BETEGSZÁLLÍTÁS ÉS LOGISZTIKA

MODULFÜZET

Betegszállító felnőttképzési program 3. modul

BETEGSZÁLLÍTÁS ÉS LOGISZTIKA

Írta: Takácsné Fesető Irén Sonkoly Zoltán Szőllősi Szabolcs

Lektorálta: Dr. Bumbera József

 HARRUCKERN JÁNOS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY GYÓGYPEDAGÓGIAI KOLLÉGIUM, 2011

Tartalomjegyzék A BETEGSZÁLLÍTÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE ................................................... 4 A betegszállítás irányítása ...................................................................................................... 4 A betegszállítási munka szervezése ........................................................................................ 4 Tervezett betegszállítási feladatok ......................................................................................... 4 Alkalmi betegszállítási feladatok........................................................................................... 4 A beteg szállíthatóságának megítélése ................................................................................... 5 Betegszállító gépkocsival az a beteg szállítható, aki… ........................................................ 5 A tervtől eltérő körülmények ................................................................................................ 5 A BETEGADATOK ADMINISZTRÁCIÓJA ..................................................................... 7 Fogalmak .................................................................................................................................. 7 A betegszállító által megismert adatok ................................................................................... 7 A betegszállító által adatokkal végzett tevékenységek .......................................................... 7 A SZÁLLÍTÁSI TRAUMA .................................................................................................... 9 A szállítás pszichés tényezői ................................................................................................... 9 A szállítási trauma fizikai okai ............................................................................................... 9 Szállítási trauma minimalizálható ....................................................................................... 10 A BETEGSZÁLLÍTÁS ESZKÖZEI ................................................................................... 11 A betegszállítás tárgyi feltételei ............................................................................................ 11 Betegszállító állomás .......................................................................................................... 11 Betegszállító gépjármű ....................................................................................................... 11 Betegmozgató / betegszállító eszközök ................................................................................ 12 Hordágy .............................................................................................................................. 12 Hordszék .............................................................................................................................. 13 BETEGMOZGATÁSI / BETEGSZÁLLÍTÁSI ELJÁRÁSOK ........................................ 14 A betegmozgatásra érvényes általános szabályok ............................................................... 14 A beteg mozgatása .................................................................................................................. 14 A beteg szállítása ................................................................................................................... 15 Eszköz nélkül ...................................................................................................................... 15 Eszközzel ............................................................................................................................ 16 Az alkalmazott eszköz megválasztásának szempontjai ..................................................... 17 A beteg pozícionálása a szállítás alatt .................................................................................. 17 Ülő beteg ............................................................................................................................. 17 Fekvő beteg ......................................................................................................................... 17 A BETEGSZÁLLÍTÓ FELADATA TÖMEGES BALESET / KATASZTRÓFA ESETÉN .................................................................................................................................. 18 Tömeges baleset ..................................................................................................................... 18 Fogalma, lényege ................................................................................................................ 18 A betegszállító feladatai tömeges kárhely felszámolásában ............................................... 18 Katasztrófa ............................................................................................................................. 19 Fogalma, lényege ................................................................................................................. 19 1

A betegszállító feladatai katasztrófa esetén ........................................................................ 19 A BETEGSZÁLLÍTÓ GÉPJÁRMŰ TISZTÍTÁSA ÉS KARBANTARTÁSA ............... 20 A gépjármű átvétele/felvétele ............................................................................................... 20 A gépjármű átadása/leadása ................................................................................................ 20 Napi takarítás ...................................................................................................................... 20 Heti takarítás ....................................................................................................................... 20 Fertőtlenítés fertőző beteg szállítását követően .................................................................. 20 A PULZUS ............................................................................................................................. 22 A pulzusszám .......................................................................................................................... 22 Pulzusszám az egyes életkorokban ...................................................................................... 22 A pulzust befolyásolják ...................................................................................................... 22 Szapora pulzus = szapora szívműködés .............................................................................. 22 Lassú/alacsony pulzus = lassú szívműködés ....................................................................... 23 A pulzus ritmusa .................................................................................................................... 23 A pulzus teltsége .................................................................................................................... 23 A pulzus vizsgálata ................................................................................................................ 24 A tapintás helyei ................................................................................................................. 24 A vizsgálat kivitelezése ...................................................................................................... 24 A VÉRNYOMÁS ................................................................................................................... 25 A vérnyomás fogalma ............................................................................................................ 25 A vérnyomását befolyásolja .................................................................................................. 25 A vérnyomás mérése ............................................................................................................. 26 Noninvazív (vértelen) vérnyomásmérés .............................................................................. 26 A vérnyomásmérés eszközei .................................................................................................. 26 Mechanikus kézi készülékek ............................................................................................... 26 Automata, digitális kijelzésű készülékek............................................................................. 26 A vérnyomásmérés helye ....................................................................................................... 26 A vérnyomásmérés technikája........................................................................................... 26 A vérnyomásmérő készülék ellenőrzése ............................................................................. 27 Tilos vérnyomást mérni azon a karon ahol .......................................................................... 27 A vérnyomásmérés kivitelezése ............................................................................................ 27 Tilos a vérnyomásmérést megismételni, ha a betegnek ...................................................... 27 Leggyakoribb hibák vérnyomásmérés alkalmával .............................................................. 28 VÉRCUKOR .......................................................................................................................... 29 Diabétesz mellitusz ................................................................................................................. 29 Típusai ................................................................................................................................ 29 Az alacsony vércukorszint ..................................................................................................... 29 A különösen magas vércukorszint ....................................................................................... 30 A vércukorszint mérése ........................................................................................................ 30 Szükséges eszközök ............................................................................................................. 30 A mérés kivitelezése ........................................................................................................... 30 2

A készülék üzenetei, hibajelzési .......................................................................................... 32 A TESTVÁLADÉKOK FELFOGÁSA ............................................................................... 33 A hányadék ............................................................................................................................ 33 A hányás folyamata ............................................................................................................. 33 Általános tünetek ................................................................................................................. 33 Típusa és jellege szerint ...................................................................................................... 33 Megfigyelendő .................................................................................................................... 33 Teendők hányás esetén ....................................................................................................... 33 A hányadék felfogásának eszköze ....................................................................................... 33 A vizelet ................................................................................................................................... 34 Megfigyelése ...................................................................................................................... 34 Vizeletürítési zavarok ......................................................................................................... 34 A vizelet felfogásának eszköze ........................................................................................... 35 A széklet ................................................................................................................................. 36 A székelés mechanizmusa .................................................................................................. 36 A székletürítést befolyásoló tényezők ................................................................................ 36 Székletürítési zavarok ......................................................................................................... 36 A széklet színe ..................................................................................................................... 38 A széklet felfogásának eszköze .......................................................................................... 38 IKT RENDSZEREK ÉS HASZNÁLATUK ....................................................................... 40 Az IKT fogalma ..................................................................................................................... 40 A PNA fogalma, helymeghatározás, navigálás ................................................................... 40 A GPS .................................................................................................................................. 40 A navigációra képes eszközök egyéb szolgáltatásai ............................................................ 40 Hatékony információkeresés szabad-szavas keresőkkel (Google, Bing)............................ 41 Google ................................................................................................................................. 42 A kulcsszavak helyes kiválasztása ...................................................................................... 42 Az EDR (TETRA) rendszer fogalma, szolgáltatásai .......................................................... 44 Hordozószolgáltatások ........................................................................................................ 45 Teleszolgáltatások .............................................................................................................. 46 Kiegészítő szolgáltatások ................................................................................................... 47 Mobiltelefonok, EDR eszközök, PNA-k biztonságos használata ...................................... 47 FELHASZNÁLT IRODALOM ........................................................................................... 48 Felhasznált képek, rajzok, ábrák ......................................................................................... 49

3

A BETEGSZÁLLÍTÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE A BETEGSZÁLLÍTÁS IRÁNYÍTÁSA Megyénként betegszállítást irányító szervezet működik, mely irányítja és koordinálja az adott megyén belüli OEP által finanszírozott betegszállító szervezetek tevékenységét. Az irányítás feladata a megyén belül az ügyeleti betegszállítás szervezése is. Az irányítás szervezi meg a betegszállítást végző autók napi feladatait, kivéve a megyehatáron átnyúló szállításokat, ezek szervezését az OMSZ irányítócsoportja végzi. Jelenleg zajlik az a folyamat, melynek során a betegszállítási feladatok felvétele és a napi feladatok teljes szervezése az OMSZ feladatává válik. A BETEGSZÁLLÍTÁSI MUNKA SZERVEZÉSE TERVEZETT BETEGSZÁLLÍTÁSI FELADATOK - (24 órán belüli vagy időpontra kért szállítás) Bejelentése legkésőbb a végrehajtást megelőző napon történik. Az irányításban dolgozók minden nap összesítik a másnapra leadott betegszállítási feladatokat. Az összesítést a megyehatáron kívülre szállítandó feladatokat jelentik az OMSZ megyei irányítócsoportja fel, aki a megyehatáron kívülre történő szállításokat megszervezi. A megyén belüli feladatok másnapi teljesítését betegszállító gépkocsinként tervezik. A gépkocsik feladatainak elosztási szempontjai: - a gépkocsi telephelye - a betegek felvételi helye - a betegek átadási helye - a szállítás igénye (ülő/fekvő, egyedi/kapcsolat) - a gépkocsik férőhelye és jellege (ülő/fekvő) - a kíséret igénye ALKALMI BETEGSZÁLLÍTÁSI FELADATOK - (6 órán belül kért szállítás) Fogalmak - Előjegyzett betegszállítási feladat: Azok az adatlapra feljegyzett, tervszerű végrehajtásra besorolt feladatok, melyek elvégzésére betegszállító jármű még nem indult. - Folyamatban lévő betegszállítás: Azok a betegszállítási feladatok melyek végrehajtására betegszállító jármű elindult vagy a feladat elvégzésére irányuló utasítást kapott. Betegszállítási feladat törlése Előjegyzett betegszállítási feladat törlését kérheti - Beutaló orvos vagy az általa megbízott szakdolgozó. - A beteg vagy törvényes képviselője. - Telefonon keresztül nehéz a feladatot lemondó személyazonosságának, jogosultságának ellenőrzése. - Megoldást jelenthet olyan számozott dokumentáció (sorszámozott betegszállítási adatlap) bevezetése, melynek sorszámára a telefonáló hivatkozhat. Folyamatban lévő betegszállítási feladat törlését kérheti - Gyógyintézetben a küldő orvos vagy az általa megbízott egészségügyi szakdolgozó. - Lakáson a beteg vagy annak törvényes képviselője – megfelelő indokkal! 4

Teendő folyamatban lévő betegszállítási feladat törlésénél: - Jelenteni az irányítás felé - A betegszállítási adatlapra fel kell vezetni a beteg adatait, a törlés időpontját, a lemondó személy nevét - Az adatlapot alá kell íratni a feladatot lemondó személlyel! Fontos! A beteg akarata ellenére, betegszállító által nem szállítható el! A BETEG SZÁLLÍTHATÓSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE BETEGSZÁLLÍTÓ GÉPKOCSIVAL AZ A BETEG SZÁLLÍTHATÓ, AKI… - Kielégítő általános állapotú (alapbetegségével magyarázható állapot), életfunkcióit tekintve stabil beteg. - Állapot rosszabbodás lehetősége nem áll fenn - Maximum betegkísérői felügyeletet igényel a szállítás alatt A TERVTŐL ELTÉRŐ KÖRÜLMÉNYEK - A beteg állapotának nem megfelelő a jármű o Az ülve leadott beteg nem tud megülni (nem akut állapotrosszabbodás miatt) és nincs vagy foglalt a hordágy o Fekvőként lejelentett beteget csak hordágyon lehet szállítani! - Mobilizáláshoz nincs elegendő fizikai erő, a járműbe helyezéshez segítség kell o Jelenteni kell az irányítónak, aki dönt arról, hogy kit küld:  Másik betegszállító autót (+ két fő jelenléte)  Szakképzett segítséget (mentőt)  Tűzoltókat o Kérheti a jelenlévő „laikusok” segítségét, de ez esetben is mindig a helyszínen lévő betegszállító felel a betegért! Az ő feladata megítélni, hogy a jelenlévők alkalmasak-e a feladatra, el fogják-e tudni végezni illetve a beteg alkalmas-e arra, hogy eszköz nélkül emeljék (fájdalom, nincs rajta „fogás”) - A beteg felvételi helye nem megközelíthető o Jelenteni kell az irányítónak, aki dönt arról, hogy kit küld:  Másik betegszállító autót (terepjáró, összkerék meghajtású, + két fő jelenléte)  Gyalogosan (hordágyon, hordszéken) csak akkor szállítható a beteg a járműig, ha ez rá nézve nem veszélyes, nem megterhelő (pl.: hosszas hordágyazás hidegben). - A beteg, vagy valamely végtagja a szállítás alatt speciális immobilizálást / rögzítést / pozícionálást igényel o Ez alapvetően mentőfeladat, jelenteni kell az irányításnak - A betegszállítási adatlapon és az utalványon szereplő (vagy a beteg/hozzátartozó által megjelölt) fogadó hely/intézmény nem egyezik. o Irányításnak jelenteni kell, ő egyeztet a küldő/fogadó intézménnyel/orvossal o Csak az irányítás engedélyével módosítható az úti cél, addig a beteg a felvételi helyen marad - A feladat felvételekor jelentett beutaló diagnózis nem egyezik meg a betegszállítási utalványon szerepelővel.  Irányításnak jelenteni kell, ő egyeztet a küldő intézménnyel/orvossal 5

Az ő utasítására a beutaló diagnózis módosítható a helyszínen a betegszállító által - A beteg felvételi helyére érkezéskor tapasztalt állapota valószínűsíti a szállítás alatti állapotrosszabbodás lehetőségét. o A felvételi helyen még stabil a beteg, de a szállítás alatt vagy annak következtében állapotrosszabbodás várható. o Bizonytalan helyzetben  Irányítástól segítséget kérni  Lakáson – mentőhívás  Intézményben - a küldő orvos (nem egészségügyi szakdolgozó) írásban nyilatkozzon a beteg szállíthatóságáról a betegszállítási adatlapon és azt pecsétjével is lássa el. - A beteg a szállítás alatt egészségügyi szakdolgozói felügyeletet igényel. Ez alapvetően mentőfeladat. Irányításnak jelenteni ő adja át a feladatot az OMSZ-nak. - Egyéb a helyszínen észlelt körülmények:  A betegnek infúzió van bekötve - mentőfeladat  A beteg otthonában/gyógyintézetben oxigén terápiában részesül és erre a szállítás alatt is szüksége van - mentőfeladat  A betegnek húgyhólyagjába katéter van felhelyezve, mely mellett szivárog a vizelet, vagy el van záródva - mentőfeladat  Bármi, ami a kiérkező betegszállító megítélése szerint nem teszi lehetővé a beteg betegszállító által történő szállítását. 

