Bemutatkoznak iparosaink

1

Bemutatkoznak iparosaink... • Mi volt az a legfontosabb dolog, amit előző munkahelyeiden megtanultál és itt a vízműnél is hasznosítani tudtad? Emberismeret, felelősség a beosztottakért, a munkatársak korrekt és őszinte tájékoztatása, a feladatok legjobb tudás szerinti elvégzése. A munka nem demokrácia kérdése, politikának nincs helye a munkahelyen.

Szakítva az eddigi hagyománnyal községünk iparosait bemutató sorozatunk „főszereplőjéül” ez alkalommal egy olyan ÚRIEMBER-t választottam, aki se nem lövői, se nem iparos, mégis az eltelt majd 18 év alatt több szállal kötődött Lövőhöz, mint azt bárki is gondolná. Víziközmű-szolgáltatás, csatornahálózat üzemeltetés, szennyvízkezelés, hibaelhárítás és még sorolhatnánk azokat a feladatokat, melyeket a Soproni Vízmű Zrt. Lövői üzemmérnökség vezetőjeként irányított, felügyelt. Hegyi Istvánnal nyugdíjba vonulása alkalmából beszélgettem, nem csak vizes témáról. • Szany és térsége művezetői székét cserélted le a Lövői üzemmérnökség vezetői pozíciójára. Honnan, milyen szakmai háttérrel érkeztél Lövőre 1999-ben? Előző munkahelyeim mezőgazdasági üzemek (Rábacsanaki Tsz., KSZE Rt. és KITE Zrt.) valamint nagy integráló rendszerek voltak. Mindig felelősségteljes beosztásokban, műszaki területen, műszaki vezetőként dolgoztam. A Szanyi művezetőség vezetői székét pályázat útján nyertem el. A Lövői üzemmérnökség megalakítását akkor már régóta tervezték, és a vezetői munkakörre úgy kaptam a felkérést. Ennek egyik feltétele az volt, hogy a Lövői üzemmérnökség területén kell lakni. Így költöztünk át a családommal Nagylózsra.

2

• A Lövői üzemmérnökség szakmai pályafutásod fő műve, hisz nem kis kihívást jelent egy szervezet létrehozása, irányítása. Hogyan, milyen feltételekkel kezdődött ez a nem mindennapi munka? Mesélj egy kicsit a kezdetekről! Minden a nulláról indult 1999-ben. A fenntartási csoport pár fő volt, csak az üzemeltető gépészek voltak meg teljes körűen. Nem voltak eszközeink, a telephely sem volt kiválasztva, Sopronból láttuk el a területet. Az ingázás, az eszközök szállítása eléggé megbonyolította a kezdeti indulást. Nem volt önálló adminisztráció, a műszaki dokumentációkat úgy kellett „összevadászni”. Ratkovics Jóska dolgozott csoportvezetőként, aki sokat segített az indulásnál! Nem voltak lövői embereink. Az ellátás felelőssége viszont az első naptól működött!! Abban, hogy Lövőn épült meg az üzemmérnökség, nagy szerepe volt a falu akkori polgármesterének, Galavics Jenőnek. A telephely tervezésének, kivitelezésének koordinálása szintén a mi feladatunk volt. Sőt, a dolgozók fizikailag

is ki vették részüket a munkából. Ha kellett betonoztak, terepet rendeztek, parkosítottak és takarítottak. • A technika, technológia fejlődése hogy hatott a vizes szakmára? Új modern eszközök, berendezések, diagnosztikai módszerek jelentek meg. Legnagyobb fejlődés az informatika, irányítástechnika területén következett be. Ez új típusú gondolkodást, „embereket” követelt meg. Megindult a létszámcsökkentés, hisz kevesebb élő munkaerőre (vízműgépész) volt szükség. Ezt a folyamatot a vízmű nagyon korrekt, humánus módon intézte, mivel a nyugdíjba vonulók helyett nem vett fel új dolgozókat, vagy a meglévőket más munkakörbe helyezte át. Ugyanakkor nem volt egyszerű feladat jó képességű műszerészt találni ezekhez az új informatikai rendszerekhez. • Ma már természetes számunkra, hogy a csapból folyik a víz. De honnan is nyerjük az ivóvizet? A területünkön működő ivóvízbázisokon mélyfúrású kutakból nyerjük az ivóvizet. A víz tisztítás nélkül, természetes állapotában kerül a fogyasztókhoz. Mire a fogyasztókhoz ér addig sok ember munkájára van szükség. A Lövői üzemmérnökség területén 50-200 m mélyfúrású kutakról van szó, amelyek automatikusan működnek és biztosítják a szükséges vízmennyiséget. A Soproni Vízmű nagy hangsúlyt fektet a vízbázis védelemre

