyomtatás koráig) 2. az újkori rendszerek kora (az 1530-as évektől 1832-ig, az első helyesírási szabályzat megjelenéséig) 3. a legújabb kori, egységes helyesírás (1832-től napjainkig) 1. Középkori magyar nyelvemlékek: • különböző helyesírási rendszerek egymás mellett élése • a szövegek hangjelölése következetlen volt még, egy betű olykor több hangot is jelölt. Okai: a latin betűket nem lehetett tökéletesen a magyar hangokhoz igazítani + a megegyezés hiánya, utóbbit leginkább a királyi kancellária írástudói szorgalmazták, innen ered az elnevezés: kancelláriai helyesírás • 15. sz. végén: huszita helyesírás (Husz János) a bibliafordítók egyjegyű, mellékjeles hangjelölést vezettek be
2. Újkori rendszerek kora • a könyvnyomtatással megkezdődik az írásbeliség szélesebb körű elterjedése, az egységességre törekvés kezdete • kétféle írásgyakorlat kialakulása vallási felekezetek szerint: katolikus és protestáns helyesírás • protestáns: Vizsolyi Biblia (1590) Károli Gáspár ford., illetve Szenczi Molnár Albert Zsoltároskönyve terjesztette • szabályait Dévai Bíró Mátyás Orthographiája és Szenczi Molnár nyelvtana (1610) rögzítette • jellemzők: pl. sz és z, s és zs hangok jelölésének különválasztása, ty-gy-ny-ly állandósítása • katolikus: Káldi György és Pázmány Péter • a katolikus és protestáns helyesírás máshogy jelölt egyes hangokat, pl.: cs kat.: ch, prot. ts (ld. családnevek!) • A helyesírások kialakulásának kezdeti szakaszában: általában a kiejtés elvéhez igazodás. • az újkortól kezdve figyelhető meg a szóelemző írásmód erősebb érvényesülése. Ez volt az oka a jottista-ypszilonista háború kitörésének is. • ypszilonisták (vez. Verseghy Ferenc): kiejtés elve (mongya, láttya) • jottisták (Révai Miklós, Kazinczy Ferenc): szóelemzés híve (bátyja, látja) - győztesek • a felvilágosodás korában megszűnik a vallási alapú megosztottsága a magyar nyelvnek 3. A legújabb kori, egységes helyesírás • 1830: Magyar Tudós Társaság – a magyar helyesírás megalkotása, Vörösmarty közreműködésével 1832-ben: első magyar helyesírási szabályzat: Magyar helyesírás • • • • • • •
és szóragasztás főbb szabályai 1984: A magyar helyesírás szabályai 11. kiadása (előkészítése: Fábián Pál vezetésével) Helyesírási kéziszótár (1988) Magyar helyesírási szótár (1999) diákoknak egyszerűsített kiadások (pl. Helyesírásunk)
szaknyelvi helyesírási szótárak a mai legkorszerűbb helyesírási szótár: Helyesírás (Laczkó Krisztina- Mártonfi Attila) új fejezet: számítógépes helyesírás (helyesírás-ellenőrző programok (pl. Helyes-e) tudatosságra van szükség
A hangrendszer változása Az eredeti alapnyelvi hangállományhoz képest jelentős változások Mai hangrendszerünk az ómagyar kor végén és a középmagyar kor elején alakult ki. I. Magánhangzók Az ősmagyar korban meglevő magánhangzók feltehetően már a finnugor korban megvoltak. Az ősmagyar korban a mainál kevesebb magánhangzó Mára már nem ismert pl. mély i, illetve csak az egyes nyelvjárásokban előforduló (ë). Ekkor még nem voltak hosszú magánhangzók! Diftongusok: kettőshangzók pl. ei 1. Ősmagyar kori változások Szóvégi magánhangzók: A finnugor alapnyelvben a szavak magánhangzóra végződtek. Tővégi magánhangzók => zárt magánhangzók (i, ü, u) => elkoptak Az ómagyar kor: teljesen eltűntek, kiv. az ősi toldalékok előtt pl. kezet Pótnyúlás: a tővégi magánhangzó lekopása hat a tőbelseji mgh.