6

A BETEGADATOK ADMINISZTRÁCIÓJA FOGALMAK Személyes adat: Olyan adat, mely egy azonosított vagy azonosítható természetes személlyel kapcsolatba hozható. Olyan adat, melyből következtetni lehet az érintett személyre. Főleg akkor számít azonosíthatónak, ha konkrét adat (név, azonosító jel) vagy rá jellemző adat (küllem, gazdasági, szociális vagy egyéb azonosság) együtt azonosítja. Különleges adat: Ilyen az egészségi állapotra, káros szenvedélyre, szexualitásra vonatkozó adat Adatkezelés: Az adatokon végzett művelet/ek (adatgyűjtés, -felvétel, -rögzítés, -rendszerezés, -tárolás, stb.). Adatkezelés a fénykép-, hang- vagy képfelvétel és az azonosításra alkalmas fizikai jellemzők (pl. Ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta) rögzítése is. Adattovábbítás: Az adatok hozzáférhetővé tétele harmadik személy számára. Adatfeldolgozás: Az adatkezelés technikai része, függetlenül a módszertől, eszköztől és helytől. Adatfeldolgozó: Aki az adatkezelő megbízásából a személyes adatok feldolgozását végzi; Harmadik személy: Nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval; A BETEGSZÁLLÍTÓ ÁLTAL MEGISMERT ADATOK Személyes adatok: A beteg neve, születéskori neve, édesanyja leánykori neve, születési ideje és helye, lakcíme, Társadalmi Azonosító Jele (TAJ). Különleges adatok: Háziorvosa neve, kórelőzménye, vizsgálati eredmények, betegségei. A BETEGSZÁLLÍTÓ ÁLTAL ADATOKKAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról: Adatkezelés: „3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendelete elrendeli. (2) Különleges adat akkor kezelhető, ha a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy b) a 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli; c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli. (3) Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg. (4) Törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása 7

szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. (5) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében. (6) Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. (7) Az érintett a hozzájárulását az adatkezelővel írásban kötött szerződés keretében is megadhatja a szerződésben foglaltak teljesítése céljából. Ebben az esetben a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbítását, adatfeldolgozó igénybevételét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez. (8) Ha az érintett fizikai okból vagy cselekvőképtelensége folytán nem képes hozzájárulását adni adatai kezeléséhez, akkor a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint katasztrófa- vagy szükséghelyzet elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges mértékben sor kerülhet személyes adatainak, beleértve különleges adatait is, kezelésére. 4. § A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait - ha törvény kivételt nem tesz - az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát (19. §) is, nem sérthetik.” Adattovábbítás: „Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása 8. § (1) A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.”

8

A SZÁLLÍTÁSI TRAUMA A beteg megmozdítása, járművön szállítása fizikai és pszichés tényezők révén kóros szervezeti reakciókat válthat ki. Ezek egy része ártalmatlan mozgásbetegség, más része súlyosabb, ezt nevezik szűkebb értelemben szállítási traumának. A SZÁLLÍTÁS PSZICHÉS TÉNYEZŐI A mozgásában korlátozott, mások segítségére szoruló, önmagát kiszolgáltatottnak érző beteg megéli esendőségét. Ennek hatását próbálja feldolgozni. A kiszolgáltatottság, a magatehetetlenség, a megszokott környezetből történő kiszakítás, a vizsgálati eredményektől való félelem, illetve egyéb külső ingerek (környezet, a betegkísérő viselkedése, az utastársak viselkedése, korábbi tapasztalatok, stb.) fokozzák a beteg szorongását, félelemét. A SZÁLLÍTÁSI TRAUMA FIZIKAI OKAI A hosszú ideje fekvő beteg megmozdítása, felültetése (izmainak, ízületeinek elmerevedése miatt) számára járhat fájdalommal. Számos krónikus mozgásszervi betegség is fájdalommal jár. E csoportokba tartozó betegek kíméletes mozgatást és speciális szállítást igényelnek. Az ún. kényszertartásban rögzült betegek, kíméletesebb szállítására alkalmas a vákuummatrac, mellyel a szállítás alatt is megtartható és rögzíthető a beteg által felvett, legkevésbé fájdalmas, vagy akár fájdalmatlan testhelyzet. Ilyen szállítási igény esetén a feladat mentő gépkocsival teljesítendő. A gépjármű mozgása során különböző erők érvényesülnek és hatnak a betegre. Pozitív és negatív gyorsulás, süllyedés és emelkedés (liftező mozgás), bólintó mozgás és rezgés/rázkódás. A felsoroltak közül a betegek számára elsősorban a test tengelyével azonos irányú és a szöggyorsulások, valamint a rezgő és a liftező mozgások a kellemetlenek. A járműben annak hossztengelyével párhuzamosan, fejjel előre elhelyezkedő betegnél a hirtelen gyorsítás agyi vérszegénységet, a hirtelen fékezés agyi vérbőséget eredményezhet. Ezekre a váratlan változásokat - amennyiben jelentős mértékűek - a szervezet a keringés veszélyeztetettségeként értékelheti, és a számára károsnak érzékelt hatásokat ellensúlyozó folyamatokat indít el, melyek ez esetben (mivel nincs „igazi” veszély) károsak a szervezetre nézve. A szervezeti kompenzációs reakciók aktiválódása, kóros reflexsorozatok elindulása megviseli az egészséges embert is, hatása a fáradtság, esetleg mozgásbetegség (ún. kinetózis, vagy utazási betegség). Egészséges embereknél is előfordul. Egyéni érzékenységétől függ. Leggyakrabban szédülés, hányinger, hányás, fejfájás a panasz). A jármű haladása során a mozgásváltozások egymással váltakozva és kombináltan jelentkeznek. A liftező mozgás hanyatt fekvő betegen nyílirányban hat. Az ártalom nagy lengésszám esetén jelentősebb. Intenzitását a jármű tulajdonságai (lengéscsillapítás mértéke), az útviszonyok és a haladási sebesség határozza meg. A gépkocsi műszaki tulajdonságai is fontosak. Előnyös a minél nagyobb tengelytáv, az alacsonyan fekvő súlypont, a jó futómű és lengéscsillapító. A hordágynak a két tengely között kell elhelyezkednie. Utóbbi saját rugózását (ha van) össze kell hangolni a futómű, ill. a karosszériának a rugózásával. Ezzel számottevően csökkenthetőek a lengőmozgások és a rezgés.

9

A betegszállító gépkocsiban fekvő embert, a szállításból eredő komplikációk, azaz szállítási trauma nélkül kell szállítani. A szállítási többletterhelést közlekedéstechnikai módszerekkel lehet csökkenteni. -

SZÁLLÍTÁSI TRAUMA MINIMALIZÁLHATÓ megfelelő előkészítés egyenletes haladás ésszerű sebességmegválasztás jó (lehető legjobb) minőségű út választása (esetleges kerülőút árán is) kíméletes közlekedési manőverek (csak a legszükségesebbet megfelelő közlekedési előrelátás

10

A BETEGSZÁLLÍTÁS ESZKÖZEI A BETEGSZÁLLÍTÁS TÁRGYI FELTÉTELEI BETEGSZÁLLÍTÓ ÁLLOMÁS Minimum 30 m2 alapterületű épület vagy épületrész, amely alkalmas: a) a betegszállítási feladatok fel-, illetve átvételére és a betegszállító egységek irányítására, b) a szolgálatban lévő szakszemélyzet - a vonatkozó építészeti, közegészségügyi, munkaegészségügyi, c) munka- és tűzvédelmi normák szerinti - elhelyezésére, d) a betegszállító gépjárművek és egészségügyi felszerelésük készenlétben tartására, tárolására, takarítására és fertőtlenítésére; valamint e) megfelelő hírközlő eszközökkel (vezetékes telefon és elektronikus elérhetőség) rendelkezik. BETEGSZÁLLÍTÓ GÉPJÁRMŰ A betegszállító tevékenységre utaló, sorszámozott emblémával (a továbbiakban: embléma) ellátott, gépjármű, mely betegszállítási tevékenységet végez. A betegszállító gépjárművel esik egy tekintet alá, a közúti közlekedés szempontjából a megkülönböztető jelzéssel felszerelt mentőjármű, amennyiben emblémával van ellátva, és betegszállítási feladatot lát el. Emblémát, a betegszállítási tevékenységet végző szervezet számára a működési engedély kiadásakor az ÁNTSZ biztosítja. Az ÁNTSZ a kiadott emblémáról, továbbá a hozzá tartozó betegszállító gépjármű érvényes rendszámáról, forgalmi engedély számáról és a betegszállító gépjármű típusáról nyilvántartást vezet. A gyártás évétől számítva 6 évesnél idősebb nem lehet, és legfeljebb a gyártás évétől számított 15 évig üzemeltethető, feltéve, hogy az időszakos vizsgálaton a műszaki feltételeknek megfelelt. A gépkocsi valamennyi ülésének rendelkeznie kell biztonsági övvel. Betegszállító szolgáltató szállítási kapacitása: A szolgáltató által üzemeltetett és működési engedéllyel rendelkező - legalább 3+1 fő és legfeljebb 8+1 fő szállítására alkalmas - közúti betegszállító gépjárművek összessége. Ülőbeteg-szállító kocsi: Gépkocsivezetővel és szükség esetén, betegkísérővel kivonuló gépkocsi. Műszaki paraméterei: - Oldalajtainak száma minimum 3. - Férőhelyeinek száma minimum 5 (ide számítva a gépkocsivezetőt is). - Minimális tengelytávja 2500 mm, minimális szélessége 1650 mm, minimális magassága 1420 mm. Minimum felszerelése: - URH rádió vagy rádiótelefon. - Megfelelő fertőtlenítőszerek. - Mosható, fertőtleníthető vagy cserélhető üléskárpit. 11

Ülőbeteg-szállító kocsival az a beteg szállítható, aki - Megfigyelést nem igényel. - Tiszta tudatú. - Segítséggel (lépcsőn is) járóképes. - Egészségi állapota nem indokolja a fekvő helyzetben történő szállítást. - 14 éven felüli, illetve, ha 14 éven aluli a szülő (gondozó) kíséri. Fekvőbeteg-szállító kocsi: Gépkocsivezetővel és betegkísérővel kivonuló gépkocsi. Minimum felszerelése: - Hordágytartó. - Hordágy (méretei: minimális hosszúsága 1950 mm, minimális szélessége 450 mm). - URH rádió vagy rádiótelefon. - Megfelelő fertőtlenítőszer. - Mosható, fertőtleníthető vagy cserélhető üléskárpit. Fekvőbeteg-szállító kocsival az a beteg szállítható, aki: - Szállítás közbeni megfigyelése nem szükséges. - Csak fekve, hordágyon szállítható. - Mozgatása csak betegkísérő közreműködésével biztosított. Tartalék gépkocsi Az adott állomás betegszállítási feladatainak ellátását biztosító, műszaki vagy egyéb ok miatt üzemen kívül helyezett, betegszállító gépjármű pótlására szolgáló, azzal azonos követelménynek megfelelő gépjármű. Magasabb szintű ellátásra szolgáló gépjármű, alacsonyabb szintű ellátásra szolgáló gépjárművel nem helyettesíthető. A betegszállítási feladatok ellátását biztosító gépkocsik számától függően az alábbiak szerint kell tartalék gépkocsit biztosítani: - 5 db aktív gépjármű kapacitásig, minimum 1 db tartalék gépkocsit. - 6 - 10 db aktív gépjármű kapacitásig, minimum 2 db tartalék gépkocsit. - 11- 20 db aktív gépjármű kapacitásig, minimum 3 db tartalék gépkocsit. - Minden további 10 db aktív gépjármű kapacitásonként, további 1 db tartalék gépkocsit. BETEGMOZGATÓ / BETEGSZÁLLÍTÓ ESZKÖZÖK Súlyos betegségen átesett lábadozó, legyengült, idős betegek gyakran csak segítséggel tudnak mozogni. Emelésük, mozgatásuk a beteg és a betegszállítást végző érdekében is megtervezettnek és előírás szerintinek kell lennie. Ezzel elkerülhető (illetve csökkenthető) a betegnek okozott kellemetlenség, ugyanakkor helyes kivitelezéssel megelőzhető a dolgozó sérülése is. A betegmozgatás szakszerű és biztonságos kivitelezéshez a fogások ismerete, ügyesség, elegendő fizikai erő és a szabályok mindenkori betartása szükséges. HORDÁGY - Ötvözött alumínium csőből készül, elől állítható háttámlával. - Négy csapágyazott, önbeálló, gumírozott kerékkel van ellátva. - Tartozéka egy osztott kialakítású matrac, amelyhez 50 mm 12

-

vastagságú habszivacs és műbőr került felhasználásra. A beteg hordágyhoz történő rögzítését tépőzárral ellátott műszálas hevederek biztosítják. A betegszállítási utalványon „fekvő”-ként megjelölt betegek szállítására használandó. A fejrész mozgatható, a beteg igényeinek megfelelő magasságba állítható (maximum 60 fokra). Mosható és fertőtleníthető huzattal van bevonva. Mechanikus tisztítását követően letörléssel fertőtleníthető.

HORDSZÉK Alkalmas a beteg gépjárművön kívüli mozgatására, szállítására. Nagy szilárdságú, vékonyfalú acélcsőből és zártszelvényből készül, hajlított, illetve hegesztett kivitelben. - Elől a lábrésznél és hátul a háttámlánál elhelyezett két-két fogantyú segítségével, két személy lépcsőn is tud vele beteget szállítani. - Elől két bolygókeréken, hátul két fix keréken gördül. Hátsó kerekei fékezhetők. - Ülőrésze a fix székeknél olyan kialakítású, amely figyelembe veszi az emberi test méreteit és ergonómiai szempontjait. A háttámla nagy szilárdságú ponyvával van bevonva. - A beteg szállítás közbeni biztonságos rögzítését a székhez rögzített kétpontos öv teszi lehetővé. - A szék autótípusonként máshogy és máshol van elhelyezve. o Összecsukható változatát a gépkocsik hátsó részében a hordágy mellett a falra szerelve tárolják. o Nem összehajtható ülőszékek számára a gépjármű padozatán behelyezésüket könnyítő sín van, melynek mentén kerül becsúsztatásra a szék az autóba. A szék ütközésig való betolásakor, a sínpálya végén található kar rögzíti a széket a jármű padlójához. Így a beteg a szállítás során is a hordszékben ülhet. - Mosható és fertőtleníthető huzattal van bevonva. Mechanikus tisztítását követően letörléssel fertőtleníthető.