üzemmérnökség üzemeltetési területén évente kb. 300 db vízmintavétel történik, ami kb. 6.000 db összetevő • Az üzemmérnökséghez tartozó tele- vizsgálatát jelenti. Ezért mondhatjuk, hogy az ivópüléseken milyen hosszú vezetékrendvíz a legszigorúbban ellenőrzött szeren jut el a víz a háztartásokba? - Csáfordjánosfa térségi vízellátó élelmiszer. Vizsgálatokat a külső rendszer (3 település): 9.563 méter hatóságok (ÁNTSZ) is végeznek szú- Szakony térségi vízellátó rendszer rópróbaszerűen, de elmondható, hogy kb. negyedévente minden vízellátó (4 település): 18.918 méter rendszeren végeznek ilyen ellenőrzé- Lövő térségi vízellátó rendszer (7 település): 52.676 méter seket. - Nagycenk térségi vízellátó rendszer (3 település): 32.223 méter • Napjainkban gyakori vitatéma a - Iván községi vízellátó rendszer csapvíz kontra ásványvíz kérdése. (1 település): 7.902 méter Mint szakembernek erről mi a véle- Nagylózs községi vízellátó rend- ményed? szer (1 település): 6.689 méter A legjobb a természetes víz, amely - Sopronkövesd községi vízellátó az élőhelyünk környékén található! rendszer (1 település): 10.045 méter Ebben az egészséges ember számára Az üzemmérnökség üzemeltetési szükséges minden ásványi anyag területén a vízellátó rendszer hossza megtalálható. Akinek a szervezetében összesen (bekötések nélkül): 138.016 valamilyen hiány lép fel, az már orvométer. si kérdés. A hálózatok karbantartását foAz ivóvíz folyamatos ellenőrzés, lyamatosan végezzük, ennek során vizsgálat alatt áll, különböző laboradiagnosztikai vizsgálatokat végzünk, tóriumok által. Ha mégis palackozott amelyek célja a szivárgások felderí- vizet kívánunk fogyasztani akkor, az tése. A több települést ellátó vízellátó legyen ásványvíz minőségű és minrendszereken településenkénti mérő- denféle kezeléstől mentes. Nem sok helyeket, mérési körzetek alakítottunk ilyet forgalmaznak jelenleg! ki. Folyamatosan figyeljük az éjszaki minimum fogyasztásokat. Az elkövet- • A bejövő víz használat után a csakező évek egyik nagy feladata lesz az tornahálózaton keresztül a szennyvízelöregedett vagy korszerűtlen anyagú tisztító telepre jut. Az üzemmérnökség csővezetékek cseréje. területén hol és milyen technológiával történik a szennyvíztisztítás? • Nagyon kevesen tudják, de a víz a Lövőn OMS, Nagylózson UTB legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. technológiával. Mindkét technolóMit is jelent ez a minőség-ellenőrzés a gia eleveniszapos, amely fizikai és valóságban? kémiai tisztítást végez. Kapacitásuk: Kormányrendelet és vízbiztonsági Lövőn 1000 m3, Nagylózson 725 m3 terv határozza meg, hogy minden naponta. Mindkét telepen három emmintavételi helyen (kutak, tornyok, berünk dolgozik, akik ellátják a csamedencék, kijelölt hálózati pontok, tornahálózat üzemeltetését is. Kb. 100 például: közkifolyók, közintézmé- db szennyvízátemelőt üzemeltetnek nyek, stb.) évente minimum négy és elvégzik a szivattyúk cseréjét, tiszalkalommal végezzünk labor vizs- títását. Gyűjtő hálózatot üzemeltetünk gálatot. Ez alapesetben vízkémiai Szakony térségében, ami 4 település vizsgálat, de többnyire kiegészül (Szakony, Gyalóka, Zsira, Répcevis) mikrobiológiai és bakteriológiai szennyvízét gyűjti össze és továbbítja vizsgálattal is. Egy mintavétel esetén a csepregi szennyvíztisztító telepre, kb. 20 db paramétert vizsgálnak. A ahol tisztításra kerül. Hálózat üzemelvizsgálat a Soproni Vízmű Zrt. akk- tetés során nagy problémát jelent a reditált laboratóriumában történik. Az hálózatba kerülő idegen vizek (csapaéppen ezért vízellátó rendszerenként vízbiztonsági tervek készültek.

dék, esőcsatornából bekerülő esővíz, illegális bekötések) felderítése és megszűntetése. Bírságolás alá esik az a fogyasztó, akinél ilyen szabálytalan bekötést találunk. • A nagylózsi szennyvíztisztító telepet 2015-ben adták át, kiváltva ezzel a korábban Nagyceken üzemelő telepet. Mi indokolta egy új telep építését? A tervezési és kivitelezési hiányosságok miatt a szennyvíztisztító telep nem dolgozott jól, tisztítási hatásfoka nem volt megfelelő. Hosszú előkészítő munka után, melynek során több tanulmány tervet is készíttetett a vízmű, vált lehetővé egy új telep építése. Az új szennyvíztisztító telep építésére a tulajdonos Önkormányzatok (Nagycenk, Nagylózs, Pereszteg, Pinnye, Sopronkövesd) pályázati támogatást kaptak. A beruházás teljes költsége 650 MFt volt. • Az üzemmérnökség területén megvalósuló beruházások egy-egy mérföldkövei szakmai munkádnak. Van-e ezek közül olyan, amelyik valami miatt mégis a legemlékezetesebb számodra? Mindegyik nagy munkámra és ebből volt elég, büszke vagyok. Természetesen mindezt munkatársaimmal, dolgozóinkkal valósítottuk meg, melyből mindenki kivette a saját részét. Mégis kiemelnék egy olyan feladatot, mely nagyon a szívemhez nőtt és egy régóta meglévő problémát oldott és old meg, amennyiben teljes egészében megvalósul. Ez pedig a régi iváni víztorony helyett egy új, magasabb, nagyobb és modernebb víztorony építése, valamint a régi elbontása. A teljes munka üzemmérnökségünk elképzelése alapján és koordinálásával valósult meg. Az elkészült mű megoldotta Iván községben meglévő nyomásproblémákat és kiküszöbölte az ellátási kockázatokat. Egyúttal lehetőséget biztosított arra, hogy az Iváni és Csáfordjánosfa Térségi Vízellátó rendszerek összekötése megvalósulhasson. Így Csáfordjánosfa, Csér és Répceszemere települések

3

egészséges, tisztítás technológia nélküli, vízellátása megoldódik, amennyiben a települések az állami támogatást megkapják és a két vízellátó rendszer összekötése megvalósul. Ez az összekötés még hátra van, remélhetőleg minél előbb, még ebben az évben megoldódik.

Olyan munkakultúrát és csapatot sikerült kialakítanom, melyre büszke vagyok. Utódaim nyugodtan támaszkodhatnak lövői munkatársaimra. Vezetői és tulajdonosi döntésektől függ, hogy ezt hogyan tudják kihasználni, fejleszteni és eredményesen tovább működtetni.

• Visszatekintve az elmúlt 17 évre, mit adott számodra a vizes szakma, a lövői kollektíva? Nagyon sok szép feladatot, a gépész szakmának egy érdekes kihívásokkal teli területét ismerhettem meg és szakmailag is képezhettem magam. Ezért megfelelő díjazást kaptam, mellyel biztosítani tudtam családom megfelelő életkörülményeit. Sok jó képességű kollégával dolgozhattam együtt és sok jó polgármestert, jegyzőt ismerhettem meg, akik közül többeket azóta is barátomnak tudhatok.

• 2016. február 3-án nyugdíjba vonultál, s most már több idő jut a családra. Mondanál pár szót róluk? Feleségemmel három fiút neveltünk, közülük ketten már önálló családot alapítottak. A kisebbik fiunk, már Ő is 30 éves, még egyedül álló, de nem velünk él, Budapesten dolgozik. Természetesen mindnyájukat, lehetőségeink szerint most is támogatjuk. Nagy örömünkre öt unokával is megáldotta az Isten a családokat, aminek mi nagyon örülünk, és az unokázás minden percét rendesen ki is használjuk. Nyugdíjba vonulásomat feleségem • Az éremnek is két oldal van. Te hogy talán még nálam is jobban várta és látod, mit hagytál itt örökül a munka- megnyugodott, hogy úgy döntöttem, társaknak, a Soproni Vízmű Zrt-nek? befejezem aktív munkáséletemet.