-ra az időtartam csökkenésének kiegyenlítésére megnyúlik a tőben lévő mgh. Finnugor alapnyelvi sajátosság: magánhangzó-harmónia + illeszkedés
Ősmagyar kor végére jöttek létre a vegyes hangrendű szavak. 2. Ómagyar kor A magánhangzók száma nőtt. A kettős hangzókból kifejlődtek a hosszú magánhangzók. A hangok nyíltabbá váltak (ü, űö, ő) Kétnyíltszótagos tendencia Pl. uruszágország II. Mássalhangzók 1. Ősmagyar kor Sok mai hang hiányzott pl. c, dz, zs, gy, v Több olyan hang, mely mára eltűnt Pl.: w, δ, η, sz’, cs’ 2. Ómagyar kor Hangok eltűntek Új fonémák keletkeztek (v, dz, c, dzs, gy) Nő a zöngés mássalhangzók aránya Mennyiségi változások, pl. a múlt idő kettőzött tt-je
A magyar nyelv hangállománya A) Az ősmagyar kor végén: 1. Magánhangzók: i í
ü
u ú
ë é
i í (?) ˇ ˇ
o a á
e
2. Mássalhangzók Ajakhang Ajak-foghang Foghang a) b) Szájpadlás a) b) Gégehang
Zárhangok
Réshangok
Zárréshangok
pb
Orrhangok
egyéb
m f sz z s chj j ch gh h
td kg
cs ?ty gy
n
lr
ny
ly
B) Az ómagyar kor végén: 1. Magánhangzók i í
ü
ű
u
e é
ö
ő
e
2. Mássalhangzók
Zárhangok
o
ú
ó
a
Réshangok
á
Zárréshangok
Orrhangok
egyéb
Ajakhang Ajakfoghang Foghang a) b) Szájpadlás a) b) Gégehang
pb
m f v
td
sz z s zs j
kg h
c cs ty gy
n
lr
ny
ly
A nyelvtani rendszer változása A fejlődés két iránya: 1. Grammatikai eszközök újabb csoportjai jöttek létre, a meglevő csoportok bővültek 2. Jelöletlen mondatbeli kapcsolatok fokozottan jelöltté váltak I. Igeragozási rendszer 1. Képzők: egy hangból álló, primer toldalék Testes képzők: -ít, -tal/ -tel Nincs szófaji kötöttség Jellemző a poliszémia 2. Ragok: Ősmagyar korban: igei személyragok (személyes névmásból) Lát + m ‘én’ > látom, lát + ti + -k > láttok 3. Jelek: Igemód: kijelentő: Ř; felszólító: *-k, feltételes: *-n + *-i Igeidő: jövő idő = jelen idő ómagyar kor: fog és kezd segédigék + -md/ -nd (látand ‘látni fog’) Múlt idő (az ómagyar korban négyféle) elbeszélő múlt (nézé, várá): időviszonyítás nélküli múlt. befejezett múlt (nézett, várt): a jelenre már befejeződött cselekvést, történést fejezett ki. Régmúlt (várt vala, várt volt): egy másik múlt időhöz viszonyítva régebben történt, befejezett cselekvésre, állapotra utalt. Folyamatos múlt (néz vala, vár vala): a múltban folyamatosan tartó, befejezetlen cselekvés, állapot kifejezésére használták A középmagyar korban kezdett egyszerűsödni a múlt idők használata. Angol – múlt idő Past simple – I went to the doctor’s yesterday. Past continuous – I was singing a song when the children broke the window. Past perfect simple – By the time I woke up the girl had already left the room. Past perfect continuous – When I woke up, the train had been going for ten minutes.