13

BETEGMOZGATÁSI / BETEGSZÁLLÍTÁSI ELJÁRÁSOK A betegszállító egyik alapvető feladata a beteg mozgatása és szállítása, azaz a beteg helyszínről a betegszállító gépjárműig és onnan az átvevő helyre történő eljuttatása. Ennek módjai: A beteg mozgatása - kíséret/séta - felültetés - mozgatása hordágyon - átültetés ágyról székbe A beteg szállítása - szállítás eszköz nélkül - szállítás eszközzel o ülőszékkel o hordággyal A BETEGMOZGATÁSRA ÉRVÉNYES ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK - A beteget csak akkor mozgassunk, ha ezt biztonságosan el tudjuk végezni. Egyéb esetben kérjünk segítséget - Eszközzel történő mozgatás előtt minden beteget hevederrel, övvel, vagy biztonsági övvel rögzíteni kell az eszközön. - Betegmozgatás közben a beteg feje lehetőség szerint magasabban legyen a lábánál (pl. lépcsőn lefelé a beteg lába, elöl legyen) - Hordágyon - ha más ellenjavallata nincs - fél ülő helyzetben szállítsuk a beteget. Ez kényelmesebb, mint a teljesen lapos fekvés, és a beteg jobban látja környezetét - Lepedő minden esetben kerüljön a beteg alá. Takarót szükség illetve a beteg igénye szerint használjunk. A BETEG MOZGATÁSA A beteg mozgatását csak akkor végezze egyedül, ha a beteg testsúlya és az Ön fizikuma ez biztonsággal kivitelezhetővé teszi. Minden más esetben kérjen akár több segítőt is. Séta: Csak teljesen stabil állapotú betegeknél alkalmazható. A betegszállító feladata minden esetben a beteg mellett haladni, és szükség szerint támogatni. Az autóba belépéskor, illetve kiszálláskor segítsen a betegnek, és figyelje, hogy ne verje be a fejét. Felültetés a hordágyon: Társával álljanak egymással szemben. A beteg lába felöli kezükkel, nyúljanak a beteg hóna alá. Másik kezükkel támasszák meg a beteget, - egyikük a lapockát és könyökhajlatával a beteg fejét, a másik a beteg derekát. A felültetést, a fejet támasztó vezényli. A felültetett beteg ülve tartása: Kivitelezéséhez egy személy elegendő, ő a beteggel szemben vagy annak oldalán áll. Mindkét kezével a beteg hátát tartja, a beteg feje homlokával a tartó kézen pihen. 14

A hordágy előkészítése a beteg elhelyezésére - A beteg hordágyra helyezése előtt, terítsen a hordágyra tiszta lepedőt, úgy, hogy a lepedő mindenhol fedje az ágyat. Hideg időben természetes a takaró használta, melynek mérete tegye lehetővé, hogy a betege az állától a sarkáig betakarható legyen. - Amennyiben hideg időben kell a beteget hosszabb távon a szabadban szállítani, ne felejtse el a fejet is befedni. A beteg átemelése a hordágyra: Rautek-féle műfogással végezzék két személy közreműködésével. Ültessék fel a beteget az ágyban (lásd előbb). Egyikük üljön a beteg mögé, tőle kissé oldalra. Hóna alatt átnyúlva mindkét kezével fogja meg a beteg egyik alkarját, majd könyökben hajlítsa be azt, és húzza a beteg mellkasához.  Társa mindkét kezével nyúljon a beteg térde alá.  E fogást tartva számolásra emeljék meg a beteget és helyezzék át a hordágyra. A hordágyon lecsúszott beteg visszahelyezése: A lepedőn fekvő beteg a hordágy lábvége felé „lecsúszhat”, visszahelyezése Rautek-féle műfogással történik, két személy közreműködésével. A beteg hordágyon történő oldalra fordítása: Segítőjével, álljanak egymás mellé. A beteg vállának megemelése után, segítője a beteg feje felöli karját – könyökkel a derekat támasztva – a beteg csípőjére, másik karját – könyökkel a térdhajlatot megtámasztva – a beteg combjára helyezi. Ön a beteg lapockáját és hátát támassza. A fordítást a beteg fejéhez közelebb álló vezényli. A beteg kiültetése a hordágy szélére: Álljanak az ágy azonos oldalára. A fejhez közelebb álló a beteg felsőtestét, másik a lábát tartja, majd egyszerre fordítsák ki. A beteg átültetése a hordágyról székbe: Fogják meg a beteget a Rautek-féle műfogással és emeljék át őt a székbe. A BETEG SZÁLLÍTÁSA ESZKÖZ NÉLKÜL - Állni tudó, de hosszan sétálni nem tudó, maximálisan együttműködő beteg szállításánál alkalmazható, olyan esetben, amikor a beteg feltalálási helyét semmilyen szállító eszközzel nem lehet megközelíteni. - Mindketten fogják meg jobb kezükkel saját bal csuklójukat, majd bal kezükkel társuk jobb csuklóját. - Guggoljanak/térdeljenek a beteg háta mögé, az pedig üljön rá kezeikre, karjával átkarolva mindkettőjük nyakát. - Derekukat egyenesen tartva, egyikük hangos számolására, egyszerre álljanak fel és vigyék el a beteget. - Ezzel a módszerrel a beteg csak rövidtávon szállítható.

15

ESZKÖZZEL Szállítás hordszékkel - Ültethető, de járásra képtelen vagy terheléstől kímélendő beteg szállítása. A hordszék előnye, hogy a hordágyhoz képest könnyebb (lépcsőzés közben ideálisabb) és méretéből adódóan szűk helyeken (lift, lépcsőforduló) is elfér. - Hátránya, hogy a vele való haladás a beteg számára viszonylag ingatag érzés. Általában átmeneti megoldásként használják. Az egyébként fekve szállítandó beteg esetében akkor alkalmazható, ha a hordágyat nem lehet elvinni a betegig, mert nem a helyiség adottságai miatt nem fér be a hordágy. Amennyiben a beteg rövid ideig meg tud ülni, akkor a hordszéken rögzítve vigyék el a beteget a hordágyig, melyet a lehető legközelebb kell a beteghez vinni. - Amennyiben a beteg jól ül, akkor egészen az autóig is szállítható és ott kerül majd át a hordágyra. - A nem összecsukható típusú hordszékek esetében az ülve szállítható beteg, székkel együtt helyezhető a gépjárműben és megfelelő rögzítést követően a székben ülve szállítható. - A széket lepedővel takarja le, majd ültesse (ültessék) bele a beteget. Csatolja be az öveket, majd kérje meg a beteget, hogy lábait helyezze a lábtartóra, kezeit pedig a hasán nyugtassa. Figyelmeztess és kérje meg a beteget, hogy menet közben ne nyúljon semmihez és ne kapaszkodjon semmibe. - Vízszintes haladáshoz a széket enyhén döntse háta, erről előtte tájékoztassa a beteget. A szék mozgatása (húzás) során a beteg a menetiránynak, Ön pedig a betegnek lesz háttal. - Lépcsőn való haladáskor a beteg a lépcső felé tekintsen. A szék emelőkarjait húzzák ki. A lábrésznél lévő betegszállító a betegnek háttal, az háttámlánál lévő pedig a beteg felé fordul. A lépcsőn haladáskor a betegért a háttámlánál lévő betegszállító felel. Szállítás hordággyal - Fekvő beteg mozgatásának alapeszköze. Használatához minimálisan két ember szükséges. Egyikük a beteg feje felől, a másik a láb felől helyezkedik el. - A beteget minden esetben övekkel rögzíteni kell a hordágyon. - A hordágy két végét egyszerre kell emelni illetve süllyeszteni. - Az oldaltámaszt minden esetben fel kell hajtani, ha a hordágyra beteg kerül. - A hordágy gépkocsiba helyezése: A két betegszállító a hordágy két oldalánál, egymással pontosan szemben, a hordágy közepétől valamivel feljebb helyezkedjenek el. Egyik kezükkel fogják meg a hordágy fejrészét, másikkal a lábrészét, kezeik a két oldalon szimmetrikusak legyenek. Egyenes derékkal, számolásra emeljék meg a hordágyat a gépjármű padlójának szintjéig, majd helyezzék a járműbe és a padlóra szerelt sínek mentén tolják be azt ütközésig. Ha jól helyezték be, akkor a sínek végén a hordágy megakad, és rögzül. Ugyanezzel a módszerrel tudják kivenni a hordágyat a gépkocsiból. - A hordágy kiemelése a gépkocsiból: Helyezkedjenek el a hordágy lábrészének két oldalán. Húzzák ki a hordágyat a gépkocsiból annyira, hogy mindketten meg tudják fogni azt, az előbb leírt helyen. Amikor mindketten biztos fogást találtak a hordágyon, számolva, egyszerre húzzák ki az ágyat teljesen és tegyék le a földre. 16

A hordszék és a hordágy mozgatása a talajon - Minden a betegszállításban használatos szállítóeszköznek vannak kerekei, a sík talajon történő szállítás megkönnyítése végett. - Amennyiben a talaj állapota miatt az eszköz húzása a beteg számára kellemetlenséggel (döcög, billeg) és veszéllyel (leesés) jár, az eszközt megemelve, kézben kell tovább vinni. - Arra alkalmas talajon az eszközt helyesen megválasztott sebességgel kell húzni. Kerülni kell a hirtelen, éles irányváltoztatásokat, egyrészt mert a beteg leeshet az eszközről, de ha nem is esik le az irányváltás váratlanul éri, megijedhet, hadonászni kezd, arra hajlamos betegeknél rosszullétet produkálhat. - A sík talajon húzás a betegszállító kocsi ülőszékénél úgy a legkivitelezhetőbb, ha az eszközt annak támlájánál fogva húzzák, azaz a beteg menetiránynak háttal ül. Ez az arra hajlamos betegeknél (mozgásbetegség) már nehézséget jelenthet, rosszullétet provokálhat. További kellemetlenség a beteg számára, hogy a széket húzás közben enyhén hátra kell dönteni és húzás közben ebből adódóan billeghet, ez a betegben félelmet, riadalmat kelthet. - A hordágy fejrészénél található az ágy húzására szolgáló szíj. Ennél fogva az ágy egyenes vonalban húzható. -

-

AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ MEGVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A betegszállítási utalványon feltüntetett testhelyzet. o ülő – hordszék o fekvő - hordágy A beteg megközelíthetősége: Előfordul, hogy a fekve szállítandó beteg felvételi helyér nem lehet bevinni a hordágyat. Ilyenkor vigyék be a hordágyat addig, ameddig a helyiség lehetővé teszi, a beteget pedig hordszéken vigyék el a hordágyig. Amennyiben ez csak néhány lépés, akár kézben is elvihetik a beteget a hordágyig. A BETEG POZÍCIONÁLÁSA A SZÁLLÍTÁS ALATT

ÜLŐ BETEG - Amennyiben járóképes, a gépjárműben valamelyik ülőhelyre ültesse le, majd rögzítse a szék biztonsági övével. - Amennyiben nem tud járni, hosszabb távra sétálni, a hordszékkel vigyék a gépkocsihoz, ott pedig vagy átültetik valamelyik ülőhelyre, vagy a hordszékkel együtt helyezzék be és rögzítsék a gépkocsiban. FEKVŐ BETEG - A hagyományos „fekve” szállítás során a beteg a hordágyon hanyatt fekszik, a hordágy fejrésze enyhén meg van emelve. A megemelés foka általában 40 (ezt nevezik „fél ülő” vagy „félig ülő” helyzetnek), de ettől a beteg igényeinek megfelelően eltérhet. - Esetenként felmerülhet módosított pozíció biztosítása a szállítás alatt (pl.: tartósan fekvő betegek esetén kényelmi eszközök használata, mozgásszervi betegségben szenvedők speciális testhelyzete miatt), e betegek abban az esetben szállíthatóak, amennyiben a kialakított testhelyzet mellett biztonságosan rögzíthetőek.

17

BETEGSZÁLLÍTÓI FELADATOK TÖMEGES BALESET / KATASZTRÓFA ESETÉN TÖMEGES BALESET FOGALMA, LÉNYEGE Az OMSZ-nál használt definíció szerint, tömeges balesetről beszélünk, ha megközelítőleg azonos időben és helyen ugyanazon baleseti mechanizmus (vagy egészségkárosító hatás) következtében minimum 5 személy sérül vagy egészségkárosodást szenved. A hétköznapokban ez a helyzet általában balesetek kapcsán alakul ki. A tömeges balesetek során a mentés azért igényel külön eljárást, mert ebben az esetben az ellátók száma a sérültekéhez, illetve ellátásukhoz szükséges személyzethez képest átmenetileg aránytalan. Ez az aránytalanság nem csak az egészségügyi ellátókra, hanem a kimentést és a helyszín biztosítását végző szakemberekre is vonatkozhat (tűzoltóság, rendőrség). Nagyon nagyszámú áldozat esetén (pl.: Szajol – vonatbaleset 31 halott és 52 sérült) az aránytalanság akár még a kórházi ellátás tekintetében is fennállhat. A káreset felszámolása során a cél, minél több sérült megmentése, akár egy-egy sérült ellátásának háttérbe szorításának árán is. A rendelkezésre álló mentési kapacitás függvényében a sérültek ellátási szabályai (az egyedi sérültellátáshoz viszonyulva) módosulnak (minél hamarabb kórházba!). A cél a baleseti helyszín minél gyorsabb felszámolása és a lehető legnagyobb számú sérült megmentése. E szemléletet a szakma kompromisszum-medicinának nevezi. Tömeges baleset esetén az elsőként a helyszínre érkező mentőegység feladatai is sajátosak. Az ellátás megkezdése előtt fel kell mérniük a helyszín biztonságát, a sérültek számát és a baleset felszámolásához szükséges kapacitás mértékét (kell-e műszaki mentés, hány további mentőegységre van szükség). Ezeket az információkat a lehető leghamarabb vissza kell jelenteniük az irányítócsoport felé, aki gondoskodik a feltételek előteremtéséről. A minél gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében, tömeges baleset esetén a rádióforgalmazás külön csatornán zajlik. A baleset helyszínén a káreset felszámolását kárhely-parancsnok végzi, aki az OMSZ aktuálisa helyszínen lévő legmagasabb végzettségű és tapasztalatú szakembere (lehet mentőápoló, mentőtiszt, mentőorvos). Beazonosíthatósága végett láthatósági mellényt visel. Ő irányítja a mentést és a műszaki mentést is. Az ellátás átláthatósága végett külön helyet jelöl ki a sebesültek ellátására és a helyszínre érkező mentőegységek gyülekezésére. Ő dönti el a sérültek ellátási és elszállítási sorrendjét. A BETEGSZÁLLÍTÓ FELADATAI TÖMEGES KÁRHELY FELSZÁMOLÁSÁBAN A betegszállító gépkocsik és személyzetük bevonása a tömeges baleset felszámolásába két formában valósulhat meg. Amíg nincs kellő számú szakellátó a helyszínen, addig a betegszállító gépkocsi személyzete elsősegélynyújtóként igénybe vehető a sérültek ellátásához. Szállító kapacitás hiányában a „könnyű” sérültek (nem igényelnek speciális rögzítést) kórházba szállítása betegszállító gépkocsival teljesíthető. Ezen felül amennyiben a helyszín biztosításához szükséges karhatalom tekintetébe áll fenn aránytalanság, e feladatok ellátásában is bevonható a személyzet. Tömeges balesethez történő irányításkor, amennyiben beteg van a gépkocsiban – és állapota megengedi – a legközelebbi egészségügyi intézményben ideiglenesen át kell őt adni. Ez lehet 18

kórház, de akár háziorvosi rendelő is. Amennyiben ez nem megoldható, a beteggel együtt kell a baleset helyszínére vonulni. A helyszínre érkezvén a kárhely-parancsnok utasításai szerint kell leparkolni a gépjárművel és a továbbiakban is az ő utasításainak megfelelően kell eljárni. Egyéb ellátó utasításai csak abban az esetben követhetők, ha a kárhely-parancsnok rendeli el az általa történő irányítást. A sérült betegszállító által történő szállíthatóságának szakmai megítélése a kárhely-parancsnok feladata. KATASZTRÓFA FOGALMA, LÉNYEGE Katasztrófa esetén a baleseti kárhely felszámolásához a területi közigazgatási egység (város, megy, extrém esetbe ország) rendelkezésére álló személyzet és eszköz nem elég, ezért külső segítségre van szükség. A káreset kiterjedését tekintve általában nagyobb földrajzi területet érint (városrész, megye, stb.) A katasztrófák okai természeti erők (pl.: árvíz, földrengés) vagy emberi tevékenység (pl.: ipari katasztrófa, terrorcselekmény). Katasztrófa esetén annak felszámolását a katasztrófavédelem helyszínen lévő rangidős tagja végzik, az áldozatok ellátásának irányítását pedig szintén az ellátásban legjártasabb, legmagasabb végzettségű egészségügyi szakember. A BETEGSZÁLLÍTÓ FELADATAI KATASZTRÓFA ESETÉN A betegszállító gépkocsi személyzete és a betegszállító gépkocsi ez esetben is bevonható az áldozatok ellátásában, elszállításába. Ezen felül a katasztrófavédelem utasításának megfelelően egyéb, az általuk kivitelezhető feladatok ellátására is kötelezhetőek (pl.: szakemberek helyszínre történő szállítása). A feladat rájuk ruházhatóságát a katasztrófavédelem helyszínen lévő parancsnoka és az OMSZ kárhely-parancsnoka hivatott megítélni.

