„Regél az Alpokalja-Fertő táj” – 2014. december 21.
BESZÁMOLÓ Térségi mesekönyv találkozóról Időpont: 2014. december 21., (vasárnap) 14.30 óra Helyszín: Fertőd Esterházy-kastély, Marionettszínház Az Örökségünk címet viselő hálózati programunk Mesékhez kapcsolódó részének záró aktusaként rendeztük meg az elmúlt egyéves munkánk összegzéseként, és a megszületett eredmény bemutatásaként ezen találkozónkat. A
levezető
moderációt
Keller
Csilla
munkaszervezet vezető, a könyv egyik szerkesztője látta el. Felvezetésében az alábbiakról emlékezett meg: „Ma a MESE a főszereplő. Harmadik alkalommal
találkozhatunk
itt
többen,
Eszterháza csodásan felújított Marionett színházában, ahol régen is a meséé volt a főszerep. Sokan
kérdezhetik,
foglalkozik
egy
vajon
miért
vidékfejlesztési
egyesület mesékkel, könyvkiadással? A mese KÉPALKOTÁS. Élettervünket nem ésszel, hanem képzeletünkkel teremtjük meg. Aki nem tud belső képet alkotni, fizikailag és lelkileg is összeomlik a krízishelyzetekben. A vidékfejlesztés nem más, mint a sok-sok helyi szereplő képzelete által teremtett képek megvalósítása. Ez a mesekönyv ars poeticánk is. Egyesületünk a most 1. kiadását megélő mesekönyvével lehetőséget szeretne adni gyermekeinknek, hogy belső képeik segítségével saját világuk varázslójává váljanak és higgyék, hogy ők maguk az a VÁLTOZÁS, amit látni szeretnének a világban.
„Regél az Alpokalja-Fertő táj” – 2014. december 21.
Szeretném felkérni Horváth Tibort, egyesületünk elnökét, majd Bodrogai Lászlót, Eszterháza főigazgatóját, valamint Firtl Mátyás országgyűlési képviselőnket, hogy köszöntsék a megjelenteket és nyissák meg könyvátadó ünnepségünket.”
Horváth Tibor elnök úr röviden beszélt az egyesület eddigi eredményeiről, valamint arról, hogy kiemelt céllal és rátekintéssel figyel a térség identitásának erősítését szolgáló, főként az ifjúsággal foglalkozó kezdeményezésekre. Bodrogai
László
főigazgató
üdvözölte
a
jelenlévőket
a
kastély
felújított
Marionettszínházában. Röviden beszámolt az eddigi felújításokról, és a jövőben tervezett
kastélyprogramról,
az
Eszterháza
Központ
kibővült
feladatköreiről.
Hangsúlyozta, hogy minden térségi szereplő partnereként szeretné nek a jövőben munkálkodni, hiszen Eszterháza mindenkor a térség kulturális-agrár és diplomáciai központja volt hazánknak. Firtl Mátyás képviselő úr megemlékezett az első mesetalálkozóról, amikor Kádár Annamária gyermekpszichológust fogadhattuk, hallgathattuk ugyanebben a csodálatos teremben. Nagyszülőként fogta kezébe a térség történeteit összegző mesekönyvet, örömét fejezte ki, hogy abban a nemzetiségekről is olvashatnak a gyermekeknek mesét felolvasó nagyszülők, szülők. Egyesületünknek megköszönte, hogy a főtérfejlesztéseken
„Regél az Alpokalja-Fertő táj” – 2014. december 21.