4. Igetövek a) Msh-ra végződő változatlan tőbelsejű (néz – nézek) változó tőbelsejű Hangzóvesztő (őrizünk – őrzünk) – hangzótoldó (tékozló – tékozol) Hangzónyújtó (kel – kél) Sz-t v-vel váltakoztató (tesz – tevő)
Sz-t v-vel és d-vel váltakoztató (alszik – aludni – alvó) b) Mgh-ra végződő v-s tövűek (sző – szövöget) j-t v-vel váltakoztató (bújik – búvó) l-t v-vel váltakoztató (nő – nől)
II. Névszóragozási rendszer Ősi örökség: többes szám jele (-k); birtokos személyjelek kialakulása; középfok jele (-bb); határozóragok (-n, -t) Uráli alapnyelv: melléknév középfokának a jele Ómagyar kor: ragok keletkezése – névutókból Pl. bele > -ba / -be; reá > -ra / -re belől > -ból / -ből Névszótövek 1. Ősmagyar kor: egyalakú tövek (kata ‘hal) kete > keze (‘egy kéz’) + i b.szjel > kezei > kezí v. kezé > keze > kez+e házo+n > ház|on – szóhatáreltolódás 2. Ómagyar kor – többalakú tövek a) Msh-s végű tövek Változatlan tőbelsejűek (hal – halat) Hangzóvesztő (homokot – bokrot) – hangzótoldó (szerelem – szerelmes) Pótlónyúlással keletkező (út – utas) H-ra végződő tövek (potroh, méh, düh) b) Hangzórövidítő tövek (fa – fát) c) Mgh-s végű tövek idő – ideje idén borjú – borjas v-s tövűek (hamu – hamvas) III. Viszonyszók 16-17.sz.: példák igekötők kialakulására Ómagyar kor: kialakulnak a névelők Mutató névmás > határozott Határozott számnév > határozatlan Névutók (szemben, múlva, folytán) Kötőszók (szintén, részint) Változások a mondatszerkesztésben
Szókészlettörténet I. A származási kategóriák alakulása ősmagyar kor kezdete: szókészlet = alapnyelvi eredetű állomány; folyamán belső szóalkotás, idegen elemek átvétele következtében csökkent az arányuk II. Szókincsünk bővülése Nyelvünkben kb. 700-800 lehet azoknak a szavaknak a száma, mely a finnugor-ugor korból származnak Egy nyelv szókincsének gyarapodása sokféle módon mehet végbe o Belső szóalkotás 1. ősi keletkezésű szavak továbbképzett, vagy összetételekben használt formái pl. fő > főz 2. indulatszók pl. jaj, ó, hopp 3. hangutánzó, hangulatfestő szavak pl. mekeg, fecseg o Idegen szavak jövevényszavak Ősmagyar kor 1. iráni pl. tej, nemez, hús 2. török pl. bika, eke, sarló 3. 3 keleti szláv pl. zátony, tanya, kereszt, szombat
Ómagyar kor 1. szláv pl. ugar, cseresznye, kasza, pecsét 2. latin pl. iskola, templom, sátán, pápa 3. német pl. herceg, dráma, hóhér 4. olasz pl. füge, mandula, tréfa
Középmagyar kor: 1. Szóösszetétel + szóképzés 2. Latin (hiéna, persze) 3. Német (pisztoly, gavallér) 4. Oszmán-török (kávé, zseb, papucs)
Újmagyar kor 1. Szóalkotás belső módja: hangutánzó, hangulatfestő (bizsereg, döbben, recseg) 2. Német (kuglóf, vicc, frakk) 3. Latin (reakció, illegális) 4. +NYELVÚJÍTÁS (ld. nyelvújítás óra!)
Jelentésváltozások I. A jelentésváltozás okai 1. külsõ (társadalmi) társadalmi, gazdasági körülmények változása az emberi gondolkodás változása műveltség (kultúra) változása 2. belső (nyelvi) a nyelvi elemek hangalakja - jelentése között és használatában feszültség keletkezik II. A nyelv változása módjai jelentésfejlődés: a korábban alkalmi denonatívra válthat jelentésbővülés: felfog, asszony, halászik jelentésszűkülés: pl. állat (minden élõlény), édes, trágya jelentésmegosztás: hasonló alakú szavak jelentésváltozás jelentéshasadás eredménye: a jelentésváltozás eredménye A változások nagy része fokozatos (jelentésfejlődés) – forró, felfog, nyelv; de lehet azonnali is (jelentésadás) – mozi. Jelentésváltozás eredménye lehet a szó jelentésének bővülése (a nyelvi elem a meglévők mellé újat vesz fel – ezzel a valóságmozzanatok nagyobb részét képes kifejezni) – csiga; de lehet szűkülése is (a szó egyik jelentése elavul) – ízesből az édes. Ez a két folyamat gyakran egyszerre jelentkezik – öreg (régi jelentése ‘nagy’). Az új jelentés először mindig alkalmi (a mondatbeli környezet, más szavakkal való kapcsolata teszi érthetővé új jelentését). Ez idővel állandósulhat mellék- vagy főjelentéssé.