• Milyen terveid vannak a nyugdíjas évekre? Természetesen a munkát nem hagyom abba, legfeljebb csökkentem, hogy több időnk legyen az aktív pihenésre, kirándulásra. Nagylózson családi házban lakunk, nagy kerttel és az ebből adódó sok feladattal. A gyerekek támogatása is ad még biztosan sok munkát. Isten segítségével szeretném egészségemet minél tovább megőrizni, és ezzel is családomat támogatni. Köszönöm Mónikának és a lövői barátaimnak, hogy lehetőséget kaptam gondolataim megosztására. Mindnyájuknak jó erőt, egészséget kívánok! Tisztelettel: Hegyi István Hálás vagyok Hegyi Istvánnak, amiért elfogadta az interjúra szóló felkérést. Ugyanakkor örömömre szolgál, hogy ha csak közvetve és rövid időre is, de munkatársak lehettünk. Az aktív nyugdíjas évekhez szívből kívánok Pistának és családjának nagyon jó erőt, egészséget! Spóner Tiborné

Vadászati történelem Magyarországon és Lövő környékén szeretnék rövid bepillantást adni. A vadászat az egyik legősibb mesterség, amely a történelem során rengeteget változott. Hazánkban is mindig kiemelt szerephez jutott, elég, ha csak a magyar nép eredetmondáira gondolunk, mint például Hunor és Magor vadászata a csodaszarvasra. Természetesen a vadászatnak ma már más lett a célja, mások az eszközei, A Nagyerdő korai történetéről szó- módszerei, valamint a társadalmi, ló cikkem után most egy, az erdővel illetőleg kulturális jelentősége is szorosan összefüggő tevékenység, módosult, csiszolódott. A magyar vanevezetesen a vadászat történetébe dászattal az évszázadok során olyan

4

jelentős szellemi, tárgyi és kulturális örökség jött létre, melyekre méltán lehetünk büszkék. A világon egyedülálló például a magyar solymászat mestersége, de több világrekord trófeával, számtalan vadászkastél�lyal és gyönyörű vadászházakkal is rendelkezünk. Természetesen ez az óriási kincs nem jöhetett volna létre a nagy és gondos elődök munkája nélkül. A vadászat Magyarországon már nagyon régen külön mesterséggé

nőtte ki magát. A vadőri szakma a Kárpát-medencében közel 800 évre tekint vissza, az első említést egy 1197-es oklevélben találjuk a bihari vár királyi vadászairól. 1256-ban pedig szó esik a zólyomi vadaskert 8 őréről. A királyi vadászok feladata a nagyvadvadászatok alkalmával az volt, hogy a mesterségesen létesített nyiladékokat vadászat előtt elzárják, valamint a hajtókat és a vadászokat kürtjelekkel mozgassák. Fontos megjegyezni, hogy a középkorban a hazai vadállománynak a gím- és dámszarvason, a vaddisznón és az őzön kívül a farkas és a medve is fontos része volt, sőt Mátyás király idejében még az európai bölény is gyakran terítékre került. Ebben az időben a vadászok a társadalom megbecsült és elismert tagjai voltak, sőt a jó szolgálatuk fejében akár még földbirtokot is kaphattak. Később, a feudális Magyarország fejlődésével sorra alakultak ki a különböző méltóságok szolgálatában dolgozó vadászok rétegei. A 16. század közepén már külön társadalmi csoportba tartoztak a király, a főurak és az egyház szolgálatában álló vadászok. Rákóczi György erdélyi fejedelem például egyforma, zöld színű ruhát adott a fogarasi uradalmában dolgozó vadászoknak. Egyébként érdekes, hogy a vadászat joga egészen 1504ig, az ún. Ulászló-féle vadászati törvény bevezetéséig minden szabad magyar embert megilletett, sőt a jobbágyok kötelesek voltak földesuruknak vadászni. A jogrendben változás csak a fent említett törvény után történt, ekkor vált a vadászat nemesi privilégiummá (előjoggá), az urbáriumok pedig már kifejezettem megtiltották a jobbágyoknak a vadászatot (a hajtásokon viszont kötelezően részt kellett venniük). A 18. századtól kezdve a vadászati kul-

Kóbor Ádám fényképei

túra fejlődése és a vadászati teendők számának növekedése maga után vonta a hivatásos vadászszemélyzet alkalmazását a nagyobb uradalmakban. A 19. század elején például az Eszterházyaknak már 200-nál is több vadász állt a szolgálatában. Ekkor a vadászok már jóval szerényebb jövedelmet kaptak, mint középkori elődjeik, viszont különböző természetbeni juttatásokkal és jutalmakkal egészíthették ki fizetésüket. A munkák ellátását különböző utasításokban és rendtartásokban szabályozták, melyeknek legfontosabb elemei a terület és a vadállomány őrzése voltak. A röjtöki Nagyerdő esetében is maradt fenn ilyen utasítás már a Nádasdyak korszakából is, valamint tudjuk, hogy Nádasdy Pál uraság szívesen járt a környékre vadászni, 1624-ben és 25-ben biztosan megfordult itt. Később Széchenyi Zsigmond is egész napos vadászatokat rendezett a Nagyerdő sűrű rengetegeiben. Ezekben az időkben a vadászat olyan fontos szerephez jutott, hogy sokszor az erdőgazdálkodás érdekeit is háttérbe szorította. Tudatosan törekedtek a sűrű, cserjékkel átszőtt, ápolatlan erdők fenntartására, amely kiváló élő- és búvóhelyet jelentett a vadnak. Sőt a vadászat még annak ellenére is meghatározó szempont maradt, hogy a századfordulóig komolyabb pénzügyi eredményt egyik birtokosnak sem eredményezett. A 19. században a két nagybirtokos család közül a Széchenyiek a mai Rongyos erdő területén, míg az Eszterházyak a fertőszentmiklósi erdőben vadásztak szívesen. A maitól eltérő módon akkoriban jelentősebb számú nagyvad csak a lózsi erdőben élt, a szarvas-állomány pedig szinte a nullával volt egyenlő. Jelentősége egészen az 1960-as évekig inkább az apróvadnak volt, olyannyira, hogy