19

A BETEGSZÁLLÍTÓ GÉPJÁRMŰ TISZTÍTÁSA ÉS KARBANTARTÁSA A GÉPJÁRMŰ ÁTVÉTELE/FELVÉTELE Ellenőrizendő - A gépjármű műszaki állapota a közlekedésbe való részvételi alkalmasság tekintetében - Az üzemanyagszint - A betegtér állapota: tisztaság, eszközök megléte, működőképességük, állapotuk A GÉPJÁRMŰ ÁTADÁSA/LEADÁSA NAPI TAKARÍTÁS - A betegszállító gépjármű betegterének tisztítása a betegkísérő, a vetető fülke tisztítása a gépkocsi-vezető feladata. Kivitelezése minden műszak végén kötelező, ezen felül (pl.: sáros időben) szükség esetén, soron kívül is elvégzendő. Ennek során a padló tisztítása és fertőtlenítése (fertőtlenítős felmosás), valamint a szeméttároló edény ürítése végzendő el. A gépjármű tisztításának helye a betegszállító állomás. A napi takarítás megtörténtét az arra rendszeresített módon és helyen dokumentálni kell. A gépjármű napi feladatainak szervezésekor tekintettel kell lenni a takarításhoz szükséges időre. - Az aznap elhasznált eszközök (pl.: elsősegélydoboz tartalma) pótlását legkésőbb a gépjármű átadása előtt el kell végezni. - A gépkocsi-vezető feladata a nap során elhasznált üzemanyag és egyéb a gépjármű üzemeltetéséhez szükséges folyadékok (pl.: ablakmosó) pótlása. HETI TAKARÍTÁS - Minden betegszállító gépkocsi számára hetente egy napot kell kijelölni, melynek során az aznap arra a járműre beosztott személyzet elvégzi a gépkocsi teljes belső felületének és eszközeinek tisztítását, fertőtlenítését és ellenőrzését. Ennek során a gépjármű belső felületének (falak és padló), mosható huzattal bevont székeinek és a hordágynak, valamint egyéb eszközeinek tisztítása és az arra rendszeresített szerrel történő fertőtlenítése végzendő el. - A heti takarítást a betegkísérő és a gépkocsi-vezető közösen végzi. - A takarítás idejére (beleértve a behatási időt is) a betegszállító gépkocsi számára feladat nem szervezhető. - A gépjármű tisztításának helye a betegszállító állomás. A heti takarítás megtörténtét az arra rendszeresített módon és helyen dokumentálni kell. FERTŐTLENÍTÉS FERTŐZŐ BETEG SZÁLLÍTÁSÁT KÖVETŐEN - Fertőző beteg szállítása egyedi szállításnak minősül. A betegszállító személyzetnek védőruha használata kötelező (önvédelem és a később szállítandó betegek védelme). A beteg átadását követően az arra megfelelő helyen (ha az átvevő intézményben erre lehetőség van, akkor akár ott is, ha nem akkor a betegszállító állomáson) el kell végezni a gépjármű belső terének tisztítását és fertőtlenítését, a heti takarításnál leírtaknak megfelelően. - A fertőző beteg szállítása utáni takarítást a betegkísérő és a gépkocsi-vezető közösen végzi. A fertőző beteg jellegéből adódóan megtörténhet, hogy a fertőtlenítéshez speciális fertőtlenítőszerre van szükség, ez esetben ennek biztosítását a küldő vagy a fogadó intézettől kell kérni. - A takarítás idejére (beleértve a behatási időt is) a betegszállító gépkocsi számára feladat nem szervezhető. A fertőtlenítés elvégzését a menetlevélen dokumentálni kell. 20

- Az egyszer használatos védőruhát veszélyes hulladékként kell kezelni és gyűjteni. Amennyiben a betegszállítás során lepedő is került felhasználásra (fekvő beteg), azt külön kell gyűjteni (jelölt, veszélyes hulladékgyűjtő zsákban) és tisztíttatni. Ugyanez az eljárás követendő, amennyiben az alkalmazott védőruha nem egyszer használatos.

21

A PULZUS A pulzus (érverés) az ütőereken tapintható lüktetés. A pulzushullámot 1–1 szívösszehúzódás alkalmával a bal kamrából a főverőérbe (aortába) kilökött vérmennyiség hozza létre. A szív által az ütőerekbe lökött vér az erek falának kitágulását okozza. A tágulat az érfal rugalmasságnak köszönhetően „hullámként” halad végig egészen a kis erekig (mint tóba dobott kő esetén a hullámok). Az érfalnak ez a lüktetése (érverés) jól érezhető az ütőerek mentén, amelyek csontos alapon és a bőr alatt, közel a bőrhöz futnak. Különösen a csuklói ütőerek alkalmas ennek tapintására. A pulzus a szív munkáját, az erek állapotát és a vérnyomást tükrözi. Kellő gyakorlattal következtetni lehet a lüktetés jellegéből a szív működésére, az erek falának rugalmasságára. Egészséges ember pulzusa a szívverésével megegyező számú és egyenlő szakaszokban ismétlődő. Jellemzői - száma - ritmusa - teltsége A PULZUSSZÁM Az egy perc alatti lüktetések számát jelenti (megegyezik az egy perc alatti szívösszehúzódások számával). Nagysága az emberi élet folyamán állandóan változik, eltérő lehet életkor és nem szerint is. PULZUSSZÁM AZ EGYES ÉLETKOROKBAN Életkor (év) 1 2 3 4 - 14 15 - 21 21 <

Pulzusszám (percenként) 110 - 130 90 - 115 80 - 105 70 - 90 65 - 85 60 - 80

A PULZUST BEFOLYÁSOLJÁK - fizikai aktivitás - hőmérséklet - érzelmi hatás - a tüdő betegségei - vérzés - illetve folyadékvesztés - gyógyszerek - a szív betegségei A pulzus két gyakori elváltozása a tahikardia (szapora pulzus) és a bradikardia (gyér vagy ritka) pulzus. SZAPORA PULZUS = SZAPORA SZÍVMŰKÖDÉS (Tahikardia) Egészséges embernél is előfordul testi megerőltetés, izgalom, fájdalom, külső hőmérséklet megemelkedése miatt, de előfordul étkezés, alkohol- vagy koffeinfogyasztás dohányzás után 22

is. Ilyenkor átmeneti tahikardiáról van szó. Ebben az esetben a gyors szívműködés fokozatosan alakul ki és fokozatosan szűnik meg. Leggyakoribb kóros okai: - Láz: 1 Celsius fok testhőmérséklet emelkedés gyermekeknél 10–15, felnőtteken 10–12 szívösszehúzódással növeli a szívösszehúzódások számát. - Vérszegénység: A vörösvértestek szállítják az oxigént, mivel számuk ez esetben kevés, nem jut megfelelő oxigén a szövetekhez. Az oxigén hiányt ellensúlyozva alakul ki a szapora pulzus, melynek célja hogy a vér minél hamarabb újra oxigén dússá tudjon válni a tüdőben. - Pajzsmirigy túlműködésben a felfokozott anyagcsere idézi elő a szapora szívműködést. A pajzsmirigy az egyik legnagyobb belső elválasztású mirigyünk, az általa termelt hormon számos élettani folyamatunkat (köztük az anyagcserét is) szabályozza. A pajzsmirigy hormon fokozott termelődése esetén a szervezet anyagcsere forgalma akár a kétszeresére is nőhet. Fokozott étvágy ellenére, és megfelelő táplálékbevitel mellett csökken a testsúly. Idegesség és nyugtalanság alakul ki. A fokozott teljesítményhez fokozott oxigén és tápanyagellátás kell, amit a szív biztosít. A szívműködés szaporává, súlyos esetben szabálytalanná válik. - Szívritmuszavar: Számos olyan kóros szívritmuszavar van, mely gyors, ritmusos vagy ritmustalan szívműködéssel jár. LASSÚ/ALACSONY PULZUS = LASSÚ SZÍVMŰKÖDÉS (Bradikardia) Akkor beszélünk gyér vagy ritka pulzusról, ha a percenkénti szívverések száma 60-nál kevesebb. Lehet családi és alkati tulajdonság. Éveken át tartó rendszeres tréning sportemberek esetében alacsony pulzusszámhoz vezethet. Leggyakoribb kóros okai: - a szív ingerképzésének zavara - a szív ingerületvezetésének zavara - a pajzsmirigy alulműködése - fokozott koponyán belüli nyomással járó állapotok - a szívritmust szabályzó gyógyszerek (pl.: digitális tartalmú készítmények) túladagolása, velük történő mérgezés (intoxikáció) esetén. A PULZUS RITMUSA A pulzushullámok normál esetben szabályos időközökben követik egymást. Kóros körülmények között ez a szabályosság megszűnik és a tapintható lüktetések teljesen szabálytalan időközökben követik egymást. Ezt nevezik aritmiának (teljesen ritmustalan) vagy diszritmiának (kóros ritmus). A PULZUS TELTSÉGE Magasabb vérnyomásértéknél a pulzus telt, feszes ujjal nehezen elnyomható, peckelő. Alacsony vérnyomás esetén a pulzus könnyen elnyomható, szinte alig tapintható.

23

A PULZUS VIZSGÁLATA A pulzus tapintását ott lehet elvégezni, ahol az ütőér, csont vagy izom felett felületesen fekszik. A TAPINTÁS HELYEI - Csuklóütőér (radiálisz pulzus): A csuklónak a hüvelykujj felőli oldalán helyezkedik el. A pulzus jellegének megállapításakor tapintjuk. - Nyaki ütőér (karotisz pulzus: A gége és a fejbiccentő izom között helyezkedik el, a nyak mindkét oldalán. A keringésmegállás megállapításakor használt tapintási pont. - Combhajlati ütőér: A lágyékhajlatokban helyezkedik el. Az alsó végtag keringésének megítélésekor tapintjuk. - Lábháti ütőér: A láb keringési állapotának megítélése esetén tapintjuk. A VIZSGÁLAT KIVITELEZÉSE - A beteg ülő vagy fekvő helyzetében végezze a számolást - Három ujjal vizsgálja (ujjait helyezze egy képzeletbeli vonalra egymás mellé) - 1 percig számolja A pulzusszámolást a beteg ülő vagy fekvő helyzetében kell végezni. A beteg a számolás alatt nyugodtan feküdjön, vagy kényelmesen üljön, magát ellazítva izmai megfeszítése nélkül, mert az izmok megfeszítése a pulzusszám változását eredményezheti. A beteg pulzusát három összezárt ujjal kell tapintani: mutató, középső és gyűrűs ujjal egyszerre. Egy percig számolja, közben a másik kézében a másodpercmutatós óra legyen. Számolás közben figyelni kell a pulzus számát, ritmusát és teltségét. Egész számmal kell jelölni, tört vonallal elválasztva a mérési időt tüntetik fel, pl.: 72/perc vagy 72/min (min = minutum = perc).

24

A VÉRNYOMÁS Az emberi szervezet minden sejtjéhez a vérkeringés juttatja el a tápanyagokat, az oxigént. A vérkeringés feladata a bomlástermékek és a széndioxid elszállítása is. Az életműködés alapját képező sejtanyagcsere állandóságát a vérkeringés teszi lehetővé. A vérkeringés az érrendszerben zajlik. A vér körforgásának a szívműködés a hajtóereje. Az érrendszer ütőerekből (artériák) és vivőerekből vénák) áll. Artériáknak nevezzük, amelyekben a vér a szív felől áramlik, vénáknak, amelyekben a szív felé folyik a vér. A szív a keringés motorja. A szív, izmos falú, üreges szerv. Négy ürege van: két pitvara és két kamrája. A kamrák ütemes összehúzódása hajtja a vért. A kamrák összehúzódása a szisztolé, elernyedése a diasztolé. A szív összehúzódása által nyomás alá került vér a nagy erekbe préselődik, melyek falára nyomást gyakorol, ezt nevezzük vérnyomásnak. A VÉRNYOMÁS FOGALMA A nagyvérkör ütőereiben uralkodó nyomás. Nagysága a szív összehúzódásának pillanatában (amikor a szív vért pumpál az érrendszerbe) az ütőérben mérhető maximális (felső érték) és a szív elernyedésének pillanatában (ilyenkor nem kerül vér az érpályába) az ütőérben mérhető minimális (alsó) érték között ingadozik. A magasabb érték 120–140 normális szívműködés estén, az alacsonyabb 80–90. A gyakorlatban a vérnyomás mértékegysége a (higanymilliméter) Hgmm. Egyes készülékek Hgmm mellett kilo Pascalban (kPa) is kifejezik a vérnyomást, mely annak leolvasásakor zavaró lehet (1 kPa = 7.5 Hgmm). A VÉRNYOMÁSÁT BEFOLYÁSOLJA - az életkor - a stressz - fennálló betegségek. A WHO meghatározása szerint a normális vérnyomás értéke: 135/85 Hgmm. Ezen érték fölött hipertóniáról, azaz magas vérnyomásról, alatta pedig hipotóniáról, vagyis alacsony vérnyomásról beszélünk. A VÉRNYOMÁS MÉRÉSE NONINVAZÍV (vértelen) VÉRNYOMÁSMÉRÉS A vértelen (közvetett) vérnyomásmérést alkalmazzák a mindennapokban. Azon alapul, hogy egy, a felkar köré légmentesen zárható, rugalmas gumizsákot (vérnyomásmérő mandzsetta) csavarnak, és olyan nyomást hoznak létre, amely megszünteti a véráramlást a kar ütőerében (az ér külső elszorítása). A rugalmas gumizsákkal összekötött milliméter beosztású, higannyal töltött üvegcsövön olvasható az abban a pillanatban mérhető vérnyomásérték. E mérési formánál a méréshez hallgatócsövet (fonendoszkóp) is kell alkalmazni. A gyakorlatban a karra felhelyezett mandzsettában addig fokozzák a nyomást, amíg a kar ütőerének véráramlása megszűnik, illetve valamivel ezen érték fölé. A vérkeringés 25

megszűnését vagy a csukló ütőerén tapintással, vagy a könyökhajlatban fonendoszkóppal történő hallgatózással lehet észlelni. Ezt követően lassan leengedik a mandzsetta levegőjét, miközben a könyökhajlatban fonendoszkóppal hallgatóznak. A megnyíló érben a vér nagy erővel „ütődik” az érfalhoz (mint amikor átszakad egy gát), melyet a fonendoszkópon át koppanást/dobbanásnak (ezt nevezik Korotkoff hangnak) lehet hallani, ez lesz a magasabb (felső vagy szisztolés) érték. A dobbanások tovább is hallhatóak, egészen addig, míg az érben az áramlás vissza nem rendeződik a leszorítás előttinek megfelelően. Amint ez megtörténik, a dobbanás elhalkul. Az utolsó hallható dobbanásnál leolvasott nyomásérték az alacsonyabb (alsó vagy diasztolés) érték. A VÉRNYOMÁSMÉRÉS ESZKÖZEI MECHANIKUS KÉZI KÉSZÜLÉKEK A mindennapi gyakorlatban kétféle vérnyomásmérőt használnak a leggyakrabban. A Riva–Rocci-féle higanyos vérnyomásmérőt, és a Recklinghausen-féle folyadékmentes vérnyomásmérőt. A legismertebb a Riva–Rocci-féle eszköz. A vérnyomás jelölése is innen ered: RR. Részei - Milliméter beosztású, higannyal töltött üvegcső (nanométer) - Kettős falú, fújható rugalmas gumizsák (mandzsetta) - Záró szelepes gumilabdapumpa - Összekötő gumicső. AUTOMATA, DIGITÁLIS KIJELZÉSŰ KÉSZÜLÉKEK Ezeken a készülékeken a vérnyomásmérés kézzel végzett teendőit részben gépiesítették. A rendszer lényegében a felfújható rugalmas gumizsákba (mandzsettába) épített nyomás érzékelő. A készülék kijelzőjén megjelenik a szisztolés és diasztolés nyomás, valamint a pulzus. Alaptípusok: Automata (önműködő), félautomata (kézi pumpálású készülékek). Az automata készülékek előnye az egyszerű használat, de gyakori mérések alkalmával nagy a valószínűsége a pontatlanságnak. A VÉRNYOMÁSMÉRÉS HELYE Rendszerint a felkaron mérjük, a hallgatózás pedig a könyökverőér felett történik. Ha a könyökverőér nem hozzáférhető, akkor a csuklóverőéren is mérhető, de itt csak tapintással tudunk vérnyomást mérni, és ebben az esetben a vérnyomás alsó értékét nem lehet meghatározni, csak a vérnyomás felső értékét. A VÉRNYOMÁSMÉRÉS TECHNIKÁJA A mérés nyugodt körülmények között ülve vagy fekve történik. A felkart szabaddá téve a kart fekvő és ülő helyzetben is alátámasztva felfelé néző tenyérrel helyezzük el a méréshez. A vérnyomásmérés előtt a készüléket mindig ellenőrizni kell.