Ha a szó eredeti és új jelentése között elhalványul a kapcsolat – akkor a két szó két önálló nyelvi jellé válik szét – toll (ha nincs formai változás homonimáról beszélünk). Teljes jelentésváltozásról beszélünk, ha az eredeti jelentés eltűnik – hölgy (régi jelentése ‘menyétféle’). III. A jelentésváltozások legfőbb fajtái a régi szót erősen megváltozott tárgyak elnevezésére használjuk lábas, fal belső kölcsönzés – egyik nyelvi rétegből a másikba kerül egy szó (pl. szakszó a köznyelvbe) – kontár, súly, sugár metaforikus szóhasználat – új fogalom megnevezése egy másikkal való hasonlósága alapján – hegyláb, hegygerinc, az idő szalad, a sors keze, a kormány feje jelentéstapadás – a szintagmatikus kapcsolatban állandóan együtt szereplő szavak közül az egyik átveszi a másik jelentését is – farkas állat * farkas, szarvas állat * szarvas, sült hús * sült, pörkölt hús * pörkölt, tokaji bor * tokaji, menny dörög * dörög, földet szánt * szánt metonímián alapuló (térbeli, oksági kapcsolat, rész-egész viszony, anyag és belőle készült tárgy kapcsolata) – cserép, üveg, gőzös, magyar (nép és nyelv), minisztérium (épület és intézmény) – Már az egész falu beszéli. absztrahálódás – átvitt értelmű használat – idővel kialakuló második jelentés (kéz cselekvése az emberi értelem működésére – felfog, tapasztal; ‘hébe-hóba’ – régen ‘télennyáron’) jelentésmegoszlás – hasonló alakú szavak két alakváltozatához idővel két különböző jelentés társul – érem-érme; ez lehet jövevényszavaknál is – kalauz-kalóz, golyóbisglóbus hangulat, stílusérték megváltozása – agyafúrt – régen ‘őrült’ Köznevek tulajdonnévvé válása: Lánchíd, Nemzeti Színház, Svédország, Balaton (szlávul ’sáros, mocsaras’), Zoltán (szultán). Hasonló a köznevesülés is: kaján (Káin), katicabogár, ádámcsutka, röntgen, volt, amper
A nyelvújítás
• •
• • •
I. A nyelvművelés előzményei Középkor (tudatos befolyásolás, kódexfordítók) 16. sz.: humanisták Sylvester János: első magyar nyelvtan Dévai Bíró Mátyás: Magyar helyesírás 17. sz.: Szenczi Molnár Albert: Az új magyar nyelvtan két könyve
Geleji Katona István: Magyar Grammatikatsa (1654.) Medgyesi Pál: nyelvművelő Apáczai Csere János: Magyar encyclopédia (1653.) II. A nyelvújítók mozgalma Nyelvújítás: „nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe” Időszaka: Bessenyei fellépésétől (1770-es évek) a Magyar Nyelvőr megjelenéséig (1872) Célja: 1. a magyar szókincs bővítése 2. az idegen szavak magyarral való helyettesítése, stílusújítás 3. az európai szintű tudományos és kulturális eredmények egységes nemzeti nyelven való megszólaltatása A mozgalmat segítette: 1. Felvilágosodás eszméinek elterjedése (Mária Terézia, testőrírók, német és latin nyelv) 2. anyanyelv és a nemzet ügyének összekapcsolódása Bessenyei György: Magyarság (1772) „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen soha”. A mozgalom résztvevői 1. Szépírók: Dugonics András, Baróti Szabó Dávid, Csokonai, Kölcsey, Szemere) 2. Szakírók: Diószegi Sámuel (növénytan), Révai Miklós (nyelvészet) Bugát Pál (orvostudomány) III. A nyelvújítási harc
• •
Vezéregyéniség: Kazinczy Ferenc 2 párt: 1. Nyelvújítók (neológusok)
2. A régi állapotok féltői (ortológusok)
•
Dokumentumok 1. Tövisek és virágok (1811) 2. Mondolat (1813) – gúnyirat 3. Felelet a Mondolatra (1815) – Szemere Pál és Kölcsey Ferenc 4. Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél
• A szóalkotó mozgalom eljárásmódjai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Idegen szavak lefordítása (Kellner – pincér) Tájszavak közszavakká válása (róna, betyár, csapat, hullám) Kihalt szavak felújítása (hős, lomb) Szóképzés (huzal, nőies) Elvonás (kapál-kapa, árnyék-árny) Szóösszetétel (pénztár, bérkocsi) Szóösszerántás (elöl + ülnök>elnök; levegő+ég>lég)
•
1. 2. 3. 4. 5.