1918-ig Fertőszentmiklós erdeiben a kökényes-galagonyás-vadrózsás foltokon csak nyúl, fácán és a mára erősen visszaszorult fogoly élt. Itt vonult át a híres bregenzi pásztás hajtás is, amelyen a lesvári résszel együtt fél nap alatt 4–500 nyúl esett. Az 1930-as évekig az uradalom, majd később a haszonélvezői maguk gyakorolták, később pedig bérbe adták a vadászat jogát. 1961ben aztán egy törvény a vadászati jogot kizárólagos állami monopóliummá tette, így a környéken a vadállomány hasznosításának joga az erdőgazdasághoz került. Innentől fogva az apróvad fokozatosan vis�szaszorult, helyette a nagyvad került előtérbe. Az erdőgazdaság és az újkéri Dózsa Népe MgTsz 1974-es üzemtervei már azt írták, hogy a területen a szarvas-állomány kétszerese volt a normálisnak, ezért mindenképp apasztani kell. A rendszerváltás a vadászat intézményét is alaposan felforgatta, a jog újra a földtulajdonosok kezébe került, akik szabadon dönthetnek a hasznosításról vagy a bérbe adásról. Emellett újra megnyílt a lehetőség minden ember előtt, hogy bizonyos feltételeknek megfelelve, kedve szerint hódolhasson ennek az ősi és gyönyörű, de ugyanakkor nagy felelősséggel is járó szenvedélynek. Takács András

5

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Lövő A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat címe: 9461 Lövő, Fő u. 32. Telefonszáma: 99/533-814 fax: 99/533-815 E-mail: [email protected] Intézményvezető: Lágler Júlia Intézmény alaptevékenysége: család és gyermekjóléti szolgáltatások, házi segítségnyújtás Az intézmény nyitva tartása: naponta: 8.00 – 16.00 óra között. Készenléti ügyelet: hétköznap 16 órától másnap reggel 8 óráig, illetve pénteken 16 órától hétfő reggel 8 óráig, valamint ünnepnapokon érhető el a 06/99 524 361-es telefonszámon. Az intézmény illetékessége: család és gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében: Csáfordjánosfa, Csér, Ebergőc, Fertőboz, Gyalóka, Iván, Lövő, Nagycenk, Nagylózs, Nemeskér, Pereszteg, Pinnye, Pusztacsalád, Répcevis, Röjtökmuzsaj, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Szakony, Und, Újkér, Völcsej, Zsira települések közigazgatási területe; házi segítségnyújtás esetén: Egyházasfalu, Gyalóka, Lövő, Nagycenk, Nemeskér, Répcevis, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Szakony, Und, Völcsej, Zsira községek közigazgatási területe. A lövői Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat idei évtől 23 településen látja el a szociális- és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokat, valamint 11 településen a házi segítségnyújtást is. A családsegítők minden héten, előre meghatározott időpontban ügyfélfogadást biztosítanak a lakosság számára a településeken. A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a gyermekvédelmi, valamint a szociális törvényben meghatározott feladatokat: - A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszűntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes és térítési díjmentes. - A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyhelyzet megszűntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. - A házi segítségnyújtás, mint szociális alapszolgáltatás általános feladatai: - A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely a jogosult önálló életvitelének fenntartását, szükségleteinek megfelelően lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. - Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. - Az a személy, akinek tartását, gondozását eltartási szerződésben vállalták, csak kivételes esetekben, átmenetileg, helyzetének rendezéséig részesíthető gondozásban. - A házi segítségnyújtás keretében legfeljebb napi 4 órában célunk az igénybevevők (idősek, tartósan betegek, krónikus betegek, fogyatékkal élők) számára a saját lakókörnyezetükben biztosítani olyan ellátási formákat, amelyek igénybevételével minél tovább otthonukban maradhatnak, elkerülendő a bentlakásos intézményi elhelyezést, amelyekkel biztosítani lehet számukra az önálló vagy részben önálló életvitel fenntartását úgy, hogy a meglévő képességeiket fenntartjuk, felhasználjuk és egyben fejlesztjük. Feladatai különösen: - Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása - Az orvos előírása szerint alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása - Közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában - Közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében - Segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásban - Segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában - Részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében - Az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban - Szükség esetén a bentlakásos intézménybe történő beköltözés segítése

6

Az Intézmény rendszeresen adományokat közvetít rászorulók számára. Az adományokat magánszemélyektől, szervezetektől kapjuk. Nagy mennyiségű ruhát, játékokat-bútorokat, tartós élelmiszert osztunk szét a településeken. Nyári táborunkat minden évben megszervezzük a településen élő gyermekek számára. Programjaink között szerepel kirándulások, fürdőzések, kézműves foglalkozások, sport – és szellemi, helytörténeti vetélkedők. Látogatást szoktunk tenni a gyermekekkel a lövői Mentőállomásra, ahol sok hasznos információt kapnak a gyermekek. Ellátogatunk a Júlia-úti erdészházhoz, ahol egy erdész előadást tart a gyermekeknek, állatkertekbe visszük a gyermekeket. Több alkalommal vehettek részt a gyermekek rendőrségi bemutatón. Iskolakezdés előtt rászoruló gyermekek számára tanszergyűjtést szervezünk, az adományokat nehéz anyagi helyzetben lévő családok gyermekei között osztjuk szét. 2015 októberében esélyegyenlőségi nap megszervezését vállalta Intézményünk a Szolgáltató és Kulturális Központtal együttműködve, ahol koncertek, kézműves programok, előadások, vásárok, kiállítások voltak. Lágler Júlia intézményvezető

Új sportpálya építése kezdődött 2015 őszén Lövő Község Önkormányzata sikeresen pályázott a Magyar Labdarúgó Szövetség által kiirt műfüves pálya építésére.A sikeres pályázat eredményeként megkezdődőtt a pálya építése. A mai kor követelményeinek megfelelő, villanyvilágításos, 5 m magas labdafogó hálóval, palánkkal megépítendő pálya színvonalas teret biztosít, mind a szabadidősport mind a versenysport résztvevőinek.A beruházás költségeinek 30%-át önerőként az Önkormányzat, 70%-át a Magyar Labdarúgó Szövetség biztosította.A kivitelező Átrium 88. Kft, az MLSZ valamint az Önkormányzat által a napokban aláírt megállapodás szerint, ha az időjárás nem hátráltatja a munkálatokat, várhatóan április második felében készül el a pálya. Galavics Péter Lövő Se elnök