26

A VÉRNYOMÁSMÉRŐ KÉSZÜLÉK ELLENŐRZÉSE - a higanyszál ne legyen szétválva (megszakadva); - a higanyszál a 0 (nulla) ponton álljon; - a mandzsetta légtelen legyen; - a beteg megfelelő elhelyezése után a légtelenített mandzsettát felhelyezzük úgy, hogy a szív magasságában helyezkedjen el és a könyökhajlat szabadon maradjon. A mandzsetta helyes felhelyezése esetén a gumicső a könyök mögé kerül. Figyelni kell arra, hogy a mandzsetta ép karra kerüljön. TILOS VÉRNYOMÁST MÉRNI AZON A KARON AHOL: - visszérgyulladás van; - a végtag bénult vagy ideggyulladásos; - előzőleg vénába injekció beadása történt; - adott oldalon mell vagy hónalji műtét történt; - művese kezelt betegnél beépített műér. A VÉRNYOMÁSMÉRÉS KIVITELEZÉSE A készülék ellenőrzése és a páciens megfelelő elhelyezése után helyezze fel a mandzsettát. A gumiballon szelepét zárja el, majd fújja fel a mandzsettát. Ezzel akkora túlnyomás jön létre a mandzsettában, mely biztosan nagyobb, mint a felkar ütőerében uralkodó csúcsnyomás. A külső nyomás hatására az ütőér beszűkül és megszűnik rajta a véráramlás. A vérkeringés megszűnését vagy a csukló ütőerén tapintással vagy a könyökhajlatban hallgatózással lehet észlelni. Ezután a leszorító légnyomást a szelep lassú nyitásával csökkentse. Amint a mandzsettanyomás a szisztolés csúcsnyomás alá esik, a könyökhajlatba helyezett hallgatócsőben egy rövid koppanást/dobbanást (Korotkoff hang) lehet hallani. A hang észlelésekor a nyomásmérőn mutatott érték megegyezik az összehúzódási (szisztolés) nyomással. A szeleppel tovább csökkentve a nyomást szívverésenként tovább hallhatóak a Korotkoff-hangok. Mindaddig, míg a nyomás el nem éri a kamrai elernyedési (diasztolés) nyomást. Az elernyedési nyomás nagysága tehát megegyezik a nyomásmérő azon értékével, amikor a hallgatócsőben hirtelen csökken, s egyben tompul is a Korotkoff hangok ereje. Amikor a hang eltompul, megszűnik, a vér folyamatosan áramlik a verőerekben. A vérnyomásmérés befejeztével a rugalmas gumizsákot teljesen légtelenítjük. Levesszük a beteg karjáról és összehajtva a vérnyomásmérő tokjába helyezzük. Vérnyomásmérést egy alkalommal egyszer vagy kétszer végezhetjük el. TILOS A VÉRNYOMÁSMÉRÉST MEGISMÉTELNI, HA A BETEGNEK - szorító fájdalom érzés van a felkarjában; - nagyfokú felkar elkékülés jelentkezik; - zsibbadást érez a karjában; - kézgörcs alakul ki; - a kéz őzfej tartása jelentkezik; - bevérzések jelentkeznek a bőrön. 27

LEGGYAKORIBB HIBÁK VÉRNYOMÁSMÉRÉS ALKALMÁVAL A készülék hibái (higanyos vérnyomásmérőnél): - a tömítés meglazulhat; - nem a 0 (nulla) ponton áll a higanyszál; - megtörik a gumivezeték; - hibás a gumizsák vagy a ballon; - rosszul záródó szelep; - helytelen gumizsák-felhelyezés; - nem megfelelő méretű gumizsák; - sorozatos vérnyomásmérés egymás után. Ezek a hibák nem fordulnak elő, ha a vérnyomásmérés előtt ellenőrzik a készüléket, a hibát kijavítják, illetve a rossz vérnyomásmérőt lecserélik. Hibák a vérnyomásmérést végző személy részéről: - a gumizsák rossz felhelyezése; - a gumizsák helytelen légtelenítése; - rossz gumizsák-méret; - sorozatos vérnyomásmérés; - olyan karon történik a vérnyomásmérés, amelyen a fent említett elváltozások előfordulnak; - a beteg látja a vérnyomásmérő mérőoszlopát. A vérnyomásmérés az általános orvosi, illetve a tájékozódási vizsgálat része. Minden betegnél el kell végezni, aki az egészségügyi ellátásban megjelenik, még akkor is, ha panaszai teljesen más jellegűek. Keringési betegségekben, a vese és belső elválasztású mirigyek betegségeiben naponta vagy naponta többször a vérnyomást ellenőrizni kell. Ma már gyakorlat, hogy gyógyszeres kezelés beállítása előtt 24 órás vérnyomásmérőt helyeznek fel. Ez a műszer folyamatosan regisztrálja a beteg vérnyomását. Műtét előtt, alatt, égés esetén, keringési elégtelenségben és minden olyan betegségben, mely a keringés megváltozásával jár, sorozatos vérnyomásmérésre van szükség. A vérnyomás mért értékének általános jelölése úgy történik, hogy: RR (RivaRocci) jelzés után abszolút számmal jelölik a felső és alsó értéket, törtvonallal választva el őket egymástól (pl: RR: 140/90 Hgmm).

28

VÉRCUKOR A vércukormérés azonnali információt nyújt a szénhidrát háztartás állapotáról. A mért adatok birtokában megelőzhető a cukorbetegek rosszulléte. DIABÉTESZ MELLITUSZ (cukorbetegség) Komplex anyagcserezavar, amely az inzulintermelés hiányára vagy csökkent hatékonyságára vezethető vissza, és magas vércukorszinttel jár. Ahhoz, hogy a táplálkozás során a szervezetbe jutott cukor felhasználásra kerüljön, inzulinra van szükség. Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon (hormon = a belső elválasztású mirigyek hatóanyaga). Belső elválasztású mirigyeknek nevezzük azokat a mirigyeket, amelyek az általuk termelt anyagot közvetlenül a véráramba juttatják. Nincsen kivezető csövük, az őket körülvevő hajszálereken át juttatják a hormonokat a véráramba. Cukorbetegségről beszélünk, ha az étkezés előtti vércukor érték meghaladja a 7,7 mmol/l (milimol/liter) értéket, vércukorterhelésnél (evés után) 11,1 mmol/l-nél nagyobb értéket észlelünk 2 órával a vizsgálatot követően. Oka gyakran nem ismeretes, több tényező közrejátszhat a kialakulásában. Gyakran öröklött, ha az egyik szülő cukorbeteg, nagy valószínűséggel a gyermek is örökli a betegségre való hajlamot. A táplálkozási szokások is közrejátszanak a kialakulásában. TÍPUSAI - I-es típusú: Inzulinnal egyensúlyban tartott cukorbetegség (inzulinfüggő). Általában gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban alakul ki. Oka lehet autoimmun betegség (a szervezet saját sejtjei ellen termel azokat pusztító anyagot, lehet a hasnyálmirigyet ért fertőzés után kialakult szöveti károsodás, de nagyon nagy szerepe van a genetikai öröklődésnek is. A hasnyálmirigy a cukorbetegség e formájában nem termel (elég) inzulint, ezért ezt injekció formájában pótolni kell. - II-es típusú: Inzulin nélkül egyensúlyban tartott cukorbetegség (nem inzulinfüggő). Jellemzően felnőtt korban alakul ki. Oka lehet a hasnyálmirigy ereinek károsodása, fertőzés utáni állapotot követő csökkent inzulintermelés, elhízás. A túlzott táplálékbevitel állandóan „tornáztatja” a hasnyálmirigyet, mely előbb-utóbb kimerül. A szervezet termel inzulint, de az valamiért nem tudja megfelelően kifejteni hatását Vércukormérés kívánt gyakorisága: 1. Minden vércukorszintet csökkentő injekció (inzulin) adagolás előtt; 2. Alacsony vércukorszint gyanúja esetén; 3. Magas vércukorszint gyanúja esetén; 4. Szűrővizsgálat részeként. AZ ALACSONY VÉRCUKORSZINT (hipoglikémia) Tünetei - éhségérzet - fejfájás - szédülés - gyengeség 29

-

kéz és izomremegés, reszketés hideg verítékezés (csuklón kifejezett) gyors, erős pulzus lehet agresszív viselkedés homályos látás összerendezetlen mozgás súlyos esetben eszméletlenség A KÜLÖNÖSEN MAGAS VÉRCUKORSZINT (hiperglikémia)

Tünetei - szájszárazság - szomjúságérzet - aceton szagú (savanyú) lehelet - fulladásérzés - mély, sóhajtásszerű légvétel - tudatzavar - eszméletzavar, majd eszméletvesztés A VÉRCUKORSZINT MÉRÉSE A mérés során a készülék a vérben jelenlévő cukor és a tesztcsíkban lévő kémiai anyag között lejátszódó reakció során keletkezett értéket méri. Az együtthatás elektromos áramot generál. A vércukorszintmérő megméri az áram nagyságát, és kijelzi az abban a pillanatban mérhető vércukorszintet. Az áram erőssége a mintában található cukor szintjétől függ. SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK - steril egyszer használatos tű (lehet a beteg saját „lándzsája”) - veszélyes hulladéktároló edény („tű-s doboz”) - gumikesztyű - alkoholmentes bőrfertőtlenítő - mérőeszköz - megfelelő kóddal ellátott tesztcsík - steril mull-lap

A MÉRÉS KIVITELEZÉSE 1. A szúrás előtt ellenőrizze a vércukormérő készüléket, hogy megfelelően működik-e. Mindig a gyártó által ajánlott módon helyezze üzembe. Bekapcsolásakor ellenőrizze, hogy a kijelzőn megjelenő kódszám megegyezik-e a tesztcsík dobozán feltüntetett kóddal. 2. A mérés elvégzéséhez vércseppet kell a tesztcsíkra csöppenteni ehhez az ujjbegyet meg kell szúrni. Készítse elő a szúráshoz a tűt vagy a beteg saját lándzsáját. 30

3. Szappanos kézmosást követően fertőtlenítse a kezét és húzzon gumikesztyűt. 4. A szúrás előtt a beteg is mosson kezet szappanos vízzel. 5. A szúrás helyét alkoholmentes fertőtlenítőszerrel fertőtlenítse (az alkoholos szerek használata hibás mérési eredményeket adhat). Amennyiben nincs lehetősége alkoholmentes fertőtlenítő szert alkalmaznia, akkor a fertőtlenítés (behatási idő letelte) után steril mullappal törölje le a szer maradványait és várjon 2–3 másodpercet, hogy az alkohol biztosan elpárologjon, így nem befolyásolja a mérés pontosságát. A bőr fertőtlenítése után már ne érjen a területhez. 6. Válassza ki a megszúrandó ujjat. Az ujjbegyre gyakorolt óvatos nyomással az ujjbegy telődése megfigyelhető. Ha az ujjbegy a nyomásra fehér színű marad, vérellátása nem megfelelő, ezért másikat kell választani. Vizsgálja meg a beteg ujjának keménységét is. Bőrkeményedés esetén sikertelen lesz a szúrás, nem lesz elegendő mennyiségű vér a vizsgálat elvégzéséhez, ezért majd újra kell szúrnia a beteget. 7. Helyezze be a gépbe a tesztcsíkot. 8. Ha kiválasztotta a megfelelő ujjat, a tűvel vagy a beteg saját lándzsájával szúrja meg azt. A szúrás alkalmával kerülje el az ujjhegyet, mert itt sok az idegvégződés ezért a szúrás itt fájdalmas. A gyakori, helytelen pontokon történő szúrások károsítják a bőrben lévő érző idegvégződéseket, mellyel érzéskiesést okozhatnak a betegnek. Ennek elkerülése érdekében az ujjbegy oldalsó részét szúrja. Ennek jobb a vérellátása is és kevésbé fájdalmas. A szúrás legyen határozott, kellően, de ne túl erős. 9. Amennyiben alkoholos bőrfertőtlenítő szert használt, az első vércseppet steril mullappal törölje le, és a következő vércseppet helyezze a tesztcsík megfelelő részére. 10. Juttassa a vércseppet a tesztcsíkra. Minden készülék valamilyen módon jelzi azt, amikor a vércsepp a tesztcsíkra helyezendő. Készülékenként változó, hogy a vért a tesztcsíkra kell helyezni vagy a csíkot kell a vércsepphez érinteni (ilyenkor felszívja a vért), de minden esetben a vércseppnek megfelelő méretűnek kell lennie. Ha túl kicsi vagy túl nagy nem lesz hiteles az eredmény és ilyenkor meg kell ismételni azt. 11. A vér tesztcsíkra juttatása után a beteg szorítsa a steril mull-lapot a szúrás helyére. (véralvadásgátlót szedő betegek fokozott figyelmet igényelnek). 12. A vércseppnek a tesztcsíkra történő ráhelyezése után a készülék pár másodperc után kijelzi az általa mért értéket. Egyes készülékeken óra szimbólum vagy három csík villogása jelzi, hogy a gép dolgozik. 13. A sikeres mérés befejeztével kapcsolja ki a készüléket (bár egy idő után magától is kikapcsol). A tesztcsíkot, a mull-lapot és a gumikesztyűt tegye a veszélyes hulladék tárolóba, míg a tűt a merev falú tűgyűjtő dobozba. 14. A mérés után ellenőrizze, hogy a készülék nem szennyeződött-e? Túl nagy vércsepp esetén befolyik a vér a burkolat alá és ezzel szennyeződik a készülék eredményt megjelenítő része. A szennyeződött részek kizárólag vizes textíliával tisztíthatók, mert a vegyszerek károsítják a készüléket.

31

A készülékek fajtájuktól függően több mért értéket tárolnak. Mindig az utolsó mért értéket mutatja legutoljára. Az „M” gomb megnyomásával korábbi értékeket is vissza tud nézni. A mérési eredményeket a készülékek mmol/l-ben adják meg, készülékenként változó tartományban képesek mérni. A KÉSZÜLÉK ÜZENETEI, HIBAJELZÉSI - „Lo”: A beteg vércukorszintje mérhetetlenül alacsony. Készülékenként változik a legalacsonyabb mérhető érték, de nagyjából 0,5 - 1 mmol/l értékig mérnek. - „Hi”: A beteg vércukorszintje mérhetetlenül magas. Készülékenként változik a legmagasabb mérhető érték, de nagyjából 25-30 mmol/l értékig mérnek. Ez esetben a mérés ismétlése és laboratóriumi meghatározás javasolt. Ha beteg eszméletlen, nagy valószínűséggel valós az értékhatáron felüli eredmény. Amennyiben folyamatosan ez az üzenet jelenik meg a kijelzőn, akkor ellenőrizze a kódot, az eszköz tisztaságát, keressen látható sérüléseket, végső esetben szerviz javasolt. - „E-1”: Túl hamar került a vércsepp a tesztcsíkra. - „E-2”: Mérés közben megmozdították vagy kivették a tesztcsíkot. - „E-5”: A készülék nagyon hidegben vagy nagyon melegben volt, várja meg, amíg felveszi a szoba hőmérsékletét. - „E-6”: Az elemek lemerültek.