és sportöltözőkön túl figyelmet fordítunk ilyen és ehhez hasonló, a gyermekekre építkező, hosszú távon eredményt hozó kezdeményezésekre. A rövid köszöntők után képviselő úr elnök úr és főigazgató úr segítségével a térségi óvodák egy-egy képviselőjének adott át 5-5 mesekönyvet annak érdekében, hogy valóban minden kisgyermekhez eljussanak ezek a csodálatos, rólunk, szűkebb hazánkról szóló történetek. Az átadást követően a munkaszervezet vezető kicsit hosszabban vezette fel a mesekönyv grafikai előkészítésében részt vett szakembereket: „Mindennek a világon története van. Ennek a mesekönyvnek is van TÖRTÉNETE.. Szerkesztőként Wellner Andreával az elmúlt másfél évet a mesekönyv formálásával töltöttem. Tegnap este adatott meg végre a pillanat, hogy a munka gyümölcsét végre a kezembe is vehettem. Az elmúlt évben két mesetalálkozót tartottunk, jókat nevettünk.. július végéig közel 100 mese érkezett be hozzánk. Ezekből válogattuk ki azt a 17 mesét, amelyet a könyvben is olvashatnak. A többi mesét digitalizáltuk, és elérhetővé tettük a honlapunkon. Hogyan találtunk rá Szilágyi Boglárkára? 2012-ben a Vidék Minősége védjegy hálózati programunkhoz kapcsolódóan egyesületünk logókészítésre tervpályázatot írt ki művészek, grafikusok számára. Többkörös válogatást bonyolítottunk le. A legjobb munkákat beküldő tervezőket személyes meghallgatásra hívtuk be, hogy teret adjunk annak, hogy maguk mutathassák be elképzeléseiket.
„Regél az Alpokalja-Fertő táj” – 2014. december 21.
Az egyik tervező különleges akvarelleket hozott magával logó gyanánt. szinte Festményeket, a térség csodás motívumvilágával. Lélegzet visszafojtva hallgattuk. Egy valamit biztosan tudtunk. Nem ez az ember fogja megtervezni a logónkat. De ez az ember fogja megrajzolni a mesekönyvünket. Az úriembert Szilágyi Lajosnak hívták, aki azon túl, hogy belsőépítész, lakberendező, a fertőhomoki tájház gazdája, gyakorló művészettörténész, néprajzkutató is. És mint minden tehetséges, eredményes férfi mögött, mögötte is szürke eminenciásként bukkant fel egy hölgy, a gyermek, Szilágyi Boglárka. Ő adott formát könyvünknek. Hogyan is tette ezt, azt maga sajnos nem tudja elmondani, de Járvás Éva, aki a csodás illusztrációkat készítette nekünk, készült a mai napra egy gyönyörű verssel, amelyet fogadjanak nagy szeretettel.” Járvás Éva verselését követően a mesék átiratait készítő magyar szakos tanár, Varga Richárd felkonferálásával folytatódott műsorunk: „A változásról beszéltem a bevezetőben. Az élet izgalmas, egy biztos bent, a VÁLTOZÁS. Segítségért, tanácsokért fordultam sokak közt Hegykő jegyzőjéhez is : Vajon minden mese az általunk meghatározott korosztály nyelvezetén íródott? A felvetés jogos volt, az idő nagyon szűkös.
„Regél az Alpokalja-Fertő táj” – 2014. december 21.
Válaszút elé kerültem, mint szerkesztő. Vagy tartjuk a szövegeket és az időt, vagy változtatunk a szövegeken, és nem tudunk majd tartani semmilyen időt. Dühös lesz majd az író, dühös lesz a grafikus, dühös lesz a nyomda.. stb. Mégis a keskeny utat választottuk, hiszen a mesehős is azt vallja: „Egy életem, egy halálom, én mégis megpróbálom.” Októbert írtunk már. De ki írja át a meséket? Sem időnk, sem pénzünk.. ki vállalja így? Legalább olyan elszánt embert kellett találni, mint amilyenek mi magunk is vagyunk. Ekkor felrémlett egy fiatal magyar-történelem szakos kolléga, akivel még soha életemben nem találkoztam, de a hetedik érzékszerv azt súgta, hogy ő lesz az.. Ő, Varga Richárd. Hát felkerestük, és ő nem mondott nemet. Hogyan is készültek a meséink, azt Richi mondja el, részben szavakba, részben dalba öntve..”
Richárd után megható szavakkal, biztatva minden óvodapedagógust, szülőt, fiatalt búcsúzott a mesekönyv szerkesztőnője, Wellner Andrea igazgató asszony.
Fertőd-Eszterháza, 2014. december 22. A beszámolót írta: Páliné Keller Csilla , munkaszervezet vezető
„Regél az Alpokalja-Fertő táj” – 2014. december 21.
FOTÓDOKUMENTÁCIÓ
„Regél az Alpokalja-Fertő táj” – 2014. december 21.
„Regél az Alpokalja-Fertő táj” – 2014. december 21.
„Regél az Alpokalja-Fertő táj” – 2014. december 21.
„Regél az Alpokalja-Fertő táj” – 2014. december 21.