7

„Emlékezzünk régiekről…” A II. világháború, annak hatása és következményei falunkban. II. rész. A II. világháborúban katonák milliói estek el, közülük számosan községünkben, vagy környékén. Legyenek ők magyarok, amerikai vagy német, orosz katonák, ezt a fejezetet az Ő emléküknek szenteljük. Az a nemzet, akinek halottai voltak ugyanúgy gyászolja őket, mint mi a lövői és magyar halottakat. Lövői hősi halottaink száma 38 fő, nevüket és emléküket fekete márványtábla őrzi az I. világháborús emlékmű óvoda felöli oldalán. E versrészlettel Radnóti Miklóstól rájuk emlékezünk: „Gyászolj omló göröngy, sírj rá a sírra most, jöjj könnyűtestű fátyol, takard be, s akit már régen elhagyott a hang, gyászold meg őt te konduló harang.” Magyar, de nem lövői illetőségű halottakat név szerint ismerjük. Halálesetük szerepel a lövői anyakönyvben: • Ifj. Gellért Antal honvéd • Prenner József őrvezető • Kozma János őrvezető őket a lövői temetőben temették el. A harcoló hősi halottakon kívül volt egy különös haláleset, melynek hiteles története az 1945. október 6-i körjegyzői okirat szerint a következő. „ Az oroszok több lovat elraboltak, egy embert a mezőn lelőttek, mert ellenkezet. Emiatt a gazdák nem mernek kimenni a határba.” Az elhunyt neve az iraton nem szerepelt. Dr. Galavics Gézától tudtam meg a nevét, Pajor Lajosnak hívták, szülei: Pajor Ferenc és Galavics Gabriella. Ekkor már némileg konszolidálódtak a viszonyok és a szombathelyi orosz parancsnokságra is eljutott a hír. Megtörtént a szembesítés az apa és a katona között. A parancsnok megkérdezte Pajor Lajost, kívánja e a katona főbelövését? A válasz megható és igazán emberséges volt: „Ha már én elvesztettem a fiamat, nem akarom, hogy a másik apa is gyászolja a fiát.” Orosz halottai is voltak a lövői csatározásnak, szám szerint 4 fő. A háború után elszállították őket a nagycenki hősi temetőbe, nevüket nem ismerjük. A háború befejezése után német halottakat is keresett a Vöröskereszt, 8 fő volt eltemetve a határban, 1fő a temetőben. Őket is elszállították valószínűleg a bánfalvi hősi temetőbe. Két Liberátor típusú bombázó zuhant le Lövő-Sopronkövesd illetve Lövő és Nemeskér határában, amerikai áldozatokkal. Az 1944. júl. 26-i pityeri erdőben lezuhant gépről részletesen angol nyelvű leírást sikerült megszerezni. 10 fős személyzettel repültek ezek a gépek. A pilóta és másodpilóta meghalt, 8 főt elfogtak és Sopronba vitték. A másik ugyanilyen gép lezuhanásakor két fő testrészeit találták meg, őket a nemeskéri temetőben hantolták el. (1944. okt.13.) A háború befejezését követően az elhunyt katonákat elszállították az amerikai hősi temetőbe. A hősi halottak után meg kell emlékeznem azokról, akik hadifogolyként voltak elszenvedői a II. világháborúnak. Sokan életre szóló betegséget, fájdalmat és keserűséget hoztak magukkal. Édesapám leveleiből ismerem – aki Berlin mellett Potsdamban esett amerikai fogságba - hogy hogyan viselték az emberek családjuktól, hazájuktól való távollétet. Édesapám fogsága idejéből őrizzük leveleit, melynek tartalma ma már történelem és egy érdekes időutazás a mútba. Sajnos, akik orosz fogságba kerültek, csak több év után szabadulhattak, már aki kibírta az évekig tartó sanyargatást, hideget és éhséget. Keresztapám Unger Vince pokolnak nevezte ottani életüket. Édesapám fogolytársai volta: Gyulavári Fersli Jenő, Stánitz József, Tóth Lajos és Vissi Béla – már senki nem él közülük. A hadifoglyokról készült levéltári kimutatás szerint a lövőiek közül 85-en estek hadifogságba. Sajnos 16 fő neve közülük felkerült a hősi emlékmű falára. Forrásanyag: Soproni Levéltár Angol nyelvű jkv. Saját emlékeim.

8

Lejegyezte: Balázsné Varga Teréz

Megemlékezés a doni áttörés évfordulóján

Hetvenhárom évvel ezelőtt, 1943. január 12-én a szovjet Vörös Hadsereg doni áttörésével kezdődött meg a mintegy 200.000 fős 2. magyar hadsereg katonai összeomlása. A doni katasztrófa az egyik legsúlyosabb vereségként vonult be a magyar hadtörténetbe, és a második világháború magyar történetének meghatározó elemévé lett a történelmi megemlékezések sorában. Községünkben e napon mi is ös�szegyűltünk emlékezni. Emlékezni, de nem csak az évfordulóra, hanem mind azokra a hősökre, akik a második világháborúban vesztették életüket. Az ünnepség szentmisével vette kezdetét, majd a templomból átvonultunk a Hősök szobrához. Itt a Himnusz közös eléneklése után Czupy Arnold, a Hagyományőrző Egyesület vezetője mondott beszédet, Regényiné Demeter Mónika óvodavezető szavalatát hallgathattuk meg. A szobornál a

község intézményeinek és civil szervezeteinek képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit és mécseseit…. Tibor vezetésével két katonadalt is elénekeltünk Czupy Arnold beszédében részletesen felvázolta a Don folyónál lezajlott eseményeket. A szovjetek a támadást 1943. január 12-én az urivi hídfőnél indították meg. A rosszul ellátott, gyengén fölszerelt magyar csapatok csak egy-két napig tudtak szervezetten ellenállni a tankokkal támadó szovjet rohamoknak. A katonák mindaddig kitartottak, amíg működött a vezetés, és volt mivel harcolni. Január 15-én azonban a szovjet támadó egységek elvágták a hadsereg többi erőitől. A vezetés cselekvésképtelen volt, a páncélelhárítás gyenge, és a tüzérség kiesett. A 2. magyar hadseregnek például egyetlen saját páncélosa sem volt az offenzíva pillanatában. A magyar fegyverek nagy része ráadásul a hidegben nem is működött, a nehéztüzérséget pedig nem tudták mozgatni a rendkívüli időjárási körülmények között. Január 17-én végül mégis elrendelték a magyar csapatok kivonulását. Sikerült egy 8 kilométeres folyosót nyitva tartani. Január 24-én a 2. hadsereg maradványai kiváltak az arcvonalból. A parancsnok ekkor