32

A TESTVÁLADÉKOK FELFOGÁSA A HÁNYADÉK A HÁNYÁS FOLYAMATA: Émelygés  hányinger  hányás (a gyomortartalom szájon át ürül) ÁLTALÁNOS TÜNETEK: Nyálazás, nyálfolyás, izzadás, fejfájás, alacsony pulzus, sápadtság TÍPUSA ÉS JELLEGE SZERINT - hányás, a hányásközpont izgalma nélkül - lelki vagy hisztériás hányás - reflexes hányás - központi hányás: előzmény vagy hányinger nélkül, hirtelen, nagy mennyiségű hányadék, sugárban ürül (agyi daganat, koponyán belüli nyomás növekedése, agyvelőgyulladás) MEGFIGYELENDŐ - módja (hányinger megelőzi-e vagy sem) - száma (naponta hányszor) - mennyisége - színe, tartalma TEENDŐK HÁNYÁS ESETÉN - hányinger/hányás esetén álljanak meg a gépkocsival - készítse elő a hányadék felfogására alkalmas eszközt (vesetál, vagy zacskó) - úgy helyezkedjen el, hogy a hányadék ne kerülhessen a ruhájára (beteg mellett/mögött) - biztosítson légáramlást a betegtérben (a többi betegnek is hányingerük lehet a szagoktól) - értékelje a beteg állapotát (van-e egyéb tünet, panasz) - értékelje a hányadék minőségét (véres hányás esetén hívjon mentőt!) - a hányadékot ürítse ki a legközelebbi WC-ben (ha kóros, őrizze meg a szakellátó kiérkezéséig) - figyelje, hogy ismétlődik-e a hányás - egyéb tünet észlelésekor járjon el annak megfelelően (lásd 4. modul) A HÁNYADÉK FELFOGÁSÁNAK ESZKÖZE Vesetál: A szájon keresztül ürített váladék (hányadék) felfogására szolgál. Anyagát tekintve műanyag, vagy egyszer használatos papír. Alkalmazása: - Használjon gumikesztyűt. - Az edény alakjának megfelelően kisebb görbületével helyezze a beteg szája elé. Így félkörben befogja azt a területet, melyre nagy eséllyel a váladék ürülni fog. - Helyezkedjen el a beteg mellet vagy oldalt, mert heves hányás esetén, a hányadék kikerülhet az edényből. Bőséges hányás alkalmával, az edény megtelésekor cserélje vagy ürítse ki.

33

- Egyszer használatos formáját kezelje veszélyes hulladékként. Műanyag változatát mechanikusan tisztítást követően a betegszállító állomásra visszaérkezve beáztatással fertőtlenítse, öblítse és szárítsa. A VIZELET - A vesék által kiválasztott, vízben oldható, hasznosíthatatlan bomlástermékek összessége. - Vizsgálata a legrégebbi diagnosztikai eljárások közé tartozik. - Felvilágosít a vesék munkájáról és számos más szerv illetve szervrendszer állapotáról. MEGFIGYELÉSE: Mennyisége: Normál napi vizeletürítés 1000-1500 ml. Befolyásolja folyadékfelvétel, só bevitel, gyógyszerek, évszak, vesén kívüli folyadékvesztés (izzadás, hányás, hasmenés, stb. Színe és átlátszósága: Normál esetben szalmasárga, lehet: - világosabb (víztiszta, színtelen) = hígabb: bő folyadékbevitel, vízhajtás - sötétebb (narancssárga) = töményebb: kevesebb folyadékbevitel - húslészerű, piros, sötétvörös = véres (sérülés, vesekő, hugyúti gyulladás) - ritka gyógyszerhatásként egyéb színű - zavaros, törtfényű (gennyes) Szaga: - aromás (koncentrált, sűrűbb vizelet): folyadékhiány - ammónia szagú (állott vizelet) - aceton szagú (cukorbetegek) VIZELETÜRÍTÉSI ZAVAROK Vizelet visszamaradás: A vese kiválasztja, de a kiürítés a hólyagizomzat gyengesége vagy – görcse, vagy gyógyszerhatás (pl.: morfium – daganatos betegeknél) miatt gátolt. A hólyag telt, feszes, az alhas nyomás érzékeny. (akár 2 – 3 liter vizelet is lehet benne). Nagy a hólyagrepedés veszélye, akár egy hirtelen fékezésnél (az öv rászorít az alhasra), vagy egy nagyobb döccenőnél. Az alhasi fájdalom és a véres vizelet jelezheti bekövetkeztét, súlyos fertőzést okozhat a vizelet szabad hasüregbe kerülése. A vizelet visszatartásának képtelenség: A vizeletürítés feletti kontroll elvesztése. Lehet átmeneti vagy tartós. A beteg folyamatosan vagy időnként nem tudja uralni a külső húgycső záróizmot. Előfordul bénulás (gerincvelő sérülés); idős kor (a záróizmok gyengülnek); gyermekeknél környezeti változás (átmeneti); fokozott has űri nyomás okozta kis mennyiségű vizeletkibocsájtás (köhögés, nevetés, hányás telt hólyaggal, terhesség 3. harmadától, elégtelen hólyagzárás); csökkent hólyagkapacitás. A beteg énképet nagyban befolyásolja (ruhája átázik, vizeletszagú lesz), kerüli a társaságot emiatt elmagányosodik. A vizelet idővel felmarja a bőrt (mert savas), gyulladás fertőzés jó talaja lehet. Fekvő betegeknél felfekvés kialakulására hajlamosít! Gátlásos okból keletkező vizeletürítési zavar: A vizelet ürítésének akadálya a betegtársak jelenléte, az ágytál használata okozta kellemetlenség. Ennek megoldása lehet, ha egyedüllétet biztosítunk számára.

34

A vizelet kiválasztást és ürítést befolyásoló tényezők Kor - csecsemő: 10-12 alkalom/nap (400-500 ml) - kisgyermek: 5-8 alkalom/nap (600-700 ml) - iskoláskor: 4-5 alkalom/nap (700-1000 ml) - felnőttkor: 2-3 alkalom/nap (800-1500 ml) - idős kor: 8-6 alkalom/nap (800-1500 ml) Pszichológiai tényezők: szorongás/stressz  gyakoriságot növeli; a hólyag teljes kiürülése akadályozott (a hasizmok nem lazulnak el teljesen). Egyéni szokások: egyedüllét, kellő idő… Izomtónus: csökkent izomtónus (szülés, baleset, állandó hólyag katéter miatt). Folyadékbevitel: fokozott bevitel esetén a vizeletmennyiség nő. Koffein, gyógyszerek: a koffein fokozza a vizeletürítések gyakoriságát, vízhajtók (vizelet kiválasztás fokozzák). A vizeletürítési zavarok gyakori tünetei - Sürgető vizelési inger (azonnali vizelési szükség érzése) - Fájdalmas vizelés - Gyakori vizelés - Késedelmesség (inger van, vizelet nehezen ürül) - Nagy mennyiségű éjszakai vizeletürítés - Vizeletcsepegés (akaratlagos kontroll ellenére) - Vér a vizeletben - Vizelet visszamaradás (vizeletürítés után is vizelési ingere van) A VIZELET FELFOGÁSÁNAK ESZKÖZE Vizelő edények („kacsa”) A férfiak számára csőszerű, a nők számára szélesebb nyílással készül (esetükben e célra az ágytál alkalmasabb és biztonságosabb is). - Anyagát tekintve műanyag, általában az oldalán mércézett. - Nyílása az edény „nyakára” rögzített tetővel lefedhető. Egyes fajtákon fogantyú is van. - A vizeletet tartalmazó edény a szélesebb talpára fektetve, lezárva biztonságosan szállítható. - Tartalmának kiürítése után, az edényt vízzel öblítse át, a betegszállító állomásra visszaérkezve fertőtlenítse beáztatással, majd öblítse és szárítsa. Alkalmazása: Ma már szinte kizárólag férfi betegeknél alkalmazzák. - Használjon gumikesztyűt! - Mérje fel a beteg mozgásképességét. - Készítse elő az eszközöket elérhető közelségbe a beteghez. - Intimitás biztosítása (ha megoldható): egyedüllét, takarás. - 30 fokban emelni a hordágy fejrészét (amennyiben a beteg állapota megengedi) 35

-

-

Álljon a beteggel szembe, az ágy/hordágy mellé, a beteg csípőjének magasságába. A takaró visszahajtása a beteg térdéig. Kérje meg a beteget, hogy terpessze szét a lábát. Húzza le a beteg alsó ruházatát. Tegye a kacsát a beteg lábai közé úgy, hogy a hímvessző a kacsa nyílásába belecsúszhasson, majd kérje meg a beteget, hogy igazítsa a hímvesszőjét a kacsa nyílásába (ha nem tudja, segédkezzen benne). Ha jó helyre került a kacsa, takarja vissza a beteget. Ha módjában áll és a beteg állapota is megengedi, hagyja magára, de csak az ürítés időtartamára és ne tovább. Amikor a beteg végzett az ürítéssel, ismét takarja ki és vegye ki a kacsát. A „kacsa” esetében a használat utáni fertőtlenítésre kiemelten ügyelni kell, mert ennél az eszköznél a betegek nemi szerve (nyálkahártya) közvetlenül érintkezik az edény falával, ezért nagy a fertőzés átvitelének veszélye. A SZÉKLET A táplálék emésztése és a tápanyagok felszívódása után a bélben visszamaradt salakanyag.

A SZÉKELÉS MECHANIZMUSA Amikor a széklettömeg vagy bélgáz a végbélbe jut és kitágítja annak falát, akkor beindul a székletürítési reflex. Ez akaratlagos és akaratlan mechanizmus. A végbél fala megfeszül, tudatosul a székletürítés szüksége. A belső végbélzáróizom meg nyílik (ez simaizom, akaratunktól függetlenül működik) és a széklet a végbélbe jut. A külső végbél záróizom (akaratlagosan működtethető, mert harántcsíkolt izom) szabályozza továbbiakban a széklet visszatartását/ürítését. A SZÉKLETÜRÍTÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Életkor: - Újszülött, csecsemő 3-5/nap - 2-3 éves korra alakul ki az akaratlagos szabályozás. - Iskoláskorban 1-2/nap - Felnőttkorban 1-2/nap vagy más naponta Étrend: A rendszeres napi étkezés, a nagy rosttartalmú ételek elősegíti a bélmozgást. Ételintolerancia hasmenést, görcsöket okozhat. Folyadékfelvétel: Naponta 1,5-2 l folyadék javasolt. Aktivitás, mozgás: A rendszeres fizikai aktivitás elősegíti a bélmozgást. Lelki tényezők: A stressz felgyorsítja az emésztést. A depresszió csökkentheti a bélmozgást. Gyógyszerek: Hashajtó elősegítik, kábító fájdalomcsillapítók, ópiumszármazékok, székrekedést okozhatnak. Bizonyos antibiotikumok hasmenést okozhatnak. Székletürítéshez felvett testhelyzet: - Ülve, guggolva - Ízületi elváltozások (időseknél) - Mozgásképtelen betegek, ágytál használata! Egyéni szokások: Megfelelő idő, elkülönülés. A rohanó életmód ebbe beleszól! 36

Fájdalom: Aranyér, végbéltáji műtét, hasi műtét. Terhesség: Előfordulhat előrehaladott állapotban székrekedés. SZÉKLETÜRÍTÉSI ZAVAROK Székrekedés - Tünet és nem betegség! - Kemény, rögös (száraz) széklet, nehezen és ritkán (hetente 2x vagy ritkábban) ürül. - A béltartalom lassan halad, ezért a vastagbélből túl sok víz szívódik vissza (besűrűsödik, beszárad) Okai: o salakszegény vagy hiányos táplálkozás (kis rosttartalom) o csökkent folyadékbevitel o normálistól eltérő szokások, környezetváltozás o mozgáshiány, ülő életmód o gyenge bél- és has izomzat o előrehaladott terhesség o gyógyszerhatás: kodein, ópium, barbiturátok Hasmenés - A székletürítés számának növekedése, formátlan, folyékony, híg széklet ürítése (nyálkás, gennyes, véres, vizes). - Naponta több alkalommal ürítve hasmenés, de a naponta egyszer ürített széklet is lehet hasmenéses. - A béltartalom túl gyorsan halad át a bélrendszeren, anélkül, hogy végbemenne a folyadék visszaszívódás. - A túlzott folyadékvesztés a folyadék és elektrolit egyensúly zavarát okozza. Ez kiszáradáshoz vezethet, mely időseknél és gyerekeknél veszélyes. - Minden hasmenéses székletet fertőzöttnek kell tekinteni, amíg az okát nem tudjuk! (vizsgálatra küldeni, fertőtleníteni) Okai: o stressz; heveny fertőzés o rost dús, lédús táplálkozás, ételintolerancia (zsíros, fűszeres ételek, kávé) o mérgek: ólom, arzén, higany, stb. o gyógyszerek: hashajtók, antibiotikumok, stb. o vastagbél betegségek: gyulladás, daganat, bélférgek, stb. o bélműködést befolyásoló szervi betegségek o gyomor-bél eredetű emésztési és felszívódási zavarok Bélgáz képződés - Amikor a lenyelt levegő vagy a vastagbélben az étel szétesésekor keletkező levegő felgyülemlik a belek űrterében. A bél fala megfeszül, kitágul. - Normális esetben ez szájon vagy végbélen át távozik. Ha nem, akkor hasi teltségérzetet, fájdalmat, hasi görcsöket, súlyos esetben (a rekesz felnyomása miatt) légzési zavart - A háttérben a bélmozgások csökkenése áll. 37

Széklet visszatartási képtelenség: A székletürítés akaratlagos szabályozása megszűnik, a beteg képtelenné válik ellenőrzése alatt tartani a széklet és a bélgázok távozását. Okok/hajlamosító tényezők: o bármely állapot, amely gyengíti a végbél záróizom működését o gerincvelőt ért trauma o agyi érkatasztrófák o izompetyhüdtség o daganatok o súlyos depresszió: testképzavar, szociális elkülönülés! Aranyeres csomók: Megnövekedett vénás nyomás miatt a végbél körüli erek túlfeszülnek, gyakran begyulladnak, berepednek és véreznek (vércsík a széklet tetején). A beteg számára fájdalmas a székletürítés és gyakran az ülés is. Sztómaképzés: Művi bélnyílás (sztóma) készítése a hasfalon (béleltávolítás után). A sztóma általános kifejezés, nem csak a bélen lehet, tartós művi nyílás készítése üreges szerveken: légcsövön, gyomron, vékony-, vagy vastagbélen. Lelki sérülést okozhat, a betegnél testképzavar lép fel, elszigetelődik a társadalomtól. (azt hiszi, mindenki székletszagúnak érzi). A SZÉKLET SZÍNE Normál: Barna, az epefesték és az anyagcseretermék színétől. Kóros: - fehér, agyagszerű: epeút elzáródás (nem kerül festékanyag a bélbe) - zöldes („epés”): nagyobb mennyiségű epefesték kerül a bélbe - fekete (szurokszéklet): emésztett vért tartalmaz, mely a gyomorból származik (vagy valami megfesti: vastartalmú gyógyszer, ételek) - élénkpiros, véres: emésztetlen vért (az alsóbb bélszakaszból) A SZÉKLET FELFOGÁSÁNAK ESZKÖZE Ágytál: A beteg székletének és vizeletének felfogására szolgál. Anyagát tekintve műanyag, nyílása a rá helyezhető fedővel zárható. Alkalmazása: - Használjon gumikesztyűt! - Mérje fel a beteg mozgásképességét. - Készítse elő az eszközöket elérhető közelségbe a beteghez. - Intimitás biztosítása (ha megoldható): egyedüllét, takarás. - 30 fokban emelni a hordágy fejrészét (amennyiben a beteg állapota megengedi) - A takaró visszahajtása a beteg térdéig. - Álljon a beteggel szembe, az ágy/hordágy mellé, a beteg csípőjének magasságába. - A segítségre szoruló, de mozgásképes betegnél: o A beteget kérje meg, hogy hajlítsa be térdeit és a testsúlyát helyezze a sarkaira. o Csúsztassa a nem domináns kezét a beteg dereka alá, tenyere felfelé nézzen. o Emeltesse meg a beteggel csípőjét, közben a beteg dereka alá helyezett kezével segítsen neki ebben. A másik kezével (ellaposodó végével előre) csúsztassa be a beteg alá az 38