Eredmény Szóalkotás, szókincsbővítés (mindmáig 10ezer szó van használatban) Stílus megújítása Nyelvi norma kialakulása Egységes köznyelv, irodalmi nyelv IV. Fontos események
•
Magyar Tudományos Akadémia „Mindenekelőtt kötelessége a társaságnak a honi nyelvet mívelni és gyarapítani.” • A magyar helyesírás és szóragasztás szabályai – 1. helyesírási szabályzat (1832) • A magyar nyelv rendszere (1846) • 1844. évi országgyűlés: magyart államnyelvvé nyilvánítják • 1872: Szarvas Gábor – Magyar Nyelvőr című folyóirat V. A nyelvújítás mérlege
• •
• • •
Pozitív Ezrével élték túl az alkotott szavak a saját korukat és váltak a magyar szókincs hasznos, sőt nélkülözhetetlen részévé. VI. A nyelvművelés napjainkban Nyelvi norma változásainak figyelemmel követése Nyelvhasználat időszerű jelenségeinek elemzése Feladatai:
1. Idegen szavak ellen 2. Magyarosító törekvések 3. Anyanyelvünk megőrzése
•
Feladata: nyelvre és beszélőre irányul
Az irodalmi nyelv kialakulása I. Az irodalmi nyelv fogalma: Irodalmi nyelv = a nemzeti nyelv írott változata, más néven nyelvi sztenderd Belső nyelvváltozat, nyelv belső tagolásának eredménye Közege: az írásbeliség Tekintélyelvű, nyelvi eszmény mintaképe Minden nyelvben korábban kisebb hatókörű csoportnyelvből alakult ki II. A magyar irodalmi nyelv Több nyelvjárás eleme ötvöződik benne Írásbeliség mindig együtt jár valamiféle megegyezéssel, már a kódexírók is törekedtek az egységre (kódexcsaládok) Királyi kancellária – viszonylag egységes helyesírást és szóhasználatot alakított ki III. Az anyanyelvű írásbeliség kialakulásának és elterjedésének tényezői Humanizmus Biblia lefordítása Reformáció Iskolaalapítás Könyvnyomtatás Ellenreformáció IV. Az irodalmi nyelv kialakulásának segítői: Sylveszter János (1504 – 1551): Bibliafordítás (Új Testamentum) + latinul írt magyar nyelvtankönyv (Grammatica Hungarolatina) Károlyi Gáspár: 1590 protestáns Bibliafordítás Pázmány Péter (1570-1637): 1635 nagyszombati egyetem megalapítása Legnagyobb hatása a bibliafordításoknak van Károlyi protestáns bibliafordításának nagy szerepe van (pl. e-ző szóalakok elterjedésében és az í-ző szóalakok visszaszorításában) V. Világi szépirodalom kiterjesztése Fordítások, átköltések, majd önálló magyar alkotások Fő műfajok: 1. Históriás ének 2. Széphistória
3. Prózai és verses elbeszélések 4. Iskoladrámák VI. Magyar nyelvű tudományos irodalom kialakulása Szenczi Molnár Albert teljes nyelvtana 1610 (latin) Gleji Katona István Magyar Grammatika (Helyesírási és nyelvhelyességi függelék) Dévai Bíró Mátyás (1549) Ortographia Ungarica – első helyesírási tankönyv Komáromi Csipkés György (1655) Hungaria Illustrata VII. Az irodalmi nyelv egységesülése XVII században három nagyobb regionális irodalmi nyelv körvonalazódik északkeleti – keleti dunántúli erdélyi A 18. sz. elejére irodalmi nyelvünk formailag kialakult (helyesírási, hangtani, alaktani tekintetben egységes), de szó és kifejezéskészletében szegényes. Segíti az egységesülést és a szókincsbővülést: 1. Felvilágosodás és reformkor 2. Írói társulatok létrejötte 3. Hírlapok, folyóiratok 4. Fordításirodalom 5. Nyelvújítás 6. Kollégiumok 7. Irodalmi központok XIX. századra kialakul az egységes magyar irodalmi nyelv Természetesen nem teljesen egységes, alkotónként és koronként eltérések vannak Nyelvi alapanyag megegyezik Tudatos eltérések, pl. 19. sz. 2. fele, nyelvjárási alapú külön irodalmi nyelv = provincializmus (pl. Lisznyai Kálmán palóc, Csermelyi Sándor hegyháti) Különfejlődésből fakadó eltérések = erdélyi irodalmi nyelv, transzszilvanizmus. Pl.: Mikes Kelemen, Tamási Áron, Sütő András 20. sz. fordulójától napjainkig: második nyelvújítás o gazdasági és kulturális téren fellendülés, technikai fejlődés új szavak o izmusok (impresszionizmus, expresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus, stb.) nyelvi-stilisztikai furcsaságok