adta ki a csapatokat súlyosan sértő „A 2. magyar hadsereg elvesztette a becsületét...” kezdetű hadparancsát, amit semmi sem indokolt. Március 5-én a német parancsnokság elrendelte a 2. hadsereg alakulatainak sürgős hátravonását a Dnyeper nyugati partjára. Április 24-től május elejéig tartott az alakulatok hazaszállítása. A mintegy kétszázezres hadseregből negyven-ezren haltak meg és harminckétezren estek hadifogságba, katonák és munkaszolgálatosok egyaránt. Az életben maradt hadifoglyok egy része csak Sztálin halálát követően, 1953-ban tért haza. Tudjuk, hogy a kétszázezer fős 2. magyar hadsereget német követelésre küldték a keleti frontra. Hitler 1941.június 22-én a Szovjetunió ellen indított Barbarossa hadművelete egyre több katonát igényelt. A keleti fronton nem vált be a villámháborús taktika. Még egy érdekesség, hívhatjuk a sors fintorának is. Hitler éppen azon a napon indította meg a Szovjetunió elleni támadást, amely napon Napóleon 1812-ben megindította seregeit az Orosz Birodalom ellen. Pedig Hitler Napóleon sírjánál kijelentette, hogy ő nem fogja azt a hibát elkövetni, amit elődje.

9

Méhnyakrák megelőzési nap Lövőn

A Mályvavirág Alapítvány 10. alkalommal hirdette meg országszerte a méhnyakrák megelőzési napokat. Ez alkalomból a méhnyakrákos nők gyógyulásáért és a megelőzésért újra közös akcióra hívta a magyarországi településeket, hogy megmozgassák az egész országot. Budapest mellett mintegy 60 település- köztük Lövő is- csatlakozott a felhíváshoz. Európában a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében. Magyarországon Európa viszonylatában is súlyos a helyzet, a probléma nagyságát jól mutatja az is, hogy évente mintegy 1.0001.200 méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak, a betegség közel félezer halálesetért tehető felelőssé. A kezdeményezés célja felhívni a lakosság figyelmét a méhnyakrák megelőzésének jelentőségére. A kampány szimbóluma a mályvavirág gyöngy, amely a HPV elleni védelmet szimbolizálja, és a méhnyakrák megelőzése melletti elköteleződést fejezi ki. Másik cél a figyelemfelhívás, illetve bevonni a nőket az információk átadásába, hiszen a legfontosabb ebben a vírus által okozott rákos megbetegedésben, hogy megelőzhető. Bízom benne, hogy 2016. 01. 23án szombaton a 14.30-kor kezdődő rendezvényre nem az érdektelenség miatt látogattak el nagyon kevesen (kb. 20 fő), hanem a hirtelen, nagy mennyiségben leesett hó miatt. Hollósi Gábor polgármester úr köszöntője után Dr. Nagy Bálint

10

szülész—nőgyógyász osztályvezető főorvos tartott előadást a méhnyakrákról. A rövid anatómiai áttekintés után a nőgyógyászati rákszűrés lényegéről, menetéről is kaptunk információt, végül pedig a megelőzés lehetőségeivel zárta ismertetőjét. A főorvos úr után a védőnői méhnyakszűrésről én tartottam tájékoztatót. Az előadásomban elhangzott, hogy a szűrés tulajdonképpen egy 3 évenkénti „tetten érést” is jelenthet. Ismertettem a szervezett szűrés történetét Magyarországon, kiegészítve azzal, hogy a védőnőket is bevonták ebbe a munkába 2009-től. A védőnők egy nagyon komoly elméleti és gyakorlati felkészítésen esnek át, vizsgát tesznek, majd az ÁNTSZ írásos engedélyével végezhetik ezt a tevékenységet azoknál a 25 és 65 év közötti hölgyeknél, akik 3 éven belül nem voltak OEP által finanszírozott kenetvételen, és meghívót kapnak a szűrésre. Összehasonlítottam a nőgyógyászok általi rákszűrést a védőnői méhnyakszűréssel. Így a jelenlévők megtudhatták, hogy a nőgyógyászok által végzett rákszűrés egy komplex vizsgálat, amely tartalmazza a külső nemi szervek megtekintésétől kezdve a hüvelyfeltáráson át a kenetvételt, kolposzkópos vizsgálattal, bimanuális és UH vizsgálattal kiegészítve. Ellenben a védőnői méhnyakszűrés minden esetben népegészségügyi célú szűrés, tehát „pozitív” lelet esetén mindig szükséges további tisztázó, kiegészítő vizsgálatokat elvégezni, amit- természetesen- a nőgyógyász szakorvos ír elő, és koordinál. A védőnői méhnyakszűrés során hüvelyfeltárást és kenetvételt végzünk, és ezt laboratóriumba küldjük vizsgálatra. Az eredmény hozzánk, védőnőkhöz érkezik vissza, és mi értesítjük a további teendőkről a hölgyet. Harmadik előadónk, Temesvári Tímea, a MSD szaktanácsadója sajnos az időjárás miatt nem tudott eljönni, így helyette én ismertettem a hallgatóságot egy másik méhnyakrák meg-