-

-

-

ágytálat (a felső egyharmada a keresztcsont, az alsó kétharmada a comb felső része alatt legyen). Takarja vissza a beteget. Helyezze a toalett papírt számára elérhető távolságba. Ha módjában áll és a beteg állapota is megengedi, hagyja magára, de csak az ürítés időtartamára és ne tovább Szükség esetén az ágytál behelyezéséhez kérjen segítséget társától (ilyenkor ő két oldalról emelje a beteg csípőjét). Amennyiben az ürítést követően, a beteg egyedül nem képes önmaga megtisztítására, segédkezzen neki ebben. Az ágytál kivétele a behelyezéssel azonos módon, a beteg csípőjének megemelésével történik. Nehezen mozgó, nagyobb testű betegek esetén, óvatosan húzza ki az ágytálat. Az izzadás következtében az ágytál felülete könnyen a beteg bőréhez tapadhat, majd hirtelen leválik róla és az ágytál tartalma kifröccsenhet, kikerülhet az edényből. A teli ágytálat lefedve szállítsa. Tartalmának (arra kijelölt helyen történő) kiürítését követően, kefével, folyóvíz alatt tisztítsa mechanikusan. A betegszállító állomásra visszaérkezve fertőtlenítse beáztatással, majd öblítse és szárítsa. Nagy súlyú betegnél az ágytál behelyezésének ez a formája gyakran nem kivitelezhető, mert nem tudja, vagy nem lehet megemelni a csípőjét. Ilyenkor az ágytálat a beteg oldalra fordításával helyezheti be. Ennek kivitelezéséhez két személy kell. Társa oldalra fordítja a beteget (előtte a ruházatát vegyék/húzzák le). Illessze az ágytálat az annak megfelelő helyre, majd azzal együtt fordítsák vissza a beteget a hátár. A székletürítés befejezését követően, társa fordítsa ismét oldalra a beteget, közben Ön kezével tartsa meg az ágytálat a hordágyon. Amikor a beteg már oldalra van fordítva, húzza ki beteg alól az ágytál oldalsó peremét (nehogy az ágyba boruljon), majd törölje meg a beteg végbélnyílásának környékét. Amikor ezzel kész, fedje le az ágytálat, tegye le a padlóra, vegye le a kesztyűt. Öltöztesse vissza a beteget és fordítsák őt vissza a hátára.

39

IKT RENDSZEREK ÉS HASZNÁLATUK AZ IKT FOGALMA Az infokommunikáció fogalma alatt az informatika (jellemzően számítástechnikai) és a kommunikáció összeolvadását, integrálódását értjük, az ezeket használó technológiákat Info Kommunikációs Technológiának nevezzük (IKT). A betegszállítói és tervezői munkák során jellemzően az alábbi eszközök kerülnek felhasználásra: FAX, CB rádió, telefon, PDA, PNA, TETRA rendszerű kommunikációs eszközök. A PNA FOGALMA, HELYMEGHATÁROZÁS, NAVIGÁLÁS Mozgatható navigációs asszisztens, PNA (Personal Navigation Assistant) vagyis navigációra tervezett mobil eszköz, mely jellemzően GPS helymeghatározással működik. Az eszköz működéséhez szükséges egy GPS vevő egység, illetve digitális térkép, navigáló szoftver. A mindennapi munka során fontos, a térképek naprakészre történő frissítése. Napjainkban a különböző célt szolgáló eszközök integrációjának köszönhetően a PNA helyettesíthető más eszközökkel is, jellemzően „okos” telefonokkal, hordozható számítógépekkel. A GPS (Global Positioning System, Globális Helymeghatározó Rendszer) a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő műholdas helymeghatározó rendszer. A helymeghatározás elmélete analitikus geometriai módszereken nyugszik. A műholdas helymeghatározó rendszer időmérésre visszavezetett távolságmérésen alapul. Mivel ismerjük a rádióhullámok terjedési sebességét, és ismerjük a rádióhullám kibocsátásának és beérkezésének idejét, ezek alapján meghatározhatjuk a forrás távolságát. A háromdimenziós térben három ismert helyzetű ponttól mért távolság pontos ismeretében már meg tudjuk határozni a pozíciót. A további műholdakra mért távolságokkal pontosítani tudjuk ezt az értéket. A GPS-el történő helymeghatározás előnyei - Napszaktól független - Földfelszín feletti magasságtól független - Mozgási sebességtől független A GPS-el történő helymeghatározás hátrányai - A szükséges adatok vétele viszonylag hosszú időbe telhet (bekapcsolás után több perc is lehet) - Csak nyílt, fedetlen területeken alkalmazható (pl.: alagútban nem) - Az épületekről visszaverődő jelek zavart okoz(hat)nak a mérésben - A ritkán előforduló erős napkitörések alatt használhatatlanná válnak. A NAVIGÁCIÓRA KÉPES ESZKÖZÖK EGYÉB SZOLGÁLTATÁSAI A TMC a Traffic Message Channel rövidítése, szabad fordításban forgalmi információs csatornának nevezhetjük. - Lényege, hogy a közlekedési adatok a hagyományos rádióadások frekvenciáján (FMsávon) jutnak el a felhasználókhoz. A Radio Data System (RDS) lehetőséget kihasználva a rádión hallható adás mellett lehetőség van adatok továbbítására is. Ennek mindenki által 40

ismert formája az, amikor az autórádiónk kijelzőjén nem azt látjuk, hogy 94.8 MHz, hanem azt, hogy „MR2 - Petőfi Rádió”. - Ugyanezzel a módszerrel érkeznek meg a forgalmi adatok is a TMC-vevővel ellátott GPSkészülékekbe. Ezen információk figyelembevételével a GPS-készülék szoftvere képes módosítani az útvonaltervet, ha az egy olyan eseményen vezet keresztül, amely ezt indokolja (pl. útlezárás, baleset az autópályán). Nem minden esetben van szükség, vagy lehetőség a forgalmi esemény elkerülésére (pl. torlódás, sávlezárás). Ilyenkor a GPS tájékoztatja a felhasználót arról, hogy hány perc késés várható az útvonalon. - A TMC - szolgáltatás legnagyobb előnye, hogy valós idejű forgalmi információk alapján történő útvonaltervezést és navigációt tesz lehetővé, azaz elkerülhetők az egyre gyakoribb forgalmi dugók okozta kellemetlenségek. POI (Points Of Interest) – hasznos helyek, érdekes pontok - Különböző helyzet-meghatározó programok által használt kifejezés, mely a számunkra (vagy mások számára) fontos helyek, pontok jelölésére szolgál. - POI lehet turisztikai látványosság, hotel, étterem, bankautomata, gyógyszertár, orvosi rendelő, üzlet, benzinkút, mozi, iskola, templom, vízcsap, toilet, stb., hisz mindenki számára más lehet hasznos. Ezen pontok információi közt megtalálhatók az általános információkon túl (utca, házszám, telefonszám stb.) a földrajzi koordinátái is. - A POI pontok egy részét, a GPS (Global Positioning System – Globális Helyzetmeghatározó Rendszer) térképszoftverek készítői többnyire beépítik programjaikba, ám korántsem annyit, mint amennyire a felhasználók vágynak. Épp ezért a szoftverek többségében a POI-k sora egyénileg bővíthető. Az aktuális helyszínen állva (vagy emlékezetből a térképen megjelölve), általában egy egyszerű kattintás, és már írhatjuk is be a POI nevét, majd az elmentett adat máris elérhetővé válik, bármely későbbi kattintáskor. Gyakorlati feladatok:  Állítsa át a készüléket éjszakai üzemmódba  Állítsa be az útvonalat gyula és Elek között Kétegyháza érintésével HATÉKONY INFORMÁCIÓKERESÉS SZABAD-SZAVAS KERESŐKKEL (Google, Bing) Korunk nagy információs adatbázisa az Internet. A technológiák folyamatosan változnak, fejlődése egyre bonyolultabb, az információmennyiség megsokszorozódik, felhígul, egy része elvész. Bárki hozhat létre internetes tartalmat, meglehet, hogy valahol a káoszban ott lapul, a számunkra legértékesebb, de elhelyezője nem rendelkezik kellőismeretekkel, hogy a megtalálhatóság esélyét megteremthesse, vagy nincs is ilyen szándéka. A fejlődés előrehaladtával az internetes tartalomszolgáltatás struktúrája is megváltozott, a dokumentumok egyre nagyobb hányada a lekérdezés pillanatában dinamikusan állítódik elő, az igénylőkritériumainak és az aktuális adatoknak megfelelően. Az internetes keresést a valós értelemben csak a szabad-szavas keresőgépek tudják megvalósítani, míg a tematikus keresésben, a keresőgépeknek egyéni paraméterezhetősége alapján szűrt találatok értendőek. Működési elvük nagyon hasonlatos, keresőrobotjaik bejárják a Webet és meghatározott kritériumok alapján értékesnek vélt tartalmat begyűjtik, lekérdezéseinkre szelektált, esetleg szortírozott tartalom lelőhelyéhez vezetnek. Mivel a 41

Weboldalak tartalma folyamatos változásban van, szükséges a saját adatbázisba begyűjtött adatok gyakori frissítése, a sehova sem vezető eltűnt adatok optimális időn belüli eltávolítása. A keresőgépek algoritmusai, rangsorolás szempontjai alapján a találati listák különbözőek lehetnek. GOOGLE A Google keresőjének sikerült elérnie a legdominánsabb pozíciót. Az angol nyelvterületeken kívüli részesedése halmozottan magasabb versenytársainál, a különböző nemzetiségű felhasználók kereséseit anyanyelvi szinten támogatja. Bármennyire is fejlett lehet egy kereső szolgáltatás, a találatok szűkítésére alkalmazható eljárások ismeretében és annak használatával sok időt lehet spórolni. Azonban érdemes figyelembe venni, hogy az időfüggvényében és a szolgáltatás üzemeltetője szerint különbözőek lehetnek, megváltozhatnak. A KULCSSZAVAK HELYES KIVÁLASZTÁSA Hatékonyabbá tesszük a keresést, ha több kereső kifejezést írunk be a keresőkbe. Ajánlott két vagy több szóösszetételt használni, amelyekkel a keresést specifikálni tudjuk. Ha gyulai kórház címét keressük, akkor érdemes a "gyula kórház", "gyula belgyógyászat" szópárokra keresni. Ugyanis ha csupán a "gyula"-ra vagy "kórház"-ra keresünk rá, akkor olyan általános információkat kapunk, amelyek nem feltétlenül fontosak számunkra. Nyelvi kérdés A keresést még sikeresebbé tehetjük, ha adott nyelven indítjuk a keresést. A google.hu felületét használjuk, ha kimondottan magyar nyelvű forrás után keresünk. Kiválaszthatjuk, hogy a keresés - a weben, - magyar oldalak között, - magyarországi oldalak között történjen. A legtöbb nyelven van már a Google-nek keresője. A google.com vagy google.co.uk oldalakat hívjuk be, ha angol nyelven szeretnénk keresni. Google vagy google? A Google keresője nem tesz különbséget a kis- és nagybetű között, tehát ugyanazt a találati listát kapjuk függetlenül attól, hogy tulajdonnevek kezdőbetűit kisbetűvel írjuk-e be. Keresés szűkítése Lehetőség van a keresést követően új keresést indítani módosított kulcsszavakkal a már meglévő találati lista szerint. Amennyiben szűkíteni szeretnénk a találati eredményeket, akkor használjuk az oldal alján, kék keretben olvasható "találatok szűkítése" funkciót. 100 találat egyszerre Ha meg akarjuk kímélni magunkat az oldalak közötti lépegetéstől, állítsuk be a "keresés" gomb melletti "beállítások" gomb segítségével, hogy egy oldalon hány találatot jelenítsen meg a Google (választhatunk 10-es, 20-as, 30-as, 50-es és 100-as bontások közül). Alapvető keresési operátorok Vannak könnyen megtanulható jelek, amelyek segítségével a keresést még inkább pontosítani tudjuk. Ez azért fontos, mert így a Google a számunkra legrelevánsabb oldalakat 42

tudja megmutatni. Ezek az ún. operátorok lehetőséget adnak az összetett keresésre, illetve arra, hogy előzetesen kiszűrjük a bennünket nem érdeklő információkat. Szavak összekapcsolása Ha a kifejezéseket idézőjelek közé tesszük, a Google olyan oldalak listáját nyújtja válaszként, amelyek relevánsak az idézőjelben található mindegyik kifejezésre, az általunk megadott sorrendben. Visszatérve az előző példához, a "gyulai kórház" szavak idézőjeles használatával a két szó egy kifejezést alkot, és ez által csak olyan oldalak szerepelnek a találati listában, amelyekben a kifejezés ugyanígy szerepel. Egyik a kettő közül Az angol "OR" kötőszót akkor érdemes használni, ha a "vagy-vagy" feltétel szerint szeretnénk keresni. Ha például bizonytalanok vagyunk abban, hogy valóban gyulai kórházat keresünk, akkor kereshetünk ajánlatokat Békéscsabára vonatkozólag is. Az "OR" (vagy) szócska közbevetésével az gyulai és a békéscsabai kórház keresése egyidejűleg fog történni. Mínuszjel Amennyiben a keresést még inkább specifikálni szeretnénk, használjuk a "-" jelet. Fontos, hogy az írásjel előtt hagyjunk szóközt! Használata akkor tanácsos, amikor valamilyen feltételt ki szeretnénk zárni. Gyakorlati feladatok:  Keresse meg a gyulai Tüdőkórház pontos címét.  Keresse meg a legközelebbi töltőállomás címét.  Keresse meg a legközelebbi MOL töltőállomás címét Útvonaltervezés, optimalizálás (gyakorlat): A következő ábra a Google Térképen elérhető funkciókat foglalja össze. Előfordulhat, hogy az Ön tartózkodási helyén nem minden funkció érhető el:

43

1. Útvonalkereső – Idekattintva, útvonalterveket kérhet. 2. Saját térképek -- Használatával egyéni térképeket tekinthet meg, illetve hozhat létre. 3. Keresés -- Használatával helyeket és vállalkozásokat kereshet. Kattintson a keresőmező jobb oldalán található szürke gombra mentett helyeinek használatához, megtekintéséhez vagy szerkesztéséhez. 4. Megjelenítés/elrejtés -- A bal nyíllal rejtheti el, illetve jelenítheti meg a baloldali ablakot, a jobb nyíllal pedig összecsukhatja vagy kibonthatja a térképet. 5. Forgalom -- Idekattintva tekintheti meg a forgalommal kapcsolatos információkat. 6. További... -- Itt kapcsolhatja be vagy ki a további rétegeket. Az épp megtekintett területtől függően megjeleníthet tömegközlekedési térképeket, fényképeket, Wikipedia bejegyzéseket és még sok mást. 7. Nyomtatás/küldés -- Idekattintva nyomtathat ki, illetve küldhet el térképeket. 8. Link -- Idekattintva generálhat egy térképcímet (URL-t) böngészőjében, melyet másokkal is megoszthat. 9. Keresési eredmények -- Ezen a panelen jelennek meg a keresési eredmények. Kattintson az Önt érdeklő találatra a további információk megtekintéséhez. 10. Navigációs vezérlőelemek -- Használatukkal navigálhat a térképen. 11. Térkép -- Ezen a területen található a térkép, a keresési eredmények, a Saját térképek stb. 12. Utcakép -- Idekattintva utcaszintű képeket tekinthet meg. 13. Információs ablak -- Ez az ablak további információkat jelenít meg, amikor egy jelölőre vagy keresési eredményre kattint. 14. Áttekintő térkép -- Elhelyezi az épp megtekintett területet egy nagyobb földrajzi területen belül. Gyakorlati feladatok:  A békéscsabai kórháztól indulva tervezze meg az útvonalat a gyulai Tüdőkórházig (címét keresse meg a keresővel) a gyulai Rendelőintézet érintésével.  Becsülje meg hány perc alatt érhet Gyula, Szent István u. 38. szám alól a békéscsabai Kórházba  Tervezze meg az útvonalat Békéscsaba-Budapest között autópályák használata nélkül. AZ EDR (TETRA) RENDSZER FOGALMA, SZOLGÁLTATÁSAI A betegszállító autók kötelező tárgyi feltétele lett a TETRA (EDR) - rádiórendszer, amelynek segítségével katasztrófahelyzet esetén a betegszállító egységek azonnal elérhetővé és mozgósíthatóvá válnak. Az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) egy rendkívül magas rendelkezésre állást biztosító, zárt rádió-távközlő rendszer, melynek célja, hogy olyan professzionális összeköttetést valósítson meg a különféle készenléti és rendvédelmi szervek között, amely gyorsabbá, hatékonyabbá és biztonságosabbá teszi az egyes feladatok végrehajtását Az EDR hazánkban a TETRA-technológiával valósul meg. A TETRA elnevezés egy professzionális felhasználásra tervezett mobiltávközlő rendszer elnevezésének, a Terrestrial Trunked Radionak (földi trönkölt rádió) a rövidítése.

44

A TETRA olyan, a csoportkommunikációs szolgáltatások, a mobiltelefónia, az üzenetküldés és a mobil adatszolgáltatások egyedi kombinációja, amely egyetlen rádióegységről elérhető. A világon hozzávetőlegesen 650 ilyen rendszer működik. A rádiórendszer szabványa európai uniós ajánlás, így alkalmas arra, hogy a Schengeni Egyezményhez tartozó országok rendvédelmi szerveinek együttműködését is támogassa. A TETRA rendszerek által nyújtott távközlési szolgáltatások - más hálózatokhoz hasonlóan - feloszthatók hordozó- illetve teleszolgáltatásokra, valamint kiegészítő szolgáltatásokra. A tele- illetve hordozószolgáltatások közötti alapvető különbség az, hogy az előbbiek a rádióterminálon közvetlenül igénybe vehetők (ilyen pl. egy beszédhívás, vagy egy szöveges üzenet), míg a hordozószolgáltatások tipikusan egy másik, általában a rádióterminálhoz csatlakoztatott berendezés által használt információt továbbítják (ilyen pl. egy számítógép vagy adatterminál csatlakozása egy másik számítógéphez, TETRÁ-n keresztül). A kiegészítő szolgáltatások az előbbieket vagy azok igénybevételének módját változtatják meg. HORDOZÓSZOLGÁLTATÁSOK Idetartoznak, az áramkör- és csomagkapcsolt (ezek hasonlók pl. a GSM/GPRS rendszerekből ismertekhez), valamint a rövid adatszolgáltatások. Áramkörkapcsolt adatátvitel A TETRA szabvány háromféle sebességű áramkörkapcsolt adatátviteli szolgáltatást specifikál: 2,4 kb/s sebességű különösen védett, 4,8 kb/s sebességű védett és 7,2 kb/s sebességű védelem nélküli adatátvitel. A védettség (illetve annak hiánya) azt jelenti, hogy a hasznos adat el van-e látva hibajavító kódolással, ami a rádiócsatornán fellépő zavarok okozta esetleges adatvesztés ellen véd, vagy sem. Mivel a fizikai átviteli csatorna sávszélessége korlátozott, minél hatékonyabb hibajavító kódolást használunk, annál kisebb lesz az átvihető hasznos információ mennyisége. Az áramkörkapcsolt adatátvitel legfontosabb jellemzője, hogy a rendszer az adathívás idejére egy teljes átviteli utat biztosít (hasonlóan pl. egy modemes kapcsolathoz), függetlenül attól, hogy azon van-e forgalom vagy nincs. Az áramkörkapcsolt adatátvitel a gyakorlatban nem terjedt el, mert a csomagkapcsolt megoldás (különösen az IP-t továbbító változata) jobban illeszthető a végfelhasználói eszközökhöz és alkalmazásokhoz. Csomagkapcsolt adatátvitel A csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatást a TETRA szabványban eredetileg az X.25 alapú alkalmazások támogatásának gondolatával alakították ki. A való élet azonban az IP alapú megoldások elterjedését hozta, ezért a szabványban utóbb ezt is specifikálták. A gyakorlatban a rendszer - bár egy logikai adatkapcsolatot állandóan fenntart a kommunikálni kívánó eszközök között - a tényleges átviteli utat csak akkor és arra az időre hozza létre, amikor valójában is van továbbítandó adat. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a számítástechnikai alkalmazásokra jellemző szakaszos-szaggatott adatátvitel hatékonyan használja ki a TETRA hálózat erőforrásait. A csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatásban a fizikai csatorna átviteli kapacitása 7,2 kb/s, ebben az esetben az esetleges hibafelismeréshez és -javításhoz szükséges megoldásról mindig az adatkapcsolatot használó alkalmazás gondoskodik. Bár a szolgáltatás által nyújtott sávszélesség első pillantásra kevésnek tűnik, a 45

gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az esetek többségében ez elegendő a professzionális rádió felhasználók által használt alkalmazásokhoz. A TETRA gyártók fejlesztései ezzel együtt arra irányulnak, hogy a szabványban előírt módon, több (legfeljebb 4) időrés (lsd. a TETRA rádióinterfész c. részben) együttes használatával a maximális átviteli sebességet 28,8 kb/s-ra növeljék. A TETRA IP csomagkapcsolt adatátviteli megoldása műszaki szempontból a GPRS rendszerhez hasonló. Rövid adatszolgáltatás A hordozószolgáltatások harmadik fajtája a rövid adatszolgáltatás (Short Data Service, SDS), melynek célja, hogy gyors adatátviteli csatornát biztosítson olyan alkalmazások számára, ahol a továbbítandó adat mennyisége nagyon kicsi, pl. távfelügyeleti, távmérési, helyzet-meghatározási megoldások. A TETRA szabvány az SDS üzeneteknek négy típusát határozza meg (SDS Type 1, 2, 3, 4), amelyek hosszúsága sorrendben 16, 32, 64 és 2047 bit lehet. Az első három típus annyira rövid, hogy azok akár egy beszédhívás közben is továbbíthatók anélkül, hogy a rendszernek erre külön erőforrást kellene biztosítania. Az 4. típusú SDS üzenet, amellett, hogy szintén rendkívül gyorsan továbbítható, már elég hosszú a GSM rendszerben elterjedt rövid szöveges üzenetek (SMS), bináris adatok, egyszerű vagy összetett GPS üzenetek továbbításához. A 4. típusú SDS üzenetek alkalmazásokhoz történő integrálását egy szabványos TETRA protokoll (SDS Transport Layer, SDS-TL) is támogatja. TELESZOLGÁLTATÁSOK Az egyéni és csoportos beszédhívások tartoznak ebbe a csoportba. Csoporthívások A TETRA rendszerekben a beszédkommunikáció talán legelterjedtebb fajtája a csoporthívás, hiszen a felhasználói szervezetek tevékenységét legtöbb esetben központilag, diszpécser által irányítják. A TETRA felhasználók az általuk ellátott feladatoknak megfelelően beszédcsoportokhoz vannak rendelve, a kommunikáció alapvetően e csoportokon belül, a tagok között zajlik. Bárki kezdeményez hívást, azt valamennyi csoporttag hallani fogja, amiből az is következik, hogy egy időben egy csoporton belül csak egy felhasználó beszélhet. Természetesen a TETRA hálózaton belül egyszerre több (sok száz vagy ezer) beszédcsoportban folyhat egy időben beszélgetés, egymás zavarása nélkül. Másképp fogalmazva: bármely csoport tagjai úgy érzékelik, mintha a teljes hálózat csak az ő rendelkezésükre állna. A felhasználó azt a csoportot, amelyben beszélni kíván a rádiókészüléke csoportválasztó gombjával vagy menüjével választja ki, amennyiben joga van több csoportban is forgalmazni. A választható beszédcsoportok a készülékbe előre programozottak, vagy a csoport munkáját irányító diszpécser töltheti le azokat a rádiókba a hálózaton keresztül, ha az elvégzendő tevékenység ezt kívánja (DGNA kiegészítő szolgáltatás, ld. később). Ez utóbbi a módszerrel a megfelelő jogosultságokkal rendelkező diszpécser egymástól független beszédcsoportok tagjait rendezheti közös beszédcsoportba, egyszerűen a közös csoport bekapcsolásával (letöltésével). Ilyen módon oldható meg például az, hogy egy katasztrófa elhárításán együtt dolgozó tűzoltók, mentők és rendőrök közvetlenül kommunikálhassanak egymással. Mivel egy csoportban egyszerre csak egy tag beszélhet (fél duplex kommunikáció), ezért a hívás indításához a rádióterminálon található beszédváltó 46

(Push-to-Talk, PTT) gomb megnyomása és a beszéd alatt nyomva tartása szükséges, hasonlóan az analóg rádióadó-vevőknél megszokotthoz. Egyéni hívások Azonosak a más - vezetékes vagy vezeték nélküli - telefonhálózatokban megszokott hívásokkal. A felhasználó a rádióterminál billentyűzetéről vagy a készülék telefonkönyvéből kiválasztott számot hívja, majd a hívást a másik fél fogadja. A hívott fél lehet másik TETRA felhasználó, alközponti szám, vagy nyilvános vezetékes vagy mobilhálózat előfizetője. Hogy az adott TETRA felhasználó kezdeményezhet vagy fogadhat-e, és ha igen, milyen számokra, számokról egyéni hívást, azt a számára a hálózatban beállított jogosultságok szabályozzák. KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK A kiegészítő szolgáltatások azok, amelyek igazán megkülönböztetik TETRÁ-t más távközlési technológiáktól. Egy részük azonban hasonló az egyéb hálózatokban megszokottakhoz, ilyenek például a híváskezelő szolgáltatások: a hívásátirányítás, hívásvárakoztatás, hívástartás és hívástiltás, hívó fél azonosítás. Ez a rész TETRA rendszerekre jellemző kiegészítő szolgáltatásokat ismerteti; a felsorolás koránt sem teljes, csupán a felhasználók szempontjából legfontosabbnak tartottakat emeli ki. Vészhívások A TETRA rendszerek fontos szolgáltatása a vészhívás, amelynek aktiválására a rádiókészülékeken külön nyomógomb található. Vészhívás esetén a bajba jutott felhasználó hívását az adott beszédcsoport valamennyi tagja és a diszpécser is hallja. A vészhívás minden körülmények között sikeres, akár annak az árán is, hogy a rendszer az éppen folyó beszélgetéseket (az adott beszédcsoportban, de szükség esetén akár az adott cellában is) lebontja. MOBILTELEFONOK, EDR ESZKÖZÖK, PNA-K BIZTONSÁGOS HASZNÁLATA Kerülni kell a telefon használatát vezetés közben, illetve használni csak kihangosítóval szabad. A navigációs eszközök beállítását, útvonalak megadását még az indulás előtt kell elvégezni. A mobiltelefon/EDR eszköz interferálhat a kórházakban vagy más egészségügyi létesítményekben lévő orvosi készülékekkel. Követni kell a rendelkezéseket, kifüggesztett figyelmeztetéseket és az orvosi személyzet utasításait. Az esetleges interferencia elkerülése érdekében a szívritmus-szabályzó készülékek gyártói és a Wireless Technology Research kutatócsoport azt javasolják, hogy a mobiltelefon és a szívritmus-szabályzó között legalább 15 cm távolság legyen. Ha azt gyanítja, hogy a szívritmus-szabályzó vagy más orvosi készülék interferál a telefonnal, kapcsolja ki a telefont azonnal. Robbanásveszélyes környezetben a telefont ki kell kapcsolni. Az eszközöket a gépjárműben úgy kell elhelyezni, hogy az a látómezőt a lehető legkisebb mértékben szűkítse.

47

FELHASZNÁLT IRODALOM  19/1998. (VI. 3.) NM rendelet a betegszállításról  1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról  43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól  Betegtájékoztató „Méry” vércukor-ellenőrző készülék, Di-Care Zrt., Budapes  Elekes A.: Pedagógia – Egészségpedagógia. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Bp., 1999.  Laki A. – Hollós S. (szerk.): Klinikai ismeretek. HIETE, Bp., 1998.  Nosza M. (szerk.): Ápolástani alapismeretek. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Főiskolai jegyzet, Bp., 2000.  Obál F. (szerk.): Az emberi test. Gondolat K., Bp., 1986.  Ormai S. (szerk.): Élettan-kórélettan. Semmelweis K., Bp., 1999.  http://hadmernok.hu/2010_2_kuris.pdf  http://hu.wikipedia.org  http://maps.google.com  http://wikipedia.org

FELHASZNÁLT KÉPEK, RAJZOK, ÁBRÁK  www.argep.hu/trend/VERC/Vercukormeroe-keszuelek.html - vércukor mérő készülékek (kép)  www.armcom.hu/index.php?cont=termekek&kat=6&lang=hu&tid=10 - hordágy és hordszék (kép)  www.erdely.ma/eletmod.php?id=53591&cim=ingyenes_vernyomasmeres_kolozsvaron&autoi d=57798&year=2010&month=02&day=24&what=archivum – vérnyomásmérés (kép)  www.evelyne_langerh.mindenkilapja.hu/html/18262774/render/onkontroll - vércukormérő készülék; D-cont (kép)  www.gyogyposta.hu/node/27 - digitális, felkari vérnyomásmérő (kép)  www.harmonet.hu/szepseg-wellness/60527-vercukormeres-8+1-lepesben.html - kapilláris vércukor tesztcsík (kép)  www.honor.hu/medicum/?p=productsList&page=15 - vesetál (kép)  www.kórházak.hu/vernyomasmeres.html - noninvazív vérnyomásmérés (rajz) 48

 www.medplan.hu/hu/Proxima682 - fekete hordszék (kép)  www.orvosimuszer.eu/spl/253621/Oras_vernyomasmerok - órás vérnyomásmérő (kép)  www.rehapont.hu/kategoria/kacsak_vizeletgyujto_edenyek_0.html - vizeletgyűjtő [1] kacsák (kép)  www.shophunter.eu/hu/shop_det.php?shopcat=gyogyaszati_segedeszkozok/1657/1 - ágytál (kép)  www.szepsegegeszseg.vatera.hu/orvosi_muszer_eszkoz/higanyos_vernyomasmero_ujszeru_allapotban_ 1481947724.html - higanyos vérnyomásmérő (kép)  www.phys.bio.u-szeged.hu/DT/elettan/ch06s03.html - csukló ütőér tapintása  www.medlist.com/HIPPOCRATES/III/3/151Abra7.htm - nyaki ütőér tapintása

49