előzési lehetőségről, a védőoltásról. Elhangzott, hogy a méhnyakrákot a Humán Papilloma Vírus (HPV) okozza, és ennek felismerése egy német professzor, Harald zur Hausen nevéhez fűződik, aki ezért orvosi Nobel-díjat is kapott. Neki köszönhetjük, hogy ki tudták fejleszteni a HPV elleni vakcinákat. A HPV-nek kb. 100 típusát ismerik, ezek közül 2 törzs az, amelyik a leggyakrabban okoz méhnyakrákot: a 16-os és a 18as. Megdöbbentő statisztikai adatot is hallhattunk, hogy Angliában a kollégiumban lakó lányok 60%-a öt év alatt biztosan megfertőződik HPVvel. Szó esett még a HPV fertőzés kialakulásának kockázati tényezőiről és a férfiak szerepéről. Végül ismertettem a Magyarországon forgalomban lévő, HPV elleni védőoltásokat: - „Cervarix” ,- két komponensű, amely a 16 és a 18-as HPV ellen ad védelmet( csak méhnyakrákot okozó vírusok ellen) - „Silgard”,- négy komponensű amely a 6, 11, 16, 18-as HPV ellen ad védelmet ( nemi szemölcsöket és méhnyakrákot okozó vírusok ellen ) - „Gardasil 9” – kilenc komponensű, amely a 6,11, 16, 18, 31,33,45, 52, 58 HPV ellen véd (ezek a leg�gyakrabban méhnyakrákot és nemi szemölcsöket okozó vírusfajták). A Cervarix védőoltást a 7. osztályos lányok térítésmentesen vehetik igénybe, szülői kérés alapján. Ezek az oltások 9 éves kortól adhatók lányoknak és fiúknak egyaránt. Mindenképpen érdemes még a szexuális élet megkezdése előtt beadatni az oltásokat, hiszen a védettség a három részoltást követően alakul ki. A tévedések elkerülése érdekében itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a védőoltás NEM OKOZ, és NEM OKOZHAT méhnyakrákot! Mint minden oltásnak, ezeknek is lehet oltási reakciójuk, például láz, hőemelkedés, izomfájdalom, duzzanat az oltás helyén.

Az utolsó előadó Major Gizella szaktanácsadó volt, aki kimerítő ismeretet adott a bioflavonoidokról, ahogy ő nevezte, a sejtek csodálatos „védőangyalairól”. Az előadások között Tóth Icó: Minden anyuka meggyógyul című könyvéből olvasott fel részleteket Vargáné Herczeg Anita. A könyv szerzője maga is átesett méhnyakrákon, és ennek kapcsán írja le élményeit, megpróbáltatásait, félelmeit, küzdelmeit néha naturális módon, meghökkentve az olvasót. Anita tolmácsolásában nagyon megható, és elgondolkodtató mondatokat hallhattunk. A program zárásaként bioflavonoidos termékeket kóstolhattunk, mályvavirág színű karkötőket fűztünk, és

az ismeretek elmélyítése céljából egy TOTÓ-t is ki lehetett tölteni. Végezetül Tóth Icó üzenetével szeretném zárni ezt a program ismertetőt: „Azt szeretném, ha mi NŐK jobban ismernénk magunkat, és igazán tisztelnénk azt, ami bennünk történik, figyelnénk magunkat, a jeleket, a jelek előtt rendszeresen szűrésekre járnánk, ismernénk a lehetőséginket, a védőoltást, még időben. Sok mindenre megtanított engem a betegségem. Mi, Nők tesszük a dolgukat, neveljük a gyermekeinket, szeretjük a férjünket, visszük a háztartást, és nincs idő magunkra. Rohanunk és főzünk, dolgozunk és takarítunk sok-sok időhiánnyal. Tudom, mert édesanya vagyok, de STOP! Meg

kell állni néha! Nem picikét, nem egy percet, egy pillanatot! Időt! Ugyanúgy szeretnek attól, sőt! Feltöltődünk, és még szerethetőbbekké válunk! Figyelnünk kell a testünkre, lelkünkre, és időt kell szakítanunk magunkra! Így kérlek, Kedves Leendő Anyuka, Kedves Édesanya, figyelj magadra! Nagyon fontos vagy ebben az életben! A legszebb dolgot kaptuk Istentől, a méhünket, amely egy csodát alkot, vigyázzunk rá, tiszteljük… önmagunkat is! Mert fontosak vagyunk! A feleség, az anya, a barát, a nő! Én most értettem meg, hogy mennyire fontos vagyok! Most értettem meg azt is, mennyire nem figyeltem magamat, magamra!” Vadászné Németh Piroska

…hogy népmesei fordulattal éljek; „Az egyik szemem sír, a másik nevet.” Azért nevet, mert azt látom, hogy községünk ismét fejlődik, gazdagodik. Képesek vagyunk megfelelni az élet kihívásainak, képesek vagyunk megragadni a lehetőségeket. Az önkormányzat új intézményt, családi napközit hoz létre a bölcsődés korosztály számára. Amíg eddig, az egységes óvoda-bölcsődénkben a 2 évnél idősebb gyerekeknek tudtunk gondoskodást, nevelést biztosítania, most már az 1 évnél idősebb babákat is intézményi gondoskodás veszi majd körül, ha szülei a családi napközit választják. És egyre többen választják…! Ezért sír a másik szemem. A fiatal nők munkába állása nagyobb érték lett, mint az édesanyák otthontartása, a nők anyai szerepének megerősítése. Úgy látom, a Gyed extra nemcsak anyagi lehetőség, de egyszersmind nyomás is az édesanyákon. Már-már elvárásként tűnik fel a gyors mun-

kába állás, vívmánynak a bölcsődei nevelés. Sajnálom a mai anyukákat! Szeretném nekik elmondani, hogy az otthon töltött 3 év nem lemondás, hanem érték, valódi lehetőség. Az én generációm megélhette – nekünk könnyű volt így döntenünk, nemigen volt más lehetőségünk- hogy otthon maradtunk a kisbabánk 3 éves koráig. Nyilván voltak kivételek köztünk, de többségünk adományként élte meg ezt a 3-5-6 évet, amit a családunk építésére fordíthattunk. Persze, kevés volt a pénz, olykor vágytunk felnőtt társaságra, kicsit kiestünk a munkából…de az életünknek, és a gyerekeink életének meghatározó élménye volt ez az időszak. Ezért vallom: Az édesanyáknak meg kell élniük a nélkülözhetetlenség - kezdetben talán ijesztő- felemelő élményét. A babáknak joguk van élvezni az édesanya kizárólagos

figyelmét, folyamatos közelségét. Az édesapáknak szükséges megtapasztalniuk a felelős, felnőtt, férfi-apa szerepet. Nem ragad el a szentimentalizmus. Tudom, hogy egy jó munkahelyért áldozatokat kell hozni. Tudom, hogy élni kell, azt is, hogy pénzből kell élni. Tudom, hogy a családi otthont fel kell építeni, hogy törleszteni kell, hogy minden pénzbe kerül, sok pénzbe. Tudom, hogy sokaknak nincs más választása. (Most nem is őket szeretném megbántani. Sajnálom, ha lelkifurdalást okoznék bárkinek.) De én már azt is tudom, hogy a gyerek, a család, nem csak pénzből él. Sőt, azt is tudom, hogy a gyereknek nem kell térköves udvar, sem nagyobb autó, sem márkás cucc, sem wellness-hétvége. Ilyesmiről a felnőttek is le tudnak mondani egy ideig. Tudom, próbáltam. Regényiné Demeter Mónika

11

Óvodai életképek Itt a farsang, áll a bál...

Elűztük a telet.... „Kelj, kelj, kikelet....”

Nőnapon a kislányokat köszöntötték a fiúk

Bábszínházi délutánon agyagoztunk ...

12

Manó Klub SZKK-ban A klub elsődleges célja a közös játék és éneklés öröme, továbbá neveléssel, gyermekgondozással kapcsolatos tapasztalatokat is megoszthatunk egymással. Péntekenként fél tíztől az SZKKban várjuk a 3 év alatti gyerekeket és szüleiket, egy fél órás közös mondókázás, éneklés után a gyerekek szabadon játszhatnak a szőnyegen.

Lehet tízórait, játékot hozni, a teremben a kicsik biztonságos környezetben mászhatnak és szaladgálhatnak. A foglalkozást Hollósi Kinga tartja, a mondókák és dalok az évszaknak, vagy az éppen aktuális ünnepnek megfelelően kerülnek összeválogatásra. Hozott a Mikulás csomagot, az évet egy kis süteményezéssel búcsúztattuk, farsangkor pedig beöltözhettek a gyerekek,

tehát a Manó Klubban mindig történik valami, amiért érdemes eljönni! Örülünk, hogy a környező falvakból is érkeznek, ez is bizonyíték arra, hogy szükség van ilyen jellegű programra. Reméljük, egyre többen tölthetjük együtt az időt péntek délelőttönként! A foglalkozás ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Pálné Sárvári Krisztina Ebben a rejtvényben, a nyíllal megjelölt sorban egy fontos szervezet és az általuk végzett tevékenység megnevezését rejtettem el. A helyes megfejtéseket a Szolgáltató és Kulturális Központban kihelyezett dobozba vagy az [email protected] e-mailcímre várjuk! . A megfejtők között egy tábla csokoládét sorsolunk ki. Beküldési határidő: 2016. június 21. Előző számunk nyertesei: Lala oldala: „Néha vannak akik olyanná lesznek, kiket az emberek észre se vesznek.” Hollósiné Pete Anita Gyerek rejtvény: „Töpörödött törpördögök” Hollósi Laura ! Gratulálunk

13

HIRDETMÉNY Tájékoztató

a magánfőzés szabályainak 2016. január 1-jét követő változásairól Az önkormányzatnál regisztrált magánfőzőnek magánfőzés keretében történő párlat előállításához 2016. január 1-től párlat adójegyet kell igényelni, beszerezni a lakóhelye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) megyei adó-és vámigazgatóságtól. A magánfőzőnek tárgyévi első párlat előállítása előtt, legalább 5 darab 700 forint értékű párlat adójegyet kötelező igényelnie. Mindig a főzés előtt kell az igénylést benyújtani, de lehet előre, az éves tervezett összes mennyiségre is igényelni, ez azonban tárgyévenként legfeljebb 86 darab párlat adójegy lehet és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlat (86 liter) állítható elő. Amennyiben a magánfőző mégis a párlat adójeggyel adózott párlatmennyiségnél többet állít elő, akkor a tárgyév végéig köteles a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket pótlólag igényelni, azonban az éves mennyiségi korlátot ebben az esetben sem lehet túllépni. Az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőzőnek a többletmennyiséget haladéktalanul be kell jelenteni a lakóhely szerint illetékes megyei adó- és vámigazgatósághoz és azzal egyeztetett módon gondoskodni kell a többletmennyiség megsemmisítéséről.

Gépjárműadó tájékoztató

Ezúton értesítjük a lakosságot, hogy az első féléves gépjárműadó (súlyadó) pótlékmentes befizetési határideje: 2016. április 29. Fizetésre azt kötelezik, aki a hatósági járműnyilvántartásban üzembetartóként vagy tulajdonosként szerepel. Több üzembentartó és tulajdonos esetén annak kell megfizetnie az adót, akinek a nevére kiállították a forgalmi engedélyt. Lövő községre vonatkozóan idén 776 járműről kaptunk adatot a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH). Tértivevényes levelet (határozatot) kaptak, akiknek a tavalyi évihez képest változott a fizetendő adó összege, illetve akiknek az idei évtől kezdődött az adóztatása. Közéjük soroljuk azokat, akik 2015-ben vettek használt járművet, vagy akik tavaly decemberben forgalomba helyezettet vettek, illetve akik tavaly költöztek a kerületbe. Akik „csak” csekket kaptak azoknál nem változott az adó összege az előző évihez képest. Azon gépjármű tulajdonosoknál, akiknek több gépjárműve is van a csekken a gépjárművek első féléves adója összevontan szerepel. Ozsánna Ramóna ügyintéző IGÉNYFELMÉRÉS Lövő Község Önkormányzata családi napközi alapítását tervezi, mely intézmény az 1 – 3 éves bölcsődés korosztály napközbeni ellátását hivatott megoldani. A 2016. őszén nyíló intézmény megnyitásához előzetes igényfelmérés szükséges. Kérjük a szolgáltatásra igényt tartó szülőket, hogy az óvodai beíratással egyidőben, 2016. április 25-26-án, hétfőn és kedden 8.00 – 16.00 között jelenjenek meg az óvodában! Lövő Község Képviselő testülete

14

A lövői Napsugár Óvodában szeretettel várjuk a leendő kis ovisokat és Szüleiket, a 2016/2017-es nevelési év beíratására! A beíratás ideje: 2016. április 25 – 26.. hétfő - kedd - Óvodai kiscsoportunkba 2014. február 28. előtt született gyerekek beíratására kerül sor. - Egységes óvoda-bölcsődei csoportunkba 2014. március 1. és 2014. augusztus 31. között született gyerekeket várunk. - Kérjük a kedves szülőket, szíveskedjenek megjelenni a beíratáson akkor is, ha a megjelölt korosztályoknál fiatalabb gyermekük előjegyzését szeretnék biztosítani! A beíratásra hozzák magukkal: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát - lakcímkártyáját - TAJ kártyáját - Egészségügyi kiskönyvét. Regényiné Demeter Mónika óvodavezető

Anyakönyvi hírek: Megszülettek:

• Bausz Léna • Babos Csongor • Soós Botond

Gratulá

lunk!

Búcsúzunk! • • • • •

Bindics Sándor Radu Rozália Göltl Teofilné Vissi Rozália Balázs János István

Nyugodjanak békében!

15

16